Tájökológiai Lapok 2 (2): 371–375. (2004)
371
I. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIAI KONFERENCIA 2004. szeptember 17–19. között megrendezésre került Szirákon az elsõ Magyar Tájökológiai Konferencia. A rendezvény szervezõje a SzIE MKK Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Tájökológiai Tanszéke volt. A csaknem 100 résztvevõ a háromnapos konferencia alatt 8 szekcióban dolgozott, és az utolsó nap pedig szakmai tanulmányúton vehetett részt. A szekciók a következõk voltak: • A tájökológia néhány elméleti és gyakorlati kérdései • Tájalkotók (élõ, élettelen) vizsgálata • Tájtörténet • Tájhasználat • Tájvédelem 1. • Tájértékelés • Tájvédelem 2. • Poszter szekció A szekciók jól felölelték a tájökológia hazai kérdéseit. Érdekes körbetekintés kaphattunk az aktuális kutatási irányzatokról, problémákról. Az elõadások sokszínûsége is jól szemléltette a tájökológia tudomány interdiszciplinális voltát. Az elméleti kérdésektõl (városökológia, uralkodó és alárendelt tájalkotó tényezõk, agroökológia, tájesztétika) az alkalmazott tudományon keresztül (domborzatértékelés, tájváltozás elemzés, tájtörténeti vizsgálatok, tájalkotók elemzése) a gyakorlati problémákig (tájvédelem közigazgatási-szabványosítási kérdéseivel) egyaránt találkoztak az elõadásokon. Elõrebocsátanám STEFANOVITS PÁL akadémikus konferencia megnyitó elõadását, amelyben kifejtette, hogy „A tájökológia mûveléséhez csak több tudományág közötti öszszefüggések ismeretében szabad belekezdeni. Mindezt fényesen bizonyítja a jelenlévõk szakmai tevékenysége, mutatva a sokoldalúságot. A másik ok, ami örömömre szolgál az, hogy a jelenlévõk nagy többsége fiatal szakember, akik között megtaláljuk a kutatók, az oktatók és a gyakorlat képviselõit. A hangsúlyt itt a fiatalságra helyezem, mert ennek a generációnak kell megvalósítania a tájökológiai feladatokat, ennek kell elérnie a tájökológiai szemlélet általános társadalmi elfogadását és meggyõznie a lakosság széles rétegeit, hogy a nyugodt jövõ érdekében a tájökológiai helyzetkép országos javítását meg lehessen valósítani.” KISZEL VILMOS, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke a konferencia résztvevõit üdvözlõ beszédében kitért napjaink aktuális környezet- és természetvédelmi problémáira. Komplex példaként a budapesti agglomerációt említette: a fõvárosból a környezõ (elsõsorban zöld-) területekre mind jobban kihúzódó lakóparkok és hipermarketek zöldfelület-csökkentõ és a természeti értékeket sok esetben komolyan veszélyeztetõ vagy megsemmisítõ volta mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az urbanizált környezetbõl a falvakba költözõk – néhány kivételtõl eltekintve – életmódjukban nem fognak falusiakká, vidékiekké válni, szûkebb és tágabb környezetüket mûvelni, helyi piacokat igénybe venni. Így fordulhat elõ, hogy az agglomerációban egyre nagyobb területeken tenyésznek özönnövény fajok annak ellenére, hogy a falvak népessége nemhogy csökkenne, mint az ország szélein, de folyamatosan növekszik. E komplex probléma része a népesség csökkenése a fõváros pesti oldalán, ennek folyományaként a korábban ritkábban lakott budai oldal egyre sûrûbb beépítése: néhány évtized alatt a Duna két partjának népessége kiegyenlítõdik. A kialakult viták felhívták a figyelmet a tudományterületek összefogásának fontosságára, mivel így sokkal komplexebb módon, új megközelítésekbõl találkozhattunk azonos problémákkal. A konferencia ráirányította a figyelmünket a táj rendkívül változatos, összetett mivoltára. A tudományterületek összefogásával sokkal pontosabban megérthetjük a körülöttünk zajló folyamatokat. Olyan kérdésekre kaphattunk választ, amelyek megválaszolása csak közösen, rendszerezett információk alapján megválaszolható. A további plenáris elõadásokban jól érzékelhetõ volt STEFANOVITS PÁL konferencia megnyitó gondolata a táji komplexitásról. ÁNGYÁN JÓZSEF intézetigazgató egy újfajta tájhasználati módot – az agrár-környezetgazdálkodást – és annak jelenlegi helyzetét mutatta be hazánkban. Ez a táji adottságokhoz illeszkedõ gazdálkodási mód új alternatívákat kínálhat a kevésbé jó adottságú mezõgazdasági területek táji értékeinek megõrzésére. CSORBA PÉTER a tájalkotó tényezõk kapcsolatrendszerének problematikájára hívta fel a figyelmet. A pontos kapcsolatrendszer feltérképezése talán a tájökológia tudomány legnagyobb kihívása. BARCZI ATTILA elõadásában vázolni kívánta, hogy a tájökológia tudomány sokszínûsége és aktualitása miatt rendkívül sok oktatási intézményben, nagyon sokszínûen oktatják ezen tudományt. Ezen elõadással is igazolta a konferencia létjogosultságát, hiszen szükséges egy olyan fórum, ahol éves rendszerességgel a téma kutatói a tapasztalataikat, kutatási eredményeiket kicserélhetik, problémáikat megvitathatják.
