Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013.

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Kozák György intézményvezető

2013 1


2


„A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges…” (Apáczai Csere János)

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium

3


4

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. „Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” Németh László

Az intézmény jellemzői Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Csongrád megye Tankerület megnevezése: KLIK Szegedi Tankerülete OM azonosító: 200964 Hivatalos neve: Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 6900 Makó, Posta utca 4-6. Alapító okirat azonosítója: 37/2013. (X.4.) EMMI utasítás 2. függelék VI.6.30. Köznevelési és egyéb alapfeladata: szakközépiskolai nevelés-oktatás 1. nappali rendszerű iskolai oktatás 2. felnőttoktatás - nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 3. évfolyamok: négy, öt 4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 5. érettségire felkészítő négy évfolyam 6. integrációs felkészítés 7. képesség kibontakoztató felkészítés 8. pedagógiai szakmai szolgáltatás kollégiumi ellátás 1. externátus 2. kollégiumi maximális létszám: 224 fő 3. pedagógiai szakmai szolgáltatás szakiskolai nevelés-oktatás 1. nappali rendszerű iskolai oktatás 2. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 3. integrációs felkészítés 4. képesség kibontakoztató felkészítés 5. pedagógiai szakmai szolgáltatás iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

5


Az iskola története Alapítás ideje: 1923 Alapítók: 

Makói Kereskedők Egyesülete



Makó Város Képviselő-testülete

Az intézményben fennállása óta gazdasági szakemberek képzése folyik. A képzés 1988. szeptember 1-jétől 2 szakon történik. Az intézmény jogelődei: 1923-1931: Makói Négy évfolyamú Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola 1931-1946: Makó Városi Kereskedelmi Középiskola 1946-1949: Makói Állami Kereskedelmi Középiskola 1950-1951: Makói Állami Közgazdasági Gimnázium 1951-1952: Makói Állami Közgazdasági Középiskola 1952-1954: Makói Állami Közgazdasági Technikum 1955-1971: Közgazdasági Technikum 1972-1977: Kereskedelmi Szakközépiskola 1977-1988: Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium 1988-2006: Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 2006-2013: Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola a Makói Oktatási Központ Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 2013- Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény fenntartói voltak 

több alkalommal Makó város



1954 és 1973 között az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) jogelődje, a SZÖVOSZ



1973-1978. Csongrád Megyei Tanács



1979.-2003. augusztus 31. Makó város Képviselő-testülete



2003. szeptember 1-jétől Csongrád Megye Közgyűlése



2012. január 1-jétől a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ



2013. április 1-től Szegedi Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény alapvető profilján egyik fenntartó sem változtatott. 6


Az intézmény jelenlegi helyzete Személyi feltételek: A feltételek számbavételekor a humán erőforrások pedagógiai és szakmai felkészültsége meghatározó. Az iskola szempontjából különösen fontos az ott dolgozók személye. Iskolánkban fiatal átlag életkorú, kreatív, ambiciózus, az új iránt fogékony és egyben erősen gyermekcentrikus nevelőtestület dolgozik, amelynek fő erényét az összeszokottság, együttműködési készség és a segítő szándék jelenti. Kellő kritikával szemléli munkáját, hogy minden évben javítani tudjon oktatói-nevelői módszerein, megújítsa, fejlessze módszertani kultúráját. Fáradhatatlan energiával foglalkozik a lemaradókkal, biztatja a közepeseket és segíti kibontakozni a tehetségeseket. A tantestület bővítését minden esetben nagy körültekintéssel igyekszünk végezni, figyelembe véve a kollégák többirányú végzettségét. Tárgyi feltételek: 1995 szeptemberében az iskola bővült 6 tanteremmel és 2 csoportfoglalkozásra alkalmas teremmel. 1998. szeptember 1-jén az új épületrész tetőterében 2 tanirodát alakítottak ki. Az iskola „öreg” épületrészének tetőterében 2000 májusában elkészült egy informatika és egy multimédia szaktanterem. 2003. augusztus 26-ig elkészültek az „öreg épület” tetőterében a szaktantermek. 2007 novemberében átadásra került két bemutatóterem az alsó és az emeleti folyosón, továbbá felújították a tetőt. Az 1. emeleten egy terem informatikateremmé lett átalakítva, ahol lehetővé válik a közismereti tárgyak IKT-val való oktatása. A technikai felszereltség, multimédiás eszközök megléte, színvonala megfelelő. A klimatizálás lehetősége ideális körülményeket nyújt a nyugodt munkához a géptermekben, multimédiás teremben. Modernül felújított, kiválóan felszerelt, minden igényt kielégítő tornaterem és sportpálya teszi lehetővé a testedzést.

7


Küldetésnyilatkozat „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” Antoine de Saint-Exupéry Az oktatás – nevelés nemcsak a munkánk, inkább a hivatásunk. Tudjuk, hogy hivatásunkat csak akkor teljesítjük, ha olyan embereket nevelünk, akik szakmai tudásukkal és emberi magatartásukkal elismerést szereznek önmaguknak és iskolánknak. Olyan iskolát szeretnénk: 

amely megfelel a munkaerő-piaci elvárásoknak,



versenyképes szaktudást ad,



amelyik szigorúan követel, és tudja értékelni a teljesítményt,



a pedagógusok következetessége szeretettel párosul,



igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához,



segít kialakítani az élethosszig tartó tanulás igényét, az önálló tanulásra való képességet,



amelynek, mint "helyi társadalomnak" a működése során sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit,



mint szociális közeg alkalmas a pozitív szokások és minták közvetítésére,



amely alkalmas a szociális képességek fejlesztésére (empátia, tolerancia, konfliktusok kezelése stb.),



amelyben fontos a hagyományok ápolása,



ahol fontos a testedzés és az egészséges, környezettudatos életmód, a harmonikus személyiségfejlődés.

8

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy pedagógusaink rendelkezzenek a pedagógushivatáshoz elengedhetetlenül szükséges kulcskompetenciákkal, melyek a következők: 1. A TANULÓ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE 

A tanulók megismerése, a nevelés és a tanulás értelmezése



Komplex személyiségfejlesztés

2. TANULÓI CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE 

Csoportfejlesztés és közösségi értékek



Esélyteremtés az iskolai és pedagógiai gyakorlatban



Inter- és multikulturalizmus

3. SZAKTUDOMÁNYI, SZAKTÁRGYI ÉS TANTERVI TUDÁS INTEGRÁLÁSA 

Szaktudományi, szaktárgyi tudás



Tantervi tudás

4. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE 5. AZ

EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁST MEGALAPOZÓ KOMPETENCIÁK

HATÉKONY FEJLESZTÉSÉRE:



Különösen: az olvasás-szövegértés, információ feldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére

6. A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 

Nevelési stratégia kiválasztása



Tanulási környezet biztosítása



Önszabályozó tanulásra való felkészítés

7. A

PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ÉS A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK

FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE



Értékelési formák és módszerek meghatározása



Értékelési eszközök megválasztása, készítése

8. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 9

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. 

Szakmai együttműködés kompetenciái - az iskolai élet különböző szereplőivel folytatott kooperáció



A hatékony kommunikáció kompetenciái

9. ELKÖTELEZETTSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT 

Szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása



Önismeret, önreflexió, lelki egészség



Információs műveltség



Kutatás, fejlesztés

Jogszabályi háttér: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;



A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről;



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv



20/2012.

(VIII.31.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 

1068/2012. (III.20.) kormányhatározat: Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020



2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről



110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet



229/2012. Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról (Vhr.)



40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (OM)

10


Nevelési program I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1.

Pedagógiai alapelveink

Az iskolai nevelési rendszer jellemzői •

csak az emberre jellemző tevékenység

•

történeti jellegű

•

nemzeti jellegű

•

tudatos, tervszerű, szervezet

•

fejlesztő hatású

•

bipoláris (kétirányú) folyamat

A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékek, az egészséges hazaszeretet, a magyarságtudat és polgári értékrend bemutatását állítottuk. Előtérbe kerül a viselkedéskultúrának, a családnak, a műveltségnek, az egészséges testnek és léleknek tudatos értékként való megjelenítése, a rendkívül gyorsan változó szakmának naprakész, jó színvonalon való ismerete. A nevelőtestület elsődleges célja egy magas színvonalú, modern tudást nyújtó, a polgári társadalom elvárásait kielégítő kínálat biztosítása, amely versenyképes tudást biztosít minden tanulónak. E cél vonatkozik a szakmai képzésre is. Az iskola funkciói: A nevelőtestület az alapfunkciók közül a következőket részesíti előnyben, és fontossági sorrendjüket az alábbiak szerint állapítja meg: Alapfunkciók:  Szociális készségek fejlesztése 

Tisztességre, erkölcsre nevelés



Másokkal való együttműködésre nevelés



Rendre, fegyelemre nevelés



Szeretetteljes bánásmód



A közösségi szellem fejlesztése 11

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013.  Intellektuális készségek fejlesztése 

A gondolkodás, az értelem fejlesztése



Az idegen nyelvek megtanítása



Felkészítés a továbbtanulásra



Az egyéni képességek fejlesztése



Tudományos ismeretek átadása

 Szakmai képzés 

Szakma elsajátítása

 Hazafias nevelés 

A magyar nemzeti hagyományok megismertetése



A haza szeretetére nevelés



Állampolgári nevelés



Az anyanyelv megfelelő elsajátítása

 Egyéb élethelyzetekre való nevelés 

Játék, szórakozás, igényes szabadidős elfoglaltságok



Szexuális nevelés



Egészségtudatos étkezés



Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása

Az intézményt meghatározó alapelvek I.

Tanulóközpontúság Az iskola az egyes tanulót állítja a nevelés, a képzés középpontjába. A pedagógusok

személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyén fejlődéséhez. A közösen tevékenykedő tanulók közösséggé válhatnak. Ezeket a törekvéseket az iskola segíti. A tanulók testi, lelki és szellemi fejlesztésének érdekében kiemelt feladataink:

II.



jó közösségek kialakítása



kellemes, inger gazdag környezet biztosítása



megfelelő rend és fegyelem megteremtése



személyes példamutatás



képességek és igény szerinti egyéni bánásmód

Partnerközpontúság

12

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Intézményünk fontosnak tartja, hogy közvetett és közvetlen partnereivel folyamatos és jól működő kapcsolatot tartson fenn (partneriskolák, gyakorlati képzőhelyek, gyermekvédelmi szolgálat, közösségi szolgálat, stb.). III.

Demokratizmus és felelősség A nevelőtestület a jogszabályok keretei között állapítja meg az iskola munkarendjét. Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épül. A pedagógusok

közötti tanórán kívüli munkamegosztás konkrét feladatok meghatározására épül. A nevelőtestületen belül a szakmai kérdések a lehetséges alternatívák számbavételével, közmegegyezés révén dőlnek el. A tanulók az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A diákönkormányzatokon keresztül a tanulók érdemben bekapcsolódhatnak az iskola pedagógiai folyamatának szervezésébe. A diákönkormányzatok

komoly segítséget

adnak a

tanulóközösségek

belső

önfegyelmének, viselkedéskultúrájának alakításához. Jól fejleszti azokat a tanulói képességeket, amelyek a plurális társadalom polgárainál fontosak. A demokratizmust együtt kell értelmezni a felelősség elvének az érvényesülésével. A tanár felelőssége, hogy a tanuló személyiségét fejlessze, ismereteit korszerű tudásanyaggal bővítse, valamint olyan segítséget nyújtson, amely megakadályozza, hogy diákja tanulmányaiban lemaradjon. A tanuló felelőssége, hogy optimálisan használja ki az iskola által nyújtott szolgáltatásokat. A szülő felelőssége, hogy gyermeke előmenetelét figyelemmel kísérje, és őt arra ösztönözze, hogy a rendelkezésére álló lehetőségekkel éljen. A munkahelynek és a szakmának is van felelőssége. A gyakorlati munkahely ismerje meg az intézmény célrendszerét, követelményeit, a tanulókat ennek megfelelően nevelje, képezze.

Jelezzen

vissza

az

intézménynek

a

végzett

tanulók

munkavégzésének

tapasztalatairól. IV.

Autonómia A nevelőtestület legfőbb erénye, ha pedagógiai problémák esetén is képes megőrizni

szakmai kompetenciáját.

13

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A pedagógiai problémák megoldása az iskola szakmai kompetenciájába és döntési felelősségébe

tartozik.

A

nevelőtestület

a

fentiek

figyelembevételével

alakítja

kapcsolatrendszerét a fenntartóval és a szülői szervezettel. A tanulók személyiségi jogait mindenkinek tiszteletben kell tartani. Olyan elfogadó légkör kialakítása a cél, ahol a siker és kudarc kockázatával az egyéné a döntés felelőssége. Ez a személyes autonómiájukat is megalapozza. Az iskola olyan állampolgárt kíván nevelni, aki kibontakoztathatja személyiségét. A sokszínű, különböző tevékenységi formákat az iskola biztosítja minden tanuló számára, a tanulók így különböző szerepkörökbe kerülhetnek. Az intézmény ösztönzi a kreativitást, az önálló alkotások létrehozását. A nevelőtestület tiszteletben tartja a tanulók jogképességét, ugyanakkor számol joggyakorlásuk korlátaival is. Az iskolai autonómia kialakításához kellő kompetenciával rendelkező, stabil értékrendben gondolkodó, önfejlődésre képes pedagógusokra van szükség. A nevelőtestületi együttműködés alapja a személyes felelősségen alapuló munka, a teljesítmény elismerése. Alapvető, hogy minden pedagógus az elfogadott pedagógiai program és a testületi munkamegosztás szerint végezze munkáját. Az önművelés, a szakmai igényesség elvárás a pedagógusok munkájával szemben. A munkaközösségek szerepe mindinkább felértékelődik. A szaktárgyi kérdések problémáinak megválaszolása, a fejlesztési elképzelések kimunkálása és megvalósítása az ő hatáskörükbe tartozik. V.

Az esélyegyenlőség Az iskolában egyre több a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A hátrányok okai:  kedvezőtlen lakáskörülmények  a szülői környezet (alacsony jövedelem, munkanélküliség, érdektelenség)  a szülők legmagasabb iskolai végzettsége 8 osztály Az intézmény tárgyi, személyi feltételrendszere, maga a pedagógiai program, a helyi

tanterv olyan, hogy az intézmény képes az esélyegyenlőtlenség olyan mértékű csökkentésére, hogy biztosítani lehessen minden hátrányos helyzetű tanulónak az érettségi és szakmai vizsga letételét, a felsőoktatási intézménybe történő sikeres felvételit, ha a tanuló részéről a szorgalom nem hiányzik.

14

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A szülők megfelelő anyagi hátterének hiánya a szociális és a gyermekek jogairól szóló törvények keretében kompenzálható.

I.2.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értéke

A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének alaposabb megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek ismeretének megszilárdítása. Az érdeklődés elmélyítése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. A közösségi tevékenység begyakoroltatása az iskolai közéletben való részvétel segítségével. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetek rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény elmélyítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A nevelés részterületei 1. Testi nevelés 2. Értelmi nevelés 3. Érzelmi nevelés 4. Erkölcsi nevelés 5. Esztétikai nevelés 6. Egészségnevelés 7. Környezeti nevelés 8. Állampolgári nevelés 9. Multikulturális nevelés 10. Média és nevelés 15

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Egészséges életmód Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat. Minden embernek el kell ismernie másoknak, más élőlényeknek az élethez való jogát, melynek szerves része a természeti környezet értékeinek védelme. Meg kell ismernie mindenkinek az emberi test felépítését, működésének legfontosabb törvényszerűségeit. Fontos tudatosítani, hogy a testi és lelki egyensúly életünkben rendkívüli jelentőséggel bír, ezért igen nagy súlyt kell fektetni az egészséges életmód kialakítására a mindennapi gyakorlatban. Ezen belül meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető higiénés szabályokat, az egészséges táplálkozás fontosságát, a testmozgás és a sport szerepét életünkben. Mindenképpen fejleszteni kell a szellemi és fizikai állóképességet. Önismeret – önkritika Tanulóinknak az iskolában eltöltött évek alatt fejlődniük kell az önismeret területén. A serdülő korosztály általában még nem áll kialakult személyiségekből, diákjaink még keresik önmagukat. Ezért fontos, hogy fejlesszük önismeretüket, hogy segítsük elő a reális „önkép” kialakulását, hogy tanulóink fogadják el önmagukat, tudják, hogy felelősek saját személyiségük alakulásáért. E területen kiemelten fontos a gondolkodás, az alkotás, a közösen végzett tevékenység, a befejezett munka örömének átélése, az úgynevezett sikerélmény megvalósulása. Közösség, társas kapcsolatok, szocializáció Amennyiben meg akarunk felelni pedagógiai célunknak, akkor igen nagy súlyt kell fektetnünk tanulóink kommunikációs készségének és képességeinek folyamatos fejlesztésére. Meg kell ismertetnünk, és el kell fogadtatnunk a kulturált viselkedés, az emberi érintkezések, a korrekt piaci magatartás szabályait. A szocializációs folyamatok során diákjainknak tudniuk kell alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, toleránsaknak, előítéletmenteseknek, empátiával rendelkezőknek kell lenniük, rendelkezniük kell együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével. Rendkívül fontosnak tartjuk a közösség nevelő szerepét, melyben kiemelkedő jelentőségű területek az osztályközösség, az évfolyamközösség és az iskolai diákszervezet. A mai atomizálódó világban az egyén szocializációja, társadalmi beilleszkedése a valahová tartozás élményén keresztül valósul meg leginkább. Ennek lehetséges területei a család, az 16

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. iskolai és iskolán kívüli ifjúsági szervezetek, melyekkel az iskola kapcsolatait szükséges szorosabbra fűzni. Azok az évszázadok óta elfogadott emberi értékek, melyek a hűség, az önzetlenség, a megértés, egymás egyéniségének elfogadása, a segítőkészség, a titoktartás, a kölcsönösség fogalmával írhatók le, melyeknek értéke csak az egymás közötti kapcsolatokban létezik, ezek tehát kisebb-nagyobb közösségekben alakíthatók ki és gyakorolhatóak. Erre a legmegfelelőbb terep az iskola, nekünk tehát, mint az iskolai nevelés egyik legfontosabb részét kell kezelnünk ezt a kérdéskört. A mai középiskolás korosztálynak fokozottabb kihívásokkal kell szembenéznie az intim kapcsolatok, a barátság és a szerelem területén. Meg kell értetnünk, hogy az ilyen jellegű kapcsolatokban is az érzelmeknek van döntő szerepük, egészséges testi kapcsolatok csak egészséges érzelmi viszonyokból jöhetnek létre ideálisan. A tanulás, a művelődés, a tudás A változó világ, a változó kapcsolatrendszerek elemi igényként vetik fel egy konvertálható tudás megszerzését még a középiskolai évek alatt. A tudás megszerzése a felnőtt életbe való beilleszkedés kulcskérdése. A megfelelő tanulási módszerek kiválasztására és kialakítására fokozott hangsúlyt kell fektetni az elkövetkezendő években. Meg kell tanítanunk diákjainknak, hogyan használják ki a legmegfelelőbben idejüket, hogyan készüljenek fel az iskolai „mérésekre”, az órai szereplésre, a felelésre, az előadásra és a vizsgára. A középiskolai évek alatt ki kell alakítani az elvonatkoztatás, a fogalmi gondolkodás, a lényegkiemelés képességét. A szakiskolai és szakközépiskolai nevelésben rendkívül fontos, hogy létrehozzuk az elmélet és a gyakorlat megfelelő kapcsolatát, kialakítsuk a praktikum iránti fogékonyságot, hasznosítható tudás- és ismeretanyagot adjunk át. Sajnos az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, a szabatos beszéd kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely nélkül nem lehetséges a problémamegoldás, melynek rendkívüli szerepe van a változatos szókincs létrejöttében. Szintén a fejlesztendő alapkészségek közé sorolható a memória, az emlékezet fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása. A tanulóknak képeseknek kell lenniük a probléma megoldásra, fejlett reproduktív memóriával kell rendelkezniük, képesnek kell lenni az elvonatkoztatásra. A munkaerőpiacon elsősorban azon végzettek fognak „megfelelni”, akik a fenti képességek mellett nyitottak az új ismeretek, módszerek iránt, akikben sikerült felébreszteni 17

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. az igényt a folyamatos önképzésre, az önművelésre, akik kritikusak, ám elismerik a tévedéshez való jogot, akik képesek tárgyilagosak lenni az elkötelezettségük mellett. Mindezen célok elérésének egyik lehetséges útja az egyéni kreativitás kialakítása, folyamatos fejlesztése. A ránk bízott fiatalokat kreatívakká, kezdeményezőkké nevelni talán az egyik legfontosabb feladatunk. A hasznosítható tudás fontos része napjainkban a kommunikáció: az anyanyelv, az idegen nyelvek ismerete. Ám nemcsak ismerni kell a mai fiataloknak más népek nyelvét, hanem alkotó módon hasznosítani, alkalmazni, gyakorolni kell azt. Tanulóink nyelvi képzése tehát a jövőben is fontos területe lesz oktatásunknak. A munkára nevelés A középiskolai nevelésben tekintettel kell lennünk arra is, hogy a végzett tanulóink jelentős százaléka az iskola elvégzése után munkába áll, vagy munkába állhat. Idejében fel kell készíteni ezeket a diákokat a munka világának viszonyaira, meg kell mutatnunk, hogy a munka hivatás is lehet és elsősorban erre kell törekedni, hogy az legyen. A hasznosan, értelmesen végzett munka a megélhetés mellett örömöt okozhat, sikerélményt szerezhet a végzőjének. Mindehhez persze megfelelő szintű kötelességtudat, céltudatosság, szorgalom és kitartás szükséges. Az ésszerűen végzett munka során meg kell ismerkedni az idővel és energiával való optimális szintű takarékosság, a szervezettség, a rendszeresség és alaposság követelményeivel - mindez a szakközépiskolai nevelés feladata is. Fontos feladatunk a változó, átalakuló világunkban a munkába állásra való gyakorlati felkészítés is: 

megismertetni a munkahelykeresés módszereit,



tudatosítani a munkáltatók igényeit,



bemutatni az önmenedzselés fontosságát,



a szakmai- és általános műveltség szerepét a menedzselésben,



felhívni a figyelmet az „első benyomás” jelentőségére

Haza és társadalom A társadalmi, politikai és gazdasági változások mellett is vannak olyan örökérvényű nemzeti követelmények melyeknek meg kell felelnünk, ezek: 

a magyar nyelv, a nyelvi kultúránk ápolása,



egészséges lokálpatriotizmus: a szűkebb és tágabb haza szeretete,



igény múltunk ismerete és megértése iránt, 18


iskolai, városi, települési, nemzeti hagyományaink ismerete, tisztelete és ápolása,



településünk, városunk, régiónk, Magyarország helye a mai világban, betöltött szerepének reális értékelése, azaz az egészséges önbecsülés kialakítása,



nemzeti függetlenségünk tartalmának változása az EU-ban, jelentősége, az érte való kiállás: a haza védelme összefonódik a békefenntartással a világban, a NATO-val



a közösség vállalása a határokon túl élő magyarsággal



a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk védelme, a más népek identitástudatának, nemzeti érzésének tisztelete

Mai viszonyaink között ki kell alakítani a fiatalokban a törekvést: 

az alaptörvény megértésére és betartására,



a törvényességre,



az állampolgári jogok tiszteletben tartására,



nyitottságra a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt,



a társadalmi szolidaritásra,



nyitottságra mások vallási, politikai, ideológiai nézetei iránt,



a toleranciára,



a társadalmi problémák iránti érdeklődésre,



a demokratikus jogok érvényesítésére,



az érdekfelismerésre és az érdekérvényesítésre

A természeti környezet, az ökológiai egyensúly szerepének megértése és ezeknek megóvására való törekvés fontos szemléleti eleme kell hogy legyen a jövendő szülők nemzedékének. Ez természeti és társadalmi környezetünkre nézve is egyaránt érvényes. Meg kell tanítani, megbecsülni a természeti és társadalmi békét és törekedni kell ezeknek megvalósítására. El kell utasítani az agresszivitást, fel kell lépni az erőszakos megnyilvánulások ellen. Érzékenynek kell lenni az emberiség globális problémái iránt. Az esztétikai értékek és a kultúra Az

utóbbi

évek,

talán évtizedek

háttérbe

szorították,

némely területeken

elsorvasztották - elsősorban a pénzügyi szemlélet miatt - az iskolai nevelésnek e rendkívül fontos területét. Törekednünk kell tehát arra, hogy kulturált embert neveljünk a középiskolai évek alatt. Feltétlenül kiemelendő, hogy ez minden pedagógus feladata. Az esztétikai nevelésünkben elérendő célok a következők: 19


kialakítani a jó ízlés iránti igényt,



rávezetni a mások ízlése iránti toleranciára,



az alkotó és az alkotás megbecsülése,



bemutatni a művészetek, a kultúra szerepét a személyiség fejlődésében,



felhívni a figyelmet a művészeteknek a mindennapokra gyakorolt hatására.

I.3.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai:

A nevelés célja: a művelt, szuverén, érdekeit objektíve érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követő személyiség kialakítása. Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi normáknak, értékeknek a kialakítása tanulóinkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, munkavállalási esélyeiket megteremteni, hogy közben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálják. 

Stabil értékrend, amelyben első helyen áll a humánum, valamint nagyon fontos szerepet kap a nyitottság és az alapos és állandóan gyarapodó, hasznosítható szakmai tudás.



Lelki és testi egészség. Ez elsősorban jelenti a saját és mások meggyőződésének tiszteletét, a másság elfogadását, a konfliktusok feloldásának képességét, együttérzést, segítőkészséget. A test edzése, a harmonikus életérzés megteremtése, káros szenvedélyektől mentes élet minden más területen alapját képezi a sikerességnek.



Célratörés, az életcélok helyes megválasztása, a kitartás, a célok megvalósítása érdekében. Képes legyen levonni a megfelelő tanulságokat, ennek megfelelően módosítani, vagy megváltoztatni céljait. Jellemezze az állandó kíváncsiság a való világ és szűkebb értelemben a saját kisebb világának kérdései iránt. Folyamatosan tanuljon a „világtól” és a „világ érdekében”.

Az előbbiekben felvázolt személyiségjegyek elérésében meghatározó szakképzésünk rendszerében az alapműveltséget és a szakmai felkészültséget adó tantárgyak rendszere. Az irodalom és az anyanyelvi képzés alkalmassá teszi a fiatalt arra, hogy a világot a humánum oldalával is megtapasztalja, ne csak saját, de a művészetek valósága alapján is tudjon tájékozódni és gondolatait, érdekeit kifejezni. Az idegen nyelvek tanulása, sikeres 20

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. elsajátítása megszünteti a bezártságot, kapcsolatot nyit a világra, megsokszorozza érvényesülésének lehetőségeit. A természettudományos ismeretek magas szintű oktatása, és a képességek fejlesztése, olyan tudást és lehetőséget adnak, amely elsősorban gyakorlati életben való érvényesülés feltételeit teremti meg, és a sikeres felsőfokú oktatásban való részvételt készíti elő. Az iskolai oktatás fontos területe a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás valamint az érettségit követő középfokú szakképzés. A nevelésfilozófiánkra épülő konkrét feladatok a következők:  Értékközvetítés Az iskola tényleges oktató-nevelő munkáját folyamatosan és tudatosan közelíteni kell a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez, új tulajdonságokhoz. A nevelőtestület - maga is elfogadva ezeket az értékeket – egységes az alapelvek elfogadásában és az alapvető értékek közvetítésében. A tanulókkal a humanista emberi értékeket és az európai polgári gondolkodás értékrendjét – önértékelésre alapozva – kell megismertetni. A tanulók normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek.  Ismeretközvetítő funkció A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskola gyakorlatában. A tanítási tartalom tényeinek és készségek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. Feladat a gondolkodási készségek folyamatos fejlesztése, problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása, a kooperatív munkamódszerek előnyben részesítése. A tanulók legyenek képesek a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére. Az internet, a számítástechnika, a multimédia és egyéb modern eszközök ne csak jelen legyenek, hanem az oktatási folyamatban használják is azokat. A tanulók használhatják a könyvtárat, a médiatárat.  Képzési feladat A helyi

tanterv, a

szakmai

program

részletesen tartalmazza

a

minimális

követelményeket. Az ismeretátadásban, a képzésben a tanulók egyéni fejlődési üteméhez kell igazodni, természetesen nem szem elől tévesztve az előírt követelményeket.

21

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A

programkínálatot

minden

évben

ennek

megfelelően

kell

kialakítani.

A

csoportbontásban legfontosabb alapelv a nívócsoportok szerinti csoportszervezés. A továbbhaladásban a tanulók egyéni fejlődési üteméhez kell igazodni.  Tevékenységi irányok Tovább kell haladni a tevékenységre orientált iskola irányába. Kulturális és művelődési lehetőséget kell biztosítani az eddigi hagyományoknak megfelelően (pl. irodalmi színpad). Az intézményben működik diáksportkör. Az időszükségletét a rendelkezésre álló órakeretből mindenképpen biztosítani kell. A szakmai képzés keretében a szaktantárgyakhoz kötődően kell a tanulóknak felkészülési lehetőséget biztosítani a szakmai vizsgákra. A központi és helyi vizsgák szervezése legyen zavarmentes. A tanítási órán kívüli foglalkozásokra a teljes óraszám 5-6 %-a áll rendelkezésre.  Szocializációs funkció A veszélyeztetett tanulók krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldható, a súlyosabb eseteket a megfelelő szakmai szervezetek segítségével lehet kezelni. A

tanulók

demokratikus

joggyakorlásának

maradéktalan

biztosítása

a

diákönkormányzat működésének (működtetésének) a záloga. A tanulói önkormányzatok terv szerint működnek, rendszeresen megtartják fórumaikat, elhatározott programjaikat megszervezik. A tanulási feltételeket az iskola biztosítja, ehhez megteremti a szükséges személyi és technikai hátteret. Nevelési-képzési feladatok: A központi képzési programok stratégiája, hogy a középiskolák: 

adjanak magasabb általános műveltséget és konvertálható szaktudást diákjaiknak,



készítsék fel őket a későbbi, egész életen át tartó tanulásra, az átképzésekre, a szakma-váltásra,



fejlesszék személyiségüket, növeljék munkavállalási és elhelyezkedési esélyeiket.

A szakmai felkészítéssel párhuzamosan jogos elvárás az is, hogy a képzésben részt vevő, az iskolából kikerülő tanulók: 

váljanak harmonikus személyiségekké,

22


rendelkezzenek helyes értékítélettel,



tudjanak élni jogaikkal a saját és a társadalom érdekében,



ismerjék és vállalják kötelezettségeiket,



legyenek nyitottak, ismerjék el a másságot,



vitakészségüket jellemezze megfelelő hangnem,



lássák be és ismerjék el tévedéseiket.

Ez a sokoldalúság igényli a nevelőmunka javítását, az iskolai követelmények konkretizálását és betartásának szigorítását, a képzéskorszerűsítést, és fejlesztését. A fentiek igazolják, hogy a nevelés és az oktatás nem választható szét. Az iskolai képzés fejlesztése, korszerűsítése is csak ezek együttes rendszerében valósítható meg. Oktatási intézményünk valamennyi dolgozója diákjaink jövője érdekében munkálkodik. Nevelési folyamataink az iskola pedagógiai folyamatában: 

a tudományos megalapozottság, az objektivitás az ismeretek feldolgozásában,



súlyponti és komplex feladat a hatékony munkára nevelés,



az értelmes tanulás, a korszerű tudás szerepének bemutatása,



az erkölcsi, az esztétikai, az érzelmi és testi nevelés,



a felelősségvállalás, a hivatástudat kialakítása, formálása,



akarati tulajdonságok erősítése, aktivitásra és fegyelemre nevelés.

Feladatok az oktatás-képzés folyamatában: 

a tanulókat önálló, kritikai gondolkodásra, döntésképességre és önművelésre kell tanítani,



korszerű ismeretanyagot kell feldolgozni



törekedni kell az elmélet és a gyakorlat sokoldalú kapcsolatának bemutatására,



a

tanár

egész

meggyőződésével

személyiségével, hasson

szakmai

tanulóira,

felkészültségével,

tisztelve

erkölcsi

személyiségüket

és

meggyőződésüket, 

biztos elméleti és gyakorlati szakmai tudással rendelkező általánosan művelt szakembereket kell képezni. Eszközök, eljárások

Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat. 23

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A Nemzeti Alaptanterv, valamint a kerettanterv előírásaitól eltérő, alternatív pedagógiai módszereket pedagógiai programunk nem ír elő, illetve nem tartalmaz.

II.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az oktatás-nevelés folyamata során célul tűzzük ki a személyiség fejlesztését, kibontakozásának lehetőségét is A különböző ismeretek elsajátítása során a tanulók érzelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képességeinek a továbbfejlesztésére törekszünk. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási órákon törekszünk az önálló ismeretszerzés képességének kialakítására. (Egy-egy témakör egyéni feldolgozása, egy korszak önálló bemutatása, kísérletek önálló elvégzése alkalmas erre.) Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat

a

módszereket

és

szervezeti

formákat,

amelyek

a

tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási

óráin

előnyben

részesítik

az

egyéni

képességekhez

igazodó

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Otthoni munka, önálló ismeretszerzés 24

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A tanítási órán elhangzottak elmélyítését szolgálja, és így nem pótolhatja a tanítási órát. A házi feladatok nem önmagukért valók, a tanítási órán elhangzottak jobb megértését, hosszú távú rögzíthetőségét szolgálja. Elvégzésének ellenőrzése, az ellenőrzés változatos módszereinek alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók aktivitásának, önálló munkájának fokozása érdekében. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások A tanulóifjúság - várhatóan - a jövőben is heterogén összetételű lesz. Emiatt szükség van a tudásbeli különbségek csökkentésére. Ilyen foglalkozásokat elsősorban magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből biztosítunk, de igény szerint

– a

tantárgyfelosztásba betervezve – bármelyik tantárgyból szervezhető. Tanulóinkat ösztönözzük arra, hogy minél több alkalommal használják ki a foglalkozások által nyújtott lehetőségeket. Azok a tanulók, aki nem érik el a 2,00 szintet egy adott tantárgyból, kötelesek részt venni a tantárgyi felzárkóztató foglakozásokon mindaddig, amíg tanulmányi eredményük el nem éri a minimum szintet. A 9. osztályosoknak év elején az érettségi tantárgyakból szintfelmérést tartunk. Aki nem éri el a 30%-os szintet, annak kötelező félévig felzárkóztató foglalkozásra járni az adott tárgyból. Konzultáció a tanulmányi problémákról Bármikor, bármelyik tanuló kérheti a szaktanár, osztályfőnök segítségét tanulási nehézségeinek megoldására. Felkészítés tanulmányi versenyekre, pályázatokra Iskolai verseny bármely tantárgyból szervezhető. Célja, hogy minél több tanulót bevonjunk, és sikerélményhez juttassuk. Az itt kiemelkedő eredményt elérő tanulók képviselik az iskolát az iskolán kívüli versenyeken. Városi, megyei, országos versenyek a kiemelkedő iskolai eredményt elérő tanulók részére biztosítják a lehetőséget ismereteik kibontakoztatására. Iskolai pályázat: minden tantárgyból hirdethető, ahol a tanulók az általuk választott témát önállóan, kreatív módon dolgozzák ki. Külső pályázaton a vállalkozó, érdeklődő tanulók mindig részt vehetnek. Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés

25

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Emeltszintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján. Emelt szintű érettségire való felkészítést szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret és állampolgári ismeretekből, matematikából, testnevelésből, szakmai tárgyakból és informatikából. Az emelt szint választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül szervezzük. Szakkörök és érdeklődési körök A tanórán szerezhető ismeretek elméleti és gyakorlati bővítése mind a tanulók, mind az iskola érdeke. Erre lehetőség nyílik az iskola által szervezett foglalkozásokon. Sport A tanulók és szülők körében végzett felmérés, valamint az iskola adottságainak fegyelembevételével az alábbi sportágakban tervezünk foglalkozásokat: 

atlétika



torna,



labdajátékok,



önvédelem,



úszás



természetjárás.

A felsoroltak elsősorban a tantervi anyag kiegészítéseként a különböző versenyekre való felkészítést és az iskola hírnevének öregbítését szolgálják. Könyvtárhasználat: Az iskola könyvtárait minden tanuló használhatja. A fenti tanítási órán kívüli tevékenységek megszervezése az iskola részére a fenntartó által biztosított éves órakeret lehetőségein belül történik. Önköltséges szolgáltatások: 

Kirándulások: célja a tanulók földrajzi ismereteinek bővítése, hazánk nevezetes tájainak, városainak, műemlékeinek megismertetése.



Színházlátogatás: a sokoldalú nevelés egyik színtere.



Sportpálya, tornaterem használat: a sportköri foglalkozáson kívül.



Sítábor 26


Speciális tanfolyamok: /pl.: gépjárművezetés, stb./

III. Kompetenciaalapú oktatás Fontos, hogy tanulóink általános és szakmai műveltsége korszerű legyen. Fontos továbbá, hogy harmonikus személyiségekké váljanak. Lényeges, hogy mire tanulmányaikat befejezik, alakuljon ki bennük határozott, pozitív erkölcsi értékrend, amelynek alapján képesek lesznek megtalálni a helyüket a társadalomban. A fenti értékrend a következőkből álljon: humanizmus, demokrácia, nemzeti identitástudat, európaiság. A nevelés és oktatás folyamatában a pedagógiai és tanulói tevékenységnek egyaránt a tanuló személyiségfejlődését kell szolgálnia. Kompetenciaterületek: a. szövegértési-szövegalkotási, b. matematikai-logikai, c. szociális, életviteli és környezeti d. idegen nyelvi (angol, német) e. IKT (informatikai és médiahasználati) f. életpálya-építési A szövegértési és szövegalkotási képességek: A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. A képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja Magyarországon. Lényeges, hogy e kompetenciaterület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Az évek során a tanulók egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen, ha a számonkérés során dominánssá válik az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. A matematikai kompetenciák: A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások 27

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A matematikai képességek fejlesztése a mindennapi élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. Az elvont matematikai ismeretek, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználása a tanulók problémaazonosító és –megoldó képességének a fejlesztése érdekében. A szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés: A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető és szervező képesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Az idegen nyelvi kompetenciák: Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük:  szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban,  kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése, Ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz/kommunikációhoz

szükséges

szociokulturális

alkalmazása. A hagyományos nyelvtanítási gyakorlat (olvasás,

ismeretek

és

azok

fordítás, nyelvtani

gyakorlatok) helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikatív stratégiák eredményesen járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához, és igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz,

érdeklődéséhez,

világismeretéhez.

Ennek

gyakorlati

megvalósítása

ugyanakkor a pedagógusok részéről egy sor ismeret megszerzését és készség kialakítását igényli. Az IKT kompetenciák: 28

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. A tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásbantanításban. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra. Alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztése érdekében szükséges a digitális, interaktív internetes taneszközök használata. Életpálya-építési kompetenciák Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy 

reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel,



különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani,



közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni,



az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni,



képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára,



tudjon jó döntéseket hozni.

IV. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, hiszen a fiatalok hosszú éveket

töltenek

itt.

Ebben

az

időszakban

érdemi

hatást

lehet

gyakorolni

személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex. Az oktató-nevelő tevékenység mellett az iskolai élet mindennapi hozadéka az a plusz, melyben az iskola tárgyi 29

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Így a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például: 

az egészséges táplálkozás,



az aktív szabadidő eltöltése,



a mindennapos testmozgás (iskolai testnevelés),



a személyi higiéné,



a lelki egyensúly megteremtése,



a harmonikus párkapcsolatra és családi élet kialakítására törekvés igénye, (családtervezés),



az egészséges és biztonságos környezet kialakítása,



az egészségkárosító magatartásformák elkerülése.

Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. A kerettanterv szerint az osztályfőnöki órákból minimum 10 órán egészségneveléssel, egészségmegőrzéssel kell foglalkozni. Ebben segítséget nyújtanak az iskola-egészségügy dolgozói – iskolaorvosi előadás, védőnő által tartott felvilágosító, önismereti, mentálhigiénés foglalkozások. A hagyományos formák (felvilágosító előadások) mellett egyre elterjedtebbek lesznek a hallgatóság aktív és személyes bevonását kívánó foglalkozások, melyben a személyes kontaktusra, a kommunikációra helyeződik a fő hangsúly. Fontos megközelítése

része pl.:

az

egészségnevelés

súlyproblémával

prevenciós

küszködők,

területének

magas

a

rizikócsoportok

vérnyomásban

szenvedők,

cukorbetegek és az alkoholista szülők gyerekeinek fokozottabb figyelemmel kísérése, gyakoribb szűrése. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások azok az új modellek, melyek – a mai zaklatott, rohanó világunkban - az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Ennek a lényege abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért a társas-érzelmi készségek fejlesztése a fő célunk. Mentálhigiénés szakemberek segítségével szocializációs lehetőséget kell biztosítani a prevenciós foglalkozások résztvevőinek társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. 30

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Sokféle módon megpróbáljuk a lelki egészség iránti igényt felkelteni majd kialakítani az ehhez szükséges készségeket és képességeket. Prevenciós programok megpályázása, ezek megszervezése a 9. évfolyamoktól - folyamatosan. Az egészségkulturáltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink még egészségesek, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll.

Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget hangsúlyoznunk kell. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk készségek kialakításánál. Az egészségnevelésben segítők: 

az iskola vezetése,



szülők,



az iskolaorvos, 31


védőnő,



iskolapszichológus,



gyermek és ifjúságvédelmi felelős,



osztályfőnökök,



szaktanárok,



diákok.

Szülők (család) A szülők aktív részvételükkel hatékonyan tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka eredményességét. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Feladatuk: -

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok.

-

Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése.

-

Közreműködés: közegészségügyi- járványügyi, környezet- egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve.

-

Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programokban, a tanári továbbképzéseken tudnak segítséget nyújtani. (drogprevenció)

32

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell irányulnia: 

Biológiai tényezők: táplálkozás, mozgás, testápolás, szexualitás.



Mentális tényezők: primer szocializáció és társas kapcsolatok elősegítése



Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem

a. Biológiai tényezők: Cél: Biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása. a) Táplálkozás Feladat: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. „Betegségeid okát, táplálkozásodban keresd.” Tevékenység - eszköz: Táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos



ritmus megismertetése. Ebéd során az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének



fejlesztése. Az ebédeltetés rendjének kialakítása. A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek



tudatosítása tanulóinkban. Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai



(osztályfőnöki órán beszélgetés, anyaggyűjtés). Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek



érdekében az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az iskolai ételek minősége tartalmassága törekszik az egészséges ételek



túlsúlyára. Követelmény: 

Táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása



Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása

b) Mozgás Feladat: 

Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás (túra, kerékpár, úszás) gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású: „Ép testben, ép lélek.”



Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére 33


Fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése

Tevékenység - eszköz: 

A mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül (spontán szerveződés alapján (úszástanfolyamok lehetőségének kihasználása)



Háziversenyek szervezése és túrákon való részvétel a tömegsport keretében. Sportnapokon való aktív részvétel



A mozgással – sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása. Emberi kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztés



A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés



Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon



Jellemformáló helyzetek felhasználása

Követelmény: 

A

rendszeres

testmozgás

szükségletté

váljon.

Életkoruknak

megfelelő

állóképességgel és terhelhetőséggel rendelkezzenek. 

Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét.

c) Testápolás Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás Tevékenység - eszköz: 

A testrészek ápolásának megtanítása, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás (feltétel biztosított)



A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély)



Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik.



A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés.



Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. „Tiszta, rendes osztály” mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával.

Követelmény: 34


Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj).



Mellőzzék a testdíszek (pirszing, tetoválás) alkalmazását, legyenek tisztába veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek.



Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben!

d) Szexuális nevelés Feladat: A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenység - eszköz: 

A szexuális magatartás meghatározó eleme, hogy milyen módon megy végbe nemi szerepeink szocializációja.



Ezzel kapcsolatban az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel (szépirodalom, film, színház).



A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva.



A szexualitás biológiai aspektusainak megismertetése az ifjúkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával.



A korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése szakemberek bevonásával.



Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás).

Követelmény: 

Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség.



Tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és pszicho-szexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal jár.



Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények.

b. Mentális tényezők: 35

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Cél: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladat: 

Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés.



Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.



Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a gyermekkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik).



A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus bevonása a problémakezelésbe.



Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógus bevonásával).



Stressz-legyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszichoszociális hatásaihoz történő alkalmazkodást.



Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem).



Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció).


Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek).



Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az „embert”, hanem „cselekedetét” minősítsék (Gordon módszer).



Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az „aktuális énkép” a „kapott énkép” és „eszményi énkép” közötti különbségekre és kölcsönhatásaira.



A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása). 36


Az

osztályfőnöki

órákon

stresszfeloldó

technikák

átadása

(relaxáció),

konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. Követelmény: 

Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. Tanulják meg növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé.



Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak.



Fontos tudatosítanunk: Aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne szenvedjük el azt, ami „ránk méretett”. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata.

c. Szociális tényezők Cél: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladat: 

A szociális háló adta lehetőségek megismertetése. Tanulóinkat támogató pályázatok figyelemmel kísérése.



Baleset

megelőzés,

betegségek

elkerülése

(időben

orvoshoz

fordulás,

egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. 

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése).



A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés.


Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban.



Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szinten tartása.



A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészség-kulturáltság növelésével

erősíteni

az

orvoshoz

együttműködést. 37

fordulást

és

egészségüggyel

való


A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál.



Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról.



A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény

biztosításával

(szolidaritás,

előzékenység,

együttérzés,

előítélet-

mentesség) 

Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap.



Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése).

Követelmény: 

Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit.



Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait.



Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait.



A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja.

Az egészségfejlesztés megvalósulásának iskolai színterei Tanórai foglalkozások Elsősorban a biológia, a testnevelés és az osztályfőnöki órák adnak keretet az egészségnevelésnek, de ezenkívül minden tantárgynak van csatlakozási pontja. Tanórán kívüli foglalkozások -

Délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, témához kapcsolódó filmvetítés, vetélkedők, versenyek.

-

Egészségnap.

-

Kirándulások, erdei iskolák, túrák.

Módszerek Versenyek, vetélkedők, plakátkészítés, kiállítások, szerepjáték, előadások, osztálytermek pontozása, faliújság, kirándulás, rendszeres testmozgás, sportfoglalkozások, szakkörök. 38

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Területek, témák, felelősök, a megvalósulás színterei, a megvalósítás módszerei Területek Táplálkozás

Témák

A megvalósulás színterei/ felelősök - A táplálkozás szervrendszerének - Biológia órák felépítése, működése - szaktantárgyi órák - Az egészséges táplálkozás, a táplálék - osztályfőnöki órák mennyisége, minősége - a család - az egészséges életmód iránti igény - védőnő felkeltése, - Az étkezések száma, aránya, ideje - Vitaminok - A alkoholfogyasztás élettani hatásai - A betegségek kialakulásának folyamata (pl. gyomorfekély, vakbélgyulladás, aranyér), a megelőzés, kezelés lehetőségei

A megvalósítás módszerei - csoportmunka - plakátkészítés - előadások - felvilágosítás

Mozgás

- A mozgás szervrendszerének felépítése, működése - A helyes testtartás elsajátítása - A mozgás szervrendszerének egészségtana (rándulás, ínszakadás, ficam, veleszületett csípőficam, lúdtalp, csonttörés, köszvény) - mindennapos testnevelés biztosítása - sporttörténet - az edzés típusainak (erőnövelő, állóképességet fokozó, ügyességi edzés) ismérvei, a helyes edzés elsajátítása, sportsérülések megelőzése

- biológia órák - testnevelés órák - szaktantárgyi órák - szabadidős foglalkozások - osztályfőnöki órák

- versenyek - sportrendezvényeken való részvétel - sportfoglalkozások

Testápolás

- A bőr felépítése - A bőr leggyakoribb elváltozásainak, betegségeinek (mitesszer, pattanás, orbánc, narancsbőr, szemölcsök, anyajegy, bőrdaganat, zsírdaganat, tyúkszem, bőrkeménykedés, vízhólyag, vérhólyag, gombás betegségek, rühatka, allergiás betegségek) kialakulása, megelőzési, kezelési lehetősége - Napégés - Tisztálkodás - Fogápolás

- Biológia órák - osztályfőnöki órák - szaktantárgyi órák - védőnő - bőrgyógyász - fogorvos

- felvilágosítás - tanácsadás - plakát verseny - előadások

39

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Szexualitás

Mentális egészség

Szociális tényezők

Környezeti tényezők

- A szaporodás szervrendszerének - Biológia órák felépítése - osztályfőnöki órák - Családi életre nevelés (a család - szaktantárgyi órák szerepe, párkapcsolat, családalapítás, - orvos családtervezés) - védőnő - A családban előforduló konfliktusok és kezelésük - Terhesség, szülés - Fogamzásgátlás - Nemi betegségek (AIDS, szifilisz, kankó, Trichomoniasis, Chlamydia) - Női daganatok és megelőzésük - Férfiak nemi betegségei - pozitív énkép, reális önismeret - osztályfőnöki órák kialakulásának elősegítése - pszichológus - a gyermekkori szorongás okai, kezelési - védőnő lehetőségei - konfliktuskezelés, problémamegoldási technikák - stressztűrőképesség, tolerancia fejlesztése

- felvilágosítás - előadások - drámapedagógiai foglakozások

- beszélgetés - előadások - szerepjátékok

- a segítségkérés lehetőségei - baleset megelőzés az iskolában, közlekedésben, háztartásokban - elsősegély-nyújtási ismeretek - szűrővizsgálatok fontossága - élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés - a szenvedélybetegségek elkerülése.

- osztályfőnöki órák - gyermek- és ifjúsági felelős - védőnő

- tanácsadás - beszélgetés

környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, hulladékok) egészségre gyakorolt hatásai, megelőzés lehetőségei, az egészséges környezet jelentősége.

- biológia órák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák

- beszélgetés - kiállítás - plakátverseny - vetélkedő

A pedagógus szerepe az egészségnevelésben A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen

közvetített

tudás

nemcsak

tájékozottságukat 40

gyarapítja,

hanem

erkölcsi

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában.

Az iskola drogmegelőzési programja Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése; az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. A kábítószer-ellenes felvilágosító munkánkba bevonjuk az iskolaorvost, védőnőt, és az olyan külső szervezetek ajánlkozásait, amelyeknek megfelelő referenciáik vannak. A drogprevenciós tevékenység kiterjesztése minden évfolyamra, és ezek folyamatossá tétele egész tanévre. A tanítási szünetekben a segítő szervezetekkel együtt ehhez kapcsolódó hasznos programok szervezése. Nagyon sok írott kiadvány jelenik meg e témában, ezeket egy részét az osztályfőnökökkel megismertetjük, másrészt közvetlenül a diákokhoz juttatjuk el. Az aktuális szakirodalom egy-egy példányának beszerzése szükséges az iskola könyvtárába, hogy bármikor hozzáférhető legyen az ifjúság és a pedagógusok számára is (egészséges életmód, kábítószer fogyasztás, konfliktuskezelés, lelki egészség témakörökben is). A tanítási órákon, valamint a szünetekben is folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink viselkedését ebből a szempontból is. Szükség esetén szakemberhez fordulunk. Az iskolai drogmegelőzés keretében foglalkoznunk kell azzal, hogy a drog kifejezés sokféle szerre vonatkozik. Vannak olyan anyagok, amelyeket társadalmilag elfogadnak (pl. az élvezeti cikkek) és vannak olyanok is, amelyeket tiltanak. Ezek az illegális drogok, más néven kábítószerek. Arra törekszünk, hogy tudatosodjon tanulóinkban az, hogy a drogok nem aszerint veszélyesek, hogy jogilag büntetik-e a használatukat vagy sem. Az alkohol és a dohány is lehet drog. Ehhez a témához kapcsolódva szintén prevenciós tevékenység szükséges, mely a feszültség levezetésének és a problémák megoldásának egy újabb útját, más lehetőségek feltárását képes megmutatni a fiataloknak. 41

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Félrevezető a „kemény” és a „lágy” drog kifejezés használata is. Ennek bizonyítására ajánlatos a kérdésben jártas szakemberek bevonása, ezzel reális kép – a valóság feltárása. Emellett kiemelkedő szerepet játszanak a kortárshatások, melyeket az új prevenciós technikák szinte valamennyi területen (egészségnevelés, drogfogyasztás stb.) leghatékonyabb eszköznek tekintenek. Iskolánkban is ez lehet az egyik leghatásosabb módszer, ha megtaláljuk a fiatalok között az erre a feladatra legalkalmasabb személyeket. A legtöbb fiatal nem válik a törvény által tiltott drogok használójává. Manapság azonban elkerülhetetlen, hogy a fiatalok valamilyen módon ne kerüljenek kapcsolatba ezekkel a szerekkel. Figyelembe vesszük drogmegelőző munkánk során, hogy a korosztály tudásához, attitűdjeihez nem illeszkedő oktatás értetlenséget, ellenállást, bizalmatlanságot szülhet, sőt még akár a drogok iránti kíváncsiságot is fokozhatja. Meg kell értetni tanulóinkkal, hogy az egészséges élet lehetőségének záloga az ő kezükben van. Ahhoz, hogy jól döntsenek, meg kell tanulniuk az adott helyzetben nemet mondani. Érezzék, hogy segítőkre és segítségre viszont mindig számíthatnak. Iskolánk minden pedagógusa számára fontos feladat, hogy a helyi sajátosságokat magában foglaló „Iskolai drogstratégia” megvalósításában tevékenyen részt vegyenek. Ennek lényege, hogy alkotó módon tudjunk együtt dolgozni - osztályfőnökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős, az iskolavezetés, iskola-egészségügy, családsegítő és az oktató-nevelő munkához kapcsolódó szervezetek mind egy célért dolgozzanak: olyan fiatalokat neveljünk, akik helyes önértékeléssel, megfelelő döntésekkel képesek saját életüket irányítani, kitűzött céljaikat elérni. Megfelelő empátiával, szociális és kommunikációs készséggel bírjanak. Az iskolai drogmegelőzési program fontosságát alátámasztja, hogy évről-évre emelkedik a kábítószert kipróbáló fiatalok, iskoláskorúak köre, a drogfogyasztók, a drogfüggők, a droghasználattal összefüggésben fertőző betegségeket hordozók száma. Ezek következményeként növekszik a kábítószerekkel kapcsolatos azon bűncselekmények aránya, amelyek az iskoláskorú fiatalok csoportjaihoz köthető. A kábítószer- probléma sosem elszigetelt jelenség, összefüggésben áll egyéni és közösségi, lelki és szociális problémákkal. Az iskolai drog prevenció részeként hangsúlyozni kell azt, hogy a drog kifejezés számos szerre vonatkozik. Azt is ki kell emelni, hogy a drogok nem aszerint veszélyesek, hogy jogilag büntetik e a használatukat vagy sem. Fontos szerepet játszanak a kortárshatások is, melyeket az új prevenciós technikák számos területen (például egészségnevelés, 42

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. drogmegelőzés) a leghatékonyabb eszköznek tekintenek. Így iskolánkban is hatásos módszerként szerepelhet, ha megtaláljuk a tanulók között az erre a feladatra legalkalmasabb személyt. A tanulókban ki kell alakítanunk az egészséges életmódhoz való felelősségteljes attitűdöt, meg kell értetnünk velük, hogy a döntés az ő kezükben van. Ugyanakkor érezzék, hogy segítőkre, segítségre mindig számíthatnak. Célok: -

a tanulók képessé váljanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására,

-

esélyt és eszközöket kell adni a tanulóknak ahhoz, hogy káros szenvedélyektől mentes, egészséges életvezetést folytathassanak,

-

az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának hátterében nagy szerepet játszik az esélyegyenlőtlenség, ezért törekedni kell az egyenlőtlenségek mérséklésére,

-

kutatási adatok egyértelműen igazolják, hogy a rosszul teljesítő, teljesítmény zavarokkal küzdő tanulók hajlamosabbak a szerhasználatra, ezért olyan módszereket, technikákat kell alkalmazni, amelyek mérséklik a tanulási zavarokat,

-

a fiatalok önértékelése és önismerete fontos tényező az egészségmegtartás befolyásolása szempontjából, ezért lényeges a személyiség megfelelő formálása,

-

segíteni kell a drogproblémákkal küzdő tanulókat, családokat.

A drog prevenciót segítők: -

gyermek – és ifjúságvédelmi felelős,

-

osztályfőnökök,

-

iskola pszichológus,

-

védőnő,

-

szaktanárok,

-

családok,

-

diákok,

-

szakmai civil szervezetek.

Módszerek: -

felmérések, monitoring,

-

drámapedagógiai játékok, 43

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. -

plakátverseny,

-

kiállítások,

-

kábítószer- ellenes rendezvények, események,

-

alternatív szabadidős programok és sportprogramok,

-

kortárssegítő programok,

-

pedagógus továbbképzések,

-

információs kiadványok, szakirodalmak felhasználása a biológia órákon, osztályfőnöki órákon,

-

kortársképzés,

-

filmvetítés, elemzés.

Drog prevenció iskolán kívül: -

egészségfejlesztő programok,

-

kábítószer- ellenes rendezvények,

-

kiállítások,

-

ifjúsági programok.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv: Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban az osztályfőnöki órákon az iskola védőnőjének segítségével valósítjuk meg. Ezenkívül számos szaktárgyi órán is hangsúlyozzuk az elsősegély fontosságát: -

biológia órán elsősorban a rovarcsípések, a légúti akadály, a fuldoklás, az artériás és ütőeres vérzés, fejsérülés, szemsérülés, szívroham, eszméletlenség és a komplex újraélesztés tudni- és tennivalóiról szerezhetnek ismereteket a tanulók,

-

kémia órákon a mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, forrázás és a szénmonoxid mérgezés elméleti és gyakorlati kérdései kerülnek előtérbe,

-

fizika órákon az égési sérülések és a forrázás témakörökről hallhatnak a tanulók,

-

testnevelés órán pedig a magasból esés, az oldalfekvő mentési testhelyzet, csonttörések, ficam, rögzítés, kötözés témakörökről szerezhetnek ismereteket a tanulók.

Célok: 44

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

–

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

–

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

–

tudják

a

leggyakrabban

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

következményeit; –

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

–

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

–

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Feladatok: –

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

–

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

–

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében

– foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében: –

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

–

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

–

támogatjuk

a

pedagógusok

elsősegély-nyújtási

ismeretekkel

foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését. Az egészségnevelés megvalósítása tanórán kívül: –

szakkörök,

–

elsősegély-nyújtási bemutató szervezése az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

–

egészségnap.

45


V. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet szereplői (pedagógusok, diákok, szülők, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak) egymással valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. Iskolán belüli együttműködés -

Pedagógusok: az iskola minden pedagógusának feladata, hogy személyes példamutatással segítse a környezeti nevelést. A környezettudatos nevelés céljainak megvalósításához szükséges a munkaközösségek együttműködése. A pedagógusok a környezettudatos magatartás elemeit a tanítási óráikon illetve tanórán kívüli programokon (például szakkörök, hulladékgyűjtési akciók, vetélkedők, versenyek) keresztül ismertetik meg a diákokkal.

-

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a tiszta környezetre és tanulótársainak is felhívja figyelmét a megfelelő magatartásra. Ebben nagy szerepe van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek.

-

Szülők: A környezeti nevelés terén is szükséges, hogy a szülők és az iskola együttműködjenek. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben otthon is a környezettudatos magatartást.

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozók napi munkájukkal is elősegítik a környezeti nevelést. Az adminisztráció

területén

kiemelkedő feladat

a

felesleges

papírfelhasználás

csökkentése, illetve a hulladékpapír gyűjtése, és újbóli felhasználása például dolgozatíratás során.

