Magyar Külpolitika I. félév

Magyar Külpolitika 2006-2007. I. félév

1. EA Magyarország külpolitikája a 20. században (5 pontos összefoglalás☺) 1. A magyar külpol az O-M Mon.ban: • Érdekérvényesítés, nemzetiségi összetétel • A térség társnemzeti pozíciójából a leggyengébb, legkiszolgáltatottabb, ám jogilag független országa lett. • A társnemzeti pozíció nagy értéket jelentett, de számos problémával volt terhes. • A Monarchia akkori mutatói – gazdasági erő, az infrastruktúra, a politikai intézményrendszer fejlettsége – aggasztóak voltak az eu-i hatalmi egyensúlyban vitt szerepének megőrizhetősége tekintetében • Mo. része az eu-i döntéshozásnak 1.1. Társnemzeti viszony (osztrák és magyar nemzetre vonatkozik). • Szavára odafigyeltek. Egy nagyhatalom része, ez a viszony pozitív • A főváros Bécs, más nagyhatalmakkal a kapcsolatot a dualista Monarchia nagyköveti szinten ápolta, a misszióvezetők között jelentős számban voltak magyar diplomaták, 800-900 fő dolgozott itt • Közös ktgvetés: 95%hadi, másik kettőre maradék 5% • Nemzetiségi konfliktusok. • 1867 után Mo. sérelmi politikát folytatott, a föderalizmust már nem volt hajlandó elfogadni. Bp. külön külügyi missziókat tartott fenn (pl. Párizs, London), de nem viszonos, nem hivatalos; Szerbiában is m. diplomáciai testület • nem volt osztrák-magyar állampolgárság vagy közös útlevél, pedig kifelé egységesnek látszott • nk-i mércével mérve a Mon. Megelőzte jövedelemben Olaszo-t, Spo-t • 1918 után romló pozíciók, pl. D’Esperey Károlyit megalázza, Brezsnyev visszaküldi Kádár ajándékát, stb. • Gyenge magyar pozíciók: o Szent István-i Mo. széthullása egy leállíthatatlan folyamat o 1910: m. ajkúak: 54,5% o szükséges bukás+antant+nemzetiségiek o volt-e alternatíva? -> Horthynak még volt társadalmi bázisa, Kádárnak már az sem 1.2. Milyen esélyei voltak a magyar külpolitikának arra, hogy a Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én ne ezt a szörnyű dokumentumot kelljen aláírni? • Század elején még volt esélye, 1920-ban már nem; kényszerpálya, mert nacionalizmusok az anyanemzetek egységesülésének irányába hatottak. • 6% német kisebbség, hatalmas kisantant erők • Károlyi naiv az antanttal szemben, Kun Béla nem a revízió bajnoka 1.3. A dualista Monarchia külügyi szolgálata színvonalas apparátussal dolgozott, az utódállamokban szívesen látott szereplői voltak a nemzeti külügyi szolgálatoknak. • Szupranacionális szemlélet. Tarka színezet, tolerancia, utódállamok ezt átvették • Egészében jó eszköze volt a Monarchiának.

1

2. Horthy Miklós külpolitikája • új államok jöttek létre, Cseho. Eu-i középhatalom lett, de az önálló Szt. István-i Mo. megszűnt, Osztrák Köztársaság, délszláv állam: Szerb-Horvát-Szlovén királyság, 1929-től Jugoszlávia 2.1. Horthy Miklós külpolitikája – semmiféle dinasztizmus, motorja: a magyar nacionalizmus volt. Ennek lökettérfogata harmada volt a korábbinak, s az ellenerők közben megháromszorozódtak. 6% német kisebbség. 15-20-szor nagyobb kisantant erők. • Terület kb. 2/3-ra csökkent, de ellenőrök megháromszorozódtak • 1940-45.: külpol. Csapdahelyzetbe kerül, nincs manőverezési lehetőség • kiugrási akció: 1944. szeptember: nagykövet Moszkvába, fegyverszüneti megállapodásra, de nem sikerült 2.2. Milyen esélyei voltak a magyar külpolitikának arra, hogy Párizsban 1947. február 10én ne a lényegében a trianonit megismétlő okmányt kelljen aláírni? • Így akarta a végzet. • Délszláv megegyezést nyugatiak nem akarták 2.3. 1918 őszén a semmiből kellett az önálló magyar külügyi szolgálatot megteremteni. Nagy segítség volt a közös szolgálatban foglalkoztatottak átvétele. A második világháború örvénye. Végül 1944 szeptemberben Horthy Moszkvába küldi megbízottait, az előzetes fegyverszüneti megállapodásra a Dísz tér teljes kizárásával kerül sor. 3. 1945-1956 3.1. 1945 bizonyos értelemben 0. év, de sok értelemben a korábbi folytatása. A szovjet zónán belül Magyarországnak sokáig nem volt külpolitikája. Szovjetizálás, az önálló külpolitika vége szakadt 1947-ben. Öntudat és szervilizmus a Marshall-terv idején. 3.2. 1947. évi párizsi békeszerződés után milyen esélyei voltak az országnak arra, hogy valamiféle önálló külpolitikát vihessen, illetve 1956 forradalmának kedvezőbb konstellációt teremtsen? A párizsi békeszerződés aláírása egybeesik az ország szovjetizálásával. • Egy ilyen felkelés=bukás • Charles Ghati: ha Nagy Imre nem radikalizálódott volna, akkor lehet, hogynem lett volna orosz beavatkozás 3.3. A Horthysta külügyi szolgálat sem akart kimaradni a háború utáni újrakezdésből, de 1947 egyértelművé tette az új berendezkedést. Emigráció. Tisztogatás a külügyben is 4. 1956-1989/90 között 4.1. Hasonló szakasz, mint Horthy Miklósé, sok hasonlóságot is kimutathatunk. Mindkét esetben az ország tekintélye mélyen a „szokásos” alá esett. Elszigeteltség. Kádár János deficite nagyobb. Horthynak volt társadalmi bázisa és katonai-belpolitikai hatalma. • Tranzíciós gazdaságok • Rendszerváltás soha nem ér véget 4.2. Milyen esélye volt az országnak arra, hogy 1956 vesztes forradalma után komolyabb és önálló külpolitikát folytasson? Reális lehetőség nem kínálkozott, mint ahogy a Horthy rendszer idején sem. Kitörési lehetőségek: • Környező magyarság ügyének felkarolása, szomszédságpolitika (román-magyar kapcsolat, de kudarc • Modernizáció, de ’72-ben leállt, ’68-nak nem volt sikeres íve (bár nem vonták vissza, mindenkinek egy kicsit engedtek) 4.3. A politikai hűség és szakszerűség ellentmondása. A nyelvtudás csak lassan lett

2

általános. Péter János 1961-1973 közötti külügyminisztersége idején személyzeti munkában – eredmények. 5. Új nemzetközi körülmények 1989 után 5.1. Új nemzetközi körülmények 1989 után. SZU felbomlása: ’91. dec. 7-8. A Varsói Szerződés 1991. február, július 1-én, mint politikai intézmény szűnt meg. A KGST pedig június 28. 1993. január1 Csehszlovákia felbomlása, a délszláv állam 1991-1995. 1992. január 1 – Európai közösség Unióvá érett. Változás: Nyugati szálak, NATO és EU tagság. Életszínvonal csökkenés. 1995 Bokros csomag 5.2. Milyen esélyei voltak országunknak arra, hogy 1989 után a bejártnál kedvezőbb pályát fusson be, a rendszerváltás keservei kevéssé nyomasszák a lakosság, a társadalom nagy részét? Történelmi távlatok, jelen feladatai. Szomszédsági regionális politika. Mai biztonságpolitikai kihívások. 5.3. Milyen volt az elmúlt évtized külügyi szolgálatának összetétele, azt lehet megfogalmazni, hogy a nemzet alapvetőérdeke olyan külügyi szolgálat birtoklása, amely pártok felett álló képződmény és nincs a kormányváltásoknak kiszolgáltatva, figyelembe veszi a mintegy másfél évszázados tapasztalatokat és tanulságokat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1. A külpolitika stratégiai dilemmái Gustav Kálnoky gróf közös külügyminiszter hosszú emlékirata (1988.): • a külpolitikai döntések szabadsága a belső hatalom (társadalmi erő) erejének függvénye. • A nemzeti és az állami érdek lehetséges diszharmóniája. • A Monarchia tizenegy nemzete számára nem állott fenn az érdekeknek ez az objektív egybeesése, a nemzet és állam kapcsolata szubjektív tényező: a belátás és a tapasztalat függvénye volt • Multikulturalitás, de anyaországba gravitálás • 1913: Mon. lakossága 50 millió, ebből 40% o-m, 10% cseh 2. A hatalmi állás devalválódása - A hatalmi állás modern mutatói nem alakultak kedvezően Kedvezőtlen geopolitikai helyzet • Eu. perifériáján • 11 nemzetből csak 5 élt etnikai állományának egészével a birodalom határain belül: m, cseh, szlovák, szlovén, horvát • A többiek: az osztrák-németek, a lengyelek, az ukránok, a románok, a szerbek és olaszok a környező nemzeti államok, illetve soknemzetiségű birodalmak etnikai közösségéhez tartoztak. • A határok kompakt etnikai egységeket vágtak ketté, méghozzá úgy, hogy az etnikai állomány nagyobbik része a határokon kívülre esett. 3. A külpolitikai feltételek mérlegelése, az oroszellenes pálya (gondolat Andrássytól származott), Andrássy szerint az oroszoktól való félelem tartja össze a Monarchiát, veszélyeztetettség-tudat, bástya-szerep 3.1. A terjeszkedési politika igenlése, pl. dalmát területeken (külügymin: ’67-től szász szárm. Beusth, ’71-től Andrássy) 3.2. A külpolitika nemzeti orientációjának változatai • M-ok oroszellenessége, birodalmi=nemzeti érdek, veszélyeztetettség

3

• • • • • • • • • •

Lengyelek „határidős ausztrofilizmusa” Románok is oroszellenesek, érdekazonosság m-okkal Ukrán-lengyel hasonlóság Cseh germanofóbiás orosz irányultság, de fenntartásokkal Szlovákok messianisztikus oroszvárása Horvátok offenzív balkáni hajlandósága Szlovének német- és orosz-félelme Szerbek törökellenesek Osztrákok németek No. iránti odaadása Olaszok elutasító magatartása

4. A külpolitikai ügyintézés struktúrája és a döntéshozatal mechanizmusa • ’67 után Császári Ház- és Külügyek Minisztériuma lesz a neve az Állami Kancelláriának • 1926-tól a levéltár közös tulajdon: Haus-, Hof- und Staatsarchiv • Orientalische Akademie: diplomataképzés, török, arab nyelvek • Szervezete, belső rendszere 1848 és 1918 között 7x változott • Osztályok: o Politikai o Adminisztratív o Miniszteri kabinet o Segédhivatal (fordítás, rejtjelezés) 5.Az ügyintézés menete, munkastílus, személyi állomány, karrier • Osztályvezetők (Sektionschef) pl. Calice, Kállay Benjámin, Mérei Katerján • A külügyminiszterek munkastílusa: o Andrássy: írásiszony, ez Dóczy Lajosra (sajtóiroda) hárult o Gustav Kálnoky 14 évig, íróasztalminiszter o Berchtold: koncepció és korrekt ügyintézés 6. A szolgálat jellege és társadalmi megbecsültsége 7. A külszolgálat 8. Szuverén jogi alanyiság – független államiság. A viszonosság. A Monarchia mind a 37 tagállamával kapcsolatot tartott fenn a Német Szövetségnek, hasonlóan nemzetközi jogi kuriozitás volt, hogy diplomáciai kapcsolatot tartott fenn az oszmán fennhatóság alatt álló Szerbiával, Montenegróval és Romániával. 1914-ben a Monarchia 33 országgal állt diplomáciai kapcsolatban, de csak tíz fővárosban képviseltette magát nagyköveti szinten. 9. A döntéshozatal mechanizmusa Egyedi volt, eltért a korabeli szabványoktól: pl. iratot először testületek tárgyalják, nem az uralkodó; külügymin. és uralkodó kettőse. Akkor három adaptációs lehetőség kínálkozott: az orosz, a német és az angol. Mindegyikből átvett valamit és mindenféle szabályozás és rendszeresség nélkül három döntéshozatali fórumot is működtetett: a közös külügyminiszter és az uralkodó kettősét, a katonai-politikai konferenciát és végül a közös minisztertanácsot. 10. A magyar érdek érvényesülése a közös külpolitikában 10.1. A Monarchiával szembeni nemzeti magatartásformák, 3-féle minta:

4

1) Azonosulás, intenzív veszélyérzet esetén (m.ok) 2) Tartózkodás, ha nincs nagy veszélyérzet, és nemzeti orientáció kudarca: ekkor birodalmi, dinasztikus érdek érvényesül 3) Szembeszegülés: belső érvényesülés lehetősége, nincs veszély 10.2. Az érdekérvényesítés mérlege • m.ok a föderalizmust nem tartották elfogadhatónak, max. dualizmus • tartalmilag nem kedvező 10.3. Az állampolgárság kérdése • 1879: Tisza Kálmán beterjeszti a képviselőház elé az állampolgárság kérdését, de ellenzéki kritika, mert o-m állampolgárságot akar • elfogadták, de 10 u. elveszthető, külföldi férhez menéssel is • 1948-ig volt érvényben 10.4. Úti okmányok • 19. sz. Eu-ban alig volt szabályozva, nem kellett útlevél, vízum, kiv: Oroszo., Török Bir., Szerbia, Rom. • 1898: első átfogó szabályozás: határátlépési igazolvány egyszeri határátlépésre • I. vh-ig vízum: csak láttamoztatás • 1903. útlevéltv. kb. ’60-ig, addig csak m és o útlevél • I. vh-tól 1 lapos útiokmány, majd képes vh. u., szigorúbb 11. Magyarország az első világháborúban Hadigazdaság A háború gazdasági erőviszonyai: Tartalékok kimerülése Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele A korábbi liberális világkereskedelem széttörése Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt Mozgósított haderő: A-Mo. 14%, No. 20%, Or. 19%, NB 15%, Fro. 13%, USA 6% Veszteségek: 1,1 millió fő, 3,6 mill sebesült, 2 mill hadifogságban 1000 lakosra vetítve Mo-on a legnagyobbak Fedezet: bankjegy- és háborús hadikötvény kibocsátás, jegybanki hitelek -> infláció; adósságállomány Trianon u. csak Mo-t és A-t terhelte Antant hadicélja: Mon. Szláv népeinek felszabadítása IV. Károly (’16-tól ur.) levelezése a kiugrásról, de nem sikerül különbékét kötni, elkésett 1918. október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben: Csehszlovákia 1918. október 28. Német-Ausztria (október 30) Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása) A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az „SzHSz állam” -Jugoszlávia 1929). Kontinuitás –diszkontinuitás, nem utódállamok; padovai békeszez-t a Mon.val írják alá, nem az államokkal 12. Alapkérdések: • Megszűnt a társnemzeti viszony

5

• • • • •

Háború elvesztése, Ormos: „A Mon. Sírját két lapáttal ássák”: titkos szerződések (londoni, bukaresti), nemzeti mozgalmak támogatása ’48-ban megmentették a Mon-t, de most nem gazd-i és kat-i kimerülés (9 mill. katona, 50 mill lakosság), Mo. veszítette a legtöbb katonát Orosz Bir. kiválik a diplomáciai rendszerből, orosz forradalom 80 mrd dollárba kerül a háború

13. A Mon. felbomlása Centripetális és centrifugális erők, 4 új állam jött létre (Romsics) • Ausztria • Magyarország • Csehszlovákia • Jugoszlávia Magyarázatok: • Kisállami szerkezet • Átrendeződés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek • Nagyhatalmak jóváhagyták, amit a kettős mon népei végrehajtottak • Cél: területek szerzése Gazdasági szempontból is feldarabolás: dissolutio (belülről) Kívülről történő feldarabolás: dismembratio • Államutódlás fajtái: feldarabolás, területi átadás, önállósulás, stb.

2. EA Padovától Trianonig – önálló államiság, kísérletek a nemzetközi politikában való részvételre, a békeszerződés előkészítése 1. Összeomlás és illeszkedési kísérletek: a magyar külpol. 1918-ban • katonák százezrei érkeztek haza • ellátási és termelési gondok, feketeker, naturálgazdálk • zavarok a közlekedésben, agrárpolitikában, pol-i csőd fenyegetése, földkérdésben halogató pol., gazd-i csőd • 1. Károlyi (Magyar Nemzeti Tanács): őszirózsás forr. (okt. 31-én győzött a forr, amikor Károlyit min.elnökké nevezték ki, cél a demokrácia) és lánchídi csata gyengítette pozícióinkat a tárgyalásokon, ráadásul Károlyi vakon bízott a wilsoni elvekben, a hadsereg leszerelésével pedig az ország katonai erő nélkül maradt • Magyarországon 1918. október 25-től váltak megállapíthatatlanná a folyamatok. Ezek végső soron a magyar katonai erő megszűnéséhez vezettek. E napon a Nemzeti Tanács mellett megalakult a Katonatanács is Csernyák Imre egykori százados vezetésével, zömmel alacsony rendfokozatú tartalékos tisztekből, akik a fegyveres felkelést akarták előkészíteni. November 1-én a HM átalakult a Magyar Hadügyminisztériummá, s új minisztere elrendelte a fegyverletételt. Linder Béla vezérkari ezredes leváltása, mivel ellenezte a csehek támadása utáni leszerelési tilalmat. Utóda megkezdte az új hadsereg felállítását. • November 3-án Páduában az OMM-val kötött fegyverszüneti egyezménynek megfelelően befejeződtek a harccselekmények. Az alakulatok zöme megkezdte a frontról való elvonulást. Közben kiderült, hogy a Franchet d’Esperay tábornok által

6

•

• • • •

vezényelt balkáni antanthadsereg is tovább nyomul észak felé, mivel nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek a páduai fegyverszünetet. Ez ugyanis nem tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy Magyarországnak milyen területeket kell kiürítenie a balkáni harcvonalon, milyen kötelezettségeket kell teljesítenie Romániával és Csehszlovákiával szemben. A ’18. nov. 3-i padovai fegyverszünet mellett Mo. maga akart fegyverszünetet kötni, mindezek megbeszélésre Károlyi maga vezetett delegációt Belgrádba. Franciák számolnak Mo.gal, tárgyaltak a m küldöttséggel. A francia tábornoknál tett látogatás eredménye volt a belgrádi katonai egyezmény, melyet Linder (akkor már mint tárca nélküli miniszter) írt alá november 13-án, s amelynek 18 pontja igen súlyos feltételeket fogalmazott meg: Fro. biztosítani akarta a szerb előrenyomulást fr segítséggel. Románok, szerbek területeket kaptak (új határ a Maros vonala, Szigetvár, Barcs, Pécs is szerb megszállás alá került), de Mo-nak is maradt Erdény és K-Mo egy része, É-Mo. „Rend-klauzura”: megszállt ter-eken m fennhatóság maradt, de ezt később visszavonták ’18. nov. 16.: első m köztársaság Károlyi-kormány számos gazdasági nehézséggel küzd Csehszl. Eu egyik legjelentősebb állama lett po-gazd.ilag, de nem homogénebb, sok német és magyar 2. Kun Béla: másik irányvonal a proletárdiktatúra, melynek létrejöttét márciusban széles körű rokonszenv övezte. A békés hatalomátvétel mindenkit meglepett. Károlyiékat éppúgy mint a kommunistákat. Szovjet-orosz orientáció, szocializálás, általános munkakötelezettség, de vásárlóerőhiány, nincs árutermelés.

2. A tanácsköztársaság külpolitikája • Az 1919. március 21-én megalakult kormány, amely a Forradalmi Kormányzótanács nevet vette fel, az országot Tanácsköztársasággá nyilvánította. Március 22-én megjelent “Mindenkihez!” című kiáltványa a kommunisták programját tartalmazta. A legtöbb hatalom azonban Kun Béla külügyi népbiztos kezében összpontosult. Személyén keresztül már kezdettől fogva döntő pozícióhoz jutottak a SzovjetOroszországból hazatért magyar kommunisták (Cserny József, Karikás Frigyes, Münnich Ferenc stb.). Az új hatalom létét a világforradalom megvalósítására és a szoros szovjet–orosz kapcsolatra alapozta. A kezdeti támogatottságot jelezte, hogy Moszkva mellett Bécs is elismerte a Tanácsköztársaságot és a régi külügyi apparátus március 21. után még hónapokig szolgálta a tanácskormányt. Az új államhatalmi intézmények a tanácsrendszer és az április 3-án kihirdetett ideiglenes alkotmány alapján jöttek létre. Államrend biztosítása: Vörös Őrség és a Belügyi Népbiztossághoz tartozó Lenin-fiúk. • Kun Béla március 24-i, a négy nagyhatalom vezetőjéhez címzett jegyzékében kinyilvánította ugyan a Tanácsköztársaság békés szándékait és elismerte a belgrádi katonai egyezmény érvényességét, a március 20-i Vix-jegyzéket (30-50 km-es semleges övezet létrehozása a román és m haderő között, Mo vonja vissza csapatait majdnem a Tiszáig, demarkációs vonal: Szatmárnémeti-Debrecen-Szeged) azonban elutasította. • A budapesti helyzet alaposabb felmérése érdekében 1919. április 4-én Jan Christian Smuts angol tábornok, dél-afrikai politikus vezetésével antantbizottság érkezett Budapestre, ahol többször is találkozott a Kun Béla vezette magyar delegációval. A román egységek a belgrádi egyezményben előírt vonalon maradnak, a semleges zónában magyar közigazgatás lesz, Szeged és Arad magyar fennhatóság alá kerül, ezért csak annyiban maradtak, hogy Smuts a magyar álláspontot a békekonferencia elé 7

• •

terjeszti. Smuts jelentésében támogatta a módosító javaslatokat és ellenezte a katonai beavatkozást. Miután a békekonferencián a történelmi Magyarország elcsatolandó területeinek nagyságáról és hovatartozásáról már döntöttek, Franciaország Duna menti szövetségeseire bízta az ország elleni katonai beavatkozást, a román és a cseh intervenció szabad utat kapott. Ennek megfelelően 1919. április 16-án a román, április 27-én a csehszlovák hadsereg lendült támadásba. Utóbbi május elsejére elérte a Salgótarján–Miskolc–Sátoraljaújhely vonalát. A román haderők május 1-jén Máramarosnál összeköttetést létesítettek a csehszlovákokkal és még ugyanaznap elérték a Tisza vonalát. A jugoszláv haderő csupán azért elégedett meg Makó és Hódmezővásárhely elfoglalásával, mert erőiket a Romániával, a Bánát megosztása körül zajló konfliktusra tartogatták. A március végétől szerveződő Vörös Hadsereg sehol sem tudott komolyabb ellenállást kifejteni. Az átszervezett Vörös Hadsereg északi hadjárata során június 10-re felszabadította a csehszlovák hadsereg által elfoglalt felvidéki magyar városokat, Bártfáig jutott. ’19. tavaszán a Tízek Tanácsa (5 nagyhatalom) kettéválik, Külügymin.ek Tanácsa és Legfelsőbb Tanács (Fro., NB, USA, Japánt kirekesztik), nem fogadták el a Tanácsköztársaságot, nem legitim a hatalmogyak, nem volt dem választás Clemanceau 1. jegyzéke: m csapatok visszavonása, 2. jegyzék: Duna vonaláig, 3. jegyzék: Foch marsall ultimátuma, ki kell üríteni Szlovákiát. Napjainkig tartó vitát kavart az, hogy a Forradalmi Kormányzótanács miért fogadta el a Georges Clemenceau által aláírt jegyzéket, miután a Vörös Hadsereg visszavonását nem követte a román csapatok kivonulása. Ellenkezőleg, a későbbiekben a fővárost is elfoglalták, és köztudott, hogy csak 1919 novemberében hagyták el az országot.

3. Önálló magyar külügyi igazgatás: • Alapja: 1918. V. néptörvény. • 200 fős személyi állomány, Svájc nem ismerte el Mo.ot, de Berlin igen, önálló képvseletünk volt ott is, Bécsben is. Harrer Ferenc: modern külügy megszerv, Kun B-nak már kiépített hálózat Mo ezentúl a külügyeit önállóan intézi M. Külügyi Társaságban Gratz Gusztáv, Teleki Pál, később vezetője Klebelsberg • A magyar külügyminisztérium szervezeti felépítése 1919 decemberére alakult ki, amely az elkövetkező negyedszázadban ugyan nem kevés változást él meg, osztályokra építkező, fontos részlegeket állandóan megtartó szerkezete azonban változatlan. Az egyik legfontosabb eleme a politikai osztály, feladata: o vezetője mindenkor a minisztérium kulcsfigurája o külképviseletek munkájának összehangolása o a követségekről beérkező jelentések elemzése, szintetizálásukkal a politikai helyzetkép megrajzolása o ennek birtokában a külpolitikai vonal külképviseletek felé történő megfogalmazása, érvényesítésében való közreműködés • Miniszter kabinetje: titkári szolg, kül- és belpol ügyek figyelemmel kísérése, előterjesztése • Sajtóosztály: híranyag gyűjtése • Mindenkor kulcsfontosságú az elnöki osztály, amely főképpen az alkalmazottak személyi dolgait intézte. Bizonyos értelemben a mai humánpolitikai osztályok megfelelője ez volt. Fontosságát jelzi, hogy ide került minden ügy, mely nem tartozik más osztályokba. 4. A trianoni békeszerződés előkészítése 8

•

•

•

1919 nyarán-őszén Magyarországon három, változó súlyú hatalmi tényezőt különböztethetünk meg: o A megszálló román hadsereget, o A Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereget, o Az ellenforradalmi politikai hatalmat formálisan gyakorló kormányt: szegedi ellenkormány – Károlyi, benne Horthy, Teleki, Gömbös; majd Kun Béla a román bevonulás u elhagyta az o-ot, szakszervezeti korm alakult Peidl Gyula vezetésével, majd katonai puccs: Friedrich István kormánya román felügyelet alatt. Ez rendszerváltás, Mo.on a 20. sz.ban 8 r.váltás volt. További erők: TESZ – Társadalmi Egyesületek Szövetsége, MOVE – Magyar Országos Véderő Egyesület, ABC – Antibolsevista Comité (Bethlen vezetésével) Mo-nak így nem volt nki jogalanyisága, a békekonf a Friedrich-kabinetet nem ismerte el. Ahhoz, hogy az antanthatalmak békét köthessenek Magyarországgal, meg kellett teremteni az önálló államiság alapvető attribútumait: végrehajtó hatalom, közig. és államig. szervei, hadsereg, államfő. Ezek létrejöttéhez, mint kiderült, a békekonferencia közvetlen beavatkozására volt szükség: A békekonferencia a román csapatok kivonásának és a számára elfogadható koalíciós kormány létrehozásának feladatával egy Clerk nevű angol diplomatát bízott meg, aki 1919 októberében érkezett Budapestre. Clerk H.ban bízik, aki feladja a katonai dikt lehetősőgét ’19. nov. 16: Horthy bevonul Bp-re a Nemzeti Hadsereg élén, 24-én megalakul Huszár Károly nemzeti egységkormánya, melyben vmennyi jelentős pol-i irányzat benne van. Ezt a kormányt már elismerte a békekonf

5. A magyar állam elismerése • Az antant által elismert koalíciós kormány létrejötte, a népképviseleten alapuló törvényhozás összehívása, a törvényes államfő megválasztása után - az új Magyarország nemzetközi elismertetése: az átmeneti állapotokat lezáró békeszerződés aláírására. • Magyar békeküldöttség: 1920. jan. 5. Apponyi vezetésével, tagja Bethlen István, Poparics Sándor Jegybank-elnök, Zoltán Béla, Lers Vilmos és Teleki Pál is (carte rouge: vörös térkép: hűen tükrözte a nemzetiségi viszonyokat), de: nem vették figyelembe nagyhatalmak már döntöttek. • 1920. I. néptv: Horthy kormányzó lett, Mo. király nélüli alkotmányos királyság; Horthy Simonyi-Szemadam Sándort nevezte ki min.elnöknek, aki aláírta a 1920. jún. 4-én a versailles-i Trianon kastélyban a magyar békeszterződést. • Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék átrajzolták Közép-, Kelet- és Délkelet- Európa politikai térképét, A még Mo-nál is kisebb, 73e km2. • A békeszerződés jogilag is visszaállította az ország évszázadok óta hiányzó függetlenségét, visszaállította a Magyar Királyság megszilárdításának nki feltételeit – ez volt jószerivel az egyetlen pozitívuma –, ám azt egyidejűleg erősen csonkította. • Katonai Ellenőrző Bizottság Budapesten • 1920. jún: Horthy Teleki Pát kérte fel kormányzásra: jogrend, fehérterror felszámolása, numerus clausus (egyetemi hallgatók max. 6%-a lehet zsidó), Nagyatádi-féle földreform 6. Trianon gazdasági hatása • 14 részből álló szerződés • terület és népesség drasztikus változása, Magyar Királyság területe (Ho. nélkül) 282e km2-ről 93e km2-re csökkent, lakosság 18,2 mill.ról 7,6 mill.ra, m.ok egyharmada

