Magyarországi vadak etológiája
A vadmacska és a hiúz
Macskaféle ragadozók (Felidae) • Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel állnak közelebbi rokonságban • Mintegy 50 fajuk ismert, eredetileg csak az Antarktiszról, Ausztráliából/Óceániáról, Madagaszkárról hiányoznak • Minden éghajlati övben megélnek • Anatómiailag a fajok igencsak hasonlók: „rövid mancs”, mivel az utolsó ujjperec behajlik + behúzható, sarló alakú karom (kivéve gepárd) • Többnyire kevéssé szociálisak (csak a hópárduc és a gepárd alkot tartós párokat), az oroszlánt leszámítva általában magányosan élnek • A házimacska világszerte elterjedtté vált
Magyarország őshonos macskaféléi (a házimacska nélkül)
• Hiúz (Felis lynx) • Párduchiúz? (Felis l. pardina) – csak Ibériában! • Vadmacska (Felis silvestris) • Mindkettő védett (vadmacska 1974 óta, a hiúz 1988 óta)
A macskafélék és az ember • A házimacska gazdasági haszna feltehetően rendkívül nagy volt a történelem korábbi évezredeiben. Mára főképpen mint kedvenc játszik szerepet. • A házimacska károkozása is jelentős: vadállomány, valamint a veszettség terjesztése miatt • A vadonélő macskafélék Európában gazdaságilag jelentéktelenek, a hiúz ökológiailag fontosnak tekinthető • A nagymacskák a melegebb kontinenseken veszélyt jelenthetnek a háziállatokra és időnként az emberre is – ennek főleg az emberek mérhetetlen terjeszkedése az oka • Helyenként próbálkoznak kismacskafajok „háziasításával”, pl. szervál • Főképpen a nagymacskák igen jelentős attraktív hatást gyakorolnak az emberre: pozitív és destruktív értelemben egyaránt
• • • • • •
Fülpamacsa, rövid farka, hosszú lábai és nagy termete miatt könnyen felismerhető Egyike a legészakibb elterjedésű macskaféléknek Gyakorlatilag minden vadra veszélyt jelent Igazi ellensége csak az ember Kártétele, szőrméje és húsa (!) miatt vadászták Észak-amerikai alfaja is ismert
A hiúz
A hiúz elterjedése • • • • • • •
Az utóbbi évezredben Európa nagy részéről eltűnt Ázsiában messze az Urálon túlra terjed az élettere Hazánkban néhány éve bukkant fel ismét Szigorú védelemmel esetleg megvédhető Felhatol a tajga-övbe is Az Ibériában előforduló párduchiúz kérdéses, hogy külön faj-e Megjelenéséhez nagy, összefüggő erdőségekre van szükség
A hiúz életmódja Kifejezetten magányos ragadozó. Nyílt területre nem merészkedik, az embert kerüli Érdekes módon sokszor megtámad más ragadozókat is (róka, macska)
• Lesből (fa ágai közül) támad. Hosszabb üldözésre nem képes, általában 20 méteres távon kapja el áldozatát. Néha dögöt is eszik. Főképpen nagyobb prédát ejt, napi 1-1.5 kg hús kell neki
A hiúz táplálkozása
A hiúz táplálkozása II. • •
•
•
Étrendje a földrajzi elterjedéstől függ Európában főleg üregi és mezei nyulat fogyaszt, északabbra havasi nyulat. Észak-Európában, valamint az Urálon túl inkább őzet, valamint egyéb patások fiatalját, legyengült egyedeit zsákmányolja. Évente kb. 200 nyulat ejt el egy hiúz
A hiúz szaporodása • • • • • •
Párzási időszakuk februármárciusban van, ilyenkor mindkét ivar hangoskodik A vemhesség 2,5 hónapig tart Általában 2-3, max. 6 kölyök születik Kéthónaposan már húst is esznek, de fél éves korukig szopnak is Két év körüli korban válnak ivaréretté Legalább 25 évig élhetnek
A vadmacska • Alfajai révén hatalmas elterjedési területtel rendelkezik • 3 fő alakja van: • Európai (silvestris) • Núbiai (lybica) • Sztyepp (ornata) • Ezek mind egymással, mind a házimacskával kereszteződhetnek • Legfőbb ellensége az ember és a hiúz
A vadmacska elterjedése • •
• •
Alfajaival együtt Ázsia középső sávjában és Afrikában is jelen van Az európai alfaj Skóciát és az Ibériai-félszigetet leszámítva Közép-Európában található meg Elterjedésének a hóborítás szab határt (nem tud benne mozogni, ha mély) Hazánkban minden erdőtípusban megtalálható, de igen ritka
A vadmacska elkülönítése a házimacsektól •
•
• • •
Ez különösen azért nehéz, mert mindkét állomány valamelyest hibridnek tekinthető Habár a vadmacska emberkerülő, a vadonban találkozhatunk elvadult házimacskákkal is A vadmacska farokvége nem keskenyedik el A vadmacska farkán a sötét színű gyűrűk alul is összeérnek A vadmacska enyhén nagyobb, de ez nem biztos meghatározó bélyeg
A vadmacska táplálkozása • Mindig az éppen legbőségesebb forrást választja • Csak állati erdetűt eszik, illetve néha füvet (köpetképzés?) • Lesből támad, hosszas üldözésre képtelen • Általában éjszaka zsákmányol • Kisrágcsálókat, nyulat, madarakat, sőt, halat is fog
A vadmacska életmódja • • •
• • •
Magányos, erősen territoriális állat (kb. 3 km2 terület/ egyed) A határokat vizeletével jelöli meg A fenyveseket leszámítva mindenféle erdőt kedvel, ha van mellette nyílt mező, ahol vadászhat Előnyben részesíti a sziklás vidéket Az európai alfaj kerüli az embert, az afrikai nem annyira Nagyobb, háborítatlan erdőterületek kellenek neki
A vadmacska szaporodása • •
•
• • •
Pacsmagolásuk februármárciusra esik, ilyenkor hangos „macskazene” hallható A kandúrok keresik fel a nőstény territóriumát, esetenként harcolnak is egymással A vadkandúrok közel vonulhatnak a falvakhoz is ilyenkor, de az erdőbe merészkedő házikandúrnak nem hosszú a jövője Kölykeit többnyire sziklabarlangba, ritkábban faodúba elli A fiatalok sokáig (fél év) az anyával maradnak. Egy éves kor körül ivarérettek, 10-12 évig élnek
A vadmacska megőrzésének problémája • Ritkulásának okai: – – – –
Illegális vadászat Országúti veszteségek Élőhely fogyatkozás Hibridizáció
• A vadmacska egyre kevesebb háborítatlan élőhelyet talál • Habitatja átfed a kóborló, elvadult házimacskáéval. Emellett táplálékára nézve kevésbé opportunista
A hibridizáció elkerülése • • •
•
•
Vadmacska rezervátumok létesítése. Ezek legkisebb mérete 100 km2 A házimacskák csapdázással való eltávolítása A környező települések macskaszámának csökkentése, a házimacskák sterilizálása Fogságban történő szaporítási program, spermabank létesítése, a befogott egyedek vértisztaságának genetikai ellenőrzése Érdekesség: a hibridek sokkal jobban emlékeztetnek vad-, mint házimacskára
A házimacska korai elterjedése
