A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2008.
Ph. Gyárfás Tamás Magyar Úszó Szövetség elnöke
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3
1. § (1) A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alapszabályában és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (továbbiakban: Sporttörvény) meghatározott a FINA által nyilvántartott Úszó sportág feladatainak ellátására létrehozott, az e sportágban működő sportszervezetek által létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő országos sportági szakszövetség, mely jogi személy. (2) A Szakszövetség a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksz.tv )előírásainak megfelelően kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. a) a közhasznú tevékenysége a Ksz.tv 26§ C/14. pontja szerint: sport b) a Ksz 5.§ a) pontja alapján a Szakszövetség állami szervek helyett a Sporttörvény 22.§-nak felhatalmazása szerint az úszó sportágban az alábbi főbb közfeladatok ellátásáról gondoskodik. -megrendezi az Országos Bajnokságot, a Seregszemlét -működteti a Nemzeti Válogatott kereteket, elősegíti sportolók és versenybírók részvételét a nemzetközi sporteseményeken -képviseli a sportágát a Nemzetközi Szövetségekben, szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban -gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek -érvényesíti a doppingtilalmat c) a Szakszövetség az Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos napilap útján hozza nyilvánosságra. (3) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. § (1) A Szakszövetség neve: A Szakszövetség rövidített neve:
Magyar Úszó Szövetség MÚSZ
(2) A Szakszövetség székhelye:
1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8.
(3) A Szakszövetség működési területe:
Magyarország
(4) A Szakszövetség alapítási éve:
1907.
3. §
4
A Szakszövetség tagja a Nemzetközi Úszó Szövetségnek (FINA) és az Európai Úszóligának (LEN), amelynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
II. A SZAKSZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI A Szakszövetség célja 4. § (1) A Szakszövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi az úszó sportágban folyó tevékenységet, mint közhasznú tevékenységet, külön megállapodás szerint összehangolja a FINA által elismert szakágak nemzetközi sportdiplomáciai tevékenységét, ellát a Sporttörvényben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatokat, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint önállóan részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. (2) A Szakszövetség közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül harmadik személy is igénybe veheti. A Szakszövetség feladatai 5. § (1) Az úszó sportágban a Szakszövetség alapvető feladata: a) Sporttörvény 23.§ (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok, így a verseny, az igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, a sportfegyelmi, a (4) bekezdés szerint a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező valamint a külön jogszabályokban és az alapszabályban előírt más szabályzatok megalkotása, és kiadásukkal biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a seregszemlét), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
5
h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról. (2) A szakszövetség ellátja továbbá az alapszabályban, a sportág nemzetközi szövetségeinek szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) megadja vagy megtagadja a sportág nemzetközi szövetségei, illetve a külföldi társ sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben a sporttörvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) a FINA előírásaival összhangban meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. e) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához előzetes hozzájárulás kiadása. f)versenybírók képzésének és továbbképzésének szervezése, a versenybírók minősítése; g) a dopping-tilalom érvényesítése, a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalma betartásának ellenőrzése; fellépés a sportmozgalomban ható valamennyi káros jelenség ellen, h) a hazai és nemzetközi versenynaptár alapján engedélyezi a sportesemények megrendezését i) a FINA által meghatározott egyéb feladatok ellátása, j)szponzorálási és más kereskedelmi szerződések megkötése a sportág céljainak elérése érdekében, k)hazai és külföldi szakanyagok, képzési eszközök beszerzése, készítése, terjesztése, továbbá közreműködés a sportág színvonalemelését segítő tudományos kutatómunkában; l)a sportág propagandájának elősegítése és szervezése, m)felvilágosítás és véleményadás sportági kérdésekben; n)feladatai megvalósítása érdekében gazdálkodás a Szakszövetség vagyonával és szükség szerint vállalkozási tevékenység kifejtése; o)a jogszabályokban meghatározott, valamint a sportág működési feltételeinek biztosításával összefüggő egyéb feladatok ellátása.
