MAGYll R
SPORT· SZOVBTS l! G
FÜZETEI
MAGYA R HON"Vt-DELrall SPORTSZ.öVETS«i .RADIOAMATűEt F UZETEI
KUN JÖZSEF
IO.tid s;. M agyar HQIJ'Vfd Spo.r~\t"1.Rn:.•~ur Ri!W:W::ü Upkl~dó P'e ta tll!i+ Kahitna !!H';l t ~~
-
Zri~i Nl'~ ~
tr
E S I GYULA
ÉP TJÜK ELSŐ
NGSZÖRÓS
RÁDIÓN
MAGYA R
O
ED. L
l
·T
PORTSZO
ETS~G
létrejüt-tek ez e~,a ridW... kiW-ii~ ' azóta é,v ról ~vre ok áz liataJ sajótUja el Tádiókó~ink• ben o késziil~k6ptté8 tsmeTeteit, W.rudjd meg a ftidi ól
K özel egy imized ,. hog-y
ho~ún.Jchm
2+
ft'skedehnet tat. Ezzel. a f f(ltolCJknak,
a
r6.dwa?1Ult&kódésh€.z ked t ~nőknek régi t.~iimJ.a te.t jesiU: htlr~i vásá-roUmt rádiákittet, am lyben a ké· sziUik.hez szUk~ges on1md.en ~IIcatresz mer;rt.\nn... Iga;<.. a kittool vol,6 épités kisebb /f:"ladatot jelent, ke-z.dókl!él zoo n ez nem .baj.. Ta Ui n. n.émí h-átrányt :tere,-~ fl' 'hegy o. tnechanikái il~tefetek f?lsajátftrf'isaho~ - a SUTf~ér-: é fOJTtJ&:!UÍS mŰt.."€ letrit& kíuüt - nincs Glkalom, ez a hiány azonbetn ~sbbb is pó~ h at{). Ezzel nembnt f!lÖrt.1~ ho y .a kezrJ(j amatö-r mindjáTt ~g srol~a a kcws~ctii el?"(lt Ck%éS és kivitelezés~ m öd.okat s tudúsa ff'ől a szinvonQ l ro l htdtd. el, é~ ké.OObb a trnwa ötleU!sségét ez-ekhez hon~adharja. A ké-szu.l~k ~lJegépítésé H~z 1ltm e.t ató i.s kell. E krt.s júzet létre• f{jttét is e~ magyaTnzza. A készülékben m~t un k m e, v an a t'l'Utga helye, s a ~U!TC?lést megháWTOZ.O.ft san·.endbeíi elvégezni Nem ldvánhatjuk, h oyy a kezm'ik csak úgy spontán kitcdnl n4k miudent~ mi hcrvá való, s 'mit 1~ ·yan kell c.sinálni-+
en
Jú~ct ..eszretesen., pontT61-poutra vezeti el oz olwS()C o z olkot·~~~k jel-$2eTel~sM6t efJé' ~ az utoü-ó sl·mttdsoldg. Az egyes
E kis
múve!etekhez szemléle te$ .tbrák odl'll.lk útba ·YGút-á
t.. Az
épí.Usi,
3
kopcsolbi milveletek isme,.tetbe tltún mmdiQ elvi ~gyaTázat k6wtlcerlk. E:ru ~Uk.ség 1.1an:, hogy a kiszfUék épitö;e ettJéDzett mU'Ilkáj.át " elektromo-Sa n." ls lássa. Jl.fPt
épftik ma; d meg,. han-am olyan 1-..elyeke:n is:, ahol
jöhetnek létre.,
uakembe:re~
amatöriik
~ne!1
rndiói:ői"ák
nenz.
mocsrnek, és ezért
faúácsot, segít-Sépet .se:~u. felitel kérn:i a mttnktU~oz. Egy ki.s litzet -nRJn képes pótolni. a rnd'i.óiWrt. mégis., rn~V@~ sokan v annak11 .akik onem j_á.'rhlHnak rodiókör~., arra töre.kedtilnk,
MtJY olyan l inist o.djunk" amelynek alapján oo:rki
OUeTejé'ből
is
m egépitheti G ké~ziUéket. A ld:ttOOn 'aláthaw .anyagck átcmOMk o 1lT ,TlJu.ny kés-xillék alkatTiszeil-\el" a megépi-tett k észfUék m€ se-m mJIÍf"~ hW.enl\ c;ma .. tör rádió tesz. Ezht a.d:tuk ,a t,evl]kész Uékek'nek, az MHS AlH ATűR R A Dló n-evet. é~ üyen ,e mblé-m.át is ké-S"zittettü.nk o d obozdra..
ETTe aztrí ts: RHk.a~ volt, mert lei1·ástu·~l.;oon két/é!e k..apesolciBt is lBmert-etünk, tttnclyek kö;n1l az egyik a VT Tihany kapcs~ a m..á8ík tiszont ~gysurúllb anna"t Rt!JnéljUk, hogy e líis fiizet lclhoszndlá.si1.'6.! sokan építik me~ az itt lrirl· ki~.ekef ~s römiiket találjtik nemá ak a jól m úMd6 k.&zül~k'ben, hanem «Z amafór mti.nJOO.bnn is. A kís- késztiUic megé_pftés~hez és ct tantdá.shoz sok: s-ikdf kiv4tt.: A SZER2.0
1~
FEJEZET
ELOKtsztrO :MUNKAK lsmerked.iink meg a
ridló~IésznWt
MielOtt l.~]aki rádiókészüléket s:2~ket. Feltét l~k,. hogy olvasöln
lában tarutott 1!8 ld,rirtt e1Jenátlás. kon J:i§to • tra nem jelent!
~ atkab~krtek
alkatrészeivel.
épit,
memie- kell az aJiartré. le$.aláb is az által ·~ ·os isto-. té · ben tud.1ák azi ogy mi u.
ormAtor stb. Ez a gyako 1a
srr
..
t
·mészJ Lesen
· tét.
alkatr~Z'@k is vannak: nl.@ghaitó szerlemez :fth. ~ket is smeJi.l1 k t Mivel @~
A kitthen mechanika.]
keze kálaizzó tartó gondosan zerkesztet1 készwekrOJ van 87Ó. a k Jtiben tal á . hat6 mlnden alkatt~nek megvan a aga hely • n~k Elektromosan, hanem mechanikailag is.. Az alkata~et ezért is is'mernDnk
kell
A . zru k fontos:abb alkatrészeil képekben muta -~juk be. az *lctromos alkatrészek mellett k.ö2ö1jük azok11ak e. kapc:solásl
mjzok<m
szck~oo
1zését i&
Az itbrák egyszfn ~ kétszfn rtY1)n·u~sítak. Az egysrln. f@kete nyon1ásil ábr-ák a szövegek kBzt tarélhatók~ }elzésf~re az arabs számokat haS7. iHtuk. A kétsz.!nnyon1é~ ábrák a ffh~t közepén
vannak,. sorszámm-Asuk ról'rt8l szán1
rálc J)trosf{fl~ ldemeft Tis:zeoi m~dat
A munka f"tgy-
jAk azt, hogy ~~ m nkaflt7..ishan nl ~n alkatt'észe.ket. il!etve ~tékelcl?l
keU a
kés~·iUékbe: .be~freni
A . korlati munk.lit tartalmazó fejezetek után n1in.diJ: elvi magyarázat következik. tvi kart')('<'o}á.ll;)i rajzokl~al. A r ajzokon ~ !álható értélej 1ölesekkel ka~-:>liittrBJl rrsrnern] k eU a k on&:wnritor ka paci ~k. az ell~f'él.11~nfl.k és a 1eken:s ön.i .. d kc]ójá.nak mét'él...:egységejt és a.zok j~ló'1~ . A k o n d e n z á t o ;r kapacitásiiinak mbtlkegyBégei: jarnd (F) ::::li 1 OOO {100 u F miJcrofaftl;d (,uF) ~ 1· OOO nF nanofamd (nF) -- l OOO pF pikofa~ (pF)
l
A mérlékegy.ségek oovlditett jei~t mrójelbe tetffik~ Kapcsolasi rajzokon - rniw l a rajz llgyis egyér~Jmüen megmondja. hogy kondenzátorról van sz.ó - a mlkro mdot csak a ~~. a anofaradot n beta l sookAs l öln . A mérte ségnél kOU. t hát esnk sziimtrUll jelölt kondenzátor wt 'l\.€ p ikofaradbsn i:rtendö. Az e ll e n á ~ l d ' mértékeR-:u&épei! tne{lohm (J.i!l) 1 OOO OOO ohm kiloohm (kQ)1 __. l OOO {J ohm (lJ)
rajnlkon. a megoh.nlm M,. a k D ..ct k behNel lfelölik. A k nám mal j-elölt eUe-náU«s ér U!~ ol~mban ht~dű. Az eDenállások r ajz szeri ntí j .ö lése a wattban kHe~tt terhelhetöfiéget is megmond~ Az len!llások ábrázolása~
Kepe Ui 1
•
~
'fww
-c=J-
~"-
-t:Zl-
•n•
----r:::r::J-- ' -cn:::J-' --on:J-- a
rw
w w w
Az ö » f n d u k c f 6 1'2-E!rtikeg.yslgri: henry (H) 1 OOO OOU ,.zH tnillth.enrn (lnll) ~ 1 01}0 pH mikrohenrJI (pH) Kapesolási r ajrzokon az önindukr-ió értékét rt kán elöUk, ha rre m gis sor kerül, rendszerint a H!!l m~ pH rovidít~-eket ~~sz nálják. A rnrlJák é6201 kekb?n a ~öbb helyen az értékek pontos betartására n incs szű~ :imtr pl. az l "!!J-os ellenáUás h elyett hasz.~ tunk ~~ M.Q-ot, vagy o~ MD - ot. RZ l nF-oo tórnbkon· enzAtm" helyet1 1.2 nF()tt J'Jnélkill, h ogy ez a készülék mO.kodf!sé valami észrevehe US változást je]e n tene.. :Ez a magyariza ta. :hogy a gyári kész:íit~kek egy-egy sor~tába.n ugyanaron a helyen kisebb elik~ esetleg m ás értékű alkatrészt taláJ.u~ Hasonló t!lterés1 amely a készülék működ&ében át02.llst nem ~ a kitt alkatresz.f:"Initl s lelw.t-~"es. A gyár, am n -ben alam elJ- alkatrés-z helyett más érlékíH: e-sz a csom;;ag~. a 1t anya~ékéb feltünteti, hogy meJy" alta részt rni~n névér(ekth.. l hP yett~teU.e. M egj zzOk V·'" rFU! h ogy a kenlmiku:s kondenzátorokon nem itják ki a pi kofarad méctékegy~é'~ t. A l OU pF-os kondenzátorokon pl ez a 1ehés van: 100120~ & első szám jelenti. a névértéket pikofa1
l
a drúJMben tal;_'fttatö ~. a 2ft p~i& 1\nJW a lmnd~ d tor név ~elt.érbet & va lós..'\gos ert.ött&J ],efelé~ wa&l fölfelé. rad'ban~
maJC:Imé].isa_q 200/w L ( OOO/e) Mos1 f l110roJjuk a Jdttben ta1Dihat6 alka~ket, ahol m!k... 5ég.es kisebb magyarhattal Uletve raj7Alkkal.
A
do~ban
találhaló aJkatré u k jeuzike
l . esemag l db
a
3. Bálóz3tJ f~l~ltó ~ a Mfttm e11ratHa2- 1 db 4. :frintkezll ból áUitjQk össze a l db l . Kapc-s.oló váz · f~2ti l~gvéltéL l db
O. A1átél 1 db 7. Ant nna matlakoz6 (erre- ~lJ szeretnt a bQI-
fkrncs.e pdát ) 8. Mef!l-tajtó ·t en 9. ze.glet
l db y
l db
l db
l
10. Csavar t . Rugós alátét 12. Gwm a~ika {a gumikarikél S_Z alaplem~ megfeJelö furatába nyomjuk és ezen -ük át a hálózab tralö ki etéseil) 13. Csavar l4. C var 15.. AnyacsaW!)r
l db t db I db 2 db t db
3 db
16. 17. Föl lő rugó (ha.mlálatitrn r1incs szük..~g} 1 db l lt Tartó heveder (OOX 7 mm ÓflOZOt t l mezke a 2X 50 ,p F'-os eik6 ~ let'&ítésére) l db
l db
19 .. Háló-.zati transzformátur
E.~,;. ."
""OttA~~
Ll V
---L CSMnag
l db
30. P ot.enriométer
5. 2 • 22.
23.. 24.. 2!i 26~
2't ~-
Z9. 30. 31. 3~
•
6 5 ttF~ 12/ 15 V lenálL'i.s, 100 ohm.,
2@l/f.h 2 \V
Papirkond~nz·-!t.otr. ~2
ll allá.s.
hm.
nF.
+ 20
20
~ ~
1.,. OJ; W
750 V
U állás. 2.2 hm, 2{)~fot l W Je állás. 62 ohm, . i 20~/o.. 0.5 W Papi ·o Mzátor,. l nF.. 2l)fllo.. 5e0 V plrlc.o- de.má1or., 22 .nF. 20'"/t'. ~'00 V Ell náU~ l Mo m, .:t. 2tY' ~m . 0125 W Ien ~ Uás.. 330 kobm, 20 /(). 0.25 W K erami kondenzátm-, 22 pF, !1!.2l'P/o (jel.. 2ése: 22)20) K e rami.'ktJs kondenzátor, 100 pF11 ±!J.f1'to O zése~ 10012.0)
l l l l
db db db db
l db
t db l db
l db l db l db 1 dJ
l db
33. EllenállM~ l Moh~ ±211'~ , 0,25 W t db 34.. Keramik us kon-den~or. l 00 pFt ±200/o (jelzése: 100!20) 1 db 35.. Pap rk.ondenzátort l nF1 ±'lli'Ju, UlOO V
38.. Elkó H
50 ll
~
250/215
l db
l db
TC 517
1 rsomag 37~~
A.rnyékoló emez (forgó kcmdellz:átorhoz)
l db
wt1yl~old ~~~:~ ill
'~tQ.ffiDildn>L~
38. Árn yékoló lern z (á myé
ló dob oz az E BF 80
esőhöz)
l db
l db
40. C s.al-T.ar41. Arny koló lemez (felha~a
3 I:Üm".s 6Z
..
l db
seg)
l
keres. (Anten:na és tácsteker~ Felerősí tése a 16.. csoma ban Lalálható bak lit rögz.i .ö csa\o'.arral t örté i .) l db
42. Modulato
48.. Modulátor It tek.ercs. (Anódkö1·i rezgő ;ekercs. Felerósitése a 16. .sornag~an talaJható bak lit ö ·bő ma\rat"l"al.) l db
l&~
44.
ll.
