N í-o , 4 8 . A ’ FE LS. R. CSÁSZÁRNAK ÉS A K IR Á L Y N Á L K E G Y K L M E S E N G K jD K L M É B Ő Í .
K őit BétsDen , Kedden Juniusntik i j * ik hapj&h i&Q'—tk efucnáőben,
Magjr BritánMá ; * Oppöfítiiő iiíz ía Íév6k fzöigálmátósöá rajta v a r i a k , hogy áz új békeíT!gnek azoa olda l a i t , a ’ mel'yek az Angliátoknak kedvezni nem láttatnak, a’ leh-töfé^ig kedvetleá ábráíátbaja 41lith a ílík a’ nép fzemei feleibe, ’í hogy fez által a' 0} úghaíátUgkódásnak tÖ. ét fel gerjéfzthéfféki T a g a d h atatla n dolog, hóg^ tzéljokí.t annyiban el is érték, hogy a ’ n ' j r é k a ’ béktíTég érint v áló lé g ellő magán kívű lett ragádfatáí^t, buzgőságát, meg hütötték : habem, tóinthógy a’ b é k éiségtsakugyaíi mindenkor egy áldott ajándéka á s igéknek , és a ’ nímzrt> fiorgalmatofl'árnak ’s bol dogságnak fuadamentóma, majd áltál fogják B b b
73 *
's ó s s a l
san -la ffao é n n e k muűk áít még a’ békéteknek is látni, és az ő köttök dhinteztetrtt bákéteieakedés m agvs, nem fo^ meg gyökeresedni, A ’ Londonból Hágába rendeltetett Követ , Lifton úr, még el nem indúlt. aJ Madriai udvar hoz pedig még ki íiatsen az Anglus Követ reá* •síelve, A ’ Párisban lévő Anglu* Biztoshoz, M trry űrhöz, ujontan 6 hónapokra rendeltettek Státus Kurírok, melyből azt lehet kihozni, hogy a’ fS méltofágú Követ, Lord Withvborth, nem siet a ' Párisban való meg jeleaéflei. A* Minifteriális üjfáglevelek írják Londonban, hogy oda mindent órán egy Frantzia Bístos fogna érkezni, hogy a" két orfzágok között vaiá kereskedésnek méged«}ig egéfzfzea fii„g 8 ben lévé áílapottya iránt, va~ lam i egygyezésre lepjék az Angius Orfzáglófzékke!, — Nagy gerenda roép, mind az Anglusok mind a ’ Frantziák fzemibe'n, ez az 6 egymás kö zött egéfzfzen fel zavarodott kereskedés állapot” tyok. Sok függ még ennek el ig&zhtatásátó't A z Oppofitzió rgfzén lévök ebben a ’ tekintetbe a is Hagy bijjánojff&gátgoadaHák leu&iáz Amiensi Kö tésnek ; eddig, ügy m on d , ágyflHNkV 4 s $\isk£v*l folytattuk a’ hadakozáft: ezen tül kereskedés bé li háborút fogunk fo lyta tn i, meilyet el kerülhet* tek vólna Mioiftereink, ha az Amiená Kötésben a ’ régibb Kötéseket is elő hoiták, és azokat , mint közönségesen minden újabb Kötések aíkal* matoíTágávai történni fzokott, ujoctan meg erősíitették vőlna. A ’ Londoni égyeyik templomban EkVIésiáí kovettetett a ’ Magifírátus egy afzfzonnya , az^rt, hogy egy k*Vífíe nyelves lévén , a* fzoml’zéűját iokat rágál*nazta. — Szegény afzí’z ony, bőgj ta lálta a ’ sok között tsak Őtet ez a ’ fzerentsétleH§égl A ’ Londoniak magok is nem kevés nyugta-
m Sáilanfí^ban Vannak St. Domingo Csigerére néz v e. H a Toussaint olyan fzerentCég le h e t , h o gy fel állíthatja ott a ’ F ekete R e s p u b lik á i: az után az Anglus fzigetek is veízedelemben fognak fo* i'ogr.i. — Cajltereagh nevű meizfze látó L o r d , a * új bekefiegböl Amgüára ’e F aatzia ©rfzágra h á ramlandó vefztéfefcet is nyerefégeket fzám lál|atván elő a’ Parlamentomban , azt is vigafztalasál Jioztaelő a ’ többek Között magokra n é z v e , h o g y ha fzintén meg győzhetik is a’ Frantziák S t. Domingo szigetén h’ Feketéket, tfakugyan 20 ef*» tendök kívántainak még a r