Magyar Kajak-Kenu Szövetség a magyar kajak-kenu sport és az MKKSZ évi helyzetéről, működéséről és eredményességéről

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014.

TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS a magyar kajak-kenu sport és az MKKSZ 2014. évi helyzetéről, működéséről és eredményességéről

Készült az MKKSZ 2015. évi rendes közgyűlésére

Budapest, 2015. március 11. Oldal: 1 / 38


Tartalomjegyzék 1

Rió felé félúton… ............................................................................................................................... 4

2

A sportági stratégia megvalósulásának elemzése ........................................................................ 5 2.1 Általános cél a sportág eredményességének megtartása, és a sportoló közösség bővítése, a sportszakmai munka megerősítése által. ...................................................................... 5 2.1.1

A nemzetközi eredményesség fenntartása ................................................................... 5

2.1.2

Az utánpótlás-nevelés fejlesztése ................................................................................... 6

2.1.3

A dopping-ellenes küzdelem fokozása, a fair-play szellem terjesztése ................... 7

2.1.4

Az iskolai sport, diáksport fejlesztése............................................................................ 8

2.1.5

A rekreációs sport, szabadidősport fejlesztése ........................................................... 8

2.1.6 A szakember-képzés, továbbképzés fejlesztése, a sportszakmai munka megerősítése ....................................................................................................................................... 9 2.2 Általános cél a Szövetség és tagszervezetei „fenntartható” gazdálkodásának biztosítása, a változó körülményekhez történő alkalmazkodási képesség erősítése által: .. 10 2.2.1 A kajak-kenu sportág sportinfrastruktúrájának bővítése, fejlesztése, felújítása, új sportinfrastruktúra létrehozása ................................................................................................... 10 2.2.2 A fenntartható fejlődés, fejlesztés szemléletének kialakítása, a változó körülményekhez alkalmazkodás képességének erősítése ...................................................... 11 2.2.3

A tagszervezetek önállóságának fokozása .................................................................. 12

2.3 Általános cél a szakmai munka és az alkotó személyek megismertetése, eredményességük elismertetése a marketing-kommunikációs munka erősítése által. ........ 12 2.3.1 Aktív részvétel a környezetvédelem területén, stratégiai partnerség kialakítása az érintett gazdálkodó szervezetekkel............................................................................................. 12 2.3.2 A sportágat, a sportági mozgásformákat ismertető, megszerettető kommunikáció kialakítása .............................................................................................................. 13 2.4 Általános cél a Magyar Kajak-kenu Szövetség és hatásának megerősítése, a Szövetséget alkotó tagszervezetek, (klubok) önállóságának fokozása, a regionális, valamint a Szövetséggel történő együttműködés magasabb szintre emelése által: ................................... 13 2.4.1

Az együttműködés rendszerének fejlesztése ............................................................ 13

3

2014. év díjazottjai .......................................................................................................................... 15

4

Összefoglaló az MKKSZ 2014. évi szakmai tevékenységéről ................................................ 16 4.1

Általános sportági helyzetkép ............................................................................................... 17

4.2

Versenyzői létszámok alakulása ............................................................................................ 17

4.3

Tagszervezetek számának alakulása ..................................................................................... 19

4.4

Tagszervezetek támogatása ................................................................................................... 20

4.5

Edzői támogatások................................................................................................................... 21

4.6

A szövetségi szakmai munka és dokumentumai ............................................................... 21

4.6.1

Félúton a Rio de Janeirói olimpiához .......................................................................... 22

4.6.2

Utánpótlásunk a nemzetközi mezőny élén ................................................................ 24 Oldal: 2 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. 4.6.3

Parakenu - paralimpiai számban VB arany.................................................................. 25

4.6.4

A maraton csapat visszavette helyét a nemzetek versenyében ............................ 26

4.6.5

Képességfejlesztő táborok a kölyök korcsoportnak ............................................... 27

4.6.6

Sárkányhajó Világbajnokság Poznan............................................................................. 28

4.6.7

Négy csapat Dunacsúnyban az R4 EB-n ..................................................................... 29

4.6.8

Hosszú versenyszezon és növekvő érdeklődés kajakpólóban .............................. 29

4.6.9

Több ezer látogató a szabadidős rendezvényeken .................................................. 30

4.6.10

Hét fordulóból álló versenysorozat a Vízitúra Kupa ............................................... 32

4.6.11

Az iskolák 2014-ben 10 alkalommal ismerkedhettek a sárkányhajózással.......... 33

4.7

Fejlesztési programok, témaprojektek................................................................................ 34

4.7.1 A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Edzői Regisztrációs, Támogatási-ösztönzési és Minősítési Rendszere, az „Edzői Licencrendszer” kidolgozása, bevezetése lépéseinek megtervezése, a folyamat elindítása ............................................................................................ 34

5

4.7.2

Sportági fejlesztések elindítása ..................................................................................... 35

4.7.3

Szakmai képzések áttekintése ....................................................................................... 35

4.7.4

A Patrónus- és Utánpótlás edzői programok működése ....................................... 35

2014. a szövetségi munkaszervezet átalakulásának éve volt .................................................. 36 5.1

Az MKKSZ alapfeladatainak megfogalmazása és ellátása ................................................ 36

5.2

Szövetségi kapcsolatrendszer ............................................................................................... 36

5.2.1

Nemzetközi kapcsolatok ............................................................................................... 37

5.2.2

A szövetség kapcsolata a hazai sportirányítással ...................................................... 37

5.2.3

A szövetség szponzorai és együttműködő partnerei .............................................. 38

Oldal: 3 / 38


1 Rió felé félúton… Szerényen, de felemelt fejjel állíthatjuk: Világelsők lettünk! Ez óriási eredmény egyben, és az előző generációk egymásra épülő munkájának fantasztikus teljesítménye, azonban felelősség is a következő generációknak, hogy ezt továbbvigyék és továbbörökítsék. A sportág erre különleges lehetőséget kapott, hiszen 2012 végén az elmúlt két évtized hazai vezető pozícióját elismerően 1 Mrd forint plusz forrás érkezett, 2013-tól kezdődően pedig a kajak-kenu sport is bekerült a Kormány által támogatott kiemelt sportágak közé. Nem volt ezért hiábavaló a londoni olimpia után 2013 tavaszán közösen megalkotott és konszenzussal elfogadott sportági stratégia, mely biztos vezetőt adott ahhoz, hogy az extra támogatások tervszerűen a fenntarthatóságot, a sportág kivívott státuszának megőrzését szolgálják. A sportág valamennyi szereplőjének bölcsességét tükrözi, hogy senki sem csupán a pillanatokat kiszolgáló napi feladatokra és programokra fordította és fordítja a pénzt, hanem olyan beruházásokra és fejlesztésekre, melyek tovább növelhetik a kajak-kenu sport versenyképességét, és az egyre erősödő sportpiacon történő intenzív jelenlétét. Sportágunk kapui a ma már 130 tagszervezetünk, akik az igazi arcaink a mindennapokban, az ő feladatuk, hogy alulról építkezve létrehozzák azokat a közösségeket, amelyeknek egysége a mi közös kajak-kenus családunk. „Tegyük rendbe a portánkat!” – hangzott a felhívás, és ennek eredményeként 2013-2015. között közel 40 csónakház újul meg, kicserélődtek a hajóparkok, új buszok állnak a parkolókban, és végre olyan fejlesztésekre is sor kerülhetett, amelyek a sportélettanilag is megalapozott szakmai munkát segítik. Természetesen zajlottak a mindennapok is, Ábrahám Attila vezetésével nagy sikerű világkupának adott otthont a Maty-ér, és immáron 2005 után második alkalommal az MKKSZ látta vendégül a világ legjobb utánpótlás kajakosait és kenusait. Az elindult fejlesztési projektek eredményeként további új klubok alakultak, ami halmozottan járult hozzá, hogy meredeken emelkedtek a létszámok, mind a verseny-, mind a szabadidősport eseményeinken. A sportág kiszélesítése jelentős mérföldkövéhez érkezett, hiszen a 2014 novemberében elfogadott vízitúra megállóhely minősítési rendszer egy olyan új utat nyithat meg a sportág számára, amely évtizedekre jelöli ki a fejlődés irányát. Ezzel a programmal képessé váltunk arra, hogy ne csak a hazai forrásokból, hanem a 2014-2020. között kiszélesedő EU-s forrásokból is fejleszthessük sportágunkat. Rió felé félúton 2015-ben természetesen legfontosabb célunk csak az lehet, hogy Milánóban a lehető legtöbb kvótával biztosítsuk helyünket a 2016-os olimpiai játékokra, és ott egy sikeres szerepléssel, az eredményességünkkel is biztosítsuk a magyar sportban betöltött vezető pozíciónk folytatását. 2015-ben sem marad nagy ünnep nélkül a sportág, hiszen szeptember 10-én újra felkúszik a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség lobogója, ezúttal Győr városában. Gyertek, legyen ott mindenki, és szurkoljunk együtt a magyar csapatnak! Kajak-Kenu Sport – Életre szóló siker!

Oldal: 4 / 38


2 A sportági stratégia megvalósulásának elemzése 2.1 Általános cél a sportág eredményességének megtartása, és a sportoló közösség bővítése, a sportszakmai munka megerősítése által. 2.1.1 A nemzetközi eredményesség fenntartása - „életút” programok beindítása, az edzői biztonság fokozása Részben az állam (KEP, Gerevich), részben az MKKSZ egyre növekvő szerepvállalásával létrejött egy egymásra épülő támogatási rendszer, melynek eredményeként 2014/2015-ben az összesen a sportágban tevékenykedő 223 edzőből 158 edző kap valamilyen támogatást. Elfogadásra került az edzői licence rendszer, mely egyszerre regisztrál, minősít és kategorizál és rendszeréből adódóan folyamatosan orientálja az edzőket magasabb képesítés megszerzésére. - a versenyzői kettős életpálya-modell kialakítása, a versenyzői biztonság fokozása Az Állam és az MKKSZ közösen több programot is kidolgozott, amelyben külön is segíti azokat, akik a sport mellett a tanulmányaikban is fejlődni szeretnének (sportcsillag ösztöndíj, Granek István program) - az ösztöndíj-rendszer fejlesztése Elfogadásra került a Gerevich rendszer objektív kategória rendszere - a versenysport felkészülési rendszerének megerősítése, megfelelő támogatási, ösztönzési és ellenőrzési rendszerrel párosítva Az éves felkészülési programok jelentősen megújultak tartalmilag, programba kerültek a rendszeres felmérések és élettani ellenőrzések. - megfelelő verseny-, mérési- és motivációs rendszer kialakítása Egységes rendszerben az éves felkészülési programok megteremtették a fenti célt. - a parasport fejlesztése, a paralimpiai felkészülés támogatása (eredményesség további növelése) A következetes támogatásoknak, a központi táborok rendszerének, az egyéni foglalkoztatásnak már Moszkvában komoly eredményei voltak. Az év para férfi sportolója Rozbora András lett, aki egyéni VB címet szerzett. - az olimpiai mozgalom és a sportágunk nemzetközi tendenciáinak megfelelően a női versenyszámokban elérhető eredményesség fokozása (pl. női kenu, női kajak 200m, stb.) A női kenu eredményesség jelentősen javult az elmúlt két évben, versenyzőink beérték a mezőnyt és ma már meghatározói a VB, EB döntőknek. Női kajakban továbbra is őrizzük vezető szerepünket, Kárász Anna és Vad Ninetta személyében új fiatalok is beépültek. - a 200m-es versenyszámokban az eredményesség fokozása Felnőtt egy fiatal új 200-as generáció mind férfi kenuban, mind férfi kajakban, akik minden bizonnyal kvótaszerzésre is esélyesek lehetnek. - az edzői szaktudás folyamatos erősítése Az UP és Patrónus edzőknek rendszeres tematikus képzéseket szervezünk, előkészület alatt van egy kajak-kenus szakkönyv elkészítése. - az edzői jövedelmi szintek javítása, az aránytalan edzői jövedelem különbségek mérséklése A KEP, Gerevich, MKKSZ támogatás javított a helyzeten, de még további forrásbevonás indokolt. Oldal: 5 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. -

-

-

-

-

a szakágak közötti különbözőség alapján önálló stratégia képzés feltételeinek biztosítása és a végrehajtási felelősség kijelölése A női kenura és általában a kenura 2014-ben az elnökség által elfogadottan külön projekt indult. a versenyrendszer korszerűsítése, a versenyzési lehetőségek szélesítése, ösztönzése Az MKKSZ szakmai és fejlesztési bizottsága megtárgyalta a versenyrendszer korszerűsítésének koncepcióját és azt az elnökség 2015. februári ülésén tárgyalta. a sportág fejlesztéséhez szükséges személyi, műszaki-technikai és egészségügyi feltételek tudományos meghatározása A személyi feltételek 2014-től jelentősen javultak (új szakmai stáb, egészségügyi team) jelentős műszeres beszerzés történt (Argustress, tejsavmérők, mobil jégmedence) rugalmas alkalmazkodás biztosítása a professzionális és amatőr versenyrendszer együttes megvalósításához Megtörtént a jogi szabályozás a témában. az edzői munka etikai elvárás-rendszerének kidolgozása Az MKKSZ elnöksége aktualizálta az Etikai Szabályzatot.

2.1.2 Az utánpótlás-nevelés fejlesztése - az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők juttatási, elismerési rendszerének kidolgozása, az anyagi helyzetük javítása, a megbecsülésük növelése Jelentős forrásbővülés történt az UP edzői és Patrónus programban, az edzői licence rendszer elősegíti az erkölcsi és a későbbiekben anyagi elismerést. - a „patrónus programok” újragondolásával az utánpótlás nevelés alapjainak szélesítése A patrónus program kiszélesítése megtörtént, tematikus képzések segítik a szakmai munkát. - megfelelő kiválasztási és tehetség-felismerési, tehetséggondozási rendszer kialakítása, működtetése A rendszer fejlesztése több alapműködésbeli területen, azok összefüggései mentén lehetséges: - szakmódszertani alapú versenyrendszer – fejlesztése elkezdődött - a mérési-értékelési területen a felkészülési folyamatban lévő versenyzők adatainak módszertani feldolgozása és adaptálása a képesség-fejlesztési és felkészítési életszakaszokban lévő korcsoportok számára – az argustress program teljes kiépítése - tudományos edzésmódszertani alkalmazások, edzőképzés és edzőtovábbképzés – kapcsolatépítés felsőfokú intézményekkel (TE, Eger) a különböző képzési szintek összehangolása, menedzselése elkezdődött. - edzői licenc-rendszer felépítése a normatív állami támogatások dominanciája mellett, a sportági teljesítmény teljes spektrumára vonatkozóan – bevezetés folyamatban, a regisztráció elkezdődött - az egyesületi kategória rendszer megformálásával az elvárt és lehetséges egyesületi produktumok és emberi teljesítmények azonosítása, a fejlődési és a fenntarthatósági irányok kijelölése – a rendszer kimunkálása megkezdődött, az infrastrukturális pályázatokhoz kötötten folyik az

Oldal: 6 / 38


-

-

-

-

-

-

-

egyesületek profiljainak azonosítása, helyzetük elemzése, a lehetséges tartalmi fejlesztési témaprojektek feltérképezése, illetve megajánlása megfelelő verseny-, mérési- és motivációs rendszer kialakítása az utánpótlás számára A versenyrendszer, mint eszközrendszer fejlesztése elkezdődött, az anyag 2015. februárban az elnökség előtt tervszerű versenyzői létszám-gazdálkodás kialakítása A versenyrendszer szakmai és módszertani átalakítása, a koncepció és a fejlesztési program, több éves felmenő rendszerű átvezetése a sportág verseny-rendszerén elkezdődött a parasport fejlesztése (sportolói létszám) Folyamatosan zajlik, jó multiplikáló hatású a kiváló moszkvai szereplés és hogy Tokyóban is ott van már a programon. az olimpiai mozgalom és a sportágunk nemzetközi tendenciáinak megfelelően a női versenyzők létszámának növelése mind a kenu, mind a kajak szakágakban Lásd korábban a felnőtteknél leírtakat a 200 m-es versenyszámokra készülő tehetségek kiválasztása és specializálása Lásd korábban a felnőtteknél leírtakat a „civil” műveltség, az általános iskolázottsági szint emelése, a kettős identitás (sport és/vagy más, általános szakmai képzettség) megteremtése a sportolók és sportszakemberek körében A sportág általános és szakmai kultúrája részeként van jelen a stratégiában a kettős sportolói életpálya-modell. Ennek érdekében jelenik meg az utánpótláskorúak képesség-fejlesztési folyamatában a sportág iránti identitás kialakítása, a személyiség fejlesztésére szolgáló sportági és civil műveltség közvetítésére, a tudás átadására szolgáló komplexebb pedagógiai módszerek (edzőtáborok stúdiumai, tanulástámogatás az iskolai feladatokhoz, stb. – a kajak-kenu sport pedagógiai programja, a fejlesztés elkezdődött) a sportág közép- és hosszú-távú fejlesztési koncepciójának kidolgozása és karbantartása az eredményesség és a bővülés biztosításával A stratégia megvalósulásának elemzése időszakosan megtörtént, megtörténik és elkészülnek az időszakos cselekvési tervek. igény szerint sportági kollégium(ok) létrehozása, akadémiai rendszer kidolgozása Meglévő lehetőségeken belüli megoldások kidolgozása, regionális szervezésű, a sportolói kettős életpályát menedzselő professzionális szövetségi rendszer fejlesztése, sportági « pedagógiai » program megalkotása, bevezetése – egyedi és helyi tantervek készítése, és adaptációi a követő intézményeknél, régiós gondolkodás összefüggésben: a képzési, támogatási programokkal

