MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI MINTAFELADATOK KÖZÉPSZINT Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
Szántó Tibor: A tipográfia nyelve Marshall McLuhan filozófus sok esztendővel ezelőtt bejelentette a Gutenberg galaxis végét. Arról szólt, hogy minden új technológia újfajta környezetet teremt az emberi élet számára. A környezet láthatatlan, de a kor környezete a jelen korszak művészetét és szellemi tartalmát jelzi. A reneszánszban kialakult nyomtatás technológiájának alapja az irodalom (az írás) volt. A XIX. század elejének iparosodott, gépekkel teli világának tartalmi elemeit is a reneszánsz környezete teremtette meg. De a XX. század új elektronikus technológiája határozza meg tudatunkat. A számítógép művészeti formává és formaalkotó eszközzé vált. Az írás megjelenésekor a művelődés alapja az ismeretek és eszmék kategóriákba való rendezésére törekedett, napjainkban azonban az új környezet (az új eszközök) hatására ennek az ellenkezőjére fordult a fejlődés. Minél inkább az integrált (számítógéppel feldolgozott) ismeretek világa felé haladunk, a rendszerezés másodlagossá vált és alkalmatlan ahhoz a sebességhez mérten, amellyel ma az adatokhoz hozzájuthatunk. A rendszerezés helyett a felismerés világa felé haladunk. Az elektromos áramkörök összekapcsolása létrehozott egy olyan környezetet, amelyben az egyes emberek teljes mértékben részt vesznek az egymással való kapcsolataikban. Ez hozza létre a hatalmas világléptékű párbeszéd lehetőségét, és a világméretű társadalmi, politikai, gazdasági és művészeti változás feltételét. Észak-Amerikában például a televízió megjelenése óta az érzékelési küszöb drasztikusan megváltozott. Az élet vizuális összetevője drámai módon veszített jelentőségéből, s ennek helyébe az ösztönösen érzelmi, a mozgással kapcsolatos, látható, hallható reakciók lépnek. Az érzékelés világában bekövetkezett eltolódás megváltoztatta az ízlést, a formatervezés, a csomagolás, a szórakozás, a közlekedési eszközök, az élelmezés és az öltözködés terén. A formatervezés és a távközlés alakítja a környezetet, de éppen annyira megváltoztatja az emberi érzékelést és befogadási készséget is. Az elektronikus információáramlás sebességével megegyező gyorsasággal jönnek létre ezek a tényezők. Az új alkotói irányzatok, (így a könyvművészeti törekvések is) új impulzusokat, új filozófiát, új esztétikai követelményeket igényelnek. A hagyományos könyvművészet alapvetőnek ítélte az öt évszázad alatt kialakult, az olvashatóságot, a betűtípusokat és a megértést szolgáló szedési szabályok betartását. Ha a könyv tervezője, formai szerkesztője a szedésszabályokat szigorúan betartotta, és mindezt kiegészítette sajátos, a kort idéző egyéni betűválasztással, és az olvashatóság szolgálatában – Kner Imrét felidézve – ügyelt a megnyomtatott és üresen hagyott papírfelület közötti legjobb arányokra, már közel került ahhoz, hogy a könyvcsinálás könyvművészetté váljék. Ennek szellemében nevezhettük a könyvtervező stílusát klasszikusnak, klasszicisztikusnak vagy historizálónak, de ez semmiképpen sem volt határozottan egyéni stílusú könyvművészet. Mindezekre a tipográfia utóbbi 50 éve egy sor példát szolgáltat. (…)
1
Kozma Lajosnak a Kner Nyomda számára tervezett könyvdísze a régi magyar metszetek stílusában készült.