Forg~za-ror
(2XiOO pF)
1 db
nootag
a
Fluzalko , , Ui. tot--, F:O mm 46. Papirk , enzát
2 db 1 db l db 1 db l db
61.. 12.. éSoma,g 52.. Elösz.erelt kti\'a
t db
Ba
l db
l:t. csomag
M l>5. 56. 5'1. 8. 59. 60..
~
10
airuó tat1h
Bilincs (a hangfal rögzitésere)
2 db
Csav · ~"" Csav r
2 db
Cs.1vSJ'al"lya
(a hangszóró .-ögzit.éséhez~
Csa var F dc ka:rika F orgatógomb
2 3 6 2 2
db db db db db
61.. Alátét 62. Alatét
2 db B db
63. Hátlap
l db
aomag
lS-~
64. 65. Kötözóhu zal, fekete, 1 l 1 O mm ti6. Kötőzöhuzal, pj~ 8.95 mm ti .. Kötözonuzal, zOld, 585 mro ~8. Köt&z.öhuzaL ké k, 400 mm 69. Arnyékolt huzal, 80 mm 70. ónozott vörosrez u.zal. 0 O$ mm 71. PVC cső~ f~ebér. 0 l m.rn,. 10 mm 72, P VC 03Ö~ PJl'OS, 0 4 m mt 120 mm 73. PVC ... , 1a~ 0 6 mm MJ nun 74. PVC cső, zöld, 0 l mm~ 135 mm
·~ ~
'iS. liuJlámcsapda
l.@k~~
76. Kernmikus ko. d nzátor, 100 pF, z~;
1 l l l
db l db
20•1,
l db (j 1-+
lOOJ·ZO)
l db
77. B akelit rögzjt ~ _ var (a 8.. és 9.. 1e 50magban ta1.ilható teke hez)
19.
Hangszóró~
ki
db db db db
J
2 db
6 transzformátorral
l db
l[ 10.
H'Om&g
Bft EBF 80 elektro
211~
5
l
lU.. n:L M elektronc,sl; 82. l:Z 80 e1ekt•'Oncsó
l
&3. Hálözat csatlakozó k Fel a t
l db l db
l db
db
csomaa:
ll
Az egyes sorszámok mellett üresen Mgyött rovatot a meaetközben tlJrténú rnódosítások mia.tt vannak. tFl15+csomag)' 64. téM) Mi l a k ittben minden szü.kséges. álka tresz me~ nt a kész.illék épit-és a alkatrészek felerös.ité.séből,. buzalod.sból az ö&szel1ilngolásból áll Az alkatr~idc ·tése háromféle módon történik: l. C..sava rokkal, 2. ém szalagokt fémfülek segiu.ég el,. 3.. Forrasztássa .. A munka l égzbséhez nehány egyszerO szersdmri van szakség.
Ezek~
l l. l 1 l
db db db db db l db Az
ferd s-zAjú aípóf
Ór
h yescsőrű laPQS fogó, szi etelt n yeJü kis csavarhúzót ~getelt n lü közepes csavarhúzó,
lapOs reszelő, v t amos forrasztópáka. ~ m nka reszletej a l "Jé.sba~ fo asztásról azonban k "]ön .kell beszél l.
bdálliatók. A
A fo mszt
A g
elosa-n el.,.régzett forrasztás jó lektromos kötést a~ egyben pedlg az a próbb allmtrí.~ze~ t S2Uá.rdan tartja. A forr s ztáshoz j ó forrasztó · n.ra, v.(zben agy alkoholban elegyített ~antapépr és tarmt:~zet .; n for tópákára van sziikség.. C"
:vantapépet porrátört gyantából k~zlt!ük aCia lmaz-ása akko •s haS'ZDosii ha y.antás 6nt használunk. A jó forTa · ~ lőfel tét l a t iszta oxid.•nentes felttlet. A tisztít ást k éssel ~(res:zelővel 7 csiszoló vászon af) égezzijl~ . A forrasztancló feJü1etre kevé.!5 gyantapépct teszünk és lDlette pékával a forrasztó ónból megfeleW da ~ká t m Qolvautunk.. lia a f l üle t tiszta és a forrasztó páka megfelelő hum 1--sékl t ü, a :z ~6 n j ől W):tad és a forras:;:tás ldfogastalan l ~ a obb f m té 'Y. példá l a sas52.e lo s~tasa 11 hezeb~ ~ t a fém a ·:t h rczeh!' az ón t, sőt l,f!át a pékát ís le ü.tL yen erreth e a rák át osszabb td ig a forrdSZtandó felületre nyu j k s ideoda n l"agatj uk.. ~~ 1-ű forraosztás előtt a h uzal véget ÉS a forrasztó kat k illön-kúlön ónnal r- tta n' .. A
r
12
l l. FEJEZET
TRANSZFORMATOR A.RAAIKORI:IIEZ TARTOZO ALKA~
ZEK FELEliOSIT S
A ezerei613pon senmúf le viltod.atá.st őzi lni em kell; mln<Jenn.ek n a bely • csöv • transzformAlo :Dak,. potenció.Inétenwk stb. A szerelölapből a torgökond n2át r teJ.erösitésére három, saját anya.g~ból kipr~t tartóláb em k dik kl. Az ő&$zdlitési munka megkönnyl t"~ a ,sze~Oiapra Art a következő lkatr szeket rögzite ék: S b C!Báal;zat~ J db lines a 2dO pF kapacitású elektrolitikus kondenzitor fele.rösitésére" 3 db zlgetelő, lmrlká.val bepr f oiil'as'Ztó hüvely. Elsö lépésként a kész lék erósáramú rés~ét kötjük be. E célból B szere illapra feller- ít Uk: J§ a. kapcsolóval eU<'!tott potenciótrment 2+ a hóiózuti transzformtíton. 3. a. l,esz:iil váltdt~ 4§ a M lnzmi uinórt. A ~előlap al et az I. sz.. ábra ( ~..s sbra)t felu bléz.etRt az 1~ u.. fekete ibra mutaij~. A hél6zati tra zio rrnátor fclert)s~ té.w 2 csavarral és 2 fémlern fQl l törtl.~i.k .. A femiUlek ~ <'SaV rok számára sz.eFeJőlapon m fe JÖ pt"éselt ny1lttsoka~ találunk. A fémfü et .a rögZJ tÖ csava ok me hözása utan egy k~ megcsavarjuk Igy ezek i rBj!Zi tík a tran.szfonné l.ort. A feszültségváltót a .s.zerelölap hátsó. f~~ggól l 0lá ra róg2itjük: e célra a 62 Jöla pon 1tegb.lap alakú kivál~ ta1álha ó. A feszültségváltó f; rfl'!:.í~ nem csavarok lcrJ t han m -a raj ta levő 4 d b kis fémiülJel tö rténik ; ezeket a feszüUs-egváltó •lJJ zese utan .k:ifef h yeSPbben kettő fellelé t kettőt feolé k"lJlUunk. A tégla a alakú ilás mellettí k t furat 7 vatJon ben n unk sokm nines :zük~~- ú .. l átszile redetileg a fe.szü llségvüt ót csavarokkal kivántak f rősitent A :po •ó me tert
·:mpomn
13
2rl0~
14
Itipréselt két bUincs rög.rl.ti a szerelőlapho%. EzeM a bill~ke\ zsi 6r h lyezés.e után a mipolán -v. SZOl"flSUl r ányomjuk. 1"'9'tl'. ofiJ litjuk +
RANSZFOR 'lATOR ARAMKOREINEK BEKUTEsE
A ltUmlozás
megk~zdése előtt
jelhu;juk a ligyelmet az óvatos· B>áQYG1 é~ e,fév~tJ.Yáz.a1.os... agru. A ~b ekapcsolt- kész-utek S2erewl,apjámr (8ü.S~zéjanak.J i:::rau.ere "U.1ytlntB w"Q ~r~uu · v-e-SZ~lyette[ j ó'f'.. A ké.sza... lé.k 1wn.5ti'UiVt'~VJa olyun~ 1 ogy bekapcsdd~cor a Jt-áE6za.t egyik dga jéuLCs é-r-mt.J.:.ezesbe Ketu! a :szet lú ~~t Ismec;ef~... .ogy a áló7 t k ~ezet ffildeJt... Ha a konnek tot du ót ugy dugt.U.k be az al}a.~a ~ ' h oay a s~ 8 há.IÖ?~tnak nem a f !
kezökre-: J. A J)Otbűn
k~~illelu:?~ ~lehetoleg
egc~ Üftl.:+ .f'01"1'4SZLtls jTafntoJ; O pu f.'ll0ÓJH~t T kapt:
m
den műt.."eletet kikapego ft áJ.Ja,.. e a kt : lltí\€t mtm.leSitrik az
r"JlÓ:Ifl r:(,l'UC!B J
~Uettét"e az ~ ·rtitll~~nl ~ititést fiC o hd~at:J. konneJ.:tord-u.gó kifnlz.t" dl>u.t ége~ük. Z. A bekapcsolt k s~iU~k SD ·szf.}jrllwz 'lnindlf]
csalc. c(JJJ kézze~ mk!Jpcdig JDJbJ+ ··~.rel ny· tjU:tll~; a oo.U. .f?zzE"! vnl6 ér in · kor ug ;auis o aziv k e?'u het ·e ·~tilyb.e. Ezen kő....~joa jo7gó 62UM[y a veszélyes Je.szidfs~r;get dolguzök ~ mtitra: dutJd zu b:r~ oo!~e-z.cd a jobb kezed 'l o!g~z! 3. Hil t.r.:;.t ta ·,.:sLtaljt~k. hogy 6 su lvlap ucrir/' :Ss a k~s~iHék ~~ ll,.am. til ur r 1s huzzd ke-U nyú h u-n .. húzz uk. ki a k onuek1or dugót e.s [ordit?J(l. JU?:lyeuiik ·v~_a az a ljzrrtó.ba. 4. P-r6Lt1 kfube:n ne álljunk nedves m ~aj()n, vagy tte d óljútlk :n.eki iledves f aloo-k.; I'Gne;n~ idjirnk z "< l~ (~ert~'f%ete.se·ll ne C11óM wrra}" lá hunktrt dig l1.el !t'e4Zfi k ·áon11tra. ..oe1gy sa-áraz des~le~ raJi 5. A "in? kor dolfJD~u tk EtR a' ara:n-t 1les vesz{ l ;;e jenn.áU. t:r.e legyen a s-robábo.:n J~isgyermek.. l . .i m "ndeu ~lL-elem el.l.l'n ére i s o készaié ..
es
h€Z ~2«éThC?t. '6.. A 'ki's'Zt ~ :k ÖE...'1.2:~clke u tdt' k:tviUTót a .sass.z~'L"al. ne lehetsen éri;lltke;r~sbe jltU~..i- A két fc:trgatógotnb rogz.ítö csat.tra-r:ja. ol1at'! nu~·[ye'l'l lt91/i;'1í a fu-rGtdban. hogy a g ömb jorgatáSlJkOT a Ich a csauurt tu:- éri?lt.hesse. Ha €.i fvrent.ó~omb (..'Savarja vélet~nüJ ef ~sz, ls p t.oln:i. k el[J ne C '1': r fjfi.k ki 'Cl~t €gy hosszabb fJSU t,a~ta.l, hanem az Új CS.Ot.-~l"t is Clz e7,e detihez M.S'Ot:t.tóan. rovidítsiik tneg 4
l
elsó&or1lan a Il és 2. Abra. .ad. A IL álma S'leml etes, a 2. ábr-a az el i kapc30lást :rnutatja.. A huza!oz~st biwr!.yÖS rendszer' sz .rint v~geuUk. mégpedig úgy,. . elöbb egy---e alkatrésznek bekötjUk indén vezelék@t és csak úgy m Unk tov~bb. .
..' l
.. j
r-_.___.________
~~._~--~~
Ke-zdj íUr a pote c óméter erösáramú kapcs •lójé al A pot€!tlC'ió. ~ erősáramO ka · lója ketát"alnk.ö.r&" t az l. AbrJ.n sz~a tott vonal · lzi. A háJó?.ati zsinór beköLése ezen az líbr-"'...m vi.lá.gosan átható. ame]y sw."int a zsinór ké ere a p o(@llCl!ómét:.er ~t
egymásmelJ,e4tt levő for~hoz csatlakozik. A k pesoló másik k t f rcsúcsa közill az egyik t a szerelólapra kötjUk. e célra S20l l s m.j z fiizer.i hti he y-en a " erelőlap ,s aját
ctgából prés U
fot'ra~~cs.
Ló másik forrcsúcs~tól a vezeték e. feszültsé valtéhnz megy... ( . Ab ..) A l~i.Utsé áltónak négy kivez@'t v .. ezek közül két alsót egy httzalde abkéval összekötjük rre ön a
A ka
kapesolót.ól j · \'Ő vezeték+ A lrálózati t'll"l!n.szfornLát.orm:ck hé kiveze~ van. A klvezeté&e"ket a 2.. ábrá Itatikázott római számok .. lliltük }.. Í \n a transzformátoron f lit'á~ nincsenek, és a ~' m adnak meglizhtdó fel\rilBgruitást, sak a huzalvast.Agságból ll apitha tjuk ~ rnelyik kivezetás m.i da. 4!