III. A SZAKSZÖVETSÉG TAGSÁGA A Szakszövetség tagjai 6. § (1) A Szakszövetségnek kizálólag olyan sportszervezetek (sportegyesületek és a Sporttörvény 18.§-a szerinti sportvállalkozás) lehetnek tagjai amelyek részt vesznek az úszó sportág versenyrendszerében, (a továbbiakban együtt: sportszervezet), feltéve, hogy a Szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek elfogadja. A sportág versenyrendszerét a tárgyévi versenynaptárba felvett versenyek alkotják.
6
(2) Az úszószövetség versenyrendszerében az a tagszervezet tekinthető résztvevőnek, amelynek legalább egy versenyengedéllyel rendelkező sportolója a sportág éves versenynaptárában szereplő valamelyik versenyen jegyzőkönyvileg igazolhatóan részt vett. Az újonnan felvett sportszervezet e feltétel teljesítése alól a felvételét követő 6 hónapig mentesül. (3) A szakszövetség közgyűlése magánszemélyeknek tiszteletbeli elnöki, tiszteletbeli elnökségi tagi, vagy tiszteletbeli tagi címet adományozhat. Pártoló tagja lehet a Szakszövetségnek az a magánszemély vagy szervezet aki/amely az elnökséggel kötött megállapodásban elsősorban a szakszövetség anyagi támogatását vállalja. A tiszteletbeli címekre és a pártoló tagságra vonatkozó szabályokat a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni. (4)
A szakszövetség tiszteletbeli elnöke és tiszteletbeli elnökségi tagja lehet az a személy, aki legalább egy ciklus időtartamára (5 év) a szakszövetség elnöke vagy elnökségi tagja volt, és kimagasló tevékenységével a szakszövetség célkitűzései megvalósításához eredményesen hozzájárult. (5) A szakszövetség tiszteletbeli elnökségi tagja lehet továbbá az a személy is, akit elnökségi tagnak jelöltek, de a szakszövetség és az elnökség munkáját más módon (például példamutató munkásságával, kiemelkedő anyagi támogatásával) segíti vagy segítette. (6) A szakszövetség tiszteletbeli tagjai lehetnek a sportág olimpiai bajnokai, továbbá más versenyzők, sportszakemberek, akiknek a munkássága a sportágban példa értékűnek. (7) A tiszteletbeli cím adományozását a szakszövetség bármely tagszervezete kezdeményezheti. A tiszteletbeli cím tulajdonosát élete végéig megilleti. A közgyűlés érdemtelenség esetén azt visszavonhatja. (8) bekezdés A tiszteletbeli címek tulajdonosainak jogai és kötelezettségei: a) - Tanácskozási joggal részt vehetnek a szakszövetség közgyűlése és elnöksége ülésein, valamint rendezvényein. - Javaslatokat tehetnek, és véleményt nyilváníthatnak a szakszövetséget érintő kérdésekben. - Tag szervezet tagjaként választhatók a szakszövetség szerveibe. b)
- A szakszövetség erkölcsi támogatása, vagy eredményes közreműködés a szakszövetség bevételi forrásainak növelésében. - A szakszövetség szabályainak betartása. - A sportág népszerűsítése.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 7. §
7
(1) A Szakszövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. (2) A Szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, a tag jogutód nélküli megszűnésével vagy törléssel szűnik meg (3) A tagfelvétel, a kizárás és a törlés kérdésében a Szakszövetség elnöksége dönt. A felvételt megtagadó, a kizáró és a törlő határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szakszövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni írásban. A fellebbezést a következő közgyűlés tárgyalni köteles. 8.§ (1) A Szakszövetségből való kilépést és a tag jogutód nélküli megszünését írásban kell közölni a Szakszövetség elnökségével. Az írásbeli bejelentés napjától a tag tagsági viszonya megszűnik. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett anyagi kötelezettségeinek megfizetése alól. (2) A Szakszövetségből való kizárásnak akkor van helye, ha a tag az alapszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi. (3) A sportszervezet tagságát az elnökség törléssel akkor szünteti meg ha a sportszervezet a sportág versenyrendszerében a tárgyévet megelőző évben nem vett részt vagy írásos felszólitás ellenére a tagsági díjat 15 napon belül nem fizeti meg.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A tagok jogai és kötelezettségei 9. § (1) A Szakszövetség tagjai tagsági jogaikat és kötelezettségeiket képviselőjük utján gyakorolják illetve teljesítik (2) A Szakszövetség tagjának jogai: a) résztvehet a Szakszövetség tevékenységében, rendezvényein, b) szavazati joggal résztvehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában, c) választhat és tagjai választhatók a Szakszövetség szerveibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a Szakszövetség irataiba,
8
e) ajánlásokat tehet a Szakszövetséget, annak szerveit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására, f) írásban tájékoztatást igényelhet a Szakszövetség bármely tevékenységéről, (3) A Szakszövetség tagjának kötelezettségei: a) a sportág célkitűzéseinek és eredményességének elősegítése, b) a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása, c) a közgyűlésen résztvenni, munkáját elősegíteni, d) a sportág népszerűsítése, e) a tagdíj megfizetése.
