Magyar Polgári Világbarát Párt Alapszabálya Magyar Polgári Világbarát Párt alakuló Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény 3:63-3.87 §-ai alapján, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon a párt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
I. Általános rendelkezések
1.§ A párt neve és székhelye (1) A párt neve:Magyar Polgári Világbarát Párt (2) A párt rövid neve: VbP (3) A párt székhelye: Budaörs (4) A párt működési területe: országos (5) A párt önálló jogi személy
II. Célok és alapelvek
2.§ A párt célja (1) A párt célja, hogy a társadalmi párbeszéd és a közhatalom gyakorlásában való részvétel útján minél szélesebb körben érvényre juttassa elveit és értékeit, és megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen az önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában. A párt tagjai hisznek a többpártrendszer működésében, és vallják, hogy Magyarország gazdasági-és politikai fejlődéséhez, az emberek boldogulásához elengedhetetlen, hogy a magyar politikai paletta minél sokszínűbb legyen, és minél több különböző értékkel bíró, és célt képviselő párt képviseltethesse magát. A párt számára a legfontosabb célkitűzés a környezet- és az állatok védelme.
(2) A párt feladata egy olyan politika képviselete, amely az alábbiak szerint működik a. Hatékonyan képviseli természetvédelmi értékeink, természeti örökségeink megóvását; különös tekintettel az erdők, folyók védelmére, és ezek állatvilágának megőrzésére. b. A természet értékeinek megőrzését a párt tagjai igyekeznek hatékonyan és céltudatosan végezni, úgy, hogy az minden társadalmi réteg számára megnyugtató és megfelelő legyen. c. Döntéseiknél a párt tagjai mindenkor szem előtt tartják a jövő nemzedékek érdekeit és a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot, a természeti értékek és erőforrások védelmét. d. A párt tagjai fontosnak tartják, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne csak Magyarország fővárosának lakossága számára, hanem minden város és község számára biztosított legyen a környezettudatos életmód, továbbá hogy minden magyar állampolgár hozzájuthasson a szükségleteinek megfelelő élelmiszerekhez. e. A párt tagjai törekszenek arra, hogy az ország minden pontján megóvják a természeti értékeket és erőforrásokat, hogy Magyarország fenntartható fejlődése biztosított legyen. f. A párt tagjai igyekeznek eredményesen fellépni, minden környezet-és természetkárosító cselekmény ellen, és minden erejükkel azon lesznek, hogy az Országgyűlés tovább szigorítsa a büntetési tételeket, az ilyen és hasonló bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. g. A párt fontosnak tartja, hogy a lakosság környezettudatos nevelése már az általános iskolás korban elkezdődjön, és a környezet megóvásának fontossága a lakosság minél szélesebb rétegéhez eljusson. h. Amennyiben Naprendszerünkben léteznek idegen civilizációk, úgy a párt tagjai fontosnak tartják, hogy ezekkel a Föld lakói rendszeres diplomáciai kapcsolatot tartsanak. i. A párt galaxisunk (Tejút) helyes forgásának érdekében tett törekvései csak az egységes egészet szolgálhatják, mellőzve részek nem szükségszerű túlzott és értelmetlen kimagaslását; j. A párt megerősíti Magyarország kulturális helyzetét az egyetemes értékrendben. (3) A párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik. (4) A párt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2
3.§. A párt tevékenysége és működése A Magyar Polgári Világbarát Párt az egyéni és közösségi érdekek összeegyeztetésére törekszik, ezen felül programját úgy igyekszik alakítani, hogy azzal Magyarország állampolgárai életkortól, társadalmi hovatartozástól függetlenül azonosulni tudjanak. A Magyar Polgári Világbarát Párt fontosnak tartja, hogy nézeteit a legkülönbözőbb politikai fórumok előtt megfelelően képviselhesse.
