Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea.
Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata
Kereskedelmi bank • Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) – Betétgyűjtés – Számlavezetés – Hitelnyújtás
• Elkülönítés más pénzügyi közvetítőktől – – – – – –
Pénzteremtés vagy pénzújraelosztás Direkt és indirekt közvetítés Jegybankképes ügyfél A funkciók keveredése LCBG Glass-Steagall Act
Pénzaggregátumok •
MB vagy M0: Monetáris bázis (jegybankpénz) – forgalomban levő bankjegyek és érmék – banknál levő bankjegyek és érmék – banki tartalékok
•
M1: Szűk értelemben vett pénz (tranzakciós pénz) – forgalomban levő bankjegyek és érmék – látraszóló számlák – készpénzre beváltható csekkek – nem monetáris intézményeknél vezetett látra szóló számlák
•
M2: Tágabb értelemben vett pénz (tranzakciós pénz + kvázi pénz) –
•
M1+határidős és lekötött számlák (idő és összeg limittel)
M3: Széles értelemben vett pénz –
M2 + pénzpiaci alapokban levő számlák, letéti jegyek és hasonló banki értékpapírok, nagyösszegű és hosszabb időre lekötött számlák , egyéb
Pénzaggregátumok növekedése
Pénzteremtő műveletek •
Pénzteremtés alapvetően olyan tranzakció, amely jóváírással jár az ügyfél számláján, a bank mérlegfőösszege növekszik a pénzteremtés által
•
Pénzteremtő művelet
•
–
Hitelnyújtás
–
Értékpapír vásárlás
–
Devizavásárlás
–
(aranyvásárlás)
–
Kamatjóváírás
Jegybank vs kereskedelmi bank pénzteremtése –
Készpénz, számlapénz – Készpénzkibocsátásra csak a jegybank jogosult – Tartalékszámlákon levő jegybankpénz ellenében, a készpénzigénynek megfelelően
–
Kereskedelmi bank pénzteremtése lehetséges jegybankpénz ellenében is –
Készpénzbefizetés, beérkező átutalás
Folyószámla műveletek Esemény
Ügyfélszámla
Bank eszköz
Hatás
Készpénz befizetés
jóváírás
Trezor készpénz növekszik
Pénzteremtés
Beérkező átutalás
jóváírás
Tartalékszámla növekszik
Pénzteremtés
Deviza vásárlás
jóváírás
Deviza növekszik
Pénzteremtés
Hitelnyújtás
jóváírás
Hitel növekszik
Pénzteremtés
Értékpapír vásárlás
jóváírás
Értékpapír növekszik
Pénzteremtés
Kp felvétel
terhelés
Trezor készpénz csökken
Pénzmegsemmisülés
Kimenő átutalás
terhelés
Tartalékszámla csökken
Pénzmegsemmisülés
Deviza eladás
terhelés
Deviza növekszik
Pénzmegsemmisülés
Hiteltörlesztés
terhelés
Hitel csökken
Pénzmegsemmisülés
Értékpapír eladás
terhelés
Értékpapír csökken
Pénzmegsemmisülés
Műveletek hatása a kétszintű bankrendszerben Átutalás más bankhoz
A bank Eszközök
Források
JB szla -100
X ügyfélszla -100
B bank Eszközök
Források
JB szla +100
Y ügyfélszla +100
Jegybank Eszközök
Források A Bank szla -100 B Bank szla +100
Kereskedelmi bank likviditása • A kereskedelmi banknak az ügyféligények teljesítéséhez kellő tartalékokkal kell rendelkeznie • Elégséges tartalékszámla állomány az átutalásokhoz • Kellő készpénz a készpénzfelvételi igények kielégítésére • Azaz jegybankpénzben likvidnek kell lennie
• A jegybank • a kereskedelmi bankokkal üzletelve teremt számlapénzt azok tartalékszámláin • készpénzigényeket a tartalékszámlával szemben elégíti ki
Pénzteremtés exogén levezetés MB jegybankpénz mekkora pénzteremtésre ad lehetőségére?
