-,VöJ..V\; Gyökeresen csak úgy lehet segíteni a bajon, ha rnind a családban, mind az iskolában, a modern mezőg azdasági munka szerotetére, megbecsülés-n-e és a szépségének az élvezetére nevelnek a fíatalokat. Ha a paraszt szenak a régi 1'oOI,5Z értelmezese megszünne. Ha a mezőgazdasági murika és tenne lés ipari. rangot kapna, és olyan munkafeltételoket biztosítanának miridon nagyüzemi gazdaságban, ahol nem alacsonyiodna l.e a modern felfogású falusi fUa tal. Természetesen ezért a legtöbbet a fiataloknak kellene tenni. Sajnos a kisujjukat
52
O1J)..AI,/\iQ
) ( '11 (:\N. • toll.
'?
'''~"
SJ'-b'D r
1'1, :.30HOS
,1,
.'~DArvJ:
A TOZEGMOHA
ES A TOZEGMOHÁS
LÁPOK
MAGYAROHSZÁGON
A .vízzel borított talaj on, a tág értelemben vett mocsarakban élő növenyek, a helopyták közt olyanok vannak, amelyek testének alsó, elhaló része bizonyos körülrnények között nem bomlik el teljesen, hanem szerkezetét valamennyire megtartva. tőzeggé alakul. A tőzeg csak oxigénben szegény helyen, tehát a levegőtől elzárva, a talajvízszint alatt képződik A tőzegképződés a szenesedéshez hasonló folyamat. A többi szénféleséggel szemben a tőzeg laza szerkezetű, tehát könnyű, likacsos Ierakodás, különleges szedimcntum, amelyben a növények szerkezete többé-kevésbé Ielismerhet.ő, szemben a teljesen tömör, ezért nehéz, kőszerű kőszénnel és a fából keletkező, anatómiai szerkezetét valamennyire megtartott lignittel. Végeredményben ,a tőzeg humifikáció terméke, a szenesedés kezdeti álle.potában levő kőzet. Azokat .a nővénytársulásokat, amelyek tőzeget hoznak létre, láp oknak nevezzük. A láp tehát a növény takarót és az alatta, belőle képződő tőzeget együtt, összefoglalva jelenti. Az elmondottakból kővetkezik, hogy a moesár és a láp nem azonos Iog.alrnak. A láp vízszintje állandó, alig ingadozó, rníért is talajának egy részétől a víz a levegőt állandóan elzárja, annak tőzegesedését idézi elő. Ezzel szemben a szűkebb értelemben vett mocsár vízszintje változó, legtöbbször időnként kiszárad, mert a mocsárban nyersanyaglebontás megy végbe, szemben a láp talajában lefolyó szervesany,ag-felhalmozódással. A mocsár és .a láp produkciósbiológiai folyamata tehát egészen más, és ez földrajzi szempontból tekintett szerepüket is meghatározza. A láp fogalmába elvaleszthatatlanul. beletartozik a tőzegképző növényzet és a képződő tőzeg, míg a helyesen értelmezett mocsárban tözegképződés nem folyik. Ez a növényföldrajz megállapítása. A mccsár es láp fogalmát azonban sem a minderinapi életben, sem a földrajzi és kultúrrnérnöki irodalomban sokszor nem különítik el ilyen pontossággal, Gyakran írnak elláposodásról elmocsarasodás helyett. A Kárpátok és a Kárpat-medencék vidékén főleg három növénycsoport vesz részt a tőzeg létrehozásában: elsősorban a nád, létrehozza a nádtőzeget, másodsorban a sás-fajok, létrehozzák a nadicella-, vagyis a gyökértözeget. más néven sástőzeget, végül a mohák. A láperdőkben az éger és Iüzavar, a gally,a'kkal együtt szintén részt vesz a tőzegképzésben. Magyarország mai határain belül napjainkban főleg nádtőzeg es sástőzeg képződik, moha tőzeg legfeljebb nyomokban, míg az Alpok es a Kárpátok egyes lápjaiban ,a moh.atőzeg keletkezése ma is nagymértékben folyik. A nádnak erőteljes tarackjai vannak, amelyek a víz színén úszva tovaterjednek, vaskosak, nagyon hosszúra, 5--10 m-ire is megnőnek, kerlátlan növekedési képességük van. Kedvező körülmények között a nád tarackjai osszeszövődnek, a felszínen élvemaradria k, évről évre légbeli hajtást hajta-
53
nak, míg .a vízbe merülő r-észuk fokozatosan elhal, a víz a levegőtől elzárja, humifikálódik, tözeggé alakul. A nádtőzeg főleg .a víz színén, közvetlenül a víztükör alatt, úszva képződik, alatta u-endesen víz Vian, A nád ilyenkor lebegő, úszó láp ot alkot, a parttól a víztükör belseje felé terjed. Az úszó nádláp egyes részei gyakran leszakadnak, és úszó szigetkónt önálló életet folytatnak, míg a szél valamely nyugodalmasabb öbölbe nem sodorja őket, ahol ismét összekapcsolódhatnak a parttól benyomuló ÚJ.>Zóláp pal. Ilyen úszó nád-Lapok, úszó szigetekkel jellegzetesen kifejlődve fedik a Velencei-ló nyugati részét, Pákozd és Dinnyés ik:özött.Az úszó lápon .a nád rovására a sások vehetik át az ur.almat. Averesegyházi tó délkeleti szélén úszólápori sásrét, .síkláp van kifejlődve. A nádtőzeg ritkán képződik tisztán, kizárólag nádból. Az úszó nád-Iápon a nádori kívül sás-fajok is megjelennek. Legfontosabb ezek közt a zsombéksás (carex elata), amely rátelepedik a nádtőzegre ilyen a kállósemjéni Nagymohos tó -, ugyanakkor azonban
Sphagnum
reCUTvum
Sphagnum.
