VII. évfolyam.
74 (620) szám.
Budapest, 1897. évi szeptember hó 15-én
•#
KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egéaz é-rrs 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr.
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Felhívás az OMGE. tagjaihoz. Mult hó folyamán egyesületünk pénztára ugy alapitó, mint évdijas tagjainkhoz felszólítást intézett, miszerint alapítványi kamat-, illetve tagdíjhátralékaikat befizetni szíveskedjenek. Ezen felhívásnak azonban tagjaink csak részben felelvén meg, ez uton újból felkérem tartozásban levő tagjainkat, szíveskedjenek kötelezettségüknek eleget tenni, nehogy az alapszabályokban elöirott eljárást irányukban alkalmazni kénytelenittessem. Igazgató.
Őszi luxuslóvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, karöltve a Lótenyésztés emelésére alakult (Tattersall) Részvénytársasággal, f. évi október hó 6., 7. és 8-án rendezi őszi luxnsló-vásárját a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, szemben a keleti pályaudvarrá!). Bejelentési ivek kaphatók az OMGE. titkárságánál, vagy a Tattersall tikárságánál, a hova a bejelentések is szeptember hó 20-ig intézendők. Miután az őszi luxusló-vásárral egyidejűleg tartani szokott állami ménes intézetek lovainak árverésére f. évben csupán 149 drb ló fog felérkezni, — holott az előző években ezen lovak létszáma .rendszerint a 300 és 400 drb közt variált — másrészt az idén e vásárok hirdetményei a külföldön sokkal tágabb körben terjesztettek s igy remélhető, hogy a szokott lóvásárló közönség is jóval erősebb létszámban fog megjelenni; tehát e kedvező körülmények folytán nemcsak jóval több lóférhely áll a magántulajdonosok rendelkezésére, hanem a lovak jobb eladásának esélyei is kedvezőbb kilátást nyújtanak. A rendező-bizottság.
Szükségletünk
j ó l
MegjelcHit íMei szeriái és szombaton.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B l i i p e i t ( K S a í e l e f c ) , f 1131-*t »&. H Í M . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Nemzetközi vetőgépverseny.
nak életbeléptetni; e szerint tehát a vásárpénztárnak még ez évben kell megkezdenie működését. Régen érezhető hiánya a fővárosi marhavásártérnek egy oly közvetítő intézmény, amely amig egyrészről az eladó és vevő megbízásait pontosan teljesítse, addig másrészről hivatva legyen ezeknek a vásár természetéből folyó hiteligényeit is kielégíteni. Ez utóbbi szempont kiváló fontosságú, mert a hitel hiánya nagymértékben hozzájárul azon egészségtelen állapotok előidézéséhez, a melyeket évek óta tapasztalhatunk a szarvasmarha adás-vétel ügyletei körül. Annak az abnormis állapotnak, hogy a szarvasmarha ára oly alacsony, hogy a hizlalás költségeit alig fedezi, a hus ára pedig szerfelett- nagy, egyik föoka az érdekelt felek hitelhiánya. A termelők a miatt panaszkodnak, hogy a jószágnak nincs ára, a mészárosok amiatt, hogy alig tudnak megélni, a fogyasztók pedig a húsárak szerfeletti magassága miatt. A rendező-bizottság. Hova lesz tehát a tetemes árkülönbözet, amely a marhaárak és a húsárak között tényleg fennáll? Ez kétségen kivül azon Yásárpénztár. nagyszámú közvetítő zsebében marad, A belügyminiszter legutóbb egy szer- akiknek kezén az áru keresztül megyen. A gazdától többnyire a kupecz veszi ződést hagyott jóvá, melyet Budapest székesfővárosa három pénzintézettel, név- meg a jószágot és hozza fel a vásárra. szerint a „Magyar Leszámítoló és Pénz- Ettől a mészáros veszi meg ugyan az váltó Bank", a Pesti Magyar Kereskedelmi állatot, de kivételes esetektől eltekintve Bank" és a „Magyar Ipar- és Kereske- nem a maga, hanem egy konzorczium delmi Bank Részvénytársaság"-gal egy, a pénzén, amely a budapesti piaczot évek budapesti marhavásártéren felállítandó óta kezében tartja és amely kétségen vásárpénztár létesítése érdekében kö- kivül illő kamatra bocsátja a mészárosok tött. A nevezett pénzintézetek a bizományi egy részének a szükséges pénzt, vagy vágómarhát rendelkezésre, már tudniillik elölegzési és hitelnyújtási üzlettel foglalkozó vásári pénztárt a szerződés kézbesítésétől oly mészárosoknak, akiknek hitelük van. számított három hónapon belül tartoz- De a budapesti mészárosoknak alig fele Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a gazdasági egyesületek országos szövetségének központja, a Komáromi Gazdasági Egyesülettel karöltve és a nm. földmivelésügyi m. kir. miniszter támogatásával 1897. október 1. és 2. napján nemzetközi vetögépversenyt rendez a kisbéri ménesnradalom területén. A biráló bizottság október hó 1-én esetleg nagyobbszámu gép bejelentése esetén már szeptember hó 30-án kezdi meg a gépek bírálatát, a közönség kizárásával, mig a tulajdonképpeni verseny a nagyközönség jelenlétében október hó 2-án fog megtartatni. A versenyen csak ujabb szerkezetű sorbavetö gépek vehetnek részt, illetve olyanok, amelyeken figyelemreméltó szerkezeti javítások eszközöltettek. Versenyen kivül bemutathatok még műtrágya szórógépek és kézi vetögépek. A versenyen részt vehetnek ugy belföldi mint külföldi gépgyárosok. A bejelentések a gépek leírásával együtt szeptember hó 20-ig az OMGE. titkárságához küldendők. A legjobbnak talált vetőgép állami arany, az ezután legjobbnak talált gép állami ezüst illetve állami bronz-éremmel fog dijáztatni.
s i l s s r i j i H i
j
i r G ' f c ő m Q r 3 " u
i
a
í
l r i T o D , n
?
mint
mák-, baltaczimy vadrepczey len-, gomborka- és takarmányfümagvakban j e l e n t é k e n y . Kérjük a t. cz. gazdaközönséget ezekből czimünkre hű m i n t á k a t küldeni, melyekre előnyös a j á n l a t t a l készséggel szolgálunk.
Magyar
Mezőgazdák
Szövetkezete
Budapest,
Mai számunk 16 oldal.
V.,
Jtlkotmány-utcza
31. s z .
78 KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER része élvezi ezen, konzorczium fiitelét, ezek tehát arra vannak utálva, hogy , az általuk szükségélt kész husmennyiséget a hitelt élvező mészárosoktól készpénzen megvegyék, aminek természetés következménye azután az, hogy amig a gazdák alig kapnak annyit á jószágért, hogy nyers kiadásaikat fedezhessék, addig a fogyasztó közönségnek nagyon drágán kell a hust megfizetnie. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak fentartása sem a termelök, sem a fogyasztók, de söt a mészárosok szempontjából sem kívánatos. Az egyedüli eszközt ezen viszszás helyzetből való kibontakozásra csak egy helyes alapokon szervezett vásárpénztár nyújthatja, amely hites alkuszokkal előre meghatározott méltányos dijért közvetítse az eladásokat és vételeket, és amely egyúttal kielégítse ugy az eladónak, mint a vevőnek a vásár természetéből folyó hiteligényeit. E kívánalmakat kielégítve a vásárpénztár nemcsak azt eredményezné, hogy a főváros lakossága jó és olcsó hússal láttatnék el, de jótékonyan folyna be a budapesti marhavásár forgalmának jó minőségű felhajtások által leendő fejlesztésére és az adás-vétel megbízható lebonyolítására is. Ezen felfogásból kiindulva az „Országos Magyar Gazdasági Egylet" Budapest székesfővárosnak már 1891-ben egy a fenti kívánalmakat kielégítő fakultatív vásárpénztár felállítását javasolta oly módon, hogy sem a vásárpénztár, sem az alkuszok igénybevétele ne legyen kötelező, se az eladóra, se pedig a vevőre, hanem kinek-kinek tetszésére bizassék, hogy saját számlájára, vagy privát bizományos utján adhasson, vagy vehessen. Mert nem volna méltányos, hogy egyesek, akik a pénztár hitelét vagy egyéb szolgálatait bármi okból igénybe venni nem akarják, erre kényszeríttessenek. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" által felvetett eszme kedvező fogadtatásra talált a föváíosnál, amely a vásárpénztár érdekében megtette a szükséges lépéseket és a fentemiitett pénzintézetekkel megkezdte az érdemleges tárgyalásokat. A fakultatív jellegű vásárpénztár létesítésére a pénzintézetek eleintén nem voltak hajlandók, de végre elejtették az általános kötelezettség elvén alapuló vásárpénztár szervezésére irányuló kívánságaikat s legutóbb aláirlák a szerződést, amelynek alapján magukat 6 évi időtartamra a fakultatív vásárpénztár ; életbeléptetésére kötelezik. A vásárpénztár tehát már a legközelebbi jövőben meg fogja kezdeni működését, fakultative ugyan, amennyiben magánbizományosok is köthetnek üzleteket, de még sem teljesen az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" által javasolt alakban, mert incasso' provisió czimén a vásárpénztár az Összes felektől fog szedni bizonyos dijakat, amit méltányosnak nem tarthatunk, annak daczára hogy ezek a díjak csekélyek. Nem tudjuk megérteni, m i jogon szedhetők dijak — legyenek azok még oly csekélyek
is — olyanoktól, akik üzleteik lebonyolítására a vásárpénztár szolgálatait semmi tekintetben sem veszik igénybe ? Némi jogczimet erre legfeljebb csak az adhat, hogy még a magántulajdonosok és a magánbizotnányosok által közvetlenül kötött üzléteknéi is, a vásárpénztárnak valamelyes hivatalos működését kell kifejteni, nevezetesen az árjegyzések összeszedését és kiállítását, amely ténykedésért azonban az egy darab nagy marha bruttó eladási ára után szedendő 28/4%O inkassó provízió és a kismarha után ugyané czimen szedendő 5°/00-et feltétlenül soknak kell tartanunk s annak idején a szerződési pontok tárgyalásánál az OMGE. e czimen csak v*". .m-et javasolt szedni, ami unosuntig elegendő is volna. A huspénztárt létesített bankoknak adott ezen kedvezmény méltán azt a vélelmet kelti, hogy ez az intézmény fakultatív színezete daczára meglehetős obligatiőrus jellegű, mert a pénztár közvetítésével és az e nélkül eladott állatok után fizetendő dijak közötti különbség ojy csekély, hogy jóformán az összes feleket a vásár pénztár igénybevételére kell hogy utalja. Annak daczára, hogy a legközelebb életbeléptetendő vásárpénztár szervezetét nem . mondhatjuk olyannak, amely az összes tényezők érdekeit egyaránt kielégítené, mégis ez alakjában is nagy reményeket füzünk hozzá, mert bizonyára meg fogja szüntetni az eddigi bizományosok egyeduralmát, akik vevők, eladók és közvetítők egy személyben és akik mindezideig teljesen dominálták a fővárosi állatpiaczot. Azáltal, hogy a vásárpénztár méltányos kamat ellenében hitelt nyújt a mezőgazdáknak, tenyésztőknek és hizlalóknak egyrészt, a mészárosoknak másrészt, amazokat abba a kedvező helyzetbe hozza, hogy jószágukat ne legyenek kénytelenek mint eddig igen sok esetben, elkótyavetyélni, hanem kedvezőtlen konjunktúrák esetén hosszabb, rövidebb ideig ki fognak tarthatni és e mellett állataik eladását nyugodtan reábízhatják a hatósági ellenőrzés alatt álló huspénztárra. A mészárosok számára pedig a vásárpénztár egészen uj helyzetet teremt és lehetővé teszi a saját számlájukra való bevásárlást, ami a sokféle közvetítés kiküszöböléséver kell hogy jótékony kihatással legyen a húsárak előnyős alakulására. Az immár végérvényesen megkötött szerződés főbb pontozatait, amelyek alapján a vásárpénztár szerveztetni fog és amelyek a gazdaközönséget legközelebbről érdeklik, főbb vonásokban az alábbiakban tartjuk szükségesnek ismertetni. A vásárpénztár elsősorban köteles a mezőgazdák, tenyésztők, hizlalók és kereskedőknek megbízásait, állataiknak a budapesti marhavásártéren leendő értékesítése tekintetében feltétlenül teljesíteni és azok eladását saját hites alkuszaik utján a vásáron közvetíteni és az elért eladási árat az esedékes dijak levonásával 24 óra alatt a tulajdonosnak ki-
15.
74. SZAM. 7-lfc ÉVFOLYA^Í.
fizetni. Az alkuszoknak saját számlájukra üzleteket kötni tilos. Tartozik továbbá az előbb emiitett marhatulajdonosoknak egyéni bónifikácziójuk figyelembe vételével hitelt nyújtani. A nyújtandó hitel után beszedhető kamat maximuma az „Osztrák-Magyar Barik" mindenkori váltóleszámitolási* kámatlábánál l a i°/ó-ná1 magasabb nem lehet, mig a minimum 5°/o-ban állapitható meg. Ezen kamatokon kivül az előlegek igénybe vételének időtartama szerint Va, W/o-ig terjedhető kezelési jutalék szedésére is jogosítva van a vásárpénztár. Tartozik a vásárpénztár a budapesti mészárosoknak állátok vásárolhatására két heti szükségleteiknek megfelelő és kőt hét alatt visszafizetendő összeg erejéig, a nyújtandó biztosítékhoz képest, kölcsönt adni, ugyancsak a fenti kamatok felszámítása mellett. A vásárpénztár az eladóktól, illetve vevőktől a következő dijak szedésére van feljogosítva. Bizományi és beszedési dij czimén a vásárpénztár közvetítése mellett eladott nagymarha után 3s/é°/oo (ezreléket), kismarha után 6°/oo-et az eladási bruttó árakból. Beszedési dij czimén, (incassó-provisió) a magánbizömányosok vagy tulajdonosok tehát a vásárpénztár igénybevétele néUcül eladott nagymarha után 28/4%o-et, kismarha után 5°/oo-et az eladási bruttó árakból. (E beszedési dijak azok, amelyek illuzóriussá teszik a vásárpénztár fakuitativ jellegét, mert a vásárpénztár és az annak igénybevétele nélkül megkötött ügyletek után fizetendő díjkülönbözet oly csekély, hogy úgyszólván mindenkit a vásárpénztár igénybevételére kényszerit.) Az alkuszdijak nagy ós kis 'marha után különbség nélkül a bruttó árak 2V2 százalékban van megállapítva. Hajlódijak czimén: nagymarha után: kirakás a vasúti kocsikból s kikötés az akiokba vagy vásárcsarnokokba, 11 darabig darabonként 10 krajczár, azontúl drbonként 8 krajczár. (szilaj marháért ugyané munkáért drbonként 30 kr.) Tisztítás, etetés mérlegdij darabonként és naponként 11 drbig 15 kr., azontúl minden darabért 10 kr. Vásár napján az istállóba való bekötésért 5 kr. Eladott állatok berakásáért a vasúti kocsikba drbonként 15 kr. ugyanezen munkáért szilajmarháért darabonként 30 kr. Kismarhák után hajtódij s egyebek czimén az előbbiekben jelzett, de aránylagosan csekélyebb díjtételeket van a vásárpénztár jogosítva szedni. A vidéki marhatulajdonosok, akik a hajtói teendőket az állatok származási helyéről magukkal hozott saját, szegődött. - cselédeikkél de saját felelősségükre akarják végeztetni, a hajtódijak fizetésére nem kötelezhetők. Bélyegzési dijak: nagymarha festékbélyegzése 50 drbig drbonkint 3 kr. ugyanez a tulajdonos bélyegzőjével 1 kr. szarvbélyegzés drbonkint 5 kr. Felügyeleti dijak: drbonkint s minden megkezdett napra nagymárhánál ;10 kr; összesen azonban az egész időtartamra drbonkint 50 krnál több nem szedhető; borjúnál drbonkint 4 kr. az egész időre 20 kr, juhok, bárányok és kecskéknél drbonkint 2 kr., az egész időre 6 kr. Gazdasági marhák után ezen felügyeleti dijak egyáltalában nem szedhetők.