2.1.3 A dopping-ellenes küzdelem fokozása, a fair-play szellem terjesztése - a dopping-ellenes felvilágosítás, élettani-jogi oktatás kiterjesztése A felkészülési programokban is rögzítetten felvilágosító előadások a Magyar Doppingellenes Központ közreműködésével, folyamatos tájékoztatás. - fokozott ellenőrzés mind a mintavételek számát, mind a vizsgált anyagok tekintetében Megtörtént. - „zéró tolerancia” elv érvényesítése, a biológiai útlevél szükség szerinti bevezetése

Oldal: 7 / 38


terjeszteni a MOB által is megfogalmazott szellemiséget: A tisztességes játék az egyetlen út

2.1.4 Az iskolai sport, diáksport fejlesztése - lehetővé tenni a sportág kiterjesztését a diák- és egyetemi sport irányába Kiszélesítésre került a diákolimpia, és az egyetemistáknak szóló versenyrendszer - motiválni, orientálni a versenyzőket a testnevelő tanári pályára A köznevelés fejlesztési programjaihoz köthetően (mindennapos testnevelés, egésznapos iskola, bejárható Magyarország kerettanterv térnyerése, az edzői és tanári pálya újonnan tapasztalható összefonódásai felhívják a figyelmet a terület komplexitására. Ez lehetőséget teremt az életpályák tekintetében a közoktatásban való tervezésre – az MKKSZ képzési, továbbképzési programjai, felsőfokú intézményekkel történő együttműködések kimunkálása: TF, Egri Tanárképző. - bekapcsolódni a mindennapos testnevelésbe, közösségi sportolási minták kialakítása (pl. Sulisárkány-program) Az egyesületekben dolgozó kajak-kenu edzők kompetencia-szerzésének támogatása, szakirányú továbbképzéseken iskolai tanári álláslehetőséghez juttatás (Eger, TF) Sulisárkány program immáron a KLIK-kel közösen. - ösztönözni kell a megfelelő kapcsolatok kialakítását az oktatási intézményekkel, valamint a diáksport klubokkal 2.1.5 A rekreációs sport, szabadidősport fejlesztése - biztosítani és fejleszteni kell a kajak-kenu sportlétesítményeknek felnőttek, családok, helyi lakosság által történő használatát A lapátos minősítés, és az egyesületi létesítmények elérhetővé válása, a helyi közösségek vízisport által kialakított identitása, a vízitelephez való kötődése új szerephez és feladathoz juttatja az egyesületeinket. Ez a folyamat régóta működik, s ez kapott most új lendületet a közoktatásban és a víziturizmusban elindult változások által - a társadalmi (szabadidő, rekreációs) tevékenységek és a versenysport összhangjának megteremtése A versenysportolók megjelenése a szabadidős tevékenységekben sajátos helyzetet teremt, amelyben mind a két oldal befogad valamit a másik tudásából, identitásából, marketingjéből, de munkahely-teremtési lehetőségeiből is profitálhatnak. Ebben a tekintetben meghatározó a szövetségi sárkányhajó programok megrögzülése az MKKSZ profiljában - víziturizmus országos és regionális szintű szervezése, fejlesztése, adatbázis létrehozása Az egyesületek a lapátos minősítési rendszer által, illetve a « bejárható Magyarország » iskolai program elterjedésével kilépnek a víziturizmust kedvelők területére, ezzel a lakossági és a közoktatási szabadidős tevékenységek szolgáltatójává, a helyi társadalmi kapcsolatok fejlesztőivé válnak. A minősítési rendszer elindult, és megkezdődött az adatbázis építés. - „brand” kiépítése a víziturizmus bázisainak fejlesztésével A vízitúra brand jól alátámasztja a kajak-kenu sport társadalmi oldalát. Ennek felismerése, és rendszerszerű kezelése jelenti a brand erősödését - csatlakozás a Duna-stratégia fejlesztési elképzeléseihez Oldal: 8 / 38


-

«A « varratmentes Európa » gondolatára felfűzhető az MKKSZ vízitúraszabadidősportban kialakított szerepe. Ezt a törekvést segíti az is, hogy nagyarányú beruházások folynak és hangolódnak össze a sportág infrastruktúrájának fejlesztésével a sportági profilok bővítésére. Kezdetektől fogva részt vettünk, veszünk a Duna Stratégiához kapcsolódó programalkotásban és a pályázati rendszer előkészítésében. a sportág „társadalmi beágyazottságának”fokozása, a családok erőteljes motiválása, bevonása a sportágunkba Itt is víziturizmus, valamint az iskolai testnevelésben vállalt és fokozatosan betöltendő szerepünk teremti meg a lehetőséget a helyi társadalmi kapcsolatok szélesítésére

2.1.6 A szakember-képzés, továbbképzés fejlesztése, a sportszakmai munka megerősítése - erősíteni a sportszakmai munkát mind elméleti téren, mind a szakmai munka koordinációját gyakorlati téren, valamint az edzői és versenyzői felkészültség erősítése A szakemberképzés rendszere, szintjei változó, de lényegében igen kötött pályát jelentenek számunkra. Ebben a mozgástérben indultak el a szövetségi fejlesztési programok, témaprojektek. - szakmai munkaszervezeti egység rendszerbe állítása - képzési, továbbképzési program kidolgozása, alakítása - fejlesztések tervezése és indítása a szakmai anyagok létrehozásában (szakmai programok tervezése, kajak-kenu szakmai anyagok, a kajak-kenu sport almanach fejlesztése - részvétel a sportági oktatási program kidolgozásában, fejlesztésében, akkreditálásában Az edzésmódszertani szakmai anyagok, korosztályokhoz és évfolyamokhoz igazított szakmai anyagainak, segédanyagainak előállítása zajlik. A rendszeres edzői képzések, továbbképzések, workshopok, konferenciák szervezése megtörtént mind az elmúlt évben, mind idén. Kiemelten jelenik meg a szakmai fejlesztésben az iskolai helyi tantervek, helyi testnevelés tanmenetek fejlesztésében való részvétel - a dopping-ellenes felvilágosítás, élettani-jogi oktatás kiterjesztése - edzői licencrendszer/edzői jogosítvány rendszer kialakítása Az edzői licencrendszer kialakítása elkezdődött. Az alapdokumentum-programterv elérte a sportági akkreditációt, jelenleg a regisztrációs folyamat tart, amelyhez a megfelelő adatbázis létrehozása is megkezdődött - a kajak-kenu sportban dolgozó szakemberek, edzők, versenybírók, stb., képzésének és továbbképzésének, oktatásának rendszerszerű továbbfejlesztése Csatlakozás és menedzsment-támogatás az állami képzési rendszerben elérhető képzésekhez, továbbképzésekhez. A képző intézményekkel való együttműködések során lehetőség nyílik a tartalmak, a képzési tematikák alakítására, az egyes akkreditációs folyamatokban a sportág érdekeinek érvényesítésére

Oldal: 9 / 38


2.2 Általános cél a Szövetség és tagszervezetei „fenntartható” gazdálkodásának biztosítása, a változó körülményekhez történő alkalmazkodási képesség erősítése által: 2.2.1 A kajak-kenu sportág sportinfrastruktúrájának bővítése, fejlesztése, felújítása, új sportinfrastruktúra létrehozása - a 21. század követelményeinek megfelelő – a versenysport és utánpótlás-nevelés, a diák- és hallgatói sport, valamint a rekreáció igényeit is kielégítő - infrastruktúra, intézmények és létesítmények létrehozásának, működtetésének támogatása Sukorói pálya rekonstrukciója megkezdődött. - a tagszervezetek tulajdonában és/vagy használatában lévő sportingatlan vagyon bővítése, felújítása, modernizálása Az elmúlt évben és jelenleg közel 40 tagszervezeti csónakház modernizálása, bővítése, rekonstrukciója valósul meg - új, korszerű sportlétesítmények építése, az energiatakarékos üzemelés, az üzemeltetés technikai feltételeinek biztosítása Bővül a Kolonics György edzésközpont, új modern edzőtábor központ épül Szolnokon, új csónakház épült Dunakeszin, rövidesen indul a Latorca utcai klubház bővítése. - a felszerelés egységesítése, használat és eredmény-orientált eszközellátás (hajók, lapátok, kiegészítő berendezések, stb.) vásárlása A 2012-es 1 milliárdos forrásból a KSF 1,2,3 támogatásból gyakorlatilag teljesen megújult a sportági eszközpark - saját márkájú sporteszköz gyártás beindítása, javító-hálózat fejlesztése 2015-ös GINOP K+F pályázat terhére valósulhat meg, a tárgyalások folyamatosak. - a fizikai felkészítést segítő eszközök beszerzése, mérő és informatikai rendszerek általánossá tétele Argustress fejlesztés, 2015-ben indul a hozzá kapcsolódó informatikai fejlesztés is. - meglévő versenypályák infrastrukturális feltételeinek fejlesztése 100 milliós fejlesztés Sukorón, új rajtgép Szolnokra, 2015-2017. új kajak-kenu pálya Győrben (tervezés zajlik) - a meglévő edzésközpontok technikai felszerelésének (Szeged, Szolnok, Velence, Győr, stb.) kiegészítése Lásd korábban - az egyes, hagyományosan kiemelkedő nevelő térségekben (Dunakanyar, Körösök vidéke, stb.) az edzésfeltételek kialakítása. Új csónakház Gyomaendrődön, fejlesztési elképzelések feltérképezése és beazonosítása a Dunakanyarban (Pilismarót) valamint helyreállításához „védett” felületek, edzőpályák kialakítása - az MKKSZ vagyonkezelésében lévő Kolonics edzésközpont fejlesztése, bővítése Átadás: 2015. június 15. - melegvízi edzőtábor megvásárlása, létrehozása, költségcsökkentés céljából - az MKKSZ tulajdonában és/vagy használatában álló egyéb létesítmények fejlesztése, bővítése Latorca átadás: 2015. szeptember 30. Urányi-Fábián vízitelep első ütem befejeződött.

Oldal: 10 / 38


-

-

-

-

a vízparti lehetőségek kihasználása, a vízparti turisztikai megállóhelyek fogadóinfrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése Lapátos Védjegy rendszer elkészült, minősítés zajlik többcélú létesítmények létrehozása, több sportmozgás számára is használható létesítmények építése (Pl. úszás, kerékpár, lovaglás, labdajátékok, stb.) 2015-ben megnyíló GINOP 7.2. egyeztetések folyamatosak. az MKKSZ által megvett, vagy üzemelésre átveendő létesítményekben külföldi szövetségek számára sokoldalú szolgáltatás biztosítása (edzőtáborok) Kolonics telepen több ilyen tábor zajlott eredményesen melyek folytatódnak 2015ben is. mobil eszközállomány vásárlása a versenyfeltételek javítására Rajtgép beszerzés megtörtént. az ingatlanok esetében a fenntartható működtetés irányába történő befektetések preferálása (hőtechnika, megújuló energiaforrás-használat, stb.) Folyamatos. a sportág „megnyitása” a fogyatékkal élők szélesebb rétege számára – vízitelepek akadálymentesítése, a lehetőségeknek megfelelően

2.2.2 A fenntartható fejlődés, fejlesztés szemléletének kialakítása, a változó körülményekhez alkalmazkodás képességének erősítése - a sportinfrastruktúra bevétel-orientált fejlesztése Folyamatos - a sportinfrastruktúra kiadás-csökkentő felújítása Folyamatos - sportszolgáltatás nyújtása, - sporteszközök bérbeadása - sportesemények szervezése 2015. Maraton VB, pályázat: 2017. VK, 2018. IFI U23 EB, 2019. Felnőtt VB - a bevételek stabilitásának fokozása, az egyes célok végrehajtásához szükséges anyagi feltételek növelése, a kiadások csökkentése Kialakításra került egy új projekt szemléletű költségvetés. - az elérhető források differenciáltságának és multiplikációjának biztosítása - az egyszeri, vagy átmeneti finanszírozási többletek felhasználásával középtávú, fenntartható növekedés beindítása MKKSZ beruházások, bevételtermelő fejlesztések. - a Szövetség működési kereteinek költséghatékonnyá tétele, olyan elemzések alapján, ami a szövetségi eszközállomány bővítését hasonlítja össze a decentralizált, „átadott” eszközök működtetésének, újratermelésének költség-változataival (pl. hajók, motorcsónakok, kisbuszok vétele, bérlése, stb.) Várhatóan 2015-ben kerül elvégzésre. - a kiszámítható pénzügyi háttér megteremtése, mind a személyi, mind az infrastrukturális háttér feljavítása, a hatékony, program-vezérelt, projekt-alapú tervezés és végrehajtás, ellenőrzés feltételeinek kidolgozása Folyamatos. - az európai források bevonásának bővítése GINOP 7.2 egyeztetések, MKKSZ bekerült az NGM előterjesztésbe, mint konzorciumvezető projektgazda. Oldal: 11 / 38


-

-

-

egyéb, önkormányzati, civil és gazdasági erőforrások katalizálása Folyamatos az infrastruktúra fejlesztések kapcsán, (Dunakeszi, Tiszaújváros, Kaposvár, Sukoró, stb.) a versenyzői és az edzői jövedelem-emelések orientálása (egy részének „életpályabiztosítás” útján történő megvalósítása) Lásd korábban tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása (szükség szerint, a képzések esetében a Kolonics Alapítvány vagyonának, forrásainak emelése, a tőke kamatainak felhasználása) Granek István ösztöndíjrendszer. az oktatási-képzési támogatások egy részének „alapba” fektetése eredményességi alapon történő premizálása érdekében biztosítani és fejleszteni kell a kajak-kenu sportlétesítmények, sporteszközök iskolák által történő használatát Helyi együttműködések (Dunavarsány, Gyomaendrőd, Hajdúnánás)

2.2.3 A tagszervezetek önállóságának fokozása - a szakosztályok, egyesületek személyi, szervezeti, gazdasági erejének fokozása Kiemelt sportágfejlesztési támogatásból jelentős források kerültek átadásra. - a sportági szereplők, a kajak-kenu területén dolgozók anyagi megbecsülésének biztosítása Lásd korábban EDZŐI LICENCRENSZER - a fenntartható fejlődés érdekében, a támogatási és ösztönzési rendszer tényezőinek továbbfejlesztése, mind a normatív, mind a teljesítményorientált jellegű elemek erősítése Lásd korábban - sportszolgáltatások feltételeinek kiépítése helyi igényeknek megfelelően, országos program alapján, eszközök, létesítmények vásárlása, fejlesztése gazdasági számítások modellesítése alapján EU pályázat előkészítéseként folyamatos. - a források egy részének „vállalkozás” jellegű felhasználása Megtörtént. - tartalékok képzése - a vízparti lehetőségek kihasználása - a sportág egészére vonatkozóan a „hálózatosodás” elősegítése Bejárható MO.

2.3 Általános cél a szakmai munka és az alkotó személyek megismertetése, eredményességük elismertetése a marketing-kommunikációs munka erősítése által. 2.3.1 Aktív részvétel a környezetvédelem területén, stratégiai partnerség kialakítása az érintett gazdálkodó szervezetekkel - világos társadalmi és környezeti felelősségvállalásra épülő szerepvállalás kialakítása az érintett/érdekelt országos és helyi gazdasági szervezetekkel közösen

Oldal: 12 / 38


a spotág környezetvédelmi lehetőségeinek felkutatása, a sportág „zöld arcának” megjelenítése a környezettudatos életfelfogás kiterjesztése az ingatlanok esetében a fenntartható működtetés irányába történő befektetések preferálása (hőtechnika, megújuló energiaforrás-használat, stb.)

2.3.2 A sportágat, a sportági mozgásformákat ismertető, megszerettető kommunikáció kialakítása - a kreativitás, a kommunikáció, a kajak-kenu sport marketingje, a társadalmi elfogadottság továbbfejlesztése 2014: Életünk a Víz kampány 2015: Életre szóló Siker kampány - marketing tevékenység fokozása Sportszponzorációs konferencia, modernizált logó és arculat. - minden olyan fórum működésének feljavítása, ahol a sportági szereplők részt vehetnek a Szövetség közös munkájában és kontrollálhatják azt - a sportágban minden versenyző/résztvevő pozitív élményekkel gazdagodjon, legyen tudatában, hogy a kajak-kenu sport által szellemileg és fizikailag (egészségben) egyaránt fejlődik, és így jelentős értéket szerez magának A sportág egyedi pedagógia programjának fejlesztése elkezdődött. A személyiségfejlesztés során kialakításra került a versenyzői életpálya szakmai felosztása a képességfejlesztési, felkészítési és felkészülési terhelés-élettani szakaszokra. Ez a szakmai megközelítés segíti az identitás és a harmonikus sportolói személyiségek kialakulását és ezzel az eredményességhez való hozzájárulás is biztosított maradhat.