A tnmszform.átor kivezeté-Sei: l .. Primer+ Ezt ki ·ezetest a regkönn yebb elismernit rnert az e :retlen j ön ki a test b öl a transzform átor fels-,o n egy rugós b:~.ztosítékon ke• t"SZtül. Ezt a kivezetest a szerelöl.ap fot "C~ csához vagy- s H ~'"?~hoz kötjük. (1 .. .ábra.) A ransrlon11átor Wbbi 6 ·ezetése a resévetest alsó r ~7kn jőn kl., ezeket á tb j tlitj a szeőlapba helyezett gurnigyűt· ·n és a végeket a ~~ alamlnt e IL fözerínt kötjük be~ 11. P-rnneT~ Két $2á l, v .. rony (az erzyik 0,19. a ik 0~28 1n m átmerójú) egy köz% nliOQ]án , ~ .. hat ve72tel-t lakkszigetelésü huzat :Mindk.éL szál a fesail "' áltó 110 ~v-os. fo['ocsücsához me ..
lll. Prime~. Ugyano .y an (OJO mm)i tehát szintén na on v kon , de csak ~gy t1 n S7..á lakkszigetelésü huzal. A f :z.ült..segváltó 220 V -os fort · úcsáhO~! csat lak o zik. V igylimt! - a f zü]t..~~vá1 t ón látható 110 V-220 V f etirti.B sorrendje ellenkező a bekapesolt foTrosztóc úcsok sorre:n-djé1;e f: a n1ikor a feszül tségv ál tó la puC.'1k at baloldalra nyon1juk~ a jobbolda li forrasztócsúcs kapc-solódik be, a lapacs jobboldah-a való nyomásá\'al pedig a ba loldal" fof'rasztócsúcs. l V-V. S;tP.kunder teke res:. Az EBF 80 és a z E L 84 izzi &á sához szüks-égeA e;3 v feszül ts.~et sw1gál t atja. ugya ncsa k ez a tekercs • dl f~szOH.sfget a skálajxz:6n k. Mivc l a transzfom1á1or t "l"csei köxOJ ez .n m gy ~re ü 1 f'll l gna~yobb aramerőssreg. tHlak huzala a egv~.staga bb (0, 7 mm}, er rül ehet megismern L A rV- V \r ze ték közve lenill ámegy az EL 84 csöaljza t fű t és re . ~o lga.ló két forr -úcsAra, majd inn-e öss?: )do t acet-á vezetéken a ~kala lZZ4J (oglalatá.ba. V. v 1 · k ?.en kívül á m e gy az EBF ~U1 cs5aljzatának megfeleló (fűtő) .forrcs ~c..:árR is. A i . , P7.ctékct az ET 84 csöuljzat 1onx.-.súcs8ról a sa~zéni kö1j ü !o:. gyancsak a s.a.sszéra kötJUk az EBF ,8 0 C5Öaljzal rut~!:ne s.2ul áló mas· fot·rcsúcsat ls. z EBF 80 eg~nk (útóveze léké t tehát a :ia ·~{: képez1. Vl- Vll. Szekunder- tekercs. A~ EZ 80 tz-zit.ásara szo1g~l6 fi,~J V fes:zült t:aget szolqa tat.]i1. H ~zala 0.5 mm atmeroJű., Jak ?. r e telés.sel. llita vala ·j nem i:s tudnH a hu7..alnk va tagságat mern1. ezt a vez ket a k~or lS me tsmerhe ti. m l"t vastr'l abb. mint a primer ([l-lll) 0J8 mrr1-e-s veze él·e. de v · konva eze t k 0.1 ,. bb m int. a IV- V .sz. mm huzal . Beköt ·· e vszenJ . m rt a k t vezet~k csak az EZ 30 (.~öaJ.1azatára me~~ '"'helyes b n a csóaljzat ket megfele ű fol·.t uc . .ra. Utoljára kepesoljuk be a 22 t'f- os (250 \ 7} blokk k ndenzátol' . Ezt saját vezetP.k·e t.ar ·a. e yik k iv rel é-se az ~rő~t.t t·amu kapcso]ö~ al( (nem a sas..~zél'a m nö) forrcsu~ra. a masi a sassz.ét~a nwgy. r
17
III. FEJEZET
AZ EROSARAM(r tmsz ~s F()T0ARA1\IKUR a) pr-óbája b) elwi müköd e
APROBA dig az er&á amú
esz
és a fútői!iramkor huzalmát3ttt ve-"'l!m~ meMénk,. k ipróbáljuk a kész.ül:ék eddig t...
el.. MiP ött t.ováll k rltott ri:szét. Az ekfi próbAh~ még csalk a s l( álaizzót h be a log la la-tá (~ •veket nem).. A f~ül~áltót a 220 V-os á ba helyezzük, a potenoejótnJNer rbsáramú kapcsolóját ki.kap(jl{
4
csoljuk.
A háló2atJ konnektor du "~át bedugj uk a foctala tába. Az erósáranu) kapcso1ót 4~pc:rolljuk. Ha a skó aizzó t ú] l ~ n vili! U és a tr.a~f4Jrrru\tor erf)S 'mni~ő )'nc):t". 6 han o a d. azonnal kikaP- l,j uk a k~m€ket mert z valami lköt(M;nek a jelle.. A7. elöirások pun tos betart.asinál azonba n 7. nem fo nl ul t I ö. Ha mind n rend~ van. a $kála norrnálif;an v iláJit"" ~ Nagyon ügyeljünk ,a eszüU ~gváltó 8Uásftra. Ha a ff!ls-nlltségváJw nom a hálózati l~zültségnek m l lt~t>re-s feszü~tS::·l! .atá.! ara. t\(. '~e~ telj sitrfiÉ\n. vesz fe gyo1~n t tz(st')nt kC'-Zd, i!s ru i klö alatt el s é . A bizt<'tSitek: n m m esetben védj m g a transzformátort
a pusztubt-tó. A csövek~ csak akkcc b4:a ,:.TezzUk
fog alatukoo. ha m r a a cwv i~~á1iAi ti .3 V
skálaJzroval meggy62öc1tü k ar-tf'll.,. ho~.. f. ntlt ~ kapnak. A ely t ··u)f~ 'l~l az i~lainak h lv&nyvöriis izzása j lzl.
18
elek~vek
A csi3\11 ~ a foglalatba elovigyáut~Rot k "vin. Ha nem akarnak a csőlé ak a foJ:!l atha belemenni~ 1is2akolJuk" h EUlern kis túreszelő,;rel gömbölyitsük le ond&san a csölábak v- e1t. .
A TRANS7FORM.ATOR !\lU ÖDESEKOL Az erösánunú resz és a füt6ántmkőJ \\k áttcldnth(=ltö vázlat! a ~ öbra mutaija+ A~ anódá.rarokört - a lyről késöbb lesz ;Sz6 -
~~. kö.z.~
A b1)Cicl.i$i Fo:j@w 16Uwt6, hoQu h·o JPU114 a három · - inttás • el. ,az IP~ircirtt~~ U tk'S6 kaf6tUa ... ~ Jia(l.M kiml tesztJ J'Ul.og l'pn.e feL
~~lt;;tL'hdeor lt~l"$ Mtft.ti uáld. k:tztltt ft fei ,
nem számitha.tjuk a transrlonnátor Antmk~z. m ivel a.nn.ak táplálasa Jélu;r~eben nem a tran.sz:form-átooo.n kel'esztul hanem k~ tlen tH a há lóza.tból 'történi A trnrn;zfor áltor fii feladata,. t.ogy a C').iivel~ fü~hez sz.Qk_s(.oes 6.3 V m feszültséget biztosit.~ vJ)r módo .. ogy a álöza t 110. ille~re 220 V -os feszttUséget itaJakitja~ Je.ts'"an.s tonná]ja 6.3 V -ra~ A transzfon-nátor ala p etc> ismeretét fel téte~emik. amit @~ mondunk roTe. inkab.b ~sak azért tesszük., hogy felújiL~uk a · i isrn.e--retE"k . A készü lék transzformátorának primer t.ek • tu ta onké ppen autotran.~form.átor]l e.me]y nem máR. mi nt t:ra rh...-zfcH~má1ot·nak egy olyan ki ~ "te anlel_: nél a primer es szekunder ~Iro~~ eRym~l galvanikus (f s) k:a:pc:sol~ tb n va . r~ a megoJ.... d a azért v a n szükség., hogy a k ~ sztllékoe 1 1~0 és 2:20 V ns httlth~.a -
hoz égya:n int le LJP.S.~ ~~"l~S7flalr1L A 3.. éb ran a prim@T tE-k rres kiv ~t · seU a. b. c+ beUlkk ~ jelöltük fillég. A primPr !Wt 32finOS net.s.z.Am tekPr~böl áti. A b kiVe"ZE~e m.ak l i O V-os hálltzat ~t -n van U . . ily~nk
sztikség.
••
19
A HAL6ZATI TRANSZFORMATOR ADATAI:
Primer O-IlO V- i 960 menet. O 28 mm -" zom~ .s:zi.Jt. hu~ból~ r !10-2.'20 V-ig 104.0 rn t1e <J .l8 mm -" zomá "' zi . hm:alból d r 6 ,3 V ti2 m n-et -o.S mm Q3 zománc &ig.. huzal r 6..3 V 64 :me (J,7 mm 0 zománc st:Jg. hu • lsrner~es hogy a trarnszfmmé.tnr ~under tekerasén kapoü feszOH...:k,set a prirncr 'trkercsre a dott zí i l l •r kivül a primer - ~zPk undEr lekEres menetszAmának \t is:bonya hatarozza. m~ Ahányszorta nagYi)bb vagy kisebb ugyanis a szektm ekeres ·t;-".·'m.t rrr•1t a pF1métc. ~noyiszorta lt"$Z TaJt-3 .nagyobb"" \Tagy ki ...bb a feszQlt.seg m~nt pri e r tekercsen. A men t~..."l ok viz.Wáb tártál ár 1.!'6 pillanatra is feltüni • l
h ogy a k SZtJkund rr t k@rcs.. noha rnindkettó 6.3 \7-ot kcl~ b ogy 62.0lg31tasson, nem azonos n1enetszámú. Ugyancsa: nPm azonos rn nelszámu a n.rner tekerc.s 0- 110 V-os e.s lG- 220 V-os ~ }1 u Á,na ~"'!molun arról is megByőWdbetílnk. hOJO~ p l. 220 \rhál6?.a etén az rik r-csen .kö~l "tól 6.8 v « másik tekercsen kb. 7 V fenOJt ' ~ k [ , hogy kapjunk. A tekercseken kb. 1lyen ieszultseget mért~cetünk is. ha ninesen.?k a:z e ]ektronc&Övek a fo JaJ "'tU ba h lyezv . A t m n ztorrrmtoM a rt méretezik mrn1.eq;y 10 száza kka na~ICbb feszlü gőr 11 mert Uy módon enlíhk Jn az a feszillt.s@g ~est3kk@né91. am@ly a tl'anmonnfitor v z.te~ ei követkertében a szekunder te eres kivo€ze.tE-sé-n letre.11ön e kk or: ha a csövek a tf'a zforrmátorból az e lói Araroot felv.pszik.. E bböl klh~trk . 11 a csöv~ k hel)'E'Zése- utan a f litö ~l 6.3 v . . ra i k vis!t?.a. A két kun' t . k~ t e m n !Jf.ilrn4t az magym-á~ hof!Y a nagyobb m tszémú (64 me t} t: ~res nA yobb áram~rösséoet szol~álta' @.s. ~ért a:?. on a fes2ül ~l.s is naeyotili Jcesz. Umrancsak a vemeségek külooböző~ m~~::.=~rézza meg a k éL prirner tekercs-T~ kóz.ti mPn~mDk külörfbsé~ét. eh~tfidhet a gondola t. ~gy szíliL~ van-e két külömlló ~kufl :r f" keresre nem vob'l.a-E lehetséges mind a rom celektr~U"..:'~r.'ll· , ; e ey k~ tek~resról lm' n L Ene1 gy t~ke-~~· t:a' ri nttnk me-'ft? A k.. igy is m ~· kt~~ .. de tú sásto" an .a en bevenn az EZ 00 esö :i.zzósz.ála es katótl i a közü srlgetelc5st.. A klra)S {,jtfi . res ugyanis azt - l t@né, ttq;or az gyerdirá~ltó.._~ fEZ BO) izzó-:;:z.áta közvet ·r tntl{e7. · ju a a · áló:z!it . ik á.gá\.ral A ké.! )bbiekben lótn i fogjuk ~z-Onban., hogy az EZ BO kA lód i'á iszo-nt a halóZc"lt másik amival van. fémes kapcsolatban. Ily mócl n a -l®t fe-.--zil tsege .Q.2. EZ 80 eső jzz~ r katódján lm:n,.e ra· •:H. A k~ \ön fOtöteket"cs m @gó j.a ert a esövet ~.z el*'tleges -wíszá1- atód á.tiltéstől A 3. ábt-a an utatj • y a h a;rom csóvet közöS futo te!k~~rol ils hetne füteni. Ez azo bari jo me«oldá.s. A 3. li l ls látható~ amil·öl m r.. r előzál . beszéltü -'kk, hogy a készü ~ló. l
l
r
lapja fémes &sze iitt tésben van a hal6zat egy ·k ágaval Azt 1..411. m eg m.btet ük. h o y a "-rillanlosvilii -,::í ás egyik veze ·ke földelt~ ből s:t.t:f.n·naz1k számunkra az a veszély. hogy a szerelö p érint· kor ~tün.kön keret;ztü1 xárul az áramkor. A h a] óza ttal fémes ~S2 köttetésben v ö készü 1ék azonban 7 m áJ \ eszé1yt is: rejL maqában. i\ késztilék "'ons ru kctój~ m ia foldvezeh~~:c h asználü i'll le h etöség ni n "'... H a. szerelfil npot méj;[i lefö1deljü (pl. rossz be]só sz1ge € ésü !for·rasztó pá ával). rövldzárla t kelet k z.ik ~ kié g G b i-z osit.e.t 1 nem a. készülé-k b i . o.· i ek a. hanem a lakásé. Eoc·r való tek in e1: · l bá·n nilyen for:rasztáR'f.. v€gzünle is~ előzőleg h~'zzuk
ki a k~"ziHék konne~tol'"-dugoját. A 2. ábrán csupán a 22 nF n em tartozlk ~ tr~nszformal:tor múködéséhez. Célja: me a kada l vo2ni, hogy rád l 6h·ekvenciás zav~ rok a há]óza t ból a transzformátoron kereszl Ol bejuthassanak a kcszü. l ékbe.
A kond-en1.átor jelenlétét anny1ból kell mégis má most fi~re lembe venn·. ho~ esetleges at ü t~e rövidzárt okoz. Ez a rövidzár sem a kétizülék biztosí ték á t fogj a ki égetni; hanem a Ja kásétr
21
IV. FEJEZET
·ENIBANYITO RF.SZ
AZ ANO
UZALOZAS .
