KÁLMÁN LAJOS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŐVELİDÉSI HÁZ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
OM azonosító: 200924 Nevelıtestület elfogadta: 2010. június 10. Igazgató: Mák Kornél
KECSKEMÉT
2010 1
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék
2
1. BEVEZETÉS
6
1.1. Helyzetelemzés
6
1.2. Intézményegységek bemutatkozása
7
1.2.1. Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye
7
1.2.2. Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolája
10
1.2.3. Kálmán Lajos NOMH Kadafalvi Általános Iskolája
11
1.2.4. Kálmán Lajos NOMH Ménteleki Általános Iskolája
12
1.2.5. Kálmán Lajos NOMH Egyetértés Utcai Óvodája
13
1.2.6. Kálmán Lajos NOMH Hetényegyházi Óvodája
14
1.3. Intézményünk küldetésnyilatkozata
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
16
16
2.1. Pedagógiai alapelvek
16
2.2. Az intézményben folyó nevelı-oktató munka céljai
16
2.2.1. Általános célok
17
2.2.2. Konkrét célok
17
2.2.3. A célok teljesítésének eszközei, eljárásai
19
2.3. Nevelı munka feladatai, eszközei, megvalósításának módjai
20
2.3.1. Feladataink
20
2.3.2. Kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok
21
2.3.3. Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT alapján
28
2.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok
34
2.4.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok
34
2.4.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
34
2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok
35
2.5.1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok
35
2.5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
35
2.6. A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
35
2.6.1. A gyermeki személyiségfejlesztésnek és a közösségfejlesztésnek a színterei a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedı óvodai kezdeményezés és a tanítási óra 36 2.6.2. Szabadidıs tevékenységek a személyiség és közösségfejlesztés szempontjaiból
37
2.6.3. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek
38
2.6.4. A sajátos nevelési igényő és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók nevelése és oktatása 2.6.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
40 41
2
2.6.6. Pszichés fejlıdési zavarral küzdı és SNI tanulók nevelése és oktatása
42
2.6.7. Tehetség és képesség kibontakoztatását segítı tevékenység
44
2.7. Szülık, gyermekek, pedagógusok együttmőködése
45
2.8. Sajátos intézményi programunk, óvodaiskola program
47
3. ÓVODA 3.1. Bevezetés 3.2. Program alapelve
49 49
3.3. Gyermekkép, óvodakép
50
3.3.1. Gyermekkép
50
3.3.2. Óvodakép
50
3.3.3. Pedagógiai hitvallásunk, alapelveink
50
3.4. Óvodai nevelésünk céljai és feladatai
51
3.4.1. Egészséges életmódra nevelés
52
3.4.2. Érzelmi nevelés és szocializáció
55
3.4.3. Anyanyelvi-, érzelmi fejlesztés, nevelés
58
3.4.3.1. Anyanyelvi nevelés
58
3.4.3.2. Érzelmi fejlesztés, nevelés
61
3.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei
63
3.5.1. Személyi feltételek
63
3.5.2. Tárgyi feltételek
64
3.5.3. Az óvodai élet megszervezése
64
3.5.4. Az óvoda kapcsolatai
65
3.6. Az óvodai élet tevékenységformái
68
3.6.1. Játék
68
3.6.2. Vers, mese
74
3.6.3. Ének, zene, énekes játék
77
3.6.4.Rajzolás, mintázás, kézi munka
80
3.6.5. Mozgás
84
3.6.6. A külsı világ tevékeny megismerése
88
3.6.7. Munka jellegő tevékenységek
93
3.6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
96
3.7. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére
99
3.8. A gyermekek fejlıdésének ellenırzése, mérése, értékelése
101
3.9. Gyermekvédelem
102
3.10.
103
Sajátos pedagógiai elem
3.10.1.
Hetényegyházi Óvoda – Móricz Zsigmond Általános Iskola
103
3.10.2.
Egyetértés utcai Óvoda - Vásárhelyi Pál Általános Iskola
106
3.11. Sajátosságok
108
3.13. Óvodai dokumentumok
108
Mellékletek
109
3
4. EGÉSZSÉG NEVELÉSI PROGRAM
245
5. KÖRNYEZET NEVELÉSI PROGRAM
249
6. HAGYOMÁNYAINK
251
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK 7.1 A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelı és oktatómunkát Segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 251
8. A NEVELİ – OKTATÓ TEVÉKENYSÉG ELLENİRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
252
9. NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS
255
10. ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM
256
11. HELYI TANTERV INTÉZMÉNYEGYSÉGENKÉNT
257
11.1.
Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási
Intézménye
257
Tantervek, óratervek
257
Helyi Sajátosságok
263
Iskolai Könyvtár
266
Nem szakrendszerő Oktatás
267
Tanulók teljesítményének értékelése, minısítése
273
Magyar – német két tanítási nyelvő oktatás
280
Óvodaiskolai Program
283
11.2.
Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolája
288
Tantervek, óratervek
288
1-4. évf. kötelezıen választható egészségtan tanterve
292
Nem szakrendszerő Oktatás
307
Tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenırzése és értékelés 311 11.3.
Kálmán Lajos NOMH Kadafalvi Általános Iskolája
317
Tantervek, óratervek
317
Nem szakrendszerő Oktatás
325
4
Tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenırzése és értékelés 328 11.4.
Kálmán Lajos NOMH Ménteleki Általános Iskolája
333
Tantervek, óratervek
333
Nem szakrendszerő Oktatás
340
Tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenırzése és értékelése345
12. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
352
13. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI
353
14. AZ ISKOLÁKBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
354
15. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
355
16. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 17. A
PEDAGÓGIAI
PROGRAM
ÉRVÉNYESSÉGÉVEL,
357
MÓDOSÍTÁSÁVAL,
NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZEDÉSEK 18. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK MELLÉKLETEI
364
366
18.1.Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye
külön mellékelve
18.2 Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolája
367
18.3 Kálmán Lajos NOMH Kadafalvi Általános Iskolája
400
18.4.Kálmán Lajos NOMH Ménteleki Általános Iskolája
404
19. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
424
5
1. BEVEZETÉS A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: •
Közoktatási törvény változásai
•
A Nemzeti alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet)
•
„Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2 - 2009-0267” pályázat tartalmi elemei
A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja: •
Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása
•
Társadalmi esélyegyenlıség növelése
•
Felesleges túlterhelés megszőntetése
•
A felnıtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erısítése
Az intézményünknek alkalmazkodnia kell ezekhez a célokhoz, igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülık, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.
1.1. Helyzetelemzés Intézményünk szerkezetében 2007. július 1-jén változás történt. A Közgyőlés 308/2007. (VI.28.) KH. számú határozatával fogadta el az Alapító Okiratot, amely 2007. július 1-jével lépett hatályba. Módosított alapító okiratot a 308/2007-3/e változat 2008. július 01-tıl érvényes. Az intézmény új neve: Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Ettıl az idıponttól kezdve többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként mőködik. Székhelye: 6000 Kecskemét, Alkony u. 11. Az intézmény intézményegységei, és telephelyei: •
Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye 6000 Kecskemét, Alkony u. 11.
•
Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolája 6044 Kecskemét, Iskola u. 1. (Telephelye: 6044 Kecskemét, Móricz Zsigmond u. 9.)
•
Kálmán Lajos NOMH Hetényegyházi Mővelıdési Háza 6044 Kecskemét, Kossuth Lajos u. 83. o
Telephelye: Mővelıdési Ház Könyvtára 6044 Kecskemét, Posta u. 3.
•
Kálmán Lajos NOMH Ménteleki Általános Iskolája 6008 Méntelek, Kecskeméti u. 41.
6
•
Kálmán Lajos NOMH Kadafalvi Általános Iskolája 6000 Kecskemét, Boróka u. 4.
•
Kálmán Lajos NOMH Egyetértés Utcai Óvodája 6000 Kecskemét, Egyetértés u. 15-17. (Telephelye: 6000 Kecskemét, Boróka u. 2.)
•
Kálmán Lajos NOMH Hetényegyházi Óvodája 6044 Kecskemét, Pajtás u. 2. (Telephelyei: 6044 Kecskemét, Kossuth u. 17. 6000
Méntelek, Kecskeméti u. 41. óvodai rész)
1.2. Intézményegységek bemutatkozása 1.2.1.
Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye
Hagyományaink „Oh, siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné Hő nevemet, lelkem hallja s megérti e szót.” (Vörösmarty: Vásárhelyi Pál sírkövére) Intézményünk névadója, Vásárhelyi Pál mérnöki tudásával, szervezıkészségével, embert próbáló munkával járult hozzá az ország „arcának” formálásához. Vásárhelyi Pál a haza nagy fiai közé tartozik, kinek „szent akaratja” nyomán gazdagabb lett az ország. Életútja példa a felnövekvı nemzedékek számára. Iskolánk, a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye 1989-ben nyitotta meg kapuját Vásárhelyi Pál Általános Iskola néven az Egyetértés Utcai Óvodát követıen a Petıfiváros második közoktatási intézményeként. A tizenkét tantermes intézmény 1992-ben bıvült: az SOS Gyermekfalu Egyesület hazai és nemzetközi anyagi támogatásával elkészült az öt tantermet és a könyvtárat tartalmazó Gmeinerszárny. Ez az épületrész az SOS Gyermekfalu Nemzetközi Szervezetének atyjáról kapta a nevét. 1997 szeptemberében az új szárny tetıterében mővészeti szaktanterem, nyelvi laboratórium és két kisebb számítástechnikai terem került átadásra. Az örvendetesen növekvı tanulólétszám miatt 2003-ig a kiskecskeméti tagiskolánk igénybevételére is szükség volt. A kétfelé szakadt iskola „egyesítése” 2002-ben vette kezdetét, és 2003 decemberére befejezıdött az „anyaiskola” újabb hat tantermes bıvítésével. Jelenlegi ellátottságunk:
− tanterem
25
− szaktanterem
4
− tornaterem
1
− tornaszoba
1
− könyvtár
1 Összesen:
32
7
Beiskolázási lehetıségeink – Kecskemét egyre csökkenı gyermeklétszáma ellenére is – kedvezıek maradtak, mivel a városrészben más általános iskola nem mőködik. Az iskola pedagógiai hitvallása - miszerint az iskolának egész tevékenységi rendszerével segítenie és szolgálnia kell minden gyermek emberi kiteljesedését - is kedvezıen befolyásolja a beiskolázás közeli és távolabbi környezetét. Folyamatban van iskolánk épületének további bıvítése 4 tanteremmel és a tetıtérben csoportszobák kialakításával. Ezek várhatóan 2009 augusztusában kerülnek átadásra. Osztályaink száma tovább növekedett a 2003/2004-es tanévtıl 25 tanulócsoportban foglalkozunk a beiratkozott gyerekekkel. Az iskolánkba járó 740 tanulót több mint 50 pedagógus neveli, oktatja annak érdekében, hogy minden tanuló eljusson – képességének megfelelıen – a legmagasabb szintre. A pedagógusok munkakör szerint az alábbi felosztásban tevékenykednek:
− alsó tagozat
26 fı
− felsı tagozat
24 fı
− képességfejlesztı pedagógus
1 fı
− könyvtáros-szabadidıszervezı
1 fı
− jelenleg GYES-en van
2 fı
Szakmai képzettség szerint:
− egyetemi végzettségőek száma
3 fı
− fıiskolai végzettségőek száma
49 fı
Iskolánk pedagógusai közül 23 fı rendelkezik több diplomával, illetve 2 vagy 3 szakkal, mindenki rendszeresen vesz részt különbözı szakmai továbbképzéseken az eredményesebb, hatékonyabb szaktudás érdekében. Iskolai könyvtárállományunk az elsı beszerzéseket követıen mérsékelten, de folyamatosan gyarapodott. Jelenlegi állományunk 10 000 kötet. Relatívan jól felszerelt a két számítástechnikai szaktanterem, de gépállománya permanens korszerősítést igényel. A technika és a testnevelés szaktárgy oktatásának feltételei felújításra szorulnak, és hasonló a helyzet a ma még – általános iskolai szinten – korszerőnek mondható oktatástechnikai
stúdióval.
Megtörtént
a
főtés,
világítás
korszerősítése.
A
fejlesztésekkel
párhuzamosan sajnos az idısebb épületekre jellemzı gondok is megjelentek (20 év után), így a rendszeres karbantartások mellett napi gondot jelent az elhasználódott bútorzat kicserélése, a tetı felújítása, rendbetétele. Partneri elvárások Szülıi elvárások
− A szülık elsıdleges elvárása az iskolától, hogy olyan konvertálható ismereteket nyújtson, amely biztosítja a gyermek sikeres továbbhaladási útját, felvételét a nyolc-, hat- és négyosztályos középiskolai rendszerekbe.
− Jelentıs részük célul tőzi ki a magasabb szintő matematikaoktatást, beleértve az egyéni fejlesztést és a legkiválóbbak versenyeztetését.
8
− Kiemeltnek tekintik az érvényesülési stratégia szempontjából az idegen nyelv (angol, német) színvonalas oktatását. Minimális elvárás az adott nyelv elemi kommunikációs szintjének elérése, de az értelmiségi családok egy része igényli a differenciált felkészítést, az alapfokú nyelvvizsgát. Elvárják az iskola vezetésétıl, hogy tartsa meg és bıvítse az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét.
− Fontosnak tartják, hogy tanítványainknak biztos anyanyelvi ismereteket nyújtsunk, és továbbra is segítsük a tehetséges tanulókat a vers és prózamondás, valamint a diákszínjátszás területén.
− Természetesnek tekintik, hogy feladatunk nem csak ismeretek nyújtása, hanem a tartalmas szabadidıs tevékenység biztosítása, így a sokoldalú sportolás és versenyeztetés.
− Igénylik az alapfokú mővészeti oktatást, a szaktárgyi és egyéb szakköri tevékenységet. − Igénylik, hogy iskolai szervezésben juttassuk el a gyermekeket különbözı kulturális intézményekbe, azok rendezvényeire, színházba, kiállításra, múzeumokba, játszóházba.
− Változatlanul népszerőek a nyári táborok. − Fontosnak tartják a tanulók viselkedéskultúrájának megalapozását, önismeretük fejlesztését, a változásokra érzékenyen reagáló, autonóm személyiségük kialakítását.
− Fontosnak tartják, hogy kialakuljon a gyermekben az egész életen át tartó tanuláshoz való pozitív viszony.
− Fokozódott az érdeklıdés a számítástechnika iránt, amely arra ösztönzi az intézményvezetést, hogy a méltán kiérdemelt sikeres megmérettetések után továbbra is magasabb óraszámban és differenciált belsı tartalommal oktassuk a tárgyat. Társadalmi elvárás Néhány pedagógiai cél melyet korábban a nevelıtestület, mint fontos feladatot fogalmazott meg mára, mint társadalmi elvárás is megjelenik.
− A szakmai, szaktárgyi ismeretek mellett segítjük a tanulók egyéni és hatékony tanulási módszereinek kialakítását, az önálló ismeretszerzés, feldolgozás alapjainak lerakását.
− Kapcsolattartásunk meghatározója továbbra is a szülıi-nevelıi együttmőködés a nevelési problémák megoldásában, a gyermek lehetıség szerinti helyes pályaorientációjában.
− Védjük, óvjuk tanítványainkat a kedvezıtlen társadalmi hatásoktól, partnerek vagyunk a családban jelentkezı nevelési problémák megoldásában.
− Szülıi elvárás, hogy az osztályközösségek és a képesség szerinti csoportok is érzelmileg jól együttmőködı csapatok legyenek, ugyanakkor kérik és elvárják az egyéni fejlesztést.
− Iskolai értékélési rendszerünket – melyben fontos szerep jut a szöveges értékelésnek és az önértékelésnek – elfogadják, a gyerekek többsége így jobban motivált a jobb eredmény elérésében.
− Oktatásunkban növeljük a természettudományos nevelés súlyát, és a vonatkozó kompetenciákat tevékenységek során fejlesztjük.
9
− Helyi tantervünkben kiemelten prioritást élveznek a kulcskompetenciák, melyeket a gyermekek sajátosságainak megfelelıen fejlesszük. 1.2.2.
Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolája „Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem.” (Móricz Zsigmond)
Hetényegyháza Kecskemét városhoz tartozó településrész. A Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskoláját a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyőlése alapította és egyben felügyeleti szerve. Intézményünk a Kálmán Lajos NOMH intézmény egysége. A
Móricz
Zsigmond
Általános
Iskola
Hetényegyháza
egyetlen
oktatási
intézménye.
Hetényegyháza Kecskeméttıl 8 km-re elhelyezkedı „falusi jellegő” kertvárosrész. Kevés a munkahely, úgynevezett alvó település, ahová nagy szeretettel költöznek ki fiatal gyermekes családok. A tanulók szociális helyzetét kb. 25 %-os szülıi munkanélküliség határozza meg. Mindezekbıl következik, hogy sok a hátrányos helyzető tanulónk, akik különféle szociális támogatásokra – rendszeres és rendkívüli segély, étkezési hozzájárulás – vannak utalva, csak így képesek elvégezni az általános iskolát. Intézményünk közösségi feladatokat is felvállaló létesítmény, ezért rendkívül széles tevékenységi kör jellemzi. Az elmúlt 15 évben erıteljes kitelepülési hullám kezdıdött, nıtt a lakosság száma, nıtt a gyereklétszám, (az elmúlt pár évben leállt) ennek következtében soha nem látott fejlıdésen ment keresztül az iskola. Az utóbbi 10 évben 25 %-os gyereklétszám növekedés, 100 millió Ft-os fejlesztés történt, és ennek következtében a tantestület létszáma is gyarapodott. A Móricz Zsigmond Általános Iskola 8 évfolyamos általános iskola, a városrész egyetlen iskolája. Beiskolázási körzete: Hetényegyháza és a környékbeli tanyák (Belsınyír, Külsınyír, Szarkás és Urihegy). Pontos utcajegyzék az alapító okirat mellékletében. Iskolánkban három épületben folyik az oktatás. Az alsó tagozati oktatás 3 épületben zajlik, a felsı tagozat, az igazgató iroda és a titkárság a központi épületben található, amely épületrész az elmúlt években 4 osztályteremmel és 5 csoportszobával bıvült. Iskolánk befogadó képessége 600 fı. Külön épületben, kulturált körülmények között folyik iskolánkban az étkeztetés, középtávú terveinkben az ebédlı bıvítésének szerepelni kell. Folyamatosan történik iskolánk környezetének szépítése, parkosítása. A parkban tanóra megtartására is alkalmas helyet alakítottunk ki. A tanulók elhelyezésére jelenleg 17 normál mérető tanterem, 7 csoportszoba, tornaterem, számítástechnika terem, természettudományi elıadó és nyelvi terem szolgál. Egyéb kiszolgáló helyiségek: az irodák, öltözık, szertárak és a vizesblokkok. Az iskola bútorzata megfelelı – az általános
iskolai
oktatás
alapkészleteivel
rendelkezünk,
amely
az
elmúlt
években
sokat
korszerősödött. Az audiovizuális eszközellátottság megfelelınek mondható. Rendelkezünk televíziókkal, videóval, magnókkal, írásvetítıkkel, diavetítıkkel, fénymásolóval és hangosító berendezéssel.
10
Iskolánkban 42 fıállású pedagógus dolgozik. Elmondhatjuk, hogy 100 %-os a szakos ellátottságunk. Munkánkat 1 fı iskolatitkár, 1 fı gazdasági ügyintézı, 4,5 takarító és 2 karbantartó segíti. 1.2.3.
Kálmán Lajos NOMH Kadafalvi Általános Iskolája „…harangot csak türelmes szenvedéllyel lehet önteni, még akkor is, ha tudja az ember, hogy sohasem hallja a kondulását. Hiszen úgysem saját hasznára önti.” (Ancsel Éva)
A Kadafalvi iskola alig néhány kilométerre helyezkedik el Kecskemét belvárosától. Gyökerei 100 évnél korábbra nyúlnak vissza, jelenlegi épülete több évtizedes. Az iskola környezetét a nyugodt, csendes, természet közeli, családias légkör jellemzi. Felnıtté váló volt tanítványaink szívesen hozzák gyermekeiket ebbe az intézménybe. Tanulóink sokfelıl érkeznek, hiszen ballószögi, kecskeméti, helvéciai diákjaink is vannak, s a környezı tanyavilágból is járnak hozzánk nebulók. A városrész adottságaiból fakadóan az iskola egyfajta közösségi színtér, és mi igyekszünk minél több lehetıséget adni felnıttnek-gyereknek, hogy bejöjjenek hozzánk. Nyitottak vagyunk különféle programokra, lehetıséget adunk a szülıknek, hogy betekinthessenek az intézmény életébe, a gyerekek iskolai mindennapjaiba. Ha igénylik, megpróbáljuk segíteni ıket apróbb-nagyobb problémáik megoldásában, ügyintézéseikben. Osztálylétszámaink optimálisak ahhoz, hogy a képességek szerinti fejlesztést elıtérbe helyezve oktassuk a tanulókat. Ehhez nyújt nagy segítséget, hogy elsı osztályban a Meixner-módszerrel kezdik az olvasás, írás tanulását a kicsinyek. A pedagógusok nagy gonddal választják ki azt a gyermekbarát tankönyvcsaládot, amelybıl kicsik és nagyok egyaránt szívesen dolgoznak. Délután napközi, tanulószoba várja minden évfolyamról azokat, akik ezt igénylik. A házi feladat elkészítésén kívül számos szabadidıs elfoglaltság is belefér az idıbe. Ehhez jó eszközellátottság, számítógépterem internetes hozzáféréssel, jól felszerelt tornaterem biztosítja a tárgyi feltételeket. Az egészséges testmozgáshoz barátságos, természet közeli környezet, füves játszótér, kiserdı, focipálya áll rendelkezésre. A Lyra Zeneiskola tanárai helybe jönnek délutánonként, így idırabló utazás nélkül, többféle hangszer tanulására van lehetıségük a gyerekeknek. A Katona József Megyei Könyvtár fiókkönyvtára mőködik iskolánkban, így a könyvállományunk kiterjedt. Nagyon fontos számunkra az iskola utánpótlását biztosító óvodai csoportokkal való hatékony együttmőködés, jó kapcsolat. Egész évben az ünnepekhez, fontosabb eseményekhez kapcsolódva szervezünk programokat, közösségformáló, hagyományteremtı megmozdulásokat. A leendı elsısöknek és szüleiknek Iskolanyitogató programsorozattal igyekszünk bemutatni intézményünket. Természetesen mindez csak egy elhivatott pedagógusgárdával mőködhet jól. Nevelıink folyamatosan továbbképzik magukat, hogy lehetıség szerint minden téren felkészültek legyenek. Iskolánkban 13 fıállású pedagógus dolgozik és több óraadó kollégával oldjuk meg a szakos ellátottságot. Munkánkat 1 fı iskolatitkár, 3 takarító és 1 karbantartó segíti.
11
1.2.4.
Kálmán Lajos NOMH Ménteleki Általános Iskolája „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy megtanítson megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Méntelek Kecskeméttıl 13 km-re található, rendkívül jó humán-ökológiai sajátosságokkal rendelkezı, alig több mint ezer lélekszámú település, nagyon szép, zöld környezetben. A település központjában kb. 120 család él. A néhány utcából álló faluközpontot nagy kiterjedéső szórvány tanyavilág veszi körül, a külterületrıl nagy számban érkeznek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók, az összlétszám kb. 30%-a. Helyben kevés a munkalehetıség, sokan bejárnak Kecskemétre dolgozni, gyermekeikkel keveset találkoznak. A megélhetési gondok miatt gyakran a családi nevelés háttérbe szorul. Ezért a szülıkkel való kapcsolattartás nehézkes, lassú az információáramlás, a problémás esetek rendezése az átlagosnál több idıt vesz igénybe. Ezek a specifikumok egyedi és többlet feladatokat rónak a nevelıtestületre gyermekvédelmi és nevelésioktatási szempontból egyaránt. 1958 szeptemberében indult meg az oktatás az iskolában. Elıször váltott munkarendben (felsı tagozat délelıtt, alsó tagozat délután), majd 1974 óta a szükségtantermek felhasználásával mind a 8 osztály délelıtt tanul. 1981 szeptemberétıl kapnak az iskolában a tanulók napközis ellátást és étkezést, erre egy új épületrész megépülésével (ebédlı és melegítıkonyha) nyílt lehetıség. 1983-ban a fıépület melletti faház megépítésével technika tanterem kialakítása került sor. 1985-ben az óvoda, - amely 1978-ban a településen kívül, egy volt lakóépületben, egy osztatlan csoporttal kezdte meg mőködését kecskeméti, önkormányzati fenntartású óvodák tagintézményeként, - a Ménteleki Általános Iskola intézményegysége lett. Ebben az évben a helyi tsz. támogatásával felépült a tornaterem és elkészült a sportpálya. Megtörtént a gyakorlókert kialakítása, megkezdıdött az iskola elıtti parkosítás. 1989-ben a gáz bevezetésével megtörtént a főtés korszerősítése. 1998-ban az iskola épületében található szolgálati lakás átalakításával, kibıvítésével megépült az új óvoda, amely jelenleg már igazgatásilag Hetényegyházához tartozik, de a helyi életben szoros kohézióban van az iskolával, közvetlen, napi a kapcsolat, a gyermekek számára természetes az átmenet az óvodából az iskolába. A 2009/2010. tanévben a „Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2 - 2009-0267” pályázat keretén belül, a már megkezdett kompetencia alapú oktatás és képzés módszertani és tanulásszervezési eljárásainak megújítása tovább folytatódott. Az intézményegységben megvalósul a kompetencia alapú
12
oktatási programcsomagok implementációja, új tanulásszervezési eljárások bevezetése, ehhez kapcsolódóan az iskola pedagógusainak szakmai felkészítése, és a fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök, oktatási segédanyagok beszerzése.
Az intézmény a település központjában található, jó a megközelítési lehetıség. Jelenleg az iskolában 5 tanterem található, két osztály szükségtanteremben kap helyet, egy osztály pedig mindig vándorol. Az intézmény tárolási, raktározási gondokkal is küzd. Az iskolabıvítésre beadott
pályázat
feloldja
ezt
a
feszültséget,
megújult
külsıt
és
optimális
feltételeket,
munkakörülményeket teremt az iskolának. Az oktatást – nevelést szolgálja még a tornaterem a sportpályával. Az iskola egyik tantermének leválasztott helyiségében kapott helyet a könyvtár, melyben 5000 könyvtári egység található. A pályázati lehetıségek kihasználásával igyekszünk a tárgyi feltételeket javítani. Iskolánk pedagógusainak összlétszáma: 13 fı, 2 pedagógus félállásban dolgozik, valamint 2 fı óraadó kolléga segít a szakos ellátottság biztosításában. . Technikai létszámunk 1 fı gazdasági ügyintézı, aki a Hetényegyházi Óvoda Ménteleki Telephelyének teendıit is ellátja. Iskolánkban következı tanulócsoportok mőködnek: -
4 alsó tagozatos,
-
4 felsı tagozatos,
-
1 napközis (1-3. évfolyamon),
-
1 tanulószoba (4-8. évfolyamon)
Tényleges tanulólétszámunk 2010. január 15-én: 130 fı. Minden évfolyamon 1 osztály mőködik. 1.2.5.
Kálmán Lajos NOMH Egyetértés Utcai Óvodája
Óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában, a Petıfivárosban található. Két különálló épületegységbıl áll. Az egyik kétszintes, eredetileg is óvoda céljára épült 1976-ban, a másik 1981-ben épült egyszintes, bölcsıde volt, de a helyi igényeket szem elıtt tartva, óvodának használjuk. A két helyen összesen 9 csoport található, ízlésesen, szépen berendezve. Földrajzi fekvésébıl adódóan ellátja a városrész és vonzáskörzetébe tartozó peremkerületek igényeit. A családok óvodával szembeni elvárásai - folyamatos tájékozódás alapján: - Biztosítsa a nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos légkört a gyermekek számára. - A gyermekekrıl adott reális tájékoztatásunk mindig tapintatos és segítıkész legyen. - A szülık igénylik, hogy betekintést nyerhessenek az óvoda életébe, pl. nyílt napok, egyes programok szervezésében együttmőködhessenek (kirándulások, ünnepek). A helyi adottságokat kihasználva és a szülık segítségével együttmőködve tágítjuk a gyermekek látókörét, gazdagítjuk ismereteiket. Sétákat, kirándulásokat szervezünk a természet és közvetlen környezetünk megismerésére. A szocializáció szempontjából kiemelt jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása, ennek a megvalósulását segíti elı, ha az óvodai élet folyamatában olyan erkölcsi tulajdonságokat alakítunk ki és fejlesztünk a gyermekben, mint : együttérzés, segítıkészség, figyelmesség.
13
Kívánatos a gyermek akarati tulajdonságainak fejlesztése is, mint: önállóság, kitartás, feladattudat, szabálytudat. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elısegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben mutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulásában meghatározó jelentıségő az óvodapedagógus viselkedése. Sajátos pedagógiai vonás: - "óvodaiskola", melyet partnerintézményünkkel, a Vásárhelyi Pál Általános Iskolával közösen, jelenleg is fejlesztünk. 2007 óta az óvodánk telephelyeként mőködik a Kadafalván lévı óvoda. Kecskemét központjától 6 kmre fekszik, a város egyik dinamikusan fejlıdı részében. A település vonzerejét a város közelsége és kertvárosi jellege adja. A folyamatos városból való kiköltözésbıl adódik, hogy egyre többen jelentkeznek évközben az óvodánkba. Ennek következtében év közben is változik a csoportok létszáma, ami általában 25 fı körül mozog. 1998 – ban indultunk a Lépésrıl – Lépésre Helyi Óvodai Nevelési Programmal, amely a szülık nagyfokú elégedettségét vonta maga után. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezet – és természetvédelmi nevelésre. 1994 – ben csatlakoztunk a KÖRLÁNC – projekthez. Élünk a környezet (udvar, Csalánosi parkerdı) adta lehetıségekkel. 1.2.6.
Kálmán Lajos NOMH Hetényegyházi Óvodája
"Osztani magad – hogy úgy sokasodjál, kicsikhez hajolni – hogy magasodjál, hallgatni ıket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz." / Váci Mihály: Esı a homokra / Szerintem ez az idézet hően tükrözi azt az érzést, ami a mi hitvallásunkban az elhivatottságot fejezi ki. Az óvoda ahol dolgozom, Kecskemét kertvárosában, Hetényegyházán két épületben, valamint a Ménteleki tagóvodában található. Kecskemétrıl két különbözı útvonalon, két helyi járatos busz közlekedik lakóhelyünkre, így sok szülı jár dolgozni a városba, miközben gyermekét intézményünkben helyezi el. Településünkön éppen 43 éve mőködik az óvoda egyre fokozódó sikerrel és elismertséggel. 1995-ben adták át Hetényegyházán az új épületet, amely már a XXI. Század igényeit is kielégíti. Elızıleg három külön épületben, ideálisnak egyáltalán nem mondható körülmények között neveltük gyermekeinket Mivel településünk nyolc kilométerre van a várostól, ezért szinte minden helybeli kisgyereket ide hoznak a szülık. Most ebben az épületben hat csoport mőködik, megfelelı nagyságú foglalkoztató szobákkal, melyek úgy vannak kialakítva, hogy kettı-kettı összenyitható egy kétszárnyas ajtóval. Az öltözı kényelmes, tágas, huszonöt gyermek számárára megfelelı, ugyanígy a mosdó, WC is. Az óvoda padlástéri szintjén alakították ki egy gyönyörő, tágas, minden igényt kielégítı tornatermet. Az emeleti részen a másik nagy, tágas terem lehetıséget biztosít a hely- és mozgásigényes foglalkozások ( pl. ének-zene, mozgásos játék ), az óvodai ünnepélyek, közös rendezvények, (szülıi értekezletek, elıadások, külön foglalkozások) megtartására. Óvodánk udvara hatalmas, tágas, az évek folyamán beszerzett természetes játékok számának növelésével egyre jobban felszerelt, ahol kényelmesen elfér a hat csoport minden kisgyereke, tág
14
teret tudunk biztosítani minden szabadban végezhetı tevékenységhez. 2008-2009-es nevelési évben nagy-nagy örömünkre a szülıi összefogás eredményeként az udvar átrendezésére került sor, régi játékok áthelyezése, felújítása, öntözırendszer kiépítése, új játékok felállítása. Folyamatban van a terasz új burkolása, babházak építése és a homokozók áthelyezése. Igyekszünk a szülıkkel minél részletesebben megismertetni az óvoda nevelési programját. Továbbá nyílt napok szervezésével biztosítunk lehetıséget a mindennapi életbe való betekintésre. Egyre bıvülı kapcsolatot próbálunk kialakítani a helyi általános iskolával, hiszen gyerekeink többsége ebbe az intézménybe kerül. Egyre több közös, szabadidıs programot szerveznek az ezért felelıs kolléganık, amelyeken gyermekeink mindig szívesen vesznek részt, illetve volt óvodásaink örömmel látják társaikat és volt óvónıiket. A 2008-2009-es nevelési évtıl megkezdıdött intézményünkben az óvoda-iskola program. A szülı-gyermek és kollektíva összetartozását erısítik az ünnepkörökhöz kapcsolódó kézmőves foglalkozások megtartása, a "Tök jó nap" hagyományának folytatása. Különbözı, hagyománnyá vált eseményeket szerveztünk az évek folyamán, amelyek mára szerves részét képezik óvodánk életének, és amelyek továbbviszik jó hírünket a város óvodáiban is. Megszervezzük a városi gyermektánc találkozót, amellyel az volt az elsıdleges célunk, hogy népünk hagyományait, szokásait felelevenítsük,
a
gyerekeken
keresztül
a
szülıkkel
is.
.Rendszeresen
részt
veszünk
a
sportrendezvényeken, rajzpályázatokon, mesemondó, mesedramatizáló találkozókon, amelyeken gyerekeink szinte mindig azt a felszabadult, boldog örömöt adják vissza, amit óvónıiktıl itt, a mindennapok során kapnak. Ennek, tapasztalataink szerint sikere van a gyerekek és a szülık körében is, illetve a város óvodáiban, hiszen egyre több helyen tartják ezt fontosnak, mint ahogy a gyerekek testi fejlesztését is. Ezeket abból is leszőrhetjük, hogy az óvodában szervezett délutáni különfoglalkozásokon, amelyek torna, népi játék, gyermektánc, láb- és tartásjavító torna, egyre több gyerek vesz részt és ez nem lehetne lehetséges a szülık aktív érdeklıdése és biztatása nélkül. Emellett
külsıs
programvezetık
részvételével
lehetıségük
van
a
gyerekeknek
zeneovis
képességeiket, ismereteiket gyarapítani. Óvodánkban lehetıséget biztosítunk a gyermekeknek arra, hogy a helyben szervezett hittan foglalkozásokon megismerkedjenek a vallás alapjaival felekezettıl függetlenül. Számomra a munkám legnagyobb elismerésének azt érzem, amikor a gyermek, mindegy melyik korcsoportba tartozik, az ölembe ül, átölel és a szemembe nézve mondja: „Tudod, én annyira szeretlek téged.” . Úgy érzem, hogy egy óvónınek ennél nagyobb elismerést senki sem adhat, hiszen a kisgyermek még nem képmutató, teljesen ıszinte, érzései a szívébıl jönnek. Minden leendı óvodás gyermeknek, szüleiknek és a leendı kolléganıknek csak azt kívánhatom, hogy ismerjenek meg bennünket és érezzék jól magukat közöttünk.
15
1.3. Az intézmény küldetésnyilatkozata A Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház többcélú intézmény (gondozás, fejlesztés, oktatás, mővelıdés). Közös pedagógiai hitvallásunk lényege: −
segítsünk hozzá minden gyermeket az életkorának megfelelı, értékálló és idıszerő ismeretekhez,
−
kibontakoztassuk képességeit, tehetségét,
−
szuverén, felelıs gondolkodású személyiséggé váljanak,
−
ezáltal megkönnyítsük a társadalomba való beilleszkedéséhez.
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Pedagógiai alapelveink Szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó légkörben a gyermekek elfogadása és minél teljesebb megismerése. Belsı differenciálással változatos tevékenységek, munkaformák segítségével a gyermekek képességeinek fejlesztése az értelem, érzelem és a fizikum területén. Tevékenység- és problémaközpontú nevelési-oktatási környezetben a felfedeztetı tanításitanulási
gyakorlatra
helyezzük
a
hangsúlyt
a
fokozatosság
és
folyamatosság
elvének
érvényesítésével. Kiemelt feladatunk a gyermekek önértékelési és önálló ismeretszerzési képességének kialakítása, és fejlesztése. Az életkoruknak megfelelı elvárások, követelmények megismertetése mind a tanulás, mind a kommunikációs, és a viselkedéskultúra terén. Nemzetünk szellemi és természeti értékeinek, kultúrájának megismertetése és cselekvı részeseként megırzése. A társadalmi normák elsajátíttatása, a demokratikus magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása. Folyamatosan közelítjük szolgáltatásaink skáláját, színvonalát intézményhasználóink igényeihez. Intézményegységeink meghatározott önállóságát tiszteletben tartjuk.
2.2. Az intézményben folyó nevelı - oktató munka céljai Az intézmény elsıdleges célja: Az intézmény eredményes mőködtetése, amely óvodás és iskolás korban pedagógiailag megszervezi a személyiség életkorának megfelelı fejlesztési folyamatot, így a társadalom számára hasznos embereket neveljen.
16
2.2.1. •
Általános célok
Az egészséges, teljes ember eszményképének kialakítása, a testi-lelki egészség összhangba hozása.
•
A gyerekek harmonikus személyének kialakításában történı aktív részvétel, mellyel az állandóan változó világra próbáljuk ıket felkészíteni.
•
Nevelı és oktató munkánk során szeretnénk megadni azokat az alapokat,amellyel önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket, valamint azok kölcsönhatásait jól ismerı és értı gyermekeket neveljünk.
•
Fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket.
•
Arra törekszünk, hogy csökkentsük a gyermekek körében az indulási hátrányokat, mérsékeljük az iskolarendszerben meglévı szelektív hatásokat.
•
Biztosítjuk a szegregációmenetes együttnevelési környezetet, az egyenlı hozzáférést és az esélyegyenlıséget.
•
Általános célunknak tekintjük, hogy az intézményünkben dolgozó pedagógusok módszertani kultúráját folyamatosan korszerősítsük.
•
Támogatjuk a digitális írástudás széleskörő elterjesztését, mindennapi gyakorlattá válását.
• •
Csökkentse a gyermekek körében az indulási hátrányokat, biztosítsa számukra az esélyegyenlıséget.
•
Fokozott egyéni bánásmód alkalmazásával kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait (különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető gyerekekre).
•
A kollektív értékek közül elsısorban azokat kívánjuk erısíteni, amelyek a demokrácia tanulását, megélését teszik lehetıvé. Fontos ezért, hogy a gyermekek megtanulják a társas együttélés normáit, szabályait és azokat elfogadják,betartsák.
•
Módszereinkkel, eszköz-rendszerünkkel lehetıvé kell tenni és segítenünk kell, hogy a kultúra, mővészet iránt fogékony, azt befogadni kész mővelt emberek formálódjanak nálunk, öntevékeny mővelıdési szokások kialakításával hozzájáruljunk életminıségük javulásához, életesélyeik növekedéséhez.
2.2.2.
Konkrét célok
Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam) •
A gyermekek természetes érdeklıdésének és nyitottságának megırzése, felkeltése, továbbfejlesztése
•
Személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése és megtartása
•
Játék- és mozgásigények kielégítése
•
Mozgáskoordináció, ritmusérzék és hallásfejlesztés
•
Társas kapcsolatok kialakítása, gazdagítása
•
A tanuláshoz való pozitív hozzáállás megteremtése
17
•
Saját környezetük megismerése, megértése
•
Egészséges életmód értékeinek megismertetése, tudatosítása
•
Koncentrációképesség és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése
•
Minták és lehetıségek közvetítése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, kísérletezéshez
Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) •
A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megırzése és megerısítése
•
Az önismeret fejlesztése
•
A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése
•
A társas kapcsolatok továbbfejlesztése
•
Az önálló tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése
•
Az idegen nyelvek tanulása és az elektronikus média használata iránti igény felkeltése
•
Tágabb környezetük megismerése és megértése
•
Egészséges életmód feltételeinek és összetevıinek megismertetése
•
Koncentrációképesség és akarati tulajdonságok fejlesztése
Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) •
Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése
•
A rendszeres testmozgás, a sport iránti igény megerısítése, kielégítése
•
A meglévı szolidaritásérzés, együttmőködı- és segítıkészség értékének tudatosítása és fejlesztése
•
Az értelmes tanulás feltételeinek megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok győjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével
•
Az idegen nyelvek és az elektronikus média mindennapi életben történı felhasználásának megismertetése, megértetése
•
A kritikai és kreatív olvasás képességeinek fejlesztése
•
Környezettel való konstruktív és harmonikus kapcsolatok kialakítása
•
Az egészséges életmóddal összefüggı pozitív beállítódások, magatartások és szokások megerısítése
•
Európai és a nemzeti azonosságtudat erısítése, ápolása
•
Koncentrációképesség és akarati tulajdonságok fejlesztése
Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) •
Egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztés
•
Szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése, és gazdagítása
•
Emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése, okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából
•
Egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása
18
•
Képi reprezentációk értelmezése, vizuális képességek fejlesztése
•
Véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása
•
Elvont fogalmi és elemzı gondolkodás megalapozása
•
Kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése
•
Felkészítés a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra
•
A szőkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történı ösztönzés és nevelés
•
Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása
•
Az idegen nyelvő kommunikáció fejlesztése
•
Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése
•
Az információs technológia felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában
•
Életszerő, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat és problémamegoldáshoz.
2.2.3.A célok teljesítésének eszközei, eljárásai •
Biztonságot nyújtó, tiszta, esztétikus környezet.
•
Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció, a gyermek szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetıségei között pedig elsı helyen kell említeni a sikerélményt.
•
A tanítás, tanulás folyamatában változatos munkaformák, módszerek alkalmazása a megismerésen
alapuló
képességek
fejlesztésére,
az
önálló
munkavégzés
és
az
együttmőködési képességek fejlesztésére. •
A gyermekekkel foglalkozók személyes példamutatása.
•
A pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése.
•
A lemaradó, felzárkóztatásra szoruló gyermekek felzárkóztatása.
•
A gyermekek versenyre való felkészítése, versenyeztetése.
•
Belsı tartalmi együttmőködés – mint eljárási mód – a célok teljesítésében és a feladatok végzésében.
•
A tartalmi, személyi, tárgyi feltételek jobb kihasználása, valamint a szülık igénye szülte mővészeti iskola és az óvodák, iskolák és a közmővelıdési egységek együttmőködése.
•
A Könyvtár, a Mővelıdési Ház és a Mővészeti Iskola a gyermekek szabadidıs tevékenységének szervezésében kialakított egyedi módszereivel segíti az intézményben lévı gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését.
2.2.4. A Kálmán Lajos MONH Ménteleki Általános Iskolájában folyó nevelı-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások: • tevékenykedtetésre épülı tanulásszervezés, • projektoktatás, témahét, 19
• mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. • az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. • Az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítı sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: A NAT 2007 szabályozásának megfelelıen a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése. A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözıségek idejében történı felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetıségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása. A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerő taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés elıtérbe helyezése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon): o Adott tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, angol „idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Mőveltségterület tantárgyi mőveltségterületen.
bontás
nélküli
oktatása,
legalább
egy
2.3. A nevelı munka feladatai, eszközei, megvalósításának módjai 2.3.1.
Feladataink: o
Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy a megfogalmazott alapelvek szellemében
–
a
belsı
munkamegosztásnak
megfelelıen
–
az
egyes
intézményegységek a feladatvégzés szintjén teljesítsék a felsorolt célokat. o
Az
intézmény
egésze
és
valamennyi
egysége
rendszeresen,
egymással
összehangoltan tájékozódik az intézményhasználók igényeirıl, ehhez igazítja
20
programját, céljait. Folyamatosan egyeztetik tartalmi kínálatukat annak érdekében, hogy a legmegfelelıbb szakmai segítséget tudjuk nyújtani egymásnak. o
Intézményegységek közötti munkaközösségek –szakmai értekezletek szervezésemőködtetése, hogy összehangolják szakmai fejlesztési elképzeléseiket.
o
Az egymásra épülı oktatási egységek – óvoda és iskola – teremtsék meg az intézmények közötti együttmőködést a beiskolázások, a közös nevelı - oktató munka területén.
o
A Mővelıdési Ház és Könyvtár lakóhelyi mőködési területén biztosítja a társadalmi igényekhez igazodó közmővelıdési lehetıséget. Teret ad a köz és közösségi feladatokat ellátó szervezeteknek.
Konkrét feladataink:
Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtése.
Az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényestése, szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása.
A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki olyan pozitív érzéseket, mint a szeretet, vonzalom, gondoskodás, tisztelet.
Fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítsuk meg.
Elıtérbe helyezzük a hatékony, változatos tanulási módszerek alkalmazása során megjelenı tanulói tevékenykedtetést
A különbözı korú gyermekek együttélésének, a kölcsönös tiszteleten, elfogadáson alapuló együttmőködésének megértése, elfogadása, gyakorlása.
A
reális
önismereten,
önértékelésen
alapuló
igazságos
versengés
képességének fejlesztése.
Kulturáltság a magatartásban, a kommunikációban.
A fegyelem, önfegyelem kialakítása, fejlesztése.
Sikerkritériumunk: Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen elvégzett
elégedettség
vizsgálat
eredményei,
valamint
a
Minıségirányítási
programunkban
meghatározott mérések ezeket teljesültnek igazolják. 2.3.2.
A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A NAT 2007-es módosítása (202/207. (VII. 31.) az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését írja elı:
21
a)
a)
Anyanyelvi kommunikáció
b)
Idegen nyelvi kommunikáció
c)
Matematikai kompetencia
d)
Természettudományos kompetencia
e)
Digitális kompetencia
f)
A hatékony és önálló tanulás
g)
Szociális és állampolgári kompetencia
h)
Kezdeményezıkészség és vállalkozási kompetencia
i)
Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıkészség
Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)
Anyanyelvünk
kiemelkedı
szerepet
játszik
felnövekvı
diákjaink
személyiségének,
gondolkodásmódjának fejlesztésében, ezért az iskolai nevelésben-oktatásban alapvetı szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. Ezért az anyanyelvi nevelésnek „sajátos jelleggel” minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az értelmes, kifejezı beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi mőveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvetı képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan idıráfordításai alapvetıen a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A felsı tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erısítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Fontos, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értı olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. Célunk az igényességre nevelés, az olvasás elıtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. b)
Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése (angol nyelv, német nyelv)
Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, s ha megtanulunk egy idegen nyelvet, közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélı emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra.
22
Oktató-nevelı munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a késıbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetıen gyakorlás kérdése. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap nyelvtudáshoz jussanak, folyamatosan használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: •
A nyelvtanulás csoportbontásban történik. így intenzívebb a gyakorlás és több az idegen nyelven való megszólalás alkalma.
•
Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó elınyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás
c)
Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)
Az ugrásszerő technikai fejlıdés, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igényelnek minden embertıl. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat - matematikai gondolkodás segítségével - a mindennapok problémáinak megoldására. Kiemelt feladatunk: •
Biztos számolási készség kialakítása
•
Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése
•
Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése
•
Adatgyőjtés,
feldolgozás,
grafikonok,
táblázatok
készítése,
értelmezése,
elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. Felsı tagozaton az 5-6. osztályban még inkább a nem szakrendszerő oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetıvé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. E két alapkompetenciának fejlesztésére minden tanítási helyzetet és tanítási órát felhasználunk.
A
matematika
iránt
érdeklıdı
és
tehetséges
gyermekeinket
versenyeken
szerepeltetjük, amelyet felkészítés elız meg. d)
Természettudományos kompetencia
1. Egészséges és környezettudatos életvitel
23
A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos
kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természet-
tudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében
és
mőködtetésében,
a
tudományos
eredmények
alkalmazása
során,
problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövıje szempontjából egyre fontosabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük: •
az
egészséges
életmód
elınyeit
és
lehetıségeit,
a
káros
szenvedélyek leküzdésének módjait (1-4. osztályban egészségtan, 5-8. osztályban osztályfınöki órák keretében), •
az emberiség elıtt álló ökológiai problémákat,
•
az
egészséges
környezet
kialakításának
és
védelmének
lehetıségeit. Nem kampányszerő akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában, és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erısítését. 2.
Mozgáskultúra, egészséges életmód
A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelızésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett mőveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhetı el semmilyen kognitív funkció mőködtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez az egészséges életmód megalapozásához.
24
Iskolánk tárgyi feltételei megfelelıek e célok megvalósításához. Az 1-4. évfolyamokon a heti 3 testnevelésóra, az 5-8 évfolyamon a heti 2,5 testnevelés óra mellett sportköri foglalkozásokon illetve a házi, és területi versenyeken zajlik tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségébıl adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlıdés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással elızzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. A helyi tantervbe beépítésre került a mindennapos testnevelés. e)
Digitális kompetencia fejlesztése
A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnıtt, ezáltal felértékelıdött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı technikai fejlıdéssel lépést tartó információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Célunk az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerően problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. A számítástechnika terem és a könyvtár így egész nap információs központként tud mőködni (könyvtári nyitva tartás, a tanórák mellett szakkörök, szabad géphasználat, stb.). f)
A hatékony és önálló tanulás - A tanulás tanítása
A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden nevelı teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést, útbaigazítást adjon, valamint tanítsa a gyereket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvezı körülmények kialakításában. Ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása fıleg a következıket foglalja magában: • az elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; • az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; • a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka;
25
• az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; • a gondolkodási kultúra mővelése; • az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; • az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; • az alapkészségek kialakítása, fejlesztése. g)
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözı nézıpontokat, tárgyaló partnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlıdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az
26
EU struktúráinak, fıbb célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken â “ a helyi szinttıl a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján. A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntés- hozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. h)
Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.
27
i)
Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség
Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális
életben való részvétel révén gazdagítsuk
önismeretünket, emberi viszonyainkat,
eligazodjunk a világban. 2.3.3.
Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT alapján Énkép, önismeret
Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe,
önreflexióikba
integrálni
az
elsajátított
tudást,
készségeket,
tanulást
segítı
beállítódásokat, motívumokat, gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való
28
viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.
Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat
megalapozása,
a
nemzeti
önismeret,
a
hazaszeretet
elmélyítése
és
ettıl
elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának
történetérıl,
alkotmányáról,
intézményrendszerérıl,
az
uniós
politika
szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
29
A demokratikus jogállamban a társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erıszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelı ismeretek az Ember és társadalom mőveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlıdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlı bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttmőködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelısség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások minısége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevı világ számunkra fontos folyamatainak jelentıs hányadát; e tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentıségét, felelısségét. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú elınyök között. Elısegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrıl vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellı figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
30
Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére,
a
környezettel
kapcsolatos
állampolgári
kötelességeik
vállalására
és
jogaik
gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat
31
mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerő tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külsı szakértı is bevonható. A külsı szakértı kiválasztásáért a külsı szakértı által közölt ismeretek, és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelıs. A külsı szakértı a tanítási órán a kijelölt pedagógus közremőködésével a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történı kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és
tárgyi környezetével segítse azoknak
a pozitív beállítódásoknak,
32
magatartásoknak, és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok,
illetve
készítmények
helyes
kezelésére,
legfontosabb
szabályaira
(felismerésére,
tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülıknek – a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van.
Felkészülés a felnıtt lét szerepeire A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A
tanulók
hatékony
társadalmi
beilleszkedéséhez,
az
együttéléshez
és
a
részvételhez
elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett
33
fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
2.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok, feladatok 2.4.1. -
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok
Intézményi szinten egészséges lelkülető, a jó iránt fogékony, továbbfejleszthetı és fejlıdést igénylı gyermekek lépjenek ki intézményünkbıl.
-
A gyermekek a különbözı szintő adottságaikkal, az eltérı mértékő fejlıdésükkel, szervezett ismeretközvetítéssel,
spontán
tapasztalataikkal
összhangban,
minél
teljesebben
bontakoztathassák ki személyiségüket. 2.4.2. -
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az intézményvezetınek, tagintézmények vezetıinek, pedagógusoknak, pedagógiai munkát segítıknek, szülıknek együtt kell mőködniük a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlıdése érdekében.
-
Az intézmény minden dolgozójának a nevelés elsıdlegességét hangsúlyozva, egymás munkáját segítve kell tevékenykednie.
-
Fontos a demokratikus légkör, a gyermekközpontúság, az értelmes fegyelem, a jó közérzet, nyugodt, harmonikus tevékenység, a reális énkép kialakításának biztosítása, a gyermekek életkori fejlettségének figyelembevétele
-
Egyértelmő elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthetı feladatok, következetes ellenırzés, útmutató, fejlesztı értékelés
-
A nevelési-tanulási folyamat adjon teret: -
a színes, sokoldalú óvodai, iskolai életnek,
-
a tanulásnak,
-
játéknak.
Fejlessze: -
a gyerekek önismeretét,
-
együttmőködési készségüket ,
-
eddze kitartásukat, akaratukat.
34
Járuljon hozzá: -
életmódjuk,
-
szokásaik kialakításához.
-
2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok 2.5.1.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok
-
a gyermek és a társadalom közötti kapcsolat megteremtése,
-
a közösségi együttéléshez, erkölcsi, viselkedési normákhoz alkalmazkodó gyermekek nevelése. 2.5.2.
-
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Szokásrendszer, közösségi együttélés szabályainak kialakítása, betartása a gyerekekkel / Házirend ismerete /.
-
Az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
-
A gyermekek életkori fejlettségének figyelembevétele a gyermekközösségek kialakításában.
-
A gyermekközösségek tevékenységének tudatos tervezése, és folyamatának megszervezése.
-
Példakép állítása az intézmény minden dolgozója részérıl a gyermekek felé, megjelenés, viselkedés, beszédstílus, társas kapcsolatok vonatkozásában.
-
Szülı,- pedagógus,- gyermek pedagógiai munkát segítık kapcsolatában érvényesülni kell: kölcsönös igényességnek, vélemények tiszteletben tartásának, a közösségért vállalt erıforrások megbecsülésének, közös feladatok teljesítésének, a másság elfogadásának.
A személyiségfejlesztés
és közösségfejlesztés
feladatainak megvalósulása sikeresnek
tekinthetı, ha: -
az emberre, társadalomra jellemzı személyi és közösségi elvárások megjelennek a gyermekek életkori fejlettségi szintjének megfelelıen,
-
a gyermeki személyiség fejlesztésére irányuló nevelımunka egyrészt a pedagógusok és a gyermekek közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a gyermekközösség ráhatásán keresztül is érvényesül,
-
a gyermekekben kialakul a társ iránti szeretet, lelkiismeretesség, türelem, empátia, tisztelet, önzetlenség, másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll, felelısségvállalás, becsületesség, együttérzés, figyelmesség, fejlıdés iránti fogékonyság.
2.6. A
személyiség
és
közösségfejlesztés
feladatainak
megvalósítását
szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
35
2.6.1.
A gyermeki személyiségfejlesztésének és a közösségfejlesztésének színterei, a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı óvodai kezdeményezés és a tanítási óra.
A Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a gyermekek motiválását, a gyermeki aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A kezdeményezések és tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük
azokat
a
módszereket
és
tevékenységi
formákat,
amelyek
a
tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, teljesítményéhez. A nevelık elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a gyermekek önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, szakértıi bizottsággal, a nevelési tanácsadóval, fejlesztı pedagógussal és a szakgyógypedagógussal, melyek folyamatos szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak és a szülıknek a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sikeres teljesítése érdekében. A személyiségfejlesztés terén oktató munkánk akkor sikeres o
ha gyermekeink életkoruknak és képességeiknek megfelelıen elsajátítják az alapkészségeket,
o
ha gyermekeinknél elérjük, hogy a tanulás ne okozzon nekik nehézséget,
o
ha a tudás tiszteletet vált ki náluk,
o
ha a gyermekek az év eleji állapotukhoz képest az év végi eredményeik alapján fejlıdést mutatnak,
o
ha a 8. osztály befejezésével, olyan ismerettel rendelkeznek a tanulók, melynek reprodukálására és bıvítésére képesek,
o
ha minden tanulónk továbbtanul, és ott megállják helyüket,
o
ha sikerül az élethosszig tartó tanulás igényét és képességét kialakítani.
Közösségfejlesztés kezdeményezéseken, tanítási órákon: -
A közösségfejlesztés érdekében elınyben részesítjük azokat a munkaformákat, melyek segítik a személyközi kapcsolatok épülését (kooperatív tanulásszervezés, csoportmunka,
36
páros munka ) illetve színterei lehetnek annak a helyzetnek, hogy az egyén és a közösség sikerét együttes örömként éljék meg a gyermekek. A közösségfejlesztés terén sikeresnek mondható intézményünk:
akkor, ha a közösségben véleményalkotó és véleménynyilvánító emberekké válnak gyermekeink,
akkor, ha gyermekeink harmonikus emberi kapcsolatokat képesek kialakítani, ha csökken a durvaság és az agresszió és nı a segítıkészség egymás iránt,
akkor, ha gyermekeink cselekvı tagjai a közösségnek, ha sikerül bevonni ıket a rájuk vonatkozó Házirend megalkotásába, és annak betartásába,
akkor, ha gyermekeink elfogadva az intézmény követelményrendszerét, a felnıttek értékrendjét, büszkék saját közösségükre, annak sikereire, hagyományaira és képesek reprodukálni azt.
2.6.2.
Szabadidıs tevékenységek a személyiség és közösségfejlesztés szempontjából
Cél: A gyermekek ismerjék meg a szabadidı tartalmas, változatos eltöltésének lehetıségeit, fejlıdjön a személyiségük a közösséghez való viszonyuk. Ezért szükség van:- az iskolai oktató-nevelı munka segítésére, - az ismeretszerzési képességek alakítására, - a permanens mővelıdési szokások alapozására, - az értékrend alakítására, - az értelmi-érzelmi nevelésre, - a készségfejlesztésre, - a kreatív képességek kibontakoztatására, - a kulturált szabadidıs szokások kialakítására, - a szabadidı hasznos és értelmes eltöltésére való nevelésre. Feladatok: -
személyiségfejlesztés,
-
közösségfejlesztés,
-
kommunikációs készségfejlesztés,
-
rekreációsprogram, pihenés,
-
egészséges életmódra nevelés,
-
gyermekek integrációs szintjének javítása,
-
szemléletformálás,
-
Közös rendezvények szervezése, ahol a gyermekek megismerik egymás értékeit, lehetıségeit.
-
Nyitottság és fogékonyság kialakítása a gyermekekben.
-
A mővészeti iskola csoportjai, mint a tehetséggondozás és közösségi nevelés eszközei.
37
-
A kulturális és mővészeti tevékenységi formák megismertetése
-
Tömegsport programok szervezése, amely valamennyi gyermek részvételét lehetıvé teszi.
-
A névadóhoz kapcsolódó hagyományok közös ápolása, a közösséghez tartozás kialakítása.
-
Szabadidıs tevékenység tervezése.
-
Szabadidıs tevékenység nevelési egységének biztosítása.
-
A
társadalmi
beilleszkedésbe
elengedhetetlen
készségek
és
képességek
fejlesztése. Sikerkritériumok: Gyermekek részérıl: -
a gyermek szívesen vesz részt a foglalkozásokon,
-
komplex mőveltségi szemléletet alapoz,
-
növeli a csoportmunka lehetıségét,
-
ösztönöz a másság elfogadására,
-
dialógusra és toleranciára késztet,
-
megtanít a konszenzuskezelésre,
-
helyes napirendet alakítanak ki,
-
az együttélés szabályait, szokásait összefoglalja, betartja,
-
megtanulják az információhordozók használatát,
-
megismerik az egészséges táplálkozást, szokásokat.
Pedagógus részérıl:
2.6.3.
-
a gyermeket motiválja,
-
útmutatást, mintát ad,
-
szakmai segítséget ad,
-
a nevelés hatásfokát növeli,
-
differenciál,
-
kibontakoztatja a különbözı képességeket,
-
megismerteti a gyermekeket különbözı technikákkal, eszközökkel.
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek
A környezeti tényezık alapvetıen befolyásolják a személyiség fejlıdését. Az intézményeknek igyekezniük kell olyan feltételeket teremteni, amelyek biztosítják az otthoni negatív hatások ellentettjeként a gyermek szellemi, testi és lelki fejlıdését, megmutatják azt az utat, amely kivezethet a rossz körülményekbıl. Mindazonáltal az intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a családok akaratát, hiszen a gyermek elsıdleges kapcsolódási pontjáról van szó.
38
Célok: Az érintett családok számának csökkentése, a sokféle szociális és pszichés veszélyeztetés enyhítése. A beilleszkedési problémákkal és magatartási gondokkal küzdı gyermekek számára segítséget adni a szegénység,
bántalmazás,
személyes
kérdések
megoldására,
ha
szükséges,
szakember
bevonásával. Fontos az iskolai esélyegyenlıség biztosítása, kulturális és technikai lehetıségekhez való juttatás, az alapvetı
különbségtételek
megtanítása.
Az
egyenlı
bánásmód
elveinek
betartása,
a
szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvetı jelentıségő.
Cél, hogy partneri, egymás mellé rendelt viszonyban vitassák meg a szülık, gyermekek, iskolai és külsı szakemberek a legjobb módszereket. Feladatok: 1. Új jelenségekkel találkozunk, új fogalmakkal, jogszabályokkal, intézményrendszerekkel, funkciókkal, szakmai kompetenciákkal, kapcsolatrendszerekkel, új társadalmi környezettel, és új veszélyforrásokkal. Elsıdleges feladat ezek megismerése, feltárása, megmagyarázása. 2. Az újabb ellentmondások feloldására kell törekedni. 3. A megvalósítható feladatok sikere részben függ az elhivatott nevelıtıl, a gyermek partnerségén legalább ennyi múlik. Minden tárgyi és személyi feltétel a szociális hátrányok enyhítését szolgálja a következı színtereken: -
aktív, gyermekközpontú, progresszív pedagógia alkalmazása,
-
fokozott figyelem, elfogadás, személyes bánásmód,
-
különbözı jellegő kapcsolatfelvétel a szülıvel, hozzátartozóval,
-
újabb metodikák alkalmazása: drámapedagógia, erdei iskola, kooperatív tanulási technikák,
-
fejlesztıpedagógus alkalmazása,
-
felmérések, követı regisztrálás,
-
osztályfınöki konzultációk: igazolatlan hiányzások, magatartás stb.,
-
a gyermekvédelmi határozatok folyamatos figyelemmel kísérése,
-
szabadidıs tevékenységek szervezése,
-
pályázati lehetıségek nyomon követése,
-
rászorultság alapján ruha és élelem győjtés, juttatás,
-
családlátogatások,
-
közös ünnepi alkalmak.
Sikerkritérium:
39
Legfontosabb eredményünk, ha a gyermek elfogadja iskolai közegét, tanítóit, a szülı elégedett gyermeke ellátásával, és képesek vagyunk a mindenkori anyagi támogatások megszerzésére, s mindezekkel semlegesíteni tudjuk a hátrányokat. 2.6.4.
A sajátos nevelési igényő tanulók és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók nevelése és oktatása
A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlıdését veszélyeztetı okokat. E tevékenység-területen nagy segítségére van az oktatási intézményegységeknek a nevelési tanácsadó, a korai fejlesztı, a logopédus és a szakértıi bizottság. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakember háttér biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulnak hozzá ezen intézményegységek a témával összefüggı pedagógiai feladatok ellátásához. Célok:
- a sokféle szociális és pszichés veszélyeztetés enyhítése, - a beilleszkedési problémákkal és magatartási gondokkal küzdı gyermekek számára segítség adása szakemberek bevonásával. Feladatok: -
diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területének felderítése,
-
a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erısítése,
-
a pozitív tulajdonságok erısítése dicsérettel, ösztönzéssel,
-
fejlesztı programok kidolgozása,
-
kooperatív tanulásszervezés és a differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelı arányában,
-
verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán,
-
speciális szakember segítségének biztosítása,
-
fokozott figyelem, elfogadás, személyes bánásmód megteremtése,
-
különbözı jellegő kapcsolatfelvétel biztosítása a szülıvel, hozzátartozóval,
-
a gyermekvédelmi felelıssel folyamatos kapcsolattartás,
-
szabadidıs tevékenységek szervezése,
-
pályázati lehetıségek nyomon követése,
-
családlátogatások megvalósítása.
Sikerkritériumok:
- A gyermek elfogadja iskolai közegét, és az is elfogadja ıt. - A pedagógus, a szülı elégedett a gyermek ellátásával. - Kiépülnek a személyes kapcsolatok a szülı és a pedagógus között. - Megvalósul az egyéni képességekhez igazodó tanítás-tanulás szervezése. - Létrejön az egyéni fejlesztésre szorultak felmérése, ellátása. - Pályaválasztási segítségnyújtás megvalósulása.
40
2.6.5.
A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek- és ifjúságvédelem szerepe a nevelı - oktató munkában „...a
gyermeknek,
figyelemmel
fizikai
és
szellemi
érettségének
hiányára,
különös védelemre és gondozásra van szüksége...” (ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól) A gyermek, gyermeki létébıl fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett. A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermek nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben, aktívan közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos célok: Intézményünk valamennyi oktatási – gondozási egységében: •
Prevenció, a problémák, zavarok korai felismerése.
•
Hátrányos helyzetet, veszélyeztetettséget elıidézı okok csökkentetése, megszüntetése.
•
Együttmőködés a Gyermekjóléti Központtal, Gyámhivatallal a gyermek érdekében.
•
Drog-prevenció.
•
Sajátos nevelési igényő tanulók reszocializálása, integrálása.
A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Intézményünkben két félállású és két, heti 5-5 órás gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik: 1 fı gyermekvédelmi felelıs (fél állásban): •
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye
•
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Egyetértés Utcai Óvodája
•
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Egyetértés Utcai Óvoda Boróka Utcai Tagóvodája
1 fı gyermekvédelmi felelıs 5 órában: •
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Kadafalvi Általános Iskolája
1 fı gyermekvédelmi felelıs (fél állásban): •
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Móricz Móricz Zsigmond Általános Iskolája
•
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Hetényegyházi Óvodája
•
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Hetényegyházi Óvoda Ménteleki Tagóvodája
1 fı gyermekvédelmi felelıs 5 órában: •
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Ménteleki Általános Iskolája
41
Ellátják a 1993. évi LXXIX. Törvényben (Közoktatási törvény) és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott feladatokat. Munkavégzésükben kapcsolatot tartanak egymással, a rendszerben mőködı pedagógiai szakszolgálatokkal és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel. Intézményünkben, a gyerekek és tanulók egészségügyi ellátását védını és orvos biztosítja, meghatározott rendelési idıben. Sikerkritériumok: -
A gyermekeket veszélyeztetı okok idıben történı felismerése.
-
Segítségnyújtás a problémák lehetıség szerinti sikeres megoldásához.
-
A gyermek szociális helyzetébıl fakadó, ıt megilletı támogatásokhoz való hozzájuttatás.
2.6.6.
Pszichés fejlıdési zavarral küzdı és sajátos nevelési igényő tanulók nevelése és oktatása
Törvényi háttér A program kidolgozása a 2007.évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénymódosítása a 121.§ 28. és 29. ( A sajátos nevelési igény újrafogalmazása), illetve a 30. § 7. bekezdés alapján történt. Ktv. 121.§ (29) sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi , beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okaira vezethetı vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzd. b) Ktv.30.§ (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztı foglalkozásra jogosult. c) Ktv.121.§ (28) A sajátos nevelési igényő neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek biztosítása. Az iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztı felkészítéshez, az illetékes szakértıi bizottság
által
meghatározottan
szerinti
foglalkozáshoz
szükséges
szakirányú
végzettségő
gyógypedagógus Integrált /inkluzív oktatás 1. Cél: teljes integráció és inkluzív, azaz befogadó iskola megvalósítása 2. Feladat: a. Befogadás esetén a kulcsszó: egyéni differenciálás. o
A pedagógus minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemzı egyedi sajátosságokat keresi és látja.
o
A tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi a hátráltató okokat.
o
Az egyénre szabott segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket a képességei szerint kell terhelni.
b. A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed:
42
o
A tanítási program változatos feldolgozására.
o
A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére.
o
A tananyag differenciált feldolgozására.
o
Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra (szabad munka).
o
A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására.
o
A tanári irányítás mellett az együttmőködı tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sőrő érvényesítésére.
c.
A tanulási, magatartási nehézségek kiküszöbölését a pedagógus nem hárítja teljes egészében a gyógypedagógusra/fejlesztı pedagógusra, igyekszik saját eszköztárán változtatni, amikor problémákat lát, vagyis nem annyira a gyermekben inkább saját magában keresi a változtatás lehetıségét. A gyógypedagógus/ fejlesztı pedagógus partner ebben a folyamatban.
d. Ennél a szervezési formánál kiemelkedı fontosságú a szülı szerepe. Így a pedagógus számára az aktív segítı szülıi kapcsolat – lehetıség szerinti – kialakítására való törekvés meghatározó jelentıségő. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı és sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése 1. Cél: a. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségbıl és sajátos nevelési igénybıl fakadó hátrányok csökkentése. b. Harmonikus,
önmaga
problémáit
megfelelıen
kezelni
tudó
személyiség
kialakítása. c.
Megfelelı, az egész élet során jól használható kompenzatorikus technikák elsajátítása.
2. Feladat: a. A
szülıvel
való
szoros
kapcsolattartás
kialakítása,
a
fejlesztı
munka
tervezésének szempontjából fontos a kiváltó okok minél pontosabb feltárása és a gyermek egyenletes fejlıdésének biztosítása érdekében. b. Fıbb tünetek és tünetcsoportok minél korábbi felismerése. A különbözı tanulási zavarok és fogyatékosságok legfıbb sajátosságainak ismerete. A probléma iránti érzékenység növelése. Szekunder módon létrejövı tünetek kialakulásának elkerülése: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı és sajátos nevelési igényő tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges motivációs bázis kialakítása.
43
Egyéni képességeket figyelembe vevı támogató és egyenletes fejlıdést biztosító légkör kialakítása. c.
A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplı fejlesztési formák biztosítása. Fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus, szükség esetén utazó gyógypedagógus fejlesztı tevékenysége. Tantárgyi megsegítés korrepetálás keretében tanító/szaktanár közremőködésével. Tanórai differenciálás a tanuló képességstruktúrájának figyelembevételével.
Sikerkritériumok: 1. A korszerő diagnosztika eszközeivel idıben feltárni a tanulás zavar veszélyeztetettséget és fogyatékosságot. 2. A prevenció és a korrekció módszereivel megelızni a tanulási és magatartási zavarok kialakulását. 3. A kialakult problémák esetén szakértıi vizsgálattal (Nevelési Tanácsadó és Szakértıi Bizottság) szakemberek közremőködését igényelve megóvni a tanulókat a kudarctól, segíteni ıket a kompenzációs stratégiák kidolgozásában a tanulás eredményessége érdekében. 4. A
tanulmányi
elımenetel
sikeressége
érdekében
a
befogadó
pedagógus
helyes
megválasztása. 5. Az egyéni értékelés mellett a tananyag differenciálása. 6. A
tanítók,
tanárok,
fejlesztıpedagógus
és
szakirányú
gyógypedagógus
folyamatos
együttmőködése. 7. Aktív, segítı szülıi kapcsolat kialakítására való törekvés. 8. A gyermek reális önértékelésének, önbecsülésének alakítása. 2.6.7.
A tehetség és képesség kibontakoztatását segítı tevékenység
Cél: Átlagon felüli képességekkel rendelkezı, illetve kreatív problémamegoldással bíró gyerekek felismerése, ismereteik mélyítése, továbbfejlesztése. Képességeikhez mért teljes személyiségük kibontakoztatása. Feladatok: -
Széles tevékenységskála biztosítása, mely lehetıséget ad a tehetség megmutatkozására.
-
Tehetségre utaló jelek felismerése.
-
Motiválás.
-
Reális képességükhöz mért differenciált feladatok kijelölése.
-
Kitartó, tudatos személyiségfejlesztés.
-
Versenyekre való felkészítés.
-
Kudarctőrı képességük erısítése.
-
Tanórán kívüli – érdeklıdésüknek megfelelı- foglakozásokra irányítás.
44
-
Fejlıdésükhöz szükséges, személyi és technikai eszközök illetve felszerelések biztosítása az intézményi lehetıségeken belül.
-
Szülıi támogatás megszerzése.
Sikerkritériumok: -
Pedagógusok összehangolt munkájával felismerjük a tehetséges gyerekeket.
-
Sikerélményhez juttatjuk ıket.
-
Versenyeken való eredményes szereplés.
-
Pozitív visszajelzés a gyermek eredményeirıl, pedagógusoktól, gyermektársaktól és szülıktıl.
