ESIMeC KÉSZSÉG-ELŐREJELZÉSI KÉZIKÖNYV ÉS ESZKÖZ
Készség-előrejelzés városi szinten
2
Tartalom
Bevezetés
3. oldal
A készségek meghatározása
4. oldal
Ki készíti a készség-előrejelzéseket
5. oldal
A készség-előrejelzés módszere
6. oldal
Készség-előrejelzés a gyakorlatban
9. oldal
Készség-előrejelzés városi szinten
10. oldal
Mi szükséges a hatékony készség-előrejelzéshez
11. oldal
Hogyan lehet a készségeket hatékonyan előre jelezni
12. oldal
ESIMeC Készség-előrejelzési eszköz
13. oldal
3
Miért számít a készség-előrejelzés A készség-előrejelzés fontosabbá vált a globális gazdaságban, amely elismeri a humán tőke mint a növekedés fő forrása fontosságát számos fejlett gazdaságban a magas munkanélküliség és az emellett mégis állandó készséghiány korában. A készségek előrejelzése lehetővé teszi az elemzők és a politikusok számára, hogy ne csak a mai munkaerő piacon szükséges készségeket vizsgálják, hanem előretekintsenek a jövőben hiányzó készségekre is, és olyan stratégiákat és politikákat tervezzenek és valósítsanak meg, amelyek segítik a készségek terén az ilyen potenciális hiányok korrigálását. A készség-előrejelzés lehetővé teszi a városok számára, hogy számszerűsítsék a jövőbeni készségkeresletet oly módon, hogy meghatározzák hány munkahelyet fognak teremteni, milyen ágazatok és foglalkozások fognak humán tőkét igényelni, és milyen készségszinten kell majd betölteni a jövőbeni üresedéseket. A világ egyik vezető gazdasági előrejelzési csoportja, az Oxford Economics megérti, hogy a jövőbeni készség-előrejelzés a fő kérdés a kereslet és kínálat egyensúlyba hozásához. Az Oxford Economics üdvözli az ESIMeC proaktív hozzáállását a jövőbeni készségkereslet vizsgálatához. Reméljük, hogy ez a rövid kézikönyv az ESIMeC partnervárosok közreműködésével kidolgozott készség-előrejelzési eszközzel együtt alapot képez a jövőbeni döntéshozatalhoz és vitához a helyi gazdaságokban a készségek fontosságáról. Az Oxford Economics nevében szeretném megköszönni mindegyik partnervárosnak, hogy részt vettek az projekt folyamán az Oxford Economics által szervezett műhelyekben és válaszoltak a kérdőívekre. Graeme Harrison készség-előrejelzési vezető Az Oxford Economics igazgató-helyettese
Miért fontos a készség-előrejelzési kézikönyv és eszköz a városok számára Az Európai foglalkoztatási stratégia egyre több munkahely teremtését tűzte ki célul. A készségek fejlesztése önmagában nem elegendő, legalább ennyire fontos a jobb megfelelés elérése a készségek kínálata és a munkaerő piaci kereslet között. A növekedés motorjaként a városoknak figyelembe kell venniük, hogyan cselekedjenek és reagáljanak a gyorsan változó és kompetitív globális gazdaságban. A városi szintű készségelőrejelzés fontos szerepet játszik ebben, mivel képessé tudja tenni a városokat arra, hogy átfogóbb képet kapjanak a készséghiányról és keresletről a funkcionális gazdasági területükön. A helyi szinten biztosított ilyen információ és szakismeret segítheti a városokat olyan készségfejlesztési és foglalkoztatási stratégia kidolgozásában és megvalósításában, amely a valós helyi szükségleteken alapul, kezelni tudja a valós helyi kérdéseket és reagál a munkáltatók igényeire is. Reméljük, az ESIMeC készség-előrejelzési kézikönyv és a hozzá tartozó eszköz segíteni fogja a városvezetőket a munkahelyteremtés és a növekedés útján. Daniel Garnier ESIMeC vezető partner Basingstoke és Deane Megyei Önkormányzat
A készségek meghatározása 4 A készségek általános meghatározása: ”Szándékos,
rendszeres
és
kitartó
