i. ferenc józsef Magyar Iparművészet

i. f e r e n c j ó z s e f nemzetek gyászának fájdalmas hangulatában könnyekkel fordul a nagy uralkodó eltűnő alakja felé a magyar művészet is. A lezáródó történelmi korszak hosszú békéjében az ő atyai jósága a művészet s a művészek szeretetére szoktatta a magyart. Mintha ősi Házának finom amatőrhajlandósága, a spanyol Habsburgok előkelő műbarátsága hajtott volna ki benne újra, vagy talán a politikai és családi élet tépő gondolatai elől menekült a színek muzsikájához, a szép tárgyak és nemes bútorok csendjéhez. A derű, a jó egészség, az optimizmus, mely egyéniségén, arcán végigömlött, megmutatkozott ízlésén is: volt benne valami abból a joviális bécsi lélekből, amely Ferenc császár korának hagyományait akarja tovább ápolni. Ez a kettő, a jezsuita bárok előkelősége és a késői empire polgárias kedélyessége bele van oltva abba a művészi környezetbe, mely a Burg kapuin belül és kívül az ő parancsára teremtődött. Akiknek alkalmuk volt közelről megismerkedni ízlésével, tudják, hogy ebben is a mérséklet, a szenvedélyek felett álló történelmi tekintet vezette. Művészi ítéleteiben sem akart autokrata lenni, itt is meg akart barátkozni mindazzal, ami új, amit a fejlődés egészséges voltáért igazol. A kötelességtudó fejedelem mintaképe volt ebben is : a magyar művészetnek az állam után ő volt a legnagyobb, legigazabb, legmegbízhatóbb pártfogója. Nekünk iparművészeknek pedig ennél is több volt: az első, aki az iparművészet egyenrangúságát szóval és tettel elismerte, a képzőművészet mellé állította. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat legelső alapító tagja elvesztését fájlalja benne, akinek kegyessége évről évre nagyobb összeget fordított iparművészeti tárgyak vásárlására. Az ő bőkezűsége tette lehetővé, hogy a budai királyi várpalota építésének nagy munkájából a magyar iparművészek is kivehették részüket, ekkor legjobb mestereink méltó módon mutathatták be művészi iparunk reprezentáló képességeit. Még látjuk délceg alakját, melyet ezredéves állami létünk örömei ragyogtak be, mikor a millennáris évben az Iparművészeti Múzeum palotájának avatásán megjelent, még látjuk tekintetének felcsillanó büszkeségét, mikor négy évvel utóbb újra eljött ide megnézni a párisi világkiállításra szánt huszártermet és azt a nagy festményt, mely a magyar huszár diadalmas bátorságát hirdeti. A művészek, az iparművészek megint megérezhették, mint annyiszor, amikor a műterem csendjében, vagy a modellt ülés fáradsága után nyájas szelídséggel fordult feléjük, hogy az ő jóságos kék szemeiben mennyi megértés lakozik. Láthatatlan keze szelid érintését még egyszer és utoljára akkor érezhettük, mikor a világháború véres zápora ránk szakadt : kegyesen gondolt a magyar művészekre s ugyanakkora öszszeggel a magyar iparművészek segélyre szorult részének támogatására. Politikai kormányzatában erős volt ez a kéz, érzések kifejezésére bársonyos. Akinek megadatott a grácia, hogy mintázhassa, megérezte előkelőségét, aki a történelem fényébe állítja egyéniségét, annak ez a kéz : az atyai bölcsesség szimbóluma. Most imára kulcsolva borul a mellére, olvasót és gyöngyvirágot szorítva az örökkévalóság felé vivő útra. A hit, a szenvedések és a gyöngédség örök fényébe borítjuk mi is emlékezetét.

Magyar Iparművészet.

1

A VÁROSI ÉPÍTÉSZET PROBLÉMÁJA

Körösfői tükrös díszítése.

padka

belső

lapjának

vésett

Ungarische Volkskunst: eines Bänkchens.

Kerbschnitlverzierung

À VÁROSI ÉPÍTÉSZET PROBLÉMÁJA ÍRTA YBL ERVIN

310

jindenki megfigyelhette, hogy ez a rettentő világfelfordulás, mely országok pilléreit döntötle le, népek gyökereit szaggatta ki, mennyire kedvezett a művészi tradícióknak. A háború béklyói nemcsak az anyagi lehetőségektől fosztották meg művészeinket, hanem az új fórmák után mindenáron való kívánságukat is lehűtötte. Bár a műtermek forradalmai már amúgy is elcsendesedtek, a lehiggadást a háború még inkább fokozta. Most nem a szertelennek, nem az ultramodernnek van keletje, hanem a réginek, vagy legalább is a régin alapulónak. Nincs olyan történelmi stílus, melynek szépségét ne élveznék, melynek finomságait, primitív vagy raffinált hatásait ne dicsérnék. É s ez nemcsak a közönség szempontja, hanem az alkotó művészeké is. Az a mindenütt tapasztalható eltérés, mely az elmúlt évtizedekben az alkotók és a laikusok között fennállt, kezdett eltűnni és ezt a közeledést a háború még jobban elősegítette. Most majdnem teljesen szünetel a művészi termelés, de ha valahol felébresztik erőszakos szendergéséből, mindenütt tradíciókkal feli formákat

mutat. Különösen a szobrászatnál, építészetnél és az iparművészetnél láthatjuk ezt, hol a mult hagyományain felépülő kultúra sokkal szükségesebb, mint a festészetnél. Az Erzsébet királyné emlékpályázatnál is megérezték művészeink, hogy csakis tradiciós formákban szabad szólaniok és ez nem invencióhiányra, hanem megértésre, leszűrődött művészi gondolkodásra vallott. Bizonyára reakciónak nevezhetnék a megelőző évek szertelenségeivel szemben, de semmi esetre sem csalódott visszatérésnek a régi nyomokra. A forradalmi évek szükségesek voltak, csak az a kár, hogy az erjedő folyamat egy gazdaságilag gyorsan fejlődő, ezerszámra rendelő korral esett össze, ami a végleges kialakulást siettette ugyan, de mindenhová felemás, erőtlen alkotásokat hagyott becsempészni. Valljuk meg őszintén, hogy nem egy olyan épület vagy bútor előtt állunk meg most borzadálylyal, melynek eredetiségétől nem régiben még el voltunk ragadtatva. Ez a gyors elfordulás nem a művészi fejlődésnek a természetes folyamata, nem a fiú szükségszerű eltávolodása atyja ízléséfői, hanem a megtestesült művészi tévelygésektől való irtózás. A bárok sem volt megelégedve a reneszánsszal, Michelangelo mást akart, mint Bramante, de nem


Körösfői padka vésett díszítése.

kellett szégyelniök elődjeiket, mint nekünk a mi „Sturm und Drang" periódusunk szertelen megnyilatkozásait. Vigasztalódjunk, ennek a két évtizednek is el kellett jönnie, szükséges volt a jövő érdekében ; a mult pillanatnyi meddőségében gyökerezett. Csak az sajnálatos, hogy sok helyütt többet rontott, mint az előbbi évtizedek együttvéve. Itt elsősorban a mi viszonyainkra célzok. Magyar építészeti stílus hiánya következtében építészeink még szabadabbaknak érezték magukat, mint a külföldiek és felelőtlenül követték el az egyéniség s a megszületendő nemzeti stílus nevében tévedéseiket. Sajnos, ezek már megtörténtek ; mondjuk ki őszintén, hogy szeretett fővárosunk és vidéki városaink tele vannak ilyen szépségfoltokkal, melyek különösen Budapest általános képét a megérdemelt nivó alá sülyeszfetfék. Csak egy reményünk lehet, hogy e dicsfelen homlokzatokat, mivel nagyobbrészt úgyis másodrangú anyagból készültek, idővel átsimítják, szerteugráló vonalaikat önmagukkal és szomszédaikkal harmóniába hozzák. De itt most nem vádbeszédet akarunk tarlani, hanem meg fogjuk világítani azokat a hamis esztétikai elveket, melyek e helytelen megnyilvánulások mögött állottak és amelyeket tervezőink, művészeink, kritikusaink majdnem mindnyájan magukénak vallottak. Mivel azonban nem óhajtunk teljesen elméleti régiókba emelkedni, jobbnak látjuk megállapodni a z * építészetnél, hol e tévedések a legszembe-

Ungarische Volkskunst : Kerbschniftverzierung eines Bänkchens

tünőbben nyilatkoztak meg. Itt a helyes szempont sokkal egységesebben domborodik ki, nincsen annyifelé ágazó lehetőség, mint az iparművészetnél. Az elmondandók mindvégig természetesen utóbbira is vonatkoznak. Bár a művészi forradalom most is csak formákra vonatkozhatott, főfényezője mégis egy külső elv volt, mely a materiálizmusra támaszkodott és végeredményben Semper Gottfried fölfogásának: félreértésén alapult. Építészeink megcsömörlöttek a kihasznált régi formáktól és nem elégedtek meg azzal, hogy kizárólag a formák terén keressék az újítást, hanem alapjában támadták meg a régi házépítés elveit. Itt történi a tévedés. Azt hitték, hogy a stílust kizárólag külső materiális fényezők határozzák meg és, ha e külső fényezőket megváltoztatják, szükségképen új stílust is kapnak. Csakhogy a kettő között az összefüggés nem ilyen közvetlen. A stílus nem az anyagnak, technikának és szükségletnek kizárólagos eredménye. A gótikus és a reneszánsz formák alapvető eltérését például nem e tényezők megváltozása idézte elő. Ezek közf nem volt oly nagy különbség, mint a két stílus között. A világnézetek közti eltérés, mely már nem materiális tényező, sőt egészen más természetű, szintén nem ad elegendő magyarázatot. A formák fejlődése, átalakulása lényegében egy belső művészi folyamat, mely ha nem is független a külső fényezőktől, hatásaikra mégis csak másodsorban reagál. i*

311

ERDÉLYI VÉSETT SULYKOK

3 1 2

Ungarische Volkskunst: Schlegel mit Kerbschnittverzierungen.

mjnr

ERDELYI VÉSETT SULYKOK

Medeséri s u l y o k . U d v a r hely m e g y e .

Mákai s u l y o k .

Sófalval sulyok. Beszterce-Naszód megye.

Monostori

sulyok.

313 U n g a r i s c h e V o l k s k u n s t : S c h l e g e l mit K e r b s c h n i t t v e r z i e r u n g e n .

c-'ak^Gâ^îrw^p

CÎ^pc^^^C*».?

o^wit^xrîô«^!»^

< Bikali l á d i k á n a k díszítése.

vésett

Ungarische Volkskunst. Kerbschnittverzierung einer H o l z s c h a c h t e l .


314

Tévedtek tehát művészeink, íróink, midőn azt hitték, hogy a változott materiális tényezők megállapításával és ezeknek őszinte érvényesítésével az új stílussal is hamarosan rendbe jönnek. A régi formák a mulf század második felében kétségkívül már csak teherként hatottak, de midőn ezeket eldobták maguktól, nem olyan alapokra vonultak vissza, melyek az új formák fokozatos megszületésénél jobban segítségükre lehettek volna, mint az előbbi materiális tényezők, melyek egyrészt csak föltételes hatásúak, másrészt pedig túlságosan általánosak. Az új stílus követőinek tévedése abban rejlik, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták a városépítés esztétikai feltételeit. Szempontjuk materiális fényezőivel kizárólag a külső viszonyoktól független építkezésekre vonatkozott, melyet változatlanul akartak alkalmazni a környezet és hely által meghatározott esetekre is. Fölfogásuk angol talajban gyökerezett, hol ez a vidéki, szabadon álló házaknál érvényesült, melyeknél a belülről kifelé való építés, az otthon szükségletei vezették a tervezőt. A szobákat itt úgy helyezik egymás mellé, mint azt a család kényelme kívánja, nem tervezik őket egyforma magasra, hanem aszerint, amint eltérő rendeltetésüknek jobban megfelel. Festőiség, művészies berendezés adja meg jellegét ennek a teljesen szabad épület-

nek, melynek fjkülsején a belső megkapó őszinteséggel tükröződik vissza. "A belülről kifelé való építésnek — függetlenül minden önálló architektúrái gondolattól — az angol kerti ház a legtökéletesebb típus, mert lényege éppen az, hogy folyton szabadon változik az egyes családok eltérő szükségletei szerint. Nem „ahány ház, annyi szokás", hanem ahány szokás, annyi ház. Ezeknél a materiális fényezők tényleg szabadon érvényesülnek; a szükséglet és az anyag elhatározólag munkál közre a forma létrejöftén. De azért itt sem kizárólagosan, mert e tényezők érvényesülésén belül még mindig marad hely önálló építőművészeti gondolatok létrejöttére. A szükségleteknek és az anyagnak ugyanazon érvényesülése mellett is egy német ember kerti háza m á s lesz, mint egy angolé. A maga egészében az angol kerti házat inkább a lakásművészet körébe sorozhatjuk, mint az építészetébe, az iparművészeti értékek nála szinte helyettesítik a tisztán építőművészi eszméket. Semmiképpen sem akarjuk ezzel az angol kerti házat lebecsülni, csak azt óhajtjuk leszögezni, hogy természete majdnem teljesen ellenkezik a megkötött városi építkezésekkel. Pedig építészeink, kritikusaink utóbbiaknál itt is ugyanazokat az elveket akarták követni, ami valóságban teljesen lehetetlen volt. Néma Iakás-


Körösfői vésett padka.