r a , hogy abból h a lz not vehelíenek, és v a ami 200 millió bormtot kell költeniek réá, míg virágzó áliapotjára viízfza álltthaják, — Toussaintnak még 100 ezer hÜL« leges Feketéi vannak Sí. Domiogo fzigetén. A z új béktílVgró, v a o Parlam entalis befzélSietéíek alkalmatolFágával ez a ’ L o r d Cajtlereagh ismét fel l'zoüalván,iiyen fzokkal fogta a Mmifterek p á r t já t : — „ H ogy a ’ Spanyol udvar Louisiana tartományát a ’ Kr&ntziákcak által eu%eoli , ab* Lói fém ni i o/ot sem vehetünk a ' nyughatatlan* kodásra. Volt még a z a 1 F r a n t iiá k kéziben, még is femmi nyugbátatlanfó^ot nem okózott A m é r i' kai birtokainkra nézve akkori Minifterdmknek. M oll an n y iva l kevefeh^et okozhat. A z Am érikai Szövetséges Síá:.u k elég erős óltalmaző báftya gyanánt fiolyá . ^.nak moft ellenek, a ’ kik őket a ’ JVIisisippi mejjekem illendő határok k ö zött tartoztatni tudni fogják. , , Á ’ kereskedés állapotját a ’ mi illeti ( ü g y mond Cajtlereagh) y a ’ mi kereskedésünk a ’ bekcs« ség ideje alatt is virágozni fog: a ’ Frantziák ke reskedése p e d ig , tsak annyi, mint femmí. — „ A mi a ’ fzáraz Európát illeti, az ig a z , h e g y ott c r 5 (Ten ki terjefztette Franzia orízág a ’ m ag ab irtokait: hanem, iia tengeri erőnket és azt meg gondoljuk, hogy mi egy fziget la k o t t a l ra&fMBk,
«:ten tekintetben sintsen telIyeíTéggel semmi okuak a ’ tdlle való féltlerare. Bátrabbak vagyunk mi a ’ Frantziáktól, mint akár m íly ik a’ fzároion lé v ő hatalmaíTágok sözzül. Hanem egyéb eráot nem azt akarom én ezen fzavaimma! telyeífég* gél vitatni, hogy, ha Fra&tzia orlzág ensekutánn a is ügy viseii m gát, mint a* Pié'imináris égygyezéstöl fogva az Amiensi V ígs8 békefl'ég*kötésBek megkéíziiléseig viselte, a’ békeíTáget sem a* f z á r a i ö a Sem a ’ tengeren tartósnak leheflen remélleni. ( H J I j u k J halljuk! igy kiáltottak fel fokak ezen k * f r j e i é s e k r e — és nevezete en mefg lehetett a’ Pitth kiáltását a’ többekétől külömböztetni) <— ,,A ’ mi lég derekabb tengeri tifztjeink meg m arafítődtak a’ Korooa fzolgálatjábaa fé l Esoldon fíg y folytatta L o rd Caftlereagh a’ befzédet). H a m a , v a g y holnap, ism étel kezdődik a ’ hadakozás, lesznek nékiinlt elégséges fzámu a!* ka lm as embereink, a’ kik e/en utolsó háborúnak ideje alatt fordsá ódtak, és a ’ kik a ’ Britsnausok’ tengeri ditsöííé^.it akár m elíy időben k é Izek és alk a lm atteo k ieízaek még nagyobb gráditsra emelni. L b r d íid so ii eg y fzép falusi ) 6 f t á g o t ' Vett Xiőndon mellett Surrnyhen. Itt tölti 8 moftkedv i r e lég több napjait a* maga gyÖzedelmi kofzo* ruinak kellemetes árnyékában a ’ lég ki pallérozö ítabb és elmésebb Anglus afzfzonnyal HamiltónnévaL Ötét tsak egyedül ez a ’ had helyheztette, sok irtás Anglu tengeri tifttekkel e^ygyiitt a ' gazdagabb magános Anglüsok Sarába* Kgy tüdős abban töri moíl a Fejit, hogy egy kónyvbea clléaemondhatatlan erőtlenekkel megmútathafla, hogy tgoi.-benj A p íii. 2iilikán egyedül Nelsontól függött j ho«y a ’ Koppenhágai kikötőhelyben vasm atskékon álló kéfiüíetlenLinéa hajókat egéfxfzen íemmivé tegye , ’« ex által a ’ Dánus udvar S&sgeri erejét cgefzi'zeo cl enyéfzteűe.