erőfeszítés révén szerzett alkalmasság és kapacitás, olyan összetett tevékenységek vagy munkaköri funkciók zökkenőmentes és adaptív ellátására, amelyek magukban foglalnak eszméket (kognitív készségek, dolgokat (technikai készségek) és/vagy embereket (interperszonális készségek)“ Amikor a készségeket és a készségek előrejelzését vizsgáljuk, általában egy adott témában szerzett hivatalos szakképzettségre és a gyakorlatban szerzett jártasságokra összpontosítjuk a figyelmet. Szélesebb értelemben véve azonban a készségek magukban foglalnak sok más aspektust is, például olyanokat, mint a nem hivatalosan minősített munkahelyi készségek, az adott szakmában vagy területen eltöltött évek száma, és olyan puha készségeket is, mint a csapatmunka és a vezetői készségek. A mai globális munkaerőpiac paradoxona az, hogy sok fejlett gazdaságban magas a munkanélküliség amellett, hogy a tehetségek/készségek terén mutatkozó hiány munkaerőhiányhoz és be nem töltött álláshelyekhez vezet. Ez a készség-paradoxon világosan jelzi, hogy a készségelőrejelzés miért vált olyan fontossá az elmúlt években. A készség-előrejelzés célja az, hogy lehetővé tegye az elemzők és a politikusok számára a jövőbeni készségkereslet számszerűsítését olyan értelemben, hogy hány munkahelyet fognak teremteni, milyen ágazatok és foglalkozások igénylik majd a humán tőkét, és milyen szinten kell majd a jövőbeni üresedéseket betölteni. A globalizáció a gazdaságokat fokozott mértékben kölcsönösen összekapcsolja és diverzifikálja, ezért a gazdaságokat többé tipikusan már nem csupán néhány ágazat dominálja, mint korábban. A gazdaságban működő sok különböző ágazat hatására ágazatonként a készségek széles köre szükséges a helyi és a globális növekedés és verseny érdekében. Összegezve: a készségkereslet előrejelzése az alábbiakat segíti: •
A kereslet előrejelzése és/vagy korlátozó intézkedések a készséghiány és meg nem felelés mértékének csökkentésére
•
A munkaerőhiány és a készségek hiánya miatt befektetések vagy a meglévő munkahelyek elveszítésének elkerülése.
•
Jobb összhang az oktatási, a képzési rendszer és a munkanélküliek jelenlegi készség-kínálata, valamint a kereslet között, és tájékoztatás a finanszírozásról; és
•
Jobb tanácsadás a fiatalok pályaválasztásához.
5
Ki készíti a készség-előrejelzéseket A világ sok országában már alkalmazzák a készség-előrejelzést mint olyan technikát, amely segít a munkaerő piacok és a készségek iránti jövőbeni kereslet megértésében. Az alábbi táblázat ismerteti azokat az országokat, amelyek mennyiségi módszert alkalmaznak a készségelőrejelzésre. A munkaerő felmérésekhez hasonló mintavételi felmérésekkel kombinált népszámlálási adatok képezik általában az alapot a készség-előrejelzésekhez felhasznált adatokhoz. 3.1. táblázat: Mely országok készítenek készség-előrejelzéseket Ország
Felhasznált adatok
Ki készíti az előrejelzéseket
Ki használja fel az előrejelzéseket
Ausztrália
Népszámlálási adatok és reprezentatív felmérések Népszámlálási adatok, nemzeti számlamérleg, vállalati adatbázis, munkanélküliségi mikroadatok Népszámlálás, havi munkaerő felmérés Népszámlálás és munkaerő felmérés Népszámlálás, munkaerő felmérés, nemzeti számlamérlegek
Politikatudományi Központ
Ausztrál Nemzeti Szakképzési Hatóság Az eredmények iránt gyenge a kereslet
Ausztria
Kanada Ciprus Franciaország
Németország Nagy Britannia
Japán Hollandia
Észak-Írország
Munkaerő felmérés, népszámlálás, mikrocenzus, szakértői interjúk Munkaerő felmérés, népszámlálás, munkáltatói készségfelmérés, a intézményi felmérések Népszámláláson alapuló felmérés a munkaerő struktúráról Munkaerő felmérés, munkanélküliségi felmérések, az iskolából lemorzsolódókat követő felmérés Munkaerő felmérés, IDBR, munkáltatói felmérés, képzési adatok