2.7. Szülık, gyermekek, pedagógusok együttmőködése Az intézmény, mint a nevelés- oktatás színtere csak akkor mőködhet eredményesen, ha a gyermeki érdeklıdésre épít és figyelembe veszi a szülıi érdekeket. Az oktató- nevelı munka eredményessége elképzelhetetlen a szülık és a pedagógusok közötti ıszinte, a közös cél érdekében egymást segítı kapcsolat kialakítása nélkül. A szülı és az intézmény jó kapcsolata az nevelı-oktató munka magas színvonalának, kellemes légkörének biztosítéka. Partnerként csak akkor tevékenykedhet együtt pozitívan gyermeke érdekében, ha ismeri és részese az intézmény életének, elképzeléseknek, indítékoknak. Az együttmőködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különbözı rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetıségeket, amelyeket az intézmény illetve a család teremt meg. A hatékony együttmőködés szülıi feltételei: - ıszinte véleménynyilvánítás egyéni és közös megbeszéléseken, - a családi nevelésben jelentkezı nehézségek ıszinte feltárása, ezek közös legyızése, - ötletnyújtás elıadások, közös megbeszélések témáihoz, együttmőködı készség, - aktív részvétel az intézményi rendezvényeken, az intézmény támogatása feladatai megoldásában, - közös megoldások keresése, érdeklıdı, segítı hozzáállás. A hatékony együttmőködés intézményi feltételei - rendszeres és folyamatos tájékoztatás adása a gyermekek fejlıdésérıl, elımenetelérıl, magatartásáról, - szülıi észrevételek figyelembe vétele a tervezés, illetve a folyamat során, ezek beépítése az intézményi munkatervbe, - szükség szerinti gyors tájékoztatás a fontos problémákról, - képességfejlesztés, készségfejlesztés, tehetséggondozás formáinak és eszközeinek bıvítése, - segítség az intézményválasztásban, - pedagógiai konzultáció, nevelési problémák feltárása, megbeszélése. Pedagógus és gyermek együttmőködése Az intézmény pedagógiai célja, hogy olyan közösséget alakítson ki, amelynek tagjai egyénileg és közösségként is értékalkotók, alakítják és megteremtik azt a közösségi életet, amely ırzi, de
45
alakítja a hagyományokat. A hagyományos nemzeti ünnepek mellett az intézményi programok megtartása is komoly lehetıséget jelent a közösségfejlesztés, a pedagógus – gyermek kapcsolat szempontjából. Az intézményi közösség tagjai számára legyen fontos az együttmőködés, mások véleményének tisztelete, és építı részvétele a közösség munkájában. A pedagógusok legyenek segítıi a gyermekeknek abban, hogy erkölcsi értékeik közé épüljön be a másokat tisztelı toleráns és velük együttmőködni kívánó magatartásuk. Kiemelten hangsúlyos a közösségen belüli segítségnyújtás fontossága, az empátia fejlesztése. Ki kell alakítani a beteg, sérült és speciális szükséglető iskolatársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Célok: - az intézmény minél szélesebb körő megismertetése, - gyermekek életkörülményeinek, szociális hátterének megismerése, - bizalomteljes légkör kiépítése, - személyes kapcsolattartás - szülık, partnerek bevonása az új tanulásszervezési eljárások során (projekt, témahét), - a társas kapcsolatok erısítése, új kapcsolatok kialakításának elısegítése (család, óvodai csoportok, osztályközösségek, kortárs csoportok, lakó környezet), - a család, mint a legfontosabb erıforrás szerepének tudatosítása; az egyének elsıdleges mikroközössége, - az intézmény demokratikus mőködésének biztosítása, - a vélemények, érvek kifejtésének, a megvédés képességeinek, a kifejezés technikájának kialakítása (kompromisszum, konszenzus, konfliktushelyzetek megoldása, konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése, érdekek ütköztetésének módjai) - a demokrácia értékként való elfogadása - az emberek személyiségi jogainak tisztelete - egészséges, testi és lelki fejlıdés Feladatok: - a közösségek szerepének a társas viselkedés szabályszerőségeinek megismertetése, - megfelelı kommunikációs és együttmőködési készség, képesség elsajátítása, elsajátíttatása, - a kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának elsajátíttatása, - az egyéni és közösségi érdekek összehangolása, -
kölcsönös
tisztelet,
törıdés
egymással,
segítségnyújtás
a
másik
személyiségének
elfogadásában,
46
- a kialakuló konfliktushelyzetek megoldása, érdekek ütköztetésének módjai, - közös felelısségteljes döntéshozatal megtanítása, - a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok, kötelességek tudatosítása, - az emberek egyenjogúságának elismerése; a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, elıítéleteitıl mentes szemlélet kialakítása, - a különbözı kultúrák megismerése és elfogadása, az ezek iránti igény felkeltése (külföldi kapcsolatok, az európai hagyományok, az európai örökségek megismertetése). Sikerkritériumok: - folyamatosan növekvı tanulói létszám, - magas szintő nevelı-oktató munka színvonalának megırzése, emelése, - mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakulása, - szülık közösségének, gyermekközösségeknek, családoknak hatékony szerepe az intézményi élet kialakításában, - bizalmi kapcsolat kialakítása és fenntartása a szülıkkel és a gyerekekkel, - célul tőzött továbbtanulási szándék megvalósulása, - szülıi támogatások megtartása, bıvítése a hatékonyabb munka érdekében.
2.8. Sajátos intézményi programunk, óvodaiskola program Sajátos nevelési – oktatási programunk az óvodaiskola program, amely az óvoda – iskola közötti átmenet nehézségeit hívatott enyhíteni. A program megvalósításához az óvodák és iskolák szoros együttmőködésére van szükség. Intézményünk tagjai többségében óvodák és általános iskolák, így szervezési megvalósíthatóságát megkönnyíti az a tény, hogy az intézményegységek pedagógusainak közös a munkáltatója, az elfogadott dokumentációs háttere. Az óvodaiskola célja: -
egységes pedagógiai szemlélet
-
a gyermekek személyiség fejlıdésének segítése
-
az óvoda és iskola közötti átmenet nehézségeinek enyhítése
Feladatok: -
a személyhez kötıdés biztosítása a program megvalósításában
-
a gyermekek egyéniségét meghatározó adottságok, képességek feltárása
-
tudatos és tervezett képességfejlesztés az óvodában és az iskolában egyaránt
47
-
a tanulási nehézségek megelızésére, enyhítésére prevenció - a képességfejlesztı pedagógus bevonása az SNI-s gyermekek fejlesztésébe már nagycsoportban
-
elsı osztályban az elıkészítı idıszak megtartása, az óvodában alkalmazott módszerek továbbvitele
-
az ismeretszerzés és feldolgozás során a problémából kiinduló és a tevékenységen keresztül történı ismeretelsajátítás elıtérbe helyezése
-
az „óvodaiskolás” értékelési rendszer alkalmazása
-
az önértékelési képesség fejlesztése
-
a felsı tagozatba lépés elıkészítése
Sikerkritériumok: -
az óvodaiskolás nagycsoportból a gyermekek 80 %-a beiratkozik az óvodaiskolás elsı osztályba
-
a szülık igénylik óvodaiskolás csoport indítását az óvodában
-
a képességmérések bizonyítják a gyermekek fejlıdését
-
a program iránt külsı érdeklıdés mutatkozik
48
3. ÓVODA
3.1.
BEVEZETÉS
Az óvodai program átfogja a teljes óvodáskor nevelı-fejlesztı munkáját, az Óvodai nevelés országos alapprogramja által. A Kálmán Lajos Óvoda Általános Iskola és Általános Mővelıdési Ház Kecskemét Megyei Jogú Város közgyőlési határozata alapján létesült 2007.június 28-án. Óvodai intézményegységek: - Kálmán Lajos Óvoda Általános Iskola és Mővelıdési Ház Egyetértés Utcai Óvodája Telephelye: Boróka Utcai Óvoda Boróka utca 2. - Kálmán Lajos Óvoda Általános Iskola és Mővelıdési Ház Hetényegyházi Óvodája Telephelyei: Hetényegyháza Kossuth u. 17. Méntelek Kecskeméti út 41. A TÁMOP 3.1.4. nyertes pályázójaként, a Kálmán Lajos NOMH Hetényegyházi Óvoda Ménteleki telephelyén a „Maci” csoportban 2009/2010-es nevelési év során bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag - vállalva 5 éven át a fenntarthatóságot . 3.2.
A PROGRAM ALAPELVE:
Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése. A gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek. Minden gyermek egyéniség, saját képessége szerint nevelhetı, fejleszthetı. Tervünk és célunk, hogy a nevelıtestületünk és az itt dolgozó munkatársak megfelelı felkészültséggel, jó kollektív hangulatban végezzék munkájukat. Tetteikkel a felnıttek sugározzák a szeretetet. A gyerekek kiegyensúlyozottak, derősek legyenek, kialakuljon biztonságérzetük. A program magában foglalja sok év legjobb gyakorlati tapasztalatait, a jól bevált értékeket megırizve. Bennünket, óvodapedagógusokat arra késztet, hogy az egészséges óvodai életet még sokrétőbben szervezzük, figyelembe véve a gyermek egyéni érési ütemét, sajátosságait és szükségleteiket.
49
3.3.
GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
3.3.1 Gyermekkép Minden gyermek fejlıdı személyiség. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodáinkban ezért arra törekszünk, hogy megértı, együtt érzı légkörben nevelıdjenek, a ránk bízott gyerekek. A családdal együtt szolgáljuk a gyermekek fejlıdését. Minden kisgyerek egészséges, kiegyensúlyozott, szorongásoktól és félelmektıl mentes legyen. Környezetében jól eligazodó, érdeklıdı, jó kapcsolatteremtı, alkalmazkodni tudó gyermekeket kívánunk nevelni. Próbáljanak logikusan gondolkodva megoldást találni a feladatokra. Találjanak barátokat, tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz, ha kell saját akaratuk legyızésével is. Az óvodáskor végére fizikailag és értelmileg olyan szintre jussanak el, hogy alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére. 3.3.2. Óvodakép Hirdetjük a gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes, családias, óvodai légkört, melyben a gyerekeket egyéni képességük szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyerekek testi – lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását a családi neveléssel együtt most és a jövıben is. 3.3.3 Pedagógiai hitvallásunk, alapelveink •
•
Valljuk, hogy a gyermekek jogainak tiszteletben tartásával, a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szem elıtt tartva, a családi nevelést kiegészítve, szeretetteljes óvodai légkörben tudjuk elısegíteni a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlıdését. Nevelımunkánk során maradéktalanul érvényesül a gyerekek tisztelete, szeretete, , adottságaik és képességeik fejlesztése, az egyenlı hozzáférés lehetıségének biztosításával – személyiségközpontú neveléssel.
•
A játékot kiemelt, mással nem helyettesíthetı tevékenységnek tekintjük, mivel a gyermek teljes személyiségfejlesztésére ad lehetıséget. Nevelési programunk legfıbb eszköze az elmélyült, szabad játék, amely egyben a tudatosan szervezett tanulási folyamat színtere is, mellyel az élethosszig tartó tanulást alapozzuk meg – Játékközpontúság.
•
Az egyén felıl közelítünk a közösség építés felé, tiszteletben tartva a másságot és különbözıséget, támogatva a barátságok alakulását, így válik
50
lehetıvé, az egyén és a közösség céljainak összeegyeztethetısége. Ez által biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek önazonosságának megırzését, az interkulturális nevelést. •
Biztosítjuk a hátrányos helyzető, a halmozottan hátrányos helyzető és az SNI-s gyermekek esélyegyenlıségét az egyéni sajátosságok figyelembevételével az egyéni érési ütemre és képességekre alapuló differenciált, személyre szóló tervezéssel, fejlesztéssel és értékeléssel. Ezen elvek alapja az ítélet és elıítélet mentes feltétel nélküli elfogadás.
•
Az esztétikus és biztonságos környezetben biztosítjuk a rugalmas és folyamatos napirenden, heti renden belüli tevékeny légkört, az érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodást, a környezettudatos magatartás fejlıdését és a pozitív érzelmi kötıdések alakulását.
•
Elveink az együttgondolkodás, az együttmőködés, bizalom és a pozitív pedagógus attitőd. Elkötelezettség, a jövı és környezetünk iránti felelısség és gondoskodás vezérli munkánkat és magatartásunkat. Fontos személyes példamutatásunk életvitelünkben és emberi kapcsolatunkban. Nevelımunkánk nem ad helyet az elıítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.
•
3.4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATAI Óvodai nevelésünk célja:
-
-
Óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek élmény gazdag környezetben, egyéni fejıdési ütemük tiszteletben tartásával, önálló gondolkodású személyiségekké váljanak. Fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Fokozott egyéni bánásmód alkalmazásával, a gyermekek másságát és különbözıségét elfogadva, és társaikkal elfogadtatva valósítjuk meg az integrált és inkluzív nevelést. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdése által közvetten segítsük elı az iskolai beilleszkedést.
Óvodai nevelésünk feladatai - Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül, a gyerekek meglévı tapasztalatainak felhasználásával alakítjuk a társakkal való kapcsolatot, viselkedési szokásokat, a nyelvi kifejezı képességet. - A gyerekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelıen tájékozottak legyenek az ıket körülvevı világról.
51
-
-
-
Sokoldalú képességfejlesztés során, játékos tevékenység közben, környezetre figyelı, környezettudatos és környezetvédı életvitel elsajátítása. Az anyanyelvi és kommunikációs képességek, kompetenciák fejlesztését. az óvodai élet teljes folyamatában valósítjuk meg, így biztosítva a gyermekek számára a beszélı környezetet Az óvodáskor végére fizikailag és pszichikailag megfelelı fejlettségő gyerekek kerüljenek ki az óvodából.
Nevelési feladataink területei •
Egészséges életmódra nevelés
•
Érzelmi nevelés és szocializáció
•
Anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés
3.4.1.
Egészséges életmódra nevelés
Cél: Alakuljon ki az egészséges életmód és harmonikus életvitel igénye, az optimális testi fejlıdés biztosításával, az egészség megóvás, megırzés szokásainak megalapozásával. Feladat:
Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése
Személyes kompetenciák: • • •
A gyermeki szükséglet felismertetése, kielégítése, a testi-lelki igények összehangolása, a helyes életritmus egészséges, biztonságos környezet kialakításával, a balesetmegelızés szabályainak ismeretével. A gyermekek önállóságának megalapozása az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, az egészségmegırzés szokásainak alakításával, a gondoskodással A nemi identitástudat és testséma fejlesztése az énkép, az önismeret, a mozgás, a gondozási feladatok és a gyermekek egészségvédelme során.
Szociális kompetenciák • •
Az együttmőködés fejlesztése, a társak, az óvodapedagógus és a dajka segítségének igényelésével és elfogadásával. Az egymás elfogadásának segítése, a tolerancia megalapozása az önkiszolgáló feladatok és a gondozási tevékenységek során.
52
Kognitív kompetenciák • • •
Érzékelés fejlesztése (tér- és vizuális érzékelés ) a tevékenységek folyamatában. Belsı motiváció erısítése a tapasztalatszerzés, gyakorlás és sikerélmény által. Gondolkodás fejlesztése a szabálytudat, feladattudat és feladattartás alakításával.
Speciális kompetenciák •
A harmonikus és differenciált mozgás fejlesztése a nagymozgások és a finommotorika koordinálása által.
Anyanyelvi kompetenciák • • • • • •
Általános és relációs szókincs fejlesztése. Szóbeli instrukció alapján történı feladatvégzés gyakorlása az egyéni sajátosságok és fejlettségi szint figyelembevételével. Különbözı kifejezésmódok gyakorlása a kapcsolódó tevékenységekben. Udvariassági formák gyakorlása, a kérés- elfogadás megfogalmazása által. Beszédfegyelem fejlıdése a tevékenységek során. Metakommunikációs jelzések felismerése, megértése.
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYEREKEK FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK: A gyermekek meglévı készségeire, képességeire és szokásaira alapozva az egyéni szükségletek és egyéni ritmus figyelembevételével történı fejlesztés.
TARTALOM: Testápolás: • • • •
mosakodás- kézmosás o rendeltetésszerő eszközhasználat o saját és a környezet esztétikájának megırzése Zsebkendı használat o Szükséglet szerint o Rendeltetés szerinti használat Fésülködés o igényalakítás o eszköz rendeltetésszerő használata WC használat o önállóság o saját és környezet esztétikájának megırzése o WC papír rendeltetésszerő használata
53
•
Fogmosás o eszköz rendeltetésszerő használata o saját és környezet esztétikájának megırzése o igényalakítás
Étkezés • önkiszolgálás – terítés sorrendisége • eszközök rendeltetésszerő, biztonságos használata, biztonságos környezet megteremtése • saját és környezet esztétikájának megırzése • kulturált étkezés szabályainak gyakoroltatása • új ízekkel történı megismerkedtetés Öltözködés • sorrendiség betartása • segítségkérés, önállóság • egyéni szükségletek, saját tempó figyelembevétele • saját és környezet esztétikájának megırzése Pihenés • egyéni szükségletek figyelembe vétele / alvásigény / • társak szükségleteinek figyelembe vétele Életritmus • rugalmas napirend az életkori, egyéni sajátosságoknak megfelelıen Mozgás-levegızés • Udvaron, szabadban tervezett szervezett spontán tevékenység Betegségmegelızés, egészségmegırzés • zöldség és gyümölcsnap • balesetmegelızés: balesetvédelmi szabályzók megtaníttatása, gyakoroltatása, rögzítése • biztonságos környezet megteremtése • edzés: légfürdı, napfürdı, mozgás biztosítása FELTÉTELEK: tárgyi o o o o o o o
tisztálkodási eszközök fali hımérı, óra csoportonként öltözıszekrény óvodai ágy, saját ágynemő asztalok, terítık, tálak, evıeszközök biztonságos, higiénikus környezet tagóvodánként balesetvédelmi szabályzat megléte
54
mentális feltételek o derős, nyugodt légkör o rugalmas napirend o egész nap friss levegı biztosítása / nyitott ablak / o pihenéshez csend, mese, zene biztosítása o vízivás folyamatos biztosítása o evıeszközök használata az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
Személyes példamutatás, elfogadás, mintaadás Pozitív megerısítéssel, dicsérettel, differenciálással, rávezetéssel, magyarázattal, szemléletes bemutatással, segítségkérés kivárásával az önállóság és a pozitív viszonyulás támogatása.
KIMENET -
saját és környezetének esztétikájára ügyel az alapvetı betegségmegelızés és egészségmegırzés szokásait, ismeri , szabályozni képes szükségleteit ügyel saját és környezetének esztétikájára
3.4.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Cél:
Valósuljon meg a gyermekek egyéni érdekeinek, képességeinek, tevékenység szükségleteinek kibontakoztatása, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben.
Feladat:
Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése
Személyes kompetenciák -
-
érzelmi biztonságot, otthonosságot, derőt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört nyújtó környezetben az érzelmi intelligencia megalapozása, fejlesztése, az önmagához való pozitív viszonyulás kialakulásával, az önbizalom, önfegyelem, és önértékelés erısítése: a nemi identitástudat alakításával szabad véleménynyilvánítás biztosításával ( önkifejezı, önérvényesítı törekvés ) az érzelmek szabad átélésének biztosításával lelkiismeret furdalás nélküli „nemet mondás „ lehetıségével
55
-
saját erısségek, gyengeségek megismerésével humorérzék fejlesztésével közösségi életre való felkészítéssel
Szociális kompetenciák -
-
-
szociális képességek fejlesztésével a szocializáció segítése: egymás megismerésével a különbözıség elfogadásával, a szabad társválasztással normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való pozitív viszonyulás kialakításával, a beilleszkedés fejlesztése a közösségbe különbözı tevékenységek során a kezdeményezıkészség, szervezıkészség, együttmőködı és alkalmazkodó képesség, valamint a segítségkérés és nyújtás, tolerancia képességének fejlesztése. a felnıttekhez (óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, valamint óvoda további dolgozói ), a közösséghez ( gyermek-gyermek ) és a tágabb környezethez való pozitív attitőd jellemezze konfliktusok kezelésének képességfejlesztése csoportkohézió fejlesztése, ünnepek, élmények, távlatok átélésével a csoportszervezıdés alakítása a szerepelsajátítás segítségével az önérvényesítés helyes arányára való törekvéssel
Kognitív kompetenciák -
-
Az intellektuális és erkölcsi érzelmek megalapozása, fejlesztése, megerısítése a spontán érdeklıdés, egymástól való tanulás erısítése, fejlesztése, tapasztalatok és cselekedetek által a tudásvágy és a problémamegoldás kialakításával a siker örömének és a kudarc megélésébıl való kivezetés biztosítása. szülöföldhöz való kötıdés alapjaként a gyermek ismerje meg szőkebb és tágabb környezetét a szokás és normarendszer megalapozása az erkölcsi tulajdonságok és az akarat fejlesztésével. / együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, adakozás, felelısség, /.
Speciális kompetenciák -
az egyéni szociális képességek kibontakoztatásának lehetısége egyéni feladatadással, tehetséggondozással az érzékszervi, értelmi, mozgássérült hátrányos helyzető halmozottan hátrányos helyzető, elhanyagolt gyermekek nevelése sajátos törıdéssel, szükség esetén megfelelı szakemberek bevonásával ( pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász )
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák
56
-
érzelmek kifejezésének nyelvi-, kommunikációs-, és metakommunikációs megnyilvánulási formáinak gyakorlása, fejlesztése, modell alapján szinonímák, szófajok, új fogalmak megismerése, használata, beépülése a szókincsbe ok-okozati összefüggések szóbeli megfogalmazása a nemet mondás és az ıszinteség nyelvi formáinak kialakítása, gyakorlása – mintakövetéssel. véleménynyilvánítás során az ítéletmentes gondolkodás kialakítása
HÁTRÁNYOS FELADATOK:
HELYZETŐ
ÉS
SNI-S
GYERMEKEKRE
VONATKOZÓ
Biztonságot nyújtó légkörben olyan megoldási módok közvetítése, amelyek segítségével képes mérlegelni, hogy az ıt ért ingerekre érzelmi hatásokra hogyan reagáljon a csoportnormák betartása mellett. - az egyén szintjén a bizalom és elfogadás által a nyitottság és a befogadás képességeinek kialakítása - Csoportszinten az odafordulás, tolerancia és figyelem által az elfogadás, empátia fejlesztése, a mássággal való együttélés gyakorlása TARTALOM -
családlátogatás / óvodába lépés elıtt ) befogadás gondozás játék mese-vers ének, zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézi munka mozgás a külsı világ tevékeny megismerése munka jellegő tevékenységek tevékenységekben megvalósuló tanulás hagyományok, ünnepek szokások, szabályok, normák kapcsolatok o gyermek-óvodapedagógus o gyermek-dajka o gyermek-gyermek o gyermek – az óvoda további dolgozói
FELTÉTELEK: -
elvonulás lehetıségeinek biztosítása konfliktushelyzetek, súrlódások lehetıségének kiegyensúlyozott légkör biztosításával
csökkentése
a
57
HAGYOMÁNYOK, NÉPHAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK -
születésnapok, névnapok ünneplése Kecskemét Város Napja „Tök jó nap „ Mikulás Advent és Karácsony Farsang Húsvét Néptánc-találkozó Március 15 Kézmőves foglalkozás a szülıkkel Anyák napja Gyermeknap Projektnap Nyílt nap Évzáró – nagyok búcsúztatása
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
diszkréció, tapintatosság, nyitottság, érzelmi azonosulás, elfogadás a családlátogatás során személyes minta és példamutatás élményszintő tapasztalatok, tevékenységek biztosítása az érzelmek átéléséhez. csoportkohézió erısítése a közös élmények, hagyományok átélésével segítse meg és ébressze fel a gyermekekben az önkifejezést illetve az önérvényesítı törekvést, az én-tudat alakulását az óvodapedagógus megerısíti és támogatja a gyermekben kialakuló önértékelés alapjainak lerakását, helyzetet teremt az önkifejezés módjára
KIMENET -
ismeri a közösség szokásait, szabályait képes az erkölcsi normákat elfogadni, ezáltal a saját érzelmi-akarati állapotát szabályozni pozitív kötıdés alakul ki a szülıföld iránt nemzeti identitástudat megalapozása énkép - önkifejezés , önérvényesítés fejlıdése szociálisan éretté válik az iskolakezdésre.
3.4.3. Anyanyelvi- értelmi fejlesztés, nevelés 3.4.3.1. Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelıtevékenység egészét áthatja.
58
Cél:
Az anyanyelvi nevelés gyermek személyiségébe épüljön be az anyanyelv ismerete, megbecsülése, szeretete. A kommunikációs eszköztár tegye képessé, érzései, élményei, gondolatai szabad megfogalmazását és közvetítését. Alakuljon a gyermekek spontán beszéde tudatos nyelvhasználattá – magyarságtudat megalapozása Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermekek értelmi fejlıdésének elısegítése, biztosítása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével
Feladat: Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése az anyanyelvi nevelés során
Személyes kompetenciák -
beszédkedv erısítése változatos beszédhelyzetek megteremtésével, élmények, tapasztalatok biztosításával, pozitív megerısítéssel szóbeli kommunikáció fejlesztése a természetes beszélı környezettel helyes beszédtechnika kialakítása ( beszédlégzés, artikulációs készség, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés fejlesztésével )
Szociális kompetenciák -
-
verbális és nem verbális kommunikációs kapcsolatteremtı -, és tartó képesség fejlesztése helyes minta és szabály közvetítéssel az ıszinteség, udvariasság nyelvi formáinak kialakítása, gyakorlása az önérvényesítés megvalósításával a csoportnormák tiszteletben tartása mellett véleménynyilvánítás, vita, kritikai gondolkodás, egymás meghallgatásával, a beszédfegyelem és az együttmőködés megalapozása az érkezés távozás esetén személyre szóló, szemkontaktus alapú üdvözléssel közösségi nevelés
Kognitív kompetenciák -
-
szókincs gyarapítása, a kifejezıképesség komplex fejlesztése a kommunikációs kedv fenntartásával és ösztönzésével beszédpercepciós képesség fejlesztése a komunikációs ( verbális, nem verbális ) jelzések felismerésének használatával, gyakorlásával, egyéni bánásmód differenciált fejlesztés alkalmazásával magabiztos, tudatos önkifejezés a nyelvi kommunikációs attitődök segítségével
Speciális kompetenciák
59
-
-
a beszédfejlıdés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása az egyéni adottságok, érési ütem, sajátosságok és szükségletek figyelembevételével, a belsı motivációra alapozott differenciált fejlesztéssel tehetséggondozás, választékos nyelvi eszközökben gazdag, kulturális stílus különbözı kommunikációs helyzetek megteremtésével
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK Intim beszédhelyzetek biztosításával a biztonságérzet növelése, egyéni megnyilvánulások segítése. A sajátos fejlıdési szinttel rendelkezı gyermeknek biztosítani, hogy tanulja meg értékelni saját meglévı képességeit azokat teljes mértékben kihasználni. Becsüljék meg saját értékeiket, épségüket, ezáltal fejlıdik énképük, személyiségük Személyes mintaadással közvetítsük a szeretetteljes kommunikáció elsajátításának lehetıségét
TARTALOM -
családlátogatás során a család nyelvi kultúrájának megismerése az egészséges életmód tevékenységei az érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és szocializáció helyzetei az értelmi fejlesztés tevékenységei, élményei szabad játék vers, mese ének, zene, énekes játék és egyéb zenei tevékenységek rajzolás, mintázás, kézi munka lehetıségei mozgás, mozgásformák külsı világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó tartalmak, helyzetek, módszerek munka jellegő tevékenységek tanulás lehetıségei anyanyelvi fejlesztı játékok győjteménye felnıtt minta spontán utánzással a mindennapi tevékenységek során
FELTÉTELEK -
mesesarok nyelvi játékgyőjtemény drámapedagógiai játékok és ritmikus mozgások népi énekes játékok és táncok
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
személyes minta és példaadás, szabályközvetítés reális, szituációnak megfelelı, egyértelmő fogalmazás beszédtechnikailag igényes, szókincsében választékos, modell értékő
60
-
gyermeket meghallgató, a gyermeki kérdéseket támogató, igényesen válaszoló beszélı környezettel szabályt közvetít, és elkerüli a javítgatást tapintatos kommunikáció gyermekkel és a szülıvel pozitív megerısítéssel támogató metakommunikációja színes helyzeteknek megfelelıen alkalmazza hibátlan hangképzéső szituációhoz alkalmazkodó hangerı
KIMENET - folyamatos összefüggı tiszta beszéd nyelvi kifejezıkészség kialakulása - a gyermek spontán beszéde tudatos nyelvhasználattá alakul - tempó, hangsúly, hangerı és a prozódia elemek jól tükrözik a magyar nyelv sajátosságait 3.4.3.2. Értelmi fejlesztés, nevelés Cél: Valósuljon meg a gyermekek természetes kíváncsiságára és érdeklıdésére alapozva olyan személyiségfejlesztés, amely élmények, tapasztalatok és tevékenységek által fejleszti a megismerési folyamatokat ( érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem ), a gondolkodási mőveleteket és a kreativitást, hogy a gyermek eljusson a szemléletes – cselekvı szintrıl, a szemlélete – képszerő gondolkodási szinten át a problémamegoldó gondolkodásig és az így szerzett tudást képes megváltozott körülmények között is alkalmazni. Feladat: Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése az értelmi nevelés során
fejlesztés és
Személyes kompetenciák -
-
intellektuális érzelmek fejlesztése a tudás örömének átélésével az önértékelés fejlesztése tudatos feladatvállalással és végzéssel különbözı és változatos tevékenységekben és élethelyzetekben a gyermekek ismereteinek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, bıvítése az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelme, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése reális önértékelés alakítása a sikerélmény, a pozitív megerısítés által. cselekvı. manipulatív, kreatív gondolkodás fejlesztése a gyermek ötleteinek támogatásával
Szociális kompetenciák -
mások ötleteinek elfogadásával, együttmőködéssel a kooperációs készség fejlesztése konfliktuskezelés, szabálytartás, magatartásminta, beállítódások alakítása, utánzás és mintakövetés lehetıségének biztosításával
61
Kognitív kompetenciák -
-
tapasztalatszerzés, felfedezés, felfedeztetés a gyermek kíváncsiságára építve élményforrás biztosításával spontán utánzás lehetıségeinek kihasználása az önkéntelen figyelemre alapozva a gyermeki érdeklıdés, kíváncsiság felkeltése az élmények, lehetıségek, tapasztalatok biztosításával az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetben készségek, képességek problémamegoldó gondolkodás alakítása, különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, ezáltal megalapozva egész életen át tartó tanulást
Speciális kompetenciák -
egyénre szabott tevékenységek lehetıségének biztosításával az egyéni adottságok, érési ütem, sajátosságok és szükségletek figyelembevételével, az aktivitásra és belsı motivációra alapozott tehetséggondozás megvalósítása.
Nyelvi-, kommunikációs kompetenciák -
artikulációs készségfejlesztés szófajok megismerésével a mondatalkotás és a késıbbi szövegértés kialakulásának segítése ok-, okozati összefüggések elemi következtetések, ítéletek szóbeli megfogalmazása a látott, hallott információk észlelésének megfogalmazása elemzı, összehasonlító mőveletek szóbeli megfogalmazásra törekvés mővészetekhez való pozitív viszony alakítása a bennük fellelhetı kommunikációs csatornákon keresztül élmények megfogalmazása az élethelyzetekrıl, tapasztalatszerzésrıl szövegértés képességeinek megalapozása a komplex területeken keresztül
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYEREKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK A tanulás során új tapasztalatok szerzésének biztosítása a társadalmi és természeti környezetrıl, biztonságérzet kialakításával. Személyre szabott differenciált fejlesztés az egyéni érési ütem figyelembevételével. TARTALOM -
egészséges életmódra nevelés érzelmi nevelés és szocializáció anyanyelvi kommunikációs nevelés játék – szabad játék vers, mese ének, zene, énekes játék
62
-
rajzolás, mintázás, kézi munka mozgás a külsı világ tevékeny megismerése munka tanulás egyéb spontán tevékenységek
FELTÉTELEK - cselekvı környezet – alakítható, több célból felhasználható eszközök - rugalmas heti rend - témakörös vagy projekttervezés - természetes élethelyzetekben történı élménynyújtás, győjtımunka tapasztalatszerzés - tárgyi eszközök biztosítása PEDAGÓGUS ATTITŐD -
-
a gyermeki tevékenységekben biztosítja a felfedezés lehetıségét annak örömét, élmények biztosítása a gyermeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során személyre szabott pozitív megerısítéssel, értékeléssel segíti elfogadó, segítı, támogató személyes minta és példaadás pozitív visszajelzés, a dicsérettel való megerısítés spontán beszédhelyzetek létrehozása egyéni érési ütem és az életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítja a gyermek önmagához való fejlıdését az élmények lehetıségét tudatosan, tervezi, szervezi a gyermekek természetes kíváncsiságára épitve, figyelve arra, hogy minden gyermek egyenlıen hozzáférhessen. a próbálkozás lehetıségét biztosítja az óvodapedagógus sikerélményhez juttat - a kooperatív tanulás kialakulása
KIMENET -
önismeret alapjai motiválható, figyelme fenntartható, gondolkodási mőveleteket alkalmazza meglévı tapasztalatait kreatívan használja fel különbözı élethelyzetekben
3.5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
3.5.1. Személyi feltételek -
nevelımunka kulcsszereplıje az óvodapedagógus – elfogadó, segítı, támogató attitődje modell mintát jelent a gyermekek számára
63
-
-
az óvodapedagógus és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek nevelési célkitőzéseit biztosítjuk – lehetıség egymás kultúrájának és anyanyelvének megismertetésére A migráns / hazájukat elhagyni kényszerülı családok / gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, társadalmi integrálását – az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok védelmében.
3.5.2. Tárgyi feltételek -
az óvoda rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. tárgyi felszerelések a gyermekek számára hozzáférhetı, és elhelyezésük biztonságos az óvoda biztosítja a lehetıséget az szülık fogadására az eszközök és felszerelések jegyzéke a mellékletben megfelelı munkakörnyezet áll a munkatársak részére
3.5.3. Óvodai élet megszervezése -
-
az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel kizárólag óvodapedagógus foglalkozik napirend és heti rend rendszerességre épül és a rugalmasságot is biztosítja tekintettel a helyi szokásokra, igényekre a gyermeki tevékenységben a játék kiemelt szerepet kap az egyéb párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységekkel harmonikus arányban az óvodapedagógus a gondozás során is fülönös figyelmet fordít a nevelésre és segíti a gyermekek önállóságának fejlıdését a csoportnaplóban tervezi az óvodapedagógus a nevelımunkáját a fenntartó által jóváhagyott HOP alapján biztosítjuk az együttmőködést a gondozást végzı dajkákkal a gyermekek fejlıdését kötelezı dokumentumban, a fejlıdési naplóban követjük nyomon.
Napirend és heti rend kialakításának elvei: -
A tevékenység központú óvodai élet megszervezése Párhuzamosan végezhetı differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó rendszeresség és ismétlıdések kialakítása Napirend / javaslat / 6.30 - 7.00 7,00 - 10.45
gyülekezés játék szabadon választott tevékenység, 64
mozgás tízórai játék
lehetıség a tervezett tevékenységre mindennapos testnevelés, testápolási teendık szabadon választott tevékenység, lehetıség a tervezett tevékenységre, képességfejlesztés
10.45 – 13.00
udvari játék
13,00-15,00 15,00-17,30
testápolási teendık ebéd pihenés alvás mesével, altatódallal Folyamatos ébredés, testápolási teendık, uzsonna játék
3.5.4. Az óvoda kapcsolatai CSALÁD Minıségpolitikánk alapja a család, legfontosabb közvetlen partnerünk a gyermek és a szülı. A kapcsolattartás elvei: -
az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését figyelembe véve a családok sajátosságait, szokásait, érvényesítjük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. személyes odafordulással megvalósul a diszkréció és a titoktartás a csoportban folyó tevékenységek és nevelési feladatok folyamatába való betekintéssel teret engedünk a nyilvánosságnak a kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartása korrekt partneri viszony elérhetıség biztosítása
Az együttmőködés formái:
Kapcsolattartás Beiratkozás Családlátogatás
Cél Adatfelvétel Ismerkedés az óvodával Gyermek életkörülményeinek megismerése
Munkaforma Egyéni beszélgetés Játék a gyerekkel Egyéni beszélgetés
65
Óvodakezdésbefogadás
Szülıi értekezlet
Nyílt napok
Szülıi Szervezet
Kézmőves foglalkozás
Óvoda programjával való ismerkedés Minél fájdalom-mentesebb elválás a szülıktıl Bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt Óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése Egy-egy csoport életének, fejlıdésének megbeszélése Egy-egy csoportban készült video felvétel megtekintése 1-2 nap esetén betekintés az óvoda mindennapjaiba
Kisszakaszos befogadás Folyamatos és fokozatos befogadás Értekezlet Csoportos értekezlet Helyzet megbeszélés
Megfigyelés Közös megbeszélés Egyéni problémák Egyéni megbeszélések
Szülıi feladatok Értekezlet koordinálása megbeszélés Szülıi kezdeményezések megvalósítása Szülık érdekképviselete
Szülı-gyermek kapcsolat megismerése Közös élménnyel az óvodai kötıdés erısítése A játék elsıdlegességének megerısítése a szülıkben Családi nap Szabadidı tevékenység hasznos eltöltése Közös beszélgetések kezdeményezése Közös élménnyel óvodai kötıdés erısítése, Szülık bálja Óvoda támogatási lehetıségének biztosítása az Pozitív kötıdés óvodához Anyák napja Meghitt, közös együttlét Közös játék élmény Anya-gyermek kapcsolatának mélyítése Évzáró mősor – Közös élménnyel az nagycsoportosok óvodai együttlét erısítése
Közös játék, barkácsolás, kézmővesség
bálszervezés
Közös együttlét
Közös együttlét
66
búcsúzása
A csoport vidám hangulatú játékos mősora
KAPCSOLATFELVÉTEL A LEENDİ SZÜLİKKEL: - szülı fogadása - óvoda bemutatása - helyi nevelési rendszer fı vonalának megismertetése - az óvodát bemutató helyi nevelési program rövid kivonatának ismertetése.
KMJV Intézményi és Családvédelmi Iroda – Családvédelmi Osztály A SZAKÉRTİI BIZOTTSÁGGAL, NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL Kapcsolatunk egyre fontosabbá válik, a BTM-es és az SNI-s gyermekek kapcsán. A beiskolázáshoz adott véleményekkel, a gyermekek fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal segítik az óvodapedagógusok munkáját. . Intézményünkben a VÁROSI LOGOPÉDIA minden évben felméri a gyermekek beszédkészségét, és biztosítja számukra a fejlesztés lehetıségét. A KECSKEMÉTI FİISKOLA óvószakos hallgatóinak évek óta lehetıséget biztosítunk a szakmai gyakorlat megszerzéséhez, felkészítjük ıket a sikeres záró-vizsgára. Amennyiben erre a fıiskola igényt tart, szívesen teszünk eleget kérésüknek, hiszen ez is erısíti óvodánk jó hírnevét, egyben módot ad az óvónık önképzésére, szakmai továbbképzésére. A KECSKEMÉTI IFJÚSÁGI OTTHON ÉS A KECSKEMÉTI KULTURÁLIS ÉS KONFERENCIA KÖZPONT programjait a nevelık figyelemmel kísérik. A bábelıadások, gyermekmősorok, kiállítások, az óvodások részére szervezett foglalkozások látogatása mindig szerepelnek a csoportok éves terveiben. Együttmőködünk a KÁLMÁN LAJOS ÓVODA MŐVELİDÉSI HÁZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEIVEL: - Vásárhelyi Pál Általános Iskola - Móricz Zsigmond Általános Iskola - Ménteleki Általános Iskola - Kadafalvi Általános Iskola - Hetényegyháza Mővelıdési Ház Szükség esetén kapcsolatot tartunk kisebbségi szervezetekkel .
fenn
ÁLTALÁNOS
ISKOLA ÉS
a kisebbségi önkormányzatokkal,
67
3.6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 3.6.1. Játék Cél:
Olyan boldog gyermekkor megteremtése ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai ötletei kibontakozhatnak, képességeik komplex módon fejlıdhetnek, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, pozitív megerısítéssel
Feladat: A gyermek önállóságára alapozva a gyermeki szükségleteket kielégítve az önmegvalósítás és kreatívitás lehetıségének biztosítása. A szabad játék lehetıségének biztosítása során a közösség szabályainak elsajátítása és egymás tiszteletben tartása HÁTRÁNYOS FELADATOK -
HELYZETŐ
ÉS
SNI-S
GYEREKEKKEL
KAPCSOLATOS
az egyén fejlettségéhez igazodva megfelelı játékeszköz kiválasztása biztosítja a kisgyermekek igényeinek megfelelı lelki törıdést, biztatást, megerısítést ad szeretetteljes légkörben, minél többoldalú tapasztalatszerzés biztosításával új ismeretek szerzése a meglévı tudástartalmak alkalmazásával.
FELTÉTELEK -
nyugodt, derős légkör balesetmentes, biztonságos hely elegendı idı az eszközök / cselekvéses gondolkodási helyzetek lehetıségek / játék színterek biztosítása / játszósarkok, kuckók létrehozása, udvar / élményszerzési lehetıség biztosítása
JÁTÉKFORMÁK -
gyakorlójáték konstrukciós játék szimbolikus szerepjáték szabályjáték
GYAKORLÓJÁTÉK TARTALOM -
mozgásgyakorló játékok játék különbözı anyagféleségekkel játék a hangokkal játékszerek, eszközök rakosgatása
68
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák -
testséma énkép alakulásának segítése szem- kéz koordináció fejlesztése dominancia kialakulásának megsegítése térérzékelés fejlesztése
Szociális kompetenciák -
a biztonságérzet kialakítása az egymás mellett játszás lehetıségének biztosításával saját és egymás játékeszközeinek tiszteletben tartása
Kognitív kompetenciák -
érzékelés, észlelés fejlesztésével megismerı tevékenység megalapozása eszközök tárgyak tulajdonságának használhatóságának megismertetése
Testi kompetenciák -
a téri tájékozódás, mozgáskoordináció fejlesztése a nagymozgások által
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
beszédkedv és kommunikációs képesség fejlıdése a halandzsa szövegek, és a hanggal kísért ritmikus játékok által szókincs bıvítése artikuláció, beszédritmus fejlesztése a ritmikus szótagismétlésekkel
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
a gyermek személyes terének védelme és elfogadtatása a gyermekek által segítı, elfogadó, ösztönzı barátságos tudatos jelenlét, indirekt irányítás felelıssége
KONSTRUKCIÓS JÁTÉK TARTALOM -
manipulálás kooperáció a társakkal / tervezés, feladatok elosztása, szerepvállalás, problémahelyzet megoldása /
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE
69
Személyes kompetenciák -
énkép alakulása egyéni alkotások létrehozásával, az ˇ”Én csináltam „ tapasztalata növeli biztonságérzetét kooperációs képesség fejlesztése közös produktumok készítésével pozitív megerısítéssel a sikerélmény biztosítása a csoport elıtti elismeréssel és a folytatás valamint a továbbfejlesztés lehetıségének biztosításával
Szociális kompetenciák -
az együttmőködési képesség fejlesztése a közös alkotások során az egymástól való tanulás biztosítása és egymás produktumának tiszteletben tartása
Kognitív kompetenciák -
észlelések / hallás, látás, tapintás / fejlesztése az eszközök, anyagok tulajdonságainak megismerése során motorikus képességek fejlesztése a konstruálások alkalmával szem- kéz koordináció fejlesztése az összeillesztés és szerkesztés által téri relációk fejlesztése által a matematikai kifejezések elsajátítása, rész – egész viszonyának megtapasztalása
Speciális kompetenciák -
alkotó fantázia és kreativitás kibontakoztatása az egyéni ötletek, elképzelések megvalósításával
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
alkalmazzák a megszólítás, kérés, ténymegállapítás, ítéletalkotás véleménynyilvánítás nyelvi formáit szóbeli szövegalkotás fejlıdése a változatos gyakoroltatás során az érzelmek kifejezése verbális és nonverbális eszközök használatával
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
példa és ötletadó együttmőködést ösztönzı, támogató helyet és lehetıséget biztosító az alkotások bemutatására, megırzésére bíztató, dicsérı, tanácsadó tudatos jelenlét, indirekt irányítás felelıssége
SZIMBÓLIlkS SZEREPJÁTÉK
70
TARTALOM -
szituációs játék – szerepjáték báb dramatizálás
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák -
magatartásforma és viselkedéskultúra fejlesztése a szerepbe való beleélés által a feszültség, gátlásosság feloldása a bábbal, a szereppel való azonosulás során önértékelése fejlıdjön az önkéntes szerepvállalással
Szociális kompetenciák -
az empátiát segítı magatartásformák erısítése a szerepek gyakorlásával tapasztalataik élményeik alapján segítséggel gyakorolják a konfliktushelyzetek megoldását az önérvényesítés mellett váljék képessé saját akaratának háttérbe szorítása / szerepelfogadás szerepvállalás szerepátadás / erkölcsi intellektuális érzelmek erısödésével érzelmi fejlesztés a csapatmunka során fejlıdjék kooperációs képességük
Kognitív kompetenciák -
megismerı kompetencia fejlesztése újabb és újabb ötletek cselekvéssorozatok által a valóság és képzelet viszonyának megéreztetése a valóság sokoldalú megismertetésével és eljátszásával fejlıdjék mozgáskoordinációja a téri percepció testséma a mozgás által a figyelem, emlékezet, képzelet reprodukciós készség fejlesztése a kitalált történetek visszaadásával
Speciális kompetenciák -
szereplési lehetıségek biztosításával a szereplési vágy kielégítése és a kreativitás kibontakoztatása tehetséggondozás
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
növekedjék a társakkal való kommunikáció igénye, beszédkedve fokozódjon a beszédértés a társak megértése
71
-
az irodalmi mővekben szereplı szófordulatok beépülésével gyarapodjék szókincse, legyen árnyaltabba kifejezıkészsége a szerepformálás során fejlıdjék mozgása és verbális eszközrendszere ismerkedjen a prozódiai elemeivel / hangszín, hangerı, hangsúly, artikuláció /
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
példaadó, segítı bátorító improvizatív kezdeményezı együtt játszó önállóságot segítı indirekt irányító, tudatos jelenlét
SZABÁLYJÁTÉK
TARTALOM mozgásos játékok • • • • •
énekes népi játékok fogócskák szembekötısdik labdajátékok versenyjátékok
értelem fejlesztı játékok •
érzékelést, észlelést, megfigyelıképességet, figyelmet, logikus gondolkodást, ismereteket, beszédkészséget fejlesztı játékok
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák -
alakuljon reális önértékelésük a siker-, és kudarctőrı fejlıdésével erısödjék feladattartásuk a szabályok betartása által
képesség
Szociális kompetenciák -
sajátítsák el a helyes magatartás alapvetı formáit 72
-
alapozódjék meg felelısségérzetük a csoportos versenyek során / csapatszellem, versenyszellem / fejlıdjék szabálytudatuk a szabályok elfogadásával és betartásával törekszünk az egymásért folytatott játéktevékenység örömének kialakítására
Kognitív kompetenciák -
fejlıdjék érzékelésük, észlelésük és megfigyelıképességük az értelem fejlesztı játékok biztosításával a problémahelyzetek megoldása során végzett gondolkodási mőveletek által fejlıdjék logikus gondolkodásuk a figyelemmegosztás és figyelemkoncentráció fejlıdésével erısödjék figyelmők a szabályjátékok biztosításával fejlıdjék ügyességük, gyorsaságuk, legyen harmonikusabb, összerendezettebb a mozgásuk fejlıdjék a testséma és a téri percepció, a mozgásos feladatok által
Speciális kompetenciák -
állítások, szabályok felállításával a meglévı szabályok gyakorlásával fejlıdjék logikus gondolkodásuk
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
alkalmazzák az udvariassági magatartásformákat a tevékenység során legyenek képesek érzelmeiket kifejezni és mások számára elfogadhatóvá tenni tevékenység közben nevezzenek meg cselekvéseket, tárgyakat, testrészeket, relációkat, színeket stb. így gazdagodjék nyelvi struktúrájuk.
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
ösztönzı bátorító irányító pontos, érthetı, rövid, tömör, szemléletes magyarázat, szabály ismertetése során tudatos jelenlét, indirekt irányítás felelıssége
KIMENET -
változatos játéktevékenységek során fejlıdik önismeretük élvezi a szabad játék adta kreativitás lehetıségét képes önállóan és társakkal együttmőködve, szabályokat betartva elmélyülten játszani megtervezi és megszervezi társas tevékenységét, kialakul az együttjátszás igénye
73
-
használja a szituációnak megfelelı kommunikációs formákat szabálytudatuk erısödésével megtanulják elviselni kudarcaikat
3.6.2. Vers, mese Cél: Alapozzuk meg a biztonságos kifejezést az anyanyelv szépségének, kifejezıerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal. Alakuljon a gyermek nemzeti identitástudata a gyermek életkorának megfelelı népi, klasszikus és a kortárs irodalmi élmények nyújtásával. Feladat: - az anyanyelv ápolása a mindennapi mesélés, mondókázás, verselés által. - hagyományok ırzése a népi mondókák által erkölcsi, esztétikai érzelmek fejlesztése, ráébresztés - az irodalom iránti érdeklıdés felkeltése - a gyermeki önkifejezés alternatív lehetıségének biztosítása a saját vers és mesealkotás lehetıségével, valamint annak mozgással és / vagy ábrázolással történı kombinálása. KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE: Személyes kompetenciák -
személyiségfejlesztés az érzelmek és gondolatok szabad áramlásával az önkifejezés / saját vers és mesealkotás / lehetıségeivel, biztosításával az önismeret az önértékelés fejlesztése a népi, klasszikus és a kortárs irodalmi mővek megismerésével esztétikai, erkölcsi értékek felismertetése
Szociális kompetenciák -
a közösen átélt irodalmi élmények az együvé tartozás megéreztetése viselkedés- és magatartásformák alakítása a bele élıképesség fejlesztésével az alkotó fantázia, kreatív fejlesztése a szükséges eszközök elkészítésével az eltérı képességek tiszteletben tartásával a különbözıség elfogadásának toleranciának fejlesztése
Kognitív kompetenciák -
-
a nemzeti identitástudat alakítása az önismeret és a világkép fejlesztésével az irodalmi mővek változatos tevékenységeken keresztül történı feldolgozása reprodukciós képesség és az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése improvizatív képesség fejlesztése a bábjáték, dramatizálás során – a fantázia szárnyalásának lehetıségével
Speciális kompetenciák
74
-
a mindennapos meséléssel a gyermekek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlıdésének elısegítése esztétika nevelés a mővészeti ágak komplex alkalmazásával tehetséggondozás a mesék, versek reprodukálásával, az egyéni és kifejezésmódok ösztönzésével, támogatásával
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
-
az anyanyelv fejlesztése helyes mintaadással a biztonságos önkifejezés megalapozása a nyelv szépségének, kifejezıerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a népi mondókák, versek ismételgetésével a helyes beszédtempó, hangsúly, ritmus és hanglejtés gyakorlása az irodalmi alkotások megszerettetése által a beszédkedv felkeltése, megtartása, beszédlégzés és artikuláció gyakorlása a beszédfantázia fejlesztése a mozgás, zenei hatások, ritmusélmények összekapcsolásával a népi-, a klasszikus és a kortárs irodalmi mővek változatos alkalmazásával sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, ezáltal szókincs bıvítése / régies, népies szavak, hangutánzó, rokon értelmő szavak, a beszédtartalom gazdagítása különbözı szófajok és mondatfajták alkalmazásával a metakommunikációs eszköztár fejlesztése helyes mintaadással és a mintakövetéssel az élmények reprodukálása során
HÁTRÁNYOS FELADATOK -
-
HELYZETŐ
ÉS
AZ
SNI-S
GYERMEKEKRE
VONATKOZÓ
a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mővek felhasználásával a gyermekirodalmi alkotások megszerettetése, a gyermekek erkölcsi érzelmeinek fejlesztése a személyes kapcsolat, mint a fejlesztés érzelmi alapjának kialakítása a versek, a mondókák mondogatásával, ritmizálásával az irodalmi élmények befogadásával és átélésével fejlıdnek, bensıségesebbé válnak érzelmi kapcsolataik az irodalmi élmények közösségi szintő megélése által a nyelvi kultúra és értelmi képesség fejlesztése a hangulati és érzelmi elemek nonverbális megjelenésével az utánzó képesség fejlesztése a mese erejével erısödik én-tudatuk, fejlıdik önbizalmuk.
TARTALOM -
-
népi mondókák gyermekversek o népköltészet o irodalmi mővek mesék
75
-
o népmesék o mőmesék reális történetek, elbeszélések spontán verselés, mesélés – saját vers és mesealkotás klasszikus és kortárs irodalmi mővek
FELTÉTELEK -
-
mindennapos mesélés, mondókázás, verselés az óvodai élet tervezett és spontán helyzetei hely, idı, mesesarok biztosítása könyvek: o mesekönyvek o leporelló o verses kötetek o ismeretterjesztı könyvek, DVD-k o mővészeti albumok o mesegyőjtemény bábok, fejdíszek, jelmezek, díszletek paraván diavetítı, filmek a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások kialakítása
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
-
irodalmi élményt nyújtó mővészi értékő többségében magyar irodalmi alkotások bemutatása a gyermek életkori sajátosságainak és pszichikus jellemzıinek megfelelı irodalmi mővek, alkotások választása a mese és versmondás emlékezetbıl történjen, megırizve ezáltal a mőfaj nyelvi és stiláris elemeit, jellegzetes kifejezéseit, szófordulatait, képszerő kifejezéssel / kivétel az alvás elıtti mese és a gyermek által a csoportba behozott könyvek/ biztosítja a mindennapos mesélést, mondókázást, verseket egyaránt elmélyül a népi klasszikus és kortárs irodalmi mővekben bemutatáskor alkalmazza a beszéd-, és elıadás technikai eszközöket és a metakommunikáció változatos formáit személyes példaadás a könyv szeretetére és tiszteletére gyermekek ösztönzése a kifejezı vers és mesemondásra
KIMENET -
igénylik a meséket, verseket, mondókákat képes az általa szeretett mese, vers reprodukálására kialakul szeretetük és tiszteletük a könyvek iránt, azokat naponta forgatják, használják ismeri és alkalmazza az irodalmi mővek tolmácsolásához kapcsolódó magatartási szabályokat
76
-
gondolkodásuknak, képzeletük, fantáziájuk szándékos figyelmük fejlıdik, beszédkedvük erısödik, kialakul beszédfegyelmük gyarapodik szókincsük, érthetı, kifejezı beszédükhöz használják a metakommunikációs eszközöket
3.6.3.Ének, zene, énekes játék Cél: Valósuljon meg a gyermekek zenei érdeklıdésének felkeltése, zenei ízlésének formálása és esztétikai fogékonyságának megalapozása – ezáltal fejlıdjön nemzeti identitástudata. Feladat: - a környezet hangjainak, zörejeinek megfigyelésével, az ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal, énekes játékokkal a gyermekek éneklési kedvének felkeltése, zenei fogékonyságuk alapozása - a közös ének – zenei tevékenység során az együttes élmény biztosítása a játékos jókedv megteremtése mely elısegíti a zenei anyanyelv kialakulását - a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése / ritmus, éneklés, hallás, mozgás / és a zenei kreativitás alakítása az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások által - a gyermekek hovatartozását figyelembe vevı zenehallgatási anyag megválasztása - a gyermekek mindennapi tevékenységének legyen része az éneklés, zenélés
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák -
az éneklési kedv felkeltésével, a zenélés nyújtotta öröm átélésével, gátlások oldásának biztosításával, a belsı motiváltság és az önkifejezés segítése, az önismeret alakítása
Szociális kompetenciák -
a közös játékok és élmények biztosításával az esztétikai nevelés megalapozása a mozgás – ritmus- zene együttes átélésével közösségi nevelés, a dallam, ritmus, mozgás szépségének az éneklés örömének felfedezése az élményt nyújtó zenei tevékenységek során sajátítsák el az ahhoz kapcsolódó szokásokat, magatartásformákat kooperációs készség alakítása a társ szerepének elfogadásával, az irányítási-, szerepvállalási készség fejlesztésével tolerancia fejélesztés az egyéni képességek figyelembevételével, differenciált feladatadással a különbözıség elfogadásának erısítése
Kognitív kompetenciák
77
-
a mindennapi éneklés által az éneklési készség fejlesztése változatos zenei tevékenységek során hallás és ritmusérzék fejlesztése népi gyermekjáték dalok segítségével mozgásformák táncmozdulatok elsajátítása – a téri tájékozódás és mozgás koordináció fejlesztése a zenei eszközök és hangszerek megismerésével, használatuk elsajátításával percepció fejlesztés és zenei ismeret szerzése a zenei anyagok felidézésével és elıadásával a zenei emlékezet fejlesztése a zenehallgatás során figyelemfejlesztés, a zene befogadására való képesség fejlesztése nemzeti identitástudat alakítása a nemzeti, zenei anyanyelv megismerésével
Speciális kompetenciák -
tehetséggondozás a zenei kreativitás, improvizáció és az egyéni zenei képességek / hallás, ritmus, éneklés / kibontakoztatásával, fejlesztésével
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
hangsúly, hangerı, tempó, hangmagasság, helyes mintaadású beszédtechnika és beszédlégzés fejlesztése változatos zenei tevékenység során az érdeklıdés felkeltése, ezáltal beszédkedv és beszédkészség fejlesztése zenei képességfejlesztı játékok által a hangzók helyes megformálásának gyakorlása az igényesen megválasztott dalanyag megismerésével fogalomalkotás, szókincs-bıvítés – jellegzetes népi szófordulatok elsajátítása, és a mondatszerkesztés fejlesztése
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK -
-
-
az ének a ritmus a mozgás segítségével összetett módon fejlıdnek pszichikus funkciójuk, testi képességeik, alakulnak szociális kapcsolataik, érzelmeik, a népi gyermekjáték dalok segítségével mozgás-formákat táncmozdulatokat elsajátíttatunk, melynek során gyarapodnak ismereteik, fejlıdik testsémájuk, térbeli tájékozódásuk. az együttes élmény felébreszti a gyermekben a zene iránti kíváncsiságot, fogékonyságot, ezáltal megalapozzuk a zenei anyanyelvet. szociális kapcsolatok alakulása során rögzıdnek a közösségi normák, szabályok
TARTALOM
78
-
mondókák, kiszámolók, kiolvasók lovagoltatók, döcögtetık, ölbeli játékok népi gyermekdalok énekes játékok népi, nemzeti, etnikai, kisebbségi gyermekjátékok népdalok, mődalok, alkalmi dalok, kánonok, többszólamú mővek kortárs mővészeti alkotások klasszikus mővek térformák, mozgásformák, tánc hallásfejlesztı játékok ritmusfejlesztı játékok gyermek néptáncok hangszépítı gyakorlatok zörejek, hangok hangszerek – gyermekek által készített hangszerek zenehallgatási darabok tervezett és spontán éneklések, helyzetek
FELTÉTELEK -
hely, idı, friss levegı biztosítása hangszerek / felnıtt és gyermek méret / egyéb ritmus- és zenei eszközök, hangvilla / minden óvónınél / fejdíszek, jelmezek, bábok audió-eszközök / CD-k, kazetták, / népi játékok, dalok, mondókagyőjtemények népi hagyományok- ismeretterjesztı könyvek zenehallgatási anyagok
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
személyes példamutatás, változatos tevékenységek és módszerek alkalmazása biztos hangszertudás a csoport adottságainak megfelelı zenei anyag kiválasztása gyermekek zenei kezdeményezésének elfogadása türelem, kivárás, pozitív megerısítés egyéni képességek kibontakozása, fejlesztése zenei kreativitás népi hagyományok ismerete, tisztelete a mindennapi zenélés biztosítása elismerés, dicséret énekes népi játékok, kortárs mővészeti alkotások ismerete – igényes válogatása
79
KIMENET -
mindennapi tevékenységének része az éneklés, zenélés számára kedves mondókákat, énekeket, dalokat, játékokat képes reprodukálni ismeri a tevékenységekhez kapcsolódó szabályokat, tér és mozgásformákat, valamint a viselkedési és kommunikációs formákat
3.6.4.Rajzolás, mintázás, kézi munka Cél:
A gyermekek személyiségének, fejlıdı világképének gazdagítása a mővészetek, az esztétikus tárgyi környezete, az örömteli alkotás iránti igény kialakításával, hogy fejlıdjön az önkifejezésük, a belsı képalkotó képességük, a kreatív és cselekvı gondolkodásuk.
Feladat: - változatos és komplex tevékenységekbe ágyazva megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézi munka különbözı technikai alapelemeivel és eljárásaival. - ábrázoló tevékenységek lehetıségének biztosítása minden nap, melyet fıként kötött témaadás nélkül, szabad alkotásra ösztönözzék a gyermekeket. - esztétikai élménynyújtás a néphagyományokban fellelhetı népmővészeti elemekkel, kézmőves tevékenységekkel. KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák -
-
-
-
a különbözı anyagok megmunkálásával, egyes mesterségek megelevenítésével, mővészeti jellegő alkotásokkal az önkifejezés, önmegvalósítás lehetıségének biztosítása, önismeret fejlesztése. az anyagok és eszközök kipróbálásával, a felfedezés öröme, a sikerélmény, az önállóság átélésének segítése az egyéni érés és az eltérı életkori sajátosságok figyelembevételével. az alkotó tevékenységekkel lehetıség adódik a koncentrált elmélyülésre, a befelé fordulásra miközben erısödik a gyermek érzelmi, esztétikai és morális biztonságérzete a gyermeki alkotások megszületése során a belsı képek gazdagítása
Szociális kompetenciák: -
a megfelelıen kialakított szokásrenddel viselkedési minták közvetítése.
80
-
-
-
-
saját és egymás munkájának, alkotásainak megbecsülésével, elfogadásával a kölcsönös tisztelet és a befogadó magatartás megalapozása, fejlesztése. közösségformálás, kooperáció, együttmőködés iránti igény kialakítása a gyermekek különbözı képességeinek felfedeztetésével, attitődök megismerésével. személyes, egymást közvetlenül vagy közvetve segítı kapcsolatok támogatása, melyben a gyermekek egymástól tanulhatnak, így kölcsönösen fejlıdik kézügyességük, képességeik. A hagyományok megırzése és beépítése a gyermekek életébe, hogy képesek legyenek tájékozódni a népi kultúrában és megismerhessék hazánk, népünk életbölcsességét, esztétikai és erkölcsi örökségét.
Kognitív kompetenciák: -
az érdeklıdés felkeltése a vizuális tevékenységek iránt az alkotás örömének megtapasztalásával, élmények biztosításával. belsı motiváltság ösztönzése az élmény és fantázia képi és tárgyi megjelenítésével, kifejezésével. a tér-forma-szín képzeteinek gazdagítása az esztétikai érzékenység fokozásával és a képi gondolkodás fejlesztésével. érzékelés fejlesztése a tapintás, látás, hallás ingereinek egyidejő jelenlétével, észlelésével. ok-okozati összefüggések és az egymás után következı mozzanatok sorrend felismertetése, gyakoroltatása. komponáló, térbeli tájékozódó és rendezıképességek fejlesztése a különbözı anyagok és technikák vegyes alkalmazásával. a felfedezés örömének átélése – az újra való nyitottság – a tárgyak, anyagok alakíthatóságával. a kitartás, a monotónia tőrés fejlesztése az újrakezdés lehetıségének biztosításával, feladattudat alakítása. az elvont gondolkodás megalapozása a méretek, arányok valósághő észlelésének fejlesztésével. különféle mővészeti ágak bevezetése a mővészetek iránti nyitottság alakításával, sokféle esztétikai élmény tapasztaltatásával a világra való nyitottság megalapozásával.
Speciális kompetenciák -
az egyediség, az önálló kreativitás, a megfoghatatlan kontúrnélküli mővészi ábrázolás fejlesztése, tehetséggondozás. a sokszínő gyermeki bensı kibontakoztatása, esztétikai igényesség fokozása a szép fogalmának tartalmának megéreztetésével.
Nyelvi,- kommunikációs kompetenciák 81
-
-
a képi, személetes gondolkodás kiteljesedésének erısítésével logikai gondolkodás fejlesztése szóbeli kommunikáció során. a tevékenységeket komplexen kísérı ének, vers, mondóka különleges érzelmi alapú kommunikációs helyzet teremtése az esztétikai és erkölcsi élmény összefonódása érdekében. szókincsbıvítés, a kifejezıkészség komplex fejlesztése a tevékenységek közben társakkal és pedagógussal folytatott beszélgetések során. összefüggı beszéd és a beszédbátorság fejlesztése a saját és egymás munkáinak, alkotásainak jellemzésével. vizuális és verbális szimbólumképzés fejlesztésével aktív és passzív szókincs bıvítése. az elemi, szóbeli szövegalkotás és szövegértés kialakítása a vizuális tevékenységekhez kapcsolt szövegalkotási kedv felkeltésével.
Testi kompetenciák: -
szem-kéz koordináció fejlesztése különbözı technikák alkalmazásával. finommotorika, a kéz differenciált mozgásának fejlesztése. a mozdulat örömének átélése festés, rajzolás és plasztikus formázás alkalmával. összehangolt, ritmikus mozdulatok gyakoroltatása és fejlesztése egyes eszközök használatakor. nagymozgások koordinációjának fejlesztése nagyobb mérető sík- és térbeli képalkotással és tárgyalakítással.
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK: Szerettessük meg a gyermekekkel az alkotó tevékenységet, ez jelentsen örömteli cselekvést, segítsük szorongásainak kivetítését, oldását. Biztosítsunk lehetıséget a gyermekeknek saját belsı világuk megjelenítésére. TARTALOM: - választható spontán és tervezett tevékenységek - rajzolás, pasztellkrétázás, viaszkrétázás - festés, színkeverés - plasztikus formázás, gyurmázás, agyagozás, plakett - nyomatok, dúcok, monotípia - vágás, tépés, darabolás - mintázás, díszítés - kasírozás, kollázs, montázs - képalkotás, képalakítás - hajtogatás - varrás, főzés, hímzés, gyöngyfőzés 82
-
sodrás, szövés, fonás csomózás, körmön fonás, horgolás nemezelés, gyapjútechnikák csuhézás, szalmázás préselés termények, természetes anyagok barkácsolása újrahasznosított anyagok barkácsolása vegyes technikák ragasztás építés mőalkotások
FELTÉTELEK: Hely:
Idı:
-
a munkák tárolására, kifüggesztésére ábrázoló sarok biztosítása
-
egész nap folyamán
Eszközök: - az eszközök típusait és mennyiségét a csoportok pedagógusai választják meg, a csoport korosztálya, igénye és az alkalmazott technikák szerint. - ceruzák, - kréták – zsírkréta, porkréta, méhviaszkréta, pasztellkréta, - festékek – tempera, vízfesték, ujjfesték, ételfesték, - vizes edények, ecsetek, törlık, rajztáblák, - gipsz, forma, - gyurma, agyag, méhviasz, mintázó tábla, - gyapjú, gyapjútábla, - ragasztó, hurkapálca, - fonalak, körmön fonók, szövıkeretek, - textilek, filcanyagok, - tők, ollók, cérnák, gombok, gyöngyök, - rajzlapok, színes papírok, krepp papír, újrahasznosított papírok, - dobozok - termések, termények, természetes alapanyagok pl.: csuhé, szalma, faágak, csutka, toboz stb - egyéb eszközök 83
PEDAGÓGUS ATTITŐD: -
nyitott, esztétikailag fogékony és igényes. meglévı eszközökkel, anyagokkal kreatívan biztosít élményeket. személye példaértékő, magyarázata érthetı, mintakövetésre alkalmas. értékelése ösztönzı, pozitív megerısítéssel dicsér. figyelembe veszi a tehetségek kibontakoztatását, új ötleteket képes adni a differenciálás során, miközben a gyermek ötleteit tiszteletben tartja. türelemmel és kellı kivárással a gyermek munkatempóját figyelembe véve nyújt segítséget. tapintatos kérdéskultúrájával és közvetett rávezetéssel vizuális problémahelyzetet teremt, megoldásra ösztönöz. biztosítja a választás, újrakezdés és javíthatóság lehetıségét. biztosítja a szabad alkotás örömét témaadástól függetlenül. változatos módszereket alkalmaz, jól kialakított szokásrend segítségével kerüli a felesleges magyarázatokat. gyermekek munkáit megbecsüli nem csak a látványos eredményt, hanem a tevékenység folyamatát is értékesnek ítéli meg. a gyermekek munkáit rangsor nélkül, a gyönyörködtetés és megbecsülés céljából függeszti ki, úgy hogy a gyermekek is jól láthassák. ügyel a baleset és egészségvédelemre.
KIMENET: -
ceruzafogása kialakult ismeri az eszközöket, anyagokat azok használatát van kedvenc ábrázoló technikája képes a tárgy és képalakításra a fı színeket felismeri, színek keveredésérıl van tapasztalata a néphagyományokhoz kapcsolódó kézmővességeket felismeri, természetes anyagokat egymástól megkülönbözteti, megnevezi alkalmazza a tevékenységekhez kapcsolódó szokásokat, használja a kommunikációs formákat
3.6.5. Mozgás Cél: Valósuljon meg a gyermekek optimális testi fejlıdése, szükségleteik és mozgásigényük kielégítésével, megalapozva ezzel az egészséges életmódot és életvitelt. Feladat:
84
Mozgása során kedvezıen befolyásoljuk a gyermekek szervezetének növekedését, teherbíró képességét és az egyes szerveik teljesítıképességét. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíteni kell a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. A játékos mozgások erısítsék az egészséges életmódot, melyet teremben és szabad levegın eszközzel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában végeznek az óvodai nevelés minden napján, figyelembe véve a gyermekek egyéni szükségleteit és képességeit. A gyermekek saját testükhöz viszonyítva képesek legyenek a térben mozogni.
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák: -
-
a reális énkép alakulásának segítése az önkéntességre és aktivitásra alapozva, saját mozgásképességük megismerése által szem- kéz, szem-láb koordináció fejlesztése a természetes mozgások gyakorlásával, tájékozódás a térben kondicionális képességek / erı, gyorsaság, állóképesség / és koordinációs képességek / egyensúly érzék, téri tájékozódó képesség / fejlesztése a nagymozgások által – sikerélmény és pozitív megerısítés biztosítása változatos mozgáshelyzetek biztosításával a mozgás esztétikájának megéreztetése, az önfegyelem fejlesztése
Szociális kompetenciák: -
az egyszerre történı gyakorlat-végzéssel a társra figyelés képességének alakítása. versenyhelyzetek által szabályok elfogadása és betartása során a szabálytudat feladattudat fejlesztése, a sikerélmény, kudarc, vereség átélése, tőrése, mások gyızelmének tolerálása, a fegyelem fejlesztése. közösségi nevelés a csapatszellem alakításával, az utánzóképesség fejlesztésével és az egymástól való tanulás megalapozásával
Kognitív kompetenciák: -
a mozgás és mozgásigény különbözıségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése illetve ösztönzés a mozgásra: optimális terhelhetıség, állóképesség, kondíció, ritmus- és egyensúlyérzék fokozása.
85
-
a mozgásbiztonság, mozgásügyesség és mozgáskoordinció alakítása a nagymozgások gyakorlásával. a szem-kéz , szem-láb koordinációjának mőködtetésével a finommotorika,a téri tájékozódás és a dominancia kialakításának segítésével a testséma fejlesztése. változatos mozgáshelyzetek biztosításával helyzetfelismerı-, döntési-, alkalmazkodóképesség és kitartás fejlesztése. a konvertálható tudás elsajátítása a gyakorlás lehetıségének biztosításával. rövidtávú memória, valamint szövegértés fokozása az utasítás és szóbeli leírás után történı feladatvégzéssel.
Speciális kompetenciák: -
tehetséggondozás differenciált feladatadással és egyéni képességek fejlesztése által versenyhelyzetekben zenére, ritmusra történı játékos mozgások biztosításával improvizációs készség, kreativitás, ritmusérzék fejlesztése
Nyelvi-kommunikációs kompetenciák: -
a levegın és a szabadban végzett változatos mozgásos tevékenységek biztosításával a helyes légzés, beszédlégzés alakulásának segítése. utasítást megértı és feladatot végrehajtó szövegértéssel a rövid távú verbális memória fejlesztése. új fogalmak, eszközök, tevékenységek megismerése (szókincsbıvítés). relációs szókincs bıvítése a téri tájékozódást segítı gyakorlatokkal. játékos, utánzó mozgás megfogalmazásától az elvont fogalmak megértéséig való eljutással értelmi képesség fejlesztése.
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYEREKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK -
az egyéni harmonikus személyiségfejlıdés elısegítése a mozgásban rejlı gazdag képességfejlesztési és nevelési lehetıségeken keresztül a mozgás jelentsen örömteli, játékos, feszültséget oldó tevékenységet a gyermekek számára a társak mozgásképességeit megismerve a különbözıség elfogadásának kialakítása segítségnyújtással.
MOZGÁS BIZTOSÍTÁSÁSNAK LEHETİSÉGEI: / óvodai nevelés minden napján / -
terem szabad levegı eszközzel eszköz nélkül spontán formában szervezett formában / mindennapos testnevelés, kötelezı mozgás heti 1x /
86
TARTALOM -
járások, futások, ugrások, támasz, függés, egyensúlyozás, csúszás, mászás, gurulás, kúszás, bújás stb. labdajátékok szabályjátékok versenyjátékok alakzatok, térformák spontán játékok szervezett játékok játékos utánzó mozgások játékos, prevenciós gyakorlatok, korrekciós gyakorlatok mozgás változatos eszközökkel, módszerekkel ritmikus gyakorlatok, tánc mindennapos testnevelés heti egy kötelezı mozgás
FELTÉTELEK - pad, zsámoly - bordásfal - mászó rendszer, egyensúlyozó játékok - háromdimenziós térbeli mozgásfejlesztı eszközök - szivacsszınyegek - labdák, babzsákok, botok, karikák, téglák, szalagok - kötél - magasugró léc - szivacs térelemek - trambulin - hinta, csúszda, libikóka - roller, kerékpár, kismotor - tornafelszerelés: rövidnadrág, póló, fehér zokni, tornacipı - átrendezett csoportszoba, tornaterem, udvar PEDAGÓGUS ATTITŐD: -
személyes példaadás az érzelmi és akarati tulajdonságokhoz kapcsolódó magatartásformák kialakításához. a játékosság és a gyakorlás lehetıségének biztosítása. segítségadás, biztatás sikerélmény biztosítása pozitív megerısítés dicséret
KIMENET -
testileg fejlett, nagymozgása összerendezett kialakult mozgáskoordinációja, egyensúly érzéke, testsémája, kézdominenciája, oldalisága 87
-
fejlıdik finommotorikája ismeri és elfogadja a szabályokat, fegyelmezett viselkedésre képes ismeri a mozgások során alkalmazott szakszavakat
3.6.6. A külsı világ tevékeny megismerése Cél: A természeti- és társadalmi környezet számára hasznos, kreatív gondolkodás és pozitív személet megalapozása, hogy a gyermekek felnıve önmaguk és a környezet értékeinek megismerésével felelıs életvitelre legyenek képesek.
Feladat: -
-
-
-
a gyermekek érdeklıdésére és cselekvıképességére alapozva tevékenykedtetés, hogy tapasztalatot szerezzenek a szőkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezetrıl, ezáltal önálló véleményalkotások döntési képességük fejlesztése megismerteti a gyermekeket a helyi hagyományokkal, néphagyományokkal, szokásokkal, kulturális értékekkel, melyek segítik eligazodni abban a környezetben, ahol élnek matematikai tartalmú tapasztalatszerzés biztosítása, melyeket a gyermekek életkoruknak megfelelı, esetenként párhuzamosan végzett differenciált tevékenységek során alkalmaznak környezettudatos magatartás kialakítása, reális világkép alakulása
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA: Személyes kompetenciák: -
-
a természetet óvó, védı pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti és társadalmi környezetrıl szerzett tapasztalatok és ismeretek által cselekvéses tapasztalatszerzéssel, átéléssel az önálló véleményalkotás és döntési képesség fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelı önállóság kialakításával, pozitív megerısítéssel az önbizalom növelése és a reális önértékelés képességének erısítése önismeret fejlesztése a tapasztalatszerzések során megismert saját énkép és a társakon keresztül visszatükrözıdı érzelmi élmények által önbizalom és önállóság fejlesztése a környezeti nevelésbe illesztett alkotótevékenységekkel
88
Szociális kompetenciák: -
-
-
mikro csoportos tevékenységek alkalmával a másokkal való együttmőködı képesség, a kooperáció fejlesztése egyéni és közösségi sikerélmények átélésével. harmonikus kapcsolat kialakítása a szőkebb és tágabb környezettel, mely tapasztalati úton, tevékenységek révén valósul meg. mások érzelmi állapotára való ráhangolódás és a megértı magatartás kialakítása, mely ismeretek bıvítésével megalapozza a környezettudatos magatartás kialakítását is. néphagyományok, helyi hagyományok és a kulturális környezet megismertetésével a nemzeti identitástudat megalapozása. szokások és ünnepek élményszerzı lehetıségével a biztonságérzet és a befogadó összetartozás erısítése. a szőkebb és tágabb környezet közvetlen tapasztalati úton történı megismerésével a környezettudatos viselkedés alakításával az élethosszig tartó tanulás megalapozása.