74 i Londonban rofzíz hírek fzárnyalnak a’ <S!f. fidmirtgói Frantzia feregröl. Preferance nevüA n-i g!us hajó eve zvén Am erikából haza f e lé , útjá* bán némely St. Domingóból Frantzia orfzág f e lé vifzfza evező hajókkal találkozott, a ’ kiktől értékelődvén, töüok hallotta , hogy a ’ Leclerc vez r'ése ala*t m g eddig St. Domingő fzigetéa lévő Respublikám é féreg tellyefleg^ef nem lehet elégséges arra, hogy ezen fzigetet a ’ ’J'oussaint ké ziből Ki vtiheíTe, M á r tiim 23 dik?n három levelek érkeztek S t. Domiogónak Cap Francois, n^vü fő vároífá* b a , TousjainttCl; mellnek közzül egygyik Leclerc f6 vezethet, a ’ máíik Boyer Generálht>s, a ’ h a r madik pedig a ’ város Elöljáróihoz v q lí intéztetve. Meg iaiette foiií^aint ezen levelekben a* városnak minden Fejér l a k o s a i t , kogy 8 napok alatt minden v a g y onnyaikkal egyetemben hajók r a úW a, Frantzia orfzág fe'é vjí^fsa induljanak* mioThogv S a ! városba vifzfza fogna jö n i, £s n iűdeo fejér f é íjíia 'a t , ^fzizpqyok^í, ts gy?rn»f« keket meg fogtok öletní. — (Hogy a’ St. D/óroiagói Feketék még a ’ mijgok reitiénségekbtp fel nem h ig y t a k , és hogy a* Leclerc fere^e még sddig a s eleibe fzabatott tzélt el nem érié, meg tettfzik a ’ Leclerc tíjlajdon tudósitásaiból is, a ’ mellyeket April. i - s ö , é s 9 * i k s ap jaiq küldött P á r i s i a ’ Tengeri ^MinifterJiez}* Minden körny$lál!ások azt láttatnak jelenteni, h o g y ha F r. orlzágból ieíve feles fegitség ticm é r kezik Sí. Dpmingo ízigetére, a’ L eclere ferege még nem maradhat otí fokáig: ped g már az Őszig bajo son evezhet új fereg od,p, m ivelhogy a ’ nyári na pokban fejendő evezés közben sokak el halnának a' hajókon. A ’ vérontás o lyan mérgesen fo ly m ár moíi a’ Fejérek és Fec.eték kötött ezen fzig e ten , hogy é&ygyik is tellyeíTéggel pardont nem
4
ád a ’ ffiálíkisak, hanem minden irdalom nélkül k a r d r a hánnya az crSss a ’ gyengébbet. A ’ k o v e t k u e a d ö tö rténet é rd em es a rra , h oe y a ’ T e r m é f z e t i H iíto ria bé'i r itk a sá g o k km.zé f»l jrattaíTék J — JbiAerson Sándor nevű fz e m é ly h a t h e te k e lő tt E i^ in b ő i G lasgo w f r 'é (átázván, ás k e vés b a d ja tts á g á t érezvi'n,fcé tért egy m ajórba, hog y m a g á t ki ny úg od ja. Á ré rt e’, h o g y meg réfzeged e tt, v a g y pedif; h ogy valakinek * ’ h á j b a n ne a lk a lm a tla n k o d jé k , egy fió v a l nem tudni mi o k b ó l, a ’ fie k é r fz in b e m ent, és o tt le fe k ü v é n lz a lm á v a l m a g á t b l t a k a r t a , úgy h o g y fenki éfzre n e m v e t'e . S z erenw étlen ség ére tö rté n t , hogy a ’ m a jo r b ili rselédefc é p p e n a z a la tt, míg Ö ott n y u g o d o t t , io b b fz /Im á t is vittek a ’ fzíabe, a ’ m elly áltflí ú g y b é te m e tté k a ’ fzeg én y ú t a i ó t , h o g y S'- h é t m ú lv a h ú z tá k ki onnet«. Az egéfx téfte t s a k e g y é ktelen s k éléth ez h a s o n lí to tt, a z elmé* je ú g y el v e fz te tte v olt je lenvaló fágát, h o g y te lyeffeggel n e m efzm élhede-tt; a ’ lá b a i nem bírták* A ’ tefte k ö r ü l a* fzaím a tsak nem p o r r á rá/s e g í t z f z e a , a* feje koriil lévS p e d ig i g y l á t f c o t t , h o c y öfzfze l e tt v61na rágvia. A. pulsufTa igen •ebtlTsn, de o ’y gyengén v e rt, h o g y alig le h e te tt é r e z n i; a’ b 6 r e n ed ve . h i d e g ; 4* fzemei n a g y o k v ó l t í k ki n v ilta k , »em m o z d u lta k ; a ’ nézése ijed sége- (e’entett. N í b á n v tsep, v a g y egy k o r ty bor* n a k le n y e lé se u