A technikai

dolgozók

napi

munkájukat

igyekeznek

környezetbarát technikákkal megvalósítani. Iskolán kívüli együttműködés Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanítási órán és a tanórán kívüli környezeti nevelést kívánja színesíteni, kiegészíteni a különböző intézmények meglátogatása például a tanulmányi kirándulások alkalmával. Ezek például

a

nemzeti

parkok,

arborétumok,

állatkertek,

múzeumok,

szeméttelepek,

szennyvíztisztítók és hulladékégetők. Civil szervezetek A civil szervezetek programjaikkal és szakmai ismereteikkel segíthetik elő az iskola környezeti nevelési munkáját. 46

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Külső erőforrások - A helyi intézményekkel, vállalatokkal való kapcsolattartás. - A szakképzés gyakorlati helyeivel való együttműködés. Kulcskompetenciák: - Az önálló ismeretszerzés igényének, egyéni módszereinek kialakítása. A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazása, magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésekben való alkalmazása. -

Környezettudatosságra

nevelés:

a

felnövekvő

nemzedék

képes

legyen

a

környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. - Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. - A globális problémák felismerése. - Problémák kritikus felvetése. Célok: - A tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése. - Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A tanulók legyenek tudatában annak, hogy az egészséges emberi élet feltétele az egészséges környezet. - Alakuljon ki bennük a környezetünkhöz való felelősségteljes attitűd. - A fenntartható fejlődés alapelveinek megértése, alkalmazási lehetőségeinek felismerése a mindennapokban. - A tanulók ismerjék a nemzetközi egyezmények legfontosabb megállapításait. - Ítéljék el a környezetpusztító, környezetszennyező magatartást. - Lássák a bioszféra veszélyeztetettségét s ebben az ember szerepét, felelősségét. - A tanulók lássák az ok-okozati összefüggéseket a globális környezeti problémák kialakulása és az emberi tevékenység között. - Tegyenek meg mindent a hulladékok keletkezésének megelőzésére, mennyiségük csökkentésére a saját környezetükben. - Ismerjék a természetvédelem céljait, feladatait. - Ismerjék a természet-és környezetvédelem kapcsolatát. - A tanulók ismerjék meg a hazai élővilág sokféleségét és védelmének lehetőségeit.

47

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. - Lássák a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket, és ismerjék azok megelőzésének lehetőségeit. - Lássák az élőhelyeket veszélyeztető antropogén hatásokat, és megelőzésük lehetőségeit. - Ismerjék a környezeti elemeket szennyező anyagokat, lássák az ok-okozati összefüggéseket a környezeti elemek elszennyeződése és az emberi tevékenység között. - Ismerjék a külföldi és hazánk nemzeti parkjait. A környezeti nevelés megvalósításának színterei:

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók - értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és sport nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatokban, az együttműködésben és a tolerancia fejlesztésben, -

értsék

és

tapasztalják

meg

a

szabadtéri

foglalkozások

alkalmával,

hogy

a

környezetszennyezés az egészségre ártalmas, - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és tornaszerek, - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás). Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat, -

legyenek

képesek

irodalmi

szövegek

alapján

problémafelvetésekre,

vitára,

véleményalkotásra, érvelésre, - tudjanak hivatalos iratokat készíteni, - tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a környezetünk,

48

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. - értelmezzék, hogy a környezeti változások hogyan hatottak a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normákra, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - értsék meg a globális problémákat, és ebben az egyén felelősségét. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek megválasztásának segítségével, - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és a nyelv segítségével ismerjék meg más országok hasonló problémáit, valamint környezetvédelmi szervezeteit, - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket számszerűsítve is szemléltessék, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat elemezni, - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, következtetéseket levonni, - alakuljanak ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek. Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg a káros fizikai hatások (zaj, rezgés, sugárzások) egészségkárosító hatásait, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni.

49

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket az élő és élettelen környezetről, - érzékeljék, és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, - ismerjék és őrizzék meg a természeti és emberalkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, mérséklési lehetőségeit, - ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet, - ismerjék meg az élőlények szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel az ok-okozati összefüggéseket, - ismerjék meg hazánk növény- és állatvilágát, a védett és veszélyeztetett fajokat, ismerjék meg védelmük lehetőségeit, - értsék az élőhely védelem fontosságát, - ismerjék meg a környezet- egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére, - alakuljon ki az ökológiai szemlélet. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Szakképzés (9-10. évfolyam, szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók 50

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet - és környezetvédelmi ismereteket, - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek a megelőzésre, - ismerjék a szakma környezetre gyakorolt hatását. Szakképzés (11-12. és 13-14. évfolyamok) A tanulók - sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit, - ismerjék a környezetbarát technológiákat, és anyagokat, - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma-specifikus eszközökkel, - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások -

terepi: erdei iskola, terepgyakorlat, tanulmányi kirándulás, tanösvény, iskolakert, akadályverseny,

-

játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték,

-

kézműves foglakozások természetes anyagokkal,

-

„akciók”: vetélkedők a környezetvédelmi jeles napokon (például: a víz világnapja, a Föld napja, madarak és fák napja, a környezetvédelem világnapja); faültetés, kutatómunka,

faliújság

készítés,

részvétel

környezetvédelmi

pályázatokon,

természetfotó verseny, -

látogatás: természetvédelmi terület, nemzeti park, állatkert, botanikus kert, szeméttelep, szennyvíztisztító, hulladékégető,

-

szakkörök,

-

iskolazöldítés,

-

témanap, témahét.

Megvalósítás az iskola épületére, udvarára vonatkozóan - az iskola tisztaságának javítása, szelektív hulladékgyűjtés, - energiatakarékosság (rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések, számítások, mérések, következtetések), energiatakarékos izzók használata, 51

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. - hőszigetelés, rongálódott nyílászárók cseréje, - víztakarékosság (rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések, számítások, mérések, következtetések), víztakarékos berendezések alkalmazása, csapok karbantartása, - környezetkímélő anyagok választása, - téli madáretetés.

VI. A

közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok  Általános feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, a kollégium és az iskolán kívüli közösségek. A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségében megváltoztak. Ezért nagyon fontos az iskola együttműködése a szülők közösségével a tanulói közösségek formálása, fejlesztése érdekében. A tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban a családnak, a szülőnek az alábbi kiemelt feladatai vannak: 

az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének megismerése,



az osztály, az iskola és egyéb közösségek rendezvényeinek támogatása, aktív közreműködés a megvalósításban,



kapcsolattartás a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel annak érdekében, hogy a pozitív szociális és társadalmi szokások, értékrendek a tanulókban kialakuljanak, gyarapodjanak.

A közösségfejlesztés az iskolában a közösség szükségleteinek, elvárásainak megfelelő, a

fejlődést

elősegítő

tevékenységekkel

alakítható

ki.

A

közösségi

tevékenység

megszervezésének olyan módon kell történnie, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztő szerepek betöltésére, döntések meghozatalára, egyéni felelősség vállalására, tolerancia és segítőkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: 

tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák),



tanórán kívüli foglalkozások,



diák-önkormányzati munka, 52


szabadidős tevékenységek.

Az iskolában működő tanulói közösségek: osztályközösség, tanórán kívüli és funkcionális csoportok.  A tanórán megvalósítandó közösségi feladatok Az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű csoportja. Legfontosabb célunk ebből a csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: 

a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,



a tanulók kezdeményezéseinek segítése,



a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,



a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével),



a tanulók önállóságának, öntevékenységének, ön-intézményvezető képességének (ki)fejlesztése,



a folyamatosság biztosítása (a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés),



olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja,



különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny, stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

A kitűzött cél megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. A közös tevékenységet úgy kell felépíteni, hogy minden tanuló cselekedetének eredménye nélkülözhetetlen láncszeme legyen a közös cél elérésének.  Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon

53

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái a közösségfejlesztés kiváló területei. Az ezzel kapcsolatos feladatok: 

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,



átgondolt foglalkozási tervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,



ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,



a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

A feladatok megoldásának színterei, fórumai: A közösség tagjaiként részt vesznek önmaguk és társaik nevelésében, jellemük formálásában, életmódjuk alakításában és a felnőtt életre való felkészítésükben.  Az osztályközösségek rendezvényei: Közös programok szervezése során kirándulások, könyvtárlátogatások, „osztály buli”, vagy egyéb közös programok alkalmával közösségfejlesztő és formáló magatartás érvényesül. A mindennapokban legyen igénye a kulturált osztályterem kialakítására, az iskola környezetének állagmegőrzésére. Az iskolai versenyek, rendezvények előkészítésében vállaljanak osztályszinten aktív feladatokat, az iskola hírnevét öregbítsék. A tanórán kívüli nevelés egyre inkább hagyományossá váló formája iskolánkban a kirándulás, mely a szervezett élmény- és tapasztalatgyűjtés alkalma. Tanulóink a középiskola évei alatt megismerhetik hazánk legszebb tájait, történelmi emlékhelyeit. Minden osztályfőnök a tanulókkal közösen alakítja ki a kirándulás tartalmi tervét. (útvonal, cél, szakmai program, üzemlátogatás vagy kiállítás, stb.) A szülőket tájékoztatja a kirándulással kapcsolatos tudnivalókról, és az ellenőrző könyvbe történő beírás útján vagy szülői értekezleten (indulás, érkezés, szálláshely címe, költségek, fegyelemmel kapcsolatos elvárások, stb.)  Egyéb csoportok, kisközösségek lehetőségei A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, versenyek, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola

54

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Közösségi programok: Az ünnepségeket, megemlékezéseket a tanév rendjét szabályozó EMMI-rendelet alapján tartjuk meg (lásd az iskola adott évi munkatervét). Az ünnepségek, megemlékezések, rendezvények lehetőséget teremtenek az osztálynál tágabb: évfolyamon belüli és évfolyamok közötti kapcsolatok kialakulására. Olyan közeg jön létre, amelyben a diákok önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, s ez fontos az éppen formálódó tizenévesek számára. Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a kialakult hagyományokat ápolja, őrizze, továbbfejlessze. Hagyományossá vált rendezvényeink: 

9. osztályosok köszöntése, Gólyaavató



Diáknap



Megemlékezés a nemzeti ünnepekről



Megemlékezés a névadónkról



Mikulás napi programok



Karácsonyi ünnepség



Szalagavató bál



Návay - nap



Szerenád



Ballagás



Érettségi bankett



Színház- és hangverseny-látogatás



Pedagógusnap



Érettségi találkozók



Az intézmény fennállásának kerek évfordulói alkalmával rendezvényt tartunk

iskolánkban A diákönkormányzat munkáját segítő tanár feladata, hogy - együttműködve az osztályfőnökökkel

és

a

diákönkormányzattal

lehetőségeket szervezzen az DÖK-kel a tanulóknak.

55

-

tartalmas,

értelmes

kikapcsolódási


VII. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai VII.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, szakmai, különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben



szakmai,

tanulmányi

kirándulások,

iskolai

ünnepségek

és

rendezvények

megszervezése, 

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 56


szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

VII. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diák-önkormányzati képviselőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,

továbbtanulással

kapcsolatos

adminisztráció

elvégzése,

hiányzások

igazolása. 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

57


VIII. A

kiemelt

figyelmet

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje Ha beilleszkedési nehézséget, magatartási rendellenességet tapasztalunk, feltétlenül körültekintően közelítünk az esethez. Pedagógiailag fontos, hogy úgy kezdjünk a vizsgálathoz, hogy közben ne érje a tanulót sérelem, hátrányos megkülönböztetés. Mindenekelőtt az osztályfőnök az, akinek mindenről tudnia kell. Az osztályban tanító kollégák tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják. Ha az osztályfőnök szükségesnek tartja, bevonja a szülőt is. Előfordul, hogy a tanuló iskolai magatartási zavara a családi élet rendezetlenségére vezethető vissza. Lehetőleg a saját osztályközösséggel, nem attól elkülönítve segítünk a tanulónak az iskolai közösségbe való beilleszkedésben. Tartósan fennálló nehézségek esetén az osztályfőnök a probléma megoldásába bevonja az iskolai szakembert, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst. Ha eredménytelen az iskolai gondoskodás, a szülő beleegyezésével felvesszük a kapcsolatot külső szervekkel.

VII.1. A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai tevékenység Feladatok: A szülőkkel való konzultáció szülői értekezleteken, fogadóórákon  a szülői segítségnyújtás várható mértékének feltérképezése  a szülőkkel a tanuló személyiségfejlődésének, a közösségben betöltött szerepének ismertetése  a tanuló otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők és gyerekek, valamint testvérek kapcsolatáról vélemény alkotása, következtetés levonása  a szerzett tapasztalatok beillesztése a nevelési munkába  a szülők megnyerése az együttműködésre, közös megoldás keresése  aktuális nevelési kérdésekkel való foglalkozás 

folyamatos kapcsolattartás, egymás kölcsönös tájékoztatása az elért eredményekről

Az osztályfőnök, a szaktanár, az ifjúságvédelmi felelős segíti – a mentálhigiénés és az egészségnevelő tanácsadóval együttműködve – az egészségvédelmi és mentálhigiénés ellátás igénybevételét. 58

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A családsegítő szolgálat és a gyámügyi hatóságok segítségének igénybevételét az ifjúságvédelmi felelős javaslatára az intézményvezető kezdeményezi. Az osztályfőnök szerepe a beilleszkedési nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő tanulók gondjainak megoldásában kiemelten fontos: 

az osztályfőnöki órán való beszélgetés együtt és külön-külön a problémás tanulókkal, ezeknek a tanulóknak a bevonása a közös programok, klubdélutánok, moziszínházlátogatás, sportprogramok szervezésébe



megerősíteni, bátorítani a gyermeket abban, amiben eredményes

Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős az önismereti osztályfőnöki órák szervezésével célként állíthatja fel a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárását és a személyiség stabilizálását. Egy meghívott tréner vagy pszichológus előadása vitaindító lehet. Segíthet feltárni: 

mennyire reális a tanuló énképe



milyen előítéletei vannak, milyen az alkalmazkodóképessége



milyen hatást (s mivel) kelt másokban



képes-e változtatni és megoldási variációkat találni



felismeri-e a konfliktushelyzetet, s milyen szinten tudja kezelni

VII.2.

Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók: A több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos és autizmus spektrum zavarral küzdők kivételével - felvállaljuk a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését - oktatását. Abban a kérdésben, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság dönt. Célunk -

Befogadó tanulási környezet kialakítása.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók tudatos, hatékony, differenciált, egyénre szabott fejlesztése, az egyéni szükségletekhez való igazodás.

-

Egyénre szabott, eredményes tanulási módszerek megismertetése.

-

Tanulási sikerélmény biztosítása az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

-

Állandó és kellő motiváltság biztosítása. 59

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. -

Reális önismeret és énkép kialakítása.

-

Az önbizalom erősítése, az önállóság fejlesztése.

-

Tudatos, gyermekközpontú együttműködés a gyermek nevelésében, oktatásában résztvevő személyek között.

Feladatok, tevékenységek -

Integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

-

A nevelés-oktatás megszervezése a NAT, az SNI Irányelv, a helyi tanterv alapján.

-

Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése, gyógypedagógusok (szükség szerint a pedagógiai szakszolgálat szakemberei) vezetésével.

-

A szakértői véleményben foglaltaknak megfelelő ellátás biztosítása.

-

A tanulók személyiségének megismerése.

-

Egyéni fejlesztés, differenciált foglalkoztatás a tanórákon, egyéni fejlesztési terv alapján.

-

Együttműködés a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel.

-

Mentesítés esetén szöveges értékelés alkalmazása.

-

Egyéni megsegítés a tanulásban, a 16 óráig tartó délutáni foglalkozásokon.

-

Iskolai könyvtár, iskolai létesítmények, eszközök használata.

-

Tanórán kívüli programok, közösségi terek biztosítása.

-

Közösségalakítási, közösségfejlesztési programok szervezése.

-

Családlátogatás.

Eljárások a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók esetében -

konzultáció a tanulót tanító pedagógusokkal, szülővel,

-

szakértői vizsgálati kérelem a szakértői bizottság felé (osztályfőnök, szaktanár, intézményvezető).

-

a szakértői véleményben foglaltak alapján a fejlesztés megszervezése, a jelzett szakemberigénynek megfelelően, a fejlesztési területeket, az egyéni haladási ütemet figyelembe véve, egyéni fejlesztési terv alapján.

-

mentesítő határozat meghozatala, a szakértői bizottság javaslata alapján.

-

sajátos nevelési igényű tanulók mentesítése esetén szöveges értékelés alkalmazása. az osztályfőnök tájékoztatása.

-

az osztályfőnök egyeztet a tanuló nevelésében, oktatásában érintett pedagógusokkal, a fejlesztő/gyógypedagógussal, a szakszolgálat szakembereivel. 60

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A tanórai fejlesztés megszervezése a szakértői véleményben foglaltak, valamint a

-

szakemberrel/szakemberekkel történő folyamatos konzultáció alapján. -

Folyamatos megfigyelés, mérés, értékelés, konzultáció az érintettekkel.

-

Folyamatos képzés, önképzés.

-

Felülvizsgálati kérelem

-

A tanuló állapotában észlelhető változások rögzítése, javaslat a fejlesztés módosítására, vagy folytatására.

Sikerkritérium a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő tanulók esetében: A tanuló beilleszkedik a közösségbe, elfogadja a közösségi normákat, felzárkózik

-

társaihoz. -

Képességeinek, egyéni haladási ütemének megfelelően tanul.

-

Önmagához mérten érzékelhető a fejlődése.

-

Elfogadja önmagát.

-

Ismereteit továbbhaladáskor alkalmazni tudja.

VII.3.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok,

tevékenységek a. Általános feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Az iskolában tanító minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik: 

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,



segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

61

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Az

iskola

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

tevékenységének

célja

a

tanulók

veszélyeztetettségének megelőzése, a gyermek fejlődését veszélyeztető állapot felismerése, ezek minél hatékonyabb kezelése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válását.

b. Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén: 

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,



meg kell keresni a problémák okait,



segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,



jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes 

nevelési tanácsadóval,



gyermekjóléti szolgálattal,



családsegítő szolgálattal,



iskola-egészségügy,



járási hivatal,



valamint a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel.

A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. Célja a gyerekek veszélyeztetettségének a megelőzése, megfelelő kezelése, csökkentése. A kívánatos az, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a tanórákon, továbbá az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (járási hivatal gyámügyi osztálya, nevelési tanácsadó, ifjúságvédelmi szervek)

62

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Ő irányítja a vezetésre bízott osztályban a gyermekvédelmi tevékenységet. Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét. Segít a szülőnek a nevelési problémák megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban és a szabadidő helyes eltöltésében. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az osztályfőnök a szaktanárral konzultál a tanulók fölzárkóztatási lehetőségeiről, korrepetálásáról, segítéséről és erről tájékoztatja a tagintézmény-vezetőt. Az ifjúságvédelmi felelős fogja össze az egész iskolára kiterjedő gyermekvédelmi munkát. A veszélyeztetettség okai: Környezeti okok: 

anyagi okok, családi konfliktusok, mindkét szülő munkanélküli, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer hiánya, stb.) italozás a családban, kifogásolható szülői életvitel, a gyerek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése.

A gyermek személyiségéből eredő okok: 

értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás.

Egészségügyi szociális ok: 

a családban sok a gyerek, született betegségek, érzékszervi fogyatékosság, a rokonságban kimutatott neurotikus és pszichés terheltség, egyéb betegségek halmozott előfordulása.

A veszélyeztetettség tünetei: 

beteges sápadtság, kialvatlanság, kóros soványság és levertség;



túl mohó táplálkozás, kiéhezettség;



elhanyagolt külső, az öltözet fogyatékossága,



a tisztaság hiánya,



drasztikus és trágár kifejezések, túlzott hangoskodás,



zárkózottság,



rendszeres hazudozás,



érintésre riadt reakció, 63


közömbös érdektelenség,



szétszórt figyelem,



túlzott agresszivitás,



dacos bizalmatlanság,



kirívó hangulati ingadozás (dühkitörések és túlzott jókedv váltakozása rövid időn belül);



a teljesítmények jelentős csökkenése.

c. Az ifjúságvédelmi felelős munkája: Az ifjúságvédelmi munkára vonatkozó törvények, azok kiegészítései, módosításai stb. egy példányban időrendi sorrendben lefűzve (a titkárság dolgozóinak segítségével) szintén a rendelkezésére áll. Ezen alapdokumentumok segítségével az iskolán belül biztonsággal tudja segíteni kollégáit is. A nagyszámú segélyben (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) részesülő tanuló esetében intézi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Rászorultság esetén az újabb kérések továbbításában segítséget nyújt a tanulónak és a szülőknek. Az ifjúságvédelmi felelős továbbképzésen, tanfolyamon, szakmai fórumokon, megbeszéléseken a vezetőség egyetértésével és engedélyével részt vehet. Tanítási időben gyakorlatilag bármikor fordulhatnak hozzá tanár kollégái, tanulók, szülők, külső szervezetek. A problémák megbeszélésére, ha szükséges, külön helyiséget bármikor igénybe vehet. (Ilyenek: az összevont és egyéni fogadóórák, pszichológiai tanácsadás; szülőkkel és a szociális munkásokkal történő egyeztetés.) Telefont, faxot, számítógépet az ügyek intézésére igénybe vehet. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: 

Összefogja az egész iskolára kiterjedő gyermekvédelmi munkát.



Segíti meghatározni az iskolai, pedagógiai programban a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységi formákat.



Kidolgoz olyan módszereket, amelyekkel feltárja a gyermeki veszélyeztetettség különböző formáit. Az osztályfőnök segítségével készít tételes felmérést.



Tevékenyen részt vesz a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás iskolánkban kialakult rendszerében. 64


Figyelmezteti a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.



Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett gyermekeket. Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleg megszüntetésére, tájékoztatja az iskola vezetőjét a további intézkedések megtétele miatt.



Nyilvántartásba veszi a rendszeres nevelési segélyben részesülőket.



Kezdeményezheti a pénzbeli ellátás megállapítását.



Együttműködik

a

gyermekvédelemmel

foglalkozó

más

hatóságokkal,

szervezetekkel, személyekkel. 

Figyelemmel kíséri azokat a tanulókat, akiknek valamilyen fokon rendőrségi ügye van.



Tanulóink veszélyeztető környezetből való kiemelésének segítése.



Együttműködik a tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola egészségügyi feladatokban az iskolai védőnővel.



Vezeti az elvégzett feladatok, tanulói nyilvántartások dokumentációját.



Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és erről tájékoztatja a nevelőtestületet. Segít a pályázatok összeállításában.



Az egészségügyi- és drog-prevenciós munkába külső szakértők, előadók bevonása.

d. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: Iskolai eszközök igénybevételével: 

családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba, családsegítőbe utalás, szülők magatartásának a jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, orvosi vagy pszichológusi vizsgálat kezdeményezése, áttelepítés kezdeményezése



egyéni bánásmód a szorongások feloldására, személyesség, szociális támogatás igénylése az érintett számára (önismereti foglalkozások – osztályfőnök, szakember vezetésével).

Iskolán kívüli lehetőségek igénybevétele: 

gyámügyhöz irányítás, javaslat állami gondozásba vételre, ügyészségi bejelentés,



ÁNTSZ-hez és más egészségügyi intézményhez irányítás, 65


Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal történő együttműködés



pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségének kérése



gyermekjogi képviselő - havonta 1 alkalommal fogadóóra az ENI-nél

e. A tanulók és szüleik tájékoztatása Az osztályfőnökök szülőértekezleten és tanév eleji osztályfőnöki órán közlik a szülőkkel, ill. a tanulókkal az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét és elérhetőségének módját. Ezt az ellenőrzőbe is bejegyzik. Az iskolában rendelkezésre álló konkrét segítségnyújtási formákról az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnököket tájékoztatja elsősorban, és ők tartják majd a kapcsolatot a szülőkkel, tanulókkal. Az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja az érintetteket a Családvédelmi- és Gyermekjóléti Szolgálat címéről, telefonszámáról; az iskolapszichológusok rendelési idejéről; az iskolaorvos és iskolai védőnő elérhetőségéről. A gyermek- és ifjúságvédelem az egész tantestület feladata. A munka koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár végzi. A tanulókkal kapcsolatos feladatok: 

általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében



mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: mentálhigiénés menedzserrel, védőnővel való szoros kapcsolattartás és együttműködés, pályázatírás



diákönkormányzattal való kapcsolattartás



szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges segélykérő lapok beszerzése)



a tanulók hiányzásának és a hiányzás okainak feltérképezése, szabálysértési eljáráson az iskola képviselete



fegyelmi eljárásokon való részvétel



tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában



külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó, pszichológus stb.)



az iskolába járás alól felmentett tanulók életének figyelemmel kísérése



gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése, közreműködés a megvalósításában

66

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A szülők körében végzett feladatok: 

együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás



szülői támogatás megnyerése



szülőknek szóló tanácsadás



családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe



családlátogatás, környezettanulmány készítése



személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban)



a szülői munkaközösség, az iskolaszék tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről



szülői értekezleteken, fórumokon való aktív részvétel



a szülők részére előadások szervezése

A tanári közösségben végzett feladatok 

segítséget nyújtani az osztályfőnököknek a hatósági intézkedéshez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez



együttműködés, folyamatos és rendszeres tájékoztatás és tájékozódás



információ áramoltatása, továbbképzéseken való részvétel, erről tájékoztatás



tanácsadás, szakirodalom ajánlása



helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel



pályázatok írása



szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, önképzés, továbbképzés



ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése



külső intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás

VII.4

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskola és a kollégium lehetőségükhöz mérten segítenek a tanulók veszélyeztetetté válásának megelőzésében és a veszélyeztetettség megszüntetésében. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, illetve megszüntetése a pedagógus kötelessége. Ebben együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást a tanuló lakó- ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál

rendszeres

vagy 67

rendkívüli

gyermekvédelmi

támogatás

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. A pedagógus feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Az iskolában elérhető szociális szolgáltatások: lehetőségek

feltétel

ebédelési lehetőség a menzán

egyéni jelentkezés

büfé

egyéni választás

iskolaorvosi ellátás

tanulói jogviszony osztályfőnök, szaktanár vagy ifjúságvédelmi

pszichológiai ellátás

felelős javaslata, egyéni tanulói kérés

kollégiumi ellátás

szülő kérése vagy osztályfőnök javaslata ifjúságvédelmi, illetve intézményvezetői

segélyezés (önkormányzati, esetleg iskolai)

javaslat

pályázatok

szociális helyzet

családsegítő szolgálat

ifjúságvédelmi felelős javaslata

gyámügyi hatóság

ifjúságvédelmi felelős javaslata

Iskolánk magas tanulólétszámából adódóan sajnos nagyon magas azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei munkanélküliek, illetve valami más ok miatt egyre nehezebb körülmények között élnek. A programunk célja az, hogy segítsük azoknak a tanulóknak a beilleszkedését – az iskolai környezetbe -, az ismeretelsajátítását, és egyéni ütemű fejlődését, akik 

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,



családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, 68


családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,



iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,



csonka családban felnövő gyerekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)



munkanélküli szülők gyerekei



átmenetileg hátrányos helyzetűek,



áttelepült, beköltözött (új) tanulók,



tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A célok ismeretében tervezzük meg minden év végén a következő tanév várható feladatait: Időpont

Felelős

Feladat a hátrányos helyzetű tanulók felmérése

október 1.

a hátrány meghatározása (mellékelt adatlapon)

május

szeptember

október-június

- osztályfőnökök - ifjúságvédelmi felelős

a tevékenységi formák megtervezése a

- iskolavezetés

következő tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint

- ifjúságvédelmi felelős - ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnökök - szaktanárok

eredmények számbavétele május

fejlesztési tevékenységek megtervezése a

- ifjúságvédelmi felelős

következő tanévre

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják: 

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése



Drog- és bűnmegelőzési programok



Mentálhigiénés programok



Pályaorientációs tevékenység



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, értesítés



Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése 69


Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön



Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal



A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

IX. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása E tevékenység első lépése mindenképpen a tanulási kudarc, a lemaradás okának felderítése. Ez elsősorban az egy osztályban tanító pedagógus közösség feladata. A szaktanárok egymással és az osztályfőnökkel folytatott folyamatos konzultációja során kiderül, hogy kik az érintett tanulók. A félévi és év végi osztályértekezletek pedig nagyobb egységenként tekintik át a tanulmányi helyzetet. A lemaradás, kudarc oka többféle lehet: 

A tanuló nem találta meg a megfelelő tanulási módszert. Ez legfőképpen a tanulmányok első évében fordulhat elő. A szaktanár szerepe ilyenkor nagyon fontos, aki a szülő bevonásával vezeti rá a tanulót a jó módszerre. Ilyenkor derülhetnek ki az esetleges hiányosságok, egyenetlenségek, amelyeket az általános iskolából hoztak magukkal a gyerekek. Ilyenkor is fontos a differenciált foglalkoztatás, a felzárkóztatás.



Sok esetben a beilleszkedési nehézségek (iskolában, kollégiumban) okozzák a lemaradást. Ilyenkor van szükség a szaktanár, osztályfőnök, esetleg gyermekvédelmi szakember közös segítségére.



Az is előfordul, hogy a tanuló szorgalma, munkamorálja nem felel meg a követelménynek. Ez esetben azt kell erősíteni a szülőkkel tanácskozva. Megeshet, hogy ezek a kudarcok a tanulót csak egy-egy alkalommal érik, vagy csak egyetlen tantárgyból. Itt is lehet módszerbeli hiba, vagy készség, szorgalom hiánya.



Tanulási lemaradás adódhat a tanuló hosszabb hiányzása esetén is.



A családi élet bonyodalmai szintén közrejátszhatnak a tanulási kudarcokban. Ennek kezelése a gyermek- és ifjúsági felelősre tartozik, illetve külső szakemberre. Adódhat olyan helyzet, amikor a tanulási kudarc kiderítésének okát szakemberre kell

bízni (nevelési tanácsadó, szakértői bizottság). Bármi is a lemaradás oka, ennek orvoslása az iskola, a pedagógusok kötelessége.

70

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A szaktanárok elsősorban differenciált órai munkával kísérlik meg a helyzet kezelését. A törvény lehetővé teszi, hogy felzárkóztatás szervezhető a neveléssel-oktatással töltött idő keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása: A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül kik azok, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. Már a 9. évfolyamban ki kell szűrni azokat a tanulókat, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Ebben segítséget kérhetünk a nevelési tanácsadótól (megfelelő létszám esetén helyben végzik a tanulók vizsgálatát). A felmérés során ki kell annak is derülnie, hogy ennek mi az oka: 

otthoni szociális helyzet, ingerszegény környezet,



a szorgalom hiánya,



a céltudatosság hiánya,



képességbeli hiányosság,



nem megfelelő tanulási módszer,



az előképzettség hiányossága, stb.