2.4 Általános cél a Magyar Kajak-kenu Szövetség és hatásának megerősítése, a Szövetséget alkotó tagszervezetek, (klubok) önállóságának fokozása, a regionális, valamint a Szövetséggel történő együttműködés magasabb szintre emelése által: 2.4.1 Az együttműködés rendszerének fejlesztése - közösségi terek kialakítása a „klubélet” megteremtésére, megszilárdítására Közelebb kerültek egymáshoz a köznevelési, a szabadidősport, a versenysport színterei. Ebben a szimbiózisban az egyesületek közösségi terei jól működnek, jól szolgálják a többcélú igényeket - beruházási és fejlesztési feladatok tervezése, szervezése érdekében a szervezet célirányos átalakítása Folyamatos, Sportrendszer Nonprofit Kft tulajdonszerzés, CANOE Kft tevékenységének szélesítése. - az irányítás területén a társadalmi részvétel, az igazgatás területén az ellenőrzés növelése Folyamatos. - a Szövetség szervezeti rendszerén belül az általános igazgatási és a sportszakmai feladatok határozott elválasztása Megtörtént. Szakmai igazgató – szakmai stáb - a Szövetség központi szolgáltató jellegének erősítése Folyamatos. Oldal: 13 / 38


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

a Szövetség megbízható, színvonalas alaptevékenységéhez kötődő feladatok és személyek létszámának felülvizsgálata, az egyes tevékenységek értékének megfelelő normák kidolgozása a Szövetségi létesítmények gazdaságos üzemelési feltételeinek kiépítése Beruházások megkezdődtek. a szolgáltató funkciók árbevétel- és nyereségorientált részének – szükség szerint háttér intézményekbe történő kihelyezése, valamint a funkciók bővítési lehetőségeinek elemzése, (pl. saját eszközgyártási kapacitások végiggondolása, hajó, ruházat stb.) a jogi keretek közötti megbízható, minden partner által átlátható, nyílt, kulturált működés biztosítása Átlátható költségvetés, dokumentumok teljes körű elérése a honlapon. a Szövetség, és a klubok együttműködésében a vezetők és a sportolók támogatásának és a versenyrendszerben történő részvételéhez szükséges jogi feltételek egyértelműsítése Aktualizálásra került 2014-ben a Reklámszabályzat. naprakész, teljes körű nyilvántartási rendszer kiépítése Folyik az adatbázis rendszer fejlesztése, első ütem átadása 2015. április. a felelősségi körök további tisztázása, a sportszakmai irányítás egyszerű, áttekinthető hierarchiájának biztosítása Az új struktúra 2014-ben felállt. az általános célkitűzések között felvonultatott feladatok, a sportágépítés, a társadalmasítás, a sportág működésének feltételeit jelentő személyi, műszaki-fizikai, egészségügyi, stb. szolgáltatások érdekében kiszámítható anyagi háttér biztosítása KSF források terhére megvalósult. a támogatások felhasználása során egy hatékony pénzügyi és szakmai monitoring rendszer működtetése 2015-től kezdődően támogatási szerződések konkrét feladatokra. Patrónus és UP edző program monitoringja 2014 óta folyamatos. rendezett, hosszútávon stabil, tiszta jogi és pénzügyi viszonyokon alapuló együttműködés a sportirányítás területén érdekelt állami, önkormányzati és civil szervezetekkel Rendezett kapcsolatok a MOB és EMMI irányába. részvétel szervezése a sportágat érintő nemzetgazdasági és társadalmi, politikai stratégiákban Folyamatos. mind szakmai, mind területi együttműködés felerősítése a közös érdekű sportszervezetekkel Folyamatos. eszközrendszer kifejlesztése a külső-belső kapcsolatok, hálózatok kiépítéséhez a hagyományok tiszteletben tartása, a generációkon átívelő együttműködés erősítése Folyamatos, a 75-ös évforduló előkészítése megkezdődött.

Oldal: 14 / 38


3

2014. év díjazottjai

Az „év sportolója” választás (MUSZ) 2014 Női egyéni: Kozák Danuta II. hely Csapat: Női K-4 III. hely Kapitány: Storcz Botond I. hely Paralimpiai sportoló: Rozbora András I. hely Paralimpiai edző: Pruzsina István I. hely Paralimpiai kapitány: Weisz Róbert III. hely Nem olimpiai sportágak szövetségi kapitány: Weisz Róbert III. hely A Magyar Kajak-Kenu Szövetség díjazottai 2014-ben Gyorsasági szakág Az Év női kajakosa: Az Év férfi kajakosa: Az Év férfi kenusa: Az Év női kenusa: Az Év edzője:

Kozák Danuta Kammerer Zoltán Vajda Attila Lakatos Zsanett Somogyi Béla

Maraton szakág Az Év női kajakosa: Az Év férfi kajakosa: Az Év kenusa: Az Év edzője:

Csay Renáta Havas Balázs Kövér Márton Sztanity László

Parakenu szakág Az Év női versenyzője: Az Év férfi versenyzője: Az Év edzője:

Váczi Anita Rozbora András Pruzsina István

Utánpótlás Az Év ifjúsági női kajakosa: Az Év ifjúsági női kenusa: Az Év ifjúsági férfi kajakosa: Az Év ifjúsági férfi kenusa: Az Év utánpótlás edzője:

Hommonai Luca Molnár Rebeka Nádas Bence Hajdú Jonatán Molnár Gergely

Médiadíj Rádió/Tv: Online: Print:

Sport TV utanpotlassport.hu Kisalföld sport rovata

Oldal: 15 / 38


4 Összefoglaló az MKKSZ 2014. évi szakmai tevékenységéről A riói olimpiai ciklus felénél, a kajak-kenu sport 2014-ben, az év kiemelt nemzetközi versenyein összesen 81 első helyezést ért el.

esemény felnőtt VB Moszkva parakenu VB Moszkva felnőtt EB

arany

ezüst

bronz

6 1 8

5

6 1 0

10 8 10 2 36

5 4 5 4 3 2 24

5 1 2 3 13

81

52

31

parakenu EB maraton VB maraton EB ifjúsági és U23 VB ifjúsági és U23 EB ORV összesen:

Az eredményekből az olimpiai, paralimpiai távokon elért érmek kiemelése

esemény felnőtt VB Moszkva parakenu VB Moszkva ifjúsági és U23 VB

arany

ezüst

bronz

3 1 9

1

2 1 2

2

Az egyes nemzetközi csapatok felelősen építik az egyéni „versenyzői portfóliókat”. A nemzeti válogatottak menedzsmentjei azonban eltérő fejlesztési programokat, eltérő időrendi terveket valósítanak meg. Az olimpiai kvalifikáció miatt 2015-ben mindenhol már kész stratégiai és szakmai programok működnek majd, amelynek 2014-ben zárult le az első, előkészítő, csapatépítő időszaka. A magyar csapat felkészülésében tehát az út felénél jár. A felkészülés minden elemében: a táborok helyszínei és időtartama, az edzők és versenyzők egyéni és csoportos munkastílusa, a mérések, a versenyek-versenyzők menedzsmentje, a kialakuló együttműködések az eredmények fényében jó előjeleket mutatnak. A magyar csapatot egyéni döntéseken alapuló személyi változások, helyüket stabilan őrző klasszisok, újjá szerveződő hajóegységek és a feltörekvő fiatalok együttesen jellemzik. Tesszük a dolgunkat, higgadtan értékeljük az eredményeket, finomodik a felkészülésünk, érlelődnek a versenyzői stratégiák. Az út második felére az egyéni és a csoportos műhelyprogramok, a közös szakági csoportos, de a teljes válogatott csapattal együttesen is szervezett felkészülési keretek és formák arányai az új olimpiai csapatra kialakulóban vannak. A kiválasztott fiatalok a felkészítési programok eredményeként belenőnek a felnőtt válogatottba. Oldal: 16 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A válogatott meglévő, vezető pozícióját biztosító erősségei  az egyesületekben biztosított a felkészülés és adott a szakmai kompetencia  az egyes hajóegységben nyújtott teljesítményen alapuló válogatási rendszer ötvözése az éles csapathajós megmérettetésekkel  elegendő létszámú versenyző áll rendelkezésre a férfi csapathajók kialakítására  a tudományos / sportélettani háttér térnyerése a felkészülésben Kockázatok, nehéz pontok 200 m-es távokon az olimpiai kvóta megszerzése Tervezett fejlesztések Tudományos sportélettani háttér fokozatos térnyerése a felkészülésben Külföldi kiemelkedő eredmények átnézete Teljesen nyilvánvaló, hogy sportágunk évről-évre erősödik nemzetközi szinten. Ezt egyértelműen mutatják az éremszerző nemzetekről és a pontszerzőkről szóló statisztikai adatok. Az újonnan feltörekvő nemzetekről elmondható, hogy az olimpiai számok teljes spektrumát nem fedik le, még csak nem is egy-egy szakágban nyújtanak kimagasló eredményt, hanem egyegy számra fókuszálva készülnek fel. Az elmúlt két évben az ő feltörekvésük a magyar válogatott összteljesítményéből viszonylag keveset vett el, de a jövőre nézve (különösen igaz ez olimpiai kvalifikáció évében és az olimpia évében) nekünk is még határozottabban versenyszám-specifikusan kell készülnünk. A 2015. év felkészülés koncepciójában megjelenő elemek, amelyek a 2014. versenyévből kezdődően kiemelten fontosak lesznek  olimpiai távra fókuszált felkészülés  U23 és a felnőtt korosztály markánsabb különválasztása (Rio/Tokyo)

A 2014. versenyév során válogatottjaink, minden nagy nemzetközi versenyen az összesítésben, az utánpótlás nemzetközi versenyein az egyes korosztályokban is elnyerték a legeredményesebb nemzet címét. 4.1 Általános sportági helyzetkép A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elsődleges, stratégiájában is megfogalmazott célja a már évtizedek óta meglévő, kiemelkedő nemzetközi eredményesség megőrzése, a cél elérését biztosító utánpótlás nevelése, kiválasztása és fejlesztése, ennek érdekében a tudományos alapú magas szintű szakmai munka, valamint az ehhez szükséges komplex feltételrendszer együttes biztosítása. Mindezekkel összhangban további kiemelt jelentőségű szövetségi cél: a szélesebb körű társadalmi beágyazódás elérése, az iskolai és diáksport szervezésében való aktív részvétel, továbbá a szövetség gondozásában lévő vízi sportágak hatékony népszerűsítése, az érdeklődést felkeltő vízisport programok révén a rekreációs és szabadidős vízi sportok népszerűsítése, illetve az átjárások lehetővé tétele a versenysport és más vízisport ágazatok között.

4.2 Versenyzői létszámok alakulása Az alapfeladat ellátása szempontjából lényeges kérdés a gyorsasági versenysport ágazatban versenyengedéllyel rendelkező versenyzői létszámok alakulása, a tendencia felismerése, Oldal: 17 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. követése. A versenyzői létszám dinamikusan felfelé ívelően, töretlen fejődést mutat 1994 óta – 20 év alatt – megduplázódott, ezen belül az utolsó három évben ugrásszerű növekedést mutat.

Versenyzői létszámok 1994 - 2014 4100

4027

3800 3605

3500

3311 2956

Létszám

3200

3133

2714

2900

2855

2555

2600

2683 2445

2152 1987

2300 2000

2188

2635

2693

2482

2211

2529

2457

1908

1700

1466

1400

masters, sárkányhajós nélküli létszám

összes versenyzési engedély száma

A létszámok részletesebb elemzésekor kiderül, hogy az emelkedés aránya, eloszlása mind a szakágak, mind a korosztályok tekintetében egyenletes.

Szakágankénti létszámváltozások 1600 ffi kajak

1400

Létszám

1200 női kajak

1000 800

kenu

600 400

női kenu

200 0

Oldal: 18 / 38


Korosztályonkénti létszámváltozások 1000

Gyermek

900 800

Kölyök

Létszám

700 600

Serdülő

500

Ifjúsági

400 300

Junior, U23

200 100

Felnőtt

0

Az MKKSZ a 2014-es évben is a sportörvényben rögzített, állandó feladatait – versenyzők nyilvántartása, versenyrendszer működtetése, válogatottak felkészülésének biztosítása – maradék nélkül elvégezte.

4.3 Tagszervezetek számának alakulása A versenyzői létszám növekedésének oka, a már meglévő egyesületek bővülésén túl, a sportág folyamatos térhódítása az ország különböző, sok esetben még a kajak-kenu szempontjából „érintetlen” területein új klubok megalakulásával, bekapcsolódásával a szakmai munkába. MKKSZ tagszervezetek számának változása

140 120

124 114

100

96

80

87

60 40

66

70

20 0

2000

2006

2009

2012

2013

2014

Az egyes szakterületeken a képesség-fejlesztési, felkészítési és felkészülési programokat, azok tervezett feladatait a szövetség belső eljárási rendjében elfogadta, és az év folyamán megvalósította. Oldal: 19 / 38


4.4 Tagszervezetek támogatása 2014-ben, ha kismértékben is, de tovább nőtt a tagszervezetek közvetlen, sportszakmai és működési célokra felhasználható támogatása.

Közvetlen egyesületi támogatások változása (fejlesztések nélkül) 250 50 200 150 100

57,5

50

50

50

50

46

40

40

2005

2010

2011

50

50

105

109

50

50

2013

2014

50 35

25

50

71

164

20

0 2012

2015

Szabadidős esemény támogatás

Egyedi projecttámogatás

Sport XXI.

Utánpótlás egyesületi támogatás

Olimpiai műhelytámogatás A növekedést az MKKSZ tagszervezeti támogatásának emelkedése eredményezte a MOB Sport XXI. és Olimpiai Műhelytámogatásának előző évi szinten tartása mellett. Az MKKSZ által nyújtott tagszervezeti támogatások felosztása a szövetség érvényben lévő támogatási rendszerének megfelelően, a nemzetközi és hazai eredményesség, valamint a versenyzési engedéllyel rendelkező sportolói létszám alapján történt. A sportszakmai támogatásokon felül a tagszervezetek, illetve a szövetség részére 2014-ben 620 millió forint infrastruktúra-fejlesztési támogatás került felosztásra, amelyből folytatódhatott a vízitelepek korszerűsítése, energiaracionalizálása.

Oldal: 20 / 38


4.5 Edzői támogatások 2014-es évben a különböző támogatások közül a központi (állami, MOB és MKKSZ) edzői támogatásokra fordított keretösszeg emelkedett a legnagyobb mértékben. Ennek összértéke az előző évinek a kétszeresére, összesen 298 millió forintra emelkedett. Edzői támogatások változása KEP, Gerevich ösztöndíjak, Héraklész, MKKSZ edzői támogatások 300 50,1

270

46,8

240 210

millió forint

180 150

202,8

120

200

72,5

90 63

60 30 0

79

87 43,2

33,1 11,5

15 28

29

32

45

55

27

2005

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Gerevich, Héraklész edzői támogatások KEP, Állami patrónus edző program MKKSZ edzői támogatások (patrónus, up. edző)

Az emelkedést elsősorban a Kiemelt Edzői Program egészéves támogatása generálta, amely óriási bérterhet vett le az érintett klubok válláról. Jelentősen, az előző évihez képest 13 millió forinttal növekedett a szövetség által, a Patrónus és Utánpótlás-edzői támogatásokra fordított keretösszeg, amelynek segítségéve 78 pályakezdő, valamint az utánpótlás-képzésben már hosszú évek óta eredményesen dolgozó edző kapott jövedelem kiegészítést.

4.6

A szövetségi szakmai munka és dokumentumai

Az egyes ágazati és szakmai területeken éves munkatervek, majd éves beszámolók készültek. Mind a terveket, mind a beszámolókat, illetve a szakmai fejlesztési terveket és beszámolókat a szövetségi szakbizottságok (Szakmai Bizottság, Fejlesztési Bizottság) és az Elnökség minden esetben tárgyalta és határozataival elfogadta. Az MKKSZ szövetségi alapfeladat ellátásához készített szakmai anyagok     

A Felnőtt Kajak-Kenu válogatott felkészülési terve és a felkészülés éves beszámolója Az Utánpótlás Kajak-Kenu Válogatott felkészítési terve és éves beszámolója A Magyar Parakenu Válogatott felkészítési terve és éves beszámolója A Magyar Kajak-Kenu Maraton Válogatott felkészülési terve és éves beszámolója A Magyar Serdülő Kajak-Kenu Válogatott képesség-fejlesztési terve és éves beszámolója

Oldal: 21 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. Az MKKSZ további feladatainak ellátásához készített szakmai anyagok    

Az MKKSZ Sárkányhajó Programja és a program éves beszámolója Az MKKSZ Szabadidős Programjai, eseményei és azok éves beszámolói Az MKKSZ Rafting Programja és éves beszámolója Az MKKSZ Vízitúra Programja, a kupasorozat és az éves beszámoló

A nemzetközi eredményesség hosszú távú fenntartása a szövetség alapfeladatai mellett, további egyedi, sportágfejlesztési programok kidolgozását és elindítását kívánta meg. Ezen programok célja az utánpótláskorú versenyzők számának növelése, a magas szintű szakmai tudásháttér meglétének biztosítása és a korosztályoknak megfelelő képességfejlesztési, felkészítési folyamatok feltételrendszerének megteremtése. Az MKKSZ sportágfejlesztési programjai     

Az MKKSZ Sulisárkányok Programja és éves beszámolója Az MKKSZ újonnan alakult és belépett egyesületeinek támogatásához a programok és a vállalt szakmai feladatok áttekintése, és az éves támogatás megvalósításának beszámolója A kajak-kenu sporthoz kapcsolódó szakmai képzések áttekintése, az MKKSZ képzési stratégiája és a belső továbbképzések programjai, illetve beszámoló a megvalósításról A Patrónus és Utánpótlás Programok tervezése, illetve a megvalósítások monitor jelentései Edzői támogatási rendszer

4.6.1 Félúton a Rio de Janeirói olimpiához A Felnőtt Kajak-Kenu Válogatott felkészülésének értékelése Sportágunk helyzete az eredmények összességének tükrében: továbbra is igen kedvező. A nemzetközi erőviszonyokban vannak változások, formálódnak a nemzeti olimpiai csapatok, kialakulóban az egyes versenyszámok élvonala, lassan előre jutnak, kiválogatódnak az eredményességet mutató, esélyesnek ítélt hajóegységek, egyre megismerhetőbb a riói olimpia majdani kajak-kenu nemzetközi mezőnye. A 2014. évi felkészülés az erre az évre elfogadott program szerint történt. A tavaszi világkupákon – elsősorban fiatal versenyzőkkel – való részvétel a rutinszerzés szempontjából eredményes volt. Az év fő versenyein a szakágakra kiírt különböző válogatók is eredményesnek bizonyultak. A felkészülés során a válogatott versenyzőknél az egyesületi munka szerepe meghatározó volt. Közvetlen az Európa-bajnokságra, világbajnokságra felkészítő edzőtábor során összevontan dolgoztak, ahol ez indokolt volt, egyesületi keretek között is készültek a legjobbjaink. A magyar válogatott az elmúlt 10 év olimpiai pontjainak átlagánál kevesebb pont ellenére nagyon jól teljesített a 2014. évi világbajnokságon, hiszen mind a négy szakágunk éremmel tért haza. A feltörekvő nemzetek nem a mi válogatottunk eredményességének a rovására erősödtek, hanem riválisaink eredményességét csorbították. Az olimpiai ciklus felénél a moszkvai világbajnokságon tovább nőtt az éremszerző nemzetek száma, így a 75 résztvevő országból 24 nemzet sportolói állhattak a dobogóra, az elsőségen pedig 15 nemzet osztozott. A nemzetek közötti pontversenyekben válogatottunk nem talált legyőzőre, csakúgy ahogy az éremtáblázaton sem.