Osztrák Tudományos Akadémia, Osztrák Gazdasági Kutató Intézet, Fejlett Tudományok Intézete Emberi Erőforrás Fejlesztés, Kanada Emberi Erőforrás Fejlesztési Hatóság Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Gazdasági Előrejelzési Intézet Munkaerő-piaci és Szakképzési Kutató Intézet
Szövetségi kormány
Munkaügyi Kutató Intézet
Kormányszervek, helyhatóságok, szakképzési és vállalati tanácsok
Munkaügyi Minisztérium
Kormányzat és szociális partnerek
Oktatási és Munkaerő-piaci Kutató Központ
Minisztériumok, kutatók és kutató intézetek
Kiemelt Készségek Szerve
Munkaügyi és Oktatási Minisztérium, Ágazati Készségfejlesztési Tanács, Észak-Írországi Készségfejlesztési Szakértői Csoport, pályaválasztási tanácsadók Kormányszervek és állami ügynökségek az oktatás és képzés tervezése terén Szakértői csoportok
Ír Köztársaság
Munkaerő-piaci tanulmány, népszámlálás
Gazdasági és Szociális Kutató Intézet
Spanyolország
Munkaerő felmérés, nemzeti számlamérlegek, munkanélküliségi adatok Kérdőívekből összegyűjtött adatok
Országos Munkaügyi Intézet
Svédország USA
Forrás: CEDEFOP
Munkaerő felmérés,, népszámlálás
Svéd Statisztikai Hivatal és Országos Munkaerő-piaci Igazgatóság Munkaügyi Statisztikai Iroda
A kormányzat és a regionális önkormányzatok
Szövetségi és regionális kormányszervek
-
Képzési, oktatási vagy bevándorlási hivatalok, pályaválasztási tanácsadók, magánszemélyek és cégek
6
A készség-előrejelzés módszere A készségek előrejelzésének más-más előnyökkel és hátrányokkal rendelkező különböző módszerei vannak. Egyik módszerről sem lehet elmondani, hogy a legjobb lenne. A módszerek közötti választás kérdése az adott helyzettől, a földrajzi viszonyoktól és az ágazattól függ. Minden módszer, ha megfelelően alkalmazzák, hozzáadott értéket nyújthat. Egy adott helyzetben nem megfelelően vagy nem elégséges módon felhasznált legjobb módszer is rossz információhoz és eredményekhez vezet. A készség-előrejelzésben a legjobb gyakorlat az lehet, ha megfelelő egyensúlyt biztosítunk a különböző módszerek között a helyzettől függően, és ahol lehet, integráljuk a módszereket. 4.1. ábra: Készség-előrejelzési módszerek
A 4.1. táblázat ismerteti az egyes potenciális készség-előrejelzési módszerek korlátait. Ez segít tovább tisztázni, hogy az egyes módszereknek melyek az erősségei és a gyengeségei. A készségelőrejelzés hasznossága attól függ, milyen információt továbbítanak; megválaszolják-e a feltett kérdéseket és hogyan befolyásolják a döntéseket. Ha már az elején meghatározzuk, mely döntésekre akarunk választ kapni a készség-előrejelzéssel, ez segít megállapítani, melyik egy vagy több módszer lesz a legalkalmasabb az adott helyzetben. 4.1. táblázat: A készség-előrejelzési módszerek korlátai Mennyiségi, az egész gazdaságra kiterjedő készség-előrejelzési modellek
Adat „éhség“, az adatok nem mindig állnak rendelkezésre, vagy nem megbízhatóak, az adatok nem mindig tükrözik a valós készségkeresletet, a konkrét ágazat túlrészletezett, vagy néha hiányzanak a részletes adatok
Részletes ágazati tanulmányok
Gyakran hiányzik a számszerűsítés, néha elszigetelt a gazdaság többi részétől
Munkáltatói felmérések Minőségi konzultációk a munkáltatókkal és az ágazati szakértőkkel Az elméleti szakirodalom áttekintése
Torzított válaszok, nehéz különbséget tenni aközött, hogy mit akarnak a munkáltatók, és mire van szükségük, nem minden munkáltatónak vannak specifikus készség követelményei. Gyakran hiányzik a számszerűsítés, hogyan kell biztosítani a reprezentatív mintát, konzultálni kell a holnapi munkáltatókkal is, nem csak a maiakkal (de hol lehet őket megtalálni) Gyakran nincs vagy elavult
7