9

• • • • •

• • • • • • • •

kisebbség lett, határok ügye Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben Kisebbségvédelmi előírások, de nacionalizmus: az elszakított magyarság korlátozott jogú állampolgárrá vált szülőföldjén, iskolák, nemzeti intézmények elsorvasztása Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság, max 35e fős hadsereg, vezérkar nélkül Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926 szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak. Vagyonvesztés. Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését, az egykori adósságállomány átvállalását, szerződések érvényességét, jogfolytonosságát, levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását, a magánszemélyek szerzett jogainak védelmét Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat – döntőbírói tevékenység Településszerkezet, infrastruktúra megváltozása Gazdasági ágazatok új helyzete, eddigi gazdasági kapcsolatok megszakadása Népsűrűség Városiasodás Kereskedelem – piac, nyersanyag Vízrajz, földrajzi helyzet Külkereskedelem új helyze

3. EA. A magyar külpolitika feladatai a 20-as években. Változások és prioritások az önálló magyar külpolitikában. Viták és megoldások. Személyi összetétel, tevékenység a nemzetközi szervezetekben 1. Trianon vitás kérdései • A trianoni békeszerződés különbséget tett az állami és helyhatósági javak között, de nem tisztázta sem az egyházi, sem a közalapítványi vagyonok sorsát. • Nem egészen világosak az uralkodócsalád magánjavaira vonatkozó rendelkezései. Frigyes főherceg egyik Románia elleni perét lehetne példaként említeni, ahol ugyanis az ügyet vegyes döntőbíróság elé vitték. • Hézagosak a szerződésnek az önkormányzati testületek részéről az állami vagyonra fordított összegek levonására vonatkozó rendelkezései is. • Nem szabályozta azt a kérdést sem, hogy mi lesz az egész területükkel átcsatolt önkormányzati testületeknek Magyarországon maradt vagyonával és fordítva. • Nem szabályozta a szerződés azt a kérdést sem, hogy mi történjék azoknak az önkormányzati testületeknek a vagyonával, amelyek területét az új határok megosztották. • Nem szabályozta a szerződés a Magyarország és Ausztria közös tulajdonában lévő és a Magyarország és Ausztria első világháború utáni területén fekvő állami vagyonnak a sorsát sem • A szerződés nem fogalmaz egyértelműen a külföldön lévő közös vagyon sorsát illetően sem. • 1922. szept. 28: Mo bekerül a Népszöv.be, de késleltették, győzteseket azonnal

10

•

fölvették Paleolgue-akció (fr. diplomata, külügyi államtitkár): revízió, fr tőkének nagyobb szerepet akart juttatni (Schneider-csoport, váll.okat fr kézre), de a fr korm bukásával neki is mennie kellett

2. A magyar külpolitika feladatai: a) Közjogi kérdések rendezése b) A függőben lévő határok kérdésének tisztázása c) A gazdasági szanálás, a népszövetségi hitel d) + Kivel tud Mo. jó kapcsolatot létesíteni

a) Közjogi kérdések:

• Király nélküli királyság, csak kormányzó van, közjogi probléma • IV. Károly király 1921-ben lezajló két visszatérési kísérlete • Az első királypuccsra 1921. március 25. és április 5. között került sor. A fegyveres visszatérési kísérlet 1921. október 20. és november 1. között volt. A királyhoz csatlakozott csapatok és a Horthyhoz hű alakulatok közötti csatára Budaörsnél október 23-án került sor (Horthy-rendszer kezdete). Ebben a királypártiak vereséget szenvedtek., Habsburg-ház trónfosztása: ’21. nov. 6., de közjogilag erre a kormánynak nem volt hatalma; IV. Károly Madeira szigetére (port. gyarmat), meghalt ’22. ápr. • Az első királypuccs után Telei lemondott, Horthy Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással • 1920. febr. 2: Népszöv állásfogl a Habs.ok trónigénye ellen, nem tűrnék el egy Habsburg uralkodó visszatérését; Rom., Csehszl. és Szerb-Horv-Szlovén Kir. is tiltakozott ellene • Az események előmozdították a kisantant létrejöttét: magyarellenes szöv, Csehszl, Rom., Jugoszl., 1921.

b) Függőben lévő határok kérdése • Általában két területet elválasztó rész, sáv, valamilyen egységet alkotó földsáv széle. Az a terület (ország, földrajzi alakulat), ameddig valamely földrajzi egység, ország (ki)terjed. I. vh többszáz éves határokat metszett el • 93e km2 lett Mo területe, kisantant egy rögöt sem enged, Horthy szerint Rom a ln ellenfél • Kozma Miklós az MTI elnök-vezérigazgatója 1938. szeptember 28-án azt jegyezte be naplójába, hogy a trianoni Magyarország ketrecébe be van zárva 9 millió magyar, három oldalról a kisantant vesz bennünket körbe az Anschluss esetén Németország. Ha visszakapunk nagyobb területeket, tulajdonképpen azt jelenti, hogy valamivel nagyobb ketrecben fog több magyar élni. • Burgenland kérdése, A-nak ígérték • A Baranya-háromszög a belgrádi egyezmény értelmében szerb kat-i megszállás alatt, mindkét helyen önálló államalakulat: Lajta Bánság és Baranya-Baja Szerb Közt.; Horthy: Lajta Bánságot kiürítik, ha D-ről kivonulnak a szerbek, aug.ra rendeződik a kérdés -> velencei megállapodás: Mo kivonja csapatait, cserébe viszont soproni népszavazás: 1. magyar külpo-i siker, civitas fidelissima; de USA és SZU nem fogadta el • ’23. febr.26: burgenlandi egyezmény, mely a burgenlandi tulajdonviszonyokat, károkat rendezi • Egyéb vitás területi kérdések: m-cseh, m-jug határ

11

• •

Vegyes döntőbíróságok foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel Optáns perek: erdélyi m családok magyar állampolgárságot optálnak, elvették vagyonukat, kártérítést akarnak, 1930-ra rendeződtek ezek az ügyek

c) Szanálás, népszövetségi hitel Gazdaságistabilizáció • Az infláció ellen Hegedűs Lóránt szanálási kísérlete belső erőforrásokra 1921 ősz, kudarc. • Bankóprés: kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek • Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése • Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása • 307 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön • 1924 tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: 1927-28 - évi 5 milliós tételekben. • 1924 - az infláció utolsó szakasza • MNB - pénzkibocsátás joga • Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben? • Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése • Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei 3. A külpolitika és apparátusa, a magyar külügyi irányítás • A szanálási program keresztülvitele diplomáciai siker volt, amelynek elérésében az akkortájt már jelentős mértékben kiépült külügyi szolgálatnak is megvolt a maga szerepe. • Munkamódszerében, mentalitásában a magyar külügyi szolgálat továbbra is nagymértékben a bécsi (ballhausplatzi) hagyományokra épít, azt követi. Például 1921ben - és a későbbiekben is jó ideig alapelv maradt, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyeket még nem szabályoztak, a volt közös szolgálat rendeletei az irányadóak. • A magyar külügyi irányításban fontos szerepet töltöttek be a Ballhausplatzon nevelődött diplomaták, a Tanácsköztársaság külügyi szervezeteiben is jelentős volt a szerepük. 1919. július 2-án és 8-án Kun Béla a külügyi népbiztosságból 142 főt bocsátott el. És ebből 46 személy dolgozott az egykori közös minisztériumban. Köztük találjuk a Horthy korszak egy sor későbbi követét. • Teleki Pál, aki első miniszterelnöki periódusában három ízben is a külügyi tárca birtokosa, ma is követendő elveket állított a tisztviselők elé, Ballhausplatzi szellemet idézi, a folytonosságot. Teleki Pál 1921. április 24-i levele a szolgálat vezetőihez, elvárásairól: o Legyenek felelősségérzettől áthatottak, ismereteiket állandóan gyarapítsák o Ami jó volt a közös külügyi szolgálatban és bevált, azt most kamatoztassák, az önálló magyar külpolitika számára.. o Főleg a közgazdasági kérdésekben rendelkezzenek jól kamatoztatható jártassággal, mert ez Magyarország számára elsőrendű, nemzetközi jogi ismeretek, a fiatalokban tudatosítsák, hogy a pályával járó kedvezmények csakis ezen általuk viselt állásukból erednek o semminemű személyes érdek vagy társadalmi kötelezettség nem szoríthatja háttérbe a szolgálat érdekeit. o Kívánatos, hogy a főnökök a fiatalabb beosztottakat társadalmi téren is

12

magukhoz kössék o A hivatalos titkok szigorú megőrzése o Utalva arra, hogy a közvélemény "sokat panaszkodik a hivatalokban tapasztalt kellemetlen bánásmód miatt", leszögezi: tűrhetetlen lenne, ha a külképviseleteket ilyen megszólások jogosan érnék. A külfölddel való érintkezésben "diplomatáinkat a szerénységgel párosult önérzet jellemezze". 4. Külképviseletek • Az első követség Bécsben létesült még az őszirózsás forradalom idején. Berni képviselet. Berlinben 1919 szeptember második felében született meg. Rómában már 1919. november 16-án nyílt magyar képviselet. Varsóban 1919. november 19-én nyílt meg képviselet. A háborúból vesztesen kikerült országnak a békeszerződés aláírása előtt nem sok lehetősége volt a követségek felállítására, hiszen azt sem az antant, sem pedig a későbbi kisantant államok nem fogadták el. Ezért a személyes megbízottaitól várta az elszigeteltség enyhítését. Harrer Ferenc Budapest alpolgármestere szervezte meg a bécsi követséget nagy ambícióval és energiával. Eredmények – egymásrautaltság.1920 derekán Rómában munkához látott a második magyar követség is a pápai állam mellett, Vatikánban. Igencsak megkésve, csupán 1920 szeptemberében tűzték ki a magyar lobogót Párizsban. Az arisztokraták száma és szerepe 1921-ben 7%, míg 1916-ban ez a szám az összes kinevezett állomány 16%- a volt. 1921-1944 között 50 főnemesről volt szó. Teleki Pál 1920/21-ben mint miniszterelnök és háromszor volt a külügyi tárca birtokosa, a külképviseleteknek 1920 áprilisában belső ügyvitelszabályzatot állított össze. Ez mintegy alapelvvé válik a következő esztendőkben. • Alapelv: a külügyi szolgálat akkor tehet a legtöbbet az ország felemelkedéséért, ha a külgazdasági kapcsolatok kiépítésével a leromlott gazdaság talpra állításában segédkezik. • Az első világháború utáni útlevél- és vízumkényszer igen nagy tömegeket vitt a követségekre. • 1920. június 14-én a Nemzetgyűlés XI. számú törvénye. Ebben a forradalmakban szerepet játszott állami alkalmazottak állásának törvényes megfosztásáról intézkedtek. Ezzel egy tervezett nagyarányú létszámcsökkentést hajtottak végre. • Ez az intézkedés a Külügyminisztériumot igen hátrányosan érintette. Összességében: 1930-ban 23 követség, 16 konzulátus működött, a 66 tiszteletbeli konzulátussal igyekeztek a gazdasági igényeket kielégíteni. 5. Döntési folyamatok a magyar külpolitikában, 1919-1941 • Tucatnyi párt létezése – külpolitikai koncepció. Ezek keresztbe metszették egymást. A legerősebb volt a német-olasz orientációt hirdetők tábora. Voltak olyan liberálisok, kik a kisantanttal való megbékélést hirdették, ezek a Párizshoz fűződő viszony fontosságára helyezték a hangsúlyt. • Közjogi szempontból Horthy pozíciója az erős elnöki rendszernek felelt meg. Ez azt jelentette, hogy a külpolitikai döntések meghozatalában komoly lehetőségekkel rendelkezett. Először kalandor politika, utána komoly szava volt az egyes események bekövetkeztében. • A minisztertanács. A miniszterek közül közvetlenül a miniszterelnök és a külügyminiszter gyakorolt befolyást az ország külkapcsolatainak irányvonalára. Harmónia és bukás. • Szélesebb társadalmi akarat is beleszövődött. 13

6. A Magyar Külügyi Társaság 1920. április 18. MTA tanácstermében • A társaság célja: 1. A Népszövetségnél szorgalmazni Magyarország érdekeit, 2. A nemzetek érintkezését előmozdítani, 3. Kapcsolat a hasonló belföldi és külföldi szervezetek között, 4. A külügyi kérdések iránti érdeklődés felkeltése, 5. Folyóiratok, munkák közzététele, 6. Gondoskodás a külügyi ismeretek terjesztésére –iskolákban, 7. A nemzetközi jog ismeretének és tanításának előmozdítása, 8. Nemzetközi kongresszusokon való szereplés előmozdítása. • Külügyi Szemle • Szervezete: elnöki Tanács (elnök: Apponyi Albert, társelnök: Andrássy Gyula, gróf Berzeviczy Albert dr., Csernoch János dr.,Teleki Pál gróf, Wlassich Gyula báró. • Osztályok: o Népszövetségi szakosztály. Elnök: Apponyi Albert, vezetője Horváth Jenő professzor o Nemzetközi jogi osztály. Elnök: Lers Vilmos báró, osztályvezető: Irk Albert dr. o Társadalmi osztály. Elnök: Antal Géza o Közgazdasági osztály. Elnök: Popovics Sándor dr. a jegybank elnöke o Történelmi osztály. Elnök: Klebelberg Kúnó 7. A magyar külügyi szolgálat keletkezése és története 1930-ig 1918. december 13., V. néptörvény rendelkezik az önálló magyar külügyi igazgatásról: Külügyminisztérium, diplomáciai képviseletek, konzuli hivatalok. Károlyi Mihály a miniszterelnöki poszt mellett a külügyi tárca irányítását is saját kezében tartotta. Az ország nehéz gazdasági helyzete miatt a külügyi szolgálat lassan, több visszaeséssel épülhetett csak ki. Az 1929-1933. évi nagy gazdasági válság szorításában a valójában még ki sem épült külképviseleti hálózatot is karcsúsítani kellett.

4. EA. Bethlen István (1921-31) külpolitikája, jellemzői, eredményei. Az aktív külpolitika kezdetei,kapcsolat a környező országokkal és az európai nagyhatalmakkal. 1. Kiútkeresés évei, harc az egyenjogúságért • Folytatta Bethlen külpolitikáját, 1. királypuccs után került hatalomra, lásd: a magyar külpol feladatai, előző ea • Bel- és külpolitika megszilárdítása, küzdelem az önálló m külpolitikáért, alapkérdés: kitörés az elszigeteltségből, 3 lehetsége út: o ’20-as években még Fro felé kacsingat, de ebbe Rom-t is be kellene venni, és lengyel kapcsolat is fontos. Viszont Horthy ’19-es memoranduma szerint Rom a legfőbb ellenség, más irányvonal kell o Ezért másik megoldás a vesztesek összefogása, főleg No.-ra támaszkodva + elégedetlen Olaszo. Olaszok és németek is támogatták a m igényeket, ol.oknak fontos a Duna-medence, m-ol vegyesvállalatok, de Stresemann elutasította a kapcs.ot Mussolinivel; No-ban Bethlen szívesen látott, m mezg termékek

14

•

értékesítése, fől vilgazd válság u. o Vagy: akik nem ismerték el Versailles-t: Szovjet-Or, USA De probléma: vajon No. és Szovjet-Or egymásra talál-e

2. A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének kudarca. • 1922-ben a Genova közeli Rapallóban a legyőzött Németország és a világpolitikától, az európai ügyektől elszigetelt Szovjet- Oroszország mindkét fél számára előnyös megállapodást kötött. A rapallói szellem azonban hatékonynak bizonyult, 1924-1925ben - az Amerikai Egyesült Államok kivételével - az összes nagyhatalom, és velük együtt több kisebb állam is diplomáciai kapcsolatba került Moszkvával. • 1924 szeptemberében Berlinben magyar-szovjet diplomáciai, majd kereskedelmi megállapodást parafáltak. (A magyar külpolitika adottságait higgadtan mérlegelő politikusok - főleg maga a miniszterelnök, valamint a Külügyminisztériumban Kánya Kálmán, aki akkor a külügyminiszter állandó helyettese posztot töltötte be.) o mert Or. nem ismerte el a szerz-t o Or.ban magyar kisebbség is: jószomszédsági pol. o Hatalmas nyersa.piac a m mezg termékeknek • A magyar fél a nyilvánosságra hozást a kormányzó hozzájárulásához kötötte, a szovjet fél pedig három hónapos terminust adott erre és a ratifikálásra. Máig nem lehet tudni, hogy a megállapodást ki szivárogtatta ki, ám tény, hogy az a nemzetközi, majd nyomában még inkább a magyar sajtó szenzációja lett, mert Eu oroszokat még fenntartásokkal kezelte (Or. csak ’36-ban nyert felvételt a Népszövbe, fr biztatásra) • Versailles-i szerz.sel elégedetlen áll.ok érdeke a kapcs: No., Ol., Szovjet-Or, és számolnak Bulg.val, Ausztr.val is; de m belpol: ideológiai alapon az or megáll-t elképzelhetetlennek tartották • Kisantant o.okkal nehéz a kapcs, magas vámokat vezetnek be, ezért Mo. is 30-35%os vámok • Legfontosabb partnerek: A, Csehszl, majd ’27-től No. • Szovjet megáll kudarca u. Bethlen Fro és Ang. Felé koncentrált, a népszöv-i hitel miatt 3. Harc a népszövetségi hitelért, konszolidáció • A m gazd.ot szanálni kell, ’21-re csak ez maradt a megoldás, Bethlen ln sikere • Kállay Tibor pénzügyminiszteri kinevezése – 1921 dec. 3. • Népszöv pü-i bizottsága: ’23 nyara szanálási terv • Mo többször benyújtotta igényét a hitelre, de Fro leszavazta a kisantant miatt • ’23 decemberében érkezik a népszöv-i delegáció, szanálás: ’24. ápr – ’26. jan. o meg kell állítani a korona inflálódását o független Jegybank kell, ’22. o-m bankot ketté kell választani, márc.ra sikerül, Popovics Sándor m Jegybank elnöke o Mo.nak újjáépítési kölcsönt kell adni o ktgvetési egyensúly (’25-re áll helyre) o népszöv-i főbiztos a folyamatok ellenőrzésére o garantálni kell, h a Habsburgok nem térnek vissza, nem lesz ellenségeskedés, a kapott pénzből nem lesz fegyverkezés • A magyar politikai vezetés elképzelései a gazdaság rekonstrukciójára, a béke gazdasági követelményeihez való alkalmazkodásra, a magyar gazdaságnak a nemzetközi gazdasági rendbe való újra beépülésére. o Gazdaság helyreállítása vs revíziós politika: Jellemző az a meggyőződés, hogy

15

• • •

•

•

• •

• •

a gazdaság helyreállítása előfeltétele a sikeres revíziós politikának. o A gazdaság helyreállításában kulcsfontosságú külső erőforrások bevonása, a nemzetközi közegbe való intenzív bekapcsolódás o Végül a gazdasági stabilitást egyértelműen a revíziós törekvések elé helyezik (legalábbis a 20- as évek első felében) Hitelkibocs.ban nagy ang. részvétel, 8 ország adja a tőkét, 7,5-8%-os kamat; kevesebbet és később kaptunk, mint az osztrákok, nálunk fonthoz, nekik dollárhoz kötötték Hegedűs Lóránt 1. pü-i stabilizációs program, ’21. dec.től Kállay Tibor a pü.min. A Bank of England által nyújtott 4 millió fontos előleg. A Népszövetség tervének megvalósításához kb. 3 millió font friss pénzre van szükség (a jegybank alapítása és a bankóprés leállítása érdekében) Az angol politikai erők határozott kérésére a Bank of England megelőlegezi a hiányzó 4 millió fontot. A magyar stabilizáció –Montagu Norman (Ang. Bank elnöke) és Popovics egyezménye a 4 millió fontos előlegről. o A korona alapja a font sterling lesz o Az MNB együttműködik a Bank of England-el, és Angliában csak vele áll kapcsolatban o Amíg nem fizetik vissza az előleget a Bank of England-nek jogában áll bármikor az MNB leszámítolási kamatlábának emelését kérni. Az angol pénzügyi vezetést nem csak a sterlingdeviza-rendszer minél szélesebb kiterjesztésének célja vezérelte a közép-európai stabilizációban való intenzív részvételében. Az angol gazdaság nemzetközi vezető szerepének biztosítása Anglia részéről elválaszthatatlanul egybeforrt Európa gazdasági viszonyainak normalizálásával, a nemzetközi kereskedelem újabb expanziójával, és a szétzilált nemzetközi gazdasági kapcsolatok újrakötésével. ’25. NB visszatér a ’13-as aranyalapra, 1 font=4, 83$, font felértékelődése Mo.nak rossz Siepmann keményen kritizálta a Norman-Popovics egyezményt –különösen 2 pontot o A korona sterlinghez kötése (a font vagy arany (dollár) választásainak eltérő deflációs következményei voltak!!) o Anglia beleszólási joga a magyar kamatpolitikába ’25-26. Mo megkezdi a jóvátétel fizetését, 200 millióból kb 35-öt fizettünk ki, mert ’32. Lausanne Epilógus: a „szanálási válság” avagy „koldusok nem lehetnek válogatósak” – hitel megalázó Mo.nak

4. Kapcsolatkeresés a délszláv állammal • A délszláv államot megszületésétől súlyos társadalmi-politikai ellentétek szabdalták. A konfliktusok egyik leglényegesebb összetevője az volt, hogy a soknemzetiségű, ám túlnyomórészt délszláv lakosságú ország nem népeinek föderációjaként jött létre, hanem politikai berendezkedését a szerb uralkodó osztályok hegemóniája szabta meg. • Sok magyar él itt, cél a jó kapcsolat, de: Ol. és délszláv állam ellentéte • 1926 márciusában a Genfben tartózkodó Bethlen István Momcilo Nincic jugoszláv külügyminiszterrel is tárgyalt, aki késznek mutatkozott különmegállapodásra. Ezután valamikor nyáron Bledben a magyar követ előtt Nincic négyszemközt azt mondta, hogy hajlandó Magyarországgal egy „konciliációs és kölcsönös megnemtámadási szerződést kötni". Ezt Népszöv is preferálja. A magyar Külügyminisztériumban erre nem reflektáltak, konkrét tárgyalások nem folytak, ellenben augusztus 29-én, a

16

• • • •

mohácsi mezőn, a nagy csatavesztés évfordulóján elmondott emlékbeszédében Horthy Miklós kormányzó olyan meleg hangon beszélt a déli szomszédról, amelyet csakis a magyar-jugoszláv közeledés jeleként lehetett értelmezni. (majd ilyen lesz ’29-30. A-val, titkos záradék: ha utódállamokkal szemben követelés, akkor A és Mo együtt lép fel Horthy: támogatni a szeparatista törekvéseket, végső cél: Rom. Lerohanása Ninic végül a kisantant mellett döntött Ol ígérete: átveszi a m termékeket, csak kicsi a piaca

5. Úton az egyenrangúság felé • Mo.nak még mindig nem volt kapcsolata igazi nagyhatalommal • A Nemzetek Szövetségében Anglia 1924 derekán javasolja a katonai ellenőrzés enyhítését, a magyar katonadiplomácia pedig az időszakos, a kisantant államok szerepét kizáró ellenőrzést szorgalmazza. A kedvező döntésre ellenben csak 1927. március 31-i hatállyal került sor. A tárgyalások elhúzódását nem csekély mértékben az motiválta, hogy a frankhamisítási botrány kipattanása ismét azoknak az igazát látszott erősíteni, akik a magyar magatartás őszintétlenségéről beszéltek. 1925. december 19én három magyar állampolgárt tartóztattak le Hágában, mert hamis ezerfrankosokat találtak náluk. A frankhamisítás valóban kalandor akció volt. Az ötlet szélsőjobboldali német katonatiszteké volt, a kivitelezést pedig a magyar fajvédők vállalták magukra. Elgondolásuk szerint olyan nagy mennyiségben kell a hamis bankókat előállítani, hogy az a francia gazdaságot megrendítse. • Most ellenben a magyar külpolitika súlyának megnövekedése jutott kifejeződésre, amikor 1926. október 23-án az olasz diktátor a római magyar követen keresztül azt üzente, hogy szívesen kötne Magyarországgal "messzemenő politikai szerződést". Azt is megcsillantotta, hogy e megállapodás "Magyarországnak nagyobb előnyöket biztosítana, mint egy Jugoszláviával kötendő szerződés". A szokásos előkészítés után Bethlen miniszterelnök 1927. április 5-én Rómában a két nemzet közötti "állandó békét és örök barátságot" deklaráló szerződést írt alá. Az "örök barátság" Mussolini bombasztja volt, valójában a szerződést tíz évre kötötték, azzal, hogy újabb tíz esztendőre hatályban marad, ha lejárata előtt fél évvel nem mondják fel. Lényeges külpol lépések előtt tanácskozni fognak 6. Az aktív külpolitika évei • Herczeg Ferenc: Magyar Revíziós Liga • 1927. június 21-én a londoni Daily Mail hasábjain Harold Sidney Rothermere lord, angol sajtómágnás "Magyarország helye a nap alatt" címmel nagy nemzetközi feltűnést keltő cikket tett közzé, amelyben lényegében a Magyarország javára végrehajtandó etnikai revízió szükségessége mellett foglalt állást. • Az olaszok által zsákmányolt fegyverek visszaküldése is balul ütött ki. 1928 újév napján öt vagon gépfegyver és gépfegyveralkatrész érkezett Szentgotthárdra mezőgazdasági gépalkatrésznek álcázva egy lengyel vállalatnak (Mo. csak 2 vagont küldött volna tovább), az osztrák vámosok a trükköt leleplezték, az ügyből botrány támadt, amelyet a magyar revízió ellenségei a szokásos módszerekkel kezdték dagasztani. Kisantant felháborodása: Mo. fegyverkezik! • ’28. Bethlen híres beszéde Debrecenben a revízióról, ő van a háttérben még Gömbös idején is • Másokhoz hasonlóan Bethlen István is tudta, hogy nem Rómától, hanem Berlintől várható a status quót legkeményebben megkérdőjelező dinamizmus. Ezért a

17

következőkben a német külpolitika felé kezdett – a német-olasz együttműködés előmozdítása céljából – intenzívebben tájékozódni. Teljesítési pol-t hirdet (jóvátétel, versailles-i béke követése), mint No., közben Stresemann és Briand: Béke-Nobel-díj 7. A világgazdasági válság, a magyar diplomácia feladatai a válság éveiben • Ez a liberális gazdaság csődje volt, világon élő munkanélküliek fele No.ban, 10 mill.nál is többen az USA-ban. Válságmagyarázatok (Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev) o mezg-i depresszió o világ aranykészletének szűkössége o tőzsdespekuláció o túltermelés o gazd-i növ.ben a hosszú ciklus leszálló ága o háb utáni jóvátételi pol hatása o Mo: rossz exp-imp arány, nem jó külker kapcs.ok, nincs kapcs a Népszöv.gel, sok hosszú lejáratú hitel most jár le • Világgazdasági válság hatásai Mo.ra: o Agrárválság: árak csökkenése, Ipari és agrárárak – agrárolló, külső piacok összeszűkülése • Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer (1930 július) 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő ártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel. • A válság következményei: o Adósságszolgálat: ’29. 30 mill pengő, kivitel 25%-a o Transzfermoratórium: megtiltják a devizák szabad beszerzését, átváltását, belföldre szánt értékpapírok felülbély. o Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása o Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése –klíringszámlák o Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára: 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés I. (1933 július 22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország, Olaszország, Ausztria. Bethlennek a német külügyminiszterrel 1927 decemberében Genfben történt találkozója azonban azt mutatta, hogy Berlin továbbra is a Párizzsal való kapcsolataira helyezi a súlypontot, Róma irányába egyelőre nem kíván nyitni, a magyar közvetítési kísérletnek így nem tulajdonít nagyobb jelentőséget. Az 1929-ben kirobbanó gazdasági válságörvényében megindul az európai politika átrendeződése. • Bethlen 1930 novemberében szívesen látott vendég lesz Berlinben, az olasz-német közeledést szorgalmazó magyar indítványt azonban változatlanul időszerűtlennek tartják. Az út igazi hozama abban mutatkozott meg, hogy a majd 1931. június 18-án aláírásra kerülő kereskedelmi szerződést sikerült előkészíteni, valamint a magyar fél arra is számíthatott, hogy revíziós propagandájában Németországtól hatékonyabb segítségben részesül. • Mussolini és Bethlen 1928 áprilisában Milánóban titkos találkozót tartott, ahol kialakították az osztrák Heimwehr-mozgalom irányításával végrehajtandó jobboldali puccs forgatókönyvét. Ennek lejátszását azonban feleslegessé tette a parlamentáris úton bekövetkezett jobboldali fordulat, a Johannes Schober vezette kormány megalakulása. Az új kabinet valóban megtette a várt fordulatot. 1930 februárjában olasz-osztrák szerződést írtak alá, 1931 januárjában pedig Bécsben magyar-osztrák 18

•

•

barátsági szerződést parafáltak. A konszolidált rendszer bázisán, az elért külpolitikai sikerek adta bátorsággal és a magyarság járta sok évszázados múlt táplálta öntudattal Bethlen István 1928 márciusában Debrecenben elmondott kemény beszédében meghirdette a békés revízió jelszavát. ’28. nov.: lengyel-m döntőbírósági egyezm., de nem örök barátsági