Kivonatosan ezek a szerződés főbb pontjai, amelyek a gazdaközönséget közelebbről érdeklik. Általános szempontból van néhány észrevételünk e pontokra. Nevezetesen a szerződés azon pontja, a mely a vásárpénztárt arra kötelezi, hogy a budapesti mészárosoknak állatok vásárlására hitelt nyújtani tartozik, nem elég világos, mert nem vehető ki tisztán, hogy csal; a budapesti mészárosoknak tartozik-e a vásárpénztár előleget nyújtani, vagy részesülhetnek-e ilyenben a
70. SZAJVí. 7-IK ÉVFOLYAM. vidéki mészárosok is. Amennyiben a huspénztár csak a helybeli mészárosoknak köteles hitelt nyújtani, a vidékieknek pedig nem, ugy ezen intézkedést merőben helytelennek és a vásárpénztár hivatásával ellentétben állónak kell mondanunk, mert ez maga után vonhatná a vidéki és külföldi mészárosok elmaradását a fővárosi állatpiacztól, ami nagyon hátrányosan befolyásolhatná a fővárosnak tervbe vett olcsóbb hússal való ellátását. ., Különbséget tenni helybeli és vidéki mészárosok között sem nem méltányos, sem nem szabad, mert ez káros kontroverziákra szolgáltathat alkalmat és nem lehet alkalmas a vásárpénzlári intézmény megkedveltetésére és megszilárdítására sem. Nem világos előttünk a szerződés azon pontja sem, hogy mi értendő azon passzus alatt, hogy „gazdasági marhák után felügyeleti dijak nem szedhetők". E pontnak világosabb szövegezése lett volna kívánatos s szereljük hinni, hogy gazdasági marhák alatt nem csupán tenyész és igás, hanem gazdaságilag hizlalt szarvasmarhák is értendők. Nem hivatásunk ugyan, hogy a mészárosok és kereskedők érdekeinek szószólói legyünk, mindazonáltal azon czélra való tekintettel, amelynek érdekében a vásárpénztári intézmény létesítését folyásoltuk, t. i., hogy általa részben a főváros olcsóbb és jobb hússal való ellátása lehetővé tétessék s hogy a fővárosi állatpiacz jelentősége a nemzetközi forgalomban emeltessék, szükséges rámutatnunk arra, hogy a szerződés értelmében a felügyeleti és hajtő dijak kötelező fizetésével a mészárosok és kereskedők nagy mértékben meg vannak terhelve. Mert tekintetbe véve azon körülményt, hogy a bpesti állatvásártéren hetenkint csak egyszer tartatik vásár, s feltéve, hogy valamely kereskedőnek egy vaggonrakomány szarvasmarhája marad vissza egyik vásárról a másikra, akkor Ö haj tói és felügyeleti dijakban 11 drb marhát véve átlagul 1 vagonra, fizetni tartozik: hajtási, tisztogatási stb. dijat 11 drb után 7 napra á 15 kr. — 11 frt 55 kr.; ezenfelül felügyeleti dijakban 7 napra 11 drb után á 15 kr. = 5 frt 65, összesen 17 frt 05 kr, ami oly nagy összeg, hogy annak kihatása a húsárakra bizonyára érezhető lesz. Kötelességünk kijelenteni, hogy erre a körülményre az' OMGE. eleve fölhivta a székesfőváros figyelmét s tiltakozott e díjtételeknek ily mérvbeni engedélyezése ellen. Lássuk már most miként alakulnak a gazda költségei a vásárpénztár közvetítésének igénybevétele esetén. Ha pl. 150 frtos szarvasmarhaárakat veszünk alapul, az esetben a fentebb jelzett díjtételek szerint az eladó fizetni tartozik 150 frt bruttó eladási ár után: bizományi és kezelési dijat 33A%o = 56'2 kr; alkuszdijat 2V2%o = 37-5 kr; hajtódij 10 kr; tisztogatás, etetés stb. 15 kr, bélyegzés 3 kr, összesen 1 frt 22 kr.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÖ 1. Ez semmiesetre sem mondható tulmagas közvetítői dijnak akkor, amikor a gazda ellenőrizet alatt álló hites alkuszok utján értékesítheti állatait s ezek gondozását, s felügyeletét felelősség terhe mellett veszi át a vásárpénztár. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt a nevezetes előnyt sem, amelyet a vásárpénztári intézmény nyújtani van hivatva. Nevezetesen köteles minden egyes vásár után a hivatalos vásári jelentéshez szükséges adatokat pontosan összegyűjteni s ezeket közhírré tenni. Az eddigi vásári tudósítások — a nélkül, hogy a fővárosi vásárigazgatóságot, a mely ezeknek összeállításával eddig megbízva volt, hibáztatni akarnók, mert ismerjük a nehézségeket, a melyekkel e tekintetben küzdenie kellett -— nem voltak megbízhatók, a minek hátrányát bizonyára nem egyszer érezték tenyésztőink. Hogy mi jelentősége van a megbízható vásári tudósításoknak, azt azok tudják legjobban megítélni, a kik azokat állandóan figyelemmel kénytelenek kisérni. Nagyban és egészben tehát, habár az uj intézmény szervezete nem mondható mindenben kielégítőnek, azt a mi szempontunkból mégis örömmel üdvözölhetjük, s reméljük, hogy az a mostani egészségtelen állapotokat gyökeresen megfogja változtatni, ha egyébként nem, de a gazdák előnyére mindenesetre. Jeszenszky Pál.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Egy és más az őszi buza vetéséről. i. Az őszi búzára, mint legfőbb műveleti növényünkre, a gazdák viszonylag még legtöbb gondot fordítanak. Daczára annak, akadunk itt is hibákra ugy a talaj előkészítésénél, mint a vetésnél és ápolásnál. Tudjuk és ismert tapasztalati tény, hogy az őszi buza alá a földet, nem szabad k'ertszeriileg előkészíteni, nem szabad agyondolgozni. Sokkal jobban szeretjük, ha apró kis hantokkal van a talaj fedve. Ez esetben a buza a téli időjárás viszontagságainak jobban ellentáll, felfagyástól, kifagyástól féltenünk nem kell, a hótakaró lefuvatásától tartanunk nem kell és és a talajnak időelőtti összetömődését (kérgesedését) is megakadályozzuk. A szántónak említett apró hantos volta azonban csakis a talaj felületére, tehát a talaj tetejére vonatkozik; alatta a földnek omlósnak, porhanyónak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy a buza jó vetőágyat kapjon. Vagyis magának a buzaszemnek a morzsalékos réteg alatti omlós talajba kell jutnia, nem pedig nagy göröngyök, rögök közé. Sajnos, pedig hányszor fogjuk az utóbbit látni. A rögökön, göröngyökön ide-odaugráló vetőgép, majd a rögök közé, majd a rögök alá fekteti a szemet, nem pedig porhanyós földbe ; vagy pedig ezen oknál fogva sokkal mélyebben kénytelenek vetni a búzát, sem mint kellene. Az ilyen vetést azután agyonfogasolják, agyonjáratják tüskés (fogas) hengerekkel; a fogasokkal a rögöket hosszú darabokon elvonszolják, összehúzzák, a magot 1 velük együtt összesöprik, részben kitakarják,
1279 a tüskés hengerekkel a rögöt a földbe nyomják, felspékelve némiképpen felaprózzák s igy végül is külsőleg jó képet adnak a vetésnek, de a végeredményben csak önmagukat ámítják. A nehéz rögomlasztó fogást, a tüskés hengert nem a buza elvetésénél, sőt nem is a vetőszántásnál, hanem már az előkészítő (keverő) szántásnál kell alkalmazásba venni. Ott igenis helyükön vannak és alkalmazásukkal tényleges hasznot érünk el. A vetőszántásnak ne legyen más módja, mint a búzának jó vetőágyat biztosítani. Ha a vetőszántáskor nagy rögöket, hantokat hoz fel az .eke, ez annak a jele, hogy az előkészítő szántásnál hibát követtünk el. Ezt a hibát pedig, de vajmi gyakran elkövetik. A lesulykolt, összetömődött talajt, tarlót felszántják mélyen, rendszerint oly időben, midőn a szárazabb talajból nagy rögöket feszítenek ki. A rög szétomlását a természetre bizzák, elégnek tartják, ha a földet megszántották. Ennek azután az a következménye, hogy a felhozott rögök, melyek a szántás nyomában még szétomlaszthatók lettek volna, megkeményednek s a következő vetőszántás idejéig fekve maradnak, a vetőszántással pedig egyszerűen lefordíttatnak. Ilyen szántás nem ér semmit, ezzel a talaj mi velés tulajdonképpeni czélját nem érjük el; a rögöket hol lefordítani, hol ismét felszínre hozni, csak munkapazarlás és ökörkinzás. Ilyenkor kell azután a vetőszántást agyondolgozni fogasokkal, hengerekkel, ilyenkor vetünk túlságosan rögös földbe. Pedig ettől a sok haszontalan és mégis rossz munkától megszabadul a gazda, ha a keverőszántás, vagy mély tarlótörésnél veszi elő a nehéz fogasokat s rögomlasztó hengereket, melyeket máskülönben később rossz helyen kell használatba vennie. Ismertem oly szívós agyagtalaju gazdaságot, a hol azelőtt az említett rossz talajmiveléssel még háromszori szántással sem voltak képesek búzát termeszteni. Most a buza alá nem adnak ott többet két szántásnál, az elmaradt harmadik szántás helyett, felhasználják a vonóerőt a keverőszántás fogasolására és hengerezésére s kiváló eredményeket érnek el. Ugyancsak nevezett gazdaságban a kötött talajnak inkább kissé szárazabb, mint nedvesebb állapotban adják az első előkészítő .(keverő) szántást, Kissé szárazabb állapotban azért, mert a szántás nyomában azonnal felaprítják a rögöket, a mennyire kell. Ellenben nedvesebben szántva, a szokásos hanyag eljárás .mellett még jobban megkeményednek a rögök. Volt alkalmam olyan gazdaságot látni, a hol a nedvesebben szántott s igy fekve maradt kötött talajt 3—4 évre is elrontották, mert a porhanyóság megkívántató fokára hozni nem voltak képesek. Természetes, hogy az itt elmondottak első sorban is a szívós, kötött talajra vonatkoznak ; homokos vegyületü talajokon kevésbé feltűnők a talaj mivélésénél elkövetett hibák. De, viszont tudjuk azt is, hogy búzatermő talajaink, túlnyomóan a kötött földekhez tartoznak. Minél kötöttebb, mennél nehezebben mun? kálható a talaj, annál nagyobb gondot kell a fogasokra s különböző hengerekre fordítani, I'y gazdaságokban ezek valóságos gyűjteményt képezhetnek ; áll ez különösen a hengerekre. A fogasból elegendő, ha van könnyebb magtakaró s nehéz talajelőkészitő fogasunk, de a hengerekből szerezzük be a sima hengertől kezdve, a nehéz rögtörő csillagos hengerig valamennyit, ha erre szükség van. Az ezekért kiadott pénz bőven megtérül, mert valóban csak nevetnünk kell, mikor azt látjuk, hogy szívós, rögös talajon könnyű kis fafogas s házilag készített fahenger ugrál ide-oda, mely csak az igás jószágot rontja, de a talajnak semmiféle hasznára sincsén.
1280 Hiszen "ha a gépgyárosok árjegyzékeit átlapózgatjuk, azt látjuk, hogy ott különböző sulyu fogások s különböző rendszerű és sulyu hengerek vannak felsorolva. Ennek pedig meg van a maga oka, mert a különböző czél s talajviszonyok szerint az alkalmasat ezek közül a gazdának kell kiválasztania. De nem ugy, hogy kinézi azokat, melyek a legolcsóbbak s ezeket szerzi be, daczára annak, hogy szivós földjeire a legnehezebb s igy persze legdrágább eszközökre lenné szüksége. A czéljainak nem megfelelő, bár olcsó eszköz, lesz mindenkor a legdrágább". E téren gazdáink tagadhatatlanul sokat vétenek. Elegendőnek tartják a kitűnő Sackekét beszerezni, de az eke munkájának kiegészítéséül szereplő fogas s hengerekre nem gondolnak. Pedig ezek helyes és idején való alkalmazásával elérhetjük azt, hogy .vetőszántásunk omlós, porhanyós lesz, de a szükséges morzsalékos alkotással mégis birni fog; elérhetjük azt, hogy a vetőszántást lulajdonképeni nevének ős czéJjának meg fog felelni; elérhetjük azt, hogy a vetőszántást középmélyen, keskeny fogatással végezhetjük s elérjük végül azt is, hogy a vetést tavaszszal ugy kezelhetjük, a hogy azt okszerűen kezelni kell s nem leszünk kénytelenek tavaszszal a hengert csak azért használni, hogy a rögöket szétomlasszuk és az aratást megkönnyítsük. Igen természetes, hogy a most elmondottak a buza előveteménye szerint bizonyos mértékben módosulnak. Ha takarmány képezi a buza előveteményét, melynek tarlóját azonnal sekélyen leszántottuk, a keverőszántással is kevesebb bajunk lesz, mint azon esetben, ha kalászos után, vagy tömödött tarlót kell egyszerre mélyen'felszántani. Szintúgy kevesebb bajunk lesz, ha jól munkált kapásnövény után vetünk búzát, a hol igen gyakran előrement fogasolás után, egy szántásba vethetünk. A gazdának mindég a viszonyókhoz kell alkalmazkodnia s ha azt látja, hogy emiitett munkálatokra szükség van, akkor azokhoz haladék nélkül hozzá kell fogni. Én egyáltalában nem tartom azt, hogy egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér stb. hanem igenis a kenyerek számát a szántás minősége, .s az ezzel kapcsolatban használt egyéb talaj előkészítő eszközök okszerű ki- és felhasználásának, mérve szabja meg. Ha az itt elmondottak értelmében járunk el, akkor igenis helyén való lesz az, hogy a búzát, friss szántásba vessük, illetve a vetőszántást közvetlenül a buza elvetése előtt ad. hatjuk, mert a buza — a r o W ó l eltérően — a friss szántást szereti. Szereti, de csak akkor, ha a talaj a kellő elökészitéssel, a helyesen kezelt keverőszántással természetes zártsággal bir, nem pedig üreges; vagyis ha rendes ülepedését- nem gátolja semmi. Ellenkező esetben kénytelenek vagyunk a vetés előtt (sőt a vetés után is) hengert használni, már pedig az őszi buza vetésénél a talaj természetes ülepedése mindég többet ér, mintha azt hengerrel vagyunk kénytelenek megadni. A hengert használjuk az előkészítő szántásnál, de a vetésnél lehetőleg kerüljük. Ha már a hengert kénytelenek vagyunk a vetésnél használni, akkor a befejező munkát ez esetben is mindég a fogas képezze, hogy a talaj felületének a morzsalékos strukturát viszszaadhassuk.. Kénytelenek leszünk pl. héngert használni, - ha lóhere után egy szántásba velünk búzát, a mi helytelen ugyan, de a gyakorlatban előfordul. Előfordul pedig az esetben, ha a herét a feltörés évében is teljesen ki akarjuk használni s a szántással megkéstünk. Ilyenkor tagadhatatlanul egy j ó szántás többet ér, mint kőt egymásután adott szántás, mert a lefordított gyökereket és szártöveket az ismételt szántással újra felhoznók. Ha tehát csak egy szántást, adhatunk, akkor a gyökerek és szárlövck miatt üreges s ülepedésre nem képes
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER
15.
talajt igenis erősen meg keli hengerezni, hogy á kellő zártságot megadhassuk. Ellenkező esetben a buza — kivált hótalan, száraz fagyos télen — könnyen kifagy, mint erről nem egyszer alkalmam volt meggyőződni. A befejező munkát azonban itt is a fogas adja meg., Általában azt mondhatjuk, hogy a kitűnően munkált kapás előveteményektől eltekintve, egy szántás kevés a búzának, A kapás előveteményeknél elég azért, mert gyakran nincs időnk két jó szántást adni, másrészt a kapált talaj oly porhanyó s gyommentes, hogy a kívánt jó munkát egy szántással is megadhatjuk. De ez csak a jól munkált kapásokra pl. dohányra, korai burgonyára vonatkozik; utóbbira különösen azért is, mert a burgonya kiszedése alkalmával ismételten felporhanyitjuk a talajt. Ellenben a tengerire nézve ez már nem mindenkor áll. Nézzük csak meg a tengeriföldeket a letörés után. Legtöbb esetben oly gyomosak, miszerint alig hihetjük, hogy kapás növény állt rajta. Ennek oka leginkább a részes tengeri mivelésében keresendő, a hol az utolsó, befejező töltögető munkát, igen korán adják; a házikezelésben levő tengeriföld sokkal jobb állapotban marad vissza. A z ilyen gyomos, összetömődött talajú tengerinél egy szántás tulajdonképen szintén nem elegendő, de a kései tengerinél több szántást adnunk nincs idő. Szükségesnek tartom azonban' megjegyezni, hogy olyan elővetemény után, mely későn kerül le a talajról s igy a buza vetése is — egy szántásba — későre esik, nagyon helyes a földet vetés előtt jól meghengerezni, hogy a szükséges zártságot megkapja. Mert itt az idején való, természetes ülepedésre, különösen ha sok kórót gyökeret, gyomot stb. szántottunk alá, nem igen számithatunk s igy a buza téli hidegtől szenvedhetne. Szükséges továbbá a hengerezés a kései vetésnél, másrészt azért is, hogy a magot igen mélyen ne hozzuk a földbe (legfelebb 2—3 cmre); ezt pedig előzetesen meghengerezett földön könnyebb szabályozni. Minél későbben vetünk, annál sekélyebben kell a magot a földbe hozni. A korai vetést mélyebben (4—5 cmre) takarhatjuk alá, sőt .kell is alátakarni, s igy a jól munkált, porhanyó s könnyen ülepedő földbe, előzetes hengerezés nélkül is bátran vethetünk. (Folytatása következik.)
K.
K.
Az őszi vetésekről általában.*) Szeptember hó elején már gondolkozhatunk őszi vetésünkről. Tapasztalt gazdák állítják, hogy szeptember hóban a rozsnak s októberben a búzának már földben kell lenni. Tagadhatatlan, hogy meg vannak a korai vetésnek a maga előnyei s azután már magában véve az a tudat is jól eső, mikor már tul vagyunk az őszi vetéseken. Mindazonáltal nem készülhetünk el mindig rozsvetésünkkel szeptemberben s buzavetéseink is vajmi' gyakran kimaradnak az október hóból. Nem is kell ehez valami különös véletlen dolog. Hátráltasson csak pár napig munkálkodásunkban a kedvezőtlen időjárás, a nem is szokatlan őszi esőzések áztassák fel agyagos talajunkat, ami bizQny őszszel már nem szárad oly hirtelen, mint mikor a márcziusi szelek fújják végig, vagy üssön be egy kis száj- és körömfájás és hátráltasson munkánkban, bizony nagyon könynyen megkéshetünk, az őszi vetésekkel. Ez okból nagyobb birtoktesteknél mindig indokolva van hamarább megkezdeni az ősziek vetését, mig a kisebb birtokos mindig jobban kihasználhatja a vetésre legkedvezőbb időpontot. Bár
*) Habár a „Köztelek" mai számában rovatvezetőnk tollából egy hasonló tárgyú czikksorozfit indult meg, kitűnő munkatársunk jelen, idényszerű, gyakorlati czikkének is készséggel helyt adtunk,