Kognitív kompetenciák: -
-
-
-
-
-
érzékelés és észlelés fejlesztése az élményközpontú érzékszervi tapasztalatszerzés által. megfigyelıképesség emlékezet, gondolkodási mőveletek fejlesztése a változatos, természetben megvalósítható és a valósághő, de mesterségesen kialakított kísérleti jellegő tevékenységek és a játék során. cselekedtetés közben problémahelyzetek felismertetése, megfogalmazással és önálló, kreatív megoldási lehetıségek támogatásával. logikus gondolkodás fejlesztése az ok-okozati összefüggések felfedeztetésével és a tevékenységek során adódó következmények vizsgálódásával, elemi következtetések levonásával. hasonlóságok, különbözıségek, azonosságok felismertetésével analizáló és szintetizáló képességének fejlesztése, szám és mennyiségfogalom alakítása. a felfedezéses ismeretszerzést a gyermekek természetes kívánságára, érdeklıdésére és nagyfokú mozgásigényére alapozzuk, melyet a változatos tapasztalási helyzetek megteremtésével biztosítunk. a megismerési vágy és a motiváció felébresztésével, illetve fenntartásával lehetıséget biztosítunk a gyermekeknek arra, hogy ismereteiket megváltozott körülmények között is a szabályokat betartva, kreatívan alkalmazzák.
89
-
-
a problémamegoldó képesség és kreativitás fejlesztés a tevékenységek során biztosított próbálkozás és korrigálás lehetıségével, sikerélményhez juttatással. változatos probléma és tapasztalási helyzetek megteremtésével, a tanulási motiváció felébresztésével és fenntartásával a tudástartalma megváltozott körülmények között történı alkalmazási lehetıségének biztosítása
Speciális kompetenciák: -
különbözı információkkal túlterhelt gyermekek ismereteinek tapasztalattá formálása, a valóság felfedeztetése. gyermekek matematikai képességeinek kibontakoztatása differenciált feladatadással és kooperatív tevékenységek szervezésével; tehetséggondozás.
Nyelvi és kommunikációs kompetenciák: -
-
-
tapasztalatszerzés és ismeretbıvítés során a magabiztos, tudatos, kreatív önkifejezés fejlesztése szókincsbıvítéssel, új fogalmak megismerésével, mondatfajták használatával és a kulturált beszédstílus alkalmazásával. tevékenykedés, cselekvés, mozgás közben a beszéd hangzásbeli összetevıinek fejlesztése: artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés stb… az önálló véleményalkotás támogatásával a beszédbátorság erısítése az egyéni sajátosságok elfogadásának figyelembevételével. a metakommunikáció, kifejezıkészség fejlesztése komplex tevékenységbe ágyazva – pl.: dramatizálás, bábozás - , melyek segítik a természeti és társadalmi környezetrıl szerzett ismeretek feldolgozását. az ünnepek, helyi hagyományok, néphagyományok és szokások értékeit közvetítı fogalmak, népi rigmusok, versek, történetek megismertetése, melyek biztosítják az önazonosság megırzését és megalapozzák a multikulturális befogadóképességet.
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK: -
a gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés tevékenykedtetéssel.
90
-
-
szituációk megteremtése, személyes élmények nyújtása. képesség-fajtánként variálható, különbözı szintő differenciálás, a gyermek fejlettségi szintjéhez, állapotához, fejlesztési tervéhez igazodva, a segítı szakkompetencia útmutatásainak figyelembevételével. (gyógytornász, gyógypedagógus, fejlesztıpedagógus, pszichológus, logopédus)
Finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése differenciált feladatadással. Nagymozgás, térészlelés, térkoordináció fejlesztése mozgásos játékokkal. Az én-funkciók alapozása a mozgás feletti kontroll erısítésével a ritmikus mozgások által. Testséma-fejlesztés és a szándékos mozgások akarati irányításának fejlesztése, különbözı testrészekre koncentráló játékos tevékenységekkel.
TARTALOM: Természeti-társadalmi környezet -
test-testséma család, lakóhely, munka óvoda és környéke közlekedés
-
környezetvédı programok: Víz világnapja március 22., Az egészség világnapja április 07., A Föld napja április 22., Madarak és fák napja május 10., Ózonréteg-védés világnapja szeptember 16., Takarítási világnap szeptember 23. ünnepek, szokások, hagyományok állatok, növények, természetvédelem természeti jelenségek győjtımunka spontán és tervezett megfigyelések kísérletek, egyéb tevékenységek
-
Matematikai tartalmú tapasztalatok -
halmazokkal történı mőveletek több, kevesebb, ugyanannyi becslés, párosítás rész-egész ellentétpárok határozószók, relációk, téri viszonyok számfogalom tıszámnevek, sorszámnevek, határozatlan számnevek ok-okozati összefüggések 91
-
itéletek logikai sorrendek, sorozatok problémahelyzetek létrehozása, felismerése, megoldása tér- sík- és mennyiségszemlélet
FELTÉTELEK: -
a gyermekek szükségleteit figyelembe vevı napirend és heti rend. természetsarok: termések, termények, ágak, természet „kincsei”, zöld növények, odaillı festmény vagy mővészeti alkotás reprodukciója. könyvek, képek természetes alapanyagú, alakítható, építhetı eszközök. sokoldalúan felhasználható játékeszközök. kuckók, mozgásos tevékenységekhez tér kialakítása. udvar, kiskert, szerszámok. homok, víz udvari játékeszközök.
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
-
-
stabil és rugalmas szokásrenddel megalapozza az erkölcsi érzék kialakulását, mely a környezet és gyermekek számára egyaránt kedvezıen, közös értékek felé mutat. biztosítja a befogadó érzelmi légkört, melyben az elsıdleges tevékenység a játék, ami az óvodás gyermek alapigénye. segítségadással, pozitív megerısítéssel, türelemmel az életkori sajátosságok és egyéni érési ütem figyelembevételével folyamatosan és fokozatosan várja el az együttmőködést, a feladattartást és az irányíthatóságot. egyformán jelentısnek tartja a rejtett képességeket, a készségeket és a meglévı tudást. örömteli élményekkel gazdagítva felhasználja a meglévı ismereteket és differenciálással tudatosan aktivizálja a gyermekek belsı motiváltságát. megteremti a játékba integrált cselekvéses gondolkodás lehetıségeit a gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára és utánzóképességére épít, hogy az ismereterısítés spontán tanulási folyamat legyen. a pedagógus saját ismereteit, irodalmi és zenei eszköztárát önképzéssel folyamatosan bıvíti, hogy képes legyen a gyermekek ötleteire spontán és kreatívan építeni.
92
-
a belsı vezéreltség és a képességek támogatásával változatos területeken kompetens gyermekeket nevel, amellyel képessé teszi ıket az élethosszig tartó tanulásra.
KIMENET -
testsémája kialakult, ismeri nevét, születési idejét, lakcímét, szülei nevét. elemi ismeretekkel rendelkezik növényekrıl, állatokról, természeti jelenségekrıl, hagyományokról, ünnepekrıl. ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, amelyek a természeti-társadalmi környezet megóvásához, megbecsüléséhez szükségesek. ismeretei megjelennek a szókincsében. felismeri az elemi összefüggéseket. van kialakult szám- és mennyiség fogalma ( 6-os számkörben) erkölcsisége az egymásra figyelésben az együttélési szabályok betartásában a kortárs kapcsolatban és a természettel való együttérzésében megnyilvánul.
3.6.7. Munka jellegő tevékenységek Cél: -
A változatos munka és munka jellegő játékos tevékenységek során olyan készségek tulajdonságok, szokások alakuljanak ki, amelyek befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Alapozódjon meg az önmagáért és másokért végzett munka erkölcsi értéke az önkéntességre és az önállóságra alapozva.
Feladat: - munka jellegő játékos tevékenységek során fedezzék fel a munka hasznosságát, szükségességét, a munka örömét – éljék át a sikerélményt. - ismerjék meg a munka során alkalmazott eszközöket, azok használatát. - fogadják el a munkavégzés szabályait, törekedjenek a pontosságra. KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE Személyes kompetenciák -
személyes példaadással az aktivitás elısegítése, fejlesztı értékeléssel az önértékelés alakulásának segítése – sikerélmény biztosítása
93
-
kitartás, önállóság, felelısség, céltudatosság fejlesztése a munka és munka jellegő játékos tevékenységek során – ezáltal az akarati tulajdonságok alakítása
Szociális kompetenciák -
a megismerı helyzetek által az együttmőködési lehetıségek biztosításával a szokások, viselkedési normák kialakítása – erkölcsi, esztétikai nevelés a csapatmunka támogatásával a társas kapcsolatok alakulása, a szervezıkészség és a szociális képességek fejlesztése segítjük, erısítjük a gyermekek feladattartását, a többszöri, folyamatos pozitív fejlesztı értékeléssel az önként vállalt és a megbízott feladatok elvégzése során
Kognitív kompetenciák -
-
a munka és a munka jellegő játékos tevékenységek során a készségek, képességek fejlesztése, ezáltal a környezet megismerése, a tapasztalatszerzés biztosításával a megismerı folyamatok gazdagítása, az érzékelést, észlelést, mozgásfejlesztést elısegítı feladatok során
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
udvariassági formák, felszólítás, közlés, kérés, buzdítás gyakorlása a tevékenységek végzése során – mintaadásra építve szókincsbıvítés lehetısége a munkavégzés által, ok- okozati összefüggések szóbeli megfogalmazása
HÁRTÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK Tiszteletben tartjuk egyéni igényeibıl fakadó sajátosságait, de képességeinek megfelelıen elvárjuk a közösség elé állított norma, saját szinten történı megvalósítását. Fejlettségi szintjének megfelelı, személyre szabott elvárásokkal biztosítjuk önálló tevékenységét, ezáltal fejlıdését. Munkatevékenységek során biztosítjuk a kapcsolatteremtés lehetıségét a társakkal, a feladattudat, feladattartás erısítését, ezáltal fejlesztjük szociális kompetenciájukat. TARTALOM: Önkiszolgálás - öltözködés - testápolás, mosdózás 94
-
étkezés környezet rendjének megırzése- teremrendezés gyermek személyes holmijának kezelése ágyazás
Naposi munka Alkalmi megbízatások: - öltözı-felelıs - mosdó felelıs - teremrendezés - egyéb – alkalomszerő feladatok Egészségvédelem - gyümölcs, zöldség nappal kapcsolatos feladatok - udvari élettel kapcsolatos feladatok Játékhoz kapcsolódó feladatok - játékeszközök elrakása, tisztítása - teremrendezés
Növény- és kertgondozás, állatgondozás - élısarok gondozása - csíráztatás, hajtatás - magvak elvetése, ültetés - palántázás - növények gondozása / teremben, kertben/ - kisállat gondozás
FELTÉTELEK -
hely idı eszközök, gyermekmérető eszközök munka jellegő játékos tevékenység, munka lehetısége naposi tábla
PEDAGÓGUS ATTITŐD -
tudatosság, szervezés
95
-
gyermekekkel való együttmőködés bemutatás, személyes példaadás pontos, érthetı feladatadás magyarázat következetesség fokozatosság a felelısségi körök és a feladat tartalmak felállításakor jutalomként történı megbízás biztonságos eszközhasználat, balesetvédelem ok- okozati összefüggések megláttatása dicséret, egyén és csoport elıtti fejlesztı értékelés / folyamatos, konkrét, reális / közösségi kapcsolatok alakítása, erısítése
KIMENET -
önként, örömmel és szívesen végzi az önmagáért és a közösségért végzett munkát.
3.6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél: A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva ismereteinek és tapasztalatainak gazdagításával segítjük a gyermeki gondolkodás fejlıdését Feladat: - utánzásos, spontán tevékenységek során a teljes gyermeki személyiség fejlıdésének- az óvodás gyermekek kompetenciájának fejlesztése , az attitődök erısítése és a képességek fejlesztése - a gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak bıvítése, feldolgozása a megismerı képességek fejlesztése által tevékenységekben megvalósuló cselekvés, tanulás során - a környezet önálló megfigyeltetése, felfedezésére való nevelés - valósághő észlelés, szándékos figyelem fejlesztése, problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés
KULCSKOMPETENCIÁK MEGALAPOZÁSA, FEJLESZTÉSE
96
Személyes kompetenciák -
-
a tanulást támogató környezet megteremtésével, a problémahelyzetek kínálatával az egyéni erısségek és gyengeségek feltárása, a reális önértékelés alakítása, az önbizalom erısítése az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése a szabad gyökerő feladatválasztás biztosításával valamint az egyéni érési ütem figyelembevételével. Motiváltság fenntartása és sikerélmény biztosítása
Szociális kompetenciák -
magatartásformák, viselkedési szokások, erkölcsi tulajdonságok alakulása a társas tevékenységek során kooperáció által a gyermek modellkövetı tanulása során a társas kapcsolatteremtés elısegítése, a kapcsolattartás mélyítése
Kognitív kompetenciák -
a gyermekek elızetes tapasztalatara, ismereteire építve az érzékelés és észlelés fejlıdésének segítése, ismereteinek bıvítése a spontán, játékos tapasztalatszerzés során a felfedezés örömének biztosítása a gyermekek kíváncsiságára, verbális aktivitására építve a képzelet, a kreativitás és problémamegoldó képesség fejlesztése a szándékos figyelem, a kitartás fejlesztése a spontán érdeklıdésre alapozva a gyermekek kompetenciáinak fejlesztésével, az attitődök erısítésével a meglévı ismeretek rendezésével, az elvont gondolkodás fejlesztésével az élethosszig tartó tanulás elıkészítése
Speciális kompetenciák -
-
a tevékenységekben megvalósuló, felfedezve tanulás során az elemi okokozati összefüggések felismerésével az ismeretek meglévı rendszerbe való beépülése – a gyermek logikai képességének fejlesztése tehetséggondozás az egyéni képességek kibontakoztatásával, tudatosan tervezett differenciált feladatadással
97
Nyelvi- kommunikációs kompetenciák -
érzékelés, észlelés fejlesztésével hallási differenciáló képesség fejlesztése, hangfejlesztés anyanyelvi játékokkal, artikulációs izmok ügyesítése a felfedezés lehetıségének biztosításával beszédindíték, beszédkedv fejlesztése szókincsbıvítés az élményszerzés, ismeretszerzés során ritmus-, mozgás-, beszéd koordinálása, fejlesztése a cselekvéses tanulás során gyakorlati probléma megoldás során a gondolkodási mőveletek szóbeli megfogalmazásának segítése utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás során udvariassági formák beépülésének segítése, kooperációs magatartás fejlesztése.
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOK Felfedezés lehetıségének biztosításával az utánzási készségre alapozva, személyre szabott pozitív értékeléssel az önmagához és a társakhoz való pozitív viszony alakítása. TARTALOM -
utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés, tanulás / szokások alakítása / spontán játékos tapasztalatszerzés cselekvéses tanulás gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés gyakorlati problémamegoldás
FELTÉTELEK -
az óvodai élet teljes folyamata napirend – rugalmas tervezés - heti terv felfedezés – élménynyújtás természetes közegben való tapasztalatszerzés győjtımunka természetes környezetben spontán tervezett megfigyelés tevékenységben megvalósuló tanuláshoz szükséges tárgyi feltételek tanulást támogató környezet megteremtése
98
PEDAGÓGUS ATTITÜD - minta és példaadás - kivárás, türelem - pozitív megerısítés, személyre szabott értékelés - sikerélmény biztosítása - élmények, tapasztalatok, problémahelyzetek, felfedezés lehetıségének biztosítása - a gyermekek kezdeményezésére, spontán érdeklıdésére támaszkodás - a gyermekek egyéni érési ütemének figyelembevétele KIMENET -
-
kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjérıl eljutnak a fogalmi gondolkodásig tevékenységüket a feladattudat, feladattartás jellemzi képes a meglévı ismeretek alkalmazására, új ismeretek megszerzésére, befogadására, egyszerő problémahelyzetek felismerésére és megoldására.
3.7. A FEJLİDÉS JELLEMZİI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Az óvodában nevelési folyamat eredményeként törekszünk arra, hogy a gyermekek az óvodáskor végére rendelkezzenek azokkal a képességekkel, kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik ıket arra, hogy sikeresen beilleszkedjenek az új környezetbe, közösségbe. Az életkort figyelembe véve biztosítjuk a fejlettségi szint szerinti iskolakezdést a rugalmas beiskolázást. / Családdal való együttmőködés - Szülı döntése / AZ ISKOLAÉRETTSÉG TESTI, LELKI ÉS SZOCIÁLIS KRITÉRIUMAI: TESTI FEJLETTSÉG - testileg fejlett - testi szükségleteinek kielégítését, mozgását, szándékosan irányítani képes - megkezdıdik a fogváltás - elemi mozgás összerendezettséget mutat - pontos finommozgás - Szem-, kéz-, láb-dominancia - Térérzékelés - Testséma LELKI FEJLETTSÉG - nyitott érdeklıdéssel készen áll az iskolába lépésre
99
-
elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, a természeti- társadalmi és kulturális környezetérıl birtokában van a tanuláshoz szükséges képességekkel érzékelése, észlelése tovább differenciálódik megjelenik a szándékos bevésés, felidézés fokozatosan nı a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van a cselekvı-, szemléletes és képi gondolkodás mellett
SZOCIÁLIS FEJLETTSÉG -
szociálisan érett ismeri a viselkedés alapvetı szabályait képes kapcsolatteremtésre, együttmőködésre alakulóban van önfegyelme, feladat- és szabálytudata képes konstruktív kommunikációra, érthetıen, folyamatosan beszél
HÁTRÁNYOS HELYZETŐ ÉS SNI-S GYERMEKEK Célunk: Az egyéni képességekhez igazodó fejlesztéssel az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséggel rendelkezı gyermekek nevelése. Biztosítjuk a gyermekek számára a folyamatos, speciális szakemberek által végzett fejlesztést. Különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait.
Feladat: - az optimális fejlesztı hatások megbeszélése, kiválasztása - szakemberek bevonása - a személyiség túlterhelése nélküli lehetséges, legjobb eredmény elérése a fejlıdésben - az életkori sajátosságokhoz igazodó normák, szabályok megfelelı szinten történı elsajátítása - családi és óvodai nevelés összehangolása, amely biztosítja a fokozott figyelmet és a következetes fejlesztést.
100
3.8. A GYERMEKEK FEJLİDÉSÉNEK ELLENİRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE
Az óvodák törekvése, és a szülık és a gyermekek igénye egyaránt, hogy a gyermekek értékelése objektív, az életkori sajátosságokat figyelembe-vevı legyen, segítse az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdését / személyre szabott pozitív értékelés / Ellenırzés: Cél: Folyamatos visszajelzést neveltségérıl.
kapjunk
a
gyermekek
személyiségfejlıdésérıl,
Feladat: A gyermekek személyiségfejlıdésének, neveltségének folyamatos figyelemmel kísérése. Mérés: Cél: Megbízható, elemezhetı adatok képességeirıl, neveltségi szintjérıl.
nyújtása
az
értékeléshez
a
gyermekek
Feladat: Mérés eredményeinek elemzése, további irányok meghatározása. Óvodai mérések: Bemeneti mérés: Anamnézis lap, családlátogatás, gyermekek befogadásának tapasztalatai. Mérés lebonyolítása: Kiscsoportban egyszer mérünk mérılapokkal. Középsı és nagycsoportban kétszer mérünk. Nevelési év elején és végén mérılapokkal. A gyermekek mérése megfigyelés, beszélgetés, emberrajz elemzése alapján történik a Nevelıtestület által elfogadott mérési szempontok alkalmazásával. Kimeneti mérés: Nagycsoportban a második félév elején az óvodai szakvélemény kiadása elıtt DIFER mérést végzünk.
Értékelés: Cél: A gyerekek részei legyenek az értékelési folyamatnak. Közös értékrend, szokásrend kialakítása. A személyre szabott pozitív értékelés segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.
101
Feladat: Tájékoztatást ad az elért eredményekrıl.
Fejlıdési napló: Az óvodák minden korcsoportjában a gyermekekrıl fejlıdési naplót vezetünk. A fejlıdési napló nyomon követi a gyermekek megismerését, fejlesztését, dokumentálja a gyermekek mérését, értékelését, fejlesztését, az elért eredményeket. Az 1993.évi LXXIX.törvény 10.§-a / személyiségjogok / alapján a szülıkön kívül a gyermekek fejlıdési naplójába más személy nem kaphat betekintést. / Fejlıdési naplóbetétek : mellékletben /
3.9.
GYERMEKVÉDELEM
Óvodásaink eltérı szociokulturális környezetbıl kerülnek az óvodába. Ezért fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törıdés. Ennek a munkának hagyományai vannak óvodánkban, de a jövıt illetıen is lesznek feladataink. Célunk: - Minden gyermek - különös tekintettel a veszélyeztetett, hátrányos helyzető gyermekekre - önmagukhoz képest jussanak el fejlıdıképességük optimális fokára. - Az arra rászoruló gyermekek idıben jussanak el a fogyatékosságuknak megfelelı intézménybe. - Törekedjünk arra, hogy természetessé váljon gyermekeink és a felnıtt dolgozók körében a különbözıségek elfogadása, tisztelete. Feladatunk: Prevenció A gyermekek problémáinak felismerése Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére A szülıkkel való együttmőködı kapcsolat kialakítása, a szülıi szerep eredményesebb betöltésének segítése. A társadalmi folyamatok negatív hatásait sok család nem tudja kivédeni, gyakran meghaladja a problémák megoldása a szülık erejét és lehetıségeit.
102
Ezért szükséges, hogy megértéssel közelítsünk a család felé. Kivételt jelentenek a gyermekeket veszélyeztetı helyzetek. Az óvodai gyermekvédelmi munkát a nevelıtestület minden tagja folyamatosan végzi, az intézményi gyermekvédelmi felelıs irányításával. Elısegítjük az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket az adott csoportba , lehetıleg zökkenımentessé tesszük azt. Arra törekszünk, hogy a gyerekeket a lehetıségekhez képest minél jobban megismerjük. Az esetleges problémák felismerése után szükség esetén szakember segítségét kérjük. Az 1997. évi XXX. törvény 5. § ismeretében nyilvántartjuk a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekeket. A gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményességét folyamatosan rögzítjük. Biztosítjuk a gyerekeket megilletı jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védı-óvó intézkedésekre is sor kerül. Figyelemmel kísérjük a gyerekek rendszeres óvodalátogatását, különös tekintettel a hátrányos és veszélyeztetett helyzető gyerekekre. Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttmőködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, a családba illesztik a segítségnyújtás lehetıségét. Javaslatainkkal segítjük, a családok szociális, anyagi, helyzetének megfelelıen, a különbözı támogatásokhoz való hozzájutást. / Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás / A gyermekek szüleit írásban tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelıs személyérıl, valamint arról, hogy milyen idıpontban és hol kereshetı fel. Külön helyiséget biztosítunk arra , hogy a szülı nyugodt körülmények között tudja elmondani problémáját a gyermekvédelmi felelısnek illetve az óvónınek. Gyermekvédelmi munkánkra a humánum, a megértés, a támaszadás és a szeretet jellemzı.
3.10. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ELEM
3.10.1.
Hetényegyházi Óvoda - Móricz Zsigmond Általános Iskola
Óvodaiskola program Az óvodaiskola célja: • • •
a személyhez kötıdés állandóságával elısegítjük a szocializáció folyamatát a program alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai élet megkezdésére cél: az óvodából az iskolába való átmenet zökkenımentes megsegítése
103
Az óvodaiskola alapelemei: Egy óvodás gyermek iskolássá válása felelısséget ró a szülıkre, pedagógusokra egyaránt, a kisgyermek életének nagy és fontos mérföldköve. Kiemelkedı hangsúlyt kapnak az elsı benyomások, élmények, ezek aztán meghatározzák majd az iskolához, a tanuláshoz, illetve a társakhoz és a pedagógusokhoz főzıdı viszonyt. Az óvodaiskola az óvoda és az iskola közötti átmenet problémáinak feloldására szolgál, a zökkenımentes átmenet megvalósítását oldja meg. Zökkenımentes átmenet A program fontos alapeleme a gyermekek biztonságérzetének növelése, ezt a személyi állandóság megteremtésével érhetjük el. A tanító óvodapedagógusként már nagycsoportban együtt dolgozik a gyerekekkel, óvó nénijük pedig továbbkíséri ıket napközis nevelıként az iskolába. Közben a két pedagógus folyamatosan hospitál a leendı munkakörének megfelelı szakterületen. Ily módon több évet tölthetnek együtt a gyermekek egy-egy pedagógussal és egymással is, mely ebben az életszakaszban igen fontos. A szülıkkel való kapcsolattartás kialakítása is könnyebb akkor, amikor még nem dominál a teljesítménykényszer. Képességfejlesztés A kudarcmentes, örömteli iskolai évek elıfeltétele, hogy a gyermek adottságait, képességeit, személyiségét alaposan megismerjük. Egyre több probléma merül fel a képességek fejlıdésében, így nagy hangsúlyt kell helyezni az érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció és figyelem fejlesztésére. Az óvodában fıként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés, illetve a tehetséggondozás. Értékelés A személyhez kötıdés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlıdés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erısítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelıen megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat. Kiemelt feladatok Óvodaiskolában nagy figyelmet fordítunk a térirányok biztos felismerésére, használatára, a kommunikációs képességek fejlesztésére (fıként a szókincs bıvítésére) az önállóság növelésére, a fantázia gazdagítására, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére.
104
Az óvodaiskola csoportban a tevékenységi formák a heti rend, napirend megegyeznek a többi óvodai csoportéval. Alsó tagozatban: az óvodaiskolás osztályok tantárgyai és óraszámai megegyeznek az adott évfolyamok más osztályaiéval Preventív képességfejlesztés-az óvodai nevelés során valósul meg. Az óvodapedagógus kiszőri azokat a gyerekeket, akiknél tanulási zavar, prognosztizálható, vagyis speciális segítségre van szükségük. Feladata a tanulási nehézségek csökkentése, megelızése, az egyéni lemaradások felmérése, fejlesztése. Az óvodaiskolában a képességek mérését a DIFER segítségével, illetve a pedagógiai programban meghatározottak szerint végzünk a gyermekek körében. A mérés adatainak elemzése alapján tervezzük meg a fejlesztımunkát. A lassabban haladókkal fejlesztı pedagógus foglalkozik, a tehetségek gondozását a pedagógusok végzik. Értékelés az óvodaiskolában: Elsıdleges feladatunk a személyiségfejlesztés a gyermekek reális énképének kialakítása, önértékelési képességének fejlesztése. Óvodai nevelımunkánk során folyamatos szóbeli értékelést alkalmazunk. (napi) A gyermekek fejlıdését az általunk szerkesztett egyéni fejlesztési naplóban rögzítjük. (havi rendszerességgel). Az iskolában félévkor és év végén egyénre szóló szöveges értékelést készítünk, ebbıl kiderül, milyen szinten áll a gyermek, önmagához képest miben fejlıdött.
Az értékelés pedagógiai követelményei • • • •
legyen folyamatos, sokoldalú és differenciált kövesse nyomon a változást, a fejlıdést fejlessze a gyermekek személyiségét, önértékelési képességét. fontos, hogy a gyermekek ismerjék az elvárásokat.
Az óvodaiskola program elınyei -
a gyermekközösség évekig változatlan marad a gyermekek és a szülık számára a két pedagógus személye ismert az óvoda és az iskola nevelési feladatait megismerik a pedagógusok a pedagógusok egymás nevelési elveit, szabályrendszerét, szokásrendszerét, követelményeit megismerik. a nevelı- oktató munkában elsıbbséget élvez a tapasztalás, a játékos óvodai tevékenység. a foglalkozási rend és a tevékenységi struktúra kötetlen, rugalmas. a pedagógusok játék közben ismerhetik meg a gyermekek érdeklıdését, motiválhatóságát, képességeit, egymás közötti társas viszonyaikat.
105
Az óvodában óvodapedagógus
a
tanító- Az iskolában az óvodapedagógus
megismerkedik a csoport épít a jól mőködı közösen kialakított szokásrendszerével szokásrendszerre hospitál, foglalkozásokat vezet hospitál, a pedagógusok megegyezése alapján elkészített tantárgyfelosztás szerint tanít megkezdi az önértékelési a gyermekek ismeretében határozza képesség fejlesztését meg a fejlesztési feladatokat a szülıkkel való jó kapcsolat épít a már kialakított jó kapcsolatokra kialakítására törekszik Több lehetıség közül az alábbi óvodaiskola modellt választottuk.
Kiscsoport
1 óvodapedagógus 1 óvótanító
Középsı csoport
1 óvodapedagógus 1 óvótanító
Nagycsoport
1 óvótanító 1 tanító-óvodapedagógus Zsigmond Általános Iskolából)
Elsı osztály
Második osztály
(Móricz
1 óvótanító 1 tanító-óvodapedagógus 1 tanító-óvodapedagógus 1 tanító
Az óvodaiskola napközi otthonos és iskolaotthonos rendszerben is mőködhet. Az óvodaiskolai programban résztvevı pedagógusok tevékenységét a munkaköri leírás tartalmazza. A kötelezı óraszámok megállapítása a törvényi elıírások alapján, valamint a vezetık és a munkaközösség kompromisszumos megegyezése alapján valósul meg. 3.10.2.
Egyetértés Utcai Óvoda – Vásárhelyi Pál Általános Iskola
Óvodaiskola-program: "Nekem a cél semmi, nekem az út minden. Hogy hogyan történnek meg a dolgok, az fogja Megszabni az emberi élet - az egyéni lét - minıségét És valódi lehetıségeit." 106
/ Vekerdy -Bernstein / A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a helyi önkormányzat engedélyével 1990-tıl indult intézményünkben a Vásárhelyi Pál Általános Iskolával együtt az óvodaiskola program. Az 1993.évi LXXIX. törvény módosítása a 2003.évi LXI. Törvény 95. § m) bekezdése alapján. Az óvodaiskola célja: - a szocializáció folyamatának segítése a személyhez kötıdés állandóságával - alkalmassá tétel az iskolai élet megkezdésére - az óvodából az iskolába való átmenet segítése. Melyek az elınyei az óvodaiskolának? - változatlan marad a gyermekközösség - ismert a felnıtt személye (óvónı - tanító ) - egymás nevelési feladatainak megismerése ( óvónı - tanító átmenetével ) - ismert a szokás - szabályrendszer, házirend követelményei, a gyerekek és a szülık körében is - foglalkozási rend és tevékenységi struktúra rugalmas (mikro csoportos foglalkozások és kötetlenség ) - a tartalmi munka jól épül az óvodai tevékenységre, tapasztalatokra - módszerek indirektek - óvónı - tanító jó munkatársi kapcsolata, viszonyulása a gyermekközösséghez. Melyek az elınyei az óvónı-tanító munkájának az óvodai nagycsoportban? - megismeri játékosan a gyermekek érdeklıdését - megismeri a gyermekek egyéni motiválhatóságát, képességeit, aktivitását, kitartását - megismeri és segíti a társas viszonyok alakulását a csoportban - kialakítja a nevelı-gyermek megfelelı kapcsolatot Az óvodaiskola csoport napirendje és heti rendje megegyezik a többi csoportéval. A pedagógusok hetes váltásban dolgoznak. Az óvodaiskola program keretén belül a kis- és középsı csoportban az óvoda többi csoportjához hasonlóan két óvónı foglalkozik a gyerekekkel. Nagycsoportban a nevelési év kezdetétıl a nevelési év végéig tanító / kétdiplomás: óvó-tanító / jön a Vásárhelyi Pál Általános Iskolából az egyik óvónı helyére. Az óvodaiskola csoportból lemaradt óvónı új csoportban dolgozik. Az óvodaiskola nagycsoportjában tevékenykedı óvónı a tanítóval együtt, azonos nevelési módszerekkel, a gyermekek egyéni fejlıdési ütemét figyelembe véve foglalkoznak a gyermekekkel az iskolára való alkalmassá tétel érdekében. A Vásárhelyi Pál Általános Iskolába az óvónı / kétdiplomás óvó-tanító / átkíséri az óvodaiskola program elsı osztályosait. Tanév végéig a gyerekekkel marad. Pedagógiai asszisztensi munkát végez, segítve a tanítók munkáját, a gyerekek további fejlıdését. Az óvodaiskolának a zökkenımentes átmenet szempontjából legfontosabb szakasza a nagycsoport és az elsı osztály.
107
Ebben az idıszakban érik be a személyhez kötıdés, biztosítva van az óvodai szemlélet, valamint a játékos módszerek továbbvitele. A partneri visszajelzések jók, a szülık részérıl egyre nagyobb igény merül fel az óvodaiskola csoport bıvítésére. Programunk szerves része, jövıben is folytatni szeretnénk.
3.11. SAJÁTOSSÁGOK Az Egyetértés Utcai Óvoda Boróka Utcai telephelye az adaptált „Lépésrıl-lépésre „óvodafejlesztı program szerint dolgozik. / Mellékletben 109. o /
3.12. ÓVODAI DOKUMENTUMOK
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Óvodai Nevelési Program Az intézményegység-vezetı éves munkaterve Felvételi – mulasztási napló Óvodai csoportnapló Fejlıdési napló / mellékletben megtalálható / Minıségirányítási program DIFER mérılapok Eszközjegyzék / mellékletben megtalálható /
108
MELLÉKLETEK
1.sz. melléklet
Lépésrıl - lépésre Óvodafejlesztı program
109
2.sz. melléklet
Eszközjegyzék
155
3.sz. melléklet
Fejlıdési napló
189
4.sz. melléklet
Kompetencia adaptáció
202
5.sz. melléklet
IPR adaptációs terv
210
6.sz. melléklet
Innováció I
216
Innováció II.
226
Anyanyelvi fejlesztés
237
7.sz. melléklet
109
1.sz. melléklet
Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház Egyetértés Utcai Óvodája Boróka Utcai telephelye „Lépésrıl lépésre” helyi óvodai programja
110
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
„Hallgasd csak a harmatcseppet és a távoli csillagot. Hallgatod? Hallgatod? Hallgasd csak a harmatcseppet és a távoli csillagot. Hallgatod?”
„Egy 6 éves kislány költötte ezt a verset. Vajon mi felnıttek képesek vagyunk-e hallgatni a harmatcseppet és a távoli csillagokat? Ennek a gyermeknek megvan még az a képzelıereje, amely nyitottá és fogékonnyá teszi, még képes átérezni milyen csodálatos és izgalmas élni!” Felkészítjük a gyermekeket arra, hogyan birkózzanak meg a változásokkal. Megértjük a gyerekeket, világszemléletüket, tanulási módjukat, tudásuk, ismereteik jellemzıit, és ennek alapján megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek segítségével a gyerekek könnyen és örömmel tanulnak. Meg találjuk az intellektuális kompetenciához és az emocionális egészséghez vezetı utakat. Programunk segítségével kompetenciákat (gondolkodási stratégiák, motivációs bázis, a gondolat és érzelem attitődje) készségeket, képességeket alakítunk ki a gyermekekben, amelyek áthidalják a tartalmi határokat, ezzel megalapozzák a sikeres iskolai beilleszkedést.
HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL Óvodán Kecskemét központjától 6 km-re fekszik a város egyik dinamikusan fejlıdı részében. A település vonzerejét a város közelsége és kertváros jellege adja. A folyamatos városból való kiköltözésbıl adódik, hogy egyre többen jelentkeznek intézményünkbe. A gyerekek nevelése kettı, otthonosan berendezett, korszerően felszerelt vegyes életkorú csoportban történik. Az épület, a játszóudvar, a berendezések kialakítása a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megırzését és fejlıdését szolgálja. Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. 1998.-ban indultunk a Lépésrıl-Lépésre Helyi Óvodai Programmal amely a szülık nagyfokú elégedettségét vonta maga után. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezeti és a természetvédelmi nevelésre. Élünk a környezet (parkosított udvar, Csalánosi parkerdı) adta lehetıségekkel. 2003.-ban a helyi képviselı kezdeményezésére és a város önkormányzata támogatásával óvodabıvítésre került sor. Az egyik csoport másik épületbe költözött. Itt nagyobb csoportszoba, mosdó, öltözı biztosítja a színvonalas munka lehetıségét. A régi megüresedett szobában kapott helyet a „családi szoba” amelybe szintén
111
pályázati pénzbıl fejlesztı játékokat, könyveket, bútorokat vettünk. Itt történnek a szőrések az egyéni fejlesztések, a családokkal való beszélgetések. A gyerekek szeretnek óvodába járni, szívesen vesznek részt a különbözı tevékenységekben. A szülık elégedettek a nevelés színvonalával, pedagógusainkkal, a szolgáltatással. A családok jó partnerként segítik nevelımunkánkat. Nevelıtestületünk minden tagja, 4 óvodapedagógus és 2 szakképzett dajka, elkötelezett közös céljaink megvalósításáért. Óvodánk 2007. július 7.-tıl a Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház keretein belül mőködik, az Egyetértés Utcai Óvoda telephelyeként. A csatlakozás után a világítás, a főtés és a riasztórendszer korszerősítésére került sor. Információtechnológiai eszközeink fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval és faxszal bıvültek. Az udvari játékokat a részönkormányzat anyagi támogatásával felújítottuk és kibıvítettük. Nevelımunkánk eddigi eredményei • Nyitott óvoda – tartalmas együttmőködés a családokkal, közös programok szervezése. • A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodó egyéni képességfejlesztés. A fejlesztı tevékenységek tervezése, szervezése, az optimálisan fejlesztı feladatok és tárgyi feltételek megteremtése. • Egyéni eltérések tolerálása, differenciálás, folyamatos személyiségfejlesztés. • Programunkhoz illeszkedı speciális dokumentáció továbbfejlesztése. • Sajátos tevékenységrendszer – 7 tevékenységközpont – kialakítása, folyamatos bıvítése. • A programhoz kapcsolódó projektgyőjtemény közös kidolgozása. Az esélyegyenlıség megteremtése érdekében: • kompenzáljuk a hátrányt a rászoruló gyermekek részére • a kiemelkedı képességő gyermekek speciális igényeit kielégítjük • segítjük a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését
112
ÓVODAKÉPÜNK • Esztétikus, inger gazdag környezettel, élményekkel teli óvodai élettel biztosítjuk a gyermekek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. • Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a környezettudatos magatartás kialakulását, valamint az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlıdését. • Barátságos, családias, tevékenységre ösztönzı légkört teremtünk a gyermekeknek, ahol választhatnak a tevékenységek, feladatmegoldások, technikák és az ismeretek mélysége tekintetében. • A gyermekek egyéni fejlettségi ütemükben fejlıdhetnek a szomatikus és pszichés területeken biztosítva számukra az egyenlı hozzáférést. • A program a szülıket partneri kapcsolatban, folyamatosan bevonja az óvodai nevelésbe, amelynek a lényege, az összehangolt, gyermeki érdeket elıtérbe helyezı, közös tájékoztatáson alapuló együttnevelés. GYERMEKKÉPÜNK Óvodai nevelésünk: • befogadó, gyermekközpontú, az egyéni fejlesztésre, a hátrányok kompenzálására, felzárkóztatásra, a kiemelkedı képességő gyermekek speciális igényei kielégítésének megteremtésére törekszik • elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását Tehát önmegvalósító, dönteni tudó, választásra képes, individualizált, és jól szocializált gyermekek nevelését kívánjuk megvalósítani, akik tele vannak élményekkel, tudnak játszani, kiegyensúlyozottak, képesek felfedezni, rácsodálkozni a dolgokra, majd önállóan megoldani feladatokat ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA A gyermekek fejlıdésének támogatása az eltérı egyéni szükségletek és életkori jellemzık ismeretében a személyiség kibontakoztatása oldott, vidám, felszabadult légkörben. A családdal együttmőködve alakítja a gyermekek személyiségét, hogy segítse az alkalmazkodás és az önérvényesítés stratégiáinak elsajátítását: • vállaljon felelısséget cselekedeteiért, • alakuljon választási és döntési képessége, • fejlıdjön önálló, rugalmas, kritikus gondolkodása, • legyen képes saját igényeinek, szükségleteinek megfogalmazására és kifejezésére, • rendelkezzen korszerő mőveltséggel, tájékozottsággal és önfejlesztı magatartással, • váljék képessé mások tiszteletben tartására, az együttélés, együttmőködés szabályainak betartására, • fejlıdjön identitástudata, nyitottsága, toleranciája az értékek sokféleségének tiszteletben tartásával, • fejlıdjön nagy – és finommotorikája • ismerkedjen meg az egészséges életmód szokásaival.
113
A PROGRAM HÁROM ALAPELVE A konstruktivizmus A fejlettségi szintnek megfelelı foglalkoztatás A progresszív oktatás KONSTRUKTIVIZMUS A tanulás interaktív folyamat a gyermek, a felnıttek, a többi gyerek és a környezet részvételével. Biztosítjuk mindazokat az eszközöket, segédanyagokat, útmutatást, amelyek maximálisan megnövelik a gyerekek tanulási lehetıségeit.
FEJLETTSÉGI SZINTNEK MEGFELELİ FOGLALKOZTATÁS Programunk a gyermek fejlıdésének ismeretén alapul, és annak megértésén, hogy minden gyerek azonos fejlıdési stádiumokon megy keresztül, mégis mindegyikük egyedülálló, individuális lény. Ismerjük a tipikus fejlıdési fázisokat, így reálisan hasznosítható segédanyagokat és foglalkozási terveket készítünk. Figyelembe vesszük az azonos korú gyermekek készségei és képességei közötti különbségeket is. Programunk olyan tevékenységekbıl áll, amelyek a gyerekek érdeklıdéséhez, szellemi színvonalához, társas és érzelmi érettségéhez igazodnak. PROGRESSZÍV NEVELÉS Az oktatást úgy tekintjük, mint az életet, végigkísérı folyamatot és felkészítést a késıbbi életre. Olyan környezetet igyekszünk létrehozni, amely támogatja az egyes gyermekek készségeinek és érdeklıdésének fejlıdését, ugyanakkor elismeri a gyermekek közötti tanulási interakciók fontosságát is. A PROGRAM FILOZÓFIÁJA ,ALAPKONCEPCIÓI
SPECIFIKUMOK A gyermekeket felkészítjük, hogy a problémákat konstruktív módon oldják meg, személyiségüket aktivizáljuk, hogy felkeltsük az érdeklıdésüket és így szélesebb körő kompetenciák jöhessenek létre. A szenzomotoros érzékeléshez szükséges tapasztalatokra a gyermekek elsısorban játékban és a játékos tevékenységekben tesznek szert. A célok elérése érdekében programunk a „NYITOTT SZERKEZETEK” eljárást alkalmazza: • az individualizálást • szabadjátékot • a tevékenységközpontokban szervezett tevékenységeket. Ezek az elvek jelentik az alappilléreket, amelyekre az egész rendszer épül.
114
I.
INDIVIDUALIZÁLVA SZOCIALIZÁL
Az individualizálás elvei • a gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstıl kezdve • az erısségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján történik az egyéni fejlesztés (képességek, részképességek elemzése), • a személyes kontaktus a tevékenységekben az óvodapedagógus és a gyermek között, • a gyermekek eltérı egyéni testi-lelki szükségleteinek figyelembevétele, • az eltérı idıpontban jelentkezı mozgásigény folyamatos kielégítése állandó mozgástérrel, • személyesség a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában Az individualizálás a gyermekek, egyének közötti különbségek, felismerésére épül. Minden gyermeket figyelembe veszünk a maga fejlıdési szintjén. Programunk arra épül, hogy a gyermekek egy gondosan kialakított környezetben ösztönszerően érdekeltek a saját tanulásukban. A gyermekek ismeretében egyéni célokat tőzünk ki, az egyéni erısségek és igények méltánylásával.
Az individualizálás: • a fejlesztés stratégiája: az egyén lehetıségeibıl kiinduló fejlesztés a követelményekben és ezzel az inkluzív, integrált és interkulturális nevelés megvalósítása • metodikai eljárás: módszerkombináció, amely egy helyzetben, több lépcsıben, differenciáltan tevékenykedtet • struktúra, szervezeti forma, amelynek variációival differenciáltan fejleszthetı a személyiség, egyéni, mikro és makro munkaformában • tartalmi struktúra: egy tartalom mélységében és terjedelmében való differenciálás • szemléletmód: a különbözıség toleranciája Az óvodapedagógus attitődjei: • mintát jelentenek a gyermekek számára, amelyeket átvesznek, utánoznak, • érzékeny a tiszteletre, az udvariasságra, • pozitivitás, bizalom A differenciált fejlesztés • a gyermekek egyenkénti megismerése, a képességek, erısségek, gyenge pontok regisztrálása a gyermekek folyamatos megfigyelése a tevékenységekben, a gyermekekkel való beszélgetések, • a gyermekek produktumainak elemzése, a verbális megnyilvánulások megfigyelése a gyermekek élményvilágának, tapasztalati körének és információinak megismerése,
115
• a gyermekek érdeklıdési körének, adottságainak, temperamentumának megismerése, • a kedvenc idıtöltésének, játékának megismerése. A gyermekrıl kapott képrıl konzultálunk a szülıvel, munkatársainkkal, szükség esetén a szülı beleegyezésével, speciális szakemberrel.
A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE • az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése vezet el a személyiség komplex, minden képességet érintı fejlıdéséhez, • az integrált témafeldolgozás, és fejlesztés integrált személyiségfejlıdést eredményez, • egyéni szükségletek és életkori jellemzıkön alapuló fejlesztés, ezzel biztosítva az egyenlı hozzáférést, • a gyermekeket gondoskodás és védelem illeti meg. A Lépésrıl – Lépésre óvodai program elméleti síkon az alábbi területekre bontja a nevelést: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)
Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció Anyanyelvi fejlesztés Mővészeti nevelés Tudományos – természetismereti nevelés Matematikai nevelés
1.Egészséges életmódra nevelés Célja: Biztosítjuk a gyermekek testi fejlıdését az egészségvédelmi és higiéniai szokások megalapozásával.
Fıbb elvek • optimális terhelhetıség biztosítása a szervezeti keretekkel és eszközökkel • az egyéni eltérésekre épülı differenciált fejlesztés • a mozgás igény szükségletének megalapozása • a hibajavítással a gyermek önmagához viszonyított fejlıdésének segítése • a sokszori gyakorlás lehetıségének biztosítása Feladatai: • • • •
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgásának elısegítése a gyermek testi képességei fejlıdésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása és megırzése
116
• az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelızés, az egészségmegırzés • a gyermek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet • megfelelı szakemberek bevonásával – a szülıvel, óvodapedagógussal együttmőködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A tevékenység tartalma és feltételrendszere A mozgásfejlesztés • testi képességek fejlıdésének elısegítése • természetes mozgások: járások, futás, kúszás, mászás, gurulás, bújás, egyensúlyozás, szökdelés, támaszkodás, ugrás, dobás • mozgásos szabályjátékok • nagy-és finom mozgások • elsısorban szabad mozgással • módszeres, játékos fejlesztés • a prevenciós testi fejlesztés tartásjavító és egyéb játékos gyakorlatokkal történik (lábtorna, Vitamintorna) • naponkénti mozgásfejlesztés • mozgáslehetıség biztosítása napközben az épületben • szervezett, hetenkénti mozgásfejlesztés az iskola tornatermében • kézi szerek, mozgásfejlesztı eszközök használatával Az egészséges életmód, a testápolás, betegségmegelızés, az egészségmegırzés
az
étkezés, az öltözködés,
a
• • • • • •
változatos étrend elfogadása, kóstolás kultúrált étkezés, helyes eszközhasználat tisztaság igény kialakítása önmagával és környezetével szemben egészséges táplálkozás: gyümölcssaláta és savanyúság készítés sütések, fızések idıjárásnak megfelelı, réteges öltözék, gyermekek önállósága és az óvodapedagógusi, valamint a dajkai segítségadás harmóniája • levegın való tartózkodás, változatos mozgáslehetıségek
A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
• az eltérı egyéni szükségletek kielégítésére nagy hangsúlyt fektetünk: eltérı alvásigény, ivás lehetısége • korán érkezık részére étkezési lehetıség • mosdó használatkor a személyes intimitás biztosítása • mozgáslehetıség az épületben (csoportszoba, folyosó): hely és eszközök biztosítása • spontán indított mozgásos játékok • naponta szervezett mozgásos játékok
117
• változatos mozgásformák biztosítása a szabadban A pedagógus szerepe: • érzelmi kötıdés alakuljon ki a gyermek és az ıt gondozó felnıttek között • minta szerep • az együttes tevékenységekbe való belépés módozatainak segítése • empátia • szeretet • együttérzés • tisztelet • kivárás • reflektív, támogató magatartás • egyéni fejlettség és szükséglet figyelembe vétele • eszköz és hely biztosítása a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez
118
2. Érzelmi nevelés és szocializáció: Célja: A gyermek ismerje meg, sajátítsa el az ıt körülvevı társadalom kulturális és viselkedési módozatait, ezáltal váljék alkalmassá az önérvényesítésre, alkalmazkodva a csoport normáihoz. Feladatai: • énkép alakítása, önkifejezı, önérvényesítı magatartás megalapozása • a társakkal való együttmőködésre nevelés, különbözıségek elfogadása, tisztelete • természetes társas szükségletek kielégítése • a szőkebb és a tágabb környezet, hagyományok megismertetése, • az érzelem kontrollja • szülık, kortársak, település, haza szeretete • erkölcsi érzelmek megalapozása: • empátia, szeretet, a kötıdés, együttérzést, segítıkészséget • viselkedési minták, szerepek elsajátítása • szokás és normarendszer megalapozása • konfliktuskezelés • a nehezen szocializálható, a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a kiemelkedı képességő gyerekek speciális igényeinek kielégítése • a kultúrák közötti különbségek és kulturális kompetencia fejlesztése. A tevékenység tartalma és feltételrendszere: • élmények, • közös tevékenységek, • játék, • kapcsolatok, • interakciók, • hagyományok, • segítünk a gyerekeknek megnyugodni, • tanítsuk meg az elfogadható viselkedést, • átterelés, • a természetes következmény módszere, • a háttérben maradás módszere, • válasszon a gyermek, • a környezet megváltoztatása, • a lehetıség és saját kezdeményezés, • önerı és hatalom, • megosztott irányítás, • gondolati és szólásszabadság, • a hatalmat ellenırizni, a tiszteletet értékelni kell, • az óvodapedagógus modell, példakép a gyermekek elıtt • óvónı-dajka kapcsolatban a gyermekek elıtt zajló kommunikációban az egymás kölcsönös tisztelete, elfogadása udvarias nyelvi forma alkalmazása • a dajkák a munkatársi kapcsolatokban, döntéshozatal elıtt ıszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását.
119
Hagyományok kialakítása és ápolása: A hagyományok közös ápolása kohéziós erı, amely egyszerre biztosítja az egyén számára az önérvényesítés, a kiemelkedés, a figyelemfelkeltés lehetıségét a társakhoz való kötıdés, az összetartozás a mások iránti tolerancia és odafigyelés élményét Hagyományok, melyeket kialakítunk a csoportokban: • • • • • • • • • • •
a gyermekek születés és névnapja Mikulás, adventi készülıdés a szülıkkel Farsang Márc. 15. ünnepély Föld napja Víz napja Anyák napja, évzáró, nagyok búcsúztatása kirándulások közös kézmőves foglalkozások a szülıkkel
A pedagógus szerepe: • érzelmi biztonság, derős, kiegyensúlyozott légkör biztosítása • érzelmi kötıdés alakuljon • minta szerep, • az együttes tevékenységekbe való belépés módozatainak segítése • empátia, • szeretet, • együttérzést, • tisztelet, • kivárás, • reflektív, támogató • óvónı és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, személyes példamutatása • a gyerekek szükségleteinek és érzéseik jogosságának elismerése • interkulturális szemlélet, • a szülık és gyerekek nemzeti etnikai identitásának, attitődjének, nyelvének, viselkedéskultúrájának, és az abból fakadó interperszonális stílusának a tiszteletben tartása, • a családok, a gyerekek, az értékek különbözıségének és sokszínőségének toleranciája. Hátrányos helyzető gyermekek Célunk esélyegyenlıséget biztosítani a gyermekek számára. Feladat: • a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek óvodába járásának segítése, • a problémák, a hátrányos helyzet okozta tünetek felismerése, ha szükséges szakember segítségének kérése, • egyéni fejlesztési terv készítése, • a fejlıdési napló alapján a folyamatos differenciált fejlesztés megvalósítása,
120
• minden szociálisan hátrányos helyzető gyermek érje el az iskolára való alkalmasság szintjét és idıben tudja megkezdeni a tanulmányokat, • szülıkkel való partner kapcsolat, folyamatos segítı támogató együttmőködés a szociális hátrányok kompenzálására, • védını és óvodaorvos segítségével a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése. 3. Anyanyelvi nevelés Célja: Legyen képes kifejezni magát, ezáltal megérteni másokat, sikeresen kommunikálni, így fejlıdjék nemzeti identitás tudata. Feladatai: • valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat • anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés • a világról szerzett tapasztalatok szóbeli kifejezésére nevelés • kontaktus felvétel, tartás, nyelvi technikáinak megalapozása • az önkifejezés lehetıségeire nevelés • az írott nyelv iránti érdeklıdés erısítése • a tevékenységhez kapcsolódó beszédhelyzetekben a gondolatok kifejezésére nevelés • a kommunikációs képesség fejlesztése, természetes beszéd kedvének fenntartása, ösztönzése • kreatív anyanyelvi tevékenységek biztosítása • hallás, fonémahallás, hangképzés, beszédértés • beszéltetı környezet biztosítása, • szabályközvetítés Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztésének 3 alaphelyzete van: • a spontán élethelyzetek, egyéb helyzetekben, szerepek és tevékenységekben • az irodalmi nevelés fejlesztı hatása • az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben: a felajánlott tevékenységekben és a kezdeményezett szabályjátékokkal (társasjátékokkal). A tevékenység tartalma és feltételrendszere • beszélgetést kezdeményeznek társakkal és felnıttekkel • együttes tevékenységek során kérdeznek, beszélgetnek, meghallgatják egymást • kommunikáció a különbözı tevékenységekben: játék, munka, felajánlott tevékenységek • szerepvállalás • mese, vers, mondóka, bábozás, dramatizálás, dalok, dalosjátékok • könyvnézegetés • anyanyelvi játékok • értékelnek • gondolkodási mőveleteket végeznek szóban • megértik a kérdéseket, válaszolnak
121
A pedagógus szerepe: • a beszédképesség összetevıinek ismeretei (alap és rész képességek) • a gyermekek egyéni fejletségének elemzése, a speciális szakembert igénylı esetek kiszőrése, • a megfelelı minıségő mintaadás, • érzelmi biztonság megteremtése, • derős légkör biztosítása, • türelmes kivárás, • beszélgetı kör szervezése, • az anyanyelv fejlesztése, szókincsgyarapítás spontán és tervszerő tevékenységekben. • a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezı készségének fejlesztése, • a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése, • az írott nyelv iránti érdeklıdés támogatása, • tudatosítsa a gyermekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze ıket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára, • a gyermekek szókincsének folyamatos bıvítése, • beszédmegértés fejlesztés, • beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. 4. Mővészeti nevelés Célja: Esztétikai fogékonyság megalapozása által alakuljon ki érzelmi kötıdés az ıt körülvevı szőkebb és tágabb közösséghez, a népi hagyományokhoz, és ezzel alakuljon nemzeti identitástudata. Feladatai: • az irodalom, ének, zene iránti érdeklıdés, az önkifejezés igényének erısítése, • az ábrázoló és kézmőves tevékenységekkel globális élmény nyújtása • ízlésformálás, esztétikai élmények, képzetek, ismeretek nyújtása, • intellektuális tapasztalatok, • perceptuális tapasztalatok, • anyanyelvi tapasztalatok, • mővészeti alkotások befogadása, • alkotó tevékenység, • az érzelmek átélése, empátia fejlıdése, • a mozgás fejlesztése (szem, kéz koordinációját, az észlelést, a megfigyelıkészséget, a vizuális tapasztalást), • a szociális fejlıdés elımozdítása (a közös munka lehetısége, és az egyéni önkifejezést), • az intellektuális fejlesztés (szín, formaismeret, kreativitás, a kommunikáció sajátos formái), • szabad önkifejezés, • eredetiség, az egyediség, 122
• a zene iránti érdeklıdés felkeltése, • zenei kreativitás • az éneklés és a mozgás készség improvizatív megjelenítése • térbeli tájékozódás, képi-plasztikai kifejezıképesség • komponálás, rendezés képességének fejlesztése • a környezet esztétikai alakítása Az irodalmi nevelés tartalma és feltételrendszere: • a belsı képalkotás a gyermeki élmény feldolgozásának egyik legfontosabb formája • a gyermekekkel készített elbeszélések, mesék, versek, képeskönyvek • népköltészet, magyar gyermekköltészet • klasszikus és kortárs irodalmi mővek • más népek irodalmi alkotásai • mese, vers, elbeszélés, bábozás, dramatizálás, mondókázás • érdeklıdés, motiváció, oldott légkörben • saját vers és mesealkotás • a mesekönyvek jól áttekinthetı tárolása. A zenei nevelés tartalma és feltételrendszere • szőkebb és tágabb környezet zenei hatásai, • közös együttes játékok, • mozgás, a ritmus, • dallam és a szöveg, • hallásfejlesztés, • ritmusérzék, • többször ajánlunk fel ének zenei tevékenységet, • egyéni és közös éneklés, • mozgás és az éneklés összekapcsolása, • magyar népi gyermekjáték dalok, mondókák, • igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások • zenehallgatás, egyéb zenei élmény, figyelembe nemzetiségi, etnikai kisebbségi hovatartozását
véve
a
gyermekek
Az ábrázoló-kézmőves nevelés tartalma és feltételrendszere • finom motorika fejlesztése • multiszenzoros tapasztalatok • összerendezett mozgás • eszközismeret • rajzolás, mintázás, kézimunka technikai alapelemeinek, eljárásainak megismerése • a megtapasztalás élménye • ötletesség, önállóság, eredetiség • sikerélmény biztosítása • önkifejezés • hagyományok ápolását
123
A pedagógus szerepe • a gyermekek megismertetése az eszközök használatával, a kézmőves tevékenységek technikai alapelemeivel és eljárásaival, • a feltételek biztosítása (élmények, megfigyelések, anyagok, eszközök, rend és tisztántartás), • klasszikus és kortárs mővészeti alkotásokkal való megismerkedtetés, • a gyermekmunkák megbecsülése, cserélése, aktualizálása, • a gyermekek munkáinak megfigyelése, elemzése, • a képi megjelenítés és a verbális megfogalmazás összekapcsolása, • a tevékenységekkel a teljes személyiség integrált fejlesztése, • kiállítások rendezése a szülık segítségével, • a felhasználható anyagok folyamatos győjtése és tárolása, • esztétikai élménynyújtás (élmény legyen és ne kényszer a tevékenység) • az esztétikai ismeretek közvetítése (irodalmi, zenei és képzımővészeti mővek tolmácsolása), 5. Természetismeret, tudományos nevelés Célja: A szőkebb és tágabb környezet természeti és tárgyi világ értékei iránt pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a gyerekekben. Alapozódjék meg a természetet tisztelı és védı szokás rendszer, hogy felnıve képesek legyenek szülıföldjük környezetét óvni, védeni. Kutató kíváncsisággal akarjanak többet tudni, felfedezni, megismerni. Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és az alkalmazni képes tudáshoz szükséges készségekkel. Feladatai: • a megismerı tevékenység pszichikus funkcióinak, a logikai mőveletek végzésének megalapozása, kreatív gondolkodásra nevelés, • a természet folyamataival, jelenségeivel, anyagaival, állandóságaival és változásaival, körforgásokkal, és rendszerekkel való megismerkedés különbözı tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlás • meglevı tapasztalatokra, élményekre, ismeretekre építve változatos tevékenységek biztosítása • a környezetvédı szemlélet megalapozása, • a kreativitás fejlesztése, • a modellkövetı és felfedezı megismerésre nevelés, • az induktív gondolkodásra nevelés, • a probléma felfedezésére, megoldási alternatívák keresésére nevelés, • a környezet tisztántartására szoktatás, a károsító hatásokkal való megismertetés az élıvilág védelmére nevelés (növények, állatok) • az ökológia alapszabályainak gyermeki szinten való közvetítése. • környezettudatos szemlélet formálása • néphagyományok szokásainak, családi tárgyi kultúra értékeinek megismerése
124
A környezetismeret: ● TERMÉSZETISMERET ● TÁRSADALOMISMERET ● KÖRNYEZETVÉDİ SZEMLÉLET ÉS MAGATARTÁS Az a mód, ahogyan a gyermeket megismertetjük a valósággal: az a TUDOMÁNYOS SZEMLÉLET. A természetismeret tartalma és feltételrendszere • megfigyelések, kísérletek a természetben és a csoportszobában, • aktív felfedezés, • kiállítások, győjtemények, tablók készítése, • válogatások, rendszererezések, • könyvnézegetés, újságok, folyóiratok, • kísérletezések, • növényápolás, kertgondozás, • csíráztatás, hajtatás, élısarok. A társadalomismeret tartalma és feltételrendszere szüleik foglalkozásáról, • ismeretek a családjukról, nagyszüleikrıl, munkahelyérıl, mesterségekrıl, lakóhelyükrıl, a település nevezetességeirıl • tájékozódás lakókörzetük környékén • gyalogos közlekedési ismeretük bıvítése • irányérzék fejlesztés A környezetvédelem tartalma és feltételrendszere • a környezet tisztántartására szoktatás, • munka tevékenységek az óvoda udvarán, • hatásokkal való megismertetés, • az élıvilág védelmére nevelés, • az ökológia alapszabályainak gyermeki szinten való közvetítése, • szemléletformálás, • megfigyeléseik megjeleníthetik: rajzban, képeskönyvben, kommunikációban.
mesében,
125
A pedagógus szerepe • a gyermek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs csoportban és a környezet alakításában • személyes példamutatás, mintaadás • együttes tevékenységekbe való belépés módozatainak segítése, • folyamatos anyaggyőjtés • alkalom, hely, idı, eszközök biztosítása 6. Matematikai nevelés Célja: Szerezzenek tapasztalatokat a mérés, számlálás, a becslés, a relációk és a formák terén, alakuljon kreativitásuk. Feladatai • • • • • • •
matematikai tapasztalatok, ismeretek szerzése egyenlıségek, egyenlıtlenségek felismerése földrajzi tapasztalatok rész és egész viszonya kreativitás fejlesztése probléma érzékenység gyorsaság, rugalmasság
A matematikai nevelés tartalma és feltételrendszere • az „egy az egyhez” megfeleltetés, • számolás, • sorrendiség, • számtani mőveletek, • csoportosítás, összehasonlítás • mérés: alapegységekkel mérjenek és számláljanak, • geometria: a forma és minta felismerése. A pedagógus szerepe • csoportszoba berendezési tárgyaival változatos tevékenykedtetés biztosítása, • konkrét élményeken keresztül a matematikai nyelv fejlesztése, • a gyermek számfogalmának összehasonlító, analizáló, szintetizáló képességének tevékenységbe ágyazott fejlesztése • a gyermek által kezdeményezett játék kínálta lehetıség felismerése a matematika bevezetésére és megvitatására, • a konzultáns szerepét töltse be
126
II. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE Az óvodai csoportszobák berendezése a gyermekek igényeinek felel meg, és a szükségleteknek megfelelıen alakul. A gyermekek és az óvodapedagógus közösen formálják alakítják azt, annak érdekében, hogy kielégítse az állandóan változó, fejlıdı szükségleteket. Ez a környezet a gyermekek köré rendezi mind azt, ami érték és képviseli a kultúrát, attitődöket, amelyet a felnıttek világa hordoz. A csoportszoba tevékenységkörökre osztott, ezt a berendezés, a tároló polcok, asztalok, elhelyezése segíti. A tevékenységközpontokban folyik: • a játék, a spontán tanulás, a munka • itt szervezıdnek azok a tevékenységek, amelyek a játékos tanulást jelentik az óvodapedagógus irányításával Tevékenységközpontok rendszere: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Családi szituáció központ Mővészeti központ Homok és víz tevékenység központ Irodalmi és ének- zenei tevékenység központ Matematikai, manipulatív tevékenység központ Természetismeret tudomány tevékenység központja Építı központ Külsı környezet
A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai: • a bútorzat segíti a biztonságos mozgást és a tájékozódást a csoportban • a területen van lehetıség az egyéni, mikró és nagycsoportos tevékenységek végzésére • az anyagokat, eszközöket logikusan csoportosítjuk és rendezzük • a csendes és a zajos tevékenységek elkülönülnek egymástól • az elkülönítésre alacsony bútorokat használunk, amelyek elérhetık (két oldalról megközelíthetıek) tároló felületekkel rendelkeznek • a gyermekek munkái és a használatban lévı anyagok szemmagasságba helyezkednek el • kis zugok az egyedüllétre is
127
TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK
Családi, szituációs központ A tevékenység tartalma: • szituációs dráma játék • spontán, önirányításos tevékenység • együttmőködési technikák gyakorlása • mozgásuk összerendezettsége alakul • közös munka eredménye és öröme • önbecsülés növelése • érzelem – kifejezıképesség fejlesztése • szabályosságok és kapcsolatok megértése • kooperatív technikák gyakorlása Felszereltség • jól felszerelt babaszoba megfelelı mérető, valódi eszközökkel • a szerepjátékok eszközei, projektekhez kapcsolódóan
A pedagógus szerepe A szituációs játék mennyiségi és minıségi kereteit határozzuk meg. Megteremtjük a játék feltételeit: élmény, eszközök (a gyermekekkel közösen is készítve) hely, idı, teret engedve a gyermeki egyéni élményeknek és a képzeletnek. • érdekes színes könyvek • intézmények meglátogatása • érdekes emberek meghívása • megfelelı képek a tematikus projektre hangolják a gyerekeket • felszerelés mobilitása • meghittség biztosítása Mővészeti központ A tevékenységek tartalma • a gyermekek spontán alkotó tevékenységei, • különbözı technikák bemutatása • kézmőves tevékenységek • makettek, kiegészítı játékok készítése különféle technikával • szabály – társas játékok készítése, bábkészítés, álarcok, jelmezek kasírozása • a gyermekek számára felajánlott, választható, kötelezıen választható, kötelezı ábrázoló tevékenységek • a gyermekek alkotókészségének, kreativitásának fejlesztése
128
Felszereltség: • festékek, ecsetek • festıállvány • különbözı minıségő és mérető papírok • ollók(balkezes is) • ceruzák, kréták • ragasztó • barkácsolás eszközei A pedagógus szerepe • átgondoltan készítjük elı a tevékenységekhez szükséges eszközöket • választási lehetıséget jelent a gyermek számára Homok – víz tevékenységközpont Helye a természettudományos központban van, jelenléte ideiglenes jellegő, projektfüggı. A tevékenységközpont sokféle tapasztalatszerzésre és képesség fejlesztésére alkalmas. A tevékenységek tartalma • • • •
örömforrás az anyagokkal való ismerkedés, játék reprodukálhatók a közös és egyéni természeti élmények a homok alkalmas különféle fizikai tapasztalatszerzésre kiegészíthetı eszközökkel
Felszereltség • mérı eszközök • modellezéshez használatos eszközök A pedagógus szerepe • a tapasztalatszerzés befolyásolása az eszközök biztosításával, • a jelenségek mögötti összefüggések magyarázata, • az integrált témafeldolgozást segítı tevékenységek indukálása (élmények felelevenítése beszélgetéssel, a tevékenységközpontok összekapcsolására ösztönzés), • a gyermekek kezdeményezéseit szolgáló, • a tapasztalatok megfogalmazásának támogatása, a szókincs bıvítése.
129
Az irodalmi és ének – zenei tevékenységközpont A tevékenység tartalma • • • • • • • • • • • • •
magyar népmesék, mondókák, énekes népi játékok, klasszikus és kortárs irodalmi mővek, nemzetközi gyermekirodalom, más kultúrák zenei anyaga, dramatizálás, bábozás, drámajáték, anyanyelvi játékok, kommunikáció fejlesztése, mozgásos szabályjátékok, preventív testtartásjavítás, vitamintorna, téri észlelést, érzékelést fejlesztı játékok, általában választható tevékenységek, ritkán kötelezıek.
A könyveket tárolókba, a könyvtári elhelyezéshez hasonlóan rakjuk ki. Itt kerülnek elhelyezésre a gyerekek által készített „mese és verses könyvek”, saját készítéső hangszerek, valamint a hagyományos hangszerek. Felszereltség • • • •
projektekhez igazodó könyv és egyéb kiadványok bábok hangszerek anyanyelvi játékok eszközei
A pedagógus szerepe: • óvodapedagógus – gyermek személyes kapcsolatára épül. • mintaadó szerep (hátrányos helyzető gyermekek nélkülözik a családban az ilyen jellegő felnıtt mintát) • érzelmekre ható élmény • irodalmi és a zenei anyag kiválasztása, a nemzeti és más népek kultúrájának közvetítésében • könyvek témái aktuális projektekhez • mesélés, verselés, mondókázás, éneklés naponként • identitás tudat erısítése
130
Matematikai – manipulatív tevékenységközpont A tevékenység tartalma • • • • •
szerezzenek matematikai tapasztalatokat megszámlálhatnak, és szétválogathatnak képességkörök fejlesztése munkalapok (a feladat újrakezdhetı, megismételhetı) készen vásárolt, óvónı-gyerek által készített, hagyományos eszközök
Az egyéni és mikrocsoportos tevékenységek a szabad játék során önkéntesek. A részképességek tudatos alakítására ez a központ a legalkalmasabbak, mert az egyénhez - egy gyermekhez - lehet igazítani a játékot. Felszereltség • • • •
sokféle, változatos, készséget fejlesztı eszközök - projektenként cserélıdnek. munkalapok. társas-, és szabályjáték készítéshez szükséges anyagok, eszközök, társas-, és értelem fejlesztı játékok.
A pedagógus szerepe • sokféle, változatos, készséget fejlesztı eszközök biztosítása, • gyermekek megfigyelése játék közben, hogy a lehetıségeket kihasználva segítse egy-egy matematikai fogalom bevezetését, • játéktevékenységben segítı, tanácsadó (és nem ismeretközlı) szerep, • példamutatás a matematikai nyelv használatával.
A természettudomány tevékenységközpontja / Környezetismereti tevékenységek / A tevékenység tartalma • • • • • •
felfedezik és tisztelik a természetet, maguk is aktív védıi, megfigyelések természetes környezetben, aktív felfedezésekkel természettudományos tapasztalatokat szereznek, győjteményeket állítanak össze, kísérleteket végeznek, eredményeket „funkció” táblákon rögzítik.
A családot is bevonjuk a témák feldolgozásába, mert egy-egy szülı foglalkozásából, hobbyjából adódóan többet tudhat egy területrıl, mint mi óvodapedagógusok.
131
Felszereltség • • • • • • •
földgömb, nagyító, térképek, könyvek, újságok, győjtemények készítésére alkalmas eszközök, kísérletezések eszközei, győjtemények.
A pedagógus szerepe • érdeklıdjön a felfedezések iránt, • kiemelt feladata a természet, az élıvilág szeretetére és a környezet megóvására nevelés, • alakítson ki pozitív érzelmi kapcsolatot, tevékenysége legyen modell értékő, • juttassa tapasztalatokhoz a gyermekeket, gyarapítsa ismereteiket környezetükrıl, • kísérje az ismeretnyújtást magyarázattal, • biztosítsa a gyermekek számára a teret, az idıt, az eszközt a spontán és szervezett, az alkalmi és folyamatos megfigyelések,az egyszerő kísérletek, a győjtések elvégzéséhez, • segítse a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, • segítse a szülıket, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklıdésének fontosságát, • alapozza meg a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásait, • szervezzen kirándulást a természettel kapcsolatos ünnepek alkalmával.
Építıközpont Az építıközpontban a gyerekek egyedül vagy csoportosan játszanak különféle mérető és formájú program által javasolt fakockákkal. A tevékenység tartalma • • • • • • • • •
felfedezhetik a fa elemek fizikai tulajdonságait, megvalósíthatják ötleteiket, szerepjátékra inspirálnak, magasságokkal, súlyokkal kísérletezhetnek, felismerik az egyes formákat, speciális kockakészlet (építı elemek minısége, variálhatósága, mennyisége), funkcionális játék, látott és elképzelt építmények alkotása, leképezése, egyéb más kellékek.
132
Az építı elemekkel egy helyen tartjuk az egyéb más kellékeket állatfigurákat. A kész építmények állva maradhatnak másnapig. Az építıjáték kapcsolódhat más tevékenységhez is. A pedagógus szerepe • az anyagokat folyamatosan pótoljuk, cseréljük, változtatjuk a gyerekek igényeinek felmerülése és változása szerint, • megfigyeljük, gyerekeket, milyen szerkezeteket építenek, egyedül dolgoznak-e vagy többen közösen, • bíztatjuk a gyerekeket arra, hogy az építıközpontban játszanak – különösen ügyelve arra, hogy fiúk és lányok egyaránt játszanak itt, • konstruktív megjegyzésekkel segítjük a gyerekek munkáját, • segítı kérdéseket teszünk fel, nem megoldjuk a gyerekek helyett a problémákat, • kirándulásokat szervezünk egy-egy építmény vagy téma jobb megismerése céljából, • feliratokat készítünk az épületekre. Külsı környezet Az óvoda udvara, a kert, a szőkebb és a tágabb környezet. A szabadtéri tevékenységben az önálló, spontán cselekvést, és a tervezett tevékenységet helyes arányban kapcsoljuk egymáshoz. A tevékenység tartalma és feltételrendszere • • • • • •
nagymérető, mozgásfejlesztı játékok, labdajátékok, kosárlabda palánk, homokozó játékok, kertészkedés eszközei, homokozók, kréták.
Az óvodapedagógus feladatai: • tájékoztatjuk a szülıket a szabadtéri tevékenységrıl, a gyermekek öltözékének megfelelı kialakítása érdekében, • speciális tényezık szem elıtt tartása (a gyerekek fizikai képességei, korlátai, egészségi állapot), • a gyerekek tevékenységébe csak indokolt esetben avatkozunk be, • a gyerekek veszélyérzetének kialakítása - de nem megriasztásuk óvatosságra nevelése, • a szabadtéri tevékenységet összekapcsolása a tanulással, az ismeretbıvítéssel, a következı szempontok figyelembevételével: kivárjuk a pillanatot, amikor a gyerekek érdeklıdnek, felfedeznek, • nyitott kérdéseket teszünk fel, 133
• az új felfedezések megmagyarázására a legérthetıbb szavakat használjuk, • mi is kezdeményezünk érdekes megfigyeléseket, kísérleteket, • biztonságos játéktér kialakítása.
134
A JÁTÉK A kisgyermekkor kiemelt jelentıségő kreativitást fejlesztı élményt adó tevékenysége. A gyermek a játékban és a játékon keresztül gyakorolja a tevékenységeket, a nyelvet, a gondolkodást, a szociális viszonyokban a másokkal való együttmőködést, a kitartást. Itt éli át a szerepekhez tartozó magatartásmódokat, a felnıttek által közvetített attitődöket, érzelmeket. Tartalma: • szabad játék tevékenységek, • általunk felajánlott játékos tevékenységek, • szervezettebb játékos tanulás Feladatai • • • • • • •
a siker, a jutalom magából a tevékenységbıl fakadó megélése önérvényesítı tevékenység felfedezı tevékenység az együttélés szabályainak, viselkedési szokások, elsajátítása tapasztalatok feldolgozása a tevékenységben a döntés lehetıségének megélése kipróbál, megismer, felfedez, megtanul mőveleteket, cselekvéseket, szerepeket, viselkedésmódokat.
A játék tartalma: • • • • • • • • • •
önállóan választják a játékeszközöket, játékos cselekvéseket ismételgetnek, kialakítják a játékhoz szükséges helyet, szerepeket vállalnak, átrendezik a csoportszobát, szabályokat tanulnak és gyakorolnak, értelmi képességeket fejlesztı játékkal tevékenykednek, barkácsolnak, dramatizálnak, báboznak, építenek, konstruálnak.
