MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Egészségügyi és szociális ágazat

MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Egészségügyi és szociális ágazat

Készült „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlásai az információs társadalom ágazati részstratégiák készítéséhez” c. ajánlás alapján

Csehák Judit miniszter

2003. július

Készítette az ESZCSM és IHM ágazati információs stratégiai munkacsoport: Apjok András, Balkányi László, Gergely Tamás, Kincses Gyula, Krémer András, Racskó Tamás, Simon Pál, Surján György, Ulicska László, Vitrai József, Vokó Zoltán

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...................................................................................................................1 1. Helyzetértékelés és következtetések – Jelenkép ....................................................................3 1.1 Az egészségügyi és szociális ágazat kormányzati stratégiája által megjelölt kiemelten fontos területek...............................................................................................7 1.2 Gazdasági és társadalmi igényekből származó elvárások...............................................9 1.3 Pénzügyi és gazdasági hatások .....................................................................................12 1.4 Hazai és nemzetközi trendek ........................................................................................16 1.5 Jellemző szolgáltatások.................................................................................................22 1.6 SWOT analízis..............................................................................................................34 1.7 Jogi környezet ...............................................................................................................38 1.8 Információs és kommunikációs technológiai környezet...............................................41 2. Az Európai Unió elvárásai ...................................................................................................48 3. Jövőkép ................................................................................................................................54 4. Célok kijelölése....................................................................................................................59 5. A kitűzött célok megvalósításának várható hatásai .............................................................62 6. A kitűzött célok megvalósításának feladatai........................................................................66 1. melléklet: Fogalomtár...........................................................................................................69 2. melléklet: Jogszabálytár .......................................................................................................72 3. melléklet: Középtávú feladatok 2004–2006 .........................................................................74 4. melléklet: MITS – Országos Egészségbiztosítási Pénztár 5. melléklet: MITS – Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

MITS Egészségügyi és szociális ágazat

1/74

Vezetői összefoglaló A Magyar Köztársaság kormánya a 2002. december 28-án kelt, 1214/2002. határozatában rendelkezik a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) készítésével kapcsolatos egyes ágazati feladatokról. A MITS-ben megfogalmazott stratégiai fejlesztési területek között kiemelt jelentőségű az egészségügyi, szociális és családügyi tevékenységek információtechnológiai eszközökkel és módszerekkel történő támogatása és fejlesztése (eEgészség). Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségügyi és Szociális Információs Bizottsága ezért megalakította az ágazati információs stratégiai munkacsoportot, annak érdekében, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlásaival összhangban dolgozza ki az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégiát. A stratégia kijelöli azokat az irányokat, amelyek az egészségügyet és a szociális ellátásokat a jelen helyzetből átvezetik az információs társadalomba, bemutatja, hogy az ágazat szereplői számára milyen előnyöket kínál az információs társadalom, és közvetíti a tudásalapú egészségügy megvalósításából fakadó értékeket. Célokat tűz ki, és bemutatja az átalakulásból eredő fontosabb feladatokat. A hosszú távú feladatok kijelölésén túl a stratégia a 2004–2006os időszakra konkrét középtávú feladatokat jelöl meg. A stratégia alapvető megközelítése az egyén, a közösség informáltságának és kommunikációs helyzetének javítása, ezen keresztül a lakosság életminőségének emelése. Ugyanakkor az egészséggel, betegséggel és szociális állapottal kapcsolatos információ, tudás és készségek alkotta információs vagyon birtokában az ágazat működési hatékonysága is növelhető. A stratégiai megközelítés a magas szintű egészségkultúra és szociális biztonság, a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás, az ellátás minőségét támogató, az egészségbiztosítási kockázatokat kezelő finanszírozásra épít. A stratégia elősegíti az átlátható szociális szolgáltatások és egészségügy, illetve a szociális szolgáltatások területén az ügyfélbarát ügyintézés magyarországi kialakulását. Az ESZCSM által megvalósítandó középtávú feladatok 2006-ra hat jelentős fejlesztés megvalósítását célozzák: −

A kor színvonalának és az információs igénynek megfelelő egészség és szociális monitorozó rendszer kialakítása.

−

Ágazati portál létrehozása tartalomszolgáltatással a lakosság, az egészségügyi és szociális szolgáltatók, a média, a gazdasági szereplők, a kutató intézmények, a döntéshozók számára.

−

Egészségügyi szolgáltatók regionális integrált információs mintarendszerei.

−

Egészségügyi és szociális telefonos/internetes tanácsadó szolgálat.

−

Az egészségügyi és szociális szolgáltatók, illetve országos hatáskörű egészségügyi intézmények információs rendszerének korszerűsítése.

−

Internetes egészségügyi ePiac kialakítása.

A további 16 középtávú feladat a fentiek megvalósulásához szükséges feltételrendszer megteremtésére irányul. ***

2003.08.05. 13:39


2/74

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által készített információs részstratégiák kivonatolt változatát a vonatkozó mellékletek tartalmazzák. Jelen dokumentum szakmai véleményezése az ESZCSM által létrehívott Egészségügyi és Szociális Információs Bizottságba delegált szakmai, érdekképviseleti szervezeteken keresztül valósult meg.1

1

Az ESZCSM-en kívül a Bizottságba tagot delegáló szervezetek: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Epidemiológiai Központ, Országos Közegészségügyi Központ, Országos Mentőszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat, Központi Statisztikai Hivatal, MEDINFO, GYÓGYINFOK, Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Információs Központ, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, Egészségügyi Tudományos Tanács, Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja Programiroda, Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium, Megelőző Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium, MTA Orvosi Informatikai Munkabizottság, MTA Epidemiológiai Munkabizottság, Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, Kórházszövetség, Országos Alapellátási Intézet, Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság, Magyar Egészségügyi Telematikai Egyesület, Szociális Szakmai Szövetség, SZIGE Szociális Igazgatási Egyesület

2003.08.05. 13:39


3/74

1. Helyzetértékelés és következtetések Jelenkép Az egészségügyi ellátó rendszert befolyásoló kedvezőtlen körülmények Magyarországon a halálozási és életminőségi mutatók romlását a XX. század második felében elősegítette az egészségügyi, egészségbiztosítási rendszerek több évtizeden át halogatott reformja. Ugyanakkor az orvostudomány, a határterületi és társtudományok (például az egészségügyi informatika) viharos fejlődése és az eredmények gyakorlati alkalmazásában fennálló különbségek a fejlett világtól való lemaradást tovább mélyítették. A rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben a népesség egészségi állapota egyes mutatószámok tekintetében javul, ugyanakkor megoldatlan a népesség fogyásából és elöregedéséből eredő demográfiai csapdahelyzet felszámolása, amit súlyosbít a potenciálisan elvesztett életévek kedvezőtlen alakulása. A helyzet kezelésére kidolgozott népegészségügyi program megvalósítása éppen egy évtizedet csúszott, aminek egyik oka a hiányos informatikai infrastruktúra, a tényalapú szakpolitizálást kiszolgáló tudásgazdálkodás hiánya. Hazánkban az egészségügyi ellátórendszerben elérhető kapacitások és szolgáltatások minőségének vonatkozásában jelentős területi eltérések alakultak ki, a kiegyensúlyozott, szükségletalapú szolgáltatásszervezés rendszerének kialakítása pedig jelenleg a felmérési szakaszban tart. Ide kapcsolódik, hogy az egészségbiztosításban csak részlegesen és hiányosan szabályozott az egészségügyi technológiák, valamint az ellátásokhoz szükséges kapacitások befogadásának rendszere. A befejezett és minőségi ellátást a jelenlegi finanszírozási rendszer kevéssé támogatja. A jelenlegi finanszírozási gyakorlat miatt csorbul a progresszív ellátás elve is, hiszen a betegek ellátása gyakran nem ott zajlik, ahol az szakmailag és anyagilag is a leghatékonyabb volna. Az egészségügyi informatika hazai helyzetéről2 Noha az egészségügyi informatika hazai fejlődése egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza, az információtechnológia széles körben való elterjedése a 90-es évek elején indult meg. Többek között éppen a megelőző több évtizedes élénk tudományos közéletnek és a felhasználók növekvő érdeklődésének (Neumann Kollokviumok, Egészségügyi Informatikai Vándorgyűlések) köszönhetően a finanszírozási reform kapcsán gyors fejlődés indult meg. Ennek eredményeként a kórházi, majd a szakellátási eseményekről teljes körű lefedettséget biztosító adatbázisok jöttek létre és működnek folyamatosan. Az akkor korszerűnek számító szabványos jelentési rekordkép lehetővé tette, hogy a kórházi, illetve rendelőintézeti rendszerek testre szabottan, a helyi igények és lehetőségek szerint fejlődjenek anélkül, hogy ez az egységes jelentési rendszert megzavarná. A helyi igények kielégítése természetesen vegyes eredményre vezetett, a forráshoz jutás esetlegessége pedig nagyfokú heterogenitást szült. Ezért a létrejött rendszerek, bár önmagukban vegyes minőségben működőképesek, nem tudják kiszolgálni egy országos 2

Részletezve az 1.8 fejezetben

2003.08.05. 13:39


4/74

informatikai rendszer igényeit. Jellemző rájuk az adminisztratív szemlélet (ti. az adatok további feldolgozásra kevéssé alkalmas alfanumerikus állományokban vannak tárolva) és a mérsékelt integritás (az osztályos rendszerek egymással való kommunikációja közepes, a klinikai rendszer kommunikációja a gazdasági és menedzsmentrendszerekkel minimális). Az OEP jelenlegi szabályozás szerinti feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszerrel és eszközzel, valamint üzemeltető személyzettel rendelkezik, a helyzet mégsem tekinthető megfelelőnek. A jelenleg használt informatikai rendszerek nagy része ugyanis az egyes funkciók ellátására készült, a pillanatnyi állapotot tükröző szigetszerű alkalmazás. Az ellátási szintek (alapellátás, járóbeteg-szakrendelés, fekvőbeteg-ellátás) között bizonytalan és nehézkes a megbízható adatkapcsolat fenntartása, a rendszerek aktualizálása nehéz és drága. A technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelést a materiális és immateriális feltételek, a fejlesztés korlátozott volta jelentősen gátolja. Többek között ez a magyarázata annak is, hogy beindított fejlesztések magukra maradnak. Az egészségügyi ágazatban 1997–99 között volt az utolsó államilag is támogatott nagy beruházás (Világbanki KTI projekt). Azóta az egyes kórházak változó mértékben költöttek informatikai beruházásokra. A már használt rendszerek funkcionalitásainak jelentős része nem teljesen kihasznált. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az informatikai K+F programok keretében megvalósításra került egészségügyi információrendszerek elterjesztését az ágazat nem karolta fel. Az elmúlt mintegy öt évben telepített rendszerek technológiája gyakorlatilag változatlan, miközben az információtechnológia egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a korábbi fejlődési ütem megtorpanása következtében a mai rendszerek technológiai szempontból az „internetrobbanás” előtti korszak képét mutatják, a gyakorlati haszon szempontjából azonban még ennek a technológiának a lehetőségeit sem aknázzák ki maradéktalanul. Az egészségügyi intézmények hálózati kapcsolatrendszere (internethozzáférés, védett kommunikációs hálózat) messze elmarad a kívánatostól. A nemzetközi statisztikák szerint az internetes tartalmak közül az egészségügyi információt tartalmazó oldalak a leglátogatottabbak között vannak. Magyarországon azonban – a létező több ezer egészségügyi, szociális témával foglalkozó webhely ellenére is – kevés a jó minőségű, de érthető betegtájékoztatási információkat nyújtó, minősített tartalmú internetes információszolgáltatás. A szociális informatika jelenlegi helyzetéről A szociális terület informatikai fejlesztési kérdéseiről nincsen az egészségügyi informatika esetében igen kiterjedten létező szakmai közeg. Azt mondhatjuk, hogy míg egészségügyi informatika létezik, ún. szociális informatika nem. Amiből meríthetünk, az az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kormányzat – nem területspecifikus – szakirodalma, fejlesztési tapasztalatai. Az informatika alkalmazására a humán – így a szociális – szolgáltatásokban vannak ugyan külhoni példák és szakirodalmi források, de Magyarországon e területet – eltekintve egy-két szakmai konferenciától3 – nem művelik a szociális szakemberek. 3

1999-ben Budapesten rendezték meg a Human Service Information Technology Application (HUSITA) 5. nemzetközi konferenciáját „Szociális ellátás az információs társadalomban – A szakadékok áthidalása” címmel.

2003.08.05. 13:39


5/74

A hazai szociális szférában az egyetlen önállóan fejlődő terület az önkormányzati ügyviteli rendszerek területe. Itt az állam szerepe arra irányulhat, hogy elősegítse e rendszerek fejlődését azzal, hogy a közszféra felhasználóit segíti abban, hogy okos, megfontolt vásárlókként léphessenek fel. Az ESZCSM ez utóbbi terület fejlődését kívánja elősegíteni „Szociális Igazgatási Mintahely” programjával, amely többek között a szociális igazgatási feladatok informatikai támogatásához, szakmai nyilvántartási és dokumentációs hátterének kialakításához nyújt segítséget meghatározott régiókban és körzetekben. Jelenleg valamennyi megye legalább egy települési önkormányzata részt vesz a programban, és a vállaltaknak megfelelően tapasztalataival segíti a térség önkormányzatainak szociális tevékenységét, munkatársainak szakmai fejlődését. A nyugdíjbiztosítási rendszer jelenlegi helyzete Az országos nyugdíjbiztosítási rendszer és szolgáltatásai alapvetően befolyásolják a lakosság életkörülményeit és az egészségügyi és szociális ágazat működését. Stratégiai célja: nagy időhorizontú szolgáltatások stabilitása, biztonsága, megbízhatósága, hitelessége, pontossága, kiszámíthatósága révén olyan eurokonform rendszer folyamatos működtetése, amely alkalmazkodik a változó szükségletekhez, és képes befogadni a korszerű információs és kommunikációs technológia (IKT) eredményeit. A nyugdíjbiztosítás nyilvántartása az elmúlt hat év korszerűsítési projektjének végrehajtása során nagy változáson ment keresztül, a papíralapú nyilvántartások elektronizálásra kerültek és központosítva lettek. Az elektronikus adatbázist korszerű adatbázis-kezelő rendszer vezérli. A rendszer képes az individuális ún. elektronikus dosszié előállítására. A nyugdíjelbírálási rendszer összetett ügyviteli folyamatait támogató rendszer alkalmas a teljesítő, az elutasító, a felfüggesztő, az eljárásmegszüntető határozatok, előlegértesítések készítésére az eljárás minden szintjén. A nyugdíjfolyósítás rendszere képes arra, hogy megközelítőleg 5 és fél millió ellátás adatait tartalmazó integrált adatbázisban havonta átlagosan 200–250 ezer változást hajtson végre olyan elszámolási rendszereket működtetve, amelyek a szolgáltatások pontos kimutatását, könyvelését, alapok közötti megbontását végzik, dokumentálva a központi költségvetés kötelezettségét is.

2002-ben a második Információs Társadalom Szakmai Napok keretében az „Internet és társadalomtudományok” szekcióban Boór Tamás, Gedeon Tímea, Molnár Szilárd és Tausz Katalin foglalkozott az informatika alkalmazásának szociálpolitikai lehetőségeivel.

2003.08.05. 13:39


6/74

A jelenlegi helyzet konkrétumai – Az uralkodó szemlélet az információt, a tudást nem tekinti erőforrásnak, az informatikát termelőeszköznek. – A lakosság, a szakma és a döntéshozók információs deficitje miatt az egyének és a lakosság egészségi állapotára, szociális helyzetére, valamint az ellátórendszerekre vonatkozó döntések megalapozottsága csorbul: – A betegek, illetve ügyfelek sokszor nem tudják, hogy panaszaikkal hova forduljanak, nincs információjuk a szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről. – Az egészségügyi személyzet, a szociális szolgáltatások és igazgatás dolgozói nem férnek hozzá elektronikusan a nemzetközi élvonalbeli szakmai tudásbázisokhoz. Ehelyett elavult tankönyvekből, papíron publikált irányelvekből, tudományos folyóiratok tucatjaiból, gyógyszerlátogatók sokszor torzított információiból kell szinten tartaniuk orvosi tudásukat, munkahelyi döntéstámogatási alkalmazások alig léteznek. – Az ágazati politikai döntések tudományos igényű, hiteles adatokon nyugvó feltételei gyengén biztosítottak. – Az eszközpark jobbára elavult, a rendszerek összekapcsolása korlátozott, a technikai és szervezési feltételek, az együttműködés hiányosságai miatt. – Az internetpenetráció alacsony, a lakossági információs és szakmai igényeket kielégítő oldalakhoz drága és korlátozott szintű a hozzáférés. – Alacsony szintű a szociális ágazat informatikai ellátottsága és a humán erőforrás felkészültsége. – Megoldatlan a hazai egészségügyi informatikai kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítása. – Megoldatlan a korszerű technológiák koordinált ágazati bevezetésének felkarolása, menedzselése.

Az ágazati információkezelés hazai helyzetéről Az egészség- és a szociális ügy különböző szintjei és szereplői viszonylatában az információ jelenleg szigetszerűen halmozódik, feldolgozásra csak nagyon kis része kerül. A tárolásra kerülő információ döntő többsége utólagos feldolgozásra alkalmatlan formában kerül az adat-, illetve elsősorban az irattárakba. Az ágazati információs vagyon hasznosításához tudáskezelésre van szükség, amelynek bevezetése az ágazatban csak a kezdeti lépéseknél tart. A beteg vagy a szociálisan rászoruló ember egészségi és szociális állapotának komplex módon történő megragadása, a terápiának és egyéb szolgáltatásnak az egyéni sajátosságokhoz történő illesztése szükséges ahhoz, hogy kialakíthatóak legyenek a rászoruló személy köré szervezett ellátási formák, amelyek várhatóan egyre nagyobb szerepet fognak játszani a jövő egészségügyi és szociális szervezeteiben. Mindez az adat–információ–ismeret folyamat hatékony megvalósítását igényli, ami nem képzelhető el megfelelő informatikai támogatás nélkül. A fentiekből kitűnik, hogy a fennálló csapdahelyzetek felszámolása nem csak kizárólag információtechnológiai vagy az ágazaton belüli szervezési beavatkozásokat igényel, hanem az illetékes szaktárcák összefogásával együttesen megvalósítható intézkedések keretében lehetséges.

2003.08.05. 13:39


7/74

1.1 Az egészségügyi és szociális ágazat kormányzati stratégiája által megjelölt kiemelten fontos területek Összefoglaló Az egészségügyi, szociális és családügyi kormányzatnak az ágazat átalakításáról szóló programjai az ellátás hatékonyságának, minőségének emelését, a betegek és az egészséges lakosság információs pozíciójának javítását célozzák. A kormányzati célok megvalósításában a tényeken, bizonyítékokon alapuló megoldások, valamint az olyan rendszerek kialakítása kap hangsúlyt, amelyek az ellátórendszer valamennyi pontján javítják az információáramlás és az információhoz való hozzáférés feltételeit.

Egészségügyi ágazat A kormány 2003 februárjában fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló miniszteri tájékozatót és az arra épülő megvalósítási menetrendet. Ez adja meg a kormány programjának fő célkitűzéseit: − Az egészség által meghatározott életminőség javítása. − Az egészségügyi rendszer igazságosságának fokozása, a területi egyenlőtlenségek csökkentésével és az (ellátási, pénzügyi és szociális-mentális) hozzáférési korlátok lebontásával. − Az ellátás szakmai színvonalának egységesítése, javítása és elszámolhatóvá tétele a minőségmenedzsment támogatásával, a tudásalapú és a bizonyítékokon alapuló orvoslásra alapozott megoldások, eljárások terjesztése. − Az ellátórendszer és az egyes szolgáltatók hatékonyságának javítása (az allokációs és technikai hatékonyság párhuzamos javítása), mindezek érdekében a progresszivitás elvére épülő regionális ellátásszervezés és -tervezés kialakítása. − Az ellátórendszer „betegbarát” átalakítása: az ellátás körülményeinek javítása, a betegek választási szabadságának növelése, információs pozíciójának javítása. A fenti célkitűzések megvalósításának fő eszközei: 1) A Parlament által elfogadott népegészségügyi program végrehajtása. 2) Az egészségügyi rendszer regionális átszervezéshez kötött konszolidációja és fejlesztési programja. Ez a programcsomag komplex módon, a regionális ellátástervezés és fejlesztéspolitika, valamint ennek intézményrendszerének kialakításával egy olyan fejlesztési környezetet épít ki, amely biztosítja az egészségügyi ellátás kiegyensúlyozott hozzáférését, az egységes műszaki-technikai színvonalat, beleértve az elavult (mentés, sürgősség, diagnosztika, onkoterápia területén használt) kulcsberendezések cseréjét és szükség szerinti telepítését. A program integrálja a különböző forrásokat: EU források, nemzeti fejlesztési források, tárcaszintű fejlesztési források, önkormányzati források és közcélú magánbefektetések (Public Private Partnership programok). Az ellátórendszer átszervezésében kiemelt feladat az egészségügyi és a szociális ellátórendszer integrálása, szervezeti és finanszírozási együttműködésének biztosítása.

2003.08.05. 13:39


8/74

3) A humán erőforrás programcsoport részei: az ágazat dolgozóinak jobb megbecsülése (ezzel az elvándorlási kihívás csökkentése), a szakképzés egyszerűsítése, a folyamatos továbbképzésben az informatikai alapú távoktatás támogatása. 4) A finanszírozási reform a jelenlegi közfinanszírozású rendszer megerősítését, hatékonyságának javítását célozza. A rendszer igazságosságának fokozása érdekében erősíteni kívánjuk a szervezett magánfinanszírozást. Ettől a kormányzat a paraszolvencia csökkentését, a lakossági terhek egyenlőbb eloszlását várja. 5) Infokommunikációs technológia (IKT) fejlesztések Az infokommunikációs fejlesztések egyik fő célkitűzése a tudásalapú megoldások alkalmazásának terjesztése a gyógyításban, a kormányzati és regionális stratégiai tervezésben, az egészségügyi ellátás hatékonyságának, minőségének javítása, egységesítésének segítése. A másik tevékenységi irány a betegek és az egészséges lakosság információs pozíciójának a javítása, a korszerű IKT megoldások alkalmazása az egészségfejlesztésben, betegtájékoztatásban.

Szociális ágazat Kiemelten fontos területek A kormányzat programjában a szociális terület működését meghatározó elvként az esélyteremtést jelölte meg. Ennek jegyében a kormányzat elő kívánja segíteni a szociális terület és a többi kormányzati szféra közötti szorosabb együttműködést, az egyenlőtlenségek kialakulásának mielőbbi megakadályozása, mérséklése érdekében erősíteni kívánja az oktatási rendszerben fellelhető szociális funkciókat, illetve a szociális szolgáltatások és az egyéb, a társadalmi integrációt támogató szférák (pl. a foglalkoztatás és az egészségügy) közötti kapcsolatot. A kormányzat programjában megfogalmazott céljai szerint úgy tekint a szociális ellátórendszerre, mint az állampolgári autonómiát elősegíteni, az emberi méltóságot megerősíteni képes támogatóeszközre, amely széles körben elérhető, emberközeli szolgáltatásokkal segíti a társadalmi integrációt, a társadalomba való visszailleszkedést. Az ellátások, szolgáltatások összehangolt fejlesztésével arra törekszik, hogy az azokat igénybe vevő polgárok a szükséges támogatások segítségével teljes jogú, sorsukat irányítani képes állampolgárként élhessék a saját életüket. E kormányzati stratégiai célok elérését a szociális ágazati informatikai fejlesztések azzal tudják támogatni, hogy az ellátórendszer valamennyi pontján javítják az ügyintézés és az ágazati információáramlás, valamint az információhoz való hozzáférés feltételeit. A szociális ágazat számára kiemelten fontos, hogy az ágazat lehetőségeivel hozzájáruljon a digitális kultúra, az informatika terjedése nyomán előálló társadalmi különbségek mérsékléséhez, az információs társadalom javaihoz való hozzáféréshez segítse a társadalmi, gazdasági szempontból hátrányos helyzetben élő embereket. Következtetések: Az ágazati célkitűzések megvalósításához, valamint az információs társadalom megalapozását célzó elképzelések valóra váltásához a kormányzati elkötelezettségen és a kölcsönösen összehangolt cselekvéseken túlmenő összefogás szükséges. Az informatikai eszközöket és lehetőségeket a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának, a társadalmi különbségek csökkentésének eszközeiként is hasznosítani kell.

2003.08.05. 13:39


9/74

1.2 Gazdasági és társadalmi igényekből származó elvárások Összefoglaló

Az egészségügyben, az orvoslásban a paradigmaváltások idejét éljük. Mind az orvos- és egészségtudományban dolgozó szakemberek, mind a betegek körében nőtt az egészségtudatosság, a holisztikus gyógyítás iránti igény. Az önkormányzati és állami információszolgáltatás területén is kiemelt jelentőségűvé vált a integrált („egyablakos”) ügyintézés. A növekvő mobilitás és globalizáció szükségessé teszi, hogy a személyes adatok – ellenőrzött és autorizált módon – követhessék a lakosságot.

ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Az utóbbi évtizedek társadalmi változásai mögött számos, egymással többé-kevésbé összefüggő tényező szerepe megjelölhető, melyek közül a stratégia szempontjából az alábbiak érdemelnek figyelmet: (1) Az egyének és a közösségek (civil szervezetek) megnövekedett társadalmi, politikai aktivitása és érdekérvényesítése; (2) a gazdaság szereplőinek azon érdeke, amely a termékek és szolgáltatások vásárlókhoz történő célzott eljuttatatására irányul, továbbá a fogyasztói szemlélet kiterjesztése az egészségre, az egészségügyi ellátásokra. A folyamatokat egyaránt jelzi, hogy az egyének – saját személyes vagy az általuk képviselt közösség, szervezet érdekében – egyre több információt használnak mindennapos döntéseikhez. Ugyanakkor tevékenykedésük eredményeképpen vagy akár „melléktermékeként”, mások igényeinek kielégítésére nagy tömegben keletkezik információ. Így az információ növekvő mértékű gyűjtése, feldolgozása és alkalmazása ma már világszerte megfigyelhető tendencia, ugyanakkor, ahogy fentebb írtuk, az ágazati informatikai megoldásoknak figyelemmel kell lenniük a kezelt adatok, ismeretek speciálisan „érzékeny” voltára. Az említett változások közös jellemzője a csoportmunka, az összehangolt együttműködés felértékelődése. Főként a gazdaság területén felhalmozódott tapasztalatok alapján az eredményesség, a költséghatékonyság emelése érdekében az egyéni helyett a csoportok teljesítményének növelése látszik célszerűnek. A csoportmunka sikeressége és szükségessége ma már nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban és egészségügyben is bizonyított. Egyegy több betegségben szenvedő páciens érdekében a megnövekedett ismeretmennyiség miatt is sokszor elkerülhetetlen több, magasan képzett egészségügyi dolgozó együttműködése. A változás fő irányai Az ezredfordulón megfigyelhető társadalmi változásokkal kapcsolatban leginkább három, egymást erősítő folyamatot szokás felsorolni: a globalizációt, a mobilizációt és a kommunikációt. Legszembetűnőbb változásként talán a globalizáció jelölhető meg. A világ egy pontján kifejlesztett technológiai eljárás viszonylag rövid idő alatt megjelenhet a legeldugottabb vidéken is. Egy adott helyen felhalmozott információ, tudás elérhető szinte bárhonnan. A globális társadalmi és gazdasági aktivitás szereplői és a felhasznált eszközök, az információ, az erőforrások a szükségleteknek megfelelően ma már gyorsan átcsoportosíthatók, „bevethetők” a világ bármely pontján. A mobilizáció feltételeit többek között a közlekedési eszközök, az elektronika utóbbi évtizedekben mutatott szédületes

2003.08.05. 13:39


10/74

fejlődése teremtette meg. Speciális feladatokat ró mind az egészségügyi, mind a szociális ágazatra az a tény, hogy az Európai Unióban, amelynek hazánk rövidesen tagja lesz, a lakosság mobilitása 10% körül mozog, azaz az Unió minden tizedik polgára nem ott tanul, ahol gyermek volt, nem ott dolgozik, ahol tanult stb. Az egészségállapot személyes adatainak követnie kell a lakosságot. Az információ társadalmi és földrajzi értelemben vett széles körű felhasználása, továbbá a csoportmunka, az együttműködés igénye a kommunikáció megnövekedett szerepéhez vezetett. Az IKT rendkívüli fejlődése révén megnyílt új kommunikációs csatornák, mint az internet vagy a mobiltelefon jelentősége a társadalmi változások elősegítésében nehezen túlbecsülhető. EGÉSZSÉGPROBLÉMÁKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK A XXI. század társadalmainak jellemző alaptendenciái • Nő az igény a fogyatékossággal élők életminőségének javítása iránt. • Az orvostudomány, orvostechnika további ugrásszerű fejlődése várható (gén- és egyéb biotechnológiák). • A házi szakápolás megjelenésével megváltozott az ápolás szerepének megítélése. Megnőtt az információátadás szerepe az ápolás és gyógyítás között. • Megjelentek a hálózatba szervezett információrendszerek, megjelentek a telemedicinális szolgáltatások. • Az emelkedő költségek miatt megnő a jó minőségű, méltányos (minden társadalmi csoport számára egyformán elérhető), költséghatékony, elszámoltatható ellátás iránti igény. • A magas ismeret- és tudásigényű beavatkozások, valamint a csoportmunka elterjedése miatt az ellátás során egészséginformáció felhasználása és az IKT alkalmazása előtérbe kerül. • Az ellátottak partnerként részt akarnak venni az ellátásra vonatkozó döntésekben. • Egészségügyön kívüli szervezetek is bekapcsolódnak a betegellátásba, és a népegészségügyi célok elérése érdekében az interszektoriális megközelítés válik általánossá. Orvos- és egészségtudomány A társadalmi-kulturális változásokkal párhuzamosan az egészségügy fejlődése is új irányokat vett, az egészségügyben jelentős paradigmaváltások történtek: • Az egyének gyógyítása mellett megjelent és teret nyert az új népegészségügyi szemlélet, ami magával hozta a megelőző szemléletű orvoslás megerősödését. • A betegségcentrikus gyógyítást felváltja a betegközpontú, holisztikus szemléletű gyógyítás. • A minőségszemlélet kialakulásával különböző minőségirányítási rendszerek bevezetése kezdődött meg. • Megjelentek a költségtudatos, költséghatékonyságon alapuló irányítási rendszerek. • A véleményalapú orvoslást kezdi felváltani a bizonyítékalapú orvoslás, a bizonyítottan eredményes terápiák és eljárások alkalmazásának gyakorlata. • Átalakulóban van a társadalombiztosítás: a finanszírozó szerepet felváltja a szolgáltatásvásárlói attitűd. • Az élettartam meghosszabbodása, ezzel a társadalom korfájának átalakulása.

2003.08.05. 13:39


11/74

• Az egyes betegségek élettel összeegyeztethetővé tétele, ezzel a betegséggel, a fogyatékkal élők arányának növekedése. A lakosság igényei, viselkedése A lakosság körében nő annak felismerése, hogy önmaguk is sokat tehetnek egészségükért, ezért egyre inkább segítőtársnak és nem fellebbezhetetlen tekintélynek tekintik az orvost. Miközben javul a lakosság egészsége, a megelőzés, az egészségfejlesztés és a jólét általános emelkedése miatt, növekszik a nagyobb és a jelenlegitől eltérő összetételű ellátást igénylő idősek aránya. Növekszik az igény a jobb minőségű – más szolgáltatásoknál megszokott – kényelmesebb, valamint az alternatív, nem hagyományos egészségügyi ellátási formák iránt. A társadalmi változások következtében növekszik a regionális és a közösségi ellátásszervezés. Az ellátásszervezésben az utóbbi években pozitív fejlemény az ún. irányított betegellátási modellek megjelenése. Az alapellátásra szerveződő irányított betegellátási modell adja a legjobb keretet ahhoz, hogy a háziorvosi munkában részt vevők érdekeltté váljanak a megelőzésben, a definitív ellátásban és a „kapuőri” funkció teljesítésében. A modellben részt vevő nonprofit szervezetek kockázatot vállalnak át az egészségbiztosítástól olyan mértékben, amilyen mértékben munkájukkal csökkenteni tudják a megbetegedés kockázatát. Szociális problémákat érintő tendenciák Magyarország csökkenő népességű társadalom. Az idős lakosság a társadalom egyre növekvő rétegét képezi. Növekszik az egyedülálló, valamint egyszülős gyermekes háztartások aránya. Ezek a tendenciák maguk után vonják a szociális és egészségügyi szolgáltatások iránti igények növekedését, ami a szociális és egészségügyi ellátórendszer rugalmas reagálóképességét, a családi és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások erősítését igényli. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nyomán egyre hangsúlyosabb elvárásként jelenik meg az Unió intézményei részéről, hogy megbízható, az uniós standardoknak megfelelő statisztikai rendszereket, illetve ezek nyomán társadalmi indikátorrendszert működtessünk. A kommunikáció új eszközei új viszonyokat teremthetnek az állampolgár és a közigazgatási szervek között is. Az elektronikus hálózatok használata a közérdekű információk terjesztésének érdekében, valamint az on-line szolgáltatások biztosítása nagyban hozzájárulhatnak az állampolgárok és a helyi, illetve központi szociális adminisztráció közötti kapcsolat fejlesztéséhez. Ebben az összefüggésben tulajdoníthatunk kiemelt jelentőséget annak, hogy a szociális szféra mint kormányzati ágazat lemaradása ne növekedjék tovább az információs fejlesztések területén. A szociális állam- és közigazgatás informatikai elmaradottsága ugyanis – az ellátórendszer révén – fokozottan sújthatja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat. Következtetések: A szociális és egészségügyi ellátó ágazatnak meg kell felelnie az ezredforduló társadalmi változásainak: a növekvő globalizációnak, mobilizációnak és kommunikációnak. Ennek megfelelően a kormányzatnak aktívan támogatnia kell a minőségszemléletet, a költséghatékonyságot, az ellenőrzött tényeken alapuló szakmai döntéshozatalt, az ellátórendszerek közelebb vitelét az ellátottakhoz és a társadalom területi és szociális mozgásaihoz való gyors alkalmazkodást.

2003.08.05. 13:39


12/74

1.3 Pénzügyi és gazdasági hatások Összefoglaló

Az ellátórendszerek működtetése jelentős terheket ró az államra. Az egészségügy finanszírozása nem tartott lépést a növekvő és változó irányú szükségletekkel és az elmúlt évtizedet jellemző gazdasági fejlődéssel. A szektorra jellemző a hiány és az egyidejűleg fennálló pazarlás. Egyes területeken állandósult a hiánygazdálkodás és a válságkezelés.

A gazdasági hatások következményei az egészségügyben Magyarországon az egészségügy finanszírozása nem tartott lépést a növekvő szükségletekkel és a gazdasági fejlődéssel. Az összkiadások reálértéke a kilencvenes évek elején növekedett, majd 1994–98 között több, mint 20%-kal csökkent. Az egészségügyre fordított összes kiadás 1994-ben a GDP 8,3%-át, 2000-ben már csak 6,7%-át tette ki (EU: 8,6%), a vásárlóerő paritáson számított értéke pedig az EU átlagnak csak 40%-a. Az összes egészségügyi kiadáson belül a közkiadások 10 év alatt a GDP 6,5%-áról 5,1%-ára csökkentek. A közvetlen lakossági térítés aránya ugyanezen időszakban megduplázódott, 2000-ben már elérte a teljes egészségügyi kiadás 24%-át. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai nominálértékben 1995 és 2000 között sokszorosára emelkedtek. Az összkiadás ezen időszak alatt 445 milliárd forintról mintegy 800 milliárdra nőtt. A kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva csökkent: míg 1995-ben az egészségbiztosítási kiadások a GDP 7,9%-át jelentették, addig 2000-ben csupán 6,2%-át. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak növekedését a központi költségvetés kiadásainak növekedéséhez viszonyítva azt látjuk, hogy míg az utóbbi 1995-ről 2000-re 2,3-szorosára (1728 milliárdról 4049 milliárd forintra) nőtt nominálértékben, addig az Egészségbiztosítási Alap kiadásai nem egész kétszeresére. Ugyanakkor a lakosság költségei is számottevően megemelkedtek. Miközben tehát az egészségügy finanszírozási pozíciói romlottak, ugyanakkor a forrásigényes informatikai beruházások a kívánatostól jelentősen elmaradtak, pedig a jogszabályok 1993 óta kötelezik az egészségügyi szolgáltatókat teljesítményüknek elektronikus adathordozón történő jelentésére. Egy további jellegzetesség, hogy mivel a működési költségekbe nincsen beépítve az értékcsökkenés, a pénzügyi értelemben és erkölcsileg egyaránt gyorsan amortizálódó informatikai beruházások nem kapnak akkora prioritást, amekkora elvárható volna. Az egészségügyi informatika helyzetét jelentősen befolyásolta az is, hogy 1993 és 2003 között, vagyis az elektronikus adatszolgáltatás és az internet megjelenése óta eltelt évtizedben csak egy jelentősebb központi fejlesztési program zajlott le az ágazatban (Kórházvezetést Támogató Információs Rendszer – KTI projekt). Az ágazati informatikai rendszerek működtetése, fenntartása növekvő terheket ró az egészségügyi ellátó intézményekre, ugyanakkor viszont az integrált intézményi informatikai rendszerek a gazdálkodás hatékonyságát jelentősen növelik, így kialakításuk költséghatékony fejlesztés.