A tipográfia alapvető alkotója a betűtervező, a könyvművész pedig a betűvel és egyéb eszközökkel való tervezés mestere. Ahogyan a versmondó vagy a színész újra elbeszéli az irodalmi művet, ugyanúgy a könyvművész is „újra elbeszélő” a tipográfia vizuális eszközeivel. De egy más hasonlattal élve, ahogyan a zeneköltő alkotásait a hangszeres művész, vagy a karmester által irányított zenekar mondja el, adja elő, pontosan követve a zeneköltő instrukcióit. De ennek az analitikus újra elbeszélésnek lehetnek egyéni motivációi, mivelhogy minden nagy karmester vagy hangszeres művész a saját szellemi egyéniségén átszűrve más és más motivációkkal gazdagíthatja, és kerülhet mind közelebb a művészi alkotás reprodukciójához. Forrás: Alföld, 1996 december. A kép forrása: Szántó Tibor: Szövegbarkácsolók füzete. Illusztrálás. http://www.karinthy.hu/NIKITA/szedés/Illusztr.htm.
2
KÉRDÉSEK 1. Sorolja fel, a nyomtatás művészetének mely elemei változtak meg a reneszánsz kor óta!
2. Fejtse ki 4-5 mondatban, miért emeli ki a cikk szerzője a televízió megjelenését az írás történetének leírásakor!
3. Összegezze tömören, mi a szerepe a számítógépnek az írás- és nyomtatásművészet alakulásában!
4. Hogyan értékeli az írás- és könyvművészetben beállt változásokat? (Vegye figyelembe a kiinduló szöveget!) (Maximum 5-6 mondat.)
8 pont
4 pont
4 pont
8 pont
5. Gondolja végig a reneszánsz és a jelenkor könyveinek alapvető eltéréseit! Egy barátjának érveljen a reneszánsz kor információhordozóinak fontossága mellett vagy ellen, VAGY a jelenkor információhordozóinak fontossága mellett vagy ellen! (Maximum 8-10 mondat.)
6. Olvassa el a szöveg utolsó bekezdését! Mi volt a szerző célja az ebben foglaltakkal?
7. A címet és az olvasottak tartalmát figyelembe véve, Ön mivel folytatná a szöveget? Válaszát vázlatosan, kulcsszavak megjelölésével kérjük.
3
8 pont
2 pont
4 pont
AZ ALÁBBI SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOKBÓL EGYET KELL VÁLASZTANIA ÉS MEGOLDANIA ÉRVELÉS
„A külvilági információ manapság olyan mértékben árasztja el agyunkat, hogy gyakran nem marad idő és kapacitás a belső világból származó impulzusokkal való társításra, és ennek számos negatív következménye van. Nemcsak tudásunk, ismeretanyagunk válik felszínessé, hanem a lelki elsivárosodás és számos pszichiátriai megbetegedés is fenyeget. Agyunk információs környezete az elmúlt ötven-száz év során drasztikusan megváltozott. Az ősembertől a XIX-XX. századig a feldolgozandó információ növekedése olyan lassú volt, hogy az agy feldolgozó képességének fejlődése lépést tudott vele tartani. A közelmúltban a telefon, rádió, televízió, ma már mobiltelefon, internet megjelenése, az utazás egyszerűvé válása olyan információs robbanást és gyors globalizációt eredményezett, amely agyunkat már szinte megoldhatatlan feladat elé állítja.” (Freund Tamás agykutató) Az információ robbanásszerű növekedése áldás vagy átok? Érveljen az információhoz való hozzájutás szabadsága VAGY feldolgozhatatlanságának következménye mellett! (Terjedelem: max. 4 oldal.) EGY MŰ ELEMZÉSE A költői hagyományok tovább élnek és hatnak korunk lírájában is. Értelmezze Weöres Sándor költeményét! Elemzésében arra keresse a választ, miként használja Weöres a népballada műfaji konvencióit, és milyen művészi eszközökkel, stilisztikai megoldásokkal teszi ironikussá a művet! (Terjedelem: max. 4 oldal.) Weöres Sándor: Vásári népballada Tiszabecsnél vagyon egy borkápolna, Plangár Csöpi volt annak a góréja, Plangár Csöpi ha föltűrte az ingujját, három manus kipöködte a fogát.
Missz Ramónát illetőleg valahol majd erkölcsi segítséget is kapol, nem akarok neked sokat mesélni, mert te aztat úgyse szokod kibírni.
Asztalok közt jár a szép missz Ramóna, szölke álom a fején a paróka, szeme köré kék karika pingálva, abból pillog a sok részeg pofára.