A felzárkóztatás módszerét csak az okok megállapítása után lehet meghatározni. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlenegy okra. A probléma - az esetek többségében - általában igen összetett, ezért a korrigálás is igen idő- és energiaigényes. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában jelentős szerepe van: 

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának,



a tanulók egymás közötti személyes kapcsolatának (ne közösítsék ki a gyenge, beszédhibás v. más problémával küszködő társaikat).



A szorgalmas, segítőkész tanulók sokat tudnak lendíteni gyenge társaikon, ha együtt tanulnak (tanulópárok).



minden tanár feladata, hogy a tanórai tanulás megszervezésénél vegye figyelembe a tanulók egyéni képességeit és módszereit az osztály tanulóinak képességeihez igazítsa. 71


megfelelő, kis létszámú csoportban történő korrepetálás v. felzárkóztatás lehetőségének biztosítása.

Nagyon fontos, hogy diákjainkat ne csak a 9. osztályban figyeljük. Vegyük észre, ha tanulóink közül valaki tanulmányi munkájában, magatartásában negatív irányban változik. Ha csak egy mód van rá, derítsük ki, hogy ennek mi az oka, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot. A szülői értekezletek, a fogadóórák alkalmával segítjük a szülőket nevelési, életvezetési gondjaik megoldásában. Sajnos arra nincs lehetőség, hogy kis létszámú kilencedik osztályokat indítsunk, pedig az ilyen tanulók esetében ennek igazán nagy szerepe lenne, sőt a problémamentes tanulók esetében is az órák hatékonyságát a kisebb tanulói létszám jelentősen növelné. Így több lehetőség nyílna az egyénre szabott módszerek alkalmazására az oktató-nevelő munkában. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A középiskolában jelentkező tanulási hátrányok, kudarcok többféle – szociális és mentális – hátrányra vezethetők vissza. Az általános iskolához képest igen nagy váltást jelent a középiskolába kerülés – mind tanulási, mind lelki szempontból. A tanulók különböző előképzettséggel,

eltérő

családi

háttérrel,

különböző

(sokszor

helytelen)

tanulási

módszerekkel rendelkeznek; ezek a tényezők tanulási kudarcokhoz vezethetnek. A tanulási hátrányok és nehézségek felismerése az osztályfőnök és a szaktanárok feladata. Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az okok feltárásában, esetleges kezelésében az iskola nevelői, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus is segítséget nyújthat. A kezdeti (általános iskolából hozott) tanulási-tudásbeli hátrányok kiszűrése és csökkentése, illetve a felsőbb évfolyamokon a tanulási kudarcok kezelése elsősorban az iskola feladata. Ezért minden évfolyamon bemeneti méréseket végzünk. 9 osztályban magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből; 10.-12. évfolyamon az előbb felsoroltakból illetve történelemből és szakmai tárgyakból. A felmérések eredménye alapján 30% alatti teljesítmény esetén a tanulóknak kötelező a felzárkóztató foglalkozások látogatása az adott tanévben az adott tantárgyból.

72

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Az osztályfőnökök folyamatosan figyelemmel kísérik diákjaik előmenetelét az e-napló alapján. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból nem éri el a 2,00-es átlagot kötelezzük a felzárkóztató foglalkozások látogatására, míg eredménye nem javul. A felzárkóztatás módja, feladatai: 

képesség szerinti sávos bontás (a csoportok színvonalának megfelelő, a fejlődést biztosító tanmenetek)



a kötelező tantárgyakon kívüli foglalkozásokon elegendő lehetőség biztosítása

 9. osztályban a módszerek helyes megválasztása Indulási hátrányok kiküszöbölése: egyéni foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató csoportba kerülés, tanórán differenciálás, fokozott segítségnyújtás.  A tanulmányi munka segítése: fokozottabb ellenőrzés a tanulási foglalkozásokon, differenciálás a segítségnyújtásban; több segítség nyújtása a hátrányos helyzetű, ill. lassabban haladó tanulók számára.  A tanórán belüli felzárkóztatás módja: differenciált foglalkoztatás (egyéni vagy csoportos). A szaktanár feladata annak megítélése, hogy mely tanulóknak kell ebben részt venniük, illetve hogy mennyi idő van erre.

X. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Általános feladatok: A kilencedik évfolyamra beiratkozott tanulóink eltérő képességekkel és készségekkel érkeznek az iskolába. A képzési ciklusban viszont mindenkinek teljesíteni kell a tantárgyakban előírt követelményeket, meg kell felelniük a továbbhaladás feltételeinek, hogy tanulmányaik befejezésekor sikeres záróvizsgát tehessenek. A korábban megfogalmazott céljainkra hivatkozva a nevelés-oktatás folyamatában szerepel a felsőfokú tanulmányok folytatására és a szakképesítés megszerzésére való felkészítés.. Iskolánk profiljából adódóan, tanulóink eddigi sikereire is alapozva fogalmazzuk meg a következő alapelveket: 

felfedezni tanulóinkban az emberi értékeket, a bennük rejlő képességeket és hozzásegíteni őket tehetségük kibontakoztatásához;



az egészséges önbizalom, a megmérettetés, a versenyszellem és a helyes önértékelés kialakítása diákjainkban,



együttműködési képességük, segítőkészségük fokozása, fejlesztése.

A szülők és a tanulók elvárásai alapján az iskola feladatai e területen a következők: 73


diákjaink képességeinek, érdeklődésének megfelelő programot kínáljunk, s ehhez megfelelő tevékenységi formákat találjunk;



megkeressük azokat a színtereket, fórumokat, amelyek hatékonyan segítik a tehetség kibontakoztatását;



a tehetség- és a képességfejlesztés, versenyeztetés.

A tanulókban rejlő emberi értékek felkutatásának, a tehetség kibontakoztatásának, a képességfejlesztésnek lehetőségei iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében valósulnak meg. A pedagógus feladata a tanítás – tanulás folyamatában A tanulók életében a középiskolás időszak az, amikor meg akarják ismerni önmagukat, képességeiket, arra törekszenek, hogy valakivé, valamivé váljanak. A tehetség általában sokirányú érdeklődésben nyilvánul meg. A tehetséges tanuló viselkedése gyakran eltér az átlagostól, mely úgy nyilvánul meg, hogy csak egy-egy területre korlátozódik, míg más területeket teljesen elhanyagol. Ennek a felismerése (már akkor is, amikor még a teljesítményben nem mutatkozik meg) a nevelőtestületnek a feladata, minden tanár egyéni felelőssége. Az iskolának, pedagógusnak feladata, hogy felismerje – a szülőkkel megismertesse - azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet. Néhány mutató: 

ismeretszerzésükre jellemző, hogy gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat;



jó megfigyelők, kritikusak, az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak;



tökéletességre törekednek;



szívesen dolgoznak önállóan;



kreatívak, probléma felvetésekor sok ötletet adnak; szolidáris viselkedésük is eltér az átlagtól:



nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek



egyéniségek, individualisták, mennek a maguk útján, nem fogadnak el tekintély alapon véleményt,



felelősséget tudnak vállalni, tervezésen és szervezésben megbízhatóak

A kiragadott tulajdonságok mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tehetségek teljesítménye nem mindig jó, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem 74

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. vesznek részt az iskolai munkában, ezért a környezet segítsége nélkülözhetetlen. Iskolánk széles képzési profillal rendelkező szakképző iskola. A hozzánk érkező tanulók képességei rendkívül eltérőek, egy-egy osztályon belül a tehetséges gyerekek vannak kisebbségben, ezért kiemelt fontosságúnak tekintjük az általános képességek közül a következők kifejlesztését: 

a kommunikációs képességet (beszéd, írás, olvasás)



a megismerési képességet,



a gondolkodási képességet.

Nagyon fontos a gondolkodás és a cselekvés képességének egyesítése, amit a tanítástanulás eredményeként érhetünk el. Különös gondot fordítunk a speciális szakmai elméleti és manuális gyakorlati képességek fejlesztésére melyeknek jellemzője a gondolati műveletek egzaktsága, alkotóeleme a gyakorlatiasság, a hajlékony gondolkodás. Lényeges még a manuális, motorikus készségek, az eszközökkel bánni tudás képességének fejlesztése. Feladataink: 

Arra kell törekednünk a nevelő-oktató munkánk során, hogy a tanulók megtalálják azt a területet, amihez tehetségük van. Segíteni kell őket abban, hogy megszüntessük a tehetség kibontakozását akadályozó tényezőket;



Olyan értékrendet kell közvetítenünk diákjaink felé, ami azt sugallja, hogy a bennük lévő képességek csak aktív tevékenység során, munkával, gyakorlással fejleszthetők ki.



Minden tanulót hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy saját lehetőségeinek maximumát érje el, életkorának és személyi előfeltételeinek megfelelő ütemben.



A pedagógus feladata és felelőssége az, hogy felismerje, gondozza a tehetséget, megfelelő pályát biztosítson a kibontakozáshoz, elhárítsa azokat a hátrányokat, amelyek gátolják a tehetség kibontakozását.



Az osztályfőnöki programoknak az önismeret, a személyiségfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése köré kell szerveződnie. E képességek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségbe hatékonyan tudjanak beilleszkedni anélkül, hogy egyéniségük sematikussá válna.



A pedagógusoknak szakmailag, pedagógiailag is megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie. Szükséges a tehetséges diák természetének és igényének ismerete, a legújabb kutatási eredmények ismerete, a tanított tantárgy átlagon felüli ismerete.



Nagyon fontos a tehetségeknél a kreativitás fejlesztése. 75


A tehetséggondozó pedagógusnak az egyik fontos feladata a feladat iránti elkötelezettség – a motiváló tényezők: kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás – kialakítása és fenntartása. A differenciált képesség és tehetségfejlesztés színterei

Tanórán A bementi mérések teszik lehetővé a képességek felmérését, majd ehhez mérten a munkamódszerek megválasztását. 

egyéni munka, ilyenkor az osztály tanulói egymástól függetlenül dolgoznak és gyorsan kiderül, hogy egyesek még csak az instrukciót próbálják meg értelmezni, míg mások már el is készültek a feladatmegoldással.



páros munka, differenciálás, kimondott célja a gyengébbnek nyújtandó segítségadás. Gyakran egyik tanuló a másiknak jobban el tudja magyarázni a tananyagot, mint a pedagógus.



csoportmunka, a differenciálás, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés érdekében alkalmazzuk. A jól szervezett csoportmunka mind az egyes tanulóra, mind az osztályra pozitív hatással van. A tanulók meg tanulnak figyelni, hallgatni

egymásra,

vitatkozni

egymással,

élményeket

szereznek,

fontos

tapasztalatokat gyűjtenek önmaguktól. 

szimultán tanulásszervezés, a tanulók szintjének, sajátosságainak leginkább ez felel meg. Miközben az osztály frontálisan tanul, azok a diákok, akik a közös szintet már biztosan elérték, teljesen egyénre szabott munkában dolgoznak.



kiselőadások, amellyel a tehetséges tanulók képességei is jól fejleszthetők. Ezt elsősorban a kutató tevékenység, az élményszerű ismeretszerzési forma biztosítja.



vita, a képességfejlesztés egyik igen hatékony formája, amelynek során – az ismeretek elsajátításán túl – fejlődik a gondolkodás és a kommunikációs készség.



IKT eszközök használata egyénileg párban vagy csoportmunkában: számítógép, digitális tábla



projekt feladatok megoldása

Tanórán kívül 

szakkör, a tehetség és készségfejlesztésnek egyik jó lehetősége, ahol a tanár és a tanulók kooperatív tevékenysége során plusz ismeretek elsajátítására és begyakorlására nyílik lehetőség. 76


sportkör, diákjaink is rendre bizonyítják, hogy tehetségesek.



A tehetségfejlesztést szolgálja a diákönkormányzat, amely felelősségvállalásra és önálló döntésre ösztönzi a tanulókat.



Hasznos kiegészítői a képességfejlesztésnek, a tehetséggondozásnak a szabadidős foglalkozások, így a szakmai illetve tanulmányi kirándulások, a csoportos színház és múzeumlátogatások.



Kiemelt helyet foglalnak el az iskola rendezvényeire való felkészülések, ahol azoknak a gyerekeknek is adunk lehetőséget a bemutatkozásra, akik az iskolán kívül szervezetten, vagy amatőr módon rendszeres tevékenységet folytatnak. A legelfogadóbb és a leghálásabb közönség maga a diákság, és ez inspirálja a gyerekeket. Jó alkalom ez arra is, hogy a pedagógusok minél teljesebb képet kapjanak az adott esetben a tanítási órán nehezen kezelhető diákról is.

Az iskola nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából. A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: program

feltétel

tanulmányi versenyre, pályázatra

megfelelő tanulmányi eredmény és

való felkészítés

magatartás



egyéb versenyekre felkészítés

tehetség, szorgalom



szakkör, önképzőkör

érdeklődés



könyvtár- és számítógép-használat,

öntevékenység vagy érdeklődés



speciális tanfolyamok

iskolai vagy csoportszervezés



differenciált képességfejlesztés

szaktanár, osztályfőnök, szülő



kérése, javaslata 

tehetség

sportversenyek

A különböző tanulmányi versenyek motiváló szerepet játszanak a tanulókban levő értékek

kibontakoztatásában.

Sokan

ezeken

a

versenyeken

szembesülnek

képességeikkel, tudásukkal, összehasonlítva a realitásokkal és mások teljesítményével.

77

igazán


XI. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) Az osztály diák-önkormányzati képviselője az osztályszintű feladatok koordinálását látja el, a DÖK tagja. Feladatai:  az osztályfőnökkel együttműködve az osztályközösség kialakítása  az osztályközösség életének szervezése, irányítása  javaslat a magatartás és a szorgalom értékelésére  az osztályközösség tájékoztatása az DÖK munkájáról  az osztályfőnökkel történő együttműködés során véleményt nyilvánít Az iskolai DÖK feladatai: 

a diákjogokat érintő rendezvények, választások megszervezése



a diákparlament előkészítése, évenkénti, illetve rendkívüli összehívása



mozgósítás tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, sportrendezvényekre



az iskolai hagyományok ápolása



az iskolai közösségi élet szervezése (diáknap, színház-, mozi-, hangverseny-látogatás szervezése, egyéb rendezvények szervezése)



„A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.” A DÖK munkáját a segítő tanár támogatja, melyet az intézményvezető bíz meg öt év időtartamra. A diákparlamenten a tanulók felvethetnek minden olyan problémát, amely a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatban akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet,

feszültséget,

méltánytalanságot

okoz.

A

törvény

szerint

az

Országos

Diákparlamentet - amely a kollégiumi diákönkormányzatok vagy tanulói közösségek által választott küldöttekből áll - a művelődési és közoktatási miniszter 3 évente köteles összehívni.

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: 78

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A diák-önkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik a saját ügyeiket. A DÖK működésének célja, hogy az iskola tanulói gazdái legyenek a mindenkori diákéletnek. Munkájába alanyi jogon bekapcsolódhat az iskola minden tanulója. Tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Munkájának megszervezésére érvényes, hogy: 

a DÖK tagjai: o a DÖK elnöke, o az elnökhelyettes, o az osztályok diákvezetői, ők szervezik az osztályközösségek munkáját, képviselik véleményét, 

a DÖK éves munkaterv alapján dolgozik,



a DÖK ülései nyilvánosak,



munkájukat patronáló tanár segíti.

A nevelőtestület és a diákönkormányzatot segítő tanár diák-önkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő feladatai: 

az érdekközösségen alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,



a kialakított, vagy a hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése, új hagyományok teremtése,



olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,



a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,



a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,



olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A feladatok megvalósításának szervezeti keretei, a kapcsolattartás színterei: Diákközgyűlés A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés 79

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. napirendjét az intézményvezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. Valamennyi tanulónak joga, hogy véleményt nyilvánítson saját, illetve az iskola életét érintő kérdésekben. A véleménynyilvánítás az intézményi fórumokon és kultúremberhez méltó módon történhet. Az iskolavezetés számít a diákok képviselőinek tevékenységére, közreműködésére az iskolavezetőségi fórum, az iskolaszék és az alapítvány munkájában. Az iskolában működik stúdió. A stúdió biztosítja a hangosítást az intézményi ünnepségeken, rendezvényeken, valamint képi formákban (fotó, videofilm) is rögzít egy-egy kiemelkedő iskolai eseményt.

XII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő az iskola életének résztvevője mint a szolgáltatás megrendelője, a folyamat segítője és szereplője. Az iskola biztosítja a szülők törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását.

A kapcsolattartás formái: 

a szülői közösség

Intézményen belüli szülői érdekvédelmi szervezet. A Szülői Szervezet célja az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása a nevelés és az oktatás minőségének javítása érdekében. Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Szülői Szervezet feladata a szülők hiteles tájékoztatása a megszerzett információkról, a szülői igények, panaszok összegyűjtése és továbbítása az intézményvezető felé. Munkájukat saját SZMSZ-ük szabályozza. 

szülői értekezlet

Az iskola évente legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli esetben a tanulók, a szülők vagy a tanárok kezdeményezésére is összehívható. 

fogadóóra 80

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Személyes megbeszélés szülő vagy tanár kezdeményezésére, iskolai szinten szervezett, évente legalább 2 alkalommal. 

tájékoztatás - a tanár és az iskola, valamint a szülő kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást a tanulóval kapcsolatos kérdésekről - a tájékoztatás, kapcsolattartás fontos eszköze az ellenőrző, amelyet a tanuló köteles havonta a szülővel aláíratni

A szülők véleményezési jogának egyéb lehetőségei: 

főiskolák, egyetemek tájékoztatóin való részvétel (12, 13. évfolyamos tanulók szülei)



kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről



tanórán kívüli, speciális foglalkozások, tanfolyamok indítása kérésre, javaslatra.

Az iskola kéri a szülők segítségét társadalmi munkák, rendezvények, kirándulások szervezéséhez, előadások, foglalkozások megtartásához, az iskolai alapítvány támogatásához.

XIII. Az iskolai és a kollégiumi tanárok együttműködése Az iskola és a kollégium egy intézmény. Az iskolának és a kollégiumi nevelőtestületnek is vannak speciális feladatai. A tanulók oktatása és nevelése érdekében a nevelőtestületeknek szorosan együtt kell működniük. Feladataikat a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A kollégiumból egy nevelő vesz részt az osztályozó értekezleteken. Az egyes tanulókat érintő kérdésekben a kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök szorosan együttműködnek. A jelentősebb iskolai eseményekről, rendezvényekről az intézményvezető útján tájékoztatást kapnak a kollégiumi nevelők, a kollégiumi rendezvényekről, eseményekről pedig az iskola pedagógusai.

XIV. Az intézményi kommunikáció rendje A szervezeti szabályozásnak fontos alkotórésze az információáramlás. Hatékony az információáramlás, ha az információ pontosan és időben eljut az érdekeltekhez. Az információáramlás szabályozása alkalmazandó az intézmény valamennyi dolgozójára és a közvetlen partnereinkre. Az információáramlás módjai: 

adatszolgáltatás

81


jelentés



tájékoztatás



értekezlet



beszámoltatás



egyeztetés



javaslattétel



véleménykérés



utasítás

A dokumentálás rendje: 1. Az írásos dokumentáció fajtái: 

jelentés



jegyzőkönyv



tájékoztató



beszámoló



javaslat

2. A dokumentumok formai megjelenése: 

formanyomtatvány



megállapodás szerinti formák használata

3. A dokumentumok leadásának határideje: A dokumentumok leadásának határidejét az információ kérésével együtt határozza meg az információt kérő.

82

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. A szervezett kommunikáció formái

Érintettek köre

Vezetőségi értekezlet

vezetőségi tagok

Szükségessége

Gyakorisága

A szervezés módja

Felelős

hetente

személyes értesítés

intézményvezető

hetente egyszer

A hét egy, a munkatervben rögzített munkanapján, az időpont kiírása a faliújságon legalább egy nappal az értekezlet előtt

intézményvezető

Iskolai nevelőtestületi értekezlet*

nevelőtestület tagjai

A nevelőtestület tagjainak legalább 30%-át érintő véleményalkotáshoz kötött feladatok esetén

Kollégiumi nevelőtestületi értekezlet


A nevelőtestület tagjainak legfeljebb 30%-át érintő véleményalkotáshoz kötött feladatok esetén

szükség szerint


kollégiumvezető

Intézményi nevelőtestületi értekezlet*


A nevelőtestület véleménynyilvánítási és/vagy egyetértési jogkörének gyakorlása esetén. Pedagógiai problémák, továbbképzés

az éves munkatervnek megfelelően illetve szükség szerint

az időpont kiírása a faliújságon legalább öt munkanappal az értekezlet előtt

intézményvezető

Munkacsoportok értekezletei*

a munkacsoport tagjai

Munkaközösségi értekezletek*

Munkaközösség tagjai Nevelőtestület tagjai, tanulók

Munkatervi illetve aktuális feladatok esetén


A vezető személyesen értesíti a tagokat az értekezlet előtt legalább két nappal

Értesítés intézkedésekről, feladatokról Aktuális hírek

szükség szerint (órarendi változások, teremcserék stb)

Minden dolgozó hirdethet a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után aláírásával regisztrálva

intézményvezető helyettes

Üzenő tábla

csoportvezető munkaközösségvezető

Üzenő tábla tanulóknak

tanulók

Osztályfőnöki óra

tanulók

A tanulókat érintő kérdések megbeszélése

hetente

az osztályfőnök tájékoztat, véleményt gyűjt

osztályfőnökök

DÖK megbeszélés

tanulók

Diákokat érintő rendezvények megbeszélése

hetente

Személyes értesítés

DÖK segítő tanár

Szülői értekezlet*, fogadó órák

szülők

A szülőkkel való kapcsolattartás

az éves munkatervnek megfelelően

Meghívó a szülőknek, legalább egy héttel az időpont előtt, személyes megkeresés

intézményvezető osztályfőnökök

83

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Szülői munkaközösség*

Fenntartó képviselője,szülők, tanárok, diákok

nevelőtestület Gyakorlati helyek tagjai látogatása gazdasági Gazdasági ügyintézők ügyintézők értekezlete Technikai dolgozók technikai dolgozók értekezlete

A szülői közösség véleménynyilvánítási és/vagy egyetértési jogkörének gyakorlása esetén. Pedagógiai problémák


Meghívó a szülőknek, legalább egy héttel az időpont előtt

az éves munkatervnek megfelelően

intézményvezető osztályfőnökök intézményvezető helyettes


intézményvezető


intézményvezető

Aktuális feladatok estén

A nevelőtestület tagjait érintő értekezletek mindenki számára kötelezők, amennyiben a szervező eleget tett a szervezési mód előírásának. A részvétel alól felmentést a megbeszélés szervezője adhat. Amennyiben törvényi előírás másképpen nem rendelkezik a *-gal jelölt értekezletekről jelenléti ív és feljegyzés készül. A feljegyzés tartalmazza az értekezleten felmerült problémákat és két résztvevő aláírásával hitelesít.

84


Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja A fenntartóval a kapcsolatot az intézmény vezetője tartja. Az együttműködés rendszeres, az információcsere folyamatos. Az általános iskolákkal a kapcsolatot az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek tartják levelezés útján illetve személyesen. Személyes találkozásra évente legalább egyszer kerüljön sor az általános iskola által szervezett szülői értekezleten beiskolázási tájékoztatás céljából.

85


Az információáramlás munkatervben tervezhető módjai (Minden tanévben aktualizálva) Információt kér/ kap

Információadás felelőse

Információ jellege

Határidő/időtartam

Formai megjelenés

A tanulók gyakorlati munkahelyeiről

Október

Megállapodás szerinti forma

Tanulók regisztrálása

Augusztus 31.

KIR

Jelentkezés tanulmányi versenyekre Statisztikai adatgyűjtés, adatgyűjtés a tanulmányi eredményekről Statisztikai adatgyűjtés, adatgyűjtés a tanulmányi eredményekről Tanulók regisztrálása

EMMI rendelet szerint

Adafor rendszeren keresztül

Október 01.

KIR adatgyűjtő rendszer moduljai

Október 15.

KIR adatgyűjtő rendszer moduljai

December 15.

Jelentkezés szakmai vizsgákra Jelentkezés vizsgákra

Február 15.

Országos kompetenciamérés adatbegyűjtő és –kezelő rendszer adatszolgáltatására szolgáló felülete SZIR rendszeren keresztül

Február 15.

Érettségi szoftver

statisztikai adatok az első féléves munkáról

Ütemterv szerint

Meghatározott szempontrendszer alapján

statisztikai adatok az éves munkáról

Ütemterv szerint


Adatszolgáltatás Csongrád Megyei Iparkamara

EMMI

Gyakorlati oktatásvezetők, gazdasági irodai munkatárs Intézményvezető iskolatitkár Intézményvezető

Intézményvezető

Osztályfőnökök

OH (KIR)

Intézményvezető

Jelentkezés kompetenciamérésre

Intézményvezető

Jelentkezés szakmai vizsgákra Jelentkezés érettségi vizsgákra

Intézményvezető

OH

Intézményvezető Intézményvezető

Intézményvezető, osztályfőnökök, jegyző Osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, munkacsoport vezetők Osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, munkacsoport vezetők

86

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. Információt kér/ kap



Formai megjelenés

Információadás felelőse Fenntartó

Intézményvezető

Órakeret tervezet

Intézményvezető

Osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, munkacsoport vezetők Osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, munkacsoport vezetők

Adatszolgáltatás az első fél évről

Ütemterv szerint

Intézményi statisztikai adatbázis alapján

Adatszolgáltatás a tanévről

Ütemterv szerint

Intézményi statisztikai adatbázis alapján

Intézményvezető


Beszámoló Fenntartó

Intézményvezető

Beszámoló az éves munkáról

Ütemterv szerint


Intézményvezető

Osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, munkacsoport vezetők

Beszámoló az első féléves munkáról

Ütemterv szerint


Intézményvezető

Osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, munkacsoport vezetők

Beszámoló az éves munkáról

Ütemterv szerint


Egyeztetés Tankönyvfelelős

Munkaközösség-vezetők

Az oktatásban használt tankönyvekről

December 15.

Belső formanyomtatvány

Tankönyvfelelős

Osztályfőnökök

A tanulók tankönyvrendelése

Február 15.

Belső formanyomtatvány

Információt kér/ kap

Információadás



Formai megjelenés

87

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. felelőse Jelentés NSZFI

Intézményvezető

Fenntartó

Intézményvezető

OKJ-s vizsgák eredményeiről Az érettségi vizsgák eredményeiről

Július első hete

Formanyomtatvány, elektronikusan

November vége és végzősök február közepe, a többi évfolyamon április közepe Március vége


Tájékoztatás Szülők

Osztályfőnökök

Levél küldése a bukásra álló tanulók szüleinek

Tanulók, szülők

Intézményvezető, osztályfőnökök

Tájékoztatás az érettségiről

Szülői tájékoztatás a tanulók előmeneteléről Osztályfőnökök

Osztályfőnökök

Tájékoztatás a félévi osztályzatokról Tájékoztatás a tankönyvrendelés eljárásáról A felvételi eljárás rendjének nyilvánosságra hozása a felvételi tájékoztatóban A tanulóinak eredményeiről Tanulói tájékoztató a beiskolázás szervezéséről, a jelentkezés feltételeiről és az indítható szakokról, különös tekintettel az új OKJ szerinti szakképesítésekre. Szülői tájékoztató a beiskolázás

Tankönyvfelelős

Általános iskolák nyolcadik osztályos szülői, tanulói

Intézményvezető

Általános iskolák

Intézményvezető

Végzős tanulók

Intézményvezető szakmai oktatásvezető, osztályfőnökök

Végzős tanulók szülei

Szakmai oktatásvezető, osztályfőnökök

88

OKM rendelet a tanév rendjéről alapján November 30.

Október 31.

Megállapodás szerinti forma (értekezlet, osztályfőnöki óra) Ellenőrző könyv útján Értekezlet Felvételi tájékoztató kiadvány, honlap

Megállapodás szerinti forma január

osztályfőnöki óra

Február 15.

félévi szülői értekezlet

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2013. szervezéséről, a jelentkezés feltételeiről és az indítható szakokról, különös tekeintettel az új OKJ szerinti szakképesítésekre.

Javaslattétel Intézményvezető

Munkaközösségek

Intézményvezető

Munkaközösségek

Intézményvezető

Munkaközösségek

Felújítási, karbantartási igények Előzetes tantárgyfelosztás Továbbképzési terv

89

December 01.


Június 15.


Szeptember 15.


Kommunikációs adattábla (Minden tanévben aktualizálva) Partner neve

Kapcsolattartó személy

Elérhetősége

Kapcsolattartás gyakorisága, módszere Közvetlen partnerek

Iskolai kapcsolattartó személy

A nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői Tanulók  DÖK  DSE Pedagógusok Pedagógiai munkát segítő munkatársak  Szakszervezetek  Fegyelmi Bizottságok A nevelési-oktatási folyamat közvetlen megrendelői Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatási Hivatal KLIK Csongrád Megyei Tankerület Szülők  Szülői Közösség Az előző, illetve követő iskolafok Általános iskolák  Főiskolák, egyetemek 

Közvetett partnerek Akik befolyásolni tudják a nevelési programot A beiskolázó és a képzésben résztvevő szervezetek, vállalkozók  Kamarák  Munkaügyi központok  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Egyéb szolgáltatók Makó Város Önkormányzata Rendőrség Tűzoltóság Iskolaorvos, védőnő Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhivatal Könyvtár

Elérhetősége

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ Múzeum Hagymaház Levéltár Soprtcsarnok Tankönyvkiadók Vízművek Elektromos művek Gázművek Posta Gyermekélelmezés Tűz-és munkavédelem Média Városi Televízió Helyi rádió Délvilág szerkesztősége

91

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

XV. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei Célunk: Intézményi szinten egységes belső mérési, értékelési rendszer működtetése. A külső mérések törvényes lebonyolítása. A tanulói eredmények értékelése az oktatási-nevelési célok megvalósítása érdekében. A mérési értékelési rendszer alapelvei Egységesség – a belső mérések során minden szaktanár ugyanazt a mérőeszközt használja, a javításhoz közös javítási, értékelési útmutató készül. Objektivitás – a mérés tárgyszerű, tárgyilagos. A mérés-értékelés eredménye nem függ a mérést végző személyétől és a mérés-értékelés körülményeitől. A mérés során alkalmazott mérőeszközökre jellemző: 

objektivitás – a mérőeszköz tárgyszerű, tárgyilagos, nem szubjektív



validitás – érvényesség, azaz azt mérjük, amit mérni akarunk



reliabilitás – megbízhatóság, jól mérjük azt, amit mérni akarunk

Rendszeresség – minden tanévben, ugyanabban az időben kerül sor a mérésre, értékelésre Kiszámíthatóság – meghatározott eljárás szerint történik a mérés, értékelés lebonyolítása Megalapozottság – az értékelés tényekre, adatokra épül.