2003.08.05. 13:39


13/74

Az európai gyakorlatnak megfelelően elfogadható, hogy az intézményi bevételek minimálisan 1–3%-át kellene az informatikai rendszerek fenntartására és működtetésére fordítani (európai szinten a kórházakban a magyar költségvetéshez képest kb. tízszeres forrás 1–2%-át költik életciklus szemlélettel informatikára, ugyanez az arány az egyetemi oktatókórházakban a 3%ot is eléri), míg a népegészségügyi hálózatokban, egészségügyi hatóságoknál ez az arány eléri a 6–8%-ot. A tapasztalatoknak megfelelően, az életcikluselvet használva 4–6 évnyi összköltség mintegy 25%-a fordítható a rendszerkiépítésre zöldmezős beruházás esetén. A jelzett hazai arányok szerint tehát az egészségügyi intézményeknek évente legalább 9 milliárd4 forintot kellene informatikára fordítani, ami egyelőre jórészt csak a meglévő rendszerek üzemeltetését jelentené.

Szociális ágazat5 A kilencvenes években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás nagy terheket rótt az egész társadalomra, de a szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezett egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a romák, a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek, a fogyatékkal élők, a rossz egészségi állapotú vagy szenvedélybeteg emberek, a veszélyeztetett gyermekek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a hajléktalanok és a rossz lakhatási feltételek között, hátrányos helyzetű településeken élők. E csoportok társadalmi kirekesztődésének központi eleme a marginális munkaerő-piaci pozíció, ám a kirekesztettség széles értelemben a biztonság hiányára, a jövedelemszerző képesség bizonytalanságára, a társadalmi részvétel lehetőségének szűkösségeire, a támogatórendszerek korlátaira, vagyis az alacsony társadalmi életesélyekre utal. Magyarországon az adatgyűjtési rendszer még nem terjed ki a társadalmi befogadás fogalmába tartozó jelenségek komplex vizsgálatára, ezért számos fontos mutató esetében csupán becslésekre lehet támaszkodni, és az adatok alapján nemzetközi összehasonlítás csak korlátozottan lehetséges. Az átalakulás a jövedelmi helyzet tekintetében nem egyformán érintette a generációkat. Az utóbbi egy évtizedben az idős korcsoportok aránya a szegények között kevesebb, mint felére csökkent, miközben a gyermekek (gyermekes családok) szegénységi kockázata megkétszereződött. A csecsemők szegénységi kockázata másfélszerese a hátrányos helyzetű felnőtt lakosságnál tapasztaltnak. Minden társadalmi, demográfiai csoport szegénységi kockázatánál nagyobb a négy vagy több gyermeket nevelő családok (41%) és a gyermek(ek)et egyedül nevelők (36%) szegénységi kockázata. A jövedelmek – Közép-Magyarországot leszámítva – regionális szinten viszonylag kiegyenlítettek. Közép-Magyarországon az egy főre jutó bruttó jövedelmek 17%-kal haladják meg az országos átlagot, és 36%-kal a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-alföldi régió mutatóját. A társadalmi kirekesztettség kockázata és a szegénység újratermelődése fokozottan érvényesül a fejletlenebb régiókban, az aprófalvas, leszakadó kistérségekben, a városok „slumosodott” negyedeiben, és a hátrányos helyzetű, munkalehetőségeket nem biztosító településeken. A területi szegregáció társadalmi kohéziót gyengítő hatása abban rejlik, hogy a szociális szükségletek éppen azokon a legszegényebb, alacsony gazdasági teherviselő-képességű 4 5

OEP 2001. évi, a természetbeni ellátásokra vonatkozó teljesítési adatai alapján A NFT Humán Erőforrás Operatív Program helyzetelemzése alapján, módosításokkal

2003.08.05. 13:39


14/74

településeken jelentkeznek halmozottan, ahol a népesség társadalmi-demográfiai összetétele is kedvezőtlenebb az átlagosnál, és a feszültségek kezelésére szolgáló infrastrukturális és egyéb eszközök és ellátó rendszerek csak szűkösen állnak rendelkezésre. A szociális védelmi rendszer válaszai a növekvő és változó szükségletekre elégtelenek. A szociális támogató, segítő szolgáltatások intézményes kapacitásai csak részben épültek ki. A hozzáférhetőség tekintetében jelentős területi, szerkezeti egyenlőtlenségek mutatkoznak. Fejlesztésre szorulnak olyan, konkrét célcsoportokra koncentráló segítő és tanácsadó szolgáltatások, amelyek célja a munkavállalás, a munkaerő-piaci beilleszkedés és visszailleszkedés elősegítése. Gyenge a szociális és családi problémák miatt kialakuló tanulási nehézségek vagy iskolai lemorzsolódások megelőzését szolgáló háló. Hiányoznak a 10 év feletti gyermekek és a 14–18 éves korosztály beilleszkedési, magatartási, szocializációs problémáira választ nyújtani képes segítő, támogató háttérszolgáltatások. E preventív jellegű szolgáltatások hiánya pedig jelentősen rontja a veszélyeztetett fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. A fiatalok (15–29 éves korosztály) társadalmi passzivitása, az egyenlőtlen hozzáférés az információkhoz, informatikai eszközökhöz „állampolgári deficithez” vezet, és nem alakulnak ki azok a készségek, amelyek nélkül már önálló életkezdésükkor olyan hátrányokat halmoznak fel, amelyeket nem tudnak később sem kompenzálni. A szociális szakma által képviselt „segítés kultúrájának” intézményes és szakmai feltételei még sok szempontból hiányosak. A növekvő és változó szükségletekre történő reagálás a képzések terén új készségek, speciális ismeretek elsajátítását teszi szükségessé. Gyenge az interprofesszionális együttműködés és az intézményrendszerek közötti koordináció. A szociális terület gyakorlati munkáját kevés kutatás és adatgyűjtés támogatja, különösen a társadalmi kirekesztettség kérdéskörében. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség és az inaktivitás. Ennek veszélye fokozottan fenyegeti a társadalom egyes hátrányos helyzetű csoportjait, elsősorban a roma népességet és a fogyatékkal élőket. A cigányság Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, ami egyúttal Európa negyedik legnagyobb roma közösségét is jelenti. Mérvadó szakértői becslések szerint a cigány népesség száma jelenleg mintegy 450–600 ezer főre tehető. A csökkenő nem roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A romák szétszóródva élnek az ország területén, de többségük az ország fejletlenebb észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régióiban sűrűsödik, s ennek megfelelően a népességen belüli arányuk is itt a legmagasabb. Szociális körülményeiket, társadalmi-gazdasági helyzetük valamennyi fő jellemzőjét tekintve a romák a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját alkotják. Többségük hátrányos helyzetű, munkalehetőséget nem biztosító, az átlagosnál rosszabb életfeltételeket kínáló településeken, jellegzetesen falvakban, gyakran szegregált, hiányosan közművesített cigánytelepeken, vagy leromlott állapotú városi kolóniákban él. A kilencvenes évek közepén mindössze 12%-uk rendelkezett középfokú, általában szakmunkás végzettséggel, s a diplomások aránya ma is csak tizedszázalékokban mérhető. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. A roma fiataloknak csak 77%-a fejezi be az általános iskolát, s a nem romákhoz képest jóval kevesebben tanulnak tovább Az érettségit adó közép- és a felsőfokú képzésben az átlagoshoz képest annak ellenére is nagyságrendekkel kevesebben

2003.08.05. 13:39


15/74

vesznek részt, hogy az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően (ösztöndíjak, kollégiumok) az ilyen képzésben részt vevők létszáma ugrásszerűen emelkedett. A KSH 2002-ben felvételt készített a fogyatékkal és tartós egészségi problémákkal élő népesség körében. Munkaerő-piaci jelenlétük marginális. A 656 ezer munkavállaló korúnak minősülő tartós egészségi problémát jelző közül kevesebb, mint 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, ebből is közel 10 ezren munkanélküliként. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élők munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze egy dolgozik, a foglalkoztatottság lehetősége többnyire csak azok számára adott, akiknek olyan típusú problémája van, amely őket a munkavégzésben csak kevéssé vagy egyáltalán nem akadályozza. A foglalkoztatottakon belül az érintettek kevesebb, mint 1/5-ét alkalmazták speciális (ún. védett, támogatott) munkahelyen. Az egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek döntő többsége rokkantsági nyugdíjban, illetve járadékban részesül. Következtetések: Az ágazati információs politikai célok megvalósításához biztosítani kell az információs rendszerek színvonalon tartásához és fejlesztéséhez szükséges forrásokat. A kiegyensúlyozott működéshez a forrásoknak arányban kell lenniük az intézményi működési költségekkel, valamint az ágazati információs vagyon értékével. Az ágazat egyes területein kialakult pénzügyi válsághelyzet nem kedvez a tervszerű, összefogást igénylő fejlesztések kivitelezésének.

2003.08.05. 13:39


16/74

1.4 Hazai és nemzetközi trendek Összefoglaló

Az egészségügyi ágazatban komplex nemzeti információs stratégiát eddig az angolszász államok dolgoztak ki, más fejlett országokban egy-egy területet lefedő, illetve célorientált projektek indultak. Egyes közép-kelet-európai országok is valósítottak meg országos méretű, távlatos, egészségügyi stratégiára alapozott informatikai programokat. Magyarországon az egészségmonitorozás terén történtek eddig új kezdeményezések, melyek integrációja most van kialakulóban. A szociális szektorban nincsenek előzményei az információs stratégiának.

Egészségügyi ágazat A stratégiával kapcsolatos áttekintéskor nem csupán más országok információs stratégiáit és annak megvalósulását érdemes szemügyre venni, hanem az IKT alkalmazásaival összefüggő egyéb tapasztalatokat is. A legtöbb ilyen tapasztalat az elektronikus betegkartonra (páciensrekord), vagy a szabványos egészségadatokra vonatkozik. Egyes országokban az egészségügyet átfogó információs stratégiát nem, de egy-egy területre vonatkozóan hajtottak végre IKT projekteket. Így pl. Olaszországban az idős lakosság gondozásában nagy szerepet szántak a távoli felügyeletet biztosító informatikai alkalmazások bevezetésének. Ugyancsak nem a teljes egészségügyi szektort érinti a telemedicina bevezetését célul kitűző norvég program. Vannak olyan országok is, ahol a népegészségügyi programok tervezésekor az IKT alkalmazása nem kiemelt cél, hanem eszköz a kitűzött célok eléréséhez. Erre említhető példaként a japán népegészségügyi program, amiben a bizonyítékokra alapozott ellátás az egyik fő célkitűzés, de az ehhez szükséges információgyűjtés, -feldolgozás, -megosztás, és -elemzés, eszköz- és tudásrendszer kialakítása a program megvalósításának feladata. INFORMÁCIÓS STRATÉGIÁK KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBAN Az információs stratégiák kidolgozását választó országok előnye a csupán egyes részterületekre vonatkozó informatikai projekteket megvalósító országokkal szemben az, hogy az előzőekben a fejlesztés kiterjed az információ előállításától annak alkalmazásáig tartó ciklus egészére. Egy átfogó stratégia megvalósításakor a részterületeken végrehajtott projektek eredményei nem egyszerűen összegződnek, hanem együttesen többlethaszonnal járnak.6 Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália egészséginformációs stratégiáit, valamint említést teszünk a környező országok egészségügyi informatikai helyzetéről. Megpróbáljuk kiemelni a stratégiák azon vonásait, amelyeket a jelen stratégia kidolgozásakor célszerű figyelembe venni. 6

Amint azt az pl. olvasható a Canada Health Infoway: Paths to Better Health-ben: “The Canada Health Infoway will also not be a single massive structure. It will be built upon the foundation provided by provincial, territorial and federal health infostructure initiatives already being designed or implemented. Each will retain its identity and integrity. It is the vision of the Canada Health Infoway which allows these diverse initiatives to complement each other in improving the health of all Canadians.”

2003.08.05. 13:39


17/74

Információs stratégia Kanadában A kanadai „Health Infostructure” története 1994-re nyúlik vissza, amikor is megbíztak egy tanácsadó testületet, hogy vizsgálja meg, milyen társadalmi előnnyel járna az „információs sztráda” kiépítése. A megvalósítás elősegítése érdekében több intézményt is alapítottak. Az egészséginformációs stratégia megvalósítását jelenleg egy olyan tanácsadó testület támogatja, amely öt szakterületre koncentrál: csúcstechnológia, genomika, gyógyszerstratégia, IT infrastruktúra, adatvédelem. A megvalósítás további két fontos eleme az egészségügy felsővezetésének szerepvállalása, illetve a tervekhez rendelt költségvetés. A megvalósítás jelen szakaszára jellemző a regionális pályázók támogatása. A központi megvalósítással szemben ez növeli a helyi körülményekhez való alkalmazkodást, és egyéb nem állami szerepvállalását és ezáltal a költséghatékonyságot. Információs stratégia az Egyesült Királyságban Az Information for Health stratégia története 1997-től számítható. A célkitűzések szerint a stratégiát 1998–2005 között kell megvalósítani. A stratégia központi eleme az elektronikus egészségkarton (Electronic Health Record; EHR), amely az ellátó szervezetek kommunikációját biztosíthatja. Ugyancsak a célkitűzések között szerepel, hogy a szociális ellátás során az EHR-t el lehessen érni ugyanúgy, mint ahogy az ott keletkezett adatokat az egészségügyi ellátásban is fel lehessen használni. A stratégia másik fontos elme az Országos Elektronikus Orvoskönyvtár (NELH), amelynek többek között a hozzáférhetővé tett klinikai referenciaanyagok akkreditációja is a feladata lesz. Ehhez hasonlóan, a lakosság számára létrehozott NHS Direct egyben megbízható és akkreditált információt kínál, valamint ellát betegirányítási feladatokat is (triage). Az Egyesült Királyságban még megemlítendő az NHSnet7, amely a szektor speciális adatkommunikációs igényeit kiegészítő komplex kommunikációs szolgáltatás, amelyet versenyeztetve építtetett ki a brit Egészségügyi Szolgálat. E hálózaton naponta elektronikus üzenetek tízezreit cserélik az egészségügyi intézményhálózat szervezetei, kellő biztonsággal, gyorsasággal és a szabadpiaci árnál mintegy harmadával olcsóbban. A megvalósítás egyik legfontosabb biztosítéka az egészséginformációs szereplők együttműködése (information partnership) központi és helyi szinten egyaránt. Ugyancsak a stratégia sikerességét hivatott biztosítani a tervek mellé rendelt költségvetés is. A stratégia megvalósításának egyik – a kanadai gyakorlathoz hasonló – szembetűnő vonása a regionális pályázati rendszer működtetése. A stratégia megvalósításának jelenlegi szakaszában az egészséginformáció hatékony népegészségügyi hasznosítására nyolc regionális Public Health Observatoryt hoztak létre, míg a munkahelyi egészségvédelem fejlesztésére információs projektet indítottak (Information on the Health Workplace Initiative). Bevezették a SNOMED-et.

7

Ágazati VPN

2003.08.05. 13:39


18/74

Információs stratégia Ausztráliában Az ausztrál Health On-line8 – A Health Information Action Plan for Australia egyrészt kereteket teremt az egészségügy számára az információ jövőbeli felhasználására, másrészt fejlesztési projekteket kezdeményez. Az egyik ilyen megvalósítási projekt a MediConnect, amely egy egészséginformációs hálózat kialakítását célozza. A projekt a szabványos elektronikus betegkarton biztonságos elérését biztosítja az ellátók számára a lakosok ellátásának javítása érdekében – bárhol is kerül sor az ellátásra az országban. A Egyesült Királyság EHR projektjéhez hasonlóan, a tervezés és előkészítést követően mintaprojekteket indítanak, és csak az ott nyert tapasztalatok alapján bővítik fokozatosan országos méretűvé a hálózatot. Ugyancsak a szolgáltatókat támogatja az orvosi döntéstámogató projekt (Electronic Decision Support), az egészséginformációs standardok projekt (Health Information Standards), az országos kórházi beszállítók projekt (Supply Chain Reform). A lakosság érdekében indították az egészségportál projektet (HealthInsite), az adatbiztonság (Health Information Privacy) és a távorvoslás projektet (Telehealth). Információs stratégia az Egyesült Államokban A 2001 végén elfogadott amerikai Information for Health stratégiájának célkitűzése egy olyan átfogó, tudásalapú információs rendszer kialakítása, amely megalapozott döntésekhez használható a megelőzés, az egészségfejlesztés és a lakosság egészsége érdekében. A rendszer nem csupán technológiát jelent, hanem sokkal inkább értékeket, gyakorlatot, kapcsolatokat, jogszabályokat, standardokat, IKT rendszereket és alkalmazásokat. A stratégia a szereplők három csoportjával számol: a fogyasztók, a szolgáltatók és a népegészségügyi szakemberek csoportját. A csoportok igényei alapján az infrastruktúra három – egymást részben átfedő – dimenzióját, a megvalósítás három irányát különbözteti meg. A személyes dimenzió: az egyénnek a jól-létére és egészségére vonatkozó döntéseihez nyújt támogatást. Olyan alkalmazások tartoznak ide, mint az egyén vagy családja által vezetett egészségkarton, az önellátási-gondozási napló vagy a közeli ellátók jegyzéke. A szolgáltatók dimenziója: az ellátás helyén és idejében biztosítja a betegkartont, a minőségi ellátáshoz szükséges irányelveket, útmutatókat, a gyógyszerfelírást és klinikai döntéstámogató programokat. A népegészségügyi dimenzió: a lakosság egészségére és az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozó információt kínálja a népegészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók számára országos, és helyi szinten egyaránt. Az így biztosított információ lehetővé teszi az egészségveszélyek azonosítását, a lakosság egészségének felmérését, az egészségfejlesztési programok monitorozását és a szükséges kutatások kezdeményezését. Az amerikai stratégia sikeressége azon múlik, hogy a szövetségi minisztérium felvállalja-e a harmonizációban való vezető szerepet. Ezért elsőként egy felelős szövetségi hivatal felállítását és a feladatokhoz szükséges költségvetés hozzárendelését javasolják. Második lépésként ajánlják a versenyszférával való együttműködés kialakítását szövetségi, állami és regionális szinten. A harmadik szakaszban várják az együttműködések eredményeképpen a stratégia megvalósítását minden területen, minden szinten. 8

http://www.health.gov.au/healthon-line/

2003.08.05. 13:39


19/74

A stratégia végül 27 ajánlást fogalmaz meg az általa meghatározott 9 célcsoport számára. Ezek a szövetségi kormányzat és kongresszus, az állami kormányzatok és egészségstatisztikai szervezetek (szövetségi és állami szinten), ellátó szervezetek, egészségbiztosítók, standardfejlesztési szakmai szervezetek, IKT ipar, fogyasztók és érdekvédelmi szervezeteik, közösségi szervezetek, akadémiai és egyéb kutató intézmények számára. Információs stratégia Közép-Kelet-Európában Az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai országokban, a volt Jugoszlávia területén és a FÁK országok közül is többen valósítottak meg országos méretű, távlatos, stratégiára alapozott egészségügyi informatikai programokat, többnyire a Világbank vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi donorszervezetek forrásaiból. Említésre méltó a folyamatban lévő szlovén program, amely a szektor egészére terjedő egészségügyi adattárház („clearinghouse”-elvű) koncepciót valósít meg, a kirgiz program(!), ahol a Népegészségügyi Szolgálat és az Egészségbiztosító épít közös országos rendszert a redundanciák elkerülésére, vagy a horvát kezdeményezés, ahol egy régióban kapcsolják össze az egészségügyi szektor összes szereplőjét. HAZAI TRENDEK Egészségmonitorozás A lakosság egészségi állapotáról és annak meghatározó tényezőiről történő adatgyűjtés, feldolgozás és közlés – együttesen az egészségmonitorozás – az egészségpolitikai döntéshozatal fontos támogatója a legtöbb fejlett államban. Magyarországon az egészségadatok, valamint az ellátórendszer működési adatainak gyűjtése több szervezet kompetenciájába tartozik. Ezek közül kiemelendő a Központi Statisztikai Hivatal. Az ellátórendszerre vonatkozó elemzéseket az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó szervezetek az ÁNTSZ, a GYÓGYINFOK és a MEDINFO végzik. Fokozódó jelentőségű elemzési tevékenységet végez még az OEP. A magyarországi egészségmonitorozási és jelentési rendszert a kötelező bejelentésen alapuló adatgyűjtések – amelyeket a statisztikai törvény és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program ír elő –, az ellátási formák mennyiségi jellemzőire vonatkozó adatok dominanciája, és – kevés kivétellel – a papíralapú, döntően statisztikai táblákban való közzététel jellemzik. A szociális statisztikai rendszer főbb jellemzői is hasonlóak. Az elmúlt években, a kor igényeihez igazodva – az igény növekedése a krónikus nem fertőző betegségek gyakoriságára, illetve meghatározó tényezőire vonatkozó információ iránt – számos új kezdeményezés történt az egészségmonitorozás területén. Ilyen például az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000), illetve a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP). A rendszeres egészségfelmérések és egyes háziorvosok folyamatos, ellenőrzött jelentésén alapuló adatgyűjtések egyelőre nem részei a hazai egészségmonitorozási és jelentési rendszernek. Az elmúlt évek egyik legfontosabb fejleménye az egészségmonitorozás területén az intézmények közötti partneri együttműködések fejlődése. Erre példa a már két alkalommal megrendezésre került Egészségstatisztikai Fórum, az ÁNTSZ és a KSH együttműködése a halálozási statisztikák minőségének javítása érdekében, az ÁNTSZ és a DE OEC Népegészségügyi Iskola együttműködése a HMAP-ban. Mára a legtöbb szereplő felismerte,

2003.08.05. 13:39


20/74

hogy a hatékony egészségmonitorozási és jelentési rendszer alapja csak a feladatmegosztáson és az együttműködésen alapuló intézményi együttműködés lehet. A legfontosabb fejlesztési irányok a partnerség fejlesztése mellett: a hazai egészség- és szociális indikátorrendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése, igazodva a nemzetközi elvárásokhoz; ennek kapcsán az adatgyűjtések átgondolása, különös tekintettel azok szükségességére és hitelességére; az elemzési kapacitások bővítése; az adatok mellett az információ és tudás publikálása; a közlési módok fejlesztése, a célközönség igényeihez és befogadóképességéhez igazítása; felhasználóbarát elektronikus tudásbázis(ok) kifejlesztése. Az egészségügy és gazdaság összefüggéseinek nemzetközileg is összehasonlítható elemzését a KSH egy programja, a „National Health Account'” – Nemzeti Egészségszámla projekt teszi lehetővé, amely az OECD által alkalmazott indikátorkészleten alapul.

Szociális ágazat A szociális területet európai szinten érintő egyik legjelentősebb változás, hogy az utóbbi évtizedben alapvetően megváltozott a szociális kérdésekről való gondolkodás szemléletmódja. A korábban a munkaerőpiac, a munka világa függvényében (a foglalkoztatás, illetve a gazdaságpolitika szubszidiárius elemeként) meghatározott szociálpolitika helyett, a társadalmi befogadás eszközeként, legfőbb letéteményeseként említik európai dokumentumok a szociálpolitikát. Ez jelenti a szociálpolitika funkcióinak kiterjesztését és egyben koncentrálását a társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportokra. Ennek joggal tulajdoníthatunk különös jelentőséget, arra gondolva, hogy az informatika terjedése újabb társadalmi töréspontokat, újabb társadalmi különbséget generál, illetve felerősítheti a már meglévő szegregációt. Az államigazgatásban mind erőteljesebb igény mutatkozik a hivatali nyilvántartásokból kinyerhető elemi adatok statisztikai, döntéstámogatási célú elérésére, felhasználására. A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban tekintette át az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programot abból a szempontból, hogy az abban szereplő statisztikai felvételek melyike volna kiváltható a hivatali folyamatokból származó adatok kinyerésével. A megállapítások szerint azonban a szociális ágazat jelenlegi informatikai helyzete ezt még nem teszi lehetővé. A társadalmi rétegződést és az informatizáltság összefüggéseit vizsgáló tanulmányok rendre rámutatnak annak veszélyére, hogy speciális beavatkozás nélkül az informatikai eszközök használatában mutatkozó különbségek tovább mélyíthetik a meglévő társadalmi különbségeket, súlyosbíthatják a leszakadó társadalmi csoportok helyzetét. E különbségek mérséklésében az oktatás mellett a szociális ellátó rendszer is szerepet vállalhat azzal, hogy hozzásegíti az egyes ellátásokban részesülőket az információs eszközök használatához, illetve szolgáltatásaihoz. Bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (fogyatékkal élők, romák) számára léteznek integrációjuk előmozdítását célzó internetes szolgáltatások, noha ezek elterjedtsége, fejlettsége korántsem nevezhető kielégítőnek.

2003.08.05. 13:39


21/74

Az ágazat állami irányításának kiemelt feladata: a szociális informatikai rendezvények események szervezésének, egyáltalán a szakma információs technológiai kérdésekről való tájékozódásának támogatása. Következtetések: A kormányzati lépések úgy lehetnek a leghatékonyabbak, ha egy komplex ágazati stratégia keretében valósulnak meg: így az egyes részfeladatok megvalósítása elősegítheti egymás prioritásainak teljesülését. Figyelemmel kell ugyanakkor arra is lenni, hogy a két ágazat információs megalapozottsága nem egyforma, és az ebből adódó feszültségeket kezelni kell. Ugyanakkor esélyegyenlőtlenség az ágazat szolgáltatásait igénybevevő rétegek között is fennáll, és meg kell akadályozni, hogy az új kommunikációs eszközökhöz való eltérő hozzáférési lehetőség tovább mélyítse a csoportok közti különbségeket.

2003.08.05. 13:39


22/74

1.5 Jellemző szolgáltatások Összefoglaló

A merev struktúrával párosuló alacsony szintű szolgáltatásszervezés fokozódó konfliktushelyzetet teremt az egészségügyben. A szociális védelmi rendszer válaszai a növekvő és változó szükségletekre elégtelenek. Az ellátások rendszerének átalakítása folyamatosan napirenden van a rendszerváltozás óta.

Egészségügyi ágazat Az egészségügyi ellátórendszer rövid bemutatása A magyar egészségügyi intézményhálózat szakmailag dekoncentrált, tulajdonosi viszonyait tekintve fragmentált. A különböző tulajdonosok helyi érdekeinek megfelelően jellemzőek a párhuzamos szolgáltatások, a feladatokat jellegzetesen nem osztják meg, a fejlesztéseket nem hangolják össze, a szolgáltatások szervezettsége egymáshoz képest is jelentősen eltérhet. Ennek következtében az adott településen elérhető kapacitások, ellátás(ok) szintje, fajtája, minősége és működtetési hatékonysága széles skálán mozoghat. A magyar egészségügyi ellátórendszer jellegzetessége, hogy az egyes szolgáltatások beruházási-eszközpótlási kiadásai (tőkeköltségek) a tulajdonost/fenntartót terhelik, a működési költségeket viszont a fenntartóval való szerződés alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az ellátórendszer intézményközpontú, a struktúra torz, nem követi a szükségletek és a technológia változásait. A hierarchikus struktúra merevsége okolható részben azért is, hogy a magas hatékonyságú, komplex ellátást nyújtó szolgáltatási formák térnyerése lassú (például egynapos ellátások, ápolás). Egy további jellemző, hogy az egészségügyben viszonylag kevés elemet sikerült átvenni a korszerű termelésirányítási és minőségirányítási rendszerekből, ezeket rendszerbe állítva üzemeltetni. A szolgáltatásszervezés általában alacsony fokú, az integrált ellátási formák nem jellemzők. Ez alól azonban van kivétel, az irányított betegellátási modell9 néven meghirdetett program keretében már kb. 500 ezer főre kiterjedően nyújtanak integrált betegellátást. A merev struktúrával párosuló alacsony szintű szolgáltatásszervezés fokozódó konfliktushelyzetet teremt az egészségügyben: az új ellátási formák fokozatosan szétfeszítik a struktúrát. A 14 éve zajló magyar egészségügyi reform régi adóssága a hálapénz kérdésének megoldása. A probléma pedig igen jelentős, mert egyrészt a lakosok számára rontja az igazságos hozzáférést, és egyenetlen, közforrásokkal nem kompenzálható terhelést okoz, amely nélkülözi a fogyasztóvédelmet. Másrészt a paraszolvencia az egyik legfőbb gátja az intézményi–szerkezeti átalakulásnak, mert a szakmai elitet ellenérdekeltté teszi a reformokban. Szintén megoldásra vár még az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásában az értékcsökkenés (amortizáció) visszapótlása. Ez utóbbi elmaradása miatt a forrásigényes, 9

Budapest, Csorna, Dombóvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, valamint Veresegyház

2003.08.05. 13:39


23/74

ugyanakkor gyorsan amortizálódó fejlesztések (pl. informatikai rendszerek kiépítése) mértéke jelentősen elmarad a kívánatos szinthez képest. Jellemző szolgáltatások, ellátási szintek: 1. Alapellátás: 1.1 Háziorvosi rendszer 1.1.1 felnőtt háziorvosi szolgálat 1.1.2 házi gyermekorvosi szolgálat 1.1.3 vegyes praxisok (kis településeken) 1.2 Alapellátási ügyeleti szolgálatok 1.3 Terhesanya- és csecsemőgondozás, védőnői szolgálat 1.4 Fogászati alapellátás (gyermekfogászat) 1.5 Ifjúság-egészségügyi szolgálat 1.6 Foglalkozás-egészségügyi szolgálat 1.7 Gyógyszertárak 2. Szakellátás: 2.1 Járóbeteg-szakellátás 2.2 Fogászati szakellátás 2.3 Gondozóintézetek (bőr- és nemibeteg-, tüdő-, pszichiátriai (ideg-), addiktológiai gondozó) 2.4 Házi szakápolás 2.5 Fekvőbeteg-ellátás 2.5.1 aktív fekvőbeteg-ellátás 2.5.2 krónikus fekvőbeteg-ellátás 2.5.3 egyéb ellátások (hospice) 2.5.4 gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás 3. Szolgálatok: 3.1 ÁNTSZ (közegészség- és járványügy és részben megelőző orvoslás) 3.2 Mentő- és ügyeleti szolgálat 3.3 Vérellátó szolgálat 1.5.1. táblázat Az egészségügyi ellátórendszer számokban (Forrás: KSH 2001.) Alapellátás: Háziorvosi szolgálatok száma Védőnők száma Járóbeteg-szakellátás: Intézmények száma Esetek száma (millió) Beavatkozások száma (millió) Fekvőbeteg-szakellátás: Országos intézetek száma Gyógyintézetek száma Orvosképző egyetemi karok száma Kórházak száma Működő kórházi ágyak száma Elbocsátott betegek száma (millió) Teljesített ápolási napok száma (millió)

6873 4500 458 61 332 15 20 4 155 80 504 2,7 23,2

Gondozóintézetek: Tüdőgondozó intézetek száma 161 Bőr- és nemibeteg-gondozó intézetek 123 száma Pszichiátriai (ideggyógyászati) 142 gondozóintézetek száma Addiktológiai (alkoholbeteg) 143 gondozóintézetek száma Szolgálatok: Országos Mentőszolgálat Mentőállomások száma 210 Sürgősségi feladatok száma (az összes 650 000 feladat 24%-a) Házi szakápolás Szolgáltatók száma 327 Vizitek száma 842 000

2003.08.05. 13:39


24/74

Alapellátás Az alapellátás meghatározó eleme a háziorvosi ellátás. A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat a 6/1992. (III.31.) NM rendelet10 alapján 1992 közepétől alakult ki, felváltva a négy évtizedig működő általános körzeti orvosi és körzeti gyermekgyógyászati ellátást. A rendeletben szabályozták a háziorvosi szolgálat célját, feladatát, az ügyeleti szolgálatot, a rendelők alapfelszereltségét. A háziorvosi rendszer bevezetése óta minden biztosítottnak szabad orvosválasztási lehetősége van, bár ennek néhol vannak településszerkezeti korlátai. Hazánkban összesen mintegy 7000 háziorvos dolgozik, ebből másfélezer házi gyermekorvos (KSH 2001). Kistelepüléseken, ahol a lakosságszám az önálló gyermekorvosi rendelés működését nem teszi lehetővé, vegyes praxisok működnek. A rendszerben működnek területi ellátási kötelezettség nélküli praxisok is. A háziorvosi ellátásra az a jellemző, hogy az orvos az önkormányzati ellátási kötelezettség átvállalásával vállalkozóként látja el a feladatot. A praxisok mintegy 80%-a így működik. Az ellátási jog, mint ún. praxisjog, vagyonértékű joggá vált, és az orvosok között szabadon értékesíthető (2000. évi II. tv.; 18/2000. (02.25.) Korm. r.). Hatékonysága elmarad az 1992. évi jogszabályban megfogalmazott elvárásoktól. Bár az ellátás minősége javult, a háziorvosi szolgálat nem szabadított fel szakrendelői kapacitásokat, sőt a szakorvosi rendelésre történő továbbküldési arány évről-évre növekedett. A háziorvosok szerepe a lakosság egészségi állapotának megítélésében igen jelentős: az egyes betegségek előfordulási gyakoriságát a háziorvos képes igazán felmérni. A morbiditási adatokon túl a háziorvos a beteg lakásán tett vizitek kapcsán értékes információkhoz jut a beteg egészségkultúrájáról és szociális helyzetéről is. A beteg otthonában tett látogatások száma meghaladja az évi 7 milliót! Ugyanakkor a rendelőben naponta átlagosan 40, a gyermekellátásban 30 beteg fordul meg. A kötelező adatszolgáltatás azonban az orvos-beteg találkozások kapcsán keletkező adatok-információk csak egy töredékét képes rögzíteni, így a legtöbb információ már sem az ellátórendszerben sem pedig az egészség- és szociálpolitikai döntések előkészítésében nem hasznosul. Ugyanakkor a kötelezően előirt elektronikus adatszolgáltatás miatt minden háziorvosi praxis rendelkezik a betegeket és azok ellátási eseményeit nyilvántartó információrendszerrel, amely többnyire szóló személyi számítógépeken futó alkalmazás. A munkát segítő programok valódi piaci versenyében a piacvezető a praxisok több, mint 50%-át látja el folyamatosan frissített, moduláris, sok szolgáltatást adó alkalmazással. A lefedettség a környező volt szocialista országokhoz képest kiemelkedő. Az önállóan dolgozó háziorvos szakmai szempontból információszegény környezetben dolgozik, a praxisok hozzáférése on-line információs szolgáltatásokhoz egyelőre korlátozott. Az alap és a szakellátás közötti kommunikáció hatékonysága is számos kérdést vet fel. Megállapítható, hogy az információhiány hozzájárul ahhoz, hogy a beteg definitív ellátása jellemzően nem a háziorvos által történik, a többi egészségügyi ellátóval való hiányos kommunikáció pedig az eredményes lakossági gondozást gátolja. A járóbeteg-szakrendelői beutalások több, mint 60, a fekvőbetegi 27%-kal haladják meg az 1992. évit. Mindez arra mutat, hogy sok a tennivaló a háziorvosi szolgálat eredményességének javítása terén. (Lásd 1.8.)

10

Ezen és a többi jogszabály pontos megnevezését lásd a „Jogszabálytárban”.

2003.08.05. 13:39


25/74

Szakellátás Kétségkívül állítható, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer szakellátás-központú. Kórházi ellátásra például majdnem hétszer annyit költünk, mint háziorvosra (KSH 2001). Az egészségügyi kiadások százalékában kifejezve pedig többet költünk kórházakra, mint Franciaország vagy Hollandia (WHO 2001). A magyar egészségügyi ellátás második szintje a szakorvosi ellátás, amelynek járóbetegellátást végző részét a szakrendelő-intézetek hálózata és a kórházi szakambulanciák jelentik. Járóbeteg-ellátási intézetek (szakrendelők) elsősorban a nagyobb városokban vannak, többségükben kórházakkal, klinikákkal integráltak. A betegek ellátása tehát a 458 szakrendelő egyikében önállóan vagy pedig a kórház-rendelőintézet részeként történik. Egyes esetekben a szakrendelő ad otthont a gondozóknak, fogászatnak és a háziorvosi rendelőnek is. A szakrendelőkön túl, a kórházak ambulanciáin is jelentős volumenű járóbeteg-ellátás zajlik. Tekintettel a beteg szabad intézményválasztási jogára, valamint a laza beutalási rendre, a szakmai szabályozás hiányosságaira, továbbá a teljesítményelvű finanszírozásra, a finanszírozott esetek száma növekedést mutat. Különösen markáns a laboratóriumi vizsgálatok számának drasztikus emelkedése: a vizsgálatok száma megháromszorozódott az elmúlt tíz évben. A betegforgalom méretei miatt egy betegre kevés idő jut (átlagosan 5,9 perc), az ellátás gyakran végződik beutalóval további kivizsgálás vagy fekvőbeteg-intézeti felvétel céljából. A szakrendelők informatikai felkészültsége változatos, az adminisztratív munkát 5–6 éve támogatják informatikai rendszerek. A szakellátásban az intézetek zöme közintézmény, a magántulajdonban lévő intézetek/szakrendelések egyelőre nem meghatározó szerepűek. Az érdekeltségi rendszer hiánya miatt a szakrendelőkben végzett ellátás nem szükségszerűen definitív, a kórházi kezelést helyettesítő egynapos ellátások aránya alacsony. A járóbeteg-szakrendelések hatékonyságának megítélése hazánkban mennyiségi mutatók, így például a teljesített órák, az egy beteg vizsgálatára jutó idő (percátlag) és a 100 lakosra jutó esetszám és beavatkozásszám, valamint az egy megjelenésre, illetve az egy vizsgálatra jutó ambuláns pontszám és bevétel alapján történik. Magyarországon a kórházi ellátások a 170 kórház egyikében zajlanak. A kórházak tulajdonosi szerkezetükben méreteikben és szakmailag is egyaránt jelentős diverzitást mutatnak. A kórházi (finanszírozott) ágyak száma ugyan 20%-os csökkenést mutat az elmúlt tíz évre vetítve, a finanszírozott ellátások száma mégis növekszik. Az elbocsátott betegek száma éves szinten meghaladja a 2,7 milliót. A növekedés oka a teljesítmény alapján nyújtott finanszírozás dominanciája (akut ellátások). A kórház forgalmának növelésében érdekelt, függetlenül attól, hogy az adott egészségügyi problémát esetleg egy alacsonyabb szintű ellátás keretében is lehetne orvosolni. Az egészségügyi és szociális ellátások sajátos találkozási pontja a kórházi krónikus ellátás. A krónikus osztályok hagyományosan a legrosszabbul felszerelt egységek. Gyakori, hogy itt a gyógykezelés a kórházon kívüli szociális és/vagy ápolási szolgáltatások hiánya miatt folyik: a szociális problémák medikalizációja régi örökség. A népesség öregedése miatt a krónikus ellátások olyan típusú átszervezésére van szükség, amely egységben kezeli a korszerű geriátriai ellátás és ápolás, a szociális gondoskodás kérdéseit.