•
Bank 1 Eszközök Tartalékszámla
Források ∆MB
Betét
∆MB
•
A banki összes tartalék a kötelező tartalék és a szabad tartalék összege: R = RR+ER
•
r=R/D; rr=RR/D; er=ER/D; r=rr+er
•
er legyen =0; akkor r-rr, kötelező tartalék rr × ∆MB
•
Banki hitelnyújtás a szabad tartalékok terhére Bank 1
Eszközök Tartalékszámla Hitel
•
Források ∆MB Betét (1-rr)×∆MB
∆MB +(1-rr)×∆MB
Hitelt az ügyfél felhasználja, a maradék állomány Bank 1
Eszközök Tartalékszámla Hitel
Források rr×∆MB Betét (1-rr)×∆MB
∆MB
Pénzteremtés exogén levezetés • a 2. banknál az ügyfélszámla és a tartalék állomány is (1-rr)×∆MB –vel növekedett. Bank 2 Eszközök
Források
Tartalékszámla
(1-rr)×∆MB Betét
(1-rr)×∆MB
• a bank ezt felhasználva (1-rr)×(1-rr)×∆MB hitelt tud nyújtani (szabad tartalékok terhére) Bank 2 Eszközök
Források
Tartalékszámla Hitel
(1-rr)×∆MB Betét
(1-rr)×(1-rr)×∆MB
(1-rr)×∆MB +(1-rr)×(1-rr)×∆MB
• a hitel összegét az ügyfél felhasználja. egy másik bankhoz kerül, • újabb hitelnyújtást tesz lehetővé, a 3. lépcsőben ezúttal (1-rr)3×∆MB értékben.
Pénzmennyiség exogén levezetés • Pénzmennyiség az 1. lépcső után – ∆MB
•
Pénzmennyiség az 2. lépcső után – ∆MB+(1-rr)×∆MB
• Pénzmennyiség az 3. lépcső után – ∆MB+(1-rr)×∆MB+(1-rr)×(1-rr)×∆MB
• Pénzmennyiség teljes növekménye – ∆M = ∆MB+(1-rr)×∆MB+(1-rr)2×∆MB+ ... + (1-rr)n×∆MB – azaz
∆M =
∆ MB rr
• Összegezve, MB jegybankpénz
MB M = rr
pénzkínálatot eredményez
Multiplikátorok • Hitelmultiplikátor – Hitel / jegybankpénz – ha nincs készpénzigény és er=0, akkor az értéke
és
• Pénzmultiplikátor
1 hm = − 1 rr
,
– pénzmennyiség és a jegybankpénz mennyiségének hányadosa
– ha nincs készpénzigény és er=0, akkor az értéke
m=
M MB
1 rr
Részleges tartalékkal működő bankrendszer r=rr=20%, a felvett hitelt teljes egészében tovább utalják Bank
Betét
Hitel
Tartalék
1. Bank
100,0
80,0
20,0
2. Bank
80,0
64,0
16,0
3. Bank
64,0
51,2
12,8
4. Bank
51,2
41,0
10,2
5. Bank
41,0
32,8
8,2
6. Bank
32,8
26,2
6,6
7. Bank
26,2
21,0
5,2
8. Bank
21,0
16,8
4,2
9. Bank
16,8
13,4
3,4
10. Bank
13,4
10,7
2,7
… 500
… 400
… 100
Mindösszesen
Pénzteremtés endogén levezetés • A gazdaság pénzigényének ellátásához mennyi jegybankpénzre van szükség? • Gazdaság M összegű hitelre tart igényt, ami üzletszerűen megalapozott • Kereskedelmi bankok tartalék igénye – MB=rr×M MB – átrendezve M = rr
pénzkínálatot jelent
Exogén vs endogén megközelítés • Exogén – Rendelkezésre álló jegybankpénz függvényében mennyi hitelt nyújthat a kereskedelmi bank – A pénz külső adottság (exogén) a gazdaság számára, mivel nem (kizárólag) belülről határozódik meg, hanem a jegybank által, a kereskedelmi bankok ezt a jegybanki döntést követik le a hitelezéssel – Pénz aktív
• Endogén – Nyújtott hitelek milyen likviditási igényt (jegybankpénz iránti igényt) generálnak – Gazdaság aktív, a pénz keletkezése endogén, a belső folyamatok eredménye, jegybank a követő
Két téveszme Téveszmék 1.