8. Optánsperek • Optálni=állampolgárságot választani, fől. Erdélyi m.ok magyar állampolgárságot választottak, vagyonukat elvették • Az utódállamokban a kisajátított földekért a m.ok kártérítést követeltek, főleg Rom.ban, de m-cseh, m-délszláv viszonylatban is volt ilyen • Párizsban a két kérdést úgy kapcsolták össze, hogy vagy elejti követelését a magyar kormány, vagy pedig megnövelik és elnyújtják a jóvátétel fizetését, és abból teremtenek módot a kártérítésre. De ’30-tól már nem fizettük a jóvátételt, ’32. Lausanne: el is törlik • M állam gondoskodott, hogy a kárvallott optánsok hozzájussanak a pénzükhöz • A magyar külpolitika francia kurzusa tovább folytatódott a Bethlen-kormány 1931. augusztusi bukása után, a Károlyi-kormány időszakában. 1931 telén Prágában fogalmazódik meg javaslat csehszlovák-osztrák-magyar gazdasági együttműködésre és vámszövetségre. A magyar visszhang erre olyannyira kedvező, hogy Róma számára kedvezőtlen kombináció bekövetkezésétől tartva – most már maga látja szükségesnek a Brocchi-terv aláírását (gazd-i, diplom kapcs. Mo., A. és Ol. között, 1932. február 20.) • Tardieu-terv: páneu-i gondolat, de Fro gyenge, Mo nem tud rá számítani, vissza az ol együttműk.hez, mely majd elvezet Berlinhez • ’32. szept: Károlyi lemondásával Gömbös Gyula kerül hatalomra (’36.ig)

5. EA Magyarország külpolitikája a 30-as évek második felében 1. Gömbös Gyula külpolitikájának kezdeti lépései • ’20-as, ’30-as cél a jó szomszédságpol, területek szerzése, piac a m agrártermékeknek • "Hiszem - üzente a hivatalba lépése utáni első napokban Mussolininek -, ha Róma és Berlin, illetve Budapest és Bécs egy erősebb konszernt alkothatnának, annak jelentős szerep juthatna Európa politikai életében." • Fajvédő múltja Hitlernél jó benyomást keltett, rszváltó politikus: gazd-i elit megváltozik, de pol-i nem, 45 évesen lett min.e., 1 hónapig egyben külügymin. is, ekkor írja le külügyi elvárásait: 95 pontos nemzeti munkaterv, melyet minden diplomatának ismernie kell + lojalitás • Ekkor fejeződik be Mo. gazd-i rekonstrukciója, kikerül a vilgazd-i válságból • Népszerű reformpol, gyors intézkedések: cél a jólét, ált választójog, olcsóbb közig, term és fogy összhangja, békés revízió, homogenizált társadalom („egységes m világnézet”), machiavellista, szentimentális, szélsőjobb • Szakértői korm • ’35-től „névmagyarosítási hullám” • Teleki álma: fegyveres semlegesség • Szerinte 2 konszern (tengely) kell: Berlin–Róma és Bp–Bécs 19

• •

•

•

•

•

•

Parl-ben 160 korm, 10 kisgazda, 45 szélsőjobb; ’33. korm.párt átszervezése: Egységes Pártból Nemzeti Egység Pártja: totális jelleg, ol mintára Gömbös 1932. november derekán Rómába látogatott: agrárproblémák és A sorsának rendezése. Mussolinivel egyetértett az osztrák belpolitika jobbra tolásában, ellenben a vámuniós elképzelés elől kitért, mert az az olaszok melletti túlzottan nagy elkötelezettséget jelentette volna. Gömbös a közös világnézet miatt is lelkesedett a németországi fordulatért, a többség azonban nem a nácizmus diadalmaskodásáért, totális berendezkedéséért hevült, hanem arra gondolt, hogy a német belpolitikai váltás előbb-utóbb meghozza a területi revíziót. 1933 nyarán, a négyhatalmi paktum parafálása után néhány nappal Gömbös Hitlerrel találkozott, akit akkor választottak kancellárrá. Jóllehet a tárgyalások előmozdították a magyar mezőgazdasági cikkek elhelyezését, nagy egyetértés mutatkozott az európai rend erőszakos felforgatásának perspektívájában is, a Führer mégis kertelés nélkül megmondta, hogy a magyar revíziós igényeket csak Csehszlovákiával szemben hajlandó támogatni. Sztójay Döme nagykövet a német érdekeket szolgálta ki, ’45 u. ki is végzik Mindaddig, amíg az osztrák kérdés Berlin és Róma megegyezésének az útjában állt, és ez addig tartott, ameddig Mussolini rá nem kényszerült (etiópiai kalandjának támogatásáért cserébe, mert ekkor: Abesszínia megtámadása; Népszöv agóniája: nem tudta megállítani) az Anschluss elfogadására, ebben az időszakban a magyar diplomáciának a két főváros között – Kánya Kálmán külügyminiszter szavaival "tojástáncot" kellett járnia. Az adott körülmények között ilyen képződménynek kimondottan németellenes éle volt, ezért a magyar politika irányítói ennek az élnek a "leköszörülésén" fáradoztak. Így született meg 1934 márciusában a római jegyzőkönyvek néven ismertté vált megállapodás: vámunió: Mo–Ol.–A. között, ezzel is próbálta Mo. a ném-ol ellentétet tompítani, azzal, hogy nem szerz jellgű, és nem kellett formálisan garantálni az osztr ftlenséget. Mo-nak 300e t gabona átvételét garantálja; konzultációs megáll: ha egyikük igényli, összeülnek; Mo. Bécs oldalára áll, ha ellentét A és No. között (’34-ben meg is történik) Magyarország belekeveredése az 1934.októberi marseille-i gyilkosságba (Sándor jugoszláv király és Barthou fr külügymin.), a frankhamisítási botránynál is nagyobb külpolitikai bonyodalmat okozott, belpolitikailag mégis egészen más, a kormány számára kimondottan előnyös hatást váltott ki.: olasz felbujtók, Jankapusztán készültek fel, Mo a Népszöv elé került, de végül nem vonták felelősségre, határozat: terrorizmus tv.en kívüli Gömbös pozíciói erősödnek

2. Küzdelem a revízió lehetőségének megmentéséért • A dunai paktum: 1935. január 7-én francia – olasz megegyezés jött létre, amely a dunai térség status quójának megőrzésére az érintett országoknak paktum megkötését ajánlotta. Az elgondolás aláírása azt jelentette volna, hogy a magyar revízió esélyeinek belátható időre befellegzik. • A magyar alaptétel igen szolidan hangzott: Budapesten nem kívántak mást, csak azt, hogy az egyezmény aláírása nyomán az ország helyzete ne váljon kedvezőtlenebbé. Konkrétan ez azt jelentette, hogy nem hajlandóak lemondani a békés revízió jelszaváról, igényelték a katonai egyenjogúságot, annak a lehetőségét, hogy szorgalmazhassák a szomszédos országok magyarsága helyzetének javítását, végül elutasították a kölcsönös segítségnyújtás elvét. • Mo-nak nincs elég mozgástere céljai eléréséhez 20

• • •

•

• •

Mitteleuropa terve: Hitler a DK-i régiót akarja hatalmába keríteni; No. bosszús a m.okra, mert akadályozták Jugo. megnyerését, A bekebelezését, Mo. Csehszl.nál többet akar ’35. szept: Gömbös első útja No.ba A Berlin-Róma tengely kiformálódásának első jelei 1935 kora nyarán mutatkoznak, ám a közeledés folyamatát több hullámvölgy veti vissza, és a tengely formálisan csak 1936. október derekán születik meg, amikor Gömbös már nincs az élők sorában, utóda Darányi A németek szava még inkább megnőtt a közép- és délkelet-európai térségben azután, hogy Hitler 1936. március 7-én felmondta a locarnói szerződés, és a demilitarizált rajnai zónát megszállta. Budapesten a gyűlölt békerendszer újabb pillérének leomlása felett érzett örömbe üröm vegyült. (közben ang-ném flottaegyezmény) ’36. júl. 11. A-No. megállapodása, No. elismeri A. ftlenségét, egymás belügyeibe való be nem avetkozás ’36. ősz: Gömbös meghal, utóda Darányi

3. A magyarországi német kisebbség • A magyar-német viszonyt ekkorra már alaposan megterhelte a magyarországi német kisebbség helyzete körül szinte a forradalmak bukása óta kavargó vita. A magyar nemzetiségi jogalkotás ugyan nagyvonalú volt, de a politikai közvéleményben, kiváltképpen a végrehajtó hatalom berkeiben nem kevesen voltak azon a véleményen, hogy a történelmi Magyarország széteséséhez jelentősen hozzájárult a nemzetiségekkel szembeni, úgymond, túlzott engedékenység. • Kb. 500e fő, ln Mo-i kisebbség, két szárnya: o Mérsékeltek: Gratz Gusztáv, Gleyer Jakab o Radikális: Basch Ferenc • No és Mo ellentéte a névmagyarosítás miatt • Németországban már jóval 1933 előtt is sokan úgy néztek Magyarországra, mint a németek nagy "temetőjére". Ösztöndíjakkal, majd a náci tanokkal fordították sokszor sikerrel szembe a hazai németség fiait választott hazájukkal. 1935-ben a magyar nemzet gyalázása címén kellett Franz Basch ellen pert indítani, mire hívei Volksdeutsche Kameradschaft, vagyis Népi Német Bajtársak elnevezésű, mind befolyásosabb - törvényesen nem engedélyezett - szervezetet hoztak létre. (A majd 1938-ban létrejövő Volksbund tulajdonképpen ennek a szervezetnek a legalizálása.) • ’41-ig nem lehetett országos német gazd-i szervezetet létrehozni Mo.on 4. A külpolitika Darányitól Telekiig (1936-1941) Darányi: • Darányi Kálmán miniszterelnökségéhez leginkább a fegyverkezési program megindítását szokták kötni. A honvédség fejlesztésének stratégiáját Gömbös Gyula honvédelmi minisztersége idején alakították ki, s a Gömbös-kormány el is érte az általános hadkötelezettség visszaállítását, majd pedig sor került a későbbiekben Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának a tudomásulvételére • Bázisa: győri program (’38. márc. 5.) – 1 milliárd pengő fegyverkezésre; 5 évre tervezik, de már 2 év u. túlkölt.; 600 mill közvetlenül, 400 közvetetten, fedezete 60% vagyonadóból, 40%kölcsönből • Állami beavatkozás - német befolyás • Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar, alumíniumtermelés, közlekedési eszközök gyártása, szénhidrogénprogram)

21

• • •

Titkos katonai megrendelések Állami beavatkozás a mezőgazdaságba Hjalmar Schacht: Neuer Plan (1934 szeptember - 22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás; ezt a német állam visszafizette) • Cserekereskedelem –klíringelszámolás rendszere (90%,10% conto ordenario) • ’37-re államházt. egyesnsúlyban • ’38. megszűnik a Népszöv pü-i ellenőrzése Imrédy: • Darányi a nyilasokkal tárgyal -> bizalmatlanul fogadták, ezért lemondott, utóda Imrédy, elismert pü-i szakember • 1937 novemberében Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Hitlernél jár. A német fasizmus agresszivitásának kedvező nyugati magatartás láttán a magyar vezetők késznek mutatkoznak arra, hogy Magyarország potenciális társa legyen Hitlernek egy Csehszlovákia megcsonkítását, esetleg akár megsemmisítését is célzó akcióban. Ausztria bekebelezésének szinte másnapján Hitler hozzáfogott a Csehszlovákia elleni akciójához. Ebben fontos szerepet szánt Magyarországnak. Horthy Miklós látványos hajóavatással, flottaparádéval színpompássá formált 1938. augusztusi németországi vizitjén a Führer köntörfalazás nélkül előadta tervét: Csehszlovákia ellen Magyarország legyen a támadó fél, elvett területei miatt ez könnyebben elfogadható lesz az európai közvélemény előtt, mintha ismét Németország töltené be az agresszor szerepét. • A várható német nyomás elhárítására a magyar fél azt az utat választotta, hogy a kisantanttal 1937 eleje óta - kisebb-nagyobb megszakításokkal - folyó tárgyalásokat 1938. augusztus 23-án Bledben feltételes megállapodással lezárta. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, az pedig lemondott az erőszak alkalmazásáról. -> Hitler ezért több alkalommal is el akarta távolítani Horthyt. Az egyezmény véglegesítése a kisebbségi kérdést szabályozó kétoldalú megállapodásoktól függött. Az álláspontok közötti különbséget azonban most sem sikerült áthidalni. A magyar kormány mégsem mert fegyverhez nyúlni. • ’38. aug. Anschluss • ’38. szeptember 29: müncheni egyezmény, mely a Szudéta-vidéket a Német Birodalomhoz csatolta – Magyarországnak csupán a Prágával való, fölöttébb kétes kimenetelű tárgyalásokat kínálta. • Az első bécsi döntésre Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszter főszereplésével 1938. november 2-án került sor a Belvedere palotában. 11927 négyzetkilométer terület, vele Kassa, Ungvár és Munkács városa, 1050000 – túlnyomó többségében magyar - lakos került vissza az anyaországhoz. A nemzeti örömöt a rendszer fényes ünnepségei sugározták szerteszét. • Szálasi ekkor börtönben volt, szélsőjobb visszatartása. • Imrédy Bélától a kormányzó 1939. február 15-én a korszakra jellemző módon szabadult meg: kikutatták, hogy egyik dédszülője zsidó volt. A zsidótörvényt csináló kormányfő saját csapdájába esett. Olyan államférfira volt szükség a magyar kormány élén, aki kellő tekintéllyel, tapasztalattal és bölcsességgel rendelkezik, aki nem napi érdekeket néz, hanem a nemzet sorskérdéseit tartja szem előtt. Kevés ilyen politikus akadt az akkori garnitúrában, és Horthy sem volt alkalmas arra, hogy válságos helyzetben a kormányzást közvetlenül kézbe vegye. Bizonyára Bethlen István é s a mérvadó tanácsadók javaslatára a kormányzó a számára is feltétlenül megbízható gróf Teleki Pált nevezte ki miniszterelnöknek.

22

6. EA. Teleki 2. min.elnöksége, Magyarország a második világháborúban 1. Teleki 2. min.elnöksége: • 1939. febr. 26-án alakít kormányt • Szeretné Mo. ftlenségét megtartani, folytatni a revíziós pol-t • Nem szerette Hitlert • Erdélyi arisztokrata, MTA-tag, 4-5 nyelven beszél, elképzelései, személyes ambíciója a revízió • Második zsidótv. • Lengyel-délszláv kérdésben célja a pozitív kapcs., angolszász rokonszenv • 1939. március derekán Hitler felszámolta a maradék Csehszlovákiát. Szlovákia névleg független állam lett. A nemzetközi felháborodás mérséklésére Hitler – addigi álláspontját megváltoztatva – hozzájárult ahhoz, hogy (természetesen a németeknek nyújtandó gazdasági és politikai előnyökért cserébe) Kárpátalja "önálló" magyar akció keretében kerüljön vissza Magyarországhoz. 1939. márc. 15. Mo. bevonul. Teleki nem tudja, mi legyen a ruténokkal. Kárpátalja elfoglalása 12 061 négyzetkilométerrel növelte az ország területét. Az ottani közel 600 000 lakos közül mintegy 40 000 volt magyar, míg a többség - 480 000 fő – ruszin. Lengyelország összeomlása nyomán Magyarország közvetlen szomszédságba került a Szovjetunióval. A németek a kassai vasútvonal használatára vonatkozó kérésük elutasítására azzal válaszoltak, hogy leállították a Magyarországra irányuló hadianyag-exportjukat. A zárlat megzavarta az Erdély megszerzését célzó katonai felkészülést, a nyilasok pedig kormányellenes támadásaikban hatékony eszközre leltek benne. A tárgyalások kudarca után Németországot és Olaszországot Románia kérte fel a döntőbíráskodásra. • 1922. szept. 18. – 1939. ápr. 11: Mo. Népszövetség-tagság, Teleki kilép belőle, nem jó őr a Népszöv. • 1939: első útja Róma (XII. Pius), majd Berlin (1939. jún. 2.) • 1938: Mo. négyhatalmi döntést akar (NB, Fro, No, Olaszo), Fro. és NB kihátrál, NB elfogadja később a müncheni egyezményt • 1939. szept.: Lo. megtámadása, de Mo. nemengedte meg, h a németek átvonuljanak • 1940. eleje: finn-orosz háború Mo-ot megrázta • 1940. jan: velencei tárgyalások • 1940. ápr.: Baranyai Lipót Rómába érkezik, Duce szándékainak kipuhatolására: o lehet-e számítani az olasz hadseregre No támadása esetén o ha Or megtámadja Ro-t, számíthat-e Mo Ol védelmére o hajlandó-e Ol a térség gazd-i újraszervezésére o hármas paktumban Ol támogatja-e Mo-ot No túlsúlya esetén => Mussolini: én Hitler szövetségese vagyok, és az is akarok maradni”, Monak No. felé kell irányulnia • A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 43104 négyzetkilométer területtel, 2,4 millió lakossal (köztük 1 millió románnal, míg Dél-Erdélyben 400000 magyar maradt) visszaadta Magyarországnak. Az eredmény az első döntésnél jóval nagyobb volt, ám a konzekvenciái sem különben. 1940 őszén Magyarország számára déli szomszédja maradt az egyetlen "nyitott ablak", amelyen keresztül valamelyest kapcsolatot tarthatott a nyugati hatalmakkal. Teleki ezért szerződéssel kívánta szorosabbra fűzni a két ország viszonyát. December 12-én Belgrádban "örök barátsági" szerződést parafáltak. Hitler ugyanis azt ajánlotta, hogy Budapest vegyen részt a délszláv állam megleckéztetésére elhatározott hadjáratban, 23

• •

• • • • • • •

• • • • • •

•

cserébe pedig elismeri a történeti országhatár visszaállítását. Horthyt elragadta a pillanat mámora, Teleki azonban tisztában volt a lépésben rejlő szörnyű kockázattal. Távol akarta tartani hazáját a német lépéstől, ugyanakkor viszont azt is képtelenségnek tartotta, hogy elfutni hagyja a felkínált lehetőséget. A miniszterelnök halála külföldi hivatalos körökben nagyobb hatást gyakorolt, mint itthon. Április 11-én - miután az usztasák Zágrábban kikiáltották az "önálló" Horvátországot - a magyar csapatok átlépték a déli határt. Cserébe összeköttetést kell biztosítani a német kisebbségnek az anyaországgal Mo politikailag elköteleződik Tehát minden ment tovább, hiába volt a kétségbeesett mementó. A Bácska, a baranyai háromszög, a Muraköz és a Mura-vidék (összesen 11475 négyzetkilométer terület, rajta több mint egymillió lakossal, akiknek 36,6 százaléka volt magyar nemzetiségű) visszakerült az országhoz. 1940-től helyzet zűrzavaros, Szálasi kiszabadul, Werth Henrik, a vezérkar főnöke preventív háborút akar, Teleki viszont semlegességet Nov: Mo. csatl. a háromhatalmi egyezményhez, dec. örök barátsági szerz. Jugoszl.val. Teleki a Szent István-i állameszmében gondolkodott Nemzetiségiek aránya megváltozik, magyarok már csak 74%, még románok, ruténok, németek, szerbek 1940. szept. 27.: Háromhatalmi egyezményhez (No., Ol., Japán) csatlakozik Mo (nov. 28.), angolellenes, Japán: Madzsunko és Thaiföld is cstlakozzon, m-ol kapcsolatok lazulása Nemzeti jövedelem hadseregre, már ’37-től fegyverkezés: Csehszl. 27%, Mo. 8%, Jugo 20%, Ro. 27,5%, Japán 37%, Kína 39% => előkészülés a háborúra A hadiip konjunktúra: o Beruházás és megrendelés: ’38-39. 16 mrd pengő o ’37. az államháztartás egyensúlyban van, ’38. megszűnik a Népszöv pü-i ellenőrzése o a ’30-as győri programmal kezdődik, majd bledi egyezmény, Kárpát hadtest: 44000 fő, kiküldik a frontra a háb kezdetekor o 1941: jegyek, beszolgáltatás, fejadagok; mezg-ot segítő ’42-es 1 mrd-os tv. o Német szállítások, repülőgépek is, nő a deficit – kölcsön kell „guruló márkák”: már 1924-től küldi No a pénzt a mo-i kisebbségnek, vállalatok megvétele, német térfoglalás, ez feszültséget hoz Fontosak a német kapcs.ok, gazdasági téren, de politikai függés Árnövekedés, deficit nő, kölcsönök, bankjegyszaporulat –> infláció Hitler felajánlja Fiumét, ha Mo segít Jugo megszállásában ’40. aug. 16-24. Turnu-severini kétoldalú román-magyar tárgyalások az erdélyi kérdés megoldására, de kudarc ’41. márc: No. megindul Jugoszl. támadására, Mo. részvételét kéri területi ígéretekkel. Barcza György londoni nagykövet távirata: NB megszakítja a kapcsolatot Mo-gal, ha átengedi a németeket. Horthy igent mondott Teleki háta mögött, Teleki nem helyeselte, öngyilkos lett Bárdossy László külügymin lesz Teleki utóda, engedi a m részvételt a d-szláv háborúban

2. A külügyi szolgálat története Gömböstől • A világgazdasági válság hatására költségvetési csökkentések, Gömbös: 95 pontos nemzeti program, (ezzel Teleki szemben állt, ballhausplatz-i gondolk.) A külügyi

24

•

• •

•

• • • •

szolgálat kiépüléséről nem is lehet beszélni. Pénzügyminiszteri előterjesztés: 1929. december 20. – 10%-os csökkenés az állami alkalmazottak között 6 év alatt. Nagyon érdekes: a népszövetségi kölcsön felvételével egy időben és összefüggésben 1924 februárjában a Külügyminisztérium radikális létszámcsökkentésre kényszerült, akkor kiderült, hogy a leadott 159 állás közül csupán 62 volt betöltve, tehát a leadott állások 61 %-a üresen állt. Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter 1931. máj. 8.-i felszólalása. Ebben arra utalt, hogy 1922/23-mas évhez képest a külügyi szolgálat létszáma 30%-kal csökkent. Magyarország ekkor a költségvetésének 1,27%-át fordította a nemzetközi kapcsolatainak fenntartására. Ugyanakkor európai összehasonlítás: Bulgária az 1,55, Görögország 1,76, Jugoszláviában 2,8, Csehszlovákiában 1,76, Svájcban 2,1, és Lengyelország 1,47%-át fordította hasonló célokra. Összességében 1933. május elején 22 követség, 16 konzulátus, valamint 73 tiszteletbeli konzulátus működött. Jövedelem: 200 pengő/hó fix, 5000 Párizs, Berlin, Róma, 7500 Washington, 3000 szomszédos országok, Bécsben a fogalmazók: 680 pengő/hó Gömbös Gyula külpolitikai elvárásai o Gömböst miniszterelnöki minőségében egy hónapig a Külügyminisztérium vezetésével is megbízta a kormányzó. Ekkor fogalmazta meg elvárásait a külügyi szolgálattal kapcsolatban. o 1933. jan. 10.: A kormány elvárása a magyar szellemiség és a magyar gondolatiság. Ismerjék a szolgálat képviselői a magyar nép jellemét, földrajzi és néprajzi viszonyait. A kormány „Nemzeti Munkatervét” minden tisztviselőnek ismernie kell. Külön utakat a kardinális kérdésekben nem akceptálhatnak. o Titokvédelmi rendelkezés, takarékosság o Elutasítja a ballhausplatz-i szellemet, nem lakájokra, hanem személyekre van szükség 1933. dec.: Kánya átszervezése: protokoll osztály létesítése. 3 osztály a külügymin.ban: o nki közjogi o nki magán- és büntetőjogi o nki Válság alatt állások száma csökent, 1934-ben a ln a betöltetlen állások száma 1935-től moszkvai követség A Népszövetségből Magyarország 1939. április 11-én lépett ki, a bejelentéskor a genfi képviselet főkonzulátussá alakult át. 1941. november 1-i állapotot összehasonlítva az 1933. május 1-i helyzettel: o a követségek száma 22-ről 20-ra csökkent o a konzulátusoké ellenben 16-ról 21-re emelkedett o a tiszteletbeli konzulátusok száma jelentősen visszaesett

3. Sodródás a világháború örvénye felé • A Szovjetunió megtámadását célzó Barbarossa-tervet Hitler 1940. december 18-án hagyta jóvá. (Rom.ra - 2 hadosztály OK, Finno.ra számít). A balkáni események (olaszok görögo-i sikertelensége) miatt az agresszió időpontja némileg későbbre, 1941. június 22-re tolódott. A terv messzemenően épített a magyar gazdaság teljesítőképességére, ám a hadsereg bevetésével nem számolt. A némi körültekintést tanúsító kormányt elsősorban az elvakult katonai vezetők, élükön Werth Henrik vezérkari főnökkel az önkéntes felajánlkozás irányába nyomták. Werth preventív háború koncepciója, mert ha ezt tesszük, Mo. gyarapodni fog: 25

• •

• •

•

•

•

o oroszok gyengítése kell o bolsevizmussal szemben keresztény-nemzeti gondolat o tengelyhatalmak mellett Mo.ra gazd.ilag volt szükség, önkéntes felajánlkozást vártak a németek A háború kirobbanásának másnapján a magyar kormány megszakította az 1939 szeptemberében helyreállított magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatokat. 1941. június 25-én Finnország is hadba lépett Németország oldalán. A "független" Szlovákia és Horvátország már korábban hasonlóan cselekedett. Másnap bekövetkezett a mai napig tisztázatlan kassai provokáció, amely megadta a végső lökést Horthy és Bárdossy számára, hogy a hadba lépés mellett döntsön. (32 halott, 60 sebesült, lehet, h orosz döntés volt a bombázás, ez a m repülőkiképzés kp-ja) Június 26-án a minisztertanács a hadba lépés mellett döntött, másnap reggel a magyar légierő "megtorló" akciót hajtott végre Sztanyiszlav város ellen, majd ugyanaznap a kormányfő a parlamentben – Horthy állásfoglalása alapján – bejelentette a hadiállapotot a Szovjetunióval. No. addigra már 1 millió km2-es területfoglalás A Szovjetunió elleni támadást mintegy 45 000 katonával, Szombathelyi Ferenc parancsnoksága alatt 1941. július 1 –jén indította meg a magyar haderő (Kárpát hadtest) Néhány nap alatt elérte a Dnyesztert, innen csak az úgynevezett gyorshadtest nyomult tovább. Ez a sereg hozzávetőleg ezer kilométert jutott előre, addigra olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy december 4-én – német jóváhagyással – hazarendelték. 1941. Erdmannsdorf nagykövet jön Mo-ra, hogy még jobban bevonja a háborúba. 1942. január elején Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, majd nyomában Wilhelm Keitel, a Wehrmacht főparancsnoka jár Budapesten azzal a céllal, hogy jóval tevőlegesebb magyar részvételt kényszerítsen ki. A szovjet fél ismételt kezdeményezésére Londonban 1941. november végén elhatározták, hogy hadat üzennek Finnországnak, Magyarországnak és Romániának. 1941. november 29-én a budapesti amerikai követ adta át London ultimátumát: ha december 5-ig a magyar kormány nem vonja vissza csapatait szovjet földről, úgy azt casus bellinek (háborús oknak) tekintik. Bárdossy László miniszterelnök különösebb megrázkódtatás nélkül tudomásul vette a brit elhatározást. 1941. december 7-én – éppen azon a napon, amelyen a japánok Pearl-Harbourt megtámadták – beállt a hadiállapot Magyarország és az Egyesült Királyság között. 1941. dec. 12: USA-val is beállt a hadiállapot. A japán agresszió nyomán európai szövetségesei is deklarálták az Egyesült Államokkal való hadiállapotot. Bárdossy újabb súlyos lépésként ugyanazon a napon – december 11-én – határozatot fogadtatott el a minisztertanáccsal. A kormányzóhelyettesről szóló törvényt a parlament 1942 februárjában fogadta el. A legitimisták – így maga Serédi Jusztinián bíboros is – ebben a lépésben a protestáns Horthy "dinasztiaalapítási" szándékát fedezték fel (amint a nyilasok is ezzel rágalmazták). Bárdossy miniszterelnök ekkor azonban komoly ballépést követett el, nem ismerve a kellően a kormányzó mentalitását: ő ugyanis egy Habsburg főherceget, a szélsőjobb iránti rokonszenvét nem titkoló Albrechtet látta volna szívesen a kormányzóhelyettesi tisztségben. Nem is volt tovább maradása,1942. március elején Horthy menesztette.