A vev~ m.bköd\ _té éhez izzítóáramra és anódáramr-ti A2. izzitóárnrn--cllátás li/ÖZ\retJ.eniU. a Lrans-zfurmáWl'l'Öl leveU ti,3 \" oo fesUUtségü \ra 1tóáram.mal tört.én.il4 A anódáram látásr a~onba.n epyenár-a:mTa~ méghozzá teljesen ~ma, v y.is uk aló fesziilbégü egyéneramra van ü ~ Bé~ Sima egyenáramot a \ '" tóanmból egyenininyílás és $ZÜJiis ÚtJán .kapU:llkt. Az egyenirányi tó és uti rőeg~ alkatrészei~ a) BZ EZ 00 egyenirimyít6 cső~ van s-zükség.
b) a 2 50 11F-os él4.1kt.roU1.lkl k enzátor,. c) U Dl állás, d ) 100 n~ teg-.eJ eni ás.. A2 egyenirányít:ist az EZ no cs5 végzi. s.zürést vagyis 1
a~
-rány t~ de m tluktu~ ló ..efláram simit.a&át a 2x59' pF-os 1denzátor a 25-2 kD ~ U~nállás. A 00· !J-os lenállás az egyeniranyi~óest3 védehnére :szolg~ -.-ií:~~"""dig a beka~lám közvetlenüJ. köv,e tö időben. A kapcsolas utan, .mikor az EZ eo ceö ~i rányitani ke~ a 2x5D pF-os onden.zátur Wlt-ellen, azaz. teljesen üres Allapothan van Ezért • . p~llanati 1lyan nagy áramot vellne fel az Elf.Y nirány "tóc5övön ~ szt ·t hogy emiatt a ~ esetleg t.önki~ is me A 100 0 m ékli a töltőáramot és megvédi a a;övet a tönkn!ri"íerl€stöl. A2 an<.degyenirányité -rész; bekötés-et a lli. ábnl mutatj~. H uzalozas előtt csupán a 2x50 11 -os kondoozátort ken a sureJi- ;tpr.a felfft)siteni úgy h gy a be kötés i:é J)B 1t szo lg,.],\ két fori"aszt ~óes al lra keraLj ön. .A 1rögri tes y ~y~rú. mivel a feleros" t.ö bilincset már gyiarilag r~t:5 .., ec...."'Se]ik a szet·elölQprn... A bili ncsb ...1 kl... n~· Ll ló k k 1s fém!u] uratain átmP.ni) an~r~vart (l . é.bt""a) m huzzuk. es ir ro ?j ü k is az e] eJttroli f k us kondenzá tort. A nt á.brán pi 1"06 v onaUIJI l húzo Ve?.eté-k ·k n~utatj~k (mindössze három t~k) az an· l"enirányitf\ h uzalozá.sáL TJ(.V&ncsak piros \.•onalliil rajzol t meg a 2.2 k iJ-os és 100 fl -oo LlenáLlás hum l ait is.. Az Uenal1ásokat ri)gziteni nem k en.. rnert a.zo:xat s~ilárrlan tart· a saját vezeté~rtlk. kL RY nirinyitó ré~ ki pKJ:bálásHl J 1.ru-'2tha tjuk aTTa az idflre~ amik<> r mir a v v~erö.."u... övé is IJ.e.k:ötöt tük Ha prób ak ppen mégis már mc-.st belu:pcsolj vk ~ készülek~~ sokáig ne tartsuk ~apcsOlV ,. met1: a miq z :g_yenir·ányitón fogyasr.ct, nin~.s, a kondenzAtort ~ nagy feszül átütheti és tünkre teheti.. :ll
r
22
A2 AN agyon megkönn;t"ite a szerelés munkájátj d nem alkalmas az lvi múködés áttekintésére,. A 4.. á . ra mutatja a2. anódE- y irinyitó Jvi kapcsotását a alilzati veze ktől a szűtt egy ar mig..
A
2.
4. t.ibr~ A h:.alozíU1 e~flm#anwtó elvi lmJJcsoltitr4. Az fi.bra o:z fWet'.UiTam akllr."'Uiúát ts: m:umtjQI 4t le{JI/df.i:ran(rita kor é G "Z'Üf'es utcn.
22ú V-o& hálózat tén magát a hálÓ'Zat· 22.0 V--os feszültséget gyenininyitj~ az a 11ód.érarn e ·· llit.asaban a tra~formatornak csa yi ~epe van. ku11 teket~ szállitja az EZ 80 fut he2 a 6,3 V- os feszü.a tsé r t. l O \r,.~ lázat esetén a tran.szlormátor feladata a f ·· töit:."Szu! SZQ -~l t.. tAs-án klvt.U a 110 V hálózati f. z.tU~ megketszerezrü az es§l' \ran itó szAmár&. pcsohis unkban a E EZ ao ma.nt ügynevH.ett e ulda.l'as ~... jrányltó mük~ · Iből a o két anooja köze sí t v . Igy a kap !ás ~rüsödik~ vis.%0 t nagyobb 6ZÚI'I~ van szukseg. A .Mgyobb ú rést a 2x O tt F biztosj a. Az egyerurányilócső esak az erotik it1lnyben er~g 1 at az áramot. a másik iTányban :z.ir~ i l · n kor a z aran1 a ·~ .u ; ) Ü tb '"
marad.
Tudjuk~
hogy a hálózati váltóáram 50 frekv ncíá& \l'lt~ris az irarn misod r k .. nt 50-5ozer fol ik az y ik, ~ et a másik h"'ány n. A t-elj~ foly-ama~ ame.ty alatt ~'!t z á ram gy ,e r egy 1k , egy · a roasi k ircillyban fo lyík. P!fY pcriódu~ De a "'ló:;o'~u v1ilt 6áramnak nerru:~a.k a.7 1ranya válh.ru k áfl.antl · • hanem a flii$Z. lt&ége- ~ A háló.zati v~l áram leszültségvA t z!sának t lyamatát n vonallal szoktidt ábr,.~zo L A2 5. ibra a 220 V -os fesz.ült.ség válto~ si m uta t ja ezr~ m ()-kén ti. bevsztá. .. rt.. A7.
hogy az. mjt m i 2~0 V -1:1s: hAlÓ2ft ti fe ~l tsé k n lon(hmk ('-·nlój3oon 220 \t e ffektív r .s2 úl~ ~ · nek ke n ne neve-zni) egy fel ri dus ·UO ez~M 1np) al~ tt iJL---310 \'"....\g roinden P:Szúlt.s{~ értéket l ~ · a köv etk ?.ó h11peFiódusban gyann; a s2ülts@g változás Uenkez6 polaritás m Ue t megy v ég ""'L.>'II'"·'"..
iitűnik.
2I
5. tibra. A l21J V~ h41ó~ti vUtó.árt'H'JI Jeo~lffépe 6--3 t() 1' k örlirt - '=rinunvonálDdk meDfelelóm ...... rtillcmadóat\1: vdlfC2 &
Ezt a 310 V-ig ,,..á]tocz6 PM'i · us &orozatot egyenirányi uk az EZ BO-as '--söve . Az R}roldalas aranyitás au · lenti.. hogy egyenirányftónkon keres.ztül csak minden n1 od~k f pe.ri6dus id jén folyik itt az &iram,
6. dbra. Az egyoZdalm ~ttnli..-ó2tvir6s er~l!?linve'eeppen ."i:ránw21. ~a· :flGkiU" im.Jilll~rii áramlöketeket kapunl· E~ ke.U .dma et?~~tl'Mrammd. áfGlaJd.tcmi.
A ft ama mutatj ~ hogy az gy niré.nyltAsul pan arrnyit értink t!l, hogy az áram ID1 lr~ny ,an foly ik ., a feszültség áHandó~n vá.lt02ik nkiv ú! ~ e"Z~d m i~ fol.YJk ára m egy ezred mp-~ n@ffi_ Hogy an 1léS'Z ebbt~J ima PIDfEnfesziiUség? A sin ítást az Et~nü-ttny,tócsó után kapcsoJt 2k50 IJF- os ondenzator 2~2 k Q -os e i llás vtgz.t Ha z eg:y njrinyitócsö
es
. ~~--~-----------LÓM~ Az l'IJW. ~~l/ÍfÖ után ko~ll tond.maifOT ha IOfnJtJSZtd ft:.i.nc~ rcikapC$01vt~ ...... 1~f81t.&li.k tR' ~,.dnyított imJ>l ·~~k ;BtJ.hb ért~"é• TG}f G es a ~le.szikség m eg liS 1'R4:rtlid.
7.
es
Z4
fcomaoa-
után csak egy
k~
apesolunk (?.. ábrtt) ad
a 2: f>gye_n...
ál!'.a mu impulzus sorozat t ~l!- U az impn1zusok .egrnagasa b l t séf! enekére.. a.z ú n. csúcsérrt.tttre_ mivel a csövön ál'am ,,~~"'"la felé nem folyhat, a demator kisülni ne-m tud. ez; a csúcsfeszülleeg a k<m n átoron JnPg ls mara.ct Van hát mar állandó fesziUUé • H iUM óság azonban sa csak a ddi ~ tart" mf a~ e iri-nyítóra f~T83Ztót nem
kapcsolunk. ogya~ (pl 8 v \'Ök~lék bekapcsolása) ese ~n ugyanis a kondenzátor felv'i)tva fog kisülni és feltöltődn a Í.f.'sziiltsé,ge a a. ébra szerint változik.
l . ábrG. 114 ~ o
iEí!2 ~vem:rdnyftó ~~n 1:4-~~ hn;u:léN~atorou ~u~r6 u;
jeuilllsig 11em JJ1aYad a esúairte_keft. IKL~m Gz tl:ibrc vmifil
wltNik.
Ha a konde.n7.itor elég ~nagy, mi:nt a mi esetUnk_ben s. rszllltsé a kis.üles ideje att nem ll1E'BY le nulla rté .. a kondenzát oron m.indig mar d e b l onyos egyenffiZÜl , ,. ~,nek a tetején helye.lltedik el a u llá g ,. vagy ahogy ~ük búgó 1 .-
les'ZJÜI~
A bLigó fesdlllség twábbl csök t-é3ét ,.Tagyis u gyenfe.s'Ziil imit o; t v i 2.2 ka -os ellenállás az utána tltapw csolt má60dlk 00 .u F-os kondenzátor.. Ez a t ulajdonképpeni s.zúrő ~g.. Láttuk. hogy :már egyetlen konden2átor is ~6 voll~ bi ~onyos m rtékben tartaJekoljon elektromos ener.~~u. azok-
nak a feJperiódusoknak az · dejére, amikor az egyenirányitó csövön em lyhato . át (úFóirány}. A~ újabb k den?Ator a R\lr - Uenállás a hu1l ámosságot to~jtbb sim.itja és a búgófsrull eolyan ~lacso y érté kürre csökkenti., hogy az már e m~kl5rl~t nRn 2avarja. A 4. ábrán a.1: egyemiram ~Jakulását ~ felra :roltu ,. köz,;'@{[en az of$Yenirányitá.skor és a ~rés után. ~ram
l
.,, ....
V. FEJEZET A
V'EGERőSI1'0 FOKOZAT
ELKt.sZITtSE
A véger6sJtó foltMÁthoz tartodk a vége't6siló hangszórö ~ kimertö t~f tmátor+ M1elött whát a f o~zat huza oúsát el~ r eges helye .____,,_ ha~'"Wrót- A munka :rnenete a k6;v :ezö:A készülék bak l" obozáo elóJ lCxZO cm nagyságú téglalap alakú kivégas van, ben ki'\~ van cso ~ű mü8J'í)r.agból k It előlap betét, belülr "' két fémbilin ~ a doho@a QgZ+ tv (V. ábra). Az üla lk ettyik felén a kJ 55X55 mm skilaüv~ van. a másik feJén h ztíkás nyilásó rllosozatot találunk,. Erre a mozatra he1yeu." Iülról a fi berből pr · hangfalat. Sokaknak t3láa feltűnik, hogy a him.gfal~t hat helyen rügzitjük (két hen1 eres csavar. k anyás csavar és k t l zont6 Jem zke)tt de fiayelembe ke1J v i., hqgy a kéJzülé:mek (a-z erős han l'ázó. r ~ etö hatása mialt) ilag ez a l~gjobba.n igénybe vért res:t~e. A hangfal bal l.t;ö sarkállil ,a z anya var alá belyezzük a 6kálalámpát tart6 ]cm zk is. (V1 á :Jm .) A bangsz.&-ót a t.artó kiálkl hái'Qm anyéscs.ava.rral ero~llOk :~l.
(\''11.. f:. b r a.)
A ban mró tart ta.-~ ldmenötra.nszformátor rajta van, f!Uel lehét ~dölgunk runcs, M~ egy.e tl alkatrészt k n leler&itenün íg a 25 t.tF-Qs elektroliti u~ k~n2itort. EZ a szerelólap aloo fel~re jön~ a má elóző R bekötött. 22 nF-os enzltcr m ll ~ . ·f" zi t ése e gy fémszal,ap: történik. am{"'l); ek k v~ét a sas.4)2.én erre a öélr-A k ipréS4:"lt It.:é nyil.. án á tfüzziik a másik oldaJon l -all6 szalagvf~eket e ih a jlitjukr _ 25 11 F-os el k6 ké kiv z tése k ö·z iil z ~lk magá al az e lm fémhé ával van fémes ö&sz.ek6tt.-" é-soon: a z elkót eyy r<sük fel.w hogy a k iv ~ 11érLzen a kétsze~:1. !1.0 -"tF f r •..csúcs..s.=.i f~~é. A másik k í e h a 25 :~tF v~~ be r e-Jt baltel it kan ká l van i lv l m h á ztól) ez a ki ezeli a po1enciómét~he-z. r
legyen
k~elebb.
(IV_ ábra..)
A '\"tGEROSrM FOKOZAT liUZ A t\ és
tran.súorrnáto:rnak éRY vez..etése v~ ezekét Bt b., betfilckel jelö ·· a IV+ .- VJU. abrá.n.. Az a és d a pdtner.
k.i.menf~
ct.
~
b & c a Wil r en-s ki~. A szekunder a hangszóróoz csat]akozikt de ezenldv-- az egyik (e} ágát a hangszOl"ó fé~
te.slkvel ~ ~~h.ÖLjü-k (Vlll. ábra)r A kimenó trtul.S'".dor.mátor nég},. ilfezetése &rul a Jcé5zűléM1ez csak három vezeték megy (a,. c" d}. A hangszórótól - · {) háronl ~ 40-50 cm hosszú acetát huzal legyen. RóvirJe!bb nem felel meg. il't'lef't akkor nem tudju'c a vez~tékEk Je orraszu\sa né ül a készü l~ket a dobo~ból kl venni. A pri~ két "-.~teke (a "' · dJ ~EL 84 esőaljzat m.elletti ~'ura
t-on egy vasi.aga.bb mipoJán cs ~ arabba húzva bujik . - a sasszé-n és megy ~ egy k ti a (~aJ a~ EZ 00 csőa jz:d,. a másik ága fd) pedig az EL :84 csőaljzat rajszerinti forrcsócsira~ A ha~ótól jövő harmadik vezebbk a ~~~ osatl.a.kozik. Bekatési helyét a IV. ábrán c retüvel jelöltük. A 6m -tem k ugyatlCSak négy k Ezek zii csu~n h& at k ö!ünk be. A negyedi . t cs&2.ögecs fémesen összekot a potendóméter fémházával (árnyékolás) és igy a aazéval i& A pot-endám ter saGSZéhol kftzel ·~ kivezetésére a 22 yik végét kötjük. a konrle-nzátor pedjg h022áfOI"f'autjuk -zétól a beprése.lt
11F (i50 V.) blokk k ~k ki\i~eze
z.íttvr
bake1itgy ·· riiVE-1 elszigelelt csőszegecs'hez,. A - ~ mét ~ (a 61 nevezett m.eoleg pontt .;uui latt .a2.t -o
~ ki:vezeté.-se- úgy~ ér-reke,ly minden 7avaroka~ s rt at de ...