Oldal: 22 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. Felnőtt Gyorsasági Világbajnokság Éremtáblázat hely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Ország Magyarország Oroszország Németország Csehország Új-Zéland Dánia Kanada Szlovákia Lengyelország Szerbia

Arany 6 4 2 2 2 2 2 2 1 1

Ezüst 5 2 5 1 1

Bronz 6 2 1 1 1

2 1

1 3

Mind a pontversenyben, mind az éremtáblázaton a magyar válogatott mögött az orosz majd a német válogatott végzett. Érdekesség, hogy a világbajnokságon a második és a harmadik helyen szereplő válogatott együtt nem szerzett annyi érmet, mint a magyar válogatott egymaga. Válogatottunk összesen 17 érmet (6 arany, 5 ezüst, 6 bronzérem) szerzett, de ennél is fontosabb, hogy az olimpiai számok vonatkozásában 6 érmet nyertünk (3 arany, 1 ezüst, 2 bronzérem). Az olimpiai pontok tekintetében a londoni olimpiával megegyezően 37 pontot szereztünk, ami ugyan kevesebb a tavalyinál, de a reálisan elvárható és remélhetően fenntartható eredményességhez ez áll közelebb. Az olimpiai számok tekintetében az elmúlt évekhez képest a riválisaink - az egy-egy kimagasló eredményt elérő nemzetek miatt - gyengültek, így az olimpiai éremtáblázaton idén nem Németország, (pontverseny szerint ők) hanem Csehország van a második helyen a maga 3 (2 arany, 1 ezüstérem) olimpiai versenyszámban nyert érmével. Szintén három érmet szerzett a német, a szerb és a lengyel válogatott is, de a lengyeleknek nem sikerült a dobogó legfelső fokára állniuk. Az olimpiai pontok alakulása az elmúlt hét évben Év

Helyszín

Verseny

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Érem

Pont

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Peking Dartmouth Poznan Szeged London Duisburg Moszkva

olimpia vb vb vb olimpia vb vb

2 3 3 2 3 4 3

1 1 3 1 2 1 1

1 0 1 − 1 2 2

3 1 0 1 − 1 -

1 2 0 − − 1 1

1 1 0 1 2 1

4 4 7 3 6 7 6

35 34 40 23 37 46 37

A gyorsasági válogatott 2014-ben kimagaslóan szerepelt, az eredmények, félúton az olimpiához megfelelnek a terveinknek, a kitűzött céloknak. Az olimpiai felkészülés jól halad.

Oldal: 23 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. 4.6.2 Utánpótlásunk a nemzetközi mezőny élén Az Utánpótlás Kajak-Kenu Válogatott felkészítésének értékelése Az utánpótlás válogatottak edzésmunkájának tervezése és megszervezése mindig kiemelt feladat volt. 2014-ben a képességfejlesztést és a sportági felkészítést szolgáló munka ismét nagy hangsúlyt kapott és az eredmények tekintetében is folytatódott a magyar csapatok jó szereplése. 2014-ben több nemzetközi versenylehetőséghez jutottak fiatal versenyzőink, mivel idén nem csak gyorsasági Eb-t, illetve Maraton VB-t rendeztek, hanem gyorsasági VB-t Szegeden, és Maraton EB-t Piestanyban. Így lehetőség nyílt arra, hogy sokkal nagyobb létszámú csapatot mozgassunk. A válogatási elveknek megfelelően a mantes-en-yvelenessi EB-n az ifjúsági korosztályban a „B” csapat indult, míg az U23-as korosztályból csak a 21 éven aluliak vehettek részt, illetve a Maraton EB-n is csak azok a versenyzők indulhattak, akik nem tagjai a gyorsasági EB és VB csapatnak. 2014-ben Ifjúsági Olimpiát is rendeztek Nanjingban, bár itt csak három versenyzőnek volt lehetősége indulni. Az évad zárásaként részt vettünk a szokásos ORV-n is Piestanyban. Az utóbbi évek hagyományait követve a magyar csapat az év fő versenyén, a szegedi világbajnokságon megőrizte helyét a világ élvonalában. Az összetett pontversenyben az élen végeztünk. A női és férfi kajak szakág a pontverseny élén végzett és a férfi kenusok is csak pár pont különbséggel végeztek az oroszok mögött a második helyen. A női kenusaink is a dobogón végeztek, ők a harmadik helyet szerezték meg a pontversenyben. Az éremtáblázaton viszont magasan az élen végeztünk, háromszor annyi aranyérmet szereztünk, mint a másik két legtöbb aranyat szerző nemzet, az orosz és a lengyel. Ifjúsági– és U23 Gyorsasági Világbajnokság Éremtáblázat hely 1. 2. 3. 4. 5. 6.

ország HUN RUS POL ESP DEN GER

arany 10 3 3 2 2 2

ezüst 3 7 2 1 1 0

bronz 2 4 2 3 0 3

összesen 15 14 7 6 3 5

Pontverseny hely ország Férfi kajak 1. HUN 273 2. RUS 242 3. GER 212 4. ESP 258 5. POL 151 6. CAN 137 7. BLR 113

Női kajak 214 214 178 114 178 108 112

Kenu 144 157 124 77 120 70 88

Oldal: 24 / 38

Női kenu 98 107 48 66 18 110 110

Összesen 729 720 562 515 467 425 423

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A mantes-en-yvelinessi Európa-bajnokságon is eredményesen szerepeltünk, ahol „B” csapattal vettünk részt. Túlnyomó részben még serdülőkorú, illetve 21 éven aluli versenyzőkből állt a csapat. A menedzselési szándékból indított versenyzőink tisztességgel helytálltak a nagyon erős mezőnyökben és mindkét korosztály versenyzői szereztek érmeket és értékes Olimpiai pontokat. Az idei két gyorsasági világverseny, mind a világbajnokság, mind az Európa-bajnokság színvonalát tekintve is kiemelkedő volt. A világbajnokságon 82 nemzet versenyzői vettek részt és ez minden eddig résztvevőszámot túlszárnyalt. Érdekesség, hogy az eddig domináns nemzetek közül a németek összesen 5 érmet szereztek, míg Magyarország és Oroszország megtartotta vezető szerepét. Összesen 12 nemzet nyert aranyérmet és a magyar válogatotton kívül még két nemzet, az oroszok és a lengyelek tudtak kettőnél többször a dobogó legmagasabb fokára állni. 23 ország versenyzői szereztek érmet és a mezőny színességet mutatja, hogy az öt földrész versenyzői közül csak Afrika képviselői nem állhattak dobogóra, de a döntőkben ők sem játszottak alárendelt szerepet. A magyar csapat által megszerzett 10 aranyéremnek ezért is van hihetetlenül nagy értéke, mert a versengés egyre erősebb és a mi válogatottunk egyre markásabban távolodik el a közvetlen élmezőnytől is. Az Európa-bajnokságon Párizsban 37 ország vett részt, ami már önmagában is kiemelkedő, de ami igazán mutatja a sportág fejlődését, az, hogy 21 ország versenyzői szereztek érmet és ebből 14 nemzet aranyat is. A maratoni szakágat tekintve is nagyon pozitív a kép, mivel az idei Európa-bajnokságon, ahol „B” csapattal vettünk részt, megnyertük a pontversenyt és az éremtáblázatot is. Ami a legfontosabb, hogy minden szakágunk szerzett érmet és nagyon egységes volt a csapat. A 2014es évben először az U23-as korosztálynak is sikerült aranyérmet szereznie. Összességében a magyar válogatott idén is kiváló évet zárt. Az utóbbi idők legkiegyensúlyozottabb csapatai vettek részt a világversenyeken. A gyorsasági világbajnokságon nem volt lyukas pontunk, minden szakágban kimagaslóan teljesítettek versenyzőink. Külön ki kell emelni, hogy fiataljaink túlnyomó többsége még jövőre is ebben a korosztályban versenyez. A lányok megtartották vezető helyüket és idén is a csapat húzóerői voltak, attól függetlenül, hogy a világbajnokságon néhány számban nem tudták kihozni magukból a maximumot. A kenusok is felzárkóztak a lányokhoz és az ifjúsági csapat kimagaslóan teljesített a világbajnokságon, de sajnos ez csak két versenyzőnek köszönhető. Az U23-as mezőny még erősnek bizonyult a kenusaink számára, bár az itt indulók még nagyon fiatalok. A férfi kajak szakág, ahol a legerősebb nemzetközi szinten is a versengés, remekül szerepelt a világbajnokságon és érdekesség, hogy sprintereink mindkét korosztályban kimagaslottak a mezőnyből. 4.6.3 Parakenu - paralimpiai számban VB arany A Parakenu válogatott tevékenységének értékelése A 2013. évi robbanásszerű nemzetközi fejlődés – mind létszám, mind minőség terén – után 2014-ben elsősorban minőségében javult tovább a szakág hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Látható, hogy a Paralimpia közeledtével egyre kiélezettebbek, szorosabbak a versenyek. Ez a versengés nem csak a vízen, de már a szakág környezetében is érezhető, amit a klasszifikációs rendszer gyengesége még tovább fokoz azzal, hogy a kategóriák határai nem egyértelműek. Minden nemzet próbálja a kategóriájuk alsó határához legközelebb álló

Oldal: 25 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. versenyzőit helyzetbe hozni egy alacsonyabb sérültségi kategóriában. Ez a kategorizációs rendszer hibáin túl, a Paralimpiai versenyszámok alacsony számából (összesen 6 szám), adódik. A magyar válogatottnak ebben a bizonytalan helyzetben sikerült az elmúlt évihez képest kiemelkedően eredményesen szerepelni, ami a versenyzői állomány frissülésének, az újak beérésének, valamint az egész évben szisztematikus, tervszerű munkának köszönhető. Azzal, hogy Paralimpia versenyszámban világbajnoki aranyérmet szereztünk, a szakág magasra tette a mércét, de egyben bebizonyította, méltó helye van az épek mellett a magyar kajak-kenu sportban. A magyar paracsapat világbajnoki eredményességével – az éremtáblázatban elért 5. helyével bekerült a világ élvonalába. Minket csak a nagy parás nemzetek, mint Anglia, Ausztrália, Brazília, valamint a szintén óriási fejlődést felmutató Ukrajna előztek meg. Mindezen eredményesség mellett látható, hogy a klasszifikációs rendszer kiforratlansága miatt, a jövőbeni esetleges kis változtatások is egyik pillanatról a másikra, gyökeresen megváltoztathatják lehetőségeinket egy-egy versenyszámban, ami lehet pozitív és negatív előjelű is. Éremtáblázat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 6.

helyezés GBR UKR AUS BRA HUN ITA AUT

arany 6 1 1 1 1 1 1

ezüst 3 2 1 1

bronz 3 1 1

összesen 9 6 3 2 2 1 1

Összességében a tervezett eredményességet a szakág teljesítette, sőt túlteljesítette. Elmondható ez mind az Európa-, mind pedig a világbajnokság tekintetében is. A 2013-as év tapasztalatai, eredményei alapján, elvárásaink reálisan azok lehettek, hogy növeljük részvételünket a versenyszámokban, valamint az előző évi helyezéseinket megtartsuk, illetve egy-két helyezéssel előbbre lépjünk. A fentiek mindkét esetben teljesültek. Sikerült a K-1 A és V-1 A versenyszámokban versenyzőket rajthoz állítani, nem is akármilyen eredményekkel. A már meglévő versenyzőink, illetve a régiek helyébe lépők többsége javítani tudott az előző évi eredményeken, a K-1 TA versenyszám kivételével, ahol nem sikerült az előző évi eredményeket megismételni. 4.6.4 A maraton csapat visszavette helyét a nemzetek versenyében A felnőtt maraton válogatott tevékenységének értékelése A 2013. évi eredményes szereplés után mi más lehetett a legfontosabb 2014. évi cél a felnőtt maraton szakágban, mint az eddigi eredményesség megtartása, továbbá fiatal, tehetséges maratonisták menedzselése, beépítése a felnőtt keretbe, már a 2015. évi hazai rendezésű világbajnokságra történő csapatépítés szem előtt tartásával. A fent megjelölt célokat a válogatott maximálisan teljesítette, megőrizte, visszavette helyét az eredményesség tekintetében a nemzetek versenyében, az előző évihez képest több aranyérmet szereztek versenyzőink a világbajnokságon és sikerült fiatalokat beépíteni a csapatba, akik már a felnőtt mezőnyben is eredményesen, akár világbajnokként mutatkoztak be. Oldal: 26 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A fiatalabbak, az U23-asok között többen beértek, mindhárom egyéni számban magyar győzelem született a világbajnokságon. Ahhoz, hogy maratonista versenyzőink, vagy a gyorsaságiban nem kiugróan eredményes sportolók vállalják a maratonizást, szükséges ennek a szakágnak a mostaninál magasabb szinten történő megbecsülése mind erkölcsi, de leginkább anyagi szinten. Itt hozzá kell tenni, a 2014es év több szempontból is kis mértékben javulást hozott ezen a téren. A versenyzők mellett szükséges az edzőkről is beszélni, akik lelkesedéssel és magas színvonalú szakmai tudással készítették a versenyzőket a felkészülés folyamán, segítették Őket a versenyeken. Felnőtt Maraton Világbajnokság, Oklahoma A csapat az elmúlt évek legeredményesebb VB-jét tudhatja maga mögött. Továbbra is Csay Renáta a szakág legmeghatározóbb alakja, aki Oklahomában 15-re emelte VB. aranyérmeinek számát. Örömteli, hogy a kenu szakág is kiemelkedően teljesített, elsősorban Kövér Mártonnak köszönhetően, de fiú kajakosaink is egyre inkább felzárkóznak a dobogó közelébe. Éremtáblázat 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ország HUN RSA ESP CZE GBR POR

Arany 3 2 1

Ezüst 1

Bronz

3 1 1

2 1 1 2

Összesen 4 2 6 2 2 2

Összegezve elmondható, a maraton szakág 2014-ben sikeres esztendőt zárt, azonban az eredményesség megtartása érdekében szükséges a szakágban tevékenykedő versenyzők és szakemberek, elsősorban anyagi megbecsülése annak érdekében, hogy érdemes legyen a maraton szakágban versenyezni, edzőként dolgozni. A 2014. évet az előzetes elvárásoknak megfelelően, azt több esetben felülmúlva, nemzetközi presztízsünket megtartva, eredményes évet zárt. Ezek az eredmények, a versenyzői és edzői állomány megfelelő alapot biztosít arra, hogy a 2015. évi Győrben megrendezendő világbajnokságon, a hazai közönség előtt is eredményesen szerepelhessenek versenyzőink. 4.6.5 Képességfejlesztő táborok a kölyök korcsoportnak A Kölyök Válogatott képességfejlesztő táborai Ebben a korcsoportban szakmai területen a képességfejlesztésen van a hangsúly. Nincs nemzetközi eredményelvárás. A hangsúly a komplexitáson van, a versenyprogramok is ezt szolgálják. A közös, csoportokban szervezett edzések nagy hangsúlyt kapnak a szövetségi programokban. Ennek a korosztálynak az év során két összetartó tábor került megrendezésre. 2014-ben az elmúlt évhez képest a kölyök válogatott tavaszi vízi edzőtáborát kibővített létszámba szerveztük meg. A meghívott versenyzők hozzájárulással vettek részt a táborokban.