2003.08.05. 13:39


26/74

Az egészségügyben nem alakult ki központi vagy térségi fejlesztéspolitika, a kórházi kapacitások tervezése, fejlesztése ad hoc tulajdonosi vagy kampányjellegű, nem a valós lakossági szükségleteket tükrözi, ezért az országban jelentős aránytalanságok és különbségek alakultak ki egyes kórházi kezelések elérhetősége, a kórházak műszerezettsége vagy az üzembe állított informatikai rendszerek terén. A lakosság szabadon választhatja meg, hogy melyik kórházban gyógykezelteti magát: városi, megyei kórházakban, szakkórházban, egyetemi klinikákon vagy éppen valamelyik országos intézetben, esetleg a kisszámú magánkórház egyikében. A kórházi ellátások minőségének, hatékonyságának megítélése továbbra is bizonytalan, mert a különböző betegforgalmi mutatók önmagukban nem alkalmasak a kezelések eredményességének kifejezésére. A kórházak egyre többet áldoznak minőségirányítási, értékelési (ISO, EFQM) és kontrollingrendszerek kiépítésére. Ezen törekvések középpontjában a folyamatok racionalizálása áll, ami biztató kezdet lehet az outcome típusú bizonyítékalapú rendszerek idővel történő bevezetésére, míg pénzügyi vonalon a korszerű termelésirányítási rendszerek adaptálására. A rendszerben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. A kórházak egy része az elhúzódó finanszírozási gondokkal küzd (adósságcsapda). Ez a helyzet nem kedvez az átgondolt és következetesen végrehajtott tervszerű fejlesztéseknek. A helyzet uralása évek óta csak központi, kormányzati beavatkozással lehetséges. A Kormány egy „konszolidációs tervet” dolgozott ki a folyamat megállítására. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az 1991. évi XI. törvény, illetve a módosító 1999. évi XCVI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról (ÁNTSZ) megállapítja, hogy a közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, munka- és sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (együtt: népegészségügy) állami feladat. Az állam e feladatait az ÁNTSZ, létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az évek során az ÁNTSZ hatósági szolgáltatói feladatköre fokozatosan bővült (családvédelmi szolgálat, betegjogi képviselet, transzplantációs nyilvántartás, Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság), amit kiegészít a lakosság egészségi állapotának monitorozására szolgáló adatgyűjtés. A mindezeknek való megfelelés komoly szervezeti kihívásokat jelent az ÁNTSZ számára.

Az ÁNTSZ felépítése és intézményei

(db)

1. országos szint: Országos Tisztifőorvosi Hivatal és központi intézmények száma*

3

2. megyei szint Fővárosi, megyei intézetek száma

20

3. városi szint Városi, fővárosi kerületi intézetek száma

146

*”Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ és intézetei, „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ és osztályai

2003.08.05. 13:39


27/74

Szociális ágazat Jellemző szolgáltatások A szolgáltatások két alapvető csoportja a pénzbeli ellátások, illetve az intézményes szolgáltatások, ellátások. Az intézményes szolgáltatások fenntartói jellemzően az önkormányzatok, a pénzbeli ellátások jelentős része állami juttatás. 1. Pénzbeli ellátások A segélyezési formák három alaptípusa különböztethető meg: − Megélhetést nyújtó segélyek, amelyeket általában készpénzben, havi rendszerességgel folyósítanak, e körbe tartozik a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, az ápolási díj és a családtámogatások közé tartozó családi pótlék. − Meghatározott szükséglethez kapcsolódó segélyek, amelyek meghatározott javakhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzájárulást biztosítanak. E körbe tartozik a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás, temetési segély, gyermekintézményi térítési díjkedvezmény. − Eseti segélyek, amelyek valamilyen egyszeri alkalomhoz kötődnek, többnyire nagyobb kiadási szükséglet fedezésére szolgálnak, pl. átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakhatással kapcsolatos hátralékok mérséklését szolgáló programok. Magyarországon mind a segélyre való jogosultság, mind a legtöbb segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez viszonyítva kerül meghatározásra. A minimálbér emelését az elmúlt években azonban a nyugdíjminimum emelése nem követte, emiatt a segélyezési összegek relatív pozíciója fokozatosan romlott. Központi adminisztráció

Pénzben nyújtható ellátások

Természetben nyújtható ellátások

− − − −

családi pótlék (Cst.); gyermekgondozási segély (Cst.), gyermeknevelési támogatás (Cst.); anyasági támogatás (Cst.).

Helyi adminisztráció − − − − − − − − − −

időskorúak járadéka (Sztv.) rendszeres szociális segély (Sztv.) lakásfenntartási támogatás (Sztv.) ápolási díj (Sztv.) átmeneti segély (Sztv.) temetési segély (Sztv.) rendszeres gyermekvédelmi támogatás (Gyvt.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (Gyvt.) gyermektartásdíj megelőlegezése (Gyvt.) otthonteremtési támogatás (Gyvt.)

− − − − − − − −

lakásfenntartási támogatás (természetben is nyújtható) (Sztv) átmeneti segély (természetben is nyújtható) (Sztv) temetési segély (természetben is nyújtható) (Sztv) gazdálkodást segítő támogatás (Sztv) köztemetés (Sztv) közgyógyellátás (Sztv) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (Sztv) adósságkezelési szolgáltatás (Sztv)

Megjegyzés: A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Sztv.: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Gyvt.: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Cst.: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

2003.08.05. 13:39


28/74

2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és intézményrendszer A szociális személyes gondoskodást településen kötelezően biztosítandó települések, valamint megyei/fővárosi szakellátásokra (nappali ellátások, bentlakásos intézmények) épül.

nyújtó szolgáltatások rendszere egyrészt a minden alapellátásokra, másrészt a bizonyos lélekszámú önkormányzatok ellátási kötelezettségeként nevesített átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, tartós

A szociális törvényben szabályozott szolgáltatások közül a valamennyi települési önkormányzat számára kötelezően előírt szolgáltatások az ún. alapellátások: − családsegítő szolgáltatás; − étkeztetés, házi segítségnyújtás; − falu- és tanyagondnoki szolgálat; − speciális alapellátási feladatok (a pszichiátriai betegekről és a fogyatékosokról való gondoskodás); − utcai szociális munka (hajléktalanok ellátása). A szakellátások rendszere az időseket, fogyatékosokat, szenvedélybetegeket, pszichiátriai betegeket és hajléktalanokat támogató intézményeket, szolgáltatásokat biztosítja. A nappali ellátások rendszere az említett ellátotti körben évente átlagosan több, mint 200 ezer rászorulót segít abban, hogy környezetükben elérhetően juthassanak hozzá a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. Az ún. átmeneti elhelyezési formákat biztosító intézmények szerepe az ellátórendszerben, hogy krízishelyzetben, rövid időre biztosítsák a rászorulók elhelyezését. A tartós bentlakásos, illetve rehabilitációs intézmények otthonjellegű szolgáltatásokkal biztosítják a lakóhelyükön vagy környezetükben támogató szolgáltatásokkal is önmaguk ellátására képtelen emberek ellátását. A tartósan vagy átmenetileg elhelyezésre szorulók száma meghaladja a 74 ezer főt, akik közül legtöbben (38 ezer) az idősek otthona szolgáltatásait veszik igénybe. Rajtuk kívül 16 ezer fogyatékos személy, 8200 pszichiátriai beteg és mintegy 7500 hajléktalan személy él intézményben. A szociális szolgáltatások működési eredményeinek számbavétele során megállapítható, hogy az elmúlt évek törvényi módosításaival összefüggésben a személyes gondoskodást nyújtó ellátások jelentős változáson mentek keresztül. Hangsúlyosabbá vált a saját környezetben történő segítségnyújtás, az alapellátások támogatása, módosultak és tovább differenciálódtak a szakosított ellátások. A szociális szolgáltatások különböző formáit évente átlagosan a lakosság mintegy 8%-a veszi igénybe, közel 4000 intézményben. Noha a bentlakásos szociális szolgáltatások folyamatosan bővültek az elmúlt évtizedben, kapacitásuk nem tud lépést tartani a változó és növekvő szükségletekkel. (Rendkívül komoly fejlesztés lenne szükséges, például a pszichiátriai és szenvedélybetegek szolgáltatási rendszerében.)

2003.08.05. 13:39


29/74

A szociális szolgáltatásokat még mindig nagyobb arányban az önkormányzatok tartják fenn. A bentlakásos intézményi férőhelyek 52%-át a megyei, 26%-át a települési önkormányzatok, 10%-át egyházi, 12%-át más, nem állami szervezetek működtetik. Az utóbbi években megnövekedett az egyházi és nem állami szervezetek részvétele a szociális ellátás egyes területein. Jelentős részarányt képviselnek a nem állami szervezetek a hajléktalan emberek ellátásában, az egyházak részvétele pedig elsősorban az idősgondozásban, illetve a fogyatékkal élőkről való gondoskodásban jellemző. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi rendszer kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészt a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül kell segítenie a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztető helyzet megelőzését, illetve kezelését, másrészt a családjukban valamilyen ok miatt nem nevelhető gyermek számára kell a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül olyan családpótló, a családi modellhez közelítő ellátást biztosítania, amely garanciát nyújt a gyermek életkorának megfelelő nevelkedésre és társadalmi integrációjának megalapozására. Gyermekvédelmi gondoskodáson, a gyámhatósági intézkedésen alapuló ellátást és védelmet értjük. A gyermeki jogok fokozott védelmében a Gyvt. módosítása létrehozta a gyermekjogi képviselő intézményét. Gyermekjóléti alapellátások A Gyvt. értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása valamennyi önkormányzat kötelező feladata. Jelenleg az ország településeinek 98%-ában működik valamilyen formában gyermekjóléti szolgáltatás. A szervezeti egységek száma mintegy 1500, az ellátásba bevont települések száma mintegy 3050. A gyermekjóléti szolgálatok 40%-a egyszemélyes szolgálat, és csupán 4–6%-át működtetik nem állami szervezetek. A hálózat kiépülésében és szakszerű működésében fontos szerepe van a megyei módszertani gyermekjóléti szolgálatoknak. A Gyvt.-t módosító 2002. évi IX. törvény a nagyobb lélekszámú (40 ezer feletti) településeken kötelezővé teszi az ún. „utcagyerek” programok működtetését utcai-lakótelepi szociális munka biztosításával, valamint a kórházi szociális munka biztosítását a kórházak gyermekosztályain (elhanyagolt, bántalmazott gyermekek) és a szülészeti osztályokon (szociáliskrízishelyzetű anyák, fiatal anyák). Ezekben az ún. gyermekjóléti központokban a készenléti szolgálatot is meg kell szervezni, valamint hétvégi kapcsolattartási ügyeletet is működtetni kell az elvált szülők gyermekei különélő szülőjével és a nevelőszülőknél élő gyermekek vérszerinti szüleikkel való kapcsolattartásának elősegítése érdekében. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető napközbeni vagy hetes időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében. A gyermekek átmeneti gondozásának egyik formáját jelentő helyettes szülői ellátás fejlődése felgyorsult, jelenleg 51 hálózat működik. Mintegy 90 családok átmeneti otthona és 30 gyermekek átmeneti otthona működik az országban. Kiemelt feladatként kezeljük a válsághelyzetben lévő várandós anyák, illetve a kórházból kikerült anya és újszülöttje megfelelő elhelyezését. Gyermekvédelmi szakellátás A gyermeki jogok érvényesítése érdekében megindult a gyermekek családközeli elhelyezése kis létszámú gyermekotthonokban, vagy lakásotthonokban, és így a gyermekek túlnyomó többsége mára már korszerűbb intézményekben él. A gyermekotthoni hálózaton belül ma még

2003.08.05. 13:39


30/74

elenyésző a speciális gyermekotthonok száma, jelenleg mintegy 50 ilyen intézmény működik, de hosszú távon egyre nagyobb igény van ezekre az intézményekre, arra tekintettel is, hogy a Gyvt.-t módosító 2002. évi IX. törvény nagy hangsúlyt fektet az egyéni szükségletekre épülő ellátásra. Ennek érdekében meghatározza a különleges ellátást (tartósan beteg, fogyatékos, 3 év alatti gyermekek), illetve speciális ellátást (súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő) igénylő gyermekek körét. Nevelőszülői hálózatot valamennyi megyei önkormányzat és néhány civil szervezet működtet. A nevelőszülők és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma minden évben emelkedik. Jelenleg a családból kiemelt gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek kb. 46%-a él nevelőszülőnél. A mintegy 4800 nevelőszülő közel 10%-a hivatásos nevelőszülő, akiknél kb. 2000 gyermek nevelkedik. Összegzés Magyarországon a szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott alap- és szakellátások rendszere nagyrészt kiépült. A lakosság 90%-a olyan településen él, ahol az alapellátásokhoz való hozzáférés biztosított. Azonban, akár az ellátandók számát, akár a nyújtott szolgáltatások fajtáit vesszük, a lehetőségek nem fedezik teljes egészében a szükségleteket. Az alapellátás terén problémát jelent, hogy a nagy arányban előforduló kistelepülések nem képesek fenntartani ezeket a szolgáltatásokat, ezért különösen a kistelepülésen élők esetében sérül a hozzáférés elve. Jelenleg a szociális alapellátás rendszere elsősorban az idősek ellátására koncentrál, a helyben élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek ellátása fejlesztésre szorul. Hasonló igaz a gyermekek nappali és átmeneti ellátásaira. A szakellátás, a különféle tartós és átmeneti bentlakásos intézmények, lakóotthonok nem képesek megfelelni a növekvő és változó, valamint a speciális ellátási igényeknek. A bentlakásos intézmények esetén elsősorban a felszereltségbeli hiányosságok, míg a szociális nappali és átmeneti intézmények esetén az ellátórendszer kiépületlensége okoz alapvető problémát.

2003.08.05. 13:39


31/74

2. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások Önkormányzati típus, ill. településnagyság

Valamennyi települési önkormányzat és a fővárosi kerületek mindegyike

2 000 lakos feletti települések




A kötelesen működtetendő ellátások 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. december 31-ig Alapellátások Alapellátás: ! étkeztetés gyermekjóléti szolgálat ! házi segítségnyújtás gyermekjóléti szolgáltatás Átmeneti gondozás: ! családsegítés ! falugondnoki szolgáltatás (600 fő alatti településeken az helyettes szülő alapellátások biztosítására) gyermekek átmeneti otthona ! tanyagondnoki szolgáltatás (min. 70, max. 400 fős családok átmeneti otthona településeken az alapellátások biztosítására) Napközbeni ellátás: Speciális alapellátási feladatok (2003.) házi gyermekfelügyelet ! közösségi pszichiátriai ellátás családi napközi ! támogató szolgálat bölcsőde ! (utcai szociális munka (2003.)) + a szakosított ellátásokhoz való hozzáférés + Nappali ellátásokból: ! idősek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatás (idősek klubja) + Alapellátásokból: ! utcai szociális munka (2003.) Nappali ellátásokból: ! nappali melegedő Átmeneti elhelyezési formákból: ! éjjeli menedékhely (különvéve 2003.) ! idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény (időskorúak gondozóháza) + Nappali ellátást nyújtó intézményi formák ! (idősek klubja) ! fogyatékosok nappali intézménye ! szenvedélybetegek nappali intézménye ! pszichiátriai betegek nappali intézménye ! (nappali melegedő) + Átmeneti elhelyezési formák ! (időskorúak gondozóháza,) ! fogyatékos személyek gondozóháza ! pszichiátriai betegek átmeneti otthona ! szenvedélybetegek átmeneti otthona ! (éjjeli menedékhely (különvéve 2003.)) ! hajléktalan személyek átmeneti szállása (különvéve 2003.)

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2004. január 1-jétől Alapellátás: gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti szolgáltatás Átmeneti gondozás: helyettes szülő Napközbeni ellátás: házi gyermekfelügyelet családi napközi (ÉS: szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást)

+ bölcsőde

+ gyermekek átmeneti otthona

+ családok átmeneti otthona

2003.08.05. 13:39


Önkormányzati típus, ill. településnagyság

A kötelesen működtetendő ellátások 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2003. december 31-ig Sztv. 90. § (2) A megyei jogú város saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá - előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. (2003.)

Megyei jogú város

Megyei önkormányzat (Bp. is)

Gondoskodik azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles. Ápolást gondozást nyújtó intézmények ! idősek otthona ! pszichiátriai betegek otthona ! szenvedélybetegek otthona (1999.) ! fogyatékos személyek otthona ! hajléktalanok otthona (1999.) Rehabilitációs intézmények ! pszichiátriai betegek rehabilitációs otthona ! szenvedélybetegek rehabilitációs otthona (különvéve 1999.) ! fogyatékos személyek rehabilitációs otthona ! hajléktalan személyek rehabilitációs otthona (1999.) Lakóotthonok (1999.) Sztv. 90. § (1) A megyei önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjed.

32/74

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2004. január 1-jétől + gyermekjóléti központ Gyvt. 40§ (3) Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít.

Otthont nyújtó ellátás: Otthont nyújtó ellátás: nevelőszülői hálózat nevelőszülői hálózat gyermekotthonok (gyermekotthon; gyermekotthonok (gyermekotthon; lakásotthon; speciális gyermekotthon; lakásotthon; speciális gyermekotthon; utógondozó otthon; általános iskola, utógondozó otthon; általános iskola, diákotthon és gyermekotthon; különleges diákotthon és gyermekotthon; gyermekotthon) különleges gyermekotthon) Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

Megjegyzés: A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, továbbá a fiatalkorúak pártfogó felügyelete. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről, valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletéről külön törvény rendelkezik.

2003.08.05. 13:39


33/74

3. Hatósági intézkedések Központi adminisztráció − Nyugdíjszerű ellátások megállapítása − Családtámogatási ellátások megállapítása

Területi adminisztráció* − Szociális és gyermekvédelmi intézmények működésének engedélyezése és felülvizsgálata A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: − védelembe vétel − családba fogadás − ideiglenes hatályú elhelyezés − átmeneti nevelésbe vétel − tartós nevelésbe vétel − nevelési felügyelet elrendelése − utógondozás elrendelése − utógondozói ellátás elrendelése

Helyi adminisztráció − Önkormányzati segély megállapítása − Szociális intézményi ellátásra való jogosultság megállapítása

*Nem helyi önkormányzati szinten végzett hatósági munka.

4. Nyilvántartások Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az alábbi regisztereket határozza meg: Működési nyilvántartás A személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait ún. működési nyilvántartásban regisztrálja a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. A működési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végző szociális szakemberek szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenőrzése. Országos szociálpolitikai szakértői névjegyzék A regiszter azon személyek nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét tartalmazza, akik részt vehetnek a szociális szakmai programok értékelésében. Következtetések: Az ellátási kapacitások, az ellátás(ok) szintje, fajtája, minősége és működtetési hatékonysága, valamint az ellátások igénybevehetősége, hozzáférhetősége tekintetében jelentős különbségek alakultak ki az országon belül. Az egészségügyi és szociális ellátások minőségének és hatékonyságának mérőszámokra alapozott megítélése kialakítás alatt van. A rendszert kiszolgáló informatikai rendszerek fejlettsége, kihasználtsága és továbbfejlesztési lehetőségei híven tükrözik az ellátórendszerre jellemző heterogenitást.


34/74

1.6 SWOT analízis Összefoglaló

A fejezet bemutatja az információs stratégia megvalósítása kapcsán a felmerülő erősségeket (strengths), gyengeségeket (weaknesses), lehetőségeket (opportunities) és veszélyeket (threats). Ez a komprehenzív felsorolás lehetővé teszi a stratégiában kiemelendő pontok, távlati célok és aktuális feladatok azonosítását.

ERŐSSÉGEK ! A kormányzat elkötelezett az eKormányzat kialakítása mellett, valamint az eEgészségügy kérdésben. ! A mobil kommunikáció területén az európai élvonalhoz tartozunk. ! Az információs társadalom eddigi szabályozása megfelelő kereteket nyújt a fejlődéshez. ! Vannak példák az egészségügyben sikeresen lebonyolított országos IT projektekre (KTI, Phare), K+F projektekre (IKTA), EU IT/K+F projektekre (FP4,5), amelyek tapasztalataira lehet építeni. ! Vannak az ágazati IT fejlesztése iránt elkötelezett szakemberek, kutatóhelyek. ! Az egészségügyben a kutatóhelyek infokommunikációs ellátottsága jó. ! Létrejöttek országos hatókörű adatbázisok, alapnyilvántartások. ! Megindult az adatgyűjtő és -terjesztő szervezetek „közeledése”, a harmonizáció, az OSAP korszerűsítése. ! A Magyar Egészségadattár kialakítása jó tapasztalatokkal szolgálhat. ! Magyar digitális tartalom a világhálón. ! A Johan Béla népegészségügyi program beindítása. ! Az egészségügyben van kiépült ágazati elektronikus adatszolgáltatás (statisztikai/ellátási adatok). GYENGESÉGEK ! Az eKormányzat és az eEgészségügy kifejlődésének határt szab a forráshiány. A retorikai szintű elkötelezettség nem párosul a gyakorlati megvalósítást lehetővé tevő forrásallokációval. ! Az eKormányzat infrastrukturális feltételei nem megfelelőek. ! Az információs társadalom infrastruktúrájának építéséhez és működtetéshez megfelelően képzett szakembergárda nem áll rendelkezésre. A meglévők „know-how”-jának hasznosulását is gátolja elszigeteltségük. ! Forráshiány gyengíti a K+F tevékenységet. A K+F projektek fenntarthatósága, a kifejlesztett technológiák rendszerbeállításának menedzselése nem megoldott. ! Az információ- és kommunikációtechnológia (IKT) alkalmazása elmaradott az egészségügyi és szociális szektorban; az informatikai fejlesztésekben az alkalmazás általában kis szerephez jut. Az egészségügyi ellátók nagymértékben hierarchikus, tekintélyelv mentén szerveződnek. Az információtechnológia alacsony presztízsű terület közöttük.

2003.08.05. 13:39


35/74

! Jellemzőek az elavult platformú szigetrendszerek, igen alacsony az olyan alkalmazások aránya, amelyek nem adminisztrációorientáltak, hanem a működést támogatják. ! A befogadó környezet kialakítása nem megoldott (technológiatranszfer és „take-up” támogatásának hiánya). ! Az adatkommunikációs standardok – különös tekintettel a köztesrétegre – honosítása részlegesen történt meg. ! Jelentős elmaradások a tudásalapú megoldások építőköveinek számító ismeretreprezentációs eszközök, ontológiák (fogalomtárak) terén. ! A jelenlegi információs rendszerek adatvédelme nem kielégítő, az adatkezelés és annak minőségbiztosítása „fehér folt” Magyarországon. ! Nem tisztázott még az egyes intézmények szerepe az egészség- és szociális információ előállításában és terjesztésében (párhuzamosság és hiány egyidejűleg). ! Nem terjedt el Magyarországon a korszerű egészséginformációra, egészségstatisztikára, epidemiológiára, a „health marketing”-re vonatkozó szemlélet, ismeret (emiatt nehéz a szükséglet, az igények meghatározása), nem alakult ki Magyarországon egy átfogó egészségmonitorozási és jelentési rendszer/program. ! On-line tartalomszolgáltatások gyenge lábakon állnak, a külföldi előfizetéses szolgáltatásokhoz való hozzáférés csekély. ! Az internetes egészség- és szociális szolgáltatások alacsony színvonalúak mind a szakemberek, mind a lakosság számára. ! Az infokommunikációs lehetőségek használatának mértéke alacsony az oktatásban. A hátrányos helyzetűek már az iskolás korban lemaradnak. ! Alacsony szintű a szociális ágazat informatikai ellátottsága és a humán erőforrás felkészültsége. ! A szociális igazgatás súlyos informatikai kapacitáshiányokkal küzd. ! A szociális szolgáltatások elektronikus elérhetősége kiépítetlen. ! A lakosság (elektronikus) tájékoztatása a szolgáltatásokról megoldatlan. ! A szociális igazgatásban nem állnak rendelkezésre döntéstámogatási rendszerek. LEHETŐSÉGEK ! Az Európai Unióhoz történő csatlakozás húzó hatásai. Tagságunkkal bővülhetnek az információs infrastruktúra fejlesztésére, illetve a hozzáférési lehetőségek kiterjesztésére fordítható források. A technológia ágazati honosítását, hasznosítását is elősegítheti a csatlakozás. ! Az információs infrastruktúra fejlesztésének, a hozzáférési lehetőségek széleskörű biztosításának szükségszerűsége kormányzati szándék. ! Kihasználhatjuk a későn jövők lehetőségeit az eGazdaságban, a szabványosításban és a szabályozási környezet kialakításakor. ! Honosíthatók, hasznosíthatók jó nemzetközi példák az eKormányzat terén (USA, GB, IR, AUS). ! Nemzetközileg elfogadott adatkommunikációs standardok vezethetők be. ! A számítástechnikai megközelítés helyett az információ és tudásgazdálkodás kontextusába lehet helyezni az egészségügyi informatikát.

2003.08.05. 13:39


36/74

! Az egységes európai egészségügyi finanszírozási rendszerre vonatkozó nemzetközi igény és ennek kielégítését lehetővé tevő hazai aktualizálandó adatvédelmi szabályozás, amivel az OEP nemzeti adattovábbító ponttá válhat, ezzel is növelve az egész egészségügyi ágazat jelentőségét. ! Lehetőség az egyenlő esélyek megteremtésére. ! Az IKT általános fejlődése: ! Mind a lakossági, mind az intézményi oldalon segít elérni azt a kritikus szükséglet-, illetve igénytömeget, ami már fizetőképes keresletként jelentkezik a szolgáltatóknál; ! Segíti az alkalmazási igények növekedését, az IT eszközök befogadását a szolgáltatói oldalon; ! A kommunikációban is elérhető árakat, ár/átviteli sebesség viszonyokat fog eredményezni, ami elhárítja az akadályt a hálózati megoldások széleskörű terjedése elől. ! A 2003-ban megvalósítandó PHARE-surveillance rendszer hozzákapcsolható az EU hasonló (fertőző betegségek) rendszeréhez. ! Az önkormányzati ügyviteli rendszerek piaca jól működő informatikai piac. ! A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem hangsúlyosabbá válása. VESZÉLYEK ! A szektor válsága, a tőkehiány gátolja az információs csatornákhoz történő hozzáférés lehetőségének kiterjesztését. ! Az információs infrastruktúrák fejletlensége további lemaradásokhoz vezet az információs társadalom többi szegmensében is. ! A kompetíció és az ebből adódó rivalizálás más szintén alulfinanszírozott területekkel (pl. gyógyszerbeszerzések) a forrásokért. ! Az ágazat nincs felkészülve a csatlakozásra (intézmények, know-how, humán erőforrás, szabályozás), emiatt a lehetséges EU források kiaknázatlanul maradnak. ! A kutatói hálózat európai élvonalban tartása megfelelő finanszírozás nélkül veszélyben van. A hazai K+F visszaeshet forráshiány miatt. ! Az egészségügyi és szociális informatika helyét nem veszi át egy személyorientált megoldásokat rendszerbe állító szolgáltatás. ! Az IT-hoz való csatlakozás a szegények és a kirekesztettek esetében nem következik be, vagyis a digitális szakadék tovább mélyül ! Nem sikerül a hatékony adatgazdálkodást biztosító rendszerek üzembeállítása. ! Nem sikerül az egészségügyi/szociális ellátórendszer szereplőit az innováció aktív résztvevőivé tenni. ! A szakemberképzésre kevés gondot (és pénzt) fordítunk: az elégtelen képzés tovább konzerválja a szakemberhiányt, és gátat szab az alkalmazásoknak. ! Túlságosan centralizált módon (pl. nem regionálisan) hajtjuk végre a fejlesztéseket. ! Ha a tervezés nem a valós felhasználói igényeket fedi le, akkor az eredményeket érdektelenség kísérheti. ! Nem sikerül az üzleti élet szereplőit meggyőzni a szabványos alkalmazásokra épülő rendszerek összekapcsolásának előnyeiről.

2003.08.05. 13:39


37/74

! A korszerű szemlélet hiánya, az IT-központú megközelítés miatt olyan fejlesztéseket valósítunk meg, amelyek nem, vagy csak kismértékben kerülnek alkalmazásra (pl. szakemberhiány miatt). ! Koordináció, együttműködés hiánya, érdekellentétek a sokszereplős ágazat kulcsszereplői között. ! Az egyre bonyolultabb finanszírozási, illetve orvos-szakmai feladatokat ellátó rendszerek módosítása, a jogszabályváltozások átvezetése egyre nagyobb erőfeszítést igényel. ! A szükséges infrastruktúra (HW, SW, hálózat, PKI, a különböző rendszerek megkövetelt akkreditációja, illetve auditálása) költségeinek korlátok között tartása a kormányzat aktív segítsége nélkül nem biztosítható.

2003.08.05. 13:39


38/74

1.7 Jogi környezet Összefoglaló

Az egészségügyi adatok kezelését komplex jogi környezet amelyben közvetlen és közvetett, illetve különböző szintű együttesen érvényesülnek. A szociális ágazatban folyó meghatározó jogszabályokról általában elmondható, hogy nem adatok elektronikus nyilvántartásának lehetőségeivel.

szabályozza, jogszabályok adatkezelést számolnak az

Egészségügyi ágazat Az egészségügyi adatok kezelését komplex jogi környezet szabályozza, amelyben közvetlen és közvetett, illetve különböző szintű jogszabályok együttesen érvényesülnek. Az alábbiakban a környezet fő elemeit igyekszünk bemutatni, majd kiemeljük azokat a területeket, amelyeken a továbblépés fontosnak látszik. A közvetlen törvényi szintet: – az 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról és – az 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről jelenti. A kötelező adatszolgáltatásokat – amelyek közvetve adatkezelési előírásokat jelentenek: – az OSAP, – az egészségügyi törvény, – a statisztikai törvény, – a mindenkori finanszírozási jogszabályok, – az évenkénti OEP költségvetés, – az ÁNTSZ működésével, feladataival kapcsolatos, adatgyűjtést és tárolást előíró törvények és rendeletek, – egyéb rendeletek (pl. a 24/1999. (VII. 6.) EüM rendelet egyes daganatos megbetegedések bejelentésének rendjéről) szabályozzák. Ugyancsak közvetett, de ma még világosan nem látható hatásai miatt kell megemlítenünk a 2001. évi XXXV. törvényt az elektronikus aláírásról. A jogi szabályozás jelenlegi helyzetéről általánosságban elmondható, hogy – nagyon helyesen – alapvetően az adatkezelési technológiától független előírásokat tartalmaz. Vagyis az előírások nem függenek attól, hogy papíralapú vagy elektronikus adathordozót alkalmazunke. Ugyanakkor az elektronikus adatkezelés elterjedésével járó szükséges szemléletváltozást nem tükrözi eléggé. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az adatvédelem az adatok fizikai tárolására koncentrál, holott a digitális adatkezelésben az „adat helye” vagy a „másolatkészítés” nem meghatározó, nem is jól értelmezhető fogalmak (pl. a képernyőn történő egyszerű megjelenítés is egy másolat létrehozásával jár). Az adat fizikai helyének fogalmát a hozzáférési jogosultságnak kell helyettesítenie. Ez megoldana olyan problémát is, hogy a kórházból hazatérő orvos a saját emlékezetében őrzött adatoknak a kórházból történő kivitelével a jelenlegi szabályok szerint törvényt sért.

2003.08.05. 13:39


39/74

Nem technológiai, de szintén szemléleti kérdés, hogy a jelenlegi jogszabályok kevéssé határozzák meg az alapdokumentációk kötelező minimális tartalmát, hanem a csak a különböző jelentendő adatokat írják elő. Az alapdokumentáció tisztázatlansága folytán a jelentési előírások között esetenként ellentmondás is adódhat. Az alapdokumentációk nem kellően pontos szabályozottsága az adatminőség további javítását nehezíti. Fontos kérdés a célhoz kötött használat fogalmának pontosítása, mert a jelenlegi meghatározások szigorú értelmezése az informatikai rendszerekben nem realizálható. Pl. egy konzílium esetében nem lehet eldönteni, hogy milyen adatokra lesz szükség a cél érdekében és milyenekre nem. Konkrét, jogszabályokban felsorolt, célhoz kötött szabály határozza meg a TAJ szám használatának kérdését, amely folyamatos kiigazításra szorul. Jelen pillanatban nehezen megoldható frissített demográfiai adatbázisok TAJ számmal való összekapcsolása pl. a tüdőszűrési rendszerben. Ugyancsak megoldatlan a Nemzeti Rákregiszterben a halálozások regisztrálása. A 24/1999. EüM rendelet szerint a halálozásról való értesítést a KSH-nak kellene megadnia, a KSH azonban nem rendelkezik TAJ szám adattal és nem adhat ki egyénekről semmilyen információt. Ésszerűbb meghatározásokat kell adni az adatmegőrzés kötelező idejére. A jelenlegi előírás ugyanis nem a minimális megőrzési időre vonatkozik, hanem pontosan 30, ill. 50 évre írja elő a kórlapok, zárójelentések megőrzését, ami gyakorlatilag kivihetetlen. Egyes szakmák, országos intézetek szakmai szempontból hasznos, de jogilag rendezetlen adatgyűjtési gyakorlatát fel kell mérni, és harmonizálni kell a jogi előírásokkal. Történeti okból a jogi környezetben a törvények, rendeletek, szabályozások mellékleteiben található adattartalmak (felsorolások, kódok, kódrendszerek, klasszifikációk, nómenklatúrák stb.) egymással nem konzisztensek, jelen állapotban egységes adatmodell a jogi szabályozás elektronikus támogatására, így elektronikus kormányzati munkára nem alakítható ki.

Szociális ágazat A szociális ágazat működését meghatározó törvények a következők: −

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról,

−

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

−

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról,

−

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.

A szociális ágazatban keletkező adatok körét három rendelet határozza meg: −

235/1997. (XII. 17.) kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról, amely alapján kötelező vezetni a Gyermekeink védelmében című nyilvántartási rendszert.

−

188/1999. (XII. 16.) kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről.

2003.08.05. 13:39


−

40/74

259/2002. (XII. 18.) kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről.

A 235/1997. számú kormányrendeletnek az ad szempontunkból különös jelentőséget, hogy e szabályozás a gyermekvédelmi területen – a szociális ágazatban egyedülállóan – összefogott egységes szerkezetben rendeli el a gyermekvédelem területére vonatkozó hivatali adatlapformátumokat, s ezzel megteremti egy egységes nyilvántartási rendszer alapjait. Ugyanakkor e rendelet sem szól a hivatali eljárásokban keletkező adatok nyilvántartásának, feldolgozásának informatikai vonatkozásairól. (Nem véletlen, hogy épp a gyermekvédelem területén született ilyen összefogott szabályozás. A személyes adatok kezelésének kérdései legélesebben e szférában merülnek fel, a hatósági funkciók jelentős száma miatt itt forog a legtöbb érzékeny adat.) A szociális ágazatban folyó adatkezelést meghatározó jogszabályokról általában elmondható, hogy nem számolnak az adatok elektronikus nyilvántartásának lehetőségeivel. Következtetések: Az egészségügyi és szociális ellátások jogi szabályozása, az egyes jogszabályok szemléletmódja – különös tekintettel az adatkezelésre – átalakításra szorul a digitális korszak követelményeinek megfelelően.

2003.08.05. 13:39


41/74

1.8 Információs és kommunikációs technológiai környezet Összefoglaló Az infokommunikációs helyzet főbb elemei: a szoftver, a hardver, az adat, a hálózati infrastruktúra, a szervezet és az integráltság. Ezeken a területeken egyaránt tapasztalhatunk nemzetközi mércével is jó, de attól elmaradó mutatókat is. Minden összetevőt tekintve hangsúlyos követelmény a szakmapolitikai koncepció kidolgozása, az integráltság növelése és az amortizáció megoldása.

Egészségügyi ágazat Az egészségügyi informatika hazai fejlődését és jelenlegi helyzetét meghatározza a finanszírozási adatok elektronikus formában történő jelentése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Jóllehet ezzel megteremtődött egy, az ellátási esetek egyes formáira vonatkozó egészségügyi adattartalom (MBDS11) és országos kódrendszer, az így létrejött információrendszer jelenleg még az erős egyszerűsítés miatt nem alkalmas a betegről összegyűlt orvos-szakmai tartalmak kellően kirészletezett, valósághű megjelenítésére, tárolására. A fenti okok miatt sok betegügyviteli rendszer adatstruktúrája alig valamivel bővebb a jogszabályokban meghatározottnál, a központi kódrendszerek finanszírozásközpontú változásai nagymértékben kihatnak és esetenként jelentősen torzítják, és általában véve csonkítják a betegdokumentáció orvos-szakmai tartalmát.