'j* felől tu d a k o z ó d o t t , a?-t f e le ’t e , h ogy nem emlékezik fém mi re e g y br-;, h í íem tsak Hogy ére?t*, m ikor valaki fz»<-aát ve ett r é á , Ucty )eh«t v é le k e d n i, hogy a z o n öt h a r*k a 'a tt, m i ' a ’ h a l m a a la tt i>It, a ’ yág'Ht h z ’m&bM ki fzi^ott kevés neiivefleg vá lt t á p l á l ó í l e d r 'e és a ’ iélekzás végett is k e lle tt*’ fzalm á s k e r e f u iii h a mi kévé? ú tjá n a k lenni a ’ leytgQ ne'r.: hav-em , ho gy a ’ képzelődései m ilyenek S í h í f e k fíeg én nek az a la tt, m á r ezt tsak a ’ rsaaadh
h s s ji m íg, a ’ ki tu ily«a állapotos próbálj#,
W SK SSSP
A ’ Londoni L o rd PoIgármeRer nagy vendégléget adott Május’ 24sdikén azon úgy nevezett ízabad kőmivesek házában, a ’ melly moft B r i tannia nevezetet vett magának. A’ W allisi Kir, Hertzeg is,és majd rr.indenÍK teftrérjri jelen vőltak. M á r haroiadfél niil.ió forintjokba került az Anglusoknak a ’ békeílegért való sok veadégeske-
dés. A t udvarnak nintsfn rem ín s^ ge, hogy a* 3 Püspökségeket, HiIde«heimot, Ojnabrücket , és K o r v e y t , a’ Compensatio fontjából ki ragadhass sa, m inthogy ezek már a ’ Pruífus udvarnak v a g y a a k az 5 vef’ztése ki pótoltatásául el ízánva. H a Eem , az alkudozások még folyn ak érettek. Május 20-dikán éjjel 2 orakor temérdek kár: 6ett a ’ tűz W oplwichban a ’ K irályi tengeri n a gazinumban. Sok fegyverek és ritkaságok oda égtek, a ’ meliyeket erÓÍTen s a jfá l az udvar. I l y e nek vól ak, a T i p p o s S a i b ’ egéfz tábori készü lete és öltözete; hasonló képpen G ibraltár v á p á nak módzUája is n ag y refzjut, ’s több egyébh drágaságok. . T i a njiilié forintra íefzjk kért. Frantzia Respublika,
1
A Geo. Ledére két lég ujabb St. DamingSi tudósításai, a’ metlyek Május 25:dikén hitdettetíek ki a ’ Párisi Moniteurben, ezek: „ A " fS hadi Izállásról Port Republioainböl , A p r. 1 í ső napján. A ’ tengéri Minifterhez. , , Hazafi Minifter! Mihelyeft feregeink Crete* iv-Vierot várát a’ Feketéktől el vették, az Ö vestérjek Gén. Dessalinet azonnal az erdőkbe v o n ta ti Ura az ilztt feregek előtt magát. Kevesed m agával í g y tanyáról másra b u jd o k o l: hanem , r.agy hafznára vannak néki az itt v aló heilyek, a milyeneket tsak képzelni is bajos. A ' hajós féreg o íz íá Jjá c a k Port í Piepubficitmhez való m ag'
^rk eiése ut£n, a’ Feketékhez küldötte Gén ,B o u áet b é ! tíTég s izerettel az ^ dj itar> ■*t, - ' k i t á r o k áré n á l; 'á n , m *go*ki{ égigyíitt he?v 61 h egyre JjúrtZ'Mták* A t é * ?e 20 ver-Sen forgo < v e f i e d?l<*niben. Sj?.emlé'<‘ije vó't azo’/ ifíor ví! ' ö dók. léseknek a ’ tn e h y -k h e’ otí^tsen hasiWó. MArtziUS 2y?dikén magáho r. hívatta ötét Tnu(faint;, és paqafzolkodott néki a ’ hom orú .örténetekért ’ s • g y levelet adván kezébe, áriul vifzfza kúidötlátf/ik ebből, hogy, Toussainb olyan re$iénséggel van, hogy: tsalárd tettetése á^al magát mé«; egyfzer ki menthsti v efzed eln m környill*IIá*ai közzül Kezd már F r ^ t z i a orfzágnak erejéről képzelődni tudn?. M *g tettem minden rendeléseket, hogy a' vélle való ak udo zások hathatósan folytattaflan ak, ha fzintén egy olyan f S g a zem b ertő l, a* milyen 5 , keveset Ifhet is femáüeni. ^ I d á s , faékeíTég. — „ „ Lecle-c, „ A ’ fő l^adi CzíIKfrql, ken.
Capból, A p r. 9#di-
Á ’ ten g eri JVlinifterhez.