92


A mérési értékelési rendszer folyamata No.

1.

Tevékenységek

Módszer

Határidő/ időtartam

Bemenő (felhasznált) dokumentum

Keletkező dokumentum

Ellenőrzés, értékelés

Munkaközösségen belüli és munkaközösségek közötti egyeztetések

Szeptember 07.

Alapelvek, közös követelmények, célkritériumok

Mérés, értékelés fajtái, eszközei, eljárásrendek leírása

Intézményvezető

Nevelőtestület

Tájékoztatás, értekezlet

Szeptember 15.

Nevelőtestületi elfogadás jegyzőkönyve

Intézményvezető

Nevelőtestület

Munkaközösségi munkaterv készítése, beépítése az intézményi munkatervbe

Szeptember 30.

Éves cselekvési terv

Intézményvezető

Tájékoztatás, értekezlet

Október 15.

Feljegyzés a tájékoztatásról

Intézményvezető

Közreműködő

Mérés, értékelés fajtáinak, eszközeinek Intézményvezető meghatározása, Nevelőtestület módosítása, eljárásrendek leírása

2.

Nevelőtestületi elfogadás

3.

Mérések, értékelések lebontása éves cselekvési tervre

4.

Felelős

Tanulók, szülők tájékoztatása

Intézményvezető

Intézményvezető Munkaközösségvezetők Intézményvezető

osztályfőnökök

Mérés, értékelés fajtái, eszközei, eljárásrendek leírása Mérés, értékelés fajtái, eszközei, eljárásrendek leírása Mérés, értékelés fajtái, eszközei, eljárásrendek leírása

93


Az intézményi mérések fajtái Mérés megnevezése

Meghatározás

Cél

Érintettek köre

A mérésért felelős személy(ek)

Intézményi mérések Szintfelmérő

Diagnosztikus mérés magyar nyelv és irodalomból, matematikából és idegen nyelvből

Szintvizsga

Szummatív értékelés

Mérés megnevezése

Meghatározás

A tanulók olvasási, szövegértési, helyesírási készségeinek, matematikai, idegen nyelvi tudásának felmérése tanév elején annak érdekében, hogy a rászorulókat segíteni tudjuk a hiányosságok pótlásában. A tanulók az érettségi vizsga kötelező tantárgyaiból vizsgáznak év végén, végzős évfolyamon félévkor is, írásban vagy szóban, hogy értékeljük felkészültségüket, felmérjük a hiányosságokat.

9. évfolyam tanulói

Munkaközösségvezetők, Szaktanárok

Minden évfolyam tanulói

Munkaközösségvezetők, Szaktanárok

Cél

Érintettek köre

A mérésért felelős személy(ek)

94


Külső mérések Országos kompetenciamérés

Diagnosztikus mérés szövegértés, matematikai kompetencia területeken Kimeneti szummatív mérés

Szövegértési, matematikai kompetenciák mérése, tanulóink országos szintű összehasonlítása A tanulók teljesítik az érettségi vizsgakövetelményeket közép- vagy emelt szinten



Tagintézményvezető

Szakmai vizsga

Kimeneti szummatív mérés

Szakmai végzős osztályok tanulói

Tagintézményvezető

A tanulók fizikai állapotának mérése

2000m-es futás, aerob felmérés, cooper teszt

A tanulók teljesítik az OKJ-s szakmai vizsgakövetelményeket Állóképesség mérése, egyéni fejlesztési célok kijelölése

Minden évfolyam tanulói

Testnevelés szaktanárok

Érettségi vizsga

95


A mérések, értékelések eljárásrendje No.

1.

Tevékenységek

Szintfelmérő dolgozatok íratása

Felelős

Intézményvezető

Közreműködő

Felhasznált erőforrások

Módszer





szaktanárok

intézményi feladatbank, IKT eszközök

Írásbeli mérőlap

szeptember 15.

A mérés eljárásrendje

Statisztika a tanulók teljesítményéről

Intézményvezető

IKT eszközök

Szaktanári javító munka, egyeztetés az egy osztályban tanító szaktanárok között

szeptember 30.


Felzárkóztató foglalkozásra utalt tanulók listája

Intézményvezető

Értesítés ellenőrző könyv útján

szeptember 30.

Felzárkóztató foglalkozásra utalt tanulók listája

Feljegyzés az értesítésekről

Intézményvezető

Szülői értekezlet, tájékoztatás

Október 15.


Feljegyzés a szülői értekezletről

Intézményvezető

Szülői értekezlet, tájékoztatás

Október 15.


Feljegyzés a szülői értekezletről

Intézményvezető

Módszer





2.

Tanulói teljesítmények értékelése, felzárkóztató foglalkozások szervezése

Munkaközösségvezetők

3.

A felzárkóztató foglalkozáson való részvételre javasolt tanulók szüleinek tájékoztatása

9. évfolyam osztályfőnökök

Szaktanárok

4.

A szülők tájékoztatása az eredményekről

9. évfolyam osztályfőnökök

szaktanárok

5.

A szülők tájékoztatása az előző évi kompetenciamérés eredményeiről

12. évfolyam

No.

Tevékenységek

Felelős

szaktanárok

Statisztikai adatok

EMMI jelentés, az intézmény Osztályfőnökök által készített értékelés

Közreműködő


96


6.

Szintvizsgák időpontjának koordinálása

Intézményvezető

12. évfolyamon Összesítő december 15. Tagintézményi táblázat a és március 31. szintvizsga szintvizsgák , 9-11. szabályzat időpontjával évfolyamon április 30. 12. évfolyam január 1-31. és április 130., 9-11. Írásbeli Tagintézményi Statisztika a évfolyam mérőlap, szintvizsga tanulók május 15szóbeli vizsga szabályzat teljesítményéről június 15. külön beosztás szerint Időpont tervező táblázat kitöltése, egyeztetés

szaktanárok

Intézményvezető

7.

Szintvizsgák lebonyolítása

Intézményvezető

szaktanárok

intézményi feladatbank, IKT eszközök

8.

Országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése

Intézményvezető

Mérési szakértő, szaktanárok

OKM jelentés, IKT eszközök

Elemzés

Március 31.

OKM jelentés

Tagintézményi értékelő

Kompetenciamérés telephelyi koordinátora

9.

Kompetenciamérés eredményeinek nyilvánossá tétele

Iskolai honlap

Tájékoztatás

Április 15.

Tagintézményi értékelő

Tagintézményi értékelő a honlapon

Intézményvezető

Kompetenciamérés eljárásrendje


Intézményvezető




Intézményvezető Rendszergazda

10.

Országos kompetenciamérés

Intézményvezető

szaktanárok

IKT eszközök

Írásbeli tanulói munka

OM rendelet szerint éves tervben aktualizálva

No.

Tevékenységek

Felelős

Közreműködő


Módszer


Intézményvezető

97


11.

12.

13.

Érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása

Intézményvezető

Szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása Intézményvezető

A tanulók fizikai állapotának mérése

Testnevelő tanárok

nevelőtestület

IKT eszközök

nevelőtestület

IKT eszközök

Hungarofit teszt

csoportmunka

január15június30.

Érettségi vizsgák intézményi eljárásrendje

Éves értékelés

Intézményvezető

csoportmunka

január15június30.

Szakmai vizsgák intézményi eljárásrendje

Éves értékelés

Intézményvezető

Hungarofit mérési rendszer

A tanulók fizikai és motorikus képességeinek értékelései

EMMI jelentés készül

Felmérés

Ősz, tavasz

98


99

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________

Az intézményi belső mérések szabályzatai  Szintvizsga A vizsgaszituáció gyakorlása, a tananyag rendszeres ismétlése céljából a tantestületünk úgy döntött, hogy tanév végén minden évfolyamon, a végzősöknél félévkor és/vagy áprilisban szintvizsgákat tart. Az egyes évfolyamokon a szintvizsga tantárgyait, a vizsga módját (szóbeli és/vagy írásbeli) tanév elején határozza meg a nevelőtestület. A vizsgák tantárgyi követelményeit év elején a munkaközösségek állítjá k össze, és ismertetik meg október 30-ig a tanulókkal. A vizsgákon minden pedagógus az általa összeállított szóbeli tételeket, illetve írásbeli vizsga esetén általa vagy kollégája által készített feladatlapot használ. Szintvizsga tartalmi és formai követelményei A. Írásbeli (ahol releváns) - tantárgyanként egységes feladatlap - formailag az érettségi és szakmai írásbeli feladatlapoknak megfelelően legyen összeállítva - a feladattípusok az írásbeli feladattípusaival megegyezők legyenek, és mindegyik feladattípus szerepeljen (minimum egy feladat/feladattípus) - a feladatok pontozása az érettségi pontozásának megfelelően történjen, ehhez el kell készíteni a megfelelő javítókulcsokat B. Szóbeli (ahol releváns) - tantárgyanként egységes szóbeli tételek - a tételek összeállítása formailag az érettségi és szakmai tételekkel megegyező legyen A szintvizsga súlyozása és pontozása A szintvizsgára kapott érdemjegy vastag piros jegyként kerül a naplóba, mely négyszeres értéke egy kék jegynek A szintvizsgán szerezhető összes pontszám alapján a minimum százalékos teljesítmény az érdemjegyre történő átváltáshoz:

100


%

érdemjegy

80-100

5

60-79

4

45-59

3

30-44

2

0-29

1

A munkaközösségek minden tanév elején tantárgyanként meghatározzák az érdemjegy megállapításának százalékos intervallumait. A szintvizsga megszervezése A. Szintvizsga előkészítése: Feladat

Határidők

Felelősök

- feladatbank létrehozása

- vizsga előtti hét

Munkaközösség vezetők Munkaközösségek tagjai

- írásbeli feladatlap összeállítása

- az írásbeli szintvizsgát

Munkaközösség vezetők

megelőző hét szerda - az írásbeli feladatlapok



kinyomtatása

megelőző hét péntek

- az írásbeli szintvizsga konkrét



időpontjainak meghatározása

megelőző két héttel

Munkaközösségek tagjai

Feladat

Határidők

Felelősök

- az érintett osztályok értesítése az

- az írásbeli szintvizsgák előtt


írásbeli szintvizsga időpontjairól

két héttel

Osztályfőnökök

101

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ Az osztályban tanító szaktanárok - szóbeli tételek összeállítása - szóbeli tételek kinyomtatása



megelőző hét szerda




megelőző hét péntek - szóbeli vizsgák időpontjainak



meghatározása

megelőző két héttel


Az írásbeli szintvizsga időpontjainak és menetének meghatározása: -

Az írásbeli és szóbeli mérés időpontjait tantárgyanként a tanár kollégának a joga meghatározni egyeztetve a diákokkal.

-

Az írásbeli szintvizsgán felügyelő tanár maga a tantárgyat tanító pedagógus. A szóbeli szintvizsga időpontjainak, valamint menetének meghatározása:

- a szóbeli vizsgákat maximum két tantárgyból szervezzük egy napra, s ez a nap tanítás nélküli munkanap a tanulóknak - a szóbeli vizsgák 7 óra 15 perckor kezdődnek - a vizsgázó diákok ünnepélyes öltözetben jelenjenek meg a vizsgán - az egy napra beosztott diákok előre elkészített beosztás szerint vizsgáznak - felkészülési időt kell adni a diákoknak a tételek kidolgozására, ahol ez érettségi előírás B. A szintvizsga időpontjai: Szintvizsga lebonyolítása

Határidők

Felelősök

Végzős évfolyamon a félév


zárása előtti hétig és a

Szaktanárok

ballagás előtti hétig. A többi évfolyamon az utolsó tanítási

102


hét előtti hétig. Megjegyzések: - a szintvizsga tartalmi illetve formai követelményeiről, súlyozásról, valamint a menetéről mind a diákokat, mind a szülőket értesíteni kell az első szülőértekezleten! - a szintvizsgát követően a vizsgáztató tanárok kitöltik a statisztikát (vizsgázó diák neve, írásbeli szintvizsgán elért pont, szóbelin elért pont, összpontszám, szintvizsga érdemjegye, a tanulónak az év során nyújtott teljesítményére adott jegy, végső osztályzat) - amennyiben az egy osztályban / csoportban tanuló diákok egy adott tantárgyból kiemelkedően rosszul teljesítenek (a többi vizsgatantárgyhoz képest), úgy a pedagógusértékeléssel összhangban az érintett pedagógussal meg kell beszélni a nem megfelelő teljesítmény okát, és ha szükséges, intézkedési tervet kell készíteni.

Érettségi vizsgák

Ssz.

Tevékenységek

Felelős

1.

A számítógépes rendszer aktualizálása, Intézményvezető a jelentkezők regisztrálása

2.

Szóbeli tételek elkészítése, leadása az intézményvezetőnek

3.

Vizsganyomtatványok Intézményvezető beszerzése

Intézményvezető





Közös jelentkezési lap kitöltés az osztályfőnökök irányításával

február 15.

jelentkezési lap nyomtatvány

kitöltött jelentkezési lap

Intézményveze tő osztályfőnök, aláírás

számítógép, internet,

egyéni munka

Március 31.

papír, számítógép, pénz

egyéni munka

március vége

Érintett


Módszer

osztályfőnökök, tanulók

papír, számítógép, nyomtató

Érettségiztető pedagógusok

iskolatitkár

103

Érettségi Szóbeli érettségi Intézményveze vizsgaszabályzat, tételek tő helyi tanterv nyomtatványok jelentkezési rendelkezésre Intézményveze lapok, SZVK állnak (törzslap, tő bizonyítvány)


Ssz.

Tevékenységek

Felelős

Érintett


Módszer

4.

A vizsgamegbízások elkészítése, átadása az érintett pedagógusoknak

Intézményvezető , személyzetis

Érettségiztető pedagógusok

Formanyomtatványok, papír

Adatgyűjtés, egyéni munka

5.

6.

7.

A tanulók és a szülők tájékoztatása az érettségi vizsgákról

Intézményvezető

Tanulók, szülők

Felügyelő tanárok A kijelölése, beosztása és Intézményvezető vizsgaszervezésér az írásbeli t felelős csoport megszervezése A vizsgaszervezésér Írásbeli vizsgák Intézményvezető t felelős csoport szaktanárok, tanulók





Március vége

Vizsgáztató pedagógusok, vizsgatárgyak jegyzéke

Megbízási szerződések

Intézményveze tő

Feljegyzés a tájékoztatásról, tanulók Intézményveze esetében tő aláírással igazolt jegyzőkönyv

IKT eszközök

Tájékoztatás osztályfőnöki óra, szülői értekezlet

Február 15. március 31.

Érettségi vizsgaszabályzat, tanév rendje

papír, számítógép, nyomtató

Megbeszélés

Április harmadik hete

Vizsgaszoftver dokumentumai

Kész vizsgarend

Egyéni munka

A tanév rendje alapján

Írásbeli vizsgák jegyzőkönyve, írásbeli feladatlapok

Kitöltött jegyzőkönyvek, Intézményveze tanulói tő feladatlapok

Tételes átvétel

A tantárgy írásbeli vizsgáját követően

A tanulók dolgozatai

Kijavított dolgozatok

Intézményveze tő

számítógép, internet, vizsgaszoftver, feladatlapok

Intézményveze tő

8.

Középszintű írásbeli feladatlapok átadása a szaktanároknak, javítása

Intézményvezető

Javító tanárok

9.

Emelt szintű dolgozatok átvétele az OKÉV-tól

Intézményvezető

Az anyagot átvevő kolléga

Közlekedési eszköz

Egyéni munka

Az OKÉV által kijelölt időpontban

Megbízás, tanulói névjegyzék

Átvételi lista

Intézményveze tő

Ssz.

Tevékenységek

Felelős

Érintett


Módszer





104


10.

11.

12.

13.

A tanulók számára a kijavított dolgozatok megtekintésének Intézményvezető biztosítása, nyilatkozat a javítás elfogadásáról Kijavított középszintű dolgozatok leadása és Az érettségi az eredmények vizsga jegyzői rögzítése A vizsgadokumentumok Az érettségi elkészítése és átadása vizsga jegyzői az elnököknek Vizsgatermek berendezése, a szóbelihez szükséges Intézményvezető segédletek előkészítése

A tanulók előre elkészített terv szerint megnézik dolgozataikat



Feljegyzés az elfogadásról/ felülvizsgálati kérelem

Intézményveze tő


A vizsgaszoftverben rögzített eredmények

Intézményveze tő

Vizsga dokumentumok

Javító tanárok

Tanterem

Javító tanárok, jegyzők

IKT eszközök, vizsgaszoftver

Tételes átvétel


Vizsgáztató tanárok, jegyzők

Vizsgaszoftver

Javító tanár és a jegyző együttműködése


Vizsgáztató tanárok, jegyzők

Szükséges segédletek


Szóbeli vizsgáztatás

Vizsga Intézményveze dokumentumok tő jegyzéke

A szóbeli vizsgát Érettségi megelőző nap vizsgaszabályzat

Intézményveze tő

14.

A szóbeli vizsgák lebonyolítása

Intézményvezető

Vizsgáztató tanárok

Tanterem, anyagi erőforrások (vizsgadíj)

15.

A vizsgadokumentumok elkészítése és lezárása (OKÉV, fenntartó)

Az érettségi vizsga jegyzői

Vizsgáztató tanárok

Vizsgaszoftver papír alapú dokumentumok

Egyéni munka

16.

Vizsgaeredmény jelentése

Intézményvezető

NSZFI, fenntartó, gyakorlati képzőhely

számítógép, internet, vizsgaszoftver

egyéni munka

június 30.

törzslap

Igazolás

Intézményveze tő

Ssz.

Tevékenységek

Felelős

Érintett


Módszer





105

Kijelölt vizsganapok

Érettségi vizsgaszabályzat

Lezárt osztályozó ív

Intézményveze tő

Érettségi A szóbeli vizsgát vizsgaszabályzat, Érettségi vizsga Intézményveze követő három intézményi dokumentumai tő nap eljárásrend


17.

Éves értékelés

Intézményvezető

Szakmai munkaközösségek

Statisztika a vizsgákról

Elemzés, csoportmunka

106

augusztus 31.

Vizsgaeredmények, elnöki értékelők

Értékelés, módosítási javaslatok

Intézményveze tő


Szakmai vizsgák

Ssz.

Tevékenységek

Felelős

Érintett

1.

Vizsgajelentkezés

Intézményvezető

osztályfőnökök, tanulók

2.

Vizsga lejelentése, vizsgatétel igénylése

Intézményvezető Intézményvezető

Ssz.

Tevékenységek

Felelős

3.

Hivatalos szóbeli tételek beszerzése

Intézményvezető

Érintett




február 15.

jelentkezési lap nyomtatvány


Intézményvezető osztályfőnökök, aláírás

rendelet szerint


igazolás

Intézményvezető

Módszer






egyéni munka

március vége

SZVK, alapító okirat


egyéni munka

március vége

jelentkezési lapok, SZVK

papír, számítógép, nyomtató IKT eszközök

megbeszélés

április közepe

jelentkezési lapok, SZVK

Tájékoztatás osztályfőnöki óra

Február 15. március 31.

Felhasznált erőforrások papír, számítógép, nyomtató számítógép, internet, vizsgaszoftver

Módszer közös jelentkezési lap kitöltés az osztályfőnökök irányításával egyéni munka



Intézményvezető 4.

Vizsganyomtatványok Intézményvezető beszerzése

5.

Iskolai vizsgarend elkészítése

6.

A tanulók tájékoztatása

Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető gyakorlati oktatásvezető Intézményvezető

Tanulók, szülők

107

pecsétes, eredeti, Intézményvezető aláírt szóbeli tételek nyomtatványok Intézményvezető rendelkezésre állnak (törzslap, bizonyítvány) Kész vizsgarend Intézményvezető

Szakmai Feljegyzés a Intézményvezető vizsgaszabályzat, tájékoztatásról, tanév rendje aláírással igazolt jegyzőkönyv

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ 7.

Vizsgaszoftver - és kitöltése

Intézményvezető

Jegyző


egyéni munka

április vége

jelentkezési lapok, SZVK, vizsgabizottság adatai

Vizsgarend, Intézményvezető Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat, Vizsgaprogram

8.

Szóbeli tételek előkészítése

Szakmai oktatásvezető

Szaktanárok

IKT eszközök, papír

Egyéni munka

Április 30.

SZVK

Az NSZFI által Intézményvezető pecsételt tételek, mellékletek

9.

Gyakorlati tételek előkészítése


Szaktanárok

IKT eszközök, papír

Egyéni és csoport munka

Április 30.

SZVK

Az intézmény Intézményvezető által összeállított tételek, vállalati bizonylatok

Ssz.

Tevékenységek

Felelős

Érintett


Módszer





10.

Gyakorlati vizsgahelyek kijelölése, biztosítása, vizsgabeosztás


Humán, tárgyi eszközök

Egyéni és csoport munka

Április30.

SZVK

Értékelő lapok

Intézményvezető

11.

Vizsgatermek berendezése, a szóbelihez szükséges segédletek előkészítése Vizsga lebonyolítása

Szakmai oktatásvezetők

Gyakorlati helyek oktatásvezetői, a cégek személyzeti vezetői Vizsgáztató tanárok, jegyzők

Szükséges segédletek


Vizsgabizottság, jegyző, segítő szakértők, tanulók

számítógép, nyomtató, papír, tételek, szükséges alapanyagok

vizsga

június 15.

tételek, 3 szabályzat

törzslap, bizonyítvány, jegyzőkönyv, egyéb nyomtatványok

Intézményvezető


egyéni munka

június 30.

törzslap

igazolás

Intézményvezető

12.

13.

Vizsgaeredmény jelentése

Intézményvezető

Intézményvezető NSZFI, fenntartó, gyakorlati képzőhely

108

A szóbeli vizsgát Érettségi megelőző nap vizsgaszabályzat

Intézményvezető

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ 14.

Éves értékelés

Gyakorlati oktatásvezetők

Szakmai munkaközösségek

Statisztika a vizsgákról

Elemzés, csoportmunka

109

augusztus 31.

Vizsgaeredmények, elnöki értékelők

Értékelés, módosítási javaslatok

Intézményvezető

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.

Javító, különbözeti és osztályozó vizsgák szabályzata A tanuló javítóvizsgát tesz, ha 

továbbhaladásának szükséges feltételeként a nevelőtestület ezt a döntést hozta.

A tanuló különbözeti vizsgát tesz, ha 

tanulócsoportot kíván változtatni, és az intézményvezető a változtatás feltételeként a különbözeti vizsga letételét szabja,



intézményünkbe való átvételét kérelmezi, és az intézményvezető, az átvétel feltételeként a különbözeti vizsga letételét szabja.

A tanuló osztályozó vizsgát tesz, ha 

magántanulói jogviszonyban áll az intézménnyel,



250 óránál többet hiányzott igazoltan, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét,



hiányzásának mennyisége egy tantárgyból meghaladta az évi óraszám 30%-át, és a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen



előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni,



felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól,



tanulmányi idejének megrövidítésére, illetve egy vagy több tárgy tantervi követelményeinek rövidebb idő alatt való teljesítésére engedélyt kapott,

A vizsga anyaga Az intézményvezető által kijelölt vizsgáztató tanár közli a tanulóval a vizsga formáját (írásbeli/szóbeli) és a vizsga tananyagát. A szaktanár témaköröket ad ki a felkészülés megkönnyítése érdekében. Jelentkezés a vizsgára Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az osztályfőnökkel és a szaktanárral való egyeztetés után az intézményvezetőnél, írásos kérelem benyújtásával történik. A különbözeti- és javítóvizsgák esetében a vizsgákra külön jelentkezni nem kell. A vizsga időpontja A vizsga napját az intézményvezető jelöli ki. A vizsgák szervezésének szokásos időszaka: 

javító vizsgák augusztus utolsó hetében,



különbözeti vizsgák a csoport vagy iskolaváltás lehetséges időpontját megelőző héten

110

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 

osztályozó vizsgák az első illetve második félév végét megelőző héten, előrehozott érettségihez tett osztályozó vizsga tanév elején (szeptember), illetve a májusi vizsgaidőszakot megelőzően április hónapban.

A vizsga helyszíne Az intézményvezető által kijelölt tanterem, helyiség. A vizsgázó tájékoztatása A vizsga helyét, időpontját az intézményvezető közli a tanulóval javító vizsgák esetén írásban, a vizsga napját megelőzően 4 héttel. Osztályozó- és különbözeti vizsgák esetén szóban, a vizsga napját megelőzően 2 héttel. A vizsgabizottság A vizsgabizottságot 3, az intézményvezető által megbízott tanár alkotja (lehetőleg a vizsgatárgyból képzettséggel rendelkező két tanár, és az iskolavezetés egy tagja). Az iskolavezetés tagja egyben a vizsgabizottság elnöke is. A vizsgabizottság tagjai maguk közül jegyzőt választanak. A vizsga eredménye A vizsgázó teljesítményét a vizsgáztató tanár minősíti, a vizsgabizottsági tagok véleményének meghallgatása után. A vizsgabizottság tanácskozása után az elnök közli a vizsga eredményét a tanulóval. Több vizsgázó esetén az eredményhirdetés egyszerre is történhet. A vizsga eredményét a vizsga típusától függően a törzslapba, naplóba, bizonyítványba az osztályfőnöknek kell bevezetni. A vizsga iratai A vizsga jegyzőkönyvét 

a jegyző vezeti,



a vizsgabizottság tagjai aláírják,



az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint irattárban kell elhelyezni.

Az írásbeli vizsgadolgozatot a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Távolmaradás a vizsgáról A javítóvizsgáról való, tanulónak felróható távolmaradás esetén a tanuló nem osztályozható, tehát a tanév követelményeit nem teljesítette. Ha a tanuló, neki fel nem róható okból maradt távol, az intézményvezető kijelölhet számára másik vizsgaidőpontot.

111


 Az alkalmassági vizsga szabályai Iskolánkban a 2013/2014-es tanévtől sporttagozat indul. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. § (5) pontja alapján sport emelt szintű oktatása esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető. Az alkalmassági vizsgára és fizikai állapotfelmérésre a tanév rendjében meghatározott időpontban kerül sor minden év márciusában. Az alkalmassági vizsga követelményeit a testnevelő tanárok által kidolgozott gyakorlatsor tartalmazza. A sportosztályba jelentkező tanulóktól egy hónapnál nem régebbi sportorvosi, egészségügyi alkalmassági igazolást kér az iskola.

 A szóbeli felvételi vizsga követelményei Iskolánkban szóbeli felvételi vizsga nincs, a tanév rendjében meghatározott időpontokban szóbeli elbeszélgetést tartunk a szakközépiskolai osztályokba.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai és eljárási rendje Az iskola beiskolázási körzete, a felvétel, átvétel feltételei, követelményei és eljárási rendje A tanuló joga, hogy az adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg. A tanuló jogait a tanulói jogviszonya fennállása idején gyakorolhatja.

A felvétel szabályai Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára Az iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet, illetve az iskola felvételi eljárása határozza meg, melyet minden év október 31-éig közzéteszünk a miniszteri rendeletben meghatározott módon, illetve az iskola honlapján. A középiskola 9. osztályába felvételüket kérő tanulók számára felvételi vizsga nincs. A felvételi döntésnél az iskola figyelembe veszi a magyar irodalom, magyar nyelv, a történelem 112

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. egy idegen nyelv és a matematika tantárgyakból az 5. 6. 7. osztályban év végén és a 8. osztályban félévkor kapott osztályzatokat. Az így keletkezett összes pontszám alapján rangsorolja az iskola a felvételre jelentkezett tanulókat. Fentieken túlmenően felvételi beszélgetésre kerül sor. A végső eredményt a központi számítógépes nyilvántartás és rangsorolás dönti el. A felvétel eredményéről írásban tájékoztatni kell a tanuló gondviselőjét és iskoláját. A tanulói felvétel intézményvezetői, tagintézmény-vezetői hatáskör. Belépés az iskola induló évfolyamára: 

a tanuló életkora feleljen meg a mindenkori törvényi rendelkezéseknek



az általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése



jelentkezési lap a szülő nyilatkozatával

Beiratkozás A beiratkozás idejét az adott tanév rendjére vonatkozó EMMI rendelet határozza meg. A beiratkozás napjáról a felvett tanulókat az iskola a felvételi döntéssel egy időben értesíti, egyúttal

megküldi

az

ingyenes

tankönyvcsomagra

vonatkozó

Szülői

Nyilatkozat

nyomtatványt. A beiratkozás alkalmával a beiratkozást végzők átveszik: 

a tanuló általános iskolai bizonyítványát



a megfelelő helyre bejegyzik a beiratkozás tényét és napját



kiállítják a középiskolai törzslapot



a tanulói balesetbiztosítás éves díját (bizonylat ellenében)



1 db fényképet a diákigazolvány kiállításához



elkérik a tanuló személyi igazolványát, egészségbiztosítási kártyáját, külföldi állampolgár esetén útlevelét, tartózkodási engedélyét. (az elkért iratokat adategyeztetés után visszakapja a tanuló)



nyilatkoztatják a tanulót a kollégiumi igényről



tájékoztatják a kollégiumi elhelyezés feltételeiről



közlik a tanévnyitó időpontját



nyilatkoztatják a tanulót, hogy milyen idegen nyelvet szeretne választani,



az ingyenes tankönyvcsomagra vonatkozó szülői nyilatkozatot.

Felvétel a nappali tagozat 13. évfolyamára Az iskola 13. (szakképző) évfolyamára való jelentkezés feltétele a sikeres érettségi vizsga.