74. SZAM. 7-lfc ÉVFOLYA^Í.
a korai vetésnek megvannak a hátrányai; igy pl. az ősz kezdetén többnyire száraz ideink vannak s a föld bemunkálása több gondot fog szerezni, mintha az egy kisebb eső után történnék. A vetőmag a száraz talajban csak igen lassan indul csírázásnak s addig is ki van téve különféle kártékony ellenségeinek. De meg azután, ha kedvező körülmények között indul csakhamar csírázásnak, majd fejlődésnek, pl. a rozsvetés még az őszszel annyira elbokrosodik s oly buján fejlődik, hogy a drasztikus legeltetési kúrának kell alávetnünk. Pedig az a jámbor birka mégis csak furfangos állat, kikeresi, hogy a buja rozsnak hol vannak a legzsengébb foltjai s azután ott rágja azt le egész tövig. Ott, ahol kívánatos volna ránk nézve, hogy lelegelje, ott érintetlenül hagyja. E közben jól megtapossa a felső réteget, hogy azután a téli nedvességnek mesterség átszívá• rogni rajta. Az ilyen lelegeltetett, illetve foltonkint lelegelt vetésre nézve az is baj, ha sok hó esik, mert akkor a buja részek kipálnak, meg az is baj ha nem kap, vagy csak kevés havat, mert akkor meg a lelegelt részek kipangásától tarthatunk szigorú tél esetén. Helyesebb a tavaszi tarlózás, a rendkívül koczkáztatott kaszálás mellett. Bár láttam már ily buja rozsot tavaszszal tőben lekaszálva, mely azután kedvező tavaszi időjárás folytán pompás termést adott. A lehengerezéstől gazdái nk nagy része még kissé idegenkedik, pedig soknak ez az egyedüli orvosság. Ezeknek az esélyeknek mind ki van tehát téve a korai vetés. Szeptember második felében pedig már hozzá kell látnunk, ha csak a későbbi munkatorlódás esélyeivel szembeszáll ani nem akarunk. Kalászosok után a kapott tarlószántást nagyon meghálálják az ősziek. Nemcsak azért, mivel az elgyomosodásnak vesszük elejét a felső réteg sekély lehántása val, hanem azért, mivel a talaj fizikai, de vegyi összetételén is változtatást eszközöltünk. A felső réteget érintkezésbe hoztuk a levegővel, abban a bomlási folyamat következtében uj tápanyagok állottak elő, illetve váltak áthasonlithatókká. Ez a réteg azután, mely ugy fizikai, mintvegyi tulajdonságaira nézve előnyös változást szenvedett, a vetőszántás alkalmával éppen abba a mélységbe fog kerülni, hová a zsenge növény gyökérhálózatát terjeszti s annak mintegy kedvező bölcsőjéül fog szolgálni. Ha már értől van szó, tekintsük csak kissé az ellenkezőt is, az az, ha a tarlószántást mellőzve, az őszi gabona alá egyszerűen csak mérsékelt mélységű vetőszántást alkalmazunk. Ezúttal tekintsünk el attól, hogy mellőzvén a tarlószántást a sok gyomnövény magját a vetőszántásig már mind elhullatta s igy meglehetősen elgazositottuk szántóföldünket. Az aratási munkák folyama alatt a felső réteg a munkások léptei alatt alaposan megtapostatik s amit ezek esetleg meggy ura tlanul hagytak volna, azt azután elvégzik a tarlólegeltetés alkalmával a birkák, úgyannyira, hogy mint a tapasztalás mutatja, a felső réteg egy többé-kevésbé szilárd, kompakt összefüggő kemény burkolatot képez (kötött talajról lévén szó). Már most a vetőszántás alkalmával ez a réteg mintegy 6 hüvelyk mélységre fordittatik le, természetesen megszaggatott állapotban egy kemény, rögökből álló réteget képez a fenti mélységben. A fogas már ennyire nem hatolhat le s igy a kelő, majd fejlődő növény gyökérzete a rögökben egy természetes akadályra fog bukkani,. melynek legyőzését csak továbbfejlődésének rovására eszközölheti. A talajnedvesség a hajcsövesség utján mérsékli ugyan ennek következményeit, de hátrányos oldalait a tapasztalás igazolja. E kis kitérés után térjünk vissza az őszi vetés bemunkálásához. A vetőszántás mérsékelt mélységű legyen, részben hogy a tarlószántás által úgyszólván preparált réteg, mélyre
74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ne kerüljön, de meg másrészt a talajnedvesség konzerválására és könnyebb bedolgozhatóság szempontjából. , Sokan az őszi vetéseknél nem tartják fontos dolognak a talaj apró bemunkálását, azt mondván, hogy nem árt, ha kissé rögösen marad, legalább a téli fagy ellen védelmezi a gyenge növényt s a téli fagy azután ugy is elporlasztja a rögöket. Első látásra ennek volna némi értelme, de kissé közelebbről tekintve a dolgokat, azonnal a rossz gazda védekezését látjuk benne, ki vagy nem tudta apróra bedolgoztátni földjeit, vagy pedig csakugyan belerőgzött azon tudatba, hogy az őszi vetésnek nem szabad apróra bemunkáltnak lenni. Természetes dolog, h a a talaj felületén rögös, ugy annak megmunkálási rétegében hasonlóképpen találunk szilárd rögöket, melyek azután kelésében s gyökérzetének terjesztésében hátráltatják a fejlődő növényt s ily módon ugyancsak nagyobb kárt okoznak, mint amennyi védelmet a rögök nyújtanak a fagyok ellen. Helyteleníteni kell viszont azon eljárást, mikor az őszi vetés egészen simára dolgoztatik be, azaz a vetés után lehengereztetvén, utána már fogast nem alkalmazunk, pedig láttam alkalmazásban - ily eljárást is. Az ilyen behengerezett sima felületü talaj hajlandó azután a kénegképződésre, vízmosások alakulására, felfagyásra stb. Hengert alkalmaznunk természetesen kell, gyakran kétszeresen ós gép előtt és gép után, de ezt mindig fogasnak kell követni, hogy az előbbi kalamitásokat elkerüljük s a hajesövesség elrontásával a csirázási és kelési folyamathoz a talajnedvességet konzerválhassuk. Az Őszi vetések alá alkalmazott műtrágyázásnál hasonlóképpen óvatosan kell eljárnunk. Mindig a talaj minősége fogja meghatározni, vájjon alászántsuk-e a műtrágyát vagy csak befogasoljuk. Kötött talajoknál a leszántás feltétlenül szükséges, mig a laza talajoknál ez már kevésbé ajánlatos, mivel a műtrágya könnyen a talajnak azon alsó rétegébe származhatik, honnan a gyökérzet által csak bájosan vagy már éppen nem vehető fel. A mi a buza vetőmag páczolását vagy csávázását illeti, erre nézve már megállapodásra jutottunk, hogy páczolnunk vagy csáváznunk kell s csak arról lehet szó, vájjon mely eljárást alkalmazzunk. A tapasztalás és a megejtett kísérletek már bebizonyították az . üszög ellen való védekezés ily módjának üdvös voltát. Különös figyelmet kell fordítanunk azonban a talaj nedvességí állapotára, inert tudjuk, hogyha a kévésbé jól megszárított páczolt buza száraz talajba kerül, könnyen megromolhat, elvesztheti csiraképességét, mit a hiányosan kelő vetés fog azután szomorú adatokkal dokumentálni. Gyakran megesik azután, hogy minden igyekezetünk daczára megkésünk buzavetéseinkkel. A beálló őszi esőzések sokszor napokig hátráltatják a munka folyamatát s az egész késő őszbe sem akarunk belemenni a vetéssel, bár van rá eset, hogy a hó alatt kikelt buza tavaszszal már igen szépen állott s a bő termés nem engedett következtetést vonni a kései vetés káros voltára, ámde ehhez kedvező tél és még kedvezőbb tavasz szükséges s ezek tudjuk nem szokták sürü egymásutánban boldogítani a gazdákat. Ha a talaj nedvességi állapota nem engedi meg, hogy vetőgéppel dolgozhassunk benne, \bizony sokszor az előrehaladt ősz arra kényszerit rá, hogy kézzel is vettessünk, pedig manápság már kevés az ügyes kézi vető ember s ilyenkor jó szolgálatot tesznek a kézi vetőgépek, melyeknek "olcsóságuk mellett munkaképességük is kielégítő.. Igaz, hogy a kézi vetés mindig magpazarlással jár, de ilyenkor már nem igen lehetünk arra tekintettel. Vimpier Lajos.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 15.
GAZDASAGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. liebermann Leo.
A vaj kondiczionálásról. (Közlemény a budapesti orsz. m. k. chemiai intézetből.) Még négy-öt évvel ezelőtt a magyar vaj minőségére vonatkozó adatokkal éppen nem rendelkeztünk, de nem is rendelkezhettünk, mert rendszeres tejgazdaság, ahol a tejet feldolgozták, csak szórványosan és igen primitív állapotban létezett Magyarországon. Vajat rendesen csak a hatóságok vizsgáltattak meg vegyileg, amidőn az forgott kérdésben, hogy valamely vaj romlott-e vagy hamisitott-e. Midőn néhány év előtt a „Hungária" vajkiviteli részvénytársaság alakult, adatokra volt szükség a magyar vajakról, de még azt sem lehetett kipuhatolni, hogy minő víztartalom szokott a jó minőségű magyar vajakban előfordulni.
1281 rögtön denaturálni, hogy mint vaj forgalomba ne kerülhessen. A mult nyáron sok bajt okozott a jég-' hiány. Ennek tulaj donitható leginkább az, hogy némely gazdaság vaja rendkívül nagy víztartalommal bírt. A nagy hőség folytán, különösen a távolabb eső gazdaságokból igen sok vaj avasan érkezett. A következő • összeállítás a nyár folyamán kondiczionált' legrosszabb minőségű vajak víztartalmát és szabadsavát (100 gr. vajban levő szabadsav közömbösítéséhez elhasznált köbcentiméter normál kálilúg) mutatja b e :
Zalamegye
190 20 ; 8 32'3 '28-6 22-9 18'3 • 19'3 24-4 17-3 16-4 17-8 "187 16-9
Sokat haladtunk azóta. A „Hungária" maga ez évben augusztus hó végéig 596 vajat mutatott be kóndiczionálás végett. Ezen vajak az ország minden vidékéről érkeznek be s a szükséghez képest állapíttattak meg különféle adatok, a melyekre más alkalommal fogunk talán visszatérhetni. Azonban nem lesz talán érdektelen, ha most, visszapillantva a közel múltban végzett vizsgálatokra, a gazdaközönség figyelmét bizonyos vajhibákra irányítjuk, melyek gyakran előfordulnak és a magyar vaj kelendőségének ártanak. A kondiczionálásrá kerülő vajak többnyire nem • a legjobb minőségűek voltak, mert a társaság csak azokat a vajakat mutatta be, amelyeknél azt vélte, hogy a szakértői vizsgálat azokat másod- vagy harmadosztályúnak fogja megállapítani, mig a kétségtelenül első osztályú vajakat az érkezés után mindjárt felÁltalában azt tapasztaljuk, hogy a szövetkezetek által beküldött vajak jobb minőségűek, szebb kinézésüek, jobban vannak kidolgozva és jobban csomagolva, mint az egyes gazdaságok által küldött vajak, habár mindkét résznél kivételek is vannak. Igy például Karácsondról (Hevesmegye) egy gazdaság minden második napon küld 15—20 kg. vajat, mely minden tekintetben kifogástalan s a legjobb szövetkezeti vajakkal versenyezhet. Ez azt mutatja, hogy kellő szakismeret és gondosság mellett kis gazdaság is készíthet jó vajat. A kis gazdaságokban többnyire hiányzik a kellő szakismeret s e mellett gyakran rendkívül hanyag kezelést is tapasztaltunk. Például N.-Sz.-vó\ egy gazdaság állandóan undort gerjesztő piszkos vajat szállított, rossz kosárban, piszkos rongyba burkolva, gyakran még papiros sem volt rajta. A vajnak nemcsak a felülete volt tele szeméttel, hanem a belsejében is rovarrészek, legyek, szőrök s más efféle volt található. Hogy az ilyen vajat vegyi összetételére nézve nem vizsgáljuk, azt fölösleges mondani is, csak az a csodálatos, hogy daczára annak, hogy hónapokon át ezen gazdaság minden vaj szállítmányát harmadosztályúnak minősítettük, mégsem kezelte tisztábban. Végre a társaság értesítette a gazdaságot, hogy- nem tartozik és nem is hajlandó tovább a harmadosztályú vajat átvenni, ha tehát jövőre nem szállit tiszta vajat, akkor azt visszaküldi, illetve a gazdaság ren'delkezésére bocsátja. Ekkor az illető gazdaság néhány hétre beszüntette vajszállitásait, állítólag azéft' mert helyiségeit tisztította. Nemrég újból kezdett szállítani, még pedig tisztának látszó papírosba burkolva — piszkos vajat. Más gazdaságból is jött piszkos vaj, de legalább a figyelmeztetés után, különösen, mert a piszkos vaj állandón harmadosztályú minősítést nyert, a vaj tisztább kinézésű lett. Legjobb volna az ily piszkos, undort gerjesztő vajat, mint emberi élvezetre alkalmatlant, a kondiczionálás után
AbaujTornamegye
Somogymegye
jun. „
A vaj puha, néha tejfelszerű folyékony, tisztátlan ízű volt.
20'0 24-4 19-2 3-3 20 6 3"2 Ezen vaj alig •20-8 — kissé sárgás 22-8 — színű, kenő20-1 2'8 csös, lágy, 20-6 3'0 tisztátlan, 24'4 2'6 néha keser19'4 2-8 nyés ízű volt. 17'3 2'9 17'7 4-1 22-6 159 18-4 . 2-9 19'0 5'5 17-3 5-1 Kinézése a 17-8 5*5 föntihez ha17-1 4'8 sonló, rom16-5 4-3 lott dióhoz 16-6 4'8 hasonló ke17'5 3"6 serüutóizzel. 17-4 3-4
Udvarhely-jun.. megye „ jul. aug. 9. „ 14. „ 31.
— — 4-3 3'8 2 "3 3'0
4'5 Bivaly tejből ké-
13'4 14-8 15-1
4-0 f„^VenékL\van 30 4-2 . ízzel bir.
Egyéb hibák is gyakran fordultak elő. Egy baranyamegyei szövetkezet savanykás izü vajat küldött. Ez nem lett volna baj, mert a társaság hajlandónak nyilatkozott finom savanyu tejszinvajat is, mint első osztályút átvenni, de ez a vaj nem volt jól savanyitva. A tejszint ugy látszik magára hagyták hosszabb ideig s azután kigyúrták, persze a vaj nemcsak savanyu, hanem kellemetlen, rothadt ízű is volt. Végre felhagytak a savanyitással s akkor a vaj ismét első osztályú minősítést nyert. Egy másik baranyamegyei szövetkezet vaja kellemetlen utóizzel birt, mely az utolsó időben fokozódott, végre ki lehetett venni, hogy füstös mellékizzel bir a vaj, ami a szövetkezet tudomására lett hozva s azóta ez a mellékiz megszűnt. A fönt felsorolt példákban is látjuk, de különben is igen gyakran ismétlődik, hogy a vajak, melyek teljesen kielégitpek volnának,
1282 sok szabadsavat tartalmaznak. A. szabadsav a vajban kellemetlen, izzadtságra emlékeztető szaggal bir s a vaj izét igen hátrányosan befolyásolja. Minden vajban van kevés szabadsav, mely a vaj állásánál folyton szaporodik s ayasságát okozza. Némely vaj már friss állapotban sok szabadsavat tartalmaz, ami némely takarmány befolyása is lehet. A kopenhágai kísérleti állomás utolsó jelentésében, amelyről a „Tejgázdaság'-ban is megemlékeztünk, behatóbban foglalkozott e kérdéssel s arra a tapasztalatra jutott, hogy a tejfel pasteurizálása által a vaj szabadsavtartalmát tetemesen csökkenteni lehet, aminthogy egyáltalán a tejfel pasteurizálása a vaj'minőségére és tartósságára igen előnyösen foly be. Gyakran előfordul, hogy valamely vaj kellemetlen mellék- vagy utóizzel bir s e mellett vegyi összetétele kifogástalan. Ennek okát nem tudjuk kideríteni, mert nincs alkalmunk a gazdaságokkal közvetlenül érintkezhetni. Néha bizonyos takarmányfélék befolyásolják hátrányosan a vaj minőségét, igen gyakran azonban a készítésnél elkövetett mulasztásokra vagy tisztátlan kezelésre vezethetők az ily vajhibák vissza. Székely. Székely ur czikkét nem annyira megtoldani, mint inkább tartalmát röviden összefoglalni akarom a következő sorokban: Mit konstatálunk tehát a magyar vaj szakszerű minősítése alkalmával ? Azt, hogy igen gyakran, talán mondhatnánk többnyire rossz, nem európai Ínynek való. Miért rossz? talán hamisítva van? talán rossz a tej, rossz a takarmány, rossz talán a tehén? Dehogy ; azért rossz a vaj, mert urbi et orbi nagy a piszok, hihetetlen nagy a gondatlanság, a restség. Igen szép dolog az a haladás, melynél a takarmány vívmányait alkalmazzuk a praxisban. Szolgálnánk is vele szívesen, hogy miként kell a tejet javítani, konzerválni stb., de nekünk Magyarországon ugy látszik, ez még korai; ide tanítónak hadd jöjjön a tiszta német vagy morva szolgáló s mutassa meg, hogy kell bánni seprővel, vizzel és szappanai. — n.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER H<3 15. által a szövetkezés szükséges, voltának érzetét a gazdák minden rétegében annyira kifejezésre jutatta, hogy ma a vidéken ugy a földesúr, mint a kisgazda egyaránt odatörekszik, hogy közös érdekeik kellő megvédésére fogyasztási szövetkezetet álakitsaneCk. A nemes és minden önző érdektől ment törekvésnek eredménye rendszerint a fogyasztási szövetkezet megalakítása. De amidőn ez megalakult, akkor érzik az intéző férfiak annak hiányát, amelyet tulajdonképpen minden munkálkodásnak előtte kellett volna végezni, mely nem ,más, mint a fogyasztási szövetkezetek adminisztratív ügyeinek vezetésére irányuló ismeretek elsajátítása. És ha tegyük fel, hogy a vezető férfiak ilyen ismeretek elsajátítását óhajtják is eszközölni, kérdem, tehetik-e azt ma még valahol ? Nem. A meglevő nagyobb szabású szövetkezetek nem oly irányban működnek, mint a vidékieknek czélja s igy ott a gyakorlati útmutatást megismerni nem lehet. A vidéki szövetkezeteknek pedig drága szakférfiakat, mint minők a kereskedelmileg képzett ügyvezető és könyvelő, fizetni anyagi erejök -nincs, mert tegyük fel, hogy a szövetkezet 3%-ra dolgozik s évi forgalma 100,000 frt, tehát az évi összes' rendelkezésére álló összeg 3000 frt,' amelyből helyiségeket, legalább 2 embert s az összes egyéb kiadásokat is fedezni bizony csakis nagy megtakarítással lehet. Azt hiszem, hogy a vidéken ott is, ahol eddig még nem létesültek fogyasztási szövetkezetek, ennek egyik óriási akadálya nem más, mint az adminisztratív kérdés ezidöszerint megoldhatlan volta és éppen azért, midőn minden magyar gazda lelkesülten üdvözli a gazdaszövetség által tervbe vett intézmény létesítésének hirét, ezen hírt annál is inkább mielőbb meg kell a gazdaszövetségnek valósítani, mert hiszen minden országos mozgalomnál a vidék éltető ereje a központ, vagyis a miként a Magyar Gazdaszövetség először központját s csak azután a vidéki választmányokat létesítette, épp ugy kell, hogy a különben magára hagyott vidéki szövetkezeti intézményeknek meg legyen a központja, a honnan útbaigazításban, tanácsban és kioktatáshan részesülhessenek.
De tulajdonképpen nemcsak a fent jelzett dolgokat kellene a központnak nyújtania, hanem a fogyasztási szövetkezetek vezetésében és . könyvélésben gyakorlott férfiak személyes útmutatását a helyszínen, és a mi fő, olcsó hitelt, sőt az első időben a szövetkezetnél alkalmazott Olvastam az „ Agrár Értesítőben", hogy a egyének fizetéséhez való anyagi hozzájárulást, is,, Magyar Gazdaszövetség szükségét érezvén an- ami igen-igen ráférne a kisebb anyagi tőkével nak, hogy a szépen fejlődő községi hitelszövet- rendelkező szövetkezetekre. kezetek mellett az áruuzsora kiirtására irányuló Hiszem és remélem, hogy ha a gazdaszövetkezetek is felkaroltassanak, megindította szövetség a fogyasztási szövetkezetek létesítése a munkálatokat egy központi orgánum létrehoza- érdekében eddigi nemes, de jóformán tisztán tala iránt. A munkálatok ezideig befejezve írásban és szóval tett sok fáradozását gyakornincsenek, azonban valószínű, hogy oly köz- lati kész útmutatásokkal tehát praktikus haponti intézet fog létesíttetni, mely az egykori szonnal járó uton is öregbíteni fogja: a nagy pestmegyei hitelszövetkezet mintájára alakígazdaközönseg érdekében oly munkát fog tani fog vidéki szövetkezeteket, azoknak művégezni, amely mezőgazdasági szempontból ködését ellenőrizni s őket a szükséges árukkal; maradandó és hasznot hozó lesz ugy az ellátja. Alig lesz a szövetkezeti ügy baráta egyes kis emberre, mint egész társadalmi oszközött, aki ezt a kezdeményezést örömmel ne tályokra nézve. fogadná, mert kétségtelen, hogy az egyre-másra Hogy pedig éppen a fogyasztási szövetszaporodó fogyasztási szövetkezetek közül nem egy, irányítás és ellenőrzés nélkül okvetlenül kezetek létesítése által az áru uzsora-lovagjai nem fogják még részben sem osztani fentebb rossz irányba tér, de emellett magukra hagyva a többiek sem lesznek képesek azokat az ered- jelzett közgazdasági szempontból remélt eredményeket elérni, melyeket nekik a tömörülés ményről szóló nézeteimet, azzal én régen tisztában vagyok, épp ezért végzem soraimat biztosithat. a békési gazda szavaival: Ezen kis tudósítás elolvasása után kétÜzlet és ..hazafiasság találkozhatnak, de ségtelenül alig lesz a szövetkezeti ügyünk barátai közt egy is, aki a központi fogyasztási nem ölelkeznek. Hazafiásságból kétszeresen megszövetkezet létesítésének eszméjét örömmel ne fizetni vagy tulvitt indulat vagy nemzeti erőtlenségünk tüntető ténye, — minden vállalkozáüdvözölné és annak mielőbbi létesítését ne sunk a haza szeretetében vérjen gyökeret. óhajtaná. A legutóbbi években a szövetkezeti mozHréblay Emil. galom nagy arányokat öltött a „Magyar Gazdaszövetség" szép és magasabb szinvonalu előadásai, valamint több rendbeli szakközlöny
Fogyasztási szövetkezetek központja.
74
S Z Á M . 7-IK É V F O L Y A M .
