Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1Kocsis Mihály – 2Tóth Gergely – 3Makó András – 3Rajkai Kálmán 1Pannon Egyetem Georgikon Kar,
Növénytermesztési és Talajtani Tanszék Keszthely 2Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Környezet és Fenntarthatóság Intézet Ispra (Olaszország) 3MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, Talajtani Osztály Budapest
Az AIIR adatbázis Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer BARANYAI, F. – FEKETE, A. – KOVÁCS, I. (1987): A magyarországi tápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 189. p. (ISBN 963-232-294-0)
Agrokémiai Információs Rendszer (AIIR) és adatbázis A NÉBIH Növény, Talaj‐ és Agrárkörnyezet‐védelmi Igazgatóság jogelődje a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja (MÉM NAK) gyűjtötte.
Komplex növénytermesztési és talajtani adattár Az adatállományt a három időszakra osztotta fel a KSH Mezőgazdasági Főosztálya: 1976‐1980 1980‐1985
1986‐1990 Kezdetben mágnesszalagra rögzítették. Az 1990‐es évek elején Dbase‐be konvertálták. A 2000‐es években SPSS SAV adatállományba töltötték. 3
Új talajerő‐gazdálkodási rendszer létrehozása • 1976. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály • 1976. MÉM határozat: az „Új talajerő‐ gazdálkodási rendszer”‐ről • Minisztertanács 7/1976. (IV.6.) sz. rendelete ‐> MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (NAK) • Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomások (NAK laborok)
Az új talajerő‐gazdálkodási rendszer feladatai • Korszerű és egységes talajtápanyag‐vizsgálati hálózat kiépítése • Talajtápanyag‐vizsgálati eredményeken alapuló szaktanácsadási rendszer kidolgozása • Új táblatörzskönyv (felhasznált agrokemikáliák rögzítése és számítógépes feldolgozása) • Műtrágyák és termésnövelő anyagok egységes engedélyezési rendszerének kialakítása • Műtrágyatárolók építése
Talajvizsgáló laboratóriumok építése • Az első laboratórium (Tanakajd) 1977‐ben • További 14 laboratórium (Debrecen, Moson‐ magyaróvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét, Gödöllő, Szolnok, Miskolc, Hódmezővásárhely, Velence, Szekszárd, Pécs) • Napi 200 minta vizsgálata 14‐16 talajparaméterre • Talajvizsgálatra kötelezett területek 3 évenkénti vizsgálatát írták elő (5/1978. (V.26.) MÉM rendelet)
Az adatfeldolgozási, elemzési és szaktanácsadási rendszer elemei • AIIR (Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer) • Egységes műtrágyázási irányelv és módszertan (MÉM NAK) („Kék könyv” majd „Fehér könyv”) • A mezőgazdaságilag művelt terület 60 %‐án használták • A szaktanácsadás javítása érdekében az adatbázist később folyamatosan bővítették
Talajtápanyag‐vizsgálatok: I. Talajmintavétel 1. Mintavevő eszközök •
Kézi mintavevők – TVG1: 0‐25 cm; 20 leszúrásból ~0,75‐1 kg átlagminta (szántóföldön; rét‐legelő: 0‐10 cm) – TVG3: rétegfúró; 0‐60 cm (0‐20; 20‐40; 40‐60); gyümölcsösök, szőlő, bogyósok, c.répa
•
Gépi mintavevők – Tóth‐féle gépi standard mintavevő (~TVG1) – Tóth‐féle gépi standard mintavevő (~TVG3) – Tárcsás talajmintavevő készülék