113

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. A tanuló jelentkezési lapot tölt ki, amelyben megjelöli az általa választott szakmát. (Az aktuális jelentkezési lap megtalálható a tagintézmények honlapján.). A jelentkezés határideje minden tanév augusztus 20.-a. A felvételről – a jelentkezések arányában – az intézmény intézményvezetője dönt. Az 1 éves 5434101 azonosítószámú kereskedő szakképesítés feltételei: évfolyam

9-12.

elvégzése

kereskedelem-marketing,

üzleti

adminisztráció

szakmacsoportban és szakmai érettségi kereskedelem és marketing alapismeretek tárgyból vagy az 5434501 azonosítószámú logisztikai ügyintéző szakképesítés megszerzése 2 éves képzés keretében (az 1/13. évfolyam tananyaga megegyezik a kereskedő képzésével) 2017. évtől: 9-12. évfolyam elvégzése szakközépiskolai szakmai alapozó képzés keretében kerekedő vagy logisztikai ügyintéző szakon és szakmai érettségi Az 1 éves 5434501 azonosítószámú logisztikai ügyintéző szakképesítés feltételei: évfolyam

9-12.

elvégzése

kereskedelem-marketing,

üzleti

adminisztráció

szakmacsoportban és szakmai érettségi kereskedelem és marketing alapismeretek tárgyból vagy az 5434101 azonosítószámú kereskedő szakképesítés megszerzése 2 éves képzés keretében (az 1/13. évfolyam tananyaga megegyezi a kereskedő képzésével) vagy az 52341051000 0000 azonosítószámú kereskedő szakképesítés megszerzése 2 éves képzés keretében 2017. évtől: 9-12. évfolyam elvégzése szakközépiskolai szakmai alapozó képzés keretében kerekedő vagy logisztikai ügyintéző szakon és szakmai érettségi Az 1 éves 52344010000 0000 azonosítószámú pénzügyi- számviteli ügyintéző szakképesítés feltételei: 9-12. évfolyam elvégzése közgazdaság szakmacsoportban vagy érettségi különbözeti vizsgával közgazdasági alapismeretekből (elméleti gazdaságtanból) 2017. évtől az 1 éves 54 344 01 azonosítószámú pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés feltételei:

114

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 9-12. évfolyam elvégzése szakközépiskolai képzés keretében pénzügyi-számviteli ügyintéző szakon és szakmai érettségi. Valamennyi képzés esetén a Szakmai és Vizsgakövetelmény által meghatározott modulokból a feltételek teljesítése mellett adható felmentés. Valamennyi képzés esetén a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 27. § 1. bekezdése alapján a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt –megegyező tartalmú- követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola intézményvezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról az intézményvezető határozattal dönt. A 27. § 2. bekezdése alapján a szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt eltöltött szakirányú gyakorlati idő az intézményvezető egyedi döntése alapján beszámítható. Ez vonatkozik a logisztikai ügyintéző és a kereskedő képesítések beszámításánál. Az iskolán belüli átlépés más osztályba: Tanulóink számára iskolán belül, az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az intézményvezetőtől. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola vezetése dönt. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola intézményvezetőjével. Az átlépés feltételei: 

az adott osztály tanulóinak száma olyan, hogy az átlépni szándékozó tanuló számára „van hely”



a szakmai tantárgyak „ezt a lehetőséget megadják”, de ebben az esetben különbözeti vizsgát kell tenni



„átjárás” csak tanév végén, illetve az augusztusi javító, pótló és különbözeti vizsgákon lehetséges



a különbözeti vizsgát a jogszabályoknak megfelelően szervezi az iskola (vizsgáztató tanárok száma stb.)



lehetőség van arra, hogy elsősorban a 9. évfolyamon, de esetenként a 10. évfolyamon is a jó tanulmányi eredményt elérő – és osztályt változtatni kívánó – szakiskolai tanulók félévkor, illetve évvégén különbözeti vizsgával átkerüljenek a szakközépiskolai osztályba, ha ott van hely

115

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi, stb.) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola intézményvezetőjénél, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadóiskola intézményvezetőjét illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését.

Az átvétel helyi szabályai Nem zárkózunk el más intézményekből érkező tanulók fogadásától sem. Az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a közoktatási törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az intézményvezető egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. A tanuló átvételéről az intézmény intézményvezetője dönt.

A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, ha: 

a tanulót másik iskola átvette az átvétel napján



a tankötelezettség megszűnésének napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni és ezt írásban jelzi a tagintézmény-vezetőnek



szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben – ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván tovább tanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább



a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – bejelentés tudomásul vételének napján



ha a tanuló jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az intézményvezető a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján



ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (30 óra) - a tanköteles tanuló kivétel.



a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján 116

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Az iskola tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. A tanulói jogviszony megszüntetéséről az iskola írásbeli határozatot küld: 

kiskorú tanuló esetében a szülőnek;



nagykorú tanuló esetében a tanulónak.

Az iskolai tanulmányok befejezéskori tanulói jogviszony megszűnése: 

Középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván tovább tanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.



Szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben o az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, o ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján.

117


A kollégium pedagógiai programja Bevezetés A kollégiumi pedagógiai program a Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium kollégiumának stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója.

Elolvasását

jó

szívvel

ajánljuk

mindazoknak,

aki

érdeklődnek

tevékenységünk, szolgáltatásaink iránt. A kollégiumi élet meghatározó szerepet tölt be azoknak a diákoknak az életében, akik tanulmányaikat a családtól, otthontól távol kénytelenek végezni. Társas együttélés a diákévek alatt. Ez az életkor azért is különleges, mert a középiskolás évek alatt meghatározó testi, lelki szellemi, és érzelmi fejlődésen mennek át diákjaink. Olyan kollégiumot szeretnénk, amely ezt a fejlődést a legjobb tudása szerint támogatja, segíti.

A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok Jogszabályok: 1.

2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről,

2.

229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról,

3.

20/2012. (VIII. 31. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

4.

59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

valamint a partneri elvárások, tradíciók, lehetőségek, távlatok.

A működés belső feltételrendszere A közös igazgatású intézmény profiljából adódóan kollégiumunk sajátos, sokoldalú és meghatározó szerepet tölt be a diákok életében. Egyrészt biztosítja a tanulók szállását, étkezését, elhelyezését és felügyeletét, másrészt a középfokú képzésben, szakképzésben résztvevő, annak különböző szintjein tanuló diákok iskolán kívüli életének pedagógiai szándékú irányítását. Kiemelten fontosnak érezzük ezen túlmenően – lehetőségeinkhez mérten – az egyénre szabott foglalkozást. A kollégiumba maximálisan felvehető létszám: 224 fő. 118


1. A kollégium története  1977-88: Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium  1988-2005: Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium A kollégium 1995. szeptember 1-jétől városi középiskolai kollégiumként működött. Makó Város Képviselő-testületének döntése alapján fogadta a Galamb József Szakképző Iskola, valamint a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközépiskola tanulóit is.  2005-2007: Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium A kollégium felújítása 2005 szeptemberére megvalósult, így jelenleg egy minden igényt kielégítő kollégium áll a diákok rendelkezésére. 2005. szeptember 1. óta a város minden középiskolájának diákja ebben a kollégiumban került elhelyezésre. Az épület felvette a Pulitzer József nevet.  2007-2013 Makói Oktatási Központ Szakképző Iskola és Kollégium székhelyeként működik, változatlanul fogadja a város minden középiskolájának diákját.  2013- Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként működik tovább

2. Tárgyi környezet Az épület vizsgálata környezeti és funkcionális szempontból A kollégiumot 2005-ben adták át a diákságnak a teljes, mindenre kiterjedő felújítás után. Az épület a város központjában jól megközelíthető helyen, a Makói Návay Lajos Szakképző Iskolával közös területen áll. Így az iskola sportpályája, tornacsarnoka a kollégiumi tanulóknak is rendelkezésére áll. A partner iskolák mindegyike gyalogosan jól megközelíthető. A szomszédban álló többszintes épületek lakóival a jó kapcsolat fenntartása kölcsönös kompromisszumokat igényel. Az épületben kevés az olyan közösségi tér, amit a diákok a házirend betartása mellett használhatnak. Az épület egy egységet alkot a 3000 fős központi konyha épületével, és a 120 fő befogadására alkalmas étkezővel. Az ebédlőt használjuk a kollégium teljes létszámát megmozgató rendezvények megtartására.

119

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. A könyvtárat a földszintről az 1. emeleti társalgóba költöztettük a 2012-2013-as tanévben. Így a helyén sikerült kialakítanunk egy olyan közösségi teret, amely alkalmasabb a kisebb (csoportszintű) rendezvények megtartására, filmvetítésre, közös játékra, foglalkozások szervezésére. Fontos lenne ennek a helyiségnek a kifestése, feldíszítése. Az épület akadálymentesített, lifttel ellátott. Reggel 6-től este 22 óráig portaszolgálat működik.

Lakhatást és ellátást szolgáló helyiségek. A kollégium 4 szintjén (3 emelet és tetőtér) találhatók a diákok szobái, minden szinten 21 szoba. A szobák 2-3-4- ágyasak, minden szobában saját fürdőszoba került kialakításra. Minden szobában internet hozzáférési lehetőség és kábeltelevízió hozzáférés van. A bútorzat 8 éves, jó állapotú. Az ágyak földszintesek, a világítás korszerű (mennyezeti, és éjjeli lámpák minden

fekvőhelyhez).

A

szobában

minden

diák

számára

zárható

szekrények,

éjjeliszekrények és íróasztalok vannak. Minden szobának külön hűtőszekrénye van. 2009 nyarán tisztasági festést végeztek. Az épületben vezeték nélküli internetelérés is van (wifi). Emeletenkénti közös helyiségek:  tanulószoba: 3 szinten 20-20 fő befogadására alkalmas, a tetőtérben 12 fő befogadására. A 2. emeleti tanulószobában 15 számítógép került elhelyezésre internet hozzáféréssel, az 1. és 3. és a 4. emeleten 3-3 munkaállomás áll a diákok rendelkezésére. Sajnos a számítógéppark elavult, a gépek már 8 évesek. A tanulóasztalok korszerűek, a székek megfelelőek. Minden tanulóban hagyományos tábla segíti a munkát.  teakonyha: minden szinten a tanulók rendelkezésére áll, felszerelése, bútorzata korszerű. (mikrohullámú sütő, kávé-, teafőző).  mosókonyha: 3 szinten van mosókonyhánk. mindháromban automata mosógép és szárítógép áll a diákok rendelkezésére.  társalgó. nagyméretű televízió, dvd, videó lejátszó, kényelmes fotelek, kisasztalok.  folyosók: jól megvilágítottak, padlózatuk megfelelő. Összességében a lakhatási feltételek megfelelőek.

Pedagógiai kiszolgáló helyiségek: A földszinten:  kondi-terem: két helyiségben (fiú, lány), az edzőgépek javításra szorulnak  orvosi szoba: modern, jól felszerelt. 120

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  tanári szoba: bútorzata korszerű, jól felszerelt.  ügyviteli helyiség: bútorzata korszerű, jól felszerelt.  kollégiumvezetői szoba: bútorzata korszerű, jól felszerelt.  stúdió: jó felszereltségű, alapvető feladata a kollégiumi rendezvények technikai biztosítása, a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, a koli-rádió működtetése. Az emeleten:  könyvtár: könyvrészlege kb. 2200 kötettel, általános gyűjtőkörrel; oktató cd, dvd-k; kb. 250 db-os filmgyűjteménnyel. 2 számítógéppel, színes és fekete-fehér nyomtatási lehetőség, fénymásolási, szkennelési szolgáltatással.  szolgálati szobák: (208, 313) éjszakai ügyeletesek számára, jó állapotúak, jól felszereltek. Udvar, sportcsarnok:  az iskolával közösen használt  a pálya rekortán (gumisalak) borítású, kézilabda pálya méretű,  tornateremben kosárpalánk, ping-pong asztalok, kialakítható röplabdapálya,

2. Gazdálkodás: Anyagi feltételek:  fenntartói támogatás  működtetői támogatás  pályázatok  adományok, szponzori támogatások

3. Személyi feltételek: A kollégiumban folyó nevelőmunkát 6 fő állású nevelő és 1 fő intézményvezető helyettes látja el. A kollégiumi nevelőtestület kialakítása során, valamint a pedagógusok továbbképzése terén a következő elveket helyezzük előtérbe:  a szakfeladat ellátásának megfelelő továbbképzést  a pedagógus szakvizsgát (vagy annak megfelelő képzést) Ennek megfelelően figyelembe vesszük:  a kollégiumi feladatellátás érdekeit 121

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  a hosszabb távú nevelőtestületi stabilitás szempontjait  a támogatott pedagógus emberi-szakmai értékeit vagy hiányosságait. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. A szervezet: Lineáris felépítésű, céljait a(z)  Pedagógiai Program  éves munkaterv  DÖK munkaterve  csoportmunkatervek határozzák meg és az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.

4. Információs rendszer: A kollégium célirányos működése információs rendszerén keresztül valósul meg. Az alaptevékenység a nevelés-oktatás, így az információs rendszer működtetését a pedagógiai céloknak rendeljük alá. Az információ menete: A szervezet egységei között állandó szervezett kommunikációs csatornákat működtetünk. Ilyenek:  kollégiumi tantestületi értekezletek: Évente három alkalommal (tanévnyitó, félévi értékelő, tanévzáró).  tanári munkaértkezletek: Hetente meghatározott helyen és időben rendszeresen. Itt az aktuális történések és a közeljövő eseményei kerülnek megvitatásra. Értékelés, javaslat, módosítás, döntés, jegyzőkönyvi rögzítés jellemzi az értekezletek mentét.  Tanulócsoportok részére a csoportvezető tanárok hetente, meghatározott helyen és időben, előre tervezett és szükségszerűen bővített tartalommal csoportmegbeszéléseket tartanak.  A diákság, illetve bármely érdeklődő számára évente kétszer közgyűlést tartunk, melyet a kollégiumvezető és a DÖK szervez.  A DÖK munkatevében rögzített módon havonta munkamegbeszélést tart. Napi információs csatornák:

122

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  írásbeli információközlés (faliújságok az ebédlő előterében, emeleteken, irodákban

,

tanáriban), mely a munkarendet, ügyeleti rendet, tartalmazza (tanár, diák vonatkozásában),  karbantartó füzet segítségével a hibák azonnal rögzítésre kerülnek a portán, így napi aktualitással tervezhető a javítás.  Belső ellenőrzés kapcsán feljegyzés születik, mely nyilvános.  A vendégfogadás írásos információs láncon bonyolódik az SZMSZ szerint (megrendelés,

visszaigazolás,

szobakijelölés,

vendégregisztrálás,

pénzügyi

elszámolás).  Szülőt írásban értesítjük minden jogszabályban előírt esetben (pl. előmenetel, kártérítés, büntetés, dicséret)  belső számítógépes hálózat  belső hangosítás (portáról üzemel)  a

vezető

elérhetőségét,

információs

lehetőségét

mobiltelefonnal

biztosítjuk

(munkaidőn kívül, hét végén is).

5. A külső kapcsolatrendszer A kollégium kapcsolatrendszere az iskolákkal A kollégiumot az iskola intézményvezető helyettese irányítja. Kollégiumunk a Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium része, de ebben a kollégiumban kerülnek elszállásolásra Makó város több középiskolájának diákjai is. Így szoros kapcsolatot tartunk ezekkel az intézményekkel is (Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, József Attila Gimnázium, Juhász Gyula Református Gimnázium s Szakképző Iskola, Makói Magán-zeneiskola). A középiskolákkal a nevelőtestület 1-1- tagja állandó kapcsolatban áll, tájékozódik és tájékoztat. A kollégium kapcsolatot tart a város, a megye, az ország azon szervezeteivel, intézményeivel, amelyek érdekszférájába tartoznak. Tanévkezdéskor, illetve havonta a kollégium a partneriskolák iskolai programjait megkapja. Az iskolai szülői értekezleteken a csoportvezető kollégiumi tanárok részt vehetnek. Az iskolai szülői értekezletek idején a csoportvezető nevelők fogadóórát tartanak. A

kollégium

hívja

és

várja

az

osztályfőnököket,

rendezvényeire, valamint hétköznapokon. 123

iskolaintézményvezetőkat

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. A kapcsolattartás formái: szabad bejárás, e-napló hozzáférés, nyitott és közösen szervezett kulturális és sportrendezvények, információ csere, rendszeres fórumok, hagyományt ápoló ünnepek, fogadóóra, nyílt nap.

A kollégium egyéb külső kapcsolatai:  Egészségügy: A kollégiumban hetente kétszer délután rendel a kollégiumi orvos, egyéb esetekben a diákok az iskolaorvosi szolgálathoz fordulhatnak problémáikkal.  Országos Kollégiumi Szövetség  Országos Kollégiumi Diákszövetség  Egyesített Népjóléti Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Nevelési Tanácsadó  Pszichológus  Rendőrség  Tűzoltóság  Csongrád megyei kollégiumok

Kapcsolattartás a szülővel. Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való eredményes együttműködésre. A szülőket szükség esetén írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről. A személyes találkozások érdekében az iskolai szülői értekezletek előtti és utáni órákban a kollégiumi nevelőtanárok fogadóórát tartanak. A szülők - előzetes egyeztetés után - bármikor felkereshetik gyermekük nevelőtanárát, csoportvezetőjét vagy az intézményvezető-helyettest, intézményvezetőt. A csoportvezető tanárok - indokolt esetben - kötelesek írásban értesíteni a szülőket gyermekük kollégiumi magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Amennyiben szükséges találkozót kérnek a szülőtől. Családlátogatást is kezdeményezhetnek indokolt esetben.

6. Gondoskodás Élelmezés A kollégium tanulói részére napi háromszori étkezést biztosít a kollégium épületében található ebédlőben. Az ételt a Makói Kommunális Nonprofit kft. Központi konyhája készíti el. A diákok kétféle menüből választhatnak. Mennyisége, minősége megfelelő.

124


Egészségügyi ellátás Minden kedden és csütörtökön 1600-1700-ig rendel a kollégium orvosa. Egyéb esetekben délelőtt a városi iskolaorvos látja el, 1600 óra után a gyermekorvosi ügyeletre (18 év felettieket a felnőtt háziorvosi ügyeletre) irányítjuk a betegeket. Betegség esetén a szülővel való egyeztetés után a gyermekek otthon tartózkodnak. Tüneti kezelésként az ügyeletes nevelő lázat és fájdalmat csillapíthat.

Káros szokások elleni küzdelem, bűnmegelőzés Mai világunkat a valamitől való függés uralja. A függőség népbetegséggé vált. Szükséges, hogy tanulóink egészsége megőrzése érdekében preventív feladatokat végezzünk és korrigáljuk a hibás, helytelen szokások kialakulását. Amennyiben szükséges jelezzük a szülőknek, intézményesített segítőknek, hatóságoknak. Külső partnerekkel együttműködve prevenciós előadásokat szervezünk a bűnmegelőzés témakörében is.

Napirend A kollégium házirendjében rögzített. A helyes napirend, életrend kialakítása, elfogadtatása, illetve az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok:  az önálló napkezdés, ébredés, reggeli teendők segítése,  a személyi higiénia, a testápolás feltételeinek biztosítása,  a kozmetikai szerek használata,  a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése,  az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - tanácsok adása,  az iskolai terhelés utáni kikapcsolódás,  a szabadidőben aktív sportolási lehetőségek biztosítása,  hasznos szórakozásról való gondoskodás,  az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás, az ágyazás, a napi nyolc órás nyugodt alvás biztosítása,  hűtőszekrények tisztán tartása, élelmiszerek lejárati idejének ellenőrzése,  a lakószobák, fürdőszobák rendszeres takarítása, a takarítók munkájának segítése a szobarend megtartásával,  rendszeres ágyneműcsere,

125


A kollégium alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése Küldetésnyilatkozat "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk." /Rudolf Steiner/ "A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani." /Rudolf Steiner/

1. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei Értékek, melyek alapján kell kinyilatkoztattuk alapelveinket, amelyekből levezettük céljainkat és feladatainkat. o o o o o o o o o o o o o o

Türelmesség Következetesség Esélyegyenlőség Nyilvánosság Közösségfejlesztés Tehetséggondozás-tehetségkutatás Felzárkóztatás Gyermek- és ifjúságvédelem Együttműködés Differenciált fejlesztés Személyiségfejlesztés Egészség- és környezetvédelem Partnerközpontúság Integráció

Általánosan érvényesíteni kívánjuk az alábbi alapelveinket: o o o o o o o o o o o

Komplexitás elve Egyenrangúság elve Tapasztalatszerzés elve Következetesség elve Motiváció elve Koncentráció elve Felelősség Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság Szakmai önállóság Vallási-világnézeti semlegesség Hátrányos megkülönböztetés tilalma 126

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. o A gyermek mindenekfelett álló érdeke o Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, o Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; o A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; o Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; o Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; o A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; o Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; o A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. Didaktikai szempontból érvényes alapelveink o o o o o o

Rendszeresség és fokozatosság elve Tudatosság és szakszerűség elve Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve Azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve Konkrétumok és absztrakciók egységének elve

2. A kollégiumi nevelés célja: Sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a kollégisták szocializációjának kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésnek, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek kibontakoztatása,

segítése, erkölcsi

személyiségének értékrendjük,

fejlesztése, konstruktív

adottságaik,

életvezetésük

képességeik kialakítása

és

megszilárdítása, ismereteik műveltségük gyarapítása, optimális szintre emelése, önművelésre, önnevelésre, a harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük kialakítása. Kollégiumunk elhelyezést biztosít azok számára, akik tanulmányaikat vidéki lakóhelyükön nem tudják folytatni, illetve családi-szociális körülményeik ezt állandó lakóhelyükön nem teszik lehetővé. A kollégiumba felvételt nyerhetnek azok a tanulók, akik a város középiskoláinak valamelyik évfolyamára beiratkoztak, kérik felvételüket, és körülményeik elhelyezésüket indokolttá teszik. Nevelésünk célja a kistelepüléseken élő, tanulmányaikat helyben folytatni nem tudó, halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése abból a célból, hogy megteremtsük az azonos feltételeket és lehetőséget a tudáshoz jutás és a társadalmi mobilitás elősegítésére. A kollégium a sikeres tanulmányok folytatására felvételt nyert tanulóknak férőhelyet biztosít, lehetőséget nyújt az önképzés, önmegvalósítás, a tehetség kibontakoztatására, elősegíti művelődésüket, testedzésüket, lehetőséget ad a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésére.

127

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. A

kollégium

tevékenységét

és

aktuális

feladatait

a

tanulóközösség

aktív

közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a kollégiumban működő választott diákönkormányzat irányítja. Célunk továbbá:  a biztos szociális háttér megteremtése  szocializáció, a társadalomba való beilleszkedés segítése  önirányító, önszabályozó képesség kialakítása minden emberi megnyilvánulás során  magatartási normák tudatos elfogadása,  társadalmi hasznosságra törekvés kialakítása  stabil értékrenddel kialakítása  a sikeres, a munkaerőpiacon is keresett felnőttek nevelése  kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns, harmonikus személyiségű felnőttek nevelése A célok megvalósítása alapján olyan kollégiumot szeretnénk:  ahová hazamegy a tanuló az iskola után  amely jó család  szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt  a nevelő következetessége szeretettel párosul  igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához  amely érdekes lakóhely, tele tudás – képesség, készség - fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehetőségekkel  olyan önkormányzati rendszer kialakítása, amelynek, mint "helyi társadalomnak" a működése során sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit  mint szociális közeg alkalmas a pozitív szokások és minták közvetítésére,  amely alkalmas a szociális képességek fejlesztésére (empátia, tolerancia, konfliktusok kezelése stb.)  alkalmas a családi életre nevelésre,  az együttműködési képesség, a vezetőképesség fejlesztésére, A kollégium biztosítja:  a testi szükségletek (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) alapvető érvényesülését,  a testi fejlődéshez, az egészséges életmód kialakításához szükséges feltételeket,  olyan ismeretek elsajátítását, melyek elősegítik a tanulókat egészségük megőrzésében, a káros szokások elkerülésében 128

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  a családias közeget, családias légkört  az igényes, esztétikus környezetet  hogy a kollégiumon belüli élet teremtse meg annak lehetőségét, hogy későbbi életükre életmódmintát adjon.

3. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb pedagógiai elvei A tanulók életrendjének pedagógiai elvei:      

egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életritmus figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása helyes életmódmintát adni

A tanulók tanulásának pedagógiai elvei       

a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés adható

A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei    

minden tanulónak kell szabadidőt biztosítani minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett – rendelkezik

A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei     

önállóság kialakítása együttműködési képesség kialakítása csak az az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát - önismeret segítése átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között egyoldalúság elutasítása - csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott  a tanulás egy életen át tart A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei  minden tanuló tehetséges valamiben - ennek megtalálása  leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése  a sokszínű, ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását 129

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerepvállalása A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei       

a tanulási technikák megtanulhatóak a felzárkózáshoz motiváció kell a felzárkózás belső igényből fakadjon a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb fontosnak tartjuk a személyes érintettség elvét a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot

A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei       

a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés - ismeretek nélkül nincs biztos a siker az életpályák - akár többször is módosíthatók hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai

A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei     

a sokoldalúság érték cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból - gyakorlatiasság a családban vannak férfi és női szerepek - ezeket ismerni, tudni kell a munkahely nem csak a pénzről szól - szaktudás, egyéni felelősség az én szerep teljes körű felelősséget jelent

4. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista tanuló o humánus légkörben folyó nevelése, o o o o o o o

személyiségének fejlesztése képességeinek és érdeklődésének megfelelően, tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása, öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése, pályaválasztásához, önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.

A kollégiumi nevelés feladata különösen: 4.1.1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek 130

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Feladatunk az egyén differenciált fejlesztése.        

az eddig alkalmazott tanulási módszert minden tanulónál felmérjük, megismerjük egyénenként a legjobb módszerek alkalmazását alakítjuk ki. a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása a folyamatos segítés és ellenőrzés kiscsoportos foglalkozások (2-5 fő tanulóval rendszeresen és alkalmanként) 4.2.2. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása,

valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 4.2.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az 131

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 4.2.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 4.2.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

132

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 4.2.6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 4.2.7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 4.2.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 4.2.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá

133

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 4.2.10. Pályaorientáció A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 4.2.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan - segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 4.2.12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége

van.

A

diákokkal

ismertetni

kell

a

média

működésének

és

hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

134


A pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégium - igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít.

1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: Tanulást segítő foglalkozások: kötelező a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás célja: a tanuló napi tanulmányi munkájának segítése feladata: a tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése tartalma: egyénhez igazítottan, a kötött helyen, időintervallumban a tanuló tanulási kötelezettségének megvalósítása állandó tanári kontroll és segítségnyújtás mellett Jellemző formája: szilencium (45 perc)  az eddig alkalmazott tanulási módszert minden tanulónál felmérjük, megismerjük,  egyénenként a legjobb módszerek alkalmazását kívánjuk kialakítani. Szilencium  a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás  közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása  egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása  nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása  a folyamatos segítés és ellenőrzés

135

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  elérendő cél, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára. A csoportvezető tanár a csoportnaplóban a „Nevelői feljegyzések” -ben rögzített döntése alapján egyénileg indokolva határozza meg a szilenciumok eltöltésének módját: (tanterem, lakószoba, nem szabályozott mód – 4,5 feletti átlagú tanulók, érettségi, szakmai vizsga utáni képzések esetében). A feltételrendszer a Házirendben szabályozott. b) differenciált

képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás: kiscsoportos

foglalkozások (2-5 fő tanulóval rendszeresen és alkalmanként) célja: a tehetség felismerése, képességek kibontakoztatása, fejlesztése, motiváció, helyzetbe hozás, feladat: a tanuló céljainak megfelelően a felismert tehetség kibontakoztatása, szakszerű segítségnyújtás formája: egyéni vagy csoportos fejlesztés (45 perc) c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció: kiscsoportos foglalkozások (2-5 fő tanulóval rendszeresen és alkalmanként) célja: a tanuló tantárgyi hátrányainak kompenzálása feladata: adott iskolai tárgyból szakszerű pedagógiai segítség nyújtása tartalma: csoporthoz, egyénhez igazítottan, szükség esetén (bukás veszélye) kötelezően, vagy választható módon tantárgyi oktatás. Jellemző formája: pótszilencium (45 perc), korrepetálás (45 perc), d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök – az éves munkatervben megjelölt foglalkozások a humán erőforrás függvényében. A tanév elején felmért igények alapján szerveződnek, megalakulásuk után a tagok számára a részvétel kötelező. e) tematikus csoportfoglalkozás: (a melléklet 2. pontjában bemutatott) Célja: a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása, a közösségi lét nevelő hatásainak kihasználása, tematikus ismeretátadás (7 témakör) Feladat: a tanulók rendszeres csoport szintű találkozásának biztosítása, kötött, rendeletben, pedagógiai programban, munkatervben szabályozott témák feldolgozása, kommunikáció, a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos megbeszélések, értékelés Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos együttlét

136

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Ezek a foglalkozások minden évben a tanulói igényekhez is igazodva szerveződnek. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve. A tanulási folyamat szempontjából nagyon fontos az iskolákkal való együttműködés a napirend összeállítása miatt. Ennek kapcsán figyelembe vesszük, hogy milyen képzési formában (milyen iskolatípusban) részesül a diák, hány tanórán vett részt adott napon, illetve gyakorlati képzésben részesül- e vagy sem.

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: Csoportvezetői foglalkozások: 1. közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése A kollégiumi élethez kapcsolódó, elsősorban a kollégiumi csoport életével, a kollégiumi közösség életével kapcsolatos tevékenységek, feladatok, események megbeszélése, értékelése (éves szinten 15 alkalom). Magában foglalja a tanulmányi munka értékelését, a különböző ünnepségekre, megemlékezésekre való készülődést, a kollégiumgyűléseket, közösségi ünnepeket, hagyományápolást. 2. tematikus csoportfoglalkozások: a kollégiumi nevelési feladatokhoz kapcsolódó témakörök feldolgozására szervezhető foglalkozások – kollégiumunkban a témakörök a nevelőtanárok között elosztásra kerültek, így egy-egy kolléga jobban el tud mélyedni az adott témakörben. A csoportok számára forgószínpadszerűen kerülnek megtartásra a foglalkozások a „témagazda” segítségével.

137


A tematikus csoportfoglalkozások ajánlott óraszáma témakörönként:

Témakörök A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés összesen:

1.-8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13.-14. évf.