Fáró Lajost elvitték a műtőbe, három fehér magántanár varrta be, Fáró Lajost addig-addig műtötték, hogy a vágyát egészen lehűtötték.
Fáró Lajos leült a plüss fotelbe, missz Ramónát csak igen nézegette. Mondta Csöpi: Ne tátsd a szád, te Lajos, ez a kastély úgyis ölég huzatos.
Viszik Csöpit Szentesre a táblára, missz Ramóna gondulkodik magába: Az egyiknek állkapcája odalett, a másikért nem adnék egy verebet.
4
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Képzelje el, hogy a diákok által gyűjtött képekből és szövegekből kiállítás készül az iskolában Szerelem a reneszánsztól a 20. századig címmel. A kiállítás megnyitójára hasonlítsa össze Balassi Bálint Hogy Júliára talála, így köszöne néki és Ady Endre Héja-nász az avaron című költeményét. Az összehasonlításban összpontosítson arra, milyen poétikai eszköztárral milyen szerelemfelfogást tükröz a két költemény! (Terjedelem max. 4 oldal.) Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne néki az török „Gerekmez bu dünya sensiz” nótájára Ez világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem!
Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye!
Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled Isten áldomása.
Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem!
Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, Gyönyörű szép kis violám, Élj sokáig, szép Juliám!
Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin õ csak elmosolyodék.
Ady Endre: Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Õszbe, Vijjogva, sírva, kergetõzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Õszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az õszi avaron.
5
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI MINTAFELADATOK KÖZÉPSZINT JAVÍTÓKULCS ÉS MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ Szántó Tibor: A tipográfia nyelve Marshall McLuhan filozófus sok esztendővel ezelőtt bejelentette a Gutenberg galaxis végét. Arról szólt, hogy minden új technológia újfajta környezetet teremt az emberi élet számára. A környezet láthatatlan, de a kor környezete a jelen korszak művészetét és szellemi tartalmát jelzi. A reneszánszban kialakult nyomtatás technológiájának alapja az irodalom (az írás) volt. A XIX. század elejének iparosodott, gépekkel teli világának tartalmi elemeit is a reneszánsz környezete teremtette meg. De a XX. század új elektronikus technológiája határozza meg tudatunkat. A számítógép művészeti formává és formaalkotó eszközzé vált. Az írás megjelenésekor a művelődés alapja az ismeretek és eszmék kategóriákba való rendezésére törekedett, napjainkban azonban az új környezet (az új eszközök) hatására ennek az ellenkezőjére fordult a fejlődés. Minél inkább az integrált (számítógéppel feldolgozott) ismeretek világa felé haladunk, a rendszerezés másodlagossá vált és alkalmatlan ahhoz a sebességhez mérten, amellyel ma az adatokhoz hozzájuthatunk. A rendszerezés helyett a felismerés világa felé haladunk. Az elektromos áramkörök összekapcsolása létrehozott egy olyan környezetet, amelyben az egyes emberek teljes mértékben részt vesznek az egymással való kapcsolataikban. Ez hozza létre a hatalmas világléptékű párbeszéd lehetőségét, és a világméretű társadalmi, politikai, gazdasági és művészeti változás feltételét. Észak-Amerikában például a televízió megjelenése óta az érzékelési küszöb drasztikusan megváltozott. Az élet vizuális összetevője drámai módon veszített jelentőségéből, s ennek helyébe az ösztönösen érzelmi, a mozgással kapcsolatos, látható, hallható reakciók lépnek. Az érzékelés világában bekövetkezett eltolódás megváltoztatta az ízlést, a formatervezés, a csomagolás, a szórakozás, a közlekedési eszközök, az élelmezés és az öltözködés terén. A formatervezés és a távközlés alakítja a környezetet, de éppen annyira megváltoztatja az emberi érzékelést és befogadási készséget is. Az elektronikus információáramlás sebességével megegyező gyorsasággal jönnek létre ezek a tényezők. Az új alkotói irányzatok, (így a könyvművészeti törekvések is) új impulzusokat, új filozófiát, új esztétikai követelményeket igényelnek. A hagyományos könyvművészet alapvetőnek ítélte az öt évszázad alatt kialakult, az olvashatóságot, a betűtípusokat és a megértést szolgáló szedési szabályok betartását. Ha a könyv tervezője, formai szerkesztője a szedésszabályokat szigorúan betartotta, és mindezt kiegészítette sajátos, a kort idéző egyéni betűválasztással, és az olvashatóság szolgálatában – Kner Imrét felidézve – ügyelt a megnyomtatott és üresen hagyott papírfelület közötti legjobb arányokra, már közel került ahhoz, hogy a könyvcsinálás könyvművészetté váljék. Ennek szellemében nevezhettük a könyvtervező stílusát klasszikusnak, klasszicisztikusnak vagy historizálónak, de ez semmiképpen sem volt határozottan egyéni stílusú könyvművészet. Mindezekre a tipográfia utóbbi 50 éve egy sor példát szolgáltat. (…)
6
Kozma Lajosnak a Kner Nyomda számára tervezett könyvdísze a régi magyar metszetek stílusában készült.