Talajtápanyag‐vizsgálatok: II. Mintavételi előírások • A talaj művelhető állapotban legyen • Betakarítás és szerves/műtrágyázás közti időszakban (vagy) őszi/tavaszi alaptrágyázás után 100 nappal • Vetéssel egyben kiadott starter műtrágya után • Szerves trágyázás után 6 hónappal • Gépi mintavétel csak a növények bizonyos fejlettségi állapotáig – egyébként kézi fúróval
Talajtápanyag‐vizsgálatok: II. Mintavételi előírások • NEM MEGENGEDETT MINTÁT VENNI: • • • • • • • •
Táblák szélén 20 m‐es sávban Forgókban Szalma‐ és szénakazlak helyén Műtrágyadepók helyén Trágyaszarvasok helyén Talajjavító anyagdepók helyén Állatok delelőhelyén Frissen szerves‐ vagy műtrágyázott területen
Talajtápanyag‐vizsgálatok: III. Mintavétel gyakorisága • Szántóterületeken 3 évenként (kivéve évelő pillangósok, gyep: előtt vagy után) • Gyümölcs, szőlő: telepítés előtt (tereprendezés után), majd 3 évenként • Cukorrépa talajának nitrát tartalom vizsgálata: évente kétszer
Talajtápanyag‐vizsgálatok: IV. Mintavétel módja • Szántóföldi kultúrák: 12 ha‐onként 2 átlagminta (1‐1 átlagminta az átlók mentén vett 20‐20 db mintából ~ 0,75 kg); 0‐25 cm • < 3 ha talajfoltok külön mintákba szedése • < 12% lejtő: a lejtőszakaszok külön átlagmintába szedése • Gyümölcs/szőlő ültetvények: 6 ha‐onként két átlagminta (gyümölcs: 0‐20; 20‐40; 40‐60 cm) (bogyós: 0‐20, 20‐40 cm) (szőlő: 0‐30; 30‐60 cm); alaptrágyázáshoz vagy fenntartó trágyázáshoz
Talajtápanyag‐vizsgálatok szabványai • MSZ‐08 0205‐78: A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata • MSZ‐08 0202‐77: Telepszíni mintavétel mezőgazdasági célú talajvizsgálatokhoz • MSZ‐08 0203‐78: Talajszelvény kijelölése, feltárása és leírása talajtérkép készítéséhez • MSZ‐08 0206/1 v. 2‐78: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. A talajminta előkészítése • 631.423.3. MSZ‐08 0450‐80; 0451‐80; 0452‐80; 0453‐80; 0454‐80; 0455‐80; 0456‐80: Mg; Cu; Zn; Mn; szervesszén; nirit; nitrát; AL‐K2O; AL‐Na; AL‐P2O5; AL‐ SO42‐
• kb. 300.000 rekord • táblaszintű adatok • a felső művelt réteg adatai AIIR
• 1984-1990 évek adatai • összes termesztett növényre • táblaazonosítók és táblaadatok • meteorológiai körzet • talaj típus és altípus • talaj alapvizsgálatok • talaj tápelem adatok • növénytermesztési adatok és • termés adatok
AIIR – SPSS statisztikai program adatfájlba töltése
AIIR adatok SPSS .sav fájl formátuma
Az AIIR adatok Hét év (1984‐1990) mezőgazdasági adatai; 4 millió hektár mezőgazdasági területé és 7 művelési ágé (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület); 19 megye 80 000 mezőgazdasági tábla vagy résztáblája (parcella) talajjellemző adatai; A művelt (0‐25 cm‐es) talajréteg jellemzők: • Alapvizsgálati adatok: Arany‐féle kötöttség (KA), humusz [%], pHKCl, CaCO3 [%], vízben oldható össze só [%]; • Tápanyag adatok: NO2‐ [ppm], NO3‐[ppm], AL‐P2O5 [ppm], AL‐K2O[ppm]; • Elem és ion adatok: Mg [ppm], Na [ppm], Zn [ppm], Cu [ppm], Mn [ppm], SO42‐ [ppm]; 196 növénykultúra (faj, fajta) terméshozam és elővetemény idősoros adata; tábla mű‐ és szerves‐trágya adagok. 17