.
kiilsö1 haü.sra, könnyen vesz f·e l külsö esat~ ko z{) vezetéket ál:'nyé ohu kelL A I\r.. ábrán látha -uk. hogy po dóm ter k . . l, zetesét az EL. 84 rcsóa.ljaY.at egyj furre;;.Av k ttll ö. k - tnl. r.n honá ámyékoJt ve-reté-kk - A v~~ Uk Qrn)'i kol ö fémS2Jövtt.ét a s.as~h-oz köti ·· ,. U g:y ncc;a k a s-asszé-
ooz. kötjuk
a potenemméter következő (a2 üresen hagyott fOITcsúcs ................e tt.i )1 ivezetés.ét E.2t!k\l tán m&r k a 25 p.F-1:1'1 e] ektroliti kus kondenzáfor és a 5: !J-os e lle11ál1ást keU bekötnL Az elkö bekotesénél vilgváz.. atn k. mert a émhBzra. s~s(}]t ki v 2e' Jsét a sasszéhoz 'k ~l kötni. l'i.ohtt az elkó émhéza am~ yis ta.]ta f zmk a sasszé~ ez a ték adja biztos öss~e t tést. A2 elk6 m&..~k - a fémhá tól srigeteJt ---- kiv@Z~tése az EL 84 csöa1jzat ábrán lét.hat6 ki ~~tés~hez Ylle'tOJ .. Ugyan.~d@ forraS'Ztjuk a 150 !J egyik v~ c\ 100 n m~ kiveutése a sa.iszehoz es;at... l~kozik.
21
A Vt.GEROSITO FOKOZAT PROBAJA
A:z.
dJg
lmf"Al1 vége~tük, kilvetk~zjk próbája :i~ le84
a! a
~erősltő
fokozat huZAlozását. a probat llmely egy ttal ~ anódegyenln\nyitó ttB:k
lt.1indenekelót t behdyezzük a Qóalj~tba Q EZ 80 es EL 84. csöve aj d bekaprsolju k a keszilleket. Várunk mintegy két pel\,""t.~ k.ö:zben ügyelünk~ njnr:s--e valamily rendellenes jelenség, M3jd ezután úgy fogunk R kezünkbe Oobb keriink:be!) gy ve.rh11zóf"1 hogy UJj unk e ~ali[ a csavarhú zó ny cl é anem most kivé.... telesen a fémrészé b ~rin~ A aavarh z.t.\ v égét róvicl ldöre a kÖl"@"'l kezó helyd{ hez l"intj uk ~ a) a potenciómeter k örepsö kiveut~ b) a Pf..'~-tencfnméter sa.~éhoz közel eső kiv~hez (22 nF kor.ed~n?-.áror ...ik kivezeotése). ~) a 22 nF ok~t.: k6TJ~tor máslk kiv z.elése., Ha .a potencióm ter t r be v~n ('!3.RVarva-t éri.ntéc"'_.kor a h,;-ngszórobarn han~ morgó hanAOt k pu nk._ A c6 il~ ""is..~csavarl allapotában a 22 nF n1i · k(! klwz tésére a v ")sftö érzéketJen lesz,. ll;;
éeel'4.a:-1$H:l"~ foko-~ L h et l l fl'Lúküdilk l v~,Yi'5 e 1"l.A:r-om pontru, potencif-.méter fe ]csa Tari á.Ua.pm: énéketmn~ l~'a){,szint!~
Ha
a
e. h ogv az .A y ko1ó vezetéknél van a hib a. Itt 11~aniA kön~y. 1 J~ iordut h<~ a ám_v .. KO 6 sz,Ö\rel ellV-két sziil!a ali~ ~~hetó mooon h~r a é z (a rn ponthoz), és a2.t röv idre IP
A ~EROSITO FOKOZAT
~
E
9+ bta uta.tj.a. amelyen ~ végerösítő vonal jelzl. Az EL 34 ventóda ti véget5fokozalban mjnt hangfre kVenciits ernsitf.i rnúködi Ic.
Az
\'
aPt-'"So!ást
....,koz3 t huz..~l
KUD
ci:tw4- A
va~ta~
'tlég~/OkozcJ.~
kOrröket
el't:i kdpcrold.da. A h~~~s ita;m,.. emeli fd.
~tag vonC~l
E~ l!l elóz5 fok02athoz egy 22 nF--.os köndend.toron és az 1 MD -os. hange~ ·74bit}yoz.ó potenciónlete n k~il.l esat "'"'"'
koz-ik. Ennek a · tJ nútornak jó minőségún k ten lennie. ezért ide a nafnrobb ittütisi szilárdsilgú V) és eo:úatt .nagy geo. metriai ~tü o enzatort t.esBzuk.. Ha ebben a -ont"len~torba n ál ülés ke1let - .. az EL 84 vezérlő rá~ · ~kapja a pozitiv anódlesztiltséget és ez a csövct tönkre teheti . E ~ ~tor átvezetése,. még ha m is üt át"~ ~ros lehet a ~ és arnclktt _~gen kelleinellen t
f~tseges.ést létesít.
z€m ködxm
t;ehát a 150 D egy olyan
fes.zültségfornisna.k tekinthető, me!y a cső katódjához ~ a l';i.csra ne ativ fes'l.ÚUséget A r ic.selöf szi.l1 tsé, é ndó értékú.rtek kell lenni a I 50 !J-on e ö8lló of'S.zült~g az n an a t.csra adott hangfrekvencia temében és oly~n értel-em.ben változik, hogy a ráestl ketülő han~ frekvencia hatAsát csö k ti. Arnlkl')r pt al: E 84 csára .u. oelözö fclt.:o:mtról a váRóf~ '1tség pozitiv fél periódusa keriU+ amig n6v.eks2ik a ries poz1t h? ~u ~ .. övek~d a anódaram :zel ü t a 150 O-on ,á tfofyó áram ts. A 150 lJ....o11 ~ • e vo anódlirarn k.iWe~ke l~ben UID' ncsak öv 6 egMiv ültsé ........ mjnt ~af ül~ -viss2ajut a rácsra a kadályü!Ut. ez anödánm növ k ·t~ Láthatj uk t hát. hogy a 100 Q n egati visszacsatolas k~letkezlk. amely cs(jldt@'ljti a cső e t . A negativ vfsszacs~ tolás me!!Bkadá~yozasára szolga a I SO {J a1 pirhuza:mosan k a - It 2 IlF~ amel)' feaU:ol tooi k a t~csf J; nézt~ phl usán negativ f r.ztllt&é re.. b ezt a feszilltseget a z_-iik .. m ~ kben álla ó tartJa. Az -el~l~tikus kondenzátor egyik iranyban - he omito1t ól~al ötj Uk be - átvf"Zét Ilyen esetben az EL e 4 nem kap a: iv e öf~zü J~ •z anód-érama nem ivánato mMon megnő. és z a csó took rem n lét )s mllatj . Az elöfJ ül ség h iányát láB rősitt?!s és nagy tonit.its j ki. A k atódk·örbe alkalmazott ~trolilikus kon~t~ on csak abcsony t 116é van. ezé-rt áti.it.ni nem i'!:!en szokott. GYakori jelenség 1 ZCJn hoqy hosszabb hlsznélM, YSf1V hossza t2\ro]8s kovet:~zt .. a z eik6 elvesni ka~ tá~ l Enn k haf.á:sa. a erő. föl~ a mé~ han k gyengülré sében rnuta kozi . V . . iU néhány G'IDt kell ndani a ki o t:ra.n&zrormátorró] i~ !"!
r
M iért van &zükség kim
na
T'NlBZ
-
ormt.torra?
A hangs:Tórot htm~rekven .., · lektromm~ teli sltrrknn~l a 'rés!t?rMti' 4'"~ taolá ~ 8.. "'"'É't a vé rő tó esö :R M t1 ~.iin\ /J I"'.tmfNTa~ ek tekinthe"ti5. Céh..ul!k az hogy a v ·~itő a han~ónak • lehető legiijbb eneorg át a dja aL
gy áramforrá ·ból (esetünkben az EL 84 végerősitő sn ő l akkor tudunk ma ·imálís t ljcs.itn1 ny khrennt ha a [' ·kapC::iol t kü1sö cll nállas (ilt a han szór-ii) é1- ék~ megcqye'Z1k az. á~amfórrás bels5 cllenállásáva1. Ezek szerint a tru:J.:Xima i~ h anger·ú é:rdekében oly4;1n h.atlgS:?.órót kellene alk~ mazrd, l-lmt l,. n. · k vitltúaramú ellená ll ii~ (má n r..ven impeda nciit.Ja) megegy '2ik ~ végerö.>itő cső belsó e lenállisa v aL A csögyarak meg sznk k adni a v ·g r..)sí (~ csö\;rckihe~ azt a~ e enallas erteke (Rr~.ttt = rlptjm ~Ht.· ill~~z tő eilenalli1s}. arnelyn0 csöböl minl mal 1s torc:.H.cls me eU. a l C' ~gyob b telj eosHmén y v h tr·; k L Az EL 84 opt1mali5i. i es?t5 el'ená.llása 5200 Q, a ké::;.zül~k hang~órú· (i nak ll nál l ása pe d ig 5 Q . transzform.átfu·.nak megvan az a t u1aidonsá a~ ho~v megfel lő méretezés tn ll~ t p;y · llená.IJast (im:pedanciá ) tet ·z.ér ·zed n i l})~rlékben attl"::tnszformaL A k imPn~~ ranszfonn:itoron kere::p:. ül n ha :züró ü y .,la ja~· a végerr).s[ {) csővct. n"lintha annak a be1Sf1 Pllt·n ·ná~~ .:J D l ·nnc (ezzel sz~mb n a.z F:L 8+ a h ar.~ ·zór'ú1 .J 200 [J cllcna!lasünak látja) s ennek me ! l lőcn a maximális telj esi lm eny t ~d j <Í l l
K SZűL.tK. KIJ fENű TRA rszFORi\~ATORANAK AOA'lAl:
PrimeT: 2 700 ménet D,l n11n zom 3 ne Szekttrtde-r; 80 m nct O.G mm z.on ánc V as·m ag kerest~ m t sze t~ 2 cm-
+ se yem +
~zi
cr.
h U'l...~ l bot
selyem szi-'!'. huzalbóL
Vt FEJEZE'I'
A
RADIOFREK\l~NCIAs FOKOZAT EL~Tt.sE
A l''diófrekveneiis Ns2:
elk~ltéének
ket változatát fogjuk
n l! a) ~gy egysze:riibb ) eg)~ nyolult.ahb. úgynevezett re pcsolású k i vif !ét E:z a k éle kapcsolás ok leld t ben azonos és csak e • , ké.söb tá.Q:)'aiásra kerüló résdetei tőr el mitstól Aj~nla tos ll' b ,a z egyszeriibb kapcsolást elk 571tem ~
isme
jól miikö k, ~sak ak kor átalakjtani ref.lex kapcsolásra. Igy a két k apcsolás közölti killönbségr-61 minde ki RYakorlati tapasztalatokat s:zerelhet. Vannak a~ c~ ban olyan helyek, hol az egyszeriibb ka~ Jássat a z 1 adók nem.., va • csak t'OSSZ er méDnyel · eh tók. liyen ly ken esetleg ~:~em érdem z Eg),szen'ibb kapcso c\st elteSZiteni.. itt is szüksEg' van az Jvi mű . rt ~ A reflex kapeso!á.3. uayanis az egy.szKÜbb kapcsol gy mOdooitotl" továbbfejl tett és en.néHogva boeyolulta b formája. a J n heebb a m liköd át tekin tése.. A rnunkdt az katrészek fe]er&ftésével Jmzdjük., A fm-gókondenzátort a szereJőlapból kieme1kedö btrom lábra hel,yl - ük" es csava rokka l r o!fzítjuk.. ha már
e%
A felerősítes lőtt a2 L alakú árny kol() mezt a f orgókondenzátor EB &O cs5 felé eső résm ala esúsztatjuk. Egy m~ ik~ ugya csak L alakú árnyéko1ó lemez van -- g_.vál'ilag a szer~?lö!aphnz hf!'gesztve - a kondemzátor másik felénél,. de attól távcla. elhelyezV'!.. (l. ábra_.) A fo~.. ondem.áto nem közvet~en a ten:gelyé~ eti)s{t~tt ~om bal, hanern a finom állithatósáR ~rJából , tiéte1 6e.Q "tségtvel forgatjuk~ A forgó o n den:zátor ská l.atiu"~esaja ~s a foc,:ra tó gomb n~ejye kr)?;t ~ ka t'O t egy sp~ ál rugóval {e$~D tartott ská!ahur t.anja.. (lG. is ll~ ib:ta )
l O. é bra. A stákv n~ahG.Jtó
,-.n
~c'f'ke
hároM~
tsk -,
~ rt
(il
A.
.srcnrn.-
Jlda-6 hen... Té.szin ó 1fiMkoU .spi:-NU-r-u(Jli tfiTcso. ge:rf's
ldrtjnfe~
11~ d~
A l'kd'la-
dob tnegllcJjtd:n.
31
A dcA h· a gyér m& tre l~bvn e ólc~zrtve c;záUit;n. A spi-nllr-qgót a skálahúr vqeJn k • pzett h ull'kokba csak bele kell al asz-
tan·_
A f -gatógomb teng ~én k L' a!ak ú ~gyat a szer elöLap· cb•ó laJ h , ot~ hol egy k oc c.iakú kivágas van rajtil. gy c-~"tvar · ng ly ~ vágás va . A ~es.apá,gya tl ú v el iel roleni, h r 8 ten ely Ör e-háhra (te P l ~rán:yú) Rio?..gását ~ szenak a bevágásba nyllló ~ a kadaiyotta . l'tru lőtt a tfm ly csa~gy~t rögzit~nmk, illetv a ten~e yt a ~p_agy h J~·eznénk a .skála llrt O. á brtn lótható módon a ská1atárcsára ]yezzük ~s a árcs&t ezutAn tesszük r!§. !i<~ fot-gókondenzator te~elyére. A k ~!ékben n~ mé ~jt t res van) am lycK ~özUI kettő közös t k ereste ten hel~ezk.ed:~k ~el~
12. libro. A Pltlflóm~mpda te~t"r.. ~ . liur l,; h.tJ,05 UU:e.. Menet.... s~átn : 2iJV. JeágL!l~$ 4 30_ l lS. .nv~tllel'. V•.s:r'IWJD: M41 n.ij~r l.
13- ciJ.)!ra. Bemenőkört tekercs W' JQ,C.sl eke:ra.. huzal IV 0,05 btu... .Mcn~tszám : 95. b ) an fennflt !!!'~.res. R lttal:: @~J S(" l~.
