2014.03.04.
A felnőttképzés regionális aspektusai
Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK
A felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei Mi az a regionális szint? Mit takar?
Az EU területfejlesztési politikája: regionális szinten alapul, a területistatisztikai besorolási rendszer (NUTS -2 - Nomenclature of Territorial Statistical Units) tartalmnazza a régiók listáját http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/introduction
„Régiótudat” / regionális egység /regionális központ/1-1,5 millió lakos Mióta létezik hazánkban?
1996: területfejlesztési törvény / 1999. évi módosítás Tervezési-statisztika régiók, azonban nincs politikai önállóság, önkormányzat A hatalom decentralizációjának továbbra is a település/ megye a fő színhelye Magyarországon
A felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei: RFKB Regionális Képző Központok Térségi Integrált Szakképző Központok
Magyarország régiói és megyéi
1
2014.03.04.
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok Az RFKB feladatai: • Dönt a képzési alaprész decentralizált fejlesztési támogatásairól (~1-1,5 milliárd forint) • Dönt a szakképzés regionális szükségleteiről • Meghatározza a térségi integrált szakképző központok által folytatandó szakképzés irányait és a beiskolázás Javaslattevő Döntéshozó Vélményező arányait • Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal • Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás regionális felhasználását • Javaslatot tesz az adott régióban az egyes szakképesítések hiány-szakképesítések közé sorolására
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok A RFKB tagjai a következő szervezetek képviselői közül kerülnek ki:
az országos munkaadói, munkavállalói szövetségek; gazdasági kamarák; az oktatásért felelős minisztérium a szakképzésért felelős minisztérium; az állami foglalkoztatási szerv; a regionális fejlesztési tanács; a közoktatási ügyekért felelős oktatási hivatal; a szakképzést folytató intézmények fenntartói (régionként 3 fő)
A Bizottság elnökét: a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel 3 évre. A bizottság társelnöki szerepére a kamara tesz javaslatot.
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok Problémák és kritikai hangok: az egyes megyék régionként aránytalanságai a bizottság tagjai helyenként túl sokan vannak az elnök személyének kinevezése „Ez egy olyan 26 tagú bizottság, aminek a tagjai közül jó, ha három látott valaha diákot. Elméleti síkon hoznak döntéseket, nem veszik figyelembe a gyakorlatot és a józan észt” (Vámosi, 2011, 136.) Bizonytalanság +a szakképzés alacsony presztízse „Probléma, ha a bizottság kijelöl egy profilt, akkor az iskola
gondja, hogy honnan veszi a tanulót a beiskolázáshoz. (…)Ami az RFKB-nak és sok más szervezetnek is feladata lenne a, hogy a szakma felé fordítsa a közvéleményt (…) ugyanis nagyon nehéz meggyőzni a gyerekeket, hogy bent maradjanak a szakképzésben és nem menjenek tovább főiskolára, egyetemre. Már a szakközépiskolába való bekerülés is szerencsésnek mondható, mert mindenki gimnazista akar lenni, és utána irány a felsőoktatás.” (Vámosi, 2011, 137.)
2
2014.03.04.
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok
http://www.szabkam.hu/hu/szakkepzes-mesterkepzes/cikkek/dontott-az-rfkb-a-2012-2013-as-tanevre-vonatkozoan-54003
Az RFKB döntése a beiskolázás arányairól Az RFKB döntése - a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányairól és beiskolázási arányairól, meghatározza a szakmánként indítható maximális osztályok számát a körzetébe tartozó szakképzés-szervezési társulások számára. Példa: Dél-Alföldi szakmai anyag
Az RFKB döntése a beiskolázás arányairól az Alföldi TISZKben (2011. évi határozat / részlet) Szakképesítés megnevezése
A 2012/2013-as tanévben indítható maximális osztályok
Kizárólag iskolarendszerben oktatható
Csecsemő- és gyermekápoló
1
N
Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus
1
I
Gyógymasszőr
½ ½
N
k
N
Sportmasszőr Géplakatos Újságíró I. Elektromos gép- és készülékszerelő
0 2
N N
3
2014.03.04.
A TÉRSÉGI Integrált Szakképző Központok (TISZK) Léthozásuk indoka: szétaprózódott regionális szakképzési intézményrendszer Célja: az iskolai és fenntartói együttműködés révén a felesleges kapacitások és párhuzamosságok korrigálása, intézményi koncentráció (1991: 978 / 2001: 1348 / 2008: 1391) 2006-2008 között 16 intézmény jött létre Gyűjti a szakképzési hozzájárulást és visszaosztja a tagiskoláknak Állami támogatásra és szakképzési hozzájárulásra csak a RFKB által támogatott képzések köréből lehet pályázni Regionális uniós pályázatokon történő részvétel
A TISZK intézményének vegyes arculata A szakképzési funkció erősen az iskolarendszerű képzésre
fókuszál / nem alakultak ki igazi felnőttképzési funkciók A tervezett kutatási feladatokban kevéssé vesznek részt Sok párhuzamos fejlesztés a TISZK rendszer kialakítása
során A vendéglátás-idegenforgalom és a kereskedelmi
szakmacsoportok a legnépszerűbbek 2009: legnépszerűbb szakképzések a szakács (6000
tanuló), az élelmiszer és vegyi áru eladó (több mint 5000 fő) és a pincér (4100 tanuló) Nem váltak a tervezett, autonóm térségi vizsgaközpontoknak bázisintézményévé Intézmény az „intézmények között és felett”
Alföldi szakképző http://www.alfoldszakkepzo.hu/portal/ http://www.alfoldszakkepzo.hu/portal/
4
2014.03.04.