V. A SZAKSZÖVETSÉG SZERVEZETE 10. § (1) A Szakszövetség vezető szervei: a) a közgyűlés, b) az elnökség, c) az ellenőrző testület,
(2) A Szakszövetség vezető tisztségviselői: a) elnök b) 2 alelnök c) főtitkár d) a szövetségi kapitány d) 26 elnökségi tag e) Ellenőrző Testület elnöke és 2 tagja
VI. A SZAKSZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE A közgyűlés összehívása 11. § A Szakszövetség legfőbb szerve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés). A Szakszövetség közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a Szakszövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a közgyűlésen szavazásra jogosultakat írásban értesíteni kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni. A közgyűlésre a Szakszövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. Szavazati jog a közgyűlésen 12.§ (1) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok képviselői rendelkeznek. Minden képviselő egy szavazattal rendelkezik.
9
(2) A közgyűlésen a képviselőknek a közgyűlés megkezdése előtt írásban kell igazolni képviseleti jogosultságukat. A közgyűlés határozatképessége 13. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani. Az elhalasztott közgyűlést legkorábban az eredeti időpontól számítva egy óra múlva legkésőbb 30 napon belül meg kell tartani. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes ha az ismételt közgyűlés összehívását tartalmazó meghívóban a tagok figyelmét erre külön felhívták. A közgyűlés napirendje 14. § (1) A közgyűlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A Szakszövetség évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell: a)az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása, b)a Szakszövetség tárgyévi szakmai és és pénzügyi tervének (költségvetés) elfogadása, c)az Ellenőrző Testület beszámolója, d) a mérleg és a közhasznúsági jelentés elfogadása. A közgyűlés hatásköre 15. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása; b) nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározása; c) a Szakszövetség más Szakszövetséggel való egyesülésének, szétválásának ehatározása, d) Szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, melyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére, rendekezés a fennmaradó vagyonáról e) az éves szakmai és pénzügyi terv (költségvetés) elfogadása, f) a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti beszámoló (mérleg) elfogadása; g) az elnökség éves szakmai beszámolójának elfogadása; h) a közhasznúsági jelentés elfogadása. i) a sportág sratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása j) az Elnökség és az Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak, valamint a szövetségi kapitány megválasztása;visszahívása k) szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása l) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés, m) a szakszövetség sporttörvény 28.§ szerinti sportági szövetségé való átalakulása
10
n) tagdíj megállapítása o) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, (2) A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról az Ellenőrző Testület írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. A közgyűlés határozathozatala 16. § (1) A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" (a továbbiakban: egyszerű többség) szavazatával hozza. (2) Az Alapszabály módosításához, valamint a 15.§ b), c), és d) pontjaiban meghatározott kérdésekben a határozathozatalhoz a jelenlevő szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" (a továbbiakban: kétharmados többség) szavazata szükséges. (3) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szakszövetségnek – a 15.§-ban meghatározott – tisztségviselői megválasztásakor, illetőleg, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselő megválasztásáról. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A közgyűlésen elhangzottakat kazettás hanganyagként kell megőrizni a közgyűlés befejezésétől számított 30 napig. (5) A közgyűlés kapcsán keletkezett iratba, a főtitkárral történt előzetes egyeztetés alapján a tagok képviselői betekinthetnek. (6) A Szakszövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés kétharmados többségi határozattal korlátozhatja és kizárhatja, ha azt üzleti titok vagy személyiségi jogok védelme indokolja. A tisztségviselők választása 17. § (1) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó tisztségviselőket öt évre választja, úgy,hogy annak lejárta az olimpiát követő első közgyűlés napjáig tart. (2) A tisztújító közgyűlést elrendelő elnökségi ülésen az elnökség legalább 3 tagú jelölő bizottságot választ amely azonnal megkezdi munkáját. (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szakszövetség elnökét, társelnökét majd alelnökeit, főtitkárát, az elnökség tagjait, ezt követően az Ellenőrző Testület elnökét, majd tagjait kell megválasztani. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges
11
döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 15%-ának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi. Ha ugyanarra a helyre több jelölt között szavazat egyenlőség van köztük ujabb szavazás dönt. A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése 18. § (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a) a Szakszövetség elnökségének határozata alapján, b) ha a küldöttek egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, c) ha a Bíróság elrendeli, d) ha a törvényességi felügyeletet ellátó szerv indítványozza e) ha a Szakszövetség elnöki tisztsége vagy az Ellenőrző Testület elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá az Elnökség és az Ellenőrző Testület létszáma a határozatképesség alá csökken, f) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben. (2) Rendkívüli közgyűlést az (1) bekezdésben megjelölt ok esetén, annak írásos kezdeményezésétől számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szakszövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak értelemszerűen.
VII. A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE Az Elnökség feladata és hatásköre 19. § (1) A Szakszövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a Szakszövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.. (2) Az elnökség feladata és hatásköre: a) a Szakszövetség közgyűlésének összehívása, b) a Szakszövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, c) gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése, d) állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslat tétel e) költségvetési tervezet és a költségvetési beszámoló előkészítése, és annak a közgyűlés által történő elfogadásáig a Szakszövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása,
12
f) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, g) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, továbbá a Szakszövetség egyéb szabályzata, illetőleg a Szakszövetség közgyűlése a hatáskörébe utal, h) a tisztújító közgyűlés jelölőbizottságának megválasztása, i) a Szakszövetség működését segítő, jogszabályban előírt és egyéb szakszövetségi feladatok ellátására bizottságokat hozhat létre és szüntethet meg – kivéve a közgyűlés által választottakat. A bizottságok létrehozása és részükre feladat, hatáskör átadása nem mentesíti az elnökséget az (1) bekezdésben meghatározott felelősség alól. j) az általa létrehozott bizottságok elnökeinek és tagjainak a megválasztása, működésüket szabályozó ügyrend elfogadása (3) Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet. A jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szakszövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az elnökség tagjai 20. § (1) Az elnökség létszáma 30 fő. (2) Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el. Ezen társadalmi megbízás mellett a főtitkár, ha az elnökség úgy dönt, lehet rész-, vagy főfoglalkozású alkalmazott. (3) A Szakszövetség vagy a Szakszövetség közhasznú szervezeti jogállásának megszűnését követően két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (4) Az elnökség tagjai: a) elnök, b) 2 alelnök c) a főtitkár d) a szövetségi kapitány e) 25 elnökségi tag.