1nm.. .lománr ~ú.m: 280~
Vasmag:
mentJtoniln L
14 fi btd... A ;Wdkbrl (m.Csűd k T~ezofmör.O tekercs.. Hu.%4ll : 10x0~~).3 tit:?~+ M~{im: 9.5... VtutlUlg: 1a~lfer
l
1. A hu. ~'6mcsapda 20:0 menete.s tekereset le.ágadso kal a :30 és 15 m nelt'knt:~• f12... ábra.) 2 ... A 200 · ll~ ~ atdenna 95 rnenetes Tticsteb?re.s kóz& tt.kertsl()Ste n lhP\l•"'eZ (13~ .á bta.) 8. U n1 t -. második ~ölcöri ken-s, (14.. á~)
AZ EG SZ
(J 2+
VEVO HUZALOZASA
Az egys-wrúbb ki 'telhez csa k .a 12. és 13. ábrán lát~•at6 tekerek et szer-el .. Uk i (a 16. 82.. csoma ban ta álható ba. -~ih CEavarokkal) A Wkercste.s ~ végét :a sasszé ~ ab!~ú be vági~ ába h€Iyezése •• tt megkel l'Ö\1iditeru ~~ h ogy pl.emez roasik v gen ne á jon k it mert ak ebben az · tben tudj uk a ava rrnl d jgziteni. A fele:;] ~ 1'észt vagy re$24!16 ' L "' agy éies k éssel á~.1oht h a tjuk el. A hullámcsapda k ese a~ 50 X 00 mm-es vekon:y bak Ut lemezen nyer lhe ~t. ezt a t~k rcset a:ronban L' em ,....sa rsrral rogzHj ük. A tekercstest v t a bakelltleme2: n a meg[!~~~ ő nyíl .;s nyomj uk" majd a tú ó o Jon . ó részt fon~tópáka. pát- pilla•g tartó érintés l -ssé tölcséreMe formá · u~ A roóany~ te test vége a forró pákatól túrt.e1en m~lágyt~l.. f ormálódik, és kl ülés u tán ~ t ek el"CS Járdan áll a ke] : : mez bewégásában. Ha · h u llámcsapda k r :sét is csav arrraf rop.zit·ené k , a h utrá ro csapda vas.tnagjáhoE kivWról n em fé rnénk h oná ~s 11 rn ttldnink h a oini. A bakeli t eme-zen van ~ a két ant e.n tn a beverf!:: :...1 h vf."ly é-.;; egy kis z apcsol~ a h tl.l.laincsapda (Buda Ili-t l f.~ ll~!:'! val6) átka~olására~ A b.'=L~r:e]i t lenl>eZl a szerelölap hátsó falából k lil ó k lartóJemezk '" re nyomj uk "s a ernez kitdió Tégett lapos fogúval elcsavat'jult. Ezzel a bak lit lemezt l'~[tettűk is. A IX. l\hl'a ~ h uzakdAst szemt éle mut.atja.. Az ábra kész[.... tésérlé1 a zsú folt ".g elkerülése végett egyes esetek a ~t arány októl eltél1ilnk, és a rajzot ú y ~észitettiik,. h 0!1Y inrlen ~l katresz és m b d n huzal látható J gyea A huzal st a h ulLimcsapda beköt.ésév l ki ~jük ~ IX. és a r
15. "b1"ák zerlnL A hullámcsapda b öt ése v _}Jeges, '\lagyis itt a e kapcsolasra v Rlú átt -rés él nem ll sem.m:i ... em vál toz: t ..... Ug,'\·.ar~csa k \TégllegE;s az an nna tekercs és le esáfjolásban Je,,rő 9.5 menctes teker cs b eköt.é.s . E k ét tf!ke1 a ~zerelolap a ijá ra jon a hu11~ mcsa ... dát tartó bak it lap és az E BF 80 csőa1jazat k özé.. F e Jer & itésé.r s. s.asszén kb. 8 mm átmérőjű (!) ats kú n flást találunk, a vilás k é oldalán horny ok1{Rt Mivel c:t bak .lit la pon lev ö átkapc~ló a 1aj~on nem ·v 1 a látható - C!:a k a hozzávezeteSl .swh~áló foln!súcs - az. áUwp csolás két Ieh tő~gél szaggato l.t v onal jelzi ~ A hullámcsapda bakeHt Ien-tezén egy uz~J konrlennl.tort is taláJunk .; ez nen1 a h uThí 1c.sa p dá oz. nem a t'ácstekercsh~z hu·torlk. A huzalko dent:á ton1~k n most ani kape~olásban jelentőséfre n incs,. ngoln ~ v e a ez~ökört tf; át nem kelL · Az EBF 00 bekö1~ -. a . ennvibe?1 t 'e e"'C k af)C"t::'()l;.lsra i át ~rv ' n k térni -- id igle .., . A7. EBF 81) csőaljazatára mo-st m&g
"" l
'" lll
l l
,." t
f:
t
--·
~:
·ll ~'
il
l t
..t 4I
'lt l
li l l
• ~
ti
t
lll
.... .,.,.,
lll
-........... .,
~~ w~ ..! l
•'""
'
it ~~
~~
il
~
.l
'
•• i
l L,... _. _.._, - - ---~
34
~
"" -
.i ;p--- ...
~
ltJ li
•••t l
"-"~
~·
l: al
...~. IQ::
4 ~
..
~--~-~ ~ - ~-- -- -~---- ~
em forrasztjuk fel az arnyéko 6 o~zt (téldobozt), mert ennél a kapcsolásnál gerjerléstöl nem kell arl.~nunk. lde1 lenes a 330 k Q -o~ t~?tl l e.n á ás bekötése i , nnek helyét a reflex kapc-solasnal Inajd . . 6R k.Q-os ellen állas fo,g al· a e l. h uzalozás. eJvégz~-~ ut ·~n a következő a lka t rész k n1aradnak meg ame lyek c sa a r elle. kapcsolás elk.észí tésén l erülnek felhasználásra: l db 08 k {J -o~ e11enállás. l d b 1 M !J -o:j ell~n}\l ás~ l db l O nF-o. . pa pit"kon de nzil tor~ l d!b l n F -QS papi r ko n den zá Ol' r l db 1100 p F-os keramlku s kondflnzátor~ l db 2 2 pF- o.s keramiku. k o n d enzá or~ 1 tek er s, l á rnyékoló dobozka (féldoboz).
VI~
FEJEZET
ltJKODI!SE AZ EGYSZERU 2+1-ES KAPCSOLAsBAN z ebri kapcsolás a 15. ábrim látható.. A vastapbb vonalak világosan mu tják u Qjo nan bekötött vezetékék t A EBF 00 k~ös burában elheJ} t komb inilt cséJ, amel) e-gy p lő é.bol (ötelektródú ~)t két eg)'E'nii'Ál\.vitó diódaból (k~telektródls
5) ~JL
két díM~n"ésd. ~nem haSZDálj'*-, f!'Zér1 t~lek tmdáikac kÖZVet!enül &IS2eköijUk a bM dat A pentóda mük·.--". .... ~~ .sé v · · nt leegys-zonísU.j ük azzal. hegy ptriOdénak'• kapesoljukt vagyis az érnyékol6 rictot ü az anódot ÖSS2e:!t:ótjük egym6ss8L 10·. ábrán ktllö.n ~jzoltuk a kf~k be..neOO örét a. buUám~~pda nélkül. A csöv a pcseilA$ szertnt · mfiködésoek ICapctK>] · eunkban
megfel lGen tr-i6dé.nak 'br.A:IIO!tuk+ tlflbit!tiÍJIN
fOQ
l'lflt
rH
16 6 bm. h erl"JUet'li 2 J-~~ vevö b-eJ?Wmro klJr~Je ll· i f~paoláM. htd ... lamt.s-c:z.pd.u ttél~itl. Az tib nt 4 tntl tdóln jl~kWt1cia ii!OJI Jél Jh."1'Wd~a. alatt leió:ltaódó rá -óJ,.ek.e•l!#Ci4J_ fo~lllr.ro :tot '-' (i,bfiÍtoljei..
A trló án~k pesolt EBF 20 1 c t(tS feladat ot !á t el : a) d mod Al. - agy is az an ~nnábó] ér ezö rá(hófn~Jo.renciáról 1
lev!tAs;djA H~naf~ck\'cn' iu t. b) a rlemoilulál t b .fn~ kvendá feb~rösítJ". H g n megy t"FéglN a d.~moanlá<"(t)? A hullá · pdát m o:st. ha . j uk fj~y~lm~ ivúl. Az a ntennából a rid'ióf ndá j 1 az L 1 ant n ate!<@rcqbő] ju az; L2 rezgököri t k . A7. ~ C 1 re:z~('lki~r k · Ji a v ni kívt~ nt ' UtJn ás fl-ekv nciéjá t amely a 100 pF ~ kond nzátoron ket~t'I'SZ l ·u t a,; elekt.-
roncsö rácdra. A a mcsAra j
ó ,esz ·
u. Ez 'l~nnészetesj
e
az erös(t.ést megel&aen e~ a ha~kvencia levMasztását a l'tidiófrekveneiáról A csó (a biódinak kapcsolt EBF 80) nem kap rác őf~üJt.. 9éget~ a ricsle\feret6 llenállás raj sze -nti alsó v ge k özv@!:l l a kaKxlho2 (sa.sszé) csatlakozik. Ha & r~csrn diótrekven a jut, a rácskö 6gy v\selbdik,. m ·nt egy dióda (detektQr).. Az eBYik fél.. periódus alatt ennek következ~ben folyik áram, (rácsáram) a másik félperiódus alatt nem. Köv k figyelemmel a 16.. ábrA~ amely a r ácso a modulMó ~ va1cia ' lel periódusa alatt lejátsmdó ridiúfrekvenci~s f olywnatot Abrárolia (a Vftlóságban a ridión'ekven'-!ia perióddSainak ismétlődése enn l sokkal súrúbb)+ Az elsó paztttv f Bpe-riódu.s. idej~ a katódról a ati~p6 f!lektronok a 100 pF kond nzátot"t telj~n töltetlen állapotban talélják,. és mikölhen elkezdik t Olteni 1 ]helyezkednek a11nak a J.'á felöli veneté~ és ~r bizonyos mérté]Qg feltOltlk azt. Az elektronok egy kis hányada étfolyik az l I\IID -os ellenáUáson, és ez lassítja a l OD pF f ltijl r ·t. A követkero,. negati félperiódus alatt a ~ új-abb lektr ik :átlépni nem tudnak,. a kondenzátor r ácsoldBJli f rver2eléről el~ detlek az 1 MD -os llenáDáBon k el'e un a katód felé fo l!.. Az l M!J~n tehát most is fot- 1k árAm, de amig az ktronok z elóbb közvetlenül katódból (a csövön keresztül) érkeztek. mos a konden... zátor feltö)tűd~ "l pótlódnak. Emiat a !00 pF-os kondenzátor f · Oltsége csOli:ken + Telje... n k~sülni a nagy ellenállá scm k esztil nem tu~ egy f öl ~ ri u s ehhez (a Kossuth adó f _ kl-..enCuljánál pL e fél ril•dus i ~je kb~ l mHliolnod más<.ld re) "l~n kicsi. A köVetlkaö~ az előzőnél nagyobb pozitiv feszill égú f~lperiódus a kondenzátort tovább tö1U., s az t k b\t tö pozitiv felperiódus 1n ég továb egme addif" a.mr a f lperlódu5ok feszü1tsóge (a mod léiónak ruegíelelöen) nem k ~-SOli: 11i:ennt Végeredmén ~n a :a'ádíölr<'k:v ncia lépcsfizetesen ugrllló, de a ha.ngfrek\.·encb~ Oterbét k v et-Ö negativ ráes€Jöfeszülts~t • 'l ló a .. ~ r ·in_ Az a .. on. ennek megféleiiien megjelemk a fe lerósitt hangfrekvcncia. lehét létrej~jn a demodutáció.. A ~pk~. :p
amely nek változása rá · · ófre.kvenciás, gia kor-la tU nem MV 7 mert a vég - · ·tő nem erö.siti., a hangszóró n Pm :adja 1~..ti a rád 6 ~n
át. A demodul.áció szempontjából nem minde , ho a k&--:w ben m~ en kondendt.or rnU n ell nál}ás él'té i:et választunk. Gyako atilag é11 ér -: a kondenzl.tornál l C0-150 pF, az @llenallásnál 1--2 M.Q +
f
A készülék elválasnó • pess ét. v agyis a szel k tiviU· t Súliban a adiófrek elás rezgőkm'fiJ.; száma és jó szabja :rn g. Kap~ban az so ~ ·· rácsköréheil egy rezgökf~ var1~ ez nem rizto itia a szüksl!ges. szele tivI~ e7J ·rt kapcsolunk a vevőkészu- lék és az ntenna k özé egy hul18Jncsaptlá . A k éknek két antE"nna bevezet.ése van~ A z ábra szerint a baloldalí antenna be e'!! tés a hultán sapda nélkOLi_ a j boldali hullá · dával való é(elre swl'$\1. (15. ábra.) Hogyan mftklldik a hultá
~~ A h~l'yi ad.ó kí.~zürirere G ké&zfll~k ~Jé eu1J páf'hl1ZQ1UOS 1'~ őkfJrt, l~tt. hullám.c~t kapcool u ;nk_ E~ m.haden frt?kt."J:.ln(.~át á U'ftQ~ csak ná'fh~m.
17.
n~m-
A huUán1.cs.apdát k egyszer eU tehangolni,. és p edig a n ak a z adóall omásnak a h ullámho:sszára amel:y nek zavat"ásától m e ki'\'ánunk szabadulni.. ~,....,.ze a vétel helyétól függben ~ van a hol Budapest L za arja a Budap-est II~t.~ van ahol f olí'tlitva-y Budapest IL za arja a B dapest l ....et.. - gy keJleU. tehá t a hull~m sapdát egkonsh -uálni, bogy tetszés ss-:e i t le ~~n hasznáfu i al4\r a2: egyil{, akár a mésik állornás ki zürésére. A hullá.1 pda rc~.gnkül""ének kapaeitasa fjx, l 00 pF-.os eramikus kondenzáto . az önindu !~dó tféle órlon is vált('!Ztathat~ A bak it lapon l~ö Jds átk apc.ooU, segitségév l, a 100 pF-QS kan-
denzei oorra] pár huzamosan ka~solhatunk tetszés szerint vagy 1351 vagy 200 me netet. Ez a durva hangolá . A 200 menet a Ko. uth. a 135 m enet a Petőfi adó z.avarásnnak kiszlJrését teszi lehetövé. A hull á mc:iapda pon os beheJ n go asa a tekercs vasmagjá val ti5rlénik. A }1a n.c.ro~tbt a:~.oniban n e cs~var·húzóval~ hanem bakelitból vagy keményfából készít.ett szer számmal végezzük, mert a csavarhú zó köze1ít.ésév l ~ t.ávoH ásával iS elha.ngolódik a ·~ ··ki5r. A 15. á b r án ]á h tó1 hon az an tenna a k~zU lék kö7..é a hu -. lámcs.ap.da teke•~ br31 csak 30 menetet iktattunk. Ennek célj a~ h ogy a hullámcsaoda ~r- nyia~ é l~sen ]egyen 1ehan,.E~olhat6. Ha a.2: an nna és a készülék közé a tek res rninden mene é fuhát 135, iUe v 200 menetet ikta t raán .. be~ a hullámcsapd~ nen1cs.ak RYetl ll állomást s.zűrne ki, ha nf!m a 1e ha n g oJt f r ek v ene] a közelé ben l v6k 't is, eset~eg éppen azokatt amelyeket venni kí \'innánk.