A hazai egészségügy és informatika néhány jellemzője: •

alacsony szintű folyamatvezérlés

•

kísérletek az elektronikus kórlap kialakítására

•

a fejlesztések mozgatója a hatósági adatigények kiszolgálása

•

alacsony szintű rendszerintegráció

•

szigetszerű fejlesztések

•

tudásalapú rendszerek hiánya

•

ápolási rendszerek hiánya

•

a folyamatos fejlesztést biztosító innovációs, szabályozási és finanszírozási feltételrendszer elégtelensége

A szektorra szintén jellemző, hogy a betegellátási események dokumentációját elkülönült részrendszerek szolgálják ki. Ennek hatására az alkalmazásintegráció foghíjas módon valósult meg, gyakran még a tradicionálisan önálló diagnosztikai rendszerek integrálása sem történt még meg (általános kémiai, mikrobiológiai laboratórium). Az alaprendszerekből hiányzó orvos-szakmai funkciókat és adattartalmakat is jórészt független alkalmazások fedik le. Ugyanez mondható el a kiszolgálórendszerek – pl. gyógyszertár –, illetve a gazdálkodásipénzügyi modulokról is. Hiányzik az ápolási tevékenység számítógépes támogatása is. Az ellátás tényleges költségei nem rendelhetők az egyes esetek mellé, az ellátó ráfordításai nem állnak össze automatizáltan képződő és a költségelemek teljes körét magában foglaló betegszámlává. A fentiek azt eredményezik, hogy a különböző szinteken előálló információk nem tudják átfogni az ellátás teljes spektrumát. Sok helyen megoldatlan az elérhető adatok aggregálása is a case-mix elemzésen és egyéb listázási funkciókon túlmutató valódi vezetői szintű adatokká. 11

Minimal Basic Data Set

2003.08.05. 13:39


42/74

A fejlesztéseket nem a megcélzott platform- és szállítófüggetlen megoldások jellemzik. Az ipari szereplőkkel való együttműködést gátolja a kölcsönösen elfogadott szabványok hiánya, valamint a jogszabályi környezet dinamikus és folyamatos változása. Ennek következtében a termékkövetés nem zökkenőmentes, ami vitákra adhat alapot. Részben ennek is köszönhető, hogy az egészségügyi intézmények kiszolgáltatott helyzetben vannak az „integrált megoldásokat” kínáló szállítóknak. A vázolt átlagos helyzet javítására indultak korábbi országos projektek mint pl. az 1998-ban megvalósulási szakaszba lépett, világbanki támogatásból finanszírozott Kórházvezetést Támogató Információs Rendszer (KTI) projekt. A projekt – a kórházi ágyak számát alapul véve – a fekvőbeteg-ellátás 15%-át fedte le, és megnyitotta a piacokat a komplex informatikai rendszerek előtt, hozzájárult az egészségügyi és informatikai szakemberek, felhasználók képzettségi színvonalának emeléséhez. Az eredmények hasznosulását ugyanakkor limitálja, hogy a továbbfejlesztésre – tekintve mind a megvalósult rendszerek belső integrációjának növelését, mind a további helyszínek csatlakozását – célzott központi erőforrások nem állnak rendelkezésre. Megoldatlan maradt az egészségügyi ellátók közötti elektronikus kommunikáció, ami jelenleg nem teszi lehetővé egy egységes eKórlaprendszer megvalósítását. A szabályozás fontosságát jelzi, hogy az egységes eKórlaprendszer megvalósításához hiányzik egy olyan elfogadott szabvány, amely a helyi rendszerek köztirétegei (middleware-jei) közti gyártófüggetlen adatkapcsolatot biztosítaná. Az országosan egységes elektronikus kommunikációra egyedüli példa az egészségügyi szolgáltatók adatszolgáltatása a finanszírozó(k) felé, amely rendszer közel egy évtizede működik. Ez azonban sem tartalmánál, sem megvalósításánál fogva nem orvos-szakmai célokat szolgál. Az elmúlt évek során történtek helyi fejlesztések, amelyek a különböző ellátási szintek (pl. kórház – háziorvos) összekapcsolása, illetve horizontális együttműködés (pl. kórházcsoporti szintű betegadminisztráció) terén értek el jelentős előrelépést, és esetleg egy ágazati volumenű megoldás kiindulópontjai lehetnek. A helyi fejlesztések eredményeinek rendszerbe állítása azonban országos koordinációt igényelne. Ez biztosíthatná, hogy olyan nemzetközi trendeknek megfelelő szabványok kerüljenek kiválasztásra, honosításra, hasznosításra és a párhuzamosan fejlesztett ismeretreprezentációs modellekkel (pl. szakmai ontológia szótárak) való összehangolásra, amelyek egy egységes országos ajánlássá állhatnak össze. A hardverinfrastruktúra terén nagyfokú heterogenitás tapasztalható. Az egészségügyi intézmények birtokában lévő összes számítástechnikai eszköz (hardver és szoftver) közel kétharmada (64%-a) három évnél idősebb. A PC-k és terminálok esetében ez az arány 66%, a szoftverek esetében 67%, a nagyszámítógépek, hálózatok és tartozékaik tekintetében pedig 52%. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy egy fejlesztési program beindításánál az elévülést figyelembe véve nagyjából az IKT eszközrendszer kétharmada is cserére szorul.12 Vannak olyan intézmények, ahol a munkaállomásokkal való ellátottság az egy főre eső mutatószám tekintetében nemzetközi mértékben is számottevő. Azonban még ezen helyek többségén is probléma az amortizáció miatt szükséges pótlások elmaradása. A telephelyeken belüli helyi hálózatok általában kiépültek, bár a szinten tartó fejlesztés ezen a téren sem megoldott, azonban a hálózatközi hálózati kapcsolatok (internet, extranet stb.) még egy 12

Forrás: „Az (ORKI-nak jelentést küldő) egészségügyi intézetek 50.000 Ft feletti beszerzési bruttó értékű számítástechnikai eszközei”, 2001

2003.08.05. 13:39


43/74

többtelephelyes intézményen belül sem jellemzőek. Az internetkapcsolattal rendelkező rendszerek többsége adatvédelmi szempontból nem megfelelő biztonságú adatátvitellel implementált. Ez utóbbi okok miatt az egészségügyi informatikában az „internetpenetráció” alacsony, így az új médium nyújtotta ismeretszerzési, továbbképzési és információtechnológiai lehetőségek nem megfelelő mértékben érik el a felhasználókat. Egészség, egészségügy az interneten Az elmúlt években az egészségállapottal, egészségüggyel kapcsolatos magyar webhelyek száma rohamos növekedésnek indult. Megjelentek és fejlődést mutatnak az első tartalomszolgáltatást nyújtó, portálambíciójú oldalak. Azonban ezek száma és jelentősége, a tartalmak mennyisége elmarad a kívánatostól. Jelentős az elmaradás az internetes honlapokon kiajánlott információk megbízhatóságát garantálni hivatott nemzetközi önkéntes minősítés („HON” – „Health on the Net”) alapján nyújtott szolgáltatások terén. Ugyanakkor sok a tudományos igénnyel fellépő, de nem elfogadható „para-” vagy akár áltudományos információt megjelenítő webhely is. Az egészségügyi információkezelés intézményei Az ESZCSM Gyógyító Ellátás Információs Központja (GYÓGYINFOK) 1974-ben alakult meg önálló költségvetési szervként. Az egészségügyi informatika és gazdaságtan szakterületén az Egészségügyi Minisztérium szervezési–módszertani és tudományos kutató alapintézménye. Alapfeladatai között szerepel az Egészségbiztosítás részére végzett adatgyűjtés, adatfeldolgozás is. Az egészségügyi szervezetek finanszírozási rendszerének kidolgozásában és működtetésében levő szerepét jogszabályok (kormányrendelet, miniszteri rendelet) írják elő. Az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (MEDINFO) a korábbi országos orvosi szakkönyvtár funkcióját betöltő intézményből alakult ki. Az informatika irányába a számítógépes szakirodalom-kutatási rendszerek megjelenésétől mozdult el. Jelenleg meghatározó feladata a magyar egészségügyi rendszerre vonatkozó komplex információszolgáltatás, amibe a hagyományos könyvtári információszolgáltatáson kívül a nemzetközi egészségügyi statisztikai adatszolgáltatás, ágazati tudásközpont funkció, egészségügyi adattárház építés, közhiteles elektronikus nyilvántartások kialakítása tartozik bele. Az átalakuló feladatoknak megfelelően szervezeti felépítése is változik. Ennek kapcsán informatikai szervezeti egysége megerősödött. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű központi államigazgatási szerv, amely a társadalombiztosítás központi hivatali szerveként az Egészségbiztosítási Alap kezelését végzi. Az OEP önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező társadalombiztosítási költségvetési szerv. Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány hozta létre 1993. június 12-én. Az Egészségbiztosítási Alap felügyeletét a Kormány, az egészségbiztosítás központi hivatali szervének irányítását az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter útján látja el. Az OEP feladata a biztosítottak számára maximális egészségnyereség elérése és az egészségi kockázatok kezelése olyan szolgáltatások nyújtásával és vásárlásával, amelyek lehetővé teszik az egészség megőrzését, helyreállítását, javítását, valamint az átmenetileg és tartósan kieső keresetek pótlását (kompenzációját), a munkába való visszatérésnek az elősegítését. Az OEP – mint az Egészségbiztosítási Alap kezelője – az alapkezelési feladatok ellátásán keresztül

2003.08.05. 13:39


44/74

működteti az egészségbiztosítási rendszert, és aktívan közreműködik a járulékrendszer, a jogosultsági szabályok és az egészségügyi rendszer szolgáltatásainak fenntartásában. Az OEP és igazgatási szervei, továbbá a szolgáltatók az alábbi adatok gyűjtését és nyilvántartását végzik: •

Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) hatósági igazolása, az igazolvány kiadása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatok.

•

Az OEP megköti és nyilvántartja a törvényben szolgáltatásokra vonatkozó finanszírozási szerződéseket.

meghatározott

egészségügyi

• Az OEP elbírálja, számfejti, nyilvántartja a pénzbeni egészségügyi ellátásokat. Az egészségügyi szolgáltató, közforgalmú gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz forgalmazó az általa kezelt betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról, gyógyszerekről az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. A finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról a finanszírozási szerződés alapján adatot szolgáltat az OEP felé. Az OEP tehát volumenében és jelentőségét tekintve is növekvő mértékű adatfeldolgozási, értékelési és elemzési tevékenységet folytat. Az OEP és az egészségügyi szolgáltatók, gyógyszertárak közötti hálózati elektronikus adatkommunikáció megteremtésére már évek óta történnek erőfeszítések. A finanszírozó és szolgáltatók közötti kommunikáció fejlesztése közös érdek, melynek megvalósítása központi koordinációt igényel. Az egészségügyi informatika tudományos szervezetei Az egészségügyi informatika hazai tudományos szervezetei közül a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvosbiológiai Szakosztálya 1968-ban alakult meg. Ez a fórum Európában az elsők között jött létre. A nemzetközi szakma már korán felfigyelt a hazai kutatók munkásságára, és ennek tudható be, hogy a szakosztály tagjává vált a világszervezetnek (International Medical Informatics Association, IMIA) és az európai társaságnak (European Federation for Medical Informatics, EFMI). A kilencvenes évek elején megalakult a másik hazai tudományos fórum is, a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság, amely jelentős szerepet vállalt az informatika korszerűsítésében. A két társaság a nyolcvanas évektől váltva rendezte évente tudományos konferenciáit, amelyeken a résztvevők száma 100–150 fő volt, és amely rendezvények a szűken vett egészségügyi informatikai szakterület tudományos fórumává váltak (Neumann Kollokviumok és MEIT Vándorgyűlések). Rajtuk kívül az egyetemek egy részénél folyik oktatás és értékes műhelymunka, és vannak olyan műszaki tudományos egyesületek, amelyek a határterületi diszciplínákkal foglakoznak (például a MATE Orvostechnikai Szakosztálya). Sajnálatos azonban, hogy a tudományos és oktató szervezetek értékei nem érvényesülnek, amelynek egyik oka a szakmapolitikai koncepció hiánya.

Szociális ágazat A szociális szféra esetében nem beszélhetünk egységes informatikai környezetről. A szociális gondoskodás különböző szintjein, rendszereiben különböző informatikai rendszerek működnek, illetve kellene, hogy működjenek. Ebből következően a fejlesztés lehetőségei, kívánatos irányai is igen változatos képet mutatnak. A központi államigazgatás szintjén mondhatni kedvezőek az IT fejlesztésekhez rendelkezésre álló erőforrások, értve ez alatt a hardverkörnyezetet és a felhasználók képzettségét (nem

2003.08.05. 13:39


45/74

tagadva, persze, hogy e területen is van fejlesztenivaló). Ugyanakkor e területen jelentős hiányosságok mutatkoznak az állampolgárok és a szociális szakemberek tájékozódását segíteni hivatott információs szolgáltatásokban. Kivételként a nemrégiben elkészült, bár további karbantartásra és fejlesztésre szoruló ágazati fogalomtárat, valamint a szociális ágazati döntéstámogatási rendszer kezdetleges modelljeként működő Szociális ellátási térkép intranetes szolgáltatást említhetjük. A társadalombiztosítási és családtámogatások igénybevételének adminisztrációs folyamataiban – az elektronikus aláírás hiánya miatt is – kiaknázatlanok az informatika, az elektronikus ügyintézés és információszolgáltatás lehetőségei. Az elektronikus aláírás használatának elterjedését jelenleg nem csupán a technikai feltételek hiánya akadályozza, hanem a jogi háttér is hiányos. Ezért szükséges a szociális területen megteremteni az elektronikus aláírás alkalmazásának jogszabályi feltételeit. A középszintű adminisztráció – a közigazgatási hivatalok, a gyámhatóságok, valamint a különböző körzeti hatósági funkciókat ellátó szervezetek – informatikai felszereltsége, felkészültsége már igen különböző. Jellemzőjük azonban, hogy hatósági feladataik révén igen kiterjedt adatkezelési tevékenységet folytatnak. E tevékenységeknek azonban nincsen egységes informatikai háttere. A nyilvántartások zömmel papíralapúak. Ha vannak is elektronikus regiszterek, azok formátumát nem szabályozzák egységes előírások. A nagy elosztórendszerek egymással összefüggő ellátásainak adminisztrációja elkülönült, sok a fölösleges párhuzamosság, a gépek helyett sokszor az állampolgárok dolgoznak azon, hogy államilag nyilvántartott adataikat az állami szervezeteknek (egy-egy szociális probléma nyomán akár többször is) benyújtsák. A helyi önkormányzatok hivatali szervezetüket, szociális feladataikat, szabályozási rendszereiket, illetve problémáikat tekintve igen különbözőek. A szociális igazgatási feladataikat (s egyben lehetőségeiket) meghatározó jellemző a településnagyság. Eszerint igen különböző informatikai feltételekkel bírnak a helyhatóságok. Körükben megtalálhatók az igen fejlett, az elektronikus ügyintézés lehetőségeit próbálgató hivatalok, valamint a legminimálisabb informatikai felszereltséggel bíró hivatalok is. E terület előnye, hogy jelen vannak a fejlődést meghatározó piaci szereplők mind a felhasználói oldalon, mind az önkormányzati ügyviteli szoftvereket gyártó cégek vonalán. Hátránya viszont, hogy a piac diktálta fejlődésből szinte teljesen kimaradnak a kisebb – a legtöbb esetben szociális szempontból is nehéz helyzetben lévő – települések. A szociális intézmények informatikai felszereltsége igen különböző. Általánosságban elmondható, hogy a szociális ágazatban nem működik intézményi informatikai hálózat. Az intézmények működésében nincsen jelen az informatika, mint szabályozó, folyamatokat szabványosító eszköz. A nyilvántartásokból hiányoznak az egységesítő informatikai technológiák. A szociális szolgáltatásokat igénybe vevő népességgel kapcsolatban hangsúlyozottan kell számba venni a terület fejlesztésének tervezésekor az információs, informatikai elmaradottságot.

2003.08.05. 13:39


46/74

Informatika az önkormányzati szociális igazgatásban13 Egy felmérés14 alapján megállapítható, hogy 5000 fő feletti települések esetén a számítógépes ügyintézés szinte teljes körű, de már a 2000–5000 lélekszám közötti települések esetén is 80 százalékos a számítógép-használat elterjedtsége. Sőt a 2000 lélekszám alatti települések esetén is jelentős javulás érzékelhető a számítógépes felszereltséget illetően: míg 1999 júniusában végzett felmérésünk szerint a 2000 fő alatti települések csupán 21,7%-a rendelkezett informatikai eszközökkel, addig 2002 tavaszára ez az arány 59%-ra nőtt. A szociális igazgatás területére léteznek speciálisan kifejlesztett szoftverek. Ezeket azonban jobbára csak a nagyobb lélekszámú településeken használják. Annak megítéléséhez, hogy egy településnek szüksége van-e szociális igazgatási szoftver alkalmazására, mindenképpen érdemes figyelembe venni a település lakosainak számát, valamint az éves ügyiratforgalom nagyságát. Kis lélekszámú, alacsony ügyiratforgalmú településeken nem biztos, hogy szükség van speciális szoftver alkalmazására, valószínűleg elegendő egy általános irodai programcsomag használata, amely esetén az egyszeri beszerzési költségen túl a felhasználót további költségek nem terhelik. A 2002-ben végzett felmérés szerint a számítógépet alkalmazó, 2000 lélekszám alatti települések 11%-a használja az MS Works programot. A speciális szoftver használata már a kistelepüléseken is előfordul, de igazán az 5000 fő feletti települések esetén jellemző. A legszínvonalasabb technikai háttér mellett sem biztosítható a színvonalas ügyvitel hozzáértő, informatikai ismeretekkel rendelkező munkaerő nélkül. A szociális igazgatás területén az ügyintézők informatikai képzettséggel általában nem rendelkeznek, vagy ismereteik igen hiányosak. Ahhoz, hogy a meglehetősen drága eszközparkot hozzáértő alkalmazottak működtessék, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a dolgozók oktatására. A képzés amellett, hogy jóval kisebb anyagi ráfordítást igényel, mint a technikai eszközök beszerzése, fokozatosan megtérülő befektetés. Elmaradása esetén előfordulhat, hogy a korszerű számítógéphez vásárolt speciális szoftver telepítés nélkül a fiókban hever, míg a tényleges adatokat, élő nyilvántartásokat és „adatbázisokat” az ügyintéző „kockás” füzetében vezetik. A képzéseknek három alapvető típusára lenne szükség a szociális ügyintézés támogatására: − számítástechnikai alapképzés, amelynek során a felhasználók megismerkednek a számítógép működtetésének alapelveivel, a programok elindításához és alapszinten való működtetésükhöz szükséges információkkal; − a speciális szoftver használatához kapcsolódó képzés, amelynek során a szoftver működésének alapját képező adatbázis kezelésének, a határozatok elkészítési módjának, a statisztikák leválogatásának stb. megismerése a cél; − informatikai továbbképzés, amelynek során a szociális igazgatási szoftvert már ismerő, azt a gyakorlatban már régebben használó ügyintézők az alkalmazás során felmerült problémáikra, kérdéseikre kapnak választ.

13

Kőnig Éva – Nemes Zsuzsanna: A helyi szociális igazgatás működési feltételei. In: Landau Edit – Ulicska László (szerk.): Szociális–igazgatás–szerkezet. SZOFA ALapítvány, Debrecen, 2003. alapján 14 Az ESZCSM Szociális igazgatási mintahely projektjének keretében végzett felmérés 2002-ben

2003.08.05. 13:39


47/74

Következtetések: Az egészségügyi ágazatban rendelkezésre állnak azok az alapok, amelyekre az információs koncepció épülhet. Több jelentős informatikai projekt valósult meg, azonban ezek eredményei egy komplex nemzeti stratégia keretében hasznosulhatnak a maguk teljességében. A prioritások között kell megemlíteni az integráció megerősítését, az amortizáció pótlásának megoldását és a humán-szervezeti elemek (pl. orgware, szakmai fórumok) jelentőségének növelését. A szociális ágazat feladatai hasonlóak, azonban relatív elmaradottsága miatt gondot kell fordítani az alapinfrastruktúra nagyobb arányú bővítésére is.

2003.08.05. 13:39


48/74

2. Az Európai Unió elvárásai Összefoglaló

Az Európai Unióban négy jelentősebb egészségügyi és szociális vonatkozású program megvalósítása zajlik: A 2000-ben elfogadott eEurópa kezdeményezés, a „Közösségi akcióprogram a népegészségügy terén (2003–2008)”, a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem programja, illetve a Megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszer elnevezésű kezdeményezés. Az Európai Unió lehetőséget kínál az újonnan csatlakozó országoknak a saját hatáskörben, valamint a különböző közösségi kezdeményezésekhez kapcsolódó programok megvalósítására, amit a brüsszeli eHealth konferencián elfogadott miniszteri nyilatkozat is megerősít.

1. Az eEurópa kezdeményezés Az Európai Tanács 2000 márciusában hagyta jóvá a Bizottság által beterjesztett eEurópa kezdeményezést, amelynek célja, hogy létrehozza az „on-line Európát”.15 A kulcsfeladatok között szerepelt az eEgészség és az eKormányzat létrehozása. Az eEurópa kezdeményezés mintájára a csatlakozó államok 2000 októberében hasonló célkitűzésekkel hozták létre az „eEurópa Plusz” tervet. 2002-ben a Tanács áttekintve az „eEurópa 2002” cselekvési terv eredményeit, felszólította a Bizottságot az „eEurópa 2005” cselekvési terv elkészítésére, amelynek középpontjában az eKormányzat, az eOktatás, az eEgészség és az eKereskedelem áll. Az „eEurópa 2005: Információs társadalom mindenkinek”16 az eEgészség területén három akciót javasol, amelyek az alábbiak: − az elektronikus egészségkártyával kapcsolatos fejlesztések, − egészséginformációs hálózatok létrehozása a népegészségügyi adatokra vonatkozóan, illetve az egészségre vonatkozó veszélyekre való reagálás céljából, − az on-line egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. Az Európai Bizottság 2003 elején ütemtervet dolgozott ki az európai egészségügyi kártya bevezetésére, amely szerint a kártya bevezetése három szakaszban történne, melynek első fázisában, 2004. június 1-jétől elkezdődne a szükséges ellátásra jogosító E 111 jelű nyomtatványok kártyával való helyettesítése. A Technikai Albizottság 2003. június 3–4-i ülésén előkészítette a kártya bevezetésével kapcsolatos határozati javaslatokat, illetőleg azok technikai információkat tartalmazó mellékleteit. Bár Magyarország nehézségekre hivatkozva él a derogáció lehetőségével, a kártyakibocsátásnak legkésőbb 2006. január 1-jén el kell kezdődnie. 15

eEurope An Information Society For All Communication on a Commission Initiative for the Special European Council of Lisbon, 23 and 24 March 2000 16 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: eEurope 2005: An information society for all, An Action Plan to be presented in view of the Sevilla European Council, 21/22 June 2002 Brussels, 28 May 2002 COM(2002) 263 final

2003.08.05. 13:39


49/74

Fontos megemlíteni, hogy 2001-ben a Bizottság kiadott egy dokumentumot az egészséggel kapcsolatos weboldalak minőségi kritériumaira vonatkozóan,17 továbbá 2003-ban egy közleményt fog kiadni az eEgészség jogi aspektusairól. Az EU keretprogramjai közvetlenül kapcsolódnak az eEurópa kezdeményezéshez, így a 6. keretprogram indirekt módon forrásokat biztosít az eEurópa program céljainak megvalósításához is. Az eEurópa programban jelentős hangsúlyt kap a legkiválóbb módszerek azonosítása és elterjesztése, a K+F projektek eredményeinek hasznosítása. A digitális technológia fejlődése kiváló lehetőséget kínál arra, hogy előmozdítsuk az akadálymentesítést a fogyatékkal élő emberek számára (társadalmi, gazdasági, földrajzi, kulturális stb. területen) A hozzáférhető technológiák, amelyek az ő speciális szükségleteiknek megfelelnek egyenlő alapot teremthetnek a munkaerőpiacon, illetve a társadalmi életben való részvételre. 2. Az EU népegészségügyi programja 2002 szeptemberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadott egy döntést, amellyel létrehozta a „Közösségi akcióprogram a népegészségügy terén (2003–2008)” programját.18 A fő célkitűzések egyike „a népegészségügyi helyzet javítása érdekében az információ és tudás fejlesztése”. A 2003-as munkaterv prioritásai az egészséginformáció területén a következők: − az egészséginformációs rendszer fejlesztése és koordinálása, − az egészségmonitorozási és jelentési rendszer működtetése, − a népegészségügyi jelentések és elemzések készítésének fejlesztése, − az EU szintjén javítani az adatokhoz való hozzáférést és azok megosztását, EU népegészségügyi portál létrehozása, − az eEgészség.19 program. Ezeken a területeken az alábbi főbb feladatokat határozza meg a 2003-as munkaterv: Az egészséginformáció rendszerének fejlesztése és koordinációjának területén Ez a pont a szükséges tanácsadó és koordináló struktúrák létrehozását célozza meg, egyeztetve egymással az alábbiakban ismertetett további feladatcsoportokat. A nemzetközi szervezetekkel (WHO, a WHO figyelő szervezetei [observatories], OECD) való kooperáció további erősítése hangsúlyozott feladat. Szükséges a nemzetközi szervezetek felé történő adatszolgáltatás egyszerűsítése is. A következő részfeladatoknak kell megvalósulniuk: 1. Az Európai Unió által a későbbiekben használatba veendő, az egészségmonitorozási projektek eredményei révén megalapozott egészségindikátor-készlet véglegesítése, tudományos, technikai és módszertani háttérmunkálatainak elvégzése; 2. Egy információ- és tudáskezelő rendszer működési elveinek kifejlesztése, magában foglalva az információgyűjtés módszereit és a szükséges epidemiológiai képzést is; 17

eEurope 2002: Quality Criteria for Health related Websites Decision No 1786/2002/Ec Of The European Parliament And Of The Council 19 Community action in the field of public health (2003 to 2008) work plan 2003 (2003/C 62/06) 18

2003.08.05. 13:39


50/74

3. A népegészségügyi intézetek (kompetens egészségügyi hatóságok) létrehozása az egészségállapotról szóló információ és tudás kezelésére;

hálózatának

4. Létrehozni és működtetni egy koordinációs hálózatot, amely összekapcsolja az egészségállapotot monitorozó projektek vezetőit és a munkában részt vevőket. Az egészségmonitorozási és jelentési rendszer működtetése területén E tevékenység célja, hogy megkezdődjön az Európai Unió átfogó egészséginformációs és tudáskezelő rendszerének lépcsőzetes és szisztematikus működtetése. A tevékenység épít a korábbi közösségi programok, többek között az egészségmonitorozási program eredményeire.20 2003-ban a rendszer olyan elemeire kell koncentrálni, amelyeknél az egészségállapotokat leíró információ legjobban támogatja a munkaterv más feladatcsoportjait. A tevékenység lényege, hogy működő koordináló testületeket (ún. „coordinated working parties”, „WPs”) hoz létre, amelyek a későbbi egészségmonitorozó rendszer prototípusaként működhetnek. A WP-k feladata lefedi az adatmenedzsment mind az öt fázisát: azaz az adatigények felmérését az adott területen, az indikátorok definícióját és minőségbiztosítását, a nemzeti erőfeszítések technikai támogatását, az Unió szintjén való adatgyűjtést, az elemzéseket és jelentések készítését, az eredmények széles körben történő megismertetését. A megvalósítás során megfelelő és szoros együttműködés szükséges az Eurostattal és partnercsoportjaival. A rendszer statisztikai elemeit a tagországokkal való együttműködésben, a közösségi statisztikai programot használva kell kifejleszteni a megfelelő szinergia biztosítása, illetve a szükségtelen redundancia elkerülése érdekében. A WP-k az ún. ECHI jelentésnek21 megfelelő felosztásban foglalkoznak az egészséginformáció területeivel. 2003-ban az alábbi WP-k jönnek létre, amelyek működését két évre finanszírozzák: 1. Életmód 2. Megbetegedések 3. Egészségügyi rendszer (beleértve a megelőzést is) 4. Környezet 5. Lelki egészség 6. Sérülések és balesetek Egy adott WP a saját területén kezdeményez, illetve koordinál projekteket. Minden WP-nek lesz egy koordináló projektje és partnerség projektjei. Utóbbiak a koordináló projekteken keresztüli alszerződésekkel valósulnak meg a kritikus tömeg elérése és a koherencia megtartása érdekében. A létező egészségmonitorozó, sérülésmegelőző programok, illetve más egészséginformációs projektek a releváns WP-hez lesznek társítva. Az Eurostat és partnerei számára az Európai Statisztikai Rendszerben (ESS) történő adatgyűjtés és elemzés hozzájárul egy uniós szintű egészségállapot-felméréshez az elvárások, a szükségletek és az alaphelyzetet jellemző adatok tekintetében mind az egészségállapot, mind az egészségügyi szolgáltatások terén.

20

The programme of Community action on health monitoring within the framework for action in the field of public health, adopted by decision N° 1400/97/EC of the European Parliament and of the Council 21 Design for a set of European Community health indicators. Final report by the ECHI project.15 February 2001

2003.08.05. 13:39


51/74

A népegészségügyi jelentések és elemzések módszertanának fejlesztése és népegészségügyi jelentések készítése E tevékenység tartalma nagyszabású népegészségügyi jelentési projektek indítása, az „Egészséginformáció és Tudás” hálózatok vezetésével. A jelentések olyan, specifikus népegészségügyi témákat kezelnek, amelyek további szakpolitikai tevékenységeket igényelnek. A jelentések elkészítése során cél az adott szakterület vezető európai tudományos kutatóinak bevonása, és így az Európai Kutatási Terület (European Research Area) létrehozásához való hozzájárulás. Három–hat projekt kerül kiválasztásra a javasoltak közül, amelyek meg is megkezdődnek 2003-ban. A következő témák kapnak prioritást: 1. Az egészséget befolyásoló tényezők és az egészségi állapot az EU-ban; 2. Az egészségállapot várható változásának elemzése, szakpolitikai opciók; 3. Az alkoholfogyasztás gazdasági és szociális terhe, beleértve az alkoholfogyasztás mérséklésének előmozdítását, a gyermekek és fiatalkorúak védelmét; 4. A reproduktív egészség problémái; 5. A HIV/AIDS gazdasági és betegségterhének elemzése; 6. A lelki egészség és stresszel kapcsolatos betegségek gazdasági és szociális terheinek elemzése; 7. A sérülések, balesetek gazdasági és szociális terheinek elemzése, beleértve az önveszélyeztetést és az erőszakot, a WHO munkájára építve. Más, tanulmányozásra érdemes területek vizsgálatára a források által megengedett mértékben kerül sor. Fontos továbbá az együttműködés a WHO Európai Régió „Health Evidence Network”-kel (HEN). A terület több elvárt eredménye – mint pl. az egészségneveléssel, -védelemmel, megelőzéssel kapcsolatos kutatatási eredmények és következtetések szabványos struktúrájú adatbázisa –, az összehasonlító elemzés és a bizonyítékon alapuló döntéselőkészítés eszközévé válhat a szakpolitikák fejlesztésében. Az 1–7. pont alatt felsorolt területek projektjei szoros kapcsolatban lesznek a fentebb leírt WP-kel, de tőlük függetlenül működnek. Az elkészült jelentéseket mind papír, mind pedig elektronikus formában publikálják. Az adatok továbbítása EU szinten, az EU népegészségügyi portálja és más publikációs platformok Ennek a tevékenységnek a célja megteremteni az adatok, ismeretek és tapasztalatok átadásának, elosztásának mechanizmusait és rendszereit, mind a hagyományos, mind az új médiák segítségével. Ez lehetővé teszi a zökkenőmentes információcserét a nemzetközi szervezetek és a tagországok között. Ez a tevékenység direkt módon támogatja az előzőekben felsorolt feladatcsoportok eredményeinek közzétételét, olyan flexibilis információtechnológiai platform kialakításával, amelyet a legkülönbözőbb egészséginformációs projektek használhatnak. A létrejövő portál és az Európai Statisztikai Program között funkcionális kapcsolat kialakítása szükséges. A 2003-ra tervezett akciók: 1. A felhasználói hálózatok, valamint a jelenlegi információtovábbítás rendszerének fejlesztése;

2003.08.05. 13:39


52/74

2. A népegészségügyi program platformjának kialakítása (népegészségügyi portál) az információ megosztása céljából, az információtechnológiai és a tartalomfejlesztő projektek eredményeinek összhangba hozása; 3. A korai figyelmeztető rendszer (EWRS-2) fejlesztése; 4. Az Európai Népegészségügyi Jelentések periodika és az Európai Népegészségügyi Bulletin elindítása. Az eEgészség területén Cél az eEgészség fejlesztése, építve az eddigi EU kutatásfejlesztési programok eredményeire, összehangolva azokkal az aktivitásokkal, amelyek az „eEurópa 2000” és az „eEurópa Plusz” programok keretében történtek. Az eddigi kutatási programok a betegek és a lakosság számára történő információszolgáltatást lehetővé tevő információtechnológiai eszköz- és alkalmazásfejlesztésekre, valamint a népegészségügy szempontjából fontos adatgyűjtésekre irányultak. A jelenlegi tevékenységek az „eEurópa 2005” programmal szorosan összehangolva kerülnek megvalósításra. Az Egészséginformációs Hálózat megvalósításának keretében továbbfejlesztik a népegészségügyi program Egészséginformációs és Tudás Hálózatát. Fontos aspektusa ennek a tevékenységnek az európai szinten folyó különböző egészséginformatikai aktivitások koordinációja az Információs Társadalom Direktorátussal való együttműködésben. Konkrét programok várhatók az IT eszközök és alkalmazásoknak az egészség területén való felhasználhatóságát és interoperábilitását megítélő értékeléstechnikák fejlesztésében. Építve az „eEurópa 2000” keretében készített, az egészséggel kapcsolatos weboldalak minőségi kritériumaira vonatkozó bizottsági dokumentumra (COM 2002, 667 final), véleménycserére kerül sor az egészséggel kapcsolatos weboldalak megfelelőségét jelző tanúsítás bevezetéséről. A tervek között szerepel egy európai eEgészség hírlevél kiadása, elősegítendő az információcserét. eHealth 2003 konferencia Az EU tag-, tagjelölt és társult államok, valamint az EFTA-államok szakminiszterei a 2003 májusában tartott konferencián kinyilvánították elkötelezettségüket, hogy a nemzeti és regionális szinten megvalósítandó eHealth (eEgészség) programok az eEurope 200522 akcióterv integráns részei legyenek. A konferencián elfogadott miniszteri nyilatkozat három témakört jelöl ki: –

22

Az egészségügyi ellátás minőségének javítása és hatékonyságának fokozása IT applikációkkal. Ezen belül a miniszterek kiemelték a gyors, pontos és minél teljesebb adatcsere szükségességét, az eEurope 2005-ben megfogalmazottak szerinti biztonságos, osztott eEgészség-alkalmazások használatát, az egészségügyi kockázatok korai felismerésére, nyomon követésére alkalmas IT-rendszerek szükségességét, az ellátórendszer tagjai közti kommunikáció javítását (a többször és feleslegesen elvégzett vizsgálatok, beavatkozások elkerülésére, a bizonyítékalapú egészségügyi tudástárakhoz

COM (2002) 263

2003.08.05. 13:39


53/74

való hozzáférés elősegítése végett), valamint az elektronikus európai egészségbiztosítási kártya kifejlesztésére tett lépéseket23. –

Az állampolgárok fokozottabb bevonása a jó minőségű információkhoz való hozzájutáson keresztül. Itt a miniszterek fontos tényezőként jelölték meg, hogy az egészségügyi információs szolgáltatások középpontjában az állampolgárnak kell lennie, ebből a szempontból üdvözölték az egészségüggyel kapcsolatos webhelyek minőségi kritériumairól szóló európabizottsági közleményt24, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy az internet-hozzáféréstől eddig elzárt csoportok számára is rendelkezésre álló közösségi hozzáférési pontokat szükséges kiépíteni.

–

A „legjobb gyakorlat” (best practices) kifejlesztése és elterjesztése az eEgészségben. Ki kell alakítani az eEgészség-alkalmazások használatával, hatékonyságával és eredményességével kapcsolatos tapasztalatok megosztását lehetővé tévő fórumokat. Kiemelten meg kell teremteni a heterogén rendszerek és szolgáltatások interoperabilitását biztosító szabványokat, amennyiben lehetséges nyílt forráskódú alkalmazásokkal, valamint tovább kell fejleszteni az IKT applikációk értékeléséhez szükséges mutatókat.

Szociális ágazat Az Európai Unió egyes társadalmiprobléma-területekre célzott politikai programokkal igyekszik előmozdítani a legégetőbb társadalmi problémák kezelését. Ilyen átfogó (szociál-) politikai cselekvési irányokat jelölnek az Unió utóbbi években meghirdetett programjai a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem programja, illetve a Megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszer elnevezésű kezdeményezés. E programokhoz kapcsolódóan országunknak időről-időre megfelelő statisztikai mutatók összeállításával kell láthatóvá, értékelhetővé tennie e szociálpolitikai területeken elért eredményeit. Ennek azért tulajdoníthatunk az információs rendszerek fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőséget, mert e mutatókra úgy tekinthetünk, mint a szociális ágazat teljesítményének kodifikált, nemzetközileg elfogadott és standardizált indikátoraira. A szociális fejlesztések területén az átláthatóság biztosítása érdekében el kell érni mind az EU, mind a hazai források által támogatott projektek nyilvánossá tételét. A strukturális alapok által támogatott projektek esetében külön előírások szerint kell biztosítani a támogatások nyilvánosságát. Az EU strukturális alapjainak felhasználására született programok tervezésének, monitorozásának, utánkövetésének, valamint nyilvánosságának biztosítása érdekében informatikai fejlesztések szükségesek. A sikeres projektek elterjesztése érdekében elektronikusan elérhetővé kell tenni a jó gyakorlatokat.