A játék feltételei: • pedagógus attitőd: integratív, együttmőködı, támogató, segítı, ösztönzı egyezkedı, • gyermeki önállóság biztosítása, • konfliktusok önálló megoldásának elısegítése, • környezet gazdagsága, • életkoroknak megfelelı játékidı biztosítása, • élménynyújtás, egyéni élmények a játéktevékenységben, 135
• nyugodt légkör. A szabad játék idején a gyermekek a tevékenységközpontokat ötleteik megvalósítása érdekében átrendezhetik. Az eszközöket a játékszükségletnek megfelelıen használhatják Az óvodapedagógus szerepe • • • • • • • • • • •
az anyagok biztosítás a szülık bevonásával, ésszerő korlátok a terem rendezésére, élménynyújtás, partnerként bekapcsolódhatunk erısítve minta szerepünket, a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása, a játékban megjelenı fejlıdésbeli különbségek tolerálása, a játék szükségleteire épített módszertani kultúra erısítése, az önszervezett és szervezett játék arányos biztosítása, a gyermek megismerése, fejlıdés követése a játékon keresztül, a játszócsoportok játékának támogatásával az egyéni elképzelések megvalósítása a szülı-gyermek együttjátszásához modell adás.
A MUNKA Az óvodai munka a szervezett iskolai tanulás elıfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó. Az addig vezetı út pontos szabályait be kell tartani az eredmény érdekében, nem lehet abbahagyni félúton, mert akkor nem jön létre produktum. A munka tapasztalatszerzésnek, az együttmőködés készségének, a céltudatosságnak, az önállóságnak, és az önfegyelemnek alakítója. Ugyanakkor fejleszti a gyermekek mozgás és kontaktusteremtı készségét, számtalan ismeretet közvetít. Szocializál és megadja a lehetıséget az egyén egyedül felvállalt elmélyült tevékenységére is. Az újrakezdés, hibajavító próbálkozás edzi az akaratot, az eredményre törekvés szándékát. A játékidıben kerül sor a munkajellegő tevékenységek szervezésére is, hozzátéve, hogy ez a folyamat a spontán játékos tanulás színtere is. A munka szervesen összefonódik a játékkal. A munka jellegő tevékenységekben segítıtársunk lehet a szülı is. A tevékenység tartalma • a játékban megjelenı, önmaguk és társaik valódi szükségleteit kielégítı munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (tízórai, salátakészítés, sütés, stb.)
136
• a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák, (ünnepi készülıdések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, meglepetések, ajándékok készítése, stb.) • az élı környezet rendszeres ápolása (növények), • az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhetı alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok) • a játékfajtákkal egybeesı munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása, stb.) • együttmőködés a szülıkkel, a csoportokért vállalt munkában. A játékban jelentkezı, és attól elkülönülı munka indítékai gyakran megegyeznek. Az érdeklıdés, a kíváncsiság, a tevékenység lehetısége az eszköz, a mőveletek vonzereje motiválja a gyermeket. A tevékenység, a munka kötelezısége itt még nincs jelen. A klasszikus munkafajták közül a mi gyakorlatunkban: az: önkiszolgálás, a felelısök tevékenysége kötelezı. A szokások hosszú folyamatokban, sokszori, hasonló körülmények közötti gyakorlással szilárdulnak meg. Ezért az önkiszolgálás kötelezettségét mindvégig meg kell ırizni. A gyerekek a „felelısök rendszerében”, társakat és tevékenységeket választva, hetente végeznek munkát a csoportszoba rendjéért (tevékenységköröket és a változócsoportokat tablókon jelöljük). Az óvodapedagógus feladata • • • • • •
• •
az eszközöket elérhetı helyen tároljuk (a csoportszobában), az eszközök mérete megfelelı legyen, a dajka néni ne oldja meg a gyermekek által felvállalható feladatokat, munkajellegő tevékenység a csoportszoba átrendezése is, amibe a nagyobb gyermekeket bevonjuk, a gyermekek nem tökéletesen végzik el ezeket a munkákat, engednünk kell próbálkozásaikat, a munkavégzést idınként értékeljük is, a legtöbbet dolgozók mellett minden gyermeket emeljünk ki amikor erre a legapróbb eredmény alapján lehetıségünk van, (differenciált elvárás és értékelés) nem az eredményen van a hangsúly, hanem a részvételen, az aktivitáson, türelmesen, jó hangulatot teremtünk a munkavégzéshez, rendszert teremtünk a növények megfelelı ápolása érdekében, a gyerekek választhatnak feladatokat és dönthetnek a társak megválasztásában,
137
JÁTÉKBAN TANULÁS A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOKBAN A.) TANULÁSÉRTELMEZÉS A Lépésrıl – Lépésre óvodai programunk a sajátos tevékenységrendszeren keresztül közvetíti az életkornak, aktualitásoknak, környezetnek megfelelı mőveltségtartalmakat. A mőveltségtartalom nem tagolódik a hagyományos foglalkozási ágakra, a feldolgozás módja az: integrációs vagy projekt módszer. Az integráció egy vezérfonal mentén sokoldalú megközelítéssel és sokirányú képességfejlesztéssel történı feldolgozást jelent. A mőveltségtartalom szervezésében három elv érvényesül: a.) az integrálás b.) a felfedezést, a felismerést, a modellkövetést segítı eszközök biztosítása, (az eszközök, helyzetek indukáló szerepének érvényesítése projekt szerően) c.) és a differenciálás elve. A fejlesztendı képességek egymáshoz kapcsolódóan jelennek meg, a különféle, változatos eszközök és tevékenységformák, témák valamint az óvodapedagógus által irányított (választható tevékenységek) és a gyermekek által kezdeményezett cselekvések (szabad játék tevékenységei) feltételeinek biztosításával. A programunkban egyensúly van az általunk irányított valamint a gyerekek által kezdeményezett tevékenységek között. Megszervezzük a gyerekek „tanulási környezetét”, amelyben a legkülönbözıbb tapasztalatokat szerezhetik meg. Tanulásértelmezésünk alapja a NYITOTT SZERKEZETEK koncepció, amelynek tevékenységei valóban nyitottak: élményt, tapasztalatot, helyzeteket kínálnak, amelyekben a gyermekek: • • • • •
önállóan is gondolkodhatnak a természetes kíváncsisághoz támogatást kapnak felfedezıkedvüket erısítik, kreatívan reagálhatnak, helyzetek között választhatnak, dönthetnek.
A programunk egyszerre négy-öt dolog megtanítását és megtanulását teszi lehetıvé. A tevékenységekben aktív gyermekek maguk is gyarapítják az ismereteket és kapcsolják az újakat a régiekhez, vagy felidéznek más területrıl tapasztalatokat (asszociálnak). A tanulás „érzelmi klímájának” megteremtése ebben az életkorban azért fontos, mert a kisgyermekkori tanulásnak milyensége befolyásolja a késıbbi intellektuális
138
kompetenciájának szintjét. Pedagógus feladata • megteremtjük a bıséges tapasztalatszerzés lehetıségeit, • aktivizáljuk a gyermekek képességeit és tanulási vágyát • engedjük a fantázia, az alkotó gondolkodás szárnyalását, ösztönözzük az ötletet, érzelmek hatékony kommunikációját, • a felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek interakció és annak minısége határozza meg, hogy mennyire lesznek érdekeltek a gyermekek a folyamatban. B.) A SZABAD JÁTÉK ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A gyermekek egésznapi tevékenységeinek a 7 tevékenységközpont a színtere. Itt zajlik a spontán szabad játék, és itt szervezıdnek azok a tevékenységek, amelyek játékosak, de nem nevezhetık szabad játéknak. A játéknak van: • spontán, • szervezettebb, tervszerőbb, „irányítottabb” formája. Ha ugyanezeket a tevékenységeket a tanulás szempontjából nézzük akkor beszélhetünk: a.) Szabad játékban tanulásról (spontán)
és
b.) Játékban tanulásról (tervszerően elıkészített és felajánlott)
mindkettı ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, az óvodapedagógus és a gyermek részvételét tekintve tehetünk csak különbséget. a.) Jellemzıi: • maximális szabadságot élveznek a gyermekek (a korlátokat az együttélés szabályai jelentik) • örömteli tevékenység, • feltételeit a gyermekkel közösen teremtjük meg • spontán, önkéntes, • a játék mennyiségi és minıségi kereteit határozzuk meg, • nincs kényszerhatás, • figyeljük, segítjük a játékot, • alkalmanként a téma projektekhez kapcsolódó szabad tevékenységeket, játékot kezdeményezünk.
139
b.) Jellemzıi: • játékos tevékenységek szervezése, ahol a játékosság az alábbiakat jelenti: ugyan azokban a tevékenységközpontokban szervezzük mint a játékot. • a játék eszközöket is használjuk • a gyermekek játékindítékaira építünk (kíváncsiság, érdeklıdés stb.), • a tevékenység játékos, mert a gyermek szabadon felfedezhet, tapasztalhat, próbálkozhat, • a gyermek választhat és eldöntheti melyik tevékenységbe kapcsolódik be, • megválaszthatjuk: az eszközt, a feladatot, a technikai megoldást, a munkaformát, • vezetjük a téma projektek tevékenységeit, elıkészítı folyamatokat. A szabad játék védelme érdekében az alábbiakat kell szem elıtt tartani • direkten , tanítás céljából nem lépünk be a tevékenységekbe, • indokolatlanul nem zavarjuk meg a gyermekek tevékenységeit, hagyjuk ıket megtapasztalni, próbálkozni, megoldást keresni, • ha belépünk a játékba nem vesszük át a „fıszerepet” partnerként rávezetésekkel, kérdésekkel segítünk a gyermekeknek, • egyéni fejlesztés címén játékidıben nem teremtünk kényszerhelyzetet 1-1 gyermeknek, • észszerő korlátainkat megbeszéljük a gyermekekkel, • a felajánlott tevékenységekkel nem zavarjuk meg az elmélyülten játszó gyermekeket.
C.) AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK VARIÁNSAI 1) Választható tevékenységek A tevékenységközpontban kezdeményezzük a tanulási helyzetet: 2-3 vagy több tevékenységközpontban szervezett tevékenységeket is felajánlunk. A választható tevékenységek felajánlásánál át kell gondolnunk azt is, hogy milyen tevékenységeket párosítsunk, hol van szükség közvetlen jelenlétünkre, mikor léphetünk át a másik tevékenységkörbe. A választhatóságot tehát többféle módon biztosítjuk: • egy idıben két vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel,( pl. a mese választást követheti a mese többféle módon történı megjelenítése: dramatizálással, agyagozással, festéssel, képeskönyv készítéssel…) • egymás után láncszerően, egymáshoz kapcsolódó tevékenységekkel. Az egy idıben több központban biztosított választásoknál jó munkamegosztással, a szakmai kompetenciák betartásával és elızetes megbeszéléssel a dajkát, a szülıt is 140
bevonjuk, értékes segítıtársak. 2.) Kötelezıen választható, felajánlott tevékenységek Az 5 – 7 éves gyerekek számára a választás, döntés lehetısége is megadatik, de a tevékenységek közül egyet kötelezı választaniuk. A választhatóságot egy szervezett együttlétbıl indítani. A választható tevékenységek egymáshoz kapcsolódnak. Vigyázunk arra, hogy a felajánlott feladatok, helyzetek ne egyoldalúan fejlesszék a gyermekeket. A választható és kötelezıen választható tevékenységek csak akkor szervezhetık meg, ha a gyermekcsoport már rendelkezik egy fejlettebb játékkultúrával. Ezért az ıszi hónapokban a legfontosabb: a szocializálás, az elmélyült, tartalmas játéktevékenység feltételeinek biztosítása, a sokféle közös élmény átélése, az új társak megismerése és az újbóli összeszokás. 3.) Kötelezı tevékenységek Kötelezı tevékenységek alatt értjük azokat, amelyek egyszerre, az egész csoport számára szervezıdnek. Ezek a gyermekek fejlesztésének aktuális feladataihoz kapcsolódnak. A mozgásfejlesztésben használható rendszeresen. Az alkalmankénti lehetıség az alábbiakat jelenti: • megfelelı ráhangolással elıkészítjük a kötelezı tevékenységeket: a beszélgetı kört, • a mese is tehetı kötelezıvé idınként, bevezetve bizalomjátékkal. Az énekzenei tevékenység is szervezhetı oly módon, hogy csak a nagycsoportos korú gyermekek vesznek részt benne. A felajánlott tevékenységek általános jellemzıi A gyermekek szempontjából: • a választás, a döntés lehetıségét megadva, feladattartásra nevel • a tevékenységbe ágyazott mőveltségtartalmat integráltan vagy úgynevezett projektek keretében lehet sok szempontúan megközelíteni • a gyermekek a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal, és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik • a gyermekek a felnıtt, illetve kortársaik mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, kísérletezéssel, próbálkozásokkal, a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak. Az óvodapedagógus szempontjából: • a tervszerő, átgondolt, de a gyermekek által formálódó, változó, kreativitásukkal, önállóságukkal gazdagodó tevékenységekben érvényesül a nevelés kultúraközvetítı szerepe, • a tevékenységközpontokban kezdeményezett, felajánlott lehetıségek fejlesztı hatása komplex (pl. az ábrázoló tevékenység 141
matematikai, környezetismereti felfedezésekre is alkalmat ad), • a tevékenységközpontok között a kötelezıen választható helyzetekben is szabad átjárás van, ha a gyermekek elképzelései, ötletei, szükségletei ezt kívánják meg, • az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe kiegészíti a gyermekek önálló tevékenységeit, közremőködése minden helyzetben a gyermekek fejlettségétıl és igényétıl függ • a felajánlott, választható tevékenységek kezdeményezésére alkalmas helyzetek a szabad játék intenzitásától függnek (már többen nem játszanak elmélyülten, elakadt a játékfolyamat). A kötelezıen választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei: • a nagyokat ne vonja ki a tartalmas játékból, ne zavarja a szabad játékot • általában egy szervezettebb helyzetet követ ez a forma (a beszélgetı kör befejezését, egy mese meghallgatását, egy kötött idıpontban szervezett tízóraizást), • a csoport játékkultúrája, önállóságuk foka, az együttmőködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettsége, a megfelelı csoportlégkör feltétele a nyugodt tevékenységeknek, • a felajánlott tevékenységek differenciálása. A program szellemiségétıl távol áll a direkt, kényszerítı megoldás. A kötelezıen választható tevékenységeket novembertıl április végéig célszerő szervezni, az iskolába készülı nagyok számára. D.) Integrálás és differenciálás a tevékenységközpontokban Integrálás: Ez a szemlélet, az óvodáskorú gyermekek világhoz való viszonyának specifikumaira épül. Az integrálás egy-egy témakörön belül, tevékenységközpontokban és sokféle vezérfonal mentén valósulhat meg. Integráló szálak: • a közös élmény, amelyek a tevékenységközpontokban reprodukálhatók, • a kiemelt képességkörök, (pl. az egyensúlyérzék-egyensúlyok, párosításellentétpárok, a mozgásban, a mérésekben, a számlálásban, a zenében, a nyelvben, a környezetben), • a munkafolyamatok integrálják a mővészeti tevékenységeket, a környezetismereti és matematikai tapasztalatokat, • a tartalom amely több tevékenységközpontban alkalmazható: pl: a medve, a zöldségek, virágok témaprojekt ( virágok a mesében, a manipulációs tevékenységekben, a mővészeti központban).
142
Differenciálás A gyermekek közötti különbségekhez fejlıdésbeli eltérésekhez való alkalmazkodást nevezzük differenciálásnak. Differenciálás technikái: • a hagyományos átlag, átlag alatti és átlag feletti fejlıdési szintekhez való igazodás. • a gyermekek képesség és érdeklıdési szintjükhöz való igazodás a gyermekek választásai alapján, • a metodikával és szervezeti munkaformával történı differenciálás, • a tartalom differenciált feldolgozása • és a követelmények fokozataival történı alkalmazkodás. A differenciálás variánsai: • eszközökkel • technikai megoldásokkal • tartalommal (a tartalmi összefüggések fokozataival, a tartalomhoz kapcsolódó mőveletekkel, rendezı elvekkel) • követelményekkel ( a végrehajtás fokozatainak biztosításával) • szervezeti kerettel: a választhatóság és a kötelezı válaszhatóság megtervezésével • a munkaformák A differenciálás variánsaival az alábbi módokon készülhetünk fel a differenciálásra: 1) azonos eszköz
az eszközzel végezhetı tevékenységek választásának lehetısége
2) azonos téma feldolgozása
különbözı eszközök választásával
3) azonos téma
különbözı technikával feldolgozva
4) azonos téma
választható munkaformákban tevékenykedve
5) azonos munkaformában
különbözı résztémák választási lehetısége
6) azonos képességek fejlesztése
eltérı követelmények választása
7) azonos eszközök
különbözı mőveletek rendezıelvek választásának lehetıségével
Egyéni munkaforma Ez a tevékenységforma áthatja a munkaformákat, mindegyikbe jelen van a differenciál fejlesztés alapjaként. Az egyéni tevékenységekben páros kapcsolatba kerülünk a gyermekkel, ahol a személyiség ismerete alapján célirányosan, a részképességek hiányára tekintettel tudunk hatni.
143
Mikrocsoportos munkaforma A gyermekek között állandó, szoros és személyes kapcsolat, interakció jön létre, ami ösztönzı, vonzóvá teszi az együttmőködést. A másik gyermek ötletei mintát jelentenek, tapasztalatai kiegészítik az egyes gyermek felismeréseit. A kialakítható munkamegosztás választási lehetıséget jelenthet. A részfeladat megoldását motiválhatják a társak is. Az együttesség élménye fokozza a biztonságérzetet. Hogyan alakítható ki a mikrocsoport?: • a gyermekek érdeklıdése alapján, spontán módon, • a gyermekek választásai, baráti kötıdései, valamint • javaslataink alapján, mert befolyásolhatjuk a csoportok összetételét (társat keresünk a magányos gyerekeknek) Kooperatív tevékenységek Együttes, nagycsoportban folyó tevékenységek. Ennek a körnek változatos formái vannak: Lehet felajánlottan választott, kötelezı, spontán helyzet. Mindig valamilyen célt szolgál: szocializál, az empátiát fejleszti, az egyének jobb megismerését szolgálja, a közös élmények, egyéni élmények felelevenítésére szervezzük, bevezetı szituáció lehet amibıl a ráhangolódás után kibontakoznak a kötelezıen választható tevékenységek. Milyen a jó beszélgetı kör?: • • • • • • • •
érdekes kommunikációs tér akkor jó ha mindenkivel kontaktust teremthetünk ha látjuk is egymást ha engedjük a szabad önkifejezést ha kérdéseinkkel nem korlátozunk, hanem segítünk kifejteni a gondolatokat ha nem saját választásunkat akarjuk visszahallani ha ıszintén érdekelnek a gyermek gondolatai, érzelmei, ha a gyermekek kommunikációs, metakommunikációs jelzéseinek megfejtésére és megértésére törekszünk • ha a gyermekek kreatívak lehetnek és a képzeletük is szárnyalhat, • ha differenciálunk és a kicsik, a lassan fejlıdı gyermekek kommunikációit türelmesen kivárjuk, majd fokozatosan elengedjük ıket, ha már nem érdeklıdnek. Hetente legalább egyszer- a társas kapcsolatok, a csoport hagyományok, az individualizáció érdekében beszélgetı kört szervezünk.
144
E.) Az óvodapedagógus szerepe • olyan témákat és ötleteket alkalmazunk, amelyek a gyermekek igényeit, szükségleteit elégíti ki, • úgy válogatjuk és rendezzük el az anyagokat, hogy önálló gondolkodásra serkentse a gyermeket és arra ösztönözze, hogy csinálja végig a feladatot, • megfigyeljük a gyermeket, feljegyzéseket készítünk a nyelvi fejlıdésükrıl, eszközhasználatukról, társukkal való együttmőködésükrıl, tájékozottságukról, képességeik szintjérıl, • megváltoztatjuk és folyton kiegészítjük a tevékenységi területeket, • szabályokat alkotunk a gyerekekkel együtt, • gyakori interakciót alakítunk ki a gyermekkel, • elıkészítünk, szervezünk, tervezünk és támogatunk. F.) Tervezés Tervezés hosszabb távra- projekt terv • A projekt sajátos, tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása, vagy megválasztása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásának és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik…a projekt módszer tudatos tervezést igényel, elsısorban a tanulói tevékenységek tervezését jelenti • A projekt-módszer azért hatékony az óvodai nevelésben, mert nem verbális absztrakt síkon jelennek meg a dolgok, jelenségek, hanem a konkrétság, a tapasztalás szintjén, ahol a gyermek maga is képes megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. • A témák tevékenységhez kapcsolódnak. Az óvodai életben tevékenységek jellegét tekintve a különbözı központokban, a szabad játékban és a játékban szervezett tanulás helyzeteiben tudjuk feldolgozni a tartalmat. Átgondoljuk, milyen tevékenységeket kezdeményezünk: a választható, kötelezıen választható helyzetekben és melyek azok a tevékenységek, amelyekhez a szabad játékban teremtjük meg a feltételeket. Egy –egy téma projekt akár egy-két héten keresztül is foglalkoztathatja a gyermekeket, akik közben ötleteikkel, győjtéseikkel, megfigyeléseikkel, otthonról hozott eszközökkel és információkkal tovább építik a mozaikokat. • A közös játékban egyszerre biztosítható az individualizálás és a szocializálás lehetısége. A projekt módszer ideális munkaformája: a munkacsoportos és egyéni munka. A helyzetekben épp úgy jelen van a közös tervezés, a közös tevékenység, az összehangolt együttmőködés, mint az egyéni élmények, tapasztalatok, az egyedi érdeklıdés és ambíció kiélésének lehetıségei. A szabad téma, tevékenység, technika, az eszköz választási lehetıségek a játék indítékait aktivizálják, ezért a gyermekek a tudást saját élményként élhetik meg.
145
A projektek integrálják: • • • • • •
a tevékenységeket, a képességeket a gyermekek tapasztalatait, a tevékenységközpontokat a különféle ingereket, fokozza az aktivitást és a motiváltságot.
A hosszabb távra történı tervezés a PROJEKT tervezı lapon történik, mely tartalmazza a: • • • • • •
helyszínek élmények győjtések, tablók, jelenségek, növények, állatok, ember és társadalom témaköröket.
A hosszabb távú tervezés része a személyiség napló Projekt tervezılap Helyszínek
Élmények
Győjtések tablók
Jelenségek
Növények
Ember és
Állatok
Társadalom
146
Tervezés rövid távra Hetirend A heti rend összeállításának elvei: A heti rendben naponta helyet kap a rendszeres mozgásfejlesztés. A keret és az idıtartam változó. Kezdeményezett, vagy kötött formában szervezzük. Heti egy alkalommal minden korosztály számára kötelezı a testnevelés. A három, négy évesek számára novembertıl fokozatosan vezetjük be, a gyermekek eltérı fejlettségét tolerálva. A többi napon mozgásfejlesztı szabályjátékokat ajánlunk fel, a résztvevık részképességeinek fejlesztésre törekedve. Alkalmanként a nagyoknak kötelezı ének-zenei tevékenységeket szervezünk. A felajánlott, választható mőveltségtartalmat integráló tevékenységek hetirendben való megjelenése az aktuális projekt függvénye. Heti terv A heti terv komplex pedagógiai program amely a tematikus projekt lebontása egykét- vagy több hétre. A tevékenységközpontban szervezendı játékot és a játékos tanulást biztosító folyamatokat ebben tervezzük meg. A heti terv tartalma: • • • • • • •
a feltételek, a témakörök felbontása tevékenységközpontokra, a szervezeti keretek, munkaformák a csoportban kialakítandó szokások, a csoporthagyományok, munkafolyamatok. a szülık bevonása, egyéni képességfejlesztés.
Napirend A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik. (étkezések idıpontja, a szabad levegın tartózkodás, a játéktevékenység idıtartama). A rugalmasság vonatkozik a tízóraizás módjára (pl. a kötelezı testnevelés után egyszerre, más napokon folyamatosan történhet), az eltérı, egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvetı biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Elegendı idıt adni a játékra – különösen a téli hónapokban, amikor a gyermekek több idıt töltenek a csoportszobában és kisebb a mozgástér – nagyon fontos. A napirend, napi terv tehát rugalmas élet specifikus, biztosítja a tervszerőséget és a folyamatosságot.
147
3-6 éves gyermekek részére vegyes csoport Idıbeosztás 6.30-9.30
Tevékenységek Érkezés: Szabad játék a tevékenységközpontokban. A folyamatokat, változásokat jelzı táblák kezelése, megbeszélése érdeklıdés alapján mikrocsoportban. Alkalmanként „beszélgetı kör” szervezése (hírek, események, élmények megbeszélése nagycsoportos formában, differenciálva). Játékok szervezése a gyermekek szükségletei és a várható tevékenységek ismeretében. Folyamatos tízóraizás. Egyéni igények alapján reggeliztetés.
9.30-10.30
Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett irányított játékos tanulás: kötelezı, kötelezıen válaszható és választható formában. (3-4 évesek részére általában válaszható tevékenységek differenciálása). A munkaformák: nagycsoportos, mikrocsoportos és egyéni, a fejlesztés céljának megfelelıen. Szabad játék Rendrakás a nagycsoportos korú felelısök irányításával. Folyamatos öltözködés és udvarra menés.
10.30-12.00
Játék a szabadban. (tevékenységközpontokban és mozgásfejlesztı játék eszközökkel. Élmények szervezése a spontán helyzetekben. Megfigyelések és győjtımunka, kerti munka alkalmanként)
12.00-15.30
Mosdás, terítés, ebéd. Fogmosás, átöltözés folyamatosan. Csoportos mesehallgatás. Csendes pihenı. 14.30-tól csendes tevékenységek. Folyamatos ébredés, uzsonna, rendrakás
15.30-17.00
Délutáni szabad játék. Választható, kötelezıen választható tevékenységek. Játék a szabadban. Közös játék a szülıkkel. Folyamatos hazamenetel.
6.) A FEJLİDÉS JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
ISKOLAÉRETTSÉG A gyermekek (feltehetıen csak néhány kivétellel) óvodáskor végére tágabb kompetenciákat, szociális készségeket, intellektuális képességeket sajátítanak el, és rendelkeznek azokkal a fizikai jellemzıkkel, amelyek együttvéve teszik alkalmassá a sikeresebb iskolai teljesítményre.
148
Testi fejlettség terén • Mozgása összerendezett, a finommotorikus mozgás fejlettsége alkalmassá teszi az iskolai tanulásra. • Szándékosan képes irányítani testi szükségleteit. • Ismeri az egészséges életmód szokásait. Szocializáció és érzelmi fejlıdés terén Megismerkedik és gyakorolja az együttmőködési technikákat. A szabályok ismeretében tud dönteni helyes vagy helytelen megnyilvánulásaik között. • • • •
Egyszerőbb szervezési feladatokat megold. Elfogadja társaik másságát. Érzelmileg fogékony a mővészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránt. Ismeri a kulturált magatartás formáit.
Kommunikáció terén • Képes kifejezni önmagát, ezáltal megérteni másokat. • Érzelmeit, élményeit mások számára érthetı és elfogadható formában tudja kifejezni. • A világról szerzett elemi ismereteit és tapasztalatait képes szóban is kifejezni. Kognitív fejlıdés terén • Rendelkezik az ismeretek elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel. • Matematikai tapasztalatokat szerez mérés, számlálás, becslés, relációk és a formák terén. • Ismereteket szerez a természet folyamatairól, jelenségeirıl, megismerkedik anyagaival.
III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE A család részvétele a nevelési programban meghatározó jelentıségő a gyermek további fejlıdése szempontjából. A családok bevonásának elvei a.) Az információkat csak a gyermek érdekében használjuk fel, soha nem adjuk ki azokat illetéktelen személyeknek. Az információkat bizalmasan kezeljük. b.) Az óvodai életbe bekapcsolódó szülıre elsısorban gondozási, szervezési feladatokat bízunk. A szülı a jelenlétünkben elıre megbeszélt feladatokat egy-egy tevékenységben elvégezhet. Az óvodai élet szokásairól a bekapcsolódó szülıket tájékoztatjuk.
149
Az együttmőködés pedagógiai hatásai • a közös élményekben aktívan részt vállaló szülı fontosnak érzi magát az óvodában, • a szüleikkel idınként együttjátszó gyermek óvodai élményei pozitívak lesznek, • a besegítı szülı megkönnyíti a szervezési, gondozási feladatok elvégzését egy-egy érdekes téma feldolgozásában, • sok információhoz jutunk a családokról, amelyek segítségünkre vannak a gyermek fejlesztésében, • közelebb kerülhetnek egymáshoz a hasonló problémákkal küzdı szülık, • a jó kapcsolat, partneri viszony segít abban, hogy jobban megismerjük a gyermekek egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklıdését, erısségeit, a szülık gyermekeik irányában megfogalmazott elvárásait. A családi tényezık ismerete szükséges a gyermekek személyiségének alaposabb megismeréséhez, melyre az alábbi alkalmak nyújtanak lehetıséget: Ismerkedı látogatás az óvodában: Mielıtt a gyermek bekapcsolódik a nevelési programba, a család, a szülık látogatást tesznek az óvodában, ahol figyelemmel kísérik az óvodai életet, találkoznak a nevelıkkel, a gyerekekkel – összességében megismerik a programot. Tájékozódó jellegő találkozó: Az új gyerekek szüleinek a nyári zárás elıtt tájékoztató jellegő szülıi értekezletet tartunk. Itt ismerkednek meg a leendı óvónıjükkel, a csoport szokásrendjével. Megbeszéljük, hogyan készüljenek fel az óvodai életre. Családlátogatás: A nyár folyamán meglátogatjuk otthonukban az óvodába kerülı gyermeket, szüleit annak érdekében, hogy megismerjük a gyermek és a szülık otthoni környezetét, otthoni viselkedését. Ha a családi élet zavarát tapasztaljuk, akkor a gyermekvédelmi felelıssel együtt ismételt családlátogatást teszünk Befogadás: A szülı választhat, hogy részt kíván-e venni gyermeke beszoktatásában. A szülıket felkészítjük arra, hogy hogyan viselkedjenek a fokozatos beszoktatás idején: mit mondjon a gyermekének, hogyan foglalkozzon vele az óvodai csoportszobában, hogyan számoljon be a szülı a családban a napi történésekrıl, miben segíthetnek a nagyobb testvérek, milyen szerepet kaphat az apa. A reggeli óvodába érkezés és a hazamenetel: Arra motiváljuk a szülıket, hogy a reggeli óvodába érkezéskor, ha módjukban áll, egy kis idıt töltsenek együtt gyermekükkel a csoportszobában. Különösen az elsı néhány hónapban tartjuk ezt fontosnak, míg a gyermek nem érzi magát teljesen biztonságban az óvodában és nem alakult még ki a kötıdés óvónı és gyerek között. Arra törekszünk, hogy hazamenetel elıtt hagyjanak idıt a gyereknek a megkezdett tevékenység befejezésére, sıt ha van idejük, kedvük, be is kapcsolódhatnak a tevékenységbe. A szükséges napi információk megbeszélésére is lehetıség van ebben az
150
idıpontban. • Passzív segítı szülı: alkalmanként, tapintatos kérésünkre az óvodai életbe „betekintı” szülı, aki a tevékenységekben elsısorban a saját gyermekét figyeli meg. Ebben az esetben is szükséges néhány eligazító, segítı mondat: mit figyeljen a szülı, milyen tevékenységeket szervezünk, hol játszhat együtt a gyermekével, milyen gondozási feladatokba kapcsolódhat be…. • Aktív segítı szülı: az általunk készített 1-2 hetes pedagógiai program ismeretében elıre jelezve vállalkozhat a szülı arra, hogy a nap valamely szakaszában aktívan, segítve közremőködik a tevékenységek szervezésében és lebonyolításában. Szülıi segítséget kérünk: • gondozási feladatokhoz, • élményszerzı napon, • valamelyik tevékenységközpontban, választható tevékenység szervezéséhez és lebonyolításához, • helyszíni tapasztalatszerzések megszervezéséhez, • születés – névnapi elıkészületeknél, óvodai ünnepek, rendezvények szervezésében. Alapszabály: • mindig mi kezdeményezzük a kapcsolatot, • párbeszédet a gyermek óvodába kerülésétıl kezdve alkalmazzuk - a nyitott kommunikációban elsısorban a szülıknek adunk lehetıséget arra, hogy gyermekérıl sokat beszélhessen, • az óvónık és a családok kölcsönösen megismerik egymás elvárásait, céljait, és azokat összehangolják.
151
A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Formális kapcsolattartás: Értekezletek • Egy gyermekcsoport szüleinek szervezett, általános tájékoztató tanévnyitó és záró értekezlet. Célja: az adott év programjának ismertetése, tájékozódás a szülık elvárásairól, az együttmőködési formák megbeszélése. • Egy szülıi réteg számára szervezett értekezlet, pl. gyermekét egyedül nevelı anyák vagy csak az apák részére tartandó összejövetel, iskolaköteles gyerekek szüleinek összejövetele. • A pedagógiai- pszichológiai ismeretterjesztı értekezletek a szülık szükségletei alapján. Szülıi Szervezet Óvodánk szülıi közössége 1 tagot delegál az intézményi szülıi választmányba. Családi szoba eseményei • A társalgást szolgálja, elkülönülten, bizalmasan lehet beszélgetni • Speciális szolgáltatásokat nyújtó szakember szükséges eszközeinek elhelyezése • A szülık itt találkozhatnak egymással, a nevelıkkel, a speciális szakemberrel. • Évente két alkalommal ill. elızetes egyeztetés után szóbeli tájékoztatást kaphat a szülı a gyermek fejlıdésérıl. • Gyermekek szőrése és fejlesztése ebben a helyiségben történik. Családok számára szervezett rendezvények Ezek a közös programok erısítik az összetartozást, a bensıséges légkört, a személyiséget. Szervezeti keretei: ünnepek, évzáró kerti-parti, esetenként közös kirándulások, kertészkedés… 2. Informális kapcsolattartás • Szórólapok • HOP az óvoda Helyi Nevelési Programja • A programról részletesebb tájékoztatást kapnak a szülık szülıi értekezleteken. • Amennyiben még részletesebben szeretnék megismerni, úgy a csoportos óvónıtıl elkérhetik elolvasásra. • Információs táblák
152
A családokkal való konzultáció Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok az óvodások száma összesen ebbıl veszélyeztetettek száma hátrányos helyzető gyermekek száma három-és többgyermekes családban élık száma munkanélküli szülık száma egészségügyi szempontból problémás gyermekek gyermekvédelmi támogatásban részesülık csonka családban nevelkedık száma gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: nevelési hiányosságok erkölcstelen családi környezet italozó szülık rossz lakásviszonyok egészségügyi okok anyagi okok megromlott családi kapcsolat Kapcsolattartás gyermekvédelmi szervezetekkel: Nevelési Tanácsadó családsegítı Központ Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhivatal Óvodaorvos, védını Segítı karitatív civil szervezetek A szociális szakszolgálatot nyújtó intézmények munkájának ismerete Gyermekvédelmi program – éves munkaterv Az óvoda gyermekvédelmi feladatai: megbízható, partneri kapcsolat kialakítása a családokkal környezettanulmány preventív gyermekvédelem óvoda-család kapcsolatát mélyítı programok kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervekkel szociális támogatások lehetıségeinek megismertetése a szülıkkel (jogi szabályok, rendeletek, törvény szerinti járandóságok ismerete) hasonló igényő szülıi csoportok számára szolgáltatások szervezése (pl. szülık klubja, programok szervezése szakemberek bevonásával)
153
IV. Együttmőködések Együttmőködünk a Kadafalvi Általános Iskolával. További együttmőködések - Óvodapedagógus és gyerek között - Óvoda és családok között - Az intézmény vezetısége és a dolgozók - Az intézményegység vezetıje és a dolgozók - Óvodapedagógus és nem pedagógus dolgozók között. Kecskemét, 2010. április 18.
Kıváriné Kis Katalin Intézményegység-vezetı
154
2. számú melléklet
155
. Programunk megvalósításához szükséges eszközök Pajtás u.
Kossuth L. u.
Helyiségek mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
Csoportszoba
6
6
0
1
1
0
tornaszoba
1
1
0
0
1
1
játszóudvar
1
1
0
1
1
0
óvodavezetıi iroda
1
1
0
0
0
0
óvodavez.hely iroda
1
1
0
0
0
0
ügyviteli iroda
1
1
0
0
0
0
nevelıtestületi szoba
0
1
1
0
0
0
orvosi szoba
1
1
0
0
0
0
gyermeköltözı
6
6
0
1
1
0
gyermekmosdó, wc
6
6
0
1
1
0
felnıtt öltözı
1
1
0
0
1
1
elkülönítı szoba
1
1
0
0
1
1
melegítı konyha
1
1
0
1
1
0
tálaló-mosogató
1
1
0
1
1
0
felnıtt mosdó
1
1
0
1
1
0
felnıtt wc
5
5
0
1
1
0
mosléktároló
1
1
0
1
1
0
egyéb raktár szertár
2 1
2 1
0 0
1 1
1 1
0 0
156
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Pajtás u.
Csoportszoba felszerelése
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet mennyiség
szabvány
szükséglet
óvodai fektetı
150
gy.létsz.sz. 1
0
29
gy.létsz 1
0
gyermekszék
166
gy.létsz.sz. 1
0
32
gy.létsz 1
0
gyermekasztal
39
gy.létszám
0
7
gy.létszám
0
fényvédı függöny
0
megf.méret
0
8
megf.méret
0
szınyeg
10
megf.méret
0
2
megf.méret
0
157
játéktartó szekrény vagy polc
90
csoport. 2
0
2
csoport 2
0
fektetıtároló
7
megf.menny.
0
1
megf.menny.
0
élısarok állvány
0
csoport 1
6
0
csoport 1
1
hımérı
6
csoport 1
0
1
csoport 1
0
óvodapedagógusi asztal
6
csoport 1
0
1
csoport 1
0
felnıtt szék
6
csoport 2
6
2
csoport 2
0
eszközelıkészítı asztal
6
csoport 1
0
1
csoport 1
0
textiltároló szekrény
6
csoport 1
0
1
csoport 1
0
edénytároló szekrény szeméttartó
6 6
csoport 1 csoport 1
0 0
1 1
csoport 1 csoport 1
0 0
158
Pajtás u.
Kossuth L. u
mennyiség
szabvány
szükséglet mennyiség
szabvány
szükséglet
tornapad
4
2
0
2
2
0
tornaszınyeg
2
1
0
1
1
0
bordásfal
17
2
0
2
2
0
óvodai többfunkciós mászó készlet
1
1
0
1
1
0
kerti asztal
0
6
6
0
1
1
kerti pad
0
12
12
2
2
0
babaház
2
6
4
0
1
1
udvari homokozó
2
6
4
1
1
0
takaróháló
0
6
6
0
1
1
1+1
1+1
0
tárgyalóasztal
0
1
1
szék
0
2
2
telefon
1
1
0
könyvszekrény iratszekrény
1 2
1 1
0 0
Tornaszoba
Játszóudvar
Óvodavezetıi iroda íróasztal és szék
159
-
Pajtás u.
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet mennyiség
szabvány
szükséglet
asztal
1
létsz.sz. 1
0
szék
1
létsz.sz. 1
0
iratszekrény
2
2
0
lemezszekrény
1
1
0
irógépasztal és szék
0
1+1
1
1+1
1+1
0
írógép
1
1
0
telefon
1
1
0
fax
0
1
1
számítógép nyomtató
1
1
0
öltözırekesz, ruhatároló
84
létsz.sz.
0
13
létsz.sz.
0
öltözıpad
31
létsz.sz.
0
5
létsz.sz.
0
törölközıtartó
202
gyerm.létsz.
0
25
gyerm.létsz.
0
falitükör
18
m.kagyl. 1
0
4
m.kagyl. 1
0
hımérı fogmosótartó
6 18
helyiség. 1 gyerm.létsz.
0 0
1 4
helyiség. 1 gyerm.létsz.
0 0
Ügyviteli iroda
számítógépasztal és szék
Gyermeköltözı
Gyermekmosdó, wc
160
Pajtás u.
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
Orvosi szoba vérnyomásmérı
0
1
1
fonendoscop
0
2
2
kötszerdoboz
0
1
1
nyelvfogó
0
1
1
reflexkalapács
0
1
1
személymérleg
0
1
1
magasságmérı
0
1
1
mérıszalag
0
2
2
olló (kötszervágó, egyenes, Cooper)
0
1
1
csipesz (horgas, anatómiai)
0
1
1
lázmérı
0
3
3
nyelvlapoc
0
szüks.szer.
egyszerhasználatos fecskendı
0
szüks.szer.
Mantoux-fecskendı
0
szüks.szer.
injekcióstő
0
szüks.szer.
elsısegélynyújtó láda
0
1
1
szemészeti vizsgáló tábla
0
1
1
színlátást vizsgáló könyv
0
1
1
írógép
0
1
1
vesetál
0
2
2
ivópohár mosdótál
0 0
3 1
3 1
mennyiség
szabvány
szükséglet
161
III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Pajtás u.
Kossuth L. u.
egyéni tisztálkodószerek
mennyiség 202
szabvány szükséglet létsz.sz. 0
mennyiség 35
szabvány szükséglet létsz.sz. 0 m.kagyló. 0 1 csoport. 1 0
tisztálkodó felszerelések
18
m.kagyl. 1
0
3
fésőtartó
6
csoport. 1
0
1
törölközı
610
létsz.sz. 3
0
112
létsz.sz. 3
0
abrosz
120
asztal. 3
0
18
asztal. 3
0
takaró ágynemőhuzat, lepedı
10 0
létsz.sz. létsz.sz. 3
175 525
10 0
létsz.sz. létsz.sz.3
12 75
162
IV. Felnıttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Pajtás u.
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány szükséglet óvodánk. 0 1 óvodánk. 0 1 óvodánk. 0 1 óvodánk. 0 1 épület. 1 0
szennyesruha-tároló
1
óvodánk.1
0
1
mosottruha-tároló
1
óvodánk.1
0
1
mosógép
1
óvodánk.1
0
1
centrifuga
1
óvodánk.1
0
1
vasaló
2
épület. 1
0
1
vasalóállvány
1
épület. 1
0
1
épület. 1
0
szárítóállvány
3
épület. 1
0
1
épület. 1
0
takarítóeszközök
1
épület. 1
0
1
0
kerti munkaeszközök, szerszámok
1
óvodánk.1
0
1
hőtıgép porszívó
2 3
épület. 1 épület. 1
0 0
1 1
épület. 1 óvodánk. 1 épület. 1 épület. 1
0 0 0
163
V. Nevelımunkát segítı egyéb eszközök Pajtás u.
Játékok, játékeszközök
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építı-konstruáló szabályjátékok, dram.és bábozás, barkács.) eszk.
50
gyerekek 30 %ának megf.menny
0
7
gyerekek 30 %-ának
0
mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök
152
gy.létszám
0
22
gy.létszám
0
ének,zene, énekes játékok eszközei
50
gy.létszám
0
7
gy.létszám
0
az anyanyelv fejleszt.és komm.kép.fejl. eszközei
170
csoportok 30%
0
23
csoportok 30%
0
értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolk.) és a kreativitást fejl.anyagok, eszk.
62
csoportok 30%
0
8
csoportok 30%
0
megf.menny.
164
ábrázoló tevékenys.fejlesztı (rajzolás, fest. építés, képalak,kézi munka)anyagok eszk.
180
gy.létszám
0
25
gy.létszám
0
a természeti-emberi-tárgyi körny.megism. elısegítı eszközök, anyagok
150
gy.létszám
0
22
gy.létszám
0
munka jellegő tevékenységek eszközei
47
csoportok 30%
0
7
csoportok 30%
0
A nevelımunkát segítı egyéb eszközök
Pajtás u.
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
videó
3
óvodánk. 1
0
0
tv
3
óvódánk.1
0
1
magnetofon
9
3csop. 1
0
1
diavetítı
3
épület. 1
0
1
épület. 1
0
vetítıvászon
1
épület. 1
0
1
0
hangszer pedagógosoknak
1
óvodánk. 1
0
1
150
csop.30%
0
7
épület. 1 óvodánk. 1 csop.30%
hangszer gyerekeknek
szabvány szükséglet óvodánk. 1 1 óvodánk. 0 1 3csop. 1 0
0 0
165
VII. Egészség - és munkavédelmi eszközök Pajtás u.
Kossuth L. u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
ételminta- vétel (üvegtartály készlet,
2
óvodánk.1
0
2
mentıláda
1
óvodánk.1
0
1
szabvány szükséglet óvodánk. 1 óvodánk. 1
0 0
166
gyógyszerszekrény
0
óvodánk.1
1
0
óvodánk. 1
1
munkaruha
24
kollek.szerz.
0
4
kollek.szerz.
0
védıruha tőzoltókészülék
0 3
tőzv.szab.
0 0
0 1
tőzv.szab.
0 0
167
I. Programunk megvalósításához szükséges eszközök Egyetértés u.
Boróka u.
Helyiségek mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
Csoportszoba
9
9
0
2
2
0
tornaszoba
1
1
0
0
1
1
játszóudvar
2
2
0
1
1
0
óvodavezetıi iroda
1
1
0
0
0
0
óvodavez.hely iroda
0
0
0
0
0
0
ügyviteli iroda
1
1
0
0
0
0
nevelıtestületi szoba
1
1
1
0
0
0
orvosi szoba
1
1
0
0
0
0
gyermeköltözı
9
9
0
2
2
0
gyermekmosdó, wc
9
8
0
2
2
0
felnıtt öltözı
3
3
0
1
1
0
elkülönítı szoba
2
2
0
1
1
0
melegítı konyha
3
3
0
2
2
0
tálaló-mosogató
3
3
0
2
2
0
felnıtt mosdó
2
2
0
2
2
0
felnıtt wc
6
6
0
2
2
0
mosléktároló
1
1
0
1
1
0
egyéb raktár szertár
2 2
2 2
0 0
1 1
1 1
0 0
168
-
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Egyetértés u.
Csoportszoba felszerelése
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
óvodai fektetı
250
gy.létsz.sz. 1
0
50
gy.létsz 1
0
gyermekszék
270
gy.létsz.sz. 1
0
32
gy.létsz 1
0
gyermekasztal
54
gy.létszám
0
12
gy.létszám
0
fényvédı függöny
9
megf.méret
0
2
megf.méret
0
szınyeg
9
megf.méret
0
2
megf.méret
0
játéktartó szekrény vagy polc
18
csoport. 2
0
4
csoport 2
0
fektetıtároló
9
megf.menny.
0
2
megf.menny.
0
élısarok állvány
0
csoport 1
9
0
csoport 1
2
hımérı
9
csoport 1
0
2
csoport 1
0
óvodapedagógusi asztal
9
csoport 1
0
2
csoport 1
0
felnıtt szék
32
csoport 2
0
4
csoport 2
0
eszközelıkészítı asztal
9
csoport 1
0
2
csoport 1
0
textiltároló szekrény
9
csoport 1
0
2
csoport 1
0
edénytároló szekrény szeméttartó
9 9
csoport 1 csoport 1
0 0
2 2
csoport 1 csoport 1
0 0
169
Egyetértés u.
Boróka u
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
tornapad
4
2
0
0
0
0
tornaszınyeg
5
1
0
0
0
0
bordásfal
9
2
0
0
0
0
óvodai többfunkciós mászó készlet
2
1
0
0
0
0
kerti asztal
2
9
7
1
1
0
kerti pad
4
12
12
2
2
0
babaház
2
9
7
1
1
0
udvari homokozó
3
9
6
1
1
0
takaróháló
0
9
9
1
1
0
1+1
1+1
0
tárgyalóasztal
0
1
1
szék
2
2
0
telefon
1
1
0
könyvszekrény iratszekrény
1 1
1 1
0 0
Tornaszoba
Játszóudvar
Óvodavezetıi iroda íróasztal és szék
170
Egyetértés u.
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
asztal
1
létsz.sz. 1
0
szék
1
létsz.sz. 1
0
iratszekrény
1
2
1
lemezszekrény
0
1
1
irógépasztal és szék
1
1+1
1
1+1
1+1
0
írógép
0
1
1
telefon
1
1
0
fax
1
1
0
számítógép nyomtató
1
1
0
öltözırekesz, ruhatároló
108
létsz.sz.
0
25
létsz.sz.
0
öltözıpad
30
létsz.sz.
0
6
létsz.sz.
0
törölközıtartó
250
gyerm.létsz.
0
50
gyerm.létsz.
0
falitükör
23
m.kagyl. 1
0
4
m.kagyl. 1
0
hımérı fogmosótartó
9 250
helyiség. 1 gyerm.létsz.
0 0
2 50
helyiség. 1 gyerm.létsz.
0 0
Ügyviteli iroda
számítógépasztal és szék
Gyermeköltözı
Gyermekmosdó, wc
171
Egyetértés u.
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
Orvosi szoba vérnyomásmérı
0
1
1
0
1
1
fonendoscop
0
2
2
0
1
1
kötszerdoboz
2
1
1
1
1
0
nyelvfogó
0
1
1
0
1
1
reflexkalapács
0
1
1
0
1
1
személymérleg
1
1
0
0
1
1
magasságmérı
0
1
1
0
1
1
mérıszalag
2
2
0
0
1
1
olló (kötszervágó, egyenes, Cooper)
2
1
0
0
1
1
csipesz (horgas, anatómiai)
0
1
1
0
1
1
lázmérı
1
1
1
0
1
1
nyelvlapoc
0
szüks.szer.
0
szüks.szer.
egyszerhasználatos fecskendı
0
szüks.szer.
0
szüks.szer.
Mantoux-fecskendı
0
szüks.szer.
0
szüks.szer.
injekcióstő
0
szüks.szer.
0
szüks.szer.
elsısegélynyújtó láda
2
2
0
1
szemészeti vizsgáló tábla
1
1
0
0
színlátást vizsgáló könyv
0
1
1
0
írógép
0
1
1
0
vesetál
0
2
2
0
ivópohár mosdótál
1 1
1 1
0 0
1 1
1
0
1 1
0 0 172
III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyetértés u.
Boróka u.
egyéni tisztálkodószerek
mennyiség 250
szabvány létsz.sz.
szükséglet 0
mennyiség 50
szabvány létsz.sz.
szükséglet 0
tisztálkodó felszerelések
23
m.kagyl. 1
0
4
m.kagyló. 1
0
fésőtartó
9
csoport. 1
0
2
csoport. 1
0
törölközı
750
létsz.sz. 3
0
150
létsz.sz. 3
0
abrosz
162
asztal. 3
0
36
asztal. 3
0
takaró ágynemőhuzat, lepedı
50 0
létsz.sz. létsz.sz. 3
200 750
20 0
létsz.sz. létsz.sz.3
30 150
173
IV. Felnıttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Egyetértés u.
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
szennyesruha-tároló
1
óvodánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
mosottruha-tároló
1
óvodánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
mosógép
1
óvodánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
centrifuga
1
óvodánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
vasaló
2
épület. 1
0
1
épület. 1
0
vasalóállvány
2
épület. 1
0
1
épület. 1
0
szárítóállvány
3
épület. 1
0
1
épület. 1
0
takarítóeszközök
2
épület. 1
0
1
épület. 1
0
kerti munkaeszközök, szerszámok
1
óvodánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
hőtıgép porszívó
2 3
épület. 1 épület. 1
0 0
1 1
épület. 1 épület. 1
0 0
174
V. Nevelımunkát segítı egyéb eszközök Egyetértés u.
Játékok, játékeszközök
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építı-konstruáló szabályjátékok, dram.és bábozás, barkács.) eszk.
75
gyerekek 30 %ának megf.menny
0
15
gyerekek 30 %-ának
0
mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök
250
gy.létszám
0
50
gy.létszám
0
ének,zene, énekes játékok eszközei
50
gy.létszám
0
7
gy.létszám
0
az anyanyelv fejleszt.és komm.kép.fejl. eszközei
75
csoportok 30%
0
15
csoportok 30%
0
értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolk.) és a kreativitást fejl.anyagok, eszk.
75
csoportok 30%
0
13
csoportok 30%
0
ábrázoló tevékenys.fejlesztı (rajzolás, fest. építés, képalak,kézi munka)anyagok eszk.
250
gy.létszám
0
50
gy.létszám
0
a természeti-emberi-tárgyi körny.megism. elısegítı eszközök, anyagok
250
gy.létszám
0
50
gy.létszám
0
munka jellegő tevékenységek eszközei
75
csoportok 30%
0
15
csoportok 30%
0
megf.menny.
175
A nevelımunkát segítı egyéb eszközök
Egyetértés u.
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
videó
2
óvodánk. 1
0
0
óvodánk. 1
1
tv
2
óvódánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
magnetofon
9
3csop. 1
0
2
3csop. 1
0
diavetítı
2
épület. 1
0
1
épület. 1
0
vetítıvászon
1
épület. 1
0
1
épület. 1
0
hangszer pedagógosoknak hangszer gyerekeknek
3 70
óvodánk. 1 csop.30%
0 0
1 10
óvodánk. 1 csop.30%
0 0
176
VII. Egészség - és munkavédelmi eszközök Egyetértés u.
Boróka u.
mennyiség
szabvány
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
ételminta- vétel (üvegtartály készlet,
2
óvodánk.1
0
2
óvodánk. 1
0
mentıláda
2
óvodánk.1
0
1
óvodánk. 1
0
gyógyszerszekrény
2
óvodánk.1
1
0
óvodánk. 1
1
munkaruha
0
kollek.szerz.
0
0
kollek.szerz.
0
védıruha tőzoltókészülék
0 7
tőzv.szab.
0 0
0 2
tőzv.szab.
0 0
177
I. Programunk megvalósításához szükséges eszközök Méntelek Helyiségek mennyiség
szabvány
szükséglet
Csoportszoba
2
2
0
tornaszoba
0
1
1
játszóudvar
1
1
0
óvodavezetıi iroda
0
0
0
óvodavez.hely iroda
0
0
0
ügyviteli iroda
0
0
0
nevelıtestületi szoba
1
1
0
orvosi szoba
0
1
0
gyermeköltözı
2
2
0
gyermekmosdó, wc
2
2
0
felnıtt öltözı
0
1
1
elkülönítı szoba
0
1
1
melegítı konyha
1
1
0
tálaló-mosogató
0
1
1
felnıtt mosdó
1
1
0
felnıtt wc
1
1
0
mosléktároló
1
1
0
egyéb raktár szertár
1 0
1 1
0 1
129
mennyiség
szabvány
szükséglet
- 56 -
II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Méntelek
Csoportszoba felszerelése mennyiség
szabvány
szükséglet
óvodai fektetı
22
gy.létsz.sz. 1
0
gyermekszék
42
gy.létsz.sz. 1
0
gyermekasztal
7
gy.létszám
0
fényvédı függöny
10
megf.méret
0
szınyeg
3
megf.méret
0
játéktartó szekrény vagy polc
10
csoport. 2
0
fektetıtároló
1
megf.menny.
0
élısarok állvány
0
csoport 1
2
hımérı
1
csoport 1
1
óvodapedagógusi asztal
1
csoport 1
1
felnıtt szék
3
csoport 2
1
eszközelıkészítı asztal
0
csoport 1
2
textiltároló szekrény
1
csoport 1
1
edénytároló szekrény szeméttartó
2 3
csoport 1 csoport 1
0 0
-7179
mennyiség
szabvány
szükséglet
Méntelek mennyiség
szabvány
szükséglet
tornapad
0
2
4
tornaszınyeg
0
1
2
bordásfal
0
2
4
óvodai többfunkciós mászó készlet
2
1
0
kerti asztal
0
2
2
kerti pad
0
4
4
babaház
1
2
1
udvari homokozó
2
2
0
takaróháló
0
2
2
1+1
1+1
0
Tornaszoba
Játszóudvar
Óvodavezetıi iroda íróasztal és szék tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény iratszekrény
180
mennyiség
szabvány
szükséglet
Méntelek mennyiség
szabvány
szükséglet
asztal
2
létsz.sz. 1
0
szék
1
létsz.sz. 1
0
iratszekrény
1
1
0
lemezszekrény
0
1
1
1+1
1+1
0
írógép
0
1
0
telefon
1
1
0
fax
1
1
0
számítógép nyomtató
1
1
0
öltözırekesz, ruhatároló
23
létsz.sz.
0
öltözıpad
0
létsz.sz.
10
törölközıtartó
35
gyerm.létsz.
7
falitükör
3
m.kagyl. 1
0
hımérı fogmosótartó
0 4
helyiség. 1 gyerm.létsz.
2 37
Ügyviteli iroda
irógépasztal és szék számítógépasztal és szék
Gyermeköltözı
Gyermekmosdó, wc
181
mennyiség
szabvány
szükséglet
-
Méntelek mennyiség Orvosi szoba vérnyomásmérı
0
fonendoscop
0
kötszerdoboz
0
nyelvfogó
0
reflexkalapács
0
személymérleg
0
magasságmérı
0
mérıszalag
0
olló (kötszervágó, egyenes, Cooper)
0
csipesz (horgas, anatómiai)
0
lázmérı
0
nyelvlapoc
0
egyszerhasználatos fecskendı
0
Mantoux-fecskendı
0
injekcióstő
0
elsısegélynyújtó láda
0
szemészeti vizsgáló tábla
0
színlátást vizsgáló könyv
0
írógép
0
vesetál
0
ivópohár mosdótál
0 0
szabvány
182
szükséglet
mennyiség
szabvány
szükséglet
III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Méntelek egyéni tisztálkodószerek
mennyiség 42
szabvány létsz.sz.
szükséglet 0
tisztálkodó felszerelések
6
m.kagyl. 1
0
fésőtartó
2
csoport. 1
0
törölközı
0
létsz.sz. 3
126
abrosz
0
asztal. 3
21
takaró ágynemőhuzat, lepedı
22 0
létsz.sz. létsz.sz. 3
20 126
183
mennyiség
szabvány
szükséglet
IV. Felnıttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Méntelek mennyiség
szabvány
szükséglet
szennyesruha-tároló
0
óvodánk.1
1
mosottruha-tároló
0
óvodánk.1
1
mosógép
1
óvodánk.1
0
centrifuga
0
óvodánk.1
1
vasaló
1
épület. 1
0
vasalóállvány
1
épület. 1
0
szárítóállvány
1
épület. 1
0
takarítóeszközök
1
épület. 1
0
kerti munkaeszközök, szerszámok
0
óvodánk.1
1
hőtıgép porszívó
0 1
épület. 1 épület. 1
1 0
184
mennyiség
szabvány
szükséglet
V. Nevelımunkát segítı egyéb eszközök Méntelek
Játékok, játékeszközök mennyiség
szabvány
szükséglet
különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építı-konstruáló szabályjátékok, dram.és bábozás, barkács.) eszk.
15
gyerekek 30 %ának megf.menny
0
mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı, mozgásigényt kielégítı eszközök
50
gy.létszám
0
ének,zene, énekes játékok eszközei
10
gy.létszám
32
az anyanyelv fejleszt.és komm.kép.fejl. eszközei
30
csoportok 30%
0
értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolk.) és a kreativitást fejl.anyagok, eszk.
15
csoportok 30%
0
185
mennyiség
szabvány
szükséglet
ábrázoló tevékenys.fejlesztı (rajzolás, fest. építés, képalak,kézi munka)anyagok eszk.
50
gy.létszám
0
a természeti-emberi-tárgyi körny.megism. elısegítı eszközök, anyagok
20
gy.létszám
22
munka jellegő tevékenységek eszközei
0
csoportok 30%
13
A nevelımunkát segítı egyéb eszközök
Méntelek mennyiség
szabvány
szükséglet
videó
0
óvodánk. 1
1
tv
0
óvódánk.1
1
magnetofon
2
3csop. 1
0
diavetítı
0
épület. 1
1
vetítıvászon
0
épület. 1
1
0 1 készlet
óvodánk. 1 csop.30%
1 0
hangszer pedagógosoknak hangszer gyerekeknek
186
mennyiség
szabvány
szükséglet
VII. Egészség - és munkavédelmi eszközök Méntelek mennyiség
szabvány
szükséglet
ételminta- vétel (üvegtartály készlet,
1
óvodánk.1
0
mentıláda
1
óvodánk.1
0
gyógyszerszekrény
0
óvodánk.1
1
munkaruha 187
mennyiség
szabvány
szükséglet
védıruha tőzoltókészülék
2
tőzv.szab.
188
0
3.sz. melléklet
FEJLİDÉSI NAPLÓ
GYERMEK NEVE:
A CSALÁDLÁTOGATÁS TAPASZTALATAI:
A GYERMEK BEFOGADÁSÁNAK TAPASZTALATAI:
189
AZ ELSİ ÓVODAI NAP IDEJE: A CSALÁDLÁTOGATÁS IDEJE: SZAKEMBERHEZ IRÁNYÍTÁS
LOGOPÉDUS:
TERÁPIA:
DÁTUM: KÉSZSÉGFEJLESZTİ:
TERÁPIA:
DÁTUM: SZAKÉRTİI BIZOTTSÁG:
TERÁPIA:
DÁTUM: NEVELÉSI TANÁCSADÓ:
TERÁPIA:
DÁTUM:
190
MOZGÁSFEJLETTSÉG, FINOMMOTORIKA
KISCS.
KÖZÉPSİ CS.
NAGYCS. 2.félév 2.félév ujjak ritmikus ökölbe zárása (pumpálás) ujjak széttárása (utánzás) ujjak sorra érintik a hüvelykujjat páros lábon szökdelés egy lábon szökdelés labdaelkapás (15cm átmérıjő, 3m-rıl) egy lábon egyensúlyozás 15mp-ig mozgása összerendezett bátran, biztonsággal mozog a térben reakcióképessége jelre vagy utasításra tempótartással jár kezesség felismerhetı formákat rajzol (korának megfelelıen) kontúron belül színez eszközöket megfelelıen használja (ceruza c., ecset e., olló o., villa v., kés k.) Jelmagyarázat a mérılapokhoz: Jól teljesít: + nem teljesít: segítséggel teljesít: o 191
1.félév
2.félév
1.félév
A TESTSÉMA FEJLESZTÉSÉNEK MUTATÓI
KISCSOPORT 2. félév
KÖZÉPSİ CSOPORT 1. félév
2. félév
félév fej száj nyelv fül szem szemhéj arc homlok szemöldök áll nyak törzs váll has hát mellkas derék csípı kar kéz kézfej könyök csukló tenyér ujjak láb comb térd boka lábfej talp lábujj sarok
192
NAGYCSOPORT 1. félév
2.
A GYERMEK TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSÁNAK, TÉRBELI MOZGÁSÁNAK FEJLETTSÉGE
KISCSOPORT NAGYCSOPORT 2. félév
KÖZÉPSİ CSOPORT
1. félév
félév fent lent alatt fölött jobb bal elıl hátul hátra mellett mellé alá fölé mögé elé jobbra balra között közé túl irányt tud változtatni
193
2. félév
1. félév
2.
MOZGÁS FEJLİDÉSE
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
194
KOMMUNIKÁCIÓ FEJLİDÉSE
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
195
SZOCIALIZÁCIÓ FEJLİDÉSE
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
196
ÉRTELMI FEJLİDÉSE
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
ELMARADÁST MUTATÓ TERÜLET:
FEJLİDÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK:
FEJLESZTÉSI TERVEK:
197
EMBERRAJZ ELEMZÉSE
kiscsoport középsı csoport nagycsoport 2. félév 1. félév 2. félév 1. félév 2. félév kusza firka van feje van lába van karja van törzse van nyaka részletek van haja feltüntetése van füle van szeme van orra van szája van ruha vannak a ruhának részletei vannak a kéznek részletei vannak a lábnak részletei fej, kar, törzs, láb aránya helytelen arányok fej, kar, törzs, láb aránya helyes a testrészek kapcsolódnak a törzshöz érintkezés a testrészek nem kapcsolódnak a törzshöz
198
A GYERMEK ÉRTELMI FEJLETTSÉGE
középsı kiscsoport csoport 1. 2. 2. félév félév félév szín szerint forma szerint a tárgyak méret szerint csoportosítása hasonlóság-különbözıség szerint napok napszakok idırendiség évszakok ok-okozati viszony öszpontosításra képes rövid ideig figyel figyelem csak a játék köti le jellemzıi könnyen elterelhetı szétszórt, figyelmetlen motoros teljes, pontos feladat lényeges mozzanatok verbális visszaadása képtelen elmondani sorrendi emlékezet emlékezet felidézése megbízható nem megbízható összefüggéseket nem érti gondolkodás összefüggéseket megérti következtetést tud levonni bekapcsolódik a kreatív tev-be kreativitás vannak ötletei nem jellemzi
199
nagycsoport 1. 2. félév félév
A GYERMEK NYELVI KIFEJEZİKÉPESSÉGÉNEK FEJLETTSÉGE
kiscsoport 2. félév gazdag, árnyaltan kifejezı szókincs átlagos szegényes, hiányos folyamatos akadozó beszédritmus gyors lassú felsorol egyszerő cselekvést képolvasás megnevez összefüggéseket felismer nem képes rá szövegvissza- hiányos adás lényeges mozzanatokat teljes, pontos túlzottan beszédes élményeirıl beszámol beszédkedv ritkán kezd beszélgetést csak kérdésekre válaszol szavakkal válaszol mondatszer- rövid tımondat kesztés 4-5 szavas összefüggı mondatok akadályozott beszédfejlıdéső beszédhiba beszéde tisztán érthetı
200
középsı csoport 1. 2. félév félév
nagycsoport 1. 2. félév félév
A GYERMEK SZOCIÁLIS ÉRETTSÉGE
kiscsoport 2. félév
önállósága
feladatvégzése
munkatempója
válasza a tevékenységének akadályozására
közösségben való viselkedése
szerepvállalása a társas kapcsolatokban
alkalmazkodó képessége a társakhoz
személyi kont. nélkül is teljesít idınként személyi kont. igényel állandó személyi kont. igényel motiválható tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kitartásra nem képes gyors átlagos lassú könnyen vált más tevékenységre nehezen vált más tevékenységre kivárásra képes, toleráns feladja indulatkitöréssel személyek elleni agresszióval magányosan játszik nincs barátja felnıtt közelségét keresi tetteiért vállalja a felelıséget korának megfelelı játékot játszik kezdeményezı, ötletadó végrehajtó vezetı szerep csendes megfigyelı öntörvényő durva, agresszív könnyen befolyásolható alkalmazkodó segítıkész önérvényesítı
201
középsı csoport 1. 2. félév félév
nagycsoport 1. 2. félév félév
4.sz. melléklet A kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának alapelvei
A helyi óvodai nevelési programban korábban is érvényesülı alapelvek (fejezet megjelölése)
A helyi óvodai nevelési programban más pedagógiai szemléletben megfogalmazott alapelvek
A jövıben érvényesíteni kívánt szakmai alapelvek(Az illesztés helyének megjelölése.)
Szülıföldhöz való kötıdés, szokások, hagyományok, néphagyományok.
Szülıföldhöz való kötıdés, szokások, hagyományok, néphagyományok. (Érzelmi nevelés, szocializáció; Az óvodai élet tevékenységformái c. fejezet)
A magyar nemzeti kultúra hagyományai
Hagyományok, ünnepek (Érzelmi nevelés , szocializáció c. fejezet)
Az ONAP irányelvei
A program alapelve; Pedagógiai Gyermekkép, hitvallásunk, óvodakép; Óvodai alapelveink nevelésünk céljai, feladatai
202
Személyiségközpontú nevelés; Játékközpontúság, szabad játék; Élethosszig tartó tanulás megalapozása; Gyermek önazonosságának megırzése, inkluzív pedagógia; Esélyegyenlıség, SNI, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nevelése; Differenciálás; Környezettudatosság
Inkluzív Másság elfogadása pedagógia cél és (Óvodai nevelésünk feladatrendszere céljai, feladatai c. fejezet); Befogadás (Érzelmi nevelés, szocializáció c. fejezet)
Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek nevelése, interkulturális nevelés, SNI és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek befogadása, nevelése. Egyéni bánásmód, másság, különbözıség elfogadása az integrált és inkluzív nevelésben (Óvodakép; Óvodai élet megszervezésének elvei; Óvodai nevelés célja és feladatai c. fejezet)
Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek nevelése, interkulturális nevelés, SNI és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek befogadása, nevelése. Egyéni bánásmód, másság, különbözıség elfogadása az integrált és inkluzív nevelésben (Óvodakép; Óvodai élet megszervezésének elvei; Óvodai nevelés célja és feladatai c. fejezet)
A játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepe
A játék mással nem helyettesíthetı szerepe, szabad játék (Óvodakép c. fejezet); Érzelmi nevelés, szocializáció; Pedagógiai attitődök (fejezetenként megfogalmazva); Az óvoda kapcsolatai, érzelmi és erkölcsi nevelésre irányuló feladatok a kulcskompetenciák megalapozásában és fejlesztésében.
A játék mással nem helyettesíthetı szerepe, szabad játék (Óvodakép c. fejezet); Érzelmi nevelés, szocializáció; Pedagógiai attitődök (fejezetenként megfogalmazva); Az óvoda kapcsolatai, érzelmi és erkölcsi nevelésre irányuló feladatok a kulcskompetenciák megalapozásában és fejlesztésében.
Érzelmi nevelés, szocializáció; Tevékenységformák; Játék; A játék alapvetı feltételeinek biztosítása
203
A gyermeki fejlıdés nyomon követésének szükségessége
Az iskolára alkalmasság fejletségi szintjeinek meghatározása
Objektív, életkori sajátosságokat figyelembe vevı, személyre szabott értékelés (A nevelı tevékenység ellenırzési, mérési, értékelési rendszere) A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére (adott fejezetenként megfogalmazva)
Nincs más pedagógiai szemléletben megfogalmazott alapelv
Objektív, életkori sajátosságokat figyelembe vevı, személyre szabott értékelés (A nevelı tevékenység ellenırzési, mérési, értékelési rendszere)
Az iskolaérettség testi, lelki és szociális kritériumai; Az óvodai nevelés egy folyamat, mely által a gyermekek óvodáskor végére olyan kompetenciákkal és képességekkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik ıket az iskolai életre. Az életkor figyelembevételével biztosított a fejletségi szint szerinti iskolakezdés, rugalmas beiskolázás. (A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére c. fejezet)
Az iskolaérettség testi, lelki és szociális kritériumai; Az óvodai nevelés egy folyamat, mely által a gyermekek óvodáskor végére olyan kompetenciákkal és képességekkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik ıket az iskolai életre. Az életkor figyelembevételével biztosított a fejletségi szint szerinti iskolakezdés, rugalmas beiskolázás. (A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére c. fejezet)
204
A kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának alapelveihez illesztett tartalom és feladatok Az óvoda-iskola átmenet pedagógiai koncepció szakmai alapelvei, tartalma, feladatok
A helyi óvodai nevelési programban korábban is érvényesülı alapelvek (fejezet megjelölése)
A helyi óvodai nevelési programban más pedagógiai szemléletben megfogalmazott alapelvek
A jövıben érvényesíteni kívánt szakmai alapelvek(Az illesztés helyének megjelölése.)
Óvodaiskola program (Sajátos pedagógiai elem c. fejezet); Tevékenységközpontú, tapasztalatokra és élményekre épülı egyéni és életkori sajátosságoknak megfelelı képesség fejlesztés. A fejlıdés nyomon követése.
Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése nevelési és tevékenységi területenként (személyes, szociális, kognitív, speciális, nyelvi kommunikációs kompetenciák); Innovációk megvalósítása egyes óvodai csoportokban; Rugalmas beiskolázás.
Óvodaiskola program (Sajátos pedagógiai elem c. fejezet); Tevékenységközpontú, tapasztalatokra és élményekre épülı egyéni és életkori sajátosságoknak megfelelı képesség fejlesztés. A fejlıdés nyomon követése. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése nevelési és tevékenységi területenként (személyes, szociális, kognitív, speciális, nyelvi kommunikációs kompetenciák); Innovációk megvalósítása egyes óvodai csoportokban; Rugalmas beiskolázás.
205
Az inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció szakmai alapelvei, tartalma, feladatai
Fejlesztési feladatok megvalósítása differenciálással, egyénre szabott segítségadással. Másság elfogadása, sajátos nevelési igényő, hátrányos helyzető gyermekek befogadása (Az óvodai nevelés feladatai c. fejezet); Érzelmi nevelés szocializáció módszertani alapelvei.
Fokozott egyéni bánásmód, különbözıségek elfogadtatása (Óvodai nevelés célja c. fejezet); Hátrányos helyzető és SNI -s gyermekekre vonatkozó feladatok; Tehetséggondozás (Speciális kompetenciák)
206
Fejlesztési feladatok megvalósítása differenciálással, egyénre szabott segítségadással. Másság elfogadása, sajátos nevelési igényő, hátrányos helyzető gyermekek befogadása. Fokozott egyéni bánásmód, különbözıségek elfogadtatása (Óvodai nevelés célja c. fejezet); Hátrányos helyzető és SNI -s gyermekekre vonatkozó feladatok; Tehetséggondozás (Speciális kompetenciák)
A játék, tanulás, érzelem, erkölcs pedagógiai koncepció szakmai alapelvei, tartalma, feladatai
Érzelmi nevelés, szocializáció; Tevékenységekben megjelenı tanulás, szocializációs környezet; A játék mással nem helyettesíthetı szerepe, alapvetı feltételeinek biztosítása.
Személyes és szociális kompetenciák megalapozása; Kognitív kompetenciák tartalmában az intellektuális és erkölcsi érzék megalapozása; A szokás és normarendszer kialakítása az erkölcsi tulajdonságok és az akarat fejlesztésével; Pedagógus attitődök és példamutatás hangsúlyozása; A játék kiemelt szerepe, alapvetı feltételeinek biztosítása, szabad játék; Tevékenységekben megvalósuló cselekvéses tanulás, a gyermekek saját tapasztalatainak figyelembevételével
207
Személyes és szociális kompetenciák megalapozása; Kognitív kompetenciák tartalmában az intellektuális és erkölcsi érzék megalapozása; A szokás és normarendszer kialakítása az erkölcsi tulajdonságok és az akarat fejlesztésével; Pedagógus attitődök és példamutatás hangsúlyozása; A játék kiemelt szerepe, alapvetı feltételeinek biztosítása, szabad játék; Tevékenységekben megvalósuló cselekvéses tanulás, a gyermekek saját tapasztalatainak figyelembevételével
Mérés-értékelés – a fejlıdés nyomon követése szakmai alapelvek, feladatok, módszerek
A gyermekek megismerése folyamatos, értékelése a szülık és gyermekek igénye szerint objektív és életkori sajátosságokat figyelembe vevı. A mérés eredményeinek elemzése, további irányok meghatározása. Óvodai mérések: bemeneti mérés (anamnézis lap, családlátogatás, befogadás tapasztalatai); Kiscsoportban (második félévben mérılappal); Középsı és nagycsoportban (elsı és második félévben mérılapokkal); Dokumentáció: Fejlıdési naplóban - mérés, értékelés, fejlesztés, elért eredmények.
A helyi óvodai nevelési programban más pedagógiai szemléletben megfogalmazott mérésre értékelésre vonatkozó feladatokat és módszereket nem alkalmazunk.
208
A gyermekek megismerése folyamatos, értékelése a szülık és gyermekek igénye szerint objektív és életkori sajátosságokat figyelembe vevı. A mérés eredményeinek elemzése, további irányok meghatározása. Óvodai mérések: bemeneti mérés (anamnézis lap, családlátogatás, befogadás tapasztalatai); Kiscsoportban (második félévben mérılappal); Középsı és nagycsoportban (elsı és második félévben mérılapokkal); Dokumentáció: Fejlıdési naplóban - mérés, értékelés, fejlesztés, elért eredmények.