4 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 22 óra

3 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 22 óra

2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

2 1 1 1 1 3 2 1 2 2 3 1 22 óra

1 1 1 2 1 3 2 1 2 2 3 1 20 óra

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

138


A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b)

kollégiumi

diákfórumok

(kollégiumi

gyűlés,

kisebb

közösségek

szerinti

megbeszélések) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: A foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere Feladat: az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítése, nevelése, motiválása, értékelése Tevékenység tartalma: egyénhez igazított Formája: egyéni foglalkozás, kommunikáció

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett  irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,  természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,  egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,  a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,  a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. Minden tanévben az éves munkatervben meghatározott a humán erőforrás figyelembe vételével. (A melléklet 3. pontjában kidolgozott)

Hagyományőrző, hagyományos, alkalmanként rendezett programok:  gólyatábor  gólyaavatás  egészséghét 139

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  kiállítások  házi bajnokság  kollégiumok közötti verseny  színház, múzeum, mozi látogatás  kirándulás  ünnepek (mikulás, karácsony, nőnap, állami)

2. Pedagógiai felügyelet A

kollégium

-

szervezeti

egységenként

(nemenként)

egy

pedagógus

közreműködésével (ügyeletes nevelőtanár) - gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.

A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a baleset-védelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési

normák,

a

személyiségvédelem,

a

diákok

önrendelkezési

jogának

érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között - dokumentált információcserére kell sort keríteni.

A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak. Részletes feladatokat a melléklet 1. pontjában fejtjük ki. 140


3. A kollégiumi élet szervezése A kollégium –belső szabályozása során- biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a tanulók választott tisztségviselők révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. Növendékeink a közösség tagjaiként részt vesznek önmaguk és társaik nevelésében, jellemük formálásában, életmódjuk alakításában és a felnőtt életre való felkészítésükben. A kollégiumi növendékközösség tagjai döntési jogkört gyakorolnak (a nevelőtestület véleményének meghallgatásával):  közösségi életük tervezésében szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében  diák-önkormányzati szerveik azok képviselői, tisztségviselőik megválasztásában és visszahívásában. Egyetértési jogot gyakorolnak:  a növendékek kitüntetésében, jutalmazásában  a kollégiumi diákközösségeket érintő pénzeszközök felhasználásában. Véleményezési jogot gyakorolnak:  az évi pedagógiai program őket érintő elemeiről  a házirend elvárásainak megállapításában  a növendékek fegyelmi ügyében  a szilenciumokon kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének meghatározásában  a kollégiumi rendezvények szervezésében  a hagyományépítésben  javaslattevő jogkörük kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. A kollégium hagyományai: Kollégiumunk

hagyományos

rendezvényei

az

egész

kollégiumi

közösséget

megmozgatják. Arra törekszünk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, ne másolják

141

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. az iskolai megmozdulásokat, kapjanak egyfajta családias, sajátosan kollégiumi jelleget, ezzel is erősítve a közösségi összetartozást. 

9. évfolyamos kollégisták befogadása: gólyatábor, gólyaavató a Maros-parton



egészséghét



Mikulás napja



karácsonyi vacsora



pályaválasztási hét



nőnapi köszöntés



a végzősök búcsúztatója



állami ünnepeinkről, névadónkról rádióadásokban, újságunkban emlékezünk

meg, illetve részt veszünk a városi ünnepségeken, megemlékezéseken. A tervezett hagyományos rendezvények mellett csoportfoglalkozások keretében szó esik a takarékossági világnapról, a Föld napjáról, a színházi világnapról, a kihívás napjáról, a honvédelem napjáról és egyes évfolyamok által (csoportnaplóban rögzített) még jelesnek tartott napokról, ünnepekről. A változatos és differenciált rendezvénytervet a kollégium éves ütemtervében, munkatervében, illetve a csoportmunkatervekben kell összeállítani.

142


A kollégiumi munka kiemelt területeire vonatkozó fejlesztési tervek, feladatok 1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Tanulásirányítás, tanulásszervezés Cél: A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és társadalmi mobilitás elősegítésében. Tevékenység: A megvalósulás érdekében a kollégium nagy hangsúlyt helyez a tanulási kultúra fejlesztésére, vagyis az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A tanulási tevékenység szervezésének főbb szempontjai:  A tanulási feltételek megteremtése.  Egyéni adottságok és az iskolai igények figyelembevétele.  A tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni.  Megfelelő tanulási módszerek megismertetése.  A nyugodt tanuláshoz szükséges szervezeti keretek biztosítása (szilencium).  A tanulás rendszeres munkát követel. Követelmény: A tanulás, az önképzés ne kötelességként, hanem belső igényként fogalmazódjon meg a tanulókban.

Tehetséggondozás Fel kell mérni a kiemelkedő képességű tanulókat a gyorsabb és eredményesebb előrehaladás biztosítása érdekében, a csoportos foglalkozásokon túl bizonyos tantárgyakból egyéni ütemhez igazodó programokat kell kialakítani, amennyiben lehet, az iskolai szaktanárral közösen, vagy megosztva a munkát. Minden csoportban a csoportvezető a haladási naplóban külön nyilván tartja a valamilyen tárgyból, vagy valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulót. Figyelemmel kísérjük az csoportvezetők és osztályfőnök kapcsolatrendszerén

143

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. keresztül annak lehetőségét, hogy tehetséges kollégista tanulóink iskolai fakultációkon és szakkörökön is gyarapíthassák ismereteiket.

Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatása, beilleszkedésük segítése, tehetséggondozásuk

társadalmi

A hátrányos helyzetű tanulók, valamint a tanulásban elmaradt hátrányos helyzetű tanulókat korrepetálással segítjük és biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. E cél elérésének érdekében, ha szükséges külső szaktanárokat is igénybe veszünk. A tanulók részére tanulás-módszertani foglalkozást szervezünk. A szilenciumon az egyéni és csoportos foglalkozás keretében a tanulók között meglévő műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek csökkentésére törekszünk.  a lemaradt tanulók tantárgyi korrepetálásának megszervezése  szilenciumon egyéni foglalkozás  idegen nyelvi, tantárgyi korrepetálás  számítógépes alkalmazások használatának segítése  szakrajz-szakmai tárgyak felzárkóztatásában segítségnyújtás  könyvtárhasználat A tervezett felzárkóztató foglalkozásokhoz a szükséges szaktanári lehetőségekkel rendelkezünk. A felzárkóztató foglalkozások a választható órakeret terhére az igényeknek megfelelően változtatható. Amennyiben kollégista tanuló felzárkóztatása csak külső óraadó tanár korrepetálásának igénybe vételével lehetséges, akkor erre csak az anyagi feltételek megléte esetén kerülhet sor.

2. Szociális kompetencia fejlesztése A társadalmi beilleszkedés segítése. A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. Társadalmi beilleszkedésük segítésének fontosabb elvei: 144

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  A tanulók ismerjék meg önmagukat  Önismeret kialakításának segítése  Önállóság kialakítása  Együttműködési képesség kialakítása  Lehetőség szerint, minél több tanuló vegyen részt a DÖK munkájában

3. Önálló életkezdés támogatása (életmód, gazdasági jártasságok, pályaorientáció)

társadalmi,

Célja, hogy a tanulók szabad idejüket olyan tevékenységekkel töltsék el, amelyek fejlesztik képességeiket, személyiségüket, továbbá a tanuló legyen képes (motivált) szabadidejét kulturált és egészséges módon eltölteni. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozásokon hangsúlyt kap a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése. A kollégium által szervezett kirándulásokon a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő diákkörök fejlődését. A szabadidő hasznos kitöltését jelentik a tanulói érdeklődést alapul vevő kínálati program-lehetőségek:  kollégiumi sport tömegessé válása, mindennapos testnevelés biztosítása, (sakk, pingpong, kispályás labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, kondicionáló edzések)  hobbi tevékenységek (képzőművészeti foglalkozások, videó, fotó, énekkar,)  diák-önkormányzati programok (filmklub, rádió, újságírás,) Cél, olyan pálya választása, amelynek követelményeire alkalmas az egyén, és a társadalom is igényli. A kollégisták ismerjék fel képességeiket, érdeklődési területüket. Ismerjék meg a pályaválasztási alapfogalmakat, álláskeresési technikákat. Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciókat. Dokumentumok

megismerése,

megalkotása

és

szituációk

elsajátítása

segítségével.

Készüljenek fel a pálya korrekcióra, az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. Lehetőleg minden csoport kétévente egyszer keresse fel a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ makói kirendeltségét. Cél, hogy tanulók készüljenek fel az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Tevékenység: 145

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Konfliktusok válsághelyzetek megoldásának kezelése. Barátság, partnerkapcsolatok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése. Gazdálkodás: A takarékosság a takarékoskodás, az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. A családi költségvetés készítése. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Készüljenek tudatosan az örömteli párkapcsolatokra, a családi életre. Egészséghét szervezése.

4. Gyermek és ifjúságvédelem A kollégiumban rendelkezésre álló konkrét segítségnyújtási formákról az iskolai ifjúságvédelmi felelős a csoportvezetőket tájékoztatja. Ezután a csoportvezetők tartják a kapcsolatot a szülőkkel, a tanulókkal, és beszámolási kötelezettségük van az iskolai ifjúságvédelmi felelősnek. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit a kollégium a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ennek súlyosabbá válását. A fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében kollégiumunk együttműködik:  az érintett középiskolákkal (ifjúságvédelmi felelőssel)  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatalokkal  kollégiumi orvossal  valamint a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel  a kollégiumi intézményvezető-helyettes fogja össze a kollégiumi gyermekvédelmi munkát

A kollégiumi nevelőmunka eredményességének feltételei: (sikerkritériumok) Az intézményi minőségirányítási program (Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium) foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján vesszük figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen:

146

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, illetve a pedagógusnak az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott – tudásának a hasznosulása is, b) a kollégiumi intézményvezető-helyettes teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, c) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, d) az intézményi önértékelés, e) a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, f) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.

A tanulóktól elvárt eredmények 1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

147

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. 2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. 148

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje

meg

az

emberi

kapcsolatok

létrejöttét

elősegítő,

illetve

gátló

személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. 149

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. 6. A családi életre nevelés A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. -

Tudatosuljon

a

családalapítás,

családtervezés,

a

helyes

párkapcsolat

és

felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. 7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.

150

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. 151

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. 10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam 152

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. 12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

Mérés, értékelés követelmények

a

kollégiumban-minősítési

fokozatok,

A csoportvezető nevelők év közben a csoportfoglalkozásokon szóban, és minden évben év végén (május 30.) elkészíti a csoportjában lévő tanulók szöveges értékelését. Ezt megküldik a szülőknek. A minősítés szerepe:  segíti a sokoldalú személyiség kialakítását és a közéletiségre nevelést;  meghatározza, hogy az adott időszakban melyik munkaterületen kell fokozottabb nevelő tevékenységet folytatni; 153

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  növeli az egyén és a csoport aktivitását;  ösztönöz - az egyes munkaterületeken - az alapvetően fontos tevékenységek körének kidolgozására;  segíti az adott közösség színvonalához mért gazdag és színes tevékenység közösség általi megszervezését;  rámutat az egyes tanulók eredményeire és hibáira, a közösségi élet, az önkormányzat erős vonásaira és gyengéire. A minősítő rendszerünk csak akkor hasznos, ha azt mindig az adott közösségek és egyének teljesítőképességéhez igazítjuk.

1. Az értékelésbe bevonandó nevelési területek A tanulók magatartása:      

aktív részvétel a kollégium közösségeinek szervezésében, fejlesztésében; tanulótársakhoz való viszony; tanárokhoz való viszony; felnőttekhez való viszony; a kollégiumi házirend betartása; önként vállalt egyéb tevékenység.

Tanulmányi munka Ezen a területen olyan tevékenységeket értékelünk, amelyek az egyénnek a tanuláshoz való viszonyát, a tanulás eredményes módszerét, a tanulmányi munka segítését ösztönzi, szorgalmazza. Értékelésre kerül:  az egyén, a csoportvezető nevelő és az alapközösség által tervezett tanulmányi eredmény teljesítése, túlteljesítése vagy nem teljesítése;  a tanulmányi munkát segítő tevékenység, diákköri munka, szakköri munka, a tanulmányi versenyeken való értékelhető részvétel. A partneriskolák beleegyezésével minden félévben több alkalommal ellenőrizzük tanulóink előrehaladását a beírási vagy elektronikus naplók alapján. Kulturális tevékenység:      

aktív részvétel műsoros rendezvényeken; részvétel előadásokon, kiselőadások vállalása; rendezvények szervezése, levezetése; színház-, tárlat-, múzeum-, könyvtárlátogatás; részvétel versenyeken; a kollégium hagyományainak ápolása, az ennek érdekében végzett tevékenység

Sporttevékenység: 154

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.    

rendszeres sportolás; aktív részvétel a kollégiumban folyó bajnokságokon; részvétel kollégiumok közötti sportversenyeken; bajnokságok, versenyek lebonyolítása, segédkezés a szervezésben.

Önkiszolgáló, közhasznú munka:  a kollégiumban folyó önkiszolgáló munkában való részvétel (környezeti tisztaság, szobarend, szekrényrend, stb.);  közösen használt helyiségek tisztán tartása;  szoba dekorálása;  ünnepségek alkalmával dekoráció készítése;  a terem előkészítése ünnepségekre;  részvétel más szervek által meghirdetett munkaakciókban, patronálás. Alapszint:  a kollégiumi házi- és napirend betartása;  előzékeny és udvarias magatartás mindenkivel szemben;  részvétel a kollégiumi, iskolai rendezvényeken;  tantárgyi bukásmentesség. Átlagos szint:  tiszteletben tatja és ápolja a kollégiumi hagyományokat;  egyéni munkáján túl önként vállal és végez hasznos kollégiumi feladatokat;  képességeinek kibontakoztatása általában elmarad lehetőségeitől (pl. ingadozó vagy gyengébb akarat, ill. egyéb szubjektív ok);  valamely területen kedvező adottságai alapján képességei továbbfejleszthetők;  szabadidejét - szervezetten - szórakozással (hobby, zene), sportolással tölti. Kedvező szint:  reálisan méri fel önmagát és a közösséghez való viszonyát;  akarata fejlett, kitartó;  személyes életvitele összhangban van a környezeti-társadalmi elvárásokkal, követendő példaként szolgál;  tanulmányi munkáját többnyire jó eredménnyel végzi;  valamely területen érdeklődése intenzív és képes kiugró teljesítmény elérésére is;  szabadidejét racionálisan testi-lelki-szellemi egyensúlyának megőrzésére használja fel (sport, fizikai munka, szórakozás, művelődés). Fejlett szint:  jól ismeri adottságait és tudatában van saját felelősségének;  tudatos önnevelésre, önfejlesztésre képes;  képességeit nagy akaraterővel, kitartóan fejleszti;  folyamatosan önképző tevékenységet folytat szakmai érdeklődésének megfelelően (szakirodalom, pályázatok);  a társadalmi össztevékenység valamennyi oldalához való viszonyulása pozitív, része életmódjának;  igényes önmagával és másokkal szemben (pl. emberi kapcsolatokban, sokoldalú pozitív személyiségvonások);  az értékek iránt érzékeny, azokat igényli, befogadja;  valamely területen tehetséges és kiemelkedő teljesítményt ér el;  közösségi munkákban kezdeményező és példamutatóan helyt áll;  tanulmányi munkáját jól, vagy jeles szinten végzi.

155


2. A kollégiumban kiosztott elismerések Kiváló kollégista cím: (emléklap, tárgyjutalom) Kritériumok:  Legalább 4,5 tanulmányi eredmény  Tartalmas közösségi munka  Példás magatartás A cím elnyeréséhez mindhárom kritériumnak teljesülnie kell. Érdemes kollégista cím: (emléklap, tárgyjutalom) Kritériumok:  Legalább 4,0 tanulmányi eredmény  Példás magatartás Vagy  Tartalmas közösségi munka  Példás magatartás A kiváló és érdemes kollégista címeket minden évben a tanév végén a végzősök búcsúztatásakor adja át a kollégiumvezető a tantestület és a diákönkormányzat döntése alapján. Kollégiumvezetői dicséret:  Esetenként kiemelkedő szerepvállalás,

közösségi

munka,

versenyeredmény,

társadalmi

Csoportvezetői dicséret:  Esetenként, a csoport érdekében végzett közösségi munka

3. Büntetési fokozatok a kollégiumban Ha a tanuló szándékosan megszegi a kollégiumi házirendet, akkor az írásban rögzített fegyelmezési fokozatok a következők:  Nevelőtanári figyelmeztetés  Csoportvezetői figyelmeztetés  Kollégiumvezetői figyelmeztetés  Kollégiumvezetői megrovás A legsúlyosabb büntetés a kizárás a kollégiumból, ezt minden esetben fegyelmi eljárás előzi meg.

156


Büntetési fokozatok (kihágások, a házirend megszegése esetén) Nevelőtanári figyelmeztetés

Csoportvezetői figyelmeztetés

Kollégium Kollégium vezetői vezetői figyelmeztetés megrovás

Szobarend

2055 utáni beérkezés

Lopás

Hazugság, félrevezetés

1545 utáni beérkezés

Szándékos rongálás

Fiúk-lányok egymás szintjén, szobájában tartózkodása

730 utáni leérkezés Késés szilenciumról

Hangoskodás.

45

22 óra után engedély nélkül: (15 -től felkészülés megsértése) TV nézés, számítógépezés, Szilencium alatt (vagy szünetben) a a szoba elhagyása, kollégium elhagyása

A lift engedély nélküli használata

más szobájában tartózkodás Rendszeres aláírásnál

hiányzás Engedély nélküli távolmaradás

Alkohol: fogyasztás, kollégiumba behozás, alkoholos állapotban beérkezés

Lépcsőfordulóban, a kollégium előtt Szilenciumról, és területén, erkölcsileg pótszilenciumról kifogásolható viselkedés lógás (csókolózás, ölelkezés, verekedés) Nem a saját nemének megfelelő lépcsőházban való közlekedés A büntetést minden esetben írásban rögzítjük a csoportnaplóba (valamint az összesített listába). A szülőt telefonon, súlyosabb esetekben írásban értesítjük a megrovásról. A bűvös szám a három, bármely büntetési fokozatból három összegyűjtése után automatikusan a következő büntetési fokozat jár. Kollégium vezetői megrovás esetén a kollégiumvezető és a nevelőtestület döntése alapján a kollégiumból a tanuló meghatározott időre kitiltható (szülői beleegyezéssel), ennek mértéke a testület döntésétől függ.

157


MELLÉKLET 1. A pedagógiai felügyelet és a kollégiumi élet szervezésének részletes bemutatása Reggeli feladatok: Tevékenységtípus: A kollégiumi élet szervezése, 0600-0800 Feladatok: Az ügyeletes nevelők reggel 600 –kor bekapcsolják az ébresztést szolgáló hangosítást. 600-700-ig felváltva felügyelik a reggeliztetést az ebédlőben. 630-tól a női és férfinevelő felváltva, a részére megjelölt emeleteken minden lakószobát végigjár és felébreszti a szoba lakóit. A tanulókat minden szobában megkéri arra, hogy keljenek fel, tegyenek rendet és tisztálkodjanak, reggelizést követően pedig menjenek iskolába. Minden tanulótól megkérdezi, mikorra kell iskolába mennie, esetleg betegnek érzi-e magát? Ha van ilyen gyermek, akkor a tanulót az iskolaorvosi rendelésre irányítja. Szükség esetén a szülővel is felveszi a kapcsolatot. A rendkívüli eseményeket rögzítik. Fegyelmi problémák esetén szintén bejegyzést tesznek az ügyeletesi füzetbe. A tanulóknak be kell ágyazni, a személyes dolgokat el kell rakni, a szoba padlóját nem hagyhatják szemetesen és a szobai szeméttárolót ki kell üríteni, a szobát át kell szellőztetni. A székeket fel kell tenni a tanulóasztalokra. A tanulóknak a szinteket fél nyolcig el kell hagyni. Azok a tanulók, akik nem mennek 8-ra iskolába, a földszinti társalgóban várakozhatnak, tanulhatnak, stb. 730-tól a reggeli ügyeletesi feladatokkal megbízott pedagógus megkezdi a rábízott emeletek, lakószobák, közös helyiségek ellenőrzését (1. és 2. emelet női nevelő, 3. és 4. emelet férfinevelő). Az ügyeletes nevelők az erre a célra rendszeresített füzetbe bejegyzik az adott szobánál tapasztaltakat. Ha tanuló van a szobában és alszik, akkor felébreszti és megkéri arra, hogy tartsa be a Házirendet. A szobaellenőrzések során a pedagógus a szobák általános állapotát értékeli a nevelőtestület által közösen kialakított szempontok alapján. Ha rendetlenséget talál és van a szobában tanuló, akkor elvárja, hogy a tanuló rendet rakjon. Ha kirívó rendetlenséget, illetve fegyelemsértésre utaló nyomokat talál (dohányzás, italozás …stb.), ezt a tényt az ügyeletesi 158

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. füzetbe is rögzíti. Pedagógiai módszer- és eszköztárával el kell érnie, hogy a reggeli feladatellátása eredményeként csak olyan tanuló tartózkodjon a kollégiumban, akiről tudomása van, akit bejegyzett az ügyeletesi naplóba.

Délelőtti feladatok: Tevékenységtípus: kollégiumi élet szervezése, pedagógiai felügyelet Az ügyeletes nevelő feladatai: 800-1200 A kollégium zavarmentes működésének biztosítása. Ennek érdekében a kollégiumban visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében. Folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére. Időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából. Ha az ellenőrzés során kirívó rendellenességet észlel, intézkedést kezdeményez (pl. értesíti a bent lévő vezetőt, a portást, a takarítónőt). Elvégzi a szükséges adminisztrációs teendőit. 900 óráig megrendeli a következő napi étkezést a Makói Kommunális Nonprofit Kft Központi Konyhájánál. Az őt váltó pedagógus megérkezéséig látja el feladatait, majd szóban átadja a szükséges információkat. A kollégiumi naplóba, ügyeletesi füzetbe, ha szükséges az információkat rögzít a délelőtti feladatellátásról.

Kora délutáni feladatok: Tevékenységtípus: kollégiumi élet szervezése, pedagógiai felügyelet Feladatok: A kora délutáni kollégiumi pedagógus tevékenység része az ebédeltetés lebonyolítása a menzán 1200 - 1500 óra között. Ha szükséges, a későn érkezők ebédjéről gondoskodik. Tájékozódik a reggel és a délelőtt eseményeiről a délelőttös pedagógustól. Ettől kezdve feladata a kollégium rá bízott részének zavarmentes működésének biztosítása. Ennek érdekében a számára meghatározott kollégiumi területeken visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében. Folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére.

159

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi

szabályok

teljesítése

céljából.

Az

ellenőrzés

során

tapasztalt

rendellenességek esetén a szükséges intézkedéseket megteszi. A tanulók felmerülő egyéni problémáit kezeli, ennek részeként intézkedik, illetve információt továbbít az érintett csoportvezető nevelőtanárnak. Amennyiben az ügyeletesi füzetben bejegyzést talál a szobarenddel kapcsolatban, akkor a szobában lakó diákokkal összepakoltat, rendet rakat. Az eredményt ellenőrzi.

Délutáni, esti feladatok: 1500-2100-ig a pedagógus többféle feladattal bízható meg. Tevékenységtípus: foglalkozások (felkészítő foglalkozás, fejlesztő foglalkozás, szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás) Ezek leírása a 2. és 3. mellékletben található meg. Tevékenységtípus: pedagógiai felügyelet, a kollégiumi élet szervezése, Feladat: Főügyeletes A foglalkozásokkal lekötött időszakban (1500–2100) nélkülözhetetlen a főügyeletesi feladatellátás. Célja: a kollégiumban a foglalkozásokon nem lévő tanulók pedagógiai felügyeletének ellátása. A főügyeletes felelősségi köre kiterjed azon tanulókra, akik az adott időszakban semmilyen foglalkozáson nem vesznek részt, ezáltal nem tartoznak közvetlenül egyetlen pedagógus felelősségi körébe sem. A felelősség térben a kollégium egész területére kiterjed. A főügyeletes feladata a kijelölt időszakban folyamatosan követi a teljes kollégiumban a tanulói mozgásokat, folyamatosan járja a kollégium teljes területét (emeleti helyiségek, folyosók, lakószobák, közös helyiségek, aula, társalgó, stb..) és szúrópróbaszerűen ellenőrzi a tanulók tevékenységét, észreveszi és megakadályozza az esetleges rendbontást. Folyamatos jelenlétével lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy tanári segítséget kapjanak abban az időszakban is, amikor a saját csoportvezető tanáruk nem elérhető számukra. A kollégiumba érkező idegeneket a portás jelzésére fogadja és a Házirend szabályozása szerint segíti őket. A főügyeletes felelőssége, hogy a foglalkozásokon nem lévő tanulók a Házirend szerint tevékenykedjenek. Rendbontás esetén intézkedik, az érintett csoportvezető pedagógus felé jelzést tesz, kirívó esetekben a vezető intézkedését kéri. 160

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Vacsoráztatás Tevékenységtípus: kollégiumi élet szervezése. 1845-1915 Feladat: A kollégium tanulóinak felügyelete a vacsora alatt. Az ügyeletes nevelő gondoskodik a kollégiumon kívüli foglalkozásokon (edzés) lévő tanulók vacsorájának elrakásáról is. 1.1. Esti feladatok: Tevékenységtípus: kollégiumi élet szervezése, Az esti időszakban 2100–2200 között már semmilyen foglalkozás nincs. A tanulók napirendnek megfelelően tevékenykednek a kollégiumi élet szervezését végző pedagógusok vezetésével. Az ügyeletes nevelők 2100 órakor létszámellenőrzést tartanak napi jelenléti ív aláírásával az 1. és 3. emeleti tanulószobákban. A diákok aláíráskor csak a saját nevüket írhatják alá, a pedagógus jelenlétében, ezt a pedagógus ellenőrzi. Ebben az időszakban a pedagógusok feladata még a kollégium zavarmentes működésének biztosítása. Ebből a célból visszatérő rendszerű ellenőrzést folytatnak a Házirend, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a probléma-megelőzés érdekében. Folyamatos jelenlétükkel biztosítják az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülését. A rájuk bízott emeleten folyamatos ellenőrzést folytatnak az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából. Gondoskodnak a tanulók öntevékenységének

szervezett

működéséről,

a

lefekvés

előtti

tisztálkodásról.

Megakadályozzák, hogy az emeleten, lakószobákban idegenek (más emelet, szoba lakói) tartózkodjanak 2130-tól. Az esti tevékenység befejezéseként az ügyeletes nevelők a kollégiumi naplóba dokumentálják a történéseket, illetve rögzítik a hiányzó tanulók nevét.

161


2. A kollégium helyi tanterve Tematikus csoportfoglalkozások: 1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségnek kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Programterv: Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 4 3 2 2 2 1 Témák Tartalmak, tevékenységek - különböző tanulási technikák és - Ismertessük az általánosságban módszerek alkalmazása elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - a megszerzett és elsajátított ismeretek - Gyakoroltassuk az iskolai értelmezése, rendezése követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - a könyvtárhasználat rendje, és - Elemezzék, értelmezzék, módszerei rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével. 162

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. A foglalkozások ismeretanyaga: -

kérdőív kitöltetése a tanulási szokásokról, értékelés

-

a hatékony és eredményes tanulás külső-belső feltételeinek ismertetése, közös megbeszélése

-

tanulási stratégiák: analitikus, globális megközelítés ismertetése

-

tanulási tevékenységtípusok ismertetése: - problémamegoldás - feladatmegoldás - problémakitűzés, feladatkitűzés - társas tanulás - előzetes tudás elemzése - elméletalkotás - többféle megközelítés - tanítás, mint tanulás: prezentációk előállítása - vita - gyakorlati feladat - fogalmi váltás - játék

-

SQ4R stratégia: lépéseinek ismertetése, megbeszélése gyakorlati példán keresztül - scan- letapogatás, előzetes áttekintés - query- kérdezés - read- elolvasás - reflect- átgondolás - recite- felidézés - review- ismételt áttekintés

-

tanulási stílusok és jellemzőik ismertetése: - reflektív, megfigyelőstílus - aktív, kísérletező stílus - absztrakt, elméletalkotó stílus - konkrét tevékenységen alapuló stílus

-

mechanikus tanulás- „magolás” jellemzőinek ismertetése példákon keresztül, játékos feladatokkal

163

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. -

„értelmes tanulás” jellemzőinek, alkalmazásának ismertetése, összehasonlítása a mechanikus tanulással, fogalomalkotás gyakorlása.

-

kooperatív tanulás- páros és csapat munka jellemzőinek ismertetése, gyakorlása

-

az emlékezést segítő technikák ismertetése (mnemotechnikák), és alkalmazásának gyakorlása: - rímalkotás - képzeletbeli összekapcsolás - bizarr (képi) asszociáció - verbális közvetítő - kulcsszó abc - memóriafogas - kép vagy képsorozat készítése

- a szorongás és a tanulás kapcsolatának ismertetése, a megoldási lehetőségei - vizsgadrukk - A könyvtári ismeretek használata, a kollégiumi könyvtár bemutatása, tájékozódási feladatok; Hogyan keressek a könyvtárban? - különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermék, digitális dokumentumok, adathordozók) használata a tanulásban, hatékony keresés az interneten Eszközök: -

kérdőív

-

feladatlapok

-

rövid szöveg feldolgozás, megbeszélés

-

kiselőadások

-

páros és csoportmunkák

-

prezentációk készítése

-

tételkidolgozás.1 2. Az erkölcsi nevelés

Az alapvető erkölcsi normák kialakításánál, mint a kötelességtudat, a munka szeretete és megbecsülése, az együttérzés, a segítőkészség, az egymás iránti tisztelet, a bocsánatkérés tudománya, a korrupció elleni fellépés, az empátia és a szociális érzékenység, az igazság szeretete és a hazugság gyűlölete elengedhetetlen dolog a nevelők személyes példamutatása.