A bankok a hozzájuk elhelyezett betéteket kölcsönzik tovább
2.
A pénz a jegybankpénz multiplikálódásaként jön létre, a hitelek és betétek eredője a jegybankpénz
Valóság •
A pénz eredete a kereskedelmi bankok hitelnyújtása
•
A hitelnyújtás eredményeképpen azonos összegben betét jön létre
•
Ennek eredményeképpen keletkezik a pénz, nem pedig pusztán a gazdaság megtakarítási döntésének a következménye
•
A modern gazdaságban a jegybankok nem is a pénzmennyiség direkt szabályozására törekednek
Pénzteremtésben résztvevő szereplők •
•
•
•
Kereskedelmi bankok •
Felelős üzletpolitika
•
Likviditás menedzsment
Gazdasági szereplők •
Készpénztartási igények
•
Hitelkereslet
•
Megatakarítási döntések
Jegybank •
Tartalékolási szabályok
•
Nyíltpiaci műveletek
•
Kamatok
•
Várakozások
Költségvetés •
•
Fiskális politika, adósságfinanszírozás
Külföld •
Tőkeáramlás
A pénzteremtés hatásai • A hitelnyújtás tovagyűrűzése – Multiplikatív bevétel a gazdaságban – Pénztulajdon (megtakarítások) mögött adósság áll – A rendszer képtelen a zsugorodásra a hitelpénzrendszer szűkülése csődökkel / vagyonvesztéssel jár Mt+1=Mt(1+iHt- iBt)>Mt
Jegybank kontrollja •
Jegybankpénz nagysága, tartalékolás • a monetáris bázis növelése vagy a kötelező tartalékráta csökkentése lehetőséget teremt a bankok számára és egyben ösztönzi őket a hitelezés növelésére, de nem közvetlenül eredményezi a pénzkínálat bővítését
•
Konvencionálisan a rövid lejáratú kamatokon keresztül irányít a jegybank • nem jegybankpénzből történik a hitelezés de nincs hitelezés jegybankpénz nélkül • a jegybank a jegybankpénz monopolisztikus szállítója, így az árazását meghatározhatja • rövid pénzpiaci kamatokat közvetlenül meghatározza, ezzel befolyásolja a teljes piaci kamat- és hozamvertikumot, a hitelkínálatot és –keresletet • vagyis a kamatpolitikával hat a pénzkínálatra és ebből következik a jegybankpénz mennyiségi igénye (fordított oksági viszony)
•
A pénzteremtésnek tovagyűrűző hatásai vannak a gazdaságra
Makro likviditás - jegybank •
Pénzmennyiség szabályozás a monetáris politikai célok függvényében, alárendelten
– – –
MB= banki likviditás összege + forgalomban levő kp Kötelező tartalékolás – pénzpiaci volatilitást csillapító puffer Pénzkínálat bővítése összhangban legyen fő céljával az alacsony és stabil inflációval, a gazdaság növekedéséhez szükséges monetáris keretek biztosítása mellett
•
Kapcsolat az államháztartással
– – – –
A költségvetés számláját a jegybank vezeti Ebből következő monetáris likviditás fluktuációját menedzseli a jegybank Monetáris finanszírozás tilalma Állampapírok
•
Nyitott gazdaság esetén a pénzzel szemben hitel helyett deviza is állhat
– –
Feltörekvő országok: beáramló tőke és a devizatartalékok ügye Greenspan–Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására Sterilizálás költsége és formája A kereskedelmi banki hitel mögött devizatartozás is állhat, a nemzetközi fizetőképesség romlása credit crunch-al járhat
– –
Monetáris vs értékpapír alapú állami finanszírozás •
Monetáris finanszírozás • •
jegybank hitelez a kormánynak pénzmennyiség bővülés a kormányzat döntésének függvényében
•
jegybank mérlegében nem keletkezik piacképes eszköz
•