Az elemek adaptációja Tevékenységi A világ befogadásának elérhetısége formák Mőveltségterületek
Tématerv javaslatok
Néphagyomány Vers, mese, bábozás, dramatizálás
A jövıben felhasználásra kerülı tématervek, kiadványok alkalmazása Az elemeket nem adaptáljuk, de az óvodapedagógusok szabadon felhasználhatják az Tématerv óvodai tevékenységekhez.
Tématerv - javaslatok Levegı Tématerv - javaslatok Tőz Tématerv - javaslatok Víz - javaslatok - Föld Játék - Tánc - Élet Néphagyomány Kóstolgató Játékok bábokkal, játékok a mese ládikóval Bábjáték Varázseszközök az óvodában
Ének, zene, énekes Zenevarázs játék A külsı világ tevékeny megismerése
Felfedezések a természetbe Játszunk? Természetesen! Kiegészítı segédlet a komplex fejlesztési tervekhez
209
5.sz. melléklet
IPR ADAPTÁCIÓS TERV Az óvodai fejlesztı program céljai
Kapcsolódó intézményi feladatok
Intézményi dokumentumok (melyekben megjelenik)
Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körő, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a beóvodázási programért felelıs személy vagy team kijelölése) Integrációt elısegítı csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányos eloszlását) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása
A szülık munkába állását lehetıvé tévı nyitva tartás kialakítása
Beíratkozás során elınyt élveznek a HHH-s gyermekek.
Esélyegyenlıségi terv Beóvodázás eljárásrendje
Biztosítjuk a csoportalakítások során a HHH-s gyermekek arányos eloszlását Az óvodaiskola csoportok nem teszik lehetıvé a vegyes életkorú csoport szervezését Szülıkkel való napi kapcsolat az óvodapedagógus kiemelten figyeli ezeknek a gyermekeknek az óvodába járását Szülıi felmérések, elégedettségi mutatók
Munkaterv Esélyegyenlıségi terv
Óvodáztatási támogatás Házirend Mulasztási napló Házirend MIP
Nevelıtestület együttmőködése rendszeres team munka valamennyi
Módszertani team létrehozása –
210
Éves munkaterv
munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások)
projektmódszer témában 5 évre
Esélyegyenlıségi terv MIP
3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)
Családlátogatás, befogadás tapasztalatai
3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezıkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlıdésének elısegítése) 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elısegítése, bizalom, elfogadás, együttmőködés)
Kiemelt feladat az anyanyelvi nevelés: beszédészlelés, beszédfejlesztés Anyanyelvi játékok tervezése hetente
3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 3.6. Korszerő óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülıkkel való partneri együttmőködés módszerei)
Egyén szintjén a bizalom és elfogadás által a nyitottság és a befogadás képességeinek kialakítása Csoportszinten az odafordulás, tolerancia és figyelem által az elfogadás, empátia fejlesztése. Zöldség-gyümölcs nap, balesetvédelmi szabályzók megtaníttatása, rögzítése Identitás, magyarságtudat, Személyre szabott differenciált fejlesztés az egyéni érési ütem figyelembevételével Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód
211
HOP MIP Fejlıdési napló HOP Anyanyelvi játékgyőjtemény
HOP MIP
HOP MIP HOP MIP HOP
4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 4.1. Egészségügyi szőrıvizsgálatok (a gyermek fejlıdésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése 4.2. Gyermekorvosi, védınıi tanácsadás (a szülık számára az együttmőködı partnerekkel kialakított közös programok) 4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek győjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása) 4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttmőködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülık szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)
Figyelünk a gyermekek testi fejlıdésére, szükség esetén kooperálunk a szülıkkel
Gyermekvédelmi munkaterv
Védını elıadása szülıi értekezleten
Munkaterv
Adományok győjtése: ruhák, játékok
Gyermekvédelmi munkaterv
Népjóléti Irodával való együttmőködés
HOP Munkaterv
5. Együttmőködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal 5.1. Gyermekjóléti, családsegítı szolgálat (a szülık támogatása, erıforrásainak feltárása) 5.2. Védınıi hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) 5.3. Szakmai szolgáltatók (konzultációk a
Együttmőködés a szolgálatokkal
HOP Munkaterv
Kapcsolattartás a körzeti védınıvel Rendszeres hajvizsgálat
HOP
Nevelési Tanácsadó
HOP 212
gyermek fejlıdésérıl, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) 5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülıi programokkal kapcsolatos együttmőködés) 5.1. Gyermekjóléti, családsegítı szolgálat (a szülık támogatása, erıforrásainak feltárása)
Városi Logopédia Szakértıi Bizottság Utazó gyógypedagógus
Munkaterv
Szükség esetén intézkedünk
Házirend Óvodáztatási támogatás HOP
Népjóléti Irodával való együttmőködés
Házirend
6. Óvoda-iskola átmenet támogatása 6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelızése, megoldási késztetés, monotónia tőrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) 6.2. Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetőek elınyben részesítésével, a sajátos nevelési igényővé minısítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása 6.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda iskola átmenetet segítı program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások,
Tanulási késuségek megalapozása, tudatos pedagógiai tevékenységgel megalapozzuk az iskola munkához szükséges készségeket
HOP
Iskolanyitogató program Közös iskolai szülıi értekezlet Folyamatos tájékoztatás a szülıknek a gyermek aktuális fejlettségérıl
Iskolai kiadványok Munkaterv
Óvodaiskola program mőködik , fejlıdési napló: a gyermekeket a szempontjai alapján mérjük
HOP MIP Fejlıdési napló
213
esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok) 6.4. A gyerekek fejlıdésének utánkövetése legalább az általános iskola elsı évében
Utánkövetés a szomszédos általános iskolában
MIP
7. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés 7.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel 7.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása 7.3. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon 7.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása 7.5. Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb. 7.6. Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása
Családlátogatás, napi kapcsolattartás Egyénre szabott befogadási idı
HOP Házirend Házirend
A gyermekek alkotásainak napi szintő megmutatása Heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl
Fogadóóra
Egyéni beszélgetések, segítı együttmőködés
Fogadóóra
„Tök jó nap „ Anyák napja, Évzáró, Kézmőves Munkaterv foglalkozás, Projektnap HOP
Szülıi igények felmérése
8. Intézményi önértékelés, eredményesség 214
MIP
8.1. Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján 8.2. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelı idıben, sajátos nevelési igényővé minısítés csökkenése, normál tantervő, integrált iskolai környezetbe történı beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján
Eredményességi kimutatás
MIP
Éves értékelés
MIP Éves értékelés
………………………………………….. aláírás
215
6.sz. melléklet
Innováció I.
A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK PROGRAMJA
Bevezetı: Mindannyian a természet elválaszthatatlan részei vagyunk. Tılünk függ, hogy Földanyánk miként hordozza hátán az élıvilágot, mely természeténél fogva ökológiai egyensúlyra törekszik. Az emberi társadalom pozitív lelki beállítódása határozza meg e „hely” életképességét. Olyan törvények uralkodnak a természetben, melyek a szeretettel teli gondoskodásra harmonikus választ adnak. Azonban nagyon fontos, hogy az emberek tudatossá válva ébredjenek, látván azt, hogy az anyagias ragaszkodással telített emberi magatartás a pusztító tettek következményeivel olyan változásokat okoz és teremt a Földön, mely visszafordíthatatlan és végzetes lehet. Úgy kell nevelnünk a gyermekeket a környezettudatos magatartásra, hogy képesek legyenek megfékezni a természet felelıtlen pusztítását. Az óvó, védı, megırzı, gondoskodó szemléletünkkel és tetteinkkel alakítsuk ki a gyermekekben a körülöttük lévı világ takarékos fenntarthatóságának igényét.
Alapelvek: • • •
• •
Környezeti nevelés a fogantatással kezdıdik – a családban tapasztalt viselkedési, életvezetési szokásoknak meghatározó szerepük van a gyermek környezeti érzékenységének fejlıdésében. Az intézményes nevelés keretein belül az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegő, felelıs szerepet játszik a gyermek környezetkultúrájának alakításában. A természet teljes, kozmikus meghatározottságú mozgásfolyamatait, változásrendjét a hagyományırzı népi kultúra örök érvényő értékei, a modern világ kereti közé is beilleszthetı szokásai élı tartalommal egyesítik az ember belsı lelki világának sajátosságait a külsı természettel. A négy elem – tőz, víz, föld, levegı – életünk szerves része, melyek egyensúlya és jelenléte a környezettudatosan élı emberrel együtt meghatározzák a természet örökösen megújuló folyamatait. A környezet fenntarthatóságának fejlesztéséhez alapvetı fontosságúnak tartjuk, hogy a gyermek és család természethez főzıdı pozitív érzelmi viszonya és megfelelı erkölcsi érzéke a tapasztalatok útján szerzett ismeretek élményszintő tudatosításával alakítható ki.
Célok: • •
A természeti és környezeti értékek fenntarthatóságának és fejlesztésének megvalósítása a környezettudatos magatartásnormák megteremtésével, hogy az értékekkel együtt nemzedékrıl nemzedékre átörökíthetı legyen. Érzékennyé tegyük a gyerekeket a környezet iránt, kialakuljon bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye, és felnıtté válva környezeti kultúrájuk váljon követendı példává.
Feladatok: 1. Egészséges életmód alakítása • • • • • • • • • • • • •
Az egészséges életvitel igényének alakítása, a testi, lelki és szellemi szükségletek kielégítésével. A gondozás, testápolás feltételeinek és körülményeinek biztosítása, melyet a pedagógus kiemelt nevelıi feladatnak tekint és a fokozatosság betartásával támogatja a gyermekek önállósodását. Testi fejlıdés elısegítése, a gyermekek mozgásigényének kielégítése lehetıleg az udvaron, friss levegın. Harmonikus, összerendezett mozgás, testi képességek fejlıdésének elısegítése mindennapos mozgásos játékokkal és kötetlen szabadtéri mozgás alkalmával. Az idıjárásnak megfelelı öltözködési szokások kialakítása az egészség védelmében. Egészségmegırzı és betegség megelızı szokások kialakítása a napirend és hetirend tartalmában. Folyamatos folyadékfogyasztás biztosítása. Egészséges étkezés esélyének javítása zöldség és gyümölcsfogyasztással, kenyérsütéssel, megismertetni a gyermekeket a nyersen fogyasztható táplálékokkal és azok a szervezetre gyakorolt kedvezı hatásával. Tiszta, takarékos, biztonságos környezet biztosítása és annak fenntartása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása: csoportszobában, mosdóban, öltözıben, óvoda udvarán, utcán, közlekedési eszközökön, természetben. Az óvodai és családi gondozási, életviteli szokások összehangolása a környezettudatosság és az egészségvédelem elvei szerint. A pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása az alvásigény figyelembe vételével, szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Azon gyermekek számára, akiken betegség tünetei jelentkeznek az óvodában, a szülık érkezéséig biztosított a társaitól való ideiglenes elkülönítés, a fertızés terjedésének megakadályozása illóolajok párologtatásával. 217
2. Érzelmi nevelés, szocializáció: • Olyan óvodai élet szervezése, amely természetbarát, környezetbarát szemléletet képvisel. • Természetességet sugárzó, nyugodt, pozitív kisugárzású, légkör biztosítása. • A befogadó óvodai környezet elfogadja a különbözıségeket, támogatja a természetes társas kapcsolatok, barátságok kialakulását, és a más kultúrával, szokásokkal rendelkezı gyermekek tiszteletére, elfogadására nevel. • Az együttérzés képességének fejlesztése társakkal, felnıttekkel kialakított kapcsolatokban, melyek kihatnak az állatok, növények, természeti jelenségek iránti beleélı, átérzı képességek fejlıdésére is. • Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz a tapasztalatszerzések során. • A szokások, néphagyományok és a természetvédelemhez kapcsolódó ünnepek is a környezethez főzıdı érzelmi viszonyt alakítják. • Az emberekre és természetre figyelés és figyelmesség fejlesztése a felfedezı tapasztalatszerzések során. • Segítıkészség kialakítása spontán helyzetekben, konfliktuskezelés közben; az önzetlen segítségadás önbizalom növelı hatásának megtapasztaltatása. • A gyermek akaratának fejlesztése a természet törvényeinek és az épített környezet szabályainak megismerésével, önfegyelem és feladattudat kialakításával. • A modern civilizáció lehetıségei között a mértékletesség, a tudatos választás megalapozása a természetbarát szokás- és normarendszerrel. • A szőkebb és tágabb környezet megismertetése a projektekhez főzıdı lehetıségek kapcsán – szülıföldhöz való kötıdés megalapozása. • A sajátos nevelési igényő és halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek támogató odafordulás és segítségadás biztosítása az egyéni képességek és állapot szerint.
3. Az anyanyelvi és értelmi nevelés: • • •
A gyermekek egész életen át tartó tanulásának megalapozása a környezetrıl szerzett tapasztalatokkal és ismeretekkel, melyek fokozatosan gyarapodva ismeretrendszerré alakulnak és egész életre szóló tudást adnak. A környezettudatos magatartás kialakításakor a gyermekek nemcsak érzelmileg és erkölcsileg gazdagodnak, hanem a tapasztalatszerzés során ismereteikkel együtt szókincsük is bıvül kifejezıkészségük gyarapszik. A pedagógus javítgatás elkerülése érdekében a beszélı környezettel biztosítja a kommunikáció fejlesztését, metakommunikációjával és kérdéskultúrájával példát mutat.
218
•
•
•
A szokásokon, hagyományokon, rítusokon keresztül évrıl - évre visszatérı élményekre alapozott ismereteket szereznek a gyermekek a természetrıl, melyeket tapasztalatok alapján képesek tovább adni a kisebbeknek, hogy az érdeklıdésüket felkeltsék. Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése és alkalmazása a természetes élethelyzetek kihasználásával, melyek által fejlıdik a kreativitás és értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás. A környezetért felelıs életvitel megalapozásához kiemelkedıen fontos a tér – idıészlelés – gondolkodás képességének formálása a jól kialakított óvodai élet ritmusában visszatérı cselekvésekkel, tevékenységekkel.
Személyi feltételek: Pedagógus és nem pedagógus dolgozók kompetenciája a környezettudatos magatartás kialakításában • A pedagógus a fenntarthatóságra tudatosan törekszik, ezért a természeti és emberi erıforrásokat úgy használja fel, hogy azok az egyensúlyra törekedve képesek legyenek a megújulásra (pl.: hulladékkezelés, energiatakarékosság, esélyegyenlıség, stb…) • A pedagógus a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát egy életen át tartó tanulási folyamatnak tekinti. • Kockázatvállalása és konfliktuskezelése összhangban van a természeti és társadalmi környezet kultúrájának valóságával, döntéseiben erkölcsileg és morálisan figyelmes • A természetes és épített környezet problémáira képes úgy összpontosítani, hogy a pozitívum kiemelésével az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak és meglévı ismereteinek megfelelıen különbözı szemszögbıl, apró tettekkel is talál megoldásokat. • A gyermekeket körülvevı túlzott információáradat következményeit, a viselkedési és magatartási problémákat negatív ítéletek nélkül, megoldás centrikusan kezeli és változatos tevékenységek megteremtésével nyújt segítséget a gyermekeknek az információk valósághő feldolgozásához. • Együttmőködı készségével példát mutat a pozitív összefogás és a hatékonyság terén. • Családokkal készségesen együttmőködik, lehetıség szerint bevonja ıket minél több óvodai programba, lehetıvé teszi a szülık számára az óvodai életbe való betekintést, mert tudatában van annak, hogy a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása közvetlen hatást gyakorol a családokra a gyermekek példamutatásán és szokásain keresztül. • A természet és ember közötti kölcsönhatásra érzékeny, a szokások kialakításban körültekintı és felelısségteljes. • Nevelıi feladat végzése során a környezettudatos életvitel megmutatkozik kulturális mőveltségében, tájékozott a szülıföldhöz főzıdı szokásokban, néphagyományokban, és a természet ünnepeiben.
219
• Az eltérı kulturális szokásokkal, más hagyományokkal, eltérı társadalmigazdasági háttérrel rendelkezı gyermekek számára azonos esélyt teremt és biztosítja a szükséges differenciálást és képességfejlesztést. • A multikulturális nevelés során támogatja más kulturális örökség megırzését, és ezzel elısegíti mások megértését és a kultúrák közötti párbeszédet.
Tárgyi feltételek: • • • • • • • • • • • • • • •
Az épület és az udvar gondozott, rendezett, tiszta. Az udvart fák, bokrok, virágok gazdagítják, nincs mérgezı növény. Az udvaron található veteményes kert, virágos kert. Az óvoda berendezése egyszerő, takarékos, praktikus, biztonságos, természetes anyagokban gazdag. A csoportszoba hangulatos, a játékeszközök között találhatóak termések, természetes alapanyagú – kézzel készített – játékok. Természetrıl, állatokról, növényekrıl, munkafolyamatokról, vásárlásról szóló könyvek, képek, kiadványok állnak rendelkezésre a gyermekek számára. Az eszközök környezetre nem károsak, többségében természetes alapanyagúak. A csoportszobában található sok zöld növény, természetsarok, ahol a természet kincseivel az adott ünnepi idıszakot, vagy évszakot tükrözi. Szelektív hulladékgyőjtés (papír, szerveshulladék, ételmaradék, mőanyag) kialakítása biztosított. A rontott gépelt papír győjtése, hogy a gyermekek rajzolhassanak rá és hajtogassanak belıle. Szerves hulladék udvari komposztálóba győjtése. Az épületben energiatakarékos izzók használata, csak szükség esetén világítanak. A mosdóban és az udvaron figyelem fordítása a víztakarékosságra. A levegı illatosítására, fertıtlenítésére illóolajok használata. Használt ruhák, játékok győjtése adományozásra.
Az óvodai élet megszervezése: • A természet ritmusát, visszatérı változásait figyelembe véve biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges életritmus, rendszeresség, szokásrend kialakítását az óvodai életben. • A pedagógiai, nevelıi munkát a folyamatosság és az átmenet jellemzi, melyet az ismétlıdés és a rendszeresen visszatérı tevékenységek biztosítanak. • Tudatosan tervezett napirend és hetirend teszi lehetıvé a gyermekek szükségleteihez igazodó tevékenységek rugalmas szervezését, melyben a szabad játékot a legfıbb tevékenységnek tekintjük. • Éves ritmusban visszatérı a természet körforgása, az ünnepek, a hagyományırzı szokások – ismétlıdésekkel biztonságérzetet teremtenek a gyermekeknek, mert idıbeli síkon egyszerre érzékelik az elmúlást és a megújulást, a természet születésének és halálának folytonosságát.
220
A környezettudatos magatartás kialakításának kapcsolata az óvodai élet tevékenységi formáival: 1.A játék • A játék az óvodás gyermek legfejlesztıbb tevékenysége. • Szabad játék közben a gyermekek alkotnak, alakítják környezetüket és valódi tapasztalatszerzésre tesznek szert, ugyanis tanulási és megértési vágyuk, tettvágyuk, érzelmi kötıdés iránti igényük belsı indíttatásból fakad és kifejezıdésre jutnak kreatív képességeik. • A természet változásai és azokban fellelhetı kincsek sokszínősége érdeklıdést kelt a gyermekekben, és játéktevékenységükben a felfedezés, a kíváncsiság, az átélés, az építı és alkotó fantázia szabadsága megmutatkozik. • A természetes környezetben adódó szabad játéklehetıségek biztosításával valódi komplex élményhez jutnak a gyermekeknek, hiszen akár egy kis botot, levelet, vagy a vizet életkorokra jellemzı játékfajtánként (explorációs-, manipulációs-, gyakorló-, konstruktív-, szimbólikus-, szerepjáték) a legkülönfélébb formában képesek felhasználni. • A gyermekek játékában tükrözıdik a környezethez való viszonyuk, magatartásuk, családjuk életvitele, szokásaik, így az óvodapedagógus folyamatos nyomon követéssel tudja kitőzni a gyermekek szükségleteihez igazodó nevelési feladatokat. • A játék során a gyermekek kísérletezı, megismerı tevékenykedéseit a pedagógus a háttérbıl kíséri, támogatja az önálló felfedezést, és csak szükség esetén lép közbe. • A pedagógus a szabad játék folyamatában koncentrált jelenlétével és figyelmével úgy biztosítja a nyugodt légkört, hogy a gyermekek képesek legyenek betartani a figyelmes, környezetet tisztelı viselkedési szabályokat. 2.Külsı világ tevékeny megismerése • A külsı világ tevékeny megismerése közben a közvetlen környezet felfedeztetése, tapasztaltatása, hogy a gyermekek képesek legyenek abban tájékozódni és eligazodni úgy, megóvják és építsék azt. • A helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, különbözı kulturális értékek szerves részét képezik a társadalmi és természeti környezetnek. Feladatunk, hogy a múlt néphagyományait megelevenítve beillesszük a mai kor kultúrájába, hogy ezek által a természet közeliséget ne csak érdekességként éljék meg a gyermekek, hanem életük természetes részévé váljon. • A gyermekek a környezet megismerése során játékba integrálva, cselekvıen, spontán szereznek matematikai tapasztalatokat, melyeknek feltételeit biztosítjuk. Vannak fogalmak, melyek a környezettudatos életvitelt megalapozzák – pl.: takarékosság, szelektálás, ok-okozati összefüggések –
221
melyek matematikai tapasztalatok nélkül, pusztán az ismeret tanítás szintjén nem elegendıek. • Feladatunk, hogy felesleges magyarázatok nélkül a gyermekek önálló véleményalkotásainak és döntési képességeinek fejlesztésével segítsük a gyermekeket a környezetük alakításában. • Tartalmak: - A négy elem: tőz, víz, föld, levegı – tématerv javaslatok a kompetencia alapú programcsomagból - Környezetvédı programok: március 22. Víz világnapja április 7. Az egészség világnapja április 22. Föld napja május 10. Madarak és fák napja szeptember 16. Ózonvédés világnapja szeptember 23. Takarítási világnap - Ünnepek, szokások, hagyományok - Nemzeti parkok
3.Vers, mese • A gyermekek közvetlen tapasztalatszerzés közben rácsodálkoznak a természetre. A természetrıl szóló meséken, verseken keresztül közelebb kerülnek a gyermekek az állatokhoz, növényekhez, természeti jelenségekhez. Beleéléssel, átérzéssel, azonosulással meséken és verseken keresztül is megismerhetik a világot. A pozitív érzelmi viszony kialakításával hozzájárulunk a környezetbarát magatartás kialakításához. • Megfigyeléseiket, kísérletezéseiket gazdagíthatjuk versekkel, mondókákkal. • Érzelmi biztonságot, komplex élményt nyújtunk a gyermekeknek, ha a mondókákat, dúdolókat, verseket mozdulatokkal egyesítjük, melyek fokozzák az érzéki-érzelmi élményeket. • A mesékbıl, magyar népmesékbıl tájékozódnak a gyermekek a külvilág és az emberi belsı világ legfıbb érzelmi viszonylatairól, megfelelı viselkedési formáiról. • A mesék, verses mesék csodái, átváltozásai, mágikus világképe ráébreszti a gyermekeket a természet titkaira, és fıként a magyar népmesékben különösen varázslatos szerepet kapnak, megelevenednek és lelki vonatkozásban is felemelkednek a természet értékei. • A mesék az ok-okozati összefüggésekre és következményekre ráébresztik a gyermekeket, de csak olyan mélységig, amennyire egyéni és életkori sajátosságaiknál fogva a megismerésre törekszenek. • Az irodalmi mőveken keresztül a gyermekek a belsı képalkotással dolgozzák fel az élményeiket, miközben fejlıdik fantáziájuk és kreativitásuk. • A gyermekek saját vers és mesealkotásuk során kifejezhetik a környezetet óvó, védı érzelmeiket és élményeiket.
222
4.Ének, zene, énekes játék • A környezet hangainak megfigyelése során felfedeztetjük annak zeneiségét. • A környezettudatos magatartás kialakításában fontos szempont az esztétikai fogékonyság, a zeneiség iránti érdeklıdés felkeltése, a természet szép hangjainak és az épített környezet hangjainak felismertetése, megkülönböztetése. • A népdalok éneklésével, néptáncok, népi játékok megismerésével a hagyományok ısi, természetközeli kultúrájának üzenete alakítja a gyermekek világképét. • Az óvodapedagógus a gyermekek spontán utánzására alapozva fejleszti a gyermekek zenei képességeit (ritmus, éneklés, hallás, mozgás), melyek élményszintő gyakorlását – nép játékokkal és igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotásokkal – szabad levegın, a természetben szervezett játékidıben is lehetıvé teszi. • A zenehallgatási anyagot a pedagógus beleszıheti egy-egy természeti jelenségrıl szóló mesébe, vagy bábelıadásba és a választásnál figyelembe vesz a nemzeti-etnikai kisebbség hovatartozását, kulturális szokásait is. • A természetben fellelhetı termések, szárított növényi részek és a fogyasztói társadalom által termelt újrahasznosítható hulladékok közül találhatunk alkalmasat hangszerek készítésére, melyeket a pedagógus felhasznál a zenei kreativitás alakításához. 5.Rajzolás, mintázás, kézi munka • Az ábrázoló tevékenységek során kizárjuk a környezetszennyezı, mérgezı festékek, alapanyagok használatát. • Az alkotás, önkifejezés, környezet esztétikai alakításának igényét úgy formáljuk, hogy minél több, természetben található eszközt és alapanyagot győjtünk, melyek eredetét, elérhetıségét és fellelhetıségét a gyermekek spontán megtanulják. • A népmővészeti elemek és kézmőves technikák gazdagítják a gyermekek fantáziavilágát és képi kifejezését, gondolkodásuk fejlıdését, esztétikai érzékenységüket, a szép iránti nyitottságukat. • A népmővészeti elemek és kézmőves technikák összefonódásával a gyermekek egyszerre találkozhatnak a természeti-emberi-tárgyi környezet értékeivel. • Az eszközök használatánál törekedni kell a sokszínőségre és az egyszerőségre. Meg kell ismertetni a gyermekekkel a kézi munka és az ábrázolás olyan egyszerő elemeit, amelyeket spontán, önálló kezdeményezéssel is tudnak végezni. (pl.:rajzolás-festés bottal, zöld fővel, virágporral, homokkal és vízzel; fonás-főzés füvekkel, virágokkal, levelekkel)
223
6.Mozgás • Az egészséges életmódra nevelés egyik legfontosabb tényezıje a mozgás. A természetben és épített környezetben is szinte minden mozgásban, változásban van, amelynek harmonikussága és összerendezettsége nagymértékben függ az emberi magatartástól. • A gyermekek spontán és örömmel utánozzák, jelenítik meg a környezetükben észlelt mozgásformákat. Nagyon fontos, hogy ne csak a kisebbeket ösztönözzük a játékos utánzó mozgásra, hanem a nagyobbak is napi szinten azonosuljanak a növény és állatvilág hangjaival és mozgáskultúrájával, hogy készség szinten képesek legyenek megkülönböztetni az ıket óvodán kívül szinte folyton körülvevı monoton, gépies hangoktól és mozdulatoktól. • A környezettudatos magatartás kialakításához szükség van a térbeli tájékozódó képességre, helyzetfelismerésre, határozott és önálló döntésre, alkalmazkodó képességre és az akarati tényezıkre (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat). Ezeket a képességeket együttesen lehet fejleszteni a mozgásos tevékenységeken keresztül, melyeket a pedagógus szervezetten, vagy spontán, eszközökkel, vagy eszközök nélkül, teremben, vagy szabad levegın az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve az óvodai nevelés minden napján lehetıvé tesz. 6.Munka jellegő tevékenységek • A gyermek munka jellegő tevékenysége a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének fontos lehetısége. • Önálló akaratból végzett tevékenységgel fejlıdik a gyermekek felelısségtudata és alakulnak a munkavégzéshez szükséges attitődök. • Önálló és csoporttársakkal együtt cselekvı tapasztalással jártasságot szereznek a növény és állatgondozásban, a környezet tisztántartásában, rend fenntartásában. • Kötelességteljesítés során a saját és mások munkájának elismerése és a környezeti értékek felismertetésének egyik formája. 7.Tevékenységekben megvalósuló tanulás • A környezettudatos magatartás kialakításához elengedhetetlen a gyermekek életkorának megfelelı tudatosítás, hogy következetesen felismerhessék tetteik jelentıségét és a környezetet fenntartásával kapcsolatos célokat tőzzenek ki. • A tudatosítás egy tanulási folyamat eredménye, mely egyben a teljes személyiséget formálja. • A tanulási folyamat különbözı spontán és kezdeményezett helyzetben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, tevékenységek formájában valósul meg. • A meglévı ismeretekre és tapasztalatokra alapozva pedagógus a gyermekek kompetenciáinak fejlesztésére összpontosítva alakítja a tanulást támogató optimális környezeti feltételeket. 224
• Környezet tudatos magatartás kialakításához a pedagógus módszeresen felhasználja a tanulási formák lehetıségeit: - Utánzásos tanulás (példamutatással a magatartás és viselkedés alakítása) - Spontán tanulás (játékos tapasztalatszerzés közben) - Cselekvéses tanulás (tevékenykedés közben) - Verbális tanulás (kérdés-válasz, spontán érdeklıdésre, kíváncsiságra alapozva) - Felfedezéses tanulás (önálló és irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések) - Problémahelyzetekbıl adódó tanulás (konfliktuskezelés, problémamegoldás, cselekvı gondolkodtatás) A környezettudatos magatartás jellemzıi óvodáskor végére • A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai környezettudatos nevelés eredményeként óvodáskor végére olyan tapasztalatok, élmények és ismeretek birtokába jut,melyek megalapozzák a környezettudatos életvitel lehetıségeit. • A gyermek ismeri, elfogadja és gyakorolja azokat az erkölcsi, magatartási normákat, melyek tapasztalataihoz, élményeihez, sikereihez főzıdnek és szokásrenddé alakultak. • Szociális érettségében megmutatkozik az együttmőködés képessége, az elfogadás, szabályok és normák betartása, az önállóság és önfegyelem képességének jellemzıi. • Tapasztalatokkal rendelkezik a komposztálás, szelektív hulladékgyőjtés, takarékosság és a környezettudatos vásárlás területén. • Mesés-verses élményei vannak a tőzrıl, vízrıl, földrıl, levegırıl, melyek a globális környezeti problémák felismerésének lehetıségét alapozzák meg. • Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl, életkori és egyéni sajátosságainak megfelelıen tudatosodik benne a természeti értékek jelentısége, mely által érzékennyé válik a fenntarthatóság igényére.
225
Innováció II. MOZGÁSFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ PROJEKTEK „ MESÉS MOZGÁS” Bevezetés: A Ménteleki Óvoda Maci csoportjában 2009. szeptemberétıl projektekkel dolgozunk. A projektek témái természeti jelenségeket, növényeket, állatokat, embereket, hagyományokat megelevenítı mesék világából merítjük. A projektek középpontjában mindig a meseszerő megjelenítés áll, melyeket az óvodás gyermekekkel együtt mozgással játszunk el. Éppen ezért e tevékenységnek a MESÉS MOZGÁS nevet adtuk, mely a projekt kibontakoztatását átfogja, átitatja. Projektjeinkben nem csak a hagyományos testnevelésre jellemzı mozgásformákat és játékokat alkalmazzuk, hanem a mozgást és a szorosan hozzá tartozó ritmust használjuk fel az összes nevelési terület komplex együtthatásához.
MESÉS MOZGÁS fogalma ( meghatározása): A mesés mozgás legalább hetente háromszor, de akár mindennapos rendszerességgel szervezett keretek között kialakított kb. 15 percig tartó tevékenységi forma, melyben az óvodapedagógus a gyerekek spontán utánzó képességére építve a gyermekkel együtt drámai eszközök alkalmazásával ritmikus mozgásban játszik el egy mesét vagy történetet. A mesés mozgás egyik jellegzetessége, hogy nincsenek benne személyre szabott szerepek, hanem a gyermekek önmaguk által testesítik meg az elsajátított történet minden egyes szereplıjét. Így tudják utánzással elsajátítani a történetre jellemzı mozgásnyelvet. Másik jellegzetessége, hogy a történet szálát zenei és irodalmi alkotások, részletek füzére építi fel.
226
A MESÉS MOZGÁS célja: • Ténylegesen érintkezzen a mozgásfejlesztéssel együtt az értelmi, anyanyelvi, szociális, érzelmi és erkölcsi nevelés. • A mesés mozgás drámai hatásával a fejlıdı gyermeki személyiség számára érzelmileg és erkölcsileg is váljon pozitívan élményszerővé minden projekt.
A mesés mozgás megvalósításának szempontjai, feltételei: 1. Személyi szempontok, attitődök: • A mesés mozgásban a gyermekek spontán utánzással vesznek részt. Az óvodapedagógus mintáját követik, ezért nagyon fontos, hogy a pedagógus minden mozdulatában az egész metakommunikációjában példaértékő legyen. • Szükséges, hogy a pedagógus holisztikus szemléletre törekedjen és hasonlóan a gyermekekhez, természetesen fakadó megismerési vággyal, ítéletmentesen érdeklıdjön és nyíljon a gyermeken keresztül a világ felé. • A Mesés mozgás közben az óvodapedagógus nem ad utasításokat, hanem a ritmust, a zeneiséget és a saját költıi képességeit használja fel a felszólításoktól mentes kommunikációra. Így lesz a tevékenység gördülékeny és élményközpontú. • Az óvodapedagógus nem javítja ki és nem kritizálja a gyermek mozdulatait, hanem türelemmel, kiváróan bízik a gyermekek utánzóképességében. Nagyon fontos, hogy minden gyermek önállóan, saját akaratából mozdulhasson és ne próbálja meg felnıtt vagy másik gyermek fizikailag mozgatni. • A pedagógus folyamatosan képezi önmagát, igen nagy mese-, vers-, mondóka-, és dalgyőjteményre tesz szert, melyeket jól ismer és képes beépíteni a mesék történetébe megfelelı rendszerezéssel a gyermekek képességfejlesztése, kompetenciák figyelembe vételével. • A pedagógus a Mesés mozgás szöveganyagát fejbıl tudja és a hozzárendelt mozgással készségszinten képes elıadni.
227
2. Módszertani, szervezési feltételek: • A Mesés mozgás kezdeményezhetı szabad játék közben a csoportszobában, vagy a szabad levegın. A délelıtti szabad játék lezáró mozzanata is lehet rendrakás után. Fontos figyelembe venni, hogy a mozgáshoz elegendı helyre van szükség. • A Mesés mozgás feltétele, hogy projekthez kapcsolódjon, mely 2-4 hétig tartó idıtartamot ölel fel. Így a szinte napi rendszerességgel megjelenı mesés mozgás napról - napra hozzájárul a projekt élmény gazdag kibontakozásához, lehetıvé teszi az ismeretek elmélyítését. • A projekt tartalmának szoros összefüggésben kell lennie a Mesés mozgás mondanivalójával. • A Mesés mozgás tervszerően mindennapos. Érdemes rugalmasan kezelni, mert a gyermekek óvodai ritmusában természetes igénnyé válik ez a harmonizáló tevékenység, viszont fontos figyelembe venni egyes napokon a gyermekek fáradékonyságát, vagy esetleg más hosszabb ideig tartó tevékenységét, ami miatt adott napokon nem tud megvalósulni a Mesés mozgás.
A Mesés mozgás jelentısége az óvodai nevelés általános feladatai szerint: 1. Egészséges életmód alakítása: • A Mesés mozgással hozzájárulunk a gyermekek egészséges életritmusának és bioritmusának kialakításához. • A Mesés mozgás aktív mozgásigényt kielégítı nagy mozgásokat is tartalmaz. • A harmonikus, összerendezett mozgást elısegítik a gyermeknéptánc mozdulatok, a gyermekjógából kölcsönvett mozdulatok, a hétköznapokból vett egyszerő mozdulatok és a „szép mozgás”. • A testápolást, gondozást, egészségvédelmet megjelenítik versrészletek, dalrészletek, melyeket a mozdulatok fantáziadús cselekvéssé varázsolnak. • Az egészség, betegség, gyógyulás, halál, újraéledés átélhetıvé válik egyes meséken keresztül. • A környezetvédelem, környezettudatos magatartás gyakorlását elıhívjuk a játékban, hiszen mozdulatról mozdulatra megeleveníthetı egy kisvirág, pillangó, vagy a búzaszem beérése, stb. A 228
megszemélyesítéssel mély, empatikus, természetszeretı érzésekkel jeleníthetık meg a természet jelenségei.
2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: • A Mesés mozgás egyik legfontosabb feladata, hogy az élménypedagógia szintjén nyújtson örömet a gyermekeknek. A történetek szeretettel teli légkört teremtenek nemcsak a tartalmi jegyekkel, hanem zeneiségüknél fogva harmóniára, egyensúlyra törekszenek. Az érzelmi biztonság kialakításában nagy szerepet játszanak a humoros, derős mozzanatok is. A játék során nem alkalmazunk direkt utasításokat. Mindent mozdulattal vagy a mesébe illesztett kifejezéssel sugallunk. Így a gyermekek a szabad, képességeik szintjéhez igazodó mozgásukkal önkifejezı élményhez juthatnak, alakítva az „én” tudatukat, a szociális érzékenységüket és az akaratukat a belsı motiváltsággá erısítve. Nem feladata a játéknak, hogy kijavítsuk a gyermekek mozdulatait. Mindenki a saját fejlıdési tempójában érkezik meg egy-egy precíz mozdulathoz, vagy egy-egy megfelelı számú, vagy irányú forgáshoz. ( Ez az óvodapedagógusoknak egy kitőnı megfigyelési helyzet a képességszintek felismeréséhez.) Így neveli a gyermekeket arra is, hogy elfogadják egymást és tiszteljék a különbözıségeket. • Az erkölcsi nevelésre kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk Mesés mozgás során. Gyönyörő, finom mozdulatok és kedves kifejezések jelenítik meg az együttérzést, segítıkészséget, figyelmességet, megbecsülést, adakozást, alázatot stb. A gyermekek a mesékben megszemélyesített negatív szereplık átélésével saját mozgásukon keresztül szembesülnek a kevélységgel, irigységgel, kárörvendéssel, miként ezen szereplık a történet végére pórul járnak vagy jóvá változnak. • Tiszta, ıszinte mozdulatokkal jelenítjük meg a szeretetet: öleléssel, simogatással, átkaroló, befogadó mozdulatokkal. • Feladata a Mesésé mozgásnak, hogy megtanítsa a gyerekeknek a metakommunikáció azon formáit, mellyel kifejezésre tudják juttatni pozitív érzéseiket és szeretetet tudjanak mások felé sugározni. • A pozitív erkölcső szokás- és normarendszer kitőnıen bevésıdik a gyermekek érzésvilágába, hiszen a ritmikus játékban naponta ismételve ugyanúgy megjelenik. • A napi ismétlıdéssel célunk olyan biztonságérzetet teremteni, melyben minden gyermek az egyéni képességeihez mérten sajátítja el a verseket, meséket, dalokat. Ezt az önkéntelen tanulási folyamatot segíti meg a mozgás. Minden gyermeknél az a kompetenciaterület fejleszthetı, amelyikre éppen aznap, vagy abban az idıszakban a legnagyobb 229
szüksége van. Ennek eredményeképpen is személyiséget harmonizáló hatása van a Mesés mozgásnak, mely növeli a gyermekek önbecsülését, önbizalmát. Egyénbıl kiindulva lehetıvé válik a csoportos együttmőködés. • A Mesés mozgás során felkínált és eljátszott drámai jelenetekkel kibontakozási lehetıséget biztosítunk azoknak a gyerekeknek is, akik gátlásosabbak, visszahúzódóbbak, hiszen a gyermekcsoport utánzással együtt mozog, de azon belül a gyerekek egyénileg, a mese szálán haladva, szereprıl szerepre minden mozzanatot eljátszanak. A gyerekek a játékon belül az életkoruknak, vagy az aktuális érzelmi állapotuknak megfelelıen választhatják meg, hogy térben hol helyezkedjenek el, illetve, hogy mennyire szeretnének az együttmőködésre törekedni. Így válik lehetıvé, hogy minden gyerek önmagához képest bontakozik ki és szerepel elkerülve a megfelelési kényszer szülte frusztrációkat, személyes konfliktusokat.
3. Az anyanyelvi , az értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása: • A Mesés mozgás elısegíti az anyanyelv fejlesztését, a kommunikáció különbözı formáinak alakítását. • Mesei szálra főzött történetben párbeszédekben megjelenı mintaadással gyakoroltatjuk a kérdés – felelet gördülékenységét. • A helyes mintaadással és szabály közvetítésével elkerüljük, illetve kizárjuk a beszéd javítgatását. • A Mesés mozgáshoz főzıdı élmény a népmesei szófordulatok játékossága ösztönzi a gyermeket az anyanyelv megbecsülésére, szeretetére. A versek és dalok zeneisége, tartalma megfelelıen kiegészítik a „ mesei beszélı környezetet” és ébren tartja a gyermekek kommunikációs kedvét. • A gyermekek életkori sajátosságait és meglévı tapasztalatait figyelembe véve alakítjuk ki a játék körülményeit és építjük fel a tartalmát: pl.: változatosan jelennek meg különféle ügyességi és szabályjátékok. Ezekkel a játékokkal kiemelten az élményre összpontosítunk és nem a teljesítményre. • A természet élete és az emberi munka sokféle szempontból megjelenik a ritmikus játékban, így kiegészítik a gyermekek máshonnan, spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit. • A Mesés mozgással mesei természetét élethelyzeteket terveztünk, melyek segítségével a gyermekek tovább bıvíthetik és rendszerezhetik meglévı ismereteiket. • Az értelmi képességek komplex fejlesztése valósul meg a játékok folyamán: Az érzékelés területén a szaglás és ízlelés közvetett úton 230
mesetartalomból adódó felidézéssel; a látás, hallás és tapintás közvetlen tapasztaltszerzéssel: ♦ Az emlékezet fejlesztését elısegíti a rendszeres ismétlés mivel 2 héten át szinte naponta eljátsszuk a történetet. ♦ A felidézés napról-napra gördülékenyebb azonban fontos, hogy nincs meghatározott és általánosan elvárt szint, mert mindenki a saját érési tempóját követi. ♦ A Mesés mozgásban megjelennek a legkülönfélébb ellentétpárok: vidám-komoly hangulatok, gyors-lassú mozgások, halk-hangos párbeszédek, kicsi-nagy méretarányok, fönt-lent térviszonyok, stb… Ezek változása frissítıleg hat az önkéntelen figyelemre, ami nélkül nem valósulna meg a spontán utánzás. A történetre jellemzı folyamatossággal, gördülékenységgel és ritmikussággal kiküszöbölhetı a gyermekek figyelemhiányából adódó fegyelmezetlensége, hiszen a játék elejétıl a végéig intenzíven cselekvı a mozgás által. • A mesében rejlı átváltoztató,elvarázsló „erı” elevenné teszi a gyermekek belsı képi világát, szárnyakat ad a fantáziájuknak és fejlesztı hatással bír a képzeletükre. • A tevékenységben a gyermekek a mesét cselekvésen keresztül élik át, így érzelmileg is kötıdnek a folyamathoz, amelyet örömmel fedeznek fel az új ismeretekkel együtt. Az így szerzett pozitív élmények által a gyermekek motiválttá válnak a cselekvı gondolkodásra, melyet az egész óvodai élet során a komplexen megjelenı tevékenységekben és a társas kapcsolatokban kreatívan használhatnak fel.
A Mesés mozgás kapcsolata az óvodai élet tevékenységi formáival
Játék Az óvodai élet tevékenységi formái között kiemelt fontosságot élvez a gyermek szabad játéka. A napirenden belül a délelıtt túlsúlyában a szabad játék érvényesül. Rendrakás után a Mesés mozgás egy lezáró, kivezetı mozzanata a szabad játéknak. Kivételt képez ez alól a nyári idıszak, amikor a tevékenységeket zömében szabad levegın végezzük. A Mesés mozgással megjelenített történet tartalmát további feldolgozásként kivetíthetik a gyermekek a szabad játékba. Az óvodapedagógus ezt a folyamatot indirekt módon irányítja. Sugallja a polcokon kínált eszközökkel ( bábokkal, palástokkal, óriás kendıkkel, színes textilekkel, kalapokkal, stb. ) az élményszerzési lehetıségeket a gyakorló játékokhoz, szimbolikus – szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, szabályjátékokhoz. Így a Mesésé mozgás mővészien megjelenı tartalmi
231
jegyei a szabad játékban fejlıdhetnek a gyermekek máshonnan szerzett tapasztalataival együtt. Mese,vers Az óvodai életben a Mesés mozgás tartalmazza a mesét és verseket, azonban ezen kívül biztosítani kell a lehetıséget az intenzívebb hangulatban szerzett mesehallgatásra is. Kifejezetten hasznos, ha egy ritmikusan feldolgozott mesét korábban már mesehallgatás alatt megismerhetnek a gyermekek. Mivel a mese életkorilag megfelelıen ráébreszti a gyermeket a külvilágban érvényesíthetı erkölcsi és morális törvényekre, így a ritmikus játék szorongásoldó, érzelmi biztonságot teremtı mozdulatok és szavak egységével mindent a belsı képi világból átsegíti a cselekvı, tárgyi világba. A Mesés mozgás folyamatában a gyermekek spontán elsajátítják akár hosszabb versek pontos szövegét is, mert a kifejezésekhez, szavakhoz érdekes mozdulatok társulnak, melyek önmagában felkínálják az érzéki – érzelmi élményeket megkönnyítve a felidézést. Ezt a különös mozgásnyelvet a gyermekek igen rövid idı alatt képesek elsajátítani. Jó kedvvel és bátran alkotnak saját vers- és meserészleteket, illetve óvodán kívül otthoni vers-, mese-, és zenehallgatáskor önállóan hoznak létre saját „mozdulat költeményeket” is. Ének, zene énekes játék Az éneklés,az énekes játékok, népi gyermekdalok, ölbéli játékok, mondókák biztosítják a Mesés mozgás zeneiségét. A gyermekek felfedezhetik a dallam, a ritmus, a mozgás és a közös éneklés örömét. Népdalok éneklése közben megelevenednek a gyermek néptáncok, a mesei történet kibontakozását felerısítik a népi játékok. Tudatosan, különös figyelemmel válogatjuk össze a zenei képességfejlesztı mozzanatokat, hogy a ritmus, az éneklés, hallás, a mozgás és a zenei kreativitás minden egyes gyermek egyéni képességéhez mérten fejlıdhessen. A Mesés mozgásban szerepel a zenehallgatás anyaga is, amit az óvodapedagógus énekel, vagy hangszeren eljátszik. A lezáró, befejezı résznél egy-egy jól megválasztott komolyzenei részleteket is bemutathat lemezrıl az óvónı, ami alatt a gyermekek mozdulatlanságban és csendben elpihennek. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázoló tevékenységek közben a gyermekek örömmel énekelgetnek, verselgetnek a Mesés mozgásban megismert dalokból, versekbıl. A belsı képek gazdagsága megelevenedik, fokozódik a tevékenység öröme és az alkotás iránti igény. Az érzelmi élmények feldolgozása esztétikai megjelenésben tükrözıdik ami az önkifejezés egyik módja. A Mesés mozgásban indirekt úton fejlesztjük a szem – kéz koordinációt és a finommotorikus képességeket, aminek pozitív hatása megfigyelhetı a gyermekek ábrázoló tevékenységeiben. Mozgás A Mesés mozgáson kívül az óvodai életben természetesen heti rendszerességgel megjelenik a torna is, ami kedvezıen befolyásolja a gyermekek növekedését, teherbíró és ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítıképességét. A Mesés mozgás is egyfajta mozgásos játék, mely a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit fejleszti. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Szerepe van az egészség 232
megóvásában,egészséges életmód kialakításában. Segíti a mozgáskultúra fejlıdését, a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képességét. A ritmikus játék akár spontán vagy szervezett formában, teremben és szabad levegın, eszközök nélkül az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára biztosított.
A külsı világ tevékeny megismerése A szabad játék ideje alatt a gyermekek megismerı, tapasztalatszerzı tevékenységekre kapnak lehetıséget, melyek során felfedezhetik környezetüket. Így jutnak különbözı ismeretek birtokába, melyeket további tevékenységeikben alkalmaznak. A Mesés mozgás tartalma a meglévı ismeretekre épül, és összefüggésben van az új környezeti tapasztalatszerzéssel. Erısíti a környezettudatos magatartás kialakítását, a természethez való pozitív érzelmi viszony kialakítását. Közvetíti a hagyományırzı szülıfölddel, emberekkel, szokásokkal kapcsolatos kulturális értékeket. A Mesés mozgásban elıforduló mondókákon, játékokon keresztül matematikai tartalmú ismereteket is közvetítünk, melyeket élmény gazdag hangulatban spontán utánzással sajátítanak el a gyermekek. A környezet tevékeny megismerése közben is felcsendülhetnek azok a dalok, mondókák, amelyeket a Mesés mozgás tartalmaz. Egyes versek kapcsán is születnek önálló véleményalkotások, örömteli felismerések.
Munka jellegő tevékenységek A mesés mozgás és a munka jellegő tevékenységek közötti azonosság a cselekvı tapasztalás. Az elsajátított történet tartalmából függıen megjelennek játékos mozgásban az emberi munkák folyamatai, az állatgondozás, növényápolás és az ezekhez társuló szociális kompetenciák, attitődök pl.: az önzetlen szolgálat, segítségadás, másokért történı cselekedetek. A Mesés mozgásról szerzett tapasztalataink: • A gyermekek természetüknél fogva bátran és bizalommal követnek minden mozdulatot, még akkor is, ha nem tudják, milyen célból végzik azt. • Vannak gyermekek, akik pár nap után készségszinten megtanulják a mese szövegét és a hozzárendelt mozgást is. Az a tapasztalatunk, hogy minél nagyobb rutinnal játsszák a gyerekek, annál nagyobb örömmel végzik. Sugárzik belılük a magabiztosság és az elégedettség, hogy a közösséggel képesek egy ritmust felvenni. • Azok a gyermekek, akiknek gyengébbek a kommunikációs képességeik, ugyanolyan lendülettel tudnak mozogni a játékban, mint társaik akik „szószólóként” szerepelnek. • Az erıteljesebb, intenzív mozgású gyermekek megtanulják, hogy odafigyeljenek társaikra. Erre ad lehetıséget a térben való szabadon választható elhelyezkedés.
233
• A kisebb gyermekek, illetve mozgásfejlıdésben lemaradt gyermekek a játék közben, ha úgy érzik kiállhatnak és szemlélıdhetnek. Az a tapasztalat, hogy a mese egyes fordulatainál visszaállnak és folytathatják a játékot. • A zenei anyagot különbözı szintekre tervezett dalokból válogatjuk össze. Örömmel vettük észre, hogy a szép mozdulatok és a felszabadult, pozitív érzelmi viszonyulás hatására a kisebb gyermekek is szívesen énekelnek együtt a nagyobbakkal. • Egyes mondókák esetében az egyenletes lüktetést nemcsak járással és tapsdobbantással érzékeltetjük, hanem különféle testrész érintéssel, keresztmozgásokkal. Az óvodapedagógus számára kitőnı gyermek megfigyelési lehetıséget adnak ezek a pillanatok is. • Az érzelmi nevelés terén szándékosan teszünk bele a játékba ölelı, átkaroló mozdulatokat. Nagyon kedvelik a gyerekek és öröm látni, hogy nem válogatnak egymás között, hanem szinte mindenki elfogadja a másikat. Ugyanígy történik egy páros összetapsolásnál, vagy kézfogásnál. Ilyenkor a mozdulatban a pillanatnak élnek a gyerekek és örülünk, hogy együtt lehetünk. • A szülıktıl azt a visszajelzést kaptuk, hogy otthon a gyermekek eljátsszák mozgással a verseket, dalokat és meglepıen hosszú verseket képesek így memorizálni. • A gyermekek bármikor szívesen játszadoznak a kezükkel. Egészen mővészi hatású mozdulatokat képesek maguktól kitalálni, és hosszasan azzal eljátszani. • Érdemes néha szülıi értekezleten a szülıkkel is eljátszani az aktuális mesét. Eleinte visszahúzódnak, de mindig akadnak vállalkozó szellemőek. A Mesés mozgás megtapasztalásán keresztül közelebb vihetjük a szülıket a gyerekekhez. • A Mesés mozgás önmagában megállja a helyét egy-egy „ünnepségen”, bemutatón, ahol a szülık kíváncsiak gyermekeikre az óvodai életen belül. Az a tapasztalat, hogy a legkisebbek ilyenkor inkább édesanya ölébe ülnek, a nagyobbak pedig örömmel mutatják meg önmagukat. Ezek az alkalmak nagyon családiasak is tudnak lenni, ugyanis vannak szülık, akik bekapcsolódnak a közös mozgásba és gyermekeikkel együtt válnak részévé az élmény varázsának.
234
Fejlesztés a Mesés mozgásban képességterületenként
Szociális képességek: • Empátia, tolerancia, nyitottság • Együttmőködı készség • Önállóság, önismeret, önbizalom • Konfliktuskezelés, szabálytartás • Kreativitás, problémamegoldó gondolkodás • Akaraterı, kitartás • Kommunikáció, metakommunikáció • A mozgások során a gyermekcsoport egymásra figyelése, csoporttá szervezıdése Értelmi képességek: • Vizuális észlelés • Látott – hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése, összekapcsolásának képessége • Vizuális, verbálismemória • Figyelem fejlesztése • Környezettudatos magatartás kialakítása • Kreativitás fejlesztése ( rugalmasság, nyitottság, eredetiség) • Mővészetekhez való pozitív viszony alakítása • Az emberek közötti együttmőködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek, attitődök fejlesztése • Emlékezet, képzelet fejlesztése
Verbális képességek: • • • •
Szóbeli kommunikáció Beszédbátorság Belsı képkészítés Mozgáskoordináció ( ritmikus tevékenység ) fejlesztése o Helyes beszédtechnika: beszédlégzés artikuláció beszédtempó hangsúly hanglejtés • Beszédpercepciós képesség 235
• • • • •
Gondolkodás Magabiztos önkifejezés, kifejezıkészség fejlesztése Kommunikációs igény motiválása beszédfejlıdés hátrányainak, kognitív funkciók sérülésének kompenzálása Szókincsbıvítés, kifejezıképesség komplex fejlesztése
Testi képességek: • • • • • •
Összerendezett, koordinált mozgás Nagymozgás, mozgás feletti kontroll erısítése Finommotorika fejlesztése Szem-kéz , szem-láb koordináció fejlesztése Pozitív viszony kialakítása a saját testhez Szemmozgás fejlesztése
236
7.sz. melléklet
Anyanyelvi fejlesztés / Helyi óvodai játékgyőjtemény / Kiscsoport:
Légzéstechnikát elısegítı játékok:
1. tollpihe fújása:
kézfejre helyezett tollpihe fújása minél távolabbra
2. búvár játék: 3. léggömb fújása:
lemegyünk a víz alá, s bent tartjuk a levegıt a
gyermekek
kézfogással
körben
állnak:
óvónıi
utasítás:fújjuk a Léggömböt fújunk és közben kihúzzák a kört. Leenged a léggömb, „ sz” hangoztatása közben a kör közepe felé lépegetnek.
Ajak és nyelvtorna:
1. Mit szeretünk?
Képek nézegetése közben szeretnek, annak puszit
dobnak ajak Csücsörítéssel. 2. Utánzó játék:
Grimasz utánzása, melyet lehet tükörrel is játszani. /
érzelmi kifejezés/ 3. Csibejáték:
Tegyük a gyermekek tenyerébe két-három zizit, melyeket csipegessenek fel ajakcsücsörítéssel.
Magánhangzók és egyes mássalhangzók tiszta ejtését segítı játékok: 1. Állatok hangjának utánzásával: Malac:
ni-ni-ni
Szamár:
iá-iá-iá
Farkas:
aú-aú-aú 237
Oroszlán:
á-á-á
Kis kecske:
e-e-e
Birka:
be-be-be
Kacsa:
háp-háp-háp
Liba:
gá-gá-gá
Libahívogató hang:
li-li-li
Cica:
miau-miau-miau
Kutya:
vau-vau-vau
Kis kutya:
vek-vek-vek
2. Éneklı játék: egyszerőbb énekek éneklése: Lá-lá-lá, tá-tá-tá, ne-ne-ne, má-má-má, ká-ká-ká hangoztatásával.
Középsı csoport:
Légzéstechnikát elısegítı játékok:
1. Szappanbuborék fújása:
lassú, egyenletes levegıkiengedéssel.
Játék közben mondogatják: Gyere ki tündér Kékben, zöldben, Piros cipıcskében.
2. Vonat az alagútban:
hosszában elhelyezett asztalt kinevezünk alagútnak. A
gyermekek átbújnak az alagúton közben bent tartják a levegıt
3. Kéz lehelése:
A gyermekek körben állnak vagy guggolnak, s a versike elmondása után lehelik kezüket:
Hógolyózunk fehér hóban Hült kezünk hótól nyomba Lehelettel melegítjük, kezünk Fejét így leheljük. h-h-h.
238
4. Fújási versenyek: - kerek és szögletes ceruza fújása - papírhajó fújása - gyertyafújás / ujjunkra a gyertya /
Ajak és nyelvtorna:
1. Kukucskálós játék: A nyelv kukucskáljon ki a „kapun”! Bujjon gyorsan a kapu mögé. Kukucskáljon a nyelv a „padlásra „ „ pincébe”. Most futkározzon a nyelv a „padló” és a „pince” között. 2. Cicaetetés: A gyermekek tenyerébe „tejet” öntünk, ık a cicák és hosszan kinyújtva nyelvüket, „ kilefetyelik „ az összes tejet. Ezután körbenyalják a szájukat alul, majd felül, kívül és belül.
Hallásfejlesztı játékok:
1. Kinél ketyeg az óra? A gyermekek körben ülnek,
egy valaki kimegy még ı kint van, egy
ygermeknek odaadjuk a hátratett
kezébe az órát. A hunyónak ki kell
találnia kinél ketyeg az óra.
2. Magnós játék: Egy gyermek a hunyó, be kell fognia a fülét. A többiek adják a magnó hangját, különbözı zörejeket szólaltatnak meg pl: cuppogás, puszi küldés, csettintés ujjal, csettintés nyelvvel, kopogtatás, dobbantás …. / késıbb lehet különbözı állathangok kiegészítésével is / . A hunyónak ki kell találnia mi minden szól a magnóból.
239
Hangok hangoztatása, gyakorlása:
S – vonat
M – majom
SZ – kígyó
V – kutya
Z – méhecske
B – boci
Zs – repülı
K- kakas
C- egér
F – mérges kacsa
Cs- csibe
D – dob G – liba P – pipa
1. gyakorlás állathangok utánzásával
2. visszhangjáték: az óvónı ciklikus sorainak ismétlése : pl: ká-ká-ká su-su-su 3. kérdés-felelet játék: Mi-má-mú?
Mi-má-mú
Ki-ke-ké?
Ki-ke-ké.
Zá-zu-zi?
Zá-zu-zi.
4. Dobókocka játék: A dobókockán hangok hívóképei
szerepelnek, amit dobnak a
gyermekek azt a hangot kell hangoztatniuk.
5. Zsákbamacska játék: A zsákban lévı tárggyal vagy tárgyképek közül ki kell választaniuk melyikben szerepel egy adott hang.
240
Nagycsoport:
Légzéstechnikát elısegítı játékok: 1. Számoló játék: Egy levegıre számoljunk el 1-tıl 10-ig. Kinek megy tovább? / Lehet játszani nevekkel vagy a hét napjaival, akár mondókával is /.
2. Napozás Hanyatt
fekvésben
hasra
helyezett
tenyérrel
rekeszlégzés
érzékelése. Egyenletes légzésnél nagyon emelkedik és süllyed a hasunk.
3. Sziréna: Belégzés, majd mássalhangzó hangoztatása közben kilégzés emelkedı hangmagasságban..
4. Gumiember: Egy gyermek a kör közepére áll és ı a gumiember. A többiek felpumpálják a pumpa mozgásának hangjának hatására megfeszíti izmait. Ha társai kihúzzák a szelep dugóját, izmait ellazítja és „sz” hangoztatása közben leenged.
Artikuláció fejlesztése:
1. Manócska játék Manócska játék: Manócska a nyelv, háza a szájüreg, kerítés a fogsor. Az óvónı mese vagy elbeszélés
kerekítésével végezheti a gyakorlatot. Pl:
manócska kertet szeretne ásni. Keresi az ásóját.. Kerítés azaz a fogak körül, körbe-körbe szaladgál, padláson, pincében nézegeti , néz egyik, néz a másik oldalra, hátraszalad, stb. Ez a játékos ajak és nyelvtorna beépíthetı egy-egy mindennapos testnevelésbe is.
241
2. Állatkerti séta: /hangutánzással ajak-, nyelv-, és atrikulációs gyakorlatok /. Elmegyünk az állatkertbe sétálni. Vonattal megyünk: s-s-s hangoztatása. Amíg jegyet váltunk az állatkert elıtt fagyit veszünk. / fagylalt nyalogatásának utánzása /
Sorra nézzük az állatokat a ketrecben és utánozzuk a hangjukat: - oroszlán:
nagy szájkerekítés, á hangoztatása
- majom: nyelv fenn a felsı fogsoron, makogás - hal:
néma tátogás kerek szájjal és oldalt beszívott arccal
- elefánt: nyelvünkkel a kutya csóváló farkát utánozzuk. - malac: uí-uí-uí. - kígyó:
sz-sz-sz- / széles szájjal /.
A ketrecek után elsétálunk léggömböt venni. Fújjuk fel arcunkat, pukkantás. Hazaindulás taxival, berregés / halkan, hangosan /. Amikor megérkezünk, puszit dobunk anyunak, apunak. 3. Zöldségsaláta: A gyermekek szabadon választott zöldséggel lesznek, darabolás illetve simogatás után beugranak a tálba, vagyis a szınyegre. Kiskanállal megeszik majd lenyalják a kanalat, majd a szájukat és fogsorukat tisztítják meg alul-felül, kívül-belül. Hallásdifferenciálás:
1. Állatok hangjának felismerése hívóképekrıl vagy hallás alapján. 2. Mondókák: - a mondókában egy elıre meghatározott és már hangoztatott hangot keresünk. Amikor a gyerekek meghallják koppantással, tapssal jelzik. 3. Játékállvány rendezés: egy kosárban különféle játékok vannak, egy elıre meghatározott hangot keresünk a játékok nevében. A gyermekek megnevezik a játékokat és azokat teszik fel a polcra, amennyiben az adott hangot hallják. 4. Vonatos játék: / egy elıre meghatározott hanggal dolgozunk / A gyermekek képkártyákat kapnak, melyet megszerezve meg kell 242
határozniuk az adott hang fonetikai helyét, vagyis a szó elején, közepén, végén hallják-e? Egy mágneses táblára vonatot helyezünk fel és annak megfelelıen kell felhelyeznünk a kártyát, ahol a szóban a hangot hallják.
Sz – kígyóhang
Szamóca
nárcisz
kesztyő
Beszéd és szókincs fejlesztés:
1. Sziszegı hangok: A különbözı tárgyak képét adjuk a gyermekeknek, minél több képet kell győjteniük melyeket kimondva hallják a kígyó hangját.
2. Szinonímák győjtése: A gyermekek párokat alkotnak, az egyik gyermek kitalál egy szót, a másiknak másképpen kell kimondania. Ezt a játékot játszhatják ellentétpárokkal is.
3. Felelj gyorsan:
Mi a sima?
Mi a gömbölyő?
Mi élı?
Mi készül fából?
4. Gondoltam valamire: Az óvónı rövid
meghatározásokat mond játékokról, különbözı
tárgyakról, a gyermekeknek ki kell találniuk mi lehet az?
5. Kopogós játék: Mágnes-táblára megfigyelik,
3,4,5
majd
képet
lefordítják
is
helyezhetünk.
ıket.
Az óvónı
A
gyermekek
megkopogtatja
valamelyik képet : „ Kopp-kopp-kopp mi van ezen a képen?” Ha a
243
gyermek helyes választ ad, megfordíthatja a képet és begyőjtheti. Az gyız, akinek a legtöbb képe van
6. Képes kocka: Dobókockára fogalmak, közlekedési eszközök, növények, állatok … jelképét rajzoljuk. Amit dobnak a gyermekek abból a dologból kell minél többet győjteni. Hasonlóképpen győjthetünk összetett szavakat is. 7. Nyelvtörık: Egy pár szeretı Holnap lesz az esküvı Holnap lesz az esküvı Ilyen egy pár szeretı
Cseresznyemag meg meggymag … / többször / Sárga bögre, görbe bot … / többször / Dalolj Dani drágám, deli délceg darazsakról, Dicsı darázs diadalról dongó dalt.
Dani Döme dalol, dobol, ide-oda lépdel. Ida, Ödön odahajol, ahol Döme lépdel.
Iga, biga, gigá, így gágog a liba Ági Gége, giga, gigá, gági, én vagyok a liba Ági.
A koca kocog és vele kocog a pocok. A kacsa kuncog és vele kuncog a pocok.
Mit vitt Anti Anna? Mit vitt Marianna? Anti Anna málnát, Marianna almát. Füli fóka, fürge fóka Labdát forgat nótaszóra. Forgatja ám fel-le, fel-le De nem ejti a földre. 244
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
4.
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS kialakítja a FELELİSSÉG-ÉRZETET MAGUNK, ÉS KÖRNYEZETÜNK IRÁNT, mert a mai „betegeskedı” társadalomban legfıbb érték az egészség. Az egészséghez való jog alapvetı emberi jog ezért elı kell segítenünk, hogy e jog gyakorlásához megfelelı ismeretekhez jussanak.
Sikerkritériumok: Az egészséges életmódra való igény kialakítása és a késıbbiek során eljutni végsı célként, hogy tudatosan mindennapi életük része legyen. Meg kell értetni a gyermekekkel, hogy az intézményben alapozzák meg egészségüket, most dıl el, milyen teherbírású, milyen sikeres ember válik majd belılük.
1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •
a gyerekek korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében,
•
gyermekeinknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat,
•
a gyerekek az életkoruknak megfelelı szinten foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
az egészséges táplálkozás – mozgás szerepe,
testápolás (személyes higiénia) és öltözködés,
a családi és kortárskapcsolatok (konfliktuskezelés és kommunikáció)
káros
szenvedélyek,
szenvedélybetegségek
(az
alkohol-
és
kábítószer
fogyasztás, dohányzás,játékszenvedély, TV, videó hatásai),
az egészséges környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a szexuális fejlıdés
balesetek megelızése, elsısegély nyújtásterületén.
2. Az egészségnevelés az intézmény minden alkalmazottjának feladata mind a foglalkozásokon (iskolában tanórán) és azon kívül. 3. Az
óvodai
és
iskolai
egészségnevelést
elısegítı
tevékenységi
formák
intézményegység a saját pedagógiai programjában szerepelteti. 4.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitőzések, feladatok
Legfontosabb célkitőzéseink: • Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. •
Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelıen - saját egészségi állapotukat.
•
Ismerjék meg az egészséget károsító tényezıket és azok veszélyeit.
•
Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.
•
Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt.
•
Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása
•
Testmozgás fontosságának tudatosítása
245
minden
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: • Természettudományos kompetencia •
Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, elırejelzése, Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: •
Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.
•
Biztosítsuk az egészséges fejlıdéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.
•
Mutassunk be sokoldalú egészségvédı lehetıségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthetı ismereteket.
•
Tudatosítsuk, hogy alapvetı értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenırzésével.
•
Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédı magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció)
•
Nyújtsunk segítséget az egészségvédı öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.
•
A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetıséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztı mozgással és játékkal levegın tölthessék szabadidejük nagy részét. Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet.
Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: •
Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés)
•
A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése.
•
El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék elıtérbe az egészséges élelmiszereket.
Személyi higiéné kialakításának feladatai: •
Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.
•
Az idıjárásnak, évszaknak megfelelı öltözködési szokások kialakítása.
•
Gyakori fertızı betegségek megelızésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.
•
Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.
•
Rendszeres fogorvosi szőrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele.
•
Egészségügyi
szolgáltatások
rendszeres
(Iskolaorvos, védını, fogorvos)
246
biztosítása,
szükség
szerint
igénybevétele.
Mentálhigiéné feladatai: • Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. •
Ésszerően tervezett oktató és nevelımunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.
•
A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megırzése.
•
Személyre szabott beavatkozási lehetıségek alkalmazása, kiegészítése különbözı terápiák javaslatával.
•
Lehetıségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidı helyes, egészséges eltöltésére.
Családi életre nevelés feladatai: •
Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvetı, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.
•
A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük mőködését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedı betegségekrıl, ezek következményeirıl, és megelızési lehetıségeirıl. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekrıl, a tudatos családtervezésrıl.
Tevékenységi területek: Tanórákon: • Az életjelenségek megismerése •
Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhetı tulajdonságai, változásai, testünk mőködésének megfigyelése.)
•
Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)
•
Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)
•
Táplálkozás, fejlıdés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlıdésünkre, életjelenségeinkre)
•
Az egészség megóvása (a betegségek megelızése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertızı betegségek).
•
A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)
Szabadidıben a mozgás és levegızés biztosítása: • Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidıs foglalkozások lehetıséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot
próbáljanak
ki,
melyek
mozgáskultúrájukat.
247
fejlesztik
képességeiket,
kreativitásukat,
•
Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegın való mozgással, játékkal. A tanulószobát úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegızés elızze meg a tanulási idıt az ebéd után.
Az iskolai egészségnevelést elsısorban a következı tevékenységformák szolgálják: • Az egészségtan tantárgy oktatása 1-4. évfolyamon órarend szerint a helyi tantervünkben szereplı program alapján •
a
mindennapi
testedzés
lehetıségének
biztosítása:
testnevelés
órák;
játékos,
egészségfejlesztı testmozgás az 1-4. évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; néptánc •
Az egészségtan, biológia, természetismeret tantárgyak, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: • szakkörök, •
minden évben osztályonként egy-egy tanulmányi kirándulás keretében,
•
játékos vetélkedı az 1-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan,
•
fogápolási vetélkedı és rajzpályázat,
•
családi sportnap
•
táncházak
•
természetismereti vetélkedık
•
témanapok – természeti ünnepekrıl való megemlékezés
•
sportversenyek
•
szelektív hulladékgyőjtési program
•
az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele
•
hétvégi kirándulások, túrák szervezése
•
téli gondoskodás énekesmadarainkról
•
iskolai nyári táborok
Iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védını, stb.) segítségének igénybevétele: • félévente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfınöki óra megtartásában; •
a tanulók egészségügyi és higiéniai szőrıvizsgálatának megszervezéséhez.
•
kapcsolattartás a Nyíri Erdıben lévı Vackor Vár Erdei Iskolával
•
elıadások – aktuális témákban meghívott elıadókkal
Kapcsolat a szülıkkel Törekszünk arra, hogy a szülık minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. - szülıi értekezletek -
fogadó órák
-
személyes beszélgetések
-
szülık bevonása programjainkba
248
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az elsı-negyedik évfolyamon
•
o
a heti három kötelezı testnevelés óra,
o
a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o
a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra,
o
kötelezıen választható tantárgy keretében biztosítjuk a heti 3. testnevelés órát,
o
az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
o
a
hét
meghatározott
napján
szervezett
tömegsport
foglalkozások,
melyek
tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. •
A napközi otthonban és a tanulószobán o
a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
5. KÖRNYEZET NEVELÉSI PROGRAM A világ alapvetı változásait éljük, s ha nem vagyunk képesek alkalmazkodni, beláthatatlan következményeit kell elviseljük cselekvéseinknek, melyekkel természetesen nem csak a saját, de dédunokáink életét is meghatároztuk. Gyermekeinket meg kell tanítanunk azoknak a fogyasztói társadalomban elrontott minıségeknek a helyrehozatalára, amelyek általunk keletkeztek. A megismertetés fél siker. A legfontosabb a helyes életvitel példája lenne. Azok az intézmények, ahol a jövı nemzedéke formálódik, csak azokat az értékeket képviselhetik, amelyek mentén egy élhetı világ alakulhat. A tegnap elıttet nem tudjuk megváltoztatni, a holnap viszont itt dübörög, már a napi gondjainkban. Sajnos nem lehetünk biztosak abban, hogy a világ a következı gondolatban megfogalmazottak szerint viselkedik velünk: „Az erdı határtalan kedvesség és jóakarat… árnyat kínál még a favágónak is, aki elpusztítja…” (Buddha)
Célok Stratégiailag kiemelt céljaink: •
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása.
•
Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása.
•
Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
•
A természet szeretetére nevelés.
•
A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevıleges magatartásra nevelés.
249
•
A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.
•
A fenntartható fejlıdéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
Tevékenységeinkhez közvetlenül kapcsolható részcélok •
Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevıleges magatartásra nevelés.
•
Válogatott hulladékkezelésre szoktatás.
•
A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerősítése.
•
Szőkebb és tágabb lakóhelyünk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.
•
Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése.
•
A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természet közeli élményhez való juttatása.
•
A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése.
•
A
természetes
anyagok
és
hagyományos
kézmőves
technikák
megismertetése,
gyakoroltatása.
Sikerkritériumok: -
gyermekeink fogyasztási programunk hatására pozitív irányba elmozdulnak, remélhetıleg a családban is népszerősítik programunkat,
-
életkoruknak megfelelıen sikerül kialakítanunk a környezettudatos,
az élı – és élettelen
környezetet tisztelı magatartást, -
tevılegesen részt vesznek környezetük alakításában, védelmében.
Az iskolai környezeti nevelést elsısorban a következı tevékenységformák szolgálják: •
az alsóban a környezetismeret, egészségtan,
•
felsıben a természettudományi (természetismeret, biológia, fizika, kémia) tantárgyak keretében, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
•
az egészségtan, a hon- és népismeret, az etika a mozgókép és médiaismeret tantervi modul környezeti szemlélető megvalósítása,
•
minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre vagy tanulmányi kirándulások keretében fedezzük fel a környezeti értékeket. (pl. erdei iskola, túranap, múzeumi, állatkerti órák),
•
minden évben megemlékezünk:
A Víz Világnapjáról
A Föld Világnapjáról
Madarak és Fák Napjáról
Környezetvédelmi Világnapról
250
Szervezünk játékos vetélkedıket, akadályversenyeket, városi programokba bekapcsolódunk
Természet Háza – kiállítás látogatása
•
osztályonkénti szárazelemgyőjtés,
•
évenként kétszer papírgyőjtés,
•
erdei iskolák látogatása,
•
iskolai táborozás,
•
részvétel a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken.
6. HAGYOMÁNYAINK Célja: A régi kiforrott hagyományok megtartása mellett olyan új hagyományteremtés, melyet az intézményegység közösen alakít ki, és amellyel az egy közösséghez való tartozásukat megalapozzuk, erısítjük.
Feladatok: -
a közösség által kialakított viselkedésformák, eljárások kidolgozása,
-
az intézmény névadójához kötıdı szimbólumok kialakítása,
-
Kálmán Lajos napok rendezése,
-
szőkebb és tágabb lakóhelyünk nevezetességeinek felfedezése,
-
nemzeti ünnepeink méltó megünneplése,
-
intézményi, városi, országos versenyek megszervezése, rendezvények megtartása,
-
kapcsolattartás ápolása testvérintézményekkel.
Sikerkritériumok: -
Rendezvényeink során gyarapodik az intézmény együttes közösségébe tartozás élménye.
-
Élı hagyományokat tudunk teremteni.