39
VIII. FEJEZET
A REFLEX KESZULf:K HVZALOZASA ex készülékhez fellia.sználj't.ik a még be Dem é-píb!U alkattéezeket, amelye :c! 1 db fia k Q -os ellen~lllás~
A
1 db I MD -os elen ál~ l db 10 nF-{tg papb·k ondenz.áror, l db l 11F --os . pítköndenzá.tor. l db l OD pF-os kerami us kon zétor:r l db 22 pF-os kerami.kus kondenzétor 1 ·teker~ l á r nyékoló do ~ Eze1ren ld ül a z előző ka pcsolásból k íforrasztj uk a 300: k D ...o~ ell nltl~t~ l M D -os el!enállas~ A reflex keszül~khez ~ehát ezek~t a!: alkat részek et e!] b _zer-el n'Gnk_, és azonkívü! tn(!f2' bek6tn1 a fon~ók.ondemé tor eddi~ h~ sz n ála t~ kí villi felét. A refl ~x l~a ~olést·a v aló áttéré-s t u lajdonképp en 32 első cső~ az EB eo kapcsol ~sának m V{l Uozt~ t~séval rlén ik. Ennek vé~Teha i Lisa az~rt !dvá n 11aq,yon nagy t igyel:nrtet. ~rt P k a p solássa l tú lzsúfolt az EBF .flO ö f ogiaJa tana k buzalozjsa_ A 22 p F ecamikus r{ondenzáto ·t a 330 k .Q -ot és az e yik J M U -ot fe Ité enill az EB F 00 c::.i"~]-; azata fölött kell .Pl he-lvezni. beköt' $11k pedig csakis r öv ic ezetékk . l tö -n ugy. hQfiY.. e z -eg ész komp~xu:rn E'] ffujen 8 kis Üftl'f r kf)J ó obo~ a ta tt. A refle ka~solás szerrdélete-s huzal 02ási raj2át a X, ábra-. e lvi ka c90lásá t a 18r ábra muta tja. A csőalj azatt(,l balra a sasS2éba háo tn - 5zi.getelö gyfu:ilbe préselt - fo t·sszt6hüv-e1:r van, ~kt6l pedig gya.lX'Sak ba]r~ .a &9.5~7.é fel~ö ]ap}ára l. an roczitv~ alulról , !tEtllt csav~l a most ~kötésre kerülö tek-éres. A többi lekeres bekötés@ nem '\'~11ozik. M lve] a réliz is E'légg-é i:SU fol t, a munka megkönnyítésére és a f é]reét·tések elkerffiésé:re a csőa!jaza t forra~tó csücsalt m~ mozluk., ~ most sorra elmondj uk, hogy az Eg)"E:s f orrasztócsúcsokra mit H~ Az ábrát úgy tesszük magunk elé. ho~ a s asszé vágott réSZ@ alú l )egyen. l . láb~ beköté~ nen1 változik ~ marad 'Ugy, mint a2 el&!~ kaP'" noM. ban. Az i.cejihrö vezceték m A rk \ é~~t awn n egy l :nf-al leblok koljuk a sas@zékhoz.. (X. abm, bal a lsó saJ'OIL) gyan e pontra
.,•
• •l •• l l
l
l
• • l
r--'----- ~
li
l
' ll li l
' ill
:tt.i! •l .,. -~~ liiiilolóliii
'>IM
...
Wiiiiiill
.......
• l
~
il ~
J ~ ~
L----..- --,.;j
~ ~ ~
~ ~
ill['
(ba.!, alsó sarok) az
előz5
kapcsolésban alkatmMOtt 300 k {J h lyett.
68 k (l-ot kötü k.. 2. Ub: 2 i iövú két ezet mara ., e változás csak aru1yi h ogy a~ ide · c rra52.tott l M 6-sik \i' ~ e ost nem a _asszéhoz, hanem a ra_j:t;; szerintl a só szi~Ptelő űrű formsrló hüv.el:\'~h~ me~. gya -&~ (alsó forrasztó Uvel t) kötjUk a ásik l M.Q-os llenállá eR)-~ik rl Va1'!!mint a 00 pF ke a.mikus kondenzátort amelyneli (l 00 pF) -··sik kivezetése a sasszéhoz csatlakozik -. 3. lAh1 ~t a fo úcsot és a ~azatból kinyillá ld$ Iémcsövet, a sa.sszéra kötjük , p
4. l .. b:
s...~.
5..
b: QtésA ft lá. b: i 22 pF-os keramik us kondenzá · gylK v égét forNiSZtjut{, - gy vezetéltet, amely a frozépsö focras~tó h lyh ?- csatakozik~ E h üv lybe (k.özépsó hüvely) for ras t.J k -- fceUllröl .._ a tekercs .. a l G nF gyik vé "t.. A 10 nF másik v· ~ét - a sassze feleiti t~rben, - a o rókondenmtoJ (eiÓ2Ő kapc.1CJh1 l.'l) nem ba sznáJt felének fOI"~hoz Btjük. A tekercs m :Asik k iveze ~ a raJz ti felOO forrasztó üv y rnegy és e h ú velyt egy l.' zeték k(j-'i össze. 8 2)(50 11F-os. l{onde n 7.AIOT eD lk fo TCSÜ('Sáv a l .. 7. lAb: sa ~8. láb:: er.re a orrdn1 a árom aJka tré co::f'ltla lcozlk~ a) R 22 pF-os r<et· rni ko denzátor.. a mel 6 .s 8 fottrcsuesot blokkolja át'? b) a 330 !1 . amely a 4 és 8 for rcsúcsot es c) a z l ~~ , amely a 8 f nr~-~ t sot és az alsó forrasztó hüve1yt h ida1j.a 6~ 9 láb : snaszé. T
1 ;,.
GO AS a mindent bekötö Onk, egyelőre n e t~{ fe az Amy kol6 li..is dobozt az EBF BO cc;f'aljazata fö]é, hanem pr1)~ljuk ki a készti-• léket,. A2. ár 't{lkn T~ s h =Jlnya abba n fo r mut~ t n?n i. hor::;v a2. Allomások vétel bro m k:i~ri. és . n a TÖ\'iclebb h llátnok ~rto mitn~ráhan rj«iés is ke tkezik.. ·n( _r.es tt'P4 a 1)-kzül~knek ~ zék :\ hbni=!r'C ke111e-nnieT mint a2 Jözl) kapcsnliir;;n~k. Ha pl. az P]őzó It pc.solt... s.a1 \ "S l.1 p]yik áUo ás 1- '2 m....e.-s dri1t ara bal hanq$-zórl). .l c)~%~t='] volt vehetti a n?flex-k~zül· ..k u, ya azt az ál]om(t ante nélk. 1 k U,. ho~y v RY .. Ha Uff.V t filé l i uk. o v a k t:szülfk jól m íiködl:k (a brunun-tól, illetve 5 ri~d föl e tekintve) te-t;yUk fel az á:t'YJ rkolú féldobozt. A dCIIbal. ali á _gy kh R m SY~JPS és l r:i mm hnc;f3\1 kivA~:\s van~ Ezt 8 kivagást fl-l! EBF 80 nfiRlj'ri'R t á bó kiál16 f ', ~'Sk éhez ]]lf:.sztjü.k, ú~ hn_':\' fl z a nYJ.1~st l Uescn f~"1e. és az é rlnfkez_és P vén k csit n v .. il! f'>Z .. orr. S'rl.i uk A~ árnyékolás köv rre?.1ében a brun-un és gerjedés eg&ZÜnil{, rlszont az é ·z,élrenySég r
4
· lentékt@len méri.ékben ceb1dcen~ P4. érzékenységet U&Ytmia u egyébi "nt nem .k íván tos vi~esatolá$ növelte. A~ lő2.ö k apcsolásnál a késztllék csak ~ ~körrel volt hansolható~ n1ost azonban n tn ~d· ben két ~6W:ör vesz t"és.zt (a hullámcsapdill fdvi. l). A 'k ét rezgőkört a 2 X 500 pF-os fo_r ókondeftzárorra.l egyl Jtlleg hangolj uk.. Gondoslmdlni kell aNól, hogy e2 a ét rezg6köt:egyUtt-fuMOn, va yis B k ttös forgókonden~ tor b4nnely é Uás!ban a két rs:gökor aronos b.'ekvenciára legyen le ngolva. A rezg&. ld\röket tehét össze kell ha.ngolnt E múveletnéJ t~lesen a hullámcsapdához már m nyúlunk. Az ~hangoLis a ~t ~~ri tekercs a magjival ~ két huzalkondenzátorral lort.énik. A h a ond ndtor mm-es csu~ pasz ~rzal1 .anu~lyen egy másik. de vékony (O.. 5--02 mtll) szie;etelt huzalból k~ült sptrll vall. A huzalkondenMtör kapacltáe'l a szlge U uzal '\rasfi' fe1csavargabisával vMtoztatjuk. Az yjk bo. h uzalkondenzátor a h ullám ·a bakeljt leiflezén foglal hel)·et. A~ Hssze ango ásnak az együttfutás blztomtásá.n kivPit ~ sk4lához va16 ha · nlá is a lja.. A'Z. i5ssze}1:an olást ~ a skaláboz hal}oo!l · ·olást dejUJ. ezztlk L A sls.álá 02 al6 han o'IAst a n@hezitl meg. hom• cSak úgy érünk zá a n goJó elemekb~ ha a ~zill léket kiemelj ük a dcbozából. ebben az esetben ~awnban ll sküqüveg benn marad a dobozban~ a ska]ad("lbot pedi term.&t:e~ a készillékket egyíll1' klemeljük a doboo:hóL gy . í únto:: magunkon, hogy az összeh.angulA. eliltt a k&zöléket behely-ezzük ~ dobozba (áramn1e11tesített állapotban!) és valamilyen mődon megje öljtik 8 forgókondenzátor &"t éllásAt, er~r amíkOI' a sk:álarnutató ~a skáLa d ob homlokfalában -ú~ott vonás) a Kossuth éB egys2erl' amikor ~U5!h adón van, Mivel a skAl adobot a forJ!Oknn~n-z(\to tenqe y ére kOJB:nbli 26 bel>~tb~ leh t r~i!E'-ni ezt a ~ítést olyan hehl~tbe:n -..ré~ 7iik el, hogy a Ko::;suth ad6ra \lítM áUíta~or a forgókoodenMtQr majdnem te]Jesetl ,..fo1r'l~atol1 állapotban legyep... Ha a fcr.rgálmndenzétor két t\Itá.'jál; megíf7'löl tük~ isntét ki fml Jük a k lfflzfllér..:et a dobozA ból. otdahka álli(ttLk. boey :a z a.s·"",-,ehan~ Jás elemei~ hozzálélj Unk és az " · zel1a ngolást el jUk 1r~ezn1. !l
AZ D.SSZEHAN'G Ol.AS li1E'NET.E A KOVETKEzOr
a) a lt5szülékre ante11ruit tes k~ :ráka~juk a hál~tl'a és a Kos..~-utb adóra ban :olunk. a az állomás tid er6sen jönne. az an1oenna h lyere egy r5vid dtót rlamhkát te~SZünk; b) a Jt.ét tekeFes (riicstek~, é.s anódköri tekercs) vasmagjával a máJ s hangeröre bangolunk; c) a f~rsö ·n den;zátc.l'\ a Petőfi adó véteU á1lásába forsatjuk~
M
hango~
h~r5re állitás a a~ mm-es csupas~
vagyis a legnagyobb
k · h~lhuzalra a
ndenzátor.ral törlén llfO/, flY v Q<my s~igetelt huZ&Ibóll l e és f l va nk IMe ehetösen nehéz é ékelni, a szígetelt huzal fel- vagy l.eesavaráséval a hangerö növekedett-e, ragy di csöklrent_ Az összebangolást könnyít "varázspálca". E~ m más, m 1nt egy kb. 15 cm hosszú W ' .t.elo rúd,. amel ~ner{ az egyik vég egy porvasma a másik végén gy rbdarab foglal he]J: et. (19.
éb~a)
A varir:spá.lca SE!gitségével könny m lapJtha .. uk , hegy a teendő. E &s~t" a vaTázspá.lca It, majd rn.á_ ik 11Tégével köze... titünk az egyik tekercs fe lé. Ha a ha erő rntndr~t St!tben csökken. a tekercs}t!ez tartozó re:zgölror 1 hanaohisa rendberJ va " s ezt a teke.rcset. hangolni nem keD. Ha a vasmag kBmllté re a :han.g@I'Ö növekszik" és a ri2 közelltésér@ esökken, a hum n nzátor liapacltásitt nö\i" lni 'kell Ez esetben tehát még további enel@k · csav&Funk el. Ha vasmag közelitésére csökken a hangerő és a .. köz:elité... s@I n&velmzik; akkor a FJ ?~kHt.. .öz tartozó lmpacltást esöl
lX FEJEZET
A REF EX 'K ESZULEK
MOKI:JD~E
kés2:0lék teljes elvi raj~t a l H. ábra mutatja.. -bben & kapcsoJásbm a2 EBF 00 elektroncső !Wrom funkt16t végez: ~aJ eTÖsiti a 1"Gdwtrekt..\enciái~ b) demod.u láL c) er&iii G ha~gfrekvendAt~ A~ EBF 80 ö e három feladatol la."'iilö~ ÚJ.'L r eflex kapcsolés.ban l' BD L~ azt jel ti, hogy rniután a . ~- a vezérlön\csára adott ridiöfrek\.~encia felet'&itett~ majd a d ióda e&elrtródájl\val A ref1
de.modulálta" a Impott haJlJ]frek\r nc1a visszajut a v~rlört\csra és tnost a cs15 a hangf1· venclés leszUftséget ls feleróslb.. A reflelc kapcsolás tehát az EBF 00 pentóda részének kétszeres
+
ltih:asznállisil (t·Mlólrekvén~i.tí.$ erúdtéa hangfr~k"WmCIAe @rös.ités) teszi lehetövé. A dem.odulálást külön dióela végzi1 aminek előnye a lorzlt.ásmen~ebb
múködés. A reflex kapcsolás köv tkeztében a pentóda 1igy mú~ intha két csö lenne: egv pentóda is egy trióda,. ahol a pentóda G riidiófrekve:nciát.t a trióda ped~g 4 ha'R!}f:rekvencllt erősíti. A t r ióda anódjaitént a penlóda gegédrács.a mtiködlk;, ugyanakkor a diói kvencia erősítésénél eredeti 1 tetésenek megf lelöen mint. segédrács is betölti hi vatásAt. A reflex kapcsoláso1Q·a jellemző, hogy ugyanazon a1kattésze. ken a rádiófrekvencia is, :rn a hanrgfrekvencia . megjelenik es a l'(M1gfeleiő helyeken levő kapcsolás] elemek gondoskodnak arró)., hogy e .k étle1e ekvenci az el6re meghatárazott úton haladjon ová bb éB egymás fu nk~iójá ne zava.fj . A fleJC fokozat miikö é$ könnyebben megérthe ő, ha k,_._·.,..,. .... vizsgálj uk a rédiófJ ek\1encia~ és killön a an. ekv nek\ ütjál Erre szolgá] a 20.. és 2 . ábra Ez { a J9. ábra r-eflenokozatát mutatják o}.ymódo~ ogy a vastag vonaJak emelik ki a 20~ :ábrán a ri.di6frekveneié.s:r a 21 .. :ábl"án a hanglt-ekv ias .á"n.tmkHr6keL
FOl OZAT RADIO. A 20. d 'án a hullámcsapdát nem tüntettök let Ezt annál inkább is rnegt:e.hettO(t. mível i8 készüléket l1ullám.capda nélkúl is ha~álhaijuk (At antenna bevezet-és) ..