A szent-imrei m. kir. földmiyesiskola. Mult hó 27. és 28-án tartattak meg a szent-imrei m. kir. földmivesiskola évzáró vizsgálatai, a környék gazdaközönségének élénk érdeklődése mellett. Jelen voltak a többek között: Magyar Kázmér földmivésiskolaí tanfelügyelő, Tállián Gyula Somogymegye főispánja, Zoltán Elek nyug. altábornagy, Chernél Gyula és Oroszi János, mint Somogy és Zala vármegyék gazd. egyesületének kiküldöttei, Zoltán József, Szigethy József Béksics Ignácz és több környékbeli kisgazda. A vizsga a kertészet- és szőlőszettel kezdődött, majd az állattenyésztés, a kisgazdaságok berendezése és kezelése, a számadások vezetése és a növénytermelés képezték a vizsga tárgyait. A növendékek ugy tanáraik, mint a vendégek kérdéseire kifogástalan feleletet adtak, melyből a jelenvoltak azt a tapasztalatot szereztük, hogy az ifjúság főleg gyakorlatilag van oktatva s a munkának és az életnek van nevelve. Az 1896—97. tanévben az iskolának 31 növendéke volt, kik közül 12 állami, 10 magánalapítványon és 9 sajátköltségen végezte a tanfolyamot. Az idei évzáró-vizsga után 18 nyert végbizonyítványt, kiknek nágyrésze mint gazda s munkafelügyeíő, már alkalmazást is nyert. A gyakorlati ismeretek megszerzésére igen nagy tere van itt a taiiuló ifjúságnak, mert ugy a gazdaság, mint a különféle állattenyésztés, a kert és a szőlő, ahol a tanulók szaktanáraik felügyelete alatt mint hetesek felváltva önállóan vannak alkalmazva minden munkában, teljesen mintászerüen van berendezve, ugy, hogy a legmagasabb igényeket is kielégítik. A tanulók a nap legnagyobb részét, kora reggeltől kezdve késő estig munkában töltik, kivéve az elméleti tanítások idejét, ami csakis két órát vesz naponta igénybe. Az iskola fennállása óta a vidék gazdasági viszonyaiban jelentékeny változást idézett elő ugy a jó példa, mint a téli népoktatás stb. révén elannyira, hogy a földjeiket jobban mivelik s ehhez jobb eszközöket iparkodnak beszerezni, nagyobb súlyt fektetnek a mag- és mesterséges takarmányfélék termelésére és az állattenyésztésre. Tenyészállataikat nagy részben az iskola gazdaságából szerzik be. Ezenkívül az iskola faiskolájából több ezer gyümölcsfa-ojtványt, szőlővesszőt és ojtógalyat kaptak ingyenesen, de emellett már igen sok ojtványt szereztek be pénzért is, mi által a gyümölcstermelés terén is haladni kezdenek. A tehenészet bonyhádi tájfajtából áll, mely gyönyörűen fejlődött, egyedek által van képviselve. Fedeztetésre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. Mint értesültem, a tej részint a tanulók élelmezője és a cselédség között értékesíttetik, részint pedig a növendékek által mint vaj, turó és sajt feldolgoztatik. A növendékállatok mint tenyészanyagok értékesíttetnek. Igen szépen fejlett, saját nevelésű bonyhádi tájfajta ökröket láttunk, melyek — ha jól emlékszem, — már két éves korukban járomba kerülnek. A lovak közül a nagy nóniusok és a félvérek tenyésztetnek, inkább csak a gazdaság részére, de a fölös számúak el is adatnak.. A sertéstenyésztésben a" Yorkshirei fajta van berendezve, amelyek látása valamennyiünket meglepett, ugy kifogástalan alakjuk és nagyságuk, mint tisztaságuknál fogva is." A juhászat czigájákból áll, melyek igen jó kondiczióban vannak. Ezek is legnagyobb részben tenyészczélokra tartatnak, de mint husbirka is közkedveltségnek örvend és már a vidéken is megkezdik tenyésztését. A baromfiak közül Langshan ős magyar tyúkokat tenyésztenek, melyek közül az előbbiek ezen vidéken már nagyon el vannak terjedve és mint keresztezés tenyésztetnek. A
74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 15.
tyúkok mezőgazdaságilag tenyés.ztetnek és tar- séget az uj intézmény nevében tiszteletteljesen tatnak el. üdvözölni szerencsém van, bátor vagyok nagyÉrdekes ezen légeiésző tyúkokat és csi- méltóságodat mély tisztelettel fölkérni, hogy a béket a mezőn, látni, amint a különféle kárté- gazdasági muzeumot megnyitni ós ezzel renkony rovarokat pusztítják. A , tyúkok kihordá- deltetésének átadni szíveskedjék. sára . igén elmésen szerkesztett vándortyukAz üdvözlő beszédre dr. Darányi Ignácz ólakat használnak,' melyeket odahuzatnak, ahol földmivelésügyi miniszter a következőleg váéppen a rovarok pusztítása czéljából, reájuk laszolt : szükség ván. Tenyésztik ezenkívül a toulusi és A magyar gazdáknak régi óhaja volt az, emdeni Ludat és pekingi kacsát. hogy áliandó mezőgazdasági muzeum létesüljön. Az iskola faiskolájában igen szépen ne- Ez óhajtás a mai , nappal ténynyé vált. A mu-1 velt gyümölcsfák és ojtványok vannak a leg- zeum létesítésének emléke a millenniumhoz, jobb fajokban képviselve. Az egész faiskola különösen pedig az ezredéves kiállításhoz lesz szakszerű beosztása és kezelése, továbbá a mindenkor kapcsolva. Az ezredéves kiállítás gazdasági utak széleire kiültetett s most már két irányban is alkalmat adott ezen muzeum szépen termő fák mintaképül szolgálhatnak. létesítésére: kedvező alkalmat nyújtott azáltal, Igen szépen kezelt amerikai szőlő anya- hogy kiállításunk fénypontjának, a történelmi telepe van az iskolának, a h o l a legjobb alany- kiállításnak épületeit e czélra biztosítani és fajták tenyésztetnek. Itt lehetett látni tanulók megnyerni sikerült. Tartozó kötelesség ellen által készített fásojtásokat is, melyeket főleg vétenék, ha e helyen nem emlékezném meg tanulmány, czéljából készítettek. A hazai szőlő- azon előzékenységről, amelyet a székes-főváros fajok azonban a kedvezőtlen talajviszonyok kö- tanúsított és amelylyel ujabb jelét adta azon vetkeztében lassan mennek előre. régi rokonszenvnek, amelylyel a magyar mezőA méhészet 10 anyatörzsből áll, melyek gazdaság iránt viseltetik. De más irányban is mintaszerűen vannak kezelve s a tanulók ebben, kedvező alkalmat adott a kiállítás ezemmuzeum valamint a selyemtenyésztésben is, alapos létesítésére. Számosan, élükön a legmagasabb •jártasságra tesznek szert. uralkodóház tagjaival, akik a nemes példával elüljártak, a kiállított tárgyakat nagylelkűen a A szemléleti oktatás czéljaira igen szépen berendezett gyüjteménytára van az iskolának, a muzeum czéljaira fölajánlották. Meg kell melyben minden a tanításhoz szükséges eszköz " emlékeznem az Országos Magyar Gazdasági Egyesületről és a vidéki gazdasági egyesüleés tárgy feltalálható. Mindent összefoglalva, a szentimréi föld- tekről, az ármentesitő társulatokról s egyéb mivesiskola egyike azoknak, amelyek kitűnő testületekről ős magánosokról. Fogadják mindberendezésüknél fogva a modern szakoktatás annyian őszinte köszönetemet! De nem hallgathatom el a szervezés fáradságos munkáját igényeit teljes hivatóttsággal szolgálják. sem, amelyet az illetők, épp oly lelkesedéssel, Paulinyi János. mint kitartással teljesítettek. Nem tagadom, uraim, hogy ez a muzeum még sok irányban kiegészítésre szorul és a törvényhozás áldozatkészségét tovább is igényelni fogja.; de én azt tartom, hogy korunkban ezen mezőgazdasági muzeumnak nem is szabad befejezett müvet A gazdasági muzeumot f. hó 12-én nyi- képeznie, annak a haladó idővel fejlődnie és 'fotta meg ünnepélyesen Darányi földmivelésügyi haladnia kell, annak a mezőgazdaság vívmám. kir. miniszter. nyait is mindenkor képviselnie kell és fel kell A megnyitáson részttettek: a földmivelés- mutatnia. Mielőtt szavaimat befejezném, amaz ügyi minisztérium, az „ Országos Magyar Gazda- óhajnak adok kifejezést, vajha e muzeum hasági Egyesület", a „Pestargyei Gazdasági tásával és tanúságaival egy ujabb eszközül Egyesület", az „Erdélyi Gazdasági Egyesület", szolgálna arra, hogy a magyar mezőgazda mint a „Székesfőváros", a „Magyar Nemzeti Mu- államfentartó elem nehéz küzdelmében megzeum", az „Egyetem" és „Műegyetem", az álljon és boldogulhasson és vajha alkalmat „Országos Gazdatanács", a közös hadsereg, a adna arra is, hogy ama polgártársainknál, akik magyar honvédség s több testület kiküldöttjei közvetetlenül mezőgazdasággal nem foglalkozés igen nagyszámú előkelő közönség. nak, a magyar mezőgazda és annak sorsa A megjelentek sorában ott voltak nemes- iránt ujabb meg ujabb érdeklődést keltsen. Az kéri Kis Pál, VörösLászló, Gromon Dezső a diszes közönség, amely itt megjelent, reményt államtitkárok, Miklós Ödön, Bedö Albert volt ad nekem arra, hogy ez megvalósul, hogy ez államtitkárok; továbbá ott voltak Tormay Béla, a muzeum arra fog szolgálni, hogy az osztáLipthay Izidor, Hermann Ottó, Forster Kál- lyokat egymáshoz közelebb és közelebb hozza. E reménynyel és emez óhajjal az állandó gazdamán, sárosi Kapeller Ferencz, Bezerédy Pál, dr. Wartha Vincze, gróf Batthiány Tivadar, sági muzeumot ezennel megnyitottnak nyilPirkner János, Biró Tamás, Nagy Gábor, báró vánítom.
A gazdasági muzeum megnyitása.
Podmaniczky Gyula, Forster Géza, Renner Gusztáv, Libits Adolf, dr. Oaál Jenő, dr. Bégen Gusztáv, Molnár István, Kodolányi Antal, Bálintffy -Pál, dr. Hutyra Ferencz. dr. Rácé István, Cserháti Sándor, Lipthay Béla, Szilassy Zoltán, Jeszenszky Pál, Tokaji László, Vásárhelyi Géza, Hegedűs Aladár, báró Nyáry István és számosan másolj. A földmivelésügyi minisztert Bálás Árpád kir. tanácsos, a gazdasági muzeum vezetésével megbízott igazgató a következő beszéddel üdvözölte: Az ezredéves országos kiállítás kedvező alkalmát fölhasználva, s a gazdaközönség körében e részben nyilvánult óhajt magas figyelmére méltatva, nagyméltóságod már a mult évben gazdasági muzeum létesítését méltóztatott elhatározni. Minthogy a legnagyobbrészt nagylelkű ajándékozás utján beszerzett tárgyak elrendezése immár annnyira haladt, hogy az eme emlékezetes épületekben fölállított gyűjtemények a közhasználatnak engedhetők át, midőn ez ünnepi alkalomból ugy nagyméltóságodat valamint az itt megjelent diszes közön-
Azután a földmivelésügyi miniszter Bálás Árpád ós Paikert Alajos kalauzolásával megtekintette a muzeum" Ízlésesen csoportosított berendezését és távozásakor a legmelegebb elismerését fejezte ki á látottak felett. Kifejezését adta azon meggyőződésének, hogy a mi még a muzeum felszereléséből hiányzik, rövid idő alatt pótolható lesz és sikerülni fog a közönség teljes érdeklődését biztosítani a muzeum iránt. A gazdasági muzeum ezentúl a nagy közönség számára a szerdai nap kivételével . állandóan nyitva marad.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 39é. sz. kérdés. Badacsonyi szőlőm fölött tizenegy holdat, mint véderdőt vettek fel valaha á kataszterbe, noha ezen terület egy része gesztenyés, mit mutatnak is az ott lévő
1283
ős gesztenyefák, ^ melyek megtehetős sürüek. Néhány év óta egyre sürget az erdőgondnokság, hogy ültessem be ezen területet makkal, mert nem lehet gyümölcsös, hisz a kataszterban mint. erdő van feltéve, fenyegetnek mindénféle büntetéssel, és hiába mondom, hogy győződjenek meg a helytelén feltételről, azt félelik, a mi írva van az szent. Ezzel szembén csodálatos, hogy igen sok olyan nagyúri véderdőt tudnék mutatni, h o l nincs gesztenyés, de azért semmi sem' történik, hogy miért, miért sem nem kutatom, kérdem azonban, mit tegyek én a zaklatások ellen? Megjegyzem, hogy tiz év óta egy botnak valót sem engedtem ezen erdőből kivágni. Kérem kérdésem közlését annyival is inkább, mert a törvényeknek az a helytelen alkalmazása, ami ilyen zaklatásokat tesz lehetővé, minden embert felháborít. és az általános elégedetlenséget idézi elő. ., Ürai-Ujfalu. 0. D. 395. sz. kérdés. Darálőgép, a melylyel a legfinomabb darát nagyobb mennyiségben előkészítem lehet, kinél és mi árban kapható? Megjegyzem, hogy gőzerőre alkalmazöm szecskavágóval egyetemben. Sz. F. 396. sz. kérdés. 1. Kérek szives felvilágosítást, vájjon a baraczk, kajszin, cseresnye és meggy ojtásánál micsoda módszert kövessek, hogy etedmónyes legyen? A,.hasitókba ojtást ós őszi szemzést megpróbáltam, de eredménytelenül. 2. Erdőm egész hosszában régi jobbágyföldek vannak, melyek lassankint. erősen be-' szántattak; kérem tudatni velem, kihez kell fordulnom, hogy az eredeti határvonalat helyreállítsák. Dézna. T. G. 397. sz. kérdés. Köteles az eladó a vevőnek szólni, hogy_ eladó lova félcsődör ? vagy elegendő, ha az a járlatban említve van ? vagy törvényileg az se szükséges? Hodony. K M . 398. sz. kérdés. Gyakorlati tapasztalatok igazolják-e, hogy egy kőt mozdonyu 20 lóerejü Fowler-féle gőzeke készlet, megszakítás nélküli munka mellett, az őszi hónapokban (október végétől) átlagban képes 15—16 katasztrális holdat 7"-ra megszántani s egyidejűleg altalaj túrójával meglazítani s igy 12" mélységre megművelni ; elfogadható-e. továbbá azon állítás, hogy ezen Compund-rendszerü gőzekekészletnek darabos porosz kőszénszükséglete 1200 • öles holdankint, nem több mint 70—75 kg. s ekként egy napi szükséglet 15 mmázsára tehető. , Végül 10 mm. darabos porosz szénnek hány köbméter tölgyfa (ez évi téli vágás) az egyenértéke, vagyis mennyi lenne a jelen , esetben az egy napi faszükséglet. Nőtincs. S. J. 399. sz. kérdés. Mi a legkedvezőbb elŐveteménye a magrépának s mi a legczélszerübb eljárás a vetésnél, ápolásnál és szedésnél ? Hány napszám szükséges egy kat. hold teljes megmunkálásánál és szedésénél. Minők a terméseredmények? Minő állásba jöjjön a trágyázás ? Van-e hatása a műtrágyázásnak. T. V. 400. sz. kérdés. Egy táblából, mely már 5—6 év óta, mint igen jó luczernás használtatik, melyből azonban legutóbb a luczerna már igen kiveszett, újból jó luczernást óhajtanék alakítani. Minő eljárást kövessek ezen czélnak lehető biztos elérése végett? . Nevezetesen czélszerü lesz-e e táblát őszszel feltörve jövő tavaszszal /mindjárt újból luczernával elvetni, avagy tavaszszal valamely más növényt vetni bele a luczerna előveteményéül s utóbbi esetben ininő növényt? A mennyiben tavaszszal e tábla a luczernát megelőzőleg más növénynyel lenne czéiszerüen elvetendő ; kérdem, czélszerübb lesz-e a luczernát jövő őszszel avagy pedig csak a következő tavaszszal elvetni"? "Általában előnyösebb-e a
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER
1284 luczernát őszszel vagy tavaszszal vetni. Mi az Őszi és mi a tavaszi luczernavetésnek legmegfelelőbb ideje (±11. hónapja) őszszel és mi tavaszszal ? Védőnövény nélkül vagy védőnövénynyel vetendő-e a luczerna s ez utóbbi esetben minő védőnövénynyel czélszerü azt vetni ? továbbá a keveréknek hányadrészét tegye ki a luczerna s hányadrészét a védőnövény? s ezen keverékből hány kiló számítandó katasztrális holdankint? Továbbá czélszerübb-e a luczernát soros vetőgéppel avagy szórvavetőgéppel vetni s a vetés után czé.Iszerübb a magot befogasolni, avagy tüskés boronával behuzatni? A kérdéses tábla közepes erőben levő, sárgás agyagföld kevés homokvegyülettel; czélszerü lesz-e e táblát, midőn abból uj luczernást akarok alkotni, megtrágyázni s amennyiben a luczernavetés előtt valamely más előnövény-nyel való elvetése volna czélszerü, a trágyát az alá avagy azután közvetlenül a luczerna alá alkalmazzam-é ? Kisfalud. A. B. 401. sz. kérdés. Lősz talajban szénkéneggel fentartott hazai faj szőlőmet akarom a tél folyamán istállótrágyával megtrágyázni. E végből kérek tanácsot, hogy melyik állattrágya a legjobb és melyik műtrágya az, ami már a jövő évi termés előnyére oldólag hat és mikor, miképpen, hány mmázsát hintsek el kat. holdankint. Vadna. K. M. 402. kérdés. Igen sok az egér s attól tartok, hogy az őszi vetéseket mind tönkre teszik, tehát idejekorán óhajtanék azok pusztításáról gondoskodni. Milyen mérget alkalmazzak s hogyan? (Fekete-Sár d.) 403." kérdés. Szuperfoszfát műtrágyát hogyan jobb alkalmazni? alászántani vagy csak aláboronálni? (Fekete-Sárd.)
Feleletek. Répamagtermesztés. {Felelet ai 399. sz. kérdésre.) Magrépánál tulajdonképen az elővetemény kérdése közönyös, ha jó erőben álló talajjal van dolgunk. A magrépát ha nem is frissen trágyázott, hanem mindég erős földbe kell vetni; legjobb elő veteménye a trágyázott kapás növény. Ha a magrépa alá friss trágyás földet akaruk adni, akkor a jó érett istálótrágyát még őszszel'kell leszántani. A magrépát április hó második felében ültetjük ki 80 cm.-es vagy 1 méteres kötésekben, sűrűbb ültetés nem jó, mert magot köt s erős töltögetése meg van nehezítve. Ültetés előtt sorvonalozóval meghuzzuk a földet, a keresztezési helyeken lyukat ásatunk oly mélyen, hogy a répa beleférjen ; a répát elültetve szükség szerint 1—2 kapálásban részesítjük. Midőn a hajtások 30—40 cm magasak, töltögetünk s egyúttal a feles számú hajtásokat eltávolítjuk ugy, hogy egy-egy répán 6—8 hajtás marad ,csak meg. Ha a töltögetés jó erős, akkor a hajtások felkarózása, felkötözése felesleges. A szükséges napszámot előre megszabni igen bajos ; függ ez az időjárástól, talajtól a kapálások számától, a munkás ügyességétől. Egy kat. holdnak egyszeri kapálása 3—5 frtba, töltögetése s fattyazása 5—8 frtba, a mag szedése 4 — 6 frtba kerül. Miután a magrépa ültetéséről úgyis csak tavaszszal lehet szó, alkalmilag részletes czikkben ismertetjük a főbb tudnivalókat. Ky. luczernavetés. (Felelet a 400. számú kérdésre.) A régi luczernást feltörye, ott azonnal ismét uj luczernást készíteni, nem lenne helyes. A luczerna is azon növények sorába tartozik, melyek önmagukkal meg nem férnek, vagyis ha luczernát luczerna után vetünk, akkor az uj vetés & legtöbb esetben nem fog jól sikerülni: időelőtt kiritkul, elgyengül, betegeskedik. Ugyanazon földbe tehát több évig, legalább is 3—4 évig nem szabad ismét luczernát vétni. A feltört luczernás helyébe leg-
15.