-
Gyermekeink rendezvényeinken fegyelmezett magatartást tanúsítanak.
-
Intézményi élményeiket szívesen továbbadják.
-
Városi, megyei, országos rendezvényeinkrıl elismerı visszajelzést kapunk.
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK Intézményünk a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges feltételrendszerrel rendelkezik: -
a szakos ellátottság 100 %-os, intézmények közötti áttanítással megoldott
251
-
az alapvetı tárgyi feltételek rendelkezésünkre állnak
-
az intézményközi szakmai közösségek színvonalas mőködése
-
összehangolt éves munkatervek, eseménynaptár, közös rendezvények, versenyek
-
a szülık és a gyermekek folyamatos tájékoztatását segíti honlapunk
-
honlapunk bemutatja szakmai profilunkat is
-
információbázisként szolgál internetes hálózatunk, melyet a gyermekek használhatnak
7.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelı és oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítı szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, DVD lejátszó. 3. A tanórai oktató és nevelımunkát segítı taneszközök (különféle tárgyi eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként.
4. A kompetencia alapú programcsomagokhoz kapcsolódó eszközök alkalmazása: • Célunk, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztı oktatás alkalmazása során. • Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlı hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerősítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelı infrastruktúra kialakítása érdekében. • Az IKT eszközökkel segített szaktárgyi oktatás támogatására szaktanterem kialakítását tervezzük intézményünkben. A számítógépekkel, projektorral felszerelt terem lehetıséget biztosít arra, hogy speciális szaktárgyi szoftverek, digitális tananyagok, internetes segédanyagok segítségével a szaktanár ismeretátadó óráit szemléletesebbé és színesebbé tegye. A terem lehetıséget biztosít témahetekhez, projektekhez kapcsolódó beszámolók bemutatására, csoportmunka-prezentációk levetítésére. • A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyezıdjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.
8. A NEVELİ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉG ELLENİRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az intézmény törekvése, a szülık és a gyerekek igénye egyaránt, hogy a teljesítmény értékelése objektív, az életkori sajátosságokat figyelembe vevı legyen.
252
Az ellenırzés, mérés, értékelés olyan rendszerszabályozó elem, amely a tanulási – tanítási folyamatban a rendszer egészére kihat, elısegíti annak optimalizálását. Ilyen értelemben megfelel a célnak, hogy ez a szabályozó elem gyermekbarát módon segítse a tanulók személyiségének fejlıdését, lehetıséget adva ezzel a sikeres érvényesülésre. Az ellenırzés, értékelés részletes leírását az intézményegységek saját pedagógiai programja tartalmazza. Ebben a fejezetben azokat a lényeges pontokat győjtöttük össze, amelyek irányadóak mindannyiónk számára. ELLENİRZÉS Célja: Folyamatos
visszajelzést
kapjunk
a
gyermekek
személyiségfejlıdésérıl,
tárgyi
tudásáról,
neveltségérıl. A tapasztalatok befolyásolják további tevékenységünket: megerısíthetjük vagy módosíthatjuk pedagógiai munkánk addigi tartalmát, eljárásait, módszereit. Feladata: A gyermekek személyiségfejlıdésének, tárgyi tudásának, neveltségének folyamatos figyelemmel kísérése, s az ehhez igazodó tervezı munka. Sikerkritériumai:
- a képesség szerinti optimum elérésére ösztönöz, - fejleszti a gyermek személyiségét, - harmonizál a tevékenységi formák jellegével. MÉRÉS Célja: Megbízható, elemezhetı adatok nyújtása az értékeléshez a gyerekek készségérıl, képességérıl vagy tudásáról, neveltségi szintjérıl. Feladatai:
- az alapképességek elsajátítási szintjének megállapítása, - a tanterv és a tananyag alapján a mérendı ismeretek megállapítása, - a tudás vagy készségelemek adott alkalmazási szintnek megfelelı feladatok készítése, - feladatlapok összeállítása, sokszorosítása, - javítási útmutató kidolgozása, - a szervezés és a mérés lebonyolítása, - javítás, adatbevitel,
253
- a mérés eredményeinek elemzése, további feladatok meghatározása. Az intézményi mérések Bemeneti mérés: Minden nagycsoportos óvodással elvégezzük a DIFER mérést. Folyamatkövetı mérések: - 1. osztály év elején a DIFER rövid változata, - 1. osztály év végén DIFER mérés az elıkészítı és kezdı szinten teljesítı tanulóknál, - 4. 6. osztályban OKÉV mérés matematikai és anyanyelvi képességekbıl, Kimeneti mérés - 8. osztályban OKÉV mérés. A további egységes mérési anyagok összeállítása a szakmai munkaközösségek feladata, ezeket az éves munkatervükben rögzítik.
Sikerkritérium: A körültekintıen összeállított mérıanyag megfelel a reliabilitás és a validitás kritériumainak. ÉRTÉKELÉS Célja: Közös értékrend, szokásrend kialakítása az értékek megfogalmazása az alakuló közösségek legfontosabb feladata. Célunk, hogy a gyerekek részesei legyenek az értékelési folyamatnak. Minden intézményi egységen belül részkövetelményeket fogalmazunk meg, hogy a gyermek számára pontosan kirajzolódjon, mit kell tennie. Visszacsatolásokat végzünk, információt győjtünk és értékelünk, hogy számot adjunk, és ösztönözzük a gyermek személyiségének fejlıdését. Feladata:
- tájékoztatást ad az elért eredményekrıl, - motiváló eszközként mőködik, - fejleszti a gyerekek önértékelési képességét, - alakítja a közösséget.
Sikerkritériumok:
- konkrét és fejlesztı hatású, differenciált, folyamatos ösztönzést ad, - nyomon követi a változást és a fejlıdést, - segítıkész attitőd kíséri. Az Intézményi Minıségirányítási Program összhangban van a Pedagógiai program értékelési részével. Az IMIP-ben megfogalmazott pedagógiai mérések céljai között megfogalmazódott a kimutatható hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata, melynek elemzése után kitőzhetjük az újabb
254
feladatokat. Az IMIP meghatározza a mérések elıtti, közbeni és utáni tennivalókat, feladatokat és a mérések eljárásrendjét.
9. Nem szakrendszerő oktatás Törvényi háttere A módosított közoktatásról szóló 2003.évi LXI.törvény elıírja, hogy az általános iskolák 5 – 6. évfolyamán az alapozó szakaszban részben nem szakrendszerő oktatás, részben szakrendszerő oktatás keretei között kell az oktatást megszervezni. A közoktatási törvény 2006.évi LXXI.módosítása meghatározza a nem szakrendszerő oktatásra felhasználható idıkeretbe bevonható kötelezı tanórák és a nem kötelezı tanórai foglalkozások arányát. A közoktatási törvény 8.§ (3) alapján az 5 – 6. évfolyamon az alapozó szakaszban a rendelkezésre álló idıkeret 20 – 50 %-át az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére, a fennmaradó 75 – 50 %-ot a korábbi évek gyakorlata alapján a tantárgyi (szakrendszerő) tanításra fordítjuk. A közoktatási törvény 1.§ (1) alapján az ötödik évfolyamon elsı alkalommal a 2008/2009. tanévben alkalmazzuk, majd felmenı rendszerben folytatjuk a nem szakrendszerő oktatást.
Célunk, hogy megfeleljünk a törvényi elıírásoknak s intézményeinkben az 5-6.osztályosok képességeit, tanulási kompetenciáit minél széleskörőbben, változatosabban fejlesszük egyénre szabottan.
Feladataink
-
a nem szakrendszerő oktatás kereteinek kidolgozása (minden intézményegységünkben a nem szakrendszerő oktatás idıkeretének nagy részét a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyak óraszáma adja, ezenkívül projekt napot vagy projekt hetet tartunk, alkalmazhatjuk a differenciálást, a sávos oktatást és a tömbösítést)
-
kiemelten segítjük azon intézményegységeink munkáját, ahol az OKÉV kompetenciamérés átlaga alatt teljesítenek tanítványaink
-
a helyi tantervek kompetencia alapú átdolgozása
-
a csoport beosztások elveinek kimunkálása
-
a csoportba sorolás szempontjai: o
OKÉV mérések eredményei
o
szaktantárgyi felmérések matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból 5. osztály elején
-
o
év végi osztályzat az említett tantárgyakból
o
tanárok és 4.osztályos tanítók konzultációja
a szöveges értékelés szempontjainak elkészítése
255
Sikerkritérium középtávon -
a gyermekek mérési eredményein javulás mutatkozik
-
a rendszer problémamentesen mőködik
10.
Esélyegyenlıségi program
Intézményünkben 329 fı HH gyermek (16,4%), 156 fı HHH gyermek (7,7%) jár. İk együttesen az intézményi létszámunk 24,1 %-át alkotják.
Célunk,
hogy
megvalósuljon
intézményegységeinkben
a
szegregációmentesség,
a
diszkriminációmentesség, az egyenlı bánásmód elve, a gyermekek esélyegyenlısége.
Az esélyegyenlıségi programból fakadó pedagógiai feladataink:
-
feltárni azokat a körülményeket, amelyek
gyermekeinket hátrányosan
érintik
vagy
veszélyeztetik -
a HH és HHH gyermekek tanulmányi eredményeit, közösségben elfoglalt helyét folyamatosan figyelemmel kísérjük
-
rendszeresen tartjuk a kapcsolatot szüleikkel
-
amennyiben
egyedi
esetekben
szükségesnek
látjuk,
felvesszük
a
kapcsolatot
a
szakszolgálatokkal és együttmőködünk velük -
foglalkozásokon, tanórákon alkalmazzuk azokat a szervezési formákat, amelyekkel segíteni tudjuk a HH és HHH gyermekeket (csoportbontás, differenciált tananyagátadás, kooperatív tanulásszervezés, projekt nap)
-
a kollégák és a fejlesztıpedagógus rendszeres konzultációkat tartanak
-
szoros együttmőködésben vagyunk az intézményünk gyermekvédelmi felelıseivel
-
a szülıket meggyızzük a vizsgálatok fontosságáról
-
az óvodáinkban megszervezzük a korai fejlesztést
-
az alapító okiratunkban szereplı integrált oktatás feltételeit biztosítjuk
-
megvizsgáljuk, hogy csoportjainkban, osztályainkban milyen arányokban vannak HH és HHH tanulók
-
a tehetséges gyermekeink számára biztosítjuk fejlıdésük feltételeit szervezési formák és tartalom szempontjából egyaránt
Sikerkritérium -
a HH és HHH gyermekek sikeresen befejezik az általános iskolát
-
folyamatos
és
gyümölcsözı
az
együttmőködés
szakszolgálatokkal, a gyermekvédelmi felelısökkel
256
a
fejlesztı
pedagógussal,
a
-
tehetséges gyermekeinket képességeiknek megfelelıen rendszeresen indítjuk versenyen
11. HELYI TANTERV – INTÉZMÉNYEGYSÉGENKÉNT 11.1.
KÁLMÁN LAJOS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŐVELİDÉSI HÁZ VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások valamint azok óraszámai (óraterv) Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • •
HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.
ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. Bevezetı szakasz Kezdı szakasz Alapozó szakasz 2007-2008 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004
7. 8. Fejlesztı szakasz HK2003 HK2003
2008-2009 H2004
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
TANÉV
H2004
H2004
H2004
HK2003 H2004
2009-2010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004
2010-2011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 H2004
2011-2012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
Óratervek
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom Informatika Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Látható természet Látható világ
20
20
-
20
20
-
20
20
-
-
22
23
-
-
8
8
296
8
8
296
8
8
296
-
7
7
259
-
4 4 -
4 4 -
148 148 -
4 4 -
4 4 -
148 148 -
4 1 2
4 1 3
148 37 92,5
-
1 3 3 2 2
1 3 3 2 3
37 111 111 74 92,5
1 3 -
csoportbontás
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
4. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
257
3. évfolyam csoport bontás -
2. évfolyam
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam
Ének-zene Testnevelés Kötelezı tanítási órák összesen
1 3 20
1 3 20
37 111 740
1 3 20
1 3 20
37 111 740
2 3 20
1 3 20
55,5 111 740
-
1 3 22
1 37 3 111 23 832,5
4
Nem kötelezı (választható) tantárgy
Informatika (emelt) 1 2 74 2 2 2 74 2 Idegen nyelv 2 3 92,5 2,5 5 5 185 5 (emelt) A Nat mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen kerettantervi változat a Nat valamennyi mőveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A mőveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
A Nat mőveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Mővészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
Informatika**
Informatika
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Ember a természetben Ember és társadalom
Környezetismeret
Mővészetek Ember és társadalom
Ének-zene
Mővészetek Ember a természetben Ember és társadalom Életvitel és gyakorlati ismeretek
Látható világ*
Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Mővészetek
Látható természet*
Testnevelés és sport Testnevelés és sport Megjegyzés: *A „Látható természet” az 1-2. évfolyamon, a „Látható világ” a 3-4. évfolyamon integrált helyi tantárgy. **Az Informatika mőveltségterület tanítási tartalmai alkalmazás jelleggel valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak.
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Kötelezı tanítási órák
20
20
20
-
20
-
258
20
-
-
4. évfolyam
22
23
-
csoportbontás
Tantárgy
20
3. évfolyam
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
2. évfolyam
csoport bontás -
1. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1-4. évfolyam óraterve a német nemzetiségi oktatás keretében
-
Magyar nyelv és irodalom Informatika Német nemzetiségi nyelv Matematika Környezetismeret Látható természet Látható világ Ének-zene Testnevelés Kötelezı tanítási órák össz. Nem kötelezı (választható) óraszám Összes felhasznált óra
7
7
259
7
7
259
6
6
222
-
7
7
259 37 185
5
5
185
5
5
185
5
5
185
3
1 5
1 5
4 2 1 3 20
4 2 1 3 20
148 74 37 111 740
4 2 1 3 20
4 2 1 3 20
148 74 37 111 740
4 1 2 1 3 20
4 1 2 1 3 20
148 37 74 37 111 740
3
3 2 2 1 3 22
3 111 2 74 3 92,5 1 37 3 111 23 832,5
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
22
814
22
814
22
814
3
24,5
1 5 6
74
906,5
6
A szabadon választható tantárgyak rendszerét minden évben az igényekhez igazítjuk. Lehetıség
szerint
sávos
csoportbontásban
oktatjuk
a
matematikát
az
5-8.
évfolyamon,
csoportbontásban oktatjuk: az idegen nyelveket, informatika-technika tantárgyakat.
5-8. évfolyam óraterve
148
2 3 4 1 2
2 3 4 1 2
74 111 148 37 74
1 1 1 3 1
1 2 2 1
37 55,5 18,5 92,5 37
3 1
1
23 4
22 4
148
2 3 3 1 2
2 3 3 1 1
74 111 111 37 55,5
1 1 2 2 1
1 1 1 1 3 1
37 37 55,5 18,5 92,5 37
259
3 1
1
25 4
25 4
148
2 3 3 1
2 3 3 1
74 111 111 37
1 2 1 2 1 1 1 2 1 -
2 1 2 1 1 1 3 1
55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 18,5 18,5
3 1
1
25 4
25 3
2 3 3 1
2 3 3 1
129, 5 74 111 111 37
2 1 2 1 1 1 3 -
1 2 1 2 1 1 2 1 1
55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 92,5 18,5 18,5
Csoportbontás
22 4
8. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
23 4
7. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki óra Ember és társadalomismeret, etika
6. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
5. évfolyam
3 1
Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelezı tanítási órák összesen
23
22
1
1
37
832, 5
5
1 23
22
18,5 832, 5
5
25
25
925
5
25
25
925
4
18,5 18,5 185 185 74
1 5 2
1 5 5 2
5 5 2
18,5 185 185 74
1 5 2
5 5 2
1 5 5 2
18,5 185 185 74
5 2
1 5 5 2
5 5 2
18,5 185 185 74
5 2
Nem kötelezı (választható) tantárgy Osztályfınöki Technika Hon és népismeret Idegen nyelv (emelt) Matematika (emelt) Informatika (emelt)
1 5 5 2
1 5 5 2
5-8. évfolyam óraterve a német nemzetiségi oktatás keretében
Kötelezı tanítási 23 22 órák Magyar nyelv és 4 4 irodalom (dráma) Történelem 2 1 Német nemzetiségi 5 5 nyelv Hon és népismeret - 1 Matematika 4 4 Informatika 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 Rajz 1 2 Technika és életvitel 1 Testnevelés 3 2 Osztályfınöki óra 1 1 Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelezı tanítási 23 22 órák összesen
23 22
25 25
25 25
148
4
4
148
4
4
148
4
3
55,5 185
2 5
1 5
55,5 185
1 5
2 5
55,5 185
2 5
1 5
129, 5 55,5 185
18,5 148 37 74
3 1 2
1 3 1 1
18,5 111 37 55,5
1 3 1
3 1
18,5 111 37
3 1
1 3 1
18,5 111 37
1 2
2 1
55,5 55,5
2 1
1 2
55,5 55,5
1 2 1 1 1 2 1 -
2 1 1 1 3 1
55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 18,5 18,5
2 1 1 1 3 -
1 2 1 1 2 1 1
55,5 55,5 37 18,5 18,5 92,5 18,5 18,5
1
1
37
37 55,5 18,5 92,5 37
832, 5
1
1
5
1 1 2 2 1
1 1 1 1 3 1
37 37 55,5 18,5 92,5 37
1 - 18,5 23 22 832, 5
260
1
1
5
Csoportbontás
8. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
7. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
6. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
5. évfolyam
25 25 925
1
1
5
25 25 925
1
4
Emelt óraszám
2
2
74
2
2
74
1
-
18,5
2
2
74
-
1
18,5
2
2
74
1
-
18,5
Nem kötelezı (választható) tantárgy Osztályfınöki Technika
-
1 18,5
1
1
-
-
5-8. évfolyam óraterve a magyar-német két tanítási nyelvő oktatás keretében
Német nyelv Német irodalom és népismeret Matematika Informatika Fizika Természetismeret Biológia és egészségtan Kémia Földrajz/országisme ret Ének-zene Mővészetek Technika és életvitel Testnevelés Ember és társadalomismeret, etika Osztályfınöki
22 23
25 25
8. évfolyam
25
25
4
4
148
4
4
148
4
4
148
4
3
2
1
55,5
2
1
1
2
55,5
1
2
4 1
4 2
148 55,5
4 1
4 2
55, 5 148 37
129, 5 55,5
4 1
4 1
148 37
4 1
4 1
148 37
4 1
4 -
148 18,5
3 -
3 1
111 18, 5
3 1
3 1
111 37
3 1
3 1
111 37
1
2
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
2
1
55, 5 2
1
55,5
1
2
55,5
1 2
2 1
55,5 55,5
2 1
1 2
55,5 55,5
1 1 1 2
1 1 1 3
37 37 37 92,5
1 1 1 3
1 1 1 2
37 37 37 92,5
-
1
18,5
1
-
18,5
1
-
18,5
-
1
18,5
2
1
55,5
2
1
1 2 1 3
1 2 1 2
37 74 37 92,5
1 2 1 2
1 2 1 3
1
1
37
1
1
55, 5 37 74 37 92, 5
37
261
Csoportbontás
23 22
7. évfolyam
Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi Éves óraszám
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem
6. évfolyam
Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
5. évfolyam
Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kommunikáció Kötelezı tanítási órák összesen Emelt óraszám
23 22 3
-
-
4
1
22 23 3
3
1
-
18, 5 -
-
1 1 25 25 2
3
2
1 2
37
1
1
37
1 25
1 25
37
4
3
Nem kötelezı (választható) tantárgy Osztályfınöki Angol nyelv Informatika
-
1
18,5 0, 5
18,5 0, 5
18,5 74
2
1 2
2
18,5 74
2
német célnyelven tanított tantárgyak Az önkormányzat saját jogkörében emelt szintő tanóra szervezésére, illetve a német nemzetiségi oktatásra minden tanév óratömegének meghatározásánál feltünteti a felhasználható óraszámot. Az esetlegesen hiányzó órákat a saját óratömegbıl a törvényi elıírásoknak megfelelıen használjuk fel.
A Nat mőveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében A Nat mőveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan
Földünk – környezetünk
Földrajz
Mővészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport (tánc)
Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a látható természet tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson.
262
Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II. 8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításában meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervvel meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az elsı osztályba való beiratkozást megelızıen, illetve a beiratkozás során tájékoztatjuk a szülıket, hogy milyen tantárgyak közül választhatnak az emeltszintő, illetve tagozatos oktatás keretében. Az 1.a osztályba felvett tanulók közül kerülnek ki az informatika-matematika tagozatosok, választhatnak az angol és német idegen nyelv között. Az 1. n osztályba jelentkezık az 1-4. évfolyamon német nemzetiségi oktatásban részesülnek, 5. évfolyamtól az osztály egyik fele folytatja a nemzetiségi tantárgyak tanulását, a másik fele magyarnémet két tanítási nyelvő rendszerben tanul tovább. Az 1.ói (óvodaiskola) osztály tanulói
közül kerülnek ki, azok, akik heti 5 órában tanulják az angol
nyelvet. Az egyes csoportokba való bekerülést meghatározza a gyermek képességeinek, tehetségének figyelembe vételével az osztálytanító, illetve szaktanár, a döntést az intézményegységvezetıje hozza meg. Természetesen a szülıi igényt is figyelembe vesszük, a szülınek írásban kell nyilatkoznia a választásról.
HELYI SAJÁTOSSÁGOK Német nemzetiségi oktatás A német nyelv megtanulása és használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élı német kisebbségnek, mint népcsoportnak a fennmaradására. A kultúra egyik alapvetı alkotórésze a nyelv, mely magába foglalja az elıdök kultúrájának, hagyományainak ápolását. A német nemzetiségi oktatás koncepciója fı vonalaiban megegyezik a német nyelv, mint elsı idegen nyelv tanításának módszereivel. A német nemzetiségi oktatás a 2004-2005-ös tanévtıl indult felmenı rendszerben, az 1-4.osztályban heti 5 órában, 5-8. osztályban heti 5,5 órában valósul meg. Az oktatás cél- és feladatrendszere, az alkalmazott tanterv, a szöveges értékelés az 1. számú mellékletben található.
Látható természet integrált tantárgy 1-2. évfolyam A „Látható természet” helyi tanterv a komplex személyiségfejlesztést az integrált ismeretátadással valósítja meg, a környezetismeret, rajz és technika tantárgyak integrálódnak. Az oktatás cél- és feladatrendszere, az alkalmazott tanterv a 2. számú mellékletben található.
Látható világ integrált tantárgy 3-4. évfolyam 263
A „Látható világ” integrált tantárgy a rajz és technika órák tananyagát, fejlesztési követelményeit, a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket ötvözi. Részletes leírása a 3. számú mellékletben található. Iskolánkban hagyomány, hogy az informatika tantárgyat emelt óraszámban tanítjuk a 3. évfolyamtól kezdıdıen heti két órában. Az oktatás cél- és feladatrendszere, az alkalmazott tanterv az 4. számú mellékletben található. Nevelı-oktató munkánk során nagy hangsúlyt helyezünk a logikus, rugalmas, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a matematika órán tanultak eszközszerő alkalmazására más tantárgyak keretében, a tehetségek kibontakoztatására. Ennek érdekében a matematika tantárgyat emelt óraszámban tanítjuk az 5. évfolyamtól heti 5 órában. Az oktatás cél- és feladatrendszere, az alkalmazott tanterv az 5. számú mellékletben található. Figyelembe véve az idegen nyelven való kommunikáció fontosságát, tanítványaink számára lehetıvé tesszük, hogy az angol nyelvet emelt óraszámban tanulják. A 3. osztályban heti 2,5 órában ismerkednek a nyelvvel, 4. osztálytól heti 5. órában folytatják az idegen nyelvi tanulmányaikat. Az oktatás cél- és feladatrendszere, az alkalmazott tanterv a 6. számú mellékletben található.
A nevelési feladatok ellátása a szaktárgyi órákon kívül alsó tagozatban az iskolaotthonos szabadidı foglalkozások keretében (önértékelés, kommunikáció, mővelıdés), a felsı tagozatban osztályfınöki órákon valósulnak meg. A részletes helyi tantervet a 7. számú melléklet tartalmazza. A társadalmi igények új, korszerő feladatok elé állítják napjaink iskolai nevelését. A sokszínő, pedagógiai törekvések új, változatos formákat igényelnek a megvalósításban. Erre az iskolai nevelés alapozó szakaszában az iskolaotthonos oktatás szervezeti keretei a legalkalmasabbak. Az iskolaotthonos oktatásban a tanórán szervezett ismeretek elmélyítése, gyakorlása, alkalmazása és az önálló feladatok elvégzése a tantárgyat tanító nevelı irányításával, ellenırzésével önálló foglalkozások keretében valósulnak meg. Lehetıség nyílik egyúttal arra is, hogy a pihenésük alkalmazott szabad mővelıdés, mővészet, játék, sport jellegő foglalkozások segítsék a tanult ismeretek alkalmazását, az egyéni képességek fejlesztését. A képességfejlesztı programok a gyerekek számára a képességek széles körének fejlesztését teszik lehetıvé. Differenciált tanulásszervezéssel és egyéni tanulásmóddal igazodnak a gyermekek aktuális fejlettségi szintjéhez, haladási tempójához, tanulási stílusához. A szabadidıs tevékenységek kielégítik a gyermekek mővelıdési, önkifejezési, mozgás és játékszükségletét. Az intenzív tanulási szakaszokat kötetlen szabadidıs tevékenységek oldják, melyek változatos, érdekes, nem fárasztó mővelıdési – szórakozási lehetıséget teremtenek minden gyermek számára. E tevékenységek keretében kiemelt szerepet kapnak a tanulók kreativitására építı önálló foglalkozások. Az egészséges életmódra nevelés, a tanulók mentálhigiénés ismereteinek bıvítése, a készségek kialakítása tanórán és szabadidıben is nagyon fontos feladatokat valósít meg.
264
Helyi nevelési programunk kialakításában a korábbi tapasztalatainkra, elgondolásainkra a NAT és a Kerettanterv által megfogalmazott feladatokra építettünk. Azt tervezzük, hogy iskolánkban a gyermekek saját élményeikben, a tanulásban, a mővelıdésben, szórakozásban, játékban, vidámságban együtt szerzett és egyéni tapasztalataikban találják meg saját szerzett világukat, ehhez járul hozzá a GYERMEKVILÁG pedagógiai program, melyet az 1 – 4. osztályban tanító pedagógusok hoztak létre. Célul tőztük ki, hogy a tanórán kívüli tevékenységek járuljanak hozzá a gyermekek önállóságának kialakulásához, kíváncsiságuk kielégítéséhez és az önmővelés igényének felkeltéséhez. Minden tanuló sajátítsa el a szociális alkalmazkodás képességét, a társak tiszteletét, ismerjék és fogadják el a másságot. Én azonosságtudatuk megfelelıen alakuljon, reális önértékelésben nyilvánuljon meg. Mindezek mellett tanulják meg az együttélés szabályait, értékeljék a közösen szerzett tapasztalatokat, eredményeket és alakuljon ki a sikeres érdekérvényesítés megfelelı szintő képessége minden tanulóban. Ehhez biztosít az iskolaotthonos rendszer életkori sajátosságoknak megfelelı színteret, szervezeti kereteket és a gyermekek érdeklıdésének megfelelı színes, élménydús tevékenységeket. 1.és 2. osztályban az alapvetı nevelési célok és feladatok megvalósítása nem választható szét egy tanévre szóló feladatokra, ezért ezt a két tanévet a tervezésünk során egy-egységnek tekintjük a fejlesztési követelmények teljesítésében. 3. és 4. osztályban a gyermekek életkori sajátosságainak és fejlesztési szintjüknek megfelelıen az önálló tanulás fokozatos kialakítását tőztük ki fontos célunknak, melyre külön önálló tanulási technikát kialakító foglalkozást terveztünk.
KÖTELEZİ NEM TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK IDİKERETEI
tanulás
önálló
kommu-
közl.
mővelı-
önérté-
tanulás
nikáció
ism.
dés,
kelés
sport
étkezés
pihenés
játék
össz:
mővészet 1. o.
3,5
-
1
1
4
1
1
2,5
2,5
4,5
21
2. o.
4
-
1
1
3
1
1,5
2,5
2,5
4,5
21
3. o.
-
5
1
1
3
1
1
2,5
2,5
4
21
4. o.
-
5
1
1
4
1
1,5
2,5
2
3
21
A részleteket a 8. számú melléklet tartalmazza.
A mindennapos testedzés feladatait iskolánkban a heti 2,5-3 testnevelés órán, az iskolaotthonos foglalkozás keretében a sport és játék „órákon” oldjuk meg, valamint a harmadik évfolyamtól lehetıséget biztosítunk tanítványainknak sportköri foglalkozásokon való részvételre. Ezek óraszámát a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmazza.
265
Iskolai könyvtár A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának célja: Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A NAT szerint:„A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetıségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak kell elsajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött
szerepét,
információs
értékét.
Sajátítsák
el
az
adatgyőjtés,
témafeldolgozás,
forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját és alakuljon ki bennük a rendszerezett
tudás
megszerzésének,
átadásának
képessége.
Váljanak
rendszeres
könyvtárhasználóvá, tanulják meg az iskolai könyvtár, az Országos Dokumentum-ellátási rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, a könyvtári adatbázisok használatát. Ennek érdekében ismerjék az országos szakkönyvtárakat is.”
A
könyvtárhasználati
ismeretek
tanításának
fejlesztési
követelményei
az
alábbi
mőveltségterületeken jelennek meg: Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika A könyvtárhasználat részletes leírását a 9. számú melléklet tartalmazza
A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon A nem szakrendszerő oktatás célja Az általános iskola alapozó szakaszában, azaz az 5-6. évfolyamokon a 2008/2009. tanévtıl felmenı rendszerben a tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerő oktatást kell biztosítani. (2003. évi LXI. törvény, 2006. évi LXXI. törvény). A nem szakrendszerő oktatás célja: az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése, idıbeni kiterjesztése, eredményesebbé tétele, a tanítói és a tanári tanulásszervezési eljárások keveredésével. Alapelv:
egyéni
képességekhez,
aktuális
állapothoz
tehetséggondozás.
266
igazodó
fejlesztés,
felzárkóztatás,
A nem szakrendszerő oktatásszervezés formája
Sávos oktatás képességek szerinti sávosítással
Csoportbontás a sávon belül
Megjegyzés: A sávos oktatás és a csoportbontás során a közel azonos képességő gyerekek kerülnek egy tanulócsoportba: gyorsan haladók, lassan haladók, lemaradók. A két utóbbi csoport tanulói vesznek részt a nem szakrendszerő oktatásban, míg a gyorsan haladóknál az óraszám tehetséggondozásra fordítódik. A felmérések százalékos eredményei alapján történı csoportba sorolás:
lemaradók:65 % alatt
lassan haladók:66-80%
gyorsan haladók:81%-100%
Alapelv: A sávok és csoportok közötti átjárhatóság biztosítása.
A sávba illetve csoportba sorolás szempontjai 5. osztályban :
A 4. osztályos év végi felmérések eredményei
A 4. osztályos OKÉV mérés eredményei
A 4. osztályban tanító pedagógus(ok) véleménye
Az 5. osztályban év elején és félévkor írt felmérések eredményei
Az 5. osztályban tanító pedagógusok véleménye
6. osztályban:
Az 5. osztályban év végén írt felmérések eredményei
A 6. osztályban év elején írt felmérések eredményei
Az 5. és 6. osztályban tanító pedagógusok véleménye
A nem szakrendszerő oktatás helye az iskolai órarendben •
Projektnap
A nem szakrendszerő oktatás idıkeretének megállapítása és felhasználása Az idıkeret megállapítása és felhasználása évenkénti iskolai szintő döntés, amit befolyásol a tanulók alapkészségekben való elmaradása. A Kt.128.§ (19) bekezdése alapján a 2008/2009 – 2010/2011 tanítási évben megszervezhetı úgy is a nem szakrendszerő oktatás, hogy az összes kötelezı 22,5 óra 20 %-át, azaz 4,5 órát fordítunk erre a célra.
267
Tantárgyak és mőveltségi területek bevonása: - magyar nyelv és irodalom - matematika - idegen nyelv - természetismeret - életvitel és gyakorlati ismeretek - mővészetek - testnevelés és sport - informatika - ember és társadalom
Idıkeret felhasználása: a tantárgyi eloszlás változhat tanévenként! Tanévek 2008-2009 2009-2010 2010-2011
2011-2012 - tıl
Óraszám (minimum) Heti 4,5 óra
Heti 5,625 óra 185+23 órára bontva
Tantárgyi eloszlás tervezet 1 óra matematika 1 óra magyar 1 óra idegen nyelv 0,5 óra rajz 0,5 óra ének 0,5 óra technika 0,5 óra természetismeret 0,5 óra testnevelés 1,5 óra matematika 1,5 óra magyar 1 óra idegen nyelv 0,5 óra rajz 0,5 óra ének 0,5 óra technika 0,5 óra természetismeret 0,5 óra testnevelés
A tantárgyi órák eloszlása az osztály összetételétıl függıen tanévenként változhat. Minden évben a mérési eredmények függvényében az iskola munkatervében rögzítjük a nem szakrendszerő oktatás adott tanévre vonatkozó pedagógiai feladatait. Ezt a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza, amelyet minden évben szeptember 20-ig csatolunk a pedagógiai programhoz.
Az alapozó szakasz meghosszabbításának feladata, az attól várt eredmények A tanulási nehézségek feltárása, egyéni fejlesztéssel a kulcskompetenciák megalapozása, erısítése Az önálló és interaktív tevékenységek végzéséhez szükséges képességek, készségek fejlesztése Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása és gyakoroltatása Az önálló tanuláshoz és önmőveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása Az önismeret fejlesztése, az önbizalom erısítése Az önértékelés képességének fejlesztése A problémamegoldó gondolkodás és döntésképesség megalapozása A probléma meglátás, probléma megoldási készség fejlesztése
268
A kreativitás fejlesztése A tanulás belsı motivációjának megerısítése A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges akarati tulajdonságok és koncentrációs képességek fejlesztése A gyakorlott olvasási készség megerısítése, a kritikai és kreatív olvasási képesség fejlesztése A kiírt íráskészség fejlesztése Szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése A jegyzetelési technikák elsajátítása Információszerzés-, feldolgozás, rendszerezés képességének fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése A síkbeli, térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás A valószínőség számítását fejlesztı játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínőségi szemlélet kialakítása, A tanulók szemléletének alakítása a valóság és a matematikai modellek kapcsolatáról. Az elemi számolási készségek optimális szintő elsajátíttatása Az elemi rendszerezı képesség és elemi kombinatív képesség fejlesztése
Mérés, értékelés Tárgya: a tanulók anyanyelvi, kommunikációs és matematikai készségei Formái: verbális és nonverbális (szöveges) Fajtái: diagnosztikus (év eleji) folyamatos formatív (folyamatkövetı, visszaigazoló, korrigáló) szummatív ( év végi) Megjegyzés: Az év eleji felmérések célja a diagnosztizálás. Ennek eredményei belsı használatra grafikusan is rögzítésre kerülnek. A fejlesztést követendı ugyanilyen céllal ez megtörténik decemberben és áprilisban is. A tanulók anyanyelvi, matematikai készségeinek állapotáról, fejlıdésérıl az egyes fejlesztési területek (ezeket az anyanyelv és matematika tantárgy fejlesztési terve részletesen tartalmazza) vonatkozásában a tanév eleji felméréseket követıen, továbbá negyedévenként decemberben, áprilisban a szülı(k), gondviselı(k) írásban kapnak tájékoztatást. Félévkor és év végén a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgy osztályzatában is megjelenik a tanuló ezen készségeinek minısége. A fenti fejlesztési területek megvalósítását a tanulók munkatempójának megfelelıen oldjuk meg. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését a 10.számú melléklet tartalmazza. A matematikai kompetenciák fejlesztését a 11.számú melléklet tartalmazza.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes biztosításának kötelezettségét Az utóbbi évtizedekben egyre bıvebb választéka jött létre a különbözı szellemiségő, tartalmú és metodikájú tankönyveknek.
269
Az oktatás folyamatában a pedagógusé a fıszerep, a tankönyv csupán eszköz, de érdemes meghallgatni a tanítványok véleményét is. A tanulói, tanári vélemények alapján összegezhetjük a jó tankönyv kritériumait: - Az igényes, megnyerı tankönyv általában már elsı megjelenésre megtetszik a használóknak. - A jó tankönyv megszólítja a tanulót, próbál vele kontaktust teremteni. - Az egyes leckék legyenek arányosak, jól taglaltak, minél könnyebben rendszerbe foglalhatók. - A jó tankönyv leglényegesebb jellemzıje, hogy érthetı legyen. - Az érthetıség érdekében szemléltessen, magyarázzon. - A tartalmi megbízhatóság, tévedések és hibák kizárása fontos követelmény. - A tankönyv legyen viszonylag olcsó, mindenki számára hozzáférhetı taneszköz. - Több évig használható legyen. - Differenciált képességfejlesztésre legyen alkalmas. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók kikölcsönözhetik, ingyenesen használhatják. A tankönyvek ingyenes igénybe vételét a mindenkori hatályos jogszabályok, ill. fenntartó lehetıségei szabják meg. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában) írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: •
A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének.
•
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
•
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
A nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét a 12. számú melléklet tartalmazza.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele •
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
270
•
A nevelık a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az elsı-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerő oktatás keretében az évfolyamismétlést korlátozzuk. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
•
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén bármely tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
•
Az elsı-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi minısítés, osztályzat megállapításához a tanulónak a közismereti tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
•
magántanuló volt.
Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: 1- 2. évfolyam: magyar nyelv es irodalom, matematika, (német nemzetiségi nyelv) 3- 4. évfolyam: magyar nyelv es irodalom, matematika, természetismeret, angol vagy német nyelv 5. évfolyam informatika gyakorlat 5- 6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, angol vagy német nyelv, 6. évfolyam földrajz
7- 8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, angol vagy német, informatika
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkéréssel kapcsolatos követelmények: •
legyen sokoldalú, az ismeretek mellett fogja át az alkalmazásokat is.
•
az információszerzés a tantervi követelményeken alapuljon
•
szoktasson rendszeres és fegyelmezett tanulásra
•
legyen rendszeres
•
vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait
•
legyen objektív és igazságos
•
legyen fejlesztı hatású, motiváljon a tanulásra.
271
Beszámoltatás formái: - egyéni beszámolás, szóbeli felelés - kiselıadás - feladat, probléma megoldása - írásbeli felelt, témazáró, félévi, év végi dolgozat - házi feladat, házi dolgozat - feladatlap, mérılap - röpdolgozat - gyakorlati feladatmegoldás, manipulatív tevékenység - projekt elkészítése Mindezekbıl kiválasztva a nevelınek kell terveznie az elıírt követelmények teljesítésének az ellenırzését és értékelését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, látható természet, látható világ tantárgyakból az elsı-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (az 5-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: •
a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik;
•
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában: •
az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.
Az írásbeli beszámoltatás rendje 1 héttel a felmérés elıtt bejelentjük a gyerekeknek az idıpontot és tárgykört. 1 nap 2 témazárót írathatunk (az azonos osztályban tanítók egyeztessenek). 2 hét múlva kijavítva visszaadjuk, ha ezt a határidıt túllépjük, akkor a gyermekek dönthetnek az eredmény sorsa felıl. A kijavított dolgozatra rávezetjük a feladatonkénti vagy feladatelemenkénti és az összesített pontszámot, a pedagógus aláírásával látja el. Az év végi felmérıket május végéig íratjuk meg.
272
A szülıknek lehetıséget biztosítunk, hogy megnézhessék a felmérıket (szülıi értekezlet, fogadó óra, egyéni elbeszélgetés, hazaküldés…). A dysgraphias gyerekeknek szóbeli beszámolásra adunk lehetıséget. - A témazárókra, félévi illetve év végi felmérıkre adott érdemjegyek nagyobb hangsúlyt kapnak a többi érdemjegyhez képest. -
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen íróeszközt használhatnak, milyen eszközöket
használhatnak (pl. zsebszámológép), az írás idıtartamát is ismerniük kell a tanulóknak.
A tanulók teljesítményének értékelése, minısítése A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: •
Az elsı évfolyamon minden tartárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk, a naplóban és a tájékoztató füzetben a teljesítmény %-os megjelenítése is megtörténik.
•
A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.
•
Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét tantárgyanként – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által összeállított minta alapján – szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés és annak numerikus átváltása a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet:
•
100-94% - kiválóan teljesített
-5
•
93-80 % - jól teljesített
-4
•
79-65% -
•
64-51% - felzárkóztatásra szorul -2
•
50-0% - felzárkóztatásra szorul
megfelelıen teljesített - 3
273
A MINİSÍTÉS FOKOZATA
TARTALMI JEGYEI A tanulmányi követelményeket kiemelkedıen (átlagosan 95%)
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
elsajátította. A tantervi követelményeket magas szinten (legalább 85%) elsajátította. Tanulmányi munkájának jellemzıi
JÓL TELJESÍTETT
•
egyenletes fejlıdés
•
önállóság, kitartás
•
tempós munkavégzés
•
biztonságos olvasás
•
igényes, tetszetıs külalak
A tantervi követelmények elsajátításának azon a szintjén van, amellyel zökkenımentes továbbhaladása biztosított. Tanulmányi munkájának jellemzıi MEGFELİEN TELJESÍTETT
•
fejlıdés
•
alkalmankénti tanítói segítség és buzdítás
•
elfogadható tempó
•
értelmezhetı olvasás (érthetı olvasás)
•
rendezett külalakra való törekvés
A tantervi követelményeket hiányosan sajátította el (folyamatosan 50% alatt teljesít), ezért továbbhaladása akadályokba ütközik, fejlesztésre szorul. Tanulmányi munkájának jellemzıi FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
•
•
ingadozó (hullámzó) fejlıdés
•
gyakori tanítói segítség
•
lassú tempó
•
nehézkes olvasás
•
igénytelen külalak, szabálytalan betőformák
A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük.
Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült szöveges értékelı lapok segítségével értékeljük. Az értékelési lapokat a 14.a melléklet tartalmazza. A negyedik évfolyamon az év végi, ötödik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
274
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A MINİSÍTÉSKÉNT ADOTT OSZTÁLYZATOK ELÉGTELEN
TARTALMI JEGYEI A minimális tantervi anyag ismeretének hiánya.
ELÉGSÉGES
A minimális tantervi tényanyag ismerete. A tantervi tényanyag jelentıs részének ismerete, a fogalmak megközelítıen pontos használata, az összefüggések megértése, az önálló véleményalkotás és elemzı készség hiánya, idınkénti órai aktivitás.
KÖZEPES
A tananyag és a fogalmak pontos ismerete, használata, az összefüggések önálló felismerése, elemzés és problémamegoldás tanári segítséggel, önálló véleményalkotás.
JÓ
A tények és fogalmak pontos ismerete és szakszerő használata, az összefüggések felismerése, önálló elemzı- és problémamegoldó készség, egyéni véleményalkotó képesség.
JELES
A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az ellenırzı könyvön keresztül. Az ellenırzı könyv bejegyzéseit az osztályfınök havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
Az a tanuló, aki osztályozóvizsgára kapott engedélyt, a félév illetve a tanév végén vizsgabizottság elıtt ad számot felkészültségérıl. Az érdemjegyek félévkor számjegyekkel az ellenırzı könyvbe, a tanév végén a bizonyítványba, anyakönyvbe betőkkel kerülnek beírásra. Ha a tanuló felmentést kapott bizonyos tantárgyakból, vagy azok értékelése más módon történik, a bizonyítványban, anyakönyvben, ellenırzı könyvben ezt a tényt jelezzük. A szöveges értékelés numerikus átváltása az alábbiak szerint történik: 100-94% - kiválóan teljesített
-5
93-80 % - jól teljesített
-4
79-65% -
megfelelıen teljesített - 3
64-51% - felzárkóztatásra szorul -2 50-0% -
felzárkóztatásra szorul
275
Iskolai mérések A mérés célja: Megbízható, elemezhetı adatokat nyújtása az értékeléshez a tanulók készségérıl vagy tudásáról, neveltségi szintjérıl. A mérés feladatai: - a tanterv és a tananyag elemzése alapján megállapítani a mérendı ismereteket, elemeket, azok tartóssági és alkalmazási kritériumát, - a tudás vagy készségelemek adott alkalmazási szintnek megfelelı feladatokkal való lefedése, - javítási útmutató kidolgozása, - feladatlapok összeállítása, sokszorozása, - a szervezés és a mérés lebonyolítása, - javítás, adatbevitel.
Bemeneti mérés
Minden 1. osztályos tanulóval elvégezzük a DIFER rövidített változatát.
Folyamatkövetı mérések 3. osztályban DIFER utómérése 4. osztályban OKÉV mérés matematikai és anyanyelvi képességekbıl 6. osztályban OKÉV mérés magyarból, matematikából
Kimeneti mérés 8. osztályban OKÉV mérései
Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában részt vesz, számára csak mővészeti és testnevelési órákat tartunk a mérés idıtartamának függvényében. A mérésekre – a diagnosztikus kivételével – adható érdemjegy.
Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai • A hét végét megelızı tanítási napon csak annyi leckét adunk, amelyet a hét utolsó munkanapján el tud végezni.
276
• Az iskolaotthonos oktatásban részt vevı tanulók a hét öt tanítási napján szóbeli és írásbeli házi feladatot nem kaphatnak, legfeljebb győjtı- és kutatómunkára kaphatnak felkérést szorgalmi feladatként. • Szünetekre nem adunk házi feladatot, azonban ajánlhatunk a tananyaghoz kapcsoló programokat: győjtést, múzeumlátogatást, megfigyeléseket, manuális tevékenységeket.
A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, a jutalmazások és fegyelmezések elvei, formái A magatartás értékelése
Példás (5) minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− az értékelt félévben illetve a tanév végén nincs figyelmeztetetı büntetése és szaktanári bejegyzése,
− az értékelt félévben illetve a tanév végén a szaktanárai és az osztálytársai elismerik óra alatti és azon kívüli példás viselkedését,
− közösségi munkát vállal és azt becsülettel elvégzi, − az adott félév végén nincs elégtelen tantárgyi érdemjegye, szorgalom minısítése legalább jó,
− az iskolai házirendet betartja. Példás minısítést kaphat a tanuló, ha a felsorolt valamennyi feltétel teljesül. Jó (4) minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− az értékelt félévben illetve a tanév végén legfeljebb egy osztályfınöki
szóbeli
figyelmeztetése van és az iskolai házirend elıírásait betartja,
− közösségi megbízást önként nem vállal, csak felszólításra és alkalmanként végzi azt. Változó (3) minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− az értékelt félévben illetve a tanév végén legfeljebb öt igazolatlan órája van, − nevelıivel és társaival tiszteletlen, órai és órán kívüli magatartása kifogásolható, − a közösségi munkában egyik félévben sem vesz részt, − az értékelt félévben illetve a tanév végén osztályfınöki intése van. Rossz (2) minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− az értékelt félévben illetve a tanév végén ötnél több igazolatlan órája van, − az értékelt félévben illetve a tanév végén igazgatói intése vagy tantestületi fegyelmi büntetése van,
− gátolja a közösség munkáját, − nevelıjéhez, társaihoz durva, goromba, magatartása deviáns. A fentiektıl csak kivételes esetben lehet eltérni akkor, ha a tanuló rendkívül pozitív változáson ment át; ezt az osztályozó konferenciának kell mérlegelnie. A jó, változó, rossz minısítésnél felsorolt szempontok közül bármelyik teljesülése egyedül is elegendı a minısítés megszerzéséhez.
277
A szorgalom értékelése A szorgalom minısítése azt fejezi ki, hogy az elért tanulmányi eredmény menynyire van összhangban a tanuló képességeivel. Példás (5) szorgalom minısítést kap az a tanuló, aki(nek) mindkét félévben képességei szerint eleget tesz tanulmányi kötelességeinek,
− az adott félévben erıteljes javulás mutatkozik tanulmányi munkájában, és az elızı félévben legalább jó szorgalom minısítése volt,
− mindkét félévben aktívan részt vesz a tanórai és az önként vállalt tanórán kívüli munkában. Jó (4) szorgalom minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− mindkét félévben képességei szerint dolgozik, esetenként azonban lazul a munkafegyelme,
− a munkájában az elızı félévhez képest kisebb visszaesés tapasztalható, − mindkét félévben figyel az órákon, de az aktív munkában nem vesz részt rendszeresen. Változó (3) szorgalom minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− a tanév során tanulmányi kötelezettségeinek rendszertelenül tesz eleget, − egész éves tevékenységére a figyelmetlenség a jellemzı, − az adott tanévben önálló munkavégzésre nem hajlandó, munkája ingadozó, − munkájában az értékelt félévben hanyagságból erıs visszaesés mutatkozik, − az értékelt félévben illetve a tanév végén legfeljebb két elégtelen szaktárgyi minısítése van. Hanyag (2) szorgalom minısítést kap az a tanuló, aki(nek)
− a tanév során munkájában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, − az értékelt félévben illetve a tanév végén kettınél több elégtelen szaktárgyi minısítése van,
− a szaktanári segítséget tanév során nem veszi igénybe. A fentiektıl csak kivételes esetben lehet eltérni akkor, ha a tanuló rendkívül pozitív változáson ment át; ezt az osztályozó konferenciának kell mérlegelnie. A jó, változó, rossz minısítésnél felsorolt szempontok közül bármelyik teljesülése egyedül is elegendı a minısítés megszerzéséhez. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mértén kiemelkedıen végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez, az osztály vagy az egész tanulói közösség érdekében kiemelkedı munkát végez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza a következık szerint: Osztályfınöki dicséret szóban, írásban, ezt a szülı tudomására kell hozni, a naplóban is rögzíteni kell. Szaktanári dicséret félévkor vagy tanév végén az ellenırzıben, illetve a bizonyítványban.
278
Igazgatói dicséretben részesítjük a diákönkormányzat, az osztályfınök vagy a pedagógusok javaslata alapján azt tanulót, aki iskolai kötelezettségén túlmenıen növeli az osztály vagy iskola hírnevét. A szülıt errıl írásban kell értesíteni, valamint az osztálynaplóba is be kell jegyezni. Nevelıtestületi dicséret elnyeréséhez egész tanévben példamutató kötelességteljesítés illetve félévkor és tanév végén kiváló tanulmányi eredmény szükséges. Az országos és megyei versenyeken az elsı 10 helyezett fényképét az iskola honlapján helyezzük el. Fegyelmezı intézkedések, fegyelmi büntetések Azt a tanulót, aki kötelességét megszegi (pl. igazolatlan mulasztás, házirend megsértése stb.), az alábbi fegyelmezı intézkedésben kell részesíteni. Fegyelmezı intézkedések: osztályfınöki/ szaktanári szóbeli figyelmeztetés, Osztályfınöki/ szaktanári írásbeli figyelmeztetés, osztályfınöki írásbeli intés, ha a tanuló szándékos, gyakori fegyelmezetlensége káros hatással van az osztályközösségre, vagy súlyos fegyelmi vétséget követ el (pl. verekedés, szándékos rongálás), igazgatói írásbeli figyelmeztetés, ha a tanuló az osztályfınöki intés ellenére további, a házirendet sértı magatartást tanúsít, vagy fegyelemsértése súlyos, az egész iskola életére, közösségére káros hatású, igazgatói írásbeli intés, ha a tanuló az igazgatói figyelmeztetés ellenére további fegyelemsértést követ el, vagy fegyelemsértése indokolja a legszigorúbb fegyelmezı intézkedés alkalmazását, nevelıtestületi intést kap az a tanuló, aki ellen rendırségi eljárás folyik. A fegyelmezı intézkedéseket a tanuló ellenırzıjébe és az osztálynaplóba be kell írni. A tanulóra mért többletmunkával büntetni, illetve testi fenyítést alkalmazni nem szabad. A fegyelmi büntetés fokozatai megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba. A fegyelmi intézkedést kezdeményezheti a nevelı, a szülı, a tanulóközösség. A fegyelmi bizottság tagjai: az iskolavezetés képviselıje, az osztályfınök, a tanulót tanító szaktanár és egy olyan tanár, aki nem tanítja a tanulót. A fegyelmi bizottság elnöke pártatlan legyen. A fegyelmi bizottság ülésén részt vehet a tanulót tanító valamennyi szaktanár, a szülı, a tanuló jogi képviselıje, a szülıi szervezet képviselıje, a diákönkormányzat képviselıje. A nevelıtestület döntésérıl a szülıt és jogi képviselıjét, illetve a tanulót hivatalosan értesíteni kell, egyúttal közölni kell vele a fellebbezési lehetıséget, illetve azt is, hogy mikor válik hatályossá a jogerıs határozat. Bármely igazgatói fegyelmi intézkedéssel járó tettet ismertetjük a tanulóközösséggel (név nélkül). Bármely igazgatói jutalmazó intézkedést ismertetjük a tanulók közösségével (névvel).
279
A magyar-német két tanítási nyelvő oktatás Helyzetelemzés Intézményünk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek oktatása, amelyre a növekvı társadalmi igény és iskolánk hagyománya egyaránt kötelezett bennünket.
Iskolánkban idegen nyelvoktatás 1998 óta van. 2003-tól folyik emelt szintő nyelvoktatás csoportbontásban német és angol nyelven.
2004. szeptember elsejével indult a német nemzetiségi oktatás az 1.n osztályban, azóta is osztatlan sikert arat a szülık és gyermekek körében. A német nemzetiségi oktatást továbbra is folytatnánk változatlan szervezési formában az alsó tagozat 1-4. évfolyamán. A felsı tagozat 5. n német nemzetiségi osztályban csoportbontásban szeretnénk bevezetni a két tannyelvő oktatást, úgy hogy az osztály egyik részében tovább folytatódna a német nyelv tanulása heti öt órában, mint nemzetiségi oktatás. A csoport másik részében a heti öt német órán felül legalább három órában más tantárgyakat is német nyelven tanulnának a gyerekek.
Iskolánkban a két tanítási nyelvő oktatásban résztvevı pedagógusok végzettsége: német nemzetiségi tanító és nemzetiségi német nyelv és irodalom szakos tanár 1 fı német nyelv és irodalom szakos tanár, német nemzetiségi tanár 1 fı német nyelv és angol nyelvszakos tanár 1 fı a két tanítási nyelvő oktatásra vonatkozó Rendelet 2.§ (1) elıírja az anyanyelvi tanár alkalmazását, akirıl a 2009/2010-es tanév megkezdéséig gondoskodnunk kell. A tanulók és pedagógusok eredményes munkáját tükrözik a nyelvvizsgákon, a tantárgyi versenyeken és a két tannyelvő középiskolák felvételijén elért sikeres szereplések. •
Versenyeredmények: -2006 Regionális német nyelvő vers és mesemondó verseny - mesekategória 1. 2. osztály III. hely - 2007 Regionális német nyelvi verseny I. hely - Német nyelvi kommunikációs verseny 8. osztályosok II., III., V. hely - 2008 Magyar Ilona Német nyelvi kommunikációs verseny II., III., V. hely III. hely. Szabó
•
Nyelvvizsgaeredmények - 2006 Német alapfokú nyelvvizsga „ C” típusú 8. b –bıl 7 tanuló. - 2007 Német alapfokú „C” típusú nyelvvizsga 8.a-ból 4 tanuló - 2008 Alapfokú „A” típusú nyelvvizsga 8.a-ból 1 tanuló - 2008 Alapfokú „C” típusú nyelvvizsga 8.b-bıl 2 tanuló
•
testvériskolai kapcsolatok - Rüsselsheim- Gerhart - Hauptmann - Schule
280
- Viborg (Dánia) Sondre- Skole - Sporthaupschule Graz •
A német nemzetiségi oktatás keretében a kecskeméti Német Kisebbségi Önkormányzat képviselıivel is rendkívül jó kapcsolatot tartunk fenn. Közös rendezvényeink: - Szüreti Bálon mősort adunk - Márton Napi felvonulás - Decemberben nemzetiségi karácsonyi mősor - Karácsonyi vásárra utazás Bécsbe - Februárban Sváb Bál - Márciusban a „Zauberwald” német vers-és prózamondó verseny - Német Színházba látogatunk Szekszárdra.
A programváltás, bıvítés célja Világos számunkra, hogy ma a gyermek jövıjének egyik záloga a biztos, használható idegennyelvtudás. Célunk, hogy az anyanyelvi és német nyelvi tudást egyidejőleg fejlesszük, megtanítsuk tanítványainkat a német nyelvő információk feldolgozására. Azt kívánjuk elérni, hogy késıbbi tanulmányaikat akár magyarul, akár németül tudják folytatni, szakmájukat mindkét nyelven tudják gyakorolni. Feladatunk, hogy a különbözı célnyelvi országok kultúrájának megismerésén keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra. Elıtérbe helyezzük a gyermekközpontú, játékos, hatékony idegennyelv-oktatást. Alapvetı követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben, alkalmazásban.
A két tanítási nyelvő oktatás célkiőzései és feladatai • Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. • Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzá állasukat. • Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlıdik. • Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelıen. • Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelıen sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezetı módszereit. • Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. • Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelı témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen
281
nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bıvítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennik az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. • Adjunk
betekintést a
célországok
kultúrájába
és
civilizációjába,
hogy ezek
értékeinek
megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássak. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadósát, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. • Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. • Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvő kommunikáció, információszerzés, olvasás. • Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvő kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetıségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák, és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. • Célunk, hogy a tanulók a más mőveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzak idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. • Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. • A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdıív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb. • Juttassuk el a tanulókat a nyolcadik osztály végére középszintő nyelvtudáshoz. Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. Az érvényes törvények, rendeletek és a két tannyelvő oktatásra vonatkozó irányelv alapján készült helyi tantervünk szerint oktatunk. Ha a tanuló felvételt nyert a mi iskolánkba, akkor számára kötelezı az adott tanterv és óraterv szerint tanulás, mely a szabadon választott órákat is tartalmazza.
A nevelı-oktató munka alapozó szakasza (5-6. évfolyam) Ebben a tanulási szakaszban elıtérbe kerülnek a szakkifejezések, az egyes tantárgyak szakszókincsének megalapozása folyik, felkészítve ıket a tudományos gondolkodásra, a tantárgyak nyelvezetén történı kommunikációra. Az alsó tagozat játékos, kevéssé tudatos, érzelem centrikus nyelvtanulásából a felsı tagozat tudatos, a nyelvi fogalmakkal, fogalomrendszerekkel folyamatosan operáló nyelvtanulásba az ötödik évfolyam vezet át. Ezen a képzési szakaszon már több nyelvtani elem is belép, de még mindig a kommunikációt tekintjük kiemelt feladatnak. A szókincsbıvítést és a nyelvtani elemek tudatos használatát segíti a német nyelvő irodalom és az országismeret tantárgyak is. Az alapozó szakasz végén a tanulók német nyelvtudását mérjük, és ennek valamint az elızı évek tanulmányi munkája, hozzáállása alapján a következı szakaszban a csoportbontásban változások lehetnek.
282
A nevelı-oktató munka fejlesztı szakasza (7-8. évfolyam) A képzés végére a jobb képességő és szorgalmas tanulóknak el kell jutniuk a középfokú német nyelvvizsga szintjéig.
Bekerülés az ötödik évfolyamtól A negyedik évfolyamon a német nemzetiségi osztályban a második félévben, április végén a gyerekek szintmérı dolgozatot írnak német nyelvbıl. Ennek eredménye, valamint a szülıi írásbeli nyilatkozat és a német nyelvet tanító pedagógus véleménye alapján kerülnek az 5. évfolyamtól a magyar-német két tanítási nyelvő csoportba a tanulók, illetve maradnak továbbra is a német nemzetiségi csoportban. A szülıket írásban tájékoztatjuk gyermeke felvételérıl Külföldrıl vagy más magyarországi iskolából érkezı tanuló felvétele egyéni mérlegelés alapján történik. Az iskolánkba jelentkezı tanulókat meghallgatjuk magyar, matematika és német nyelv tantárgyakból, és legtöbbször írásban is megkérdezzük. Külföldrıl érkezı tanulók esetén (mivel a magyar nyelvvel vannak nehézségeik) javasoljuk az utolsó külföldön elvégzett és bizonyítvánnyal igazolt évfolyamot iskolánkban megismételni, errıl bizonyítványt kap, a tanév közben munkáját, haladását – ugyanúgy, mint a többi tanulónál - folyamatosan értékeljük. A magyar- német két tanítási nyelvő oktatás helyi tantervét a 13. számú melléklet tartalmazza.
ÓVODAISKOLA PROGRAM AZ ÓVODAISKOLA CÉLKITŐZÉSE, ALAPELEMEI Az iskolássá válás egy kisgyermek életében nagy és fontos lépés. Felelısséget ró ez a szülıkre, pedagógusokra egyaránt. A kezdetek benyomásai, élményei meghatározzák a tanuláshoz, az iskolához főzıdı viszonyt. Az érdeklıdés, a tanulási vágy, szorongás az újtól, az ismeretlentıl irányítják a gyermekek elsı lépéseit az iskolában. Az óvoda-iskola közti átmenet problémáinak feloldására kiválóan alkalmas az óvodaiskola, melynek célja a gyermekek személyiség fejlıdésének segítése a zökkenımentes átmenet megoldásával, a képességfejlesztéssel és az értékelési rendszerrel. Alapelemek
Zökkenımentes átmenet Törekszünk a személyi állandóság megteremtésére, amely megnöveli a gyermekek biztonságérzetét. A két diplomás tanító nagycsoportban „elémegy” a gyermekeknek, vagyis óvodapedagógusként velük dolgozik, az óvó nénijük pedig továbbkíséri ıket 1. osztályba, s mint pedagógiai asszisztens tevékenykedik. A leendı másik tanító már tavasztól kezdıdıen hospitál a nagycsoportban, ismerkedik
283
a gyermekekkel. Ily módon több évet együtttölthetnek a gyermekek egy-egy pedagógussal, mely ebben az életszakaszban igen fontos. Fontos hozadéka az ilyen típusú átmenetnek, hogy az az ismeret, melyet az óvodában megszereznek a pedagógusok a gyermekekrıl, nem vész el. A kisgyermeknek nem kell új közösségbe beilleszkednie iskolakezdéskor.
A
szülıkkel
való
kapcsolat
kialakítása
is
könnyebb
akkor,
amikor
a
teljesítménykényszer még nem dominál. Képességfejlesztés Az örömteli iskolai évek és a kudarcmentes tanulás elıfeltétele, hogy a gyermek adottságait, képességeit és személyiségét megismerjük, illetve képessé tegyük ıket az ismeretek elsajátítására. Elsıdleges célunk az alapképességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció, figyelem. Fontos terület a nagy-és finommozgások fejlesztése is. Az önértékelési képesség kialakítása, erısítése kiemelt feladatunk nagycsoporttól kezdıdıen. A képességfejlesztés két formában történik: az óvodában fıként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés.
Értékelés A gyermekek egyénre szóló szöveges értékelést kapnak 4. osztály félévéig, amely a tantárgyi ismeretek tudásán kívül tájékoztatást ad képességeik fejlıdésérıl is. A személyhez kötıdés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlıdés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erısítjük, segítjük konfliktus kezelési
technikák
elsajátítását,
társas
kapcsolataik
formálását.
Életkoruknak
megfelelıen
megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük ıket az önálló tanulásra.
AZ ÓVODAISKOLA SZERKEZETE Az óvodaiskola a nagycsoporttól a 4.osztály végéig tartó szakaszt fogja át. A pedagógusok „mozgása” az óvodaiskolában: Nagycsoport
1.osztály
2.osztály
3.osztály
4.osztály
Felsı tagozat
óvónı óvótanító tanító 284
felsıs osztályfınök
Nagyfelmenı rendszerben tanítunk, így 4-4 évet tölthetnek a gyermekek a pedagógusokkal. Az egésznapos oktatási forma pedig lehetıséget biztosít arra, hogy a különbözı tevékenységek tartalmát, sorrendjét jól megszervezhessük. AZ EGYES ÉVFOLYAMOK JELLEMZİI Kiemelt feladatok évfolyamonként
Nagycsoport Nagy figyelmet fordítunk a térirányok biztos felismerésére, használatára, a kommunikációs képességek fejlesztésére (fıként a szókincs gyarapítására), az önállóságuk növelésére, a testséma ismeretük megszilárdítására. A képességfejlesztı pedagógus a tanulási zavarok megelızése érdekében egyéni fejlesztést végez azokkal a gyermekekkel, akiknél valószínősíthetı ez a probléma. Az óvótanító •
megismerkedik a csoport tagjaival, szokásrendszerével,
•
megfigyeli az óvodások kognitív, affektív, pszichomotoros tulajdonságait,
•
foglalkozásokat vezet,
•
megkezdi az önértékelési képesség kialakítását, fejlesztését,
•
együttmőködik a képességfejlesztı pedagógussal,
•
kapcsolatot teremt a szülıkkel.
•
elvégzi az óvónıvel együtt a DIFER mérést
1.osztály DIFER mérés tanév elején a mérés adatainak elemzése alapján a munka megtervezése, a 6-8 hetes elıkészítı idıszakban az alapkészségek elsajátításához szükséges képességek erısítése, a tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdıket a képességfejlesztı pedagógus segíti továbbra is, az „új” pedagógus beilleszkedése a csoportba, az önértékelési képesség fejlesztése. 2.osztály a fejlesztési feladatok meghatározása, az alap kultúrtechnikák erısítése (olvasás, írás, számolás, kommunikáció), az önértékelési képesség fejlesztése. 285
3.osztály tanév elején adott gyermekeknél a DIFER mérés ismétlése a szükséges területeken, majd a feladat meghatározása, az önálló tanulásra való képesség erısítése az elemi tanulási technikák tanításával, az önértékelési képesség fejlesztése. 4.osztály az önálló tanulásra való képesség erısítése, különbözı tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása, az önértékelési képesség erısítése, felkészítés a felsı tagozatra Az egyes évfolyamok tantárgyai Nagycsoport: matematika, testnevelés és látható természet foglalkozások Az alsó tagozatban az óvodaiskolás osztályok tantárgyai és óraszámai megegyeznek az adott évfolyamok más osztályaiéval, kivéve az 1.osztályt, ahol heti 1 órában a szabadidı terhére megjelenik a Kaleidoszkóp foglalkozás. Használjuk továbbá az általunk összeállított segédanyagokat: •
Elıkészítı idıszak feladatgyőjteménye
•
Önálló tanulási képesség fejlesztése 1-4.oszt.
•
Figyelemfejlesztı feladatgyőjtemény
A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI A preventív képességfejlesztés a nagycsoportban zajlik. A képességfejlesztı pedagógus kiszőri azokat a gyermekeket, akiknél tanulási zavar prognosztizálható, vagyis speciális segítségre van szükségük.
Feladata:
egy-egy képességterületen az egyéni lemaradások felmérése, a tanulási nehézségek megelızése, illetve csökkentése egyéni vagy kiscsoportos formában történı fejlesztéssel A folyamatos képességfejlesztés minden kisgyermekre kiterjedı tevékenység. Felelısei a csoportban dolgozó pedagógusok.
286
Feladatuk:
minden tanórán az általános képességek (észlelés, gondolkodás, emlékezet, képzelet és figyelem) tudatos fejlesztése az egyénre szabott fejlesztés megvalósítása ÉRTÉKELÉS AZ ÓVODAISKOLÁBAN Az értékelés célja a személyiségfejlesztés, a gyermekek reális énképének kialakítása, önértékelési képességének fejlesztése. Sohasem a tanulók személyiségét értékeljük, hanem a feladat teljesítését. Milyen módon tesszük? A folyamatos értékelést alkalmazzuk, amely magába foglalja a napi, heti, a félévi és az év végi értékelést. Naponta közösen értékeljük a különbözı tevékenységek elvégzését megadott szempontok szerint. A szempontok az órai munkára, a kapott vagy vállalt feladatok teljesítésére, a társas kapcsolatokra, a normák, szabályok betartására vonatkoznak. Az értékelés során fontos szerepet kap a „Honnan indultam, hol tartok? Mit kell még tennem?” kérdéssor. Éppen ezért nem használunk semmilyen jelképet (piros pont, fekete pont, zöld karika, matrica…). Második osztálytól próbálkozunk más munkájának, viselkedésének értékelésével is. 1. osztálytól kezdıdıen a heti értékelések alkalmával megbeszéljük kivel mi történt a héten, miben sikerült változtatni, elırelépni. Félévkor és év végén 4. osztály félév végéig egyénre szóló szöveges értékelést készítünk, amelyben pozitív megerısítéssel a már meglévı ismeretek kerülnek elıtérbe. Azt fogalmazzuk meg, hogy az elvárható követelményekhez viszonyítva milyen szinten áll a kisgyermek, önmagához képest miben fejlıdött. Év végén a bizonyítvány mellett az óvodaiskolás bizonyítványba kerülnek mellékletként a szöveges értékelés lapjai. A félévi értékelés is idekerül. Értékelılapjaink formáját tekintve „kitöltısek”, mert egyénre szabottabb, árnyaltabb megfogalmazást tesznek lehetıvé. Egyes szám második személyben írjuk, mert közvetlenebb hangvételő. Az értékelılapot aláírjuk, lepecsételjük. Az értékelés pedagógiai követelményei az óvodaiskolában, hogy
legyen folyamatos, sokoldalú és differenciált, kövesse nyomon a változást, a fejlıdést, kiegyensúlyozott tanítási-tanulási folyamatban történjen, fejlessze a gyermekek személyiségét, önértékelési képességét, a tanulók ismerjék a követelményeket. Az értékelı lapok a 14. számú mellékletben találhatók. BELSİ MÉRÉSEK IDEJE, TÁRGYA
Elsı osztályban: DIFER, utómérése harmadik osztályban. 287
Második osztály év végén: hangos és értı olvasásból, alapmőveletek végzésébıl. Negyedik osztályban: hangos és értı olvasásból, nyelvtani ismeretekbıl, matematikából. A felméréseket összeállítja, és az adatait elemzi az igazgatóhelyettes valamint az illetékes munkaközösség-vezetı. Ezeken kívül a pedagógiai programban meghatározottak szerint végzünk méréseket a tanulók körében.
11.2. A KÁLMÁN LAJOS NOMH MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, a nem szakrendszerő nevelés-oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályra, ezek óraszámai, az elıírt tananyagok és a követelmények 1.Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • • •
HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.
TANÉV
1. 2. Bevezetı szakasz H2004 HK2003
20042005 2005-2006 H2004
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdı szakasz Alapozó szakasz HK2001 HK2001 HK2003 HK2003
7. 8. Fejlesztı szakasz HK2001 HK2001
HK2003
HK2001 HK2003
HK2003
HK2003
HK2001
HK2003 HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
H2004 2006-2007 H2004
H2004 H2004
2007-2008 H2004
H2004
H2004 H2004
2008-2009 H2004
H2004
H2004
H2004 H2004
2009-2010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004
2010-2011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 H2004
2011-2012
H2004
H2004
H2004
H2004
288
H2004
H2004
H2004
H2004
2.Óraterv 2. évfolyam
3. évfolyam
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
4. évfolyam
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom Informatika Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelezı tanítási órák össz.
20
20
-
20
20
-
20
20
-
22
23
-
8
8
296
8
8
296
8
8
296
7
7
259
4 1 1 2 1
5 1 1 1 1
166,5 37 37 55,5 37
5 1 1 1 1
4 1 1 2 1
166,5 37 37 55,5 37
4 1 1 2 1
4 1 2 1 1
148 37 55,5 55,5 37
1 3 3 2 1 1 1
1 3 3 2 1 2 1
37 111 111 74 37 55,5 37
3 -
3 20
3 20
111 740
3 20
3 20
111 740
3 20
3 20
111 740
3 22
3 23
111 832,5
3
csoportbontás
1. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1-4. évfolyam óraterve
-
Nem kötelezı (választható) tantárgy Egészségtan 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Összes 21 777 21 777 21 777 23,5 869,5 3 felhasznált óra 1-4. osztály összes felhasznált óraszáma: 89,5 óra 1. és 2. évfolyamon az 1. változat szerint 3. és 4. évfolyamon a 2. változat szerint terveztünk A Nat mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen kerettantervi változat a Nat valamennyi mőveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A mőveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat mőveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Mővészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
Informatika*
Informatika
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Ember a természetben Ember és társadalom
Környezetismeret
Mővészetek Ember és társadalom
Ének-zene
Mővészetek
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
289
*Megjegyzés: Az Informatika mőveltségterület tanítási tartalmai alkalmazás jelleggel valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak.
5-8. évfolyam óraterve
148
2 3 4 1 2
2 3 4 2
74 111 148 18,5 74
1 1 1 3 1
1 2 1 2 1
23
22
3 1
23 4
148
2 3 3 1 2
2 3 3 1 1
74 111 111 37 55,5
1 1 2 1 2 -
37 55,5 37 92,5 37
832, 5
22 4
4
1 1 1 1 3 1
3 1
37 37 55,5 37 92,5 18,5
22
1 23
18,5 832, 5
1 1
1
18,5 37
4
25 3
25 4
2 3 3 1
2 3 3 1
129, 5 74 111 111 37
1 2 1 2 1 1 1 2 1 1
2 1 2 1 1 1 1 3 -
55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 92,5 18,5 18,5
25
25
925
1
18,5
3 1
4
25 4
25 3
2 3 3 1
2 3 3 1
129, 5 74 111 111 37
2 1 2 1 1 1 3 -
1 2 1 2 1 1 2 1 1
55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 92,5 18,5 18,5
1
1
37
25
25
925
1 1
1
18,5 37
Csoportbontás
22 4
8. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
23 4
7. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki óra Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelezı tanítási órák összesen
6. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
5. évfolyam
3 1
4
Nem kötelezıen (választható) tantárgy Osztályfınöki Matematika Informatika Összes felhasznált óra
1 23
18,5 851
1 4
24
851
4
25,5
943, 5
4
26,5
943, 5
4
5-8. osztály összes felhasznált óraszáma: 115 óra A Nat mőveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében A Nat mőveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan
Földünk – környezetünk
Földrajz
Mővészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)
290
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport (tánc) Testnevelés és sport 3. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson. 4. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II. 8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításában meghatározott tananyaggal és követelményekkel. (1. melléklet) 5. Iskolánkban a tanulók a 4. évfolyamtól (csoportbontásban) idegen nyelvként az angol, a német nyelv tanulását választhatják. 6. Iskolánk a nem kötelezı (választható) tanítási órákon az 1-4. évfolyamon egészségtan tantárgy felvételét biztosítja. 7. Egészséges Iskolák Hálózata ajánlásával készült helyi tanterv, amely 1994 óta kipróbálásra került és 2001 óta órarendbe beépítve használjuk.
291
Az 1-4 évfolyamon kötelezıen választható egészségtan tantárgy tanterve: Filozófiánk négy fı témája
292
Az „Egészséges Élet” címő egészségnevelési tantárgy A tantárgy kidolgozásának és kísérleti bevezetésének célja a tanulók (pedagógusok és szülık) személyes részvételén keresztül attitőd- és szemléletformálás a család és a közösség értékeinek megırzése, az egészséges életmód kialakítása érdekében. A tantárgy felépítése, logikája – eltérıen más egészségnevelési programoktól – az életvezetés összetevıit vizsgálja, mint a növekedés–érés fontos tudnivalóit. Annak ellenére, hogy olykor hivatkozik az egyes összetevık betegséget elıidézı kockázataira, veszélyeire, nem ezekre helyezi a hangsúlyt. A program tehát alapvetıen szocializációs, interiorizációs értéktartalomként fogalmazódik meg, amelynek társadalmi értéküzenete van, és szervesen épül be a társadalom szocializációs intézményrendszerének közvetítendı tartalmaiba. A kidolgozott tananyagot évfolyamonként eltérı egységesítı filozófiák hatják át, melyek egyaránt tükrözik a gyerekek életkori sajátosságait és az egészségmegırzés szempontjából leglényegesebb tartalmi üzeneteket.