Az alábbi 4.2. ábra felvet számos kérdést, amelyeket meg kell válaszolni a készség-előrejelzési folyamat megkezdése előtt. E kérdések segítik a folyamat olyan irányítását, hogy a végső eredmények megfeleljenek a felhasználók/érdekeltek igényeinek, valamint már az induláskor meghatározzanak minden olyan kérdést, mint például a hatókör vagy az adatok korlátai. 4.2. ábra: Fő induló döntések, amelyeket meg kell hozni a készség-előrejelzés előtt
A készség-előrejelzés mennyiségi, az egész gazdaságra kiterjedő készség-előrejelzési modellek segítségével történő biztosítása az adatok széles körét igényli. Az ilyen módszer, amit gyakran tekintünk adat „éhségnek“, részletes mennyiségi módszert kínál a készség-előrejelzésre anélkül, hogy felmerülne a torzítás kérdése, ami gyakran előfordul más olyan módszereknél, mint például a munkáltatói felmérések. Mind a korábbi, mind az előrejelzési adatokat össze kell gyűjteni a mennyiségi készségelőrejelzési modellek kialakítása előtt. A korábbi adatokra vonatkozó fő követelmények •
Foglalkoztatás ágazatonként
•
Ágazati foglalkoztatási struktúra
•
Az ágazatok készség struktúrája
•
A munkaképes korú népesség
•
Munkanélküliség
Fő előrejelzési adat követelmények: •
Foglalkoztatás ágazatonként
Vannak más előrejelzési változók, amelyek szükségesek, például a csereigény a gazdaságban, de ez országos feltételezésekre alapozható, ha megbízható adatok nem állnak rendelkezésre.
8
A korábbi adatokkal kapcsolatban az ilyen adatok többsége általában beszerezhető az országos statisztikai hivataloktól, a népszámlálási adatokból (bár ezek meglehetősen elavultak lehetnek a népszámlálás gyakorisága miatt) és az Eurostat-tól. Az ilyen adatok nem országos szinten, hanem adott földrajzi szinten való beszerzése nehézségekbe ütközhet az egyedi regionális/országos statisztikai adatgyűjtéstől függően. A szükséges előrejelzési adatok beszerezhetők kereskedelmi konzultációkból vagy tudományos szakértői csoportoktól. Ezek lehetnek hivatalos előrejelzések és a meglévő regionális előrejelzési modellek, amelyeket helyi vagy országos szinten készítenek, s amelyek szintén megadhatják a szükséges adatokat. A készség-előrejelzési folyamatnak már a kezdetén a releváns statisztikai szervezetek bevonása létfontosságú annak érdekében, hogy az adatok rendelkezésre álljanak, és megfelelően részletes adatok legyenek. 5. ábra: A mennyiségi készség-előrejelzés szakaszai
A készség-előrejelzések felhasználása Döntően fontos, hogy ahol készség-előrejelzések készülnek, azok hasznos információt szolgáltassanak a fő érdekeltek számára. Az érdekeltek szükségleteit kezdettől fogva figyelembe kell venni, és segíteni kell az arra vonatkozó döntéseiket, hogy melyik módszert alkalmazzák. Széles értelemben kell venni az érdekeltek csoportjait, és össze kell hozni a munkáltatókat, az oktatási és szakképzési intézményeket, a munkáltató szervezeteket, a diákokat, munkanélkülieket, ahol lehet, vagy ahol ez hozzáadott értéket ad az előrejelzési folyamathoz. Döntően fontos a hatékony együttműködés. Meg kell osztani az eredményeket és vitákat kell folytatni az érdekeltekkel – biztosítva a visszajelzést arról, hogyan lehet javítani az előrejelzéseket és fokozni azok hitelességét. Ismertetni kell a fő üzeneteket – a jövőben a készségek terén hiány vagy többlet lesz? Mely ágazatokban? Ez milyen hatással jár? Mit kellene tenni másként? De figyelmeztetni is kell az érdekelteket a készség-előrejelzés buktatóira – nincs százszázalékos pontosság. Rendszeresen frissíteni kell a készség-előrejelzéseket – a gazdaság gyorsan változhat, különösen városi szinten – a készség-előrejelzések gyorsan elavulhatnak; rendszeresen frissíteni kell a készségekkel kapcsolatos politikai üzeneteket. Figyelemmel kell kísérni a készség-előrejelzési eredményeket és le kell vonni a következtetéseket.