74. SZAM. 7-lfc ÉVFOLYA^Í.
jobb lesz jövő tavaszszal kapásnövényt (ten- < czerna sokkal sűrűbb s a gyomok terjeszkedégerit) vetni, az uj luczernás 1 számára pedig sének jobban állja útját. A vetőmaggal fukaregy más, megfelelő földet kiválasztani, melyen kodnunk nem szabad s kat. holdankint legalább lehetőleg trágyázott kapásnövény állott. A trá- is 14—16 kg.-ot vessünk el, feltéve, hogy jógyázott kapásnövény a Iuczernának legjobb minőségű, csiraképes, tiszta maggal van dolelőyeteménye, akár védőnövénynyel, akár egy- gunk. A védőnövény nélküli luczerna első kamagában tisztán vessük. Legjobb előveteménye szálásával ne késlelkedjünk, hanem vegyük le azért, mert a kapásnövény után nem oly gyomos minél előbb ; annál erőteljesebb lesz későbbi a talaj, a gyom pedig a luczerna legnagyobb fejlődése. ellensége; másrészt a trágyás kapásnövény Ezek volnának a főbb tudnivalók, melyeután jó erőben álló talajba jut a luczerna, a ket a luczerna védönövény nélküli vetésénél mire, tekintve, hogy hosszabb ideig kívánjuk szem előtt kell tartanunk. használni; nagy szüksége van. Közvetlenül a Ha a luczernát védőnövénynyel vetjük, luczerna alá trágyázni nem helyes, mert a akkor ezen czélra leginkább az árpát használföldet elgyomositjuk. ják. A zab kevésbé felel meg, mert későn A luczerna alá szánt földet őszszel lehe- kerül le a talajról, másrészt a főidet is jobban tőleg mélyen szántsuk meg, mert a mély szán- kiéli; tapasztalatból mondhatom, hogy a magtást a luczerna meghálálja azzal, hogy nagyobb termésre szánt zab, egyike a luczerna legterméseket ad s nem ritkul ki olyan hamar. rosszabb védőnövényeinek; a takarmánynak Másrészt az őszszel megszántott földet tavasz- levágandó zöld zab sokkal jobban felel meg. Szokás még a luczernát őszi buza fölé taszal csak extirpálni (grubberezni) kell s igy a tavaszi szántás mellőzésével a talajnak idő- vaszszal vetni, de ezt sem tartóm helyesnek, mert a buza könnyen megdől s nagy kárt előtti kiszáradását meggátoljuk, a benne levő téli nedvességet konzerváljuk s ezzel a luczerna tesz a fiatal luczernában. A korán lekerülő erőtéljesebb növekedését, fejlődését biztosítjuk. zabos bükköny szintén jó védőnövénye a IuVégül a tavaszi szántás mellőzésével s az ősz- czernának. szel megszántott föld extirpálásával, nemcsak Ha a luczernát védőnövénynyel akarjuk gyorsabban halad a munka, dé luczernásunk vetni, akkor először a védőnövénynek szánt sem lesz gyomos, mert a tavaszi szántással a tavaszi kalászost vetjük el ugy, a hogy az földben pihenő gyommagvakat felhoznók, az rendesen szokásban van; eltérés csak annyiban extirpálással ellenben nem. van, hogy a védőnövényt valamivel ritkábban Váljon a luczernát előnyösebb-e • őszszel (Vs-ad rész vetőmaggal kevesebbet) kell vetni, vagy tavaszszal vetni, arra olyan egyszerűen vagy legalább kellene vetni. A védőnövény elmegfelelni nem lehet. Én például homokos ta- vetése után nyomba, vagy ha szükséges egy előrement fogasolás után vetjük a luczernát lajon a luczerna őszi vetésévél igen jó eredvetőgéppel, keresztben a védőnövény soraira; ményeket értem el, ellenben a kötöttebb tervetés után tüskölünk, legfelebb száraz időben mészetű vízállóbb s kérgesedésre hajlandó talajon könnyen szenvedhet a téli hidegtől. Az hengerezünk. A luczernából itt is 14—16 kg.-ot vetünk kat. holdanként. őszi vetést inkább a kiszáradásra hajlandóbb homokos talajokon, s a vörösherénél tartom Az előbb elmondott okok alapján azonban czélirányosabbnak. A luczernánál ellenben in- nyugodt lélekkel merem a Iuczernának védőkább annak tavaszi vetését ajánlom. növény^nélküli vetéáét ajánlani. A mi a luczerna vetését illeti, ugy ezt a Végül csak azt kívánom még"megjegyezni, legtöbb gazdaságban még védőnövénynyel vetik, hogy a fiatal luczernát legeltetni (őszszel) ámbár a védőnövény nélküli tiszta vetése semmi szín alatt nem szabad s hogy tavaszmindinkább terjed, és joggal. A védőnövényes szal mindig erősen meg kell fogasolni. Ez luczernavetésnek legfőbb hátránya, hogy a esetben luczernásunk nem fog időnek előtte védőnövény épp akkor kerül le a luczernáról, kiritkulni. K. K. mikor a legnagyobb melegek járnak. Az eddigelé beárnyalt, elkényeztetett gyenge luczerna, egyszerre kitétetik a nap melegének s ezt, ha csak esős idő nem jár, nagymértékben megsínyli. Másrészt a védőnövényüL szerepelő kaMai számunk t a r t a l m a : lászos, kedvező időjárással könnyen megdűl s Oldal vagy ezért, vagy pedig tulbuja fejlődésével a Felhívás az OMGE. tagjaihoz. — Őszi luxuslóvásár. luczernát legalább részben kiöli. Végül a védő— Nemzetközi vetőgépverseny. 1277 növény letakaritása, kepézése s lehordása al. -1277 kalmával a föld letaposása, felvágatása stb. Váskrpénztár. Jeszenszky Pál. — Fogyasztási szövetkezetek központja. Hreblay E. 1282 sincs a luczerna fejlődésének előnyére. Ezek volnának a főokok, a melyek a mellett szól- A szent-imrei m. kir: földmivesiskola. Paulinyi J. 1282 A Gazdasági muzeum megnyitása. ... . ... ... 1283 nak, hogy a luczernát védőnövény nélkül ves-
VEGYESEK.
sük. Az a veszteség, mely a gazdát a védő* növény elhagyásával éri, bőven megtérül azzal, hogy luczernánk már a vetés évében, j ó termést ád és hogy sűrűségét, erőteljes fejlődését hosszabb ideig megtartja." Ha a luczernát védőnövény nélkül vetjük, akkor a talaj előkészítésére kiváló gondot kell fordítani s azt erőteljes fogasolással jó felaprózni, megporhanyitani, mert rögíjs földben jó lúczernásra ne számítsunk. A vetés április hó folyamára esik, midőn nagyobb éjjeli hidegektől tartanunk nem kell; és pedig április hó elején vethetünk homokos természetű földön vagy kedvező időhen, április h ó második leiében, kötött, nehezebben felmelegedő talajon, vagy kedvezőtlenebb időben. A vetés előtt hengerezni czélszerü lesz, de csak azon esetben, ha a föld nem ragacsos; ez esetben inkább hagyjuk el a hengert s ügyeljünk a mag sekély alátakarására azzal, hogy a gép vetösaruit jól félkötjük. Vétés-után legjobb a tüsökboronát járatni. A védőnövény nélküli, luczernát legjobb keresztezve vetni, vagyis a magot két részre osztva, felét vessük el a tábla hoszszába, felét széltébe. Az ily módon vetett lu-
Növénytermelés. Egy és más az őszi buza vetéséről.
...
„
Az őszi vetésekről általában. Vimmer Lajos.
1279 ... 1280
Gazdasági vegytan. A vaj kondiczionálásról.
... ... ... .—
... 1281
Levélszekrény.
1283
Vegyesek. Porosz gazdák Mezőhegyesén. — A fővárosi Vásár' csarnokok és a drágaság. Gabonauzsora. — A hitelszövetkezetek rendeltetéséről. — Állami lovak árverése. — A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet jubileuma. — Szőlővessző és szőlőojtványkészletek bejelentése. — Tanulók félvétele a tarezali vinczellériskolába. Lótenyésztési jutalomdijkiosztás Kaposvárott, — — ... ... Kereskedelem, tőzsde. : Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állátvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár ... ... ... Szerkesztői üzenetek. ..
1284
1286 1287
1288 1288
?4..SZlftL 7-IK ÉVFOLYAM. Porosz gazdák Mezőhegyesen. Folyó hó 10-én Mezőhegyesre nagyszámú porosz lótenyésztő érkezett, kik a porosz kormány kiküldöttjei. Feladatuk, hogy tanulmányozzák a ménest s hogy Nyugatporoszország lótenyésztői számára Jcanczaesikó bevásárlást eszközöljenek. Mezőhegyes vidékén. Ezen bevásárlás oly állam részéről, melyben a lótenyésztés oly magas színvonalon áll s mely annyira féltékeny saját ló : anyagának tisztán tartására, óriási sikert jelenj, nem csak lótenyésztésünkre, de főleg gróíd'Orsdy ezredes mezőbegyesi ménesparancsnok működésére nézve, ki az ottani vidéken évek óta fáradhatlanul munkálkodik egy egyöntetű tájfajta létesítésén. A porosz bizottság névsora a következő : Schorleirer báró, porosz királyi ménesparancsnok, von der Gröben gróf, Abramowski von Loga nagybirtokosok, Dorguth, NyugotPoroszország lótenyésztési főfelügyelője és dr. Steinmeyer a nyugotporoszorszégi gazdasági kamra vezértitkára. E névsorban ráakadtunk több névre,... melylyel a 150. német gazda májusi tanulmányútja ; alkalmával is találkoztunk. Már ebbpl is következtettük, hogy a jelen kiküldetés egyik konzekvenciájának tekinthető a tavaszi nagy német exkurziónak. Ezen feltevésünket igazolja azon tény, hogy a jelen kiküldetést is Egan Ede hazánkfia, nyugatporoszországi földbirtokos kiséri Mezőhegyesre,' ki májusban a német tanulmányutat vezette. Németország lótenyésztése leginkább a nagy birodalom keleti részén diszlik. Keletporoszország ma még a német hadsereg remonda szükségletének a /i részét fedezi. Ezen szükséglet évről-évről szaporodván, a porosz kormány nagy súlyt fektet rá, hogy a szomszéd provincziák, nevezetesen Nyugatporoszország, Posenz és Szilézia lótenyésztését is fejleszsze. E tekintetből a jelen kezdeményezés nagy jelentőségűnek mondható, mert ha a jelen bevásárlás beválik, akkor a német birodalom fentnevezett provincziáiban oly állandó vevőt szereztünk, kinek szükséglete, tekintve a német hadsereg folytonos szaporodását, évről-évre fejlődni fog. Várandó azonkívül, hogy azon silány és puha lóanyagot,. melyet Németország nyugati provincziáiban nevelnek, a Magyarországból importált kanczák után nevelt remondák ha egyszer közvetlen egymás mellett fognak használatban ki • próbáltatni, csakhamar kiszorítani fogják. A jelen bevásárlás azonkívül azért is érdekes, mivel Poroszországban csak mult évben lettek a gazdasági egyesületek törülve s helyettük „félhivatalos gazdasági kamrák" létesíttettek. Igy a porosz kormány által létesített ezen csikóbevásárlás a íjyugotporoszországi gazdasági kamrák egyik legelső gyakorlati ténykedésének tekintendő. A fővárosi vásárcsarnokok és a drágaság. A fővárosi tanács élelmezési orgánum a hetek óta tanakodik a fölött, hogyan lehetne egynémely élelmi czikkekben beállott drágaságot orvosolni a vásárcsarnoki intézmény szervezetének megfelelő reformálásával. A panasz —- mint már ismertettük — az volt, hogy á vásárcsarnokok bizonyos élelmi szereket, melyeknek árusítását .ezek természete szerint a detail kereskedelem tartotta kézben, megdrágitotta. Ilyenek a gyümölcsfélék, zöldség, burgonya, kenyér. A tanács momentán ugy segített a bajon, hogy a gyümölcscsel való házalást bizonyos korlátozással megengedte s a hatósági közvetítőknek a kenyér kicsiben való eladását is engedélyezte. Azonban tovább menő retormok is szóban vannak. Ezek között a vásárcsarnokok övezetének kisebbítésére s nyilt piaczok létesítésére vonatkozó tervet a bizottság elvetette. Más módon kell tehát gondoskodni a forgalom élénkebbé tételéről. Erre nézve a bizottságban általában az a nézet jutott kifejezésre, hogy a nagyban közvetitést vagy egész szabaddá kell tenni, vagy pedig jobban ki kell szélesíteni. E végből az a terv merült fel, hogy még egy harmadik hatósági közvetítőt is beállítsanak. Konstatálandó ezzel szemben, hogy eddig két hatósági közvetítő
ÍCÖZfELEK, 1697. SZEPTEMBER HO Í5. sem tudott boldogulni és pedig nem azért, mintha az eladók részéről elegendő megbízást nem kaptak volna, sőt ellenkezőleg az volt a hiba, hogy a kicsiben eladók utján nem tudtak készletüknek megfelelő forgalmat előidézni. Nem az a híd volt tehát a vékony, amelyen keresztül a termelőktől a vásárcsarnokokba tolulhattak az élelmi czikkek, hanem forgalmi akadály abban a levezető csatornában állott elő, amely a vásárcsarnokoktól a fogyasztóközönséghez szolgál. Ezt a levezető csatornát pedig a kicsiben eladók tartják kezükben. S mi a helyzet? Míg a közönség drága élelmezésben részesül, addig a termelők meg panaszkodnak, hogy közvetítőjük még olcsó árbansem tudja elhelyezni czikkeiket. Ebből más következtetést senki le nem vonhat, minthogy a versenyt nem felül, hanem alul kell kiszélesíteni. Bizonyságául szolgál az elmondottaknak az a tény, hogy a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete a hatósági hözvetitői minőségről készséggel hajlandónak nyilatkozott lemondani, mert belátta, hogy ez az obligativ minőség csak akkor válnék előnyére, ha a fogyasztóközönséggel szemben tényleg akadálytalanul bonyolíthatná le a forgalmat, a működését korlátozó mai viszonyok között azonban ez csak hátrányára van. Kénytelen átvenni czikkeket, amelyeket a kicsiben eladás nem asszimilálván, kénytelen azokat aukezióba bocsátani. Az élelmezési bizottság már el is fogadta, hogy a szövetkezet hatósági közvetítői minőségéről lemondjon s csupán szövetkezeti jelleggel egyelőre a központi vásárcsarnokban mint a gazdák organuma folytassa el árusításait. A szövetkezetnek ez a lemondása olyan tény, mely élénken ellene szól azoknak, kik ebben a hatósági közvetítőben egy kedvezményekkel dédelgetett intézményt láttak, melynek czélja a nagyban közvetítés monopolizálása volt. íme a szövetkezet most önkényt visszalépett, helyt adva annak, hogy a nagyban közvetítők között egy ujabb szervezet is felvegye a versenyt. Meglátjuk, hogy az a bizonyos részvénytársaság, melynek a panaszok szárnyain immár sikerült belebegni a vásárcsarnokokba, mennyit lendít a maga nagy tőkéjével Budapest közélelmezésének ügyén. . Gabonauzsora. Egy vidéki hírlapból veszszük az alábbi hirt, mely ujabb - és szomorú dokumentálására szolgál annak, hogy a gabonauzsora különböző nemei mennyire el vannak terjedve Magyarországon s a kisgazdák óriási kontingensének létalapját támadják meg. Torontálban és Bácskában szokásban van, hogy még a kisgazdák is eladják a folyó árban előre termésük egy részét. Sokan a rendes átlagtermést véve alapul, a mult évben jóval több búzát adtak el, mint a mennyi az idén termett és ennélfogva most már nem képesek az előre eladott mennyiséget szállítani. Az is gyakori eset, hogy a szegényebb kisgazdák közül többen a tél folyamában egyes gabonaüzérektől bizonyosNmennyiségü gabonát vettek kölcsön, amelyet mmtr'a gyenge termés következtében, ha,fisaíCvetWag nélkül nem akarnak maradni,''tíem tudnak Visszafizetni. A gabonaüzérek most azt követek, hogy ha nem tudják a kölcsönvett gabonát természetben visszafizetni, hát fizessék vissza a mostani 12 frt 50 kr árban. Az adósok azonban csak a kölcsönvétel idejebeli folyóárt, az 5 frt 60 krt akarják megfizetni s azt sem most, hanem 8%-os késedelmi kamattal együtt a jövő évben. E miatt máris számos per keletkezett és van keletkezőbön e vidékeken. A gabonakereskedők álláspontja jogilag ós üzletileg jogosult ugyan, de a jelenlegi körülmények között nagyon czélszerü volna, ha az illetékes közigazgatási hatóságok valami olyas „modus vivendi-t találnának ki, a mi lehetségessé tenné, hogy a hitelezők károsodása nélkül az adósokkal szemben a t ö r v é n y : a lehető legnagyobb kímélettel alkalmaztassék, annyival is inkább, mert előre láthatóan az ilyesfajta perek az év folyamán tekintélyes számra fognak szapo-
rodni és könnyen anyagul szolgálhatnak a nép izgatottságának növeléséhez. Eddig az idézett czikk. Volt alkalmunk már rá mutatni a gabonauzsora teremtette szomorú helyzetre ; azóta egymásután veszszük az ujabb s ujabb híreket az uzsoramüveletekről. Bár mi legyen az ok, de tarthatlan viszszasság, igazi bűne a mulasztásnak az, hogy a gabonauzsora immár egész rendszerré fejlődik ki nálunk s a népnek éppen abból a rétegből szedi az áldozatait, melyre a mai mostoha gazdasági viszonyok legsúlyosabban nehezednek. Ismételten felhívjuk az igazságügyi miniszter figyelmét erre az állapotra, mert annyi kétségtelen, hogy mig a magyar törvények lehetővé teszik azt, hogy úgyszólván köztudomásúlag, napirenden köttessenek s bonyolittassanak le uzsoraüzletek, mindaddig a kisgazdák az uzsoratörvénynek csak balkövetkezményeit fogják érezni, miután az uzsora törvény fennállása óta csupán annyi változás történt, hogy az uzsorások az addig is óriási kamathoz most még hoZzá számítják azt a magas koczkáztatási százalékot is, amelyet törvénytelen cselekményükkel reszkíroznak meg. A hitelszövetkezetek rendeltetéséről. Bánffy Miklós báró Erdély földbirtokosaihoz röpiratot bocsátott ki a hitelszövetkezetek rendeltetéséről. A kisgazdák mai nyomorúságos hitelviszonyait és az uzsorarendszert *a következőleg fejti ki. A kisgazda, a ki hitelt kénytelen igénybe venni, a szükséges pénzt, két módon szerezheti be : az egyik a takarékpénztár, a másik az uzsorás. A takarékpénztárak magas kamat (8 százalék) mellett adnak pénzt, de kezelésük ezen máris magas kamatlábat még magasabbra emeli. A takarékpénztár továbbá csakis nagyobb összeget ad. Kisebb néhány forintnyi kölcsönért nem áll szóba emberünkkel. Eljárása a parasztgazdára nézve benyolult és végül a takarékpénztár tartozásainak behajtásánál már távoli fekvésénél fogva (rendesen nagyobb városban van) a hitelt élvező valódi viszonyaira nézve tájékozatlan s már e miatt is méltányossági, sőt czélszeriiségi tekintetek nem befolyásolhatják. A takarékpénztár kamatlábja magás, eljárása bonyolult és drága, végrehajtása kérlelhetlen: kell-e több arra, hogy kevés kereskedelmi tehetséggel biró, szegényebb népünk oly hamar tönkfejusson, a mint a hitelt igénybe venni kénytelen. Az uzsoráról mindenki tudja, hogy egy-egy ilyen gazember egész vidékeket tett már tönkre, melynek lakossága az előtt relatíve vagyonos volt. Ilyen hitelforrásokkal rendelkezik a nép. Az egyik lassú vergődéssel, sok apró kárral halad a végső katasztrófához, a másik gyorsabban végez. Mindkettő halálos betegség. Törvényeink hézagossága miatt e bukások okozói nem büntethetők. A bajok szemeink előtt állanak: a népesség elszegényedik, proletariátussá válik, gazdasági értelmisége a helyett, hogy, emelkedne, sülyed, az elszegényedett nép akár szoczialista, akár nemzetiségi irányban agitátorok martaléka lesz. E bajok ellen tenni kell, meg kell akadályozni a folytonos romlást, mely mai társadalmunkat aláaknázza. Áttér azután arra a társadalmi akczióra, melyet az Erdélyi Gazdasági Egylet indított meg, midőn egy Hitelszövetkezeti központi intézet létesítését programmjába vette fel, melynek rendeltetése volna az erdélyi megyékben már létesített és még hasonlithatlanul nagyobb számban a központ által alakítandó községi hitelszözetkezeteket pénzzel, hitellel látni el és azok felett felügyeletet gyakorolni. Tehát ez uton megteremteni azon egyetlen faktort, melynél fogva községi hitelszövetkezetek fennállhatnak. A hitelszövetkezeti intézmény egyike azon, eszközöknek, melyek segélyével veszélyes közgazdasági és társadalmi helyzetünkből szabadulhatunk. Meggátoljuk vele a proletáriátus képződését s a nemzetiségi kérdés elmérgesedését. De bármilyen hasznos, j ó és üdvös az intézmény maga, csak akkor az, ha magas rendeltetése értelmében és annak szorosan
1286
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÓ 15.