293
1. évfolyam - Ismerkedjünk Óraszám: heti 1 óra, évi 37 óra. Célkitőzések Célunk, hogy az iskolakezdı gyerekek eseti és véletlen örömei tartós örömforrásokká alakuljanak át, hogy a tanulók tartós és fenntartható harmónia állapotát tudhassák magukénak. A kisgyermek szükséglete a tartós és fenntartható harmóniához a környezı világ, az „ismeretlen birodalmak” felfedezése és a felfedezéshez biztonságot adó belsı egyensúly. Az elsı osztályban két „birodalom” kapui tárulnak fel a kis tanulók elıtt: -
növekszik önismeretük,
-
elhelyezkednek az iskolai és közvetlen környezetükben, közösségükben.
Tudjuk, hogy a felfedezés, megrázkódtatás az otthon és az óvoda biztonságos melegéhez szokott gyermekeknek, de mi az iskolakezdés krízisét pozitív, lehetıségek tömegét rejtı kiindulópontnak tekintjük. Tananyagunk és tanítási módszereink úgy nyitják ki a tanulók elıtt a szabadság és felfedezés kapuit, hogy eközben sor kerül az újfajta biztonságot adó szabályok és készségek begyakorlására is.
Honnan hová jutunk el? Az elsı osztály végére az „Egészséges Élet” tananyagot tanuló kisiskolások egészségnevelése még nem a specifikus területek elsajátítását tőzi ki célul. A tananyag legfıbb célkitőzése, hogy megkönnyítse az iskolássá válás nehéz folyamatát, és hozzájáruljon azon érzelmi, értelmi és közösségi tapasztalatok felhalmozásához, melyek késıbb az egészséges életmódokkal kapcsolatos, tudatos döntések alapjaivá vállnak. Az „Egészséges Élet” hét etalon témáját az „Ismerkedjünk” egységesítı filozófiája alá rendeztük a „Mi változott az ovi óta?” és az „Ismerjük meg egymást” témacsoportokba. Egységesítı filozófia négy eleme: 1. kíváncsiság 2. sokféleség 3. ismerkedés 4. együttmőködés Ezek segítik az iskolai beilleszkedést, másfelıl „megágyaznak” a késıbb egyre speciálisabban egészségnevelési tartalmú tananyagnak. Az iskolakezdı gyerek igazán csak szüleit, a tanítót, testvéreit és játszópajtásait ismeri, de sok ember van, akit szintén meg lehet ismerni, mert vannak közös jellemzıik (beszélnek, nevük van, mosolyognak, szeretnek játszani, kíváncsiak, stb.). Ugyanakkor az emberek (gyerekek) nemcsak egyformák, hanem különbözıek is (életkori differenciálás: óvodások, iskolások, felnıttek, öregek; nemi differenciálás: fiúk és lányok, férfiak és nık; fizikai differenciálás: szemüveges, szakállas, alacsony, sovány, stb.).
294
Az emberek nemcsak különfélék, hanem különbözı módon (beszéd, játék, munka, stb.) kapcsolatban állnak egymással (testvér, padszomszéd, barát, stb.). Sıt, az emberek (gyerekek) nemcsak kapcsolatban állnak, hanem együtt is mőködnek (az iskola példája, ki – kivel mőködik együtt az osztályban). Ebbıl következıen az elsı osztályban a gyerekek elıtt kinyílik az elsı és második ismeretlen birodalom kapuja:
ismerkedik önmagával
növekszik önismerete
megismeri az iskolát
megismeri az iskolai szabályokat
megbarátkozik a társas együttlét szabályaival
magáévá teszi a felelısségvállalás gondolatát és gyakorlatát
megismeri iskolás társait
egyéni és közösségi tapasztalataival erısíti a pozitív én tudatát
Speciális egészség megırzési vonatkozások A tananyag tartalma, az egyes órák tevékenységei az élet mindennapjait, a napi tevékenységek rutinjait járja körül. Ennek során tesszük meg azokat az elsı lépéseket, melyek eredményeképpen az egyre növekvı gyerek az életmód látszólag független elemei és az egészség szempontjából különösen lényeges viselkedési formák között lesz képes összefüggéseket alkotni.
Technikai segédanyag Az elsı osztályos tananyag oktatását segítı eszközök:
tanári kézikönyv (tanári eszköz)
tanulói munkafüzet (győjtı)
tanulók számára írt levél
szülık számára írt levél
A tanári kézikönyv tartalmazza:
az elméleti segédanyagot (képzési anyagot)
az elsı osztály bevezetıjét
az elsı osztálynak szóló tananyagot, órákra és egyes tevékenységekre bontva
2. évfolyam – Ki vagyok én? Óraszám: heti 1 óra, évi 37 óra. Célkitőzés Célunk, hogy a hétéves gyermekek örömforrásai tartóssá váljanak, egy-egy tevékenység felidézve is jó érzéssel töltse el a tanulókat. A kisgyermek szükségtele tartós és fenntartható harmóniához a környezı világ, az „ismeretlen birodalma” felfedezése és a felfedezéshez biztonságot adó belsı egyensúly. Második osztályban is két „birodalom” kapui tárulnak fel a kis tanulók elıtt:
295
-
ismerkedés önmagukkal,
-
birtokba veszik közvetlen környezetüket.
Óvatosan már kimerészkednek a természetbe is, a harmadik „birodalomba”.
Honnan-hová jutunk el? Speciális egészség megırzési vonatkozások Második osztályban sem szakítunk az elızı évben kialakított tárgyalásmóddal, vagyis a mindennapok tevékenységei, az idı felhasználás tartalma az, ami keretet ad az egészség megırzési tartalmak megjelenítéséhez. Ugyanakkor már lehetıség nyílik egy, az eddigiekhez képest új szempont bevezetésére is: megvizsgálhatjuk, hogy saját cselekedeteink milyen hatással vannak másokra, és mérlegelhetjük, hogy viselkedésünk milyen, az ismerttıl eltérı következményei lehetnek. Ezen szempontok felvillanását az a körülmény teszi lehetıvé, hogy ebben az életkorban a gyerekek már lassan képessé válnak több szempontot is mérlegelni, kiváltképpen akkor, ha mérlegelést konkrét tevékenységhez, cselekvéshez kötjük.
Technikai segédanyag A második osztályos tananyag oktatását segítı eszközök:
tanári kézikönyv (tanári eszköz)
tanulói munkafüzet (győjtı)
tanulók számára írt levél
szülık számára írt levél
A tanári kézikönyv tartalmazza:
az elméleti segédanyagot (képzési anyagot)
a második osztály bevezetıjét
a második osztálynak szóló tananyagot, órákra és egyes tevékenységekre bontva
3. évfolyam – Helyem a világban Óraszám: heti 1 óra, évi 37 óra. Célkitőzések Célunk, hogy a nyolcéves gyermek nagy biztonsággal idézzék fel a számukra örömet okozó tevékenységformákat. A tanulóknak továbbra is alapvetı szükséglete a tartós és fenntartható harmónia, a környezı világ, az ismeretlen „birodalma” felfedezése és a felfedezéshez biztonságot adó belsı egyensúly. A harmadik osztályban két már-már megszokott „birodalom” kapuin közlekednek a kis tanulók. Az egyik önmaguk és közvetlen (személyes) környezetük, a másik a tágabb, de ıket mindennapjaikban körülvevı világ, ahol „felfedezik”, „megmérik” önmagukat. A harmadik fontos „birodalommal” is. Míg ez utóbbi esetben felfedezések kezdetén vagyunk, az elıbbiek esetében a felfedezı utak az osztály végére már magabiztos tapasztalatszerzéssé válnak.
296
Honnan-hová jutunk el? A harmadik osztályban az „Egészséges Élet” tananyag legfıbb célkitőzése, hogy a tanulók olyan feladatokat kapjanak, amelyek hozzájárulnak azon érzelmi, értelmi és közösségi tapasztalatok felhalmozásához, melyek késıbb az egészséges életmódokkal kapcsolatos tudatos döntések alapjaivá válnak. A fentebb leírt tapasztalatok felhalmozását szolgálja a tananyag csoportosítása, a javasolt pedagógiai módszerek és a tervezett tevékenységek és játékok fejlesztı tartalma. Az „Egészséges Élet” hét etalon témáját a „Helyem a világban” egységesítı filozófiája alá rendeztük a „Ki vagyok én?” és a „A veszélyek legyızése” témacsoportokba. Ezt a második osztályban tanultak ismétlése egészíti ki. A harmadik osztályos egységesítı filozófia az elızı év kilépésére és a felfedezett, „birodalmak”-ra (környezet és természet) épülne, valamint figyelmeztetne a kilépés során jelentkezı veszélyekre is. A kilépés témaköre úgy folytatódna és mélyülne el az elızı évhez képest, hogy erısítse a gyerekek kibontakozó pozitív én tudatát. Ezért a kilépés itt már a külvilággal (emberi és természeti) való kölcsönhatást és pozitív eredmények érzékeltetését szolgálja. A kilépés során jelentkezı veszélyek esetében pedig a megelızésre kerül a hangsúly.
A tanuló az iskolai tevékenysége során a 3. osztály végére:
már kölcsönhatásban értelmezi magát a közösségben és a természetben;
cselekedetei során indítékok, okok feltárására törekszik;
cselekedeteibe beépül mérlegelés eleme;
tárgyiasult eredmények létrehozására törekszik, és azokat mérni tudja mások munkáihoz;
napi tevékenységével aktívan gyakorolja a felelısségvállalást;
egyéni és közösségi tapasztalataival erısíti pozitív én tudatát;
Speciális egészség megırzési tartalmak Ennek az osztálynak a fejlıdés- és társas lélektani szabályszerőségei egy újabb lépés megtételét teszik lehetıvé: a gyerekek azt tapasztalhatják, hogy viselkedésük eltérı következményekkel járhat a személyes és a tágabb környezetük vonatkozásában. Az alkalmazott tanítási technikák és taneszközök átélhetıvé teszik számukra, hogy egy helyzetnek több lehetséges kimenetele van, s hogy ık maguk is „tényezıkké” válhatnak egy-egy döntés meghozatalában. Az elemzı gondolkodás készségének fejlıdése lehetıvé teszi, hogy mérlegeljék, melyik megoldás milyen következményekkel járhat. Az egészség-magatartás szempontjából a mérlegelés képessége és napi alkalmazása kulcsfontosságú elemnek tekinthetı. Ismét arra a megállapításra kell utalnunk, melynek értelmében az egészség megtartása szempontjából a saját életünk fölött érzett és gyakorolt kontroll az egyik legfontosabb tényezı.
297
Technikai segédanyag A harmadik osztályos tananyag oktatását segítı eszközök:
tanári kézikönyv (tanári eszköz)
tanulói munkafüzet (győjtı)
befejezetlen történetek (tanulói eszköz)
tanulók számára írt levél
szülık számára írt levél
A tanári kézikönyv tartalmazza:
az elméleti segédanyagot (képzési anyagot)
a harmadik osztály bevezetıjét
a harmadik osztálynak szóló tananyagot, órákra és egyes tevékenységekre bontva
a befejezetlen történetek tıpéldányait
4. évfolyam – Jól vagyok Óraszám: heti 1 óra, évi 37 óra. Célkitőzések Célunk, hogy a kilencéves gyerekek nagy biztonsággal és örömmel tartózkodjanak – immáron huzamosabb ideig – az épített környezetben és a természetben. A „kint lét” sikerélményeket, fejlıdést ösztönzı hatásokat hozzon számára úgy, hogy eközben külsı veszélyek (szenvedélybetegségek, rossz táplálékok, mozgástól való tartózkodás stb.) és belsı egyensúly-borulások (negatív önkép, szorongások, kalandtól való félelem, bezárkózás stb.) ne fenyegessék a kint tartózkodást. Tananyagunk és tanítási módszereink nyomán a tanulók értik, gyakorolják és igénylik a szabadság és felfedezés újabb lehetıségeit és az ezekkel járó szabályokat.
Honnan-hová jutunk el? A negyedik osztályban az „Egészséges Élet” tananyag legfıbb célkitőzése, hogy a tanuló fokozatosan meghaladja a korábbi játékos tapasztalatszerzı, „felhalmozó” szakaszt, és az osztály végére felkészüljön a felsı tagozat szerkezetében hét etalon témára osztott, tartalmában minden korábbinál elmélyültebb egészségnevelési tanulmányaira. Az elsı osztály során a kíváncsiság, sokféleség, ismerkedés és együttmőködés alapján helyezkedtünk el az iskolában. A második osztályban a kilépés, az ismerkedés a környezettel és az ismerkedés a természettel szolgálta az iskolán és családon kívüli világba történı óvatos bepillantást. A harmadik osztályban a külvilággal (emberi és természeti) való kölcsönhatás és pozitív eredmények érzékeltetése, valamint a kilépés során jelentkezı veszélyek megelızése szolgálta a kilépéskor nyert új élmények megszilárdítását. Most, a negyedik osztályban a kilépésbıl a tartós kint létre kell berendezkedni. Itt tehát a biztonságos család és iskola határain kívül tett „kalandozásokkal” ellentétben egy pozitív (egyensúlyi) létállapot
298
megismerése történi, egységes filozófia szerint. Ennek alapüzenete az, hogy a negyedikesek már hosszabb idıtartamokra és nagyon különféle helyzetekben is képesek helytállni a világban. Abból indultunk ki, hogy ebben az osztályban a világgal való pozitív kölcsönhatásra és a veszélyek kezelésére – azaz pedagógiai értelemben a készségfejlesztésre – helyezzük a hangsúlyt. A munka során a készségfejlesztés technikai szempontjaival egyenrangú fontosságú lesz a sikerélményhez juttatás szempontja. Minden alkalmazott pedagógiai technika legfontosabb értelmezési kerete az életkori csoport (és már kevésbé a család vagy a pedagógus) lesz. Ebbıl következıen a tanuló iskolai tevékenysége során a negyedik osztály végére:
már aktív kölcsönhatásban értelmezi magát a közösségben és a természetben;
cselekedeteit önbizalommal és nyitottan kezdeményezi;
cselekedeteibe beépül a sikerkeresés eleme;
cselekedetei során biztosan méri fel az egészségét fenyegetı veszélyeket és tudatában van azok elhárításának legegyszerőbb módjaival;
napi tevékenységével aktívan gyakorolja a felelısségvállalást;
egyéni és közösségi tapasztalataival erısíti pozitív én tudatát
.
Technikai segédanyag A negyedik osztályos tananyag oktatását segítı eszközök:
tanári kézikönyv (tanári eszköz)
tanulói munkafüzet (győjtı)
munkalapok (tanulói eszköz)
tanulók számára írt levél
szülık számára írt levél
A tanári kézikönyv tartalmazza:
az elméleti segédanyagot (képzési anyagot)
a negyedik osztály bevezetıjét
a negyedik osztálynak szóló tananyagot, órákra és egyes tevékenységekre bontva
a befejezetlen történetek tıpéldányait
szülıknek szóló levelet
299
8. Az óvodaiskolai program (Az 1993. évi LXXIX. törvény módosítása a 2003. évi LXI. Törvény 95. § m. bekezdése alapján.)
„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelık, csak a saját magát nevelı gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezıbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belsı sorsát követve nevelıdnie kell.” (Rudolf Steiner)
I.
Az óvodaiskola célja: •
a személyhez kötıdés állandóságával elısegítjük a szocializáció folyamatát.
•
a program alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai élet megkezdésére, cél: az óvodából az iskolába való átmenet zökkenımentes megsegítése.
Az óvodaiskola program elınyei: •
a gyermekközösség sokáig változatlan marad.
•
a két pedagógus személye ismert, egymás nevelési feladatait, szabályrendszerét, szokásrendszerét, követelményeit megismerik.
•
a nevelési munkában elsıbbséget élvez a tapasztalt, a játékos óvodai tevékenység.
•
a foglalkozási rend és a tevékenységi struktúra kötetlen, rugalmas.
•
a
pedagógusok
játék
közben
ismerhetik
meg
a
gyermekek
érdeklıdését,
motiválhatóságát, képességeit, egymás közötti társas viszonyaikat. Az óvodaiskola csoport napirendje és heti rendje megegyezik az óvodai programmal. A pedagógusok hetes váltásban dolgoznak. Az óvodaiskola program keretén belül a kis- és középsı csoportban az óvoda többi csoportjához hasonlóan két óvónı (egyik óvónı kétdiplomás) foglalkozik a gyerekekkel. Nagycsoportban a nevelési év kezdetétıl a nevelési év végéig tanító kétdiplomás óvó-tanító jön a Móricz iskolából az egyik óvónı helyére. Az óvodaiskola csoportból lemaradt óvónı új csoportban dolgozik. A Móricz Zsigmond Általános Iskolába az óvónı (kétdiplomás óvó-tanító) átkíséri az óvodaiskola program elsı osztályosait, tanév végéig a gyerekekkel marad. Az óvodapedagógusok száma a személyi gazdálkodásnak megfelelıen változó, de fı cél a programot egyre több évfolyamra kibıvíteni.
II.
Az óvodaiskola célkitőzései, alapelemei:
Egy óvodás gyermek iskolássá válása felelısséget ró a szülıkre, pedagógusokra egyaránt, a kisgyermek életének nagy és fontos mérföldköve. Kiemelkedı hangsúlyt kapnak az elsı benyomások, élmények, ezek aztán meghatározzák majd az iskolához, a tanuláshoz, illetve a társakhoz és a pedagógusokhoz főzıdı viszonyt.
300
Az óvodaiskola az óvoda és az iskola közötti átmenet problémáinak feloldására szolgál, a zökkenımentes átmenet megvalósítását oldja meg.
1. Zökkenımentes átmenet: A program fontos alapeleme a gyermekek biztonságérzetének növelése, ezt a személyi állandóság megteremtésével érhetjük el. A tanító óvodapedagógusként már nagycsoportban együtt dolgozik a gyerekekkel, óvó nénijük pedig továbbkíséri ıket napközis nevelıként az iskolába. Közben a két pedagógus folyamatosan hospitál a leendı munkakörének megfelelı szakterületen. Ilyen módon több évet tölthetnek együtt a gyermekek egy-egy pedagógussal és egymással is, mely ebben az életszakaszban igen fontos. A szülıkkel való kapcsolattartás kialakítása is könnyebb akkor, amikor még nem dominál a teljesítménykényszer.
2. Képességfejlesztés: A kudarcmentes, örömteli iskolai évek elıfeltétele, hogy a gyermek adottságait, képességeit, személyiségét alaposan megismerjük. Egyre több probléma merül fel a képességek fejlıdésében, így nagy hangsúlyt kell helyezni az érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció és figyelem fejlesztésére. Az óvodában fıként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés, illetve a tehetséggondozás.
3. Értékelés: A személyhez kötıdés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a
személyiségfejlıdés
feltételeinek
tudatos
megteremtését.
Várhatóan
alsó
tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erısítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelıen megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat.
III.
Kiemelt feladatok:
Óvodában nagy figyelmet fordítunk a térirányok biztos felismerésére, használatára, a kommunikációs képességek fejlesztésére (fıként a szókincs bıvítésére) az önállóság növelésére, a fantázia gazdagítására, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Kiemelkedıen fontos a testséma ismeretük megszilárdítása valamint a térirányok biztonságos ismerete.
301
Az óvópedagógus: •
megismerkedik a csoport szokásrendszerével
•
foglalkozásokat vezet
•
megkezdi az önértékelési képesség fejlesztését
•
részt vesz a tehetséggondozásban
•
a szülıkkel való jó kapcsolat kialakítására törekszik.
Az iskolában a képességek mérésével indul a tanév (DIFER). A mérés adatainak elemzése alapján tervezzük meg a munkát. A lassabban haladókkal fejlesztı pedagógus foglalkozik, a tehetségek gondozását a pedagógusok végzik. Fontos feladat az önértékelési képesség fejlesztése. Második évfolyam végén: kompetenciamérés.
Tevékenységi formák nagycsoportban: Külsı világ tevékeny megismerése: matematika, környezet, vizuális, anyanyelvi, testnevelés és zenei foglalkozás.
Tantárgyak alsó tagozatban: az óvodaiskolás osztályok tantárgyai és óraszámai megegyeznek az adott évfolyamok más osztályaiéval.
Preventív képességfejlesztés: nagycsoportban zajlik. Az óvodapedagógus kiszőri azokat a gyerekeket, akiknél tanulási zavar prognosztizálható, vagyis speciális segítségre van szükségük Feladat:
- tanulási nehézségek csökkentése, megelızése
- egyéni lemaradások felmérése, fejlesztés
Értékelés az óvodaiskolában: elsıdleges feladat a személyiségfejlesztés a gyermekek reális énképének kialakítása, önértékelési képességének fejlesztése.
Az értékelés pedagógiai követelményei •
legyen folyamatos, sokoldalú és differenciált
•
kövesse nyomon a változást, a fejlıdést
•
fejlessze a gyermekek személyiségét, önértékelési képességét.
Fontos, hogy a tanulók ismerjék a követelményeket.
Nagycsoportban: naponta értékelés szóban. Nevelési év végén: DIFER-mérés Alsó tagozatban: 1. osztály elején: DIFER-mérés Félévkor és év végén: egyénre szóló szöveges értékelést készítünk, ebbıl kiderül, milyen szinten áll a gyermek önmagához viszonyítva.
302
Ezeken kívül a pedagógiai programban meghatározottak szerint végzünk méréseket a tanulók körében.
9. Az osztályfınöki órák tananyaga, tematikája: 5.
évfolyam
Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyő tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idıvel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.
Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.
Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidı helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelısségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.
Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvetı viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.
Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.
Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetıségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévı különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!
6.
évfolyam
Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.
303
Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierıt, és az egyéb szellemi képességeket!
Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezık szerepét a jellem kialakulásában!
Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebbıl adódó jellemzıit! Ismerje az ember életszakaszainak fıbb általános jellemzıit.
Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvetı magatartási normák ismerete.
Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bırápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!
Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bıvítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvetı közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!
7.
évfolyam
Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztetı tényezık. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeirıl és elkerülésük módjáról!
Tananyag:
Személyiségünk
Örökletes
adottságok:
testi
alkat,
ösztönök,
temperamentum,
képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.
304
Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevıi örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentıségét a jellem alakulásában!
Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erıt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.
Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsısegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Elırelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendıri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, fıútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Mirıl? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.
8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építı, romboló. Érdeklıdés, célok, akarat, én ideál, értékek. Önérzet, önbizalom,
önszeretet,
szégyen,
kisebbségi
érzés.
Önfegyelem,
akaraterı,
felelısség.
Különbözıségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik
megismerése.
Kommunikáció.
Vitatkozás,
versengés,
kompromisszumok.
Jellem-lelki
tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gıg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelı lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bőn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetıség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlıdése. Életkorok jellemzıi. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és
305
elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különbözı viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok fıbb jellemzıit!
Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség. Számolási képesség,
fizikai
teherbírás,
kézügyesség,
ötletgazdagság és
kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdıív, győjtımunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetıségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítı pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetıségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklıdési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erıt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erıvel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építıiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklıdési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.
Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitőzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidı szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítıkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekrıl! Tudjon ezek hagyományainak megfelelıen viselkedni!
10.
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •
•
Az elsı-negyedik évfolyamon o
a heti három kötelezı testnevelés óra,
o
a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon
306
o
a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra,
o
az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
o
a
hét
meghatározott
napján
szervezett
tömegsport
foglalkozások,
melyek
tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. •
Az iskola otthonban, napközi otthonban és a tanulószobán o
11.
a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
A nem szakrendszerő nevelés-oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályra
A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztésének törvényi háttere (1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak 2006. évi LXXI. módosításai) A törvény 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelı-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következıképpen alakulnak:
évfolyam
szakasz
oktatás szervezés módja
Szükséges pedagógiai képesítés
1-2. osztály
bevezetı
nem szakrendszerő
tanítói oklevél
3-4. osztály
kezdı
nem szakrendszerő
tanítói oklevél
5-6. osztály
alapozó
2008-2009
nem szakrendszerben
2009-2010
taníthat:
2010-2011
-
tanító szakkollégiummal
kötelezı órák min.
vagy mőveltségi
20%-a nem
területtel
szakrendszerő
-
tanító szakkollégium
(min. 4,5 óra/hét)
nélkül, ha 120 órás
2011-2012-es tanévtıl
képzést elvégezte
Kötelezı órák min. 25
-
tanár, szaktárgyában, ha
%-a nem
a 120 órás képzést
szakrendszerő
elvégezte
(min. 5,625 óra/hét) évi:208,125 óra 185 +23 óra bontásban
7-8. osztály
fejlesztı
szakrendszerő
tanár, szakképesítéssel
243/2003-as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai
307
Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az elıbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam szakasz nevelı-oktató munka legfıbb feladata 1-2. osztály bevezetı - óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása -
játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlıdési ütemét, érdeklıdését
3-4. osztály
kezdı
-
tanítási és tanulási folyamatok erısítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával
5-6. osztály
alapozó
-
kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése
-
az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerısítése
7-8. osztály
fejlesztı
-
a szakrendszerő oktatás elıkészítése
-
szakrendszerő oktatás
A nem szakrendszerő oktatás célja • Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. •
Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat.
•
Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat. Pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb.
•
Minden gyermeknek a neki megfelelı egyéni gondoskodást igyekszünk nyújtani.
A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályban azt a célt szolgálja, hogy • kezelni tudjuk az eltérı fejlettségi szintet elért tanulókat, •
megadja a lehetıséget arra, hogy lemaradó tanulóink beérjék társaikat, felzárkózzanak
•
megerısítsük azokat az egyéni képességeket, amelyek az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításhoz, az önálló tanuláshoz szükségesek. Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink
Fejlesztési cél személyiségfejlesztés, egyénhez
Megvalósítás lehetıségei differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés,
igazodó fejlesztés
egyéni fejlesztési terv készítése,
tehetségkibontakoztatás
differenciált óraszervezés, egyénre szabott szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló kutató és győjtımunkára ösztönzés, szakkörök szervezése,
felzárkóztatás segítése
differenciált óraszervezés, fejlesztı foglalkozások (fejlesztıpedagógus), korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok, egyéni gyakorló feladatok, tanulópárok szervezése
szociális hátrányok enyhítése
szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés a fejlesztı pedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz
308
A nem szakrendszerő oktatás lehetıségei iskolánkban, az 5-6. osztályban A nem szakrendszerő oktatás megszervezése: Iskolánk szerkezetébıl adódik, hogy az elkövetkezendı négy évben három, kettı, három, kettı 5. osztály kerül fel a felsı tagozatba. Mivel az iskolai összes törvényi óraszám növelésére nincs lehetıség, ezért ötödik osztály esetében elsısorban nem bontással, hanem osztályon belüli differenciált munkaszervezéssel lehet a nem szakrendszerő oktatás keretében az egyéni fejlesztést megoldani. Igaz párhuzamos osztályok esetén lehetıség van az osztályok párhuzamos bontására, külön választva a nem szakrendszerő oktatást és szakrendszerő oktatást igénylı tanulókat. Ez azonban megbontja az osztályközösséget, elkülönüléshez vezethet. Ezért iskolánkban, az 5-6. osztályban, a nem szakrendszerő oktatást osztálykeretben, belsı differenciálással, a megfelelı képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. Szükség esetén alkalmazzuk a sávosságot, tömbösítést, projekt napot, hetet az órák szervezésénél.
Személyi feltételek biztosítása: •
Végzettségek áttekintése:
tanítók szakkollégiumai és mőveltségi területei tanárok szakképesítései és 120 órás képzése
Határidı: befejezve •
Tanári végzettségő kollégáinknak – a költségvetés függvényében - biztosítjuk a 120 órás tanfolyamok elvégzését 1. lépésben a magyar és a matematika szakos kollégák számára 2007/2008-as tanév elsı felében 2 fı részére, 2008/2009-es tanév elsı felében 2-3 fı részére Határidı: 2008. dec.31
felelıs: igazgató
2. lépésben a többi szaktárgyat tanítók részére Határidı: 2011. aug 31. •
felelıs: igazgató
A szükséges továbbképzések érdekében módosítjuk a középtávú továbbképzési tervet, amelyben elsıdlegesen két területet helyezünk elıtérbe: - 120 órás továbbképzés „a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságainak elsajátítására” - mőveltségterületi képzés a kompetencia alapú nevelés-oktatásra
való
felkészítésre Távlati terv: a tantestület minden tagja képzett legyen arra, hogy szükség szerint részt vehessen a nem szakrendszerő oktatásban.
Iskolánkban az 5-6. osztályos nem szakrendszerő oktatásba leginkább bekapcsolható mőveltségi területek: -
Magyar nyelv és irodalom
-
Idegen nyelvi kommunikáció (angol, német)
-
Matematika
-
Természetismeret
-
Ének
309
-
Rajz
-
Testnevelés
Idıkeret felhasználása: (csak lehetıség) a tantárgyi eloszlás változhat tanévenként! Tanévek
Óraszám (minimum)
Tantárgyi eloszlás tervezet
2008-2009 2009-2010
1 óra matematika Heti 4,5 óra
1 óra magyar
2010-2011
1 óra idegen nyelv 0,5 óra rajz 0,5 óra ének 0,5 óra testnevelés 0,5 óra természetismeret 1,5 óra matematika 1,5 óra magyar
2011-2012 - tıl
Heti 5,625 óra 185+23 órára bontva
1 óra idegen nyelv 0,5 óra rajz 0,5 óra ének 0,5 óra testnevelés 0,5 óra természetismeret
A tantárgyi órák eloszlása az osztály összetételétıl függıen tanévenként változhat. Ezt a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza, amelyet minden évben szeptember 20-ig csatolunk a pedagógiai programhoz.
A nem szakrendszerő oktatásban kiemelten részesülık kiválasztásának szempontjai: A tanuló: •
4. osztály félévi szöveges értékelésben valamelyik tantárgyból „fejlesztésre szorul” értékelést kapott, •
a 4. osztályos központi OKÉV mérésen gyenge teljesítményt nyújtott,
•
a 4. osztályos év végi felmérésekben 60 % alatt teljesített,
•
az év végi olvasás felmérésen gyengén olvas, az olvasottakat nem érti.
A fejlesztendı területek közül a következık fejlettségét vizsgáljuk év végén: •
kommunikációs készség
•
olvasási készség, szövegértési készség
310
•
íráskészség és tempó
•
elemi számolási készség
•
problémamegoldó készség
•
rendszerezı készség
•
elemi kombinatív készség
•
szociális készség
Az ötödik osztályba lépés elıkészítése: •
A 4. osztályos osztályfınökök fejlesztési terv javaslatot készítenek azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidı:
•
május-június
A leendı 5.-es osztályfınök, valamint a leendı szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidı: május-június
•
A 4. osztályos osztályfınökök konzultáció keretében átadják a tanulók fejlesztési tervét az 5.-es osztályfınöknek. Határidı: június
•
Az 5. osztályban nem szakrendszerő oktatást végzı kollégákkal az 5. osztályos osztályfınök megbeszéli a fejlesztési tervet
12. Az önkormányzat nem biztosít saját jogkörében tanóra szervezésére felhasználható órakeretet (pl.: mindennapos testnevelés). 13. A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 2. § (10) bekezdése alapján meghatározott feladatok (fogyasztóvédelem, közlekedésre nevelés stb.) a következı tanórákon történnek a tananyagba beépítve: 1-4. évfolyamon: egészségtan, környezetismeret, rajz, technika 5–8. évfolyamon: egészségtan, osztályfınöki, rajz, technika. 14. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik.
Az
ellenırzés
kiterjedhet
a
régebben
tanult
tananyaghoz
kapcsolódó
követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom matematika, környezetismeret tantárgyakból a 2. és 4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó központi írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;
311
4. a) A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: •
a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik;
•
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írhatnak.
b) A többi tantárgynál a tananyagtól függıen lehetıség van írásbeli és szóbeli számonkérésre. 5. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık minél többször próbálják meg ellenırizni a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. (A
testnevelés
követelményeinek
elsajátítását
csak
gyakorlati
tevékenység
révén
ellenırizzük.) 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: •
Az elsı évfolyamon minden tartárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
•
A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.
•
Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet (kivéve, ha másik iskolába távozik):
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT 91 – 100 % érdemjegye
jeles ( 5 )
JÓL TELJESÍTETT 76 – 90 % érdemjegye
MEGFELELİEN TELJESÍTETT 51 – 75 % érdemjegye
közepes ( 3 )
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL 0 – 50 %
•
jó ( 4 )
érdemjegye elégséges ( 2 )
A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük.
8. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük.
312
9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Egészségtan, etika, mozgókép és médiaismeret tantárgyakból: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg értékelést alkalmazunk. 11. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévenként minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Érdemjegy Teljesítmény 0-33 %
elégtelen (1)
34-50 %
elégséges (2)
51-75 %
közepes (3)
76-90 %
jó (4)
91-100 %
jeles (5)
14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: -
negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, egészségtan, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika.
-
ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
-
hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, egészségtan.
-
hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.
313
nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,
-
matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika, mozgókép és médiaismeret. 15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 16. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
-
társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik;
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tıle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
nincs írásbeli intıje vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki: -
az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be;
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
-
feladatait nem minden esetben teljesíti;
-
elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva;
-
a közösség, az iskola szabályihoz nehezen alkalmazkodik;
-
igazolatlanul mulasztott;
314
-
osztályfınöki intıje van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend elıírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
315
- önálló
munkájában
figyelmetlen,
a
tanórán
többnyire
csak
figyelmeztetésre,
felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; - az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
22. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
napközis nevelıi dicséret,
-
osztályfınöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelıtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedı szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık.
c) az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d) Aki az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szerepel szaktanári vagy osztályfınöki dicséretben részesül.
316
e) Aki iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szerepel tanulók igazgatói dicséretben részesül. f)
Móricz-díj odaítélésére javasolható az a tanuló, aki 8 éven át jeles, vagy kitőnı eredményt ért el, és szaktárgyi, sport, kulturális, környezetvédelmi, közösségi munkáját hosszabb idın át eredményesen végzi.
g) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 23. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend elıírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
24. Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelıi figyelmeztetés;
-
osztályfınöki figyelmeztetés;
-
osztályfınöki intés;
-
osztályfınöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
-
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyrıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
11.3. KÁLMÁN LAJOS NOMH KADAFALVI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: •
HK2003 = a 2003. szeptemberétıl – a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv;
317
•
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.
ÉVFOLYAM
TANÉV 1. 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003
H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003
H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003
H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004
Óraterv 1-4. évfolyam óraterve
óraszám 2. félévi
óraszám Éves
óraszám 1. félévi
óraszám 2. félévi
óraszám Éves
óraszám 1. félévi
óraszám 2. félévi
óraszám Éves
óraszám csoport-
tanítási 20
20
-
20
20
-
20
20
-
22
23
-
-
és 8
8
296
8
8
296
8
8
296
7
7
259
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
37
-
Idegen nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
111
-
Matematika
4
5
166,5 5
4
166,5 4
4
148
3
3
111
-
Környezetismeret
1
1
37
1
37
1
37
2
2
74
-
Tantárgy
Kötelezı órák Magyar
nyelv
irodalom
1
318
1
bontás
óraszám 1. félévi
4. évfolyam
óraszám Éves
3. évfolyam
óraszám 2. félévi
2. évfolyam
1. félévi
1. évfolyam
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
2
55,5 1
1
37
-
Rajz
2
1
55,5
1
2
55,5
2
1
55,5 1
2
55,5
-
és 1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
-
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
-
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
832,5 -
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
777
21
777
21
777
23,5
Technika életvitel Testnevelés Kötelezı
tanítási 20
órák össz. Nem kötelezı (választható) tantárgy Egészségtan
1
Összes
21
1
-
869,5 -
felhasznált óra Az 1-4. osztály összes felhasznált óraszáma: 86,5 óra. Az 1. és 2. évfolyamon az 1. változat szerint, a 3. és 4. évfolyamon a 2. változat szerint terveztünk.
A Nat mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében
Jelen kerettantervi változat a Nat valamennyi mőveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A mőveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
A Nat mőveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom Mővészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) Matematika
Matematika
Informatika*
Informatika
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Ember a természetben
Környezetismeret
Ember és társadalom Mővészetek
Ének-zene
Ember és társadalom
319
Mővészetek
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
*Megjegyzés: Az Informatika mőveltségterület tanítási tartalmai alkalmazás jelleggel valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak.
22 23
25 25
4
4
148
4
4
148
3
4
2 3 4 1 2
2 3 4 2
74 111 148 1 18,5 1 74
2 3 3 1 2
2 3 3 1 1
74 111 111 1 37 1 55,5
2 3 3 1
1 1 1 3 1
1 2 1 2 1
37 55,5 37 92,5 37
23 22 832, 2 5
1 1 2 1 2 -
1 1 1 1 3 1
37 37 55,5 37 92,5 18,5
1 18,5 22 23 832, 2 5
Csoportbontás
8. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
23 22
7. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki óra Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelezı tanítási órák összesen
6. évfolyam Csoportbontás 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
5-8. évfolyam óraterve 5. évfolyam
25 25 4
3
2 3 3 1
129, 5 74 111 111 1 37 1
2 3 3 1
2 3 3 1
129, 5 74 111 111 1 37 1
1 2
2 1
55,5 55,5
2 1
1 2
55,5 55,5
1 2 1 1 1 2 1 1
2 1 1 1 1 3 -
55,5 55,5 37 37 37 92,5 18,5 18,5
2 1 1 1 3 -
1 2 1 1 2 1 1
55,5 55,5 37 18,5 18,5 92,5 18,5 18,5
1
1
37
25 25 925
2
25 25 925
2
Nem kötelezıen (választható) tantárgy Osztályfınöki 1 18,5 Informatika 1 18,5 Összes felhasznált 23 851 2 23 851 2 óra 5-8. osztály összes felhasznált óraszáma: 105 óra
320
1 25,5
18,5 943, 2 5
1
18,5 25,5 943, 2 5
A Nat mőveltségterületeinek rendszerében
megjelenése
az
5-8.
évfolyam
tantárgyi
A Nat mőveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan
Földünk – környezetünk
Földrajz
Mővészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport (tánc)
3. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson.
321
4. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II. 8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításában meghatározott tananyaggal és követelményekkel. (1. melléklet) 5. Iskolánkban a tanulók a 4. évfolyamtól idegen nyelvként az angol nyelvet tanulják. 6. Iskolánk a nem kötelezı (választható) tanítási órákon az 1-4. évfolyamon egészségtan tantárgy felvételét biztosítja, amelyhez az Egészséges Iskolák Hálózata ajánlásával készült, a Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolájának helyi tantervét változtatás nélkül adaptáljuk
.
7. Az osztályfınöki órák tananyaga, tematikája: 5.évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyő tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idıvel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidı helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelısségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvetı viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetıségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévı különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6.évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierıt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezık szerepét a jellem kialakulásában!
322
Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebbıl adódó jellemzıit! Ismerje az ember életszakaszainak fıbb általános jellemzıit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvetı magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bırápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bıvítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvetı közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!
7.évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztetı tényezık. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeirıl és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevıi örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentıségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erıt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsısegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Elırelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendıri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, fıútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Mirıl? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8.évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építı, romboló. Érdeklıdés, célok, akarat, én ideál, értékek. Önérzet,
323
önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterı, felelısség. Különbözıségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gıg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelı lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bőn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetıség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlıdése. Életkorok jellemzıi. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különbözı viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok fıbb jellemzıit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdıív, győjtımunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fı jellemzıit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetıségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítı pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetıségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklıdési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erıt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erıvel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építıiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklıdési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitőzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidı szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítıkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekrıl! Tudjon ezek hagyományainak megfelelıen viselkedni! 8.Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •
•
Az elsı-negyedik évfolyamon o
a heti három kötelezı testnevelés óra,
o
a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o
a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra,
o
az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
o
a
hét
meghatározott
napján
szervezett
tömegsport
foglalkozások,
tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. •
A napközi otthonban és a tanulószobán
324
melyek
o
a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
9. A nem szakrendszerő nevelés-oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályra A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztésének törvényi háttere
(1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak 2006. évi LXXI. módosításai) A törvény 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelı-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következıképpen alakulnak: évfolyam
szakasz
1-2. osztály 3-4. osztály 5-6. osztály
bevezetı kezdı alapozó
7-8. osztály
fejlesztı
oktatás szervezés módja nem szakrendszerő nem szakrendszerő 2008-2009 2009-2010 2010-2011 kötelezı órák min. 20%-a nem szakrendszerő (min. 4,5 óra/hét) 2011-2012-es tanévtıl Kötelezı órák min. 25 %-a nem szakrendszerő (min. 5,625 óra/hét) évi:208,125 óra 185 +23 óra bontásban
Szükséges pedagógiai képesítés tanítói oklevél tanítói oklevél nem szakrendszerben taníthat: - tanító szakkollégiummal vagy mőveltségi területtel - tanító szakkollégium nélkül, ha 120 órás képzést elvégezte - tanár, szaktárgyában, ha a 120 órás képzést elvégezte
szakrendszerő
tanár, szakképesítéssel
243/2003-as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel.
Az elıbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam szakasz nevelı-oktató munka legfıbb feladata 1-2. osztály bevezetı - óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása - játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlıdési ütemét, érdeklıdését 3-4. osztály kezdı - tanítási és tanulási folyamatok erısítése a tanulók
325
5-6. osztály
alapozó
-
7-8. osztály
fejlesztı
-
képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerısítése a szakrendszerő oktatás elıkészítése szakrendszerő oktatás
A nem szakrendszerő oktatás célja • • • •
Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat. Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat. Pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb. Minden gyermeknek a neki megfelelı egyéni gondoskodást igyekszünk nyújtani.
A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályban azt a célt szolgálja, hogy • kezelni tudjuk az eltérı fejlettségi szintet elért tanulókat, • megadja a lehetıséget arra, hogy lemaradó tanulóink beérjék társaikat, felzárkózzanak, • megerısítsük azokat az egyéni képességeket, amelyek az egyes tantárgyak követelményeinek elsajátításhoz, az önálló tanuláshoz szükségesek. Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink Fejlesztési cél személyiségfejlesztés, egyénhez igazodó fejlesztés tehetségkibontakoztatás
felzárkóztatás segítése
szociális hátrányok enyhítése
Megvalósítás lehetıségei differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés, egyéni fejlesztési terv készítése, differenciált óraszervezés, egyénre szabott szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló kutató és győjtımunkára ösztönzés, szakkörök szervezése, differenciált óraszervezés, fejlesztı foglalkozások (fejlesztıpedagógus), korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok, egyéni gyakorló feladatok, tanulópárok szervezése szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés a fejlesztı pedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz
A nem szakrendszerő oktatás lehetıségei iskolánkban, az 5-6. osztályban A nem szakrendszerő oktatás megszervezése: Iskolánk szerkezetébıl adódik, hogy az elkövetkezendı négy évben egy-egy 5. osztály kerül fel a felsı tagozatba. Mivel az iskolai összes törvényi óraszám növelésére nincs lehetıség, és nincs párhuzamos osztályunk sem, ezért az ötödik osztály esetében nem bontással, hanem osztályon belüli differenciált munkaszervezéssel lehet a nem szakrendszerő oktatás keretében az egyéni fejlesztést megoldani. Ezért iskolánkban, az 5-6. osztályban, a nem szakrendszerő oktatást osztálykeretben, belsı differenciálással, a megfelelı képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. Szükség esetén alkalmazzuk a tömbösítést, projekt-napot, -hetet az órák szervezésénél. Személyi feltételek biztosítása: • Végzettségek áttekintése: •
tanítók szakkollégiumai és mőveltségi területei tanárok szakképesítései és 120 órás képzése
Határidı: befejezve Tanári végzettségő kollégáinknak – a költségvetés függvényében - biztosítjuk a 120 órás tanfolyamok elvégzését 1. lépésben a magyar és a matematika szakos kollégák számára 2007/2008-as tanév során a fent említett két szakot tanító kollégák kerültek beiskolázásra.
326
Határidı: 2008. december 31. felelıs: intézményegység-vezetı 2. lépésben a többi szaktárgyat tanítók részére Határidı: 2011. augusztus 31. felelıs: intézményegység-vezetı • A szükséges továbbképzések érdekében módosítjuk a középtávú továbbképzési tervet, amelyben elsıdlegesen két területet helyezünk elıtérbe: - 120 órás továbbképzés „a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságainak elsajátítására”, - mőveltségterületi képzés a kompetencia alapú nevelés-oktatásra való felkészítésre. Távlati terv: a tantestület minden tagja képzett legyen arra, hogy szükség szerint részt vehessen a nem szakrendszerő oktatásban. Iskolánkban az 5-6. osztályos nem szakrendszerő oktatásba leginkább bekapcsolható mőveltségi területek: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - történelem - Ének - Technika - Testnevelés Idıkeret felhasználása: a tantárgyi eloszlás változhat tanévenként! Tanévek 2008-2009 2009-2010 2010-2011
2011-2012 - tıl
Óraszám (minimum) Heti 4,5 óra
Heti 5,625 óra 185+23 órára bontva
Tantárgyi eloszlás tervezet 1 óra matematika 1 óra magyar irodalom 1 óra magyar nyelvtan 1 óra testnevelés 1 óra technika 1,5 óra matematika 1 óra magyar irodalom 1 óra magyar nyelvtan 0,5 óra történelem 1 óra testnevelés 0,5 óra ének 0,5 óra technika
A tantárgyi órák eloszlása az osztály összetételétıl függıen tanévenként változhat. Ezt a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza, amelyet minden évben szeptember 20-ig csatolunk a pedagógiai programhoz. A nem szakrendszerő oktatásban kiemelten részesülık kiválasztásának szempontjai: A tanuló: • 4. osztály félévi szöveges értékelésben valamelyik tantárgyból „fejlesztésre szorul” értékelést kapott, • a 4. osztályos központi OKÉV mérésen gyenge teljesítményt nyújtott, • a 4. osztályos év végi felmérésekben 60 % alatt teljesített, • az év végi olvasás felmérésen gyengén olvas, az olvasottakat nem érti. A fejlesztendı területek közül a következık fejlettségét vizsgáljuk év végén: • kommunikációs készség, • olvasási készség, szövegértési készség, • íráskészség és tempó, • elemi számolási készség, • problémamegoldó készség, • rendszerezı készség, • elemi kombinatív készség, • szociális készség.
327
Az ötödik osztályba lépés elıkészítése: • • • •
A 4. osztályos osztályfınök fejlesztési terv javaslatot készít azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidı: május-június A leendı 5-es osztályfınök, valamint a leendı szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidı: május-június A 4. osztályos osztályfınök konzultáció keretében átadják a tanulók fejlesztési tervét az 5-es osztályfınöknek. Határidı: június Az 5. osztályban nem szakrendszerő oktatást végzı kollégákkal az 5. osztályos osztályfınök megbeszéli a fejlesztési tervet.
Kiemelt fejlesztési területek: (kulcskompetenciák) • anyanyelvi kommunikáció, • idegen nyelvi kommunikáció, • matematikai kompetenciák, • természettudományos kompetenciák, • digitális kompetencia, • hatékony és önálló tanulás kompetenciája, • szociális és állampolgári kompetenciák, • kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetenciák, • esztétikai és mővészeti kompetenciák. 10.Az önkormányzat nem biztosít saját jogkörében tanóra szervezésére felhasználható órakeretet (pl.: mindennapos testnevelés). 11.A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 2. § (10) bekezdése alapján meghatározott feladatok (fogyasztóvédelem, közlekedésre nevelés, stb.) a következı tanórákon történnek a tananyagba beépítve: 1-4. évfolyamon: egészségtan, környezetismeret, rajz, technika 5–8. évfolyamon: egészségtan, osztályfınöki, rajz, technika.
1.
12. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését.
2.
Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsı-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
4.
A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: • a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A többi tantárgynál a tananyagtól függıen lehetıség van írásbeli és szóbeli számonkérésre.
5. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.
328
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: • Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. • Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet (kivéve, ha másik iskolába távozik): • kiválóan teljesített 91-100 %, érdemjegye → jeles (5), • jól teljesített 76-90 %, érdemjegye → jó (4), • megfelelıen teljesített 51-75 %, érdemjegye → közepes (3), • felzárkóztatásra szorul 0-50 %, érdemjegye → elégséges (2). • A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. 8.
Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. Az ehhez szükséges kidolgozott értékelı lapokat változtatás nélkül a Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolájának helyi tantervébıl adaptáljuk.
9.
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
10.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
11.
A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévenként minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie.
12.
A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfınök havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
13.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény Érdemjegy 0- 33 %: elégtelen (1) 34- 50 %: elégséges (2) 51- 75 %: közepes (3) 76- 90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) Egészségtan, etika, mozgókép és médiaismeret tantárgyakból jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg értékelést alkalmazunk.
14.
A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre:
329
•
negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, egészségtan, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, egészségtan. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.
• • • •
15.
A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
16.
A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
17.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık:
a)
Példás (5) az a tanuló, aki: • • • • • • • • •
b)
Jó (4) az a tanuló, aki: • • • • • •
c) • • • • • •
a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása;
a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intıje vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott;
330
•
osztályfınöki intıje van. d)
• • • • • • •
Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
18.
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
19.
A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
20. a)
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló, aki:
• • • • • •
képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b)
• • • •
Jó (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.
• c)
Változó (3) az a tanuló, akinek:
• • • • •
tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d)
Hanyag (2) az a tanuló, aki:
331
• • • • • • •
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21.
Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.
22. a)
Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelıi dicséret, osztályfınöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelıtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedı szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 24. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend elıírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 25. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés; • napközis nevelıi figyelmeztetés; • osztályfınöki figyelmeztetés; • osztályfınöki intés; • osztályfınöki megrovás; • igazgatói figyelmeztetés; • igazgatói intés;
• • • • •
• • • • • b) • • • • c) d) e) f)
332
• igazgatói megrovás; • tantestületi figyelmeztetés; • tantestületi intés; • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 11.4. KÁLMÁN LAJOS NOMH MÉNTELEKI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és követelmények 1.1.Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: •
HK2001
= a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv;
•
HK2003
= a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának
csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; •
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.
TANÉV 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011
1. 2. Bevezetı szakasz
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdı szakasz Alapozó szakasz
7. 8. Fejlesztı szakasz
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
2011-2012 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 Iskolai szinten az elıírt tananyagot és követelményeket a fenti dokumentumok tartalmazzák és szabályozzák.
1.2. Óraterv 1-4. évfolyam óraterve Éves óraszám
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
Éves óraszám
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
4 4 5 -
148 148 166,5 -
4 4 5 -
4 4 4 -
148 148 166,5 -
4 4 4 -
4 4 4 -
148 148 148 -
3 4 3 3 1
3 4 3 4 1
333
Éves óraszám
2. félévi óraszám
4 4 4 -
4. évfolyam
1. félévi óraszám
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika
3. évfolyam
Éves óraszám
Tantárgy
2. évfolyam
2. félévi óraszám
1. évfolyam 1. félévi óraszám
26.
111 148 111 129,5 37
Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelezı tanítási órák összesen
1 1 2
1 1 1
37 37 55,5
1 1 1
1 1 2
37 37 55,5
1 1 2
2 1 1
55,5 37 55,5
2 1 1
2 1 1
74 37 37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
832,5
Nem kötelezı (választható) tantárgy Egészségtan 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 Összes 21 777 21 777 21 777 23,5 869,5 felhasznált óra 1-4. osztály összes felhasznált óraszáma: 86,5 óra 1. és 2. évfolyamon az 1. változat szerint 3. és 4. évfolyamon a 2. változat szerint terveztünk A Nat mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen kerettantervi változat a Nat valamennyi mőveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A mőveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat mőveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Mővészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
Informatika*
Informatika
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Ember a természetben Ember és társadalom
Környezetismeret
Mővészetek Ember és társadalom
Ének-zene
Mővészetek
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben
Technika és életvitel
Testnevelés és sport Testnevelés és sport *Megjegyzés: Az Informatika mőveltségterület tanítási tartalmai alkalmazás jelleggel valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak.
Kötelezı tanítási órák Magyar nyelv és 4 irodalom (dráma) Történelem 2 Idegen nyelv 3 Matematika 4 Informatika Természetismeret 2
Éves Óraszám
2. félévi óraszám
8. évfolyam 1. félévi óraszám
Éves óraszám
2. félévi óraszám
7. évfolyam 1. félévi óraszám
Éves óraszám
2. félévi óraszám
5-8. évfolyam óraterve 6. évfolyam 1. félévi óraszám
Éves óraszám
2. félévi óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám
5. évfolyam
4
148
4
4
148
4
4
148
4
4
148
2 3 4 1 2
74 111 148 18,5 74
2 3 3 1 2
2 3 4 1 2
74 111 129,5 37 74
2 3 3 1 -
2 3 3 1 -
74 111 111 37 -
2 3 3 1 -
2 3 3 1 -
74 111 111 37 -
334
és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfınöki óra Etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Kötelezı tanítási órák összesen
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
2
1
55,5
-
-
-
-
-
-
2
1
55,5
1
2
55,5
1 2
1 1
37 55,5
1 1 1
1 1 1
37 37 37
1 2 1 -
2 1 1 1
55,5 55,5 37 18,5
2 1 1 1
1 2 1 -
55,5 55,5 37 18,5
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
-
18,5
3 1 -
2 1 -
92,5 37 -
2 1 -
3 -
92,5 18,5 -
3 1 -
2 1
92,5 18,5 18,5
2 1
3 1 -
92,5 18,5 18,5
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
18,5
23
22
832,5
22
23
832,5
25
25
925
25
25
925
18,5
-
1
18,5
1
-
18,5
Nem kötelezı (választható) tantárgy Informatika 1 18,5 Osztályfınöki 1 Összes 23 23 851 felhasznált óra 5-8. osztály összes felhasznált óraszáma: 97 óra
943,5
25,5
943,5
25,5
943,5
A Nat mőveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében A Nat mőveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Élı idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan
Földünk – környezetünk
Földrajz
Mővészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport (tánc)
1.3. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson.
1.4. Iskolánkban a tanulók a 4. évfolyamtól idegen nyelvként az angol nyelv tanulását választhatják 1.5. Iskolánk a nem kötelezı (választható) tanítási órákon, az 1-4. évfolyamon egészségtan tantárgy felvételét biztosítja, amelyhez az Egészségesebb Iskolák Hálózata ajánlásával készült, a Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolájának helyi tantervét változtatás nélkül adaptáljuk.
335
1.6. A kompetencia alapú oktatás implementációja A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerő tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása: •
•
•
Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Matematika” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával az „Angol idegen nyelv” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú programcsomag alkalmazása .
Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása •
Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Mővészetek mőveltségterület” esetében valósítjuk meg.
Oktatási programok, újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetése: •
Az implementációs tevékenységet segítı, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, drámapedagógia, múzeum pedagógia stb.
IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: •
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.
A hátrányos helyzető és SNI tanulók esélyegyenlıségének javítása: •
A hátrányos helyzető gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényő gyerekek, integrálását elısegítı programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a lemorzsolódás és kirekesztıdés megelızését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.
•
A pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés-oktatás átfogó szintjén.
Megismert „Jó gyakorlatok” intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása: • • •
„Jó gyakorlatok” intézményi honosítása, adaptációja, integrálása az intézményi dokumentumokba, a napi nevelı-oktató munkába. Intézmények közötti szakmai együttmőködések, referencia intézményekkel való együttmőködés kialakítása. Az intézmény saját innovációinak továbbvitele, szükség esetén korrekciója, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése.
336
A helyi tanterv a TÁMOP 3. 1. 4 program szerinti módosított tantárgyi rendszert (mőveltség terület tantárgyi bontás nélküli oktatása stb.), illetve óraszámokat nem tartalmazza. Ezért a program fenntartási idıszakára (2014/2015 tanévig) a konkrét pályázati kötelezettségekhez kapcsolódó tantárgyszerkezeti szabályozást az iskola adott tanévi munkatervében kívánjuk megjeleníteni: • • • •
aktuális tantervek átdolgozása mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása moduláris oktatási program (tantárgy, osztály, értékelés) projekt, témahét
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Implementáció éve
Célok, indikátormutatók
2009/2010
Fenntarthatóság 2010/2011
2011/12
2012/13
2013/14
2014/15
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+
+
+
+
+
+
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
+
+
+
+
+
+
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerő oktatásban (5-%)
5
mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
+
+
+
+
+
+
digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)
25
25
25
25
25
25
1.7. A tanítási órákon való részvétel rendje: Iskolánk helyi tantervének teljesítése a választható órákon való részvétellel teljesíthetı, ezért az iskolába való beiratkozás a választható tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Errıl a beiratkozás elıtt tájékoztatjuk a szülıket a következı módon: •
Tájékoztató szülıi értekezletet tartunk májusban, ahol tájékoztatjuk a leendı elsı osztályosok szüleit az iskola pedagógiai programjáról, kiemelt pedagógiai területeirıl és óratervérıl, valamint a dokumentumok elérhetıségérıl (honlap, könyvár).
•
Az iskola honlapján közzé tesszük az iskola Pedagógiai Programját, Helyi tantervét, tantárgyi struktúráját, kötelezı és választott óraszámait.
•
Írásbeli tájékoztatót kapnak a szülık az iskola óratervérıl beiratkozás elıtt.
1.8. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatása, fejlesztése a 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2.sz. melléklet irányelvei alapján történik.
337
Az önkormányzat nem biztosít saját jogkörében tanóra szervezésére felhasználható órakeretet (pl.: mindennapos testnevelés). A 243/2003.
(XII.17.) Kormányrendelet 2. § (10) bekezdése alapján meghatározott feladatok
(fogyasztóvédelem, közlekedésre nevelés stb.) a következı tanórákon történnek a tananyagba beépítve: 1-4. évfolyamon: egészségtan, környezetismeret, rajz, technika 5–8. évfolyamon: egészségtan, osztályfınöki, rajz, technika.
1.9 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •
Az elsı-negyedik évfolyamon o
a heti három kötelezı testnevelés óra,
o
a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás, tömegsport foglalkozások
•
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o
a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra,
o
az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
o
a
hét
meghatározott
napján
szervezett
tömegsport
foglalkozások,
melyek
tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. •
A napközi otthonban és a tanulószobán o
a játékos, egészségfejlesztı testmozgás.
1.10.A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése 5-6. évfolyamra A Kt. 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelı-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következıképpen alakulnak: évfolyam
szakasz
oktatás szervezés
Szükséges pedagógiai
módja
képesítés
1-2. osztály
bevezetı
nem szakrendszerő
tanítói oklevél
3-4. osztály
kezdı
nem szakrendszerő
tanítói oklevél
5-6. osztály
alapozó
2008-2009
nem szakrendszerben
2009-2010
taníthat:
2010-2011
-
tanító szakkollégiummal
kötelezı órák min.
vagy mőveltségi
20%-a nem
területtel
szakrendszerő
-
tanító szakkollégium nélkül, ha 120 órás
(min. 4,5 óra/hét)
képzést elvégezte 2011-2012-es tanévtıl:
338
-
tanár, szaktárgyában, ha
Kötelezı órák min. 25
a 120 órás képzést
%-a nem
elvégezte
szakrendszerő (min. 5,625 óra/hét) évi:208,125 óra
7-8. osztály
fejlesztı
szakrendszerő
tanár, szakképesítéssel
243/2003-as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. A kulcskompetenciák megalapozása és megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az elıbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam 1-2. osztály
szakasz bevezetı
nevelı-oktató munka legfıbb feladata -
óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása
-
játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlıdési ütemét, érdeklıdését
3-4. osztály
kezdı
-
tanítási és tanulási folyamatok erısítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával
5-6. osztály
alapozó
-
kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése
-
az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerısítése
7-8. osztály
fejlesztı
-
a szakrendszerő oktatás elıkészítése
-
szakrendszerő oktatás
A nem szakrendszerő oktatás célja •
Azon kompetenciák (kulcskompetenciák, képesség-együttesek) fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást.
•
Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat.
•
Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat. Pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb.
•
Minden gyermeknek a neki megfelelı egyéni gondoskodást igyekszünk nyújtani.
A nem szakrendszerő oktatás kiterjesztése az 5-6. osztályban azt a célt szolgálja, hogy •
kezelni tudjuk az eltérı fejlettségi szintet elért tanulókat,
•
megadja a lehetıséget arra, hogy lemaradó tanulóink beérjék társaikat, felzárkózzanak
•
megerısítsük
azokat
az
egyéni
képességeket,
amelyek
az
követelményeinek elsajátításhoz, az önálló tanuláshoz szükségesek. Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink Fejlesztési cél
Megvalósítás lehetıségei
339
egyes
tantárgyak
személyiségfejlesztés, egyénhez
differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés,
igazodó fejlesztés
egyéni fejlesztési terv készítése,
tehetségkibontakoztatás
differenciált óraszervezés, egyénre szabott szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló kutató és győjtımunkára ösztönzés, szakkörök szervezése,
felzárkóztatás segítése
differenciált óraszervezés, fejlesztı foglalkozások (fejlesztıpedagógus), korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok, egyéni gyakorló feladatok, tanulópárok szervezése
szociális hátrányok enyhítése
szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés a fejlesztı pedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz
A nem szakrendszerő oktatás lehetıségei iskolánkban, az 5-6. osztályban A nem szakrendszerő oktatás megszervezése: Iskolánkban minden évfolyamon egy osztály van. Az SNI gyermekek aránya 20-25%-os, akiket integráltan fejlesztünk. A fenti körülmények miatt a nem szakrendszerő ellátást csak az órák béli differenciálással tudjuk megvalósítani. Amennyiben bıvíteni tudjuk a humánerıforrásunkat, a differenciálást a nem szakrendszerő ellátás keretében az osztályokban egyszerre két pedagógus jelenlétével illetve csoportbontással kívánjuk megoldani. Tehát
az
5-6.
osztályban,
a
nem
szakrendszerő
oktatást
osztálykeretben,
belsı
differenciálással, a megfelelı képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. Szükség esetén projekt napot, hetet szervezünk az osztályok számára.
Személyi feltételek biztosítása: •
Végzettségek áttekintése:
tanítók szakkollégiumai és mőveltségi területei tanárok szakképesítései és 120 órás képzése
Határidı: befejezve •
1. lépésben a tanári végzettségő kollégák 120 órás képzése magyar és matematika tantárgyból Határidı: 2008. augusztus 31. – befejezve. 2. lépésben a többi szaktárgyat tanítók részére a megfelelı továbbképzés elvégzése.
340
Határidı: 2011. augusztus 31. Felelıs: intézményegység-vezetı •
A szükséges továbbképzések érdekében módosítjuk a középtávú továbbképzési tervet, amelyben elsıdlegesen két területet helyezünk elıtérbe: - 120 órás továbbképzés „A 6-12 éves korosztály életkori sajátosságainak elsajátítására” - mőveltségterületi képzés a kompetencia alapú nevelés-oktatásra való felkészítésre
Távlati terv: a tantestület minden tagja képzett legyen arra, hogy szükség szerint részt vehessen a nem szakrendszerő oktatásban.
Iskolánkban az 5-6. osztályos nem szakrendszerő oktatásba leginkább bekapcsolható mőveltségi területek: -
Anyanyelv és irodalom
-
Idegen nyelvi kommunikáció (angol)
-
Matematika
-
Ember és természet
-
Mővészetek
-
Testnevelés és sport
-
Informatika
Idıkeret felhasználása: Tanévek
Óraszám
Tantárgyi eloszlás tervezet
2008-2009
Kötelezı órák min. 20%-a:
1 óra matematika
2009-2010
heti 4,5 óra
1 óra magyar
2010-2011
1 óra idegen nyelv 1 óra természetismeret 0,5 óra rajz Kötelezı órák min. 25%-a:
1 óra matematika 1 óra magyar
2011-2012 - tıl
(kötelezı órák: 5,625
1 óra idegen nyelv
nem kötelezı órák: 1,375)
1 óra természetismeret 0,5 óra rajz 0,5 óra testnevelés 0,5 óra ének
A tantárgyi órák eloszlása és milyensége az osztály összetételétıl függıen tanévenként változhat.
341
Ezt a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza, amelyet minden évben szeptember 20-ig csatolunk a pedagógiai programhoz.
A nem szakrendszerő oktatásban kiemelten részesülık kiválasztásának szempontjai: A tanuló: •
4. osztály félévi szöveges értékelésben valamelyik tantárgyból „fejlesztésre szorul” értékelést kapott, •
a 4. osztályos központi OKÉV mérésen gyenge teljesítményt nyújtott,
•
a 4. osztályos év végi felmérésekben 60 % alatt teljesített,
•
az év végi olvasás felmérésen gyengén olvas, az olvasottakat nem érti.
A fejlesztendı területek közül a következık fejlettségét vizsgáljuk év végén: •
kommunikációs készség
•
olvasási készség, szövegértési készség
•
íráskészség és tempó
•
elemi számolási készség
•
problémamegoldó készség
•
rendszerezı készség
•
elemi kombinatív készség
•
szociális készség
Az ötödik osztályba lépés elıkészítése: •
A 4. osztályos osztályfınök fejlesztési terv javaslatot készít azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidı:
•
május-június
A leendı 5.-es osztályfınök, valamint a leendı szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidı: május-június
•
A 4. osztályos osztályfınök konzultáció keretében átadják a tanulók fejlesztési tervét az 5.es osztályfınöknek. Határidı: június
•
Az 5. osztályban nem szakrendszerő oktatást végzı kollégákkal az 5. osztályos osztályfınök megbeszéli a fejlesztési tervet.
342
Kiemelt fejlesztés területek: (kulcskompetenciák) •
Anyanyelvi kommunikáció
•
Idegen nyelvi kommunikáció
•
Matematikai kompetenciák
•
Természettudományos kompetenciák
•
Digitális kompetencia
•
Hatékony és önálló tanulás kompetenciája
•
Szociális és állampolgári kompetenciák
•
Kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetenciák
•
Esztétikai és mővészeti kompetenciák
Értékelési rendszer a nem szakrendszerő oktatásban: A tanulók értékelése iskolánkban az alábbi módokon történik: •
Diagnosztikus értékelés : megbízható adatként szolgál a pedagógus differenciált fejlesztı tevékenységhez.
•
Fejlesztı értékelés : a gyermek önmagához mért fejlıdésére irányul, mely folyamatos, gyakori interakció a tanulási igények meghatározására és a tanítási módszerek megválasztására.
•
Minısítı értékelés: folyamatos, szóban és írásban szövegesen történik.
Az értékelés során figyelembe vesszük: •
a tanuló egyéni fejlıdési ütemét a képességek, alapkészségek, személyes minıségek stb. tekintetében,
•
szociokulturális körülményeit,
•
adottságait, képességeit, lehetıségeit mennyire használja ki,
•
a fejlesztés során történt-e változás.
Az értékelés szempontjai: •
önmagához viszonyított fejlıdése a kiemelt fejlesztési területeken,
•
a tanuláshoz való viszonya,
•
az önálló ismeretszerzés képességének szintje,
•
az egyéni tanulási technikák ismeretének, alkalmazásának szintje,
•
teljesítménye a helyi és az országos standardhoz viszonyítva,
•
teljesítményének egyenletessége,
•
az ismeretek alkalmazási szintje,
•
munkafegyelme,
•
a társakkal való együttmőködés minısége,
•
érzelmi élete és a társas kapcsolatok fejlettségének szintje,
•
kreativitásának, problémamegoldó képességének fejlettsége,
343
•
a kezdeményezı képessége, kockázatvállalása, döntéshozatala,
•
önértékelése.
Az értékelés területei: •
A bevezetı és kezdı szakaszban kialakított és megszerezhetı tudástartalmak mélysége;
•
Az alapkészségek és képességek egyéni szintje: - az olvasás gyakorlottsága, - az olvasási készség kiépültsége, - az írásminıség gyakorlottsága, - helyesírása, - szövegalkotása, - az elemi számolási képessége, - az elemi rendszerezı képessége, - tájékozódása térben és idıben, - kommunikációs képessége;
•
az alkalmazás minısége és szintje a megismerési folyamatokban: - a gondolkodási mőveletekben (ítéletalkotás, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, összehasonlítás, rendszerezés stb.);
•
az önálló ismeretszerzés foka;
•
a személyiségben (motiváció, felelısség stb.) bekövetkezett változások.
Értékelési idıszakok: Év elején: - írásban diagnosztikai mérések végzése, - szóban ( pl.: hangos olvasás) - információszerzés a tanulót 4. osztályban tanító pedagógusoktól. Félévkor: - fejlesztı és minısítı értékelések, melyek során szerzett információk ismeretében tervezhetı meg a további fejlesztési irány Év végén: - mint félévkor
A mérésben alkalmazott eszközök és eljárások: Az elsajátítás szintjét a fejlesztési szakaszok végén ismételt méréssel állapítjuk meg. A méréseket az év elejivel azonos, de más tartalmú mérılapokkal végezzük A tanulók fejlettségi szintjérıl a Fejlesztı értékelés füzetben adunk tájékoztatást az egyes fejlesztési szakaszok végén.
344
Az eredmények rögzítése és az errıl történt tájékoztatás minden esetben azonos eszközökkel és módon történik. 11.11. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése
1.
Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi
munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2.
Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
3.
A tanév végén a pedagógiai munka hatékonyságának vizsgálata, illetve az alapképességek
fejlıdésének követése céljából felmérést végzünk magyar nyelv (helyesírás), magyar irodalom (szövegértés), matematika tantárgyakból, valamint felmérjük a hangos olvasást. 4.
A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,
környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenırzésénél: •
a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik;
•
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
•
az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak 2 héten belül ki kell javítania, és az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell. (További szabályozások a Házirend „Tanulók jogai” részben találhatók)
5.
A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a
követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: •
az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
•
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) 6.
A beszámoltatás iskolánkban érvényesülı sajátosságai.
Alapelvek a tanulók beszámoltatásakor, értékelésekor: •
Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének
•
Tantárgytól függetlenül kiemelkedı szerepet szánunk a szép, helyes magyar beszédnek
•
A személyiség fejlesztésében az önértékelési képesség kialakítása fontos cél
•
Az önálló tanulás képességének kialakítását tekintjük kiemelt fontosságúnak
•
Figyelembe vesszük, hogy a tanulók tudása, képességei, eredményei milyen irányú változást mutatnak – fejlıdtek-e vagy hanyatlottak
•
A hozzáadott értéket tekintjük a fejlıdés legfıbb mértékének
345
•
Az egyes tantárgyak értékelése alól felmentett tanuló értékelését írásos szöveggel végezzük
•
A magántanuló a pedagógiai programban megjelölt tantárgyakból vizsgázik
7.
Az ismeretek számonkérésének követelményei az iskola pedagógiai programjában (helyi
tantervében) meghatározottak szerint a tantárgyi tantervek követelményrendszerében részletezettek. Projekt, témahét értékelése: A hagyományos órakeret felbontásával jár a projektmunka, amely során komplex készségfejlesztést valósíthatunk meg indirekt módon, mivel célja nem a tanulás, hanem a produktív tevékenység, a megtanultak alkotó módon való alkalmazása. A projektmunka nagy elınye, hogy lehetıséget nyújt a tanulók önálló munkavégzésére, a különbözı tantárgyak közötti kapcsolatteremtésre, az ismeretek integrálására, a kooperatív módszerek alkalmazására, a megszokott szervezési formák megváltoztatására. A projektmunka lényege a problémamegoldás és a kommunikáció, így a problémamegoldással kapcsolatban fejlıdik a nyelvtanulók döntéshozási, érvelési, szervezıképességi, vitatkozási kompetenciája, növeli a társas érzékenységüket. A projekt értékelésének szempontjai lehetnek: •
önálló munkavégzés mértéke,
•
szabad véleményalkotás foka,
•
együttmőködés mértéke,
•
saját ötletek bekerülése a folyamatba,
•
vitakészség,
•
kitartás a munkában, stb.
Értékelés célja: •
Minısítı és fejlesztı értékelés együttes alkalmazása.
•
Minél konkrétabb és személyre szólóbb legyen.
•
A gyermek egész személyiségének együttes fejlıdésére koncentráljon.
Az értékelés típusai: o
Önértékelés
o
Társértékelés
o
Projektfolyamat értékelése
o
Projekttermék értékelése
o
Projektprezentáció értékelése
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: Tanítási év közben: •
Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
•
A 2-4. évfolyamon szövegesen értékeljük a készségtárgyakat: rajz, ének, technika, testnevelés. A többi tantárgyból évközben érdemjegyekkel történik az értékelés.
Félévkor és tanév végén:
346
•
Az 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A 4. évfolyamon tanév végén a tanulók teljesítményét osztályzattal minısítjük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet:
8.
•
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
•
JÓL TELJESÍTETT
•
MEGFELELİEN TELJESÍTETT
•
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint negyedik
évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük, mely megegyezik a Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolájéval. 9.
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során
szerzett érdemjegyek illetve negyedik évfolyamon a szerzett szöveges minısítés alapján és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
11.
A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból
egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12.
A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az
értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök kéthavonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
13.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók
írásbeli témazáró dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:
14.
Teljesítmény:
Érdemjegy:
Szöveges értékelés:
0-33 %
elégtelen (1)
felzárkóztatásra szorul
34-50 %
elégséges (2)
felzárkóztatásra szorul
51-75 %
közepes (3)
megfelelıen teljesített
76-90 %
jó (4)
jól teljesített
91-100 %
jeles (5)
kiválóan teljesített
A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért
eredmények kerülnek minısítésre: -
magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika,
347
informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
15.
A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik
évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minısítéseket illetve osztályzatokat használjuk.
16.
A tanulók magatartásának értékelésére az 1-3. évfolyamon félévkor és tanév végén, a 4.
évfolyamon félévkor szöveges értékelést adunk. 17.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık:
a.
Példás (5) az a tanuló, aki: •
a házirendet betartja;
•
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
•
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
•
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
•
tisztelettudó;
•
társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan elızékenyen, segítıkészen viselkedik;
•
az osztály és az iskola közösség életében aktívan részt vesz;
•
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
•
nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása;
b.
Jó (4) az a tanuló, aki: •
a házirendet betartja;
•
a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
•
feladatait a tıle elvárható módon teljesíti;
•
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
•
az osztály-vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
•
nincs írásbeli intıje vagy megrovása.
c.
Változó (3) az a tanuló, aki: •
az iskola házirend elıírásait nem minden esetben tartja be;
•
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
•
feladatait nem minden esetben teljesíti;
•
elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva;
•
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
•
igazolatlanul mulasztott;
•
osztályfınöki intıje van.
d.
Rossz (2) az a tanuló, aki: •
a házirend elıírásait sorozatosan megsérti;
•
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
348
•
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
•
társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
•
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
•
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
•
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
19.
A tanulók szorgalmát az 1-3. évfolyamon
félév és a tanítási év végén, és 4. évfolyamon
félévkor az osztályfınök szöveges értékeléssel minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
20.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a. Példás (5) az a tanuló, aki: •
képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
•
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
•
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
•
munkavégzése pontos, megbízható;
•
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
•
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b. Jó (4) az a tanuló, aki: •
képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
•
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
•
a tanórákon többnyire aktív;
•
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti;
•
taneszközei tiszták, rendezettek.
c. Változó (3) az a tanuló, akinek: •
tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl;
•
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
•
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
•
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
349
•
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dogozik.
d. Hanyag (2) az a tanuló, aki: •
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében;
•
az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
•
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
•
feladatait többnyire nem végzi el;
•
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
•
a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
•
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten •
példamutató magatartást tanúsít,
•
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
•
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
•
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt,
•
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.