Gundel Tiszk http://www.gundeltiszk.hu/ http://www.gundeltiszk.hu/
TISZK-EK A FŐVÁROSBAN http://fppti.hu/tiszk/tiszkek_fovaros.html http://fppti.hu/tiszk/tiszkek_fovaros.html
REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONTOK Az intézménytípus létrejötte: 1991-1994 / 1996: BMIK A „Világbanki program” keretében Az első intézmény: ERÁK (sikeres kísérlet a „legdrepresszívabb” térségben) „regionális munkaerő-fejlesztő és átképző központok” Az intézményrendszer célja: rövid ciklusú átképzésekkel biztosítania a tömeges munkanélküliség elleni küzdelmet Az intézményrendszer létrejöttének további indoka: a vállalati gyakorlóhelyek megszűnéséből adódó helyzetet a szakképzési rendszernek orvosolni kellett.
5
2014.03.04.
A képző központok hálózata Miskolc Budapest Szombathely
Nyíregyháza
Debrecen
Székesfehérvár Kecskemét
Békéscsaba
Pécs
AZ RKK főbb feladatai és fejlesztéseik Tárgyi felszereltségük: a szakmai profilnak megfelelő A profitorientált képzőkkel szemben a tőke és anyagigényes
képzések lefolytatását végzik (=állami közfeladat jelleggel) A versenypiaci szabályoknak megfelelően 2006-ig pályáztak
a munkaügyi központok képzéseire Működésüket szigorúbb szabályok mellett, számos
szolgáltatással gazdagítva folytatták
képzési tanácsadás; felzárkóztató programok; álláskeresési technikák; előzetes tudásszint mérés; képzési szükségletek felmérése
Lemorzsolódási arányuk alacsony (4-5 %) szemben az
iskolarendszerű szakképzéssel (20-22 %)
Az RKK működése, eredményessége, és minősítése 2006 évtől (23/2005. FMM rendelet alapján) szorosabb
együttműködés a regionális munkaügyi központokkal
ISO minősítésű intézmények Monitoring rendszerrel követik a megrendelőik
(munkaügyi központ vagy résztvevők) elégedettségét
Elhelyezkedési mutatói megfelelőek, bár a képzettek
kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű
Kihelyezett tanfolyamok / partneri hálózat
„A regionális képző központok tehát formális felnőttképzési, szakképzési hálózatot működtetnek, a hálózatiság minden elvének megfelelve.” (Szép Zsófia, 2010.)
6
2014.03.04.
A DRKK részvételi statisztikája (2001-2009) A képzésben résztvevők számának alakulása 7000
6025
6000 5000
4311
4000
3216
2967 3000
3136
3475 2768 2171
2166
2000 1000 0 2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. 2009. év év
Kecskeméti Regionális Átképző Központ (2009) 1. Képzésben résztvevők nemenkénti megoszlása
58% férfi 4077 fő
40 év 25-40 2. Képzésben fölött év között résztvevők 2548 fő 3219 fő koronkénti (36,2%) (45,7%) megoszlása
42% nő 2963 fő
19-24
18 év
év között alatt
1267 fő 6 fő (18%) (0,1%)
Az RKK integrálása: TKKI Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) http://www.tkki.hu Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felnőttképzési és módszertani háttérintézeteként társadalomfejlesztéssel foglalkozik. A társadalmi felzárkózás, a mélyszegénység megszüntetése és az esélyegyenlőség terén európai uniós és hazai finanszírozású projektjek koordinálója Főként az álláskeresőket, alacsony végzettségűeket, megváltozott munkaképességűeket segíti a felzárkózásban. 1500 akkreditált képzésünkkel és a különböző projektekben dolgozó közel 3000 külsős szakemberrel évente több, mint ötvenezer embert érünk el. A TKKI küldetésének tekinti az etnikai csoportok és az eltérő társadalmi státuszú rétegek közti határok megszüntetését, valamint a területi és társadalmi különbségek csökkentését
7
2014.03.04.
A TKKI aktuális projektjeiből… Téli közfoglalkoztatás 2013/2014
A téli közfoglalkoztatás keretében megvalósítandó alapkompetencia-fejlesztő képzések lebonyolítására. A 2013 decemberében induló téli közfoglalkoztatási program képzéseibe az Intézet összesen mintegy 50 000 fő bevonását tervezi.
http://www.tkki.hu/page.php?pid=555 "Nő az esély" - TÁMOP-5.3.1 http://www.tkki.hu/page.php?pid=316 Roma felzárkózás támogatása - ÁROP-2.2.15 http://www.tkki.hu/page.php?pid=558 Komplex telep-program - TÁMOP-5.3.6 http://www.tkki.hu/page.php?pid=528
http://videotar.mtv.hu/Kategoriak/Kisebbsegi%20musorok/Pamende%2 0-%20Roma%20kultura.aspx
A Pólus programról… Az ÚMFT program keretében 2007-2013 között zászlóshajó
programok egyike, melynek fő célja a gazdaságélénkítés (TIOP, TÁMOP, ROP, GOP) A pólusvárosokban a különböző típusú szereplők (vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek) együttműködésén alapul (Győr, Pécs, Székesfehérvár és Veszprém, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budapest) A cél innovatív, nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakítása, amelyek erős hozzáadott értékkel bíró termékeken alapszanak 2 pillér: vállalkozásfejlesztés és horizontális gazdaságfejlesztés a tovagyűrűző hatás révén új képzési igényeket generál
8