4. Elvárások és a feladat • 1942. március közepén Horthy Miklós kormányzó Bethlen Istvánra és más konzervatív tanácsadóira hallgatva olyan új miniszterelnököt keresett, akinek személye persona grata Berlinben. Itthon képes a belpolitikában a bal- és jobboldali 26

•

•

• •

• • •

•

•

• • •

•

szélsőségek féken tartására. Gömbös egykori földművelésügyi minisztere kapta a szinte teljesíthetetlen feladatot. Kállay min.elnöksége: 1942. márc. 9. – 1944. márc. 22. A vállalkozás kilátástalan volt, mert a térség sorsát már ekkor a németek szabták meg: lehetett volna akaratukkal szembeszegülni és hősies ellenállásban elvérezni (s lehetett hozzájuk alkalmazkodva kivárni, a kisebb rossz vállalásával) a túlélés lehetőségeit keresni. Az a Kállay, aki a német szövetség lazításáról szőtt álmokat, 1942 tavaszán nem tudta elhárítani az ekkor felállított 2. magyar hadsereg kivitelét a keleti frontra. A 200 000 fős magyar hadsereg Jány Gusztáv vezénylő tábornok irányításával július végére foglalta el állásait a Don mentén. A Don-kanyarban kétszáz kilométernyi frontszakaszt védő 2. magyar hadsereget 1943. január 12-én érte a nagy erejű szovjet ellentámadás. A hosszan elnyúló és mélységében sem kellően tagolt védelem néhány hét alatt összeomlott. Voronyezsi csata. A magyar honvédek több ezer kilométerre hazájuktól aligha érezhették át a Donnál a honvédelem értelmét. A 200000 fős hadseregből 40 ezren hősi halált haltak, 70 ezren megsebesültek, hadifogságba estek vagy eltűntek. A tragédia itthon sem volt sokáig titkolható. Kállaynak sikerült elérnie a hadsereg maradványainak hazahozatalát. A Balkán volt az egyetlen nyitott kapu. Létrejön az önálló horvát állam. 1942. tele: magyar katonák 3000 szerb katonát megölnek: „hideg napok”, magyar megszállás, m közig bevezetése 1943. febr: külpol-i tervek: Ny-i szövetségesek várható balkáni partraszállása, de USA és SZU sem akarta, ezért lesz majd normandiai A Kállay-kormány és a kormányzó elérkezettnek látták az időt a háborúból való kikerülés, a fegyverszünet és különbéke előkészítésére. Az ilyen irányú kapcsolatfelvételre a semleges, nem hadviselő országokban működő angol közegekkel, mint később kiderült, a brit hírszerzés embereivel volt lehetőség. Először Lisszabonban tettek – sikertelen – kísérletet a Londonnal való kapcsolatfelvételre, majd Sztambul volt a kiszemelt hely. Kállay megdöbbent, amint megtudta, hogy a szövetségesek szabotázsok megszervezését szabták feltételül. Sztambulban egyébként még 1943. február elején a demokratikus és liberális ellenzék nevében megjelent Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus is, aki a demokratikus társadalmi átalakulás szorgalmazójaként mutatkozott be, a németekkel való katonai szembenállás megszervezését is vállalta. A kapcsolatfelvétel harmadik színtere Stockholm, a negyedik pedig Svájc volt. A küldetések ezeken a helyeken sem hoztak sikert, mert azt az angol álláspontot, hogy Magyarország feltétel nélkül adja meg magát, a Kállay-kormány tanácstalanul, értetlenül fogadta. 1943. az olaszok kapitulációja, szicíliai partraszállás. Mo. reménye szertefoszlott. Tito partizánháb.ja már ekkor megindul Jagow német követ 1944. március 15-én este az Operaházban adta át a Führer Klessheimbe szóló meghívását. Horthy és Hitler 18-i találkozója drámai módon zajlott le. A nap folyamán a tárgyalások többször megszakadtak. Végül a késő esti órákban zajló utolsó megbeszélésen sikerült a Führernek elérnie, hogy az agg kormányzó tudomásul vegye az ország oly módon történő megszállását, hogy ő a helyén marad, Kállayt elejti, az új kormány (Sztójay Dme) folytatja a háborút, a belpolitikai életet megváltoztatja. Németeknek fontos Mo., mert: o Budapest stratégiailag fontos

27

•

•

•

•

o Zalai kőolaj o Katonaanyag o élelmiszerbázis Az ország német megszállása után a magyar gazdaság erőforrásait a németek gátlástalanul kihasználták. Ellenszolgáltatás nélkül vették igénybe a mezőgazdasági és ipari termékeket. A leggazdagabb zsidó családok (Weiss Manfréd, Kornfeld, Chorin család) tagjainak semleges országba történő kivitele ellenében német tulajdonba (pontosabban az SS tulajdonába) került a magyar ipar gerincét alkotó vagyon. A zsidóüldözést és deportálást, emberek százezreinek megölését vallásuk, fajuk, származásuk miatt nehezen lehet megérteni. (1944. június végéig 440000 embert hurcoltak el, Kassán keresztül, többségüket Auschwitzba). A román kiugrás kedvező feltételeket teremtett egy hasonló magyar elhatározáshoz is. A németek hetekre elvesztették a hatékony cselekvésre való képességüket, csapataik rendezetlenül özönlöttek visszafelé. Horthy erejéből azonban nem futotta többre, mint a Sztójay-kormány menesztésére és helyette Lakatos Géza kinevezésére. Az elkövetkező heteket messzemenően a németek használták ki hatékonyabban. A kormányzó szeptember második felében látta be, hogy elkerülhetetlenek a Moszkvával történő tárgyalások: Faragho Gábor altábornagy, frissen kinevezett vezérezredes vezetésével október 1 -jén érkezik magyar delegáció Moszkvába. Október 14-én szovjet sürgetésre a kormányzó másnapra hozza előre a kiugrás későbbre tervezett időpontját. Október 15-én, ezen a napfényes vasárnapon sokak korai örömének vált forrásává Horthynak a rádióban délben több ízben felolvasott proklamációja, amelyben bejelentette, hogy a fegyverszünet mellett döntött. De németek a fiát elhurcolták => nem történik meg a kiugrás. Német nyomásra kinevezi Szálasit min.elnöknek, majd lemondott. A tragikomikus mozzanatokat sem nélkülöző kiugrási kísérlet a rendszer totális csődjébe torkollott, hiszen az államfőt azok az erők hagyták cserben, amelyek negyedszázadon át hatalmi bázisát alkották. Ugyanakkor Dálnoki Miklós Béla, az 1. magyar hadsereg parancsnoka mintegy 20 000 katonájával átállt a Vörös Hadsereg oldalára.

5. A végjáték: a nyilas diktatúra (1944. október 16.-1945. április) Újabb tömeges áldozatok. 1944 végén felállították a budapesti gettót, és az ott összezsúfolt emberekre addig el nem képzelhető szenvedés várt. A razziáknak százával estek áldozatul zsidó és nem zsidó üldözöttek. A főváros környéki zsidóságot télvíz idején, még Budapest karácsonykor bekövetkezett bekerítése előtt, gyalogmenetben hajtották a nyugati határ, majd Ausztria felé. Ekkor pusztult el a magyar szellemi élet és irodalom több nagy alakja (Radnóti, Szerb Antal, stb). A semleges országok itt maradt követségei tízezrével adták ki az üldözötteknek a menleveleket (Schutzpass), hogy tudniillik államuk védelme alatt állnak. A Szentszék, a svájci, a svéd és portugál követség védelme alatt álló úgynevezett Palatinusházakban (a pesti oldalon lévő Pozsonyi úton) jött létre a nemzetközi gettó. Ezekre az épületekre kitűzték az adott ország lobogóját, és a kapukban rendőrök posztoltak, hogy megakadályozzák az elhurcolást. 6. A magyarországi háború • Magyarország trianoni területén a háború mintegy nyolc hónapig tartott, és elképzelhetetlen mérvű pusztulást okozott. A románok által nyitott déli hadszíntéren előnyomuló szovjet és román csapatok – a 3. ukrán front hadseregei – 1944. szeptember 23-án lépték át az 1938-as magyar-román határt Makó térségében. A 3. ukrán front október végére Bajánál elérte a Dunát, és átkelt a folyón, míg észak felé 28

•

•

támadó alakulatai a 2. ukrán fronttal a Tiszáig nyomultak. Debrecenért hatalmas páncélos csata bontakozott ki, és a város október 20-án szabadult fel. Szegedre már október 11-én bevonultak az oroszok. (Ez idő alatt a 4. ukrán front a Kárpátalja felől a felvidéki területeken nyomult előre Kassa, majd Pozsony irányába.) December elején már az övék volt Miskolc, majd Esztergom, ahol a Duna mentén dél felől érkező csapatokkal találkoztak. Sztálin azt akarta, hogy Budapestet a szovjet csapatok menetből foglalják el. Az első kudarcok világossá tették, hogy Malinovszkij marsallnak, a 2. ukrán front parancsnokának volt igaza, aki hosszú küzdelemre készült fel. A támadás így a főváros teljes körülkerítésével folytatódott, amely 1944 karácsonyára fejeződött be. A Budapest-erőd" ostroma a világháború egyik legpusztítóbb csatája lett. Utcai harcokban, kemény kézitusában Pest 1945. január 18-án szabadult fel. Variházy Oszkár ezredessel az élen február 12-én megalakul a Budai Önkéntes Ezred – a reguláris hadsereg tagjaiból hozzávetőleg 2500 fővel – harcosai hősies küzdelmükkel segítik a budai Vár felszabadítását, amely február 13-án végre megtörtént. Mindezzel a nyugati országrészek szenvedései még korántsem fejeződtek be. 1945. március elején 30 hadosztállyal a németek újabb offenzívát bontakoztattak ki. A szovjet csapatok keményen védekeztek, majd hamarosan utánpótlást is kaptak. A német offenzíva a Balaton és a Velencei-tó között csak rendkívül nagy veszteségekkel és igen szerény mértékben hozott eredményt, március derekán pedig megindult a szovjet ellentámadás. Magyarország végül is a második világháború egyik legtöbb kárt és veszteséget szenvedett országa lett. Elpusztult a nemzeti vagyon 40 százaléka, az ipari berendezések és az infrastruktúra fele. Az állatállomány fele-kétharmada elveszett. A háborúban – az 1941-es határokat számítva – a 14 és fél milliós lakosságból 900 000 fő halt meg háborús cselekmények következtében.

7. EA. Magyarország kiválása a második világháborúból 1. A háborús áldozatok és veszteségek • Roosevelt elnök elfogadtatja a kölcsönbérleti törvényt. Hadfelszerelések kölcsönbe adása. 1941 ősze – A Szovjetunió, Nagy Britannia és az USA megállapodott a szállításokról. R. Sorge jelentése –fokozatos hadiipari mennyiségi termelésnövekedés a Szovjetunióban. 1941-1945 között 10,6 milliárd $értékben kapott a Szovjetunió felszereléseket. Az összes 24,5%. A veszteség mintegy 50 millió fő. • Eltérő becslések. Európa népességének 7,5%-a halt meg a háború során, ebből 20 mill orosz, 14 mill német, az európai zsidóság részéről 6 millió pusztult el. Mon.ban minden 10. ember meghalt. A katonai veszteségeket az Encyklopedia Americana 1963-ban szövetséges részről: 11.371.281 főben, a tengelyhatalmak részéről 5.328.500 főben állapította meg • 1 főre jutó GDP Eu.ban 25%kal, USA-ban 50%kal csökkent. • Mo. 900e fő halt meg a 14,5 mill.ból, nemzeti vagyon 40%-a, az állatállomány fele elpusztult, 170-180e fő civil lakosság elhurcolása, 600e m volt szovjet hadifogságban, ’51-ig 450e térhetett haza. 300e fő angolszász hadifogságban. 2. Magyarország kiválása a II. világháborúból • Molotov 1944. december 27-én újabb egyezménytervezetet terjesztett elő. Nézeteltérés a SZEB összetételében (a nemzeti missziók jogaiban és hatáskörében),

29

•

•

•

illetve a Magyarország által fizetendő jóvátételben. 1944 októberi moszkvai tárgyalások. Sztálin és Churchill megegyezése. A háromhatalmi tárgyalások 1945. január 15-re befejeződtek, s három nap múlva január 18-án a szovjet külügyminisztérium épületében Molotov, Balfour és Harriman jelenlétében átnyújtotta a fegyverszüneti dokumentumot az 1944 decemberében megalakult demokratikus magyar kormány küldöttségének. 24 órát kapott az észrevételeinek megtételére. A fegyverszüneti egyezmény aláírására 1945. január 20án ünnepélyes keretek között történt. Vorosilov írta alá. Ennek megsértése: hadizsákmány, erőszak, civil személyek elhurcolása, a magyar belpolitikai élet ellenőrzése. A szovjet hadsereg harca mintegy másfélszázezer halottat követelt. Magyarország hadműveleti terület volt. Súlyos konfliktusok és atrocitások a polgári lakossággal szemben. 170 000-180 000 polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, mintegy 75 000 német anyanyelvű lakos jutott a deportálás sorsára. 1945. nov. 4.: a választásokat 57%-kal a kisgazdák nyerik, de csak koalíció lehet, komcsik is.

3. A Weiss Manfréd vagyon sorsa A németek minden országban elsősorban a nehézipart próbálták megszerezni, ezért is érthető a Weiss Manfréd művek iránti érdeklődésük. A Weiss Manfréd-konszern már évek óta kapcsolatban állt a német finánctőkével. A Weiss-család irányítója Chorin Ferenc volt, akit Kurt Becher a bécsi internálótáborból hozatott vissza Budapestre, mert az SS elsősorban tőle szerezhetett információkat a Weiss-család vagyonáról. Chorin tájékoztatta Kurt Bechert a család vagyonáról, felajánlotta az „árja” kézeben lévő majoritást, 51 %-ot. Zsidó származású, 1919-ben megkeresztelkedett üzletember, nagyiparos, felsőházi tag, a két világháború közötti magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb alakja. 1944-ben az SS-el kötött alku értelmében ő és családja átadta a Weiss Manfréd-féle ipari konszern feletti rendelkezést, cserében szabadon elhagyhatta az országot. A háború után amerikai emigrációban élt és anyagilag támogatta a szintén számkivetett Horthyt. Az SS-nek sikerült megszereznie az egész WM-konszernt, aWeiss-család egész vagyonát 25 évi „bizalmi kezelésre”. A szerződést Kurt Becher a magyar kormány háta mögött köti meg a Weiss családdal. A szerződés-komplexum négy szerződésből, egy pótszerződésből és egy meghatalmazásból állt. Az I. szerződésben a Weiss Manfréd család egy árja tagjától a Kurt Becher által vezetett SS csoport egy kis vállalatot vásárol meg, a Házkezelő és Házértékesítő Rt-t, ez lett az új holding. SS-ezredes, Himmler gazdasági különmegbízottja Budapesten. Ő intézte a Weiss Manfréd-konszern német kézbe adását és a magyar ipar kitelepítését a Birodalomba. Részt vett a Kasztner-féle tárgyalásokban és ehhez kapcsolódóan Himmler különbéke-tapogatózásaiban. A felelősségre vonást – elsősorban Kasztner kedvező nyilatkozatának köszönhetően – elkerülte. A háború után, valószínűleg a magyar zsidóktól kizsarolt vagyonból, virágzó nagyvállalatot alapított. A szerződés IV. része tartalmazza a német ellenszolgáltatásokat. Lehetővé teszik, hogy a család tagjai Svájcba és Portugáliába menjenek, készpénzben fizettek 600 000 dollárt és 250 000 birodalmi márkát. A németek annak biztosítására, hogy a Weiss-család nem fog Németország ellen dolgozni a semleges országokban sem, túszként tartották vissza a család 5 tagját. Jelentősége: A Chorin-, Mauthner-család érdekeltségei kiterjedtek a magyar nehézipar számos nagyvállalatára, az élelmiszeriparra és a textiliparra is. Magyarország két legnagyobb finánctőkés csoportja, a Hitelbank és a Kereskedelmi Bank közül az utóbbiakhoz tartoztak. A két csoport együttvéve 1944-ben a magyar gyáripar tőkéjének több mint 50%-át tartotta kezében. Legalizálása: A Sztójay-kormány és az SS között létrehozandó megállapodást megkönnyítette, hogy júliusban egy olyan kormányrendelet jelent meg, amely a zsidó 30

részvények birtoklásán alapuló közgyűlési jogokat iparáganként az illetékes miniszterre ruházta, a miniszterek pedig átruházhatták ezeket tetszőleges jogi vagy természetes személyekre.

8. EA Magyarország nemzetközi helyzete, a koalíciós időszak külpolitikája, lakosságcsere és kitelepítés 1. A világszerveződés és a tömbök szerepe a nemzetközi kapcsolatokban A világszerveződés és a tömbképződés közötti ellentmondás végighúzódott a 20. századon és hatással volt mind a nemzetközi kapcsolatok gyakorlati alakítására, mind ezek elméleti reflexiójára. Ezeknek a stratégiáknak egy része a globális államszervezet és más nemzetközi szervezetek létrehozását és fenntartását célozta, a másik része a világszervezettel szemben ellensúlyt képező tömbök kialakulását és megerősödését, harmadik része pedig elutasította a világszervezetet éppúgy, mint a tömbképzési törekvéseket, illetve késleltette a tömbökhöz való csatlakozást. Tömbök kialakításával megpróbálták a globális szint alatti nemzetközi kapcsolatokat szerződéses alapra helyezni, és tartós katonai szövetségeket létrehozni. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége és a hozzá kapcsolódó szervezetek globális feladataként a béke aktív biztosítását, az emberi jogok védelmét, a népek egyenjogúságának szorgalmazását és az általános életkörülmények világszerte valójavítását határozták meg. A nemzetközi kapcsolatok hierarchiájában a különböző szintek súlya nagyon eltérő volt. A legnagyobb helyi értékkel a tömbök bírtak, amelyből kettő volt. Az egyik az Egyesült Államok vezetése alatt állt, és az atlanti- és csendes-óceániai térség jelentős részét ölelte fel, míg a másik a Szovjetunió vezetése alatt az eurázsiai kontinens jelentős részét foglalta magába. Európában a tömbök létrejötte annak volt köszönhető, hogy Sztálin és Churchill megállapodtak a háború idején a befolyási övezetekről és ezeket el is különítették. 2. A koalíció évei: • Bár a kelet-európai befolyási szférák elosztásáról szóló, úgynevezett Churchill-Sztálin százalékegyezmény és a jaltai megállapodás kezdettől rányomta bélyegét a térség népeinek jövőjére, a győztes nagyhatalmak közötti együttműködés a háborút követő évékben tovább folytatódott. Az ország a katasztrófa után romokban hevert – a szó szoros értelmében is - , az újrakezdés vágya, az élni akarás ereje azonban erősebb volt a reménytelenségnél. A szuverenitás hiányában, a szovjet megszállás ellenére a többpártrendszerű polgári demokrácia megteremtésére tett kísérlet zajlott 1945 és 1947 között Magyarországon. A szovjet megszállás alá kerülő területeken formálisan minden olyan párt és egyesület működhetett volna, amelyekét a fegyverszüneti szerződés, illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nem tiltotta meg. Gyakorlatilag azonban csak azok a pártok és egyesületek működhettek, amelyeket ez a szerv mintapolitikai főhatalom birtokosa engedélyezett. Az öt demokratikus politikai párt és a szakszervezetek 1944. december 2-án Szegeden megalakította pártszövetségét, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot (MNFF). A függetlenségi front deklarációja szinte szó szerint követte az MKP november 30-án közzétett programját. A program megtagadta a revíziós politikát és baráti kapcsolatokra törekedett a Szovjetunióval és a szomszédos államokkal. Tartalmazta a fasiszta szervezetek feloszlatását, a népellenes jogszabályok hatályon kívül helyezését, a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonását. A provizórikus törvényhozó szerv, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én ült össze Debrecenben. A szovjet fennhatóság alá került területekről a képviselőket érdemileg nem választották, 31

•

•

•

• •

• •

•

hanem delegálták a helyi szervek. A nemzeti bizottságok mintegy 50 helységben választási gyűléseket tartottak, ahol megnevezték a Debrecenbe utazókat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek fő feladata az volt, hogy legitimálja a Moszkvában előzetesen jóváhagyott, a kommunista és baloldali túlsúlyú ideiglenes kormány megalakítását, programját és működését. Az új megszállóknak és az akaratukat teljesítő kommunistáknak nem volt érdeke, hogy a nemzetgyűlés alkotó törvényhozásként működjön. A debreceni kormány koalíciós alapon állt fel. Miniszterelnöke, Dálnoki Miklós Béla vezérezredes pártonkívüliként, s mellette további három pártonkívüli, úgynevezett "horthysta" miniszter kapott helyet a kabinetben. A többi tárcán a pártok osztoztak: három az MKP-é, kettő-kettő az SZDP-é, illetve az FKGP-é, s egy az NPP-é lett. Nem került sor egyelőre az államforma és az államfő kérdésének tisztázására sem. A királyságot nem szüntették meg, de az állam köztársaságként működött. Nem választottak államfőt sem, hanem 1945. január 26-án háromtagú Nemzeti Főtanácsot állított fel a politikai bizottság az államfői teendők ellátására. Az ország szuverenitása a győztesek akaratát megvalósítani hivatott Szövetséges Ellenőrző Bizottság kezébe került. E testületnek Kelet-Európában mindenütt szovjet elnöke lett, így Magyarországon Vorosilov marsall, aki a szovjet hegemóniát is megtestesítette. A kormány 1945. január végén jobboldali és fasiszta jellegük miatt betiltott és feloszlatott 25 pártot, egyesületet, szervezetet; így a leventét, a MOVE-t, a korábbi kormánypártot, a nyilas pártot. Hatályon kívül helyezték a zsidótörvényeket, s megkezdődtek a népbírósági perek. A 24 népbíróság kereken 60 000 ember ügyét tárgyalta, 27 ezret elmarasztaltak, 477-et halálra ítéltek, és 189 ítéletet végre is hajtottak. 1945 őszére nyilvánvalóvá vált, hogy a paraszti-polgári demokrácia, a polgári tulajdonlás és értékrend, a nemzeti és keresztény tradíciók folytatója, hordozója a Független Kisgazdapárt lesz. A néppártnak, vagy ahogy mondták, gyűjtőpártnak tekintett alakulat kellő társadalmi támogatottsággal rendelkezett a lakosság szinte minden rétegében, az ipari munkásságot kivéve. A megmérettetésre készülő pártok közül a kommunista rendelkezett a legkevesebb nemzeti és történelmi hagyománnyal, viszont a legnagyobb hatalmi támogatottsággal. Vezetői – akik között voltak "moszkoviták":az első embernek számító Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre. A hazai illegális vezetők: Rajk László, Kádár János és mások - a demokráciáért folytatott küzdelmet állították a párt programjának középpontjába, nem titkolva, hogy távolabbi céljuk a "szocializmus" megteremtése, az ország szovjetizálása. Az 1945. november 4-én megtartott választások a korszak legdemokratikusabb választásának bizonyultak, ahol valóban megnyilvánult a nemzet akarata. A 409 fős nemzetgyűlésben a mandátumok abszolút többségét a voksok 57 százalékával a Független Kisgazdapárt birtokolta. A kisgazdapárt vezére, a református Tildy Zoltán 1945. november 15-én alakította meg kormányát. Ebben hét kisgazdapárti, három kommunista, három szociáldemokrata és egy parasztpárti politikus kapott helyet. A kisgazda kormányfő mellett a kommunista Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes lett (s ezt a tisztét megtartotta egészen 1952-ig). 1945 novemberére tehát az országnak legitim törvényhozása és kormánya lett. Az önálló államiság attribútumai közül azonban még hiányzott az államforma és államfő kérdésének megoldása. A Magyar Köztársaság 1946. február 1 –jei kikiáltásával a provizórikusság lényegében megszűnt, "csak" a békeszerződés megkötése volt szükséges ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság mint önálló állam belépjen a nemzetek közösségébe.

3. Külpolitika 32

•

•

•

Magyarország nemzetközi státusát, külpolitikai orientációját mintegy fél évszázadra meghatározta, a szovjet felszabadítás és megszállás. A szuverenitásában korlátozott Magyarország szovjet érdekszférába került. 1944. december 22-én Dálnoki Miklós Béla kormánya szovjet döntés eredményeként jött létre. Az új kormány december 26án hadat üzent Németországnak. A Szovjetunió tartós befolyást akart kiépíteni Magyarországon. Gazdasági együttműködésről írtak alá Moszkvában 1945. augusztus 27-én. Az egyezményt Mikojan szovjet külkereskedelmi miniszter és Gerő Ernő, valamint Bán Antal miniszterek írták alá. A milliós hadsereggel rendelkező Szovjetunió nem akadályozta a szabad választások megrendezését, de a hatalom lényeges területein igyekezett biztosítani, hogy a kommunisták kezében maradjo: o a közigazgatás o a fegyveres erők o a politikai rendőrség ellenőrzése Vorosilov Sztálin intencióinak megfelelően azt hangsúlyozta, hogy a Kisgazdapártra akarják építeni a szovjet-magyar barátságot. A külpolitikai célok 1946 nyarára koalíciós egyetértésen alapultak. A kommunista párt szovjet orientációt hirdetett, ugyanakkor visszautasította Romániával a területi igény felvetését. Csehszlovákiával szemben engedményeket sürgetett, a németek teljes kitelepítését szorgalmazta. Tiltakozott a jóvátétel mérséklése ellen. A párizsi értekezleten viszont valamennyi politikai erő a lehető legtöbbet tett azért, hogy enyhítsék a békefeltételeket.

4. A németek kitelepítése és a felvidéki magyarok betelepítése • A győztes nagyhatalmak 1945. július 17. és augusztus 2. között Potsdamban tartott konferenciáján többek között arról is döntés született, hogy a háborús bűnösségben kollektíve felelősnek talált német és magyar kisebbséget az anyaországokba kell kitelepíteni. A több hullámban s számos alkalommal embertelenül végrehajtott kitelepítés 200 000 német elűzését jelentette. • Mindez 1946. január 19-én vette kezdetét, s február 27-én írta alá Prágával a magyar kormány azt a rákényszerített lakosságcsere-egyezményt, amely viszont a felvidéki magyarság elűzését helyezte jogi alapokra. Hiszen már e megállapodás előtt 20 000-30 000 főt utasítottak ki. A lakosságcsere-egyezmény értelmében 1948 áprilisáig 73 000 szlovák ment el Magyarországról, a Felvidékről pedig 68 000 magyar érkezett. A népvándorlást tovább dagasztotta az a több tízezer magyar, akiket a kitelepített szudétanémetek helyére deportáltak. A Felvidékről kitelepítettek többnyire a magyarországi németek gazdátlanná vált házaiban leltek új otthont. Az 1944 őszén Észak-Erdélyt ismét birtokba vevő román impérium háborús bűnösként kezelte a magyarságot, internáló- és munkatáborokban több tízezer magyart tartottak fogva. Az úgynevezett Maniu-gárdisták olyan mértékű terrort fejtettek ki, hogy annak megfékezésére november 14-én szovjet katonai közigazgatást vezettek be. • A magyar-jugoszláv viszonyra is kezdetben a múlt sötét árnya telepedett. 1944 őszéntelén közel félszáz település magyar lakosságának irtásában versengtek Joszip Broz Tito partizánjai a királypárti csetnikekkel, hogy az újvidéki „hideg napokért”többszörös - bosszút álljanak. Az új Jugoszláviában azonban létrejött a Vajdaság Autonóm Tartomány, a magyar nemzetiség a korábbinál kedvezőbb kulturális körülmények közé jutott, s mindennek nyomán a két ország kapcsolata már 1945 vége felé jószomszédivá vált.