Oldal: 27 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. Mind a kajakos mind a kenus tábor a nagy létszám ellenére is gördülékenyen, jó hangulatban zajlott. Nagyon pozitív visszajelzések érkeztek főleg a Dunavarsányi kenus táborról. A jó munkához minden adott volt: a létesítmények, a vízminőség, az ellátás, és nem utolsó sorban a gyerekek hozzáállása volt igen bíztató. Az őszi tábort már az új 2015-ös keretnek rendeztük meg, egy helyszínen az őszi szünetben (2014.10.27–31. Dunavarsány). A jó idő miatt még vízi edzésekre is sor kerülhetett. Elsősorban azonban az uszodai, tornatermi, futó edzések kaptak nagy hangsúlyt. A tábor egyik célja volt a keretbe került gyerekek felmérése és előkészítése a majdani Héraklész keretben végzendő munkára. Ugyanakkor a tábor pedagógiai szakmai célja a terhelési célokon túl a kötetlenebb, játékos formák alkalmazása volt. Összegezve: valamennyi tervünk és programunk eredményes volt, a szakmai szempontok érvényre jutottak, megvalósultak a pedagógiai elképzelések. 4.6.6 Sárkányhajó Világbajnokság Poznan Sárkányhajó Bajnokság és Világbajnokság értékelése A Magyar Sárkányhajó Bajnokság egymásra épülő hét fordulója május elejétől szeptember közepéig 2-3 hetente zajlott, az ország különböző pontjain működő kajak-kenu egyesületekkel közös rendezésben. A fordulók időpontjai 2014-ben az augusztus 28-31. között megrendezésre kerülő sárkányhajó világbajnoksághoz igazodva, a nevezési határidők és edzőtábor szem előtt tartásával lettek meghatározva. A versenyek rendezése kapcsán fontos szempont, hogy minél izgalmasabb futamok kerüljenek megrendezésre, ennek érdekében az előző két fordulón mutatott forma alapján kerültek besorolásra a csapatok a divízió 1, 2 és 3-ba. Helyszínek: Győr, Nagykanizsa, Baja, Szeged, Dunaújváros, Kecskemét, Sukoró

Összesítő diagram 2014 60 50 40 30 20 10 0 Győr

Nagykanizsa

Össz

Baja

Szeged

Premier

Dunaújváros Kecskemét

Női

Férfi

Sukoró

Friss

A Sárkányhajó Világbajnokság felkészülése három programhoz köthető A sárkányhajó fizikai felmérő (Puskás Ferenc Stadion, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tornaterme) az augusztus végi világbajnokságra való felkészülés első állomása volt. Edzőtábor: Fadd-Dombori, kajak-kenu pálya, ahol a Poznanba készülő versenyzőkön kívül szokásos módon olyan sárkányhajósok is részt vettek, akik a technikájukat, erőnlétüket szerették volna fejleszteni. Oldal: 28 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. Világbajnokság: Poznan, Lake Malta Az évad legfontosabb sárkányhajós eseményére a szegedi bajnoki fordulóval egy időben zajlott a válogató verseny. A válogatási elvek között megfogalmazott cél volt, hogy a hagyományosan eredményes világbajnoki szereplés megtartása mellett minél több sportoló megtapasztalhassa a világversenyek hangulatát, élményét. A magyar sárkányhajó válogatott a 2014. évi világbajnokságon 17 érmet, közte 8 aranyérmet szerzett. A magyar válogatott teljesítette a célokat, a masters versenyszámokban kiemelkedően teljesített, és a szenior számokban is nagy csatákat vívtak és értékes tapasztalatokat gyűjtöttek a versenyzők. A versenyzők felkészítése kapcsán Bucskó Ákos, Horváth Csaba, Reményi Péter és Vaskuti István felkészítő munkája kiemelendő.

4.6.7 Négy csapat Dunacsúnyban az R4 EB-n Rafting szakág beszámolója Pozitív üzenete az idei évnek, hogy minden csapat tud felmutatni új lelkes tagokat, akik megmutathatták magukat nemzetközi mezőnyben és értékes pontszerző (1-6) helyezéseket tudhattak magukénak a kontinensviadalon. Remélhetőleg ez a tendencia biztató a csapatok számára, és ez a fejlődés folytatható. A hazai rafting sport jellegzetessége, hogy nincs hazai pályánk, vadvizünk. A sportágat kevesen űzik, de ennek ellenére a közelmúltban már voltak kiemelkedő eredmények. Ez a szakág mindezek ellenére színesebbé teszi a kajak-kenu sportok palettáját. 4.6.8 Hosszú versenyszezon és növekvő érdeklődés kajakpólóban Kajakpóló szakág beszámolója Ez az év küzdelmes, fáradságos, de ugyanakkor sikeres volt. A 2014-es szezon a késői világbajnokság miatt nagyon hosszú volt a versenyzők számára. A sok új téma, mint pl. az utazóedző program, új klubok toborzása, a Balaton roadshow előkészítése vagy különböző kajakpólót bemutató események minden résztvevőtől sok energiát és időt igényeltek. A nagy érdeklődés, a központi támogatás biztosítása és elsősorban: a sikeres világbajnoki szereplés (a magyar kajakpóló történetében először kvalifikálta magát a férfi U21 csapat) mindenért kárpótolta az érintetteket.

Oldal: 29 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. Versenyek Budapest International Tournament (július 19/20) Nagymaros nemzetközi torna (augusztus 3/4) Országos bajnokság, Oroszlány (szeptember 6/7) Az ICF nagyon pozitívan értékelte a magyar kajakpóló fejlődését és 2 szabad kártyával támogatta ezt. Tavasszal eldőlt, hogy a magyar kajakpóló történelmében először U21-es csapat is szerepelni fog a Világbajnokságon, és a felnőtt férfi csapat 8 év kihagyás után újra megmérettetheti magát a világ legjobb kajakpólósaival. Ezzel a motivációval indította a két csapat a hosszú felkészülést. Az U21 csapat összesen 5 edzőtáboron és 5 versenyen vett részt, ami azt jelenti, hogy nyáron gyakorlatilag minden hétvégét kajakpólóval töltöttek. A felkészülés után István végül egy 7 fős utazó keretet állított össze. A férfi felnőtt csapat irányítását 2014-ben is Futó Zsolt és Prekel Daniel vállalta, akik egy szélesebb keretet hoznak létre, hogy nagyobb lehetőség legyen a válogatásra. A teljesítések alapján 7 fős utazó keretet állítottak össze. A motivált és harmonikusan együttműködő csapatokat nevezték a világbajnokságra. Világbajnokság Thury Harcourt (FRA) Mind a felnőtt, mind az U21-es csapat egyértelmű célokkal érkezett, mely nem lehetett más, mint a kvalifikációt érő helyek megszerzése a következő VB-re. A felnőtt csapat végül 17. helyen zárt, ami nem hozta meg a kvalifikációt, de az induló 24 csapatból elért helyezés így is előrelépést jelentett a korábbiakhoz képest. Az U21-es csapat 12. helye viszont kvalifikációt ért a 2 év múlva rendezendő VB-re. A 2014-es év összességében sikeresnek mondható, jól bevált az utazó edző program, kedvező hatásúak voltak a népszerűsítési akciók, és szaporodtak a média-megjelenések is. Az U21-ből 2 játékos lép fel a felnőtt csapatba, ez jótékony motivációt jelenthet az egyébként is bővülő felnőtt keretnek. 4.6.9 Több ezer látogató a szabadidős rendezvényeken Szabadidős programok beszámolója Az MKKSZ 2014. évi szabadidős tevékenysége összhangban van a Nemzeti Sport Stratégiával és az MKKSZ általános stratégiájával. A szabadidős sportolók kisebb, de ugyanakkor jelentős részét alkotják a masters, valamint a szabadidős és egyetemi korosztályban versenyzési engedélyt kiváltók, akik a Masters Magyar Bajnoki (maratoni és gyorsasági), valamint a Sárkányhajó Magyar Bajnoki versenyrendszer kereteiben versenyeznek. 2014-ben jelentősen, több mint 200 fővel emelkedett az ezen rendszer keretein belül versenyzők létszáma.

Oldal: 30 / 38


Szabadidős (masters, sárkányhajó) versenyzői létszámok 2001 - 2014 1172

Létszám

1100

912

900 700

628

622

595

612

676

538

500 300

403

518 516

589

582

383

Időszak

2014-ben országszerte megnövekedett a szabadidős események száma. Ehhez a változáshoz csatlakozott a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tizenhárom rendezvény megszervezésével. Ezeken az eseményeken az MKKSZ bevetette szakmai tapasztalatait, illetve eszközök biztosításával támogatta a helyi szervezőket. Meggyőződésünk, hogy a Szövetség ezen tevékenységével elősegítheti a kajak-kenu sport kedvező társadalmi beágyazódását. Az idei évben az eddig megszokott szabadidős eseményeken kívül sikerült olyan rendezvényeken is részt vennünk, melyeken több ezer emberrel ismertethettük meg a sportágunkat. Ezek a törekvések a rendszeres sportolásra buzdítást, a mozgás örömének elérését célozták meg. Az idén a 13 eseményen, több mint 56 ezren találkoztak a sportágunkkal, közülük mintegy 15 ezren, ki is próbálták a vízisport valamelyik ágát. A szabadidős eseményekről több mint 300 sajtótudósítás jelent meg a nyomtatott, illetve az elektronikus médiában. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a sport, az egészséges életmód kezd népszerűvé válni. A Magyarországon rendezett felnőtt kajak-kenu világbajnokságok látogatói létszáma 15-20 000 fő, más országban ez a szám lényegesen kisebb. Idén több olyan hazai szabadidős rendezvényen vettünk részt, ahol a résztvevők száma elérte vagy megközelítette ezt a nagyságrendet. Sportágunk népszerűsítésében kiemelten fontos szerepet játszik a sárkányhajó szakágunk. Minden olyan szabadidős eseményen, ahol az emberek először találkoznak a sportággal, a sárkányhajózást tudják a legkönnyebben kipróbálni. A sárkányhajóban és a túrakenuban való evezés lehetővé teszi, hogy átadhassuk a víz és a mozgás szeretetét, a résztvevők megtapasztalhatják a csapathajók közösségépítő erejét. Itt érvényesülhet igazán az "egy mindenkiért, mindenki egyért" elv. A versenysportból érkező egykori versenyzők, akik egész eddigi életüket a víz partján töltötték, úgy gondolják, természetes, hogy heti rendszerességgel ma is edzeni járnak. Ugyanakkor azoknak, akik sokszor alig várják, hogy hétvége legyen és kiszabaduljanak a vízre, a szabadba, rendkívüli módon sokat jelenthet egy-egy szabadidős vízisport rendezvény.

Oldal: 31 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. Meglátásunk szerint a 2014. évben a mozgás örömét és szeretetét sikerült közvetítenünk a szabadidős rendezvényeinken, ezzel, reményeink szerint, tovább népszerűsíthettük a sportágat.

Ebben a szezonban 53 szabadidős programot rendeztünk, vagy közreműködtünk azok szervezésében, az ezeken résztvevők száma összességében meghaladta az 50 000főt. 4.6.10 Hét fordulóból álló versenysorozat a Vízitúra Kupa Víziturizmus szakág beszámolója A Magyar Vízitúra Kupa (VTK) Magyarország legnagyobb és legnépszerűbb vízitúrás versenysorozata. A versenysorozat országos méretű, több fordulós, átível az egész vízitúrás szezonon (májustól októberig) és érinti Magyarország legfontosabb vízitúrás útvonalait. A versenysorozat célja elsősorban a vízitúrázás, a vízitúrás útvonalak népszerűsítése, ám az utóbbi években megjelenő „profi versenyzői allűrök” olyan hangulatot teremtenek a Vízitúra Kupa köré, amely nagyszerű lehetőség a kajak-kenu sport utánpótlás képzése számára. A versenysorozat fellendülése az után indult meg, hogy az eredetileg pusztán helyi vízitúrás rendezvényeket a Magyar Kajak-Kenu Szövetség segítségével és támogatásával sikerült egy jól működő versenyrendszerbe szervezni. Ennek következtében a VTK saját arculattal rendelkezik, a helyszíneken egységes „szolgáltatásokkal” találkozhatnak a versenyzők, a díjazás bőkezű, kupát, érmet, oklevelet, ajándékokat, pólót, ingyen szállást kapnak a résztvevők minden helyszínen, minden fordulón. Szintén egységesek a rendezőktől elvárt feltételek, melyek biztosítják azt, hogy a versenysorozat helyszínenkénti minősége mindenhol egyformán magas színvonalú legyen. Jellemző a klasszikus vízitúrás hajónemek mellett újak megjelenése, melyek szintén a VTK növekedését bizonyítják. Kiemelkedik ezek közül a versenykajak és kenu, illetve a legnagyobb közönségmegmozgató, a sárkányhajó. Az idei VTK fordulóit rendszeresen végigkísérte a helyi médiumok mellett több országos médium. Kiemelkedik ezek közül a MTVA Vízitúra Magazinja, amely fő műsoridőben szombati napon mutatta be a forduló eseményeit. A VTK-ról több száz cikk, riport, TV-felvétel született az év során. Összefoglalva az idei évet, megállapítható, hogy a versenysorozat fejlődik, bővül és egyre inkább bekerül a hazai verseny-szabadidősport véráramlatába.

Oldal: 32 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A 2013-as évhez képest a fordulók lebonyolításának színvonala emelkedett, az egyes rendezvényeken megjelenő regisztrált versenyzők száma szintén nőtt, nem is beszélve a nem versenyző (vízitúrázó) résztvevőkről, akik a helyi rendezvényekhez kapcsolódva vízitúráznak a helyszínen. A szervezői vélemények szerint ez a kvalitatív és kvantitatív növekedés jövőre is prognosztizálható. A Vízitúra Kupa egyedülálló a maga nemében, ilyen összeszervezett és több fordulós országos versenysorozat nincs még egy Magyarországon, és hosszas kutatás ellenére Európában sem található hasonló kezdeményezés. A vízitúrás eszközök (1,2,4 személyes hajók) nem adnak lehetőséget arra, hogy egyszerűen sárkányhajó méretű versenyzőszámot hozzanak egy rendezvényen, azonban a hajóegységek számát nézve a Vízitúra Kupa megállja a helyét a vele párhuzamosan rendezett egyéb vízi szabadidősport rendezvényekkel szemben. Az egyes fordulókon indulók száma minden kategóriában (2013-ban és 2014-ben) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2013 2014

4.6.11 Az iskolák 2014-ben 10 alkalommal ismerkedhettek a sárkányhajózással Sulisárkányok program beszámolója Már második éve kerül megrendezésre a programsorozat. 2014-ben tíz alkalommal került megrendezésre a Sulisárkányok program, és összességében 12.000 gyermek ismerkedett meg a kajak-kenu sporttal. Egyesületeink a Sulisárkányok programnak köszönhetően a következő eredményeket érték el - az egyesület és a környezetében lévő iskolák közti kapcsolat kialakítása - a programba bevont intézmények valamennyi tanulójával a sportág és az egyesület megismertetése (több helyen testnevelés órán az egyesületbe látogattak el a tanulók) - az önkormányzattal kapcsolat felvétele, ápolása (sok esetben a megnyitón vagy az eredményhirdetésen a városvezetés is részt vett, több alkalommal hajóba is szálltak)

Oldal: 33 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. - utánpótlás toborzás, kézzelfogható létszámnövekedéssel (például Dunavarsányban 25 új versenyző) - rendezvényszervezésben gyakorlat szerzése - média megjelenés - nyári kajak-kenu tábor megalapozása - új egyesület esetében a sportág megismertetése a településen élőkkel (például Sárospatak) - támogatók figyelmének felkeltése, megjelenési lehetőség biztosítása a programot záró versenyen - az érdeklődő gyerekeknek helyben kajak és kenu kipróbálása tapasztalt versenyzők segítségével A 2014-ben megrendezett Sulisárkányok programok két kategóriába sorolhatók: - Új egyesület vagy szakosztály induló rendezvénye - Meglévő egyesületek utánpótlás toborzó programja