kérdés ideális megoldásáról van ezúllal szó. Mi is elismerjük, hogy a kertben épült angol családi ház tökéletesebb otthont teremt, mint a bérkaszárnya, de ha már adva vannak az utóbbinak föltételei, művészi megoldásához nem azzal jutunk közelebb, ha az angol kerti házban megvalósult materiális tényezőket hangsúlyozzuk, hanem végiggondoljuk azokat a tisztán idetartozó művészi szempontokat, melyek az efajta városi építést kell hogy meghatározzák és amelyek a múltban minden igazi városi megoldásnál is szerepeltek. A kényelemnek, a higiéniának természetesen szintén szerepet kell játszani, ezen a téren tényleg sokat tanultunk az angoloktól, de a családi szempontok egyéni érvényesülése itt már jobban van korlátozva. Ellentétben a kerti ház önállóságával, a városi épület teljesen kötött feladat elé állítja az építészt. Nincs helye a belülről kifelé való gondtalan építésnek. A szobákat nem fűzheti angol mintára tisztán célszerűségi szempontoknak megfelelőleg egymáshoz, nem alkothatnak felelőtlenül változó szobamagasságokat. Bár először az alaprajzot készítik el és itt lehetőleg kielégíteni óhajtják a szükségleteket, mégis mindenütt korlátözva vannak. Ez a megkötöttség — jól jegyezzük meg, mert itt van elrejtve a probléma — nem a telek alakulatában rejlik, hanem egy tisztán dekoratív

Ungarische Volkskunst : Kerbschnittverzierung eines Bänkchens.

momentumra irányul: a homlokzatra. (A dekoratív szót ezúttal nem a közbeszédben használt, ornamentális vonatkozásában értjük, hanem általánosabb jelentésében, mely szemben az imitativ elemmel tulajdonképpen a művészet lényegét alkotja.) Minket elsősorban a zárt sorban lévő városi építkezések érdekelnek. Főhelyet foglal el köztük a bérház. Akár tíz kislakás, akár két nagylakás szobái rejtőznek a homlokzat mögött, utóbbi önállóan élheti dekoratív életét. A kiugrások, a balkon helyét nem a belső indokolja, hanem a külsőnek harmonikus elosztása. Nem változtathatják az ablakok tetszés szerint méreteiket, alakjukat; egy önálló kompozíció tartja össze őket. A homlokzat külön építészeti felfogását önmagának sajátos természete indokolja. Nagyjában sík felület, melyen a rizáliíok, a részletek kiemelkedése csak elenyésző csekélység a függőleges kiterjedés mellett. Vannak itt is bizonyos eltérések, modern építészeink a homlokzat síkját nem egyszer óriási ládaszerű kiépítésekkel törik meg, melyekkel egyben a szobák nagyságát növelik. Mindez azonban elenyésző csekélység a homlokzat alaptulajdonságai mellett. Lényege, hogy az utca felé lezár egy épületet, melynek befelé való nagyságáról nem ad fogalmat. Ezzel megszűnnek mindazok a fölfogási lehetőségek, melyek a szabadon álló

3 1 5


316

épületnél fennállanak. Egy beépített templomhomlokzat, mely mögött kupola vagy hátsó torony nem árulja el az épület természetét, s o h a sem leplezi le a belső diszpozíciót, nagyságát. Lehet centrális vagy hosszhajós, lehet kicsi, lehet nagy. Alapjában véve mindig meglepetést tartogat. Stílus-sajátságok révén következtethetünk a belsőre, de ez nem szükségképpi, csakis a szokáson alapul. A zárt sorban levő homlokzat nem adhatja az egész épületet ; őt is csak az első zóna befolyásolhatja, az a pár helyiség, melynek ablakai az utcára néznek é s amelyek sokszor úgy fontosságuk, mint számuk szerint elenyésznek a mögöttük rejtőzőkkel szemben. Mivel nem fejezheti ki az egész épületben rejlő térhatárolást, mivel tektonikus sajátságait is nélkülözi, szükségképpen önállóan fogandó fel. Ezzel nem értjük azt, hogy a homlokzat kizárólag az ornamentális díszítésben éli ki magát, hanem hogy fölépítése, elgondolása független a belsőtől é s inkább a belső tesz számára engedményeket az ablakok, balkonok elhelyezése, harmóniája, nagysága, a szobamagasságok egyenlősége, illetőleg megfelelősége révén. A szimmetria é s az arány a vezérmomentumok. Semmiképpen sem a belső határozza meg például, hogy a földszintet erős rusztikával lábazatnak képezzük-e ki, mely fölött az első é s második emeletet óriási pilaszterekkel foglaljuk össze. Ugyanaz a belső éppen úgy megengedné, hogy a földszintet é s az emeletsorokat egészen fölig rusztikával borítsuk, vagy hogy az egyes emeletsorokon külön-külön alkalmazzunk pilasztereket. Olasz reneszánsz é s bárok paloták erre számtalan példával szolgálnak. Vagy akár a rokokó homlokzatok, melyeken az ablakokat szervetlen díszít mények veszik körül és a falakon, mint alapmezőkön szabad ornamentumok űzik játékaikat. Mégis mindenütt arra törekedtek, hogy a homlokzat kompozíciója egységes legyen és a nehézkedési törvénynek megfelelően alulról fölfelé épüljenek, a súlyos formáktól a könnyebbekig. Mindez teljesen független a belsőtől, sőt, mint mondottuk, éppen a belső tesz engedményeket a külsőnek. Hol található itt a célszerűségi tényezőnek érvényesülése ? Ellenkezőleg mindenütt az önálló építészi gondolatnak diadalát láthatjuk. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem helyeseljük az építészetnek az ornamentika útján való megújítását, mint azt a lezajlott művészeti forradalom első idejében láthattuk. A szűkebb értelemben vett dekorációnak megváltoztatása által nem juthatunk lényeges változáshoz. A homlokzat önmaga is szervesen épül föl, a tartók és terhek viszonya tisztán az ő szempontjából is érvényesül. Nem egy-

szerű kulissza, melyen a súly-elosztást felelőtlenül lehet elintézni. Aszerint, amint ezt változtatjuk, jobban kiélezzük vagy letompítjuk, változik a homlokzat lényege. A pilaszterek épp úgy funkciót teljesítenek, mint akár belül a tényleg súlyt hordó oszlopok. Az egymásfölöttiség, ha legnagyobbrészt független is az egymásmögöttiségtől, mégis maszszákkal operál. Ezeknek az elosztása és funkcióiknak különböző viszonya határozza meg az egyes stílusok lényegét. Akárhogy tiltakoznak építészeink, kritikusaink, mégis csak közelebb áll a bérház természete a régi városi palotákhoz, mint az angol kerti házakhoz. Mindkettőnél ugyanaz a homlokzat viszonya a belsőhöz. Hiába otthoniasabb, kényelmesebb az angol tipus, zárt városi építkezéseknél a homlokzat önálló kiképzéséhez kell folyamodni. Ez következik a feladat lényegéből, valamint a városépítés művészi föltételeiből. Utóbbi alatt a házat a szomszédokkal való együttesében fogjuk föl, míg az előzőkben csak önállóságában tekintettük. Itt még fokozottabban kell a fenti elveknek érvényesülniük. Az egyöntetű, ha nem is teljesen azonos homlokzat, az egyenlő főpárkánymagasság, melyről már annyit írtak, csak részletfolyománya a homlokzat-problémának. A városépítés, mely nem véletlen feslői szépségeken nyugszik, hanem tudatosan törekszik építőművészi hatásokra, homlokzatokkal dolgozik. Egyenetlenségeket takarnak el, különálló részleteket kapcsolnak ö s s z e velük. A szimmetria és az arány természetesen itt is vezetőszerepet játszanak. Mindezideig a barok-kor hozta létre a legnagyobbszerű építészi összefoglalásokat, város-megoldásokat. Talán mindegyik közt a legkiválóbb Nancyé. A modern nagyvárosok természete még jobban kedvez a nagyszabású gondolatoknak. A forgalom lebonyolítására széles utcák, t á g a s terek kívántatnak, melyekkel inkább az egyöntetű építőművészi megoldás függ össze, mint a rendetlen festőiség. De a festőiség sem ellenkezik a homlokzat önálló felfogásával, a barok-kor az építőművészi kompozíciót éppen a festőiséggel párosította. Lehet önálló é s szigorúan szimmetrikus homlokzatot is festőien alakítani, valamint lehet önálló homlokzatokból álló utcát is festői hatások kedvéért hajlítani. Most már megérthetjük annak a lesújtó mondásnak helytelen alapjait is, mellyel a régimódi építészeket korholták, kik olasz palotahomlokzatokat ragasztottak tömeglakás o s bérházakra. Sokkal kevésbbé tévedtek ők, mint az előbbiek. Ezek helyes alapon állottak, midőn a homlokzatot önállóan fogták föl, csak az volt a bajuk, hogy a régi igaz

KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR

323

323. Körösfői Kriesch Aladár : A váci ö r ö k i m á d á s kápolnájának mennyezetfestése. Magyar Iparművészet. 4

323. A. Körösfői kapelle in Vác.

Kriesch :

Deckenmalerei

der

Votiv-

-z A n <J l /

KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR, SZABLYA FRISCHAUF FERENC

324

324—325. A z O r s z . S z í n m ű v é s z e t i A k a d é m i a E g r e s s y - t e r m e . F e s t é s é t K ö r ö s f ő i Kriesch A l a d á r tervezte, a f a m u n k á k a t Szablya Frischauf Ferenc.

324 —325. D e r E g r e s s y - S a a l d e r L a n d e s - S c h a u s p i e l s c h u l e in B u d a p e s t . W a n d m a l e r e i e n von A. K ö r ö s f ő i Kriesch, Entwurf der Holzarbeiten von Fr. Szablya Frischauf.

KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR

326

326. Körösfői Kriesch Aladár : Az O r s z . S z í n m ű v é s z e t i A k a d é m i a E g r e s s y - t e r m e egyik f a l á n a k k ö z e p e . E n d r e , G e r t r u d , Melinda, Bánk é s P e t u r .

326. A. K ö r ö s f ő i Kriesch : F r e s k o m a l e r e i im E g r e s s y S a a l d e r L a n d e s - S c h a u s p i e l s c h u l e in B u d a p e s t . H a u p t personen der ung. Tragödie Bánk-Bán. 2»

327—329. E g y galíciai z s i d ó t e m p l o m b ó l rekvirált, b e o l v a s z tott 2 m m a g a s s á r g a r é z c h a n u k a - g y e r t y a t a r t ó . K.-né Molnár S á r i fölvétele.

337—329. 2 m h o h e r M e s s i n g l e u c h t e r , d e r in einer galizischen S y n a g o g e requiriert u n d f ü r K r i e g s z w e c k e e i n g e s c h m o l z e n w u r d e . O r i g i n a l z e i c h n u n g d e r F r a u C h . Molnár-Krisztinkovifs

K.-NÉ MOLNÁR

350—331. E g y galíciai z s i d ó t e m p l o m b a n rekvirált é s b e o l v a s z t o t t bronzcsillár é s láncának m e n n y e z e t alatti d í s z í tése.

330 —331. Ein requirierter und e i n g e s c h m o l z e n e r BronzIuster einer galizischen S y n a g o g e u n d die o b e r e E n d i gung der Lusterkette.

321

SÁRI

IPARMŰVÉSZET! KARÁCSONYI VÁSÁR, T Ó T H GYULA

PMm

322

552 — 338. T ó t h Gyula : Plakettek.

532—558. ). T ó l h : Plakette.

IPARMŰVÉSZETI KARÁCSONYI VÁSÁR, T Ó T H GYULA

335—346. T ó t h Gyula : Plakettek.

339—346. J. T ó t h : Plakette.

323

IPARMŰVÉSZETI KARÁCSONYI VÁSÁR, TÓTH

GYULA

324

347—355. Tóth Gyula

Násra-plakettek.

347 —355. ). Tóth : Plaketten als Anhänger.

h u n ^ ni 1

elvekkel azokat a formákat is átvették, melyek már nem voltak az övéik. A bárok megtartotta a reneszánsznak önálló homlokzati elveit, de ezen belül a formákat saját ízlésének megfelelően fejlesztette tovább. így kellett volna tenni modern építészeinknek is. Nem a régi helyes elveket kellett eldobni, hanem csak az elavult és meg nem felelő formákat. Tényleg helyfelen volt, hogy bérházakat Bernini palotáinak mására építettek, de nem abból az okból, melyből ők gondolták, hanem mivel a régi dekoratív formák kezeik között már hasznavehetetlenekké váltak. A németek fogták föl leghamarább a helyzetet. Fokozták a gyakorlati szempontok kielégítését, mindenképpen modernek, de az abszolút építőművészi felfogást is megőrizték. Reflexióra hajlandó, szerfelenségeket kerülő, mindent mérlegelő természetük itt is hasznukra volt. Náluk a lehiggadás hamarabb következett be, mint itthon és kiváló eredményeket hozott. A régi tradíciók természetesen segítségükre voltak, sokkal inkább, mint a franciáknak, kik a modern építészetben kétségkívül hátrább állanak. Ennek is megvan a maga oka. A franciáknál a XIX. század építőművészi formái még nem váltak annyira tehetetlenekké, mint a németeknél vagy nálunk, hogy tőlük mindenáron szabadulni kellett volna. Páris azon utcái, melyek a városrendező Haussmann tervei szerint épültek, nem olyan ízléstelenek, mint a kilencvenes évek Berlinéi, tehát nem kellett mindenáron építőművészi megújulásról gondolkodni. A mult hátrányaiból fakadó törekvések azonban meghozták a maguk gyümölcsét. Most a németek vannak fölül, bár ismét a tradíciók alapján állanak. Nem szolgai utánzást kívánunk, sem száraz eklekticizmust, hanem

Sz.-Kfuzsnai sulyok, Udvarhely megye. M a g y a r Iparművészet.

ii

ii m i

a régi, helyes alapokra való visszatérést, melyek a homlokzat problémáját is magukban foglalják. Lehiggadás, a tradíciók tisztelete és főleg a helyes építőművészeti gondolkodás, a föladat artisztikus megértése legyen tulajdona építészeinknek, kik a háború után ismét kezükbe veszik a rajzónt. Ne folytassák tovább felelőtlenül Budapest elcsúfitását 1 Végezetül két esetleges budapesti építőművészi megoldásra óhajtjuk a figyelmet fölhívni. Az egyik a jövendő városházával szemben nyitandó Erzsébet-sugárútnak, a másik a Szabadság-tér déli, kiépítetlen oldalának a problémája. Mindkettőnél egységes kiképzést, egyöntetű homlokzatokat szeretnénk. Az új városházzal szemben nyitandó teret egymásnak megfelelő, egyenlő homlokzatú házakkal kell szegélyezni, melyeknek stílusát az új sugárút is őrizze meg. Az utóbbinál végig azonos párkánymagasság legyen, egyszerű, de nemes homlokzatok, lehetőleg valódi anyagból, melyeknek egyformaságát egy-két szögletes vagy kerek zárt tér törné meg. A Szabadság-tér déli oldalán betorkolló Bálvány- és Sas-utcák nyílásai átboltozandók, hogy szimmetriátlan rendetlenségük ne sértse a tér szép szabályosságát. Az így kapott hosszú homlokzat, mely a Nádorutcától a Nagykorona-utcáig érne, egységesen képezendő ki. Ezáltal a tér főtengelyének megfelelően egy nagyszabású épület-komplexumot kapnánk, melynek közepét egy magasabb tetőszerkezettel, esetleg emeletráépítéssel, valamint gazdagabb architektúrával a szárnyak fölé emelnénk. A forgalom lebonyolítását az átboltozások semmiben sem akadályoznák, mint ezt nem egy külföldi példa bizonyítja. E két terv keresztülvitelével fővárosunk szépsége jelentékenyen gyarapodnék.