„H a z a fi Minifter \ Én vifzfza jöttem id*, azért is égygyikért, hogy ezen városnak m g ^pittetéyt felől fzorgalmatuskodjak. A.’ Ze/e és Tourvillc pevü linea hajó.k meg érkeztek. Kár hogy f egy. v e r nélkül hoztak Breflből a ’ rekrutákat, mint h o gy az ide való fegyveres házat keli miattok gyengítenünk. A’ go/far h ajó k, mellyeknek az QrfzághSizék rendelése fzerént minden hónap ban háromfzor kellene ide érkezni, nem járnak Rendesen: pedig lég a ább m nden héten egyfzertu^óStáfl keltene katonáinknak házoknépetöl venni* A ’ fzigetnek Spanyol réfzét még nem láttam, hanem oda kéfíiilö^. ^ z átsok, afztalosok és kÖ,» jRjivesek, ha ide Jönének, Iz.ép pénzt kereshetnéaek i t t : Frantzia orí'zágban küiömben is alligél^fínek.. A z esői idők itt már kezdődnek^ a’ ka=
745 tonasígot úgy rendeltem fzállásokra , hogy az eg^ffígielen nedves idéb*n De Íz e rve í’ jenfk igen sokat. Szerentse, hogy még a’ jó dobén ide érkeztek feregtink, ho^y a’ ro ízíz idCknek bé« következések előtt .hozzá fio kh a tta k a’ Kiírná* hoz. — ,, Leclere . Ezekből a’ levelekből nyilvánfágoson k i j" ’n, hogy Gf'n. Leclerc nem érgi ma^át elég €r8 snek arra , hogy a’ vezérlése alatt l'v * néppel a’ Toussaint feregin eyö?edelm?skedh. fftk ; kiilöm ben n« m bo'sáfkozott vóíns ismés alkudozásba egy olyan emberrel, a’ k it lég f 0 bb ga-iemb^rnek í r le n n i, és a’ ki le írhatatlai, kegyetlenségeket kö vet el még ma is n^in^ü pap.
Parisból, Május 29 5 dikén. Az itt ki jövő Journal des Defenseurs rev{| Ő/'-’V , kö/tfm^ny?,*-k t i deti lenni t’ G n . Begnier n«ye al^u M e n o u é s D e f t a i a ji Generálokhoz in tézetett le v ele k et: ■y- „ „ A ’ Fraut?i -knak ala’ sODyúásába örökké «lmés néme'j A -glqv le-el k (Ú iJ r. or.d) . egy le-eleiétl b’rdeitp 1 ki, m;D a* mely Regnier, DeJiaing , és Menou közölt f'-Iyt vó'na. Éz a k ö l temény, első í ii-jtí-fel Izemb? ?i(;’ik anna' lenni, a’ mi valci'Pggal E éti kifeie;-éstket Londoni Generálisok jegy.Q köryv< i-ból vették ér, a lía U inaztatták az említet új áeirók a’ F - m tiia Ge nerálisokra. Regnier és üejiaing Generálisok nak la, hogy e^ytr ft ne fzeresisék : hanem, snkka 1 jobban tudtO. Ök a zt, hogy mint katona p a lá s o k , m ivel tartozzanak egy másnak, mint--f> m hogp egymáshoz iro it levele ikben a’ f ra n tiia katonát meg alatsonvító dóiirta k vólaa; és bizonyos az, hogy *’ Frantzi.4
tifztek soha nem froVták egymáa derékscgéf és katonai b^ttinágat a ’ vil/g előtt köit?önosön tségbe hozni. Úgv látfzik, h o sy ezek a ’ levelek nem ezyéb vé re ^oholtattak, hanem, hogv a’ Fr* vezérek kö ott az egyenetlenség ko-..koHyát meg gyökerez)ethrílék. és őket az egymás ellen va.'c t á r r .o d v r a fe) indíthattak. ,,Az iilö’ség. me'lyel az e’ * féle levelekeK &i hirdető újságok Menou írítnt viseltetnek, ena e k ditsöíTéjj re fiolgál. Az 6 katonai bátorsá gát hoznák k éisé gb ?: Ö a’ Vendei háborúban ké$ Fövéft kapott.; az Egyiptom i expedícióban 3 v ó l t a ’ lég e!s 3 a ’ ki a* partra k i fzáilott; 8 v é l t a z , a ’ ki a’ Granatéroött folyó vefzekedésnél. Mint Ök tudni akarj í t , a ’ St. Paul s d e »León ésJVoyoQ béli Püspökök , a* Konknrdífa e'le.i proteftátziókat hirdettetnek ki — a ’ Montpelieri vólt É r sek éppen mórt adott a’ nyomtató sajtó alá egy sráft, a ’ melfy 7=dik Pius Pápához van intéztei v é , mellyben a’ műtattalik mi'g, hogy Apoftoli pályafutásának folytatását jobb leízen az A n gliában való tseadcs e!e»tel fel tserélni— a’ mint 6k hirdetni jÓDak találják t o v á b b i , Bretagnei v i dékeinket Jakobinus írások boritoUákíel, mellyektezs e s E lsé K o a lá in a k sdattott e lv e z e tt, Éleid