33

9. EA. A párizsi béke előkészítése és aláírása, a magyar külpolitika mozgástere a szovjet szövetségi rendszerben, nemzeti érdek és szövetségi politika 1. A párizsi béke megkötésének körülményei (érdemes összekötni a tömbösödéssel) a) A nagyhatalmak és a békekötés • 4-3-2-es formula, Külügymin.ek Tanácsa készítette elő a szövegeket, 1945. szept. – 1946. dec. London, Párizs, New York: Külügymin.ek Tanácsának béketárgyalásai • Nagyhatalmak gyors békét akarnak, tömbösödés: Sztálin és Churchill megállapodása • A tömbösödési folyamatról 3-féle vélekedés: o 1945 u. tömbösödés: 1. Eurázsia SZU vezetésével, 2. Csendes-ó térsége USA vezetésével. Mo. már ’43-44-ben az eurázsiaihoz tartozik. A tömbök főleg katonailag értendők, katonai megoldásra törekedtek o nemzetközi szervezetek kialakulása, de tömbösödés erősebb o mindkettőt elutasítja • 4-3-2-es békeszerződések: Olaszo.gal 4 nagyhatalom (USA, NB, SZU, Fro), Mo.gal, Rom.val, Bulg.val 3 nagyhat (USA, NB, SZU, Fro 1919 miatt kimarad), Finno.gal 2 nagyhat kötött békét (NB, SZU – pedig ’39-ben éppen Finno lerohanása miatt zárták ki a Népszöv.ből, oka: a finnek nem írták alá a 3hatalmi egyezményt, jobb helyzetben vannak • 1944 ősze: NB elfogadja a közép-eu-i szovjet túlsúlyt, 1945. dec.: USA is • 1944 tavaszán a szovjetek Olaszo.ban, 1945 őszén Japánban ismerték el a NY-i szövetségesek elsőbbségét • Békekötés: meg akarták előzni a jövőbeni konfl.okat, ezért etnikai határokat akartak húzni, homogénebb államokat létrehozni, ezért kitelepítések • SZU a rendet erővel, NB a kontinentális egyensúly megteremtésével, USA pedig „méltányos megoldással” kívánta helyreállítani • 1947. márc-ápr: német békeszerz, No jogi státusza és osztrák államszerz megvitatása (már ’43-ban elfogadták, h Ausztriát újra kell alakítani) • Hűvös csehszl-m viszony: 1945. ápr. 1. : kassai program -> Benes-dekrétumok o m.ok kollektív felelőssége o m.ság teljes jogfosztottsága o m kisebbség számára akadályozzák a pol-i joggyakorlást o nyelvhasználat tilalma, oktatás ellehetetlenítése, „magyartalanítás”, reszlovakizáció, pl. névcsere o áttelepítések kül jogcímeken pl. Szudéta-vidékre, határon túlra, pl. háb.s bűnösök A magyar külpol. mozgástere: • Mo.nak nincs esélye jobb békét kötni, revízióra nincs remény, ezt az orosz kártya dönti el (Molotov, Puskin – ekkor nagykövet Mo.on) • Probléma: állam szuverenitása • Gyöngyösi Kertész Istvánt bízza meg a békekötés előkészítésével, kp: háb utáni területi rendezés, m kisebség kérdése. Előkészítő dok: o „rokonnépek nélküli Mo jövője csakis a ln szföldi hatalommal, Or.gal való szoros po-i és gazd-i együttműk.ben képzelhető el” o gyökeres szakítás a Horthy-rendszerrel o Rom. Val kapcs.ban tervek a népcserére és széles autonómiára 34

• •

o Remény: Csallóköz Cehszl.tól, Sopron környékén határmódosítás, Jugo.val szemben nincs esély a délvidéki vérengzések miatt o Végül mérlegelték a „Ruténföldnek Szovjet-Or.hoz történő csatolásának” következményeit ’47. márc. Rákosi-Moltov tárgyalása A magyar kormány "elnéző" békében reménykedett. A Szovjetunió viszont a jóvátételi rendelkezésnek "agressziót büntető" jelleget tulajdonított és az amerikai ellenzés dacára keresztülvitte a 300 millió dolláros jóvátételi összeg elfogadtatását. NagyBritannia osztotta azt a nézetet, hogy a jóvátételi és a területi rendelkezésekkel a legyőzött államokat meg kell büntetni. Az "elnéző" amerikai magatartás sem terjedt odáig, hogy a győztes hatalmakkal szemben a "volt ellenséges" államokat részesítették volna előnyben.

b) A nagyhatalmak és a román-magyar határvita, Mo. területi igényei: • Molotov-féle összefoglaló Erdélyről: o Besszarábia és Bukovia átadásáért Erdély visszaadása kompenzáció lehetne Rom.nak o Rom.nak szüksége van szovjet támogatásra, mert m.ok soha nem fognak lemondani Erdélyről o Bevin angol külügymin igazságos, méltányos határt akar, ’42. Pax Britannica: Erdély átadása Mo.nak, népszvazás kéne, vita Londontól Párizsig o Molotov sz. egész Erdélyt vissza kell adni Rom.nak • 1946. márc. 11. román békeszerz tervezete: egész Erdély Rom.hoz tartozása, 2. bécsi döntés semmis, angolok támogatják • 1946. ápr. 8.: Nagy Ferenc elutazása előtt a koalíciós korm tagjai megegyeztek 22e km2-es partiumi és 11,8 km2-es kis-partiumi területi igény bejelentéséről • A magyar békecélok megfogalmazása előtt Nagy Ferenc miniszterelnök 1946. április közepén Moszkvában járt kipuhatolandó, hogy számíthat-e szovjet támogatásra. Mivel Vjacseszlav Molotov külügyminiszter a témában magyar-román tárgyalásokat javasolt, ebből ki lehetett volna következtetni a szovjet elzárkózást. A koalíciós pártokkal való egyeztetés nyomán a magyar kormány hivatalosan Romániával szemben jelentett be 22 000 négyzetkilométernyi igényt. A Külügyminiszterek Tanácsa azonban 1946. május 7-én e kérelem elhárításában állapodott meg. Kisebbségi kódex: kollektív jogok védelméhez m korm ragaszkodott, ha már a határkkigazítás nem megy • 1946. ápr. 25. – máj. 16.: párizsi külügymin.-i tanács első ülésszaka: amcsik sz. kétoldalú megállapodás lehetősége • A nyugati hatalmak támogatását megszerezendő Nagy Ferenc miniszterelnök még a békekonferencia megnyitása előtt - június 12. és 25. között – Washingtonban, Londonban és Párizsban járt, üres kézzel kellett azonban visszaérkeznie. Sem az amerikai, sem a brit fővárosban nem szívesen emlékeztek vissza a háború alatti békeelőkészítő bizottságaik javaslataira, a franciák pedig érdektelenségbe burkolóztak. • „Jalta szelleme lebeg” a békeszerz fölött: érdekszférák, tkp versailles-i döntések megerősítése • Mindezek nyomán a 21 győztes s állam 1946. július 29-én Párizsban megnyílt békekonferenciája bizottságainak munkájától – bár a szokásos csodavárás itthon ez alkalommal is sokakat tartott rabságában – magyar szempontból nem sok jót lehetett várni. • Szeptemberre a magyar területi igények már 3000 négyzetkilométerre zsugorodtak. A Prága által óhajtott folyosóból ugyan nem lett semmi, s nem talált meghallgatásra 35

•

•

Benes azon igénye sem, hogy még 200 000 magyar kitelepítésére legyen módja. A magyar béke előkészítés másik illúziójának – a szövetséges nagyhatalmak háborús deklarációi és az 1945. szeptemberi isztriai precedens alapján – az etnikai határok megvonásához, a népek önrendelkezési jogának biztosításához fűzött várakozás bizonyult. A második világháború alatt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az ellenséges Magyarország esetében is fontolgatta az etnikai méltányosság elvének alkalmazását. Pozsony stratégiai védelme érdekében ellenben 43 négyzetkilométert ítéltek az északi szomszédnak. Ez három falu (Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár) sorsát pecsételte meg. Lakosságcsere: állami büdzsé 7%-a rámegy: Rákosi szerint gazdag parasztok=fasiszták kerülnek az országba, a proletárok pedig elmennek, új bázis a fasiszták számára. Levele Molotovnak: nem megy tovább a finanszírozás. Mo-on népszerűbb Jugo, mint SZU

c) A békeszerződés, gazdasági és katonai rendelkezések: • Nagyhatalmak vitája, nézeteltérések: o K-közép-eu-i kis államok függetlenségének helyreállítása o Gazdasági, katonai rendelkezések: jóvátétel kérdése, kontigens nagysága • 1945. dec. 15-27. Moszkva: külügymin-i tárgyalások o közép- és DK-eu-i államok helyzete o SZU: Vörös Hadsereg nem akadályozza a népakarat megnyilvánulását o Vita a szovjet csapatok visszavonásáról o Magyar békeküldöttség semmilyen célt nem tud elérni • 1946. jún. 27 Couve de Murville: külügymin.ek 28. ülése megállapodtak a m. béketervezetben, m kérdést lezárhatják, m ügy alárendelődött az ol., rom., bolgár feltételek kidolg.nak • 1946. okt. 8. Gyöngyösi János nyilatkozata: Mo. súlyos gazd-i viszonyai, nincs az o.nak egy hónapra való búzája, terhek összeomlás nélkül nem teljesíthetők • 1947. február 10-én Gyöngyösi külügymin által Párizsban aláírt békeszerződés révén Magyarország a trianoni határok között nyerte vissza állami függetlenségét. A SZEB megszűnt, ellenben – arra való hivatkozással, hogy a továbbra ismegszállt Ausztriában állomásozó Szovjet Hadsereg biztonságát garantálni kell – 50 000 fős idegen haderő maradt az országban, erre ’55 után a Varsói Szerződés adott jogalapot • A magyar szárazföldi haderő létszámát 60 000, a légierő nagyságát 5 000 főben szabták meg. Jóvátételként 300 millió dollárt kellett fizetni. (Ebből 200 milliót a Szovjetuniónak, 70 milliót Jugoszláviának és 30 milliót Csehszlovákiának.) Mo. területén 50e orosz katona állomásozott. Puskin: „Mo-ot a Vörös Hadsereg szállta meg és szláv népek veszik körül” • Magyarország, mint legyőzött állam nem tudta befolyásolni a Három Nagynak a magyar békeszerződésre vonatkozó döntéseit. A magyar béke előkészítés "illúzióit" a szövetséges nagyhatalmak is osztották, s nem a külügyminisztérium, illetve a magyar békedelegáció felkészültségén, a magyar diplomácia lépésein múlott, hogy a békefeltételek javítását elérni nem lehetett. • A Külügyminiszterek Tanácsának béketárgyalásai nemcsak a legyőzött államok sorsát rendezték, hanem a győztes nagyhatalmak egymáshoz való viszonyát is átalakították Európában. Románia és Bulgária a Földközi-tenger keleti medencéjéhez való kijutás szempontjából stratégiailag fontosabb volt a Szovjetunió számára, mint Magyarország. A Szovjetunió leendő szövetségeseinek területi státusát, katonai-gazdasági szuverenitásának korlátozását az angol és az amerikai kormány által elfogadott 36

•

•

•

békeszerződésekben szabályozta. A szovjet szövetségi politika 1943 és 1947 között a győztes szláv államokra: Csehszlovákiára, Jugoszláviára és Lengyelországra támaszkodott. Ehhez a – Moszkvához és egymáshoz kétoldalú megállapodásokkal kapcsolódó – szövetségi rendszerhez a legyőzött államok (Bulgária, Románia és Magyarország) csak később, 1947 és 1949 között csatlakozhattak. A magyar békeszerződés a hadiállapot megszüntetésével véget vetett az átmeneti, fegyverszüneti állapotnak; megszüntette az ország nemzetközi ellenőrzését; felszámolta a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot. Helyreállította az állam függetlenségét és szuverenitását; elismert alapokra helyezte az ország területi-politikai státusát; Magyarország helyreállíthatta nemzetközi kapcsolatait; az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétel lehetővé vált. A budapesti szovjet követnek is kezdettől fogva igen nagy volt a szerepe Magyarország sorsának alakításában, ám hatalmát a SZEB kompetenciája erősen behatárolta. A SZEB megszűntével a szovjet követ befolyása tovább nőtt. Mellette igen komoly ellenőrző szerepe volt a szovjet titkosszolgálat magyarországi főnökének: lényegében Rákosival együtt mindhárman Moszkva – egymást nem kevés gyanakvással figyelő – helytartói voltak. KGST=„a szocialista tábor cserebutikja”

10. EA A szovjet szövetségi rendszer, külpolitika alapjai. A Szovjetunió és a magyar forradalom. Kádár János külpolitikai nézetei, a Kádár rendszer első szakaszának külpolitikai jellemzői. 1. A többpártrendszerből az állampárti diktatúrába • A "szalámi-taktika" szellemében Rákosiék nem vállalkoztak arra, hogy a kezdődő hidegháborúban itthon egyféle polgárháborús helyzetet teremtsenek. Ehelyett ismét a legálisnak mondható módszereket alkalmazták: újból parlamenti választásokat rendeztek 1947 nyarán, hogy immár a békeszerződés aláírása után törvényesen vegyék kézbe az államhatalom egészét. • 1947. aug. 31.: komm párt 22%-ot ért el a kékcédulás választásokon • Moszkoviták: Gerő Ernő, Révai Farkas, Rákosi • Marhall-segély elutasítása SZU miatt, Tito az egyetlen, aki fölveszi • 1948-tól egyoldalú függés SZU-tól, szatellit-államok. • 1948: Mo. sorra megköti a „testvéri országokkal” a barátsági szerződést • Tájékoztató Iroda: Komintern újjáélesztése, elítélik Tito leválását • Az 1948-ban a térségben lezajló népi demokratikus átalakulások nyomán Magyarország is sorra megkötötte a "testvéri"országokkal a barátsági és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokat, ezeknek a jelentősége azonban a minimálisnál is kevesebb volt. Ennek az volt az oka, hogy Sztálin nem j ó szemmel nézte a csatlósok közötti kapcsolatok elmélyülését, mert abban minden esetben a saját érdekeit sértő lépés lehetőségét gyanította. A birodalmi igazgatás ősrégi elvének megfelelően olyan gyakorlatot szorgalmazott, amelyben minden szál Moszkvába futott, azt kívánta, hogy a "testvéri" országok közötti kapcsolatokat is a szeme láttára, a szovjet fővárosban intézzék. A Tájékoztató Irodapártjainak második, 1948. júniusi bukaresti tanácskozásán a vádak özöne hullt Jugoszlávia kommunistáira, akik – a valótlan vádak szerint - "az imperialistaellenes egységfront megosztásának, a nemzetközi munkásmozgalom elárulásának útjára léptek". A kommunista pártok belügye egyben a 37

•

•

• •

•

• • • • • •

nemzetközi konfrontáció szakadékát is mélyíti. 1948. június 12-14. között tartották az egyesülési kongresszust. Az új párt neve Magyar Dolgozók Pártja (MDP), elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás lett. A legfőbb vezetésbe bekerült még a kommunista Farkas Mihály és Kádár János, illetve a baloldali szociáldemokrata Marosán György. 1948 őszétől mintegy államosították a szakszervezeteket is. Miután érdekvédelmi funkciót nem tölthettek be az államosított termelésben, nem az alkalmazottak érdekeit védték, hanem az állam eszközei voltak – a párt és kormány által kinevezett termelésirányítók segítőiként. 1949-re egypártrendszer: Magyar Függetlenségi Népfront létrejötte A koncepciós perekben legtöbb esetben megnevesített "bűnökről" és áldozatokról van szó, de a lakosság tízezreit megnyomorító terror névtelen áldozatai is számon tartandók: a Budapestről 1951-ben kitelepített majd 13 000 állampolgár, a vagyonától megfosztott és ugyancsak kitelepített „kulák”, az internálótáborokban sínylődő "politikai bűnösök", Recsken és más kényszertáborokban vagy munkahelyeken (mintegy száz internálótábor és munkatábor működött 45 000 fogva tartottal). Koncepciós perek: Rajkot is elítélik, Schlachta Margit, Barankovics (Dem Néppárt vez) Amerikába A valóban esztelenné vált terrorállam 1951 és 1953 között 650 000 személy ellen folytatott le eljárást, s ebből 387 ezret elmarasztaltak. Elég volt ehhez, ha valaki eldugott egy zsák lisztet, ha nem kapálta meg időben a gumipitypangot, vagy ha a kocsmában egy-két fröccs után "Rákosi apánkat" nem tekintette az apjának. Munkaversenyek, sztahanovista programok, beszolgáltatások Kornai: 6 blokk Kapun belüli munkanélk ÁVH, Rákosi-kultusz növelése Nagy Imre: 1952 körül begyűjtési min. Mezg.ból elvonás az iparba, Mo. gazd-i függésbe kerül a SZU-tól: nyersanyag-import

2. Integráció – szovjet módra • A 20. századi történelemben se szeri, se száma azoknak a történéseknek, amelyek az önálló nemzeti keretek megteremtését célozták, ugyanakkor azonban mára 19. század hetvenes éveitől megfigyelhetőek a nemzeti keretek meghaladására irányuló törekvések is. • Kibékíthetetlen ellentét, kommunizmus harca az imperializmus ellen, de Kádár már ’65—től: be kellene csatl. a vilgazdba • Az integráció irányába mutató igény a szovjet zónában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) 1949. márciusi megalakulása. A szervezetet alakító Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szovjetunió a népgazdasági tervek egyeztetésében, a nyersanyag-kiaknázás és iparfejlesztés összehangolásában jutott közös megállapodásra, s emellett elhatározták a szabványosítást, a technikai segítségnyújtást, a műszaki tapasztalatok egymásnak történő átadását. • Mo.on a ln a nehézipar • „canossa járások”: ha SZU-vezetők elégedetlenek, az összes vezetőnek Moszkvába kellett mennie • „Cserebutik”, Monobank • SZU-nak ’60-ban még szüksége volt a csatlós államokra az erőforr.ok miatt, ’70-re már inkább teher

38

• •

•

• • • •

Volt keresk. a KGST-n kívüli államokkal is, világpiaci áron számolták el, konvertibilis valuta: transzferiális rubel, barteregyezmények előnyben részesítése Aszimmetrikus viszony: méretek, erőforr.ok: o Népesség, GDP 2/3-a SZU-é o Nyersolaj, földgáz 90%-a SZU-ban o KGST-n belül nincs elég nyersanyag A helyzet valóban kínos lehetett a budapestiek számára, hiszen nem tudhatták, hogy ki is igazából az új "gazda", vagy az utódok közül ki lesz az? Kötelességtudóan meghallgatva az utasításokat, hazatérve 1953. június 27-ére összehívták az MDP Központi Vezetőségét. Nagy Imre a programját – a régi parlamenti gyakorlatra emlékeztetve – nem a pártfórumon, hanem az országgyűlés ülésén ismertette, ami országszerte nagy várakozásokat keltett. Javító szándéka kétségtelen volt, de természetesen megmaradt a rendszer keretein belül. Sokat tett a törvényesség helyreállításáért, a sérelmek orvoslásának megkezdéséért. Célja a mezg helyreállítása, belső fogyasztás növelése. 1955-ben leváltják, a pártból is kitiltják 1955. máj. 5.: NSZK NATO-tag lett, Ausztria semleges 20. kongresszus: Rákosi beismeri, h Rajkot alaptalan vádak alapján végezték ki, elismeri személyes felelősségét MDP központi vezetőség: ’56. Rákosi felmentése, Moszkvába megy, Gerő Ernő lesz az első titkár. MDP Pol. Biz.ba beveszik Kádárt, Marosánt, kizárják Farkas Mihályt

3. Infláció és stabilizáció, a tervutasítás rendszere: • Háborús hatások • Cél a teljes foglalkoztatás • A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt • Az 1939. évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió pengőnek felelt meg • 1946 júliusára a pengő teljesen elértéktelenedett • Új valuta: forint bevezetése – 1946 augusztus 1. • Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való elszakadás) • A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1-1949. december 31) o A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek államosítása o 1947 –Országos Tervhivatal felállítása o Az egész pénzügyi rendszer államosítása o 1949 decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és nagykereskedelem 100%a, a kiskereskedelem 30%-a állami tulajdonba került • Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba • A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése • A terhek növekedése, hatékonyság problémája, pazarlás • 1. „ötéves” terv (1951-1955) o 1 főre jutó jöv. 30%-os növelése o 1953-ban összes ker-i forgalom ¾-e SZU-val: hiány, függés o munka termelékenységének áll. növelése, nők is o 1953-ra tsz-esítés o 1951. óriási hiány, ’52. új árrendszer, de aszály -> szegénység, gazd-i csőd • 1956-os válság gazd-i és pol-i, adóterhek növekedése, burkolt áremelés, zavarok 4. Az 1956-os forradalom - a nemzetközi és a hazai háttér 39

•

•

Történelemfilozófiai értelemben a létező szocialista rendszerek megreformálhatatlanságáról tanúskodik, az adott nemzetközi helyzet jellemzői alapján ugyanakkor már kirobbanásának pillanatában magában hordozta a hamarosan bekövetkező bukás csíráját. A forradalom közvetlen előkészítésében fontos szerepet játszottak a fiatalok, az egyetemi ifjúság. Október 16-án megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), és néhány napon belül csatlakoztak hozzájuk a budapesti és a vidéki egyetemek is.

A forradalom győzelme • A forradalmat lángra lobbantó szikra a műegyetemisták október 23-ára hirdetett lengyelek melletti rokonszenvtüntetése volt. A hivatalos pártlap, a Szabad Nép üdvözölte a diákok demokratikus seregszemléjét, amit hosszas habozás után a Gerőféle vezetés sem mert betiltatni. A forradalom néhány óra alatt szinte az egész városra kiterjedt. A Dózsa György úton kemény munkával ledöntötték a gyűlölt rendszer kolosszusát, a Sztálin-szobrot, s fejét végighurcolták a városon. A legfelső politikai vezetés csak késve és következetlenül próbálta követni az eseményeket. Már október 23-án éjjel a pártvezetésbe kooptálták Nagy Imrét, 24-én pedig ő lett a miniszterelnök. Ekkor még ellenforradalomnak minősítette az eseményeket. • USA nem örül a mozgolódásnak, érdekszférákat meg kell tartani • Ezzel párhuzamosan Szuezi válság okt. 23-24: SZU fél, hogy elveszíti itt a pozícióit, akkor már Mo-ot meg kell tartani. • Andropov, majd Gerő Ernő Hruscsovtól szovjet katonai segítséget kért a felkelés leverésére, és a székesfehérvári szovjet hadtest megkezdte a bevonulást Budapestre, okt 24-én 296 harckocsi, 156 ágyú: szélvihar hadművelet; de kudarc, mert nem volt gyalogsági támadás, Molotov-koktélok. 6000 katona kevés volt, ezért 25-én 3 új hadosztály érkezett SZU-ból, Rom.ból 20e fő (27-én csapatok kivonása, de nem teljesen, pl. Népligetben álcázott tankok). Először volt ilyen nagy beavatkozás Berlin után. A harcok idején Budapesten 91 fegyveres csoport működött mintegy 16 500 fővel. A harcosok társadalmi összetétele igen heterogén volt, hiszen hivatásos katonáktól kezdve a serdülőkorú pesti srácokig, a kétkezi munkásoktól a magasan kvalifikált értelmiségiekig mindenki megtalálható volt soraikban. A fegyverhez jutást a rendőrség átállása, illetve a fegyvergyári raktárak megnyitása tette lehetővé. • Október 25-ének véres tragédiája ismét fordulatot hozott az eseményekben. Az Országház elé vonuló tömegbe az ÁVH provokátorai belelőttek, majd a jelen lévő szovjet harckocsik is tüzet nyitottak. A több mint száz halálos áldozat és sok sebesült látványa tudatosította az emberekben, hogy a régi rendszer csak erőszakkal távolítható el. Október 25-én a szovjet vezetés is belátta, hogy célszerűbb Gerő Ernő eltávolítása, mint a fegyveres eszkaláció. Helyére Kádár Jánost állították. Másnap, október 26-án pedig Nagy Imre és hívei - Losonczy Géza, Donáth Ferenc - az MDP KV-ban kezdeményezték, hogy a lezajlott eseményeket, a felkelést minősítsék nemzeti demokratikus forradalomnak, a felkelőkkel pedig kössenek fegyverszünetet. Erre október 28-án került sor, és 30-án megkezdődött a szovjet csapatok kivonása a fővárosból. Feloszlatták az ÁVH-t, és felállították Király Béla és Kopácsy Sándor vezetésével a Nemzetőrséget, amelybe be akarták tagolni a fegyveres csoportokat. A börtönökből kiengedték a rabokat, a politikai elítélteket, de gyakran mindenki, válogatás nélkül szabadult. Nagy Imre kormányának gesztusai – amelyek a reformkommunisták programját jelentették,s a kabinetben csak kommunisták voltak – nem tudták enyhíteni a korábbi terrort gyakorlók iránti gyűlölethullámot.

40

Az USA megzavarodása: • Eisenhower katonai jogosítványai korlátozottak a beavatkozásra, nincs lehetősége, döntési jogosítványa • Szovjetek Lo.nál sokkal keményebben avatkoztak be, túl nagy lett volna a konfrontáció, atomháború réme • El akarta kerülni a csapdahelyzetet: SZU-val katonai konfliktust • A forradalommal nőtt a hidegháborús feszültség, konfl. elkerülésének egyre kisebb az esélye • Semmiféle stratégiájuk nem volt, nem is gondolták, hogy így elfajulnak az események • 2 lehetséges rossz megoldás o szovjetekkel való jó viszony miatt nem tesznek (USA jelentős pénzeket pumpált ide a társ fellazítására, dem irányba terelésére) o propaganda mellett meggyőzi a világot, hogy számára milyen fontos a m forr, de nem terheli a szovjet-amcsi viszonyt => ez lett. Okt. 28: BT-ben visszafogottan napirendre tűzték Nagy Imre taktikája: • Nagy Imre nov. 1-jén bejelenti a semlegességet, ez kínos az USA-nak; kérés: 4 nagyhat (SZU, USA, NB, Fro) garantálja a semlegességet • BT-tárgyalás és USA beavatk ekkor még nyitott • Nov. 2: Nagy Imre – Andropov találkozó: jó viszonyt akar Mo. SZU-val • ENSZ magyar küldöttség vezetője Szabó János • ENSZ nov. 5-re napolja el a tanácsülést • Eisenhower kijelentése: nem támogat semmilyen szövetséget a SZU ellen, nov. 4-re eldöntötte a kérdést, ekkor szuezi válság… semlegességi nyilatkozatot úgy tekintették, mintha soha nem is létezett volna • ÁVH feloszlatása, helyette Nemzetőrség; rabok kiengedése, csatlakoznak a Nemzetőrséghez • Helyi forradalmak is, nagyvárosok, falvak • Október 30-án a budapesti pártbizottság székházát a Köztársaság téren fegyveres felkelők vették ostrom alá. Az épületet védő ÁVH-sok viszonozták a tüzet, szabályos ostrom alakult ki. A magukat megadó fegyvereseket a tömeg meglincselte. (A védők közül 23 halálos áldozata volt a harcnak, illetve a népítéletnek.) Ugyanezen a napon Nagy Imre – igaz, még mindig szovjet jóváhagyással – bejelentette, hogy a kormányt koalíciós alapon átalakítják, és helyreállítják a többpártrendszert (benne Kovács Béla, Tildy, Losonczy, Kádár). A többpártrendszerű demokrácia helyreállításához elsősorban az addigi állampárt, az MDP feloszlatása volt szükséges. Erre október 31én került sor, és egyúttal bejelentették a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakítását Kádár János vezetésével. A párt ideiglenes intéző bizottságában azonban Nagy Imre és társai voltak többségben. • Münnich és Kádár: nov. 1-jétől Moszkvában külön meghallgatás; Kádár ellenzi a beavatkozást. Tito ragaszkodott Kádár személyéhez, Münnich túl közel állt a rákosista vonalhoz. Kádárt beárnyékolja Nagy Imre elhurcolása és ’58. jún. 16-i kivégzése (állítólag ő ragaszkodott ehhez) • November 1-jén Kádár nyilatkozatát közvetítette hangfelvételről a rádió, amelyben határozottan elítélte a múlt bűneit, magáévá tette a nemzeti függetlenség védelmét, a demokrácia és a szocializmus "ügyét". Amikor a nyilatkozat elhangzott, Kádár már nem volt Budapesten: az oroszok repülőgépen Moszkvába vitték, hogy a forradalmat eltipró akciójukhoz felhasználják. A forradalom vívmányainak konszolidálására az

41

•

•

•

•

oroszok már nem adtak módot. Az ország semlegességét deklaráló Nagy Imrekormány magára maradt a nemzetközi porondon. Nem maradt más hátra, mint a maroknyi magyarság szembeszállása a világ legerősebb szárazföldi hadseregével. Mindszenty kiszabadulása, amcsi nagykövetségen, de Vatikánnal nem lett sikeres diplomáciai kapcs.felv. 1956 november 4. – Hajnalban megindul a támadás a forradalom elfojtására. KGBalakulatok, Ivan Szerov és Konyev marsall vezetésével (varsói szerz. főparancsnoka), nov. 11-ig zajlott: forgószél hadművelet. Szolnokon szovjet szuronyok védelme alatt Kádár János vezetésével megalakul az úgynevezett Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Nagy Imre pedig 5 óra 20 perckor drámai hangú rádiószózatban tájékoztatja az ország népét. "Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." Valójában az Országházban egyedül Bibó István államminiszter maradt, aki passzív ellenállásra buzdította a nemzetet. A teljesen reménytelen helyzetben lévő kormányfő a jugoszláv követségre menekült, fegyveres ellenállást pedig a felfegyverezett forradalmi alakulatok és a Nemzetőrség fejtett ki november 10-11-ig. November 22-én Nagy Imre és környezete - az általa adott oltalomlevélben bízva hiszékenyen elhagyja a jugoszláv követséget. A szovjet elhárítás emberei Romániába hurcolják őket. December 2-án az MSZMP ideiglenes Központi Bizottsága az októberi hatalmas népfelkelésre az ellenforradalmi minősítést akasztja rá. A Kádár-rendszer konszolidációja nem haladhatott tovább a Nagy Imre-kérdés valamilyen megoldása nélkül. Maga Kádár János – aki szintén tagja volt egy ideig Nagy Imre forradalmi kormányának - sem vonhatta kétségbe, a legyőzött ország pedig tudván tudta, hogy Nagy Imre miniszterelnöksége megkérdőjelezhetetlen volt.