Schlegel mit Kerbschnittverzierung.


3 2 5 3

i

m nu •

n • m i

n t

n i

m i

•

n •

n n

ii

•

ii

•

u n n

mm

•

n i

n

m m m ml m m

•

m

i

in • • n i

n • m i

n i

m

mmi

n w n 11

AZ ORNAMENTUM TANÍTÁSÁRÓL

Székely sulyok, Udvarhely megye.

S c h l e g e l mit K e r b schnittverzierung.

Tukai sulyok, Udvarhely megye.


AZ ORNAMENTUM TANÍTÁSÁRÓL ÍRTA KÖRÖSFŐI K. ALADÁR

3 2 6

inden művészi tanítás meglehetősen fogas probléma. De Iegfogasabb, legnehezebb valamennyi között az ornamentum tanítása. Minden kísérlet, ami pedig első pillanatban olyan k é z e n f e k v ő n e k tetszik, hogy a formából induljunk ki, végill okvetlen csődhöz vezet. Az organikus fejlődésnek, továbbfejlesztésnek előbb-utóbb kerékkötőjévé válik. Mert nem a forma, az elem maga, teszi ki az ornamentum lényegét, hanem az, hogy hogyan bánunk el vele. Minél erőteljesebb és egészségesebb egy kornak az ornamentális érzése, díszífőképessége, annál szabadabban és kérlelhetetlenebbül bánik el az egyes formával, alárendelvén azt az ö s s z h a t á s céljának. C s a k az ornamentikában visszafejlődő erőtlen korok zárkóznak el a formák gazdagságától és azok állandó variálásától é s a stílust inkább, terméketlenségük tudatában, néhány elfogadott forma merev ismétlésében keresik.

Az egészséges ornamentális kor sem dolgozik disztinkció nélkül; nem vesz át találomra minden formát. De ösztöne csalhatatlanabb lévén, sokkal többet mer. Nagyobb az átfogási képessége. A gyenge kor, nem bízván többé ösztönében, csak a kipróbált, bevált után nyúl. Lehetőleg megszorítja önmagát, hogy eredményében biztos lehessen. Elszegényedik. Ugyanez áll a szín problémájára nézve is. Az egészséges ornamentikának próbaköve, leghatalmasabb hordozója: a szín. A színakkordok ereje, változatossága, gazdagsága. A gyenge ornamentális korok csak néhány — kevés — elfogadott színakkorddal dolgoznak, végül egészen elszíntelednek, elvértelenednek. Körülbelül ilyen evolúción ment át az ornamentum pl. a középkortól a reneszánszon és bárokon át. A középkor díszítményét határtalan színés formagazdagság jellemzi. A kora reneszánsz már kiválaszt magának néhány kedvenc állati é s növényi formát s egy-két színakkordot : kék-piros-sárgát

•

u m m •

ii m n •

ii

m in w

n •

ii

m n »

n •

n •

n n

»

m m i

•

n i

i *

n m n m u •

u m n m u *

n m n m n m

m

m n n

i m u ^

n <• n m i


Malomfalvai s u l y o k , Maros-Torda megye.


(arany) vagy fekete-piros-sárgát (arany), végül aztán a bárok úgyszólván teljesen elveti magától az önálló formát és az aranyfehér-szürke vagy arany-fehér színakkordot teszi egyeduralkodóvá. A modern bécsi stílus is ezáltal tudott magának gyorsan valami eredeti önállóságot biztosítani, hogy tudatosan csak néhány kevés geometriai forma ismétlésére és a fekete-fehér szín kombinálására szorítkozott. Természetesen mindeme korok ornamentikájának megvan a maga bája é s jelentősége, mindazonáltal tagadhatatlan, hogy képzeleti gazdagság és a kifejezési lehetőségek változatossága — tehát az őserő — tekintetében többet tanulhatunk a középkortól, mint az utána következő korok bármelyikétől. Minden ornamentikában annak lényegét, életét, értelmét : szelleme teszi ki. Szellem 1 Üres szó, meg sem magyarázható! S mégis ebből a szellemből kell valamit átvinni tudnom a tanítvány lelkébe, hogy ornamentális tanításomnak valami eredménye lehessen 1 Ez a szellem : valamiben rokon a zenével meg a matematikával. Néhány arány, viszony, mely minden egyébtől függetlenül is kifejezője az illető ornamentális stílusnak, de kifejlesztésében aztán nagyon összefügg mindig a feladattal és az anyaggal, a technikával, amelylyel a feladatot megoldjuk.

Szikiádi s u l y o k , Maros-Torda m.


Ha pl. azt mondom, hogy a reneszánsz ornamentikájában igen gyakran előfordul ez az arány : i : 2-höz vagy 1 :3-hoz (pl. a díszítmény területe viszonylik a háttér területéhez mint 1:3-hoz), a magyar ornamentikában meg gyakran találunk ilyen viszonyokra, ismétlődésekre mint 1:4-hez, vagy 1 :5-höz, sőt 1:7-hez, ezzel ugyan magyaráztam valamit s lehet is belőle érteni, de azért, ha egy német embernek ezt megmondom, ő ezzel még magyar ornamentikát nem fog tudni csinálni. Illusztrációképpen mondottam el ezeket, hogy más is gondolkodjék róluk. Tehát ebből kell kiindulnunk : egy határozott színakkordból s ezzel összefüggésben néhány nagy arányból, melyek teljesen a feladattól, az építészettől, a szerkezettől függenek s amelyekhez végül mintegy maguktól érfefődőleg kapcsolódnak az egyes formák vonalai és foltjai. A színiakadémia Egressy-termének díszítésénél a feladat a következő volt : Egy 5 m. széles, 14 m. hosszú, 4"80 m. m a g a s előadási termet harmonikusan kiképezni ajtókkal, ablakkal, fa-lambériával, kandallóval, mely fölé a falba volt illesztendő Egressy arcképe s egy alacsony pódiummal a szavaló tanítványok számára. Ezzel összhangban volt megkomponálandó a kifestés is. a*

3 2 7

mac


3 2 8

Az első vázlatokat együtt készítettük Szablya-Frischauf Ferenc tanárral, ki aztán az egész belső berendezést, az asztalos- é s egyéb munkát — részben tanítványai által megrajzoltafván — megoldotta és elkészíttette. Én a tölgyfa színéhez alkalmazkodva egy piros-fekete- sárga-fehér színakkordban állapodtam meg, a formai megoldásban pedig kissé a régi matyó hímzésekre támaszkodtam. Anyagnak a terem intimségénél fogva a kazeinfestéket választottam. Az ornamentikát pafrontechnikával oldottuk meg, kihasználván a kazein-nyujtotta mély, füzes, érett tónusokat. A dobogó fölé, egyszerű piros alapra, Bánk bán néhány főbb alakját festettem a lehető legegyszerűbb ritmusban. A legnagyobb nehézség itt az volt, a patrontechnikás díszítményí a figurálissal teljes ö s s z hangba hozni. Tudatában vagyok annak, hogy itt a legutolsó zökkenéseket talán még sem sikerült kiküszöbölnöm. Fölül a frizbe tizennyolc neves színműíró és színész arcképét festettem. Törekvésem persze az volt, az egészbe nemcsak egységes, hanem önkény-

Malomfalvai s u l y o k Maros-Torda megye.

telenül is magyaros szellemet hozni s ebből a szellemből munka közben valamit tanítványaim lelkébe is csepegtetni. A második feladat, bár időrendben elébb került kivitelre, mint az Egressy-terem, a váci örökimádás kápolnájának kifestése volt, amellyel gróf Csáky Károly püspök úr bízott meg. Egy modern, néhány év előtt készült, arányaiban nem nagyon szerencsés, kissé túlmagas kápolna ez — román stílusban. Mint színakkordot a piros-fekete (illetőleg annak komponenseit: különféle árnyalatú szürkét) és aranyat választottam. A többi szín csak egészen kis foltokban, mintegy ékkőszerűen, az egyhangúság megbontására, szerepel. É s mivel a dekorációt mindig összhangba kell hozni és alá kell rendelni az építészetnek, a díszítménynek — bár a legnagyobb szabadsággal éltem —- mégis némi romános ízt adtam. Fontos volt ennél a feladatnál az arany alkalmazásának problémája : hogy ez gazdagnak s egyúttal mégis diszkrétnek is hasson. Az anyag itt is kazeintechnika volt; a tartósság fokozása kedvéért egy kis viaszemulziót kevertem bele.


I in

n W III •

1 1 1

iparművészet é s rajztanítás \

/rw7\wr-»»s|&ycs

napilapok és peda-

í

iW/xd/XULÁi folyóiratok nemUflkjl4eáB»7A régiben hírt adtak arról a mozgalomról, amelyet a M. Rajztanárok Orsz. Egyesülete indított a középiskolai reformjavaslatnak a rajztanításra vonatkozó része ellen. A javaslat szerint a rajznak a középiskolai tárgyak közt való eddig is elég mostoha helyzete jövőben még kedvezőtlenebbé válna, ami természetesen első sorban a rajztanárság körében keltett élénk visszatetszést. Amint értesülünk az Egyesület részletesen megokolt felterjesztésében óvást emelt a rajznak tervezett lefokozása ellen és rámutatott a tervezetben foglalt s a rajzoktatáshoz kapcsolódó fontos pedagógiai és kulturális érdekeket fenyegető súlyos sérelmekre. Ez az ügy szóba került az O. M. Iparművészeti Társulat körében is, mely az iparművészet érdekeit is látná veszélyeztetve, ha a Közoktatásügyi Tanács javaslata törvényerőre emelkednék. Ezért szintén felterjesztéssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben a Társulat külön szempontját kidomborítva, kérte a javaslat revízióját. A közérdekű felterjesztést teljes terjedelmében közöljük : Nagyméltóságú Miniszter Úr ! Társulatunk egyik alapszabályszerű feladata az, h o g y a rendelkezésre álló eszközökkel munkálkodjék a szép iránt való érzéknek é s a jófzlésnek terjesztése érdekében. Ezért kísérjUk éber figyelemmel a művészi nevelésre irányuló mozgalmakat é s intézkedéseket, mert teljesen áthat bennünket a meggyőződés, h o g y iparművészetünk e g é s z s é g e s fejlődését é s megizmosodását csakis a művészet szépségeit megértő, b i z o n y o s esztétikai é s technikai ismeretekkel rendelkező k ö z ö n s é g biztosíthatja teljesen. Nem vitatható tény az, h o g y művészeti szakbeli képzést nyújtó hazai intézeteink kiváló sikerrel töltik be hivatásukat. Nagyméltóságod s hivatali elődei nagy szeretettel támogatták é s fejlesztették ezeket az intézeteket, nevezetesen a Képzőművészeti Főiskolát é s az Iparművészeti Iskolát, s az értök hozott áldozatok m e g i s hozták gyümölcseiket. Ámde ifjú művészeink é s iparművészeink alig boldogulhatnak, tudásukat, tehetségüket nem érvényesíthetik itthon, képzőművészetünk é s művészi iparunk nem verhetnek mélyebb gyökeret, nem fejlődhetnek é s nem virágozhatnak, ha nélkülözniük kell az éltető talajt: a megértő közönséget, amelynek lelki szükséglete kell hogy legyen a művészet ápo-

lása é s élvezése. Erre a meleg szeretetre, a művészi alkotásokban rejlő szépségek felismerésére é s élvezésére való k é p e s s é g megszerzésére a mai kor kívánalmainak megfelelő rajzoktatás é s az ehhez kapcsolódó művészettörténeti é s népszerű esztétikai ismeretek vezetnek legközvetetlenebbül. Ezért nyitnak mind tágabb teret a kultúrállamok általános képzést nyújtó iskoláikban a művészi nevelésnek, mert ezzel nem csupán a közművelődés fontos követelményének lesznek eleget, hanem a nemzet v a g y o n o s o d á s á n a k érdekeit is mozdítják elő.