13
(5) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével, a sportággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szakszövetség képviselete, f) a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása, g) folyamatos kapcsolattartás a Szakszövetség tagjaival és szerveivel, h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. (6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (7) Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással. Az elnökség működése 21. § (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét, illetőleg készíti el - szervezeti és működési szabályzatban – működési rendjét. Az elnökség az évente elfogadott ülésrend szerint –de legalább 4 alkalommal- ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy három elnökségi tag az ok és cél megjelölésével indítványozza. (2) Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot az elnökség egyszerű többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja, ha azt üzleti titok vagy személyiségi jogok védelme indokolja. (3) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület elnökét. (4) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról, a Szakszövetség tagságát és a nyilvánosságot az ülést követő 15 napon belül a szakszövetség honlapján kell tájékoztatni. 22. § Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett
14
kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, amire a meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét. 23. § (1) Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. (2) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az inditványt el kell vetni. (3) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármelyik elnökségi tag kívánságára. (4) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, valamint élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy, b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakszövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
VIII. A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKE, TÁRSELNÖKE, ALELNÖKEI ÉS A FŐTITKÁR A Szakszövetség elnöke 24. § (1) Az elnök a Szakszövetség legfőbb tisztségviselője. (2) Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyűlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Szakszövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) a Szakszövetség főtitkára felett – megválasztása és visszahívása kivételévelmunkáltató jogkör gyakorlása – amennyiben a főtitkár a Szakszövetség fizetett alkalmazottja is, e) felügyeli a főtitkár munkáját azon esetben is, amikor a főtitkár feladatait társadalmi munkában vagy polgári jogi megbízás alapján végzi, f) aláírási jogkört önállóan, utalványozási jogkört pedig a főtitkárral együttesen gyakorolja, g) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott főtitkár, társ illetve alelnök helyettesíti.
15
(4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szakszövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja. A Szakszövetség társ és alelnökei 25.§ (1) A Szakszövetség társ és alelnökei feladataikat a szervezeti és müködési szabályzatban meghatározott feladat megosztás szerint látják el. (2) A szakszövetségi társ és alelnökök főbb feladatai és jogai: a) folyamatosan részt vesznek a Szakszövetség elnökségének munkájában, b) kijelölés alapján helyettesitik az elnököt c) meghatalmazással képviselik a szakszövetséget. d) ellátják mindazt a feladatot amellyel az elnökség megbízza A Szakszövetség főtitkára 26.§ (1) A Szakszövetség főtitkára feladatait elláthatja: a) főfoglalkozású vagy részfoglalkozású munka jogviszonyban, b) megbízási szerződéssel c) társadalmi munkában (2) Munkáját az elnök irányítása mellett, az elnökségi határozatok betartásával köteles végezni. (3) A Főtitkár főbb feladatai: a) összehangolja az elnökség és a Szakszövetség közgyűlésének munkáját. b) képviseli a szövetséget c) aláírási jogkört gyakorol önállóan, utalványozási jogkört pedig az. Elnökkel vagy a Szakszövetség gazdasági feladatait ellátó személlyel együttesen gyakorolja d) ellátja mindazon feladatot amellyel a közgyűlés, az elnökség, az elnök megbízza e)munkáltatói jogkört gyakorol a Szakszövetség alkalmazottjai felett (5) A főtitkár részletes feladatait a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
IX. AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET 27.§
16
(1) A közgyűlés a Szakszövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Ellenőrző Bizottságot választ az elnökséggel azonos időtartamra. Az Ellenőrző Testület létszáma: 3 fő, mely elnökből és két tagból áll. (2) Az Ellenőrző Testület tagja a Szakszövetségben más tisztséget nem viselhet. Az Ellenőrző Testületnek nem lehet tagja a Szakszövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a Szakszövetségben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki a Szakszövetség elnökségének tagjával, illetőleg a Szakszövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. Az Ellenőrző Testület tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Nem lehet az Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja, aki a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve a Szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetőleg e személyek hozzátartozója. (3) Az Ellenőrző Testület tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. (4) Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szakszövetség elnökségét tájékoztatja. 28.§ Az Ellenőrző Testület feladata: a) a Szakszövetség működésének, pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a Szakszövetség gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a Szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. 29.§ (1) Az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatosan bármely iratba betekinteni, a Szakszövetség tisztségviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást kérni. (2) Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség Főtitkárát. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (3) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Főtitkár útján a Szakszövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.
17
(4) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (5) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, az Ellenőrző Testület közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szakszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. (6) A közgyűlést az Ellenőrző Testület indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (7) Az Ellenőrző Testület tevékenységéről a Szakszövetség közgyűlésének köteles beszámolni. (8) Az Ellenőrző Testület eljárására a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit, és a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben értelemszerüen az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
X. A SZERVEZŐ BIZOTTSÁGOK 30.§ (1) A Szakszövetség a hazai rendezésű világesemények (VB, EB, Európa Kupa, Világkupa) szervezési feladatainak ellátására szervező bizottságot hoz létre a hazai rendezésű sport világesemények támogatásáról szóló hatályos jogszabályokban meghatározottak alapján. (2) A Szakszövetség elnöksége az Alapszabály jelen fejezete alapján hozza létre a Szervező Bizottságot. (3) A szervező bizottság az elnokség által meghatározottak szerint végzi munkáját. (4) Az elnökség felhatalmazásával a szervező bizottság önállón is eljárhat, az adott világesemény megrendezéséhez szükséges szerződéseket megkötheti.