soknak minden tekintetben teljesen megfelelő megfelelőleg vezetik. Ezek után lelkes hangon európai vágy amerikai szőlővesszőkkel vagy hivja fel Erdély birtokosait hitelszövetkezetek szöiőojtvány okkal rendelkeznek és azok eladása alakítására. A röpirat az erdélyiekhez szól, de érthet belőle az egész ország, mert a kisgazdák tekintetében a miniszter által megállapított az ország többi részében sem örvendenek jobb üzleti szokásoknak magukat alávetni hajlandók, hitelviszonyoknak. Sajnos, az államtámogatás hogy készleteiket, fajta, minőség (sima vagy teljes hijjában, a hitelszövetkezeti központ is II gyökeres vesszők, ojtványoknál az alany é? a távol áll attól, hogy áldásos hivatását a kellő reá ojtott honi fajta) és mennyiség szerint, a térjedelemben gyakorolhassa. Valóban szüksé- termelési hely (vármegye, község, vasút és ges, hogy ne csak az állam, hanem — EMély postaállomás) és az ezrenkénti eladási árak példájára — Magyarország vezetésre hivatott megjelölésével, azon kerület szőlészeti és bointelligens gazdaósztálya is az eddiginél több rászati felügyelőjéhez, a mely kerületbe a érdeklődéssel s rokonszenvvel támogassa a vesszők, illetőleg az ojtványok termelési helye hitélszpvetkezeti mozgalmakat. tartozik, lehetőleg mielőbb, de legkésőbb a: jelentsék be. Á l l a m i lovak árverése. A m. kir. állami folyó évi szeptember hó 20-ikáig A bejelentendő készletek nyilvántartása s az ménesekből kisorolt anyakanczák, számfeletti egyes megrendelőknek a bejelentőkhöz utalása fiatal kanczák és a méntelepekből kisorolt iránt a minisztérium annak idején hirdetés utheréltek. október 4-én és 5-én fognak a kerepesi-uti Tattersall helyiségeiben árverés alá j á n s esetleg más megfelelő módon is intézkedni bocsáttatni. Árverés alá kerülnek 22 drb szám- fog. A bejelentések teljesítésének könnyítése feletti fiatal angol félvér kancza a kisbéri mé- czéljából bejelentési ivek adatnak ki és pedig nesből, 39 drb számfeletti fiatal kancza a külön ivek az amerikai és európai szőlővesszők, mezőhegyesi ménesből, a bábolnai ménesből és ismét külön az ojtványok bejelentése czéljából. Ily bejelentési űrlapok a szőlészeti és 18, a fogarasi ménesből 5 darab számfeletti borászati kerületi felügyelőknél, a szőlészeti-, fiatal kancza. A m. kir. állami méntelepekből kisorolt heréltek, mintegy 30 drb szintén e borászati- és pincze-egyíeteknél s a vármegyei gazdasági egyesületeknél ingyen kaphatók. napokban kerülnek árverés alá, úgyszintén a kisbéri ménesből kisorolt 4 angol telivér anya- Ugyaninnen a szőlővessző és ojtvány-üzleti kancza is. Végül az állami ménesekből kisorolt szokások ismertetése is beszerezhető. 10 éves koron felüli anyakanczák közül 31 T a n u l ó k felvétele a tarczali vinczellérdrb fog eladatni, ezekre azonban kizárólag iskolába. A tarczali vinczelér-iskola igazgatómagyarországi tenyésztők árverezhetnek oly sága az ezen iskolánál rendszeresített egyéves kötelezettséggel, hogy a vevő a megvett kan- vinczellérképző tanfolyamba való félvételre páczát külföldinek soha sem adja el s ez a kö- lyázatot hirdet. A tanfolyam folyó évi deczemtelezettség ismételadásnál az uj tulajdonosra ber hó 1-én kezdődik s felvételre azon egyének nézve is fennáll. pályázhatnak, kik: a) a munkára alkalmas elég erős testalkattal birnak s katonai kötelezettséA keszthelyi magyar kir. gazdasági güknek eleget tettek vagy az alól fel vannak tanintézet jubileuma. A rendező-bizottság és a város közönsége részéről serényen foly- mentve; b) magyarul irni s olvasni tudnak; c) nak az! előkészületek, hogy folyó év október szőlőmunkával már foglalkoztak ; d) feddhetlen előéletüket községi erkölcsi bizonyitványnyal hó í2-én tartandó a „Georgicon" alapításának igazolják. Oly egyének, kik katonaságnál mint 100 éves évfordulója és a tanintézet uj épülealtisztek szolgáltak, a felvételnél előnyben tének felavatása emlékére tervezett ünnepély részesülnek. Az ellátásért 144 frt fizetendő minél fényesebben sikerüljön. Eddigelé már két részletben és pedig 72 frt folyó évi deszámos volt hallgató jelentette be az ünnepélyen való - részvételét, minek következtében czember hó 1-én és .72 frt 1898, évi junius az elszállásoló bizottság már megkezdette mű- hó 1-én. Vagyontalan folyamodók fél vagy egész ösztöndijat kaphatnak s ehhez képest ködését. Keszthely városa, a Georgicon és ellátásukért az egész évre vagy csak 72 frt.-ot tanintézet volt haligatói, Vörös Sándor kir. tan. és kolozsvári gazdasági tanintézet igazga- tartoznak előleges félévi (36 frt.-os) részletektójának — mint a keszthelyi tanintézet volt ben fizetni vagy egészen az állam költségén hallgatójának kezdeményezésére — e nap em- végezhetik a tanfolyamot, ruházatról és ágylékére nagyobb alapítványokat tesznek le a neműről azonban minden tanuló, kivétel néltanintézet szegényebb sorsú, de j ó igyekezetü kül, maga tartozik gondoskodni. A felvétel tanulói felsegélyezésére. Az ünnepélyre a iránti folyamodványok 50 kros bélyeggel ellátva czimezve, meghívókat a rendezőség már szétküldötte a földmivelésügyi minisztériumhoz és megállapította az ünnepély végleges pro- legkésőbb november 20-áig a tarczali m. kir. nyújtandók gramra] át, melyet az alábbiakban közlünk. vinczellér-iskola igazgatóságához 1. Október 12-én d. e. 9 órakor hálaadó Isten- be. A' folyamodványhoz melléklendők; 1., a tisztelet. 2. Bucsu a régi tanépülettől. " Az al- folyamodó életkorát tausitó bizonyítvány vagy kalmi beszédet mondja: Sparszam Pál r. ta- keresztlevél vagy katonakönyv vagy az életkort nár. 3. A vendégek fogadása az uj épület igazoló községi bizonyítvány ; 2. erkölcsi bizonyítvány ; 3. vagyoni bizonyítvány ; 4. katonai előtt. 4; Üdvözlő beszéd, m o n d j a : dr.Osanády könyv vagy cseléd-könyv, ha a folya,modó ezek Gusztáv i ^ z ^ a t ó . 5. Felolvasás a „Georgicon" egyikével b i r ; 5. iskolai vagy más bizonyítváés a tapiptézet történeti {0Q éves mul-járól. Felolvassa dr. Csanády Gusztáv. 6. Alkalmi nyok, melyekkel a folyamodó rendelkezik s óda Festetics Györgyhöz. I r t a : Berzsenyi D. melyekkel tanúsíthatja, hogy minő iskolákat végzett vagy eddig mivel foglalkozott; 6. ha a Szavalja: Uhl Aurél III. éves gazd. tanint. folyamodó még atyai hatálom vagy gyámság hallgató. 7. B. e. Festetics György gróf, a aGeórgicon" alapitója mellszobrának megko- alatt $.11, az átya vagy gyám beleegyezése.. A szorúzása a „ Szózat" éneklése mellett- A jelen tanévben végzők közül néhányan folyó évi deczember 1-től még állást keresnek. „Szózat"-ot énekli az ünnepélyre alakult dalárda. 8. Zárkőletétel. Az alkalmi beszédet Lótenyésztési jutalomdijkiosztás Kaposmondja Schadl János r. tanár. 9. Hymnus. várott. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium Énekli a dalárda. 10. Ezen alkalomra szerkeszáltal Somogymegye részére f. évre engédélyetett emlékkönyv kiosztása és az uj épület megzett lótenyésztési jutalomdijkiosztás, melyre tekintése. ezen évben 350 frt utalványoztatott ki a m . kir. minisztérium által, Kaposvárott f. é, szepSzölövesszőr és szölöojtvány-készletek bejelentése. Hogy a szőlővesszők és szőlőöjt- tember hó 9-én tartatott meg. Miután a lóteványok eladása a termelőknek megkönnyittes- nyésztő mezei gazdák jól sikerült kanczacsikóikat igen gyakran eladják és csak a gyensék s hogy azok, a kik akár európai, akár amerikai szőlővesszőket, akár szőlőojtványokat gébbek után tenyésztenek, a minisztérium belevásárolni óhajtanak, a létező készletekről ideje- egyezésével elhatároztatott, hogy a bemutakorán tájékozást nyerhessenek: felhívja a föld- tandó 3V2 éves kanczacsikók közül azon 5 db fog kiszemeltetni, melyek leginkább jótenyészmivelési miniszter mindazon szőlőbirtokosokat, kanczáknak Ígérkeznek és-azok részére a fea kik szőlővessző- és szöiőojtvány- üzleti szoká-
74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. jenkint megállapított 50 frtnyi díj csak akko fog kiadatni, ha a tulajdonos a lovat jövő év" ben őszszel állami ménnel befedeztetve bemutatja. Gaal Gyula lóteny. bizotts. elnök elnöklete alatt működött biráló-bizottság az elővezetett 34 db 3Va. éves kanczacsikó közül öt lovat ez értelemben kiválasztott, mely lovak Pista és Vőfély telivér, Verneuil, Gidran és Árpád félvér állami ménektől származtak és ugy helyes testalkat, mint j ó csontalap által nagyon j ó anyakanczáknak Ígérkeztek. A rendelkezésre maradt többi pénzösszeg 6 különhöző dijra szétosztva az elővezetett 60 db 1 és 2 éves kanczacsikók részére osztatott ki. Ezen áll. lódijazást megelőzőleg szeptember hó 6-án Lengyeltótiban a somogymegyei gazdasági egyesület rendezett kanczadijazást, melynél 4 db szopós csikóval bemutatott anyakancza dijaztatott Sömssich Andor gazd. egyesületi elnök elnöklete alatt álló biráló-bizottság által 150 frtnyi összeggel. Tenyészállatkiállitás Bács-Almáson. A Bács-Bodrogh vármegyei gazdasági egyesület folyó évi szeptember h ó 19-én Bács-Almáson tenyészállatkiállitással kapcsolatos állatdijazást rendez kizárólag a magyarfajta szarvasmarha részére. Dijaztatni • csak Bács-Bodrogh vármegyei kistenyésztők saját nevelésű állatjai fognak, a nagytenyésztők és gazdatisztek állatjai díszoklevelekkel tüntettetnek ki. A díjazásra elővezetendő állatok előzetes bejelentése nem kívántatik, hanem elégséges, ha azok egy órával a díjazás megkezdése előtt a helyszínen megjennek, a hol az egyesületi titkár elhelyezésükről gondoskodni fog. A díjazáson bemutatott állatok megbirálását, valamint az odaítélt dijak kiosztását a gazdasági egyesület állattenyésztési szakosztályának tagjai eszközlik. A pályázatban csak azon tenyésztők vehetnek részt, akik bélyegtelen hatósági bizonyitványnyal igazolják, hogy a borjakkal elővezetett tehenek a borjak ellése előtt m á r tulajdonukban voltak, illetőleg, hogy a bemutatott 3 éves üszők, továbbá a 3 és 2 éves bikák az ellés idejében birtokukban volt tehenektől származnak ós általuk neveltettek. Nemzetközi ménlókiállitás Bécsben. A bécsi gazdasági egyesület f. évi október h ó 16-tól 19-ig Bécsben a Práterben nemzetközi ménló-kiállitást fog rendezni. A kiállításra a bejelentés határidejét október hó l-ig meghosszabbította a rendező-bizottság, kívánatos; azonban, a kiállításon ménlovaikkal résztvenni óhajtók a bejelentést minél előbb eszközöljék, mivel csak korlátolt számban van hely a lovak részére az istállókban. Több öldalról érkezeti kérdezősködésre a rendező-bizottság kijelentette, hogy a kiállításra felhozott ménlovakból a cs. és kir. földmivelésügyi minisztérium is fog tekintélyes számban vásárolni A bejelentések a gazdasági egyesület czimére (Bécs, 1. ker. Herrengasse 13.) küldendők. Sir Róbert Giffen a tultermelésrőlAzok, akik akkor, midőn a buza áráról volt szó, folyton a túltermelést hangoztatták, nagyon elcsöndesültek. Hiszen csaknem bizonyos, hogy ha lett volna túltermelés, akkor ma is; kellene lenni elég búzának és nem állanának a búzaárak, ott a hol tényleg állanak. Milyen alapos volt a túltermelés meséje, annak bizonyságul hivatkozunk sír Róbert öí/fen-nek, as a legilletékesebb angol statisztikusnak véleményére. Ez a vélemény a királyi bizottságnak a földmivelés helyzetéről szóló jelentésével együtt jelent meg s a következőket tartalmazza: Az, utolsó husz év alatt a népesség 26%-al, ellenben a búzával bevetett terület csak 19%-kaI növekedett, a melynek több mint fele az Egyesült-Államokra esik. Európában az emelkedés csak 41/2°/O volt és pedig főleg Oroszországban. Angliában a fogyás nem kevesebb) mint 45°/o. A buza árának esése tehát Giffen véleménye szerint nem lehet a termelés túlsúlyának eredménye, hiszen a cerealiák, főleg pedig a buza termelése nem tartott lépést a népesség szaporodásával. Nézete az, hogy a
74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. kívánat hagyott alább ős pedig azért, mert a gázdaguló rétegek kevesebb lisztet, de több húst fogyasztanak,. Önműködő állomásjelző készülék. Á párisi övvasuton önműködő állomásjelző készülékkel tettek kísérleteket, melyek teljesen kielégítő eredményre vezettek. E készülék szer^ kezete egyszerű ős abból áll,, hogy midőn a vonat valamely állomásba befut, minden egyes kocsiosztály homlokfalán üveggel védett keretben levő táblán megjelenik az állomás neve. Az állomások sorrendjének megfelelő számú, az állomások hevével ellátott táblák végnélküli lánezon vannak elhelyezve, melyet egy emeltyű a sinek bizonyos pontjának érintése alkalmával önműködőlég előre mozdit. Szeméttrágyaküldemények kedvezményes szállítása. A magyar kir. államvasutaknak Lőrincz-Kavicsbánya, avagy Soroksárról .120 kilométer távolságon belül fekvő állomására szállítandó szeméttrágyaküldemények után, ha ez teljes külön vonatokban lesz fekdva, illetve elszállítva és a viteldíj vonatonkint legalább 300 tonnáért fizettetik 100 kg. és ,1 klm.-kint a szállítási adót már magában foglaló 0"07 kr bruttó egységtétel vonatonkint legalább azonban 60 frt kedvezményes viteldíj nyer alkalmazást. A bpesti összekötő vasuli hídon át szállított küldeményeknél a 100. kg.-kőnti 1 kr. hídvám még külön felszámittatik.
KÖZTELEK, 1897, SZEPTEMBER5 HO í 5 Swájczbali a kínálat állandóan gyenge és az árak jól tartottak, épp ugy megélénkült az . üzlet. Németország-. ban is, bár az irányzatban többszöri ingadozás fordült elő, • Nálunk á hangulat nagyobbára szilárd volt, a forgalom azonban mérsékeltebb és a hét végével tetemes csökkenés következett be. Az árjavitláson kizárólag buza. és az is csak mérsékelten részesedik, takarmányczikkekét kevésbé vettekfigyelembeés határozottan csökkenőek voltak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Bu:a szilárd irányzatban indult. A kínálat bővebb volt ugyan, a malmok azonban szintén jó vásárlókedvet tanúsítottak és az emelkedő határidőpiaczra való tekintettel is magasabb árakat engedélyeztek. Az irányzat később is emelkedő maradt, annál inkább 'mert a kiná* lat a malmok szükségletéhez képest gyenge volt és igy ezek idegen (orosz, román) búzák vételeihez is fordultak, melyekből nagyobb tételek keltek el. Ha nagyobb emelkedés még sem következett be, ez az időközben ellanyhult határidőpiacz ellerisulyzó hatásának tulajdonítandó ; mely a hét végével érvényesült erős mérvben amennyiben a malmok teljes tartózkodása mellett egyszerre ár10—15 krnyi javulás constatálható. A hozatalok 189,000 mm, rúgnak, a forgalom 140,000 mm. tesz ki. Rozs elég bőven van kínálva, a vevők azonban nagyon tartózkodóak es így a hét folyamán csak vontatott, nehézkes üzlet fejlődött. A vételed kizárólag a 11 i 11 teljesen tétlen. Minőség szerint helyben és budapesti paritásra 8.50—zO frt volt elérhető készpénz fizetés mellett; a hét végével azonban 8.35—45 írtnál többet nemfizettek.Alárendelt minőségek ilyenek elég bőven kerülnek a piczra — alig
1287 jegyzés, szerint záródnak. Finomított szeszben a kinálat valamivel élénkebb és budapesti, valamint vidéki gyárak 56 írton kínálnak árut azonnali és októberi szállításra. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-' szesz e héten 18 írton lett kínálva felsőmagyarors?ágÍ állomásokkoz szállítva, A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18 75— 10-— frt. Bécsi jegyzés 20-——20-20 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 5484-25 frt adózott burgönyaszeszéi't. Trieszti jegyzés 9-25—9t50. frt hektoliterenként 90% magyar kiviteli szeszért. A kivitel e hétnek elején 120 q finomított szeszt vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. Vidéki szeszgyárak közül Losoncz, D.-Tuzla, . Kenyérmező, Nagyvárad 25 krral drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 55.75—56.25 frt, élesztőszesz 55'-—-55'50 frt, nyersszész adózva 54.75—55'25 frt, nyersszesz adózatlan 13.75—14.— frt, denaturált szesz 18'25—18.75 frt. Kontingens" nyersszesz —..—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül qudapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól.
Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet Árpa (takarmány és hántolási czélokra) tartósan el van hanyagolva. Gyárosok nagyobb készletekkel van- tének jelentése 1897. szeptember hó 12-ről. A kétnak ellátva és igy ném vásárolnak, hizlalók pedig nem nap előtt mutatkozó szőlőárak javulása ma ismét árha mutatnak vételkedvet. Az árak igy fokozatosan csökken- . nyatlásnak adott helyet és a legfinomabb •csemege faj szőlőkért sem érhető el a termelők által óhajtott ár. tek a nélkül, hogy említésre méltó üzlet fejiődíití volna Ma Chasselas 1 25 kr, Chasselas II. 18—20 kr, közönGeorgicon jubileuma. Felkérem azon és a hét végével nem jegyezhetünk többet 5.80—6.25 séges fajták 14—18 kr kgkirit. frt minőség szerint helyben átvéve. Állomásokon átvéve kartársakat, kik 1888-dik évben végezték a szintén korlátolt volt a forgalom. A külföldről alig muEgyéb gyümölcsfajtákbaz a forgalom elég élénk, keszthelyi gazdasági tanintézetet, hogy meg- tatkozik kereslet és így csak kisebb tételek a belföldi és a készletek sima elhelyezést, találnak. Kivételt a állapodásunk szerint a „gazd. tanintézet 100 szükszéglet fedezésére jutottak eladáshoz csökkenő árak dinnye képez, mely az idén elkésve jött a piacira, így mellett. A déli vasút állomásain jobb fajtákat 8.—8.50 az elmulasztott poziczióját helyrehoz'ní már .nem bírja, éves fennállásának" ünneplése alkalmával megfrt. .ii, felvidékieket 7 25—8—. frtot jegyzünk. énnek folytán még olcsó árakon is csak.vontatottan kél, jelenni szíveskedjenek, annál is inkább, mert Zab elég bőven érkezik, a kereslet azonban teteTetemes áremelkedést jelenthetünk a tojásnál, ez egyúttal tizévesösszejövetelünh is. Kérem mesen csökkent. Az árak ennélfogva ném is tarthatták mely utolsó jelentésünk óta nagy ládánkint (1440 db) azon kartársakat, kik részt vesznek f. éyi okt. magukat és különösen jobb fajták voltak olcsóbbak. 30 írtra szökött. hó 12-én az összejövetelben, hogy ebbeli szán- Középáru inkább ártartó. Szín- és tisztaság szerint 6— Vadféle keresett, fogoly ma 90 kr — 1 frt párja dékukat e hó 25-ig a tanintézet^ igazgatóság- 6.30 frt jegyzünk ab Budapest. Tengeri a folyó szeptemberi határidő árfolyamán nyul kevés jön a piaczra, bőgésben lőtt szarvasbikának nál — szállás miatt — bejelentsók. Ugyszinte volt forgalomban es igy többszöri ingadozásnak volt most van az idénye, kgként 30—35 krt jegyez. A hűvösebb idő bekövetkeztében beérkeztek az első vidéki, alulírottat jövetelük, vagy meg nem jelenésük- kitéve. Kezdetben 5.30 frtot, utóbb 5'10 frtot fizettek borjuk is, mélyek elég kéresetten teljes- napi és ma 5'05 frton jegyzünk. Tiszavidéki állomásokon ölött ről értesítsék. Találkozó a régi „Amazon" árakon adattak el. szállodában október 11-én este. Perese Rókus, 5'-—5-10 frt volt elérhető. Olajmagvak: Káposztarepezében a forgalom korláispán, Fazekas-Denes, u. p. Inka (Somogym.) tolt volt és minőség szerint 12.25—75 frtot fizettek. összejöveteli jegyző. Bánáti repcze 12. 12.25 frton jegyez helyben. Szep(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentemberi káposztarepczét 12.20—12.40 frt között kötöttek tése. Budapest, 1897. szept. 12-én. és 12.35—40 frtöh zárni. GomborJca ca. 10.50—11.—. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, Állást kereső földmivesiskolai növendé- frtot, vadrepcze ca. 5.50—6.— frtot, lenmag 10.75 frtón II. oszt. 48—52, Hl. oszt. 45—49, eleje I. oszt, 48—48, jegyez. k e k . Az adai m. kir földmivesiskolát jó sikerII. oszt. 45—46, Hl. oszt. 40—44, borjúhús hátulja I. rel végezve f. évi szeptember hóban több nős gömbölyű bab 7.25 frt, barna bab 6.25—6.50 frt, tarka oszt. 68—76, II. oszt. 62—66, eleje I. oszt. 62—66, H. -és nőtlen kizárólag erélyes és szorgalmas bab 5.'—5.25 frton, törpe bab 7.50 frton jegyez. Uj áru- oszt.'60—60, birkahús hátulja I. oszt. 42—42, II. oszt. 40—40, eleje I. oszt. 38—38, II. oszt. 36—36, bárány egyén távozik el az iskolából, kik kulcsári, fel- ban a kinálat erősebb a vételkedv azonban tartósan kifejtve 1 db —.—•—, bőrben —•—•—, sertéshús magyar ügyelői s bére.sgazdai, esetleg kisebb gazda- gyenge. Ab Baja-Zombor 8.25 frtottörpe babért Félegy- szalonnával elsőrendű 1 q 55\0—56, vidéki — s z a házán 8.75 frtot jegyzünk. Köles 5.50—75 frton jegyez lonna nélkül elsőrendű 57—58, vidéki —, sertésságbán önálló állást óhajtanak elnyerni. Szíves helyben. hús pörkölt , sertéshús szerb szalonnával megkeresésekre készségesen megteszi az aján——, szalonna nélkül —i , sertéshús füstölt magyar latot az igazgatóság. 60—64, idegén, (vidéki) , sonka nyers 1 kg. Napi jelentés 1897. szeptember 14. 72—72, füstölt belf. csonttal , csont nélkül 0'90 —0-90,- sonka füstölt külf. csont nélkül 0-85—0'85,: Készbuza ma gyengén volt kínálva, a malmok szalonna sózott 1 q 54'5—56, füstölt 58'0—60'0, sertésugyan kevés kedvet mutattak a vételre, az irányzat zsír hordóval 59 0—59-5, hordó nélkül 57-0—57-0, kolbász azonban tartott maradt, elkelt néhány ezer mm. és az nyers 1 kg. -, füstölt 60—60, szalámi belföldi 150 árak tartottak maradtak. — 170, külföldi , malacz szopós élő 1 db , Említésre méltó eladások nem történtek. Budapesti gabonatőzsde. . Készrozs bágyadt, minőség szerint 7 90—8'25 frt tisztított Baromfi, a) - Élő.. - Tyúk 1 pár ..frt 0-70—1-20 (Guttmarm és Wahl budapesti terménybizományi Pesti paritásban és ab itt kelt el. Árpa gyenge, etetési eíőlra 6—6-25 frt ab itt csirke 0-60—1-40, kappan hízott —•—.—•—, sovány 0'90 czég jelentése.) . . adatott el. — 1-40, récze hizott 1'40—2'30, sovány 0-80—1-30, lud Budapest, 1897. szeptember 11.. Tengeriben csekély forgalom volt. hizott 4'——6'50, sovány 1-80—3 20, pulyka hizott 0'— —o-—, sovány 1-50—3-40. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt Az időjárás e hét folyamán nagyobbára száraz Batáridők lanyha Newyork következtében lany, 1 kg. 00-—, csirke 1 db 0'30—0'50, 1 kg. és derült volt; csapadék csak szórványosan fordult , kappan hizott 1 db 0-60—0-70, 1 kg. —•—•—,. elő. A hőmérséklet e mellett némi csökkenést tüntetett hán inultak, később fedezétekre valamivel szilárdultak. Következő kötések történtek. récze hízott 1 db 0 90—1'—, 1 kg. , félkövér fel. A. tengeri állása felől e héten kevesebb panasz ér1 db 0-40—0-50,- lud hizott 1 db , 1 kg. 0. kezik ugyan, az eredmény azonban a reméltnél mindenKöttetett. Déli zárlat. 0-—, félkövér 1 db 1-20—1-50, 1 kg. —, pulyka hizott esetre gyengébb leend, A vízállás csökkenő. Külföldön 1 db 22'—, 1 kg. , félkövér 1 db 1-20—1-20, az időjárás Déleurópa kivételével nagyobbára esős volt. Öszi buza . . . . 11-76—11-89—11-85 , il'85-86 1 kg. , ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 1 1'40, Tavaszi buza . . 11-65—11 82—11-79 .11-79—80 A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg, a hanludzsir t kg. 70—0-80, idei liba 1. db —•—•—. 8-30—8*40 • 8-40-41 gulat tartósan szilárd. Ez, javarészt a majd mindenütt Őszi rozs . . . 5'89—5'93——-—— 5-93-94 gyenge készleteknek és az igy nagyobbmérvü fogyasz- Őszi zab . . . . Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-50—1—, csuka 0;—i tási keresletnek tudható be, mely 11 - ' 1 > - 1 I i i Szept. tengeri . . 4'85-4-80 4-80—81 —0.-—, ponty (dunai) 0'50— 0'80, süllő —• , keennélfogva, kizár. Mindenesetre említésre méltó körülOkt. tengeri . . . 4-95—4-90— — 4'89—96 csege •—• , márna 00-—, czompó 0-50—0-60, mény, hogy Amerikában, a hol a rendkívül sikerült Uj tengeri . . . 4'59—4-67-4-62^ 4-62-63 angolna , apró kevert 0*20—0*25, lazacz ——, termés nagymérvű hozatalokat és a látható készletek 13-10 — 15 Aug.-szept repcze. —' * pisztráng —•——•—. erősebb gyarapodását tételezi fel, ennek épp ellenkezője áll fenn. Az állandóan jó exportkereslet mellett a kész-, Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, letek fel nem gyűlhetnek és igy szilárd irányzatnál az lefölözött 0!05—a-07, tejsrin 0-20—0-20, tejföl 0-28—0-35, árak e héten is 4 krrál emelkedtek. Angliában is jó tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90— 1-10,1. rendű 0-80—0'85, II. r. Szesz. (Qoldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő 0-60-^75-—, olvasztott ——0'—, Margarin I. rendű vételkedet tanúsított a fogyasztás és 1—2 sh. magasabb árakat fizetett. A franczia piaczokról ugyancsak' tudósítása.) 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0'06—0"14, juhszilárd hangulatot jelentettek és buza ugy mint liszt , emmenA szeszüzletben a hét elején az üzletmenet vál- turó - — — , liptói 0-——0*—, juhsajt 0'—emelkedő árakon jegyez. -Németalföld, Belgium ég a tozatlan volt és a szeszárak a mult heti szilárd zárlatÜjali sajt-0-80—l'Oó, groji-sajt 0'§8—0'72. •
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
KÖZTELEK, 1897 SZEPTEMBER Hö 15 Liszt és kenyérneinii. Fehér kényéi 1 kg. frt 0-18—0-18, barna kenyér ü'12-^0'12, rozskenyér 0*10 —0U0. Búzaliszt 00 sz. 1 q Ó •_•— j _•__' 2 3. —*—, 4 —•—, 5 —•—. ' ' Hüvelyesek. Lenesé magyar 1 q frt 7—10 stoke raui 27—27, borsó héjas magyar 7-5—14—, koptatott magyar külföldi 13—22, bab fehér apró 7—10, nagy 6—10, szines 8—13. Tojás. Friss I. p. (1440 db.) 1 láda frt 31-50-32-0, n ""t. (1440 db.) 25—30-—, meszes , orosz tojás 0 db. — ( tea ' tojás 2-80—3-— •, törött tojás —-0. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 3-50—8-—, 1 q —•—•—, Petrezselem 100 kötés 3'60—8'—, 1 q O'O—O'O, zeller 100 drb 0-60—1 00, karalábé 0-5—0-7. vöröshagyma 100 köt. 2'00—5"—, 1 q 3-0—3-50, foghagyma 100 köt. 12—15, 1 q 10-0—12-0, vörösrépa 100 drb 0-30—0-80, fehérrépa —, fejeskáposzta 2-5—4 0, kelkáposzta 100 db 1-00—1-2, vörös káposzta 5'0—8'—, fejessaláta 0'80— 1-20, kötött saláta 0—, burgonya, rózsa 1 q 1'90 2-üO, sárga 2 60—3'20, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drb 0-30—2-—. uborka nagy salátának 100 db 0 20—0'30, savanyítani való 100 db 0-40—0-50, savanyitott 0-7—0-8, zöld paprika 0 08—0-35, tök főző 2-0—6, zöldbab 0 05— 00-9, zöldboísó hüvelyes olasz . 1 kg. , fejtett 1 lít. — , tengeri 100 cső 0-60—0-70 karfiol 100 db , paradicsom 1 kg. 0'02—0-03, spárga —• •—, torma 100 db 12—14. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—14, közönséges alma 4—8, fajkörte 12—20, közönséges körte 8—10, szilva magvaváló 6-0—7, vörös 0-^-0, aszalt —i , cseresnye faj , közönséges —, meggy faj, , közönséges , ringló 20—35, baraczk kajszin , őszi 10—30, dinnye görög nagy 100 drb 7-5—12, kicsi 3—4, sárga faj 1-50—10-0, 1 kg. közönséges —, szőlő .1 kg. 0.12—0.16, csemege 20—35, dió (faj papirhéju) 0'8—l-l, közönséges , mogyoró 28—56, gesztenye magyar «r, olasz , narancs messinai 100 drb ó- 5 —, pugliai —•—•—, mandarin 0" 0-—, czitrom 0-80—1 80, füge, hordós 1 q — , koszorús 20'20, datolya , Mazsolaszőlő 42—58, egres 1 lit. 0—0 kr, eper 1 kg 0-—Fiiszerek és italok. Paprika 1. rendű 1 q. frt 35—52, II. rendű 18—30, csöves , (szárított) . köménymag , bor.-ókamag . mák 1 q. frt 18—20, méz csurgatott 0" 0-—, sejtekben 1 kg. 00-—, szappan szin , közönséges , fehérbor asztali palaezkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaezkban 0-55—0-85, házi pálinka palaezkban 0-——0"00, ásványvíz palaezkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. szept. 14. A székesfőv. vcMrigazqatótág jelentése a »Köztelek" részére). Felhozaiott a szokott községekből 150 szekér réti széna, 78 szekér muhar, 39 zsupszalma, 11 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 2 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles slb.) 800 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-knt a következők: réti széna 240—300 muLar uj 220—240, zsupszalma 150—170, alomszalma 14Ö—160, egyéb takarmány , lóhere — , takarmányszalma —, tengériszár f—, luezerna , ——, sarjú 220—240, szalmaszecska, 200—220, széna , uj —, zabosbükköny 200—240. Összes kocsiszám 288, suly 248250 kg.
telesen — frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 19—22-— frtig súlyra. Olött borjú : belföldi , kiv. —, tiroli — frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölott bárány —•—•—frtig,bécsi frtig súlyra. Élő bárány —• • _ frtig, kivételesen 0— írtig páronkint. Elő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü Budapesti juhvásár. 1897. szeptember 13-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság elöntése a „Köztelek' részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2000, feljavított juh 436, kisorolt kos 298, kiverő juh —, bárány — , kecske 308, szerbiai 1168, angol keresztezés romániai — durvaszőrü 1227 db. Birkavásár vontatott volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 14—1650 frtig páronkint, 2223 frt, kivételesen — frtig súlyra feljavított juhok 9-0—12, kiv. — frtig páronkint, 2021-0, kiv. — frtig súlyra, kisorolt kosok 12—13'50 'kiv — frtig páronkint, , kiv. — frtig súlyra, kiverő juhok — , bárány —, kecske 9—13-—, szerbiai 12-——14, angol keresztezés 22, romániai — durvaszőrü 9 25—13 frtig páronkint. Bécsi vágómarha,vásár. 1897. szept. 13. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. _ Összes felhajtás. 5352 db. Ebből magyar 3929 db. galicziai 276 db, bukovinai 405, németországi 742 db, hízott . 2321 db, legelő 1251 db, fiatal 1780 db, ökör 3799 db, bika 478 db, tehén 789 db, bivaly 286 db. A szombati vesztegvásárra 330 db állatot, hajtottak fel. A csekélyebb felhajtás .folytán a mai vásár irányzata élénkebb volt s a kiváló és jó minőségüeknél Vs frttal emelkedtek az árak a mult héthez képest. Egyéb minőségüeknél a mult héten elért árak maradtak: A silány minőségüeknél lanyha volt a kereslet s nagy része eladatlan maradt. Arak: prima magyar 36—37 (38.—) frt, szekunda 33—35, frt, tertia 30—32 frt. Galicziai prima 37. 39.— (.—'—) frt> szekunda 34—36 frt, tertia 31—32 frt. Német príma 39—40-50 (—.—), szekunda 36—38, tertia 32—35 frt. Konzervökrök . 20-—28'— é. s„ rosszabb minőségű 16—24 frt é. s. Bika 21—32-— frt é. s., tehén 20—21 frté.s„ bivaly 16—24-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra mmden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) i Egyeseladások: Magyar hizó ökrök. Eladók: Ár Ár 37Va — 35Va ' — 35 33 _. 35 — 34 — 38V2 — 36V2 — 29l/í — 29 " — 41 — 39 _ 25 — 23 — 29 —' 28 — 2 7 — 2 6 —
Blau testvérek, Temesvár t Hacker L„ Sopron Hacker Miksa, Sopron ... ... ... Lederer és Kálmán, N.-Várad... Löwinger Sal. Nyögér ... ... Moskorits Ad., Nagyvárad ... ... Rechnitzer Max, Nemesvid Purgli László, Kunágota ... ... Windisch József, Zákány
Erdélyi liizó ökrök. Eladók : Czell Frigyes és fia, Brassó ... 38 — 34 — Farkas & Illyés, Marosvásárhely 35 — — — Hager Chr. & Cie, Agnetlen ... 34V2 — 33 - — Német hizó ökrök. Eladók: Deutsch testv., Brünn ... 39 — 37 — Állatvásárok. Blau testvérek, Temesvár ... ... 40'/2 — 39 — Budi.pesti szurómarhavásár. Szept. hó 1'4-én Hacker Miksa, Sopron Józsefvárosi spirítuszfinomitóA szélesít i árcsi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság gyár, Temesvár ... 40 ' — Purgly L„ Kunágotá 32 — 31 — Felhajtatott: . 458 drb belföldi, — db galicziai, Lederer & Kálmán, Nagyvárad 40 drb tiroli, 116 db növendék élő borjú, 0 db élő Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár tiroli, drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felölött bárány, — drb élő kecske. hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy A borjuvásár élénk lefolyású volt. rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt Árak a következők: Élő borjuk: belföldi —• f— megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész frtig, kivételesen — írtig dbonkint, 37—50 frtig, kivé- és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis
74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék : Árva, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és körömfájás miatt a következő megyék: Bars és Nógrád, továbbá Selmecz-Bélabánva sz. kir. város. Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágráb és ennek járásai. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismerete feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a veszteg
Bécsi sertésvásár. 1897. szept. 14-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köz telek" részére). Felhajtás: 4205 lengyel, 4177 bakonyi sertés. Az üzlet változatlan. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 49—50 kr, kivételesen 50'50 kr, közepes 42—48'— kr, süldő 34—44 kr. Bécsi szurómarhavásár. 1897. szept. 9-én. Fel hozatott: 3013 borjü, ;i832 élő sertés, 627 kizsigerelt sertés, 405 kizsigerelt juh, 150 bárány. A borjuv-ásáron az irányzat lanyha s a mult heti árak maradtak. A süldő es kizsigerelt sertesek áránál némi javulás állott elő. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú kr., prima kr., primissima kr., élő borjú 32—40 kr., prima 42— 46 kr., primissima 48—52 (—) «kr., fiatal sertés 33—43 kr., kizsigerelt sertés nehéz 50—53 kr., süldő 54—62 kr., kizsigerelt juh 24—36 kr., bárány páronkint 4—10 kr. Bécsi juhvásár. 1897. szept. 9-én. Felhajtás: 3943 db juh. A vásáron az irányzat nem változott. Árak: export juh páronként 1821.50, raezka —•—, selejtes juh 10'——16'— frt.
