Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás
Menyétfélék és a borz
Menyétféle ragadozók (Mustelidae) • Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú bűzmirigyekkel, vakbél nélkül. • Menyétalakúak, borzalakúak, vidraalakúak, méhészborok, bűzborzok • Legnagyobb testű fajuk a rozsomák
Magyarország őshonos menyétféléi (a vidraszerűek nélkül) • Borz (Meles meles) • Menyét (Mustela nivalis) • Hermelin (Mustela erminea) • Nyest (Martes foina) • Nyuszt (Martes martes) • Görény – Mezei (Mustela putorius) – Molnár (M. eversmanni)
• Nyérc (M. lutreola)
Menyétféléink és az ember • Gazdasági hasznuk mint prémállatoké, jelentős – Hermelinpalást (!), nyérc („nercbunda”), borz (borotvaecset), coboly (nálunk nem él)
• Kártételüket rendszerint eltúlozzák – Borz mint mezőgazdasági kártevő, valamint a tuberkulózis terjesztője szarvasmarhára
• Ökológiai szempontból a kisragadozók szerepe felértékelődhet a nagyragadozók megritkulásával • Meggondolatlan betelepítésük rendkívül káros lehet – (Új-Zéland, kiwik…)
• Egyes fajaik opportunista módon tért hódítanak az ember mellett (nyest)
A borz • Igen könnyű felismerni, nagytermetű, csíkos fejű (figyelmeztető színezet?) • Rejtett életmódú, ritkán látható • Vadászható: aug.1. – febr.15. • Természetes ellensége az emberen kívül nemigen van – Erős és elszánt harcos – Nagyobb ellenfeleitől vára védi meg
A borz elterjedése • Egész Európában megtalálható, valamint Japánt is beleértve Ázsia nagy részén is előfordul. Amerikából hiányzik. • Megmaradása az erdős területek fennmaradásától, valamint az ember beavatkozásától függ.
A borz életmódja Lehetnek magányosak, de leginkább ún. klánokban élnek (max. 10-12 egyed) Legészakibb előfordulási területeiken téli álmot alszanak Erősen territoriálisak, hevesen harcolnak a betolakodóval, egymást és a határt bűzmirigyükkel jelölik meg Kiterjedt borzvárat ásnak, ezt a leszármazottak esetenként több száz évig is használják, bővítik. Területükön kitartanak, akkor is, ha az emberi település már a közelükbe ért Élettartamuk max 6-8 év. A legtöbb fiatal nem éri meg az egyéves kort
A borz életmódja - 2 • Gyakorlatilag mindenevő és igen falánk, különösen a tél közeledtével • Territóriumukon egyéb funkcionális részek: napozó, játszóhelyek, borzlatrinák • A klánokat rokonok alkotják. A fiatal hímeknek rendszerint el kell hagyniuk a születési territóriumot, majd csatlakozni egy másik klánhoz
A borz táplálkozása • •
A borz nem túl tehetséges ragadozó Fő eledele a giliszta – Tápláló, bőséges, éjjel a talajfelszínről összeszedhető – A borz kedveli azokat az élőhelyeket, ahol sok a giliszta (lomberdő, legelő, kertek)
• •
Emellett mindenféle ízeltlábú és lárva Nyúlfiókákat is kiás, ahol a talaj homokos (ásni könnyű, és nincs giliszta) – A borznak jó a memóriája, megjegyzi a nyúlkolóniák helyét
• • •
Gabonában időnként kárt tesz Gyümölcsöt, makkot is fogyaszt, főleg ősszel Télen jelentős táplálékot jelenthetnek a dögök
A borz szaporodása • •
• • •
Februárban ellik, 1-5 kölyköt A kicsik bár szőrösek, de teljesen magatehetetlenek. A csíkok pár nap múlva már láthatók A várat csak 9-10 hetesen hagyják el először Ősszel válnak önállóvá A párzás igen hamar, téltől késő nyárig történik, majd a blasztociszták sztázisba kerülnek, és csak hónapokkal később kezdenek fejlődni
A borz mint közegészségügyi veszély…
• A borz hordozza a TB baktériumot, átadja azt a teheneknek • Kiterjedt borz-irtás Írországban és Nagy-Britanniában • Erős tiltakozás, mert – Épp ellenkező hatás (bevándorlás a kiirtottak helyére) – Jobb lenne a tehén-egészségügyet szigorúbban venni – Kell a borz
A menyét • A legkisebb ragadozónk • A hím mintegy kétszer nehezebb a nősténynél • Védett, de baromfi és fácánszaporító telepek közelében ritkítható • A hermelinnel összetéveszthető • Ellensége: mindenfajta ragadozó, főként madarak, róka és hermelin • „Menyétfutás”
A menyét elterjedése • Egész Európában megtalálható, Írországból és Izlandról, valamint a havasokról hiányzik. • Ázsiában is mindenhol előfordul, kivéve a Himalájától délre eső meleg éghajlatú területeket • Észak-Amerikában is él • Főként az ember által művelt területeken él nagyobb számban