4.7

Fejlesztési programok, témaprojektek

Az MKKSZ fejlesztései elsődlegesen a minőségi élsport szolgálatában, a képességfejlesztési, felkészítési és felkészülési folyamatot támogatja. A szükséges és elégséges hátterét biztosító erőforrásokat táplálja, az infrastrukturális környezetet fejleszti és építi, valamint a tudományos hátteret és a modern eszközparkot is biztosítja a versenyzők és edzőik számára. Az MKKSZ stratégiai céljai között szerepel továbbá, hogy a versenysport nemzetközi eredményessége mellett egyre növekvő mértékben bevonjuk a tanulókat, hallgatókat és általában a lakosságot az aktív sportmozgás világába, fokozzuk a „vízen járók” táborát. Ennek eléréséhez szükséges a klubházaink megnyitása a rekreációs célú foglalkozások irányába, illetve bekapcsolódás a mindennapos testnevelésbe, a délutáni sportfoglalkozások biztosította lehetőségekbe. A kajak-kenu sportág úgynevezett „lifetime” sport, azaz élethosszig végezhető, több területen nyújt lehetőséget a családi sportolásra, valamint egészen fiatalkortól az időskorig folytatható testmozgásra. Az idei évben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Magyar Diáksport Szövetség támogatásával iskolai sportrendezvények és diáksport versenyek kerültek megrendezésre, és ezek mellett számos szabadidős program nyújtott lehetőséget a vízisportok űzésére az MKKSZ szervezésében. Lényeges feladat és így a témaprojektek tartalma az iskolai mindennapos testnevelés kerettanterv, valamint a „Bejárható Magyarország” tantervi program keretében az iskolai szakmai munka támogatásához a szakértelem, a sportági infrastruktúra és az iskolai kapcsolatokhoz és együttműködéshez szükséges pedagógusi kompetencia megszerzése az edzőink részéről. 4.7.1 A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Edzői Regisztrációs, Támogatási-ösztönzési és Minősítési Rendszere, az „Edzői Licencrendszer” kidolgozása, bevezetése lépéseinek megtervezése, a folyamat elindítása A sportágban végigvitt új fejlesztés úttörő munkának számít a hazai sportrendszerben. A licenc-rendszer alapdokumentuma elkészült, a fejlesztés a regisztrációs folyamat elindításával elkezdődött. Az Edzői Licencrendszer bevezetésének előfeltétele, a sportági komplex adatbázis felépítése elkezdődött. Oldal: 34 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A licenc-rendszerhez szervesen kapcsolódó „Egyesületi Kategória-rendszer” első változata elkészült, bemutatásra került. 4.7.2 Sportági fejlesztések elindítása Az új egyesületek részére adott támogatások tartalmainak bemutatása: A Magyar Kajak-Kenu Szövetség stratégiában rögzített célja és feladata a már működő egyesületek kapacitásának, ágazati, szakági profiljának bővítése, tagszervezetei számának növelése, illetve olyan régiók, települések sportágunk iránti érzékenyítése, ahol a feltételek adottak, de korábban nem működött egyesület. Az egyes további fejlesztési projektekben, pl. eszközfejlesztés, ingatlanfejlesztés, vagy a szakmai tartalom- és programfejlesztésekben is megtalálhatók azok a forrásoldali elemek, amelyek elindíthatják a meghatározott stratégiai cél megvalósítását. 4.7.3 Szakmai képzések áttekintése Az állami sportrendszer törekvéseinek megvalósítása keretében az állami Kiemelt Edző Program és a Gerevich Aladár Sportösztöndíj támogatottjainak szervezett szakmai továbbképzése folyik. Az előadások során a versenyzők felkészülése, a sportfelkészítés és képességfejlesztés aktuális kérdései kerülnek/kerültek bemutatásra, a területekre felkért szakmai előadók által. Ezek a rendezvények kötelezőek voltak a támogatott edzők részére. Ez a sorozat folytatódik és további témák feldolgozása várható. A sorozatba bekapcsolódott a Magyar Edzők Társasága, és más szolgáltató és MOB szakmai szervezeti egységek is együttműködnek a képzésekben. Az MKKSZ-nek stratégiai érdeke fűződik a szakmai képzések sikeréhez, a komplexitás, mint szemlélet megerősítéséhez. A fejlesztés alatt álló, munkacímén „Edzői licencrendszer”, előíró részeiben a szükséges edzői kompetenciákra is meghatározások jelennek meg. Ezért, és a szakmai munka minőségének biztosítása érdekében az edzőképzésben koncentrációkat kell kialakítani, és a szakmai tematikus tartalmak menedzselését is végig kell vinni. A képzés egyes szintjeinek elemei is megváltoztak, folyamatos változásban vannak. Jellemzően sokba kerülnek, és az óraszám-előírások is növekedtek. Ugyanakkor az edzői életpálya eredményalapú támogatása és a sportági edzői kompetencia modell megkerülhetetlenné teszi a folyamatos fejlődést és a képzési szint emelését. - Alapfokú képzés a Fitnesz Akadémián - A középfokú képzés, az OKJ új paraméterei - TF új helyzete, képzési tervei, a struktúra változásai - Az „Eger projekt” keretében, felsőfokú szakirányú továbbképzés - Saját képzéseink, továbbképzés és szakmai konferencia - Új egyesületek támogatása során a szakmai tudás eljuttatása, regionális elképzelések, egyesületi profilok átgondolása 4.7.4 A Patrónus- és Utánpótlás edzői programok működése A monitor jelentés a korábbi megszokott naptári év végi lezáráshoz képest a versenyévad lezárására készült el. Az átállás erre a szakaszolásra az edzők adatszolgáltatásában is változást hoz. A programokban a kedvezményezettek elfogadják az elektronikus adatkezelés szükségességét, és többségük egyre pontosabban küldi meg az éppen esedékes havi jelentését.

Oldal: 35 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A támogatási rendszer átprogramozása a naptári éves rendszerről a versenyévadok ritmusára, jobb szakmai értékeléseket és döntések meghozatalát is eredményezi. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai vezetése fontosnak tartotta és tartja az utánpótlással foglalkozó edzők helyzetének javítását, ezzel elősegíti a fiatal edzők megragadását az edzői pályán. A szövetség Patrónus-, ill. Utánpótlás Edzői Programjai hosszú ideje sikeresen támogatják a sportági képességfejlesztési és felkészülési folyamatokat. Ezen a területen 2014-ben több forrással rendelkeztünk, mint az ezt megelőző években. Ez mindenképpen kedvezően támogatja a szakmai környezet minőségi fejlődését. A programok célja a szakmai támogatás mellett az anyagi segítségnyújtás is. A patrónus program 2003 óta sikeresen működik, bár kisebb-nagyobb változtatások időnként szükségessé váltak. Az idei évtől az elnökség jóváhagyásával a következő két módosítás került be a szerződésekbe: - az adott sportegyesület a támogatás felhasználásával a patronált edzőnek munkabért vagy megbízási díjat fizet, - a támogatás a bér, illetve megbízási díj és azok közterhei 60%-ának forrása, melyet a sportszervezet saját forrásból egészít ki. Ezzel megoldódni látszik az a probléma, hogy az egyesületek nem biztosítanak erőforrásokat az edzőjük munkájához. Sajnos így is eltérő megoldások vannak egyesületenként, így edzőink nem egyformán jutnak hozzá a megítélt támogatáshoz. Szerencsére jó néhány klub akar is, és tesz is annak érdekében, hogy az edzőjük anyagi megbecsülése stabilizálódjon, megélhetése javulhasson.

5 2014. a szövetségi munkaszervezet átalakulásának éve volt A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szervezetén belül létrehozta a szakmai munkaszervezeti egységét, amelyet a szakmai igazgató vezet. A szakmai csoport/menedzsment alapfeladata a képességfejlesztési, felkészítési és a felkészülési munka tervezése, megvalósítása, de tevékenységük során folyik a szakmai fejlesztés valamennyi tartalmának kimunkálása, a programok és a témaprojektek tervezése és megvalósítása.

5.1

Az MKKSZ alapfeladatainak megfogalmazása és ellátása

A kajak-kenu sportág eredményességének biztosítása érdekében a sportág működtetése keretében az utánpótláskorú, iskolai tanulókból álló versenyzők bevonása a képességfejlesztő sporttevékenységekbe, a kiválasztott versenyzők felkészítése a versenysportra és az eredményes ifjúsági, U23 és felnőtt korcsoportokban felállított válogatottak minőségi felkészítése és felkészülésük biztosítása a nemzetközi versenyekre.

5.2

Szövetségi kapcsolatrendszer

Az MKKSZ mind nemzetközi, mind hazai szinten törekszik kapcsolatrendszerének bővítésére, konstruktív együttműködésre a hazai és nemzetközi szervezetekkel, valamint ezek különböző bizottságaival.

Oldal: 36 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. 5.2.1 Nemzetközi kapcsolatok ICF kongresszus A 2014-es év legnagyobb sportdiplomáciai sikere Vaskuti István ICF első alelnökének történő újraválasztása volt. A kongresszus keretein belül sikeresen szerepelt még Dr. Toman József, a magyar válogatott keretorvosa, akit az ICF Orvosi Bizottságába választottak be, valamint Patyi Melinda, szakmai koordinátor, aki a Sárkányhajó Bizottság munkáját segíti a továbbiakban. Mentor Program Az ICF által létrehozott Mentor Program keretein belül, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 4 ország mentorálását vállalta. A mentorált országok részére szakmai, valamint a sikeres felkészülés feltételeit megteremtő segítséget nyújt. Delegált szakembereink előadást tartottak a fogadó országok konferenciáin, valamint több hetes edzőtáborokban, edzésvezetésben és kiválasztásban is segítséget nyújtottak a helyi edző kollégák részére. Mentorált országok: USA, Dél-Afrika, Szerbia, Marokkó 5.2.2 A szövetség kapcsolata a hazai sportirányítással EMMI Sportért Felelős Államtitkárság Az Államtitkársággal, vezetőivel folyamatos a szövetség kapcsolata, elsősorban a Kiemelt Sportágfejlesztési Támogatásokkal kapcsolatban. A Magyar Állam, az EMMI által nyújtott sportágfejlesztési támogatás mára a sportág, ezen belül a klubok, műhelyek legnagyobb támogatása, amely a napi munkán túl, a fejlesztések megvalósítására is lehetőséget nyújt. Magyar Olimpiai Bizottság A MOB vezetőivel, illetve az egyes területeket vezető munkatársakkal kapcsolatunk folyamatos. A sportági konzultációkon a szövetség szakmai vezetése ismertette a válogatottak, különös tekintettel a Rióra készülő keret felkészülésének állomásait, közösen elemezve a versenyek eredményeit. Szövetségünk mind a felnőtt, mind az utánpótlás területén maximális támogatottságot élvez. A Héraklész és Sport XXI. programok keretében a munkakapcsolat szinte napi szintű. Külön köszönet az utánpótlás válogatottak részére, a MOB innovációs pályázati keretéből kapott támogatásért, amelyből szövetségünk az Argustress mérőműszerek beszerzését tudta bővíteni. Magyar Paralimpiai Bizottság A Parakenu szakág pozíciója egyre erősebb az MPB-n belül. Ez köszönhető a szakág tervszerű fejlesztésének, az abból következő eredményesség növekedésének. A kezdeti nehézségek után, mára a szövetség kapcsolata a parasport vezető szervezetével konstruktív, korrekt. Nemzeti Sportközpontok Mind a hazai, mind a nemzetközi versenyek rendezése, mind pedig a hazai edzőtáborok szintjén kapcsolatunk, együttműködésünk az NSK intézményeivel, olimpiai központjaival rendezett. 2014-ben a Szegedi Olimpiai Központban két nemzetközi versenyt rendeztünk, amelynek sikeréhez nagymértékben hozzájárult a szegedi létesítményben történt fejlesztés, valamint a pálya vezetésének, személyzetének szakértelme.

Oldal: 37 / 38

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2014. A vocher keret teremtette kedvező árfekvésnek köszönhetően, a különböző korosztályos keretek egyre több napot töltenek a központi edzőtáborokban. A tatai edzőtábor „hozza” a megszokott színvonalat, míg a dunavarsányi edzőtáborban az elmúlt évben gyökeres pozitív változás állt be a tábor vezetésének, személyzetének szemléletében, a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelkedése közepette. Ennek köszönhető, hogy válogatott kereteink egyre több napot töltenek ebben az edzőtáborban. Külön meg kell említeni az olimpiai központok vezetőinek és dolgozóinak a parasportolóink irányába mutatott empátiáját, segítőkészségét. 5.2.3 A szövetség szponzorai és együttműködő partnerei Az MKKSZ szponzorai és együttműködő partnere Hídépítő Az MKKSZ kiemelt támogatója Diapolo Az MKKSZ hivatalos szállítója Nelo Az MKKSZ hivatalos szállítója Plastex Az MKKSZ együttműködő partnerei a 2014-ben megrendezett nemzetközi események kapcsán Opel Pannon Nívó Delta Napfényfürdő Clearwater Polifoam Médiapartnerek MTVA Nemzeti Sport Figyelő Esma Imedia

Délmagyarország Rádió88 Szabad Föld Sport Tv Origo

Oldal: 38 / 38

Melléklet MKKSZ 2015. évi közgyűlési „Tájékoztató Jelentéshez”

MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSEG SPÖRTAGI STRATEGIA MEGVALÖSULASA

MELLÉKLET AZ MKKSZ 2015. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRE KÉSZÜLT TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉSHEZ

Petrovics Kálmán fejlesztési alelnök

Oldal: 1 / 11

Melléklet MKKSZ 2015. évi közgyűlési „Tájékoztató Jelentéshez” Tartalomjegyzék

1

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................... 3 1.1

Elemzés ........................................................................................................................ 3

1.2 „Galaxis Program” sportági koncepció ....................................................................... 3 2 A Galaxis Programban összehangoltan biztosítottak a fejlesztés, a tervezés, a szakmai megvalósítás/szövetségi működés folyamatai ........................................................................................ 3 2.1

Eredményesség, bővítések, szakmai munka ................................................................ 4

2.2

Tagszervezetek fenntartható gazdálkodása, alkalmazkodás erősítése ......................... 7

2.3 Alkotók megismertetése, az eredményesség elismertetése, marketing és kommunikáció ...................................................................................................................... 10 2.4 Az MKKSZ és hatásának megerősítése, tagszervezeti önállóság fokozása, a szövetségi és a regionális együttműködés szintjének emelése ............................................. 11

Oldal: 2 / 11


1 Vezetői összefoglaló A Közgyűlésre készített elnökségi beszámoló egészének elfogadása mellett, - a napirendi hozzászólások alapján – a „2. A sportági stratégia megvalósulásának elemzése” c. fejezet a következő elnökségi ülésig még nyitva maradhatott, annak érdekében, hogy a szakmai fejlesztések eredményei (MKKSZ szakmai csoport, a Fejlesztési és a Szakmai Bizottságok tárgyköri munkái) alapján, a korábbi anyagot tematikájában a Közgyűlésig frissíteni lehessen.

1.1 Elemzés A sportági stratégiát felépítő tartalmakat, több elvárási/normatív rendszer, a jogi szabályozások, illetve a sportági működésből következő alapcélok, valamint az új fejlesztési célok és az azokhoz tartozó egyes cél-feladatok, együttesen határozzák meg. A kajak-kenu sportági stratégia ennek megfelelően összegyűjtve jelenítette meg, és tematikusan el is rendezte a különböző sportági tartalmi elemeket. A sportági stratégia megvalósításakor, a szakmai fejlesztések során azonban, olyan logikai rendszer - találó elnevezése szerint: „Galaxis Program” - jött létre, amely lényegét tekintve, a sportágfejlesztésben új koncepcióként, a megvalósításban követhető eljárásrendként határozható meg. A „Galaxis Program” tehát nem csak összefüggéseik szerint rendezetten jeleníti meg az egyes szövetségi szakmai területeket, nem csak összeköti/összehangolja a működéshez szükséges rendszereket és a kisebb-nagyobb programokat, és nem csak tartalmazza az egyes témaprojektekben megvalósuló fejlesztések terveit, a várt fejlesztési eredményekkel, hanem: értelmezési/fogalmi és eljárási keretet is ad a munkához, a fejlesztésekhez. Ebből kiindulóan: a „Galaxis Program” komplex szakmai fejlesztési koncepciónak tekinthető. Ezzel, kissé rendhagyó módon, az alapot jelentő „Sportági Stratégia” megvalósítása során, olyan keretet biztosító koncepcionális fejlesztési eszköz jött létre, amely szerkesztve és menedzselve ugyan az eredeti sportági stratégiát, biztosítja a stratégia tartalmainak strukturált és koncentrált megvalósítását.

1.2 „Galaxis Program” sportági koncepció A kajak-kenu sportági stratégiát a „Galaxis Program” valósítja meg. A stratégiai program tartalmaihoz a Galaxis Program keretében folyamatosan készülnek a koncepcionális fejlesztési tervek. A koncepcionális tervek alapján az egyes szakterületek fejlesztési programjai is elkészíthetők, illetve a szakterületeken igényelt fejlesztések téma-projektjeinek tartalma is meghatározható és megtervezhető, illetve a projektek ezt követően, irányítottan megvalósíthatók. Az egyes programok és projektek produktumaiban pedig mindig megtalálhatók lesznek az eredeti stratégiai tervben meghatározott szakmai tartalmak.