23 24

COM (2003) 73 final COM (2002) 667 final, illetve a bizottság és az Európai Parlament 1786/2002/EC (2002. VIII. 23.) határozata

2003.08.05. 13:39


54/74

3. Jövőkép Összefoglaló

A stratégia az információs társadalom jövőképével számol, valamint kijelöli azokat az irányokat, amelyek az egészségügyet és a szociális ellátásokat a jelen helyzetből átvezetik az információs társadalomba. A kormányzat elkötelezett az egyénközpontú, a jövőképben vázolt alapvető értékeket közvetítő ágazati programok megvalósításában. Az információs társadalom kiépülésével járó változásokra úgy kell tekintenünk, mint a társadalmi különbségek mérséklésének, az esélyteremtésnek az új lehetőségeire.

Az egészségügyi és szociális ellátások az információs társadalomban

JÖVŐKÉP IPARI TÁRSADALOM

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

koncentrált

szolgáltatás struktúrája

elosztott

lokális

információs tér

globális

betegségközpontú

ellátás

páciensközpontú

adat- és információkezelés adminisztratív információrendszerek hálózat

informatika feladata

infrastruktúra

adat- és információkezelés tudáskezelés tudásalapú intelligens partnerrendszerek széles sávú hálózat + GRID technológia

egészségügy

egészség

alacsony szintű egészségkultúra

magas szintű egészségkultúra

páciens adat

kliens tudás 3.1. ábra

Az információs forradalom hatására társadalmunk egy új fejlődési szakaszba lépett. E változás során az ipari társadalmat felváltja az információs társadalom. A változások alig egy évtized alatt zajlottak le, az új technológiák alkalmazása megváltoztatja a kommunikációs kultúrát, az emberek kapcsolatrendszereit és sok esetben az uralkodó értékrendeket. A változások főbb irányait szemlélteti a 3.1. ábra.

2003.08.05. 13:39


55/74

A jövőkép szempontjából meghatározó elemek a magas szintű egészségkultúra és a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás megalapozása. Ez utóbbi kapcsán elmondható, hogy az időközben lezajlott egészségügyi költségrobbanással párhuzamosan a technológiai lehetőségek körének bővülése tovább mélyítette a technológiailag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető közötti szakadékot. A technológiai fejlődés és a genetika fejlődése pedig egy további ponton támaszt növekvő feszültségeket az egészségügyben: a technológiailag lehetséges és az etikailag elfogadható reláció tekintetében. Figyelmet érdemel az is, hogy az egészségügyben a specializáció szerepe tovább nőtt, az orvosbiológiai tudásanyag 3–6 évente megduplázódik, ugyanakkor az ismeretek megszerzésének, elsajátításának módszerei szinte alig változtak az elmúlt száz év során. Ezért különösen fontos az információ és az ismeretek (tudás) hatékony kezelésének intelligens informatikai eszközökkel és módszerekkel történő támogatása. Az egészségügyi és szociális kormányzat az információs társadalomban történő sikeres ágazati részvételt megalapozó infokommunikációs fejlesztésekkel lehetővé kívánja tenni, hogy az egyének, a szűkebb és tágabb értelemben vett közösségek a szociális jólétüket, biztonságukat, egészségüket és gyógyulásukat, valamint az ellátórendszer működését alapvetően meghatározó adatok és információk, eszközök és feltételrendszer birtokában legyenek, ezekre alapozva felelős döntéseket tudjanak hozni, amelyek által előmozdítható: –

a lakosság életminőségének javulása

–

az ellátórendszerben nyújtott ellátások, szolgáltatások biztonságossága, színvonala és hatékonysága

–

a különböző államigazgatási szervek és döntéshozók működési hatékonysága.

Milyen előnyöket kínál az információs stratégia megvalósítása? Az ágazati információs stratégia alapvető szemlélete az egyén- és közösség(ek) középpontba állítása, információs és kommunikációs pozíciójának javítása. Az egészségügyi és szociális ágazat szereplői számára kínált előnyöket az alábbiakban mutatjuk be egy-egy konkrét példa kiragadásával. 1. Lakosság A korszerű infokommunikációs kapacitások és kapcsolódó szolgáltatások, digitális tartalmak elérhetősége révén: 1.1. Javul a lakosság és egyes társadalmi érdekérvényesítő szervezetek, társadalmi csoportok információs pozíciója a betegtájékoztatás és az egészségfejlesztés terén eszközölt fejlesztésekkel; 1.2. Javul a lakosság és egyes társadalmi érdekérvényesítő szervezetek, társadalmi csoportok kommunikációs pozíciója az egymás kö-

Gondtalan nyaralás terhesen is Rita 27 éves nő, 6 hónapos terhes, férjével nyaralni vannak. Úszás után hirtelen gyengeség fogja el, és heves görcsök törnek rá. Aggódik, hogy vajon a babának nem eshet-e baja, nem kell-e a nyaralásukat megszakítani, esetleg kórházba feküdnie? Felhívja nőgyógyászát és elmondja panaszait: A fájások rendszerességet mutatnak, de vérzés nincs. Az orvos arra kéri, hogy a magával vitt mobil CTG-berendezés érzékelőit a terhesgondozáson megtanult módon helyezze fel a hasára, majd a készüléket bekapcsolva aktiválja a távvezérelt üzemmódot. A kismama elmondása, valamint az aktuális CTG felvétel értékelése után az orvos megnyugtatja, hogy „a kicsivel” minden rendben, nyugodtan folytathatják a nyaralást, ügyeljen arra, hogy ne terhelje meg magát és testmozgás után étkezzen, nehogy vércukorszintje hirtelen leessen.

2003.08.05. 13:39


zötti, valamint a hatóságokkal történő információcsere bővülő lehetőségeivel; 1.3. A lakossági ügyintézés gyorsabb és hatékonyabb lesz az egyes egészségügyi és szociális ellátások elektronikus igénylésének lehetőségeivel. 1.4. Javul lakosság biztonságérzete és életminősége a gyógyító-megelőző ellátások biztonságosságát, minőségét, hatékonyságát növelő informatikai megoldások hatására. Mindezek jelentősen hozzájárulhatnak az esélyegyenlőség, a digitális írásbeliség, a tájékozott fogyasztói magatartás, valamint az egészségtudatos lakossági attitűdök, illetve a civil társadalom megszilárdításához.

56/74

Összegangolt sürgősségi ellátás Az 58 éves Tóth úr a kimerítő hét után hobbijának hódol. Horgászat közben egy nap erős fájdalmat érez gyomrában és mellkasában. Bekapcsolja a globális helymeghatározó rendszert használó mobil orvosi segélyhívóját, és az riasztást küld a legközelebbi mentőegységnek, amely kis idő múlva meg is érkezik. A mentőkkel egyidejűleg a rendszer riasztja Tóth úr kardiológusát is, aki egy kardiológiai centrumban dolgozik. A kivonuló egység szükség esetén hozzáférést kap a sürgősségi adatokhoz. Tóth urat a legközelebbi SBO-ra szállítják. Közben Molnár doktor, az SBO ügyeletes orvosa, már lehívta Tóth úr kórelőzményeit. Egy alapos kivizsgálás, különböző tesztek és a kardiológussal folytatott internetes videokonzultáció után Molnár doktor megállapítja, hogy nincs komolyabb baj, a betegnek gastroenteritise van. Azt tanácsolja Tóth úrnak, igyon sok folyadékot és folytassa nyugodtan a horgászatot. Az SBO rendszeréből közben frissítették Tóth úr virtuális kórlapját, amiből a kardiológiai gondozást ellátó centrum nyilvántartása is frissíthető.

2. Az egészségügyi és szociális szolgáltatók Gyógyszermellékhatások elkerülése Kovács urat nyugtalanítja makacs köhögése, ezért felkeresi háziorvosát, dr. Szabót. A vizit végén a doktornő megbeszéli Kovács úrral, hogy egy új gyógyszert ír fel. A doktornő a rendelő elektronikus kartonozóját használva továbbítja a receptet a gyógyszertárhoz. A kartonozó integrált gyógyszerelési riasztó modulja azonban figyelmezteti Szabó doktornőt, hogy esetenként hasonló egészségi állapottal rendelkező betegek viszketést és izomgörcsöket tapasztaltak a felírni kívánt gyógyszer mellékhatásaként. Szabó doktornő tehát egy másik, hasonlóan hatékony gyógyszert választ, amelyet Kovács úr kockázat nélkül szedhet. Időközben a rendelő adminisztrációs rendszere is jelzi, hogy figyelmeztetést kapott a doktornő által elsőként választott gyógyszer gyártójától, miszerint bizonyos egészségi állapotok mellett a gyógyszer szedése ellenjavallt. A rendszer automatikusan átvizsgálja az összes kartont, de a rendelő betegei közül jelenleg senki más nem szedi a szóban forgó készítményt. A rendszer végezetül frissíti az integrált gyógyszerelési riasztó modul gyógyszerinformációs adatbázisát.

2.1. Az egészségügyi és szociális közintézmények információs pozíciója javul az egészség adattárhoz, tudástárakhoz, digitális tartalmakhoz való hozzáférés biztosításával. 2.2. Az egészségügyi és szociális közintézmények kommunikációs pozíciója javul az egymás közötti, valamint a hatóságokkal történő információcsere bővülő lehetőségeivel. 2.3. A gyógyító-megelőző és szociális ellátások biztonságossága, minősége, hatékonysága javul a közhiteles elektronikus nyilvántartások, a különböző rendszerbe integrált informatikai megoldások elterjesztésével.

2003.08.05. 13:39


57/74

2.4. A Népegészégügyi Program akcióinak végrehajtását, az eredmények értékelését és disszeminációját elősegítik az IKT megoldások. 2.5. Lehetővé válik a hazai ellátórendszer bekapcsolása az európai elektronikus „vérkeringésbe”. 2.6. Javul az egészségügyi és szociális szakemberek informatikai és tudásalkalmazási felkészültsége. 2.7. Javul a meglévő szakképzési rendszerek igénybevehetősége és hatékonysága a korszerű képzési formák megjelenésével. Mindezek jelentősen hozzájárulhatnak a költséghatékony és tényeken alapuló orvoslás, a minőségorientált betegellátás és szociális szolgáltatások megalapozásához. 3. A döntéshozók 3.1. A helyi és országos, ágazati közigazgatási intézmények információs pozíciója javul –

a különböző ágazati adattárházakhoz, tudástárakhoz, digitális tartalmakhoz való hozzáférés

–

a lakosság egészségi és szociális állapotára, az egészségügyi és szociális ellátásokra vonatkozó hiteles információk rendelkezésre állása révén.

3.2. A helyi és országos, ágazati közigazgatási intézmények kommunikációs pozíciója javul a lakossággal és a szolgáltatókkal való párbeszédet és információcserét támogató fejlesztések révén. 3.3. Lehetővé válik a tényeken alapuló kapacitástervezés és szükségletalapú forrásallokáció. 3.4. Javul a nemzetközi szervezetek felé történő adatszolgáltatás hatékonysága és hitelessége. 3.5. Javul a közigazgatási szakemberek informatikai és tudásalkalmazási felkészültsége. Mindezek jelentősen hozzájárulhatnak a tényeken alapuló egészség- és szociálpolitika, az elektronikus kormányzat, a hatékony szolgáltató közigazgatás, az átlátható közszféra megteremtéséhez.

Az ÁNTSZ reakcióképességének növelése Egy nagyváros monitorozó rendszere folyamatosan méri a légszennyezettség és a pollentartalom paramétereit. Az egészségügyi határértékeket és ajánlásokat túllépő adatok esetén automatikus vészjelzést ad a meghatározott protokoll szerint. A helyi önkormányzat és közegészségügyi hatóság ezen információk birtokában dönthet az ellátórendszer egyes elemeinek megerősítéséről – pl. a megfelelő szakrendelések nyitvatartási idejének meghosszabbításáról –, megelőző intézkedéseket tehet a súlyosabb helyzet elhárítása érdekében, pl. korlátozhatja a városi közlekedést. Az elektronikus kórlapnak az egyén vakcinációjára vonatkozó adatai sok szinten hasznosíthatók. A gyermek sérülése esetén a körzettől távol is megállapítható, hogy pl. mikor történt a legutóbbi tetanuszoltás. A szülők és a házi gyermekorvos automatikus emlékeztetőt kaphatnak arról, hogy mikor esedékes a következő vakcináció. A beiskolázáskor az illetékes hatóság ellenőrizheti, hogy a gyermek megkapta-e a szükséges oltásokat. A helyi vakcinációs adatokat a rendszer aggregálhatja orvosonkénti, életkori, területi stb. bontásban, így a közegészségügyben dolgozók monitorozni tudják a kötelező oltásoktól távolmaradók arányát, az ajánlott vakcinációt igénybe vevők számát, és összehasonlító elemzéseket tudnak végezni az egyéb helyi járványügyi mutatók függvényében.

2003.08.05. 13:39


58/74

4. Oktatási és kutatási intézmények 4.1

A kutatóhelyek és oktatási intézmények információs pozíciója javul a különböző adatbázisokhoz, tudástárakhoz, digitális tartalmakhoz való hozzáférés által.

4.2

Javul a kutatóhelyek és oktatási intézmények versenyképessége és részvételi lehetősége a kutatási és fejlesztési pályázatokon.

4.3

Bővül az európai tagországok intézményeivel közösen indítható képzési programok száma.

4.4

A hagyományos képzési formák mellett távoktatási programok indítása is lehetséges (virtuális egyetem).

Mindezek jelentősen hozzájárulhatnak a digitális tartalmak gyarapodásához, új technológiák, alkalmazások kifejlesztéséhez, az ágazati innovációs kultúra, a kutatást és fejlesztést kiszolgáló, támogató, illetve megvalósító infokommunikációs rendszerek hazai és nemzetközi együttműködésre épülő kifejlesztésének, honosításának és rendszerbeállításának megvalósításához. 5. Ipari partnerek Az ipar és az egészségügyi IKT szereplői közti kapcsolat kialakítás és javítása kiemelkedő kérdés. Szoros együttműködés esetén az IKT fejlesztésekre fordított idő csökkenhet, az alkalmazott technológiák és a projekteredmények a lehető legkorszerűbb színvonalúak lehetnek. Az ipar szerepe meghatározó lehet a magasabb rendszerintegrációt lehetővé tevő szabványosítás, szabályozott környezet, a termelésirányítás és minőségirányítás terén. Hasonlóan fontos a rendszerek közötti kommunikáció, biztonság, regionális rendszerek megvalósításának kérdése. Ugyanakkor az ipari szereplők számára is lehetővé válik az együttműködés révén a kooperáció egészségügyi IKT-ban résztvevőkkel, a fejlesztési kapacitások összehangolása. Ezen túlmenően a fejlesztésekkel és a létrejövő eredményekkel új piaci szegmens nyílik meg, melynek alakításában, formálásában aktívan részt vehetnek. 6. Egyéb szereplők Az IKT fejlesztések, az információs társadalom intézményeinek hatására a kommunikációs folyamatok szempontjából új szereplők belépésével is lehet számolni, illetve a meglévő kapcsolatrendszer gyökeres átalakulásával. A kapcsolatrendszerek jövőbeni alakulása szempontjából az alábbi szereplők érdemelnek figyelmet: A közéleti szereplők, a média, valamint a civil társadalom szereplői információs igényük szempontjából egy csoportba sorolhatók, az ágazat fejlődésében meghatározó szerepet játszanak. Az információs társadalom a hiteles és kiegyensúlyozott információk biztosításával tudja támogatni a közösségi szintű tájékoztatást, a döntés-előkészítés folyamatában az elemzési és tervezési munkát.

2003.08.05. 13:39


59/74

4. Célok kijelölése Összefoglaló

Az ágazati információs politikai célok kijelölése összhangban történt az EU ajánlásokkal, a MITS-ben megfogalmazott értékcélokkal, valamint az egészségügyi és szociális kormányzat célkitűzéseivel. A célterületek megfeleltethetők a MITS eszközcéloknak. Ugyanakkor a stratégia megközelítése szerint az informatika fejlesztése nem célja, hanem eszköze a kormányzati törekvések megvalósításának.

Összhangban a Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS) megjelenő „eszközcélokkal”, valamint az eEgészségügy megteremtésére (MITS 5.2.3) vonatkozó társadalmi feladatokkal az alábbi ágazati célkitűzéseket tesszük: 1. Egészségügyi, szociális információ és ismeret-előállítás, információszolgáltatás ! Információs esélyegyenlőség az információhoz és tudáshoz való jutás kiegyensúlyozott hozzáférésének biztosításával. ! Az egészséggel és az egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos közérdekű és szakmai információk, ismeretek előállítása. ! Elektronikus tartalomszolgáltatások fejlesztése rendelkezésre bocsátása a szakmai célközönség számára. ! Információszolgáltatás a lakosság számára internetes és telefonos ügyfélszolgálati csatornákon.

Célkitűzések: 1. Egészségügyi, szociális információ és ismeret-előállítás, információszolgáltatás 2. Feltételrendszer megteremtése ! Infokommunikációs környezet kiépítése ! Társadalmi környezet részeként a jogszabályi, szabályozási, humánerőforrás, képzési és kulturális feltételek kialakítása 3. Ágazati tudáshasznosítás megalapozása

! Egészségügyi virtuális piactér információtartalmának kialakítása. 2. Feltételrendszer megteremtése 2.1 Infokommunikációs környezet !

Az eEgészségügy infrastrukturális, szabványi és eszközös megalapozása:

! Az elektronikus közigazgatás alapjait biztosító infrastruktúra kiépítése. ! Alapnyilvántartások, közhiteles nyilvántartások körének bővítése, nyilvántartások elektronizálása. ! Az ágazatai fogalomtár és fogalomkezelési technológia, valamint szabványok kialakítása. ! eAlkalmazás szabványok kidolgozása, honosítása.

2003.08.05. 13:39


60/74

! Az egészségügyi szolgáltatók információkezelésének fejlesztése, a gyógyító-megelőző ellátások biztonságosságát, minőségét, hatékonyságát növelő, rendszerbe integrált informatikai megoldások bevezetése. ! Nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) egészségügyi és szociális alkalmazásának megalapozása. ! Telemedicinális (távdiagnosztikai és távgyógyászati) alkalmazások rendszerbeállításához szükséges kapacitások fejlesztése. ! Közösségi hozzáférési lehetőségek (pl.: teleházak) létesítésének ösztönzése. ! Elektronikus dokumentumkezelő rendszerek ágazati alkalmazásának támogatása. 2.2 Társadalmi környezet ! A különböző elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi szabályozási feltételek kidolgozása, különös tekintettel az adatvédelemre és hozzáférési jogosultságok szabályozására. ! Ágazati humánerőforrás-fejlesztés és -gazdálkodás támogatása. ! Az egészségügyi és szociális informatika oktatásának bővítése, a szakirányú képzési rendszerbe történő beillesztése. ! Ágazati szakképzés korszerűsítése távoktatási rendszerek bevezetésével. ! Az információs kultúra megalapozása. ! Az ágazaton belüli informatikai fejlesztések finanszírozási feltételeinek javítása, az Európai Uniós normáknak megfelelő finanszírozási környezet kialakítása. 3. Ágazati tudáshasznosítás ! Egészségi- és szociálishelyzet-monitorozó rendszerek fejlesztése, harmonizációja a megvalósítás alatt levő népegészségügyi programmal, nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel. ! Az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségét, eredményességét, hatékonyságát monitorozó rendszerek fejlesztése, harmonizációja az európai ajánlásokkal. ! A bizonyítékalapú ágazati szakmai tervezést segítő döntéstámogató rendszerek bevezetése. ! Ágazati kutatási-fejlesztési tevékenységek és innovációs kultúra ösztönzése az eEgészségügy témakörében megvalósított mintaprojektek által.

2003.08.05. 13:39


61/74

A szociális ágazatra vonatkozó specifikus célok I. A szociális igazgatási és intézményrendszer informatikai fejlesztése – az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek feltárása, módszereinek kidolgozása Alcélok – ügyvitel-nyilvántartási rendszerek fejlesztése – információs hálózatok működtetése – elektronikus szolgáltatások fejlesztése Tevékenységek – infrastruktúra-, illetve hálózatépítés – a szociális szolgáltatásban dolgozó szakemberek Célcsoport – a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek II. Szociálisinformáció-szolgáltatás – elektronikus ügyfélszolgálatok Alcélok – szakmai információk és ismeretek előállítása és szolgáltatása (szociális ágazati adat- és tudásbázisok kialakítása) – tartalomfejlesztés Tevékenységek – infrastruktúra-, illetve hálózatépítés – lakosság Célcsoport – szociális szolgáltatások munkatársai és ügyfelei – kutatóhelyek, módszertani központok III. Az IKT alkalmazás humán feltételrendszerének bővítése – a szociális területen dolgozók informatikai készségeinek, tudásának Alcélok gyarapítása – hátrányos helyzetű csoportok informatikai helyzetének javítása – humánerőforrás-fejlesztés (képzés) Tevékenységek – informatikai hozzáférési pontok létesítése – alkalmazásfejlesztés – a szociális szolgáltatásban dolgozó szakemberek – a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek Célcsoport – hátrányos helyzetű csoportok – kisebb, hátrányos helyzetű települések lakosai A kitűzött célok megvalósítása érdekében a rendszer szereplőinek biztosítani kell a kommunikáció szabadságát és biztonságát szavatoló társadalmi, kulturális és jogi környezetet, az egymással való információcserét lehetővé tevő infokommunikációs csatornákat és eszközöket, információforrásokat, továbbá lehetőséget a kommunikáció kivitelezéséhez szükséges készségek és tudás elsajátítására.

2003.08.05. 13:39


62/74

5. A kitűzött célok megvalósításának várható hatásai Cél

Várható hatás

Megoldandó probléma

Egészségügyi ágazat Kialakul az egészségügy megújulásának információs feltételrendszere. Ennek kapcsán az egészségügy minden egyes szereplője új erőforrással lesz gazdagabb. Javul az egyes szereplők információs esélyegyenlősége: Ágazati információ – létrejön a közérdekű egészségi és és ismeret-előállítás, szociális információvagyon; 1. információ– létrejönnek és folyamatosan karbanszolgáltatás tartódnak a tájékozott döntéshez szükséges tudásbázisok; – létrejön a lakossági és szakmai információszolgáltatás; – létrejön az eegészségügyi piactér információs bázisa. 2. Feltételrendszer megteremtése – A „Közháló” program részeként megteremtődik az ágazat hálózati infrastruktúrája. – Megfelelő kommunikációs csatornák és hozzáférési lehetőségek rendelkeeEgészségügy zésre állnak. infrastrukturális, – Létrejön a személyi szabványi és 2.1 egészségarchívum elektronikus eszközös formájának szakmai feltételrendszere. környezetének – Létrejön az elektronikus és virtuális biztosítása kórlap és más eegészségügyi alkalmazások szabványi háttere. – Létrejönnek és kibővülnek az ágazati alap- és közhiteles nyilvántartások, valamint elektronizálásuk.

–

Az információs deficit csökkentése, és az információkhoz való hozzáférés kiegyensúlyozása. – A létező lakossági és szakmai információs igények felmérése. – A minőségi információk összegyűjtése, honosítása és disszeminációja. – Az egészségügyi és IKT piaci szereplők érdekeltségének felkeltése a virtuális piactér létrehozásában. – –

– –

A szolgáltatások igénybevételéhez szükséges IKT háttér megteremtése. A rendszerek interoperabilitásához és az alkalmazások adatcseréjéhez, szükséges szabványok, kódrendszerek és objektummodellek megalkotása. Az adatvédelmi szempontból biztos kommunikációs megoldások bevezetése. Az internetpenetráció növelése.

2003.08.05. 13:39


Cél

Várható hatás Megteremtődik az adat-, információés tudáskezelés és -tárolás egységes jogi és szabályozási feltételrendszere. – Kialakul a képzett felhasználók köre. – Az infokommunikációs megoldások felhasználói, vásárlói tájékozottsága növekszik. – Megteremtődnek az eegészségügyi alkalmazások fejlesztésének, a programok irányításának, megvalósításának személyi és intézményes feltételei. – Kialakul a fejlődést biztosító pályázati és innovációs kultúra. – Megvalósul az információs stratégia megvalósítását támogató „Kommunikációs stratégia” – A stratégia megvalósítását vállalkozóitőke-bevonás segíti. – Kialakul az információs stratégia megvalósítását támogató érdekeltségi rendszer, motivált szereplők. – Megteremtődik az ágazati szakinformatikus gárda. Az egészségügy szereplői számára az információ és tudás hozzáférhetővé és alkalmazhatóvá válik, megteremtődik a szolgáltató közigazgatás információs bázisa mivel: – működik az egészségügyi és szociális monitorozó rendszer; – működik a minőségmonitorozó rendszer; – rendelkezésre állnak információelemzési, bemutató, döntéstámogató alkalmazások; – megvalósulnak a legjobb gyakorlatot demonstráló eegészségügyi alkalmazások. –

Társadalmi környezet: jogi, 2.2 humánerőforrás-, szervezeti és kulturális feltételek

3.

Ágazati tudás hasznosítása

– – – – – –

– – –

63/74

Megoldandó probléma Az oktatás és kutatás szakemberbázisának növelése. Az oktatásban részt vevők számának és képzettségi szintjének emelése. Az információ- és K+F menedzsment javítása. Az információtudatosság erősítése. A kulcsszereplők vásárlói tájékozottságának növelése. A hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének megteremtése.

A létrejött ágazati információs vagyon kiaknázása. A szakmai informatikai „legjobb gyakorlat” kialakítása és elterjesztése. Az országos egészségmonitorozási és jelentési rendszer korszerűsítése.

2003.08.05. 13:39


Cél

Várható hatás

64/74

Megoldandó probléma

Szociális ágazat 4.

Feltételrendszer megteremtése Az ügyvitel-elektronizálás feltételei és az – Az államigazgatási döntéshoehhez kapcsolódó információszolgáltatás zatal támogatása. feltételei kiépülnek. – Az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek, módszereinek A szociális Új nyilvántartási rendszerek jönnek létre. fejlesztése: igazgatási és 4.1 intézményrendszer − központi közigazgatási informatikai eljárásokban, fejlesztése − helyi, területi közigazgatási eljárásokban. – A központi és helyi nyilvántartási rendszerek fejlesztése. Döntéstámogatási és ügyviteli rendszerek – Az államigazgatási döntéshoműködnek a szociális ágazat államigazzatal és ügyvitel támogatása. gatásában, s ennek nyomán átláthatóbb – A lakossági információ-hozfolyamatokban, megalapozottabb döntézáférés támogatása. sek születhetnek, s jobban nyomon köSzociálisinformáció- vethetők lesznek a döntések társadalmi 4.2 szolgáltatás, hatásai. ügyvitel-támogatás Megbízható, naprakész lakossági és szakmai információs rendszerek működnek. Javulnak a szociális igazgatásban dolgozók közötti, s a lakossággal kapcsolatos információáramlás feltételei.

2003.08.05. 13:39


Cél

Várható hatás A szereplők megfelelő alkalmazási ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek az IKT alkalmazásához, mivel: – hátrányos helyzetűek számára speciális támogatás áll rendelkezésre az IKT elérésére és használatára; – a szereplők számára megfelelő képzési formák terjednek el; Az IKT alkalmazás – a szereplők számára megfelelő jogi humán 4.3 védelem épül ki; feltételrendszerének – az IKT elterjedését elősegítő bővítése finanszírozási rendszer alakul ki.

65/74

Megoldandó probléma – Az oktatás és kutatás szakemberbázisának növelése. – Az oktatásban részt vevők számának és képzettségi szintjének emelése. – A szociális területen dolgozók informatikai készségeinek, tudásának gyarapítása. – Akadálymentesítés az informatika lehetőségeivel, hogy a képességeikben korlátozott emberek mind jobban kihasználhassák az informatika nyújtotta lehetőségeket képességeik kiteljesítésére. – A hátrányos helyzetű csoportok informatikai felzárkózásának támogatása.

2003.08.05. 13:39


66/74

6. A kitűzött célok megvalósításának feladatai Összefoglaló

Ez a fejezet foglalja össze a stratégiai célokból következő feladatokat és részfeladatokat a Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban lévő felosztásban.

Program:

1. Egészségügyi, szociális információ és ismeretek előállítása

Jellemzés:

Ez a feladatcsoport az adat/információgyűjtés, tárolás, feldolgozás, hozzáférés előkészítését és megvalósítását irányozza elő, részben pedig az információszolgáltatás és a digitális tartalmak fejlesztését fedi le.

Kapcsolódó Információs esélyegyenlőség MITS célok, Információhoz, tudáshoz való jutás megkönnyítése, a közérdekű információkhoz történő hozzáférés biztosítása társadalmi MITS 5.2.3 eEgészségügy megteremtése feladatok: Információszolgáltatás a lakosság részére Hosszú távú Ellátók számára adat-, információ- és ismerettárak előállítása és rendelkezésre bocsátása feladatok: Döntéshozók számára tudásközpont előállítása és rendelkezésre bocsátása Egészségügyi virtuális piactér kialakítása Minősítés:

Országos program

2003.08.05. 13:39


67/74

Program:

2. Infokommunikációs és társadalmi feltételrendszer megteremtése

Jellemzés:

Ez a feladatcsoport részben az infokommunikációs feltételrendszer megalapozását irányozza elő, az ágazati IKT fejlesztések társadalmi környezetének kialakítását, valamint az oktatási-kutatási humán feltételek kialakítását/megerősítését fedi le.

– Kapcsolódó – MITS célok, társadalmi – feladatok:

–

Hosszú távú feladatok:

Minősítés:

Információs esélyegyenlőség Társadalmi, gazdasági biztonság (ellátórendszer megerősítése) Hatékony, szolgáltató közigazgatás MITS 5.2.3 eEgészségügy megteremtése

2.1 Infokommunikációs környezet

2.2 Társadalmi környezet

2.1.1

Ágazati fogalomtár és hierarchikus fogalomkezelési szabvány kialakítása

2.2.1

Adatvédelem és hozzáférési jogosultságok szabályozása

2.2.2

Alap- és működési dokumentáció adatformátumának szabályozása

2.1.2

Egységes eAlkalmazás szabványok kidolgozása, honosítása (eKórlap, eRecept stb.)

2.2.3

A jelentési kötelezettségek adattartalmának szabályozása

2.1.3

Személyi egészségarchívum kidolgozása

2.2.4

A szolgáltatásfinanszírozás adattartalmának szabályozása

2.1.4

„Megbízható harmadik fél” (TTP) szolgáltatás biztosítása az ágazat szereplői számára, a digitális aláírás egészségügyi és szociális irányú alkalmazása

2.2.5

A lakosság számára az egészség- és szociális információ hasznosítását elősegítő képzések támogatása

2.2.6

Szakemberek számára az egészség- és szociális információ hasznosítását elősegítő képzések támogatása

2.2.7

Felhasználói csoportok támogatása

2.2.8

Programok országos koordinációjának jogi és intézményi feltételeinek kialakítása

2.2.9

Irányítási és pályázati, valamint projektmenedzsment-kapacitás kiépítése

2.2.10

Források felkutatása és elnyerésének támogatása

2.2.11

A szolgáltatásfinanszírozók bevonása a fejlesztésekbe, az érdekeltségi rendszer kialakításába

2.2.12

A közszférában és a közhasznú tevékenységet végzők körében a pályázók és vásárlók tájékozottságának és felkészültségének javítása

2.1.5

Megfelelő sávszélességű internet-hozzáférés kialakítása a szolgáltatóknál és a közösségi elérési pontokon

2.1.6

A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára az IKT eszközökhöz történő hozzáférés feltételeinek biztosítása

2.1.7

Fogyatékkal élők számára hozzáférés biztosítása és szolgáltatások kialakítása

2.1.8

Internetalapú technológiák széleskörű elterjedésének előmozdítása

2.1.9

Intézményi információrendszerek fejlesztése, korszerűsítése

Országos program

2003.08.05. 13:39


68/74

Program:

3. Ágazati tudáshasznosítás

Jellemzés:

Ez a feladatcsoport az ágazati információgazdálkodás megalapozását, a gyógyító-megelőző ellátásokban a tudásalapú, rendszerbe integrált megoldások elterjesztését fedi le országos és mintaprojektek keretében. –

Kapcsolódó – MITS célok, – társadalmi – feladatok:

–

Információs esélyegyenlőség Információhoz, tudáshoz való jutás megkönnyítése, a közérdekű információkhoz történő hozzáférés biztosítása Társadalmi, gazdasági biztonság (ellátórendszer megerősítése) Hatékony, szolgáltató közigazgatás MITS 5.2.3 eEgészségügy megteremtése

3.1 Bizonyítékalapú ágazati politikai döntéshozás támogatása Hosszú távú 3.1.1 Egészségmonitorozási és jelentési rendszer korszerűsítése feladatok: 3.1.2 Stratégiai döntés-előkészítő, -támogató, -elemző kapacitás fejlesztése, intézményesítése Minősítés:

Országos program

3.2 eHealth mintaprojektek Demonstratív, a legjobb gyakorlat kialakítását és elterjesztését célzó regionális mintaprojektek megvalósítása

Mintaprojektek

2003.08.05. 13:39


69/74

1. sz. melléklet Fogalomtár adat: általánosan használt értelemben jelöli mindazon számokkal, képpel, szöveggel stb. reprezentált tényt, illetve egyéb megfigyelést az emberek vagy a számítógép által értelmezhető formalizált formában. Az egészségügyi adat általában valamely egyedi objektum (pl. beteg) egy specifikus paraméterének (pl. vörösvértestszám) egy adott időpontban mért értéke. adatátvitel: az a folyamat, ami alatt egy üzenet a hálózat egyik pontjáról a hálózat egy másik pontjára jut. adatátviteli biztonság: az információ-átvitel során továbbított információk idegen személy szándékos és véletlen hozzáférésétől való megóvását jelenti. eEgészségügy: az információs tér internet segítségével történő megvalósítása. Olyan Internetalapú módszerek és rendszerek, amelyek segítségével az orvosok és más egészségügyi szakemberek hatékonyabb ellátást és individualizáltabb szolgáltatást tudnak nyújtani a páciensek számára. A páciens-központú egészségügyi információ biztosítása. egészségügyi ellátást szolgáló információ: az egészségügyi ellátást szolgáló információ, amely megfelelő, érthető, jó minőségű, szükséges időben elérhető, hozzáférhető és képessé teszi a döntéshozókat, a vezetőket, az egészségügyi szakembereket, a fogyasztókat, a közösségeket és a kutatókat, hogy költség-hatékony módon elősegítsék megóvni és helyreállítani az egyének és közösségek egészségét. egészségügyi informatika: Az információs tér informatikai eszközökkel és módszerekkel való létrehozása, fenntartása és fejlődésének biztosítása. Így az egészségügyi informatika jelenti azokat a módszereket, eszközöket, eljárásokat és rendszereket, amelyek lehetővé teszik az orvos-biológiai adatok, információk és ismeretek (tudás) tárolását, előkeresését, bővítését, karbantartását, feldolgozását, megosztását és felhasználását. egészségügyi portál: Olyan weboldal, amely nagy mennyiségű, tematikusan rendszerezett információkat és komplex szolgáltatásokat kínál – nyilvános vagy korlátozott hozzáféréssel – a kijelölt célközönség számára. Az egészségügyi portál tehát alkalmas közcélú egészségügyi információk megjelenítésére csakúgy, mint szakmai ismeretek közlésére, valamint távoktatási médiumként. egészségügyi telematika: Az információs téren belül az orvos-biológiai adatok, információk és ismeretek telekommunikációs eszközökkel és módszerekkel való forgalmának biztosítása. Ehhez kapcsolódnak a helyi, regionális és országos hálózatok és a telemedicinális alkalmazások. elérhetőség: annak valószínűsítési foka, hogy a háló elérhető a szolgáltatások számára, és megfelelően működik. Ezt szokták még rendelkezésre állásnak is nevezni. GRID: A GRID-megközelítés új szoftvereket és szolgáltatásokat dolgoz ki egy többszintű architektúrában. Hasonlóan ahhoz, ahogy az elektromos áram egy elektromos GRID-en keresztül jut el a fogyasztókhoz, a számítástechnikai GRID földrajzilag elosztott szervezetek

2003.08.05. 13:39


70/74

részére biztosítja az alkalmazások, az adat és számítási erőforrások megosztott alkalmazását. A GRID-ek az interneten keresztül összekapcsolódó szerverekből álló klaszterek, amelyek protokollját a Globus nyitott forráskódú egyesülés biztosítja. hipertextes dokumentum (hypertext document): szöveges dokumentum, melyen belül hivatkozásokat találunk más dokumentumokra, adatokra. A szövegben az egyes megkülönböztető jelzéssel (pl. aláhúzás, eltérő szín, vagy betűtípus stb.) ellátott szövegrészek mögött újabb dokumentumok rejlenek, amelyek mentén haladva dokumentumok láncolatát járhatjuk be. honlap (home page): internetes címoldal, ahol a tallózást, böngészést elkezdhetjük. implementáció: 1. egy adott eljárás, technológia, megoldás helyi alkalmazása, megvalósítása; 2. valamely protokoll konkrét megvalósítása egy berendezésben. Egy program, amely egy adott előíráshalmaznak eleget tesz, és így képes az előírást betartó más programokkal együttműködni. információ: interpretált adatok, az adatokból célirányosan kinyert hasznos összefüggések és tények. Ld. még egészségügyi ellátást szolgáló információ, illetve szociális ellátást szolgáló információ. információs tér: a szervezet struktúrájára, működésére, valamint szervezésére vonatkozó rögzített, később is hozzáférhető információk összessége, a rögzítésük (azaz létrehozásuk), a hozzáférés rendeltetésszerű módja, áramlási útjai, transzformációi. ISO (International Standards Organisation): nemzetközi szabványok fejlesztésével foglalkozó szervezet. International Organisation for Standardisation (ISO) a nemzeti szabványügyi testületek világszövetsége. jelszó (password): adat- és erőforrás-eléréskor a felhasználót azonosító, nem nyilvános kulcs (karaktersorozat). on-line: minden olyan tevékenység, melyet csak közvetlenül a hálózatra csatlakozva tudunk elvégezni. portál: ld. egészségügyi portál. protokoll (protocol): 1. eljárásrend, az együvé tartozó tevékenységcsoportok végrehajtásának standardizált leírása; 2. szabályok összessége, amelyek szerint két hálózati berendezés vagy program egymással kommunikál. A protokollokat különböző testületek szabványosítják. Az Internet esetén a legfőbb ilyen testület az Internet Activities Board (IAB). szerver (server): kiszolgáló vagy gazdagép, az a számítógép, amely távolról elérhető szolgáltatásokat biztosít más számítógépeknek. szociális ellátást szolgáló információ: A szociális ellátást szolgáló információ, amely megfelelő, érthető, jó minőségű, szükséges időben elérhető, hozzáférhető és képessé teszi a döntéshozókat, a vezetőket, a szociális szakembereket, a fogyasztókat, a közösségeket és a kutatókat, hogy költség-hatékony módon elősegítsék, megóvják és szükség esetén helyreállítsák a családok és az egyének szociális ellátottságát és biztonságát.