es-sss ( a z a t , a’ ki másokat méreg áltat meg é t e t ) — Sk írják, hogy Londonban egy epéden, a’ h o l ■ a ’ mi Köretünk Ottó polgár is jelen v ó tt, a* több vendegek körött ültek, az Auglu* Korona* ísrökös , és az ifjú Egalite a ’ Bourboni K ir á ly i Ház 'z im e r iiv e l, ordoival, ’s több e’ félék. A’ öékeiTeg köiélTíl, és a’ M in líerek minden napi barátságos njalatkoztatás-iikkal ilyen eröíTen el* íenkező hirdetésekből nem lehet egyebni ki hoz n i , hanem , hogy va amelv fakttió dolgozik a* Oppoíitzió.«»k haíigján. T sa k a ’ Frantzia polgá* ck befiéiijeiket a’ Windhatn és Grenville urak befzédjeikkel, a’ F -an tri* írók raértékleteílágit , a z Anfclus írók díihösködő , kedvetleoíto é i r o s t r a tzélozó hangjokkal hasonlittsa öfífze v a l a k i , meg fogja esmé ni , hogy az egyik rendbeliek * g y békeíTés; kedvéllS n ép iek érzéken ységit, a* más rendbéliik pedig egy olyan réf/re hajló pártnak érzékenységit fejezik ki é* fegéi'ik e í d , « ’ meHy ellensége a ’ vi'á% bt keír:.?éiek.
M agyar O fzdg. Felséget Urunknak azon. begy elme s Válasza, mellyel a i Ország Rendel Reprccsentaf iájára Május 38 d ik in adni mdUozta^ott, és a' mely rövide den a ’ 44-i'X- /ff. Kurír 67isdik és 6j%-.dik la p jain elő adatott, egész valóságában magyarra fordítva, így következik : A z Orfzág Rradeinek azon RepraesentatiőjSábői, mellyel a ’ moft folyó efztendciben, Május SJídiké’a K irályi Propo siti ó k r a feleletül ka-
748 nyújtottak a ’ S tátu fo k, méltőztatott ö Felfége m egérteni; f ) Hogy az Orfzág R*n^ei által látják, hogy ö Feliedének, a ’ M a g y « r Regementek tellyes fiám m a l való léteiére tzélozó gondoskodása , meg€%y&y*z a* »79i ikben megállított 66=ik tzikkelyl y * i , és hogy épen ezen okra nézve Ö Felsége kegyelm es mcgegygyezéíével, fe lfo g ja k venni az O rízág Rendéi a’ tanácskozásra, a" Deputatziónak éppen az emlitett tziiikelyhez intézett véle kedését, ’ s tatiáískozai fogunk a ’ le.'kek fzámba r«telérSl j s , nug pedig ollyan móddal, melly 0 Fejíeg e kegyelmes tzéljaival meg.-egygye^.Hogy pedig az Qrfzág Rendei lanátskozhallanak, a ’ M a g y a r Regementek tellyes fzámmal leendő feltár;tás.’. r ó í , «’ végre fzíikfégesneis f é lt é k azoknak Kiqttacj állapotját megtudni. 2) Megértette azt is, hogy az Orfzág Rendei m egvagytiak arról gyözettetvo, hogy nem a k a r ta vplna Q Fel Híg a q i adp nevelését, ha azt a* múlhatatlan ízúkiég nem kívánta y ólna, és hogy éppen c ié r t a»i akarják az Ocftáfe Rendet, hogy a Státus közönféges fjjüksége, mindazSltal az Oríz ig fundamentomo' törvényeinek megst? tödése nélkül, 2 tnjllíó forintból álló adó 411^1 pótoltas son. Az Orfzág Rendelnek ez$s> fzíyes magok ki ayilatkoztatását, m«ÍJy által 9’ F-irályi Fropositiokban fogUlt kívánságoknak olly kélVen,’s meg •g y g y e z ö eg eledet téfiek , 0 felsége K irályi raegelég*iié.c:vel v ette, és ez által ízembe tűnő b iz on ylatát tapaf.'talta antg ;s. Ez á l t a l a ’ költíönös bizodalom meg írósítöJött, meliyból 3 * Q ífíá g r a áliaűdo bólduglag fo^ xjatúlci.