5. Kádár külpolitikája a) Gondolkodásának kerete: • Fontos: imperializmus és szocializmus állandó harca, örök küzdelem, végén a két blokknak békében kell megoldást találni, szocializmus győz a végén • Ezen ’57. Mao ce Tung árnyalt: kapitalizmus csak fegyverrel dönthető meg • Bukaresti konferencia a kérdés eldöntésére ’60-ban: jön egy jobb szocializmus, csak ki kell várni békében b) USA-val való kapcsolat: • ’60-as években dicséri az ellenfelet • Cél: USA-val való kapcs.ok javítása c) Nemzetközi munkásmozgalmak: • álláspontja a szolidaritás, munkásmozgalmak támogatása • 1966: MSZMP 9. kongresszusán meghatározta a diplomácia célját: o szuverenitás védelme az imperializmussal szemben o erősíteni a szocialista o.ok egységét o nki munkásmozg. iránti szolidaritás d) Reagálás az 1968-as beavatkozásra (prágai tavasz): • Dilemma: Dubcsekkel jó a viszonya, mintha saját fia lenne; szimpatizált a cseh eseményekkel • Mégis az oroszok melletti lojalitás mellett döntött, mert félt a következményektől, ha nem támogatja az orosz intervenciót: ’56-ban sok gondot okoztunk, most bizonyítani kell, h a tábor jó kiszolgálói vagyunk

42

e) A majdnem teljes külpolitikai elszigeteltség fokozatos felszámolása: • 1966-ra önálló már magyar külpol igénye, béke megerősödése mellett nemzeti érdekek érvényesülése, gazd-i növ kell Ny-tal is diplomáciai kapcsolat • Felkészült volt, soha nem nyilatkozott számára sikamlós ügyekben, nem vétett nagy malőröket • Az első időkben a Kádár-rendszer nemzetközileg szinte teljesen elszigetelt, következőleg a moszkvai vezetők akaratának végletesen kiszolgáltatott volt. Hruscsov ezeket a kötelékeket még szorosabbra vonta azáltal, hogy 1957-ben – amikor döntés született arról, hogy Romániából kivonják a Szovjet Hadsereget – agyafúrt módon felajánlotta: Magyarországról is visszahívja csapatait. Kádár János azonban pontosan tudta, hogy a szovjet fegyveres erő nélkül nem tudná tartani magát. 1957. május 27-én magyar-szovjet szerződést írnak alá az itt állomásozó szovjet katonai erő jogi helyzetéről. • A Kádár-rendszer teljes elszigeteltségét először a harmadik világ országaiban tudta feltörni. 1957 augusztusában magyar diplomáciai küldöttség keresi fel Indiát, Burmát, Indonéziát, Nepált, Ceylont, Szíriát, Egyiptomot és Szudánt, s közben olyan nemzetközileg tekintélyes politikusok fogadtatásában részesülhettek, mint Dzsawaharlal Nehru, illetve Gamal Abdel • Nasszer. Ahmed Szukarno indonéz elnök. • ’60-as évek eleje: az imperializmus startégiailag visszavonulóban van, de taktikai támadásokra még képes • Az elszigeteltség abroncsának lazulását jelezte, hogy következő lépcsőként sikerült az európai semleges országokkal, valamint a szabadkereskedelmi társulás (EFTA) országaival is javítani a viszonyt. Mindennek megvolt a szerepe abban, hogy lassan a "magyar ügynek" az ENSZ napirendjéről való levétele irányában is lépéseket lehessen tenni. Mivel a Kádár-rendszerben volt elég bölcsesség, hogy meghagyja a népnek a "jus murmurandit", a morgás jogát, tehát a békétlenkedések elszigetelt jelenségeivel szemben nem lépett fel, a nép pedig – túlélése érdekében – megkötötte a rendszerrel a maga hallgatólagos kiegyezését, ezért 1960 áprilisában részleges amnesztiarendelet született. Ez megszüntette az internálás gyűlöletes gyakorlatát, és a hat évnél rövidebb időre elítéltek szabadlábra kerültek. Ugyanez év októberében szerény mértékben az utazási korlátozásokat is enyhítették. • Ezekre a lépésekre hivatkozással titkos tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államokkal arról, hogy az milyen feltételek esetén vetné latba befolyását az ENSZ-ben a "magyar ügy" megszüntetése, s ezzel együtt a felfüggesztett magyar mandátum visszaadása érdekében. Az átadott feltétel az összes elítélt megkegyelmezését foglalta magába. Moszkva áldásával a megállapodás megszületett, s azt mindkét fél betartotta. Ennek megfelelően 1962. december végén kapta vissza ENSZ-mandátumát Kádár János Magyarországa, a következő év márciusában pedig létrejött az általános amnesztia. 6. A Hruscsov-Brezsnyev váltás próbatétele • 1964-ben ellenfelei puccsszerű módon eltávolították a hatalomból Nyikita Hruscsovot. (helyette Brezsnyev ’82-ig. Doktrína: SZU beavatkozásának lehetősége, ha bárhol felkelés van). A váltás Kádár Jánost igen súlyosan érintette, mert 1956-os kiválasztásában a főtitkárnak döntő szava volt, az évek során pedig több mint jó viszonyt tudott a Szovjetunió első emberével kialakítani. • A váltás akár Kádár helyzetét is megrendíthette, a Lengyelországból hazatérőben lévő politikussal szemben itthon a jól értesültek egy rákosista fordulat lehetőségéről pusmogtak. Az egyenes kiállásnak meglett a durva viszonzása. Amikor Kádár a bukott 43

• • • • • • • • •

•

•

• •

•

•

•

Hruscsovnak almaküldeménnyel akart kedveskedni, akkor a moszkvai lakájok Brezsnyev döntéséhez folyamodtak, aki a küldeményt azzal parancsolta vissza Budapestre, hogy a címzett ismeretlen. ’63. dicsérte a NY-i szociáldemokráciát ’64-től békés egymás mellett élés hangsúlyozása, az egyenlő a tőkés hatalmakkal való kapcsolattal: eljut a nemzeti érdekig, ezt illeszti be a hivatalos doktrínába EFTA: elszigeteltség javítása ENSZ vegye le a m ügyet a napirendről, m mandátum visszaadása, USA-val tárgyalások erről, ’62-re sikerült. Népnek megadja a „ius murmurandit” Megszüntette az internálást ’65. febr: egységes eu-i térben élünk, szoci o.oknak is jobban részt kellene venni a vilgazdban, hatékony munkamegosztás ’66: SZKP kongr: szovjetellenes kommunizmuz nem lehetséges – teljes szovjet függés 1960-tól enyhülni kezdtek az utazási korlátozások. Piros útlevéllel vízummentesen lehetett a határt átlépni először Csehszlovákiába és Lengyelországba, később Bulgáriába, Romániába és az NDK-ba, majd 1966-tól Jugoszláviába. A nyugati országokban - kék útlevéllel – háromévente egyszer járhatott a rendőrséggel összeütközésbe nem került állampolgár, ha pedig rokona volt, azt kétévente kereshette fel. A kádári konszolidáció belpolitikai alapelvévé emelt kitétel, "Aki nincs ellenünk, velünk van", lehetővé tette, hogy aki hallgat és elvégzi a munkáját, annak nem esik bántódása, de a hatalom továbbra sem tűri el a politikai ellenzéket. A konszolidációnak nevezett restauráció 1962-ben ért véget. Ekkor az MSZMP VIII. kongresszusa deklarálta, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásával befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Kádár közölte, hogy miután az alapvető termelőeszközök szocialista (állami és szövetkezeti) tulajdonban vannak, a magántulajdonos paraszti osztály felszámolásával megszűnt a kapitalista restauráció lehetősége. A politikai stabilitás megteremtésének és a társadalom pacifikálásának fő eszköze az ekkor megkezdett életszínvonal-politika illetve az az „életminőség-politika” volt, amely a forradalomtól elhatárolódó többség számára szinte azonnal jobb és lényegesen elviselhetőbb életet biztosított, „fridzsider-szocializmus” míg a „bűnösöket” és ellenállókat a legszigorúbb büntetésben részesítette. „véreskezű diktátorból” reálpolitikus Ez a Szovjetunió viszonylatában mindenekelőtt a magyar gazdaság nyersanyaggal és energiával történő tartós ellátását jelentette, nyugati relációban pedig a világgazdasági folyamatokhoz való legalább részleges (vissza) csatlakozást, a gazdaság modernizálásához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges fejlettebb technológia átvételét. Sarokkövek: o „a magyar munkásosztály és a nemzetközi munkásosztály érdeke az nem két különböző dolog, hanem azonos” o a magyar társadalom érdekeinek és tűrőképességének folyamatos figyelembe vétele. Ennek az óvatos, de pragmatikus és összességében sikeresnek tekinthető külpolitikának az alkalmazására a nemzetközi környezet kifejezetten kedvező volt nem csak a hatvanas években, hanem bizonyos értelemben már közvetlenül 1956 után is. Közvetítő szerep, pl. Vietnam

44

• •

Mo hamarosan mintaország lett, „ellenforr” u. hamar pol-i stabilitás, lakosság is viszonylag jól él ENSZ-ből tkp nem zárták ki, USA sem szakította meg Mo.gal a kapcsolatot

11. EA. 1968 kihívásai és a 70-es évek külpolitikája 1. Bevezetés: • Az emancipáció útján: látványos diplomáciai sikerek és „láthatatlan" akciók 19631967. • Fontos kérdés a kisebbségek és határon túli m.ok ugye, melyet az 1947. febr. 10-i párizsi szerz az adott o belügyévé nyilvánított • Kp-i kérdés: fegyverkezés, integráción belüli helyzet, konfl-ok a SZU-val, ill. olajválságra adott gazd-i válasz • Hruscsov 4x járt Mo-on, utoljára ’64-ben • „Modernizációs diktatúra”: o kezdeti helyzeti előny: gyors reagálású tervgazd o de ’70-es évek: visszaesik az erőltetett iparosítás: 3,1-ről 1,2%-ra, Lo. pl. GDP 10%-os csökkenése o keret: fegyverkezés • ’60-70-es évek: a világon összesen 3500 mrd $-t költöttek fegyverre, atomkatasztrófák, nukleáris háb kísértete; ha csak felét költötték volna gazd.fejl.re, az 400 mrd $ többletet hozottvolna… • ’80-as évek: 15x lehetett volna megsemmisíteni a Földet a felhalmozott atomfegyverekkel • II. vh-tól ’83-ig: 7500 mrd $-t költöttek fegyverre, NATO ’70: 104e mill $ • USA a NATO ktgvetésének 60%-át, EU 40%-át adta; Varsói Szerz.ben SZU 90% • Varsói Szerz: diktatúrák gazd.ilag koncentráltak, végrehajtás és irányítás is erre állt rá, ezért is bírta ’80-ig, eltérő fegyverkezési rendszer • A pragmatizmus a magyarázata annak is, hogy a korszak egyik legfontosabb magyar diplomáciai kezdeményezése az a mindmáig szinte ismeretlen közvetítési kísérlet volt, amelyet 1965-1966-ban a magyar vezetők, illetve személyesen Péter János külügyminiszter folytatott a vietnámi háború tárgyalásos úton történő befejezése érdekében. A Szovjetunióval való viszonyban Magyarország — Kádár patrónusának, Hruscsovnak 1964 októberében történt váratlan leváltása után is — a lojális, megbízható, kiszámítható partner szerepét alakította. • 1965. szeptember 29-én Lennyid Iljics Brezsnyev az SzKP KB ülésén arról beszélt, hogy ha a szocializmus akár egyetlen országban is veszélybe kerül, az veszélyt jelenthet az egész szocialista táborra. Ezért a Szovjetuniónak mint a "legerősebb és legfejlettebb szocialista hatalomnak" joga van beavatkozni annak a "testvérországnak" a belügyeibe, ahol a szocializmust -úgymond -veszély fenyegeti. • Kádár azon meggyőződésén tú1, hogy az országnak ez a legkifizetődőbb, ennek az irányvonalnak a fenntartását két fő tényező indokolta: o a nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fokozott igénye, ami kulcskérdés volt a magyar gazdaság modernizálása szempontjából. o a gazdasági mechanizmus reformjának ekkoriban meginduló előkészítése

45

2. Az első szakítópróba: a prágai tavasz • A csehszlovák reformfolyamat megindulása 1968 januárjában éppen egybeesett az új gazdasági mechanizmus bevezetésével Magyarországon.Két magyarázat: o A csehszlovák reformok, ha nem korlátozódnak kizárólag a gazdaságra, előbb utóbb túlmennek a szovjet vezetés által elviselhető határokon és ez a mozgalom eltiprásához fog vezetni. o A korlátozott érvényű magyarországi átalakulás, amely nem fenyeget politikai destabilizációval, mint kisebbik rossz, zöld utat kap. • Kádár számára a prágai tavasz jelentette az első és sokáig megoldhatatlannak tűnő konfliktust az 1957-ben megfogalmazott alaptételének alkalmazása során: „nemzeti érdek" – támogassa az új csehszlovák vezetést. Az „internacionalista érdek" - hogy a Dubcek-vezetés támogatása miatt ne kerüljön konfliktusba a szovjetekkel és a blokk többi országával. Csehszlovák vezetőket lassításra intette, a többiek felé pedig közvetített, h szocializmus nincs végveszélyben • Végül a m reform kiteljesedését a prágai beavatk akadályozza meg. 3. Az 1968-as gazdasági reform - Új gazdasági mechanizmus A gazdaság irányításának és tervezésének átfogó reformja, amelyet az 1960-as évek közepén készítettek elő, és 1968. jan. 1-én vezettek be. Az előkészítő munkákat Nyers Rezső, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának titkára koordinálta. A reform három területen hozott lényeges változást: 1. csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén; 2. liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak; 3. a központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel. =>Az új gazdasági mechanizmus tehát a központi tervezés + piaci önszabályozás elemeit egyesítette a tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül. Már ’64-től cikkeztek a Társadalmi Szemlében, hogy hogyan tovább, innentől építették ki, és soha nem vonták vissza; sikerét kétségbe vonták, belső munkás ellenzék is; repedezést hozott a szovjet-m viszonyban Az 1968-as reform nagy újításai, vívmányai, pozitív eredményei: 1. Megvalósult a központi szervek volumen-és választéki előírásai, tervutasításai nélküli tervgazdálkodás. A nehézkes és költséges tervlebontásos rendszer megszűntével racionálisabb, egyszerűbb lett a központi elképzelések keresztülvitele. 2. A másik tartósnak bizonyult eredmény a termelőeszköz-kereskedelemre való áttérés voltakorábbi naturális gép- és anyagkiutalásos, keretlebontásos és egyéb formájú naturálisan kötött forgalmazás helyett. A fogyasztási és termelési javak egyfajta piaca jött létre. 3. Elismerést nyert, s a kitérők és visszalépések ellenére jórészt megvalósult a gazdaság többszektorúsága, pluralizmusa . Az állami, a szövetkezeti, az ipari és a kereskedelmi vállalatok, az egyéni kisgazdaságok, a magánkisipar stb. egyenjogúságát nemcsak elvben fogadták el, hanem a gyakorlatban is érvényesítették. 4. Legkevésbé következetesen (befolyásolhatatlan világpiaci fejlemények és téves hazai gazdaságpolitikai vonalvezetés miatt) valósult meg az 1966-os koncepció másik fontos törekvése a külső és a belső piac összekapcsolására, a belföldi termelést a külpiacoktól elválasztó válaszfal lebontására. Gyenge oldalai: 5. A reform —mint azt az 1966. májusi párthatározat címében is kimondta — a "gazdasági mechanizmus reformja" volt. Vagyis szigorúan a gazdaság szférájára 46

6.

7.

8. 9.

korlátozódott, de azon belül sem járt együtt a gazdaságpolitika céljainak, a fejlesztési stratégiának a felülvizsgálatával. Az 1966-os koncepció is a beruházási döntések meghozatalát és finanszírozásukat túlnyomórészt a központi állami szervek hatáskörében hagyta meg. Lényegében változatlanul vette át az 1956/57-es elképzelések egyik pontját a beruházások szükségszerű entralizációjáról a szocialista gazdaságban. A reform nem kívánt hozzányúlni a gazdasági és politikai intézményrendszerhez, a társadalom hatalmi struktúrájához sem, bár némileg változtatni kívánt a hatalomgyakorlás módján. A reform nyomán megoldatlanul maradt vagy keletkezett kérdések közül a szakirodalom akkoriban leginkább a szűken vett gazdasági intézményrendszer összefüggéseit tárgyalta. A reform lefékezésének másik beépített "garanciája" a hivatalos ideológia változatlansága volt, amely átörökítette a reform utáni időszakba is a szocialista társadalomról és gazdaságról Sztálin által kanonizált felfogást. Reform kidolgozása a nyilvánosság kizárásával történt, rejtett a radikális változtatás szándéka

4. A világgazdasági válságra adott válasz • Összefügg a ’70-es évek leszerelésével is: eu-i 5-hatalmi egyensúly (1815-től) Kissinger szerint újraformálható, mert hozzájön USA, SZU, EGK felzárkózik + Kína, Japán jönnek => katonailag 2, de gazd-ilag több pólusú a világ; ’72: SALT-1, leszerelési tárgy.ok kezdete • A 60-as évektől a vezetés egyre több külföldi tőkét kölcsönzött a gazdaság részére, aminek a vége az adósságcsapda lett. Ez azért volt lehetséges, mert könnyen lehetett pénzt szerezni a nemzetközi bankokban, mivel 1973. után az arab országok nyugatra vitték a petro - dollárokat, ami negatív reálkamatot eredményezett, ezért előnyös volt a hitelfelvétel. • A magyar koncepció az volt, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni, az importpótló gazdaság fejlesztése érdekében. ’70-es évekre a m gazd totális nyera.függésbe került, a ’73-as gazd-i visszaesés miatt az olajat világpiaci áron kapja a SZU-tól: adósságcsapda kezdete. 1973-tó1 a világgazdasági recesszió stagflációban nyilvánult meg, ezért a nemzetközi piac nem akarta elismerni a viszonylag magas magyar ráfordításokat – a magyar export alulértékelődött, szovjet részről is egyre nagyobb minőségi igények • Kádár János ragaszkodott a teljes foglalkoztatottsághoz, úgy érezte, hogy korrekciót kell végrehajtania, s ennek nyomán a következő két esztendőben számos, a régi gazdaságpolitikára emlékeztető intézkedést vezettek be, mert állandó kényszer az életszínvonal növelésére. Ezek között az egyik legjelentősebb az volt, hogy az ország ötven legnagyobb vállalatát ismét közvetlen állami irányítás alá vonták. Jelnetős munkásellenzék, pl. Gáspár Sándor, Hullai Árpád • elküldi Fock Jenőt, Aczél Györgyöt (KB titkár, kultúrpol.) • Az ésszerűtlen intézkedések káros következményeit megsokszorozta az olaj világpiaci árának 1973-ban bekövetkezett robbanásszerű drágulása. Drámaian romlottak a magyar gazdaság nemzetközi cserearányai is, az addig kiegyensúlyozott külkereskedelem deficitessé vált. • A piacérzékeny nyugati kapitalista világ az 1970-es évek elejének válságára drasztikus intézkedésekkel reagált, az ideológiai sémáknak megfelelően viszont Kádár János mereven ragaszkodott a teljes foglalkoztatottság fenntartásához, valamint ahhoz is, hogy az életszínvonal továbbra is emelkedjék, de legalábbis ne csökkenjen.

47

5. Komor háttér előtt a külpolitika látványos sikerei • 1962. dec: visszkapjuk az ENSZ-mandátumot • 1963: amnesztia • 1964: U Thant ENSZ-főtitkár látogatása, diplom-i kap.csok kezdete NY-tal: NB, Fro., Belg.: ’63. dec., Svédo., Ol., Kanada, Svájc: ’64. • Vatikánnal tárgyalások, Mindszenty-ügy, katolikus egyház • 1973: NSZK-val tapogatózás kezdete, a német kérdés általános rendezése, bizonyos diplomáciai jogokkal felruházott ker-i képviselet Bp-en • Kádár így tudta legitimálni a rendszert: viszonylagos átlagjólét alacsony szinten • Élénkülő NY-i kapcs.ok, ’64-től NY-i turisták, ’78-tól osztrákok vízum nélkül jöhetnek (157 ezren), ’68: 152e, majd ’78. félmillió fölött érkeznek NSZK-ból • ’64-től USA-val is kapcs.ok normalizálása: sok gazd-i kérdés nyitva, vietnami háb: egyfajta közvetítő szerep a bef.re ’65-66: Péter János külügymin., ’68: nagykövet USA-ba. • ’64: Hruscsov helyett Brezsnyev: doktrína -> SZU joga és kötelessége a beavatkozás; ’65. szept. 29.: „SZU mint legerősebb és legfejlettebb szoci hatalom” • Kádár: NY-i kapcs.ok fenntartása kulcskérdés a m gazd modernizációja szempontjából, gazd-i mech. Reforjának előkészítése • Magyar fél fellépett a V.Sz. és a KGST működőképességének javításáért, de ez ne váljon a NY-i gazd-i kapcs.ok fejlődésének akadályává; NDK, Csehszl., Lo. fejlettebbek, NDK Kádár legfőbb kritikusa. Német kérdésben Rom., Bulg., Csehszl. Támogatták, akik NSZK-val való gazd-i kapcs.ok mellett voltak • Szovjet vonal lojális követése • Kádár a ’80-as években elismert politikus, megfordul szinte az összes jeles fővárosban, itthon népszerűtlenebb • Látványos külpolitikai sikerek. 1976-ban Kádár János Ausztriában jár, a következő esztendőben szívesen látott vendég Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Jugoszláviában. 1978-ban pedig a francia fővárosban nyílnak meg előtte a legnagyobb méltóságok ajtói. Ez az esztendő azért is nevezetes a korszak külpolitika-történetében, mert Jimmy Carter elnök döntése értelmében visszaérkezik hazánkba a Szent Korona, a magyar független államiság szimbóluma. 1979-ben az NSZK kancellárja, Helmuth Schmidt járt Budapesten (a nyugatnémet állammal Magyarországnak 1974 óta volt diplomáciai kapcsolata). A következő esztendő két kiemelkedő diplomáciai sikere Agostino Casaroli bíborosnak, a Vatikán állam keleti politikája irányítójának, valamint Francois Mitterrand francia köztársasági elnöknek a látogatása. 6. A kisebbségi magyarok ügye Az internacionalizmus elvei mögé bújó szomszédos nacionalizmusok között a magyarságellenes kártevésben a román járt az élen (1968-ban Romániában felszámolták a Magyar Autonóm Tartományt). A román párt élén 1965-től Ceaucescu áll, aki folytatta a Georgieu Dej által elkezdett elnyomó kisebbségi politikát. Romániában egy elnyomó, sztálinista diktatúrát alakítottak ki. A SZU-tú1 való függetlenedés azt is jelentette, hogy a desztalinizációtól is függetlenítették magukat, és az 50-es évek sztálinista diktatúráját követték. Kádár János 1977-ben Nagyváradon és Debrecenben Ceausescuval tartott találkozóján már kritikusan veti fel a magyar nemzetiséget sújtó kérdéseket, ám semmiféle engedményt nem tud kicsikarni. A magyar párt főtitkára ugyan többet nem hajlandó a román diktátorral találkozni, s a többoldalú összejöveteleken is igyekszik őt elkerülni, ám a román politika mind keményebben tör a magyar kisebbség asszimilálására. „Nincsenek magyarok,

48

csak magyarul beszélő románok.” Románia vezetésében a Ceaucescu klán volt monopolhelyzetben (34 rokona volt magas állami tisztségekben) — erőteljes személyi kultusz bontakozott ki. Ezt a zsarnokságot kemény román nacionalizmussal támasztották alá: • Iskolapolitika: csak vegyes iskolák üzemelhettek. 1959-ben kétnyelvűvé tették a kolozsvári magyar egyetemet. Erőteljes numerus clausus érvényesült, a magyarság hátrányára: míg a magyar lakosság aránya kb. 10% volt, addig az egyetemre felvett magyar diákok aránya sosem haladta meg az 5%-ot. • A kulturális intézmények elsorvasztása • Minimálisra redukálni a romániai magyarság és az anyaország közti kapcsolatokat. A szocialista tervgazdaságot nem lehetett részlegesen megújítani, de három újítási kísérletet meg lehet különböztetni: 1. Magyarország etatista elképzelése 2. Jugoszlávia participális rendszere (’46. új alkoztmány) ún. munkás önigazgatás tervadminisztráció, de terveket nem telj gazd decentralizálása, kerettervek, termelés, beszerz. relatív autonómiája magángazdaságok is üzemi élet: dem. döntési folyamatok 3. Csehszlovákia és Lengyelország 7. Az eladósodás A tervszerű eladósodás • 1970-es évek: nyugati irányú külgazdasági nyitás, tőkés hitelek optimizmus a gazdaságban. De sérülékeny, nyitott gazd. • ezek csak a „fontolva haladó" gazdaságpolitikához járulnak hozzá • a szakértők nagymértékű struktúra átalakító hiteleket ajánlanak 1973-as világgazdasági fordulat a szakértők javaslatai hivatalos gazdaságpolitikai irányvonallá válnak • fejlett tőkés országokban gazdasági válság • kedvező feltételek mellett sikerül nagy tételben konvertibilis hitelhez hozzájutni • kölcsön: ’70. 0,8 mrd $; ’75. 3,1; ’80. 9,1; ’89. 20 mrd $ • „menekülés előre”: külföldi erőforrások, 5. ötéves terv, ’73. már nettó adósságállomány az export 51%-a, ’75-ben 95%-a • ’78: korrekcióval próbálkoznak, de nem sikerül, adósságcsapda: már azért vesszük föl a kölcsönöket, hogy a kamatokat fizetni tudjuk • ’73-78: hiába voltak pü-i egyensúlyi zavarok, mivel az emberek nem szenvewdtek, sőt látványos gazdasági növekedés, ezért legitim maradt • ’70-es évektől már problémák a szovjet piaccal: nyersanyagfüggés, felvevőképesség már nem olyan erős, ráadásul addigi korlátlan felvevőképesség egyébként sem ösztönözte a m üzemeket fejlesztésre • 1979-ben kattant az adósságcsapda A 70-es években erőteljesen érvényesült a détante. A nukleáris patthelyzetből azt a következtetést vonták le, hogy erősíteni kell a békés egymás mellett élést – ennek keretében javítani kell a szovjet-amerikai viszonyt. Nixon: Teherán, Moszkva -> azonos katonai kvalitású: elismerte SZU-t, vitás kérdésekben azonnali konzultáció kell

49

1972. Brersnyev és Nixon aláírja a SALT I. megállapodást – ez az első jelentős fegyverzetkorlátozási szerződés. 1975. EBEÉ —Helsinki záróokmány — a détante csúcspontja: Szovjet kezdeményezés volt. Az mondható el, hogy eredményes volt, ugyanakkor a későbbiekben kiderült, hogy öngólt is lőttek vele. A szovjetek javasolták az 1. kosarat (európai status quo rögzítése a határok sérthetetlenségének deklarálásával) és a 2. kosarat (gazdasági együttműködés). Ezeket az ajánlatokat a nyugatiak viszont csak akkor voltak hajlandóak elfogadni, ha a SZU elfogadja 3. kosarat, azaz az emberi jogok biztosítását. Az emberi jogok kérdésével lőtt öngólt a SZU. 70es évek második fele: Az emberi jogok megsértését a nyugati államok bátran kifogásolhatták, a 3. kosárra hivatkozva. A szocialista országoknak is lehetőséget jelentett: belső ellenzéki mozgalmak szerveződtek, akik hivatkozhattak, pl. a szólásszabadságra. A SZU egyszerre akarta érvényesíteni a békés egymás élés politikáját és a szocializmus pozícióinak világméretű erősítését (globális terjeszkedési politika). Ez utóbbinak a megnyilvánulása az afganisztáni bevonulás volt, illetve a beavatkozás az angolai és az etiópiai polgárháborúba (kubai „önkéntesek" szovjet részről). Ezekkel az akciókkal ugyanakkor megkérdőjeleződött a szovjet őszinteség a Nyugat szemében. A Szovjetunió óriási összegeket fordított egy részről a fegyverkezésre, más részről a harmadik világbeli országok támogatására. Viszont kevés pénz jutott a szovjet lakosság életszínvonalának emelésére — ez pangást eredményezett (a belső gazdasági nehézségek megnyilvánulása).

12. EA A nyolcvanas évek diplomáciája, Magyarország szerepe a német újraegyesítésben 1. A tömbök felbomlása • ’70-es évek közepétől fől. ’80-as évekre már a békés egymás mellett élés jellemző USA és SZU kapcsolatára • a keleti tábor nem bírja a fegyverkezési hajszát • SZU-ban jóval kevesebb az egy főre jutó GDP, ’80-as években kb. az 1/3-a, Reagen csillagháborús tervével nem tud versenyezni • A nemzetközi kapcsolatok története az 1970-es évektől a tömbök felbomlásának a története volt, 1991-re zárult le. Ez a folyamat Európában a diplomáciai kapcsolatok mind gyakoribb felvételével kezdődött a blokkhatár mindkét oldalán. • Kivéve: ’79. Or. megszállja Afg-t az olajért, „kis hidegháború”, ’87-ben elhagyják az országot • Oroszo. gazd.ilag kifullad, kb 80 mrd $ eladósodás, de nagy fegyverszállító, Ny-Eu nyersanyagellátója (kőolajvezeték, gáz, villany) • Gorbacsovot nem igazán érdekelte Közép-Eu, ezért megnőtt annak diplomáciai mozgástere • 1972: stratégiai fegyverek, interkontinentális rakéták számának korlátozása USA és SZU között • 1975: USA, eu-i államok biztonsági és együttműködési szerződése • A lassuló tömbösödésből regionális együttműködések profitálnak, pl. Alpok-Adria, EK, Alpok-Duna Munkaközösség • ’87-től balti államok fokozatos elszakadása • Tömbösödés helyére „biztonsági partnerség, jószomszédi viszony” kifejezések • Ázsiában ’75-ig fennmaradnak a tömbök (Maláj-fsz, Laosz, Kambodzsa, Vietnam) • Gorbacsov idején jelentős sztrájkhullám, elégedetlenség, agrár szféra is visszaesik 50

• • •

1959-ben csatlakozott Kuba a szovjet tömbhöz, ekkor zárták ki az OAS-ból (Organisation of American States) balkáni államok ftlenségi mozgalmai ’90-es években már nki kapcs.ok, szuverén államok, glob. nki szerv.ek, reg. int-ek jellemzik (rendszerszemlélet változása)

2. A multinacionális államok felbomlása • 20. sz.ban klasszikus esetek: Török Bir és OMM., nki jogi szabályozáshoz kapcs. SZU, Jugoszl, Csehszl. • Államok közötti utódlás 6 esete: 1. területi engedmény: cesszió 2. elszakadás és önállósódás: szeparáció, emancipáció 3. egyesülés v összeolvadás: unió, fúzió 4. szétesés 5. teljes bekebelezés: annexió 6. elszakadás és csatlakozás (Mohammed Bedjami algír jogász dolgozta ki; Mo-on Szászy István) • 1967-ben az ENSZ 3 problémára osztotta az államutódlás kérdését: o államvagyon o levéltár o adósság • Először ’49-ben kezdte szabályozni, majd 1979. bécsi konvenció, ’83. 2. bécsi konvenció, 90 résztvevőből 5 ország írja alá, SZU felbomlásakor nagyjából figyelembe vették: terület, lakosság, nemzeti jöv, adó A magyar külpolitika 1980-85. • 1974-től készülünk IMF-hez való csatl.ra, ’79-ben kattan az adósságcsapda, elkerülhetetlen a belépésünk, ’82-re majdnem fizetésképtelen Mo.: csatlakozunk, SZU utólag már nem tesz semmit • 1982: Kádár NSZK-ba, „előremenekülés pol.ja”; de EGK-val való szabad ker. megállapodást nem javasolja Schmitt • A magyar politika mozgástere jelentősen kibővült. 1983. vége PB határozata a nyugateurópai országokkal való viszonyról: Az intézkedések elítélése –elsősorban a rakétatelepítést. A kelet-európai övezetnek az volt a szerencséje, hogy Gorbacsovot ez a térség nem nagyon érdekelte. Ezért fokozatosan feladta a Brezsnyev- doktrínát; deklarálta, hogy a szovjet felügyeletet feladja, a belügyekbe nem fog beavatkozni. 1988-tó1 Gorbacsov politikájának egyre több nehézségekkel kellett szembenéznie: előtérbe kerültek az etnikai feszültségek (amiket korábban elfojtottak), véres összecsapások kezdődtek Örményországban és Moldáviában. 1989. a balti államokban megkezdődik a felbomlási folyamat. Ekkor megkísérelnek egy Gorbacsov ellen puccsot, hogy megállítsák a felbomlást, de ez nem sikerül. • 1988: EGK-val való kapcs. • 1984: Szűrös Mátyás közvetítő akar lenni a nagyhatalmak között • 1985: Nki Kult. Fórum • 1991. a Szovjetunió megszűnik, 15 utódállam: Azerbajdzsán, Fehéroroszo, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán => FÁK; SZU jogfolytonos utóda Oroszo.