IPARMŰVÉSZET É S RAJZTANÍTÁS

Rajzoktatásunk, ha nem is foglalhatta még eddig el teljesen az őt méltán megillető helyet középiskoláinkban, m é g i s szerepelt a számottevő tárgyak között. Iparművészetünk érdekei ugyan már régebben megkívánták volna, h o g y a rajztanítás az eddiginél fokozottabb mértékben érvényesülhessen a középiskoláinkban, de nem nyilvánítottuk ez óhajainkat, mert teljes bizalommal számítottunk a régóta vajúdó középiskolai reform életbelépésével a rajzoktatásnak é s a művészi nevelés e g y é b tényezőinek az eddiginél fokozottabb mértékben való méltánylására é s érvényesülésére. A napilapokban é s e g y e s pedagógiai szaklapokban megjelent, a középiskolai reformra vonatkozó é s eddig meg nem cáfolt közlésekből nagy sajnálatunkra arról értesülünk, h o g y a — szerencsére még törvényerőre nem emelkedett — új tervezet nemcsak h o g y nem javít a középiskolai rajzoktatás eddigi állapotán, hanem az eddigivel szemben sokkal mostohább helyzetet teremtene. Azt hisszük, h o g y e tervezet — mely ha megvalósulna, visszazökkenést jelentene művészi kultúránk terén — aligha felel meg Nagyméltóságod intencióinak. Nem kételkedünk abban sem, h o g y meg lehet győzni a tervezet készítőit a benne rejlő hibákról, hiányokról é s veszedelmekről, ha alkalom nyílik a velők való tárgyilagos eszmecserére é s ezzel a művészi nevelés jelentőségének é s követelményeinek kellő kidomborítására. Ezért amidőn a tervezettel szemben felmerült s ú l y o s aggodalmainknak kifejezést adunk, Nagyméltóságodhoz mint művészi kultúránk hivatott őréhez é s irányítójához fordulunk azzal a bizalomteljes kéréssel, méltóztassék a középiskolai reformtervezetet véleményadás végett az illetékes művészi é s rajzpedagógiai egyesületeknek é s intézményeknek kiadni s ezzel alkalmat adni véleményöknek nyilvánítására é s a reformtervezet újabb tárgyalása alkalmával álláspontjuknak érvényesítésére. Fogadja Nagyméltóságú Miniszter Úr mély tiszteletünk nyilvánítását. Budapest, 1916 december hó 14.

Alpár Ignác

Györgyi Kálmán

alelnök.

igazgató.

3 2 9

állami felhívásokat, levelezőlapokat. . . mindezt ki lehetne állítani elrettentő például a nyomdász-szakiskolákban. Mindezt pedig csak azérf bocsájtja előre a német író, hogy leszedhesse a keresztvizet a lisztjegyekről, a zsírjegyekről, a bab -, a vaj- és egyéb élelmiszerjegyekről. Ezt megint csak a német nyomtatványokról mondja s nem a mieinkről, mert ő szerinte azokon az írás olvashatósága, a festék elosztása, a darabolhatóság s az egésznek a kezelhetősége olyan rossz, hogy akármelyik tizedrangú kereskedő visszaadta volna az ilyen nyomtatványt a falusi nyomdásznak. Mindjárt ajánl is ezek helyett a folyóirat sokkal jobb, célszerűbb dolgot, jegyfüzetekef, melyekben bélyegalakú, ízléssel tervezett jegyek csoportjai vannak összefűzve. A német író mindezek után az élelmezési diktatúra kiterjesztését kívánja azokra a nyomdákra is, amelyek a német államnak háborús teljesítőképességéről a legsilányabb szegénységi bizonyítványt adják az ellenséges külföldnek, a fogyasztók milliói számára pedig a legrosszabb példát adják arról, hogy milyen legyen a modern nyomdatermék. Persze a németekre vonatkozik mindez, amif Inheim Henrik ír.

HÁBORÚS VILÁG KIÁLLÍTÁSOK

KIÁLLÍTÁSOK kozással kezdenünk és nem kell az évek À óta tartó mizériákra hivatkoznunk : nincs ki-

HÁBORÚS VILÁG A

állítási ház, nincs békés munkakorszak. Inkább örvendeznünk kell azon, hogy a szükségből született, kiállítást pótló vásár mini válik évről évre nívósabbá. Az Iparművészeti Múzeum földszintjén elhelyezett vifrinák csak úgy duzzadnak a szebbnél szebb ajándéktárgyaktól s amit évekig tartó pályázatokkal hiában kerestünk, a művészi finomságú és hasznos ajándékot, a sajátos viszonyok maguktól hozzák elénk garmadaszámra. Mi minden van i t t ? A kritikus elhallgat, a krónikás nem talál elég helyet, mikor minderről az ezerféle művészi csecsebecséről írni akar. Plakettek és babák, batikok é s pénzesdobozok, téntatarfók és bonbonnièrek, lámpák és gombok, színházi shawlok és övcsatok, kalapdíszek és levelesládák, ékszerek, szelencék, csipkék, tükör elé való kacér csecsebecsék, háztartásnak való komoly felszerelések, egy kiállítás, mely a nőknek készült és jobbára női kezek munkájából. Annak a munkának friss és behizelgően lágy alkotásai ezek, mely a dilettáns voltából igazi iparművésszé vált magyar nőnek képességeit tanúsítja. A százféle finom anyag feldolgozásában kifogyhatatlanok az ötletek. Olyan ezüsfmunkát, mint iff, egyetlen

ir» i r m í m u n a i n n~a u r a n r i n u i m i

' LLÁMI TIPOGRÁFIA

3 3 0

KARÁCSONYI VÁSÁR. Nem kell sirán-

S e n l e g e l mit K e r b schniftverzierung.

Székely sulyok, Udvarhely megye.

m i n m m •

m m m•

n m i

A HÁBORÚBAN.

Egy német szakfolyóiratban, „Das Plakat ban igen érdekes megrovási kalandot ír Inheim Henrik a német állambölcsességről, amely oly kevés súlyt helyez arra, hogy ami hivatalos nyomtatvány műhelyeiből kikerül, az ízléses legyen, vagy legalább is jól olvasható. Míg Ausztriában és Magyarországon a kormányok művészies háborús bélyegek tervezéséről gondoskodnak (amelyeknek sokszorosítását immár háromnegyed éve hiába várjuk mi, magyarok), addig a németeknél a legjobb nevű szervezetek, a Dürerbund és Werkbund sokéves munkája, felszólításai is hiábavalók: az állam nem törődik azzal, hogy a polgárai jó véleménnyel legyenek nyomtatványairól. Nézzük meg a hadi papírpénzeket (mondja a német író), a Iegízléstelenebb háborús szeméttel érnek föl. Nézzük meg a hadikölcsönpapirokat, bátran el lehetne őket helyezni az ordináréságok híres gyűjteményébe (mondja megint csak a német író). Nézzük meg a háborúban megjelent

un •

pesti ékszeresbolt kirakatában sem látni, olyan zongoraterííőkért, retikülökért, blúzra való hímzésekért hiába járnók össze a monarchia boltj a i t . . . Nevek merülnek fel a vidéki ismeretlenség homályából, melyek azt bizonyítják, hogy a mi névtelen kézimunkaokíafóink egy egészen új esztétika világába vezetik be növendékeiket, magyaros színharmóniák tüzét látjuk felgyúlni, melyek arra vallanak, hogy nem fog örökké tartani az oszfrák-szláv hat á s a népművészet formavilágát felhasználó ornamentikában. Mialatt a konstruktív erőt kívánó iparművészet, a belső architektúra művészei künn harcolnak a csatatereken, az itthoni munka nem akadt meg, csak áttevődött más területekre. A leendő magyar lakóházak alapjait még nem ássák, de a bútorok közé való dísztárgyak, a lakás intimitását fokozó iparművészet már itt van. Mint egy komor vészhangra emlékeztető nehéz ereklye úgy hat ilt Bory Jenő hatalmas vas fedőlapja, melyet a szerajevói gyilkosság helyén fognak a földbe ágyalni, hogy örökké hirdesse Ferenc Ferdinándnak és hitvesének emlékét. A betűk nehéz középkorias karaktere, a kereszt gyönyörű domborítása a művészei szemfedőjét borítja a vértől ázott talajra. A múzeum nehéz oszlopai közt, az életvidámságtól zsibongó apró tárgyak közt a történeti idők mementóját is megtalálják. A régiséggyűjtők érdeklődése s a ÀVAS. külföldi múzeumok kiállításainak meglepetései a figyelmet mostanában az iparművészetileg felhasznált vastárgyak felé terelik. Néhány évvel ezelőtt kezdték e régebben még lenézett vasműves-emlékeket, az anyagfisztaság e becsületes hírmondóit újból értékük szerint méltányolni s mostanában a drága fémek nagy megritkulása még csak fokozta a vasba vetett bizalmat. Régebben a tizenhetedik és tizennyolcadik században tudták a vasöntvényekben a vas plasztikai képességeit érvényesíteni. Kályha- és sírlapok, többnyire bibliai és történeti motívumokkal, címerekkel ékesítve, figurális díszeikkel az öntött vasnak lágy vonalait szépen juttatták kifejezésre. Különösen némely vasbányák vidékén volt ez az iparág nagyon elterjedve, így például Németországban Malapane, Gleiwiíz és Lauchhammer voltak a legismertebb központok. A vasöntés igazi virágkora azonban a mult század első két évtizede volt. Az antik formák élednek újjá a vasban s e formák feléledéséhez Anglia adta meg a lökést, melynek előkelő körei az ezüstbe foglalt s vasba öntött antik gemmákat szerették és a kor divatja szerint az előkelő férfiak arcképeit és költőket, államférfiakat, tudósokat ilyen módon ábrázoltak. Németországban a technikai

ii

m im«

m •

n Min •

m •

i »in

i

n

m

an

tökéletesbedésen kívül az idők szelleme is nagyon kedvezett a vasból való ékszerek elterjedésének : a porosz szabadságharcok idején bizonyos mértékben az akkori nemzedék érzülete tükröződött ebben a divatban. Az arany mind az államé volt. S jelképesen is viselték a vasláncokaf. A legjobb német szobrászok és építészek: Rauch, Schadow, Gilly, Langhans, Gentz foglalkoznak a vasnak művészies öntésével és a finom vasérmek mellett kisebb és nagyobb tárgyakat is készítenek belőle : lámpákat, kandelábereket, kerti vázákat, lépcsőházi padokat, sétatéri és utcai szerelvényeket, hidak karfáit stb. Mostanában Münchenben volt egy nagyon szép kiállítás régi öntött- és kovácsoltvasmunkákból s ez alkalommal olyan finom vasékszereket, gyertyatartókat, filigrán művészettel áttört levelekből összerakott láncokat, remegő fülbevalókat, csatokat, illatszeres üvegekre való foglalatokat és biedermeier tréfás alakokat lehetett látni, amelyek a v a s addig elfogult szemlélőit is meggyőzhették, mennyi mindent tanultak ez olcsó anyag művelőitől a büszkébb és finomabb bronz medailleurjei és mesterei.

SZAKOKTATÁS

szakoktatás A

c^ggmpomjcâirwmii^ m i

mm m m u i

n i

n i

n m u i

u m n 111

Z ÍZLÉS MINT TANTÁRGY. Egyre több i és merészebb kísérlet történik mostanában Németországban arra, hogy az ízlést mint rendes tantárgyat vonják be az iskolai oktatás körébe. Legutóbb Pforzheimban indított meg a német iparművészeinek egy jeles esztétikusa, Segmüller Lajos erős irodalmi mozgalmat evvel a céllal. A gondolat maga még nem látszik eléggé kiforrottnak : sokat és hevesen polemizálnak arról, hogyan é s miféle iskolákban tanítsanak a fiatal nemzedéknek „ízléstan"-t. Már maga az a kérdés is nagyon kényes, vájjon taníthatja-e akárki ezt a szisztémába nem igen foglalható tárgyat s nem ront-e esetleg egy-egy ízlésbeli vaksággal megvert professzor többet, mint amennyit használ. A legvalószínűbb, hogy a tárgy oktatásában egyelőre csak a művészi szakiskolák kísérleti területén maradnak s innen kifelé inkább csak egyes kurzusokra fog az ízlésfanítás áradni. Efféle törekvések kivált a fogyasztók nevelését illetőleg már most is vannak. Drezdában például az ottani iparművészeti iskola „a szépérzék nevelése" címén hirdetett egy tanfolyamot kereskedők, ipari üzemek vezetői, elárusítók és vásárlók részére. Az első év munkájának eredményeit az iskola rövid időre kiállította és ebből látni lehetett, hogy a növendékek a rajzolásban, ragasztómunkákban, linometszésben, betűvetésben és betűszedésben mekkora jártasságra

331

SZAKIRODALOM

levele5ud4

332

tettek szert. Uj és érdekes volt annak bemutatása, hogyan tanítják az üvegszekrénybe való árúk elrendezését, buffet-k és egész helyiségek ízléses csoportosítását s mindezt az anyagismeret s a kalkuláció tanításával kötötték ö s s z e a szakoktatók. A német művészi nevelés egyre jobban hozzáigazodik az élet gyakorlati követelményeihez é s az esztét ' ^ 3 ' érdeklődésnek nincs ártalmára a gazdasági gyümölcsöztetés gondolata.

füzetet, mielőtt határoznak. Herczeg Ferenc lendületes előszava, a bizottság elnökének. Lukács György v. b. t. t.-nak é s a füzetet szerkesztő Györgyi Kálmánnak az egész kérdést összefoglaló bevezető-tanulmánya a legszélesebb körök számára is hasznossá és tanulság o s s á teszik a munkát, melyet a Hornyánszkynyomda nagy gonddal állított ki s amely két koronáért szerezhető meg a bizottság irodájában, VII., Károly-körút 3. sz. a.

szak irodalom l e v e l e s l á d a S A ZABADON ÁLLÓ HADIEMLÉKEK, KATONASÍROK, EMLÉKTÁBLÁK É S EMLÉKLAPOK. Kiadja a Hősök Emlékét Megörökítő O r s z á g o s Bizottság. Annyi hősemléket és katonasírt tárgyaló osztrák és német könyv jelent meg mostanában, hogy jól esik végre egy hivatalos magyar publikációról is beszámolnunk. A gyakorlati megvalósítás, a többször és olcsón előállítható reprodukálás gondolata, a vidéki kisvárosok, egyházközségek, társulatok és magánosok szükségletei vezették a bizottságot, mikor e füzet kibocsátását és sok ezer példányban való elterjesztését elhatározta. Van benne szabadon álló és falba illeszthető emlék, architektúra, figurális plasztika, egyszerű síremlék és tömegsírra való monumentum, emléktábla, kereszt, grafikus emléklap, — a legkülönbözőbb technikák és anyagok a kváderfaltól a kovácsolt vasig, a márványtól a műkőig. Az első munka talán, nemcsak nálunk, de a külföldön is, amely azzal kezdi a tervek bemutatását, hogy — költségjegyzékei közöl, amelyért valamely megbízható cég — hozzávetőleg — megcsinálja a tervet. A berlini építészegyesület nemrégiben látva, hogy miként árasztják el a háborús kegyelet hiénái r o s s z síremlékajánlatokkal és drága költségvetésekkel a fiait vesztett társadalmat, sietett tiltakozni az elhamarkodott megbízások ellen és a minisztérium rendeletét kérte. A mi hősemlékmegörökítő bizottságunk az óvásról a praktikus megoldás terére lépett és összegyűjtötte fiatal építészeink, szobrászaink és iparművészeink már rendelkezésre álló legjobb terveit, hogy közkincsekké tegye azokat. Nem lehet mondani, hogy minden, ami a füzetben van, tökéletes, végleges, a kor nagy szenvedélyét hűségesen kifejező emlékmű. De mindegyiken megismerni a művész kezét, aki hadat üzen a temetőművészet édeskés-unalmas allegorikus formáinak, becsületes anyagokkal, egyszerű, jó formákkal, gondos elrendezéssel igyekszik hatni. Kívánatos, hogy mindazok, kik ilyfajta emlékműveket készíttetni akarnak, áttanulmányozzák ezt az értékes, szép