372
VONA M.
A tájökológia néhány elméleti és gyakorlati kérdése szekcióban MEZÕSI GÁBOR felhívta a figyelmet a tájökológiai tervezés problematikájára. A tervezés és a tájökológiai kutatások eredményei gyakran nem összevethetõk, nem nyújtanak egymásnak kellõ információt. NAGY IMRE városökológiáról szóló elõadásában szintén az összevethetõség, összehangoltság fontosságát hangsúlyozta, hiszen a városfejlesztésben nem nélkülözhetõ a humánökológia mellett a városokban élõ egyéb ökoszisztémák egyensúlyának megismerése sem. Ezen problémakör áthidalására feltétlenül törekedni kellene, amely gondolattal a konferencia résztvevõi messzemenõkig egyetértettek. TÓTH ALBERT elõadása igen jól kapcsolódott a fenti problematikához, látványosan szemléltette a táj heterogenitását, a tájban található természetes határokat, amelyek sajnálatosan gyakran nem esnek egybe a közigazgatási, tervezési, statisztikai tájhatárokkal. Az elméleti problémafelvetéseket részben alátámasztva, részben kiegészítve a tájökológia kutatások gyakorlati megvalósulásával is találkoztunk FÜLEKY GYÖRGY, VÁRALLYAY GYÖRGY, LÓCZY DÉNES és NYIZSALOVSZKI RITA jóvoltából. Ezen elõadások egy-egy érdekes témakört villantottak fel a tájökológia gyakorlati kutatásaiból. FÜLEKY GYÖRGY vaskori település régészeti feltárásához nyújtott tájökológiai kutatások eredményeit ismertette. VÁRALLYAY GYÖRGY az agroökoszisztémák érzékenységét, környezeti összefüggéseit mutatta be számos magyarországi középtáj vonatkozásában. LÓCZY DÉNES és NYIZSALOVSZKI RITA elõadásában két jelentõs borvidékünk (Tokaj-hegyaljai és a Villányi) földhasználat változásait elemezték, valamint a tájra gyakorolt hatásukat értékelték. A tájalkotók (élõ, élettelen) vizsgálata szekció résztvevõi több oldalról közelítették meg a témát. DEÁK JÓZSEF ÁRON és KEVEI FERENCNÉ BÁRÁNY ILONA elõadásukban a talaj-növény-mikrodomborzat összefüggéseire kereste a választ a Dorozsma- Majsai- homokháton. HOYK EDIT a Nyugat-Mecsekben végzett talaj-növény-alapkõzet komplex összefüggés vizsgálatokat. DURAY BALÁZS a Kis-Sárrét tájhasználati módjait mutatta be geoökológiai módszerekkel. Mind a három elõadás értékes alapkutatásnak tekinthetõ, amely megalapozott alapkutatások tájtervezésben való alkalmazása feltétlenül javasolható. MOLNÁR MIHÁLY elõadása a talajok korának meghatározásról nagyon érdekfeszítõ volt. A kutatás jól alkalmazható a történeti tájökológiai kutatásokban, pl. a régészeti tájkutatásokban, település rekonstrukciókban (FÜLEKY GYÖRGY és NAGY ATTILA is ilyen témával vett részt a konferencián, illetve a JOÓ KATALIN és BARCZI ATTILA szerzõpáros kunhalomkutatásai is ezt a vonalat képviselték). Az elõadás újabb bizonysággal szolgált arról, hogy mennyire széles körû tudományterületû összefogás lehet indokolt egyes tájökológiai problémák megoldásánál. A tájtörténet szekció elõadói táji változásokat kívántak nyomon követni különbözõ mintaterületeken. BÍRÓ MARIANN a Duna-Tisza Köze élõhelyváltozásait követte nyomon történeti térképek és mûholdfelvételek segítségével. SZABÓ MÁRIA a Csicsói holtág vizes élõhelyeinek változását elemezte, amelyhez ûrfotókat is felhasználtak. VERES ÉVA elõadásában a Szigetköz övzátonyainak változásaival foglalkozott. Mind a három elõadás segítségül hívta a térinformatika szerteágazó módszereit, azonban egyik kutatási téma sem nélkülözte a terepi, helyszíni megfigyeléseket, pontosításokat, amelyek nélkül nem képzelhetõ el táji változásokat nyomon követõ kutatás. ILYÉS ZOLTÁN a Gyimesi tájhasználat változásokat vizsgálta társadalmi-gazdasági információk figyelembevételével. Továbbá meghallgathattuk BÁLINT MARIANNA Régészeti adatok a talajképzõdés ciklusaihoz a Duna-Tisza közén címû elõadását. A tájhasználat szekció elõadásai igen heterogének voltak, sokfajta problémakört jártak körül, ám valamennyi elõadás fontos vezérfonala a táji szépség, tájbaillõség jellemzése volt. Ezen táji értékek jellemzésével foglalkozó tájesztétika tudományról érdekes betekintést kaphattunk KARANCSI ZOLTÁN tolmácsolásában. GYARMATI KRISZTINA Zala megye szõlõhegyeinek építményeit, tájszerkezeti változásait elemezte, felhívta a figyelmet az épített környezet-kultúrtáj fejlõdési irányainak problematikájára. PRISTYÁK ERIKA a Tisza menti ártéri gazdálkodás létjogosultságát hangsúlyozta, és mutatta be Szatmár-Beregi példa segítségével. Betekintést nyerhettünk KLING ZOLTÁN tolmácsolásában az új Vásárhelyi terv célkitûzéseibe, várható eredményeibe. GÓGÁN ANDREA új tájhasználati alternatívát, szarvasgomba termesztést vázolt fel, MÁRAI GÉZA a fenntarthatóság jegyében a biogazdálkodásban rejlõ lehetõségeket ismertette. A Tájvédelem 1-es szekció nagymértékben eltért a többi szekciótól, az elõadók fõleg a gyakorlati szférából érkeztek, látásmódjukkal érdekes és igen értékes szemléletmódot közvetítettek a konferencia résztvevõinek. BAJZÁT TAMÁS és CSÕSZI MÓNIKA felhívták a figyelmet a hatósági munkák során tapasztalt tájképi, tájvédelmi konfliktusokra, amelyek feloldása csak az érintett felek belátása és együttmûködése során oldható meg hatékonyan. Betekintést nyerhettünk a közigazgatás háttérmunkájára is. DUHAY GÁBOR elõadása jóvoltából a hatályos jogszabályokkal ismerkedhettünk a tájvédelem vonatkozásában, DÓSA HENRIETTA pedig a szabványosítás fontosságát, a szabványosítás helyzetét ismertette Magyarországon, amely táj- természetvédelmi szempontból európai viszonylatban is igen elõrehaladottnak tekinthetõ. FISKUS OLGA a tájvédelem egyik igen aktuális kérdését, a szélerõmûvek tájba illesztésének problematikáját fejtegette, amely módszertana még „gyerekcipõben” jár. Az engedélyezési eljárás során a kritériumok sora még kiforratlan, ezek kidolgozására igen nagy igény lenne. ANGYAL ZSUZSANNA rendkívül aktuális témáról, a salgótarjáni salakkúpok problematikájáról tartott elõadást.