9
Készség-előrejelzés a gyakorlatban Tekintettel a nyitott európai munkaerő piacra, döntően fontos, hogy meghatározzuk, a jövőben milyen foglalkozásokra, készségekre, kompetenciákra és szakképzettségekre lesz szükség. Európában az ilyen diverzifikált nemzeti munkaerőpiacok mellett politikai prioritássá vált, hogy megtaláljuk a módokat a konzisztens és átfogó információszerzésre a készségek iránti jövőbeni keresletről, valamint a készségek kínálatáról. A CEDEFOP 2008-ban jelentette meg az első nemzeti szintű összeurópai készség-előrejelzést, amely egész Európára 2015-ig és 2020-ig konzisztens és átfogó középtávú foglalkoztatási és készség-előrejelzést nyújt. Tovább folyt a munka a készség keresletet és kínálatot integráló rendszeres előrejelzések készítése kapcsán. E készség-előrejelzések az egyik olyan információforrássá váltak, amely hozzájárul az európai gazdaság részletesebb, konzisztensebb és reálisabb képéhez. 5.1. ábra: A készség kereslet és kínálat CEDEFOP által kidolgozott koncepcionális modellezési kerete
10
A CEDEFOP modul módszert alkalmaz, amely kombinálja a több ágazatra kiterjedő makrogazdasági modellt a gazdaságban a foglalkoztatás és a szakképzettség emelése támasztotta kereslet és a csereigény modelljével. A CEDEFOP az előrejelzéseit az Eurostat forrásból kapott adatokra építi, közös módszereket és modelleket alkalmazva. Ez szükségessé tette a 25 országnál is nagyobb kört tömörítő EU számára egy alapvető adatbázis és eszközkészlet kidolgozását a készség-előrejelzések komplex és konzisztens készletéhez. A CEDEFOP előrejelzéseivel kapcsolatos fő kérdés, és valójában minden készség-előrejelzéssel kapcsolatos fő kérdés a lehető legjobb adatok felhasználása a foglalkoztatási struktúrák mérésére közös keret alkalmazásával. Bár az ESIMeC készség-előrejelzési eszköztár csak a készségkeresleten alapult, az alkalmazott módszer ugyanaz, mint a CEDEFOP is alkalmazott. A modellbe beépített nemzeti szintű feltételezések ugyanazon feltételezésen alapulnak, mint amelyeket a CEDEFOP alkalmazott.