Szerkesztői üzenetek. B. K. urnák Nyék: A megreklamált czikknek rövidesen sorát ejtjük. Az u. n. holt idény alatt nem tartottuk ezélszerünek leközlését. 0. L. urnák Fancsal. A vizinentesités ellen a ponyva bekátrányozásánál olcsóbb s czélszerübb mód Mi sem ajánlhatunk mást. H. S. urnák. A nővénykisérleti állomástól egyes kísérletezés alá vont növények magvai ingyen is beszerezhetők. Részletekért tessék az állomás vezetőségéhez fordulni (Magy~- <s~*—N 1 ' •• ' • • más helyén fogunk Az O r s i . magy. gazd. egyesület t u l a j d o n a . Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewify Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Yiktor. — Főszerkesztő és kiadát felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Feleles szerkesztő: Szilassy Zoltán az Ö. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás.
„HUNGARIA" műtrágya, Kénsav és vegyi ipar részvénytársaság ajánl:
SUPERFOSZFÁTOT, CHILISALÉTROMOT és elismert kitűnő Központi Igazgatóság: B U D A P E S T , V . , T á c a i - k ö r u t 31. sz.
L i s z t - á r
J
0 M *
Pesti moln. és sütök gőzmalma, Bpest aug. 30.
?
Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes
j e g y z i 2
1*•1"
V •|frtjkr
.) V
müvét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük meg. 7
7Va
|kr;frt|kr|f,l|kl
__ 19 60 19 30 19 _1860 18 20 1760í17
8
9
10
| krfrt kr frtlk.frt kr 15 50 13
•9
50
380
11 kr
_. _
Erzsébet gőzm., Bpest... szept. 4. 20 20 1'9 70 19 40 19 10 18 80 18 50 18 10 60 15 90 13 60 8 60 4 70 4 40 7 N.-sárosi műm., Eperjes szept. 12. 22 - 21 # 20 60 20 20 19 80 19 40 19 - 18 40 17 60 16, 13 4 80 480 18 40 Neumann testv., Arad ... szept. 7. 21 60 20 50 20 20 19 70 19 50 l:i 30 19 80 17 50 15 50 13 20 5 40 5 40 •
_ _
f
. , A + B = asztali dara 0 = kiralyliszt, 1 = lángliszt kivonat, 2 = elsőrendű zsemlyeliszt, 3 = zsemlyeliszt 4 = elsőrendű kenyer iszt, 5 « közép kenyérliszt, .6 kenyérliszt, 7 = barna kenyérliszt, 7«/i = barna kenyérliszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 = goromba korpa, 11 == rozsliszt
74. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1289
1807, S Z E P T E M B E R H Ó 15.
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet,
B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ő r u t 8 . Alakult 1884. évban. ülnök: T E L E K I Géia gróf. Alelnök: C S Í V O S S Y Béla. Igazgatósági tagok: AMDRÍSST GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁNDOB, DKSSliWFFV ARISTID, PÍCHV TAMÁS, PÜSPÖKT EMII, RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZ1LAS8T ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: S Z Ö k t i Zntattnimd.
- kerestetik.
Szíves ajánlatok az ár megjelölésével:
| m* Ristic, Bécs (Wien) Wollzeile 24. • ü
A z Országos M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az épület és á t a l á n y (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
ü A takarmányt és szalmáseleséget ü
A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 1894. évi Xll-ik törvényczik a l a p j á n összeállított:
1 1 4 0 0 holdnyi
asoo
fa- újlaki
uva-
-«i«>s) terület,
j| m e l y b ő l 1280 hold szántóföld, S legelő, a h o z z á t a r t o z ó gazdasági I és lakházzal
a t ö b b i rét é s épületekkel
1898. november hó l'tffl, | 12 évi időtartamra bérbe adatik. |
A bérbevenni szándékozók
jEsterházy
1
Gyula
« mező- és
forduljanak
gróf úrhoz,
IV .y i 11- u-I .j l a k o n . KÖZVETÍTŐK TELJESEN KIZÁRVA.
fog a legtöbbet Ígérőnek árverés u t j á n k é s z p é n z f i z e t é s m e l l e t t eladatni. Kezdete naponta nyóloz órakor reggel. 4347
Otl számára. Ára portómentes küldéssel 20 krajczár.
Birtok bérlet. ÍJ N y i t r a v á r m e g y é b e n a a nyit il dalomnál civca a
1897. szeptember hó 3 0 - á n é s a k ö v e t k e z ő n a p o k o n a 6. v o n a t o s z t á l y r é s z é r ő l Kassán körülbelül
128 kimustrált kincstári szolgálati ló
t ű z k á r ellen a szövetkezet
tetemesen olcsóbban biztosítja, mint a hazánkban működő bármely más biztosító intézet. M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztositott érték nagyságára - a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositjak, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (Jőzsef-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019
Árverési hirdetmény.
Káté az uradalmi csőszök dr. B Á L K A Y BÉLA. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku keménytáblába van kötve és 20 oldalas jegyzék-naplóval ellátva.
10,000 darab
2 éves, legnemesebb fajtájú keserű mandulára ojtott, őszszel ültetendő bármely talajban termő .törpe őszi baraczk fából eladó és pedig: Nagy Mignoné fiatíve, „ „ tartive, Bell Beanee, augusztus hóban érő, Admirable jounes, Brugnon Stanvick, „ Orange, szeptemberben érő dbja 50 kr. Nagyobb megrendelés esetén (50 db.) drbja 35 kr. Kapható a Sturmféle villában, Budafokon. Ugyanott kapható néhány ezer venyige és Passatutti, vörös nemes szőlőtőke. 4359
A legjobb hírnévnek ö r v e n d ő C h a n o v i c i I M F E R I A L V E T Ő R O Z S O T (1897-iki termés) válogatott vetés, ezen Bahlsennek mindenfajta terményét fölülmúló mag 100 kilónként 12 frt. G H A N O V I C - I D O N B U Z A T (legszebb vetés) eddig el nem ért termés közepes talajhoz 100 kilónként 15 írtért szállit utánvét mellett ab Wolschan a. d. Franz Josef-Bahn a Chanovic-i u r a d a l o m (Domaine Chanovic) (körülbelül 600 m. tenger szin fölötti magasság) Horadovic mellett, Csehország. 4308
detmény. s'4 a
^Yá^os8' llv4IatotÍh°S'f'k'8inekb61 SZU* Az ajánlatok f. évi oktöber hő 1M* t
Uj, javított répakiemelő aczélból ára darabonként 80 kr. (ab Wien.) legrendelésnél megfelelő árengedmény. kiemelő előnyei abban állanak, hogy annak nyak alapján és a váll alsó részén, a melyből nyúlványok kiindulnak, a répavágóval egybetve, illetőleg egy darabból kovácsolva vannak és igy a lábnyomok letörése ki van zárva.
répakés hengeraczélból nagyon tartós °és , kézhez álló, egész :zusága 26 cm., szélessége 55-60 mm., ára darabonként 45 kr., tuczati küldés r ö v i d s é g Megrendelést idejekorán kérek. B Á L I N T H SÁNDOR, Sürgöny-czim: „ B á l i n t h 3|3. W i e n . "
EDRDETESEK
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Üllől-ut 25-dik szám.
B f r t o k b é r l e t . rében két vasútállomás közelében, egyik pedig nelyben, Kituno nom itünő tekvéssel, fekvéssel, körülbelül lbí>u 1650 hold (1200 • - ö l ) nfgyobbrésztelső minőségű szántóföld, megfelelő I és kitűnő állapotban lévő gazdasági épületekkel és újonnan építendő bérlőlakkal
12 évre kiadandó.
Az élő és bolt leltár, valamint a vetések, készpénzj ben váltandók meg. A bértartam 1898. október hó 1-től kezdődik. «« Bővebb felvilágosítással a tulajdonos,
BAUER ANTAL, IHÁSZI-PUSZTA, u. p. P Á P A szolgál. — KöavcIitőli teljesen hiz&rva. _ _ _ _ _
1290
KÖZTELEK,
A vetési idényre ajánlom S s c l l
W
K l ü í l o i í legújabb
1897. S Z E P T E M R E R H Ó
rendszerű
SORBAVETÖGÉPEIT
(iy-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magfélét tetszésszeririti mennyiségben tökéletes egyenletesen lehet elvetni,, anélkül, hogy a vetőszekréhyt beigazítani, meritö vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudólf valamennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak ké. igen tartósak és kívánatra előkormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetögép és talajmivelési eszköz flus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei íDCD] csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen m o s t j e l e n t még és kívánatra Ieszivesébben szolgálok, azzal ingyeű és bér-ÍSSSlI mentve.
P R O P F E B
S A M U ,
Sack Rudolf magyarországi kizárólagos
15.
74. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
HASZONBÉRLET. Szilágy megyében Szilágy-Nagyfalu, kis részben SzilágySomlyó határában fekvő, egy összefüggő tagot alkotó mintegy 797 kat. hold szántóföld, 388 kat. hold rét, 258 kat. hold legelő és 28 kat. hold puszta szőlőből álló birtokomat 1898. esetleg
év á p r i l i s hó 18
évre
l-töl
4342
Báró
B E R Í L E T .
képviselője,
00- 5 0 0 0 darab juh, ugyszinte mintegy 2 0 0 d a r a b levágásra is alkalmas, nagyrészt
tarka, 4 éves tinó
eladó*
Czim a kiadóhivatalban.
4353
János.
Schlanstadti
utántermés,
Magyarországon igen
tinók.
F e h é r m e g y é b e n F o p n a p u s z t á n (posta Csákvár) a gazdaság feloszlása folytán különböző kora és nemű, j ó l megmustrált mintegy
Bánffy
Yetörozs-eladás. Eredeti
és
12, ADOM.
Á birtok a Szilágy-somlyói vasútállomás közvetlen közelében, jókarban tartott országút mellett fekszik. A részletes haszonbért feltételek alulírott tulajdonosnál Maros-Gersében, u. p. Maros-Ludas és Schmidt Ferencz intéző erdőmesternél Szász-Bégenben tudhatók "még.
B U D A P E S T , V., V á c z i - k ö r u t 5 2 . s z .
Eladó juhok
kezdödöleg
HASZONBÉRBE
íérífnekíSéLuefütfíkí; i'wtágáívégettto'oslitatík •jedelmü erdeVir ^J btlkMa állomány) használatvégeU átengedtetik. Ajánlatok 1897. évi október hő l-ig Dr. J u l i u s P f e l f f e r ,
bevált,
hectoliterenként 7 forint. Domaine R a d i m bei
Troppau.
4373
IHARRISON m CREGOR & <M § I w mmm m
Mayyar királyi államvasutak.
m
m
Hirdetmény.
a 9. p6tfékyiépc^lt él^be.^
Albion
Albion
^ 1
azfaltgyíimölcsre feaoálkj 6. szám izitett benzin szállítására. Uj (19. s:
mm m
m m
daB*áiá<*gépei a legjobbak. Kapható
G r a e p e l Hugónál, 2315. S7..
Budapest, V., külső váczi-ut 46.
Cs. és kir. katonai építészeti osztály Budapesten.
Értesítés.
WWWwWWWW
A v á r o s i l a p o s - d ü l ő i t ü z ő r s é g i l a k t a n y a (574 ló), t o v á b b á a v o n a t l a k t a n y a és a v á c z i h a t á r o n lévő Albrecht főhérczeg-iéíe gyalogsági lakt a n y á b ó l (291 l ó ) a z
istállótrágya a z 1897. október 1-től 1900. évi szeptember 30-ig terjedő időszakig a legtöbbet Ígérőnek bérbe ÍOff adatni. A j á n l a t o k f. é v i s z e p t e m b e r 20-áig a budapesti cs. és k i r . k a t o n a i építészeti osztálynál, ( v á r s z i n h á z - u t e z a 13. sz.), a h o l a v e r s e n y é s szerződési feltételek i s b e t e k i n t h e t ő k , fogadtatn a k el. B u d a p e s t , 1 8 9 7 . a u g u s z t u s 21-én.
Árjegyzék
ingyen
és
bérmentve.
Pályázat. A
hédervári uradalomnál egy
gazdasági
gyakornoki, egy Í r n o k i
s egyispani alias f. é. okt. hó l-én betöltendő. P á l y á z ó k , b i z o n y í t v á n y - m á s o l a t o k k a l ellátott sajálkezüleg i r t k é r v é n y ü k e t a h é d e r v á r i urad a l o m i g a z g a t ó s á g á h o z Hédervár, Győrmegyében intézhetik. l436i
74. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1*897. SZEPTEMBER HÓ 15.
KIS HIRDETÉSEK. C s a k
továbbá állási keresők és adók
o ' y l e v e l lo-e y A l a s z o l u u k , m e l y e k k e l v á l a s z r a ss5i»k»ég-es l e v é l f o é l y eg-et v a g y i e v e l e z ő l a j p o t k ü l d e n e k . Gazdatiszt, ^
Gazdasági
"Fessek
5 belépésre. Ajári
gazdasági magvakat
égo által jövőjét n ..Saját költségén nei^továbbMjt.
Físcher
i.
zsákgyári raktárában Budapest, Nagy-Korona-u. 18.
.Hasasabb
mennyiségben a Yizmentes ponyvák lölcsőflUen, bármely legmagasabb napi árakon.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Báró ^tí^dataSbJ: UpaálTktlt" .számtartó főtiszt elfogad egy .önköltséges magángyakornokol
valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. 3768 R e p c z e p o n yvá k drbonként 3 frttól feljebb.
Oazdasági
B a r os
ffc'liSMa^em'aaítaak, imi gazdaság intézSségé-
Eladó birtokok.
Birtok tetik. Egy negyven éves özv< diplomatikus nemes uri én jövedelmet, hajtó ingatlan
áMüzlalá|ban,. magtár k( foglalhatja. Szives megken
Keresek 1898. évj október I-én átveendő circa 1000 holdas, vasút állomás és lehetőleg Budapesthez közei fekvő
ÁLLATOK,
Gazdatiszt,
Gyökeres szőlőojtványok
Ajánlok
államilag segélyezett szőlőojtviny telepéről Ráozalmáson. la^tott SszokványSnős?gMk"
öszi
vetésre
szöszös bükkönyt • (Viéia- villos'á), 41-62 téli bükkönyt, öszi borsót, Szent János rozsot, biborherét stbt. mindent a' legjobb minőségben. •'•.,''*
Mauthner Ödön
Czim - a kiadóhivatalban. 4351
laikus, Szabadalmazott • tíz é v i g is e l t a r t ó
mezőgazdaság núndemágában,
Csepel-szigeti
kéveköteSek 41/2 m/m vastag, 150 c/ni hosszú egy próba postacsomag 2ÖÜ drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily
portiókötelek Uradalomba
növendék ökör és üsző borjakat
mépételre ajánlanalc KLEIN É S SPÍTZER
Gazdatiszt, ;az'dasági iskolát végzett,
Kis-Czell M e t t Mrmikoría8!? elfogadtatnak!*1' • működött,V'SálTáTt ^
i lásttoeíuradalTmbam81Czim
^
6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb Ifrt60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon Bellán Mátyás, Bács-Cséb. 3033 Erdélynek Jlor " meíy W 63 S . '
Bál1 lSkowTjól S l.t, jelenleg 2000
dendők.l!;ladŐlllVata'iAll?Z 4090
praeparatorinma Meggelent
Rövid utmutatás a
gazdasági könyvviteli nyomtatványokhoz. Á r a
SO
kr.
jelige alatt e lap ki
VEGYESEK, ó métermáffá^a 8 fori 5 Verpeléti vasutállo
len^égg;^
Birtok
Jószágigazgatóság U. Teljesen
Szepességi
emlősők és madarak természethü,művészi éstartós k i t ö m é s é r ® . Jutányos árai. : Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.
földbirtokokra.
illRÍI
<SrMc alapjáli20^60 0ÍiFs4|
legalább 1 0 411. vételnél
2 frtjával szállít v i d é k i állomásról magkereskedése
Szombat (Szepesmegye.) 4377
Intézete B U D Á P E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036
Törleszt, kölcsön
HA L D E K
}i épületekkel és, teljes fe' íreléssel eladó, esetleg hasoi
és
tanszerkészitő-
kiadóhivatalánál.
1—3 vásson sztaliburgonyát keresek. Aj ltokat az ár megjelölésévé
F i a t a l gazdatiszt,
V
Ő- csász. és kir.. Fensége • József főherczeg és 0 .királyi' Fénsége Fülöp Szász-CoburgGothai herczeg udv szállítója.
Dr. Lendi Adolf,
Portómentesen 25 kr. (tej lite?enként\8lekrláv")el,és Megrendelhető a most az aratás után tovább adandó. Szives ajánlatok »Major „KÖZTELEK"
Okleveles
a fekete kutyához.
Ajánlatokat az eladó menynyiség megjelölésével nágyojsb minta ^kíséretében
bérletet
ÁLLÁST KERESŐK,
lurcin mezei egerekkipusztitására, métermázsa 20 frt.
Buflasest; Károly-Rdrut 9;
" Beküldendő csakis a Ingatlan-és JelzálogForgalmi-Intézet, udapest, Váczi-körut 39. Legnagyobb Ingatlan- r's Jeleálog-jroraalmi-Inte'zeT. a mely hatóságok ea a'Irgtekintelyesebb földbirtokosoktól ajánlva van.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÓ 15.
1292
Bérszántás gözekével. A legújabb eredeti F o w l e r - f é l e C o m p o u n d lésre vállalkozik
Budapest,
Kelenföld,
JCern StóBert
g ő z e k é k k e l talajmive3171
W O L F F E R N Ő gözszántási vállalkozó, Fowler-telep.
74. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
V. ker.,
Budapest,
úí
Váczi
26.
Dúsan felszerelt r a k t á r t t a r t a következő kiváló minőségű czikkekből:
Hengerelt rúd és idomvas,
keret- és ü-vas, gerenda stb.
Vaslemez,
lapos"' gömbölyű -'^ s " :s abroncsvas, szeglet-, ablak-,
mindenféle méretben. , . zetéki cső, sajtócső, k ú t c s o , f o r r cső,
, mindennemű f e l s z e r e l é s i t á r g y a k víz-, légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb.
A zalathnai kénkovand ipar r. t.
kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT a t. c i . g a z d a k ö z ö n s é g b.
csavarmetsző, csővágó, csősatu s Á r j e g y z é k e k b é r m e n t v e és i n g y e n .
S^ótSmák.
figyelmébe.
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
Központi iroda, Budapest, IY,, Bécsi-utcza 5,
A
mozsgói
sulylyal
ELADÓ
is méter mázsánként
garantált
gazdaságában
mmázsánként
lé
82 leo.
36
hectoliter
(tizennégy)
nagyobb mennyiségű k (harminczhat)
é
k
frtjával; m
á
k
frtjával.
Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál:
Hirdetmény.
ODERSZKY Mozsgó-Szt.-Miklós,
MALOMIPAR
szt.-miklósi
v e t ő b u z a "880 ugyanott ELADÓ
Magyar
uradalom
nagyobb mennyiségű
LAJOS
urad.
Somogymegye,
intéző> per
Szigetvár.
4349
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer rendszer.)
Budapest. VI. ker., Gyár-utcza 48. szám alatt.
Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre; a gazdaságban e malmokkal szűkség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély h a j t ó e r ő s z ü k s é g l e t . 3. R e n d k í v ü l i n a g y m u n k a k é pesség. 3. K i t ű n ő m i n ő s é g ű ő r l e m é n y . 4. K i v á l ó a n t a r t ó s , j a v i t á s r a nem szoruló szerkezet. 5. I g e n e s y s i c i ü k e z e l é s .
" Részletes jegyzékkel sításokkal gálunk. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyo
leírással, árés felvilágoszívesen szol-