Z IPARMŰVÉSZET MECÉNÁSAI. Mélyen

L tisztelt Szerkesztő úr, engedje meg, hogy a Magyar Iparművészet nyilvánosságát ragadjam meg két olyan esetnek elmondására, amelyekről a hivatásos iparművészek körében sok szó esik mostanában. A két eset szorosan rokon téma körül mozog s mutatja, hogy a mi korunkban s a mi társadalmunkban kik azok, akik szívvel, lélekkel, megrendelésekkel (de s a j n o s pénz nélkül) támogatják a magyar iparművészet ügyét. 1. A nőorvos mint megrendelő mecénás. Dr. D. M. nőorvos egy napon azzal a kéréssel fordult Székács iparművész úrhoz, hogy újonnan berendezett lakása számára néhány jó panneau-t szeretne festetni. Székács úr sietve megtelefonálta ezt az óhajtást egy ismert díszítőfestőnek, akitől sürgősen vázlatokat kért. A vázlatok megérkeztek, összesen három darab vázlat és odakerültek a nőorvos úr és neje, továbbá Székács úr ítélőszéke elé. Az ítélőszéken jó ideje hevertek már, mikor a tervezőművész elérkezettnek látta az időt, hogy megkérdezze: széna-e vagy szalma. S e széna, se szalma — volt a felelet, mert a nagyság o s asszonynak nem tetszenek a panneau-k. A művész ekkor tisztelettel azt bátorkodott kérni, hogy ha már megrendelést nem kap, legalább a vázlatokért adjanak neki valamit, végre is több napi munkája volt ezekkel a képeknek is beillő nagy tervezetekkel és ha már ennyit dolgozott valamit csak megérdemel. Hogyne, hogyne — mondta Székács úr és telefonált a nőorvosnak. A nőorvos viszont a feleségének, a feleség S z é k á c s úrnak, S z é k á c s úr a tervezőnek és amint ez már sejthető : a körforgalmi telefonálásnak az lett a vége, hogy a művész a panneaukért nem kapott semmit. Ellenben kapott egy aforizmát. Az aforizmát a nőorvos úr szolgáltatta, aki azt mondta, hogy ő hozzá is sokszor fordulnak orvosi tanácsért ingyen. Ez az aforizma a kis történet pointja. 2. A sörgyár mint műpártoló. A lapok addig írtak arról, hogy a sörgyárak a háborús esztendőben mennyire teleszívták magukat

\

SZENTGYÖRGYI

ISTVÁN,

BŐDY KÁLMÁN

356

Bronz kisplasztika: Bődy Kálmán. M a g y a r Iparművészet.

\

556. S z e n t g y ö r g y i

357

István.

— 557.

Kleinplastik K. Bődy.

in

Bronze'

556. S t .

S z e n t g y ö r g y i . — 557.

4

rz'z'z O O O

IPARMŰVÉSZETI KARÁCSONYI VÁSÁR

334

358—367. é s 369 — 370. S c h m i d E m m a : E z ü s t é k s z e r e k . — 368. G o m b á s s y A n n a : G y ű r ű .

358 — 367. u. 369 — 370. E m m a S c h m i d : S i l b e r s c h m u c k . — 368. A. G o m b á s s y : Ring.


371. S t e r n b e r g Elza : E z ü s t n á s f a . — 372—373. G r á b e r Mária : E z ü s t ö v c s a t o k . — 375. G r á b e r Mária : F é m g y ö n g y ö k k e l díszített | ( s e l y e m t a r s o I y . — 374. é s 376. K o z m a Lajos : Butorkulcsok.

571. E . S t e r n b e r g : A n h ä n g e r a u s Silber. — 372 — 375. M. G r á b e r : S i l b e r n e G ü r t e l s c h n a l l e n . — 375. M. G r á b e r : Mit Metallperlen g e z i e r t e s s e i d e n e s H a n d t ä s c h c h e n . — 374. u. 576. L. K o z m a : M ö b e l s c h l ü s s e l . 4*

REMÉNYI JÓZSEF

336

377 — 379. Reményi József Plakettek. m ű v é s z e t i T á r s u l a t kiállításából.

Az O . M. K é p z ő -

377 —379. ). Reményi : P l a k e t t e . A u s d e r A u s s t e l l u n g L a n d e s g e s e l l s c h a f l für b i l d e n d e K u n s t .

der

REMÉNYI JÓZSEF

380— 382. Reményi Józset : Plakettek. m ű v é s z e t i T á r s u l a t kiállításából.

Az O . M. Képző-

380 — 382. J. Reményi : Piakelte. A u s der A u s s t e l l u n g d e r L a n d e s g e s e l l s c h a f t f ü r bildende Kunst.

3 3 7


384

383. G o m b á s s y Mária : M a g y a r b a b á k . — 384. F o d o r nővérek: Teababa. — Kardos B ö s k e : Színházi köpeny horgolt színes betétekkel.

383. M. G o m b á s s y : U n g a r i s c h e K o s t ü m p u p p e n . — 384. Geschwister F o d o r : Teepuppe. — E. K a r d o s : Theateru m h ä n g e r mit g e h ä c k e l t e n f a r b i g e n E i n s ä t z e n .


335

385. Szedrits Mihály : Batikolt s e l y e m k e n d ő . — O z v . B a c h r a c h Emiiné : Batikolt I á m p a e r n y ő . — N a g y Margit : T e a b a b a . — S c h n e i d e r Klára : Batikolt b á r s o n y t a r s o l y . — Dalmát Piroska : Mázas cserép.

385. M. S z e d r i t s : b a t i k - S e i d e n t u c h . — F r a u E . B a c h r a c h : B a l i k - L a m p e n s c h i r m . — M. N a g y : T e e p u p p e . — Klara S c h n e i d e r : B a t i k - S a m t t ä s c h c h e n . — M. Dalmát : G l a s i e r t e Dose.

5 5 9

SPINNER DEZSŐ

ieksssv^K

H ä H H S i

386—393. S o m o g y i p á s z t o r m ű v é s z e t . „ S p a n y o l o z o t t " d í s z í tések. S p i n n e r Dezső rajzai.

3S6—395. U n g a r i s c h e V o l k s k u n s t . Mit S i e g e l l a c k a u s g e füllte in Holz g e s c h n i t t e n e V e r z i e r u n g e n . A u f n a h m e n d e s D. S p i n n e r .

•

•> II I I • H' • I 111 I • I

!•

I L H II

II

I

'

I

haszonnal, míg végre a drágítás terén igen nagy tekintélyre szert tett egyik s ö r g y á runk, a Polgári S e r f ő z ő elhatározta, hogy juttat a m a g y a r iparművészeknek is egy kis megrendelést, vagy valami ilyesfélét. A Polgári S e r f ő z ő ugyanis nem elégedvén meg azzal az á l d á s o s működéssel, melyet a hazai s ö r f o g y a s z t á s kielégítése tekintetében kifejt, rátért a hazai tápszerművek g y á r t á s á r a is é s mivel a jó s ö r h ö z nem kell cégér, de a tápszerműveknek igen, egyenesen az iparművészeti iskolához fordult s onnan kért a c s o m a g o l á s h o z való ízléses modelleket. Történetesen nyár lévén, amikor a növendékek vakációznak, figyelmeztették a fápszerművé váit r é s z v é n y t á r s a s á g o t , hogy jó volna az őszig várni. De ők nem vártak. A pótkávé és egyéb hazai tápszerművek kikívánkoztak a nép közé é s ezért a t á r s a s á g azt telefonálta, hogy ha nincs növendék, jó a t a n á r is, c s a k csináljon modelleket, csomagolást, feliratokat, de mindjárt. A tanár csinált is, nem egyet, hanem négyet, egyik ízlésesebb, csinosabb, célszerűbb, mint a másik. Aztán elküldte a modelleket a hadinyereséget és pótkávét gyártó r é s z v é n y t á r s a s á g n a k , várva, hogy melyik terv fogja tetszésüket megnyerni. Időközben azonban a t á r s a s á g meggondolta a dolgot. Akkoriban a zsíripar erőteljesebb osztalékot igérf, mint a pótkávé, a s ö r g y á r tehát egész táperejével erre a közgazdasági területre vetette magát. É s így nem kellettek többé a kartonok, az etikettek, a fölírás, a modellek, a növendékek, a tanár és az iparművészet. A disznóknak nem kell cégér — gondolta a s ö r g y á r é s hónapokig nem szólt semmit a megrendelésről. A tanár végre is megunta a dolgot, megkérdezte, hogy mi lesz, de a s ö r g y á r nem szólt semmit, hanem Mikulásra visszaküldte a modelleket é s a tanár ablakába helyezte a kis cipőkbe. Honoráriumról persze s z ó sincs, mert egy s ö r gyár olyan nevetséges csekélységekkel, mint száz-kétszáz korona nem törődik, a többszöri felszólításra azonban elhatározta, hogy hajlandó az egyezkedés terére lépni. É s pedig a méltányos egyezkedés terére. Ök fizetnek a tanárnak a végzett munkákért 10, szóval tíz koronát (o. é. 5 fríot), viszont a tanár ennek fejében csináljon nekik egy prospektus s z á m á r a való tervezetet é s akkor örökre kvittek lesznek. Ennek a történetnek ez a pointja — és most azt kérdem én, hogy ha valaki a suszternél egy pár cipőt a k a r rendelni é s négy kis modellt csináltat sevróból, azután meggondolja a dolgot, felelhet-e úgy, ahogy a hatalmas s ö r g y á r o s o k é s a nem kevésbbé hatalmas n ő o r v o s o k teszik, mikor m e c é n á s o k n a k csapnak fel é s pointekkel fizetnek az iparművészeknek. Tisztelettel N. N.

Magyar Iparművészet.

HL»

II

IN M E M Ó R I Á M V

ASADl F E R E N C . E g y kedves, komoly é s s z o r g o s öreg úr, egy derék nevelő é s tehetséges s z o b r á s z m ű v é s z , — ezt vesztette a m a g y a r s á g Vasadi Ferencben, akit hatvankilenc éves korában november hó 14-én temettek el Budapesten. Az iparművészetnek nem alkotómunkása volt, hanem tanítója. Harminchárom évig volt a székesfővárosi Iparrajziskola tanára, majd annak címzetes igazgatója s mint ilyennek alkalma volt n e m c s a k a szobrászat, hanem a díszítő művészetek elméleti s gyakorlati tanulságait is elhinteni növendékei közt. Az autodidakták nagy szorgalmával, sokoldalú érdeklődéssel jutott el a Szandház-féle régi pesti s z o b r á s z műhely növendéke külföldi tanulmányútjai végeztével, melyeknek java része Münchenre esik, az iparrajziskola szobrászati tanszékébe. Élete innen kezdve megoszlik a tanítás, tanulás é s a művészi tevékenység munkájában. Résztvesz az iskola átszervezésében, az új iskolaépület berendezőmunkálafainak java r é s z e is az ő tervező keze nyomán született. Az oktató é s adminisztratív munka mellett a c s ö n d e s pihenés óráit a művészettörténet tanulmányának szenteli s egyben szobrászati tevékenységnek is. E g é s z sereg alkotása van a fővárosban, melyek közül ismertebbek a Keleti pályaudvar főhomlokzatán elhelyezett Slephenson-szobor, a Vigadóban levő Tinódi-szobor és a királyi várpalotát díszítő homlokzati szobrok. A dekoratív plasztika területén mozgó művész ezeken a munkákon figyelemreméltó tehetségnek adta bizonyságát, mely a részletek szépségeiben s a rendkívül g o n d o s kivitelben érvényesült leginkább. Tanítványai, kollégái, tanártársai é s művészbarátai azzal az érzéssel állták körül sírját, hogy a régi pesti polgárcsalád nyugodt é s bonhom fiában igaz ember élt, szelid, mindent megértő, c s ö n d e s filozóf, akinek alakja jelentősen illeszkedett a művészi nevelők világába é s emléke a meleg szeretet sugaraival van körülfonva.