Készség-előrejelzés városi szinten Hagyományosan a készség-előrejelzés nemzeti szinten történik a kormányzati politika, a nemzeti készségek biztosítása és a foglalkoztatási stratégiák befolyásolása céljából. Nehéz azonban tájékoztatásra felhasználni ezeket az adatokat a stratégiákról és a készségek biztosításáról helyi szinten, és ez nem veszi figyelembe a helyi munkáltatók igényeit. Mindegyik városnak mások a gazdasági követelményei, és más kérdésekkel néznek szembe, amikor a munkaerőpiacuk fejlesztéséről van szó. A készségek előrejelzése városi szinten a helyi igényeket és feltételeket tükrözné annak biztosítása céljából, hogy a munkaerő a gazdasági igényekre reagálva megfelelően képzett legyen. A készség-előrejelzés hatékony mód lehet arra, hogy átfogóbb képet kapjunk arról, munkáltatók jelenleg és a jövőben milyen készségeket igényelnek, hogy ezzel városi szinten felmérhető legyen a készségek hiánya. Az adatszerzéssel és adatszolgáltatással hatékony eszköz biztosítható a politika és a képzés befolyásolására, a beáramló befektetések befolyásolására, valamint a városokban a gazdasági növekedés számára is. A készség-előrejelzés nemcsak adatgyűjtést és adatelemzést foglal magában, hanem párbeszédet is igényel a munkáltatókkal, össze kell gyűjteni azt a minőségi információt, amit az eszköz önmagában nem tud biztosítani. Így a készség-előrejelzés segíthet kiépíteni és fejleszteni a pozitív kapcsolatokat a város és a helyi munkáltatók között. Azt mutatja, hogy a város elkötelezett a magánszektor támogatása mellett, hogy betöltse a helyi készségek biztosítása terén mutatkozó hiányt, s ez előnyös mind a helyi gazdaság, mind a lakosság számára. A munkáltatókkal való párbeszéd a készség-előrejelzésnek nem csak minőségi aspektusa. Azt is igényli, hogy bekapcsolódjanak az oktatási intézmények, hogy megértsék a helyi képzési és oktatási, valamint jövőbeni terveket az új kurzusok vagy képzés tekintetében. A készségelőrejelzés kiemel bármilyen meg nem felelést a munkáltatói szükségletek és a diákok által választott kurzusok között, ami hasznos eszköznek bizonyulhat a fiatalok pályaválasztásának segítésében, amely így minden bizonnyal az adott helyen a foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez vezet. Végül, a városi szintű készségelőrejelzés elő fogja mozdítani a párbeszédet és hidat épít a helyi vállalkozások és az oktatási intézmények között. A készségelőrejelzések eredményeinek elemzése mind mennyiségi, mind minőségi bizonyítékot szolgáltat, ami segíti a helyi készségek és a képzési lehetőségek befolyásolását, lehetőséget nyújt az oktatási intézmények számára, hogy adekvátabb és hatékonyabb módon reagáljanak az üzleti igényekre.
11 Mi szükséges a hatékony készség-előrejelzéshez
Adatok – a készség-előrejelzési eszköz hatékony használata céljából az adatok egész készletét össze kell gyűjteni. Ez a következőket foglalja magában: o Friss információ és adatok a munkaerőpiac keresleti oldaláról: Korábbi adatok Foglalkoztatás ágazatonként Az ágazatok foglalkoztatási struktúrája Az ágazatok és a foglalkozások készség- és tárgyi struktúrája Az ágazatok és foglalkozások csereigénye, azaz „habverés“ a munkahelyeken Előrejelzési adatok Foglalkoztatás ágazatonként, foglalkozásonként és készségszintenként – beleértve a mai és a holnapi cégeket is Csereigény o
Friss információ és adatok a munkaerőpiac kínálati oldaláról: Korábbi adatok Munkaképes korú népesség és készség struktúra Beiratkozás az oktatási intézményekbe és minősítések különböző szintek és szaktárgyi területek, a diákok szakirányai szerint Migráció és ingázás
Annak megértése, hol találhatók ezek az adatok – népszámlálás, munkaerő piaci felmérések, országos és regionális statisztikai hivatalok, Eurostat, meglévő regionális és nemzeti előrejelzési modellek
Kapacitás az adatok hatékony lekérdezésére és „a megfelelő nyelven beszélés“ a statisztikusokkal.
Részletes és reális megvalósítási keret arra, hogy a célok hogyan érhetők el, beleértve közös tevékenységeket, költségvetést, felelősséget, időskálákat stb.
Referenciaként a saját város másokkal való összehasonlítása a munkaerő piac jövőbeni formálásának előrejelzésére.
A különböző módszerek korlátainak megértése – például a modellek hiányosságai: adatéhség, az adatok megbízhatatlanok/elavultak lehetnek; a mennyiségi módszerek torzíthatnak/hiányozhat a számszerűsítés
Különböző feltételezések és forgatókönyvek dolgozhatók ki a készség-előrejelzési gyakorlat keretében
Összekapcsolható/könnyen összehasonlítható eredmények kidolgozása, például regionális és nemzeti készség-előrejelzések segítségével
A kereslet és kínálat megbízható elemzése
A készség-előrejelzési eredmények megosztására és felhasználására szolgáló egyértelmű módszerek a városában az oktatás és képzés befolyásolása céljából
Annak elismerése, hogy a csere igénye (azaz a munkaerőpiacot például nyugdíjazás vagy betegség miatt elhagyók révén szükséges kereslet) olyan folyamatokat teremt, amelyek sokkal nagyobb hatásúak, mint az ágazati eltolódások.