III. A párt tagsága
4.§ A tagság feltételei (1) A párt tagja az a természetes személy lehet, aki a. 18. életévét betöltötte; b. magyar állampolgár c. a párt Alapszabályát, programját, alapelveit és céljait ismeri és elfogadja d. nem áll cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alatt; e. a bíróság nem tiltotta el jogerősen a közügyek gyakorlásától; f. más magyarországi pártnak nem tagja (2) A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
5.§ A tiszteletbeli tag (1) A párt tiszteletbeli tagja azon természetes személy lehet, akinek a munkásságát a párt nagyra becsüli, vagy akinek a párt érdekében végzett munkáját a párt tagjai kiemelten elismerik. (2) A tiszteletbeli tagi jogviszony megválasztással, továbbá a tagság elfogadásával jön létre: a tiszteletbeli tagot az elnökség javaslatára a taggyűlés választja meg.
3
(3) A tiszteletbeli tag részt vehet a párt rendezvényein és tevékenységében, azonban párttisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik. (4) A tiszteletbeli tag mentesülhet a tagsági díj fizetése alól.
6.§ A tagfelvételi eljárás (1) A tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, amelyben a tagjelölt nyilatkozik arról, hogy: a. a párt alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el; b. a párt által képviselt értékekkel és politikai célokkal egyetért és azokat kész képviselni; c. a 4.§-ban meghatározott tagsági feltételeknek eleget tesz (2) A tagfelvételi kérelmet az elnökség megbízottja a párton belül nyilvánosságra hozza, jelzi, hogy a kérelmező részt vett-e bemutatkozó beszélgetésen, és tájékoztatja a tagságot, hogy a tagjelölt milyen önkéntes tevékenységet végzett a párt céljainak megvalósítása érdekében. (3) A tagfelvételhez legalább három párttag írásos ajánlása szükséges. Egy tag egy hónapban legfeljebb kilenc tagjelöltet támogathat. (4) A nyilvánosságra hozatalt követő 8 napon belül a párttagok a tagfelvételi kérelemmel szemben indoklással ellátott tiltakozást nyújthatnak be az elnökséghez. (5) A tagjelölt pártba történő felvételéről az elnökség mérlegelési jogkörében eljárva, a benyújtástól számított legalább 9, legfeljebb 69 napon belül dönt. (6) A tagsági viszony kezdetének időpontja az Elnökségi döntést követő nap. (7) A tagfelvétel kérdésében hozott döntésről az érintettet a döntést követő nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatni kell. (8) A tagjelölt adatai közül kötelező megadni a jelölt a. nevét; b. lakcímét c. születési adatait-születési helyét és dátumát; d. anyja nevét; e. személyazonosító okmányának számát; (10) A tagjelölt közölheti bemutatkozásában 4
a. e-mail címét; b. telefonszámát; c. végzettségét; d. foglalkozását e. honlapjának címét; f. felajánlását, hogy a párt munkáját milyen területen tudja segíteni; (11) A pártba való be-és kilépés önkéntes. A párt Elnöksége köteles a tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
7.§ A tagsági jogviszony megszűnése (1) A tagsági jogviszony megszűnhet kilépéssel, törléssel és kizárással. (2) Megszűnés kilépéssel: a tag kilépési szándékát a párt 1.§-ban rögzített címére eljuttatott kilépési nyilatkozatával jelentheti be. (3) Megszűnés törléssel: amennyiben az alább felsorolt események valamelyike bekövetkezik: a. a tag meghal b. ha a tag 6 hónapot meghaladó tagdíjhátralékot halmoz fel, és a tartozásának megfizetésére felhívó írásbeli figyelmeztetés kézhezvételét követő 15 naptári napon belül sem rendezi tartozását. Az értesítés szabályszerűnek tekintendő akkor is, ha a kézbesítés a tag érdekkörében felmerült okból hiúsul meg; c. ha a tag a 4.§-ban rögzített feltételeknek nem felel meg; d. a tag a párttagsággal törvény szerint összeférhetetlen tevékenységbe kezd. (4) Az Elnökség (az általa lefolytatott fegyelmi eljárás után) határozattal kizárhatja a pártból azt a tagot, aki a) valamely, a párttagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, olyan magatartást tanúsít, vagy olyan cselekményt követ el, amely a párt hátrányos megítélésére, avagy az abba vetett bizalom megingatására alkalmas; b) felhívás ellenére olyan magatartást tanúsít, mellyel a párt céljainak megvalósítását veszélyezteti; c) a párt vagyonát szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megkárosítja, és ezzel a pártnak vagyoni vagy egyéb hátrányt okoz; d) szándékos bűncselekményt követ el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítéli.