2003.08.05. 13:39


71/74

szociális informatika: a szociális ellátás információs terének informatikai eszközökkel és módszerekkel való létrehozása, fenntartása és fejlődésének biztosítása. Így a szociális informatika jelenti azokat a módszereket, eszközöket, eljárásokat és rendszereket, amelyek lehetővé teszik a szociális ellátással kapcsolatos adatok, információk és ismeretek (tudás) tárolását, előkeresését, bővítését, karbantartását, feldolgozását, megosztását és felhasználását. telematika: ld. egészségügyi telematika. tudás: azon eljárások, tények, összefüggések és törvényszerűségek, amelyek egy problémamegoldási, vagy döntési folyamatban szükségesek, ill. felhasználásra kerülnek. tudásbázis: Különböző döntés meghozatalára és problémák megoldására alkalmas, meghatározott elvek szerint rendszerezett és szervezett tudás összessége, amely magába foglalja a tudásanyag kezelését lehetővé tevő eljárásokat. tudásközpont: A tudásközpont egy diszciplína, vagy intézmény által felhalmozott ismeretek hatékonyan szervezett összessége. A tudástárban nem a teljes dokumentumok anyagát rögzítjük, hanem azokat az ún. elemi ismeretobjektumokat, melyekből az egyes dokumentumok anyagai felépülnek. A különböző objektumok leírásánál rögzítjük az orvosi fogalmak/objektumok körét, hierarchiáját és kapcsolódásait. A fogalmak anatómiája alapvető fontosságú a hatékony ismerettároláshoz. Az objektumokat a leírás szintje (pl. genetika, élettani, klinikai, stb.), ill. az ismeret jellege (pl. statikus – mit tudunk, dinamikus – mit hogyan kell csinálni, stb.) szerint csoportosítjuk. Pl. egy oktatási objektum lehet egy weboldal, interaktív alkalmazás, kép vagy egy videofilm. A gondosan megszerkesztett és karbantartott katalógus teszi lehetővé, hogy ezeket a tudás részleteket különféle szempontok szerint vissza lehet keresni és újra lehet hasznosítani, azaz be lehet illeszteni különböző alkalmazások anyagába. A tudásközpont nem egy statikus képződmény, hanem folyamatosan bővül és módosul. A felhasznált orvosi fogalmak és a köztük fennálló kapcsolatok kinyerésére és karbantartására intelligens tudásgondnok ágenseket (robotokat) használnak. Ezek a robotok figyelemmel kísérhetik a szakirodalmat és a megjelenő új eredményeket ellentmondás- és redundanciamentesen be is építhetik a tudásközpont anyagai közé. virtuális: A virtuális jelzővel jelölik egy információs térben jelenlévő csak infokommunikációs eszközökkel elérhető (tudás-, adat-, rendszer- stb.) elemet. web: a World Wide Web egyik rövid elnevezése. weblap vagy weboldal: a WWW-szervereken tárolt dokumentumok megjelenési formája, mely tartalmazhat szöveget, grafikát, film- és hanganyagokat. World Wide Web (WWW, web): Az internet hipertextes dokumentumainak összességét jelenti. A grafikus lehetőségekre legjobban építő internet szolgáltatás, amely minden eddigi szolgáltatástípust integráló, és a dokumentumok közötti kapcsolatok létrehozását a legerőteljesebben lehetővé tevő képességének köszönheti.

2003.08.05. 13:39


72/74

2. sz. melléklet Jogszabálytár Törvények Rövid hivatkozás

Megnevezés

1991. évi XI. tv.

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény

1992. évi LXIII. tv.

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény

1993. évi III. tv.

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1993. évi XLVI. tv.

a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

1997. évi XXXI. tv.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1997. évi XLVII. tv.

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

1998. évi XXVI. tv.

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

1998. évi LXXXIV. tv. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 1999. évi XCVI. tv.

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCVI. törvény

2000. évi II. tv.

az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény

2001. évi XXXV. tv.

az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény

2002. évi IX. tv.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény

Rendeletek Rövid hivatkozás

Megnevezés

8/1983. EüM-PM r.

a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet

6/1992. NM r.

a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendelet

235/1997. Korm.r.

a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) kormányrendelet

2003.08.05. 13:39


73/74

Rövid hivatkozás

Megnevezés

24/1999. EüM. r.

egyes daganatos megbetegedések bejelentésének rendjéről szóló 24/1999. (VII. 6.) EüM rendelet

188/1999. Korm.r.

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) kormányrendelet

259/2002. Korm.r.

a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) kormányrendelet

2003.08.05. 13:39


74/74

3. sz. melléklet Középtávú feladatok 2004–2006

Készült „Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által megadott formátum alapján (A feladatlapok oldalai külön számozódnak.)

2003.08.05. 13:39

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE01

Feladatazonosító: E.SZ.01

A feladat jellege: [K]Koordinációs feladat

A feladat prioritása: [X]Kiemelt prioritású A második. szempont szerint: Ágazati

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – IT stratégia

A feladat leírása (tartalma): Ágazati információs stratégia karbantartása, aktualizálása

Támogatott M ITS célok: [E6]Politikai, döntéshozói elkötelezettség az információs társadalom építésével kapcsolatban A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-6-innováció]Innováció ösztönzés, [eEU-08]On-line egészségügy; [eEU10]On-line kormányzat A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Naprakész, feladatokra bontható stratégia Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Éves frissítések Értékelés: ESZIB Bizottság éves jelentése Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Hiányában az ágazati IT-stratégia elszakad a változó lehetőségektől és igényektől Időzítés: Javasolt kezdés: 2003

Javasolt befejezés: 2006

2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE02


A feladat jellege: [K]Koordinációs feladat


1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – eEgészség Programiroda

A feladat leírása (tartalma): eEgészség Programiroda létesítése a pályázatok kiírására, a projektek végrehajtásának irányítására, felügyeletére, értékelésére; a projektek koherenciájának biztosítása, tapasztalatok összegzése, hasznosítása

Támogatott M ITS célok: [E9]Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése) A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-6-innováció]Innováció ösztönzés, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Komprehenzív projektvezetés Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Programiroda előirányzatok szerinti működése Értékelés: A menedzselt projektek sikeraránya eléri az 50 százalékot. Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Hiányában meghiúsulhatnak a stratégia megvalósulását biztosító projektek Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE03


A feladat jellege: [Á]Ágazaton belüli feladat

A feladat prioritása: [X]Kiemelt prioritású A második. szempont szerint: Kiemelt

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Portál

A feladat leírása (tartalma): Egészség- és szociális portál tematikusan szervezett tartalomszolgáltatásának létrehozása: eszközös, technológiai, információszervezési, tartalmi feltételek megteremtése. „Health on the Net” (HON) minősítés megszerzése. A portál komplex szolgáltatásokat nyújt célcsoportonként, számos olyan egészséggel és a szociális jóléttel kapcsolatos tartalmat integrál, mint közcélú információszolgáltatás nyújtása a lakosság számára (életmóddal, gyógyszerekkel, betegségekkel, szolgáltatókkal kapcsolatos tartalmak), orvosi, szolgáltatói oldalak (bizonyítékalapú orvoslás, pályázatok, jogszabályok, aktualitások, konferenciák, képzések, távoktatás), döntéshozói oldalak (Internetalapú egészségadattár). Az egészségügyi portál tehát alkalmas közcélú egészségügyi információk megjelenítésére csakúgy, mint szakmai ismeretek közlésére, valamint távoktatási médiumként. Támogatott M ITS célok: [E5]Hitelességet, megbízhatóságot, sértetlenséget, bizalmasságot biztosító infrastruktúra megteremtése; [C6]Információhoz jutás megkönnyítése, a közérdekű információkhoz történő hozzáférés A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): E.SZ.04, E.SZ.05, E.SZ.06, E.SZ.07, E.SZ.11, E.SZ.15, E.SZ.16, E.SZ.22 Származó előnyök, várható eredmények: Magas szintű lakossági és szakmai információszolgáltatás Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Látogatók száma, letöltések száma, regisztrált szakmai felhasználók száma, minősítés elnyerése (HON) Értékelés: Az egészségügyi témájú portálokkal összemérhető ismertség és tranzakciós mutatók, HON minősítés megszerzése Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): A rendszerezett, szakmailag hitelesített egészségügyiszociális információk elérésének hiánya Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE04



A feladat prioritása: [X]Kiemelt prioritású A második. szempont szerint: Ágazati kiemelt

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Indikátorrendszer

A feladat leírása (tartalma): Egészségi és szociális indikátorrendszer, jelentési rendszer (népegészségügyi jelentés, adattár) fejlesztése, a monitorozási rendszer korszerűsítése. A feladat tartalmazza az egészség és szociális indikátorrendszer folyamatos korszerűsítését, a rendszeres, éves népegészségügyi jelentések készítését, az Internet alapú egészségadattár működtetését. A feladat keretében kell megfogalmazni az ajánlásokat az egészség és szociális statisztikai adatgyűjtések korszerűsítésére. A szociális területen ebbe a feladatba tartozik a szociális szolgáltatási mintahelyek kialakítása.

Támogatott M ITS célok: [C11]Hatékony, szolgáltató közigazgatás A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy; [eEU-10]On-line kormányzat A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Az ágazati résztvevők teljesítményének mérhetővé tétele Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Éves népegészségügyi jelentés Értékelés: A nemzetközileg elfogadott indikátorok 100%-ig reprezentálva vannak Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE05




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Alapnyilvántartások A feladat leírása (tartalma): Az egészségügyi és szociális ágazatban jelenleg is léteznek ún. közhiteles (alap)nyilvántartások, melyeket az ágazat különböző intézményei, szervei törvényben vagy más szabályozásban előírtak szerint kötelesek működtetni. Nem vagy csak részben megoldott azonban e nyilvántartások elektronikus hozzáférése és a bennük való keresés. Nincsen lehetőség ún. kereszt- vagy kapcsolt keresésre sem. Az eEgészség program, illetve az eKormányzat program számos szolgáltatásához azonban szükséges lenne ezen nyilvántartások megfelelően biztonságos elektronikusan (hálózaton) hozzáférhető, összerendezett formájának megvalósítására, mely a jelenlegi törvényi szabályozás alapján indulhatna el, nem csorbítva az azokat vezető szervezetek jogait és kötelességeit, ugyanakkor megoldva számukra az elektronikus közzététel megfelelően gyors és biztonságos feladatait. Ilyen pl. az orvosnyilvántartás, egészségügyi szervezetek nyilvántartása, de ilyen a gyógyszertörzs stb. is. A fejlesztési projekt építene a meglévő és a folyamatban lévő fejlesztésekre. Ezeknek a nyilvántartásoknak a megléte elengedhetetlen több egyéb feladat sikeres megvalósításához (pl. E.SZ.11). Támogatott M ITS célok: [E3]Alkalmazások (alapalkalmazások, alapinformációk) rendelkezésre állása A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy; [eEU-10]On-line kormányzat A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): E.SZ.13 Származó előnyök, várható eredmények: Egységes igazgatási kódrendszer kidolgozása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Szolgáltatók, gyógyszer, orvos-nyilvántartások Értékelés: A feltöltöttség aránya eléri a 90%-ot Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE06




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Fogalomtár

A feladat leírása (tartalma): Egészségügyi és szociális fogalomtár és fogalomkezelési szabvány bevezetése. Az egészségügyi szolgáltatók integrált információs rendszereinek előfeltétele az ágazaton belüli fogalomkezelési szabvány, fogalomtár kialakítása, a feladat ennek megvalósítását célozza.

Támogatott M ITS célok: [E10]Társadalmi, tudományos innováció, kutatás és fejlesztés A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Egységes szakmai kódrendszer kidolgozása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Fogalomtár elkészülése Értékelés: Az alkalmazás mértéke a regionális mintaprojektekben Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03, E.SZ.09 feladatokat gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE07




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – eAlkalmazás-szabványok A feladat leírása (tartalma): Az eEgészségügy szolgáltatások egyik alapfeltétele, hogy a szakmai tevékenység során elektronikus formában kezelt információ a tevékenységeket támogató számítógépes alkalmazások között kicserélhető, továbbítható legyen, megfelelő gyorsasággal, ugyanakkor biztonsággal. Ezt világszerte ún. „adatmodellszabványok” segítségével érik el, melyek termék-, és platformsemleges módon szabják meg az információtárolás formai, tartalmi jellegzetességeit egy adott funkció esetén. A tervezett eKórlap, eRecept, eKonzílium, eLelet, eFinanszírozás szabványok azok az alapszabványok, melyekből a páciens minden ellátási eseményének adatsora Lego-téglaszerűen felépíthető. Az adatmodell szabványok mellett szükséges azok adattartalmát adó szakmai, rendezett fogalomtárak létrehozása is, melynek kereteit szintén szabványos adatmodell írja le. Az egészségügyi szolgáltatók valós integrált információs rendszereinek előfeltétele a szabványos elektronikus dokumentáció kialakítása, a feladat ennek alapjául szolgáló adta modellek létrehozását célozza meg, a vonatkozó nemzetközi szabványok honosításával, kiegészítésével. Támogatott M ITS célok: [E10]Társadalmi, tudományos innováció, kutatás és fejlesztés A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): E.SZ.13 Származó előnyök, várható eredmények: Ágazati IT-ipari szabványok kidolgozása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: A szabványok benyújtásra kerülnek az NSZT-hez Értékelés: A szabványos rendszerekre épülő ealkalmazásfejlesztés aránya alapján Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03, E.SZ.09 feladatokat gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE08


A feladat jellege: [E]Egyéb feladat


1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – eHitelesítés

A feladat leírása (tartalma): „Megbízható harmadik fél” (TTP) szolgáltatás bevezetése az egészségügyi és szociális ágazatban, a digitális aláírás alkalmazási feltételeinek kialakítása, bevezetése. Az egészséggel kapcsolatos adatok különleges adatok, az ágazatban az elektronikus kommunikáció megfelelő biztonsága elengedhetetlen, az ehhez szükséges digitális aláírás szolgáltatás bevezetését célozza a feladat.

Támogatott M ITS célok: [E4]Alapszolgáltatások (hálózati és alkalmazási egyaránt) elérhetősége A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): E.SZ.03 Származó előnyök, várható eredmények: A bizalmas adatok kezelésével és továbbításával kapcsolatos IT feltételek biztosítása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: A digitális aláírás komplex feltételrendszerének megvalósulása Értékelés: Legalább kísérletes fejlesztés állapotában levő prototípus alkalmazás a regionális implementáció(k)ban. Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.09 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE09




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Regionális mintaprojektek

A feladat leírása (tartalma): A Regionális eEgészség mintaprojektek a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának 5.4 intézkedésében leírt fejlesztések, melyek célja, hogy a három, gazdaságilag legelmaradottabb régióban segítsék az aktív korú munkavállalók betegsége esetén azok mihamarabbi munkába állását. Ennek érdekében regionálisan központosított, egységes eKórlap, eRecept, eKonzílium, eLelet, eFinanszírozás szolgáltatások és erre épülő telemedicinális alkalmazások, szakértői rendszerek létrehozását célozza meg a projekt. Az eEgészség szolgáltatásokat a jelenlegi eü. szolgáltatók e célra szerveződő, későbbi társulóknak nyitott konzorciumai nyújtanák a jövőben, megrövidítve a betegutakat, javítva az eü. szolgáltatások gazdaságosságát, csökkentve az ellátási időt. A mintaprojektek tapasztalatai a későbbiekben további fejlesztések kiindulópontjaként szolgálnak. Támogatott M ITS célok: [E10]Társadalmi, tudományos innováció, kutatás és fejlesztés A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-6-innováció]Innováció ösztönzés, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): E.SZ.06, E.SZ.07, E.SZ.08 Származó előnyök, várható eredmények: Működő és például szolgáló regionális alkalmazások és rendszerek Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: NFT monitorozási rendszer Értékelés: Monitorozási rendszer alapján évente Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem sikerül az igényeknek megfelelő, működő, a további fejlesztéseket ösztönző alkalmazásokat felmutatni Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE10



A feladat prioritása: [M]Magas prioritású A második. szempont szerint: Kiemelt „Esély”

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Fogyatékkal élőknek

A feladat leírása (tartalma): Egészségügyi és szociális információs szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása fogyatékkal, hátránnyal élők számára. Az egészségügyi és szociális rendszer kínálta ellátások, szolgáltatások digitális akadálymentesítése, azaz hogy, ahol arra lehetőség van, az informatika eszközeivel (is) legyenek elérhetők a szolgáltatások. A fogyatékkal élők speciális igényeinek megfelelő informatikai szolgáltatások kialakítása.

Támogatott M ITS célok: [C9]Esélyegyenlőség (hátrányos helyzetű csoportok és térségek esélyegyenlőségének) biztosítása A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-1-esély]Esélyegyenlőség biztosítás, [eEU-07]A fogyatékkal élők eRészvétele A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: A fogyatékkal élők jobb hozzáférése az ágazati információkhoz Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Hozzáférési pontok száma Értékelés: A támogatást elnyerők körében az információs szolgáltatások igénybe vétele megduplázódik Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Konzerválódik, ill. nő a fogyatékkal élők hátránya az információs társadalomban való részvételben Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE11



A feladat prioritása: [M]Magas prioritású A második. szempont szerint: Ágazati kiemelt

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Tanácsadó szolgálat A feladat leírása (tartalma): A tanácsadó szolgálat elsődleges információforrást biztosít bárki számára, bármely egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos probléma, kérdés, információ esetén egy nemzeti telefonos és internetes egészségügyi tanácsadó szolgáltató rendszeren keresztül. A tanácsadó szolgálat hazánkban új formájú, költséghatékony, telekommunikációs kiegészítő egészségügyi szolgáltatás. Az internetes és telefonos tanácsadó szolgálat lakossági ága 24 órás tanácsadást, segítségnyújtást ad minden állampolgár számára. A tanácsadó szolgálat szakmai ága az orvosok számára zártkörű továbbképzési, minőségbiztosítási szakmai rendszert biztosít. A tervezett projekt a mai kor legfrissebb kutatási eredményeinek felhasználásával és összegyűjtésével, hasznos segítséget, és tájékoztatást kínál az egészségügyi információk hatalmas útvesztőjében. Egészségügyi szakképzettséggel rendelkező szakképzett operátorokat alkalmazó call centre, és növekvő arányban tért hódító internetes szolgáltatás szakmailag elfogadott klinikai döntés előkészítő és segítő rendszert használna, amely nemzetközi tapasztalatokra alapozva hazai fejlesztésű döntést segítő protokoll rendszert jelent. A hazai egészségügyi kultúrába minőségbiztosítási rendszerén keresztül kapcsolódik, automatikusan javítva a hazai egészségügyi rendszert, a lakosság prevenciós és önellátással kapcsolatos tudását. A rendszer interface-t jelent a prevenció és az alapellátás, ill. lakos és a teljes egészségügyi ellátórendszer között. Támogatott M ITS célok: [C2]Több tudáshoz, ismerethez jutás biztosítása, az ismeretszerzés megkönnyítése A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): E.SZ.13 Származó előnyök, várható eredmények: Hatékonyabb betegirányítás Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: A szolgáltatás egy kísérleti régióban üzemel Értékelés: Operátoronként az ügykezelési szám eléri a napi 20-at. Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE12




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Házi jelzőrendszer

A feladat leírása (tartalma): Házi jelzőrendszeres szolgálatok IKT infrastruktúrájának fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. A rendszer széleskörű elterjedését megalapozó, költséghatékony informatikai fejlesztések támogatása. A jelzőrendszer szolgáltató oldali infrastruktúrájának fejlesztése, az e területen dolgozó szakemberek munkáját támogató hálózati működés, szakmai szolgáltatások megalapozása. A szolgáltatás mind szélesebb körben való elterjesztése.

Támogatott M ITS célok: [E2]Berendezések (egyéni és közösségi elérésű gépek, IKT eszközök) hozzáférhetőségén A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Otthon ápolás elősegítése, szakápolás racionalizálása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: NFT monitorozási rendszer Értékelés: Monitorozási rendszer alapján évente Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teremtődnek meg az otthonápolás IKT-feltételei Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE13


A feladat jellege: [S]Szabályozási feladat


1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Jogszabályok

A feladat leírása (tartalma): Javaslat kidolgozása az eEgészségüggyel kapcsolatos jogszabályi környezet kialakítására

Támogatott M ITS célok: [E6]Politikai, döntéshozói elkötelezettség az információs társadalom építésével kapcsolatban A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy; [eEU-10]On-line kormányzat A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Jogszabályi környezet létrehozása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Javaslat elkészülése Értékelés: A jogszabályi tervezet kodifikációra való alkalmassága Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.05, E.SZ.07, E.SZ.11 feladatokat gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE14



A feladat prioritása: [M]Magas prioritású A második. szempont szerint: Ágazati

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Kommunikációs stratégia

A feladat leírása (tartalma): Kommunikációs stratégia kidolgozása, megvalósítása. A feladat az eEgészség projektek megismertetését célozza a lakosság, a szolgáltatók, illetve a döntéshozók körében.

Támogatott M ITS célok: [E7]Az informatika (mint eszköz, illetve a MITS céljai) társadalmi elfogadottságának növelése A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Szélesebb körben, jobban ismert eredmények, növekvő hasznosulás Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Kommunikációs stratégia készül Értékelés: Az egészség témájú projektek, fejlesztések átlagos ismertsége meghaladja a 25%-ot. Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Elégtelen lesz az eredmények társadalmi, ill. szakmai elfogadottsága Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE15



A feladat prioritása: [K]Közepes prioritású A második. szempont szerint: Ágazati

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Bizonyétékokon alapuló orvoslás

A feladat leírása (tartalma): Bizonyítékon alapuló orvoslás tudásbázis(ok) tartalomgazda kialakítása, a tudásbázisok rendelkezésre bocsátása az egészségügyi közintézmények számára, képzéssel egybekötve. A feladat keretében kerül biztosításra a nemzetközi tudásbázisokhoz való hozzáférés, illetve a hazai tudásbázisok kialakítása és gondozása.

Támogatott M ITS célok: [C2]Több tudáshoz, ismerethez jutás biztosítása, az ismeretszerzés megkönnyítése; [E3]Alkalmazások (alapalkalmazások, alapinformációk) rendelkezésre állása A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Pontos, minőségi, hiteles és gyors szakmai információkhoz való jutás Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Éves monitorozási rendszer Értékelés: Monitorozási rendszer alapján évente Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2003


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE16




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – ePiac

A feladat leírása (tartalma): Internetes egészségügyi ePiac: beszállítói katalógus kialakítása, közszféra szereplői részére a vásárlói szükséglet meghatározása, valamint a termékek és szolgáltatások minősége megítélése a beszerzési folyamat támogatásához; a rendszer használatát segítő tanfolyamok, konferenciák szervezése

Támogatott M ITS célok: [E7]Az informatika (mint eszköz, illetve a MITS céljai) társadalmi elfogadottságának növelése; [E8]Hatékony, versenyképes gazdaság; [E9]Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése) A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-3-egazdaság]Elektronikus gazdaság fejlesztés, [eEU-03]Az eGazdaság elősegítése A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Az üzleti szféra hatékonyabb bekapcsolása a fejlesztésekbe Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Beszállítói katalógus Értékelés: Az egészségügy beszállítói körében végzett felmérés alapján Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE17




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Pályázattámogatás

A feladat leírása (tartalma): Jelen stratégiához kapcsolódó projektek pályázatkészítésének szakértői támogatása az egészségügyi és szociális szektorban. A feladat keretében a pályázók szakértői segítséget kapnak a pályázati anyagok elkészítéséhez.

Támogatott M ITS célok: [E9]Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése) A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: A stratégiai céloknak megfelelő projektek facilitálása Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Beadott pályázatok Értékelés: A formai okokból kizárt pályázatok száma 50 százalékkal csökken, a pályázatok 10 százalékkal több pontot kapnak Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem épül ki a stratégiához kapcsolódó hatékony pályázatelőkészítési rendszer Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE18




1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Ösztöndíjrendszer

A feladat leírása (tartalma): Ösztöndíjrendszer kialakítása posztgraduális egészség és szociális informatikai képzési programokban való részvétel támogatására

Támogatott M ITS célok: [E9]Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése) A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-2-humán]Humán (emberi) erőforrás fejlesztés, [eEU-01]Az európai ifjúság a digitális korban; [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Az megfelelő ágazati szakembergárda megteremtése Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Ösztöndíjrendszer működése Értékelés: Legalább 12 emberévnyi képzési programokban való részvétel Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem sikerül a stratégia számára szükséges szakembergárdát és kutatói hálózatot létrehozni Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE19



A feladat prioritása: [K]Közepes prioritású A második. szempont szerint: Ágazati kiemelt

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Regionális központok

A feladat leírása (tartalma): Regionális egészség és szociális információs központok koncepciójának kidolgozása

Támogatott M ITS célok: [C2]Több tudáshoz, ismerethez jutás biztosítása, az ismeretszerzés megkönnyítése; [C11]Hatékony, szolgáltató közigazgatás A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy; [eEU-10]On-line kormányzat A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Decentralizált, felhasználóközpontú informálás Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Koncepció elkészülése Értékelés: ESZIB Bizottság jeletése alapján Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése esetén elmarad a információmenedzsment decentralizásása, a felhasználókhoz való közelebb vitele Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE20



A feladat prioritása: [K]Közepes prioritású A második. szempont szerint: Ágazati kiemelt

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Integrált szolgáltatói IT-rendszer

A feladat leírása (tartalma): Szolgáltatók (eü. + szoc.) integrált (tevékenység, gazdálkodás, tervezés, vezetés) és országos körű egészségügyi intézmények információs rendszerének fejlesztése. A feladat az eü. szolgáltatók esetében az alapdokumentációkra, funkcionális alapkövetelményekre vonatkozó egységes elvárások megfogalmazását, és az ezeknek megfelelő informatikai rendszert a napi gyakorlatban alkalmazó intézmények támogatását jelenti, valamint a szociális szektorban magába foglalja az egyablakos ügyintézés és az önkormányzatok elektronikus adatszolgáltatásának kialakítását is. Az elvárásoknak megfelelő rendszerekből származó, és ezért garantáltan jobb minőségű adatok képezik az ágazat központi intézményeinek adat-inputjait. Ezen adatok feldolgozására képes központi rendszerek biztosítják a szolgáltató típusú és hatékony közigazgatást. Támogatott M ITS célok: [C11]Hatékony, szolgáltató közigazgatás A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés, [eEU-08]Online egészségügy; [eEU-10]On-line kormányzat A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): A szolgáltatók informatikai rendszereivel kapcsolatos elvárások megfogalmazása Származó előnyök, várható eredmények: Komprehenzívebb és interoperatívabb ágazati adatgazdálkodási rendszer Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: hálózatba köztött számítógépes munkahelyek száma, adatbáziskezelő alkalmazások száma, dokumentumkezelő alkalmazások száma, Értékelés: A kedvezményezett intézmények éves jelentése alapján Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Konzerválódnak az egymással nem integrált, redundáns és nem megfelelő minőségű adatokkal gazdálkodó IT-rendszerek Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE21



A feladat prioritása: [A]Alacsony prioritású A második. szempont szerint: Ágazati

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Kiválóságcentrumok

A feladat leírása (tartalma): „Egészség és szociális információs kiválóság centrumok” létrehozására (stratégiai célkitűzésekkel összhangban oktatás, távoktatás, szakértés, kutatás)

Támogatott M ITS célok: [E8]Hatékony, versenyképes gazdaság; [E9]Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése); [E10]Társadalmi, tudományos innováció, kutatás és fejlesztés A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-2-humán]Humán (emberi) erőforrás fejlesztés; [NFT-4-közszféra]Közszféra demokratizálás, hatékonyság fejlesztés; [NFT-6-innováció]Innováció ösztönzés, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: A komplex ágazati IT-továbbfejlesztés centrumainak megteremtése Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: Kiválósági központok működése Értékelés: Országosan 3 központ jön létre Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem sikerül a stratégia eredményeit hasznosító, a továbbfejlesztés bázisául szolgáló műhelyek működésének megalapozása Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

IHM ITS projekt

ÁGAZATI FELADATLAP

Feladat jele: FE22



A feladat prioritása: [A]Alacsony prioritású A második. szempont szerint: Kiemelt „K+F”

1/1

A feladat megnevezése (címe): MITSesz – Tudáskezelési technológia

A feladat leírása (tartalma): Egészségügyi és szociális tudáskezelési technológia kialakítása

Támogatott M ITS célok: [E3]Alkalmazások (alapalkalmazások, alapinformációk) rendelkezésre állása A teljesítés feltételei: NFT és eEurope kapcsolódások: [NFT-5-infrastrukt]Infrastruktúrális alapok fejlesztése, [eEU-08]On-line egészségügy A teljesítés függőségei (feltételezetten teljesült feladatok): nincs Származó előnyök, várható eredmények: Az egységes ágazati tudásmenedzsment alapjainak megteremtése Sikerkritériumok (indikátorok, értékek): Mutató: A technológia megjelenik Értékelés: Az alkalmazás mértéke a regionális mintaprojektekben Várható kockázatok (kockázat, valószínűség, hatás): Nem teljesülése az E.SZ.03 feladatot gátolja Időzítés: Javasolt kezdés: 2004


2003.08.05.

4. sz. melléklet Magyar Információs Társadalom Stratégia Országos Egészségbiztosítási Pénztár Kivonat

MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Országos Egészségbiztosítási Pénztár

KIVONAT

2003 július

Tartalomjegyzék Vezetői Összefoglaló ............................................................................................ 1 1. Helyzetértékelés és következtetések Jelenkép.................................................. 2 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helye és szerepe az ágazatban ........ 2 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alaptevékenysége, feladatai:....... 2 Az OEP informatika helyzetéről....................................................................... 5 Az OEP által kezelt adatvagyon ................................................................... 5 Az OEP Informatika jelen kihívásai ............................................................. 7 1.1 Az OEP kormányzati stratégiája által megjelölt kiemelten fontos területek.. 8 3. Jövőkép............................................................................................................. 8 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár küldetése ...................................... 10 Egységes egészségügyi ágazati információs rendszer................................ 10 4. Célok kijelölése .............................................................................................. 12 5. A kitűzött célok megvalósításának várható hatásai ........................................ 14 6. A kitűzött célok megvalósításának feladatai .................................................. 16

MITS Országos Egészségbiztosítási Pénztár

1/22

Vezetői Összefoglaló A Magyar Köztársaság kormánya a 2002. december 28-án kelt, 1214/2002. határozatában rendelkezik a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) készítésével kapcsolatos egyes ágazati feladatokról. A MITS-ben megfogalmazott stratégiai fejlesztési területek között kiemelt jelentőségű az egészségügyi tevékenységek információtechnológiai eszközökkel és módszerekkel történő támogatása és fejlesztése (eEgészség). Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mint országos hatáskörű központi államigazgatási szerv amellett, hogy önálló információs stratégiát készített, az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia megalkotásában is aktív szerepet játszott. Így bizonyos területeken az OEP információs stratégiai elképzelései megjelennek az ágazat tervében is, mivel ezek az ESZCSM és IHM ágazati információs stratégiai munkacsoportja által bedolgozásra kerültek. A kormány által elindított Egészség Évtizede Programjában az egészségügyi rendszer hatékonysága javításának egyik kulcseleme az intézmény-finanszírozási rendszer átalakítása. Az egészségügyi ellátás hatékonyságának javulása, a megjelenő új orvosi technológiák terjedése, az orvosi tudásmenedzsment alkalmazása, a betegellátás szervezésének korszerűsítése és delegálása érdekében a reformfolyamatokkal párhuzamosan, az infokommunikációs fejlődéshez igazodó változásokat kell kikényszeríteni az egészségügyi szolgáltatások területén. Az OEP ma minden törvényben rögzített feladatának ellátásához szükséges informatikai rendszerrel és eszközzel valamint üzemeltető személyzettel rendelkezik, a helyzet mégsem tekinthető megfelelőnek. A jelenleg használt informatikai rendszerek nagy része ugyanis az egyes funkciók ellátására készült a pillanatnyi állapotot tükröző szigetszerű alkalmazás. A szakképzett informatikai munkaerő motiválása a köztisztviselői szabályozás keretein belül nem megoldott, míg a külső erőforrások igénybe vétele nem kívánatos ezen a stratégiai területen.Az OEP informatikai szakemberei a jelenlegi feladatok ellátásához megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek, de a technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelés biztosítása a mai motivációs lehetőségek mellett komoly nehézséget jelent. Ma még a fejlesztések és üzemeltetések feladatait túlnyomórészt külső szakemberek és piaci megoldásszállítók végzik, de mivel az egészségügy informatikai rendszere stratégiai kérdés, nem elégedhetünk meg a belső szakemberek specifikáló, koordinációs és ellenőrző szerepével, hanem megoldást kell keresnünk a belső humán erőforrások igénybevételi arányának növelésére. Ehhez az anyagi ösztönzés és a karrier lehetőségek kibővítése ad lehetőséget, de felmerülhet az ágazati informatikai erőforrások koncentrálásával egybekötött önálló informatikai egység létrehozása is. Az OEP informatikai stratégia legfőbb feladata a fentiek alapján három különböző feladat magas szintű megoldása, miszerint támogassa és kiszolgálja az OEP egészségbiztosítási finanszírozáshoz kapcsolódó reformtörekvéseit, miközben alapfeladatnak tekintse a megbízható és folyamatos működés biztosítását, és ezzel párhuzamosan az egészségügy más szereplőivel együttműködve hozzájáruljon az egészségügyi rendszer informatikai infrastruktúrájának korszerűsítéséhez. E három cél egyidejű szem előtt tartása a menedzsmenttől korszerű szervezetfejlesztést, a munkatársaktól folyamatos szakmai önképzést a döntéshozóktól bizalmat és elkötelezettséget igényel.

1/22

2003.08.05. 13:48


2/22

1. Helyzetértékelés és következtetések Jelenkép Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár helye és szerepe az ágazatban Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű központi államigazgatási szerv, amely a társadalombiztosítás központi hivatali szerveként az Egészségbiztosítási Alap kezelését végzi. Az OEP önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező társadalombiztosítási költségvetési szerv Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány hozta létre 1993. június 12-én. A társadalombiztosítás központi hivatali szerve az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az Egészségbiztosítási Alap felügyeletét a Kormány, az egészségbiztosítás központi hivatali szervének irányítását az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter útján látja el. Az OEP feladatait központi hivatali szerve, valamint az irányítása alatt álló igazgatási szervei útján látja el. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint az E Alap gazdálkodásának kezelője megköveteli az informatikai területtől, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozásának, számfejtésének és utalásának konkrét feladatai mellett rendszerében biztosítsa az ágazaton túlnyúló adatkapcsolatok, összefüggések folyamatos meglétét. Feladataink ellátásához figyelembe kell vennünk a pénzügyi, az egészségügyi és szociális, a foglalkoztatáspolitikai, a jogi-igazgatási és az informatikai ágazatok közötti összefüggéseket. A reformtörekvések és az Uniós csatlakozás következményeként felgyorsult törvénykezési feladatok integrálása egyre nagyobb feladatot jelent az OEP informatikai területének. A zökkenőmentes működés biztosítása az ágazat hatáskörén túlmutató koordinációs és szervezési-egyeztetési tevékenységet igényel, ezért az OEP önálló információs stratégiája nem illeszthető egészében az egészségügyi és szociális ágazat stratégiájába.

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADATAI: I./ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény értelmében az OEP: a)

b) c) d)

irányítja a társadalombiztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a más szervek által végzett ellátást megállapító és folyósító tevékenységet; végzi az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat; irányítja és ellátja a külön jogszabály alapján végzett, nem az Alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat; jogszabályban meghatározott módon részt vesz a társadalombiztosítási jogszabályok előkészítésében.

2/22

2003.08.05. 13:48


3/22

II./ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény értelmében az OEP – az igazgatási szervek vonatkozásában – irányítja, szervezi és ellenőrzi: –

Az egészségbiztosítási természetbeni ellátások finanszírozásával kapcsolatos tevékenységet.

III./ A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet az OEP hatáskörébe utalja: –

A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.