A menyét elkülönítése a hermelintől • • •
• •
A menyét kisebb, és farka is rövidebb Farka vége nem egyöntetűen fekete Oldalán a fehér és barna rész hullámos vonalban találkozik, néha a hasán is vannak barna foltok Csak elterjedési területének északi határán vált télre fehér bundát Bundája vékonyabb, sokkal inkább pocokkal táplálkozik (be tud menni a járatokba)
A menyét táplálkozása •
Rendkívül sok energiát igényel, nappal és éjjel is portyázik – Kedvezőtlen felszín/tömeg arány, vékony bunda – Így biztosítható viszont az a karcsúság, amellyel be tudja venni a pocokjáratokat
•
• •
Étrendje főképpen pocokra épül, különösen ott, ahol nincs üregi nyúl. Madarakat is zsákmányol, illetve kis gyümölcsöt is eszik A nyúllal nehezen boldogul Nem alszik téli álmot, tehát télen is vadásznia kell
A menyét életmódja •
• •
• •
Territoriális állat. A territórium méretét a táplálékellátottság befolyásolja. Pocokbőség idején ez kb. 5 ha, egyébként ennek a háromszorosa is lehet A hím és a nőstény külön területet tart, a hímé nagyobb Kedvező időjárás és pocokgradáció idején évente két, akár három almot is nevelhet. Normál esetben egyszer ellik (április), az alomban 4-6 kölyök van Párzása tavasszal-nyáron történik, majd a megtermékenyített petesejtek sztázisba kerülnek A nőstények általában 2 szaporodási szezonig élnek, a hímek még addig sem
A hermelin • • • •
Menyétnél valamivel nagyobb, de ahhoz erősen hasonlító kisragadozó Az emberi településeket jobban kerüli, mint a menyét Inkább a dombosabb, hegyesebb területeken fordul elő Régóta kedvelt az emberek körében szőrméje és természetes bája miatt (címerállat sokfelé)
• • •
A legdélibb területeket leszámítva, egész Európában elterjedt A tundraövben cirkumpoláris előfordulású Észak-Amerikában a nagy síkságot leszámítva szinte mindenhol megtalálható
A hermelin elterjedése
A hermelin életmódja •
• •
• • •
Főként éjjel vadászik, napközben csak háborítatlan területen mutatkozik, pl. napozáskor Szigorúan territoriális állat Rendkívül széles a táplálékspektruma, kisrágcsálóktól kezdve a mezei nyúlig szinte bármit megtámad Növényi eredetű eledelt is fogyaszt Téli álmot nem alszik Rendszerint vakondjáratokat bővít ki saját várául
A hermelin szaporodása •
• • •
•
Április-májusban ellenek. A megtermékenyített petesejtek itt is hosszú ideig sztázisban maradnak. Egy alomban 3-8 kölyök születhet. Nyolchetes koruk után már vadászni „tanítja” őket az anyjuk A fiatal nőstények sokszor anyjuk territóriumán maradnak, és már első életévükben szaporodóképesek A fiatal hímek elvándorolnak, és csak 1-2 éves korukban szaporodnak először
A nyest A legnagyobb menyétalakú ragadozónk Rendkívül opportunista, már-már városi állat Védett volt, de szaporodása miatt már ismét vadászható Leginkább a nyusztra hasonlít, de attól megkülönbözteti fehér torokfoltja
A nyest elterjedése • Közép- és DélkeletEurópában mindenütt közönséges. • Ázsiában Észak-Kínáig fordul elő, a középső sávban • A Brit szigetekről és Skandináviából hiányzik • Amerikában egy-két helyre betelepítették
A nyest életmódja, táplálkozása • • • •
• •
Eredetileg erdei állat, mely kedvelte a hegyes, sziklásabb környezetet is Fáramászásban elmarad a nyuszt mögött A XX. század folyamán fokozatosan kultúrakövető fajjá vált. Budapesten is gyakori Beköltözik a házakba, melléképületekbe. Megrágja az autókat, zsákmányol a háziállatokból. Ugyanakkor pusztítja a rágcsálókat, galambokat. Egyik fő eledele a tojás, illetve a madárfióka Mint a menyétnél, nála is előfordul a „sportból ölés”
A nyest életmódja, szaporodása • •
• • •
Jórészt éjjeli állat, nappal nem vadászik Ivarzását „pacsmagolásnak” hívják. Nyár végén párzik, következő tavasszal ellik, 3-6 kölyköt. Három hónapos korban válik önállóvá, de csak 2 éves kora után kezd szaporodni. Akár 10-12 évig is élhet Bár vadászható, további szaporodása várható, mivel a városokban csak csapdázni lehetne, de ehhez nincs szakértelem.