51

3. A moszkvai támasz nélkül maradó rendszer • Gorbacsov eleinte nagy respektussal kezelte Kádárt, hiszen a bolgár, a csehszlovák, a keletnémet és a román vezetők csökött maradiságától üdítően különbözött. • ’82-ben meghal Brezsnyev, ’87: 54 éves Gorbacsov -> glasznoszty, peresztrojka • Amikor a pártellenzék arra az elhatározásra jutott, hogy a rendszer korszerűsítése csakis Kádár János hatalomtól való megfosztása nyomán képzelhető el, ez az 1988. évi májusi pártértekezleten történt meg, ahol Grósz Károly lett a főtitkár, ezt Gorbacsov is helyeselte • Kádár nem sokkal Nagy Imre újratemetése u. hal meg 1989-ben • ’89. lebontják a vasfüggönyt, a m-osztr határon, ekkor még 80e katona van Mo-on • 1989. dec.: Gorbacsov-Bush máltai találkozója, G lemond egész Kö-K-Eu-ról, lehet kap., dem. -> szovjetek engedik el a köteléket, ’70 u. gazd.ilag a térség már nem érte meg SZU-nak, KGST sem, ekkor már SZU-nak is NY-i hitelek kellenek A magyar külpolitika mozgástere • csillagháborús feszültség • Kádár és a nyugati világ vezetőinek kapcsolattartása egybeesett a rendszer gazdasági problémáinak akuttá válásával, az életszínvonal hanyatlásának kezdetével. Sajátos helyzet: itthon a népszerűsége jelentősen romlott, addig nyugatos feltétlen megbecsülés övezte, különösen a 80-as évek első felében. 1982-ben 70 éves, a magyar társadalom zömének még mindig a lehetőség optimuma volt. NY-i személyiségek nálunk: Bush, Kohl, Thatcher, Barre fr. min., Schmidt, Mitterrand, A. Casaroli bíboros vatikáni nagykövet • Kohl kancellárt Német Miklós fogadja ’89. dec., ’56-ról beszél 4. Fordulat a magyar-német kapcsolatokban • A magyar-nyugatnémet kapcsolatok 1987-től kezdve váltak intenzívebbé. Ekkor kötött Grósz Károly magyar kormányfő és Helmuth Kohl német kancellár kétoldalú egyezményeket o kulturális intézetek felállításáról o német nemzeti kisebbségek támogatásáról • Műszaki-tudományos megállapodások köttettek, valamint vízumkönnyítésre vonatkozó kétoldalú nyilatkozatok születtek. Ezek a lépések alapvetően hozzájárultak a kormányok közötti bizalmi légkör kialakulásához. • A találkozókon egyre nyíltabban téma a szoci blokk válságjelenségei, a fokozódó társadalmi elégedetlenség • 1988. januárjában Németh Miklós KB-titkár, leendő miniszterelnök tett hivatalos látogatást az NSZK-ban, amelynek során gazdasági és hitel-együttműködésről (összesen 1 milliárd márka összegben) tárgyalt a bajor és baden-württembergi kormányokkal. 1988. júniusában ismét az NSZK-ba látogatott Németh Miklós gazdaságpolitikáért felelős KB-titkár, a napirenden a további pénzügyi és gazdasági együttműködés szerepelt, különös tekintettel az egyre sürgetőbb reformokra. • Kohl kancellár arra kérte a magyar diplomáciát, hogy a maga eszközeivel járuljon hozzá az NSZK és Lengyelország közötti kapcsolatok rendezéséhez, ami akkor a nyugatnémet külpolitika egyik fő célkitűzése volt. • A látogatások sorát Pozsgay Imre 1988 végén tett bonni látogatása zárta le, amelyen a két országban tartózkodó amerikai ill. szovjet csapatok csökkentésének kérdéseiről tárgyaltak a felek. • 1989. nov. 9.: leomlik a berlini fal, NDK gazd-a degenerálódótt, ellehetetlenült, ’91.

52

31 mrd $ adósság 5. Változások Kelet-Közép-Európában – az NDK-s menekültügyi válság 1989 nyarától kezdve a szocialista blokk több országában felerősödtek a diktatórikus rendszerek válságjelenségei. Ebben az időszakban a gazdasági és szociális válság elől menekülve egyre több NDK-s állampolgár kísérelte meg elhagyni országát, és nagy ütemben nőtt az útlevélkérelmek száma Kelet-Berlinben, családegyesítések. 1989. júliusától több hullámban egyre több NDK-s állampolgár érkezett Magyarországra is, javarészt illegálisan, hogy aztán folytassák útjukat Ausztria, ill. az NSZK irányába. A magyar külpolitika kényes helyzetbe került. • Egyrészt 1969 óta érvényes megállapodása volt Magyarországnak az NDK-val, hogy az illegális határátlépőket visszatoloncolja. Mit szól Gorbacsov, ha Mo. egyoldalú lépést tesz? (m fél No.ba utazott tárgyalni, aztán Kohl engedélyt kért G-tól, de ezt m fél nem tudta, enélkül is megnyitották a határt) • Másrészt Magyarország is érvényben voltak az ENSZ menekültügyi konvenciójából eredő kötelezettségek is. => A magyar diplomácia végül úgy döntött, hogy indokolt esetben itthon vonják felelősségre a határsértőket, ami legtöbb esetben csak figyelmeztetést jelentett. Ez a döntés az NDK heves tiltakozását váltotta ki, és több tiltakozó jegyzék érkezett keletnémet oldalról a Külügyminisztériumba. A kialakult feszült helyzetben Habsburg Ottó az európai egységtörekvéseket képviselő Páneurópai Unió elnökeként kezdeményezte, hogy Sopronban hívjanak össze magyar, osztrák és német politikusok, valamint állampolgárok részére egy Páneurópai Pikniket a közös európai eszmecsere érdekében. A rendezvényhez kapcsolódó határnyitás ismét alkalmat adott több száz NDK állampolgárnak a Nyugatra történő illegális távozáshoz. A helyzet közben egyre súlyosabbá vált, tízezrek tartózkodtak Magyarországon, akik menekültstátuszt kértek, vagy a továbbutazáshoz szükséges dokumentumokat próbálták megszerezni. A menekültek tömege rendkívüli terhet jelentett a magyar kormány számára. A magyar kormány első hivatalos döntése 1989. augusztus 23-án született meg, amelynek értelmében a budapesti NSZK nagykövetségen tartózkodó NDK állampolgárok a Nemzetközi Vöröskereszt által kiállított okmányokkal Ausztria felé távozhattak. Több százan, majd tízezrek. A döntés óriási nemzetközi sajtóvisszhangot kapott. 1989. augusztus 25-én Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter titkos találkozót tartott az NSZK-beli Gymnichben Kohl kancellárral és Genscher német külügyminiszterrel, ahol ismertették, hogy Budapest helyzete több szempontból is kényes: • Ekkor érvényben volt a Varsói Szerződés, valamint Magyarország területén 80 000 szovjet katona állomásozott. A magyar külpolitika számára az első igazán komoly dilemmát az okozta, hogy nem lehetett kizárni egy szovjet katonai intervenció lehetőségét, így egy határnyitás súlyos következményekkel járhatott volna. • Kohl a gymnichi találkozót követően egyeztetett Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, aki ígéretet tett arra, hogy nem avatkozik be az eseményekbe erőszakkal. • Az NDK mindeközben állandó fenyegetéssel élt Magyarország felé, és követelte az országok között érvényben lévő egyezmény betartását. • A Szovjetunió ugyanakkor hallgatott, és a magyar kormány közvetlenül nem tárgyalt a Szovjetunióval a válság kapcsán. A sorozatos határincidensek következtében Magyarország végül egyoldalúan felfüggesztette az NDK-val kötött menekültügyi egyezményét, és így megnyílt az út a magyar kormány számára is a határok teljes megnyitásához, ami 1989. szeptember 10-én következett be. Ez hozzájárult a német egyesítéshez is, bátor lépés. A berlini fal megnyitásáig (1989. november 9-ig) közel 60 000 NDK állampolgár távozott 53

Magyarországról Ausztrián keresztül az NSZK-ba. ’89. dec.: Kohl köszönő látogatása, ekkor ELTÉ-n díszdoktorrá avatják 6. Változások a két német állam belpolitikájában, az egység megvalósítása • Az NSZK-ban kormányzó CDU 1989. szeptember 12-én tartotta kongresszusát is, ahol fokozott hangsúllyal szerepelt a magyarországi helyzet és az NDK-s menekültek átengedésének témája (+még szociális biztonság, egyesítés utáni államadósság. A kongresszus után Kohl háláját fejezte ki Magyarországnak, az NSZK összesen 1 milliárd márkás hitelt különített el a magyar kormánynak és Kohl a továbbiakban számos alkalommal érvelt Magyarország euro-atlanti integrációjának felgyorsítása mellett. • Magyarország tehát a menekültválság megoldásával alapvető változások megindulásához járult hozzá mindkét német állam belpolitikájában. Miközben 1989. novemberében, a fal leomlása után az NDK-ban Hans Modrow vezetésével megalakult a reformkormány, Kohl a Bundestagban kijelentette, hogy a szocializmus totálisan megbukott, és egyre konkrétabban felvetődött az egyesítés kérdése. A Nyugat visszafogottan reagált az eseményekre, és megkezdődtek a német egységre irányuló „2+4" tárgyalások (az egykori megszálló hatalmak és a két német állam között). • 1989. decemberében Helmuth Kohl kancellár hivatalos látogatást tett Budapesten. Tárgyalásai alkalmával ismételten köszönetet mondott a menekültkérdés magyar megoldásáét, valamint ismertette a német kérdés rendezésére november 28-án tett 10 pontos javaslatát, amely a konföderatív struktúrák kialakítását szorgalmazta. Az NDK gazdaságának degenerációja: Gerhard Schürer dokumentuma: először 1989. október 27-én beszélt az egykori NDK gazdasági ellehetetlenedéséről, hogy a külföldi adósság az 1970-es 2 milliárd elszámolási márkáról 1989-ben 49 milliárdra nőtt. A belföldi adósságállomány pedig 12-ről (1970) 1988ra 123 milliárd márkára nőtt. Az NDK társadalom válságjelensége:i Rendszeres demonstrációk a nyolcvanas években, a SED-vezetés belpolitikai széttörése A német integráció fő területe:i Aláírása: 1990. máj. 18. A német egység egyezményekben megnyilvánuló keretei, ami az államszerződésben és az egységokmányban megnyilvánul • Gazdasági unió • A nyitott vagyonjogi kérdések • Vagyonügynökségi törvény • „Szociális unió" (dolgozói munkásjogrend, az egykori NDK szociális biztonságának átvétele) A szövetségi állam átvállalta az egykori NDK állam tartozásainak kiegyenlítését. Az NDK tartozása 1990-ben 10 milliárd dollárról 1991-re 14 milliárd dollárra nőtt. Csak az államháztartás kiegyenlítésére fordított összeg 1990. második félévében 22 milliárd, 1991-ben 35 milliárd dollár volt. Még ehhez a szövetség 5,75 milliárd dollárt fizetett az NDK társadalombiztosítási ügyeivel kapcsolatosan. Az NSZK és az NDK: öt aszimmetrikus viszony 1. Népesség, lakosság (NSZK 2x) 2. Gazdasági potenciál, (NSZK nemzeti jövedelme 2x) 3. Migráció 4. Nagyobb érdeklődés a keletiek részéről nyugatra 54

5. Az NDK tömeges elhagyása 1989 őszén Az egységokmány főbb fejezetei: Bevezető I. fejezet. A belépés hatásai II. fejezet. Alaptörvény III. fejezet. Jogasszimilálás IV. fejezet. Nemzetközi jogi szerződések és egyezmények V. fejezet Zárgondnokság és jogi következmények VI . fejezet. Közvagyon és adósság VII . fejezet. Társadalmi szolgáltatások, család, nő, egészségügy, környezetvédelem VIII . fejezet. Képzés és tudomány, sport IX Átmeneti és záró rendelkezések A vagyon államutódlása, levéltár és államadósság 7. Az új szövetségi állam • Az egységokmány 21. és 22. cikkelye szabályozta az egykori NDK közvagyonának és államkincstári vagyonának átadását a szövetségi államra. Problémás volt ennek a pontos meghatározása, hiszen az eredeti terv szerint a tartományi állam alakulását 1990. október 14-re datálták, a belépést pedig decemberre prognosztizálták. • Treuhandgesellschaft állami vagyonügynökség a priv irányítója, No.ban szerves úton zajlik a privatizációval • Különleges vagyon együttes: Stasi-Vagyon, ill. Birodalmi vasút és posta • Társadalmi ügyek • A posta és a vasút mellett különleges kérdésnek számított az egykori NDK társadalombiztosításának ügye. • Egységes jogrendsz kellett a nki jogi normáknak megfelelően 8. A KGST tagországok követelései Levéltárak Az egységokmányban részletezte a bel- és külföldi adósokat és az adósság átszállásának kérdését az alábbi ügyekben: • A vasút és a posta szavatosságai • Az államadósság átvétele

13. EA. Külpolitikai fordulat a rendszerváltás után, Magyarország és a transzatlanti kapcsolatok, a külpolitika és a dezintegrációs válságok. Biztonsági kihívások a magyar külpolitika számára a rendszerváltást követően 1. A magyar külpolitika 3 alappillére: 1. Mo. NATO-csatlakozásának előkészítése 2. Szomszédságpolitika o Alapszerződések aláírása o Új államok, pl. Ukrajna 3. Magyar kisebbségpolitika o Határon túl élők ügye 55

o Milyen dilemmák elé állította a magyar külpol-t a balkáni háb? Mo. hozzájáruljon-e embargót aláírja-e Mo is újvidéki dunai hidak bombázása -> Duna hajózhatatlan kisebbségek sorsa, fől. Kis-Jugo.ban, konfl. sok új állam: állami elismerések, Mo. felkarolja Horváto.ot, Szerbiával probléma 2. Rendszerváltozások Közép-Európában – közös vonások • Kommunizmus elutasítása • Tranzíciós (átalakuló gazdaság), mely nem ér véget, rendszerváltás első szakasza OECD-tagsággal zárul • Biztonságpolitikai új kihívás: NATO-csatlakozás • Magas inflációs ráta, kiv: Csehszl. • Befektetések aránya Mo-on a legmagasabb, még fejlettebb cseh-morva vidék • Mindenütt pénzügyi botrányok • Jelentős munkanélküliség • Mo-on nem vonulnak az emberek az utcára, m rendszerváltás a legnyitottabb • Varsói Szerz. megszűnése 1991. júl 1., KGST: 1991. júl. 28., SZU megszűnésével FÁK; Mo. új szomszédai Ukrajna, Szlovákia, új balkáni államok • Szlovákia: 11% magyar kisebbség, vita a nyelvhasználatról, több m 250e roma; lemaradás oka: lassúság; 10%os munkanélküliség • Balti államok: kiszakadás SZU-ból, visszanyúltak a korábbi rendszerhez, 1. szakasza: 1986-88, majd 1991. aug. 20-21: kiválnak • 4 alaptípus: 1. Lengyel: o Alulról: Szolidaritás mozg. – Leih Valessa (béke Nobel-díj) államelnök, ’80-tól SZU nem avatkozik be o Rövid életű kormányok o Gazd-i fejl.ben élen jár o Szakszerv-i tagok száma ’80-ban óriásira nő o Hiperinfláció az átalakulás során 2. Magyar – tárgyalásos forr: o Felülről: lib. ellenzék + reformkomcsik o Német Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső kezében összpontosul o 1987. Lakitelek: MDF létrejötte o 1988. márc: FIDESZ => cél: állampárt lebontása o Ellenzéki Kerekasztal: jogilag előkészíti az átmenetet, résztvevői: állampárt – MSZMP ellenzék társadalmi szereplők o 1989. jún. 16.: Nagy Imre újratemetése; júl. 6. meghal Kádár o 1989. okt: MSZP megalakulása o 1990. márc. 10. megállapodás SZU-val a szovjet csapatok kivonásáról, 1991. jún. 9.: az utolsó katona is kivonul o 1990.: első szabad választás o pozitív elemek: voltak olyan iparágak, melyek világszínvonalúak, pl. gyógyszeripar, mezg-i termékek sikere a ’70-es években USA

56

támogatásával, szövetkezeti tulajdon, kisüzem-nagyüzem o negatív: nehézipari túlsúly, fejletlen tercier szektor, magas nyersanyag- és E-igény, gyenge technológia, elavult termékek o elosztások ellentmondásai: pazarlás, felelősség tompulása, egyes elemeknek túl nagy állami támogatás o 1. választás: Antall József min.e. FKGP+KDNP o 1990. nov: Mo-ot felveszik az Európa Tanácsba o 1991. Mo. kéri felvételét az EU-ba o 1994. ápr: hivatalos kérelem o 1997: Agenda 2000 -> kérelemre adott válasz o 1998. tavasz: csatlakozási tárgyalások kezdete o Gorbacsov: Mo. harmadik utas komm-t akar építeni o Egyre több kapcsolat NY-i szervezetekkel, államokkal, de sok konfl. a környező államokkal, pl. Románia o 1994: az MSZP nyeri a választásokat 3. Csehszlovákia és NDK: o Gorbacsov hatására történnek az események o Bársonyos forr. Csehszl.ban, tömegmozgalmak átalakító ereje o Csehszl. identitás szempontjából NY-i, rendkívül iparosodott, kulcsfigura: Vaclav Havel elnök o 1993. jan: Cseho és Szlov kettéválik 4. Románia és Bulgária: o 1989. dec. véres, fegyveres átalakulás, korlátozott lehetőségek o Bulg: Zsivkov (1954-1989) -> rengeteg korrupció;összeomlás: puccs, vezetője Bladenov 1989. nov. min.elnök+államelnök, itt is kerekasztaltárgyalások, 1990. jún. választás: Lukanov nyer, közt.elnök: Zselev o Rom: Ceaucescu, nagyfokú eladósodás; Iliescu véres hatalmováltása 1989. dec-ben, C-t rögtönítélő bizottság azonnal halálra ítéli és kivégzik, 1991. új alkotmány elfogadása 3. A rendszerváltozás és a tranzíciós gazdaság – a szovjet rendszer válságsorozata A külvilágtól való elzárkózás: autarkia. Az 1980-as években kiderül a Nyugattól való függés: • a birodalom belső erőforrásai kimerülnek • egyre több nyersanyagot kell importálni, NY-tól való függés • szembetűnővé válik a gazdasági szerkezet gyenge versenyképessége, komparatív előnyöket nem használták ki Az információs forradalom • fény derül a szovjet rendszer technológiai lemaradására • nyilvánvalóvá válnak a birodalom gyengeségei és válságai • nem lehet többé állami és pártellenőrzés alatt tartani az információ-áramlást • a szovjet rendszer elvesztette mesterségesen kialakított tekintélyét a) A rendszerváltozás közgazdasági értelmezése Rendszerváltozás alatt a társadalmi-gazdasági rendszer egészének, a társadalom valamennyi alrendszerének egyidejű átalakulását illetve megváltozását értjük. Gazdaságilag soha nem fejeződik be. Rendszerváltás a poszt-szocialista országokban: • egyedi folyamat a történelemben • célja a mesterségesen konstruált szovjet rendszer megszüntetése • piacgazdasági rendszer a fenntartható fejlődést (ez a cél a rendszerváltás után) 57

biztosító intézményrendszer: Ennek a folyamatnak a legfontosabb szakaszai: 1. az egypártrendszer megszüntetése 2. a magántulajdon túlsúlyra juttatása az állami tulajdonnal szemben 3. a világgazdasági nyitás 4. az árszabályzó piacok kiépítése b) A tranzíciós gazdaság Tranzíciós gazdaságnak a rendszerváltozás folyamatának azt a szakaszát nevezzük, amelyben megtörtént a szovjet modell felváltása és a piacgazdaság kiépítése. A szovjet modell öröksége: • pusztuló gazdaság • hatalmas külső és belső adósságok • egy társadalom, amelyből hiányoznak a polgári rétegek • intézményi vákuum c) A gazdasági rendszer-átalakítás első szakasza - A SLIP (S: stabilizálás, L: liberalizálás, I: intézményi átalakítás, P: privatizálás) 1. Stabilizálás: a pénz stabilizálása 2. Liberalizálás: • szabad árak, béralakulás, deviza-és valutaforgalom • piaci kamatlábak • az állam monopóliumainak megszüntetése • a magánvállalkozás szabadsága és a magántulajdon túlsúlyának megteremtése 3. Intézményi átalakítás: „teremtő rombolás" (Schumpeter) 4. Privatizálás: meg kellett teremteni a jogi kereteket =>A SLIP következménye: gazdasági visszaesés d) A gazdasági rendszer-átalakítás második szakasza • előfeltétele: a SLIP teljesítése • nem volt olyan egységes, mint a SLIP • célja: a fenntartható fejlődés útjára lépés • kulcskérdés: az állam szerepe A szabályozás általános követelményeinek érvényesülnie kellett • kiemelt jelentőség: pénzintézetek (külföldi tőke); • egyéb területetek: energia, infrastruktúra, nyugdíj, egészségügy 2. A rendszerváltozás vége 1. Gazdaságpolitikai szinten: ha a kérdéses ország OECD-taggá válik - a piacérettség biztos jele 2. Gazdaságelméleti szinten: a rendszerváltozás sohasem zárható le, a rendszerátalakulás egy olyan folyamat, aminek soha nincs vége 3. A magyar külpolitika mozgástere a rendszerváltás idején Kérdések: 1. Milyen hatása volt a gorbacsovi reformpolitikának és a javuló kelet-nyugati viszonynak a magyar külpolitikára? 2. Hogyan reagált a magyar vezetés a megnövekedett nemzetközi politikai mozgástér

58

adta lehetőségekre, és volt-e ennek szerepe a magyar rendszerváltásban? A Szovjetunió világpolitikai pozíciói a '80-as évek közepétől kezdve egyre jobban gyengültek: • nukleáris fegyverkezési verseny növekvő kiadásai gazdasági terhet jelentettek, miközben a szovjet gazdaság termelékenysége töredéke volt a nyugati államokénak, • túlméretezett birodalmi periféria fenntartása (Kuba és Nicaragua támogatása, Afganisztán • megszállása, Angola, Etiópia feletti szovjet befolyás fenntartása).Döntően azért, mert ebben az időben már a birodalmi centrum (a Szovjetunió) megmentése és megreformálása volt a tét, ami miatt le kellett mondaniuk a birodalmi periféria (KeletKözép-Európa, afrikai térség, Kuba) államairól. Ez a „Breszt-Litovszk szindróma", ami azért kapta ezt az elnevezést, mert Lenin is azzal győzködte a szovjet katonai vezetést a breszt-litovszki béke megkötése érdekében , az első világháború idején, hogy a Németországgal szembeni minimális területi veszteségekért cserébe fennmaradhat a fiatal szovjet állam. • Peresztrojka=átalakítás (társ., belpol., gazd); glasznosztny=nyitás => szemléletváltás a tömbben • SZU túlméretezett, nem bírja a fegyverkezési versenyt, periféria fenntartása teher • Gorbacsov elengedi a Kö-K-Eu-i államokat, mert cél a SZU megmentése; „BresztLitovszk szindróma” (minimális területi veszteségekért cserébe fennmaradjon a SZU) • USA eközben: hídépítés taktikája: KK-Eu önmagát szabadítsa fel A magyar rendszerváltás külpolitikai és belpolitikai fejleményei szerencsésen függtek össze egymással: A magyar-szovjet viszony Gorbacsov alatt kimondottan jónak tekinthető, aminek döntően az volt az oka, hogy Gorbacsov Magyarországot, és az általa követett stratégiát (nyitás a nyugati országok felé a gazdaságban, a keleti tömbön belül viszonylag magas életszínvonal). Magyarország egyre jobban nyitott az euroatlanti integrációs szervezetek felé, ennek első lépései voltak a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolatok felvétele, illetve nagy összegű hitel-megállapodások megkötése 1989-ben Dél-Koreával és Izraellel, amelyeket az ország feltételül szabott a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez. De Rom.val rossz viszony: falurombolás, Csehszl. – ’68. bős-nagymarosi vízlépcső 4. A magyar külpolitika pillérei és prioritásai a rendszerváltás után a) Az euro-atlanti integrációsszervezetekhez való csatlakozás • Miután 1991. február 25-én megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete, Magyarország a NATO-ban való teljesjogú tagságot tűzte ki célul, aminek első lépéseként 1994-ben csatlakozott a NATO Partnerség a Békéért (Partnership for Peace) nevű kezdeményezéséhez, amely az egykori keleti tömb államait próbálta a NATO-val való szorosabb együttműködésbe bevonni. Magyarország 1999-ben lett teljes jogú tagja a NATO-nak. • Magyarország modernizálta hadseregét, amely a hidegháborús nagy létszámú, sorozott hadsereg helyett immár egy professzionális, kis létszámú, mozgékony haderő kialakítását igényelte. Olyat, amely elsősorban békefenntartó és humanitárius akciókban való részvételre, illetve terror-elhárító hadműveletekre alkalmas, és egy része rövid időn belül bevethető az ország határain kívül is. b) A szomszédos államokkal való kapcsolatok új alapokra való helyezése, a jószomszédi viszony kialakítása • A szomszédos országokkal való kapcsolatot több rendezetlen probléma is terhelte, így a trianoni határkérdés esetleges revíziójának problémája, a magyar kisebbségek státusza, a gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése, a politikai együttműködés 59

formáinak kialakítása. A problémák megoldására a szomszédos államokkal megkötött alapszerződések jelentették a megoldást, amelyek többek között tisztázták a határkérdés (Magyarország lemond a trianoni határok revíziójának igényéről), a kisebbségekkel kapcsolatos ügyekben vegyes bizottságok létrehozását írták elő. • Az alapszerződés megkötése o Ukrajnával (1991. december 6.) o Szlovéniával (1992. december 1.) o Horvátországgal (1992. december 16.) ment a legkönnyebben, aminek részben az volt az oka, hogy a frissen megalakult Ukrajnát és Horvátországot Magyarország az elsők között ismerte el. A horvát és a szlovén alkotmány széles körű kulturális és közösségi önkormányzatot biztosít a magyar kisebbség számára. Romániával és Szlovákiával jóval nehezebben ment az alapszerződés tető alá hozatala, ez döntően a magyar kisebbség jogállása körüli vitáknak és a bősi vízlépcső körüli jogi problémáknak volt köszönhető. (1995. március 19. – magyar-szlovák alapszerződés; 1996. szeptember 16. – magyar-román alapszerződés megkötése.) Badinter-bizottság: Jugo-n belüli határok lesznek a rendes határok is c) A szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzete • A környező államokban kisebbségi létben élő, hozzávetőlegesen 2,5 millió magyar státuszának, jogállásának és az anyaországgal való viszonyának ügye a keleti tömb fennállása alatt semmilyen formában nem lehetett hivatalos kérdés. A munkásosztály internacionalizmusára, illetve az osztálynélküli társadalom víziójára épülő szocialista modell sémáiba ugyanis nem fért bele a nemzeti kisebbség fogalma. A rendszerváltás után azonban az addig mesterségesen összetartott államalakulatok felbomlottak (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia) és ezzel együtt szinte minden újonnan függetlenné vált államban fellángolt a nacionalizmus és — ahol számottevő magyar kisebbség élt — a magyarellenesség. Ezért is volt szükség a kisebbségeket érintő kérdések rendezésére, amire részben az alapszerződések keretei között került sor. A két legnagyobb létszámú magyar kisebbséggel rendelkező állam, Románia (1,5-1,8 millió) és Szlovákia (500 ezer) azonban nem volt hajlandó elismerni a kisebbségek kollektív jogainak létezését. • Ebben a kérdésben az Európa Tanács 1201-es ajánlása hozott eredményt 1993-ban, amely kimondja, hogy kollektív kisebbségi jogok léteznek, és ezeket a kisebbségpolitikában alkalmazni kell. Másrészt bevezette a kulturális és a területi autonómia fogalmát. Így Romániával és Szlovákiával is lehetővé vált az alapszerződések megkötése. • 2001: státustörvény 2002. jan. 1-től lép életbe: „magyar igazolvány” – mo-i ellátás, utazási, munkavállalási kedvezmények 5. Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása a)Jugoszlávia(„joghurtos forr”) Rendszerváltozás után még látszott lehetőség arra, hogy Jugoszlávia föderációt konföderációvá alakítva fennmaradjon > októberi javaslata szerb és horvát vezetők köréből Milosevic vezette szerb vezető körök mereven elutasították. • 1990 december 23, 1991 május 19 —szlovén és horvát vezetők népi szavazást rendeztek az ország és a saját köztársaságuk jövőjéről: szavazók elsöprő többsége Szlovénia 88% , Horvátország 94% függetlenség mellett voksolt. • Horváto. tudatos fegyverkezése, véres balkáni háború, BH-i muzulmánokkal kompromisszum, „Vihar” hadművelet sikere Milo. ellen 60