K

R

Ó

N

I

K

JJSJ MEMÓRIÁM KRÓNIKA

A

K

É T K I T Ü N T E T É S . A megboldogult királynak úgyszólván legutolsó állami ténykedései s o r á n kegyes jóakarata iparművészeti életünknek két jelessége felé fordult. Az egyikkel N á d l e r Róbertet műegyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki az ékítménytan é s vízfestészeti tanszékre. Akik a kinevezett tanárnak a magyar rajztanár-, festő- é s iparművészi nemzedék nevelése körül való érde4

341

KRÓNIKA

meit ismerik, nem kételkednek benne, hogy Rauscher Lajos tanszékére alig lehetett volna nála méltóbb utódot találni. Nagy művészi kultúrája, fáradhatatlansága, szelid nevelőegyénisége mély nyomokat hagyott minden tanítványa karakterében. A mi társulatunk életében is ezekkel a jellemvonásokkal járul hozzá a közös munkához s különösen a kiállítási bizottság tevékenységének a mostani nehéz viszonyok közt is eredményes voltához. S hisszük, hogy a magyar művészi formák iránt való szeretetét fogja beleoltani abba az ifjú építésznemzedékbe, amelynek művészi érdeklődéséhez az ő katedrájának kell az első impulzusokat megadnia. — Kutasi R a d i s i c s Jenő miniszteri tanácsosnak, az Iparművészeti Múzeum igazgatójának a műegyetemi címzetes rendkívüli tanári cím adományozásával tudományos érdemei jutottak méltó elismeréshez. Immár világhírre szert tett múzeumunk anyagának összegyűjtése é s rendezése körül Radisics Jenőnek ugyanakkora érdemei vannak, mint műkincseink kutatása, meghatároz á s a és publikálása körül. T u d o m á n y o s munkáját a külföld múzeális szakköreiben épp úgy méltányolják, mint idehaza, ahol az iparműszet megbecsülését é s a gyüjtőhajlamot évtizedek óta fejleszti oly körökben, amelyek részvétele e nemzeti kultúrmunkában rendkívül fontos. Társulatunk is épp úgy, mint az iparművészeinek minden ügye, lelkes munkat á r s á t tiszteli benne s csak örülni tudunk az elismerésnek, mely feléje fordult.

F

OLYÓIRATUNK A KIRÁLY KÖNYVTÁRÁBAN. A nemrégiben ötödízben lezajlott Erzsébet - szoborpályázaton díjazott pályaműveket annak idején a Magyar Iparművészet egy külön erre szánt számában összegyűjtötte és ezzel a mai magyar emlékműszobrászat fontos, történeti dokumentumait foglalta egybe. E számunknak egy díszes példányát éppen erre való tekintettel elküldöttük a bécsi udvari könyvtárnak is megőrzés végett. E z elhatározásunkra most érkezett meg a válasz, szószerint a k ö v e t k e z ő : Vallás- é s k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. Miniszter. 14913/1916. ein. s z á m .

3 4 2

A m a g y a r kir. miniszterelnök ú r n a k f o l y ó évi n o v e m b e r h ó 9 - é n 5713/1. s z á m alatt kelt á t i r a t a s z e r i n t m e g b o l d o g u l t I. F e r e n c József Ő c s á s z á r i é s a p o s t o l i királyi F e l s é g e f o l y ó évi o k t ó b e r h ő 15-én kelt l e g f e l s ő e l h a t á r o z á s á v a l a z O r s z á g o s Magyar Iparművészeti Társulat kiadásában megjelenő é s legkegyelmesebb e l f o g a d á s r a felajánlott „Magyar Iparművészet" című folyóirat legutóbbi díszkötésű számának, mely az Erzsébet-emlékmű s z o b o r p á l y á z a t f a l foglalkozik, a c s . é s kir. hitbizom á n y i k ö n y v t á r r é s z é r e való e l f o g a d á s r a méltatni é s elrendelni kegyeskedett, h o g y a Társulatnak a

l e g m a g a s a b b köszönet nyilvánítása tudomására h o z a s s é k . — E r r ő l az E l n ö k s é g e t f o l y ó évi a u g u s z t u s h ó 12-én kelt f e l t e r j e s z t é s é r e é r t e s í t e m . — B u d a p e s t , 1916. é v i d e c e m b e r h ó 3 - á n . A m i n i s z ter r e n d e l e t é b ő l : dr. S c h w ö d e r Ervin, miniszteri o s z t á l y t a n á c s o s , elnöki titkár.

Örömünkre s igaz megelégedésünkre szolgál, hogy nemcsak olvasóink, hanem a legfelsőbb körök is méltányolják lapunk E r z s é bet-számának művészi jelentőségét é s kortörténeti becsét.

H

ÓDOLATI TÁRGYAK M Ű V É S Z E T E ,

A

k o r o n á z á s ősi pompája é s a nemzet hódolatának eszközei között az iparművészeti ízlésnek olyan jelentős szerepe van, amilyen csak a legritkább alkalommal kínálkozik. A hitlevél, a törvényhatóságok, a társadalmi egyesülések hódoló feliratai a grafikus művészet java részét teszik próbára, mert a történelem s z á m á r a készülő dokumentumok a mai ízlés bizonyságai lesznek. A koronázási ajándékok, a testületek, társulatok é s egyesek emléktárgyai az ötvös-, bronz- é s ezüstműves, a zománcozó, a kisplaszfikus és a textilművész tudását é s ízlését igényelik, mert amikor a legerősebb nemzeti érzések kifejezéséről van szó, nem elég a tartalom, hanem a formának is becsesnek kell lennie. Az Iparművészeti Társulat érzi a történeti eseményből a magyar iparművészeire váró feladatok jelentőségéi s a nagy alkalmai meg akarja óvni attól, hogy kiforratlan alkotások, ízlésbeli eltévelyedések bizonyságai kerüljenek a írón z s á molyához. Ezért elhatározta, hogy o r s z á g o s akciót indít é s minden illetékes hatóságot, testületet, társadalmi egyesületet arra buzdít, hogy a nemzeti hódolat tárgyainak kivitelével csak művészi erőket bízzon meg s ezen célból díjtalanul, a nagy ügyhöz méltó buzg ó s á g g a l fogja a megrendelők s z á m á r a az iparművészeti munkák beszerzését közvetíteni. Szívesen szolgál tehát a hozzáforduló hatóságoknak, vezetőknek, bizottságoknak művészi tanácsokkal, tervekkel, ellenőrzi azok kivifelét, esetleges pályázatok kiírásához segédkezet nyújt, egy szóval minden módon megkönnyíti az ily irányú iparművészeti termékek létesítését. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a legmagasabb hatósági ajánlástól a sajtóban kínálkozó nyilvánosságig minden eszközt, amely rendelkezésünkre áll, meg fogunk ragadni, hogy a magyar iparművészek érdekei és ízlésbeli fejlettségünk bizonyságai ezúttal kellő elismerésben részesüljenek. Amivel persze nem akarunk semmiféle olyan jogot biztosítani magunknak, amely az efféle tevékenység monopolizását célozza é s nem akarjuk, hogy bármely olyan igazi t u d á s és művészi ízlés is ne érvényesülhessen, mely

i in •

bár kereteinken kívül áll is, de színvonalánál fogva méltán reprezentálhatja iparművészeti képességeinket. Örömmel jelenthetjük, hogy Sándor János belügyminiszter teljesen méltányolja törekvéseinket és ez ügyben hozzá intézett feliratunkra a következő körrendeletet intézte valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez : 39221/1916. ein. sz. Valószínűleg a helyhatóságok nagy része óhajíja m a j d azt, h o g y a k o r o n á z á s a l k a l m á b ó l h ó d o l a t á t f e l í r a t útján mutassa be Ő felsége apostoli királ y u n k előtt, v a g y ezt a z e m l é k e z e t e s i d ő p o n t o t e m l é k lappal örökítse meg. K í v á n a t o s , h o g y m i n d ezek a m e g n y i l a t k o z á s o k méltók legyen e k a h h o z a z a l k a l o m h o z , mely létrejövetelükre o k o t adott. Ezt a szempontot nem annyira a m o s t a n i i d ő k b e n feltétlenül k á r o s é s e l v e t e n d ő f é n y ű z é s s e l , túlzott á l d o z a t k é s z s é g g e l lehet m e g v a l ó s í tani, m i n t i n k á b b azzal, h a a f e l i r a t o k a f e l i r a t o k a t m a g u k b a n foglaló k ü l ö n b ö z ő tartályok é s az emlékl a p o k m i n d e n e g y s z e r ű s é g ü k mellett i s n e m e s e b b í z l é s t tükröztetnek vissza. Különösen kerülni k e l l e n e azt, h o g y k ö z v e t í t ő k ú t j á n , a m a g y a r i p a r művészet sérelmével, külföldi vállalatok k a p j a n a k megbízást g y a k r a n nem különb, sőt éppen selejtesebb m u n k á k szállítására. A művészi grafika és az iparművészet minden m á s á g á b a tartozó munk á k k ö r é b e n a jó ízlés érvényesítése é s a m a g y a r iparművészek igénybevétele nem ütközik a k a d á lyokba, mert az O r s z á g o s M a g y a r Iparművészeti T á r s u l a t ( B u d a p e s t , IX., Üllői-út 33—37.) t u d o m á s o m r a hozta, h o g y minden idevágó m u n k a készítésénél tanáccsal, útbaigazítással é s közbenjárás á v a l t e l j e s e n ö n z e t l e n ü l áll a z e v é g b ő l h o z z á f o r dulók r e n d e l k e z é s é r e é s elvállalja vidéki i p a r m ű v é szek, i p a r o s o k vázlatainak é s egyéb m u n k á i n a k díjtalan v é l e m é n y e z é s é t é s elbírálását is. E r r ő l alispán v a g y p o l g á r m e s t e r urat azzal é r t e s í t e m , h o g y a d o t t e s e t b e n a z é r d e k e l t e k figyelmét a n e v e z e t t t á r s u l a t k ö z r e m ű k ö d é s é n e k k i k é r é s é r e h í v j a fel. B u d a p e s t , 1916. é v i d e c e m b e r h ó 14-én.

Sándor János s. k.

A

M Ű V É S Z E T Á P O L Á S KÖZPONTJA. A sokféle élelmiszer-, nyersanyag- és iparcikk-központ után végre egy olyan központalakulás híre érkezik hozzánk, amely nem a krumpliíermelők és társaik, hanem a művészek anyagi jobblétét szolgálja. Bécsben alakul ez az egyesület, mely programmjába vette az esztétikai kultúra és a népművelés meg szórakoztatás feladatain kívül az irodalmi és művészeti szennyhajtások ellen való küzdelmet s felírta lobogójára a művészemberek gazdasági erősítését is. Ezt főleg egy „Német Művészi C s a r n o k " megteremtésével, népies helyárú művészi előadások, hangversenyek, irodalmi és színművészeti estélyek, műtörténeti felolvasások rendezésével, hasoncélú társulatok számára megfelelő programmok kidolgozásával s előadó-erők közvetítésével,

mi

«i

U • II •

m

N

a

• M • N

a

i

azonkívül pedig jól érthető művészi röpiratok és olcsó kiadványok terjesztésével igyekszenek elérni. Mindent felölelnek tehát a tánctól a vetített képig és a hatóságok meggyőzésétől a művészi erők összeírásáig, amivel céljukat szolgálhatják. Az évi háromkoronás tagsági díjért tehát már erre az évre is két estélyre szóló jegyeket igér a művészi szervező-bizottság, mely elsősorban az irodalom é s a művészet aktív munkásait, másodsorban pedig az eziránt érdeklődő közönséget akarja a szervezkedésbe belevonni. A felhívás aláírói közt a legjobb bécsi művészek, írók és előadók neveivel találkozunk, egyebek közt dr. Décsey Ernő, dr. Frimmel Tivadar, Kienzl Vilmos, Sauer Emil, Weingartner Félix, Wildgans Antal neveivel. Sőt ott szerepel az aláírók közt Bahr Hermann is, ami annál csodálatosabb, mert éppen ő volt az, aki évtizedekhosszat legjobban ostorozta azokat a tipikus bécsi egyesületeket, melyek a dilettantizmust ápolják, a szép lelkeknek olcsó érvényesülését elősegítik és amellett egyszerre akarják megvalósítani a nép esztétikai kultúrájának minden programmpontját a táncestélyektől a vetített képekkel dolgozó tudományig. A fogyasztóknak tehát könnyen szolgálhat ez az új központ is a régi tanulsággal, hogy minél több a központ, annál kevesebb a fogyasztani való.

F

E S T E T T RUHÁK É S BATIKOK.

w

KRÓNIKA

A Z IDEI

nagy toalett tehát ezeknek a jegyében fog állni. Az ötórai teára, a koncertre vagy estélyre siető hölgy fényűzésvágyában és szeszélyes kapkodásában eljut oda, ahonnan a toaletfművészet elindult. A pápua nő is festett ruhát hord, de azt a ruhát festi, melyet a természet adott rá. A tetovált nőtől a mai kultúrizgalmak közepén ragyogó festett toalettes nőig — ez a viseletek történetének útja. Tehát festett toalett. Első sorban persze selyemre festve könnyű áfvetőül, mely az alatta levő ruhától elüt. De bársony is jó anyag a festőecsetnek. Csak egypár arabeszk legyen ráhintve, bár az sem baj, ha végig be van vonva. (Vájjon ki fogja a híres magyar mágnást követni a pesti korzón, azt a Mária Terézia báljára siető gavallért,Czobor grófot, aki egy régi olasz képet szabatott a kabátjába bélésnek?) A festett ruha egy raffinált és perverz érzékenységű kor gyermeke, amely a szemöldöktől a legkülső mezig mindent az ecset korrektúrájával lát el és az emberi önkénynek rendeli alá a testet a legvégső következtetésig. Iparművészeti szempontból nem lehet ellene túlságosan kikelni, mert hiszen az ősi jávai technika, a batik tulajdonképp szintén ennek az eljárásnak a keretébe tartozik. Finoman hangolt színei a tül5*

3 4 3

C"

KRÓNIKA

» n"i 'if rira il m il m m

lön érvényesülnek legjobban, meri az árnyalatok ezen illatosan és gyengéden borulnak össze. Batiksálok egy darabban színházi átalvetőknek, gyöngybojtokkal fedőblúzokká formálva a legegyszerűbb ruhának elegáns jelleget adnak. A takarékosság itt jobban érvényesül, mint az ember hinné, éppen mert a r e d ő s hatásokat csekély kelmeanyaggal is el lehet érni. Ha a batikot mégis drágálná valaki, iparművészeti finomabb ízlését kézzelnyomott szövetek felhasználásával érvényesítheti toalettjén, vagy azokkal a gallérokkal, melyek horgolt, vert- és varrott csipkéből készülnek, vagy pedig tüllbe hímzett szétszórt virágok finom motívumait varázsolják a toalettre é s a divat általánosságába mindig odavarázsolnak valamit az egyéni ízlés megnyilatkozásából is. KIÁLTÓ REKLÁM. Hogy az ízléstelenség birodalmába éppen az esztétika nevében joga van az államhatalomnak is tiltó módon beavatkoznia, arra igen érdekes példát szolgáltatott Berlin új rendőrfőnöke von Open. Hivatalba lépésének legelső tényei közé tartozott, hogy a túlhangos moziplakáfok ellen állást foglalt s ilyenek kiragasztását büntetés terhe alatt megtiltotta. Bizonyára sok felmerült panasz, sok tolakodó ízléstelenség látása szülte ezt az elhatározását. Az utca csendjét, nyugalmát nemcsak a hangok, hanem a színek h a r s o g á s a is veszélyezteti, a durvas á g nemcsak akkor bántó, ha kézzel vagy korbáccsal inzultálja a másikat, hanem a vad

À

Blkall l á d i k ó lefele.