I. Magyar Tájökológiai Konferencia
373
NAGY DEZSÕ ismertetõje a tájértékelés szekció rendkívül érdekfeszítõ elõadása volt. Az elõadó BorsodAbaúj-Zemplén megye Jozefiánus katonai felmérések térképeinek digitális feldolgozási, georeferálási munkáit mutatta be. Olyan nagyszabású munkát ismerhettünk meg, amely a tájtörténeti kutatásokhoz nélkülözhetetlen adatokat szolgáltathat, és jelentõs nemzeti kincsünk (történeti térképeink) megõrzéséhez, közkinccsé tételéhez nagyban hozzájárul. KISS GÁBOR (Földtudományi Természetvédelmi Felmérés), MOLNÁR ZSOLT (Magyar Élõhely Térképezési Adatbázis), valamint KUTI LÁSZLÓ (Magyarországi nagytájak agrogeológiai értékelése) olyan adatbázis építések részeredményeirõl számoltak be, amelyek fontos és részletes információkkal szolgálhatnak a tájértékelésben kutatni, tervezni szándékozóknak, valamint természeti értékeink megõrzéséhez is nagyban hozzájárulhatnak. A szekcióban találkozhattunk még gyakorlati tájértékelésekkel is. BARTON GÁBOR tolmácsolásában a romániai Veres-patak tájökológiai értékelését, valamint SZILASSI PÉTER a Káli-medence mezõgazdasági tájhasználatát elemezte elõadásában. Továbbá érdekes elõadást hallgathattunk meg BERKI IMRÉTÕL a bükk és kocsánytalan tölgy klímatoleranciájáról. A tájvédelem 2 szekcióban FLACHNER ZSUZSANNA (Környezetállapot-értékelési Program) ismertette velünk. BAGI ISTVÁN egy jelentõs, tájképi szempontból sem kívánatos invazív növényfaj, a bálványfa terjedését és visszaszorítási lehetõségeit vázolta fel elõadásában. NAGY ILDIKÓ RÉKA a kis vízfolyások tájvédelmi szempontú tájértékelésének módszereit ismertette a konferencia hallgatóságával. SZALAI ZOLTÁN elõadásának témája a növények nehézfém felvevõ képessége volt, vizsgálatait öntéstalajokon végezte. HORVÁTHNÉ OFFENTÁLER ANITA elõadásában a tájépítészeti lehetõségeket ismertette a kétéltûek védelmében. CSIMA PÉTER és szerzõtársai elõadásukban a Világörökségi Listára felkerült Hollókõ táji értékeit foglalták rendszerbe, valamint bemutatásainak lehetõségeit vázolták. Különös aktualitást adott az elõadásnak, hogy a konferencia harmadik napi kirándulásának egyik célpontja is Hollókõ volt. Így jó lehetõség kínálkozott az elhangzottak terepen történõ megfigyelésére is. A poszter szekció 29 poszterével igen magas színvonalat képviselt. A bemutatott témák jól összecsengtek az elõadások témáival, lehetõséget biztosítva a részeredmények bemutatására. Tartalmi szempontból jórészük elõadásként is bemutatható lett volna, ezzel is bizonyítván a szerzõk rátermettségét, elhivatottságát. A konferencia harmadik napja terepi tanulmányút volt, amely a Kazári riolittufa feltáráshoz, illetve Hollókõre vezetett. Választásunk a helyszíneket illetõen szándékos volt. Az erdõbõl felvillanó riolittufa felszín, a puha kõzetbe vájt eróziós árkok holdbéli tájra emlékeztetnek. A helyszín jól példázza a táji „szépség” fogalmának megfoghatatlanságát, hiszen ez a feltárás tulajdonképpen egy nyílt tájseb, amely a táj folyamatos pusztulásához vezet. Mégis érdekes és szép a látvány, jelenlétét nem éreztük csúnyának, bántónak a tájban. A tájesztétikai szépség relativitására több résztvevõ is utalt helyszíni, rögtönzött elõadásában. Igen jól példázza a tájértékelés létjogosultságát az a tény, hogy a helyszín parázs hangulatú eszmecserét váltott ki a résztvevõkbõl. A következõ célpont Hollókõ volt, klasszikus példája az épített táji értékeknek, amelyek tájökológiai értelemben szintén meghatározóak. Hollókõ természeti értékekben is bõvelkedik, amelyek megtekintése szintén nagy érdeklõdésre tartott számot. A tanulmányút a jákotpusztai farmon zárult, ahol HARTMAN MÁTYÁS kollégánk a farm ismertetése mellett baráti koccintással, jó vacsorával és finom borral szolgált a társaság számára. A résztvevõk visszajelzéseikben elismerésüket fejezték ki, szakmai szempontból is színvonalasnak ítélve a