Esetlegesen a funkcionális munkaerő-piaci szinten való működési képesség, ahol nem kell számolni a közigazgatási földrajzi határokkal.
Hogyan lehet a készségeket hatékonyan előre jelezni 12
A KÉSZSÉGEK KÖZÖS ÉRTELMEZÉSE nagyon fontos eszköz, ha ezt a receptet következetesen jól akarjuk alkalmazni. A városoknak ezt figyelembe kell venniük, amikor sok más érdekelttel és különösen munkáltatókkal, valamint oktatási és képzési intézményekkel foglalkoznak. Sokak számára a készségek nem pusztán a hivatalos szakképzettség megszerzését jelentik, hanem puha jártasságokat, sokéves tapasztalatot, nem akkreditált intézményben, hanem munkahelyen szerzett „jártasságokat, és készségeket, amelyek hatékonnyá és termelékennyé teszik az alkalmazottakat a szerepükben“. Az EU-nak a fő kompetenciákra kidolgozott kerete magában foglal kompetenciákat a „hagyományos“ tárgykörökben, ilyen például az anyanyelvi írásolvasás, számolás, idegennyelv-ismeret, tudományos és informatikai készségek, együtt más készségekkel, például a tanulás képességével, szociális és polgári kompetenciával, a kezdeményező készséggel, a vállalkozó készséggel, a kulturális tudatossággal és az önkifejezés képességével. Talán nem meglepő, hogy az egyik legfontosabb eszköz annak a FELISMERÉSE, HOGY A KÉSZSÉGEK MIÉRT SZÁMÍTANAK. Az egész EU-ban a gazdaságok egyre diverzifikáltabbá válnak, és a városi gazdaságokat manapság már ritkán dominálja csak néhány iparág, amelyek tekintetében a készségek már jól ismertek és kellően megszilárdultak. A készségkereslet ágazatonként is nagymértékben differenciálódik. A jövőbeni készségkereslet előrejelzésével a városok figyelembe vehetik, hogyan elégítsék ki ezeket az igényeket, és/vagy korlátozzák a készséghiány és meg nem felelés körét. Ez segíti őket abban, hogy ne veszítsenek el befektetéseket, vagy ne veszítsék el a jelenlegi munkahelyeket, mivel azokat átteszik más helyekre tekintettel arra, hogy helyben nincs munkaerő vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges készségek. A készségfejlesztési és oktatási/képzési rendszerek jobban hozzáigazíthatók a munkáltatók szükségleteihez, és a munkanélküliek (fiatalok) pályaválasztása hatékonyabb lehet. A FŐ ÉRDEKELTEK BEVONÁSA AZ EGÉSZ FOLYAMATBA szintén alapvetően fontos. A városoknak meg kell kérdezniük az érdekelteket milyen információ lenne hasznos az eszköz megtervezése előtt. Széles értelemben kell gondolniuk az érdekeltekre, és össze kell hozni őket hosszú távú együttműködési keretben. A munkáltatókat, az oktatási és szakképzési intézményeket, a munkaközvetítő ügynökségeket, a diákokat és a munkanélkülieket egyaránt be kell vonni a vitákba. Az ilyen érdekeltektől kapott visszajelzés javíthatja az előrejelzéseket és fokozhatja azok hitelességét. Az eszköz olyan bizonyítékot képez, amely táplálja a vitákat, és a kellő irányba és célra összpontosítja a figyelmet. A HELYI CSELEKVŐKÉPESSÉG, ÉS AZ EREDMÉNYEKRE VALÓ REAGÁLÁS KIDOLGOZÁSA is fontos. A készség-előrejelzésből kapott információt hatékonyan meg kell osztani az érdekeltekkel. A fő üzeneteket felhasználóbarát módon kell bemutatni, és figyelembe kell venni például azt is, hogy lesz-e a jövőben készséghiány vagy többlet. Mely ágazatokban? Mi lesz ennek a hatása? Mit kellene másként tenni? Az is fontos, hogy figyelmeztessük az érdekelteket a készség-előrejelzés buktatóira. Nem adnak száz százalékos pontosságot, és mindenféle egészségügyi figyelmeztetéssel is számolni kell. Ezeket rendszeresen frissíteni kell – a gazdaság gyorsan változhat, különösen városi szinten.