2

A Galaxis Programban összehangoltan biztosítottak a fejlesztés, a tervezés, a szakmai megvalósítás/szövetségi működés folyamatai

A következő táblákon megtalálhatók - a sportági stratégia fejezeteinek feldolgozása szerint - a koncepcionális tervek, a fejlesztési programok, a fejlesztési témák projektjei, valamint összehasonlíthatók a TERVEZÉS és a MEGVALÓSÍTÁS/MŰKÖDÉS egyes tartalmi elemei:

Oldal: 3 / 11


2.1 Eredményesség, bővítések, szakmai munka ÁLTALÁNOS CÉL

CÉL-FELADATOK

1.3

nemzetközi eredményesség fenntartása alaputánpótlás-nevelés fejlesztése dopping-ellenes küzdelem fokozódása, a fair-pay szellem terjesztése

1.4

iskolai sport, diáksport fejlesztése

1.5

rekreációs- és szabadidősport fejlesztése

1.6

szakember-képzés és továbbképzés fejlesztése, a sportszakmai munka megerősítése

1.1 1.2

1.

eredményesség megtartása, sportolói közösség bővítése, sportszakmai munka megerősítése

TARTALOM TERVEZÉSE és SÚLYOZÁSA (piros-zöld-fekete)

1.1.1 biztonságos edzői életút 1.1.2 kettős életpálya modell 1.1.3 ösztöndíj-rendszer 1.1.4/a szakmai edzési rendszere 1.1.4/b támogatás-ösztönzési rendszere 1.1.5/a versenyrendszer 1.1.5/b mérés-értékelési rendszer 1.1.5/c motivációs rendszer 1.1.6 parasport fejlesztések 1.1.7 női eredményesség fokozása 1.1.8 200m eredményesség fokozása 1.1.9 edzői szaktudás erősítése 1.1.10 edzői jövedelmi szintek és aránytalanságaik módosítása 1.1.11 szakági különbségek felszámolása 1.1.12 versenyrendszer korszerűsítése, ösztönzések 1.1.13 sportágfejlesztés erőforrásainak, tudományos feltételeinek biztosítása 1.1.14 amatőr-profi alkalmazkodás, a versenyrendszer harmonizálása 1.1.15 edzői etikai elvárások rendszere

megvalósítók

koncepcionális fejlesztési tervek 2014/2015

SZB, FB, szakmai csoport

általános és speciális szakmai koncepciók:  versenyrendszer komplex fejlesztése szakmódszertani, terhelés-élettani és pedagógiai alapokon  komplex teljesítmény-értékelési rendszer elemeinek kimunkálása  szakmai ismeretek és képzési tematikák koncentrációja és rendszerezése az egyes képzésitovábbképzési szintekhez  szakmai anyagok egységességének és minőségének biztosítása  komplex sportági adatbázis létrehozása, frissítése és kutatása

1.2.1 utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők juttatási-elismerési, megbecsülési rendszere 1.2.2 „patrónus program” utánpótlásnevelési alapok szélesítése 1.2.3 kiválasztás, tehetség-felismerés, tehetséggondozás 1.2.4 verseny-mérési-motivációs rendszer kialakítása az utánpótlásnevelésnél 1.2.5 tervszerű versenylétszámgazdálkodás 1.2.6 parasport fejlesztése 1.2.7 női létszámok fokozása 1.2.8 200-as tehetségek kiválasztása, specializálása 1.2.9 iskolázottsági szint emelése, a kettős identitás a versenyzőknél és az edzőknél 1.2.10 közép és hosszú-távú fejlesztési koncepció kidolgozása, karbantartása (eredmény és bővülés) 1.2.11 kollégiumok létrehozása, akadémiai rendszer kidolgozása

1.3.1 dopping-ellenes felvilágosítás, élettani, jogi oktatás kiterjesztése 1.3.2 fokozott ellenőrzés, mintavételek, vizsgált anyagok számának növelése 1.3.3 „zéro tolerencia” elv és szükség szerint biológiai útlevél bevezetése 1.3.4 MOB szellemiség, a tisztességes játék útja

Oldal: 4 / 11

egyes szakterületek fejlesztési programjai 2014/2015 Stratégiai program – feldolgozása Sportági képesség-fejlesztési és pedagógiai program Tematikus versenyrendszer és bevezetésének programja Edzői licenc-rendszer Egyesületi szakmai kategória-rendszer Sportági mérési-értékelési rendszer Edzőképzési és továbbképzési program „Kajak-Kenu Almanach”, a szakmódszertani dokumentumok gyűjteménye Mérési protokoll és mérési eszközök

1.4.1 sportág terjeszkedése a diák és egyetemi sport irányába 1.4.2 motiváció a testnevelő tanári pályára 1.4.3 bekapcsolódás a mindennapos testnevelésbe, közösségi sportolási minták 1.4.4 kapcsolatok ösztönzése az oktatási intézményekkel, diáksport-egyesületekkel

fejlesztési téma-projektek 2014/2015 Helyi kajak-kenu tanterv és adaptációi Sportági kiválasztás és tehetséggondozás Versenyeredmények kutatása, edzési stratégiák és versenyzői karakterek Versenyrendszer fejlesztésének ütemezése Edzői és versenyzői portfólió készítése Online edzői regisztráció és minősítés Egyesületek sportszakmai riportjai Regionális szövetségi rendszer sportszakmai szempontok szerinti áttervezése Támogatási és normatív támogatási rendszerek elemei és koncentrációja Szakmai továbbképzések és edzői konferencia Szakmai mérési-értékelési rendszer

1.5.1 sportlétesítmények használatának társadalmi kiterjesztése 1.5.2 a társadalmi szabadidős, rekreációs és a versenysport összhangjának megteremtése 1.5.3 víziturizmus országos és regionális szintű szervezése, fejlesztése, adatbázis létrehozása 1.5.4 „brand” kiépítése a víziturizmus bázisának fejlesztésével 1.5.5 csatlakozás a Dunastratégia fejlesztési elképzelésével 1.5.6 a sportág társadalmi beágyazódásának fokozódása, családok motiválása, bevonása a sportágunkba

1.6.1 sportszakmai munka erősítése elméleti és gyakorlati téren, valamint a versenyzői és edzői felkészültséget 1.6.2 részvétel sportági oktatási program kidolgozásában, fejlesztésében, akkreditálásában 1.6.3 dopping-ellenes felvilágosítás, élettani, jogi oktatás kiterjesztése 1.6.4 edzői licenc-rendszer megalkotása 1.6.5 a kajak-kenu sport szereplői oktatás-képzés, továbbképzésének rendszerszerű továbbfejlesztése

Melléklet MKKSZ 2015. évi közgyűlési „Tájékoztató Jelentéshez” 1.1.1 Részben az állam (KEP, Gerevich), részben az MKKSZ egyre növekvő szerepvállalásával létrejött egy egymásra épülő támogatási rendszer, melynek eredményeként 2014/2015-ben az összesen a sportágban tevékenykedő 223 edzőből 158 edző kap valamilyen támogatást. Elfogadásra került az edzői licence rendszer, mely egyszerre regisztrál, minősít és kategorizál és rendszeréből adódóan folyamatosan orientálja az edzőket magasabb képesítés megszerzésére.

TARTALMAK MEGVALÓSÍTÁSA program projekt eredmény eszköz

1.1.2 Állam és MKKSZ közösen több programot is kidolgozott, amelyben külön is segíti azokat, akik a sport mellett a tanulmányaikban is fejlődni szeretnének (Sportcsillag program, Granek István ösztöndíj) 1.1.3 Elfogadásra került a Gerevich rendszer objektív kategória rendszere 1.1.4 Éves felkészülési programok jelentősen megújultak tartalmilag, programba kerültek a rendszeres felmérések és élettani ellenőrzések 1.1.5 Az éves programok egységes rendszere megteremtette a szakmai célt elérését 1.1.6 A következetes támogatásoknak, a központi táborok rendszerének, az egyéni foglalkoztatásnak már Moszkvában komoly eredményei voltak. Az év para férfi sportolója Rozbora András lett, aki egyéni VB címet szerzett. 1.1.7 A női kenu eredményesség jelentősen javult az elmúlt két évben, versenyzőink beérték a mezőnyt és ma már meghatározói a VB, EB döntőknek. Női kajakban továbbra is őrizzük vezető szerepünket, Kárász Anna és Vad Ninetta személyében új fiatalok is beépültek.

1.2.1 Jelentős forrásbővülés történt az UP edzői és Patrónus programban, az edzői licence rendszer elősegíti az erkölcsi és a későbbiekben anyagi elismerést. 1.2.2 A patrónus program kiszélesítése megtörtént, tematikus képzések segítik a szakmai munkát.

1.3.1 A felkészülési programokban is rögzítetten felvilágosító előadások a Magyar Doppingellenes Központ közreműködésével, folyamatos tájékoztatás. 1.3.2 Megtörtént 1.3.3 – 1.3.4 Folyamatos

1.2.3 A rendszer fejlesztése több alapműködésbeli területen, azok összefüggései mentén lehetséges: - szakmódszertani alapú versenyrendszer fejlesztése elkezdődött - a mérési-értékelési területen a felkészülési folyamatban lévő versenyzők adatainak módszertani feldolgozása és adaptálása a képességfejlesztési és felkészítési életszakaszokban lévő korcsoportok számára az ArguStress program teljes kiépítése - tudományos edzésmódszertani alkalmazások, edzőképzés és edzőtovábbképzés kapcsolatépítés felsőfokú intézményekkel, Eger) a különböző képzési szintek összehangolása, menedzselése elkezdődött.

1.4.1 Kiszélesítésre került a diákolimpia és egyetemistáknak szóló versenyrendszer 1.4.2 A köznevelés fejlesztési programjaihoz köthetően (mindennapos testnevelés, egésznapos iskola, bejárható Magyarország kereszttanterv térnyerése, az edzői és tanári pálya újonnan tapasztalható összefonódásai felhívják a figyelmet a terület komplexitására. ez lehetőséget teremt az életpályák tekintetében a közoktatásban való tervezésre – az MKKSZ képzési, továbbképzési programjai, felsőfokú intézményekkel történő együttműködések kimunkálása (TF, Egri Tanárképző). 1.4.3 Az egyesületekben dolgozó kajak-kenu edzők kompetencia-szerzésének támogatása, szakirányú továbbképzéseken iskolai tanári álláslehetőséghez juttatás (Eger, TF) Sulisárkány program immáron a KLIK-el közösen.

- edzői licencrendszer felépítése a normatív állami támogatások dominanciája mellett, a sportági teljesítmény teljes spektrumára vonatkozóan bevezetés folyamatban, a regisztráció elkezdődött - az egyesületi kategória rendszer megformálásával az elvárt és lehetséges egyesületi produktumok és emberi teljesítmények azonosítása, a fejlődési és a fenntarthatósági irányok kijelölése a rendszer kimunkálása megkezdődött, az infrastrukturális pályázatokhoz kötötten folyik az egyesületek profiljainak azonosítása, helyzetük elemzése, a lehetséges tartalmi fejlesztési témaprojektek feltérképezése, illetve megajánlása

1.4.4 Kapcsolatteremtés folyamatos

1.2.4 A versenyrendszer, mint eszközrendszer fejlesztése elkezdődött, az anyag 2015. februárban az elnökség elé került.

Oldal: 5 / 11

1.5.1 A lapátos minősítés, és az egyesületi létesítmények elérhetővé válása, a helyi közösségek vízisport által kialakított identitása, a vízitelephez való kötődése új szerephez és feladathoz juttatja az egyesületeinket. ez a folyamat régóta működik, s ez kapott most új lendületet a közoktatásban és a vízi turizmusban elindult változások által 1.5.2 A versenysportolók megjelenése a szabadidős tevékenységekben sajátos helyzetet teremt, amelyben mind a két oldal befogad valamit a másik tudásából, identitásából, marketingjéből, de munkahely-teremtési lehetőségeiből is profitálhatnak. Ebben a tekintetben meghatározó a szövetségi sárkányhajó programok rögzülése az MKKSZ profiljában 1.5.3 Az egyesületek a lapátos minősítési rendszer által, illetve a «Bejárható Magyarország» iskolai program elterjedésével kilépnek a víziturizmust kedvelők területére, ezzel a lakossági és a közoktatási szabadidős tevékenységek szolgáltatójává, a helyi társadalmi kapcsolatok fejlesztőivé válnak. A minősítési rendszer elindult, és megkezdődött az adatbázis építés.

1.6.1 A szakemberképzés rendszere, szintjei változó, de lényegében igen kötött pályát jelentenek számunkra. Ebben a mozgástérben indultak el a szövetségi fejlesztési programok, témaprojektek. - szakmai munkaszervezeti egység rendszerbe állítása - képzési, továbbképzési program kidolgozása, alakítása - fejlesztések tervezése és indítása a szakmai anyagok létrehozásában (szakmai programok tervezése, kajakkenu szakmai anyagok, a kajak-kenu sport almanach fejlesztése, létrehozása

1.6.2 Az edzésmódszertani szakmai anyagok, korosztályokhoz és évfolyamokhoz igazított szakmai anyagainak, segédanyagainak előállítása zajlik. A rendszeres edzői képzések, továbbképzések, workshopok, konferenciák szervezése megtörtént mind az elmúlt évben, mind idén. Kiemelten jelenik meg a szakmai fejlesztésben az iskolai helyi tantervek, helyi testnevelés tanmenetek fejlesztésében való részvétel 1.6.2 Folyamatos munka 1.6.3 Edzői Licenc-rendszer kialakítása elkezdődött. az alapdokumentumprogramterv elérte a sportági akkreditációt, jelenleg a regisztrációs folyamat tart, amelyhez a megfelelő adatbázis létrehozása is megkezdődött



1.1.8 Felnőtt egy fiatal új 200-as generáció mind férfi kenuban, mind férfi kajakban, akik minden bizonnyal kvótaszerzésre is esélyesek lehetnek. 1.1.9 Az UP és Patrónus edzőknek rendszeres tematikus képzéseket szervezünk, előkészület alatt van egy kajak-kenus szakkönyv elkészítése. 1.1.10 A KEP, Gerevich, MKKSZ támogatás javított a helyzeten, de még további forrásbevonás indokolt.

1.2.5 A versenyrendszer szakmai és módszertani átalakítása, a koncepció és a fejlesztési program, több éves felmenő rendszerű átvezetése a sportág verseny-rendszerén elkezdődött

1.5.4 A vízitúra brand jól alátámasztja a kajak-kenu sport társadalmi oldalát. ennek felismerése, és rendszerszerű kezelése jelenti a brand erősödését

1.2.6 Folyamatosan zajlik, jó multiplikáló hatású a kiváló moszkvai szereplés és hogy Tokióban is ott van már a programon.

1.1.11 A női kenura és általában a kenura 2014-ben az elnökség által elfogadottan külön projekt indult.

1.2.7 – 1.2.8 Azonos a felnőttekével

1.5.5 A „varratmentes Európa „ gondolatára felfűzhető az MKKSZ vízitúraszabadidősportban kialakított szerepe. ezt a törekvést segíti az is, hogy nagyarányú beruházások folynak és hangolódnak össze a sportág infrastruktúrájának fejlesztésével a sportági profilok bővítésére. Kezdetektől kezdődően részt vettünk, veszünk a Duna Stratégiához kapcsolódó programalkotásban és a pályázati rendszer előkészítésében.

1.1.12 Az MKKSZ szakmai és fejlesztési bizottsága megtárgyalta a versenyrendszer korszerűsítésének koncepcióját és azt az elnökség 2015. februári ülésén tárgyalta. 1.1.13 A személyi feltételek 2014-től jelentősen javultak (új szakmai stáb, egészségügyi team) jelentős műszeres beszerzés történt (Argustress, tejsavmérők, mobil jégmedence) 1.1.14 Megtörtént a jogi szabályozás a témában. 1.1.15 Az MKKSZ elnöksége aktualizálta az Etikai Szabályzatot.

1.2.9 A sportág általános és szakmai kultúrája részeként van jelen a stratégiában a kettős sportolói életpálya-modell. Ennek érdekében jelenik meg az utánpótláskorúak képesség-fejlesztési folyamatában a sportági iránti identitás kialakítása, a személyiség fejlesztésére szolgáló sportági és civil műveltség közvetítésére, a tudás átadására szolgáló komplexebb pedagógiai módszerek (edzőtáborok stúdiumai, tanulástámogatás az iskolai feladatokhoz, stb. – a kajak-kenu sport pedagógiai programja, a fejlesztése elkezdődött)

1.5.6 Itt is a víziturizmus, valamint az iskolai testnevelésben vállalt és fokozatosan betöltendő szerepünk teremti meg a lehetőséget a helyi társadalmi kapcsolatok szélesítésére

1.2.10 A stratégia megvalósulásának elemzése időszakosan megtörtént, megtörténik és elkészülnek az időszakos cselekvési tervek. 1.2.11 Meglévő lehetőségeken belüli megoldások kidolgozása, regionális szervezésű, a sportolói kettős életpályát menedzselő professzionális szövetségi rendszer fejlesztése, sportági « pedagógiai » program megalkotása, bevezetése – egyedi és helyi tantervek készítése, és adaptációi a követő intézményeknél, régiós gondolkodás összefüggésben : a képzési, támogatási programokkal

Oldal: 6 / 11

1.6.4 Csatlakozás és menedzsment-támogatás az állami képzési rendszerben elérhető képzésekhez, továbbképzésekhez. A képző intézményekkel való együttműködések során lehetőség nyílik a tartalmak, a képzési tematikák alakítására, az egyes akkreditációs folyamatokban a sportág érdekeinek érvényesítésére.