5
(5) Kizárásra irányuló indítványt a párt bármely tagja tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az esetleges megszüntetéséről. Az Elnökség e döntéseiről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti.
(6) A fegyelmi eljárást az Elnökség – az indítvány beérkezésétől számított 60 napon belül – folytatja le. A fegyelmi eljárás során az Elnökség fegyelmi tárgyalást tart, amin a fegyelmi eljárás alá vont tagot meghallgatja, egyúttal részére lehetőséget biztosít védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Az erről szóló értesítést legalább nyolc nappal előbb meg kell küldeni az érintett tag részére. Fegyelmi ügyben az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a fegyelmi tárgyalásra szóló értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki.
(7) Az Elnökség a következő fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja: figyelmeztetés, megrovás, párttisztségből menesztés, kizárás. Az Elnökség fegyelmi kérdésben a 3 (három) elnökségi tag egyetértő szavazatával dönt.
(8) Az Elnökség fegyelmi határozatával szemben a fegyelmi eljárás alá vont tag (fegyelmi büntetés kiszabása esetén), illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezője (az eljárás megtagadása vagy megszüntetése esetén) a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a párt Közgyűléséhez. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni, és azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés az Elnökség fegyelmi határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. Kérése esetén az érintett tagot a döntéshozatal előtt, a Közgyűlésen is meg kell hallgatni. Fellebbezés esetén az Elnökség fegyelmi határozatát nem lehet végrehajtani. A Közgyűlés fegyelmi kérdésben minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazattöbbségével dönt.
(9) A Közgyűlés fegyelmi ügyben hozott határozatát az érintett tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
(10) Akinek a tagsága kilépéssel, kizárással, illetve törléssel szűnt meg, csak új tagként, új tagfelvételi eljárás keretében vehető fel a pártba. Az újbóli tagfelvételre 6
csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás, vagy a törlés oka már megszűnt. Akinek a tagsága kizárás miatt szűnt meg, újbóli tagfelvételi kérelmet legkorábban a kizárás időpontjától számított két év elteltével terjeszthet elő.
8.§ A tag jogai (1) A tag joga, hogy a. részt vegyen a párt testületeinek és tisztségviselőinek megválasztásában; b. az Alapszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a pártban tisztségre megválasszák; c. véleményét a párt belső nyilvánossága előtt szabadon kifejtse; d. a párt erkölcsi és jogi védelmét élvezze olyan esetekben, amikor tagságával összefüggésben hátrányok vagy megalapozatlan vádak érik; e. jelen legyen a párt elnökségének nyilvános ülésein; f. tájékozódjon és tájékoztatást kapjon a világról és a párt tevékenységéről; g. idejében tájékoztatást kapjon az őt érintő fontosabb rendezvényekről és fontosabb ügyekről; h. a párton belül politikai kezdeményezéssel éljen, ahhoz támogatást szervezzen; i. igénybe vegye a párt által biztosított szolgáltatásokat; j. jogainak párton belüli megsértése esetén etikai vizsgálatot indítson.