A tipográfia alapvető alkotója a betűtervező, a könyvművész pedig a betűvel és egyéb eszközökkel való tervezés mestere. Ahogyan a versmondó vagy a színész újra elbeszéli az irodalmi művet, ugyanúgy a könyvművész is „újra elbeszélő” a tipográfia vizuális eszközeivel. De egy más hasonlattal élve, ahogyan a zeneköltő alkotásait a hangszeres művész, vagy a karmester által irányított zenekar mondja el, adja elő, pontosan követve a zeneköltő instrukcióit. De ennek az analitikus újra elbeszélésnek lehetnek egyéni motivációi, mivelhogy minden nagy karmester vagy hangszeres művész a saját szellemi egyéniségén átszűrve más és más motivációkkal gazdagíthatja, és kerülhet mind közelebb a művészi alkotás reprodukciójához. Forrás: Alföld, 1996 december. A kép forrása: Szántó Tibor: Szövegbarkácsolók füzete. Illusztrálás. http://www.karinthy.hu/NIKITA/szedés/Illusztr.htm.
A megoldási útmutató az elvárható válaszokat közli. Az ezektől eltérő minden jó megoldást el kell fogadni. 1. Sorolja fel, a nyomtatás művészetének mely elemei változtak meg a reneszánsz kor óta! Összesen 8 pont. • A tanuló válaszában utal arra, hogy a legfontosabb változás az “emberi elem” valamelyes kiesése (2 pont) • Megváltozott az írás szerepe. (2 pont) • A stílusnak, alkalmazkodnia kellett a megváltozott körülményekhez. (2 pont) • Magának a nyomtatásnak is változásokon kellett átmennie, ezek elsősorban technikai jellegűek. (2 pont) Adható pontok: elemenként 0-1-2 pont 2. Fejtse ki 4-5 mondatban, miért emeli ki a cikk szerzője a televízió megjelenését az írás történetének leírásakor! Összesen 4 pont. • Azért, mert a televízió megjelenésével átalakult az emberek ízlésvilága. (1 pont) • Már sokkal több vizuális/képi elemre van szükség ahhoz, hogy egy írott szöveg hatást gyakoroljon az emberre. (1 pont) • A televízió és a többi elektronikus média hatására sokkal gyorsabb tempóhoz szoktak hozzá az emberek, mint amelyet az írott szöveg biztosítani tud. (1 pont) • Az új kornak új stílusra és új formákra van szüksége a televízió hozta változások miatt is. (1 pont) Adható pontok: elemenként 0-1 pont 3. Összegezze tömören, mi a szerepe a számítógépnek az írás- és nyomtatásművészet alakulásában! Összesen 4 pont. • Felgyorsította. (1 pont) 7
• •
Átalakította a stílust. (1 pont) Átformálta az emberi kapcsolatokat, korábban elképzelhetetlen párbeszédet tett lehetővé az emberek között, ezért csökkentette a nyomtatott szövegek szerepét az emberek közötti kommunikációban. (2 pont) Adható pontok: elemenként 0-1-2 pont 4. Hogyan értékeli az írás- és könyvművészetben beállt változásokat? (Vegye figyelembe a kiinduló szöveget!) Összesen 8 pont. • A tanuló válaszában utal arra, hogy az íráskép, valamint az írott anyagok tartalma és jellege is megváltozott. Ez számára pozitív VAGY negatív. A diák válaszában a szövegben olvasottak segítségével indokolja véleményét, írja le, hogy szerinte hasznos-e, hogy a könyvművészet követi a kor változásait, mind technikailag, mind az új stílusokat és a divatot. Adható pontok: 0-2-4-6-8 pont 5. Gondolja végig a reneszánsz és a jelenkor könyveinek alapvető eltéréseit! Egy barátjának érveljen a reneszánsz kor információhordozóinak fontossága mellett vagy ellen VAGY a jelenkor információhordozóinak fontossága mellett