A nyuszt • Kevéssé ismert, a nyestre igencsak hasonlító ragadozó • Annál sokkal rejtettebb életmódú, az embert eléggé kerülő • Védett • Hazánkban egyre jobban terjed, remekül alkalmazkodik
A nyuszt elterjedése • Eurázsiai elterjedésű faj, Nyugat-Európa erdeiben is előfordul • A Brit szigetekről és Dél-Európából hiányzik, szintúgy Amerikából
A nyuszt táplálkozása • • • • •
Legjellegzetesebb vadászmódszere a fákon történő zsákmányolás Mókust űz, fészkeket rabol ki, madarakat ejt el A földön is vadászik, nagy termete miatt akár mezei nyulakra, őzgidákra is Gyümölcsöt, csonthéjasokat is fogyaszt Éjjel és nappal is megfigyelhető zsákmányszerzés közben
A nyuszt életmódja, szaporodása • • • • • • •
Főként öregebb erdőkben él Szinte kizárólag a fákon közlekedik Hosszú, bozontos farka segíti a légies közlekedésben Odvakban, mesterséges madárodúban, elfoglalt fészkekben lakik Városi parkokba is bemerészkedik Nyár végén párzik, tavasszal ellik 3 kölyköt Csak utódneveléskor társas, különben magányos állat
A mezei és a molnár görény • Az egyetlen menyétféle, amelyből háziállat lett (vadászgörény) • Védett • Új-Zélandon súlyosan büntetik tenyésztését és behozatalát
• A közönséges, vagy mezei görény Észak-Afrikától kezdve az Urálon túlig mindenütt megtalálható • A fehér, vagy molnár görény, habár egyre terjeszkedik nyugat felé, elsősorban a szárazabb síkságok lakója. • Magyarországon főként az Alföldön fordul elő nagyobb állománya • „Büdös mint a görény” – egész Európában ismert mondás!
A görények elterjedése
•
•
• • • •
A nyest mellett a másik menyétféle, amely gyakori „vendég” az ember lakhelyén. Egyrészt az egerek, másrészt a baromfi vonzza. Természetes élőhelyén kedveli a lomb- és vegyes erdőket, ligeteket. Az Alföldön is a facsoportokhoz köthető az előfordulása. Szeret a víz, a nádasok közelében tanyázni, vadászni Főként éjjeli vadász, csak egérgradáció esetén jelenik meg nappal is A háziszárnyasokban és a fácánosokban végzett pusztítása miatt vadászható Rendkívül változatos kinézetű, előfordulnak szinte teljesen fekete példányok is
A (mezei) görény életmódja
A molnár görény életmódja • A nyíltabb területeket részesíti előnyben, ahol kibővített pocok- és hörcsögvárakat használ lakó- és szaporodóhelyül. • Az ember lakhelyét nem közelíti meg, a zavarásmentes területeket szereti. • Tápláléka főleg pusztai, szántóföldi kisemlősökből áll, a haszonállatokban kárt nem tesz. Védett.
A görény szaporodása •
•
•
Évente csak egyszer párosodik, de a párzási szezon márciustól júliusig is eltart (molnár görénynél tél végén kezdődik, tavasszal végződik) Kölykeit (3-7) augusztusban elli, de mivel nagyon sok tejet termel a nőstény, azok gyorsan felnőnek és önállóvá válnak Következő évben már ivarérettek
• • • •
1867-ben hozták be a szigetre, a nyulak ellen Mára (a nyesttel és a menyéttel együtt) elsőszámú közellenséggé lépett elő Megeszi a helyi állatokat, és influenzát terjeszt A tenyésztési és árusítási tilalom (akár 5 év dutyi és 100 ezer ÚZ-i Font) nem vonatkozik a szőrmefarmokra (?)
A görény ÚjZélandon
Beltenyésztett görénypopulációk (Lodé et al. 203) • Franciaországi görényállomány vizsgálata kimutatta, hogy nagyon magas a beltenyésztettség • Ennek okai lehetnek: – Kevés már a görény – Nagymérvű territorialitás – Féltékenység – Csekély elvándorlás
A nyérc • • •
•
•
Magyarország ritka kisragadozója A vidra mellett a másik, félig-meddig vízi ragadozónk Világszerte tenyésztik a szűcsipar számára, különösen kanadai alfaját A mi éghajlatunk ez utóbbi nevelésére nem alkalmas (meleg) Védett állat
A nyérc elterjedése • Európában sehol sem gyakori • Magyarországon csak szórványosan fordul elő • Legsűrűbb állományait a Dunadelta vidékéről, Romániából, Moldáviából ismerjük
• • • • • •
Vízhez és általában erdőségekhez kötött Barlangját a vízpartra, gyökerek, nádtorzsák alá építi – a víz alatt is van kijárata Faodvakat is elfoglal Kitűnően úszik, soká bírja a víz alatt is Az emberi zavarást nem tűri, háborítatlan vidékeket részesít előnyben Kora tavasszal párzik, nyáron ellik
A nyérc életmódja
A nyérc táplálkozása • Hasonlít a vidráéhoz, ám annál kevesebb halat és több kétéltűt, hüllőt, madarat, illetve emlőst fogyaszt • Prédáját általában nem üldözi (a halakat sem), hanem lesből csap le rájuk