2.2 Tagszervezetek fenntartható gazdálkodása, alkalmazkodás erősítése ÁLTALÁNOS CÉL

2.

szövetség és tagszervezetei „fenntartható” gazdálkodásának biztosítása, a változó körülményekhez történő alkalmazkodási képesség erősítése által


CÉL-FELADATOK

2.1

kajak-kenu sportág sportinfrastruktúrájának bővítése, fejlesztése, felújítása, új sportinfrastruktúra létrehozása

2.2

fenntartható fejlődés, fejlesztés szemléletének kialakítása, a változó körülményekhez alkalmazkodás képességének erősítése

2.3

tagszervezetek önállóságának fokozása

2.1.1 infrastruktúra létrehozása, fejlesztése, működtetésének támogatása 2.1.2 tagszervezeti tulajdonban, használatban lévő ingatlanvagyon bővítése, felújítása, modernizálása 2.1.3 új, korszerű létesítmény építése, energiatakarékos üzemeltetése 2.1.4 egységes felszerelések, eredményorientált eszközellátás 2.1.5 saját gyártások, javító hálózat 2.1.6 edzést segítő eszközök, mérő és informatikai eszközök bevezetése 2.1.7 meglévő versenypályák fejlesztése 2.1.8 meglévő edzésközpontok fejlesztése 2.1.9 a hagyományosan nevelő térségekben az edzési feltételek javítása 2.1.10 Kolonics Edzésközpont bővítése, fejlesztése 2.1.11 melegvízi edzőtábor költségkímélésre történő létrehozása 2.1.12 MKKSZ tulajdonú / használatú létesítmények fejlesztése, bővítése 2.1.13 vízparti turisztikai megállóhelyek infrastruktúrájának kialakítása 2.1.14 többcélú létesítmények létrehozása, építése 2.1.15 megvett, üzemeltetett létesítményben szolgáltatás külföldi szövetségek számára 2.1.16 versenyfeltételek javítására mobil eszközállomány beszerzése 2.1.17 fenntartható működést biztosító befektetések az ingatlanokban

megvalósítók


GB, SZB, szakmai csoport

általános és speciális szakmai koncepciók:  sportszervezeti tematikus modellek tervezése  víztestekre és profilokra tervezett regionális rendszer kialakítása

2.2.1 bevétel-orientált infrastruktúrafejlesztés 2.2.2 kiadás-orientált infrastruktúrafejlesztés 2.2.3 sportszolgáltatás 2.2.4 sporteszköz bérbeadás 2.2.5 sportesemények szervezése 2.2.6 bevételek stabilizálása, anyagi feltételek növelése, kiadások csökkentése 2.2.7 elérhető források differenciálása, multiplikációja 2.2.8 egyszeri, átmeneti finanszírozási többlet középtávú és fenntartható növekedés beindítása 2.2.9 költséghatékony szövetségi működés elemzések alapján (szövetségi eszközállomány bővítése / decentralizált-átadott eszközök működtetésének, újratermelésének változataival) 2.2.10 kiszámítható pénzügyi háttér megteremtése (személyi, infrastrukturális háttér javítása, hatékony program-vezérelt, projekt-alapú tervezés, végrehajtás és ellenőrzés mellett) 2.2.11 európai források bevonásának bővítése 2.2.12 erőforrások (civil, önkormányzati, gazdasági és egyéb) katalizálása 2.2.13 versenyzői és edzői jövedelem-emelésének orientálása (életpálya biztosítása) 2.2.14 tanulmányi ösztöndíj-rendszer létrehozása (forrásteremtéshez: Kolonics Alapítvány vagyonemelés és tőkekamat felhasználása) 2.2.15 oktatási-képzési támogatások eredményességi alapon történő premizálása (forrásteremtéshez: alapba történő befektetés)

Oldal: 7 / 11

egyes szakterületek fejlesztési programjai 2014/2015 Az egyesületi kategória-rendszer gazdálkodási modellje Az egyesületi kategóriák humán erőforrás igénye Az egyes egyesületi kategóriák infrastrukturális modellje Az egyes egyesületi kategóriák regionális kapcsolati modellje

2.3.1 személyi, szervezeti, gazdasági erő fokozása a tagszervezeteknél 2.3.2 sportági szereplők, dolgozók anyagi megbecsülésének biztosítása 2.3.3 fenntartható fejlődés érdekében: normatív és teljesítmény-orientált támogatási és ösztönzési rendszerek fejlesztése 2.3.4 sportszolgáltatások feltételeinek kiépítése: helyi igények, országos programok, eszközök, létesítmények vásárlása, fejlesztése (gazdasági számítási modellek) 2.3.5 források egy részének vállalkozás jellegű felhasználása 2.3.6 tartalékok képzése 2.3.7 vízparti lehetőségek kihasználása 2.3.8 hálózatosodás elősegítése a sportág egészére nézve

fejlesztési téma-projektek 2014/2015 Országos egyesületi adatbázis kimunkálása, hozzáférhetősége Gazdálkodási jó gyakorlatok az egyes egyesületi kategóriák szerint Regionális együttműködések tartalmainak meghatározása a kialakított régiók szerint Egyesületi riportok elkészítése, távlati tervezés, egyesületi koncepciók

Melléklet MKKSZ 2015. évi közgyűlési „Tájékoztató Jelentéshez” 2.1.18 akadálymentesítés, sportági nyitás a fogyatékkal élők irányába

2.2.16 sportlétesítmények és eszközök fejlesztése és használatra hozzáférhetővé tétele oktatási-nevelési intézmények számára

Oldal: 8 / 11

Melléklet MKKSZ 2015. évi közgyűlési „Tájékoztató Jelentéshez” 2.2.1 Sukorói pálya rekonstrukciója megkezdődött 2.2.2 Az elmúlt évben és jelenleg közel 40 tagszervezeti csónakház modernizálása, bővítése, rekonstrukciója valósul meg 2.2.3 Bővül a Kolonics György edzésközpont, új modern edzőtábor központ épül Szolnokon, új csónakház épült Dunakeszin, rövidesen indul a Latorca utcai klubház bővítése. 2.2.4 A 2012-es 1 milliárdos forrásból a KSF 1,2,3 támogatásból gyakorlatilag teljesen megújult a sportági eszközpark 2.2.5 2015-ös GINOP K+F pályázat terhére valósulhat meg, a tárgyalások folyamatosak


2.2.6 ArguStress fejlesztés, 2015-ben indul a hozzá kapcsolódó informatikai fejlesztés is. 2.2.7 – 2.2.8 100 milliós fejlesztés Sukorón, új rajtgép Szolnokra, 2015-2017 új kajak-kenu pálya Győrben (tervezése zajlik) 2.2.9 Új csónakház Gyomaendrődön, fejlesztési elképzelések feltérképezése és beazonosítása a Dunakanyarban (Pilismarót), valamint helyreállításához „védett” felületek, edzőpályák kialakítása 2.2.10 Kolonics Edzésközpont átadása: 2015. június 15. 2.2.11 – 2.2.18 Folyamatos munka

2.2.1 – 2.2.2 – 2.2.3 – 2.2.4 – 2.2.7 – 2.2.15 Folyamatos munka 2.2.5 2015. Maraton VB, pályázat: 2017 VK, 2018 IFI U23 EB, 2019 Felnőtt VB 2.2.6 Kialakításra került a projekt szemléletű költségvetés 2.2.8 MKKSZ beruházások és bevételt teremtő fejlesztések 2.2.9 Várhatóan 2015-ben kerül elvégzésre 2.2.10 Folyamatos munkavégzés

2.3.1 Kiemelt sportágfejlesztési támogatásból jelentős források kerültek átadásra 2.3.2 Ez a terület része a megvalósuló Edzői Licenc rendszernek 2.3.3 Ez a terület a megvalósuló Edzői Licenc rendszerhez része, a hozzá kapcsolódó támogatási és ösztönzési fejezetben kerül kidolgozásra 2.3.4 EU pályázat előkészítéseként folyamatos

2.2.11 GINOP 7.2 egyeztetések, MKKSZ bekerült az NGM előterjesztésbe, mint konzorciumi vezető, projekt gazda 2.2.12 Folyamatos az infrastruktúra fejlesztések kapcsán, (Dunakeszi, Tiszaújváros, Kaposvár, Sukoró, stb.) 2.2.13 Ez a terület a megvalósuló Edzői Licenc rendszerhez része, a hozzá kapcsolódó támogatási és ösztönzési fejezetben kerül kidolgozásra, illetve ide vonatkozóan történik a KEP, a Gerevich, a Patrónus és UP edzők normatív, eredmény alapú támogatások elosztása, a javaslattétel az elosztásra 2.2.14 Granek István ösztöndíj rendszer létrehozása 2.2.16 Helyi együttműködésekben, leginkább az iskolai kötelező feladatellátáshoz köthetően, illetve az iskolai testnevelés, illetve a kajak-kenu sport képességfejlesztési edzésprogramjai együttműködése keretében biztosítható (Gyomaendrőd, Hajdúnánás, Dunavarsány, Baja, stb.)

2.2.12 Latorca MKKSZ központ átadása: 2015. Szeptember 30.; Urányi-Fábián vízitelep első ütem befejeződött 2.2.13 Lapátos Védjegy rendszer elkészült, minősítés zajlik 2.2.14 2015-ben megnyíló GINOP 7.2. egyeztetések folyamatosak 2.2.15 Kolonics telepen több ilyen tábor zajlott eredményesen melyek folytatódnak 2015-ben is. 2.2.16 Rajtgép beszerzése megtörtént 2.2.17 Folyamatos munkavégzés

Oldal: 9 / 11

2.3.5 Megtörtént

2.3.6 Folyamatos munka 2.3.7 Minden programban és projektben érvényesítésre kerül 2.3.8 A hálózatosodás elősegítése több programban és témaprojektben megjelenik. A szakmai profilok alakulását, a versenyrendszer integrációit és a „Bejárható MO. programot érdemes azonban mégis kiemelni ennél a stratégiai kérdésnél


2.3 Alkotók megismertetése, az eredményesség elismertetése, marketing és kommunikáció ÁLTALÁNOS CÉL

3.

szakmai munka és az alkotó személyek megismertetése, eredményességük elismertetése a marketingkommunikációs munka erősítése által


CÉL-FELADATOK

3.1

3.2

aktív részvétel a környezetvédelem területén, stratégiai partnerség kialakítása az érintett gazdálkodó szervezetekkel sportágat, a sportági mozgás-formákat ismertető, megszerettető kommunikáció kialakítása

3.1.1 társadalmi és környezeti felelősség-vállalásra épülő szerepvállalás kialakítása (közösen az érintett/érdekelt országos és helyi gazdasági szervezetekkel) 3.1.2 a sportág környezetvédelmi lehetőségeinek felkutatása, a sportág „zöld arcának” megjelenítése 3.1.3 környezettudatos életfelfogás kiterjesztése 3.1.4 ingatlanok esetében a fenntartható működés irányába történő befektetések preferálása (hőtechnika, megújuló energiaforráshasználat, stb.) 3.1.1 Folyamatos munka


3.1.2 Folyamatos munka

megvalósítók


munkacsoport

általános és speciális szakmai koncepciók:  kajak-kenu sport szerepe a környezetvédelem ágazatainak kapcsolatrendszerében  sportági kommunikációs koncepció az alapfeladatoknak és a standard profiloknak megfelelően

egyes szakterületek fejlesztési programjai 2014/2015

MKKSZ stratégia megvalósítása – környezetvédelmi forgatókönyv Iskolai kapcsolatok, természetismereti tantárgyi koncentrációk (versenysport, szabadidősport)

3.2.1 kreativitás, kommunikáció, sportági marketing, társadalmi elfogadottság továbbfejlesztése 3.2.2 marketing tevékenység fokozása 3.2.3 fórumok működtetése és feljavítása: ahol a sportági szereplők megismerhetik, részt vehetnek és kontrollálhatják a szövetség munkáját 3.2.4 általános kommunikációs cél érvényre juttatása: a versenyzők/résztvevők pozitív élményekkel gazdagodjanak, tudatosodjon, hogy a kajak-kenu sport által szellemileg és fizikailag fejlődni lehet, így értékekre lehet szert tenni 3.2.1 2014: Életünk a Víz kampány; 2015: Életre szóló Siker kampány 3.2.2 Sportszponzorációs konferencia, modernizált logó és arculat

3.1.3 Része lesz a sportági pedagógiai programnak, amely jelenleg fejlesztés alatt áll

3.2.3 Folyamatos munka

3.1.4 Az infrastruktúra fejlesztésére pályázó tagintézmények terveinél a fenntarthatóság és a korszerű hőtechnikai és szigetelési megoldások előnyt jelentenek

3.2.4 A sportág egyedi pedagógia programjának fejlesztése elkezdődött. A személyiség-fejlesztés során kialakításra kerül a versenyzői életpálya szakmainak felosztása: képességfejlesztési, felkészítési és felkészülési terhelés-élettani szakaszokra. Ez a szakmai megközelítés segíti az identitás és a harmonikus sportolói személyiségek kialakulását és ezzel az eredményességhez való hozzájárulás is jobban biztosítható

Oldal: 10 / 11

fejlesztési téma-projektek 2014/2015

Kommunikációs forgatókönyvek az egyes sportági tevékenységekre Konferenciák, szakmai gyakorlatok szervezése


2.4 Az MKKSZ és hatásának megerősítése, tagszervezeti önállóság fokozása, a szövetségi és a regionális együttműködés szintjének emelése ÁLTALÁNOS CÉL

CÉL-FELADATOK

megvalósítók


egyes szakterületek fejlesztési programjai 2014/2015

fejlesztési téma-projektek 2014/2015

MKKSZ és hatásának MKKSZ stratégia megvalósítása – megerősítése, a egyesületi és regionális forgatókönyv Szövetséget alkotó általános és speciális szakmai koncepciók: Az egyesület lehetséges kapcsolatai a tagszervezetek  a sportág társadalmi Helyi általános társadalmi helyi közoktatási intézményekkel önállóságának fokozása, munkaegyüttműködés rendszerének fejlesztése beágyazódásának koncepciója kapcsolatok összetevőinek feltárása, a 4. 4.1 Szabadidősport helyi regionális jellemzői a regionális, valamint a csoport kapcsolatok fejlesztése  szolgáltatások lehetősége a Vízisport szolgáltatások a helyi Szövetséggel történő sportágban sportegyesületekben együttműködés magasabb szintre emelése által 4.1.1 közösségi terek kialakítása a „klubélet” megteremtésére, megszilárdítására 4.1.2 beruházási és fejlesztési feladatok tervezése, szervezése érdekében a szervezet célirányos átalakítása 4.1.3 társadalmi részvétel az irányítási területen, és az ellenőrzés növelése az igazgatás területén 4.1.4 Szövetség szervezeti rendszerén belül az általános igazgatási és a sportszakmai feladatok határozott elválasztása 4.1.5 Szövetség központi szolgáltató jellegének erősítése 4.1.6 Szövetség megbízható, színvonalas alap-tevékenységéhez kötött feladatok és személyek létszámának felülvizsgálata, az egyes tevékenységek értékének megfelelő normák kidolgozása 4.1.7 Szövetségi létesítmények gazdaságos üzemelési feltételeinek kiépítése 4.1.8 szolgáltatásból származó árbevétel és nyereség háttér intézményekbe történő kihelyezése, valamint a funkciók lehetőség szerinti bővítése (saját eszköz-gyártási kapacitások) TARTALOM 4.1.9 jogi keretek közötti, megbízható, átlátható, nyílt, kulturált működés biztosítása TERVEZÉSE 4.1.10 Szövetség és a tagszervezetek együttműködésében a vezetők és a sportolók támogatásának és a versenyrendszerben történő részvételéhez szükséges jogi feltételek egyértelműsítése és 4.1.11 naprakész, teljes-körű nyilvántartási rendszer kiépítése SÚLYOZÁSA 4.1.12 felelősségi körök további tisztázása, a sportszakmai irányítás egyszerű, áttekinthető hierarchiájának biztosítása (piros-zöld-fekete) 4.1.13 általános célkitűzések között felvonultatott feladatok, a sportágépítés, a társadalmasítás, a sportág működésének feltételeit jelentő személyi, műszaki-fizikai, egészségügyi stb. szolgáltatások érdekében kiszámítható anyagi háttér biztosítása 4.1.14 támogatások felhasználása során egy hatékony pénzügyi és szakmai monitoring rendszer működtetése 4.1.15 rendezett, hosszútávon stabil, tiszta jogi és pénzügyi viszonyokon alapuló együttműködés a sport-irányítás területén érdekelt állami, önkormányzati és civil szervezetekkel 4.1.16 részvétel szervezése a sportágat érintő nemzetgazdasági és társadalmi, politikai stratégiákban 4.1.17 szakmai és területi együttműködés felerősítése a közös érdekű sportszervezetekkel 4.1.18 eszközrendszer kifejlesztése a külső-belső kapcsolatok, hálózatok kiépítéséhez 4.1.19 hagyományok tiszteletben tartása, a generációkon átívelő együttműködés erősítése

Oldal: 11 / 11

Melléklet MKKSZ 2015. évi közgyűlési „Tájékoztató Jelentéshez” 4.1.8 és 4.1.18 Előkészítés alatt 4.1.1 Közelebb került egymáshoz a köznevelési terület, a szabadidősport, a versenysport szinterei. Ebben a szimbiózisban az egyesületek közösségi terei jól működnek, jól szolgálják a többcélú igényeket 4.1.2 Folyamatos, Sportrendszer Nonprofit Kft tulajdonszerzés, CANOE Kft tevékenységének szélesítése 4.1.3 Folyamatos munkavégzés 4.1.4 Megtörtént, működik a Szakmai igazgató és a szakmai stáb (munkaszervezeti egység)

TARTALMAK MEGVALÓSÍTÁSA

4.1.5 Folyamatos munka 4.1.7 Beruházások megkezdődtek 4.1.9 Átlátható költségvetés, dokumentumok teljes körű elérése biztosított a Szövetségi honlapon

program projekt eredmény eszköz

4.1.10 Aktualizálásra került 2014-ben a Reklámszabályzatban 4.1.11 Folyik az adatbázis-rendszer fejlesztése, első ütem átadása 2015. április 4.1.12 Az új struktúra 2015-ben felállt 4.1.13 KSF források terhére megvalósult 4.1.14 2015-től kezdődően támogatási szerződések konkrét feladatokra. Patrónus és UP edző program monitoringja 2014 óta folyamatos 4.1.15 Rendezett kapcsolatok MOB és EMMI irányába 4.1.16 – 4.1.17 Folyamatos munka 4.1.19 A magyar kajak-kenu sport 75 éves, az évforduló előkészítése megkezdődött. A hagyományok ápolása folyamatos.

Oldal: 12 / 11


Oldal: 13 / 11

Magyar Kajak-Kenu Szövetség a magyar kajak-kenu sport és az MKKSZ évi helyzetéről, működéséről és eredményességéről

Recommend Documents