vagy ellen! Összesen 8 pont. • A tanuló válaszában utal a szövegben olvasott információkra, ugyanakkor mondanivalója stílusában feleljen meg egy, a kortársakkal folytatott kommunikációnak. A diák válaszában utaljon egy vagy több konkrét információhordozóra, azok jellegzetes jegyeire, és ezekről mondjon véleményt. Adható pontok: elemenként 0-2-4-6-8 pont 6. Olvassa el a szöveg utolsó bekezdését! Mi volt a szerző célja az ebben foglaltakkal? Összesen 4 pont. • A szerző a nyomtatást a többi művészethez hasonlítja, hiszen a tipográfus, a könyv készítője saját elképzelése és gondolatvilágának megfelelően alkotja újra azt a kész művet, amit eléraktak. Adható pontok: 0-2-4 pont 7. A címet és a szöveg tartalmát figyelembe véve, Ön mivel folytatná a szöveget? Válaszát vázlatosan, kulcsszavak megjelölésével kérjük! Összesen 4 pont. • Bármilyen helyes, a témához kapcsolódó és ésszerű válasz elfogadható. Adható pontok: 0-2-4 pont
8
AZ ALÁBBI SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOKBÓL EGYET KELL VÁLASZTANIA ÉS MEGOLDANIA A szövegalkotási feladatok értékelése Az értékelési útmutató címszavakban közli az elvárható jó megoldás tartalmi összetevőit. Az ettől eltérő jó megoldás elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A helyesírás értékelése az írásbeli érettségi dolgozatok jelenleg érvényes javítási útmutatója szerint történik. Az értékelő tanár a feladat megoldásában talált helyesírási hibákat aláhúzza, majd az útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. • A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből. • Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből. A SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT/OK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KRITÉRIUMAI TARTALMI KIFEJTÉS A SZÖVEG MEGSZERKESZNYELVI MINŐSÉG TETTSÉGE – a köznyelvi norma biztos is– a feladat értelmezése, kifejté- – a feladatban megjelölt műfaj merete; se; szövegbázisú feladatokban a elemeinek való megfelelés; gondolatébresztő szövegre vo- a témának, a címzettnek, a műfajnak, a tartalmi mondandónak meg- – adekvát és változatos szónatkoztatás; használat, a feladatnak és a felelő szerkezet kialakítása; kommunikációs helyzetnek – nyelvi és irodalmi műveltség, megfelelő szókincs, hangnem, tájékozottság, indokolt hivatko- – koherens szövegszerkezet (pl. zás, idézés; térbeli és időbeli viszonyok; logi- stílus; tárgyszerűség; az állítások bikai és jelentésszintű kapcsolatok – világos és lényegre törő, szazonyítása; létrehozása; kulcsszók, előre- és visszautalások, nyelvtani, jelentés- batos előadásmód; – problémaérzékenység; a témá- beli és pragmatikai kapcsolatok – gördülékeny, érthető mondathoz való személyes viszonyulás megteremtése); és szövegalkotás; kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). – arányosság és tagolás (pl. a felve–olvasható kézírás, rendezett zetés, tárgyalás, lezárás aránya; a íráskép. – világismeret, gondolkodási témaváltás jelölése, bekezdések kulturáltság. szerkesztése); – az
Max: 20 pont
adott terjedelem megtartása. Max: 20 pont
Max.: 20 pont
Adható pontszámok:
Adható pontszámok:
Adható pontszámok:
0-5-10-15
0-5-10-15
0-5-10-15
9
Max. Tartalom
20
Szerkezet
20
Nyelvhasználat
20
Helyesírás
–15
Íráskép
Elért pontszám
–3 Összesen