9.§ A tag kötelezettségei (1) A tag kötelezettsége, hogy a. a tagdíjat időben megfizesse; b. olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti a párt politikai céljait, megfogalmazott értékeit, jó hírnevét, Alapszabályát; c. a párt döntéshozó szervei által hozott határozatokat betartsa és végrehajtsa; d. az ellene indult büntetőeljárásról a párt elnökségét folyamatosan tájékoztassa; e. képviselje a párt programját és politikai döntéseit, növelje a párt tekintélyét és társadalmi támogatottságát ;
7
f. az elvállalt megbízatásait felelősségteljesen és akadályozása esetén erről időben tájékoztatást adjon;
megbízhatóan
teljesítse,
g. részt vegyen a párt választási kampányában, segítse a párt képviselőjelöltjeit; h. ne támogasson olyan politikai törekvéseket, amelyek a párt céljaival, programjával és az elnökség által elfogadott állásfoglalásokkal összeegyeztethetetlenek; i. párton belüli vitáiban jóhiszeműen járjon el, tartsa tiszteletben vitapartnerei emberi méltóságát, kerülje az indokolatlan konfliktusokat; j. e-mail címét, illetőleg annak változását bejelentse az Elnökség részére, és kötelezi magát ezen e-mail címre érkező levelek olvasására; k. tiszteletbeli tag mentesülhet a párttagi kötelezettségek alól; l. a belépési nyilatkozatában szereplő adatokban bekövetkező változásokról az Elnökséget tájékoztatnia kell.
10.§ Tagdíj, a párt induló vagyona (1) A tagdíj összegét, esedékességét, valamint befizetésének módját a párt alakulásának évében a Közgyűlés, a következő évtől az Elnökség határozza meg. A tagok tagdíj befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. Az első évben a tagdíj összege fejenként havi 1.000.-Ft/azaz egyezer Forint, melyet a tagok a párt házipénztárába kötelesek befizetni minden hónap 05-ig. Az első havi tagdíjat a jogerős bejegyző végzéstől számított 15 napon belül kell megfizetni.
(2) Az Elnökség a tag részére a tag egyedi kérelmére a tag vagyoni és személyi körülményeire tekintettel engedélyezheti csökkentett tagdíj megfizetésének a lehetőségét. (3) A párt induló vagyona 20.000.-Forint/azaz húszezer- Forint, mely összeg a párt pénztárában található.
IV. A párt segítői
11.§ Az önkéntes
8
(1) A párt önkéntese az a személy, aki: a. magáénak vallja a párt céljait és politikai törekvéseit; b. a párt felhívására vagy kezdeményezésére a szervezett akciókban személyesen és tevékenyen részt vesz. (2) A párt önkéntese nem áll a párttal tagsági jogviszonyban. (3) A jelen Alapszabályban megjelölt önkéntesi viszony nem tartozik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá.
V. A párt szervezeti felépítése
(1) A párt legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége.
(2) A párt ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a párt ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el.
(3) A párt vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok.
12.§ A KÖZGYŰLÉS (1) A párt legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.
(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; 9
b) az éves költségvetés meghatározása, a bevételi fő összegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása; c) a párt éves számviteli beszámolójának az elfogadása; d) fegyelmi ügyben döntés, így a párt tagjainak sorából történő kizárás; e) a tiszteletbeli tagi cím visszavonása; f) az Elnökség tagjai, az Elnök, az Alelnökök megválasztása; g) az Elnökség tagjai, az Elnök, az Alelnökök visszahívása; h) döntés az Elnökség beszámolójának elfogadásáról; i) a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat elfogadása, módosítása; j) a párt megalakulása évében a rendszeres tagsági díj összegének és esedékességének meghatározása; k) döntés a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjáról; l) döntés a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők (miniszterelnök, köztársasági elnök, más választott közjogi tisztségviselők) személyéről; m) döntés a párt országos választási listájáról, egyéni képviselőjelöltjeinek személyéről; n) döntés esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről; o) a párt más párttal történő egyesülésének, feloszlásának, szétválásának kimondása. . (3) A Közgyűlést az Elnökség hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A Közgyűlés nyilvános. (4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 (egy) fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. (5) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a 12. § (2) bekezdésének a) és d) pontjaiban írt döntéseket, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább kétharmadának) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A párt más párttal való egyesüléséről, feloszlásáról, beolvadásról a Közgyűlés csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. 10
(6) A Közgyűlés a költségvetés és az éves számviteli beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazáson hozza. (7) A levezető elnök és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag, valamint a szavazatszámlálók személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
(8) A Közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, és – szükség szerint – megismételt szavazást kell tartani.