konferenciát. Felvetõdött annak a lehetõsége is, hogy ekkora érdeklõdés mellett érdemes lenne akár évenként ismételni a szakmai találkozót. Örömmel vállaltuk fel a hazai elsõ konferencia szervezését. A Tájökológiai Tanszék a jövõben meghatározó szerepet kíván vállalni a folytatásban is. Ennek érdekében a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet és a Tanszék által alapított Tájökológiai Lapok 4. és 5. számában a konferencián elhangzott tudományos eredményeket is a szerkesztôbizottságg által már korábban elfogadott kéziratok melett közlésére szánjuk. Összességében jónak és eredményesnek értékelhetjük a konferenciát. A nagyszámú résztvevõre való tekintettel indokoltnak tartjuk az évenkénti megrendezését. Utólag is köszönjük még egyszer mindenkinek a segítséget, a támogatást és a részvételt. A jövõben is mindenkit sok szeretettel várunk minden rendezvényünkön.
VONA MÁRTON SzIE-MKK-KTI Tájökológiai Tanszék
374
CENTERI CS.
BESZÁMOLÓ A 2004. ÉVI TALAJTANI VÁNDORGYÛLÉSRÕL Az 1980-as évek végéig sorozatban rendezték a hazai talajtani vándorgyûléseket. A rendszerváltozáskor ez a sorozat megszakadt. Tavalyelõtt a Magyar Talajtani Társaság elhatározta, hogy felújítja ezt a hagyományt, elsõ állomásaként Mátraházán, 2002-ben. A második állomása a Magyar Talajtani Társaság és a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar közös szervezésében megrendezett, 2004. évi Talajtani Vándorgyûlés volt. A kecskeméti szakember-találkozó 2004. augusztus 24-26-án került megrendezésre. A vándorgyûlés az elsõ napon plenáris elõadásokkal kezdõdött. VÁRALLYAY GYÖRGY akadémikus az EU és Magyarország talajvédelmi stratégiájáról, BERÉNYI ÜVEGES JUDIT az EU talajvédelmi politikájáról, míg BLASKÓ LAJOS a hazai talajvédelmi problémákról számolt be a hallgatóságnak. Az ebédszünet elõtt MICHÉLI ERIKA ismertette a Magyar Talajtani Társaság helyzetét. A plenáris szekció után a 23 szóbeli- és 21 poszter elõadásokkal folytatódott a program. Két teremben, négy szekcióban folytak az elõadások, a rövidebb-hosszabb szünetekben pedig lehetõség nyílt a poszterek tanulmányozására is. Az elõadások másnap reggeltõl délig folytak. A tanulmányút délután két órakor indult, és két talajszelvény vizsgálatára, egy karbonátos öntés réti és egy nem karbonátos lepelhomok talaj részletes megismerésére nyílt lehetõség. A terepi bemutató után a Csepegi Csárdában került sor az ízletes vacsora elfogyasztására. A harmadik nap már korán reggel a terepen kezdtek a konferencia résztvevõi. Összesen hat talajszelvényt vizsgálhattak meg. Mindkét terepi napon részletes talajszelvény feltárással, laboratóriumi vizsgálattal és fotókkal kísért terepi jegyzõkönyvvel folyt a szelvények látogatása. A szelvények leírásában mindenki aktívan szerepelt. A magyar talajosztályozás mellett a nemzetközi (WRB) osztályozásnak megfelelõen is besorolták a talajokat a résztvevõk. A résztvevõk nevében ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki a kiváló szervezésben részt vállalt. CENTERI CSABA SzIE-MKK-KTI Természetvédelmi Tanszék
375
TARTALOMJEGYZÉK
Áttekintô dolgozatok: KARANCSI ZOLTÁN: A tájesztétika jelentôsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 LOKSA GÁBOR: Meteorológia a tájökológia szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 POTYONDY ÁKOS: A természetvédelem határai zambiai esettanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 KÁLLAI SZABOLCS: Áttekintés és ökológiai célú vízpótlás javaslat a Tóvár Tájvédelmi Körzet területén . . 211 Eredeti cikkek: CSISZÁR ÁGNES: Adatok a magyar flóra fajainak magbank típus szerinti minôsítéséhez . . . . . . . . . . . . 219 CSERESNYÉS IMRE, CSONTOS PÉTER: Feketefenyvesek tûzveszélyességi viszonyainak elemzése McArthur modelljével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 PÁL JÁNOS: A püspökhatvani Varga Ökogazdaság gyomviszonyainak felmérése . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 K. SZABÓ ZSUZSA, PAPP MÁRIA, PENKSZA KÁROLY, NYAKAS ANTÓNIA: Eltérô vízellátottságú homoki élôhelyek Poa taxonjainak összehasonlító morfológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 SZABÓ MÁRIA, TIMÁR GÁBOR, GYÔRI HILDA: A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlôdése – a tájhasználat és a vizes élôhelyek változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 ANGYAL ZSUZSANNA, SZABÓ MÁRIA, KARÁTSON DÁVID: Tájidegen elemek: a Salgótarján környéki salakkúpok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 SZALKAY CSILLA, SCHLANGER VERA: Az éghajlatváltozás hatása a relatív édesvízhiányra és az ebbôl adódó konfliktus kialakulására Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 TÓTH ZOLTÁN: A Kerca-patak melléki rétek (Kercaszomor, Belsô-Ôrség) jelene és múltja (Esettanulmány természetvédelmi célú kezelések megalapozásához) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 VONA MÁRTON, PENKSZA KÁROLY: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 GYENIZSE PÉTER: Eltérõ természeti adottságú tájak mezõgazdasági minõsítése térinformatikai módszerrel (DK-dunántúli példákkal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 BAJOR ZOLTÁN: A Tétényi-fennsík madárfaunájának felmérése 2003–2004-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 Konferencia híradó: VONA MÁRTON: I. Magyar Tájökológiai Konferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 CENTERI CSABA: Beszámoló a 2004. évi Talajtani Vándorgyûlésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 INDEX Z. KARANCSI: Importance of the landscape aesthetics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 G. LOKSA: Meteorology in service for landscape ecology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 Á. POTYONDY: The Boundary of Nature Protection Zambian Studies . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 SZ. KÁLLAI: Overview and Ecological inundation plan of the Tóvár Landscape Protection District . . . . 211 Á. CSISZÁR: New seed bank records for species of the Hungarian flora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 I. CSERESNYÉS, P. CSONTOS: Analysis of fire-risk conditions in Pinus nigra stands by using McArthur’s model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 J. PÁL: Investigation of the weed vegetation at the Varga Organic Farm in Püspökhatvan . . . . . . . . . . 253 ZS. K. SZABÓ, M. PAPP, K. PENKSZA, A. NYAKAS: Comparative Morphological studies of Poa pratensis aggregation along wet gradient on sandy habitat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259 M. SZABÓ, G. TIMÁR, H. GYÔRI: The formation and evolution of the Csicsó oxbow lake (≈itny Ostrov, Slovakia) – land use and wetland habitat changes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 ZS. ANGYAL, M. SZABÓ, D. KARATSON: Odd landscape elements: slag heaps in the region of Salgótarján (North hungary) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 CS. SZALKAY, V. SCHLANGER: The effects of climate change om developing of freshwater and conflicts in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 Z. TÓTH: History and current status of haymeadows along the stream Kerca: a case study for the scientific foundation of nature conservationtreatments . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 M. VONA, K. PENKSZA: Change of the vegetation on the Kántor kurgan and its relation with the soil water regime . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 P. GYENIZSE: Land evaluation for agricultural use of landscape units with different endowments using GIS (examples from SE-Transdanubia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 Z. BAJOR: The bird population of Tétényi-plateau in 2003–2004 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365