344

é s fantasztikus képek süvítése is visszataszító. Ugyanazok a berlini plakátok, melyek onnan a hirdetőoszlopok és a mozibejáratok falairól lekerültek most, úgy tetszik, nálunk ordítoznak és vágják mellbe a járókelőket a zöldszemű szörnyeteg, a bestiális kérő, a démonikus Svengali és a többi ponyvaregény-címlap szörnyűséges alakjaival. Mintha csupa cselédből vagy bikaviadorból állna a fővárosi mozilátogató, olyan színeket ölt nálunk is újabban a moziplakát. É s ha a berlini rendőrfőnök tiltakozása arra késztette az ottani mozgószínháztulajdonosokat, hogy bűnbánóan jóízlésű, szerény méretű és tipográfiailag egyszerű plakátok engedélyezését kérjék testületileg, úgy ezt a megtérést minálunk önmaguktól gyakorolhatnák a moziintendánsok, mert hiszen előbb vagy utóbb minálunk is elkövetkezhetik efféle ízléscenzura szüksége, amely pedig a mi viszonyaink közt sokkal kevésbbé kívánatos, mint amott és hatásában sokkal ártalmasabb lehet a közszabadságok korlátozását illetőleg, semhogy ilyesféle rendőri fellépés időpontját helyes volna megvárni.

H

ELYREIGAZÍTÁS. Lapunk legutóbbi számának 305. oldalán az újabb iparművészeti pályázatok eredményeiről szóló közleményben tévesen írtuk a díjjal kitüntetett művészek egyikét Petro Pálnak P a t z ó P á l helyett. Ez alkalommal helyreigazítjuk az idei 6. füzetünk Í78. oldalának téves közlését is, melybe Irsay Albert került Irsay E n d r e helyébe.

S c h a c h t e l d e c k e l mit

Kerbschnittverzierung.

E filzet s z ö v e g e k ö z é n y o m o t t n é p m ű v é s z e t i k é p e k e t K o v á c s E r z s i

rajzolta.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT TAGJAI KÖZÖTT RENDEZETT RENDES ÉVI TÁRGYSORSJÁTÉKÁNAK 1916 DECEMBER HÓ 18-ÁN MEGTARTOTT

SORSOLÁSÁNAK EREDMÉNYE. Sor- i szám

A tárgy m e g n e v e z é s e

Kardos plakett

Böske

Moiret Ö d ö n

Kispesti tőde

Mózer József

Kriesch Aladár

Gödöllői s z ö v ő iskola

Ezüst

Teababa

Muhits S á n d o r

S c h m i d t Miklós

Abl S á n d o r

bonbonnière

Mózer József

Fodor

B á r s o n y b a t i k ten'tő

...

nővérek

13

20

párna

...

B r o n z kis k a c s a Varrott

24

Batik shawl

25

S z í n h á z i shawl

26

Lámpaernyő

csipkegallér...

B r o n z tál Hímzett t a r s o l y Férfi ó r a l á n c

30

E z ü s t női melltű

31

S e l y e m b a t i k terítő

32

Szövött párna

Csányi László

37

Lámpaernyő

Z e c h m e i s t e r J.

35.-

László Gyula

38

40

35.— Kacsóh P o n g r á c n é Zsebkendő-tarló I p a r m ű v é s z e t k ö n y v e I- III. kötet, s z e r k e s z t e t t e Ráth G y ö r g y j 34.50 34.50

2035

41

34.50

Klősz Pál

34.50

1690

42

M a g y a r F r a n c i a Biztosító R.-T. (alapító)

1721

39 Oberländer Ferenc

14!).— 120.— 1 00.—

Z e l e w s k y Palika S z e r é n y i Árpád Szamosujvári leányiskola

396

polg.

34.50

Papp

34.50

S z é k e l y Marcell

47

34.50

Nádler Róbert (alapító)

543

48

34.50

Péterffy Z s .

115

34.—

Kann L a i o s

786 283

194 1033

...

49

Batik

Örkényi

tarsoly..

747

K o v á c s Klára

32. -

B a r a n y a y Ilona

52

Cserépváza

Jakó G é z a

32.—

Horváih G é z a

53

Rézkazetla Ezüst zsebtükör

Róth Ilona

Vongrey Gusztáv

1987

55

B l a s k o v i c s Irén

50.—

Mándy L a j o s

; 1097

56

Búthy J á n o s é s C s ű r i k J á n o s

30.—

Pécsi nemzeti k a s z i n ó \ 1318

S z a m o s i S o ó s Vilmos

50.—

Zutt R. A.

gróf Apponyi S á n d o r

N a g y Ida

50.—

dr. Szily Jenő

Z. B e k e Á g n e s

50.—

W e s z e l y István

F é m e s Beck Vilmos

45.—

Triebler S a r o l l a

45.—

dr. S z é k á c s Béla

Zutt R. A.

40.—

dr. F e n y v e s s y Béla

Kopits J á n o s

40.— 40 — 40.—

Oetl Béla

Bazala Korponay

Béláné Jánosné

Jakó G é z a

Ráth

516 22 , 1703

59

György

E z ü s t melltű

61

Réz h a m u l á l

Wertheim Pál

1898

S c h m i d t Miksa

1503

Reguly Margit

25.-

dr. Hintz G y ö r g y

G e r m a n y Margit

22.—

Lingel Károly é s Fia

2 0 . - I Muhiis S á n d o r

16C4

62

421

63

Nyakkendő

B r a u n Mór

210

64

Selyembalik

Gombos Rezső

533

1951

S i p o s Béla

1997

10.—

Miskolczi kath. f ő gimnázium

1161

dr. T a f n e r Vidor

10.-

Tolnay Anna

Kele Vilma

10.-

S t e p h a n i Ervin

1588

10.:—

Menlsik F e r e n c

1136

Körmöczbányai pénzverő

Gyula

Duschnitz

Piroska

zseb-

Ha a n y e r ő t a g o k 1917 j a n u á r h ó 20-áig a n y e r e m é n y t á r g y a k a t el nem viszik, a k k o r azok a T á r s u l a t t u l a j d o n á b a m e n n e k

Bertók

Matusiák Mihály

Irma Összesen

át.

343

12.—

Tóth

1262

1019

12.—

Beck Ö. F ü l ö p

1899 226

660

Zólyombrézói olvasó és társaskör

Markstein Ilona

Bőrbatik öv

60

30.—

Jakó G é z á n é bronz-

693

25.—

János

te-

Bőr bankótárca

603

29 I

G r á b e r Mária

Báthy J á n o s é s C s ű r i k

Régi n é p h í m z é s e s rítő

1666

(alapító)

32.-

54

50.—

409

Kele Vilma

1560

1328

Sándor

O r s z á g Ilona

1374

Mihalik Gyula

1681

Batik s h a w l

S o n n e n f e l d Adoll

Szécsén Ferencné

Istvánná

Szende

51

710

60.— 55.—

50.—

10

44 45 46

P o z s o n y i kath. f ő gimnázium

Kornis Elemérné

86.}

dr. Perényi Jenő

60.—

Sándorné

, 1555

34.50

50 J á r m a y Gyula

184

dr. S ó l y m o s s y István

1601

Losonczi városi könyvtár

65.—

1053

34.50

.75.—

dr. 11ulyra F e r e n c

Ludwig Lőrinc Gyeszli István

43

Schmid

70.—

263 311

1637

1797

Emma

,

dr. S z e n d r ő i Arisztid

B o r s o s József

dr. Fritz

22 23

29

35.—

U d v a r d y Miklósné

G y á r f á s Gizella

Réz d o h á n y z ó k é s z l e t ..

28

T ö t ö s s y Ella

80.—

T ó t h Gyula

21

27

Bőrdoboz

kar-

E z ü s t női melltű

„

989

36

75.—

Ferencné

Kopiis J á n o s

S e l y e m b a t i k terítő

Lászió Ferenc

Tarján Oszkár

Blanka

Zsolnay-gyár

Majolikaváza

19

36.—

2029

Ezüst násfa

Bőrbatik t á s k a

Búzás nővérek

H e g e d ű s Gitla

12

18

742

Rececsipke

90.—

Szécsén

Hímzett p á r n a

Tarsoly

35

64S

V e r t c s i p k é s terítő

17

142

dr. Jankovich J á n o s

B a u e r Kamilla

11

lß

dr. B e r n á d y G y ö r g y

2S5

160.—

Tagsági száma

40.—

545

S z ö l l ő s i Lipót

A n y e r ő t a g neve

40.—

G r o s z József

200.—

Értéke K

H a t o s Kornélia

250.—

K o v á c s Pál

Készítette

Tervezte

B. Undi Mariska

197

210.—

A tárgy m e g n e v e z é s e

Szövött párna

B o s s á n y i József

100.—

Simonovics

4

Sorszám

34

500.—

S t r a s s e r Alfréd

FésUlködökabát

ezüst

száma

100.—

Róth Ilona

10

Zománcolt kötő

Tagsági

müön-

Jeddy S á n d o r

faldísz

8

14

Oszkár

Gobelin

O r o s z l á n o s fa é k s z e r doboz

9

Tarján

Fekete ébenfadoboz e z ü s t veretlel

7

A n y e r ő t a g neve

33 Kari E r n ő

shawl

Hármas bronz

Értéke K

ék-

Zománcolt ezüst szerdoboz Színházi

Készítette

Tervezte

4000.—

557

346

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK I• M

I • Il 1 II • M • M »Il H •! II • M •

•

I•

I •

I

I 1 I •

•» H !• I •!

A Z O R S Z Á G O S MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ^ V Á L A S Z T M Á N Y A 1916. évi n o v e m b e r h ó 27-én ü l é s t tartott A l p á r I g n á c e l n ö k l é s e alatt. Jelen v a n n a k : A I m á s i B a l o g h L o r á n d , B e c k D é n e s , G a u l Károly, G e r s t e r K á l m á n , ifj. G o n d a Béla, H a u s w i r t h Ö d ö n . H i k i s c h Rezső, K o p e r ! y Döme, M e n y h é r t Miklós, M e y e r Antal, dr. N á d a i P á l , N á d 1 e r R ó b e r t , dr. P e t r o v i c s E l e k , T e l e s E d e , V e s z t r ó c z y M a n ó é s V i g Albert választmányi tagok, G y ö r g y i Kálmán igazgató és K o m á r o m y Á r p á d irodatiszt, a k i a j e g y z ő k ö n y v e t vezeti. E l n ö k m e g n y i t j a a z ülést, üdvözli a m e g j e l e n t e k e t é s jelenti, h o g y t á v o l m a r a d á s á t k i m e n t e t t e B á r c z y István e l n ö k , J u n g f e r József, K á n t o r T a m á s , M i h a 1 i k G y u l a , V é r t e s R e z s ő é s K r i e s c h A l a d á r . A j e g y z ő k ö n y v hitel e s í t é s é r e N á d 1 e r R ó b e r t e t kéri fel. E r r e a z e l n ö k a k ö v e t k e z ő b e s z é d e t intézi a j e l e n l e v ő k h ö z : S z e r e t e t t u r a l k o d ó n k , I. F e r e n c József, M a g y a r o r s z á g apostoli királya elhunyta alkalmából gyűltünk egybe, h o g y mi i s k i f e j e z z ü k áldott e m l é k e iránt v a l ó ő s z i n t e s z í v b ő l f a k a d ó h ó d o l a t u n k a t é s az ö r ö k l é t b e v a l ó e l k ö l t ö z é s e miatti f á j d a l m a s érzéseinket. Idegenből s z a k a d t közénk, nem ismert b e n n ü n k e t , m i k o r t r ó n r a l é p e t t s h o s s z ú é v e k s o r á n kellett k i k ü z d e n i e azt a szeretetet é s e g y ü t t é r z é s t , m e l y e t a z u t o l s ó i d ő k b e n m i n d e n m a g y a r e m b e r i r á n t a táplált. Áz a k a p o c s , mely, az ő f e n k ö l t lelke é s a n e m z e t k ö z ö t t kifejlődött, c s a k a z Ő é r d e m e . S z í v v e l - l é l e k k e l a m ű v é s z e t e k p á r t o l ó j a volt s mint a r é g i f e j e d e l m e k Ő i s a m ű v é s z e t e k é r t l e l k e s ü l t s b ő s é g e s e n pártolta é s támogatta a k o m o l y munkát. É g y e n jogusítoíta a képző- é s iparművészetet, melegen érdeklődött a m ű v é s z i m o z g a l m a k iránt s n e m e g y s z e r k e r e s t e fel a z o k a t a g ó c p o n t o k a t , hol szellemi é s m ű v é s z i m u n k á i n k a t ö s s z e h o r d t u k . Ő volt e l s ő a l a p í t ó t a g j a T á r s u l a t u n k n a k é s Ö a v a t t a föl s z e m é l y e s e n az i p a r m ű v é s z e i n e k ezt a f é n y e s o t t h o n á t , itt tekintette m e g 1900. é v b e n a H u s z á r - é r e m g y ö n y ö r ű a n y a g á t , m e l y a z u t á n P á r i s b a n á m u l a t b a ejtette a világot. Szerette a művészetet s meleg, jóleső é r d e k l ő d é s e s p é l d á j a m i n k e t m i n d e n k o r c s a k buzdított, ö s z t ö k é l t a m u n k á r a , a m ű v é s z e t é s a z ipar t ö k é l e t e s í t é s é r e . E g y f o r m á n f o r d u l t tekintete a k é p z ő m ű v é s z e t é s a z i p a r m ű v é s z e t felé, amelyek egyenrangúságát nemcsak rendszeres vásárlásaival i s m e r t e el, h a n e m a h á b o r ú miatt Í n s é g b e jutott k é p z ő - é s i p a r m ű v é s z e k e g y e n l ő a r á n y ú , h a t h a t ó s t á m o g a t á s á v a l is. Á d j a Isten, h o g y e r ő s ö k l ü n k , é l e s f e g y v e r ü n k r é v é n i s m é t m e g t e r e m t s ü k a b é k é s m u n k a föltételeit é s k i v í v j u k m ű v é s z e t ü n k n e k a d i c s ő s é g e t s a k ü l f ö l d c s o d á l a t á t é s tiszteletét. J a v a s o l o m , h o g y h ő n szeretett k i r á l y u n k e l h u n y t a feletti f á j d a l m u n k n a k é s áldott e m l é k e iránt táplált i g a z k e g y e l e tünknek a mai ülés j e g y z ő k ö n y v é b e n kifejezést adjunk s a m i n i s z t e r e l n ö k s é g ú t j á n a T á r s u l a t j u t t a s s a ez é r z é s e i t a t r ó n z s á m o l y a elé. R e m é l e m , h o g y IV. Károly, a z ú j k i r á l y u r a l k o d á s a alatt is, kit a z Isten á l d j o n é s s o k á i g é l t e s s e n , művészetünk c s a k e r ő s ö d n i é s fejlődni fog. A v á l a s z t m á n y az e l n ö k b e s z é d é t állva s az i n d í t v á n y t e g y h a n g ú l a g e l f o g a d j a . E r r e az e l n ö k az ü l é s t b e z á r j a .