A megoldási útmutató az elvárható válaszokat közli. Az ezektől eltérő minden jó megoldást el kell fogadni. ÉRVELÉS „A külvilági információ manapság olyan mértékben árasztja el agyunkat, hogy gyakran nem marad idő és kapacitás a belső világból származó impulzusokkal való társításra, és ennek számos negatív következménye van. Nemcsak tudásunk, ismeretanyagunk válik felszínessé, hanem a lelki elsivárosodás és számos pszichiátriai megbetegedés is fenyeget. Agyunk információs környezete az elmúlt ötven-száz év során drasztikusan megváltozott. Az ősembertől a XIX-XX. századig a feldolgozandó információ növekedése olyan lassú volt, hogy az agy feldolgozó képességének fejlődése lépést tudott vele tartani. A közelmúltban a telefon, rádió, televízió, ma már mobiltelefon, internet megjelenése, az utazás egyszerűvé válása olyan információs robbanást és gyors globalizációt eredményezett, amely agyunkat már szinte megoldhatatlan feladat elé állítja.” (Freund Tamás agykutató) Az információ robbanásszerű növekedése áldás vagy átok? Érveljen az információhoz való hozzájutás szabadsága VAGY feldolgozhatatlanságának következménye mellett! (Terjedelem: max. 4 oldal.) Tartalmi elemek: Az információhoz való hozzájutás szabadsága: – az ember elidegeníthetetlen joga, hogy hozzájuthasson az információhoz; – modern világunkban az információ a legnagyobb érték – az egyén ki tudja választani az információk özönéből a neki szükségeset, – az iskolai oktatás legfontosabb feladata, hogy ne csak az információk való hozzájutást, hanem a köztük való válogatást is megtanítsa. Az információk feldolgozhatatlanságának következménye: – az agy limitálja az információkat; – az egyén védekezési stratégiákat dolgoz ki; – kerüli az információval való konfliktushelyzeteket; – kiköltözik a nagyvárosból, nem használ mobiltelefont, internetet, nem nézi a televíziót; – menekül az alkoholizmusba, a drogok világába;
10
– megpróbál lépést tartani az információrobbanással, s ennek gyakori sikertelensége vezet a pánikbetegséghez, a depresszióhoz, a skizofrénia gyakoriságának emelkedéséhez. EGY MŰ ELEMZÉSE A költői hagyományok tovább élnek és hatnak korunk lírájában is. Értelmezze Weöres Sándor költeményét! Elemzésében arra keresse a választ, miként használja Weöres a népballada műfaji konvencióit, és milyen művészi eszközökkel, stilisztikai megoldásokkal teszi ironikussá a művet! (Terjedelem: max. 4 oldal.) Weöres Sándor: Vásári népballada Tiszabecsnél vagyon egy borkápolna, Plangár Csöpi volt annak a góréja, Plangár Csöpi ha föltűrte az ingujját, három manus kipöködte a fogát.
Missz Ramónát illetőleg valahol majd erkölcsi segítséget is kapol, nem akarok neked sokat mesélni, mert te aztat úgyse szokod kibírni.
Asztalok közt jár a szép missz Ramóna, szölke álom a fején a paróka, szeme köré kék karika pingálva, abból pillog a sok részeg pofára.
Fáró Lajost elvitték a műtőbe, három fehér magántanár varrta be, Fáró Lajost addig-addig műtötték, hogy a vágyát egészen lehűtötték.
Fáró Lajos leült a plüss fotelbe, missz Ramónát csak igen nézegette. Mondta Csöpi: Ne tátsd a szád, te Lajos, ez a kastély úgyis ölég huzatos.
Viszik Csöpit Szentesre a táblára, missz Ramóna gondulkodik magába: Az egyiknek állkapcája odalett, a másikért nem adnék egy verebet.