749 H o gy a’ K irályi Propofitiőknak tíé ljá , á s 1791 dik efítendöben megállított 66-dik tzikkely ízerént annál bizonyosabban, ’* hamarébb v é g hez menjen; méltóz'.atott ö Felfége abban ke gyelmeden mepegygyezH, hogy a ’ múlt Orfzág G?ü léfs által kirendelt D ep u táiíión ak, a* katonák te'llyes fiám m al való f e lt a r t á i s r a , ’s a* lelkek i'zámba Vételére kidolgozott munkája , a ’ moít ezen réfzbe megállítandó mód kitalálására, fe!vé* télién. A ’ több ide rnt’ gkivántató iníézetéket pe» dig kbzlcni fosja ö Feísége az O ífzág N ád o rispányával* ö Kiv. HertzegíégéveU A ’ nai pedii?, az Orlzág Rendel ál tál tett a millió forii.tból álló ajánláft i l l e t i , rem ényű 6 Felsége azt, hogy fzínte olly búzg.víViggal , mint gyorfáfággal ki f >gj >k jeleoteoi *xan feleleteket* n w llyb ói ö Felfége megérthelTe , htíg? ttientíyit k ív 'n n a k , ho y a ’ rne^hí.tíínzött 'ból mint adó kivíftefFen, ’s a' s6 moltaoi ára mennyivel viteíTen fe lly r b h ? hogy íg y a ’ módok kitalálása által is e ég tavőd én a ’ Királyi Propositióknak, az Orízág Gyű é.éte tartozó több de gokról l e endő tanátsko/.Asra iehs-iren áita menni. Igen kedveseit ö >eltég* * Az Ö rlxág Kendeinek; á* tereh VivÖ úép k ö n n y e b b jé r e tzélozó gondoskodáfát i s , és a ’ mint a ’ m aga ré tié iü l megengedi, hoi^y mlöd az egy h éljbefi lévő, jenied a” máfuvft fzállítandó katonafág tartásáról, béíxállítÁfáról. *s minden e’ rélzben meg történ hető viizfza éléfeknek, a ’ K irályi Aerariutn sé• relme nélkül leendő elhárításáról, az 1791 rdilc cfztendöbéli 67»ik Artikulus ereje fzerént tanátskozzanak az Orízág R e n d é i: &jy bizik ö F elsé' ge a ’ Rendek egyenes leíküségébe az eráűt i s , h o gy azon kút fejeket is fel fogják találni, ínellyböi a ’ fundamentómos törvények megsértődéi# nélkül könnyebbig fog hárulni a ’ fzegéoységre* A ’ mi a? 6, 12, ’* 24, kraj [zárosokat illeti £
7J9
' S &SBB*
A tv a i mádon göEÍoskodott Ö F e l f í g e , hö?y ar. ebből fzármazható kárnak minden ! e W ő módon «leje vevödjőn. TndjAk asomban aa ü ríz ág Rend e i , hogy a ’ K irályi Aeranum ram n yj költség gél terheltetek, a ’ mait máit hadakozásban , & m ellyel művel folytaim kellett, tehát k eg y a ’ k a to n a iig , zfólrijára nézve fziikfeget ne í'z ea v si • jen, vajr.y hogy Ö Felfége örökös Tartom ányai nagyobb ’ s több feKittféj; adása áh al ne terheítessenek, a’ K irá ly i Finántzián, a ’ Bankó tzédulák, ’ * az említett nemű pénzek nagyobb fiámmal va ló kibotsátáía által kellett fegíteni. Moft ped'g m ár a ’ midöa az áldott békeffég heh're állo’ t a r ról gondoskodik ö F é l t i g * , hogy az en* heti pénz nsm ei eitö öltelvéa , s a ’ Bankó - tzédulák l ’z á m a, a ’ mennyire i«-h»t m«,g lufl'ebbíttítv,é a , |ő féle Conventíiós pénz jöjjen rolyam atba. A ’ mi pedig a ’ M a g y a r OrUáp;i kereskedés előmozdítását ille t i, írmrait lijn óhajt Ö Felsé ge jo b b a n , mint a z t , a ’ m saayibe a ’ S íátu í áíla p o íja időről időre megengedi, g y a r s p r a r j i ; A ' honnan ezen K irályi tzéi/ánafr, a v a g y tsak vala* m ennyire leendő meg bizoanritátára-js, e 'v ^ e s * te Ö F e l t f l * , h o gy minden féle CTfetér/falJL-pít, iiá r a z o n vizen kilehelTen vinni a ’ ii i h o taitomáuyokba. Minekelőte pedig a ’ kereskedísbéli fon tos tárg