45
Az antenMból jövó rádil~frekvencia a2 l nF-os WmbkondendtorDI'l .kel'@S.Ztü j t az La antennateka--cshe.. In nen az L tekeresre indu l
~
&ibt'a:. A klszUWJc r,v{lu ,oko~f«. A t'ddió}r ik~~aCI átlát vaskl(J oond :JeWlL
A rf;!zgököt·riD a r-ádiólt'iek ~ncia a C a 100 pF-os keramikus kondt:mzatoron Jreretzlu me!l:y .az EBF 80 vezérlő ri . Ugyanakko a r~iófr k vencia uta1 t alál az 1 l M D -o6 eUená Jáson a C 4 ~VO pl -os ~ ct·es.zti.il is a sasszé f! l~.. Enn k 1Wlő h a tása a zonban l'igyehn n ldv ill haRyhat~ rni vel az l M !) ol ran n agy u -n t\1lás." h ogy alig csökk nti a I'CÍC3ra j u tó feszi.U~g ért ék éL A:z R~ (l M Q ) Ra (330 k lJ ) Jnil:'l t. a ricsJ.evez.etö ell állils eSY 1-e~ k egyem\ múl~~ jön szá ' ás 7 mlvel a rádiólrekv enc!ak ~'Zfimúra a C4 ( ~ pF) a sa&CiZé feJé röviclú1~- ak teldnt het.ő.A ö a t'ácsQn J vö di6ft-ckv nciát - m i JI t ntáda - f lerö'"" sit~ tehát az a nódf.Jotl nék lm?!ffelel~ nagyobb feszi!Jltsé lenik m~g- A penhida n1un a J ~ná~át a ~ö anódkori ezgőkőre k ~~ amely az .... tekP b~)l IC :2 .. c"f J -s C :,, kondeuzátoror{ eredö k paci~ri ból áll. A 20. ab:rán AZ 50 11 F-os elekb10Ji t1kus kondenzator 8 ba'ajzo1tuk. hogy T"•s'::uk a teljes f'ádióft·e~vencias 81-atnkört. E kond nzátor a rácról -kvf'n h\k ~zámíu--a l'ÖVldzá ·t jelent. MegközeJit4.')]eg rövid ~rt je- ei1t C:-. (10 nF) s. n1e1"t kapacitása aránylag 11 ~gy~ :ppen 2fl- szoT()3.ll o.IUőko denzeitor maximális kavaci tá-sanaiL Az anód öri urőkör re2}0 .anda f~ tvenciá ját gyar,orlatilag az L tek r i - ulcU Ti tá a c.' T" r,o detL.Zú.torok kapa(!itása hatá :rOZ'Za . A c~ a fOII:'Jjókoll1dcnzát.or másik r le (~z-ntén 500 pF), a CT pedig ugyanú r, ln int a rácSköri ezJ!Ö(
1;:
zátcr~
A peRtód't1 múlccdéséhe-z az .szükséges~ l'togy a cs5 segédráesin a tesdlltség staldl ]@gy~ A segédrács az R4 (SR k!J) ellenállásan k sztül kap a nódfesmltséget. Ezt a fes2i.iltS'éget - a rádiófrekvenciák S2f!U~pontjttból - a c, (1 nF1 s tabilizálj11:. A '\rererlőn\es atAd ugy n is nemcsa-k B'Z anódámm't ane a segéd á ls él~ tozik.., Ennel{ megfelelöen \t A tto-ma a segédrács f sz. ltség is.. A Ct (l nF) növek\f6 segédrács áramnál töltődik~ csökklf'nő rács áramnál k.isü~ és így stabit érté ·e n t:art;a a seg~rá.c "' tségel akkort ha a segédrácsáram rádiófrekvenctásan változik. Az anódf{örj r ezgökör a rijutó feszültségek közill ismét csak a ~vennJ kívánt f.rekllendát ernell k1) és adj ~t. a C ti (22 pF) konden7átoron keresztitt az EBF 80 egylk dlódájának, amely azt e~ inmvítja ~ den1odu1Mja.. Itt teMt v · ges--i!akad a J'ádiófrekvenclás árarflkörölme~ és i n en k ezdve a tt t1Uo és iib61. ~r{ a vi~~ lluWm ·odul816 frekvenciája, ag~(s a hangfrekvencia megy tová~
A mó másil{ dtód.ójAra incs !tOkség, ~~rt an közvetlen.W ~. ~~ötJük a 5 ka hJ j Avai és a sasszéval
ö~
A REFLEX FOKOZAT . ANGFimKVENCIAS A A reflex folrozat hangfFekvenciás áramköreit a 21.. ábt·an a vastagon h ~. zott vonaLak mu tatják.. Az EBF 00 diódéjáról a h.mgi.renk~rencin t az R:2 és R1 el14?nánaser:;.on. ker · !til ezetjük a ~f -,,r~]cj csihu:z. A dí·ó dán azonban rid ~~ kven n\ is van:Jr és a.z ::. 2 ·
z
val.an1i
R~;
ellen-
aUái;oko át az is isszaj otha t na lá raa;á["a, amil visszacsatolá st és jed•t Ir
21. 'lJm. A
...,. lokowto. A
"__ __ _::::::
IM.s2Hrék 't."C'&tllg
AD'nfTlnkveocta Ütjdt
f!c;e
~t'IDna!
i.itL
G
okOZ!tta~
A rádiófrekvencia v iss'Zi.ajut!sát a rác.:;ra a C 4 (100 pF) ko de1171:1 tor a kadá.lyozza .rneg. konck!n~ tür .a r ádióírekvenciáka lt'\ÖVidre zá!·ja . levezeti a s:a3s-l.éhoz., ugyanak kor nagy e Hená~ i aiit jelemt a hattgf~Yrk\rend4tk S?..ám~n-~. an"lelyek e z'áJtal az Rt é 1..1e4'tállit.son keresztal elj u tnak a cső v ezérlo['iu:sai·a. A vezérl€irnc:s ha.tástlra angfrekvenciás u temben vA.ltozi. a cs5 2nórla:ra.ma. é& a segécln\cs airama is. Az a nódá['amkörben le o :a tekercs a l"langf:reh :enciák sza ara rövidzárt jelent, e'Zért az anódon hangfrekvenciás sziilts{!g a hangfrekvenciás an6dúram-változ~ llen~ sem kele tkezhet
47
Mi törtéoik azonban a segédrácson? A segédrács ~ (fm kil) el~ lenéllása most mint munkaellenéllás fogja a h atását k ifejteni,. és segédrács a hangfrekvenciá k szempontjából mint anód tniikM~ Az ~ (68 kQ ) munkaellenilllá l~ntöló C7 (l nF) lrondenzá:tor csak a rádiófrekvenciákat v,e zeti le a ~ a hang ft kvetldákat azonban nen~ A C" tehát a segédrács feszü]tségel csak diófrekvenc iá san stab izálj8y hangfrekvenciásan nem., ~ úgy ép2e]júk eL hogy a segédrics feszUl hangfrekvenciésan váltcr.dk, de a hangfrekvencia. :szi:nuszvonalára felrajzolódó Adiófrekvenciás csipkézetts&get a Cr kondenzát.or ki imítJa. A f eleros[tett h angir ky, nc1a a Cs (22 ) kondenzáto on k resztill megy tovább a \~éger5sitőc.ső (EL 54) v ozérlőrácsá~ A C-6 k cmdenzátor -. atrunt •ül előzőleg már SZó volt ...n megakadályozza,. llogy a rádiófrek,.; ncia a eliádáról gal anik visszajuthaSSQn a rezérlőráCSl"a. isszacsatoJást azonba~ s dióda " a ve.zérlórAcsközti Impacitás is okozhat~ ezért ke l reflexlfapcsolás ese~ a csöaJjzatra árnyékoló l em ezt rósítenL . N~on fontos u á.rnyékolás #Qtldos v greb~jtása, mert már az is zavart okoz .._ha pl az itnl.Y cló leme bev-ágáa.á.n_ál a fell rasitás or két-három mm azéles h8. marad. Be:fejezü
és lil.é~rüs gét nem kis "' a.nnak kösVjnheti,. hom· a. a ~ánt ér'dek[ · "' embe k a]kotókészs.. én k tág ter t nyit, kfélesé5 v J, vált~ tos lehetöségeiv ~ n1i n &invonalon Jti tudja a z ~ ket elégiA ritU6amatör spo
zél~ e1~edé.~
t~_L
A'Z a at , vagy yen csalt akit egyszerű ·· ö - ha k~6 gondossiggal v gz m unMjá.t - mir első készüléke megépítésével silcert ét· el. Az ~rerlmény újabb. na .. obb elarlat.ok elvégzé~re öszt.Onoz, ~és rőt ad az itt-ott utatkozó akadályok, n h~ s k legyőzésében. A 2 + l v t; megépíté:k első lépésn c tekínthető~ amely alkalmas arra, y sportág technikai szép.ségeit f. tlu·ja. Elké'SZU nemcsak a tanubis srempontjából célszerű, meri egy Ilyen k is k 's.zUlék nagyon pra kt1kusan használható., meg olyan ~ lyeken :is, ahol .a laká a n már rJagy '\iilágvev-6 "·an. Mint "m.ásodkésziiléknek' a létjogosultságát megadj kis áramfogyaszt.á.sa, szeré ,. mk~te és sú.l,ya~ ·zembizto.s n1ú~'"dése,. ~ esztétikaUag kifogástalan i.lJseíe+ A kis készülék mléknek is rcedve~ ülönösen akkor7 ha J.Ité. szftóje nem áll m a:z 1ső épésn l hanent to-v ább megy a m kezdett ú ton , később, andkor rn.ár onyo1ultabb készí.ilé kel{, múszerek szilletn k m u !tája nyománT szhresen ondol vissza az első
kész ékre, az Al'.1ATÖR ta
RADIO~
T A RT ALOM JEG
ZEK
-
3
. 'Eiőkészitii munkák ll. tra :tlo:rmátor á
5 köréhez briOZó alkatrészek ----13
..............
f. ÖSÍfeBe HL Az · risámmú
IV. '
~
VL V1L VOl.
IX,
-
és a liiiöánml[ör IS A:z anódegyenirállyitó r ész huzalozása 21 A . . erősiti :fokomt elkészf~ !8 A .rádióf-rekvenc"" foktlZRt ~ '" .. z(tése 31 Az elsi• csó műkiklése az egyszerű 2+ 1--es 3G kapcsOiás~,n ..-....A reflex " zü uzalozása 40 A re kkzülek nulködése 4_5
-
o
Q)
O
-ö l
- .' •
••
.
~"
o ·-
-~ .. O.. " ~~
:::g
.
l. ábra. A Sl(.'relöláJJ nltrlnPutben. Az ar•lsdrtwut :.s11H~r bekötése. A l wl6· zatí áram a. pot,nclómfiterrel egybeérJíteU kapc1ol6t~al kapcsolható ki·bc.
"'o,•
...,."·
-,...
11. ábra. A lranszjormátor áramköreinek (prime'' és szekmuler) bekötése.
--
111. ó brcr. A l1ál.ó :ati egye-nird r1yitó hu.zal ozásf rajza.
:<
IV. ábra. A v égerösftó joko:.at su,nteletes hu_ zalozási ra; z.a..
\'. ábra. A k~.~zi.flr~~ bakelrt k-rit. tija ~Hir uL ról JH~~t-e, ben~ze ísl"a/fo~üssal jC"löl ) erőlap bc~c>f .
V l . dbro.. A
_ffb~H·biH pr~selt
,a
c.sv~t.s.,.J:nti
hcr.ngla!Gt a csontszhl11 erinap betét -rácsola,,ára ll eftJez~Uk.
v.
. -..
:~ ~
. .
Vl11. ábra. il kimenö tran.szJormcit-or és a hangs~óró egy rÉ'szletének ki-.. nagyított
VI.
k~pe .
f >C. ábra.
.4' z
egy.~zerú
2+ l - es
kapcsol-ás l'ad:JójrehvrnJ-C'l-68 ok:ozr,tó.Ttak sze-ntlel«tes JJ u.?alo~ás ra.f.za . A ~wllamcsapd.q. az ci: b ra jobb ftJlsö .sarkában a t o nal ká.~o t szia.e reMlap-on 1ogla r h el yet. ..4. s-z i gNe~öla pon r.?f111 fo rra.s2tó .. csüC'sf - az, tt.m-ef1Jiken á hu~alkonde:n.zátor foglal helyet. 1wm 1aJrfozi.k a fadlamcsapd41hol'. A rajz kissé lorzitott, hog'Y ·mfndf!n alkatresz i:s bf'kiités Mtlta.ró legu~r.~. A szaggatott t:~ortaUa~ j ~:::ett huzar et varóságban nem fiitható, mcrt a sassz-é túlsó oldafán van.
V I I.
1o:.
cibro • .4 k ·,s.,iJ.l "l· el.sü rsöL~e rc_llé.r: l
\lll
IIIIGriR HDlilDililii Sf ITSl
IIISIG
.A SOROZAT E.DDJt; M.E;CJELE . T SZÁMAI: I . S ::t. Ál!
Bánuegi : H
)~an
lehe•sz rádióamatőr!
2 .. b~A M
Füresi :
6 nidiókésrul.r:kem
lt .. ~ :lÁ!M
Sle/anih: l~auuljun morzée 4 .. SZ
M
LelUlyeJ: Rókavadáuat
rádi.S'"BB
i. SZ ÁM
un: Te vizió távolfiijli vétel · +
St.ÁM
Makui: Amalör map.etofOD három eei.Jefié.:re t.
S~Á M
Hetényi: Tele izió é8 . BH aoteoaák s..
~z-
N
Fiille&i: ~tjllk eW ban!&UÓ·ré& rádióalat .
•
K LIJK ÉSZ lJ LB TB E 1\r•
100 h jha B TV kéedilé.khetl 1.000 traodaztor ~ dióda adata