(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
13.§ AZ ELNÖKSÉG (1) A párt képviseleti és ügyintéző, egyúttal vezető szerve a 3 (három) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással kettő év időtartamra választja. Az Elnökség feladatait az alapszabály előírásai, valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek beszámolni. Az Elnökség 1 (egy) fő Elnökből, és 2 fő Alelnökből áll. (2) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc 11
naptári nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább három naptári nappal) meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
(3) Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele – azaz legalább 2 (kettő) tag – jelen van. Az elnökségi ülésén az Elnökség tagjai és az Elnökség által (állandó vagy esetei jelleggel) meghívottak vehetnek részt. Az Elnök – indokolt esetben – zárt ülést rendelhet el. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet két elnökségi tag (mint jegyzőkönyv-hitelesítő) és a jegyzőkönyv vezetője aláírásukkal látnak el.
(4) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve).
(5) Az Elnökség rendkívüli ülését kell összehívni, ha az Elnök vagy legalább 1 (egy) elnökségi tag az ok és cél megjelölésével ezt indítványozza.
(6) Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) b) c) d)
e) f) g) h)
i) j)
k) l) m)
a párt tagjaira kötelező határozatok meghozatala; a párt tevékenysége körében nyilatkozatok tétele; az Elnökség ügyrendjének és munkatervének elfogadása; a költségvetés és a számviteli beszámoló, továbbá az Elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; a tagfelvétel; fegyelmi ügyben történő döntés; az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására; a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat előkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; a párt eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése; a párt megalakulását követő évtől a rendszeres tagdíj mértékének, valamint a pártoló tagok anyagi hozzájárulására vonatkozó irányelveknek a meghatározása; döntés a párt hivatali szervezetének kialakításáról, vezetőinek kinevezéséről; a párt vagyona feletti tulajdonosi jogkör gyakorlása, annak kezelése; döntés a párton belül szakmai kabinetek, munkacsoportok felállításáról;
12
n) előkészítés és javaslattétel a Közgyűlésnek a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjára; o) javaslattétel a Közgyűlésnek a párt által esetlegesen jelölt közjogi tisztségviselők, illetőleg a képviselőjelöltek személyére; p) képviselőjelölt kiesése esetén döntés a képviselőjelölt személyéről – ha a Közgyűlés összehívására nincs mód; q) politikai megállapodás előkészítése és javaslattétel a Közgyűlésnek esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről; r) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. (7) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával, lemondásával, a megbízatás határozott idejének leteltével, illetőleg törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tago(ka)t választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Abban az esetben, ha az Elnökség létszáma 3 (három) fő alá csökken, új elnökségi tag(ok) megválasztásának céljából – 30 napon belül – rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
(8) Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot egyidejűleg megnevezik. A két kérdésről egyszerre kell határozni. Az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a Közgyűlés a tagok legalább egyharmadának indítványára határozhat, ha az Elnökség tagja a párt céljaival ellentétes, azokat súlyosan veszélyeztető tevékenységet folytat.
(9) A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, és jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel.