22. Az iskolai jutalmazás formái:
a. Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: •
szaktanári dicséret,
•
osztályfınöki dicséret,
•
igazgatói dicséret,
•
nevelıtestületi dicséret.
b. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén •
szaktárgyi teljesítményért,
•
példamutató magatartásáért,
•
kiemelkedı szorgalomért,
•
példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık.
350
c. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át.
d. Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek.
e. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
f.
A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói
közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
24. Azt a tanulót, aki •
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
•
vagy a házirend elıírásait megszegi,
•
vagy igazolatlanul mulaszt,
•
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
25. Az iskolai büntetések formái: •
szaktanári figyelmeztetés;
•
napközis nevelıi figyelmeztetés;
•
osztályfınöki figyelmeztetés;
•
osztályfınöki intés;
•
osztályfınöki megrovás;
•
igazgatói figyelmeztetés;
•
igazgatói intés;
•
igazgatói megrovás;
•
tantestületi figyelmeztetés;
•
tantestületi intés;
•
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
351
12. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Intézményben a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter
hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott
taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskolák helyi tanterve alapján. 3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: •
A taneszköz feleljen meg az iskolák helyi tantervének!
•
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
•
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
•
A programcsomagok alkalmazásához szükséges tankönyvek kiválasztását a szaktanár javaslatára az intézményegység-vezetı dönti el.
5. Az intézmény arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolák könyvtárai számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.
352
13. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A nevelık a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén bármely tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
•
magántanuló volt.
5. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
353
14.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
1. Iskolák a beiskolázási körzetükbıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: •
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
•
a szülı személyi igazolványát;
•
a gyermek lakcímkártyáját;
•
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
•
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
•
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
•
szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: •
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
•
a szülı személyi igazolványát;
•
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
•
az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskolák helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskolák beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.)
354
15. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
Intézményünkben
a
házi
feladatok
meghatározásával
kapcsolatosan
az
alábbi
szabályok
érvényesülnek: •
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
•
az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
•
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
•
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.
A szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségének aránya feleljen meg a korosztály számára meghatározott idıkeretnek.
Az iskola átfogó nevelési-oktatási fejlesztési feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa tanulni. A szakórákon túl elsıdlegesen a napközi, a tanulószoba biztosíthatja a megfelelı tanulási módszereknek, az egyes tantárgyak tanulási technikájának elsajátítását. Célunk elısegíteni, hogy a tanulók legyenek képesek: - az önálló tanulásra, - az egész életen át végzett önmővelésre, - a tantervi követelmények elsajátítására, - a tanult ismeretek önálló alkalmazására, - a tanulás motívumainak és technikájának állandó fejlesztésére, - az egyéni érdeklıdés és képességek formálására, - a tehetség kibontakoztatására. Alapvetı elvárás, hogy a napközis nevelı: - ismerje és vegye figyelembe a tantervei követelményeket, - folyamatosan tartsa a kapcsolatot a gyermekeket tanító pedagógusokkal, - ismerje a gyermekek képességeit, tanulási módszereit, - ismerje csoportjának fejlettségi színvonalát, - biztosítson elegendı idıt a felkészülésre, - úgy nyújtson segítséget a házi feladatok elkészítéséhez, hogy ne akadályozza az önállóság fejlıdését, - gondoskodjék a gyenge tanulmányi eredményő tanulókkal való egyéni differenciált foglalkozásról, a hátránnyal indulók felzárkóztatásáról, - a tanulót szoktassa a rendelkezésre álló idı hatékony kihasználására. A csoportot vezetı pedagógus tehát naponta szervezze meg és ellenırizze a tanulási folyamatot. Törekedjen arra, hogy a tanulási idıben a gyerekek valamennyi iskolai feladatukat elkészítsék. A tanulási idı szakaszai: 1. Elıkészítés
355
2. Szervezés 3. Tervezés 4. Önálló tanulás 5. Ellenırzés, értékelés
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ismeretek elsajátításának mértékérıl folyamatos szóbeli és írásbeli számonkéréssel gyızıdünk meg. Tapasztalatunk szerint az általános iskolás korosztálynál ez a legcélravezetıbb, legeredményesebb és legobjektívebb számonkérési mód. A folyamatos számonkéréssel a mindennapos tanulásra kívánjuk tanulóinkat késztetni.
Az osztályzatok rendszeressége a tanév során Az értékelés és ellenırzés a tanév során folyamatos. A szakmai munkaközösségek megbeszélik az iskolai feladatlapok, felmérık, témazáró dolgozatok, ill. a tanév elején, félévkor és év végén, egységesen kidolgozott rendszer szerinti beszámoltatás témáját, idıpontját és formáját. Az értékelt írásbeli munkákba a tanulók betekintést nyernek, az esetlegesen felmerülı hibákat kijavítják (a helyesírást is). Az osztályzatot a szaktanár az osztálynaplóba és a tanuló ellenırzı könyvébe beírja.
Projekt és portfólió (szakértıi dosszié): Olyan dokumentumok győjteménye, amely megvilágítja valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását. Az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. A számonkérés módja: o a téma elkezdésekor kell meghirdetni, o a téma lezárása után egy héttel kell beadni, o két héten belül kell értékelni.
356
16.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBİL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés –, majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam 1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
357
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBİL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végzı személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
358
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
20
22
24
26
28
30
32
34
2
24
26
28
30
32
34
36
38
3
28
30
32
34
36
38
40
42
4
32
34
36
38
40
42
44
46
5
36
38
40
42
44
46
48
50
6
40
42
44
46
48
50
52
54
7
44
46
48
50
52
54
56
58
8
48
50
52
54
56
58
60
62
9
52
54
56
58
60
62
64
66
10
56
58
60
62
64
66
68
70
11
60
62
64
66
68
70
72
74
12
64
66
68
70
72
74
76
78
13
68
70
72
74
76
78
80
82
14
72
74
76
78
80
82
84
86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
16
19
22
25
28
29
30
32
2
20
23
24
29
32
33
34
36
3
24
27
28
33
36
37
38
40
4
28
31
32
37
40
41
42
44
5
32
35
36
41
44
45
46
48
6
36
39
40
45
48
49
50
52
7
40
43
44
49
52
53
54
56
8
44
47
48
53
56
57
58
60
9
48
51
51
57
60
61
62
64
10
52
55
56
61
64
65
66
68
11
56
59
60
65
68
69
70
72
12
60
63
64
69
72
73
74
76
13
64
67
68
73
76
77
78
80
14
68
71
74
77
80
82
83
84
359
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBİL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erı-állóképességének mérése)
Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szınyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás elıre nézı könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
25
28
31
34
36
38
40
42
2
30
33
36
39
41
43
45
47
3
35
38
41
44
46
48
50
52
4
40
43
46
49
51
53
55
57
5
45
48
51
54
56
58
60
62
6
50
53
56
59
61
63
65
67
7
55
58
61
64
66
68
70
72
8
60
63
66
69
71
73
75
78
9
65
68
71
74
76
78
80
82
10
70
73
76
79
81
83
85
87
11
75
78
81
84
86
88
90
92
12
80
83
86
89
91
93
95
97
13
85
88
91
94
96
98
100
102
14
90
93
96
98
100
102
104
106
360
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20
23
26
29
32
34
36
38
2
25
28
31
34
36
38
40
42
3
30
33
36
39
41
43
45
47
4
35
38
41
44
46
48
50
52
5
40
43
46
49
51
53
55
57
6
45
48
51
54
56
58
60
62
7
50
53
56
59
61
63
65
67
8
55
58
61
64
66
68
70
72
9
60
63
66
69
71
73
75
77
10
65
68
71
74
76
78
80
82
11
70
73
76
79
81
83
85
87
12
75
78
81
84
86
88
90
92
13
80
83
86
89
91
93
95
97
14
85
88
91
94
96
98
100
102
4. feladat: FEKVİTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése)
Maximális idıtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz (tenyerek vállszélességben elıre nézı ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merıleges kar). Feladat: a tanuló mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
361
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
11
13
15
17
19
2
7
9
11
13
15
17
19
21
3
9
11
13
15
17
19
21
23
4
11
13
15
17
19
21
23
25
5
13
15
17
19
21
23
25
27
6
15
17
19
21
23
25
27
29
7
17
19
21
23
25
27
29
31
8
19
21
23
25
27
29
31
33
9
21
23
25
27
29
31
33
35
10
23
25
27
29
31
33
35
37
11
25
27
29
31
33
35
37
39
12
26
28
30
32
34
36
38
40
13
27
29
31
33
35
37
39
41
14
28
30
32
34
36
38
40
42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
10
11
12
13
14
15
16
17
13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
12
13
14
15
16
17
18
19
362
1. A tanulók minısítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám
Minısítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
363
17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje
1) Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben került bevezetésre. 3) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2012. augusztus 31. napjáig – szól.
II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. •
A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2) A 2011/2012. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
III.
A pedagógiai program módosítása 1) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: •
az iskola igazgatója;
•
a nevelıtestület bármely tagja;
•
a nevelık szakmai munkaközösségei;
•
az iskolaszék;
•
a szülıi munkaközösség;
•
az iskola fenntartója.
2) A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3) A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4) A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.
364
IV.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1) Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2) A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: •
az intézmény fenntartójánál;
•
az intézmény irattárában;
•
az iskolák könyvtáraiban;
•
az intézményegységek nevelıi szobájában;
•
az intézmény igazgatójánál;
•
az intézményegység vezetıinél;
•
a nevelık munkaközösségeinek vezetıinél;
365
18. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK MELLÉKLETEI 18.1. KÁLMÁN LAJOS NOMH VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE MELLÉKLETEK A HELYI TANTERVHEZ 1. számú melléklet
2.
Német nemzetiségi oktatás számú melléklet
Látható természet 1-2. évfolyam 3. számú melléklet Látható világ 3-4. évfolyam 4. számú melléklet Informatika (emelt szint) 5. számú melléklet Matematika (emelt szint) 6. számú melléklet Angol (emelt szint) 7. számú melléklet Nevelési feladatok helyi tanterve 8. számú melléklet Gyermekvilág helyi tanterv 9. számú melléklet Könyvtárhasználati ismeretek 10. számú melléklet Anyanyelvi kompetenciák fejlesztés a nem szakrendszerő oktatás keretében 11. számú melléklet Matematikai kompetenciák fejlesztése a nem szakrendszerő oktatás keretében 12. számú melléklet A nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke 13. számú melléklet Magyar-német két tanítási nyelvő oktatás helyi tanterve 14. számú melléklet Szöveges értékelési lapok az óvodaiskolában
Az egyes mellékletek a pedagógiai programhoz külön csatolva találhatók
366
18.2. KÁLMÁN LAJOS NOMH MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA
- félévkor - év végén
367
1. OSZTÁLY Értékelési lap az I. félévben MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ BESZÉDFEJLİDÉS -
Hangképzés tiszta – néhány hang még nem megfelelı – logopédiai segítségre szorul - Szóbeli kifejezés, mondatalkotás: választékosan mondatokban fogalmaz - szavakkal válaszol - akadozó, segítségre szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ OLVASÁS
-
Szavak hangokra bontása biztos – kis segítséggel tudja – csak segítséggel tudja
-
Betőfelismerés biztos – néhány betőt téveszt – csak segítséggel ismeri fel
-
Szavak olvasása (4-5 betős) gyors, hibátlan – lassú, de pontos – lassú, hibás – betőzgetı Típushibái: _______________________________________
-
Olvasási tempó, hangerı jól hallható, egyenletes – halk, egyenletes – jól hallható, de akadozó – jól hallható, de lassú – halk és akadozó – halk és túl lassú
-
Értı olvasás szavak, szószerkezetek szintjén pontos, gyors – pontos, lassú – pontatlan, sok hibával – felületes, találgat kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ ÍRÁS
-
Tájékozódás térben, síkban, irányok megkülönböztetése: biztos – bizonytalan
-
Ceruzafogás:
megfelelı – még nem megfelelı
-
Betőalakítás, betőkapcsolás szabályos vonalvezetés, helyes kapcsolás - néhány betőt nem szabályosan alakít betőalakítása többnyire szabálytalan
-
Másolás írottról hibátlan – néha téveszt – sok hibát ejt Típushibái: ______________________________________
-
Másolás nyomtatottról
368
hibátlan – néha téveszt – sok hibát ejt Típushibái: ______________________________________ -
Tollbamondás hibátlan – néhány hibával – sok hibával Típushibái: _____________________________________ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________
MATEMATIKA -
Számfogalma (10-ig): biztos – bizonytalan – kialakulatlan
-
Sorozatok: egyszerő sorozatot hibátlanul folytat – néha hibázik – segítséggel oldja meg
-
Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés: eszközhasználat nélkül, biztosan végzi eszközhasználattal önállóan végzi néha tanítói segítséget igényel csak segítséggel
-
Nyitott mondatot: önállóan – segítséggel – hibátlanul – kevés hibával – sok hibával tudja megoldani
-
Egyszerő szöveges feladatok: Szóban elmondott szöveg megjelenítése: önállóan eljátssza, kirakja, lerajzolja – kevés segítséggel meg tudja jeleníteni – nem érti a szöveget Lejegyzi számokkal, mővelettel: önállóan – kevés tanítói segítséggel – sok tanítói segítséggel kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET
-
Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában minden esetben – alkalmanként – csak ritkán
-
Az összefüggéseket jól felismeri – általában – ritkán
-
Környezetvédelemrıl tanultakat a gyakorlatban alkalmazza minden esetben – általában – ritkán -
Győjtı munka
rendszeres – alkalmanként – ritkán vesz részt
kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul
369
- Egyéni értékelés: _____________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: ____________________________________________________
1. OSZTÁLY Értékelési lap az II. félévben MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ BESZÉDFEJLİDÉS - Hangképzés: tiszta – néhány hang még nem megfelelı – logopédiai segítségre szorul - Szóbeli kifejezés, mondatalkotás választékosan mondatokban fogalmaz - szavakkal válaszol - akadozó, segítségre szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ OLVASÁS - Szavak hangokra bontása: biztos – kis segítséggel tudja – csak segítséggel tudja - Betőfelismerés:
biztos – néhány betőt téveszt – csak segítséggel ismeri fel
- Szavak olvasása: gyors, hibátlan – lassú, de pontos – lassú, hibás – betőzgetı Típushibái: _______________________________________ - Olvasási tempó, hangerı: jól hallható, egyenletes – halk, egyenletes – jól hallható, de akadozó – jól hallható, de lassú – halk és akadozó – halk és túl lassú - Értı olvasás mondatok és a szöveg szintjén (megértés bizonyítása aláhúzással, rajzzal, felelettel)
370
pontos, önálló, érti – önállóan, kevés hibával – lassabban, segítséggel tudja – bizonytalan, találgat – nem tud a szövegben tájékozódni kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ ÍRÁS -
Tájékozódás térben, síkban, irányok megkülönböztetése biztos – bizonytalan
-
Ceruzafogás:
megfelelı – még nem megfelelı
-
Betőalakítás, betőkapcsolás szabályos vonalvezetés, helyes kapcsolás - néhány betőt nem szabályosan alakít betőalakítása többnyire szabálytalan
-
Másolás írottról:
hibátlan – néha téveszt – sok hibát ejt
Típushibái: ______________________________________ -
Másolás nyomtatottról hibátlan – néha téveszt – sok hibát ejt Típushibái: ______________________________________
-
Tollbamondás hibátlan – néhány hibával – sok hibával Típushibái: _____________________________________ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MATEMATIKA
-
Számfogalma (20-as számkörben): biztos – bizonytalan – kialakulatlan
-
Sorozatok: egyszerő sorozat szabályát hibátlanul folytat – néha hibázik – segítséggel oldja meg
-
Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés: eszközhasználat nélkül, biztosan végzi - eszközhasználattal önállóan végzi néha tanítói segítséget igényel - csak segítséggel
-
Szabályjátékot, nyitott mondatot önállóan – segítséggel – hibátlanul – kevés hibával – sok hibával tudja megoldani
-
Szöveges feladatok: Szóban elmondott szöveg megjelenítése: önállóan eljátssza, kirakja, lerajzolja – kevés segítséggel meg tudja jeleníteni – nem érti a szöveget Lejegyzi számokkal, mővelettel: önállóan – kevés tanítói segítséggel – sok tanítói segítséggel
-
Geometria: Tájékozódás térben és síkban: biztos – bizonytalan – rosszul tájékozódik Alakzatok felismerése:
biztos – bizonytalan – tanítói segítséggel
371
kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET -
Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában minden esetben – alkalmanként – csak ritkán
-
Az összefüggéseket: jól felismeri – általában – ritkán
-
Környezetvédelemrıl tanultakat a gyakorlatban alkalmazza minden esetben – általában – ritkán -
Győjtı munka
rendszeres – alkalmanként – ritkán vesz részt
kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________
2. osztály Értékelési lap I. félévben MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ BESZÉDFEJLİDÉS Hangok ejtése: tiszta – néhány hang még nem megfelelı – logopédiai segítségre szorul - Szóbeli kifejezés, mondatalkotás választékosan mondatokban fogalmaz - szavakkal válaszol - akadozó, segítségre szorul
372
- Egyéni értékelés: _____________________________________________________ OLVASÁS Olvasástechnika: kifejezıen – folyamatosan – akadozva – szólamokban – szavakat – szótagolva olvas hibátlanul – kevés hibával – sok hibával olvas – még nem tud olvasni Típushibái: ______________________________________________ Szövegértése: önálló – esetenként tanítói segítséget igényel – gyakran segítségre szorul – hibátlanul – kevés hibával – sok hibával dolgozik Szöveg tartalmának elmondása: összefüggı – kis segítséggel összefüggı – sok segítséget igényel kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MAGYAR NYELV Betőalakítás, betőkapcsolás: szabályos – megfelelı – szabálytalan Másolás: hibátlan – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: _______________________________________ Tollbamondás: legtöbbször hibátlan – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: _______________________________________ A tanult nyelvtani ismereteket: hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Írásképe: esztétikus – megfelelı – rendezetlen kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MATEMATIKA Számfogalma (100-ig): biztos – bizonytalan – kialakulatlan Sorozatok: egyszerő számsorozatot hibátlanul folytat – néha hibázik – segítséggel oldja meg. Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés: - eszközhasználat nélkül biztosan végzi - eszközhasználattal önállóan végzi - tanítói segítséget igényel hibátlanul – kevés hibával – sok hibával oldja meg Nyitott mondatot: önállóan – segítséggel – hibátlanul – kevés hibával – sok hibával tudja megoldani
373
Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: önállóan értelmezi - minimális segítséggel értelmezi gyakran igényel segítséget hibátlanul – kevés hibával – sok hibával oldja meg Geometriai tulajdonságok felismerése, csoportosítása: önállóan – segítséggel ismeri fel kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET -
Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában: minden esetben – alkalmanként – csak ritkán
-
Az összefüggéseket:
jól – általában – ritkán ismeri fel
-
Környezettudatos magatartással kapcsolatos ismereteket: minden esetben – általában – ritkán alkalmazza
-
Győjtımunkában: rendszeresen – alkalmanként – ritkán vesz részt kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _______________________________________________________ 2. osztály Értékelési lap II. félévben
MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag
374
- Egyéni értékelés: _____________________________________________________ BESZÉDFEJLİDÉS - Hangok ejtése: tiszta – néhány hang még nem megfelelı – logopédiai segítségre szorul - Szóbeli kifejezés, mondatalkotás választékosan mondatokban fogalmaz - szavakkal válaszol - akadozó, segítségre szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ OLVASÁS Olvasástechnika: kifejezıen – folyamatosan – akadozva – szólamokban – szavakat – szótagolva olvas hibátlanul – kevés hibával – sok hibával olvas Típushibái: ______________________________________________ Szövegértése: önálló – esetenként tanítói segítséget igényel – gyakran segítségre szorul hibátlanul – kevés hibával – sok hibával dolgozik Szöveg tartalmának elmondása: összefüggı – kis segítséggel összefüggı – sok segítséget igényel kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MAGYAR NYELV Betőalakítás, betőkapcsolás: szabályos – megfelelı – szabálytalan Másolás: hibátlan – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: _______________________________________ Tollbamondás: legtöbbször hibátlan – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: _______________________________________ A tanult nyelvtani ismereteket: hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Írásképe: esztétikus – megfelelı – rendezetlen kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MATEMATIKA Számfogalma (100-ig): biztos – bizonytalan – kialakulatlan Sorozatok: egyszerő sorozatot hibátlanul folytat – néha hibázik – segítséggel old meg
375
Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés: - eszközhasználat nélkül biztosan végzi - eszközhasználattal önállóan végzi - tanítói segítséget igényel hibátlanul – kevés hibával – sok hibával oldja meg Szabályjátékot, nyitott mondatot: önállóan – segítséggel – hibátlanul – kevés hibával – sok hibával tudja megoldani Szorzó és – bennfoglaló táblák ismerete: biztos, stabil – biztos, néha téveszt – hiányos – nagyon hiányos Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: önállóan értelmezi, - minimális segítséggel értelmezi gyakran igényel segítséget hibátlanul – kevés hibával – sok hibával oldja meg Geometriai tulajdonságok felismerése, csoportosítása: önállóan – segítséggel ismeri fel kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET -
Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában: minden esetben – alkalmanként – csak ritkán
-
Az összefüggéseket:
jól – általában – ritkán ismeri fel
-
A környezettudatos magatartással kapcsolatos ismereteket: minden esetben – általában – ritkán alkalmazza
-
Győjtımunkában rendszeresen – alkalmanként – ritkán vesz részt kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul
376
- Egyéni értékelés: _____________________________________________________
3. osztály Értékelési lap az I. félévben MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MAGYAR IRODALOM Beszédkészség:
utasításokat, közléseket megért – nehezen ért meg
Beszéde:
választékos – kifejezı – átlagos – nehezen fejezi ki magát
Szókincse:
megfelelı - hiányos
Hangos olvasás: folyamatos, hangsúlyos – szólamokban – szavanként – szótagolva olvas legtöbbször hibátlan – néha hibázik – sokat hibázik Típushibái: __________________________________________ Szövegértés: hibátlan, önálló – kevés hibával, önálló – a lényegét megérti – másképpen értelmez Szövegrészek, memoriterek visszamondása: szöveghő, kifejezı – kevés hibával mondja – sok hibával mondja – nem tanulja meg Írásbeli szövegalkotás: önállóan ír 5-6 mondatos fogalmazást – egy-két fogalmazási hibával ír – önállóan nem képes fogalmazást írni kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ MAGYAR NYELV Másolás:
hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: _________________________________________
Tollbamondás: legtöbbször hibátlanul – kevés hibával – sok hibával – sok súlyos hibával ír Típushibái: _________________________________________ A tanult nyelvtani ismereteket: hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Írásképe:
esztétikus – megfelelı – rendezetlen kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul
Egyéni értékelés: ______________________________________________________
377
MATEMATIKA Számfogalma (1000-ig):
biztos – bizonytalan – kialakulatlan
Mőveletvégzés: Szóbeli mőveletek: biztos, hibátlan feladatmegoldás – 1-2 hibával dolgozik – több hibával, esetleg segítséggel dolgozik – csak eszközzel és tanítói segítséggel oldja meg feladatát Szorzótábla ismerete: tudja – ismerete hiányos – nem tudja, fejlesztésre szorul Írásbeli mőveletek: biztos, hibátlan feladatmegoldás – 1-2 hibával dolgozik – több hibával dolgozik – csak segítséggel tudja megoldani feladatát Sorozatok: egyszerő sorozatot hibátlanul folytat – néha hibázik – segítséggel old meg
Szöveges feladatot: önállóan értelmez – kis segítséggel értelmez – gyakran igényel segítséget – önállóan nem képes értelmezni Geometria: síkidomok és testek tulajdonságait jól alkalmazza – ismeretei hiányosak – csak segítséggel képes megoldani feladatait Mérések: mértékegységeket pontosan használja, hibátlan a feladatvégzése – néha hibával, vagy tanítói segítséggel dolgozik – nem tudja alkalmazni ismereteit kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET Az összefüggéseket: jól felismeri – általában felismeri – ritkán ismeri fel A változásokat, annak okait: ismeri – bizonytalan – nem ismeri Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában: minden esetben – alkalmanként – csak ritkán Környezettudatos magatartással kapcsolatos ismereteket: minden esetben – általában – ritkán alkalmazza Győjtımunkában:
rendszeresen – alkalmanként – ritkán vesz részt
kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul
378
Egyéni értékelés: ______________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________
3. osztály Értékelési lap az II. félévben MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MAGYAR IRODALOM Beszédkészség:
utasításokat, közléseket megért – nehezen ért meg
Beszéde:
választékos – kifejezı – átlagos – nehezen fejezi ki magát
Szókincse:
megfelelı - hiányos
Hangos olvasás: folyamatos, hangsúlyos – szólamokban – szavanként – szótagolva olvas legtöbbször hibátlan – néha hibázik – sokat hibázik Típushibái: __________________________________________ Szövegértés: hibátlan, önálló – kevés hibával, önálló – a lényegét megérti – másképpen értelmez Szövegrészek, memoriterek visszamondása: szöveghő, kifejezı – kevés hibával mondja – sok hibával mondja – nem tanulja meg Írásbeli szövegalkotás: önállóan ír 5-6 mondatos fogalmazást – egy-két fogalmazási hibával ír
379
– önállóan nem képes fogalmazást írni kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ MAGYAR NYELV Másolás:
hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: _________________________________________
Tollbamondás: legtöbbször hibátlanul – kevés hibával – sok hibával – sok súlyos hibával ír Típushibái: _________________________________________ A tanult nyelvtani ismereteket: hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Írásképe:
esztétikus – megfelelı – rendezetlen kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul
Egyéni értékelés: ______________________________________________________ MATEMATIKA Számfogalma (1000-ig):
biztos – bizonytalan – kialakulatlan
Mőveletvégzés: Szóbeli mőveletek: biztos, hibátlan feladatmegoldás – 1-2 hibával dolgozik – több hibával, esetleg segítséggel dolgozik – csak eszközzel és tanítói segítséggel oldja meg feladatát Írásbeli mőveletek: biztos, hibátlan feladatmegoldás – 1-2 hibával dolgozik – több hibával dolgozik – csak segítséggel tudja megoldani feladatát Sorozatok: egyszerő sorozatot hibátlanul folytat – néha hibázik – segítséggel old meg Szöveges feladatot: önállóan értelmez – kis segítséggel értelmez – gyakran igényel segítséget – önállóan nem képes értelmezni Geometria: síkidomok és testek tulajdonságait jól alkalmazza – ismeretei hiányosak – csak segítséggel képes megoldani feladatait Mérések: mértékegységeket pontosan használja, hibátlan a feladatvégzése – néha hibával, vagy tanítói segítséggel dolgozik – nem tudja alkalmazni ismereteit kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET Az összefüggéseket: jól felismeri – általában felismeri – ritkán ismeri fel
380
A változásokat, annak okait: ismeri – bizonytalan – nem ismeri Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában: minden esetben – alkalmanként – csak ritkán Környezettudatos magatartással kapcsolatos ismereteket: minden esetben – általában – ritkán alkalmazza Győjtımunkában:
rendszeresen – alkalmanként – ritkán vesz részt
kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ 4. osztály Értékelési lap I. félévben MAGATARTÁS példás – jó – változó – rossz - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ SZORGALOM példás – jó – változó – hanyag - Egyéni értékelés: _____________________________________________________ MAGYAR IRODALOM Olvasástechnika: folyamatos, pontos, hangsúlyos – 1-2 hibával folyamatosan, kifejezıen olvas –
381
többször téveszt, de javítja – sok hibával olvas Típushibái: ____________________________________________________ Olvasási igénye:
magas – megfelelı – ösztönözni kell
Szövegértés: hibátlan, önálló – kevés hibával, önálló – a lényegét megérti – másképpen értelmezi a szöveget Szövegrészek, memoriterek: szöveghő, kifejezı – kevés hibával mondja el – sok hibával mondja el – nem tanulja meg Szóbeli szövegalkotás: összefüggı, mondatokban beszél– kérdésekre mondatokkal válaszol – szavakkal válaszol Szókincse:
gazdag, választékos – életkorának megfelelı – hiányos
Írásbeli szövegalkotás: összefüggı szöveget ír hibátlanul – 1-2 hibával ír összefüggı szöveget – csak tanítói segítséggel képes szöveget írni kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ MAGYAR NYELV Másolás:
hibátlanul – kevés hibával – sok hibával ír Típushibái: ____________________________________________
Tollbamondás: legtöbbször hibátlanul – kevés hibával – sok hibával – sok súlyos hibával ír Típushibái: _____________________________________________ A tanult nyelvtani ismereteket: hibátlanul alkalmazza – kevés hibával alkalmazza – sok hibával alkalmazza Írásképe:
esztétikus – megfelelı – rendezetlen kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul
Egyéni értékelés: ______________________________________________________ MATEMATIKA Számfogalom (10 000-ig):
biztos – bizonytalan – kialakulatlan
Mőveletvégzés: Szóbeli mőveletek: biztos, hibátlan feladatmegoldás – 1-2 hibával dolgozik – több hibával, segítséggel dolgozik – csak segítséggel oldja meg feladatát Írásbeli mőveletek: biztos, hibátlan feladatmegoldás – 1-2 hibával dolgozik – több hibával dolgozik – csak segítséggel tudja megoldani feladatát Sorozatok: a szabályt jól felismeri, hibátlanul számol - a szabályt felismeri, a számításban téveszt - segítséggel ismeri fel a szabályt, de jól számol - nem ismeri fel a szabályt, hibásan számol Logikai gondolkodása:
382
fejlett – kialakulóban – fejletlen Szöveges feladatok: a megoldások menetét helyes sorrendben, pontosan alkalmazza – tanítói segítséget igényel – tanítói segítséggel sem tudja megoldani Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok szétválogatása: kiváló – megfelelı – kialakulatlan Mérések: mértékegységeket pontosan használja, hibátlan a feladatvégzése – néha hibával, vagy tanítói segítséggel dolgozik – nem tudja alkalmazni ismereteit Nyitott mondatok: önállóan, hibátlanul - önállóan, kevés hibával - segítséggel, hibátlanul - tanítói segítséggel sem tudja megoldani kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ KÖRNYEZETISMERET Az összefüggéseket:
jól felismeri – általában felismeri – ritkán ismeri fel
A változásokat, annak okait:
ismeri – bizonytalan – nem ismeri
Órai aktivitása: érdeklıdı, nyitott – megfelelı – passzív Tevékenyen részt vesz a témák feldolgozásában: minden esetben – alkalmanként – csak ritkán Környezettudatos magatartással kapcsolatos ismereteket: minden esetben – általában – ritkán alkalmazza Győjtımunkában:
rendszeresen – alkalmanként – ritkán vesz részt
kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ ÉNEK kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ TESTNEVELÉS kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ RAJZ kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________
383
TECHNIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ EGÉSZSÉGTAN kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ INFORMATIKA kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________ IDEGEN NYELV kiválóan teljesít – jól teljesít – megfelelıen teljesít – felzárkóztatásra szorul Egyéni értékelés: ______________________________________________________
1. OSZTÁLY Segédlet a szöveges értékeléshez I. félévben MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése BESZÉDFEJLİDÉS A beszélıt figyelmesen végighallgatja Beszédbátorsága, a beszélgetés tárgyával kapcsolatos észrevételek megfogalmazása Szóbeli kifejezés, mondatalkotás Beszédértés MATEMATIKA Számfogalma (10-ig):
384
Számok összehasonlítása Páros-páratlan számokat Számjegyek írása, olvasása Számszomszédokat ÉNEK Aktívan részt vesz az órákon Ritmikai érzékkel rendelkezik A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat Felismeri a hangmagasság, hangerı és hangszínbeli különbségeket TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció Új mozgáselemek elsajátítása Sporteszközök használata Aktívan vesz részt a játékban RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata Kreativitása, alkotókészsége Munkái külalakja Feladatát örömmel végzi EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Tanult ismereteket gyakorlatban alkalmazza 1. OSZTÁLY Segédlet a szöveges értékeléshez II. félévben
MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése
385
BESZÉDFEJLİDÉS A beszélıt figyelmesen végighallgatja Beszédbátorsága, a beszélgetés tárgyával kapcsolatos észrevételek megfogalmazása Szóbeli kifejezés, mondatalkotás Beszédértés MATEMATIKA Számfogalma (20-as számkör): Számok összehasonlítása Páros-páratlan számokat Számjegyek írása, olvasása Számszomszédokat ÉNEK Aktívan részt vesz az órákon Ritmikai érzékkel rendelkezik A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat Felismeri a hangmagasság, hangerı és hangszínbeli különbségeket TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció Új mozgáselemek elsajátítása Sporteszközök használata Aktívan vesz részt a játékban RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata Kreativitása, alkotókészsége Munkái külalakja Feladatát örömmel végzi EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Tanult ismereteket gyakorlatban alkalmazza 2. osztály Segédlet a szöveges értékeléshez I. félévben MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı
386
Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése BESZÉDFEJLİDÉS A beszélıt figyelmesen végighallgatja Beszédbátorsága, a beszélgetés tárgyával kapcsolatos észrevételek megfogalmazása Szóbeli kifejezés, mondatalkotás Beszédértés MATEMATIKA Számfogalma (100-ig): Számok közötti reláció felismerése: Páros-páratlan számokat: Számjegyek írása, olvasása: Számszomszédokat: ÉNEK Aktívan részt vesz az órákon Ritmikai érzékkel rendelkezik A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat Felismeri a hangmagasság, hangerı és hangszínbeli különbségeket TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció Új mozgáselemek elsajátítása Sporteszközök használata Aktívan vesz részt a játékban RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata Kreativitása, alkotókészsége Munkái külalakja Feladatát örömmel végzi EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Tanult ismereteket gyakorlatban alkalmazza
387
2. osztály Segédlet a szöveges értékeléshez II. félévben
MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése BESZÉDFEJLİDÉS A beszélıt figyelmesen végighallgatja Beszédbátorsága, a beszélgetés tárgyával kapcsolatos észrevételek megfogalmazása Szóbeli kifejezés, mondatalkotás Beszédértés MATEMATIKA Számfogalma (100-ig): Számok közötti reláció felismerése: Páros-páratlan számokat: Számjegyek írása, olvasása: Számszomszédokat: ÉNEK Aktívan részt vesz az órákon Ritmikai érzékkel rendelkezik A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat Felismeri a hangmagasság, hangerı és hangszínbeli különbségeket TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció Új mozgáselemek elsajátítása Sporteszközök használata Aktívan vesz részt a játékban RAJZ, TECHNIKA
388
Eszközhasználata Kreativitása, alkotókészsége Munkái külalakja Feladatát örömmel végzi EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Tanult ismereteket gyakorlatban alkalmazza 3. osztály Segédlet a szöveges értékeléshez I. félévben MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése MATEMATIKA Számfogalma (1000-ig): Számok helyi érték szerinti írása, olvasása: Számok képzése, bontása: Számok összehasonlítása: Számok ábrázolása számegyenesen: Számszomszédok: Kerekítés: Szóbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás, Szorzás, Osztás: Írásbeli mőveletek: Összeadás: Kivonás: ÉNEK Aktívan részt vesz az órán:
389
A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat: Zenei olvasás – írás, zenei ismeret: TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció: Kitartása, ereje: Új mozgáselemek elsajátítása: Labdahasználat: Játék szabályait elfogadja, alkalmazza, aktívan részt vesz benne: Képességeinek megfelelıen teljesít: RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata: Feladatmegoldása: Munkái külalakja: Feladatát örömmel végzi: EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Az egészséges életmód szabályait ismeri, gyakorlatban alkalmazza 3. osztály Segédlet a szöveges értékeléshez II. félévben MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése MATEMATIKA Számfogalma (1000-ig): Számok helyi érték szerinti írása, olvasása:
390
Számok képzése, bontása: Számok összehasonlítása: Számok ábrázolása számegyenesen: Számszomszédok: Kerekítés: Szóbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás, Szorzás, Osztás: Írásbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás: 1 jegyővel való szorzás: 1 jegyővel való osztás: ÉNEK Aktívan részt vesz az órán: A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat: Zenei olvasás – írás, zenei ismeret: TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció: Kitartása, ereje: Új mozgáselemek elsajátítása: Labdahasználat: Játék szabályait elfogadja, alkalmazza, aktívan részt vesz benne: Képességeinek megfelelıen teljesít: RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata: Feladatmegoldása: Munkái külalakja: Feladatát örömmel végzi: EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Az egészséges életmód szabályait ismeri, gyakorlatban alkalmazza 4. osztály Segédlet a szöveges értékeléshez I. félévben MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme
391
Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése MATEMATIKA Számfogalom (10 000-ig): Számok helyi érték írása, olvasása: Számok képzése, bontása: Számok összehasonlítása: Ábrázolása számegyenesen: Számszomszédok: Kerekítés: Szóbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás, Szorzás, Osztás: Írásbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás, Szorzás (1,2 és 3 jegyő szorzóval), Osztás (1 jegyő osztóval): Szöveges feladatok: Egyszerő, Összetett, Fordított szövegezéső: ÉNEK Aktívan részt vesz az órán: A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat: Zenei olvasás – írás, zenei ismeret: TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció: Kitartása, ereje: Új mozgáselemek elsajátítása: Labdahasználat: Játék szabályait elfogadja, alkalmazza, aktívan részt vesz benne: Képességeinek megfelelıen teljesít: RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata:
392
Feladatmegoldása: Munkái külalakja: Feladatát örömmel végzi: EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Az egészséges életmód szabályait ismeri, gyakorlatban alkalmazza 4. osztály Segédlet a szöveges értékeléshez II. félévben MAGATARTÁS A házirend szabályait megtartva viselkedik /pontosan érkezik, 8 órára kicsomagol/ Társaival figyelmes, segíti ıket Felnıttekkel udvarias, együttmőködı Órai figyelme, türelme Szabadidıs foglalkozásokon, játékidıben a viselkedési szabályokat SZORGALOM A kialakított szokásokhoz alkalmazkodik Figyelmesen végzi feladatait, kötelességét, igyekvı Eszközei, felszerelése tiszta, hiánytalan, megbecsüli ezeket Munkavégzése Házi feladata Munkája külalakja A rá bízott feladatokat, hetesi teendıit ellátja Önellenırzése MATEMATIKA Számfogalom (10 000-ig): Számok helyi érték írása, olvasása: Számok képzése, bontása: Számok összehasonlítása: Ábrázolása számegyenesen: Számszomszédok: Kerekítés: Szóbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás, Szorzás, Osztás: Írásbeli mőveletek: Összeadás, Kivonás, Szorzás (1,2 és 3 jegyő szorzóval), Osztás (1 és 2 jegyő osztóval): Szöveges feladatok: Egyszerő, Összetett, Fordított szövegezéső:
393
ÉNEK Aktívan részt vesz az órán: A tanult dalokat felismeri és képes énekelni azokat: Zenei olvasás – írás, zenei ismeret: TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció: Kitartása, ereje: Új mozgáselemek elsajátítása: Labdahasználat: Játék szabályait elfogadja, alkalmazza, aktívan részt vesz benne: Képességeinek megfelelıen teljesít: RAJZ, TECHNIKA Eszközhasználata: Feladatmegoldása: Munkái külalakja: Feladatát örömmel végzi: EGÉSZSÉGTAN Környezetének tisztaságára, rendjére, épségére ügyel Az egészséges életmód szabályait ismeri, gyakorlatban alkalmazza
394
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE (Készült a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendeletbıl a módosításokat figyelembe véve) I. helyiségek mennyiségi mutató
megjegyzés,
eszközök, felszerelések
Tanterem
pótlás ideje szüks.
valós
24
17+7
hiány - 1-8-ig 3 párhuzamos oszt. Max. befogadó létsz.: 608 fı
Szaktanterem
5
3
2 2005.dec. 31.
Egyéni fejlesztı szoba
2
1
1 2005. dec. 31.
Tornaterem
1
1
-
Tornaszoba
1
-
1 A
Móricz
utcai
iskolában
lehetıség
szerint. Sportudvar
3
3
-
Igazgatói iroda
1
1
-
Nevelıtestületi szoba
3
5
- A felsıs tanári kicsi, lehetıség szerint nagyobb
–
átszervezéssel,
vagy
átalakítással Helyettesi iroda
1
1
-
Gazdasági vezetı iroda
1
1
-
Ügyviteli helyiség
1
2
-
Könyvtár
1
1
-
Könyvtár szoba
1
-
1 A Móricz utcai iskolában kialakítandó. 2006. szept. 1.
Orvosi szoba
1
1
- Felszerelendı eszközök hiányoznak.
Sportszertár
1
2
-
Aula
1
-
1
Porta
1
1
- Portás státusz hiányában nincs.
Ebédlı
1
1
- A Móricz utcai iskolában lehetıség szerint
Kiszolgáló helyiségek
kialakítani. Fızıkonyha
-
-
-
Melegítıkonyha
2
2
-
Tálaló mosogató
2
2
-
Öltözı
2
2
-
395
Hideg-meleg
vizes
zuha-
2
2
- Felújításra szorul.
Személyzeti WC
10
6
4
Tanulói WC
14
14
Mosléktároló
2
-
2
Egyéb raktár
5
5
-
Szertár
7
4
nyozó
- Egyes részei felújításra szorulnak.
II. helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai mennyiségi mutató
megjegyzés,
eszközök, felszerelések
pótlás ideje szüks.
valós
hiány
304
337
- Szükség esetén beszerzendı mozgás-
315*2
korlátozottak és gyengénlátók számára
1. Tanterem tanulói asztalok
22*3 tanulói székek
készült speciális pad
608
608
-
nevelıi asztal, szék
24
24
-
eszköztároló szekrény
24
24
-
tábla
24
24
-
ruhatároló (fogas)
24
24
-
szeméttároló
24
24
-
125
125
-
a) Számítástechnikai te-rem
1
1
- Klímaberendezés hiánya
tábla + flipchart
1
1
-
számítógépasztal
15
15
-
számítógépek és tartozé-kai
15
16
-
1
1
-
16
16
-
lemeztároló doboz
2
-
2
b) Idegen nyelvi szaktan-
1
1
- Párhuzamosan nem szervezhetık nyelvi
sötétítı függöny 2. Szaktantermek
nyomtató programok
terem
órák.
nyelvi laborberendezés
15
-
magnetofon
1
-
- Szaktanároknál van nyilvántartva
írásvetítı
1
-
1 Pótolandó 2004. szept. 1.
c)
1
1
-
Természettudományi
15 Hosszú távú beszerzés.
szaktanterem
396
vegyszerálló
tanulói
asz-
12
12
- Nincs víz, gáz csatlakozás
12*3
talok elszívóberendezés
1
1
- Mőködtetés biztosítása; korszerőtlen, nem használható
vegyszerálló mosogató
12
-
12
fali mosogató
1
1
-
poroltó
1
1
-
mentıláda
1
-
1 Pótlás 2004. szept. 1.
2
2
-
méregszekrény
1
1
- Szertárban elzárhatóan van elhelyezve.
eszközszállító tolókocsi
1
1
-
12
-
1
-
32
-
32
tárgyasztal (állítható)
2
-
2
mobil lámpa (reflektor)
2
1
1
vízcsap (falikút)
2
1
1
pianínó
1
-
1
ötvonalas tábla
1
-
1
1
-
1
tárolópolcok
1
-
1
e) Technikai szaktanterem
1
-
1 Kialakítását nem tervezzük.
3. Fejlesztı szoba
2
1
1
4. Tornaszoba
1
-
1
kislabda
5
-
labda
5
-
tornaszınyeg
2
-
tornapad
2
-
zsámoly
2
-
bordásfal
2
-
mászókötél
2
-
gumikötél
5
-
ugrókötél
5
-
eszköz
és
vegyszerszek-
rény
törpefeszültségő
csatlako-
12 Egyenlıre nincs.
zások d) Mővészeti szaktant. rajzasztal (rajzpad, rajz-bak)
CD
vagy
lemezjátszó,
1 Átszervezéssel megoldandó.
magnetofon
tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék
397
medicinlabda
5
-
stopper
1
-
kiegészítı tornakészlet
1
-
1
-
1 Szükség esetén beszerzendı
5. Tornaterem
1
1
-
kosárlabda palánk
2
4
-
győrő
1
2
-
mászórúd
2
1
1
6. Sportudvar
3
3
-
3
1
2
magasugró állvány, léc
3
1
2 Tornateremben található
távol-, magasugró gödör
3
1
2
futópálya
3
-
3 Iskola körüli járda.
3
-
1 Szükség esetén beszerzendı.
7. Igazgatói iroda
1
1
-
íróasztal
1
1
1
szék
1
1
1
tárgyalóasztal
1
1
1
szék
2
2
2
iratszekrény
1
1
1
fax
1
-
1
telefon
1
1
1
41
24
egyéni
fejlesztést
szolg.
spec. tornafelszerelések
szabadtéri
labdajáték
fel-
szerelése
egyéni
fejlesztést
szolg.
spec. tornafelszerelések
8. Nevelıtestületi szoba fiókos asztal
9*2 Beszerzendı 2004. szept. 1.
12*2 szék
41
24
18 Beszerzendı 2004. szept. 1.
napló és folyóirattartó
3
2
1 Beszerzendı 2004. szept. 1.
könyvszekrény
6
4
2 Beszerzendı 2005. szept. 1.
ruhásszekrény, v. fogasok
8
6
2 Beszerzendı 2004. szept. 1.
mosdókagyló
3
3
-
tükör
3
3
-
asztal
2
2
-
szék
2
2
-
iratszekrény
7
8
-
lemezszekrény
1
1
-
9. Ügyviteli helyiség
398
írógép
1
1
- Leselejtezendı
írógépasztal és szék
1
-
- Számítógépasztallal kiváltva.
fénymásoló
1
2
-
számítógépasztal és szék
5
5
-
számítógép nyomtatóval
1
5
-
felefon
1
2
-
tanulói asztal, szék
30
20
10
egyedi világítás
15
-
15
könyvtárosi asztal, szék
1
1
-
szekrény
1
1
-
2
2
-
létra (polcokhoz)
1
1
-
telefon
1
1
-
fénymásoló
1
1
-
számítógép, nyomtató
1
1
-
video
1
1
-
CD vagy lemezjátszó, DVD
1
1
-
írásvetítı
1
-
1
10. Könyvtár
tárolók,
polcok,
szabad-
polcok
(lejátszó,
felvevı)
televízióval
11. Könyvtárszoba asztal
3
szék
6
könyvtári dokumentum
500 könyv
könyvespolc
500 könyv elhelyezésére
egyedi világítás
1
III. nevelımunkát segítı eszközök mennyiségi mutató
megjegyzés,
eszközök, felszerelések
pótlás ideje szüks.
valós
hiány
Taneszközök – Beszerzési ütemezés 2012-ig magnetofon
23
11
12 1-4-ig minden osztályba (12), fejl. szobák (2),
nyelvtanárok
(4),
mővészeti
(1),
tanulószoba (1), könyvtár (1), közösségi ház (1), tornaterem (1).
399
CD v. lejátszó
10
2
8 Móricz ucta (2), „öreg” isk. (3), könyvtár (1), közösségi ház (1), olvasó tanári (1), sport
(1),
mővészeti
(1),
délutáni
szakkörök video (lejátszó) televízió-val
9
4
5 Móricz u. (2), „öreg” isk. (2), mővészeti (1), természettudományi (1), könyvtár (1), közösségi ház (1), magyar oktatás (1)
írásvetítı
26
3
23 Minden tanterembe (24), könyvtár (1), mővészeti szaktanterem (1)
tárgyak,
eszközök,
mációhordozók ped.
az
inforiskola
programjában
elıírt
tananyag feldolgozásához egyéni
fejlesztést
szolg.
spec. taneszközök
18.3. KÁLMÁN LAJOS NOMH KADAFALVI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke (Készült a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendeletbıl a módosításokat figyelembe véve) I. helyiségek mennyiségi mutató eszközök, felszerelések Tanterem Szaktanterem Egyéni fejlesztı szoba Tornaterem Tornaszoba Sportudvar Igazgatói iroda Nevelıtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetı iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár Könyvtár szoba Orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek Sportszertár Aula Porta Ebédlı Fızıkonyha Melegítıkonyha
szüks. 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
valós 8 1 1 1 0 1 1 1 0 0 1 1 0 0
1 1 1 1 1
1 1 1 1 0 1
megjegyzés, pótlás ideje
hiány informatika
400
Tálaló mosogató Öltözı Hideg-meleg zuhanyozó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Egyéb raktár Szertár
1 2 vizes 2
0 2 2
2 2 1 1 1
2 2 0 0 0
II. helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai mennyiségi mutató eszközök, felszerelések szüks. valós 1. Tanterem tanulói asztalok tanulói székek nevelıi asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítı függöny 2. Szaktantermek a) Számítástechnikai terem tábla + flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató programok lemeztároló doboz b) Idegen nyelvi szaktanterem nyelvi laborberendezés magnetofon írásvetítı c) Természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató poroltó mentıláda eszköz és vegyszerszekrény méregszekrény eszközszállító tolókocsi törpefeszültségő csatlakozások d) Mővészeti szaktant. rajzasztal (rajzpad, rajz-bak) tárgyasztal (állítható) mobil lámpa (reflektor) vízcsap (falikút)
71 142 8 8 8 142 20
71 142 8 8 8 142 20
1 1 16 30 3 5 2 1
1 1 16 30 3 5 2 0
15 1 1 1
0 0 0
9 1 14 1 1 1 2 1 1 14
0 0 0 0 0 0 0 1 0 0
1 27 2 2 2
0 0 0 0 0
hiány
401
megjegyzés, pótlás ideje
pianínó ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó, magnetofon tárolópolcok e) Technikai szaktanterem tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék 3. Fejlesztı szoba 4. Tornaszoba kislabda labda tornaszınyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítı tornakészlet egyéni fejlesztést szolg. spec. tornafelszerelések 5. Tornaterem kosárlabda palánk győrő mászórúd 6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör futópálya egyéni fejlesztést szolg. spec. tornafelszerelések 7. Igazgatói iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon 8. Nevelıtestületi szoba fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény, v. fogasok mosdókagyló tükör 9. Ügyviteli helyiség asztal szék iratszekrény lemezszekrény
1 1 1
1 0 0
1 1 15 15
0 0 0 0
1 1 5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1 1
1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 2 1 2 1 1
1 2 1 1 1 0
1 1 1 0
1 1 0 0
1 1 1 1 2 1 1 1
1 1 1 0 2 0 1 0
8 8 1 2 1 1 1
6 6 1 1 1 1 1
2 2 1 1
0 2 2 1
402
írógép írógépasztal és szék fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval felefon 10. Könyvtár tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék szekrény tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) telefon fénymásoló számítógép, nyomtató video (lejátszó, felvevı) televízióval CD vagy lemezjátszó, DVD írásvetítı 11. Könyvtárszoba asztal szék könyvtári dokumentum könyvespolc egyedi világítás
1 1 1 2 1 1
0 0 0 2 1 1
27 27 1 1 2
2
1 1 1 1 1
0 0 0 0
1 1
0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 1
III. nevelımunkát segítı eszközök mennyiségi mutató eszközök, felszerelések szüks. Taneszközök magnetofon 2 CD v. lejátszó 2 video (lejátszó) televízió-val 1 írásvetítı tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola ped. programjában elıírt tananyag feldolgozásához egyéni fejlesztést szolg. spec. taneszközök
valós
hiány
0 4 1
403
megjegyzés, pótlás ideje
18.4. KÁLMÁN LAJOS NOMH MÉNTELEKI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÖKOISKOLA-PROGRAM “ A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”
1. A környezeti nevelés céljai, alapelvei, feladatai Alapelvek: • Fenntartható fejlıdés erısítése. A környezeti nevelés a fenntartható fejlıdés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlıdést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékeinek esélyeit.
•
Környezetünk védelme
Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelıs személyiségeivé válnak. E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetıséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást.
•
Rendszerszemlélető környezetlátás
A környezeti nevelésnek rendszerszemléletőnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetıséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik.
•
Problémamegoldó szemlélet
A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzık megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. (természettudományos kompetencia) A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttmőködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövı ökológiai problémái elıre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. (matematikai kompetencia)
Konkrét célok és feladatok •
Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttmőködésre és eredményes konfliktuskezelésre.
•
Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben.
•
Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetıvé tenni a természet teljességének megérzését.
•
Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelısségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövıkép kialakulásának érdekében.
404
•
Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetıségét.
•
Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetıséget a környezetkímélı technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére.
•
A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetıvé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, mővészeti tárgyak, etika, technika)
•
A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: több napos osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, témahét, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése, foglalkozások a Vadasparkban, az arborétumban és erdei tanösvényen. A programok költségeit a szülık viselik, illetve a programokra való pályázás útján támogathatjuk.
•
Ezért a programok szervezése mindig a Szülıi Szervezettel történı egyeztetéssel történik. Részvétel szelektív hulladékgyőjtési és újrahasznosítási programon.
•
Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élıhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel.(téli madáretetık készítése, folyamatos madáretetés)
•
Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehetı legkisebb mértékben terheljék a környezetet.
•
Iskolánk környezeti adottságainak megırzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: •
Természettudományos kompetencia
Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısség A tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásának felelıssége • Szociális és állampolgári kompetencia: •
Közügyekben való aktív közremőködés fontossága a környezetvédelemben Környezettudatosság, esztétikai tudatosság Környezetünk esztétikus alakítása, egyetemes és kulturális örökségünk védelme
2. Megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei Tanórai munkaformák A tanórai tartalom a kötelezıen elsajátítandó ismeretszerzést jelenti. Szervezési formája lehet: • Hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra •
Nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex foglalkozásokat öleli fel.(projektek, erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok) (önköltséges)
Hagyományos tanórai foglalkozások 405
A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitőzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. • energiatakarékosság •
szelektív hulladékgyőjtés
•
parlagfő irtási akciók
•
papírtakarékosság
•
anyagok újrahasznosítása pl. technika órán
•
figyelemfelkeltı és természetfilmek megtekintése
•
a környezet folyamatos tisztántartása, tisztasági verseny szervezése
•
esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése
Nem hagyományos foglalkozások: •
Az erdei iskolai program:
•
Egymásra épülı adott környezethez illeszkedı, a tanulók képességeinek megfelelı, aktív részvételüket igénylı, a tananyag élményszerő elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskola programokat, valamint az iskolán kívüli foglalkozásokat az osztályfınökök szervezik, a szülıi munkaközösség véleményének kikérésével. Az erdei iskola költségei a szülıkre hárulnak, ezért a szervezésénél a program költségvetését az osztály szülıi közössége hagyja jóvá a szülıi értekezleten. Pedagógusaink – a lehetıségek szerint - pályázatokat írnak az erdei iskola programjára, amellyel a költségeket csökkenthetik. Témanapok: A környezetvédelem jeles napjait ünnepeljük változatos tevékenységi formákban az éves munkaterv szerint (Föld napja, Madarak és fák napja)
•
Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával, tanösvényeken növény-, állat-, valamint vízvizsgálatokat végzünk tanulóinkkal.
•
Nem tanteremben tartott óra: A kecskeméti Vadasparkban és arborétumban tartott konkrét tananyag elsajátítását segítı élıhelyek megfigyelése interaktív foglalkozások keretében. Idıszakos kiállítások látogatása Könyvtári foglalkozások: természeti értékeink a mővészetekben Múzeum, állatkert, nemzeti park, botanikus kert
Tanórán kívüli egyéb lehetıségek -
szakkörök győjtımunkák mestermunkák vetélkedık nyári táborok kézmőves foglalkozások kirándulások, túrák színház és mozi látogatás iskolakert kialakítása, gondozása szelektív hulladékgyőjtés fatelepítés, iskolazöldítés pályázatokon való részvétel (környezetvédelmi pályázatok)
Módszerek
Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtetı, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk.
406
Taneszközök:
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.
Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott és kifogyott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlıdéssel, új eszközöket kell beszerezni.
Korszerő tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, játékgyőjtemények, természetfilmek
Térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytő)
Vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok.
Növénygondozáshoz és ültetéshez eszközök
Játékokhoz szükséges eszközök
Kézmőves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok, eszközök
Internet elérési lehetıség a könyvtárban és az informatika teremben
Iskolai környezet alakítása: •
Olyan iskolai környezet létrehozása, melybe szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, meleg hangulatú környezet jelentıs hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására.
•
Épületeink szépítése, színes faliújságok, tablók készítése. Folyosóinkon folyamatosan kiállítjuk tanulóink színvonalas alkotásait, (fotók, festmények, egyéb képzımővészeti alkotások) melyek iskolánk öko szemléletét tükrözik.
•
Iskolánk kertjét folyamatosan fejlesztjük. Örökzöldeket, cserjéket, egynyári és évelı növényeket ültetünk, és a gyerekek bevonásával gondozzuk.
•
Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idı esetén a szabadban tartott tanítási órákra.
•
Megvalósul a szelektív hulladékgyőjtés, ehhez megfelelı győjtıedényeink vannak. A veszélyes hulladékok győjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik.
•
Papírgyőjtési akciókat szerveztünk. (Ments meg egy fát!)
•
A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk, és megköveteljük az erre való odafigyelést.
Az iskola mindennapi élete: •
A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerőnek kell lenni.
•
Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása.
•
Mindannyian betartjuk a szelektív hulladékgyőjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást.
A
technikai
dolgozók
munkavégzése
is
példaértékő,
ügyelnek
a
hulladékkezelésre.(pl. feleslegessé vált anyagok újrahasznosítása, madáretetı készítése) •
A gyerekektıl elvárjuk a kulturált étkezést, ık is részt vesznek a terítésben, segítnek a tálalásban, a növények gondozásában. Erre jól mőködı felelısi rendszerünk van.
Társadalmi kapcsolatok:
407
Felhasználjuk a helyi kommunikációs csatornákat és a helyi médiát arra, hogy munkánkról minél többen hírt kapjanak.
Évente két alkalommal hírlevélben tájékoztatjuk a szülıket eredményeinkrıl, feladatainkról. Környezetvédı akcióinkba bevonjuk ıket.
Keressük a lehetıséget arra, hogy minél több együttmőködı partnert nyerjünk meg céljaink eléréséhez (Kiskunsági Nemzeti Park, Körlánc, Öko-Pannon, helyi vállalkozók, ökoiskolák).
Egyéb lehetıségek: Tanulói pályázatok Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló vagy kiscsoportos kutatásra, feldolgozásra írunk ki pályázatot. A tanulók motiválása történhet felkéréssel, a legjobb munkák díjazásával. A születendı munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Táborok (önköltséges) Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függıen fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetıleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Tanulmányi kirándulás (önköltséges) Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányi kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentıségüket. A nap jellegének megfelelı vetélkedıt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.
Jeles napok: Február 2.
Vizes Élıhelyek
Február 11.
Tisza Napja
Március 6.
Nemzetközi Energiahatékonyság Nap
Március 22.
Víz Világnapja
Március 23.
Meteorológiai Világnap
Április 3.
Csillagászati Világnap
Április 4.
Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.
Egészségügyi Világnap
Április 22.
Föld Napja
Április 24.
Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.
Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Május 15.
Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.
Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
408
Május 18.
Múzeumi Világnap
Május 24.
Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.
Dohányzásmentes Világnap
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap
Június 8.
Óceánok Világnapja
Június 17.
Világnap az Elsivatagosodás Ellen
Június 21.
A Nap Napja
Június 25.
Barlangok Világnapja
Július 11.
Népesedési Világnap
Augusztus 9.
Állatkertek Napja
Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 1.
Habitat Világnap
Október 4.
Állatok Világnapja
Október 8.
Madárfigyelı Világnap
Október 8.
Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.
Lelki Egészség Napja
Október 15.
Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.
Élelmezési Világnap
Október 21.
Földünkért Világnap
Október 31.
Takarékossági Világnap
November 17. Füstmentes Nap November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap December 1.
AIDS elleni világnap
December 29. Biodiverzitás Védelmének Napja
3. Iskolánk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben Humán erıforrások Iskolavezetıség
Tanárok
Osztályfınökök
Gyermekvédelmi felelıs
Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezet-egészségügyi tartalmakat.
Erısségek Elkötelezett, hiteles személyiségek legyenek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, nyitottság, tolerancia. Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezetegészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül. Évfolyamokra lebontva az egészség- és a Használja ki az aktualitásokat környezeti neveléshez szükséges tartalmak osztályközösségi feldolgozása megbeszéléseken. Mőködtesse a felelısi rendszert. A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók Családok bevonása, konkrét segítése. segítségadás, vagy közvetítés.
409
Iskolaorvos, védını
Technikai dolgozók
Diákok
Szülık
Elıadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegırzésben. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. A tervezett éves programban vesznek részt (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, kezdeményezések).
Elıadások tartása, szemléltetı eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külsı erıforrások felkutatása.
4.
Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.
Az iskola kertjének ápolása, gondozása, szelektív és folyamatos hulladékgyőjtés segítése. Valamennyi diák érintett a programban. Havi rendszerességgel osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelısség. A fı hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ı szemléletük is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.
A tantárgyak lehetıségei Magyar nyelv és irodalom
A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erısödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a “nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet történelmi források segítségével világítsanak rá a környezeti problémák és megoldásaik változásaira is tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül
410
értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
Hon- és népismeret A tanulók • ismerjék meg a természetközelben élı, a természetet tisztelı, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit • ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek elıtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelısségtudatuk fejlıdjön A tanulókban alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetıségeit
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók • ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal • ismerjék meg az élıvilág sokszínőségét, az élılények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelısségét az élıvilág megırzésében
411
• ismerjék meg saját testük alapvetı felépítését és mőködését, az egészség megırzéséhez szükséges életvitel jellemzıit
Természetismeret A tanulók • váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintő értelmezésére • a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élı és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) • természettudományos gondolkodásnak megfelelı képességek kialakítása; A tanulókban • • • • • • • •
környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitődök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelısségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit • ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezésére • fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség
Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelısség
412
Egészségtan A tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az elsısegély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédı szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelısségérzet kialakításában • segítse az ıket veszélyeztetı környezeti, társadalmi tényezık és azok elhárítási módjainak felismerésében Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, elıregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait
Ének-zene A tanulók
ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
413
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
ismerjék meg a természet sokszínőségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetrıl szólnak legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehetı legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelı életteret kell hagyniuk
A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz, stb.) természethez való érzelmi kötıdése erısödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetıségeket
Technika és életvitel A tanulók
ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülı használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelızésének módjait értsék meg a fenntartható fejlıdés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvetı biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvetı ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát
414
ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzıit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyőjtés alapvetı ismérveit A tanulókban
alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erısödjön a felelıs, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életbıl vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhetı tudás szőrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlı környezetvédelmi lehetıségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevı szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekrıl virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı szervrendszerek mőködését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását
415
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE (Készült a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendeletbıl a módosításokat figyelembe véve) I. helyiségek mennyiségi mutató eszközök, felszerelések Tanterem Szaktanterem Egyéni fejlesztı szoba Tornaterem Tornaszoba Sportudvar Igazgatói iroda Nevelıtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetı iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár Könyvtár szoba Orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek Sportszertár Aula Porta Ebédlı Fızıkonyha Melegítıkonyha Tálaló mosogató Öltözı Hideg-meleg vizes zuhanyozó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Egyéb raktár Szertár
megjegyzés, pótlás ideje
szüks. valós hiány 8 5 3 DAOP pályázat 2010. 3 3 Szám.tech. 2010 DAOP pályázat 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 DAOP 2010. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2
1 1 1 1 1 2 2
4 10 1 1 1
4 10 1 1
1 - Délelıtt szükségteremnek használt 1 -
416
II. helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai mennyiségi mutató
megjegyzés, pótlás ideje
eszközök, felszerelések 1. Tanterem tanulói asztalok
tanulói székek nevelıi asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítı függöny 2. Szaktantermek a) Számítástechnikai te-rem tábla + flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozé-kai nyomtató programok lemeztároló doboz b) Idegen nyelvi szaktanterem nyelvi laborberendezés magnetofon írásvetítı c) Természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató poroltó mentıláda eszköz és vegyszerszekrény méregszekrény eszközszállító tolókocsi törpefeszültségő csatlakozások d) Mővészeti szaktant. rajzasztal (rajzpad, rajz-bak) tárgyasztal (állítható) mobil lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) pianínó ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó, magnetofon tárolópolcok
szüks.
valós
hiány
88
74
168 8 8 8 8 20 33
168 6 8 7 6 20 15
1 1 11 11 1 11 2 1
1 10 7 7 -
10 1 1
1 -
10 1
7
-
7
1 10 1 1 1 2
-
1 10 1 1 1 2
1 1 7
-
1 1 7
1 21 2 2 2 1 1 1
20 1 1 1
1 1 2 2 2 -
1
-
1
14 Szükség esetén beszerzendı mozgáskorlátozottak és gyengénlátók számára készült speciális pad 2 1 2 18 1 DAOP 2010. 1 4 Cserére szorulnak 1 4 2 1
417
e) Technikai szaktanterem tanulói munkaasztal állítható magasságú támla nélküli szék 3. Fejlesztı szoba 4. Tornaszoba 5. Tornaterem kosárlabda palánk győrő mászórúd 6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör futópálya egyéni fejlesztést szolg. spec. tornafelszerelések 7. Igazgatói iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon 8. Nevelıtestületi szoba fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény, v. fogasok mosdókagyló tükör 9. Ügyviteli helyiség asztal szék iratszekrény lemezszekrény fénymásoló számítógépasztal és szék nyomtató telefon 10. Könyvtár tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék szekrény tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) telefon fénymásoló számítógép, nyomtató Video vagy DVD televízióval CD vagy lemezjátszó, írásvetítı 11. Könyvtárszoba
1
-
1
1 1 2 1 2 3 3
1 1 2 2 3 3
1 -
1 1 1 -
1 1 1 -
- Szükség esetén beszerzendı.
1 1 1 1 2 1 1 1
1 1 1 1 3 1 1 1
-
14 14 1 2 4 1 1
12 1 2 -
14 2 4 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 2
-
21 21 1
1
21 21 -
1 1 1 1 1 1 1
-
1 1 1 1 1 1 1
Kialakítása DAOP 2010.
418
asztal szék könyvtári dokumentum könyvespolc egyedi világítás
3 6 500 1 6
1 6 2500 4 -
2 4 6
III. nevelımunkát segítı eszközök mennyiségi mutató
megjegyzés, pótlás ideje
eszközök, felszerelések Taneszközök CD lejátszó v. magneteofon DVD lejátszó Televízió írásvetítı vetítıvászon
szüks.
valós
8 1 1 8 8
5 1 1 2 2
hiány 3 Beszerzési ütemezés 2012-ig 6 Beszerzési ütemezés 2012-ig 6 Beszerzési ütemezés 2012-ig
IV. A tanórai oktató és nevelımunkát segítı taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:
Az alsó tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • •
Olló, kés, vonalzó (40 db). Építıkocka (fa).
Az alsó és felsı tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítı felszerelések és taneszközök:
-
Írói arcképsorozat Magyar értelmezı szótár Helyesírási tanácsadó szótár Életrajzi lexikon Helyesírási szabályzat és szótár Videofilmek Hanganyag (hangkazetta, CD) Falitablók (4 db)
419
A történelem tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A föld népe 16-18. század – térkép (1 db) A gyarmati rendszer kialakulása – térkép (1 db) A gyarmati rendszer – térkép (1 db) Emberiség az ıskorban – térkép (1 db) Európa 12-13. század –térkép (1 db) Európa a 18. század végén (1 db) Európa 19. század – térkép Forradalom és szabadságharc – térkép (1 db) Gyarmati rendszer – térkép (1 db) Honfoglalás és letelepedés – térkép (1 db) Kultúrtérkép (1 db) Magyar szent korona országai – térkép (1 db) Mo. a Hunyadiak korában – térkép (1 db) Mo. gazdasági, kulturális fejlıdése a feudalizmusban – térkép (1 db) Osztrák – Magyar monarchia – térkép (1 db) Osztrák – Magyar monarchia gazdasága és kultúrája – térkép (1 db) Rákóczi Szabadságharc – térkép (1 db) A magyar történet áttekintése – térkép (1 db) Az 1956-os forradalom – térkép (1 db) Trianoni békekötés – térkép (1 db)
Az angol nyelv tanítását segítı felszerelések és taneszközök:
-
-
-
Chatterbox 1., (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltetı képsor). Project English 1., 2., 3., 4. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, ) Videokazetták -
A felsı tagozatos matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök:
-
Táblai körzı fa (1 db). 0 Táblai vonalzó 45 -os fából (1 db). 0 Táblai vonalzó 60 -os fából (1 db). Táblai szögmérı fából (1 db). Méterrúd fából (5 db). Alaphálók, alapábrák (2 db). Sík és mértani modellezıkészlet (1 db). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Mértékegységek (falikép).
-
420
Kocka, téglatest (testek). Őrmérték sorozat. 3 Szétszedhetı dm Tükrözés (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Mőanyag henger. Mőanyag kúp. Mőanyag gúla. Mőanyag hatszög alapú hasáb. Mőanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép)
Az informatika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: -
Pentium típusú számítógép (7 db). Monitor (SVGA) (7 db). Billentyőzet (7 db). Egér (7 db). CD meghajtó 40x (1 db) Hangkártya + hangfal (2db). Projektor (1 db).
Az alsós környezetismeret, a felsıs természetismeret és a földrajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
A Föld domborzata – térkép (1 db) A Föld éghajlata – térkép (1 db) Afrika – térkép (1 db) Ausztrália és Óceánia – térkép (1 db) Ázsia domborzati – politikai térképe (1 db) Dél – Amerika – térkép (1 db) Dél – Európa – térkép (1 db) Európa domborzata – térkép (1 db) Európa országai – térkép (1 db) Észak – Amerika gazdasági térképe (1 db) Észak – Amerika térképe (1 db) Észak – Ázsia domborzati – politikai térképe (1 db) Észak – Európa térképe (1 db) Földgömb – domborzati (1 db) Geológ készlet (1db) Írásvetítı transzparens környezet 5. o. (1 db) Kárpát medence domborzata térkép (1 db) Közép – Európa domborzata térkép (1 db) Magyarország domborzata – térkép (1 db) MOM – tájoló (1 db) Nyugat – Európa – térkép (1 db) A hegységek keletkezése – térkép (1 db)
A fizika tanítását segítı felszerelések és taneszközök. • • • • • • • • •
Elektrovaria (1 db) Fénytani tanuló kísérleti készlet (1 db) Fizikai karosmérleg (1 db) Kétütemő robbanómotor (1 db) Mechanikai tanuló kísérleti készlet (1 db) Négyütemő robbanómotor (1 db) Optikai pad (1 db) Prizmatartó asztalka (1 db) Volt és ampermérı (10 db)
Az alsós környezetismeret, a felsıs természetismeret, biológia és egészségtan tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • • • •
Béka csontváz (1 db) Béka test (1 db) Cserebogár teljes átalakulása (1 db) Egér csontváz (1 db)
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Emberi agy (1 db) Emberi bır keresztmetszete (1 db) Emberi csontváz (1 db) Emberi fog szerkezete (1 db) Emberi koponya (1 db) Emberi szem (1 db) Emberi torzó fejjel (1 db) Fás szár szerkezete (1 db) Fogtípusok (1 db) Galambcsontváz (1 db) Gombasorozat (1 db) Gyökér csúcs (1 db) Hal csontváz (1 db) Juhkoponya (1 db) Levél szerkezete (1 db) Macskacsontváz (1 db) Metszetkészlet (3 db) Mikroszkóp (2 db) Növényi sejt modell (1 db) Rovartest tagoltsága (1 db) Sertéskoponya (1 db) Verébcsontváz (1 db) Vese modell (1 db)
A kémia tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • • • • • •
Biokémiai tanári kalottmodell készlet (1 db) Csapos tölcsér ( db) Frack. Lombik 100-as (1 db) Grafitrács (1 db) Írásvetítı transzparens (1 db) Gyémántrács (1 db)
Az ének-zene tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • •
Pianíno. A kerettantervben szereplı zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.
•
Ritmuskészséget fejlesztı hangszerek, eszközök.
Az alsó és felsı tagozatos testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • •
Bordásfal (10 db) Dobbantó (1 db) Fapalánk (1 db) Ferdepad (1 db) Fíziólabda (1 db) Florball készlet (1 db) Gerely (1 db) Húzókötél (1 db) Kézilabda (4 db) Kézilabda kapufa (1) Korcsolya (7 db)
422
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Kosárháló (1 db) Kosárlabda (5 db) Football labda (5db) Magasugró mérce léccel (2 db) Mászókötél (2 db) Mászórúd (2 db) Medicin labda (5 db) Minifoci kapu (1 db) Pelota (1 db) Ping-pong asztal (1 db) Ping-pong szett háló (1 db) Rajtgép (1 db) Rajttámla filces (2 db) Röplabda (9 db) Stopperóra (1 db) Súlygolyó (4 db) Súlypontemelkedés mérı (1 db) Tornagerenda (1 db) Tornatermi húzódzkodó (1 db) Tranbolin (1 db) Ugródomb (1 db) Ugrószekrény 5 részes (2 db) Ugrószınyeg habszivacs (2 db) Zsámoly (6 db)
Fejlesztı eszközök – alsó tagozatos Billenı ráncshita (1 db) Fa mozaik játékkészlet (1 db) Fejlesztı IQ játék (1 db) Gördeszka (1 db) Guruló labirintus (1 db) Hatszöglető kirakó Mozaik 44 db-os (1 db)
423
19. PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot a Kálmán Lajos NOMH Kadafalvi Általános Iskolai Diákönkormányzat a 2010. év június hó 8. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kecskemét, 2010. június 8. Szıke Zoltán az iskolai diákönkormányzat vezetıje A pedagógiai programot a Kálmán Lajos NOMH Ménteleki Általános Iskolai Diákönkormányzat a 2010. év június hó 4. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kecskemét, 2010. június 4. Orlov Henrik az iskolai diákönkormányzat vezetıje
A pedagógiai programot a Kálmán Lajos NOMH Móricz Zsigmond Általános Iskolai Diákönkormányzat a 2010. év június hó 7. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kecskemét, 2010. június 7. Kádár Ildikó az iskolai diákönkormányzat segítı pedagógus A pedagógiai programot a Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény iskolai Diákönkormányzat a 2010 év június hó 7. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kecskemét, 2010. június 7. Csontos Fruzsina az iskolai diákönkormányzat vezetıje A pedagógiai programot a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége a 2010. év június hó 7. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Kecskemét, 2010. június 7. Farkas Zoltánné az iskolai szülıi munkaközösség elnöke
A pedagógiai programot az igazgatótanács 2010. év június hó 3. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Kecskemét, 2010. június 3. Mák Kornél az igazgatótanács elnöke
424
ZÁRADÉK
A pedagógia programot a nevelıtestület a 2010. év június hó 10. napján tartott ülésén elfogadta.
Kelt: Kecskemét, 2010. június 10.
Mák Kornél igazgató
A Kálmán Lajos Óvoda, Általános Iskola és Mővelıdési Ház pedagógiai programját Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyőlésének Oktatási és Egyházügyi Bizottsága 2010. év augusztus hó 30 napján tartott ülésén 68/2010.(VIII.30.) OEB számú határozatával jóváhagyta.
Kecskemét, 2010. augusztus 30.
Leviczky Cirill elnök
425