1

Készítette: Benkőné Tornyai Noémi

164

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Kollégiumi csoportfoglalkozások: 9. évfolyam: 1. FOGLALKOZÁS: Erkölcs, szeretet és lelkiismeret Az erkölcs: a fogalom meghatározása, a különböző erkölcsi felfogások  A tett és a szándék viszonya: szándéketika, szituációs etika  Szeretet: cselekedet vagy érzelem? A szeretet 12 pontjának elemzése az I. Korintus 13 alapján.  Lelkiismeretünknek, mint belső jelzőrendszerünknek a működése.  Az őszinteség és a hazugság 2. FOGLALKOZÁS: Divatos viselkedés, negatív példák?  egoizmus, (individualitás túlhangsúlyozása)  szingli-lét, partneri kapcsolatok elsivárosodása,  konfliktusok kezelése, harag, indulatok. 10. évfolyam: 1. FOGLALKOZÁS: A barátság, a példaképek szerepe az életünkben „Egy hagyományos elképzelés, mi szerint a barátság konfliktustól mentes kapcsolat, kölcsönös szívességek és bókok viszonya. Az ilyen kapcsolatok azonban felszínesek, és nem érdemlik meg a barátság nevet.” (M.SCOTT PECK: A járatlan út) 

az igazi barátság ismérvei: (nem képmutató, áldozatkész, igazán meg tud bocsájtani,)

2. FOGLALKOZÁS: A lányok és a fiúk; a szerelem 

párkapcsolatok, az udvarlás művészete



a női nem tisztelete, a lovagiasság kérdése



a szexualitás, a tisztaság erénye



filmrészletek és versek elemzése a témához kapcsolódóan



nem kívánt terhesség, abortusz etikai kérdései

11. évfolyam: 165

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 1. FOGLALKOZÁS: Társas intelligencia, érzelmi intelligencia „Egyszerre rémülünk és könnyebbülünk meg, amikor kiderül, hogy a rossz interperszonális kapcsolat többet árthat, mint napi egy csomag cigaretta, és a súlyos betegségek egyik legfőbb gyógyszere lehet a kielégítő érzelmi kapcsolat” (Daniel Goleman: Társas intelligencia).  Egymás szemében: - a kritikák elfogadása,  építő és romboló vélemények  engedelmesség, behódolás  makacsság, önfejűség, agyasság, nagyképűség, önteltség, beképzeltség  egymás elfogadása "mégis ott van bennünk az a szerencsétlen hajlam, hogy saját negatív tulajdonságainkat elbagatellizáljuk, miközben társaink kudarcait nagyítólencsén keresztül szemléljük” (Stephen&Alex Kendrick: Merj szeretni) 2. FOGLALKOZÁS: Társas intelligencia, érzelmi intelligencia II.  előítéletek, prekoncepciós gondolkodásmód és viselkedés,  irgalmasság, részvét, együttérzés és közösségvállalás az elesettekkel, kitaszítottakkal, megvetettekkel: adj esélyt minden embernek,  filmrészletek elemzése. 1. A jövő kezdete 2. Arcnélküli ember 12. évfolyam: 1. FOGLALKOZÁS: Kirekesztés, gyűlölet és rasszizmus 

a fogalmak tisztázása, gyűlölet kialakulása, Kain és Abel története,

Az emberek gyakran gyűlölik egymást, mert félnek egymástól; félnek egymástól, mert nem ismerik egymást; nem ismerik egymást, mert nem tudnak kommunikálni; nem tudnak kommunikálni, mert elválasztva élnek. ( Martin Luther King) 

a cigányság, szegregáció,

2. FOGLALKOZÁS: Kirekesztés, gyűlölet és rasszizmus II. „a mi szívünk szélesre tárult előttetek,és nem a mi szívünkben kevés a hely a ti számotokra, hanem a ti szívetekben nincs elég hely a mi számunkra” (8 II. Korintus 6. 11-12 ) 

a bibliai idézet rövid elemzése, a görög szavak alapján.



a rasszizmus szó jelentése, kialakulásának lehetséges okai,

166

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 

az antiszemitizmus, anticionizmus, nácizmus és neonácizmus kialakulásában

játszott szerepéről. 

elemzés a témához kapcsolódó filmek közül: Pink Floyd: The wall, Amistad

13. évfolyam: 1. FOGLALKOZÁS: Kirekesztés, gyűlölet és rasszizmus III. 

Az antiszemitizmus



Április 16. HOLOKAUSZT EMLÉKNAP.



az antiszemitizmus működési mechanizmusa, a propaganda szerepe a holokausztban.

Urbancsok Zsolt: A holokauszt gyermekei könyvét, olvasónapló szerűen dolgozzuk fel, a könyvben lévő négy gyermek szemtanú visszaemlékezéseit, négy diák dolgozza fel, azonosulva és átélve így a történetet, ami a könyv célja is egyben. 14. évfolyam: 1. FOGLALKOZÁS: Kirekesztés, gyűlölet és rasszizmus IV. 

a dehumanizáció és a genocídium megvalósulásának forgatókönyve a valóságban és a mozivásznon



Kertész Imre: Sorstalanság c. filmjének megnézése, elemzése a filmkönyv alapján.

„ Ki kell jelentenünk, hogy nem a holokauszt ábrázolására törekszünk, hanem egy lélek útját követjük,s ez az út óhatatlanul átvezet a koncentrációs univerzumon!”(Marx József: Sorstalanság; Filmkönyv, Vince kiadó, 2005. 91.p) 

Feladat: idézetek gyűjtése a regényből a dehumanizációra, gyűlöletre, antiszemitizmusra, rasszizmusra, reménységre, és a különböző emberi erényekre utaló sorok kigyűjtése.2 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. 2

Készítette: Savanya Béla

167

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A magyar nemzetiséghez tartozó külföldi tanulók nevelését ellátó kollégium feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Évfolyam Időkeret (óra) -

1-8. 2

9. 2

10. 2

11. 2

Témák Közösséghez tartozás, hazaszeretet

-

kultúránk

12. 1

13-14. 1

Tartalmak, tevékenységek Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez.

-

Nemzeti, népi hagyományai

értékei,

-

Ismertessük általában az Európához, az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.

-

A hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

-

Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

-

-

Nemzetünk kapcsolódása Európához

Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét. A foglalkozások ismeretanyaga:

-

Magyar történelmi személyek (például Corvin Mátyás, Bethlen Gábor, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Nagy Imre, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos), magyar

-

tudósok (például: Eötvös Loránd, Neumann János, Szent- Györgyi Albert, Semmelweis Ignác, idősebb és ifjabb Rubik Ernő, Körösi Csoma Sándor, Irinyi János, Jedlik Ányos, Gábor Dénes, Puskás Tivadar, Mihály Dénes, Bíró László József, Herman Ottó), magyar művészek (például Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Barabás Miklós, Rippl- Rónai József, Székely Bertalan, Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar, Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Jászai Mari), magyar írók, költők (például József Attila, Juhász Gyula, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Jókai Mór, Katona József, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Babits Mihály, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Móra Ferenc), magyar 168

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. sportolók (például: Erdei Zsolt, Talmácsi Gábor, Puskás Ferenc, Kovács István) munkásságának megismerése. - A tanulók egy-egy híresség bőrébe bújnak, és előzetes gyűjtőmunka alapján E/1ben mondják el néhány mondatban, hogy milyen területeken értek el kiemelkedő eredményt? A többiek pedig megpróbálják kitalálni, hogy kiről is van szó. -

Makó város híres szülöttjei: Pulitzer József (a kollégium névadója), Erdei Ferenc és Galamb József munkásságának megismerése vetítés formájában, a tanulók előzetesen végezzenek gyűjtőmunkát, hozzanak fotókat, újságcikkeket. Plakátkészítés az összegyűjtött anyagokból.

-

Kötetlen beszélgetés a kollégium külföldön élő, magyar anyanyelvű diákjainak bevonásával. Milyen előnyökkel, ill. hátrányokkal kell szembenéznie azoknak a magyaroknak, akik a határainkon túli területen élnek? Milyen lehetőségei vannak a tanulás, munkavállalás, áttelepülés szempontjából az anyaországban? Jelen van e lakóhelyükön a diszkrimináció?

-

Mi is az Európai Unió? Mi a célja? Milyen eredmények születtek eddig? Hogyan működik? Mivel foglalkozik az EU?: kevesebb határ, több lehetőség; tanulás külföldön, zöldebb Európa, harc az éghajlatváltozás ellen, foglalkoztatás és gazdasági növekedés, béke és stabilitás.

-

Nemzeti ünnepek: megemlékezés játékos vetélkedő formájában, ahol a diákok nemcsak a történelmi ismereteiket eleveníthetik fel, illetve gazdagíthatják, hanem számos képességüket is kamatoztathatják, úgy mint a kreativitás, megfigyelőképesség, ok- okozati kapcsolatok felismerése, összehasonlító képesség, koncentráció, és az együttműködő képesség a csapattársakkal.3 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

„Senki sem születik jó állampolgárnak, ahogy egyetlen államban sincs magától értetődő demokrácia. Sokkal inkább igaz, hogy mind a kettő egy folyamat, amely egy életen át tart és fejlődik. A fiatalokat születésüktől kezdve be kell vonni ebbe a folyamatba.” (Kofi Annan)

A témakör tartalmával, fejlesztési tevékenység rendszerével kiemelkedően fontos a felnőtt életmódra szocializálásban. Elősegíti a tanulók társadalmi mobilitását, segíti személyiségük kulcskompetenciáinak

erősítését.

Olyan

képességek,

készségek

és

kompetenciák

fejlesztéséhez segíti tanulóinkat, amelyek birtokában el tudnak igazodni környezetükben és felelősségteljesen tudják döntéseiket meghozni, folyamatosan motiválttá válnak teljes emberré a közösség aktív tagjává nevelődnek. Tudjanak és törekedjenek rá empatikus készséggel, felelősséggel dönteni életvezetésüket érintő ügyekben. Ismerjék meg az állampolgári érdekérvényesítés jogszerű, eredményes 3

Készítette: Benkőné Tornyai Noémi

169

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. formáit. Erősödjön szóbeli, írásbeli vitakészségük. Legyenek képesek érvelni és kulturáltan dönteni. Törekedjenek szerzett ismereteik birtokában állampolgári és szociális kompetenciák fejlesztésére és széles tevékenységrepertoárral készüljenek fel a felnőtt szerepek betöltésére. Ismerjék fel a kollégiumi, iskolai közösségek szociokulturális értékeit, törekedjenek és tartsák be az alapvető szabályozókat. Ismerjék fel, hogy szociális motívumrendszereikkel, kompetenciáik erősítésével jobban beilleszkedhetnek a társadalomba, versenyképesebb fogyasztói magatartásukkal elősegíthetik munkaerő piaci mobilitásukat. Gyakorolják a közösség nyújtotta jogokat, kötelezettségeket és tapasztalják meg a felelős döntés súlyát. Készüljenek fel az ifjú felnőtt életvitelre, szokások tudatos felépítésére, szükséges ismeretek megszerzésére,

gyakorlására.

életvezetésüket

érintő

Empatikus

kérdésekben,

készséggel,

konfliktusok

esetén

felelősségtudattal ismerjék

a

döntsenek

demokratikus

konfliktuskezelő technikákat. óraszám 1. 9. évfolyam 2. 1. 10. évfolyam 2. 1. 2. 11. évfolyam

12. évfolyam 13–14. évfolyam

3. 1. 2. 3. 1. 2.

témakör Én és mi Honnan jövök, ki vagyok? A konfliktus és kezelése I. A konfliktus és kezelése II. Egyéni érdekek, közösségi érdekek Társadalmi szerződés. „Tanulj élni jogaiddal, és ne feledd a kötelességeidet!” A parlament, a parlamenti demokrácia Az állampolgári felelősség Jólét és jóllét. Avagy: alkoss államot a saját elképzeléseid szerint Fiatalok a közösségben, fiatalok a közösségért Az állampolgári felelősség Generációk párbeszéde

4

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. 4

Készítette: Fodor Jenő Zoltán

170

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje

meg

az

emberi

kapcsolatok

létrejöttét

elősegítő,

illetve

gátló

személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. 6. A családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyermekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget

nyújt

a

felelős párkapcsolatok

kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Programterv: Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13–14. Időkeret 1 1 2 2 3 3 (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek - A család szerepe, jelentősége az egyén - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a életében családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét - Együttműködés és felelősségvállalás a az egészséges testi és lelki fejlődés családban kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi 171

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra - Szexuális kultúra

jellemzőit

- Családtervezés

és

jelentőségét

a

férfi

nő

kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban

- Konfliktusok a családban

előforduló

konfliktusokat

és

kezelésük módját.

9. évfolyamon 1. foglalkozás:

A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége - Miért fontos a család? (érzelmek, kötődés, biztonság, testi – lelki fejlődés, elsődleges szocializáció…) - Az ideális család (családkép) megfogalmazása – kinek mit jelent a család?

10. évfolyam: 1. foglalkozás:

Az egyén szerepe a családban - Szülői, gyermeki, nagyszülői, testvéri szerepek (mit várunk el egymástól, mit várunk magunktól?) - Munkamegosztás a családban - Tradicionális szerepek - Tradicionális szerepek megváltozása és ennek hatásai

2. foglalkozás:

Társas kapcsolatok – kommunikáció – konfliktuskezelés - Hogyan beszélnek egymással a családtagok (tegeződés, magázódás) - Családi konfliktusok és azok kezelési módja


A családi élet változások véget nem érő folyamata - A változás okozta feszültségek, bizonytalanságok. - A stressz hatékony kezelése. - A veszteség elfogadása. - Lelki és mentális kompetenciák elsajátítása - Az érzelmek szerepe az ellentétek, veszekedések kialakulásában, kezelésében.

2. foglalkozás:

Kommunikáció – konfliktuskezelés - Kommunikálni vagy nem kommunikálni? - Családi konfliktusok és azok kezelési módja 172

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. - Felelősségvállalás 12. évfolyam: 1. foglalkozás:

Társas kapcsolatok – kommunikáció – konfliktuskezelés - Kommunikálni vagy nem kommunikálni? - Családi konfliktusok és azok kezelési módja - Felelősségvállalás

2. foglalkozás:

Szeretetnyelvek - A szeretetnyelvek jelentőségének, mint a szeretet kifejezés eszközeinek megismerése, és ezek tudatos használatának gyakorlása a családban és/vagy az osztályközösségben.

3. foglalkozás:

Családi hagyományok - Milyen hagyományokat ápolunk, amelyek csak a mi családunkra jellemzőek? - Nagyszülők szerepe a családi hagyományok ápolásában - Népi hagyományok, ünnepek a családban - Új hagyományok teremtése


Készülés a felnőtt lét szerepeire - Milyen szülő szeretnék lenni?

2. foglalkozás:

Családi kapcsolatok – kommunikáció – konfliktuskezelés - Családi konfliktusok és azok kezelési módja - Felelősségvállalás

3. foglalkozás:

Szerepjáték - Konfliktus a családban: a szülők ellenzik a gyerek párkapcsolatát


Készülés a felnőtt lét szerepeire - Szerelem – Szexualitás-Párkapcsolat - Mit várunk egy párkapcsolattól és mit teszünk annak sikeréért? - Felelősség teljes párkapcsolat jellemzői, kialakítása

2. foglalkozás:

Szerepjáték - Megcsal a párom

3. foglalkozás:

Párkapcsolat - Egészséges és bántalmazó párkapcsolat jellemzői - Segítség a bajban (NANE, ifjúságvédők, védőnő, rendőrség, pszichológus, kortárs segítők)5 7. Testi és lelki egészségre nevelés Célok, feladatok 5

Készítette: Baloghné Vass Katalin

173

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Az egészségi állapot felmérésével kapcsolatos statisztikák rendkívül rossz jövőt jósolnak hazánkban. Az egészségtudatos magatartás kialakítását nagymértékben elősegíthetik azok a foglalkozások, ahol a kollégisták olyan információkhoz juthatnak, amelyek segítségével képesek lesznek egészségi állapotukat megóvni, javítani. Fontos, hogy a kollégium ösztönözze a tanulókat az egészséges életmód tudatos felépítésére. A tanulóknak legyen igényük a megfelelő táplálkozásra, rendszeres mozgásra. Ismerjék fel az egészséget fenyegető tényezőket, betegségeket. A nevelés során fel kell készíteni a tanulókat egy olyan életformára, ahol a test és a lélek harmóniában van egymással. Legyenek képesek testileg, lelkileg, szellemileg egészséges kiegyensúlyozott életre, szükségleteik tudatos rendszerezésére, rangsorolására. A diákoknak segíteni kell abban, hogyan oldják meg problémáikat, hogyan kezeljék a stressz és konfliktus helyzeteket. A nevelők segítsék a tanulókat a szenvedélybetegségekhez, a kóros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Tudjanak a balesetek megelőzésének módjairól. Fontos feladatunk, hogy fejlesszük tanulóinkban a tisztaságra,a szobák ízléses berendezésére való igény kialakulását közvetlen környezetükben. Legyenek képesek összeállítani egy egészséges napirendet, kialakítani a nyugodt, harmonikus körülményt. Legyenek tisztában a kamaszkori testi és lelki változásokkal, és képesek legyenek megfelelően kezelni az adott helyzetet. Fontos, hogy kollégistáink képesek legyenek kialakítani megfelelő társas kapcsolatokat, és legyenek képesek harmonikus személyiséggé fejlődni. Megvalósítás: diavetítés, kötetlen beszélgetések, egyéni és csoportos kutatómunkák, beszámolók, egészségnapok rendezése, filmvetítés, védőnői felkérés, rendőrségi felkérés, 9. évfolyam 1. foglalkozás Milyen egy egészséges napirend?  Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás fontossága. 2. foglalkozás Serdülőkori változások  testi változások, lányok és fiúk közötti különbségek, szexuális felvilágosítás,  lelki változások 10. évfolyam 1. foglalkozás A betegségek megelőzése, betegápolás.  Szűrővizsgálatok, elsősegélynyújtás, önmentés 174

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  Környezetünk egészséget fenyegető veszélyforrásai. A háztartási vegyi anyagok, eszközök megismerése (oktató film) 2. foglalkozás Kamaszkori kapcsolatok  tanár-diák  párkapcsolatok, szexuális felvilágosítás  barátság 11. évfolyam 1. foglalkozás A dohányzás, alkoholfogyasztás hatása a szervezetre.  Aktív, passzív dohányzás.  Törvényi szabályozás közintézményekben.  A cigaretta és az alkohol, mint élvezeti cikk. Szociális problémák. 2. foglalkozás Szerencsejátékok, kártyajátékok, fogadás, virtuális világ, függőség kialakulása 12. évfolyam 1. foglalkozás Kábítószerek hatásai, használata, a várható következmények. Legális, illegális drogok. Megelőzés, kezelés, elvonási tünetek 2. foglakozás A drog használatának okai. Belső értékrend megváltozása. 13.-14. évfolyam 1. foglalkozás Kábítószerrel való visszaélés büntetése, segítő intézmények és szervezetek 2. foglakozás Magyarország helyzete a drogfogyasztás területén. Dokumentum film megtekintése a drog használatának kezdetétől a halálig. („Mosolygó kék szemek” - megtörtént esemény) A foglalkozások anyagát kiegészíti az egészség-hét programsorozata minden év novemberében.6 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Programterv: Évfolyam

1-8.

6

9.

10.

11.

Készítette: Ambrusné Kovalovszki Hedvig

175

12.

13-14.

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Időkeret (óra)

2

2

2

Témák

2

1

1

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.

- társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás - önkéntes feladatvállalás másokért - összetartás és együttérzés

- A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

9. évfolyamon: 1. foglalkozás:

A közösségi szolgálat és az önkéntesség - A közösségi szolgálat célja, tartalma, keretei - Az önkéntesség jelentése

2. foglalkozás:

Egyéni felelősségvállalás - empátia, tudatosság, elkötelezettség (drámajáték)


Egyéni felelősségvállalás - Szociális érzékenyítés (drámajáték)

2. foglalkozás:

Társadalmi felelősségvállalás - Mit jelent a társadalom perifériáján elhelyezkedni? - A fogyatékkal élők beilleszkedése


Az elmúlt tanévek önkéntességről - Tanulói beszámolók - Kötetlen beszélgetés

tapasztalatai

2. foglalkozás:

Szociális érzékenyítés - Egyéni felelősségvállalás (drámajáték)

12. évfolyam: 176

a

közösségi

szolgálatról,

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 1. foglalkozás:

Élethelyzetek tükrében - Egyéni és közösségi felelősségvállalás hatása egymásra

13-14. évfolyam: 1. foglalkozás:

Szociális érzékenyítés - Egyéni felelősségvállalás (drámajáték)7

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. A kollégiumi csoportfoglalkozások célja a tanulók egyéni igényességének fejlesztése saját és társaik környezete iránt. Felhívni figyelmüket a természeti környezet védelmének fontosságára, az energia és anyagtakarékosságra, a környezetszennyezés megelőzésére. Tudatos életszervezéssel felkészíteni őket jövőbeli takarékos, környezetbarát életformára. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, 7

Készítette: Baloghné Vass Katalin

177

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégisták pozitív jövőképének kialakítására. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 9. ÉVFOLYAM 1. foglalkozás: Természetvédelem Feladata Mit védünk és miért? Magyarország Nemzeti Parkjai Megvalósítás. Nemzeti parkjaink bemutatása (dia, vagy filmvetítés), beszélgetés 2. foglalkozás: Természetvédelem Az emberi létesítmények védelme Műemlékvédelem - múltunk örökségei Lakóhelyünk műemlékei Megvalósítás:

Séta

a

városban,

épületek

bemutatása,

előzetes

feladat:

(http://www.mako.hu/hu/varosunk) alapján lehetséges útitervek készítése 10. ÉVFOLYAM 1. foglalkozás: Településeink Hogyan változott a települések szerkezete a történelem folyamán? Falvak és városok kialakulása és szerepük A falu és a város napjainkban Megvalósítás: kiselőadás, saját település bemutatása 2. foglalkozás: Településeink A városi és a falusi élet összehasonlítása Előnyök és hátrányok Élet a nagyvárosokban: civilizációs ártalmak Megvalósítás: beszélgetés, előadó hívása (civilizációs ártalmak) 11. ÉVFOLYAM 1. foglalkozás: Globális környezeti problémák A levegő, a talaj és a vizek szennyezése Következmények. Ki a felelős? 178

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Az üvegházhatás és fokozódásának következménye az emberiség jövője szempontjából Megvalósítás: kiselőadás, beszélgetés, filmrészletek bemutatása a problémák szemléltetésére, 2. foglalkozás: Globális környezeti problémák Az egyén felelőssége Mit tehet egy kollégista a környezet védelméért? A tanuló felelőssége a kollégium környezetének állapotáért 12. ÉVFOLYAM 1. foglalkozás: Hulladékkérdés A hulladékok fogalma Háztartási hulladékok és veszélyes hulladékok Hulladékok ártalmatlanítása vagy újrahasznosítása Szelektív hulladékgyűjtés Megvalósítás: Látogatás a hulladéklerakó telepen, 2. foglalkozás: Hulladékkérdés Hulladékok mennyiségének csökkentése A fogyasztói társadalom buktatói Környezettudatos vásárlás Megvalósítás: beszélgetés, tapasztalatcsere, 13.-14. ÉVFOLYAM 1. foglalkozás: A környezetvédelem jogi szabályozása Intézményi háttér Szabályok és törvények Nemzetközi egyezmények 2. foglalkozás: Környezetvédő szervezetek, mozgalmak Célok és eszközök Magatartásformák és reakció a kormány és a lakosság részéről 3. foglalkozás: Média szerepe a környezetvédelemben Tudományos műsorok a tévében „Zöld” oldalak az interneten Írott és az elektronikus sajtóban rejlő lehetőség és felelősség Megvalósítás: kiselőadások, környezetvédő szervezetek képviselőinek meghívása, „Zöld” reklámok készítése, újságcikkek gyűjtése, kutatás az interneten,

179

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam Időkeret (óra)

1-8 2

9. 2

10. 2

11. 2

12. 2

13–14. 2

Témák Tartalmak, tevékenységek - tevékenységek és szakmák jellemzői - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. különféle életpályák bemutatása - Önismereti teszt segítségével mérjük fel

-

a

munka

világa

és

jellemzői

a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. 180


- továbbtanulási lehetőségek

- Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

9. évfolyamon 1. foglalkozás:

Tervezem az életem - Tervezik az életem? - Miért ebbe a középiskolába jöttem tanulni. - Jövőbeni terveim.

2. foglalkozás:

Út a céljaimhoz - Milyen elvárásoknak kell megfelelnem a választott hivatás betöltéséhez?


A pályaválasztás dokumentumai - Felvételi tájékoztató - Felvi.hu regisztráció és használat

2. foglalkozás:

Önismereti és motivációs tesztek - tesztek kitöltése a hatékonyabb pályaválasztás elősegítésére (felvi.hu– online tesztek)

11.-12. évfolyam: Tömbösített foglalkozás: Pályaválasztási workshop (Szeged TIK) 13.-14. évfolyam: 1. foglalkozás:

Álláskeresési technikák (szituációs gyakorlatok) - az önéletrajz - a motivációs levél - a bemutatkozás - az interjú

2. foglalkozás:

Élethosszig tanulás - A munkanélküliség - Új képzettségek megszerzése

Makó, 2013. szeptember 15. 181

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. Baloghné Vass Terézia Katalin nevelőtanár 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv Évfolyam Időkeret (óra)

1-8 2

9. 2

10. 2

Témák - a családi gazdálkodás

11. 2

12. 3

Tartalmak, tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle

-

a

gazdaság

13–14. 3

működésének

családszerkezetben.

alapjai - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel

-

pénzkezelés

technikái -

Ismertessük

megfelelően

járnak.

és

a

lehetőségeknek

gyakoroltassuk

a

banki

műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, - munka, fogyasztás és gazdálkodás

182

Mutassuk

pénzátutalás be

a

munkával

stb.). szerzett

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. jövedelem és az ebből finanszírozható javak, - vállalkozás és kockázat

-

szolgáltatások

Ismertessük

a

összefüggéseit.

vállalkozás

lényegét,

alapvető formáit és a működési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a

kockázatelemzés,

a

kockázatvállalás,

miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei. 9. évfolyamon 1. foglalkozás:

Képzeld el az életed 10 év múlva! - Készítsd el a családod havi költségvetését!

2. foglalkozás:

Családi költségvetés tervezése - Helyes gazdálkodás a különböző család modellekben - Takarékoskodás


A gazdaságot mozgató erők - kereslet és kínálat - tőzsde

2. foglalkozás:

A reklám szerepe a fogyasztás élénkítésében - a média szerepe a gazdasági életben - fogyasztói társadalom


Banki műveletek - folyószámla nyitása és fenntartása - átutalás - készpénz felvétel - THM, EBKM - online vásárlások

2. foglalkozás:

Befektetések és kölcsönök - Felelősségteljes gondolkodás fontossága - Banki ajánlatok - A tőzsde, részvények és befektetések


Képzeld el az életed 10 év múlva! - Készítsd el a családod havi költségvetését!

2. foglalkozás:

A jövőbeni költségvetés kiértékelése 183

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. 3. foglalkozás:

Költségvetések összevetése és kiértékelése -A 9.-es korukban készített a 12.-es költségvetéssel

13.-14. évfolyam: 1. foglalkozás:

A vállalkozás - fajtái - feltételei - elindítása és működtetése - a munkavállaló kiszolgáltatottsága - „körbe tartozások”

2. foglalkozás:

Önfoglalkoztatás = vállalkozás - kockázatok, kockázat elemzés - vállalkozói stratégia - menedzsment

3. foglalkozás:

Jelenlegi személyes pénzügyi helyzet elemzése

Makó, 2013. szeptember 15. Baloghné Vass Terézia Katalin nevelőtanár 12. Médiatudatosságra nevelés A felsős korosztályra, a serdülőkre jellemző:  önállóan televízióznak és interneteznek,  a fiúk több időt töltenek tévézéssel és videó-játékokkal, mint a lányok, 

a szülői felügyelet mértéke jelentősen csökken.

Ezért a tanulóknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes médiatartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. A kritikus befogadói magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve

a

különféle

közlési

felületek

és

tartalomszolgáltató

eszközök

gyors

megkülönböztetésének képességétől egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén 184

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013. kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvvel vagy éppen nem kedvel egy adott műsort, műfajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referenciapontokhoz viszonyítsa. Így lesz képes felelősen dönteni afelől, hogy mit néz, mit olvas, és milyen elektronikus eszközöket használ. 

Legyen képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére,



Ismerje fel a valóság ábrázolásának különböző szintjeit,



meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól,



tudatában legyen annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul,



tudatában legyen annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek,



képes legyen tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat,



képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.



tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.



ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.



tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

A következő témák feldolgozása javasolt:  A választás fontossága. (Mindannyian folytonosan választásai helyzetben vagyunk. Tudnunk kell, mikor, mi alapján döntünk.)  A vásárlás. (Valós szituációk elemzése.)  Tény vagy kitaláció? (Az információk valódiságának ellenőrzése.)  Találd meg a reklámot! (A reklámhordozó felületek felismerése.)  Szükséglet vagy vágy? (A valódi szükségletek és a reklám-keltette vágyak felismertetése, megkülönböztetése.)  Válaszd a kedvencedet! (A kritikus gondolkodást fejlesztő gyakorlatok, vitakészség javítása.) 185

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Program 2013.  Vigyázz a szavaidra! (A szlogenek, a főcímek ereje.)  Alkoss reklámfigurát! (A kreatív gondolkodást serkentő gyakorlatok, játékok.)8

Szabadidő eltöltését biztosító foglakozások: Minden tanévben az éves munkaprogram alapján hirdetjük meg a humán erőforrás figyelembevételével (foci, ping-pong, kosárlabda, röplabda, kondi, film-klub, főzőszakkör, színjátszó szakkör, természetvédő-, természetjáró szakkör, kézműves szakkör, Szoba-kulcs – újságírás).

8

Készítette:Fodor Jenő Zoltán

186


Záró rendelkezések A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

1.

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását. 2. A 2016 - 2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő –felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

-az iskola igazgatója;

-

-a nevelő testület bármely tagja;

-

-a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

-a szülői munkaközösség

-

az iskola fenntartója

Jelen Pedagógiai Programot csak a nevelőtestület módosíthatja a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diákönkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

187


Nyilatkozat A Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium szakmai munkaközösségeinek és a kollégiumi nevelői közösség képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítjuk, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Humán

..............................................................................................

Idegen nyelvi

..............................................................................................

Természettudományi

..............................................................................................

Osztályfőnöki

..............................................................................................

Gazdasági

..............................................................................................

Kollégium

..............................................................................................

Makó, 2014.

188


A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. január 15. napján elfogadta. A Pedagógiai Programot jóváhagyta. Makó, 2014.

................................................................. Kozák György mb. intézményvezető

A Pedagógiai Programban foglaltakkal a Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium fenntartója és működtetője egyetért. Szeged, 2013. ..........................................

......................................................................... a fenntartó képviseletében

189

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Recommend Documents