13
ESIMeC készség-előrejelzési eszköz Az ESIMeC készség-előrejelzési eszközét e kézikönyvvel együtt kell használni. Ez az Oxford Economics Ltd. az ESIMeC partnervárosokkal konzultálva dolgozta ki. A célja az, hogy gyakorlatias és felhasználóbarát eszközt adjon az olyan városi szakemberek kezébe, akik a gazdaság és a foglalkoztatás fejlesztésével foglalkoznak, értik és kezelik a városuk jövőbeni készséghiányait.
Ezen eszköz használatához a városoknak adatokat kell gyűjteniük a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldaláról. Ezek az adatok megtalálhatók a népszámlálási adatokban, a munkaerő-piaci felmérésekben, a helyi, országos és regionális statisztikai hivataloknál, az Eurostat-nál, vagy a rendelkezésre álló regionális és országos előrejelzési modellekben. Az ESIMeC készség-előrejelzési eszköz egy olyan Excel dokumentum, amely adattáblázatok és Excel táblázatok sorozataiból áll. Az eszköz lépésről lépésre ad útmutatót és tájékoztatást arról, hogyan kell kitölteni a táblázatokat.
14
Amint kitöltötte az ESIMeC készség-előrejelzési eszköz egyes részeit, az eszköz a betáplált adatok alapján megadja ábrák és táblázatok sorozatait. Ezek a táblázatok és ábrák vizuális áttekintést adnak a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeni trendjeiről, valamint a készségszintekről és az ágazati változásokról.
Az ESIMeC készség-előrejelzési eszköz le lett töltve a csatolt USB memóriára, vagy letölthető a www.urbact.eu/esimec címen.
15
Kapcsolattartási adatok Az ESIMeC készség-előrejelzési eszközzel kapcsolatban további információ kérhető az alábbi címen:
Daniel Garnier, partnerségi és készségfelelős, és ESIMeC Vezető partner, Basingstoke és Deane Megyei Önkormányzat,
[email protected]
Ha részletesebb információt szeretne az Oxford Economics-ról, látogasson el a www.oef.com címre!
ESIMeC Az ESIMeC (Gazdasági stratégiák és innováció a közepes városokban) egy URBACT II projekt, amely összehoz nyolc közepes méretű várost egész Európából, hogy innovatív módszereket biztosítson a gazdasági talpra állás, a növekedés és fejlődés számára. A partnerek e projekt szolgálatába állították a fő eszközeiket, személyi állományaikat, és meghatározták, hogy a munkaerő fejlesztése és a készségek keresletvezérelt biztosítása lehet a fő mozgatórugó a helyi gazdaság fejlesztése számára. Az ESIMeC-ről részletesebb információ kapható a http://www.urbact.eu/esimec címen.
Az URBACT a fenntartható városfejlesztést előmozdító európai tanulási és csereprogram. Lehetővé teszi a városok számára az együttműködést a városok előtt álló jelentősebb kihívásokra megoldások kidolgozása céljából, megerősítve azt a fő szerepet, amit játszanak
az
egyre
összetettebb
társadalmi
kihívások
leküzdésében. Segíti őket abban, hogy új és fenntartható pragmatikus
megoldásokat
dolgozzanak
ki,
amelyek
integrálják a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi dimenziókat. Lehetővé teszi a városok számára, hogy megosszák a jó gyakorlatokat és a levont tanulságokat egész Európában a városfejlesztési politikába bevont minden szakemberrel. Az URBACT 300 várost, 29 országot, és 5000 aktív résztvevőt tömörít.
www.urbact.eu/esimec