• • • • • • • •

• • • • • • •

• • • • •

1991. jún: James Baker USA külügymin. belgrádi látogatása: nem helyesli életképtelen miniállamok létrejöttét 1991. június 25-én Szlavónia és Horvátország függetlennek nyilvánította magát 1991. november 21-én Macedónia és 1991. március 1-én Bosznia-Hercegovina is népszavazással legitimált függetlenségi deklarációt tett. A hat köztársaság közül kettő Szerbia és Montenegro döntött az államjogi kötelékek megtartása mellett. 10 napos harc után 1991. július 18-án (100 halálos áldozat) a szövetségi hadsereg alakulatai elhagyták Szlovéniát és függetlenedésébe könnyebben beletörődött a belgrádi szerb vezetés. Szerb kisebbség o 31% - Bosznia- Hercegovinában o 12% -Horvátországban. Szerbek követelése a két államtól: vagy térjenek vissza a jugoszláv föderációhoz vagy mondjanak le a szerb területekről. A horvátországi szerbek 1990/91-ben 3 független köztársaságot hoztak létre: É-Dalmát területekkel érintkező Délkelet-Horvátországban Knín környékén, ÉNy-Szlavóniában, K-Szlavóniában. Mindhárom korábban az ún. határőrvidék része volt. 1995. május 1-2. –horvát hadsereg ekkor Ny-Szlavóniát és Krajinát birtokba vette. A visszatérő horvátok várható bosszújától tartva, mindkét területről sok tízezer szerb menekült Boszniába, illetve kisebb részben Szerbiába. 1992. áprilisában véget vetett a fegyveres harcoknak az ENSZ békefenntartók megérkezése, azonban a polgárháború továbbterjedését az etnikailag és vallásilag sokkal inkább kevert Bosznia-Heregovinára nem tudta megakadályozni. 1992. március 1-én Bosznia-Hercegovina is deklarálta függetlenségét népszavazásnak megfelelően Horvátországból visszavont és a helyi katonaság támogatását élvező szerb lakosság gyorsan ellenőrzése alá vonta az általa lakott területeket. 1992. március 27-én kikiáltotta a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot Banja Lakában (a szerb többségű Krajinai Szerb Köztársasággal határos Nyugat-Boszniát Bosanska Krajina és Kelet-Hercegovinát) 1992. július óta Bosznia-Hercegovina területének két harmadát ellenőrző szerbek helyzeti előnye stratégiai siker volt: a boszniai szerb Krajinát Szerbiával összekötő folyosó teremtették meg. 1992 végéig közel egy millió fő hagyta el otthonát. –etnikai tisztogatások –melyek bevallott célja egy homogén szerb állam/államrész megteremtése volt. 1992-1994-ben ENSZ megbízottak számos kompromisszumos javaslatot dolgoztak ki. 1993-ban ún. Vance-Owen-terv: tíz szerb, bosnyák és horvát többségű kantonra kívánta osztani az országot, megtartva annak egységét. Horvátok és bosnyákok elfogadták, de a szerbek viszont nem. 1995 nyarán horvát hadsereg sikeres offenzívája 1995 őszére boszniai szerb erők defenzívába kerültek, év végére BoszniaHercegovinának már csak 40%-át ellenőrizték 1995. december daytoni egyezmény kidolgozása lehetővé vált, Bosznia-Hercegovina konföderációvá alakult (szerbek Boszniai szerb köztársaságot, a bosnyákok és a horvátok pedig a Bosnyák-Horvát Föderációt igazgatták). A fegyveres konfliktus lehetősége a negyedik szakadár köztársasággal, Macedóniával is fennállt. 1991. november függetlenségi deklaráció után néhány, az északi körzetekbe 61

•

koncentrálódó tízezres szerb lakosság számos jelét adta autonómiaigényének. A macedóniai szerbek törekvéseinek fegyveres támogatása s a terület felosztásának megkísérlése kiszámíthatóan olyan láncreakciót indított volna el, amelybe a koszovói albánok, s talán a Albánia és Bulgária is beavatkoztak volna.

b) Csehszlovákia Szovjetuniótól és Jugoszláviától eltérően, ahol gyökeresen más kultúrájú és történelmű nemzetek együtt-tartásáról volt szó, Csehszlovákiában csak két rokon eredetű és nyelvű illetve részben azonos, részben rokon vallású nép viszonya várt tartós rendezésre, ami azonban nem sikerült. Mert a csehek új elnökükkel Václav Havellel együtt ragaszkodtak a csehszlovák állam föderális alapszerkezetéhez, miközben a szlovákok konföderatív megoldást szerettek volna. Alkotmányjogi vita kiegészült az országrész eltérő gazdasági helyzetéből adódó régi ellentétek kiéleződésével, a kisebbségi kérdés másféle megközelítésével. 1991/92-ben súlyos konfliktusra vezettek. A szétválás ellen súlyos gazdasági érvek szóltak, visszatartani azonban a szlovák nacionalistákat nem lehetett. Három esztendős vita után 1993. január elsején kettévált Csehszlovákia, s a Cseh Köztársaság mellett ismét megalakult a független szlovák állam. A szétválás módja különbözött mind Szovjetunió, mind Jugoszlávia felbomlásától. Egy referendum sem legitimálta, hanem az 1992-es választásokon győztes pártok tárgyalásának sikertelensége következtében került rá sor. c) Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlásának következményei A két állam felbomlásával a térség államainak száma, amelyek önálló államot alkottak, 12-ről 18-ra emelkedett. Ezen dezintegrációs folyamatok tehát a nemzetállamiság eszméjének diadalaként értelmezhetők. A 13 újonnan létrejött állam közül csak egyetlenegyben, a Cseh Köztársaságban nem éri el a nemzetiségek aránya a 10%-ot.

14. EA. Magyar külpolitika és a délszláv válság. A regionális együttműködés formái. A kül- és biztonságpolitika aktuális kérdései 1. Jugoszlávia szétesése és a magyar reakciók • Tranzíciós (átalakuló) gazdaságok: fogyasztási kiadás csökken, ált. deprivált, szegény rétegek (fől. cigányság) aránya nagy, gazdasági visszaesés • 1973. u. vilgazd-i reintegráció (Szentes Tamás) • Mo. külpolitikájának 3 nagy kérdése: o atlanti csatlakozás és nemzeti önrendelkezés elismerése (Antall J, Jeszenszky), ENSZ-beavatkozást igényeltek, délszláv háb globális kezelése o horvátokkal, szlovénekkel (e kettővel viszonylag jó), szerbekkel (nehéz) jó kapcsolat o magyar kisebbség ügye • Légtérhasználatot engedjük!: Mo. ekkor az „európai periféria centrumában”, majd NATO-tagság, délszláv háb után már: „Eu-i centrum perifériája” lettünk, biztonságpolitikai probléma; NATO feladatokat ad, utolsó o, ahol strat döntések, támaszpontok • Tito-féle „negatív föderáció” csődje: o Ho-Szlovénia egyenletlen gazd-i fejl

62

aszimm viszony a föderáció 8 tagja között identitásbeli különbségek szlovén gazd-i érdekek szerbek: konfl.keresés: etnikai, vallási (sok muzulmán), kisebbségekkel való bánásmód Államutódlás problémái: jugoszláv vagyon o 35,3%-ot kapott Jug. o 13% B-H o 27,2%-ot Horváto. o 16% Szlovénia o 8,5% Macedónia Badinter-bizottsság vizsgálta: elfogadható-e a belső határ nki határnak? Van-e jogfolytonosság? Ajánlásai: 9., 13., 14. Bécsi Jugoszlávia-csúcs: o Milosevic szerint ők jogutódok, de nki jog nem ismeri el, ekkor egész vagyonnak ő lett volna a várományosa o Identisch = azonos, de nem jogutód: Jugoszláv Köztársaság (Heidelbergben mondják ki) o Belső határokat elismerik nki-nek 1996: daytoni konferencia szerepe fontos Az új magyar politikai vezetés a közös múlt, értékrend, a jövőre vonatkozó elképzelések miatt közelebb érezte magát Horvátországhoz és Szlovéniához, mint Szerbiához. Más megfogalmazásban: Magyarország Horvátországgal és Szlovéniával baráti, Szerbiával korrekt viszonyra fog törekedni. 1990-ben még egy fontos diplomáciai esemény történt, Antall József meghívására Budapestre látogatott Ante Markovic, a jugoszláv föderáció elnöke. Több gazdaságra vonatkozó kérdést tárgyaltak. Több probléma: pl. drávai vízlépcső ügye. 1991 januárjában a jugoszláv felderítés által készített, televízióban is levetített filmből kiderült, hogy Magyarország fegyvereket szállított Horvátországnak. A magyar fél elismerte, hogy az engedély kiadásánál mulasztás történt. Magyarország kinyilvánította, hogy Jugoszlávia föderatív ország, annak belügyeibe nem kíván beavatkozni. A háború kitörése nehéz helyzetbe hozta Magyarországot. A magyar külpolitika törekvései között körvonalazódott három szempont: 1. az európai integráció 2. jó kapcsolat a szomszédos népekkel 3. a határon tú1 élő magyarok támogatása. 1991. szeptember 3. Antall József Ante Markovic kormányfővel folytatott megbeszélése során azt a nyilatkozatot tette, hogy „Magyarország a szuverén köztársaságok államszövetségét, a délszláv válság demokratikus és békés megoldását pártolja": Magyarországot nagyon is közelről érintették a horvátországi események: o június 28- október 18 között jugoszláv részről 18 esetben sértették meg a magyar légteret o a horvátországi magyarokat különféle atrocitások érték, o 40 000 ember menekült Magyarországra o 1991 őszén egyre nőtt a vajdasági magyarokra nehezedő politikai nyomás o o o o

•

• •

• •

•

•

•

a) Magyar külpol 1990 után: • Közös múlt miatt jó viszony Ho-gal, Szlovéniával, Mo. elismeri kiválásukat • Aktív és passzív résztvevője is egyben Magyarország a délszláv események 63

•

• • • • • • • • •

• • • •

•

alakulásának. Szlovénia 1992-ben a kapcsolatokat nagyköveti szintre emelték, 1996ban háromoldalú egyezmény Olaszország Magyarország és Szlovénia között. Bonyolultabb helyzet alakult ki Horvátországgal. 1992-ben kedvezően indultak a kapcsolatok egy kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény, alapszerződést készítettek elő, amit meg is kötöttek. Horvátország területének több mint fele felett nem rendelkezett szuverenitással, illetve a kapcsolatai nem rendezettek a nyugati államokkal. Ho. esetében alapszerződés elfogadása, kétoldalú kapcs.ok magasabb szintre emelése. Pentagonálé: regionális együttműk 1991: kiderül, h Mo Ho-nak szállít fegyvert: Mo. elismeri Mo. a föderatív berendezkedést tiszteletben tartja, belügyekbe nem kíván beavatkozni 1991. jan: megerősítik a m-jugo határszakaszt Tudjmant fogadják Bp-en: Mo. elismeri 1991. júl. Varsói Szerz. Pol-i Tanácskozó Testületének utolsó ülése: Mo. kiáll a népek önrendelkezési jogáért USA-kritika: Mo. túlságosan eltolódik az euroatl-i csatl. irányába Antall az önrendelkezésért és szuv.ért száll síkra, Jesznszky felszólítja az ENSZ-t a válság megoldására, jugo hadsereg horváto-i akcióit fegyveres agressziónak minősítették Problémák: o Jugo részéről 18x sértették meg a m légteret o Ho-i magyarokat atrocitások érik o Menekülthullám o Magyarokra nehezedő pol-i nyomás 1992: Szlovéniával kapcs.ok nagyköveti szintre emelése 1996: háromoldalú egyezmény: HO-Mo-Ol. 1999. jan: Orbán Horváto-ba látogat: támogatják az integrációját A legnagyobb gondot persze a Milosevic-féle Szerbia jelentette. Cél velük is a jó viszony kialakítása. Mintegy 50 000 magyar menekült érkezett Magyarországra. Az óvatosság jegyében Göncz Árpád biztosította 1992 elején Belgrádot, hogy Horvátország és Szlovénia elismerése nem irányul senki ellen sem. A magyar kormányzat a kapcsolatokat teljesen pragmatikus alapon igyekezett kezelni. Magyarországot sújtja az az embargó, amit 1992-ben vezettek be Szerbia ellen, a határozatnak egyik társszerkesztője volt Magyarország is. A francia kezdeményezés támogatása egy nagyobb délszláv konferencia összehívására, illetve hogy azon a kisebbségek problémáját tárgyalják. 1994 elején a szankciók betartása 1,3 milliárd dollár kárt jelentett Magyarországnak. A vajdasági magyarok helyzetének rosszabbodása. Magyarország a felsorolt problémák ellenére a nyugati hatalmak politikájához igazodott, így 1996-ban a daytoni szerződés megkötése után állította helyre a nagyköveti kapcsolatokat Belgráddal. Az 1994. év kihívást jelentett Magyarország számára: o Magyarország része a daytoni szerződésben meghatározott béketeremtő akcióknak, kb. 750 állomásozó katona o Magyar katonák szolgáltak Okucani térségében o Taszár – a háb után megszűnik az amcsi részvétel

Clinton levele Horn Gyula miniszterelnöknek, ebben reményét fejtette ki, hogy Magyarország részt vesz a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) munkájában. Ez a felkérés komoly gondot is jelentett Magyarországnak, hiszen a NATO felé törekedett, így

64

nem volt abban a helyzetben, hogy esetleg azt elutasítsa. A NATO nem hivatalos jegyzékben 1998. október 10-én kérte Magyarországot arra, hogy tegye lehetővé légterének korlátozásoktól mentes igénybevételét a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területe fölött végrehajtandó hadművelethez. 1999-ben megindult a NATO támadás. Magyarországnak több problémával kellett szembe néznie: 1. A politikusok közötti nézeteltérések a frissen felvett NATO tag Magyarországnak meddig kell elmennie 2. Az Orosz Föderáció arra hivatkozva, hogy Magyarország feltartóztatta a beloruszorosz segélyszállítmányt, konzultációra hazarendelte magyarországi nagykövetét 3. A NATO gépek magyarok lakta területeket is bombáztak 4. Az újvidéki Duna hidak lebombázása után a Duna hajózhatatlanná vált A magyar-horvát kapcsolatok sok szempontból hasonlóan fejlődtek, mint a magyar-szlovén. 2000. szeptember 13-án vették fel Magyarország teljes támogatásával Horvátországot Gödöllőn az olasz-magyar-szlovén együttműködésbe. 2002 elején Eszéken főkonzulátust nyitottak. A problematikus szomszéd Jugoszlávia volt. A kapcsolatok hullámzó tendenciát mutattak. Magas szintű tárgyalások módszere. 2001-ben Zoran Dindic szerb miniszterelnök és Vojislav Kostunica jugoszláv államfő Magyarországra látogatott. Úgy nyilatkoztak, hogy a két állam kapcsolatai jelentős fejlődést mutatnak, nem terhelik azokat vitás kérdések. 2003. október 21 Zoran Zivkovic miniszterelnök budapesti látogatása nagyon fontos volt, ekkor írták alá a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményt. 2003 második felétől egyre nagyobb atrocitások a vajdasági magyarsággal szemben. A diplomáciai akciók eredménytelensége után az Európai Parlament magyar parlamenti képviselőinek kezdeményezésére határozati javaslatot fogadtak el a vajdasági atrocitások ügyében. A délszláv kapcsolatok alakulása nem a magyar diplomácia szándékától és képességeitől függött, hanem igen nagy mértékben a szomszéd állam politikai elitjének magatartásától és a nemzetközi közösség akaratától. 2. Magyarország regionális kapcsolatai a rendszerváltást követően a) Stabilitási Paktum A Stabilitási Paktum (SP) az 1999-es koszovói háború lezárását követően jött létre. Célkitűzései között szerepelt, hogy – különböző programok megvalósítása révén – elősegítése a tartós béke megteremtését a délkelet-európai térségben. Célországok: Albánia, B-H, Bulgária, Ho, Jugo, Macedónia, Moldova, Románia. Végcél: EU-csatlakozás b)Közép-Európai Kezdeményezés A Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) jelenleg a térségünk országai közötti kapcsolatok legnagyobb kiterjedésű, 17 országot és mintegy 250 millió lakost magában foglaló, nem intézményesített együttműködési kerete. Az 1989. novemberében Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország által alapított szervezet (Quadragonale) az évek során Csehszlovákiával (1990), Lengyelországgal (1991) bővült. Jugoszlávia tagságát a délszláv konfliktus miatt olasz kezdeményezésre 1991-ben felfüggesztették. 1992-ben, illetőleg 1993ban Csehszlovákia és Jugoszlávia széthullásával felvételt nyert – kérelme alapján – Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, majd Macedónia. c)Duna Bizottság A Duna jogi helyzetét az 1948. évi Belgrádi Egyezmény szabályozza — a második világháború után kialakult politikai helyzetnek megfelelően. Az Egyezmény létrehozta a Duna

65

Bizottságot, amelynek központi feladata a szabad hajózás biztosítása a Dunán. (A Duna Bizottság az egyetlen budapesti székhellyel rendelkező államközi nemzetközi szervezet.) A Duna Bizottság tagállamai: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyar Köztársaság, Horvátország, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Románia, Bulgária, Moldávia, Ukrajna és Oroszország. Megfigyelői státusszal rendelkezik: Franciaország, Törökország, Cseh Köztársaság és Hollandia. d)Quadrilaterale A mediterrán térség felé irányuló regionális politika eszköze a magyar-olasz-szlovén-horvát együttműködés, a Quadrilaterale (Q4). Az eredetileg három országot (Magyarország, Olaszország, Szlovénia) átfogó együttműködés 1996-ban szlovén kezdeményezésre jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse Szlovénia NATO csatlakozását. A Q4 három kiemelten eredményes együttműködési területe a közlekedés, a honvédelem és a belügy. 1. A közlekedési együttműködés legfontosabb eredménye a 2001 tavaszán megvalósult szlovén-magyar vasúti összeköttetés. Az 5.sz. közlekedési folyosó továbbfejlesztésének kérdése továbbra is kiemelt fontossággal bír a négy ország számára. 2. A honvédelmi együttműködés legkiemelkedőbb eredménye a Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelék (Multinational Land Force, MLF) létrehozása. A felek megegyeztek Horvátországnak az MLF-be történő fokozatos bevonásáról. A kötelék alkalmazására először Koszovóban kerülhetett sor. 3. Belügyi téren folyamatosak a szakmai, szakértői egyeztetések a kábítószerkereskedelem, a gépjárműlopások, a csempész hálózatok, a szervezett bűnözés visszaszorítása, a terrorizmus elleni közös fellépés érdekében. e)A visegrádi együttműködés Történelmi előzmények: A vasfüggöny összeomlását követően nyílt lehetőség a kelet-európai regionális integrációs összefogásra. A gondolat Vaclav Haveltől származott, 1900. január 25-én fogalmazta meg, illetve javasolta az első találkozót, ami 1990 áprilisában meg is történt Pozsonyban. Ennek az alapvető együttműködési keretei, lehetőségei az alábbi kérdések voltak: • Közös fellépés a KGST megszűntetéséből adódó problémák kezelésében • Vegyes tanácskozások a szovjet csapatok kivonásáról 1991. február 15-én tartották Visegrádban a második ülésszakot, a „Visegrádi Csoport" innét kapta a nevét. A találkozó reprezentálta a történelmi előzményeket: egykor 1335-ben Károly Róbert magyar, III. Kázmér lengyel, Luxemburgi János cseh uralkodó közös tevékenységét elevenítették fel. A visegrádi nyilatkozat legfontosabb kérdései: • Közös fellépés és érdekek, törekvés a nyugati integrációban történő részvételben • A felek közötti szabad kereskedelem előmozdítása • A szervezetek és egyének együttműködésének fejlesztése • A regionális infrastruktúra közös fejlesztése • A kisebbségi ügyek rendezése • A szubregionális kapcsolatok fejlesztése az egyes népcsoportok között Az együttműködés első eredményei, ülései • 1991-1992 Az első eredmények • 1991 augusztus – Az együttműködés első lépései. • találkozó -Krakkó 1991 október • Az államok közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztése. Közös érdekek érvényesítési

66

kísérlete. Balkán háború. • ülésszak — Prága 1992 május • Ennek az ülésszaknak a legfontosabb kérdései voltak az Európai Unióval kapcsolatos kérdések. Magyar javaslat: Egyetértés a tagországok európai politikáját illetőleg. Gazdasági, jogi és oktatási ügyek harmonizálása • ülésszak —Krakkó 1992 december • A CEFTA végrehajtás Az együttműködés visszaesése 1993-1997. Okok: • Csehszlovákia szétválása - Csehszlovákia a függetlenségét hangsúlyozta • Az Európai Unióba való belépés egyfajta konkurencia harcot eredményezett • A szlovák parlamenti választásokon Meciar nyert Az együttműködés újjászületése 1997- 2000 • Okok: o Az európai integrációs belépés során mindig hangsúlyt kapott a regionális együttműködés jelentősége o A NATO októberben kilátásba helyezte a1987 októberében a keleti bővítést o A Szlovák Köztársaságban a Meciár kormányt leváltották o Az új magyar és lengyel kormány lendületet adott az együttműködésnek. • 1998 október Budapest – A szervezetet újjáalakították, ebből kimaradt Szlovákia. A • három miniszterelnök memorandumot intézett Szlovákiához. • 1999 május. Pozsony. - A Szlovák Köztársaság ismét csatlakozott a szervezethez. Az együttműködés nehézségei: • A visegrádi négyek együttműködésének kibővítése • A státus-törvény • A Benes dekrétum körül kialakult botrány Aktuális: 2002 dec. Budapest • A záró fejezetéhez érkezett az Európai Unióhoz való csatlakozásban • Közös nyilatkozat az Európai Uniót illetőleg 2003. nov. Budapest • Azonos álláspont az EU integrációs folyamatot illetően • Milyen szerepet tudnak játszani? Meglévő regionális integrációs érdekek: skandináv, Benelux lobbi A jövő lehetőségei Közép-Európa regionális együttműködése egy olyan többdimenziós folyamat, amely már önmagában is érték. A Visegrádi Együttműködés jövője kapcsán három alapvető lehetőség körvonalazódik: 1. A status quo fenntartása 2. Leépülés 3. A kiterjesztése (Szlovénia, Ausztria, vagy más) Ezért az elkövetkező időszakban a szakértők feladata lesz az Együttműködés jövőjével kapcsolatban felmerült lehetőségek mérlegelése, illetve egy esetleges Második Visegrádi Nyilatkozat megfogalmazása. 3. A magyar kül- és biztonságpolitika új hangsúlyairól a) Az újrafogalmazás indokai: Új nemzetközi rendszer alakult ki. Stabilan kirajzolódó egypólusú világrend. Ebben az USA képes globális kül- és biztonságpolitikai szereplőként fellépni.

67

Magyarország a NATO és Európai Uniós tagsága következtében egyfajta tartós peremhelyzeti pozícióba, az „európai periféria centrumából" az „európai centrum perifériájára" került. Problémák 1. 2002-től vizsgálva a legproblematikusabb pont a magyar kormánynak az Egyesült Államok melletti túlzott és indokolatlan elkötelezettsége, inkább EU irányába nőjön. Nem az elkötelezettség a probléma, hanem annak mértéke. Eddig szoft-atlantista külpol, környező o.okhoz képest sokkal árnyaltabb 2. A NATO és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainak indokolatlan egybemosása, a két viszony ugyanazon politikai minőségként való megjelenítése volt. Összemosódott az afganisztáni és az iraki misszió. Az utóbbi úgy jelent meg, mintha az is szövetségesi kötelezettségből – NATO – fakadt volna. (Úgy tűnt, mintha a NATO-nak elmaradt telseítményt az USA-nak tett gesztusokkal igyekeztünk volna komenzálni 3. A nemzetközi Irak-vita folyamán a magyar külügyi vezetés többször is nyilvánosan megkérdőjelezte az ENSZ és az ENSZ BT-nek a nemzetközi biztonság terén betöltött főszerepét. Bármely multilaterális fórum megkérdőjelezése kisállamként nem szerencsés. Kisállamként – a nemzetközi jog érvényesítése 4. A nyolcak levelének aláírása az iraki válsággal kapcs. Németország és Franciaország megosztása, Európán belüli elszigetelése. Nem értesítették az Európai Bizottság elnökét, sem az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Parlament elnökét. 5. A határon túli magyarság ügyében sokszor koncepciótlanság jellemezte a koncepciótlanságot és differenciátlanságot mutatott. A külvilág számára nem sikerült meggyőzően bizonyítania, hogy szomszédság- és kisebbségpolitikájában a realitásoknak megfelelő differenciátlansággal kezeli. Merre tovább? 4. Tálas Péter — Póti László: A kívánatos hangsúlyváltás, merre tovább? 1. Hangsúlyváltás: az ambíciók és az ország adottságainak, lehetőségeinek és kompetenciájának megfelelő külpolitika kialakítása. Magyarország európai és nemzetközi súlyát —kihasználva peremhelyzeti előnyeit —elsősorban közvetlen régiónkon belül kell megkísérelni növelni. Glob. szerepvállaláshoz igazodó külpol. fől EU felé 2. Új prioritások. „Euroatlanti integrációs" politikáját „integrációs külpolitikának" kell felváltani. A „jó szomszédsági politikát" fel kell váltani az „új szomszédsági politikával", vagy „új partnerségi politika" keretében lehet megújítani. Új alapokra kell helyezni a szomszéd országokban élő magyarság ügyét. 3. Új világrend: Szemben az atlantista magyar kül- és biztonságpolitikával az egypólusú világrendszer nem jelenti, hogy a nemzeti érdekek automatikusan és minden esetben egybeesnek az egypólusú világ vezetőjének érdekeivel és politikával. 4. Viszony a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Szemléleti váltás – mert a biztonságpolitikai paraméterek változtak meg, másrészt a NATO a rendszerváltás után jelentős változáson ment keresztül. A NATO szerepe a magyar kül- és biztonsági politikában napjainkra az alábbi területre korlátozódott: o a magyar védelmi szféra modernizálásának legfontosabb katalizátora o biztonságot és stabilitást kisugárzó szerepe volt o az Európai Unió esetleges fegyveres szerepvállalásainak szempontjából fontos o olyan katonai szervezet, amelynek tagjaként a globális biztonsági szervezetnek és megoldásnak is részese =>Ennél sokkal strukturáltabb kell, szemléletváltás, külföldi katonai szerepvállalásnak kidolgozott rendszere, nemzetközi szabályozás

68

5. Magyarország peremhelyzetének konzekvenciái Balkán és a posztszovjet térség. Az alábbi célok: o a biztonság és stabilitás kiterjesztése a fenti térségekre o az említett térségekről felhalmozott magyar tapasztalatok és ismeretek megjelenítése az Európai Unió külkapcsolatai politikájában o a magyar érdekek mellett az Európai Unió politikájának hangsúlyos képviselete és megjelenítése az említett térségben. 6. Szakítás az „elit-külpolitizálással" Ez az alábbiakat igényli: o egy új, őszintébb nyíltabb és interaktívabb kommunikációs stílust o a kül- és biztonsági kérdésekkel foglalkozó nem állami szervezetek tevékenységének elismerése és figyelembe vétele o a nem kormányzati szervekre való támaszkodás növelése o szakemberek és szellemi műhelyek tevékenységének hasznosítása, mind nagyobb mértékben (Természetesen más kül- és biztonságpolitikai keretek is lehetségesek.)

69