inflációhoz vezet
•
Értékpapír-piaci finanszírozás •
befektetők hiteleznek a kormánynak
•
pénzmennyiség bővüléssel nem jár együtt, tehát pénzmennyiség változása a monetáris hatóság jegybank döntésétől függ
•
ha a jegybank saját döntés alapján vásárol is állampapírt, akkor is piacképes eszköz kerül a mérlegébe nem vezet közvetlenül inflációhoz
•
Pénzmultiplikátor felbontása c=C/D; r=R/D; rr=RR/D; er=ER/D M=D+C M=D+c×D
M m= MB
MB=R+C MB= rr×D + er×D + c×D
1+c m= rr+er+c
1+ c m= r+c
Banki tartalékolási igények hatása er ↑ m ↓ Gazdaság készpénztartási igények változása c↑m↓ Gazdaság megtakarítási portfoliójának változása - hatással lesz a banki tartalékolási igény mértékére - a különböző pénzaggregátumok eltérően változnak
[1] Ellentétes irányú
befolyásoló tényező természetesen ellentétes irányú hatást vált ki, minden tényezőnél csak az egyik irányt mutatjuk be.
Pénzkínálatot befolyásoló tényezők Szereplő
Befolyásoló tényező
Pénzkínálatra gyakorolt hatás
Jegybank
Hitelnyújtás a bankok részére
↑
Értékpapírok vásárlása
↑
Devizatartalékok növelése
↑
Kamatok csökkentése
↑
Sterilizáció
↓
Intervenció a hazai valuta védelmében
↓
Kötelező tartalékráta emelése
↓
Szabad tartalékok növelése
↓
Hitelkondíciók szigorítása
↓
Hitelfelvétel a jegybanktól
↑
Kormányzat
Kiadások növekedése külső eladósodásból
↑
Gazdaság
Készpénztartás növekedése
↓
Tartós betétek állományának növelése
↑
Hitelkereslet visszaesése
↓
Kereskedelmi bank
Részleges tartalékkal működő banktevékenység • Kereskedelmi bankok tartalékigénye: ügyfélkörön kívüli felhasználás – utalás másik bankhoz – várható igények összege zéró, napi ingadozással – betétkivonás készpénz igénnyel, szezonális
• A bankok a likviditási igények kielégítésére elegendő, de lehető legkisebb szinten igyekeznek tartani a tartalékokat – a trezorban levő pénz nem dolgozik – optimalizálás
• Miért lehet részleges tartalékkal működő bankrendszer? – készpénzfelvételi igény a pénzmennyiség töredékére – az állomány többi része a bankok egymás közötti elszámolási rendszerében mozog – a bankközi piacon lehetőség van a likviditás megszerzésére – pénzpiac – jegybank képes a likviditás befolyásolására, illetve végső hitelnyújtóként a rendszer működését képes biztosítani baj esetén
Kereskedelmi bankok likviditás menedzsmentje •
Bankközi piac – bankközi hitelek – repo ügyletek – swap ügyletek – kapcsolat a tőkepiaccal – értékpapír kibocsátás – dezintemediáció erősödése a hagyományos banki kockázatkezelésen túlnyúló elemeket igényel – nagykereskedelmi bankmodell
•
Jegybanki kapcsolat – tartalékolás – periodikus átlag – nyíltpiaci műveletek – rendelkezésre állás – lender of last resort
A modern pénz endogén •
Erős vs gyenge felfogás – Fejlett pénzpiacokon a bankok mindig megtalálják a forrásszerzés módját – Gyenge verzióban az alkalmazkodó jegybanki magatartás biztosítja ezt
•
Kritikák – A részleges tartalékkal működő bankrendszerben a jegybank lehetőségei túlságosan korlátozottak – Banki túlzott kockázatvállalás megakadályozása nem lehetséges – Eszközárbuborékok – A jegybank erkölcsi kockázata • Too big to fail • Credit crunch
•
Tőkemegfelelési szabályok – Önszabályozás ereje – Bázeli szabályok