(10) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
(11) Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
14.§ AZ ELNÖK ÉS AZ ALELNÖKÖK 13
(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással két év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a párt szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. Az Elnök helyettesítésére (az Elnök kijelölése alapján vagy akadályoztatása esetén) a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással két évre választott Alelnök jogosult. A párt Elnöke és a kettő Alelnöke nem állhatnak a közügyektől eltiltás hatálya alatt, tovább eleget kell tenniük a 2013. évi V. törvény 3:22§-ában foglalt vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek, és nem eshetnek az abban foglalt kizáró okok alá.
(2) Az Elnök hatásköre és feladatai: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
j)
k)
a párt hivatali szervezetének kialakítása és vezetése; a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett; a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtatása; az elnökségi ülések előkészítése és levezetése; a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, hivatalos eljárásokban; a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol; a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése; a tagnyilvántartás kezelése; a párt Közgyűlése és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható; az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az Elnökség, majd jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése.
(3) Az Alelnök: a) ellátja az Elnök által rábízott feladatokat; b) az Elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörben képviseli a pártot és ellátja az elnöki teendőket; c) az Elnök munkáját segítve rendszeresen és tevékenyen vesz részt a párt feladatainak meghatározásában és megvalósításában, így a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak, utasításainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében.
VI. A párt gazdálkodása 15.§A PÁRT MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
14
(1) A párt a nyilvántartásba vételével jön létre. A párt a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg.
(2) A párt elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, ilyen tevékenységet csak a céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végez.
(3) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja: a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet; b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti. (4) A párt a vagyonával – éves költségvetés alapján – önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a párt tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (5) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a jelen Alapszabály 15.§-a (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. A párt a pénzeszközeit — részvényvásárlás kivételével — értékpapírba fektetheti.
(6) A párt részére — a központi költségvetésből juttatott normatív támogatástól eltekintve — költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el, továbbá névtelen 15
adományt sem fogadhat el. Ha a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni.
(7) A tagdíj összegét, esedékességét, valamint befizetésének módját a párt alakulásának évében a Közgyűlés, a következő évtől az Elnökség határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.
(8) A párt köteles minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapján is a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint közzétenni.
(9) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat — a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével — külön kell feltüntetni.
(10) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.
VII. Egyéb rendelkezések
16.§A PÁRT KÉPVISELETE
(1) A pártot az Elnök önállóan képviseli.
(2) A párt bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni. (3) A párt bankszámlája felett a kettő Alelnök az Elnökkel együttesen jogosult rendelkezni.
17.§A PÁRT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
16
(1) A párt működését érintő-az Alapszabályban részletesen nem rögzített-alapvető feladatokat Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) kell meghatározni.
(2) Az SzMSz-t az Elnökség állítja össze és készíti elő, majd jóváhagyásra beterjeszti a soron következő Közgyűlésnek.
(3) Az SzMSz nem állhat ellentétben a párt Alapszabályával.
(4) Az Elnökség szervezeti és működési rendjét külön ügyrendben kell rögzíteni, melyet az Elnök készít elő, és az Elnökség hagy jóvá.
18.§A PÁRT MEGSZŰNÉSE (1) A párt megszűnhet: a) b) c) d) e)
feloszlással, más párttal való egyesüléssel, két vagy több pártra való szétválással, a bíróság által való feloszlatással vagy megszűnésének megállapításával.
(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. A bíróság az ügyészség indítványára — a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával — megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
(3) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy, hogy fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által erre a célra létrehozott alapítvány tulajdonába adta.
17
(4) Ha a párt a jelen § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.
19.§ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013.évi V. törvény 3:63-3:87 §-ai alapján, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) A párt szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a pártoló vagy a tiszteletbeli tag csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény megsértése esetén indíthat pert.
(3) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
(4) A párt Alapszabályát az alapító tagok a Budaörsön, 2015.március 23. napján tartott alakuló Közgyűlésen egyhangú határozattal jóváhagyták. (5) A párt Alapszabályát a az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja a Budapest Környéki Törvényszékre.
Kelt: Budaörs, 2015. március 23. vbp.ninja 18