IV./ A társadalombiztosítás központi hivatali szervei feladat- és hatáskörének, valamint működésének átmeneti szabályairól szóló 75/1999. (V.21.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében az OEP: a) a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, – ellátja az Egészségbiztosítási Alap költségvetésével, zárszámadásával kapcsolatos - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és annak a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott feladatait, – közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében; b) véleményezi a társadalombiztosítást és a társadalombiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit; c) a külön jogszabályba meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét; d) irányítja, működteti és fejleszti a biztosítási ág feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről; e) részt vesz a társadalombiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában; f) közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok végrehajtásáról, részt vesz a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, kapcsolatot tart fenn a tagországokkal, g) megállapítja az irányítása alá tartozó igazgatási szervek működési költségvetése, valamint az általuk kezelt alapok részletes előirányzatait, h) lefolytatja a jogszabályokban előírt jogorvoslati, illetve méltányossági eljárásokat; i) gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról, és az igényérvényesítést segítő ügyfélszolgálat fejlesztéséről; j) szerkeszti és megjelenteti az Egészségbiztosítási Közlönyt;

3/22

2003.08.05. 13:48


4/22

k) gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is. l) Az OEP - az igazgatási szervek vonatkozásában - irányítja, szervezi és ellenőrzi: – a tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, – a baleseti járadék kivételével az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (terhességigyermekágyi segély, táppénz), a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését), – az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatos tevékenységet, – a munkaképesség változásával és a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos orvosszakértői tevékenységet. V./ A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseinek betartásával: –

Végzi az OEP beszerzéssel, közbeszerzéssel kapcsolatos feladatait.

VI./ Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet szerint az OEP: – Az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök jogszabályban megállapított körére beszerzési eljárást folytat le a jogszabály előírásainak betartásával. VII./ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kisegítő, kiegészítő tevékenységéről (üdültetés, felsőfokú szakképzést nyújtó képzés, egyéb tanfolyami oktatás) az OEP SzMSz rendelkezik.

4/22

2003.08.05. 13:48


5/22

Az OEP informatika helyzetéről Az OEP ma minden törvényben rögzített feladatának ellátásához szükséges informatikai rendszerrel és eszközzel valamint üzemeltető személyzettel rendelkezik, a helyzet mégsem tekinthető megfelelőnek. A jelenleg használt informatikai rendszerek nagy része ugyanis az egyes funkciók ellátására készült a pillanatnyi állapotot tükröző szigetszerű alkalmazás. A szakképzett informatikai munkaerő motiválása a köztisztviselői szabályozás keretein belül nem megoldott, míg a külső erőforrások igénybe vétele nem kívánatos ezen a stratégiai területen. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és annak informatikai területe az egészségügyi és szociális ágazaton túlmutató feladatokat is ellát, aminek következtében az ágazatban biztosított információforrások (adatbázisok, nyilvántartások) kibővítésére, kezelésére kényszerül. Az informatikai feladatok az OEP alaptevékenységből adódóan hármas célrendszer keretein belül kerülnek kijelölésre: I.

Az alaptevékenység támogatására létrehozott és karbantartott adatvagyon segítségével, integrált rendszereken keresztül az ellátások biztosításának folyamatos kiszolgálása.

II.

Az E. Alap pénzügyi rendszerének működtetése, a költségvetési tervezés támogatása, az ellátások finanszírozásának, számfejtésének folyamatos monitorozása.

III. A egészségügyi ellátások rendszeréhez kapcsolódó jogi, igazgatási és informatikai rendszereivel való aktív közreműködés, a kormányzati rendszerekkel való integráció kibővítése. Az Európai Uniós csatlakozás e célrendszernek való megfelelést egyre integráltabban, átláthatóbban és gyorsabb reakcióidővel követeli meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Ehhez szükség van a kormányzati rendszerekkel való magasabb fokú együttműködésre és a jogi-, igazgatási háttér biztosítására.

AZ OEP ÁLTAL KEZELT ADATVAGYON Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatából adódóan az ország egyik legnagyobb adatvagyon gazdálkodó közigazgatási intézménye. Az egészségügyi pénzbeni és természetbeni ellátások valamennyi állampolgárt és még azon felül szinte valamennyi hazánk területén élő természetes személyt érint. A kifizetőhelyeken keresztül az országban működő nagyobb munkáltatója kapcsolatban áll hivatalunkkal. Az Uniós csatlakozás után a hazánkba látogató európai állampolgárok egészségügyi ellátásán keresztül további milliós nagyságrendben nő ügyfeleink száma. A fenti kötelezettségeink ellátása miatt az OEP informatikai területére fokozatosan egyre nagyobb feladat hárul, felelőssége folyamatosan nő. Az OEP az egészségbiztosítás feladatainak ellátására minden, a Biztosító által részben, vagy egészben finanszírozott egészségügyi szolgáltatás adatait tárolja és feldolgozza. Ezt a 5/22

2003.08.05. 13:48


6/22

tevékenységet támogatja a biztosítottakra kiterjedő teljes körű adatbázis és a hozzá tartozó nyilvántartási rendszer (TAJ rendszer). Ennek egyik fő célja a jogosultságok ellenőrzése, ezért a „Bejelentett Személyek Jogviszony” adatait is tartalmazza, mely mögött egy teljes foglalkoztatói (FOGLINFO) és foglalkoztatotti (BSZJ) adatbázis található. A TAJ rendszer az állampolgárok bejelentése, és a BM KH adatai alapján közhiteles adatokat tartalmaz, és ennek alapján az OEP törvényben meghatározott, az egészségügyön túlmutató adatszolgáltatási feladatokat lát el, többek között az ONYF, a PSZÁF, a bíróságok és a rendőrség, az Önkormányzatok, a Foglalkoztatási Hivatal és az adóhatóság részére. Jogszabályban meghatározott kötelezettségét teljesíti az OEP, amikor a TAJ számok érvényességéről az Interneten és telefonon is szolgáltat információt az egészségügyi szolgáltatóknak és a lakosságnak. Tételesen az alábbi adatvagyonnal gazdálkodunk: • • • •

•

Országos TAJ közhiteles nyilvántartás kezelése, igazolványok kiadása Biztosítási jogviszonyok és munkaviszony igazolások nyilvántartása Migráns munkavállalók nyilvántartása TAJ alapú egészségügyi természetbeni ellátások TÉTELES nyilvántartása, finanszírozási és ellenőrzési célból: o Háziorvosi ellátás nyilvántartása o Fogászati ellátások nyilvántartása o Járóbeteg ellátás nyilvántartása o Fekvőbeteg szakellátás nyilvántartása o Beteg- és halott szállítás nyilvántartása o Művese kezelés nyilvántartása o CT/MRI diagnosztika nyilvántartása o Házi szakápolás nyilvántartása o Vény köteles gyógyszerfelhasználás és támogatás nyilvántartása o Vény köteles gyógyászati segédeszköz felhasználás és támogatás nyilvántartása o Gyógyfürdő igénybevétel nyilvántartása o Útiköltség térítés nyilvántartása TAJ alapú egészségügyi pénzbeni ellátások TÉTELES nyilvántartása, számfejtési, utalási és ellenőrzési célból: o Táppénz ellátás nyilvántartása o Terhességi, gyermekágyi segély nyilvántartása o Gyermekgondozási díj nyilvántartása o Baleseti táppénz nyilvántartása o Utiköltség térítés kiutalásának nyilvántartása

A finanszírozás munkafolyamatának folyamatos és pontos elvégzéséhez a következő más intézmények által létrehozott TÖRZSADATOK kezelését, kiegészítését végezzük, feladataink végrehajtása miatt más ágazati szereplők helyett: " " " "

Országos finanszírozási szerződés törzs Országos egészségügyi ellátó szolgáltatók törzse Országos orvos és szakvizsga törzs Országos védőnői és szakvizsga törzs 6/22

2003.08.05. 13:48

MITS Országos Egészségbiztosítási Pénztár " "

7/22

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz törzs Országos kifizetőhelyek (munkáltatók) nyilvántartása

Az általunk végzett TAJ alapú nyilvántartás és a fenti törzsállományok frissítése, pontosítása, kiegészítése céljából folyamatos egyeztetéseket végzünk a BM lakcímnyilvántartásával, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyilvántartásával, a APEH járulék nyilvántartásával, az Államkincstárral, a KSH-val.

AZ OEP INFORMATIKA JELEN KIHÍVÁSAI Országos intézményként költségigényes a megfelelő adatátviteli hálózat biztosítása központunknak a megyei egészségbiztosítási pénztárainkkal és azok kirendeltségeivel. Rendkívül nehéz adat-kapcsolatot teremteni az ellátási szintek (alapellátás, járóbeteg szakrendelés, fekvőbeteg ellátás) között. Nehéz, szinte lehetetlen megbízható népegészségügyi vagy minőségi paraméter adatokat gyűjteni. A rendszerek aktualizálása nehéz és drága. Egységes integrált információs rendszer kialakításának további akadálya, hogy a fekvőbeteg teljesítmények elszámolása jelenleg a GYÓGYINFOK-nál történik. Az első lépések már megtörténtek az integrált egységes egészségügyi rendszer megteremtése irányába. Létezik egységes TAJ adatbázis minden ezt igénylő alkalmazás kiszolgálására, megkezdtük további közhiteles alapadat adatbázisok szervezését (gyógyszer, orvos, szolgáltatói szerződések nyilvántartása), de ez utóbbiaknak nem az OEP a dedikált felelőse. Fejlesztési végfázisban van egy egységes, integrált finanszírozási rendszer, amely kiváltja a szigetszerű alkalmazásokat (ePénz). Létezik és folyamatosan bővül az OEP adattárház amely az adatszolgáltatások és elemzések tekintetében központi szerepet kap a jövőben. Az OEP informatikai szakemberei a jelenlegi feladatok ellátásához megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek, de a technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelés biztosítása a mai motivációs lehetőségek mellett komoly nehézséget jelent. Ma még a fejlesztések és üzemeltetések feladatait túlnyomórészt külső szakemberek és piaci megoldásszállítók végzik, de mivel az egészségügy informatikai rendszere stratégiai kérdés, nem elégedhetünk meg a belső szakemberek specifikáló, koordinációs és ellenőrző szerepével, hanem megoldást kell keresnünk a belső humán erőforrások igénybevételi arányának növelésére. Ehhez az anyagi ösztönzés és a karrier lehetőségek kibővítése ad lehetőséget, de felmerülhet az ágazati informatikai erőforrások koncentrálásával egybekötött önálló informatikai egység létrehozása is.

7/22

2003.08.05. 13:48


8/22

1.1 Az OEP kormányzati stratégiája által megjelölt kiemelten fontos területek A kormány egészségügy átalakításáról megfogalmazott irányelvei az ágazati modernizációja mellett a magyar egészségügy hagyományos értékeinek - döntően közfinanszírozott, szabad orvosválasztás, nagy hivatástudattal rendelkező, jól képzett ellátók, viszonylag széles hozzáférhetőség – megtartására törekszik. Az átalakítás során kiemelt szempont, hogy az állampolgárok jobb, biztonságosabb ellátáshoz jussanak, terheik ne növekedjenek. Az ágazati informatika területén az egészségügyi rendszer korszerűsítési programja négy alappillért határozott meg, amelyek mindegyike feladatot jelent az OEP informatikai szervezete számára: • Az informatikai fejlesztések egyik alappillére az egészségügyi dokumentációk, nyilvántartások megújítása, az elektronikus közhiteles nyilvántartások kialakítása. • A másik alapfeltétel a személyes egészségügyi adatok védelmét biztosító zárt, védett és megfelelő biztonságot adó kommunikációs hálózat kialakítása. Ez a rendszer biztosítja az intézmények adatforgalmát, a jelentések automatizálhatóságát, a telemedicina fejlődését és az összes egészségügyi intézmény internetes elérhetőségét. • A fenti pillérekre kívánjuk felépíteni az ágazati „tudásközpontot”, amely egy ágazati adattárházra épülve az adatok elérhetőségét és hasznosíthatóságát biztosítja, beleértve az ágazati döntés-előkészítés támogatását és a széleskörű lakossági tájékoztatást is. • Negyedik programpontként az egészségügyi szolgáltatók szektorsemleges fejlesztési támogatását kívánjuk elindítani ebben a kormányzati ciklusban, amelynek célja az intézményekben a szabványosított beteg-adminisztrációs és gazdasági informatikai rendszereinek kialakítása.

3. Jövőkép A kormány meghirdette az Egészség Évtizedének Programját. A kormányprogram szerint a kormány olyan egészségügyi rendszer megteremtésén fáradozik, amelyben a szolgáltatások biztonságos és fenntartható finanszírozásának változatlanul és döntően a közfinanszírozás az alapja. Mindemellett azonban a finanszírozási rendszer képes összeegyeztetni a makrogazdasági lehetőségeket a folyamatos modernizációs szükségletekkel. Az Egészség Évtizede Programjában az egészségügyi rendszer hatékonysága javításának egyik kulcseleme az intézmény-finanszírozási rendszer átalakítása. 1.

Az átalakítás során alapelv, hogy az 1980-as évek végén előkészített normatív esetfinanszírozás fenn marad a későbbiekben is. Számos előny (az átlagos ápolási idő csökkenése, a gazdálkodás megerősödése, a szolgáltatói költségérzékenység megjelenése, a belső költségek jobb megismerése) már beigazolódott. A helyes alapelvek azonban több helyen sérülnek. Sok részletében az alkalmazott finanszírozási technikák rossz irányú, a struktúra javítását akadályozó érdekeltséget közvetítenek, amelyek felszámolása szükséges. Megfontolandó a részleges fix elemek bevezetése.

8/22

2003.08.05. 13:48


9/22

2.

A finanszírozási rendszernek a jobb egészségügyi ellátást, a hatékony működést és az ellátáshoz való hozzáférésben az esélyegyenlőséget kell szolgálni. Ehhez olyan érdekeltséget kell közvetíteni, hogy azok a szakmapolitikai célokat szolgálják.

3.

A szolgáltatók költségtudatosságának és költségérzékenységének javítása érdekében azonban pontosítani, korrigálni kell a díjtétel kalkulációt. Eltöröljük az adminisztratív kasszahatárokat, lehetővé tesszük, hogy mind a tevékenységek, mind a források a lakosság közeli költség-hatékony ellátások felé tolódjanak el. A díjazásban ugyanakkor jobban elismerjük az ellátások technológiai különbségeit.

4.

Megváltoztatjuk a biztosító szerződéskötési gyakorlatát, elősegítjük a minőségi versenyt a szolgáltatók között. Ennek alapfeltétele a többszintű tevékenység orientált minimum feltétel-rendszer és működési engedélyezés megfelelő kialakítása. Minden szervezet (gazdálkodási formától függetlenül) jelentkezhet a szolgáltatás nyújtására, amelyik a szakmai és pénzügyi feltételeknek megfelel. Az egészségbiztosítás konkrét szolgáltatástípusokra és konkrét szolgáltatás mennyiségekre köt szerződést az akkreditált intézményekkel.

5.

Ezekkel az intézkedésekkel együttesen kívánjuk elérni, hogy az OEP minőségi szolgáltatásvásárló intézménnyé alakuljon.

6.

A szolgáltatási díjtételek pontosabb, életszerűbb megállapítása érdekében pályáztatott referencia-intézményekben az informatikai fejlesztések támogatásával kialakítjuk az üzemszerű működés közben folyamatosan mért költségelemzés lehetőségét.

9/22

2003.08.05. 13:48


10/22

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár küldetése A biztosítottak számára maximális egészségnyereség elérése és az egészségi kockázatok kezelése olyan szolgáltatások nyújtásával és vásárlásával, amelyek lehetővé teszik az egészség megőrzését, helyreállítását, javítását, valamint az átmenetileg és tartósan kieső keresetek pótlását (kompenzációját), a munkába való visszatérésnek az elősegítését. A rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával azonos és a lehető legmagasabb színvonalú, hatásos egészségügyi ellátás biztosítása a szolidaritás és esélyegyenlőség figyelembe vételével. Az OEP – mint az Egészségbiztosítási Alap kezelője – az alapkezelési feladatok ellátásán keresztül egységes, pénzügyileg stabil egészségbiztosítási rendszert működtet, és aktívan közreműködik a járulékrendszer, a jogosultsági szabályok és az egészségügyi rendszer fejlesztésében a megvalósíthatóság és átláthatóság szem előtt tartásával. Az alapkezelési és fejlesztési feladatok megfelelő ellátása érdekében felkészült szakembergárdára és korszerű informatikai rendszerre épülő hatékony szervezetet működtet, és partneri viszonyra törekszik a szolgáltatókkal, ellátottakkal és járulékfizetőkkel.

EGYSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATI INFORMÁCIÓS RENDSZER Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szervei, továbbá a szolgáltatók az alábbi adatok gyűjtését és nyilvántartását végzik: • Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) hatósági igazolása, az igazolvány kiadása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatok • Az OEP megköti és nyilvántartja a törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó finanszírozási szerződéseket • Az OEP elbírálja, számfejti, nyilvántartja a pénzbeni egészségügyi ellátásokat • Az egészségügyi szolgáltató, közforgalmú gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz forgalmazó az általa betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról, gyógyszerekről az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. A finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról a finanszírozási szerződés alapján adatot szolgáltat az OEP felé. Ezek az adatok megbízhatóság, validitás szempontjából a legfontosabb alapot képezik az egészségügy összes szereplője számára, hiszen az minden szakmapolitikai, finanszírozási döntés ezen adatok alapján történik. Az adatok kezelésében és feldolgozásában jelenleg résztvevő szervezetek és intézmények a következők: - Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (Gyógyinfok, Medinfo) - Országos intézetek - ÁNTSZ - OEP - ONYF - APEH - KSH 10/22

2003.08.05. 13:48

MITS Országos Egészségbiztosítási Pénztár -

11/22

Önkormányzatok Egészségügyi szolgáltatók Kamarák

A felsorolt szervezetek és intézmények eltérő mennyiségű adatot kezelnek, általában saját adatbázisaik segítségével, melyek intézményenként és szervenként eltérőek, az adatáramlás jelenleg csak a napi működéshez szükséges mennyiségben valósul meg. Nagyon sok esetben az egyes szervek által kezelt adatok komoly eltérést mutatnak, melynek oka általában az inkompatibilis adatgyűjtési és nyilvántartási rendszerekben keresendő. Ezenfelül a rendszeren belül a pontos elszámolásához és az ellátások precíz követéséhez szükséges adatokat a nyilvántartások jelenleg nem tartalmazzák teljes körűen. A lakosság költségtudatosságának fejlesztése érdekében el kívánjuk érni, hogy minden biztosítottnak elkészüljön a teljes éves „betegszámlája”. Erre a tételes „betegszámlára” a nálunk ellátott más EU tagállamból jövő betegek költség elszámolásához is szükség van. A finanszírozás tervezett reformja feltételezi az eddiginél jobb információáramlást. Ennek célja az allokációs hatékonyság növelése és az egészségügyi szolgáltatók ösztönzése, az OEP és a szolgáltatók számára egyaránt átlátható finanszírozás létrehozása a valós költségek alapján. A bevételi oldalon az egységes foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszer fogja javítani az OEP információs helyzetét. Az egészségügyi szolgáltatók, döntéshozók, oktatási és kutatási intézmények illetve az ipari és egyéb szereplők közötti információ csere nem csak egy közös hálót feltételez, hanem bizonyos fokú szabványosítást, mindenki számára elérhető közhiteles adatbázisokat, az adatok egységes értelmezését és biztonságos eszközöket. Ez a jövőbeli közös egészségügyi informatikai infrastruktúra lehetővé teszi az OEP és más döntéshozók ellátását funkciójukhoz szükséges információkkal. (Finanszírozás, népegészségügy) Az egységes, ellátási szinteken átívelő információáramlás megszervezése nem csak a felesleges vizsgálatok okozta többlet költségeket teszi elkerülhetővé, de a gyógyító-megelőző tevékenység szintvonalának emelését is segíti. Az egységes új egészségügyi informatikai rendszertől remélt, a jelenleginél megbízhatóbb statisztikai adatok az oktatási és kutató intézmények számára is fontosak. Megbízható, országosan egységesen értelmezett alapadatok lehetővé teszik minőségi paraméterek meghatározását és gyűjtését, amelyek visszajelzést és az összehasonlítás lehetőségét adják a kórházaknak és rendelőintézeteknek. Távlatilag ezek a minőségi paraméterek és az így kialakuló rangsor a lakosság tájékoztatását is fogják szolgálni. Az orvosi szakmai szervezetek és az oktatási és kutató intézmények szerepet kapnak bizonyos, a gyógyítás és finanszírozás szempontjából egyaránt fontos betegségekre érvényes protokollok kidolgozásában is. Az üzleti partnerek számára fontos változás az egészségügyben használt minden olyan szoftver akkreditálása, amely az OEP számára jelentéseket, vagy a jelentésekben felhasznált adatokat képez vagy gyűjt.

11/22

2003.08.05. 13:48


12/22

4. Célok kijelölése Az OEP informatikai stratégia legfőbb feladata: a) támogassa és kiszolgálja az OEP egészségbiztosítási finanszírozáshoz kapcsolódó reformtörekvéseit, b) alapfeladatnak tekintse a megbízható és folyamatos működés biztosítását, c) az egészségügy más szereplőivel együttműködve hozzájáruljon az egészségügyi rendszer informatikai infrastruktúrájának korszerűsítéséhez Az OEP reformtörekvései jelenleg négy fő célra koncentrálódnak: 1. 2. 3. 4.

meglévő forrásból maximális egészségnyereség vásárlás, pénztári funkcióból fokozatosan ágazati szolgáltatás vásárló szerepkörbe kerülés, átlátható finanszírozási szabályok megalkotása, megbízható működés a nemzetközi betegellátási rezsimben

Mindezek a célok elérhetetlenek a stratégiai döntésekhez és a napi ügyvitelhez szükséges informatikai háttér nélkül. Az OEP informatikai rendszereinek fejlesztése azonban önmagában nem elég. Az egészségügyi szolgáltatók általános informatikai színvonalának fejlesztése és a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű szabványosítás nélkül nem jöhet létre az egészségügy szereplői – biztosítottak, ellátórendszer, intézményrendszer - között a szükséges információ áramlás. Hasonlóképpen érdekelt az OEP a biztosítottak jobb tájékoztatásában és az általános tudásszint és készség növekedésében. Az operatív működés megbízható biztosítása feltételezi egyfelől az informatika infrastruktúrájának zavartalan működését, másfelől a rendszerben tárolt adatok minőségét és érvényességét, az egységes értelmezést. Mindezen célok elérésére irányulnak az OEP stratégiai fontosságú projektjei: 1. 2.

3. 4.

5.

Az adattárház továbbfejlesztésének általános célja, melynek során az OEP adatvagyona kiterjeszkedik az ágazat egységes adattárházává. Információ-előállítás és információ-szolgáltatás, adatvagyonnal történő gazdálkodás a biztosítottak és az ellátórendszer felé egyaránt: adatvagyon fejlesztése, adatminőségének javítása új és meglévő adatbázisok kompatibilitásának és kommunikációjának biztosítása. Távlati cél, hogy a belső és külső adatszolgáltatási igények és a vezetői információs rendszerek középpontjában az adattárház legyen. Ennek külső feltétele az egészségügyi szolgáltatók jelentéseinek és alapdokumentációinak egységesítése -egységes adattartalom, egységes adatszótár, kódok és adatábrázolás, formátum, közös infrastruktúra pl. PKI, egészségügyi VPN. Ezeket a feladatokat az OEP csak részben képes maga létrehozni. Bizonyos projekteket az egészségügy más szereplőivel együtt kell megvalósítani, illetve a szükséges egységesítéseket új jelentési formák és az egészségügyi SW rendszerek akkreditációjának bevezetésével tud biztosítani. Az akkreditáció az egységes követelmények révén lehetőséget ad az MITS-ben megcélzott szállító- és platform független megoldások terjedésének. Az OEP alaptevékenységének támogatására kialakított informatikai rendszerek integrálása, a tranzakciós és az adatszolgáltató, elemző rendszerek logikai

12/22

2003.08.05. 13:48


6. 7.

13/22

szétválasztása, az egyablakos ügyintézés támogatása és a finanszírozás reakcióidejének minimalizálása. Az ágazati törzsadatok közhiteles adatbázisainak létrehozása – gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, szolgáltatók, szerződések, nemzetközi ellátások. Hosszú távú cél az Uniós elvárásoknak megfelelő Egységes Munkaügyi és Társadalombiztosítási nyilvántartás kialakítása és működtetése.

Mindezek megteremtik : •

• • • •

teljes körű (fekvőbeteg elszámolás is) finanszírozás folyamatának egyszerűsítését, valamint a finanszírozási mechanizmusok automatizálásának, a finanszírozási időszak egy hónapra rövidítésének lehetőségét és az éves járulék felhasználási tájékoztató elkészítését minden biztosítottnak az információs technológia magasabb szintű alkalmazásainak – távdiagnosztika és konzultációk –technikai feltételeit komplex ellenőrzések lehetőségét az egészségügyi szolgáltatók és üzleti szereplők közötti jobb adatáramlást a nemzetközi elszámolások Magyarország számára lehető legkedvezőbb egyenlegének kialakítását

A zavartalan és folyamatos működés érdekében a komplex informatikai biztonság fenntartása állandó feladat amelynek a fontossága és nehézsége várhatóan nőni fog. Ez szervezési és technikai oldalon is állandó fejlesztést igényel. Ennek megfelelően szervezési oldalon szükséges: • Adathozzáférés és felhasználás szabályozása • Aktivitás naplózó rendszerek, integrált hálózat felügyeleti rendszerek fejlesztése, meglevő rendszerek kiegészítése • Külső és belső támadások kezelése, detekció, prevenció, kontroll • Hozzáférési, adatvédelmi és biztonsági szabályzat, katasztrófa tervek készítése • A biztonsági szempontok figyelembe vétele már a rendszerek tervezése alatt A komplex informatikai biztonság technikai feltételeit részben a HW/SW rendszerek biztonság-tudatos kiválasztása, részben helyes üzemeltetése biztosítja. A PKI infrastruktúra megteremtése és bevezetése (titkosítás és digitális aláírás) kulcsfontosságú a nyitott és ugyanakkor biztonságos rendszerek számára Szükséges a biztonságért felelős és az üzemeltető személyzet állandó képzése és együttműködése. Az informatika mint az egyik leggyorsabban fejlődő terület nem csak állandóan igényli az oktatást, de új oktatási eszközöket is kínál. Ennek első formája lehet az E-learning intézeten belüli meghonosítása A célok megvalósítása eszközigény oldalán alapvetően a meglévő nagykapacitású központi szerverekre és az országos hálózatra épül, azok szükségszerű bővítését és modernizálását is figyelembe véve, a meglévő és elfogadott költségvetési keret ésszerű felhasználásával. Humán erőforrásigény szempontjából alapvető hangsúlyt kap az OEP és MEP-ek szervezetein belül dolgozó, a rendszert belülről ismerő szakember gárda képzése és foglalkoztatása.

13/22

2003.08.05. 13:48


14/22

5. A kitűzött célok megvalósításának várható hatásai Cél Megbízható működés a nemzetközi betegellátási rezsimben

Várható hatás A nemzetközi elszámolások Magyarország számára lehető legkedvezőbb egyenlegének kialakítása A közpénzek hatékony, ellenőrizhető felhasználásának megteremtése a közgyógyellátás rendszerének és ellenőrzésének megváltoztatásával. A legnagyobb betegségterhet jelentő népbetegségekben (szív- és érrendszeri, csontritkulás, stb.) az egészségi állapot javítása, a szövődmények megelőzése a gyógyszerhez jutás elősegítésével és a lakossági terhek csökkentése

Megoldandó probléma Állandó függés az ágazati adatbázisoktól, ami azok zökkenőmentes működését igényli.

! közgyógyellátottak szükségleteinek megfelelő gyógyszertámogatások meghatározott havi keretek között tartása. ! A jogosulatlan (hamis vény általi) utalványozás kiszűrése. ! A közgyógy igazolvánnyal rendelkező jogosult szükségleteit meghaladó, egymás utalványozásairól nem tudó házi- és szakorvosok általi vényfelírások megakadályozása. ! A közgyógy igazolvánnyal rendelkező (méltányossági és normatív) jogosult szükségleteit meghaladó, kórtünet nélküli vényfelírások megakadályozása. Európai Uniós egészségKÖTELEZŐ feladat a A MIGRA legyen alkalmas az biztosítási elszámolási csatlakozás első napjától! egyezmények keretében alkalrendszer kialakítása (MIGRA mazott összes forma-nyomtattovább-fejlesztése) vány kitöltésére és regisztrálására. Kiértesítési rendszer („Ellátási A lakosság egészségügyi Személyes adatok védelmének tájékoztató”) kiépítése költségtudatosságának biztosítása a kiértesítés során, növekedése, A járulékbefizetések bevételi Közpénzek felhasználása oldalra történő összegyűjtése, átláthatóbbá válik, amely jelenleg az APEH hatásköre. Szolgáltatók jelentéseinek Megbízhatóbb, gyorsabb HW/SW eszközök kiválasztása. fogadása digitális aláírás információáramlás és PKI szolgáltató vagy saját segítségével (I. fázis) feldolgozás. Segíti az kulcshitelesítő központ létesíelszámolási időszak tése? csökkentését.. Alkalmazások felkészítése a PKI használatára. Ezzel kapcsolatos szervezési feladatok. Költség monitoring rendszer A kórházi gyógyító és A nyert adatok feldolgozása, fejlesztésének pályáztatása adminisztratív folyamatok értékelése ennek alapján szolgáltatóknál, a tételes jobb megismerése és finanszírozási és minőségi Virtuális Elektronikus Pénztárca kiterjesztése („eRecept”)

14/22

2003.08.05. 13:48

MITS Országos Egészségbiztosítási Pénztár betegszámla módszertanának kialakítása Európai Uniós Egészségbiztosítási kártya (E111) kiadása és nyilvántartása OEP-nek jelentő informatikai rendszerek akkreditációjának kidolgozása

integrálása. Finanszírozási és minőségi paramétereken keresztül értékelés és ösztönzés. KÖTELEZŐ feladat a 2006. január 1-től!

Egységes követelményrendszer és adattartalmak megalapozzák a statisztikai adatgyűjtéseket, minőségi paramétereket, szállító- és platform független megoldásokon keresztül az egészségügyi rendszerek magasabb fokú integrációját. Az adat vagyon OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek fejlesztése, adatmin•ségének megfelelően javítása új és meglév• adatbázisok kompatibilitásának és kommunikációjának biztosítása. Tudásalapú egészségügyi Transzparens eljárásrend rendszer elterjesztése az OEP alapján történik az ellenőrzési és az OOSZI egészségügyi szakmai felülvizsgálati területein, kérdések elbírálása, (esetleg a telefonos tanácsadó Minőségbiztosításra szolgálat részére is) alkalmassá válik a határozat hozatal. OEP intézményi vezetői Intézményi működési információs rendszer és költségek monitorozásával kontrolling alapjainak hosszú távon költségkidolgozása hatékonyabbá válhat a források felhasználása

15/22

15/22

paraméterek képzése. Ösztönző és minőségellenőrző rendszerek kiépítése. Kártyaelfogadó munkahelyek biztosítása az egészségügyi szolgáltatóknál Üzleti szereplőket aktív közreműködésre bírni, Magyar Egészségügyi Elektronikus szabványok kidolgozása az akkreditáció megkezdéséig

Adatmodellek felülvizsgálata és fejlesztése, meglevő rendszerek átalakítása – kiszolgálás az adattárházból. Egységes kód szótárak, törzs adatbázisok. Közös interfészek fejlesztése az új alkalmazások számára.

Szakmai szervezetek támogatásának megszerzése, Orvosok általános informatikai képzettségi színvonalának növelése A bürokratikus működési rend terheinek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni a mai eljárási rendet.

2003.08.05. 13:48

16/22

Min•sítés:

feladatok: Hosszú távú feladatok:

2003.08.05. 13:48

Költség monitoring rendszer fejlesztésének pályáztatása szolgáltatóknál, a tételes betegszámla módszertanának kialakítása

Döntéshozók számára tudásközpont előállítása és rendelkezésre bocsátása: Országos program

16/22

Kiértesítési rendszer („Ellátási tájékoztató”) kiépítése

Információ szolgáltatás a lakosság részére:

1. Egészségügyi, szociális információ és ismeretek előállítása Ez a feladatcsoport az adat/információgyűjtés, tárolás, feldolgozás, hozzáférés előkészítését és megvalósítását irányozza elő, részben pedig az információszolgáltatás és a digitális tartalmak fejlesztését fedi le. Kapcsolódó Információs esélyegyenl•ség MITS Információhoz, tudáshoz való jutás megkönnyítése, a közérdek• információkhoz történő hozzáférés biztosítása célok, társadalmi MITS 5.2.3 eEgészségügy megteremtése

Program: Jellemzés:

6. A kitűzött célok megvalósításának feladatai


17/22

távú feladatok:

2.1.4 „Megbízható harmadik fél” (TTP) szolgáltatás biztosítása az ágazat szereplői számára, a digitális aláírás egészségügyi és szociális irányú alkalmazása 2.1.8 Internetalapú technológiák széleskörű elterjedésének előmozdítása

17/22

Szolgáltatók jelentéseinek fogadása digitális aláírás segítségével (I. fázis)


2.1.1 Ágazati fogalomtár • OEP-nek jelentő informatikai és hierarchikus rendszerek akkreditációjának fogalomkezelési szabvány kidolgozása kialakítása • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően 2.1.2 Egységes • OEP-nek jelentő informatikai eAlkalmazás szabványok rendszerek akkreditációjának kidolgozása, honosítása kidolgozása (eKórlap, eRecept stb.) • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően OEP adattárház kibővítése Ágazati 2.1.3 Személyi adattárház igényeinek megfelelően egészségarchívum kidolgozása

• OEP-nek jelentő informatikai rendszerek akkreditációjának kidolgozása • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően

2.2.2 Alap- és működési dokumentáció adatformátumának szabályozása

2003.08.05. 13:48

2.2.3 A jelentési kötelezettségek • OEP-nek jelentő informatikai rendszerek akkreditációjának adattartalmának szabályozása kidolgozása • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően 2.2.4 A szolgáltatásfinanszírozás adattartalmának szabályozása


2.2.1 Adatvédelem és hozzáférési jogosultságok szabályozása

2. Infokommunikációs és társadalmi feltételrendszer megteremtése Ez a feladatcsoport részben az infokommunikációs feltételrendszer megalapozását irányozza el•, az ágazati IKT fejlesztések társadalmi környezetének kialakítását, valamint az oktatási-kutatási humán feltételek kialakítását/meger•sítését fedi le. Kapcsolódó – Információs esélyegyenl•ség MITS – Társadalmi, gazdasági biztonság (ellátórendszer meger•sítése) célok, társadalmi – Hatékony, szolgáltató közigazgatás – MITS 5.2.3 eEgészségügy megteremtése feladatok: Hosszú 2.1 Infokommunikációs környezet 2.2 Társadalmi környezet



Min•sítés:

Országos program

18/22

2.1.9 Intézményi • Virtuális Elektronikus Pénztárca információrendszerek kiterjesztése („eRecept”) fejlesztése, korszerűsítése • Megbízható működés a nemzetközi betegellátási rezsimben • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően • Európai Uniós egészség-biztosítási elszámolási rendszer kialakítása (MIGRA tovább-fejlesztése) • Európai Uniós Egészségbiztosítási kártya (E111) kiadása és nyílvántartása • Tudásalapú egészségügyi rendszer elterjesztése az OEP ellenőrzési és az OOSZI felülvizsgálati területein, (esetleg a telefonos tanácsadó szolgálat részére is) • OEP intézményi vezetői információs rendszer és kontrolling alapjainak kidolgozása

2003.08.05. 13:48


18/22

3. Ágazati tudáshasznosítás Ez a feladatcsoport az ágazati információgazdálkodás megalapozását, a gyógyító-megelőző ellátásokban a tudásalapú, rendszerbe integrált megoldások elterjesztését fedi le országos és mintaprojektek keretében.

19/22

19/22

2003.08.05. 13:48

Kapcsolódó – Információs esélyegyenlőség MITS – Információhoz, tudáshoz való jutás megkönnyítése, a közérdek• információkhoz történ• hozzáférés biztosítása célok, – Társadalmi, gazdasági biztonság (ellátórendszer meger•sítése) társadalmi – Hatékony, szolgáltató közigazgatás feladatok: – MITS 5.2.3 eEgészségügy megteremtése Hosszú 3.1 Bizonyítékalapú ágazati politikai döntéshozás 3.2 eHealth mintaprojektek távú támogatása feladatok: eHealth Mintaprojektek 3.1.1 Egészség monitorozási • OEP-nek jelentő informatikai • OEP-nek jelentő informatikai rendszerek és jelentési rendszer rendszerek akkreditációjának akkreditációjának kidolgozása korszerűsítése kidolgozása • Virtuális Elektronikus Pénztárca kiterjesztése („eRecept”) • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően 3.1.2 Stratégiai döntés• Tudásalapú egészségügyi rendszer el•készítő, -támogató, elterjesztése az OEP ellenőrzési és az elemző kapacitás fejlesztése, OOSZI felülvizsgálati területein, intézményesítése (esetleg a telefonos tanácsadó szolgálat részére is) • OEP adattárház kibővítése Ágazati adattárház igényeinek megfelelően • OEP intézményi vezetői információs rendszer és kontrolling alapjainak kidolgozása Min•sítés: Országos program




20/22

20/22

2003.08.05. 13:48

5. sz. melléklet Magyar Információs Társadalom Stratégia Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Kivonat

MITS Nyugdíjbiztosítási ágazat

1

A nyugdíjbiztosítási ágazat stratégiai rendszerterve Az ONYF az 1214/2002. (XII.28.) Korm. határozat alapján, annak mellékletéhez illeszkedően – az IHM ajánlásai szerint – elkészítette a nyugdíjbiztosítási ágazat stratégiai rendszertervét, amely a MITS nyugdíjágazati részstratégiája. Az IHS ajánlásban az ONYF részstratégia nem szerepel, az ONYF nem felelőse egyik részstratégia elkészültének sem. Ez érthető, az ONYF-nek nem feladata a magyar információs társadalom fejlődésének befolyásolása, működési költségvetésében sincsenek olyan elkülönített források, amelyeket a magyar információs társadalom fejlesztésére fordíthatna. Az ONYF ennek ellenére elkészítette az alábbi ONYF részstratégiát azért, mert tudatában van annak, hogy – mint az informatika nagyon régi és nagyon jelentős felhasználója – saját feladataiban oly mértékben használja az informatikát, hogy az visszahat a társadalom – így a magyar információs társadalom – fejlődésére, alakulására is. Emellett annak is tudatában van, hogy feladatellátása jelentősen meg fog változni a magyar információs társadalom fejlődése során éppen azért, mert a társadalom – éppen e fejlődés következtében – meg fogja változtatni, át fogja alakítani az ONYF feladatellátásával kapcsolatos elvárásait is. Az ONYF mindkét okból illeszkedni fog a Magyar Információs Társadalom Stratégia jelenleg alakuló terveihez, ugyanakkor mindig elsődleges szempontnak fogja tekinteni alapfeladatai mindenkori teljesítését.

