Magyar népi építészet. Településformák

Magyar népi építészet

Településformák

●

Településszerkezet: ●

A falvak kicsik

●

A veremház kialakítása –

A földművelés változásai ●

Kétféle rendszer alakul ki: ●

●

Hegy és dombvidéki: –

Nyomások

–

sarló alkalmazása tovább marad fenn

–

Kaszával rávágás

–

a gabona kévébe kötése, keresztbe rakása

–

csépeletlen gabona tárolása csűrben

–

szemnyerés csépléssel

Alföldi: –

Kaszás aratás, rendre vágás

–

Kötetlen gabonakezelés

–

Tárolás szérűn, asztagokban

–

Szemnyerés nyomtatással

–

Gabonatárolás vermekben

Új növények

●

Kapás növények: ●

nagy kézimunka igény

Települések az újkorban ●

A település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11). Más szóval a településnek három elengedhetetlenül fontos eleme, kritériuma van: ●

az ember vagy embercsoport,

●

a lakóhely,

●

munkahely.

●

Bármelyik hiányzik is a három közül, nem beszélhetünk élő településről.

●

Csoportosítás: ●

Csoportos (osztott, osztatlan)

●

Átmeneti

●

Szórvány

●

Osztott települések lakótelek és gazdaság elkülönül ●

●

●

Átány Heves m.

szálláskertes (belterületi osztottság) korai tartozéktanyás (összhatárbeli osztottság) átmeneti tartozéktelepülések

●

Szálláskertes település: (kétbeltelkes, vagy kertes település néven is ismert) ●

●

Jellemzői: –

mezőgazdasági üzemhely

–

a férfiak „birodalma” „klubház”, döntéshozó hely

–

formailag szabályos kör forma, ami a környezet miatt torzulhat.

Szálláskertes településtípusok: –

istállós-nyíltszérűs szálláskertek (Alföld)

–

pajtás-istállóspajtás vagy más néven csűrös-istállóscsűrös szálláskertek. (Alföldet szegélyező tájak – Dunántúl, Felföld, Erdély)

Szeremle

●

A pajtás-, istállóspajtás szálláskerteknek típusai: ●

●

●

pajta vagy csűr –

gabona- és takarmánytárolás

–

istálló a lakótelken

pajta és istálló egyaránt

Átmeneti tartozéktelepülések ●

Külső határ szállásai –

Török kori pusztásodás: A települések határaikat elpusztult szomszédos helységek határának megszerzsével igyekeztek növelni. Külső határ ● távolság, vízrajzi viszonyok kedvezőtlensége ● gazdasági telephelyek a szántó, kaszáló közelében. SZÉTSZÓRTAN. (kalocsai szállások) ahol úrbéri, vagy határhasználati okból ezt nem lehetett, a földektől elkülönített telkeken, CSOPORTOKBAN hozták létre ezeket. (nyíregyházi bokortanyák) ●

–

●

Ártéri (réti és erdei) szállások

●

Borospincék és présházak

●

Tanya ●

1. lakottság és jogviszony szerint: –

–

●

2.

tartozék tanya ● csak ideiglenesen lakott ● „cselédes tanya” ● állandóan lakott tanya farm tanya Állandó probléma a tanya lakottsága Termelés módja szerint:

„mindenes” tanya – monokultúrás tanya 3. Településstruktúra szerint: –

●

– – –

„klasszikus” tanya – egymagában, a föld szélén, közepén álló épületegyüttes „sortanya” - dűlőút mentén álló tanyák, faluszerű településképpel „bokortanya” - Nyíregyháza egy helyre csoportosítva, de nem kis falvak

Tanya kialakulásának feltételei: 1. nagy kiterjedésű határ 2. szabadalmas jogállás, előnyös jogviszonyok 3. szabad földhasználat 4. nincs nyomáskényszer

Falutípusok ●

A falu ●

●

●

●

korlátozott önállóságú, többnyire mezőgazdasági jellegű kistelepülés. a falu szó a városi joggal nem rendelkező település egészét jelenti –

a jórészt lakóhely szerepű belterülettel,

–

a munkahely szerepű külterülettel

–

a települést éltető helyi társadalommal együtt

A falu képe –

kevés utca

–

egyszerű szerkezet

–

földszintes házak (Magyarország)

A falutípusokat alapvetően a földrajzi viszonyok és a gazdálkodási módok határozzák meg!

Csoportos települések ●

Halmazfalu ●

●

Fogalma: –

Belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed.

–

Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan alakúak.

–

Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak.

Formái –

Sugaras

–

Rostos

–

Kusza Hajdúböszörmény

Csoportos települések ●

A szalagtelkes falu ●

●

Fogalma –

olyan település, amelynek egymás mellett fekvő keskeny, hosszú, szalag alakú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek

–

így alkotnak egyszeri vagy többszöri sorozatot.

Beépítés jellege –

fésűs

–

Utcavonalas ● Előkertes ● Fűrészfogas ● Szabálytalan páros telkes

–

telepített, tervezett

●

Csoportos települések ●

Orsós falu ●

●

Hollókő

szalagtelkei egy térszerűen kiszélesedő, majd fokozatosan újra elkeskenyedő utcát fognak közre az orsó lehet beépített, vagy beépítetlen

Kisrozvágy

Csoportos települések

●

Útifalu ●

●

Öttevény

Mogyoróska

két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. elágazó, vagy több utcás is lehet

Csoportos települések ●

Nyésta

Patak menti falu (völgyi falu) ●

a beltelkek rendjét a közrefogott patakmeder iránya határozza meg. Újhuta irtvány!

Tornakápolna völgyfői falu!

Teresztenye

Csoportos települések ●

Sorfalu ●

Kupa

egy vagy két sorban fekvő hosszú szalagtelkei az utcától a helység határáig nyúlnak.

Sima

Csoportos települések

●

Teleklábas falu ●

Gyöngytarló

sakktábla alaprajzú, teleklábas faluban a párhuzamos és derékszögű utcák által körülzárt, téglalap alakú telektömbök két-két egymással érintkező teleksorból állnak.

Sóstófalva

Átmeneti formák a csoportos és szórványtelepülések közt ●

Szeres település ●

●

egymástól elhatárolódó, de közigazgatási egységbe tartozó házcsoportokból áll

Major ●

valamely mezőgazdasági nagyüzem gazdasági telephelye

Szórványtelepülések a lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól, telkeik udvaraik között rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. ●

Alföldi farmtanya ●

●

Hegyi tanya ●

●

egyedül álló külterületű telep, családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar.

Ellentétben az alföldi tanyák földfalú, nádtetős épületeivel, a szórvány hegyitanyák épületei fából készültek, tetejüket helyben előállított fazsindellyel fedték és a telephelyekre a már ismertetett baromudvaros telekrendezés a jellemző.

Szőlőhegyi tanya ●

A szőlőhegyi szórványtelepülés, illetve a szőlőhegyi tanya elsősorban a Dunántúl újkori településképét jellemezte.