hallgatja végig

IPARMŰVÉSZETI MUNKAKÖZVETÍTÉS O Á L L A JENŐ i p a r m ű v é s z (lakik Budapest, I., Attila-utca 1.) * elvállal mindenféle g r a f i k a i m u n k á k a t (plakát, mindenféle reklámrajz, könyvborítékrajz, illusztráció stb.) é s k e r á m i a i t e r v e k e t i s készít.

' H IR D E T É S E K IJ ^

Rétay és Benedek

felvétetnek a Magyar Iparművészet kiadóhivatalában, Budapesten, IX. ker., Üllői-út 33. ^J

oltáregyleti szállítók egyházi műiparintézete, Budapest,' IV., Váciutca 59. Miseruhák, zászlók, l o b o g ó k , oltárfelszerelvények, csillárok, keresztúti é s oltárképek, valamint mindennemű templom- é s kápolnaberendezések előállítása. Mindennemű szent s z o b r o k n a g y raktára. Oltárépftő é s faragó műintézet : Budapest, VIII., Lujza-utca 7. szám. Árjegyzéket, költségvetést, mintákat, tervrajzokat k é s z s é g g e l kUldilnk

KÁNTOR 1 TAMÁS III MŰASZTALOS II! BÚTORTERME Hí BUDAPEST,VIII., ^ ÓRIÁS-UTCA39. TELEFONSZÁM J Ó Z S E F - 2-68. Sä«! KITÜNTETÉSEK: BUDAPEST 1885, 1896. P Á R I S 1900. M I L A N O 1906. I P A R M Ű V . Á L L . N A G Y DÍJ 1907. Á L L A N D Ó A N NAGY V Á L A S Z T É K M I N D E N F É L E B E R E N D E Z É S E K B E N .

j|i ::: ::i |:j ::: • ••

HÖLZER C S . É S KIR. UDVARI É S KAMARAI SZÁLLÍTÓ

DIVATHÁZA BUDAPEST, IV., K O S S U T H LAJOS UTCA 9

Budapesti

À Asztalos- és

Kárpitosmesterek Kiállítási :: :: Egyesülete :: :: a városligeti Iparcsarnokban állandóan

nagy bútorvásárt tart, a m e l y nyitva v a n naponkint reggel 9 órától d.U. 6 óráig. A nagyközönségnek alkalma v a n szép, jó é s szolid bútorokat jután y o s áron v á s á r o l n i .

IPARMŰVÉSZETI TERVEZÉSEK DÍJSZABÁSA

(ßg)J

ES

TERVEZESET MINDEN STÍLUSBAN VÁLLALJA

^MOLNÁR

Az O r s z á g o s Magyar Iparművészeti Társulat és a Magyar Iparművészek Testülete által a tervek d í j a z á s á r a nézve e l f o g a d o t t ::: s z a b á l y z a t . :::

/

•e

• •

\

iiy*

•

.

I::I Á R A 1 K O R .

ÉPÍTÉSZÉT LAKBERENDEZES FERENC

MŰVÉSZ

B U D A P E S T , VIII, J Ó Z S E F - U T C A 61, 111. E M . 1

!KISS

P ®

JÓZSEF

BÚTORGYÁRA

•

K A P H A T Ó A T Á R S U L A T IRODÁJÁB A N , B U D A P E S T , IX., Ü L L Ő I - Ú T 55-57

* BUDAPEST, VIII., KISFALUDY-UTCA 38. SZ. I

KÉSZ BÚTOROK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület 1917. évi j a n u á r i u s h ó 4-én d. u. 5 ó r a k o r Központi épületében (IV., Deák Ferenc-utca 5.)

RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST tart.

Tárgysorozat : 1. Igazgatósági előterjesztés a részvénytőke fölemelése iránt. 2. Igazgatósági javaslat az alapszabályok 4. §-ának módosítása iránt. J W E z e n k ö z g y ű l é s r e a t. c. részvényesek azon figyelmeztetéssel h i v a t n a k m e g , h o g y az a l a p s z a b á lyok 14. § - a é r t e l m é b e n csak oly r é s z v é n y e s g y a k o r o l h a t j a , a k á r s a j á t s z e m é l y é b e n , akár m e g h a t a l m a z o t t által, szavazati jogát, kinek r é s z v é n y e 1916 d e c e m b e r 31-éig n e v é r e Íratott s a r e n d k í v ü l i k ö z g y ű l é s t m e g e l ő z ő n a p d. u . 5 ó r á j á i g az egyesület f ő p é n z t á r á n á l m é g le n e m járt szelvényeivel e g y ü t t letétetett.

Budapest, 1916 december 22-én. (Utánnyomás nem díjazfatik.)

„ , „

Az igazgatóság.

RÁTH GYÖRGYNEK A Z O R S Z Á G O S MAGYAR I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T NÉHAI E L N Ö K É N E K E M L É K É R E B E C K Ö. F Ü L Ö P MINTÁJA UTÁN K É S Z Ü L T «fol:

PLAKETT K A P H A T Ó A T Á R S U L A T BAZÁRJÁBAN, BUDAP E S T , IX. K E R Ü L E T , ÜLLÓI-ÚT 53-57. S Z Á M .

A PLAKETT NAGYSÁGA 8"5X5-25 CM. ^ ÁRA BRONZBAN K 8, EZÜSTBEN K 25. HOZZÁVALÓ TOK 2 K-ÉRT KAPHATÓ.

A t h e n a e u m Irodalmi é s n y o m d a i r é s z v é n y t á r s u l a t . B u d a p e s t . VII.. Rákóczi-út 54.

\

fukovics ladimir ®

EMSEIT

HŐSEINK neveit megörökítő díszes emléktáblák templomok vagy középületek falaira hazai márványból 50 K-től feljebb, közterekre és temetőkbe állítandó emlékoszlopok 150 K-tól feljebb megrendelhetők

MÛASZTALOS

"KULATÁR"

BUDAPEST, VIII., GÓLYA-UTCA 25.

művészi sírkőkiállítás. Budapest, VIII. kerUlet, Köztemető-út 4~ik sz. a.

KEHRUNGKk e l m e f e s t ő «

FOGAK ÉS FOGSOROK

c d

vcqUtieztítő'U Qyàrfmdape&P MZftgmonö'tcr tofiöküzlctek'a téezábeti'&ets Uetz• íódqccq* alattBARNA I. is telcíotfi5-os Ó&63-36' ÖZátn aranykoronák, a r a n y h i d a k teljesen szájpadlás nélkül, melyeket nem kell és nem lehet a szájból kivenni, rágásra, beszédreazonnal használhatók, 24 órán belül elkészülnek. Vidékiek megvárhatják. Teljes 10 évi írásbeli jótállás. Igen mérsékelt árak. F o g h ú z á s , gyökérhúzás, f o g t ö m é s e k (plombák), beteg fogak gyógyítása stb. Tömések aranyból, platinées ból, porcellánból stb. £

v a r o s - m m d c t v

l á t v á n * u~

F O G O R V O S I É S TECHNIKAI RENDELŐINTÉZETE B U D A P E S T , VII. KER., E R Z S É B E T - K Ö R Ú T 84. P S Z .

••••••••••••••••••••••a • •II V •I •II

berend józsef B U D A P E S T I M. KIR. T U D O M Á N Y EGYETEM FOGÁSZATI KLINIKÁJÁNAK V. H. T E C H N I K U S A

•

a» •

u

TELEFON

5

178-35

Foghúzás, fogíömés, műfogak, arany-, platinakoronák és hídmunkák. — = »

BUDAPEST, VII., AKÁCFA-U. 4.

n íi• II

i

•••••••••••••••un

B,

'ETEGÁPOLÁSI TÁRGYAK ÉS FELSZERELÉSEK

•í! n Î! • n ÍÍ • •n

Salát gyárainkban készUIt mindennemű modern orvosi műszerek, kötszersterílisatorok, műtőbútorok és fogorvosi felszerelési tárgyak dús raktára. Illusztrált árjegyzékkel portó- és díjmentesen szolgálunk. Kérjük állandó nagy kiállításunkat megtekinteni.

•u •n n

B U D A P E S T , IX., ÜLLŐI-ÚT 29. SZ. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a

DEBLOCK ÉS TÁRSA

ORSZÁGOS MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV., KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHÁZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ É S TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYI, KALOTASZEGI

SELYMES

ÉS

PAMUT

VARROTTASOK É S MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁL* É S MÁRAMAROSI S Z Ö V Ö T T S Z Ő N Y E G E K . VERT, H O R G O L T É S RECECSIPKÉK. N É P I E S

KŐEDÉNY

ÉS

AGYAGÁRÚK.

• S Q E Q Q M E Z Ő G A Z D A S Á G I HÁZIIPARI CIKKEK. S S E Q Q 3 lcS&rzrr....•.:••-•••

-,.-• .

•.::,-.:•,•:

••• . . r . ••...•;.•: :

•THEK • ENDRE

Az Athenaeum Könyvtár AZ

c ^ ^ o ^ o

Egy kötél ára

1,000.000

BÚTOR-, ZONGORAÉ S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG

FONTOS BANKÓ MARK TWAIN ELBESZÉLÉSEI. EDDIQ diák.N márbőr. Két város. Rëg. ANATOLE FRANCE : A~Pin| nek szigete. Ree. CSEHOV : Az orvos felesége és mái novellák. BOLSCHE: Szerelem az élők világában. TOLSZTOJ :

- - -

- --

—

'nő;

dervise. MAUPASSANT: Egy élet. C násza és egyéb novellák. HELTAI J. : Hét sovány esztendő és más elbeszélések. QEIJERSTAM : Az öcsiké. Az örök rejtély. ANATOLE FRANCE : Az istenek szomjaznak. D'AhW U N Z I O : Atűz. MUROER : Bohémvilág. J . V . J E N S E N : D'Ora D'Ura asszony. SZÍNI SZ] OYULA: A r ö zsaszínfl hó. Novellák. VICTOR H U O O : A párisi Notre Dame. Reg. Két kötet. SUDERMANN : Egyszer v o l t . . . Reg. OORKIJ : Az anya. Társadalmi regény. KELLERMANN: Az alagút. Regény. HEIJERMANS : Z ZSIGMOND : Kerek Guszti hadnagy, Elb. MAUPASSANT : Horla és egyéb elbeszélések. KÓBOR TAMÁS: Cognac-idillek. Novellák. E. M. D E L L : A sas útja. Regény. MERESKOVSKY : Leonardo da Vinci. Regény. LINNANKOSKI : Dal a tűzpiros virágról. Regény. ELISABETH HEYKING : Csun. Reg. MERAY-HORVÁTH KAROLY : Amerika Cézárja. Reg.

NAGY VÁLASZTÉK MŰVÉSZIESEN KÉSZÍTETT BÚTOROKBAN. ggSSgg SAJÁT G Y Á R T M Á N Y Ú ZONGORÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN, MELYEKÉRT A GYÁR A LEGMESSZEBBMENŐ JÓTÁLLÁST VÁLLALJA ooa

BUDAPEST, VIII., ÜLLÖI-ÚT 66.

Kiadja az Athenaeum Írod. é s nyomdai r - t . Budapesten é s ka p h a t ó minden hazai k ö n yvárúsnál.

BACHRUCH A.

yy^ty

C S Á S Z Á R I É S KIRÁLYI UDVARI É S KAMARAI S Z Á L L Í T Ó

B A öi R V (ü

ezüstárugyára R

1 1

a

r >

O

1

| J L l ^ U a Lr ' ^ O l . ' Y

r t

r

1

•

T " \

r

"1

T \

7

I V . ". Â

t-T

Királyi Pal u. 13.

„

B Kísz[t

«"»zWrKyakat, tála-

kat ,álcákat

és készleteket, evőeszközöket

éa

versenydfsztárgyakat.

s

«

ATHENAEUM IRODALMI É S NYOMDAI RÉSZV.-TARSULAT B U D A P E S T , RÁKÓCZI-ÖT 54.

A gyári épület földszinti dfszhelylségeiben állandó eladás nagyban é s kicsinyben ban szabott eredeti gyári áron.

M i il .^^•-V/.-.v

?

s

\\ i as

-X

X

T

9

• I .

I •

-

%

i i

ï

i. ferenc józsef Magyar Iparművészet

Recommend Documents