y ró l tovább lehetne tanátsko^ai az O r fzá g Rendeinek, a' m elly által a ’ kereskadéröeli magános esetek is meglennének h atározva: Ó F.elfége előre az Oxfzág Rendéi kívánfága t a k a r j a megtudni, ’s azután fogja bővebben kijelezni! n i akaratját. Magok áital látják az Orfzág Rendei, hogy nem lehet, a ’ Dcputatzió minden munkájit a’ 'a aátskozásra, ezen rr,ottani Orfzág Gvüléiebtnfel v e n n i , a ’ honnan azt k iv á a ja Ö Felfége, hog/ a z Igaflfág jobban leendő kifzolgáltatására, a’ Tör« v in yfzé k ek fzcdfttteüeiiek ren d be, a ’ S « n z e t k i
teltnek ( credit) megerősítésére pídig, m ellyet Ő F eífég e a’ kereskedés lég hathavósabb efzközí,ffltk tart, a ’ kereskedésbeli tseráre meg iriván’.ató k o a y v készítessen, az árv.ik ráfzére tartozó dolgok elvégezteireoek, ’s a ’ polgári törvén yek ben, némeí'y fzti:;C;geí
*
Jelentés,, Minekutánna M íltőfágos Tóinai Fefietics A n ta l Ür, T . N. Veízprém V rmegyíbeo fekvő D é gi Jó íz á g á b a n , ftm fwrnmás k ö ltségé'ek, fém f á r a d t s á g b a * «*tn kedvezvén , a ? ga z d a fág körül a ’ Fajnak nemesítésében, a'gyapjún ak jo b bításában és felymesité ében , azon óhajtott Czél. j í t el érte v ó ln a , hogy az ahoz én Öknek közön séges ítéletek fzerént, nyájjai egynek esmért«t-, hellenek ’s t a r t a t h a t n a k lenni, a ’ Hazai n em et és selem szörü hireíítbb Telem nyájjak k ö z i ü l £ rs fzaporodása is Annyira nevelkedett vőlna, h o g y a ’ gazdaságnak ezen nemes ágát kedvellö, ’ s g y a p jasnak jobbítását égéit efövel munkálkodni kéf* Juhos gazdáknak is, már jő fzámu, mind kosok, öltöd nyöstényekkel feőlgálbatna : jelenhetik a z említett Dégi Jófzágbéii Tifztség áital min* d e l e k n e k , valakiknek Nemes Hazájoknak B e iét » Bóldogfágát ezsa eem«s ír e d u c tiu n a a k
75 * tökélletesit£s* áltat ?* rmelni — á ’ KerecVedés* nek e^en ógít H a z á n ^ a a t!Ő mozdítani — és Ta» ját jövedelmeket ö r e g tit e ü — kedvek vagyon t h o g y az ezen folyó e'ztendöbén meg e^e* do Au* gufstos Haváoak i o - d . S 'ptemh rne fi dik á ie , a’ fent émlitítt Dégi Helyfégcen , (Szé kés Fejérváron alól 4 óránnyiraj » $ * „ 3 * 0 S elyem fzörü Kosok , darabja 700 K os alá való hasonló fzörü ÍNyöftényék c * > floo idei Kosos és Nyöflény Bárá n yo k , a ’ Kosok * 2 * a ’ Nyöftények pedig a e
14 For.on «— 6 F o n 40 kr4 6 Fór. — — 4 Fór, 30 kr.
f,ftígBák el ádaitátní. V alakfáek tékát kedvé íeífid en ?, vágvé^yiV * b 8 I , v a g y másikból. Vagy m in d en t bői, magának fzerezoi, teffék a 5 ki tett idő előtt magát vsj^y fzémélJyésed , V'agy levéJe által, a ’ Öégi Uíadalora T ifztartójáná! Ková*^ Íereiíczfrél ( pef All á m Regalefti í d Dég) je)ehtenis mennyit ? — és jhi féléből ? — fzándék9*n*. vetoni; hogy í&y % látv á n a’ Tifztseg elÖíe a VeVöknek rzémái, ha ne talátn többre fogná rnénnl a’ magókat b íz ó ' jnyos fiá m r a eldréjeleniétteknek (Minők, inint stin a u el adandó Juhok bizr iíyos fzámá etigedné, té l i á t a ’ m agokat már későn jelentették előre <üd6sitíathaíTanak arról, hogy a ’ íneg határózott ízám J b át el !evén fo g ía ^ a , m af ökbak híjában való fá r a d ts á g o t és költségei. az utazás, v a g y utaztatás á lt á l, ne okozzanak. Költ Dégén Majusnak 2ó-diM á i8 oa ik eiztei>üőbeD. á ’ t)ígi Uradalombéíi Tífztség által,
p jj.