Tartalmi-formai elemek: – a ballada/népballada verses kisepikai műfaj, mely többnyire egy közösség által már ismert történetet mond el; a Vásári népballada egy tiszabecsi kocsmai verekedést és annak következményeit; – a történetmondást a kihagyásos szerkesztésmód jellemzi: a 4. vsz. után tér- és idősíkváltás következik a műben; – a szókészletben a különböző stílusrétegekből vett kifejezések (régies-népies: vagyon egy, kipöködte, gondulkodik, szölke, ölég, aztat úgyse szokod; neologizmusok: magántanár, plüss fotelbe; argó-szleng: góréja, manus, pofa) váltakoznak; – gyakori az ironikus hatást keltő körülírás: szölke álom a fején a paróka; majd erkölcsi segítséget is kapol; – a névadásban – a népballadák, illetve az Arany-balladák konvenciójának megfelelően – nem a szemantikai, hanem az akusztikai hatásra való törekvés érvényesül (Plangár Csöpi, Fáró Lajos, missz Ramóna); – a verselés a címben jelölt műfajnak megfelelően ütemhangsúlyos: 11 szótagos, három ütemű, 4//4//3 osztású sorok; az áthajlások az elbeszélő verselési képességének korlátozott voltát jelzik ironikusan.
11
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Képzelje el, hogy a diákok által gyűjtött képekből és szövegekből kiállítás készül az iskolában Szerelem a reneszánsztól a 20. századig címmel. A kiállítás megnyitójára hasonlítsa össze Balassi Bálint Hogy Júliára talála, így köszöne néki és Ady Endre Héja-nász az avaron című költeményét. Az összehasonlításban összpontosítson arra, milyen szerelemfelfogást tükröz a két költemény és milyen poétikai eszköztárral. (Terjedelem max. 4 oldal) Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne néki az török „Gerekmez bu dünya sensiz” nótájára Ez világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem!
Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye!
Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled Isten áldomása.
Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem!
Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, Gyönyörű szép kis violám, Élj sokáig, szép Juliám!
Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin õ csak elmosolyodék.
Ady Endre: Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Õszbe, Vijjogva, sírva, kergetõzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Õszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az õszi avaron.
12
Tartalmi elemek közös és eltérő vonások: – mindkét alkotás egy megkomponált versgyűjtemény része; szerelmi ciklus darabja; -a szerelmi érzés mindkét alkotásban a beszélő meghatározó érzelmi élménye; – mindkettőben megjelennek a szerelem gesztusai (pl. hódolás, epekedés, könyörgés; harc, megrendülés) – alaphelyzete: a férfi-nő viszony; két eltérő élethelyzetben jeleníti meg a férfi-nő viszonyt (epekedés – szerelmi harc); a szerelem „reménytelen” volta; – képalkotási jellemzők: Balassi versében az udvari költészet „toposzai”, a korszak költői hagyományának megfelelően a trubadúr-lírához kötőtő szerelmi mitológia képei; Ady művének képalkotását a szimbólumok uralják; – Balassi verse humanista bókvers; az „epekedő” szerelmes egy 20. századi férfi-nő szerephez képest archaikus szerelemkép; -Balassi verse két részből szerveződik: 1-5. versszak: köszöntés, utolsó: életképszerű verszárlat, melyben a „válaszról” kapunk képet. Szóképek, metaforák sora: a kedves semmilyen tulajdonsága (külső vagy belső) nem kerül a versbe, csak a beszélő lelkiállapota, érzelmei. A szerelmi költészet megszokott kifejezései (virágok, szívem stb.). Lovagi költészet toposza: az epekedő költő és a hideg, közömbös asszony (utolsó sor). -Ady verse szemben áll a szerelmi költészet klasszikus formáival, jellemző: disszonancia, mozgalmasság, gyorsuló mozgás. A szerelmespár jelképe a héjapár, az ősz, az elmúlás, a halál jelképe. A szerelem nem epekedés vagy boldogság, hanem végzetszerű, megrendítő élmény, a halál előzménye. A szerelmesek egymáshoz való viszonya a harc.
13