Az ONYF Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) országos hatáskörű államigazgatási szerv. Az ONYF számára a törvények kettős feladat ellátását írják elő: • az ONYF a nyugdíjbiztosítási ágazat központi hivatali szerve, • az ONYF a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője. Az ONYF hatósági, igazgatási feladatkörében jelentős súllyal szerepelnek a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások körébe tartozó igényelbírálási és folyósítási feladatok, amelyek végrehajtására jogszabályok kötelezik. Ugyancsak az ONYF hatósági, igazgatási feladatkörébe sorolódnak mindazok az ellátások, amelyeknek csak a folyósítására kötelezik a jogszabályok az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát.

Az ONYF ügyfelei: • biztosítottak, • adatszolgáltatásra kötelezettek, • intézmények. Egy ügyfél több kategóriában is megjelenhet.

Az ONYF biztosított ügyfelei: • járulékfizetők (várományszerzők), • igénylők, • ellátottak (közöttük hangsúlyozottan a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott elbírálási és folyósítási ügyekhez tartozó ügyfelek).

2003. július 28.


2

Az ONYF adatszolgáltatásra kötelezett ügyfelei: • foglalkoztatók, • egyéb adatszolgáltatásra kötelezett szervek, • egyéni vállalkozók.

Az ONYF intézményi ügyfelei: • • • • • • • • • •

foglalkoztatók, Magyar Államkincstár, Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Orvosszakértői Intézet, MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, BM Központi Adatfeldolgozó- és Választási Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, magánnyugdíj pénztárak, más (közigazgatási) szervek.

Kapcsolat a biztosítottakkal – a várományszerzőkkel – az aktív korban • Biztosítottak. Azok a személyek, akik a Tbj. szabályai szerint életpályájuk során egy vagy több alkalommal biztosítási jogviszonyban álltak (állnak). • A biztosítottak hozzátartozói. • A baleseti ellátásra jogosult személyek és ezek hozzátartozói. • A nem biztosított, de nyugdíjbiztosítási megállapodást kötött személyek és ezek hozzátartozói. • Nem biztosított személyek vagy részben biztosított személyek, akik nem az Alapból finanszírozott ellátást igényelnek. E személyek a potenciális jogszerzők és igénylők, leendő nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Alanyai a biztosítást megalapozó jogviszonynak, vagy valamilyen jogosultságnak. A biztosításban álló személyekről nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az ONYF a biztosítottakkal az aktív korban nem tart kapcsolatot. A Tbj.47.§.(4)ben 2002-től előírt kapcsolatfelvétel (értesítés a tárgyévben szerzett jogosultságokról) annyira visszhang nélkülinek bizonyult, hogy a jogalkotó jobbnak látta hatályon kívül helyezni. Kapcsolat a biztosítottakkal a jogérvényesítés folyamán A – Tny. által szabályozott – jogérvényesítés időszakában a biztosított (és a nyugdíjszerű ellátás igénylője, aki nem szükségszerűen biztosított) általában személyes kapcsolatba kerül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel (munkatársával), az ügyfélszolgálattal. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az igény érvényesítéséhez kötelesek minden segítséget megadni. Az igény érvényesítése során az ügyféllel akár több alkalommal is kapcsolatba lehet (kell) lépni, mert valamilyen tényt, adatot tisztázni kell, vagy adatokat kell beszerezni. A jogérvényesítés módja is lényeges szempont, amit az ügyféllel – amennyiben ez lehetséges – meg kell beszélni. Az ügyfél a határozatot írásban kapja kézhez. A határozattal szemben jogorvoslattal élhet. A területi nyugdíjellenőrzésnek a jogérvényesítés időszakában is van feladata, például az ügyfél, tanúk meghallgatása, adatok utólagos beszerzése, meglévő adatok tisztázása.

2003. július 28.


3

Kapcsolat az ellátásban részesülőkkel Az “ellátott korban” a nyugdíjasok döntően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfeleivé válnak. Tekintettel arra, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Budapesten működik, a személyes ügyfélforgalom korlátokba ütközik. Ezért nyugdíjas ügyfeleket a területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is fogadnak, ahol a nyugdíj folyósításával összefüggő adatok a számítógépen megnézhetők. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon ettől függetlenül igen jelentős az ügyfélforgalom. Telefonos ügyfélszolgálatot is működtetnek. Az ellátott korban viszont az a jellemző, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjasokat minden a nyugdíjat érintő változásról, a havonta folyósított ellátások összegéről írásban (levélben, utalványon) értesíti. Ezen túlmenően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság különböző igazolásokat ad ki, ami lehet eseti, adott személyhez kötött, vonatkozhat a nyugdíjasok egy csoportjára, vagy a teljes nyugdíjas állományra. Nyugdíjas korban a nyugdíjjogosultságban is lehetnek változások, illetve hozzátartozói nyugellátások megállapítására kerülhet sor. Ezen igényeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az emelésekre tekintettel az ügyfelek tájékoztatása céljából gyakorta él a sajtónyilvánosság lehetőségével. A területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek – érthetően – sokkal ritkábban élnek a médianyilvánosság eszközeivel, hiszen ők főleg egyedi ügyekben járnak el. Kapcsolat az adatszolgáltatásra kötelezettekkel • Foglalkoztatók. A Tbj. szabályai szerint foglalkoztatónak minősülő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, egyéb szervek, magánszemélyek, meghatározott körben speciális foglalkoztatók. • Egyéb adatszolgáltatásra kötelezett szervek. A Területi Államháztartási Hivatalokat, a központosított illetményszámfejtési szerveket, és más – szolgálati idő szerzését lehetővé tevő nyugdíjjárulék-köteles – készpénzellátások kifizetőit a jogszabályok ugyancsak adatszolgáltatásra kötelezik. • Egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozók körét szintén a Tbj. határozza meg. Az egyéni vállalkozó saját személyére nézve biztosított, de alkalmazottak foglalkoztatása esetén a foglalkoztató jogállásába is léphet. A foglalkoztatók, az egyéb adatszolgáltatásra kötelezett szervek és az egyéni vállalkozók a kötelezett pozíciójában vannak, ők kötelesek a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesíteni (NYENYI lap). Ugyanők kötelesek a járulékokat bevallani, befizetni, de e kérdéssel nem az ONYF foglalkozik, mert a járulékigazgatási feladatok az APEH hatáskörébe tartoznak. Kapcsolat az intézményi ügyfelekkel • Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár). A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában ellátja az Áht-ban és végrehajtási rendeletében meghatározott feladatokat, így kiemelten az előirányzatok nyilvántartását, kezelését, a megelőlegezési, likviditási hitelek nyújtását, bevételek utalását az ONYF lebonyolítási számlájára. • Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Az APEH gondoskodik a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek realizálásáról és a bevételeknek a kincstári számlára való utalásáról. Az APEH ellátja a járulékbeszedési feladatokat, vezeti a folyószámlákat, terhel, jóváír, ellenőriz, és behajtási-végrehajtási eljárást kezdeményez a mulasztókkal szemben. Elszámolja a bírságokat és a késedelmi pótlékot, a bevételeket megosztja az ágazatok között. Az ONYF részére adatokat szolgáltat a költségvetés elkészítéséhez, a zárszámadáshoz. Az APEH a nyugdíjbiztosítási szervek megkeresésére konkrét hatósági ügyekben eljár és eljárásának eredményéről tájékoztatást ad. Az APEH részére meghatározott esetekben 2003. július 28.


4

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is adatot szolgáltatnak, vagy iratokat adnak át. Az APEH gondoskodik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által visszafizettetni, megtéríttetni kívánt összegek, kiszabott bírságok, felszámított késedelmi kamatok végrehajtásáról, amennyiben azt az ügyfél nem fizeti meg. • Az APEH és az ONYF kapcsolatában további fontos lépés az intézményes együttműködés kialakítása a nyugdíjbiztosítás a NYENYI lapos adatszolgáltatás teljeskörűségének és hitelességének biztosítása területén. Ez kiterjed az adóalany nyilvántartás használatára, a járulékokra vonatkozó éves konszolidált és kontroll adatok ellenőrzési célú rendelkezésre bocsátására. Az APEH és az ONYF megállapodott, hogy e feladatok előkészítésére még az idén közös projektet indít. • Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP). Az OEP és az ONYF számos területen együttműködni köteles. Ezek közül kiemelnénk a költségvetések és a zárszámadások elkészítését, az Alapok közötti pénzügyi elszámolásokat, a hatósági ügyintézésben a baleseti ellátásokat és a különböző nyilvántartási-adatszolgáltatási feladatokat, az OEP által kezelt TAJ adatbázis használatát. • Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI). Az OOSZI orvosi bizottságai véleményezik a munkaképesség-csökkenés mértékét, amiről szakvéleményt adnak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek. Az igények elbírálásához szükséges vizsgálatok mellett elvégzik az időszakos orvosi felülvizsgálatokat is. • Az előzőeken kívül az ONYF illetve igazgatási szervei több más közigazgatási szervvel is kapcsolatban állnak. Ezek eseti jellegűek, vagy csak egyes ügycsoportokban jelentkezhetnek (ÁNTSZ, OMK, OMMF, ORFK, PSZÁF, BM Központi Adatfeldolgozó- és Választási Hivatal, Céginformációs Szolgálat, Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság, az Adatvédelmi Biztos Hivatala, különböző minisztériumok, országos hatáskörű szervek). Az ONYF a hatósági ügyintézés során kapcsolatban áll a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalaival. Az ONYF természetesen konzultációs viszonyban áll az érdekképviseleti szervekkel, kamarákkal, egyesületekkel, a nyugdíjas szervezetekkel. E szervezetek, intézmények – saját dolgozóik nyugdíjbiztosítási ügyeiken kívül – nem alanyai a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási) jogviszonynak, de közreműködésük, konkrét feladataik ellátása adott esetben nélkülözhetetlen a nyugdíjbiztosítás alap- és funkcionális feladatainak ellátásához. A velük való kapcsolattartás informatizálása az informatikai társadalom kialakulásával együtt járó fontos feladat.

Az ONYF küldetése Az ONYF az 1997. évi LXXXI. törvényben és más törvényekben, jogszabályokban meghatározott feladatait az ügyfelek megelégedésére, kultúrált ügyfélszolgálatot működtetve, gyors és szakszerű igényelbírálás, pontos folyósítás és rövid ügyintézési határidők mellett, gazdaságosan, professzionális módon, jól képzett, elkötelezett, megfelelő körülmények között dolgozó, erkölcsileg és anyagilag megbecsült munkatársak segítségével kívánja ellátni.

Az ONYF stratégiai célja Az egész nemzet és ezáltal az egyesült Európa szolgálata, a nyugdíjrendszer által nyújtott nagyon nagy időhorizontú szolgáltatások stabilitása, biztonsága, megbízhatósága, hitelessége, pontossága, kiszámíthatósága révén, annak folyamatos fenntartása, fokozása, javítása segítségével.

2003. július 28.

5


Az ONYF ágazati informatika, mint a nyugdíjágazat stratégiai céljának egyik megvalósító eszköze Az ONYF feladatait – a 75/1999.(V.21.) Korm. rendelet 2.§.d) pontjában előírtakat teljesítve – informatikai rendszereit használva teljesíti. Az ONYF informatika nélkül, informatikai rendszereitől megfosztva képtelen lenne feladatai ellátására. Az ONYF az ország egyik legnagyobb informatikai felhasználója. Az ONYF által üzemeltetett rendszerek az ország legnagyobb informatikai rendszerei közé tartoznak. Az ONYF és jogelődjei a legrégibb aktív informatika felhasználók az országban. Az ONYF és jogelődjei az informatikát mindig a küldetés megvalósítása egyik legfontosabb eszközének tekintették. Az ONYF teljes vertikumára nézve hatékony, harmonizált, országos kiterjedésű, egységes informatikai eszközrendszert kezel. Az ONYF okmány-, adat-, és tudásvagyonát informatikai eszközrendszerében őrzi, eszközrendszere folyamatos, aktív, intenzív használatával kezeli. Az ONYF informatikai infrastruktúráját folyamatosan karbantartja, korszerűsíti és fejleszti az életciklus modell megkívánta ütemezéssel.

Az ONYF informatikával támogatott fő feladatainak jelenlegi helyzete A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás A nyugdíjakat főszabályként a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatai alapján kell megállapítani. Az ONYF és jogelődei mindig is külön kezelték a nyugdíjbiztosítás ún. történeti nyilvántartását, amely 1929-ig vezethető vissza. A nyilvántartásban megtalálhatók a szolgálati időre és 1988. január 1-jétől a nyugdíj alapjául szolgáló keresetre vonatkozó, továbbá más, a jogosultság elbírálásához szükséges adatok. A nyugdíjbiztosítás nyilvántartása az elmúlt hat év korszerűsítési projektjének végrehajtása során nagy változáson ment keresztül, a papíralapú nyilvántartások elektronizálásra kerültek és központosítva lettek. Az elektronikus adatbázist korszerű adatbázis kezelő rendszer vezérli. A központi adatbázisban megtalálhatók a nyugdíjak megállapításához szükséges szolgálati idő adatok 1959. január 1-től, a kereseti adatok 1988. január 1-től. A foglalkoztatók mágneses adathordozón történő adatszolgáltatása közvetlenül kerül az alfanumerikus adatbázisba, a papír alapú bizonylatok pedig – melyek leadása csak az egyéni vállalkozó önmagáról, illetve az 5 főnél kevesebb biztosítottról történő adatszolgáltatás esetén engedélyezett, – ágazaton belüli adatrögzítéssel kerülnek feldolgozásra. A 2001. év során bevezetésre került új nyilvántartási rendszer (KELEN), mintegy 53 millió darab szkennelt okmány képének és kb. 45 millió alfanumerikus rekord online elérését teszi lehetővé a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és kirendeltségek számára. Ennek eredményeként központilag elérhetővé vált az eddig csak helyszínenként hozzáférhető nyilvántartási dokumentáció, a nyugdíjbiztosítási ágazaton belüli papír alapú okmányok közötti keresés gyakorlatilag kiváltásra került. Az igénylő TAJ számára vagy természetes személyi azonosítóira való hivatkozással a központi adatbázist kezelő rendszer percek alatt előállítja azt az ún. elektronikus dossziét, amely tartalmazza az igénylő nyugdíjának megállapításához szükséges, a nyilvántartásban meglévő adatokat. Természetesen előfordulhat, hogy a nyugdíj igénylésekor valamilyen – korábban a foglalkoztató nyilvántartásában, illetve adatszolgáltatásában nem szereplő, így a központi nyilvántartásba be sem kerülhetett – adat nem áll rendelkezésre, vagy a rendelkezésre álló adat nem egyértelmű. Ezekben az esetekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási 2003. július 28.


6

szervek feladata az, hogy a hiányzó adatot beszerezzék, intézkedjenek a megfelelő adatok rendezéséről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az esetlegesen hiányzó adatokat beszerezik, adatok hiányában pedig egyéb hitelt érdemlő módon tisztázzák a szolgálati időt, amely egyre bonyolultabb és összetettebb feladat.

Nyugdíjelbírálási rendszer (NYUGDMEG) 1994. december 5. óta az egész országban a NYUGDMEG elbíráló rendszerrel történik a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás igények elbírálása. 34 igazgatóságon és kirendeltségen működik folyamatosan mintegy 1500 nyugdíjelbíráló szakember közreműködésével. A rendszer az igényeket a megállapítás kezdő napján hatályos jogszabályok alapján bírálja el. Ez azt jelenti, hogy az életbelépése óta az új szabályok nem leváltják a régi rendszert, hanem melléépülnek, vagyis minden egyes jogszabály-követés a rendszer bővítését jelenti, az új időponttól hatályos jogszabályok szerint. Amennyiben szükséges a régi szabályok alkalmazása (pl. régi határozatok módosítása miatt), arra bármikor lehetőség van. 2002. január 1-jétől december 31-ig 363721 nyugdíjigény elbírálása történt az igazgatási szerveknél, ebből az év során 288078 teljesítő határozatot adtak ki a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok. A NYUGDMEG-ben 2003. február 5-én elkészült a hárommilliomodik határozat. A rendszer fő feladata a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás igények elbírálása és az ügyviteli folyamat segítése. A rendszer megfelel a teljeskörűség igényének: az ügy elbírálása az iktatástól a határozathozatalig terjed. Feladata a nyugdíjigények iktatása, elbírálása, - ideértve az előlegek megállapítását is - határozathozatal, folyósítás kezdeményezése minden ellátásnemben, továbbá az ellátásokra való jogosultságokat megalapozó, de önmagában ellátást nem nyújtó szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálása. A lehetséges ellátásfajták közül a bányász egészségkárosodási járadék kivételével mindegyiket elbírálja. Ellátásnemek, melyek elbírálására a rendszer lehetőséget ad, az alábbiak: • öregségi nyugdíj, • előnyugdíj (1998. január elsejétől nem állapítható meg), • bányásznyugdíj, • rögzített nyugdíj, • művészi tevékenységen alapuló öregségi nyugdíj, • korengedményes nyugdíj, • rokkantsági nyugdíj, • hozzátartozói ellátás: - özvegyi nyugdíj, - árvaellátás, - szülői nyugdíj, • baleseti rokkantsági nyugdíj, • baleseti hozzátartozói ellátás: - özvegyi nyugdíj, - árvaellátás, - szülői nyugdíj, • baleseti járadék, • átmeneti járadék, • rendszeres szociális járadék, • rokkantsági járadék, • szolgálati idő számítás: 2003. július 28.


7

- előnyugdíjhoz, - bányásznyugdíjhoz - művész nyugdíjhoz, - korengedményes nyugdíjhoz és • korkedvezmény számítás. A rendszer alkalmas a teljesítő, az elutasító, a felfüggesztő, az eljárás megszüntető határozatok, előleg értesítések készítésére, mind alapeljárásban (módosító szakban is), mind másodfokon. (Kivétel: a hozzátartozói ellátások módosító eljárásban és másodfokon történő elbírálása.) Kétirányú kapcsolata van a folyósító szervvel, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal (NYUFIG). Az előleg értesítések és megállapító határozatok folyósításra bekerülnek a NYUFIG rendszerébe, onnan a folyósításra kerülő határozatok folyósítási törzsszámait visszaküldik a NYUGDMEG adatbázisába. A két rendszer között közvetlen adatlekérdezési kapcsolat is van. A rendszer ügyvitelt támogató része segítséget nyújt a nyugdíjosztályok munkájának szervezésében, vagyis teljes körű ügyviteli rendszerként működik. Több átnéző, lekérdező és statisztikai funkció is tartozik a rendszerhez, melynek használata jogosultságtól függően áll rendelkezésre mind az elbíráló ügyintéző, mind a revizor, valamint a belső ellenőrzés részére. Támogatja a vezetők tájékozódását, segítséget nyújt az ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásában is. A rendszer lehetőséget nyújt az elbíráló ügyintéző szükség szerinti levelezéséhez. A NYUGDMEG rendszerben található adatok képezik alapját a nyugdíjelbírálás statisztikai rendszerének (NYUGSTAT) is. Az igazgatóságokon (kirendeltségeken) a rendszer üzemeltetését rendszergazdák végzik, ők technikai feladatokat látnak el. A centralizált elbíráló rendszer karbantartásáról, fejlesztéséről, módosításáról az ONYF központilag gondoskodik.

Nyugdíjfolyósítás Az ONYF országos hatáskörrel eljáró igazgatási szerve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amely alaptevékenységében az ország lakosságának közel 1/3-át szolgálja ki azáltal, hogy 3 millió 50 ezer állampolgár részére folyósítja a megélhetésük alapjául szolgáló ellátásokat. A nyugdíjakat és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat minden hónapban az előre meghatározott napon kézbesíti a posta, – illetve több mint 830 ezer esetben már bankszámlára érkezik az ellátás – havonta megközelítőleg 140 milliárd forintos összegben. Kiemelt feladata az Igazgatóságnak a nyugdíjasok elhalálozása esetén a hátramaradt hozzátartozók részére jogosultság alapján soron kívül megállapítani az özvegyi és szülői nyugdíjakat és az árvaellátást. Az ügyfelek törvényes, magas színvonalú kiszolgálása előírt ügyintézési időben, a jól képzett, elkötelezett ügyintézői gárda mellett is csak korszerű, minden igényt kielégítő informatikai háttér biztosításával garantálható. A megközelítőleg 5 és fél millió ellátás adatait tartalmazó integrált adatbázisban havonta átlagosan 200-250 ezer változást kell végrehajtani, olyan elszámolási rendszereket működtetve, amelyek a szolgáltatások pontos kimutatását, könyvelését, Alapok közötti megbontását végzik, dokumentálva a központi költségvetés kötelezettségét is. Évente több alkalommal rendkívül rövid végrehajtási idő alatt nyugdíjat emelni, azok esetleges visszamenőleges hatályú kifizetését is biztosítani csak az ügyvitelt támogató legújabb technológiákkal, igen komoly hardver-szoftver háttérrel lehet. A folyósítás 1968 óta rendelkezik számítógépekkel. A géppark folyamatos fejlődésen ment keresztül, legutóbb 2003. február közepén került sor jelentős beruházásra. Természetesen fokozatosan bővült az ügyvitelt támogató informatikai alkalmazások, alrendszerek száma is. 2003. július 28.


8

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság informatikai rendszere IBM alapú, döntően nagyszámítógépes alkalmazásokat használ, de működnek középgépes alrendszerek is. A nyugdíjfolyósítás adatbázisának lekérdezhetőségére már a nyugdíjágazat országos hálózatáról is van lehetőség, meghatározott adatok a megyei igazgatóságok által is lekérhetőek szigorú adatvédelmi szabályok betartásával. Az 1989-ben bevezetett új folyósítási rendszer folyamatos fejlesztéssel lehetővé tette a gyakran változó jogszabályok alapján megállapított ellátások és az újonnan keletkeztetett jogosultságok fogadását, az automatikus intézkedések bővítését, a manuális munkafázisok jelentős csökkentését, a logikai összefüggések vizsgálatát, az ellenőrzések hatékonyságának növelését. A jelenlegi rendszerfejlesztések és informatikai beruházások egy komplex interaktív környezet kialakítását célozzák. A nagytömegű változások végrehajtása közvetlenül – papíralapú bizonylatok kitöltése nélkül – interaktív módon történik, melynek következménye egy korszerűbb ügyvitel, elektronikus iratkezelés, biztonságosabb és a jelenleginél is ügyfélbarátibb ügyintézés lesz.

Az ONYF ágazati részstratégia és a MITS Az ONYF ágazati részstratégia és a MITS illesztésében a legfontosabb eltérés, hogy az informatikai működőképesség megőrzése az ONYF-nél a MITS-ben eddig megjelenített feladatokhoz képest rendkívül nagy súllyal szerepel. Az ONYF ágazati részstratégiában központi szerepet kell biztosítani a működőképesség hosszútávú – más szakterületekhez képest elképzelhetetlen időhorizonton (40-70-120 év!) szükséges – fenntartásának. Ennek megfelelően be kellett vezetni az ÖRÖK feladatok kategóriáját. Az ÖRÖK feladatok közé soroltuk azokat a már informatizált feladatokat, amelyeknek ellátása jogszabályokból levezetetten a nyugdíjrendszer létezésének hátralévő idejében mindvégig az ONYF feladata marad. A nagy projektek döntő része létező nagy rendszerek jogszabálykövetése, szükségszerű korszerűsítésére és ezen túlmenően – az életciklus modellben észlelt “elöregedés” tüneteinek gondos megfigyeléséből kiszámítható időn belül – leváltórendszereik összehangolt, harmonizált létrehozására kell irányuljon. A hosszútávú tervek között az ÖRÖK feladatok leváltórendszereinek fejlesztése mellett olyan új informatikai rendszerek első fejlesztései is megjelennek, amely fejlesztések eredménye egy újabb – eddig nem, vagy csak részlegesen informatizált – ÖRÖK feladat ellátását szolgálják. A középtávú tervekben és az intézkedési tervekben jellegzetesen a hosszútávú tervek egy-egy elkülöníthető, önmagában hasznosítható szakasza szerepel. Az intézkedési tervekben kezeljük a hosszú- és középtávú terveknek az 1-2 éves időhorizonton belüli feladatait. Természetesen itt kapnak helyet azok a konkrét feladatok is, amelyek megoldásához ez az időhorizont elegendő hosszúságú, így a konkrét jogszabálykövetések, a kisebb korszerűsítések, továbbá a jogalkotás által az ONYF-re kiosztott kisebb, ad hoc jellegű feladatok.

Az ONYF jövőképe Az új, az eMagyarország dimenzióihoz illesztendő ONYF jövőkép összefoglaló neve az eNyugdíj. Az eNyugdíj a már informatizált ONYF szakterületek fenntartásán túl új területeken is meg kívánja valósítani az informatizálást, az informatikai társadalomba illeszkedést. eNyugdíj már informatizált szakterületei: • KELEN a nyilvántartás ügyviteli rendszere, • NYUGDMEG az igényelbírálás ügyviteli rendszere, • NYUFUR a folyósítás ügyviteli rendszere, 2003. július 28.


9

• ELLENŐR az ellenőrzés ügyviteli rendszere, • NYUGSTAT a statisztika rendszere, • MEGASTAR az Nyugdíjbiztosítási Alap főkönyvi rendszere, • SAP a működési költségvetés ügyviteli rendszere, • MEGÁLLAPODÁS a megállapodások ügyviteli rendszere, • MÉLTÁN a méltányosság-gyakorlás ügyviteli rendszere, • IKTAT az iktatás ügyviteli rendszere. eNyugdíj új szakterületei: • eÜgyfél rendszer kialakítása és életbentartása a nyugdíjbiztosítás ügyfeleivel való kapcsolattartás informatizálására. • eÜgyvitel kifejlesztése és életbentartása, amely az elektronikus aláírás és a hálózati biztonság megkívánt szintjén alkalmas az elektronikus kapcsolattartás és együttműködés szervezeten belüli, szervezetközi, kormányzati és Európa konform üzemének megteremtésére, a megfelelő minőségű rendszerekhez való kapcsolódásra. Kívánatos, hogy az ügyviteli eljárások minden szinten papírmentesen lebonyolíthatók legyenek. • eLearning rendszer kifejlesztése és életbentartása a nyugdíjbiztosítás munkatársainak szakmai kiképzésére, továbbképzésére beépített tudásellenőrző képességekkel a lifetime-learning modell szerint az ONYF minden szakterületére kiterjedő mértékben. Fokozatosan építhető ki. • eJog rendszer kiépítése és életbentartása a nyugdíjbiztosítást érintő különböző jogszabályok közötti összefüggések feltárására, rögzítésére, tanulására, tanítására, a jogalkotási tervezetek összhangjának elemzésére, minősítésére, figyelemmel a nyugdíjrendszer rendkívül nagy - több évtizedes múltat és több évtizedes jövőt magában foglaló - idődiapazonjára. A cél elérésére alkalmas informatikai rendszer kiválasztása, feltöltése, honosítása, továbbá alkotó és tanuló célú elérhetőségének országos biztosítása. • eJogosult rendszer kiépítése és életbentartása, amely alkalmas a biztosított által adott időszakban szerzett jogosultságok kiszámítására és megfelelő formában történő megküldésére, a biztosított által válaszhatóan elektronikus (preferált) vagy papír formában. A rendszert a biztosítotti reagálások fogadására és lekezelésére is alkalmassá kell tenni. A jogfejlődést is figyelembevéve a legkedvezőbb változat a hatósági határozatok Áe-ben szabályozott megoldásainak alkalmazása lenne. • eEurope kompatibilitás kiépítése az infrastruktúrában (elérhetőségek, WAN hálózatok, szerverek, biztonsági rendszerek, géptermi eszközök, LAN hálózatok, munkahelyi eszközök, adatvédelem, adatbiztonság, jogosultság-kezelés, naplózás). Az ONYF tudatában van annak, hogy belátható időn belül nem lesz képes rendszereinek teljeskörű integrálására, hiszen ezen óriás (leváltó)rendszerek bármelyikének fejlesztési ideje olyan hosszú időt (4-7 évet!) vesz igénybe, hogy ezalatt az informatikai fejlődés “elszalad” a rendszer mellett, s a másik ÖRÖK feladatot ellátó leváltórendszer fejlesztése során már más, új, az előző fejlesztés időszakában még nem létező informatikai technikákat, technológiákat, eszközöket kell használnia. Az integrálás korlátainak tudatában az ONYF a fejlesztések során rendszerei harmonizálását, együttműködési képességeik fokozását tekinti stratégiai céljának.

Az ONYF középtávú tervei A működőképesség fenntartása – jogszabálykövetések, felújítások – a nyilvántartás-elbírálásfolyósítás főfolyamat ügyviteli rendszereiben, az ellenőrzésben, a statisztikában, a pénzügyi

2003. július 28.


10

rendszerekben, a megállapodások rendszerében, a méltányossági rendszerben, az iktatási rendszerben. Fejlesztések elindítása és befejezése az ONYF folyószámla rendszereiben: megtérítések, mulasztási bírságok, visszalépések. Fejlesztések elindítása az eNyugdíj területen. Működő rendszerek létrehozása az eFolyósítás, eÜgyfél, eJelent, eArchiv területen.

Az ONYF éves intézkedési terve Informatikai fejlesztési tervek 2003-2004-re: • 2005. előtt befejezendő tervek, • folyamatban lévő, 2005. előtt be nem fejezhető tervek, • 2005. előtt induló nagyobb időhorizontú tervek, • működőképesség fenntartása.

Az ONYF ÖRÖK feladatai • a nyilvántartás mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • az igényelbírálás mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • a folyósítás mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • az ellenőrzés mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • a statisztika mindenkori rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori főkönyvi rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • a működési költségvetés mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • a megállapodások mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • a méltányosság-gyakorlás mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése, • az iktatás mindenkori ügyviteli rendszerének jogszabálykövetése és korszerűsítése. A jogszabálykövetések biztosítják azt, hogy a mindenkori rendszerek mindig képesek legyenek feladataikat az aktuális jogállapot szerint joghelyes ellátására. Ez a képesség a nyugdíjbiztosításban rendkívül sajátos, mivel rendszereinknek bármikor képesnek kell lenniök bármelyik múltbeli időpontban érvényes jogállapot szerinti működésre. Ezt a képességet a rendszerek tudásmegőrző képességének nevezzük. A nyugdíjbiztosítás szakmai igényei szerint kialakított tudásmegőrző képességet legegyszerűbben úgy írhatjuk le, hogy az ennek birtokában lévő rendszerek a már megszerzett tudást sohasem felejtik el, minden tudásuk időhatárokhoz kötötten működésbe hozható és érvényesíthető. A korszerűsítések biztosítják, hogy a rendszereket – adott időponttól kezdődő érvényességgel – új, eddig nem kezelt feladatok megoldására is képessé tegyük.

Az ONYF hosszútávú feladatai Az ÖRÖK feladatokat ellátó rendszereket a folyamatos és ciklikus jogszabálykövetése, továbbá a korszerűsítések elöregítik. Egy idő után beláthatóvá válik, hogy a rendszer jogszabálykövetése egyre nehezebb, korszerűsítésének pedig az egykor beépített – a beépítés időszakában nagyon korszerű, de idővel elavult (felfrissült) architektúrális, strukturális és technikai elvek egyre jelentősebb akadályát képezik. Mivel a rendszer által ellátott feladat 2003. július 28.


11

ÖRÖK, az elöregedett rendszer leváltásáról, leváltórendszerének kifejlesztéséről kell gondoskodni. Természetesen, a rendszerek elöregedését nagy mértékben gyorsítja az informatikai infrastruktúra – hardver, szoftver, hálózat, stb. – fejlődése is. Eddigi tapasztalataink szerint ÖRÖK feladatot ellátó rendszereink az informatikai infrastruktúra kéthárom leváltóciklusát (jellegzetesen 7 évben szokták ma ezt a ciklusidőt megadni, de jelenleg már ez is rövidülni látszik) még elviselik, de ezek után már nem üzemeltethetők. A nagy rendszerek elöregedésének korai tüneteit felismerve időben hozzá kell kezdeni a leváltórendszerek létrehozásához, mivel az elöregedett rendszernek még üzemképesnek, jogérvényesnek és több szükséges jogszabálykövetésen és korszerűsítésen átesettnek kell lennie akkor, amikor a leváltórendszer már képes átvenni feladatait. A leváltórendszerek fejlesztési ideje jelenleg legalább négy naptári évet vesz igénybe, azaz az ONYF hosszútávú informatikai feladatai között nagyon nagy súllyal szerepelnek a leváltórendszer-fejlesztések.

Az ÖRÖK feladatokat ellátó jelenlegi rendszerek leváltórenszereinek fejlesztési igénye a hosszútávú informatikai fejlesztési tervekben szerepelnek: • A KELEN a nyilvántartás ügyviteli rendszere viszonylag fiatal, még befejezés előtt álló, de már évek óta működő rendszer. Az intézményes APEH kapcsolatok kialakítása, a teljeskörűségi ellenőrzések megvalósítását követően – jelenlegi tudásunk szerint – feladatait legalább az évtized végéig képes lesz ellátni. Leváltórendszerének tervezését 2007. körül kell megkezdeni. • A NYUGDMEG az igényelbírálás ügyviteli rendszere az ONYF legöregebb rendszere, hiszen már 1994-ben leváltotta az addig működő sokkal korlátozottabb képességű rendszert. Leváltórendszerének tervezését már évekkel ezelőtt meg kellett kezdeni, de ez a tervezőmunka az alapelvek meghatározásával már 2000. nyarán abbamaradt. A NYUGDMEG jogszabálykövetése évről-évre nehezebben valósítható meg. A leváltásnak legkésőbb 2008-ban meg kell történnie, a jelenlegi rendszer életbentartása már addig is óriási erőfeszítést igényel. A leváltórendszer tervezését már az idén meg kell kezdeni, mert különben a leváltási határidőre az új rendszert nem lehet szolgálatba állítani. • NYUFUR a folyósítás ügyviteli rendszere a nyugdíjfolyósítást kiszolgáló informatikai rendszereink harmadik generációja, 1989-ben vette át a feladatellátást, 1998-ban lényeges korszerűsítésen ment át. Jogszabálykövetése, korszerűsítése folyamatos. Újabb aktuális és elengedhetetlen feladat az elektronikus dossziékezelés megvalósítása (a papír kezelési feladatok csökkentése, elektronikus történeti nyilvántartás kialakítása), az adatbázis kezelés korszerűsítése, az interaktív munkafolyamat támogatás kialakítása. E fejlesztésekkel – várhatóan – a tizes évek első harmadának végéig lesz képes a feladatellátásra. Leváltórendszerének fejlesztését az évtized végéig biztosan el kell kezdeni. • ELLENŐR az ellenőrzés ügyviteli rendszere jelenleg viszonylag kis, meglehetősen korlátozott képességű első generációs rendszer. Megoldandó feladat a nyilvántartáshoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok támogatásának kialakítása. Hosszú távon mérlegelendő, hogy mit érdemes inkább, tovább korszerűsíteni vagy egy lényegesen korszerűbb új rendszerrel leváltani. • NYUGSTAT a statisztika rendszere a NYUGDMEG-gel szimbiózisban működik. Leváltórendszerét a NYUGDMEG leváltórendszerével párhuzamosan – esetleg ahhoz szorosabban integrálva – kell megtervezni. Ennek során tudását nagy mértékben bővíteni szükséges a KELEN-ből mára lassan elérhetővé váló friss jogszerzésekre

2003. július 28.

12


vonatkozó statisztikai információk feldolgozásának, a nyugdíjpolitikai tervezés számára rendkívül fontos aggregátumok előállításának képességével.

A hosszútávú informatikai fejlesztési tervekben szerepelnek az csatlakozásnak megfelelően kialakítandó új rendszerek fejlesztési igényei: • • • • • •

EU

eÜgyfél rendszer kialakítása és életbentartása, eÜgyvitel kifejlesztése és életbentartása, eLearning rendszer kifejlesztése és életbentartása, eJog rendszer kiépítése és életbentartása, eJogosult rendszer kiépítése és életbentartása, eEurope kompatibilitás kiépítése az infrastruktúrában.

2003. július 28.

MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Egészségügyi és szociális ágazat

Recommend Documents