XI. A SZAKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
18
31. § (1) A Szakszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szakszövetség működéséhez szükséges bevételek elsősorban az alábbiakból tevődnek össze: a) tagdíjakból, b) szponzori bevételekből, c) kereskedelmi jogok értékesítéséből, d) központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi támogatásokból, e) a Szakszövetség eszközeinek hasznosításából, f) másodlagosan kereskedelmi és egyéb gazdasági-vállalkozási tevékenységből, g) egyéb bevételek. (3) A Szakszövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, (4) A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szakszövetség tagjai a Szakszövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. A Szakszövetség gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja. (5) A Szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a Szakszövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is. (7) A Szakszövetség kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet. A Szakszövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez, a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A Szakszövetség a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (8) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a Szakszövetség elnökségének tevékenységét, és a tevékenység írányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják a saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek Szakszövetség bírósági feloszlatására, kezdeményezésére. (9) A Szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szakszövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.
19
XII. A SZAKSZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 32.§ (1) A Szakszövetség megszűnik: a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával, b) feloszlatásával, c) megszűnésének megállapításával d) más szakszövetséggel való egyesüléssel e) sportági szövetséggé való alakulással (2) A Szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sport köztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a Szakszövetség a megszűnése előtt tagja volt. Ha a Szakszövetség több sport köztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban kell felosztani a sport köztestületek között. Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megszűnt szakszövetség egyik sport köztestületnek sem volt a tagja, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
XIII. A SZAKSZÖVETSÉG JOGÁLLÁSA, KÉPVISELETE 33.§ (1) A Szakszövetség kiemelten közhasznú szervezetként nyílvántartott országos sportági szakszövetség, önálló jogi személy. (2) A Szakszövetség képviseletére annak Elnöke és Főtitkára is önállóan jogosult. (3) A Szakszövetség általános jogutódja az 1907-ben alakult Úszó Szövetségnek valamint a MÚSZ-ÚASZ-nak. (4) A MÚSZ-ÚASZ vagyonának, egyéb jogainak és kötelezettségeinek jogutódja 2008. 04. 27-től a MÚSZ, míg a MÚSZ-SZASZ vagyonának és egyéb jogainak és kötelezettségeinek a mai napon megalakuló Magyar Szinkronúszó Szövetség a jogutódja. (5) A MÚSZ-SZASZ a Magyar Szinkronúszó Szövetség, mint országos sportági szakszövetség bejegyzése napján szűnik meg. (6) A MÚSZ általános jogutódja a származtatott jogi személyiséggel rendelekező Budapesti Területi Úszó Szövetségének.
20
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 34.§ (1)A Szakszövetség területi /megyei) szervezeti egységeit (szövetségeit) az alapszabály I. számu melléklete tartalmazza (2) A szervezeti egységek felépitésére és működésére vonatkozó szabályokat a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. (3) Az alapszabály végrehajtásához szükséges részletes szabályokat szintén a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. 35.§ (1) A Szakszövetséget a Fővárosi Bíróság 42 sorszámon, kiemelten közhasznú szervezetként működő országos sportági szakszövetségként tartja nyílván. (2) Jelen alapszabályt a Szakszövetség közgyűlése 2008. április 27.-én tartott közgyűlésén elfogadta. Rendelkezéseit e naptól kezdődően kell alkalmazni. Egyidejüleg a 2001 február 25.-én elfogadott alapszabályt hatályon kívül helyezte. Budapest, 2008. április 27.
…………………………….. elnök Előttünk, mint tanúk előtt:
1) Név:
2. Név:
Lakcím:
Lakcím:
