Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea.
Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata
Kereskedelmi bank • Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) – Betétgyűjtés – Számlavezetés – Hitelnyújtás
• Elkülönítés más pénzügyi közvetítőktől – – – – – –
Pénzteremtés vagy pénzújraelosztás Direkt és indirekt közvetítés Jegybankképes ügyfél A funkciók keveredése LCBG Glass-Steagall Act
Pénzaggregátumok •
M0 vagy MB: Monetáris bázis (jegybankpénz) – forgalomban levő bankjegyek és érmék – banknál levő bankjegyek és érmék (M0 / MB különbség) – banki tartalékok (M0 / MB különbség)
•
M1: Szűk értelemben vett pénz (tranzakciós pénz) – forgalomban levő bankjegyek és érmék – készpénzre beváltható csekkek – látraszóló számlák – nem monetáris intézményeknél vezetett látra szóló számlák
•
M2: Tágabb értelemben vett pénz (tranzakciós pénz + kvázi pénz) –
•
M1+határidős és lekötött számlák (nagyság vagy időfüggő)
M3: Széles értelemben vett pénz –
M2+ pénzpiaci alapokban levő számlák, letéti jegyek és hasonló banki értékpapírok, M2-be nem tartozó betétek, egyéb
Pénzaggregátumok növekedése
Pénzteremtő műveletek •
Pénzteremtés alapvetően olyan tranzakció, amely jóváírással jár az ügyfél számláján, a bank mérlegfőösszege növekszik a pénzteremtés által
•
Pénzteremtő művelet
•
–
Hitelnyújtás
–
Értékpapír vásárlás
–
Devizavásárlás
–
(aranyvásárlás)
–
Kamatjóváírás
Jegybank vs kereskedelmi bank pénzteremtése –
Készpénz, számlapénz – Készpénzkibocsátásra csak a jegybank jogosult – Tartalékszámlákon levő jegybankpénz ellenében, a készpénzigénynek megfelelően
–
Pénzteremtés jegybankpénz ellenében
Folyószámla műveletek Esemény
Ügyfélszámla
Bank eszköz
Hatás
jóváírás
Trezor készpénz növekszik
Pénzteremtés
Beérkező átutalás
jóváírás
Tartalékszámla növekszik
Pénzteremtés
Deviza vásárlás
jóváírás
Deviza növekszik
Pénzteremtés
Hitelnyújtás
jóváírás
Hitel növekszik
Pénzteremtés
Értékpapír vásárlás
jóváírás
Értékpapír növekszik
Pénzteremtés
Kp felvétel
terhelés
Trezor készpénz csökken
Pénzmegsemmisülés
Kimenő átutalás
terhelés
Tartalékszámla csökken
Pénzmegsemmisülés
Deviza eladás
terhelés
Deviza növekszik
Pénzmegsemmisülés
Hiteltörlesztés
terhelés
Hitel csökken
Pénzmegsemmisülés
Értékpapír eladás
terhelés
értékpapír csökken
Pénzmegsemmisülés
Készpénz befizetés
Műveletek hatása a kétszintű bankrendszerben Átutalás más bankhoz
A bank Eszközök
Források
JB szla -100
X ügyfélszla -100
B bank Eszközök
Források
JB szla +100
Y ügyfélszla +100
Jegybank Eszközök
Források A Bank szla -100 B Bank szla +100
Kereskedelmi bank likviditása • A kereskedelmi banknak az ügyféligények teljesítéséhez kellő tartalékokkal kell rendelkeznie • Elégséges tartalékszámla állomány az átutalásokhoz • Kellő készpénz a készpénzfelvételi igények kielégítésére • Azaz jegybankpénzben likvidnek kell lennie
• A jegybank • a kereskedelmi bankokkal üzletelve teremt számlapénzt azok tartalékszámláin • készpénzigényeket a tartalékszámlával szemben elégíti ki
Pénzteremtés exogén levezetés • A jegybankpénz hatása a pénzteremtés lehetőségére • B induló jegybankpénz, x készpénztartási hányad, y - tartalékhányad • 1. lépcső – B(1-x) készpénz befizetés – B(1-x) pénzteremtés
• 2. lépcső – B(1-x)(1-y) pénzteremtés
• 3. lépcső – B(1-x)(1-y)*(1-x)(1-y)
• és így tovább
Pénzmennyiség exogén levezetés • Pénzmennyiség az 1. lépcső után –B
• Pénzmennyiség az 2. lépcső után – B+B(1-x)(1-y)
• Pénzmennyiség az 3. lépcső után – B+B(1-x)(1-y)+B(1-x)2(1-y)2
• azaz
B M= x + y − xy
Pénzteremtés endogén levezetés • A gazdaság pénzigényének ellátásához mennyi jegybankpénzre van szükség • Gazdaság M összegű pénzre tart igényt, x készpénztartási hányad, y - tartalékhányad • Kereskedelmi bankok jegybankpénz igénye – Mx – készpénz – M(1-x)y – tartalék
• B=Mx+M(1-x)y • átrendezve
B M= x + y − xy
Exogén vs endogén megközelítés • Exogén – Rendelkezésre álló jegybankpénz függvényében mennyi hitelt nyújthat a kereskedelmi bank – A pénz külső adottság (exogén) a gazdaság számára, mivel nem (kizárólag) belülről határozódik meg, hanem a jegybank által, a kereskedelmi bankok ezt a jegybanki döntést követik le a hitelezéssel – Pénz aktív
• Endogén – Nyújtott hitelek milyen likviditási igényt (jegybankpénz iránti igényt) generálnak – Gazdaság aktív, a pénz keletkezése endogén, a belső folyamatok eredménye, jegybank a követő
Jegybank befolyásoló szerepe • • • •
Kötelező tartalékráta Jegybank nyíltpiaci műveletei Államháztartás és jegybank kapcsolata Devizavásárlás
Kötelező tartalékráta B- jegybankpénz s- szabad tartalék, t – kötelező tartalék
Kereskedelmi bank Kötelező tartalék
B
SzabadKereskedelmi tartalék bank
Kötelező tartalék
B
Szabad tartalék
H
H
átutalások, kp: tartalék:
s*(B+H) (1-s)*t*(B+H)
B=s(B+H)+ (1-s)(B+H)t
(1 − t )(1 − s ) H =B s + (1 − s )t
Hitelnyújtás A kötelező tartalékráta és szabad tartalék függvényében s
t
H
90%
10%
9,89
90%
2%
10,86
50%
10%
81,82
50%
2%
96,08
30%
2%
218,47
Részleges tartalékkal működő bankrendszer x=0, y=0,2, felvett hitelt teljes egészében tovább utalják Bank
Betét
Hitel
Tartalék
1. Bank
100,0
80,0
20,0
2. Bank
80,0
64,0
16,0
3. Bank
64,0
51,2
12,8
4. Bank
51,2
41,0
10,2
5. Bank
41,0
32,8
8,2
6. Bank
32,8
26,2
6,6
7. Bank
26,2
21,0
5,2
8. Bank
21,0
16,8
4,2
9. Bank
16,8
13,4
3,4
10. Bank
13,4
10,7
2,7
Maradék
10,7
Összesen
457,1
10,7 357,1
100,0
Multiplikátor • Hitelmultiplikátor – Hitel / kezdeti jegybankpénz – ha x=0, y=t, akkor max
és
hm =
(1 − x)(1 − y ) x + y − xy
1 hm = − 1 t
,
• Pénzmultiplikátor M1 – pénzmennyiség és a m1 = jegybankpénz mennyiségének B hányadosa – ha x=0, y=t, akkor max
M3 M2 m 3 = m2 = B B
1 t
Pénzmultiplikátor M1=KP+LB;
M2=KP+LB+HB;
M3=KP+LB+HB+PE
LB – látraszóló betétek, HB- határidős betétek, PE – egyéb pénzügyi eszközök h – határidős betétek tapasztalati aránya LB-re vetítve c – KP tapasztalati aránya LB-re vetítve p – pénzügyi eszközök aránya LB-re vetítve s – szabad tartalékok tapasztalati aránya LB-re vetítve t – kötelező tartalékráta B= t*LB+s*LB+c*LB
Pénzmultiplikátorok m1 =
1+ c c+t +s
1+ c + h m2 = c+t +s
m3 =
1+ c + h + p c+t + s
Pénzteremtés nagysága • h=0, c=0, p=0 és s=0, esetén 1/ t • jegybank által meghatározott tényező – t (B - de jure) • kereskedelmi bank üzletpolitikai döntése által befolyásolt tényező (valamint bankméret) - s • piaci szereplők döntései készpénztartás és kvázipénz befektetések • A pénzteremtés folyamán a bank elsősorban nem saját tőkéjét hitelezi ki (de nem is a betétesek pénzét), hanem szabad tartalékai terhére teremt pénzt (nyújt hitelt) • Bankrendszer egésze képes együtt a pénzmultiplikációra
A pénzteremtés hatásai • A hitelnyújtás tovagyűrűzése – Multiplikatív bevétel a gazdaságban – Pénztulajdon (megtakarítások) mögött adósság áll – A rendszer képtelen a zsugorodásra a hitelpénzrendszer szűkülése csődökkel / vagyonvesztéssel jár Mt+1=Mt(1+iHt- iBt)>Mt
• Nyitott gazdaság esetén a pénzzel szemben hitel helyett deviza is állhat – túlzott likvidítás – sterilizálási kérdés – vagy a hitel mögött devizatartozás is állhat, a nemzetközi fizetőképesség romlása credit crunch-al járhat
Kereskedelmi bankok likviditás menedzsmentje • ügyfélkörön kívüli tartalék felhasználás – utalás másik bankhoz – várható igények összege zéró, napi ingadozással – betétkivonás – készpénz igénnyel, szezonális
• a bankok a likviditási igények kielégítésére elegendő, de lehető legkisebb szinten igyekeznek tartani a tartalékokat – A trezorban levő pénz nem dolgozik – Optimalizálás
• értékpapír vásárlás – pénzteremtés összefonódása M2-n túli elemekkel – dezintemediáció erősödése a hagyományos banki kockázatkezelésen túlnyúló elemeket igényel
• devizavásárlás
Részleges tartalékkal működő banktevékenység • Ami lehetővé teszi – készpénzfelvételi igény a pénzmennyiség töredékére – az állomány többi része a bankok egymás közötti elszámolási rendszerében mozog – a bankközi piacon lehetőség van a likviditás megszerzésére – pénzpiac – jegybank képes a likviditás befolyásolására
• Bankközi piac – repo ügyletek – kapcsolat a tőkepiaccal
• Jegybanki kapcsolat – – – –
tartalékolás – periodikus átlag nyíltpiaci műveletek rendelkezésre állás lender of last resort
Makro likviditás - Jegybank • Jegybankpénz mennyiségét a jegybankok szabályozzák – B= banki likviditás összege +KP – Tartalékolással a kereskedelmi bankpénz lehetséges mennyiségét szabályozzák – –
Teljes kereskedelmi bankpénz teremtés maximuma: B / t Pénzmultiplikátor
– Pénzmennyiség szabályozás monetáris politikai célok függvényében – Valójában a mennyiségi szabályozáson alapuló monetáris politika a kijelölt célokkal nem volt koherens
• Nemzetközi hatások – Fejlett országokban likviditás hiány – Fejlődő országokban többlet a tőkebeáramlás
• Államháztartással kapcsolat – Monetáris finanszírozás tilalma – Állampapír mint exogén tényező – Jegybankpénz fluktuációját menedzselik
Monetáris vs értékpapír alapú állami finanszírozás •
Monetáris finanszírozás • •
jegybank hitelez a kormánynak pénzmennyiség bővülés a kormányzat döntésének függvényében
•
jegybank mérlegében nem keletkezik piacképes eszköz
•
inflációhoz vezet
•
Értékpapír-piaci finanszírozás •
befektetők hiteleznek a kormánynak
•
pénzmennyiség bővüléssel nem jár együtt, tehát pénzmennyiség változása a monetáris hatóság jegybank döntésétől függ
•
ha a jegybank saját döntés alapján vásárol is állampapírt, akkor is piacképes eszköz kerül a mérlegébe nem vezet közvetlenül inflációhoz
•
Tanulságok • A részleges tartalékkal működő bankrendszerben a kereskedelmi bankok képesek pénzteremtésre • A pénzteremtés nagyságára hatással van – Jegybank • Jegybankpénz állománya • Tartalékráta meghatározása • Monetáris politika további eszközei
– Kereskedelmi bankok • Üzletpolitika
– Gazdasági szereplők • Pénzkereslet
• Monetáris politika számára a pénzkereslet és pénzkínálat együttes változásán (transzmisszió) keresztül vezet az út a hatáshoz
Az endogén szemlélet •
Erős vs gyenge felfogás – Fejlett pénzpiacokon a bankok mindig megtalálják a forrásszerzés módját – Gyenge verzióban az alkalmazkodó jegybanki magatartás biztosítja ezt
•
Kritikák – A részleges tartalékkal működő bankrendszerben a jegybank lehetőségei túlságosan korlátozottak – Banki túlzott kockázatvállalás megakadályozása nem lehetséges – Eszközárbuborékok – A jegybank erkölcsi kockázata • Too big to fail • Credit crunch
•
Tőkemegfelelési szabályok – Önszabályozás ereje – Bázeli szabályok