squarrosum
Drepanocladus
54
'~r}_~~··~·"'~"""""'''''----
patustre
Sphagnum
sendtneri
szép p ir-osló, máskor zöldes, de nem fűzöld, nem mohazöld növény-sk, melyeket már .a színük is megkülönböztet a zöldnwháktól. Méginkább j'cllemző a tőzegmohákra (Sphagnum-fajokra) alaktani felépitésük. A tőzegmoha rendszcrtanílag a lombosmohákon belül külön alosztály tagj,a, amelybe Ci3upán egyetlen nemzetség, a Sphagnum, tőz,egmoha tartozik. Külső felépítésükre jeIlernző, hogy száruk csúcsán a rövid hajtfuo'8kfej',üskébe, üstőkb.s tömörülve helyezkednek el. Ilyen szerkezete más moihának nincs. Az üstök szerke_ zete valamennyire emlékeztet a havasi gyopárér a, külCnö:sen fehéres" hamuszíne folytán. A tő2)egmcJhákra jellemző továbbá, hogy ra többi mohákkal szemben nincsenek gyökérszerű szőrei, Mikroszkópi szerkezetük a legjellemzőbb. A tőzegrnohák leveleit ugyanis kétféle :"ejt építi fel: az apró sejtek vastagfalúak, asszirrrilálnak, a nagy sejtek vékonyfalúak, vízszívók, rajtuk a jellegzetes Iikaosok €IS spirális szerkez,etűlsr~jtf,alvastagodás,o,k,az ún. rostok, bámulatraméltó szép rajzolatoknj alkotnak. A zöldmoháknak ilyen szerk.s., ze tű sejt jeik nincsenek.
lj
,II '1
i
l
,',. .! ,r'l
.:!~ "
.!fI
.r1 tö:zeqmoha
icsiötcö s s,zárc<;úcsai.
hazája észak és a havasok vidéke. Másutt is megjelennek, ahol képes la csapadék savanyú lápokat létrehozni és a láp oknak állandóan savanyú kémhatásu körülrnény'eket tud biztosítani. Ezacsapadékosahb éghajlat mellett k önnyen, kevesebb osapadekú vidéken csak k ivótelcs körülmények között Iehetség.es, Magyarországon nagyon sd, a rnésztartalmú kőzet, nagyon sok ra mészben gazdag lösz, a f orrúsviziek nagyrésze mésztartalmú, az Alföldön sok a szóda, kénsavas só, a földre hulló csapadókvíz nyomban a földrehuUása után ásványi anyagokban gazdagodik, az álló és folyóvizekhe "'Jrk ásvárryi anyagot sodor. Mindezek a körülrnények a tőzegmc hának ellenségei. Mésztartalmú alapközetsn Magyarország területén sehol sem fordul elő tőzegrnoha. A havasokon ellenben, ahol az ásványi anyagtól mentes sok eső-
Farkasja. A
A tözegmohát egyedül a f'chérlő vánkosmoháv::1l (Leucobryum glaucwn) lehet ös:sz,etéveszteni. Utóbbi színe tekintetében hasonló, amennyiben szintén hamuszürke vagy csaknem fehér, leveLEs szára csúcsán azonban ra tőzegmohára jellemző üstök, hajtáscsomó nincsen. A Leucobryum szinten savanyú kémhatá:s:t kedvelő növény, a savanyú talaj jelzője, láperdőkben olykor :a tőzegm ohával találkozik, sokkal gyakoribb azonban óOravanyútölgyesekben. fenyv,es,ekben, abükkösök áf onyás és más savanyú, egyben kissé nedves típusaiban. Vas megye nyugati felének erdőiben helyenként bőven és elég gyakran találkozhatunk vele. A tözegrnohákra jellemző, hogycl'3lak ásványi anJnagokban sz,egény vízzel nedvesitett .helyélcen, dystroph körülmény,ek .között élnek, mészkerülők, savanyú kémhat.ást Igényelnek. A havasokon €IS Észak-Euróipáhan ezeket az életfeltételeket könnyem, széltében, nagy területeken meglcapják. A tőzegrnohak
tő.zegrnoha
vi-:;tő7, (lu.;;:,~:'adó tevetet.
meuette
lL
:harntatjű
rovarfogó
levelei.
Jeli
viz mint desztillált víz, kilúgozólag hat, néha egészen vékony humuszréteg kialakulása után, a tőzegrnohák lótfel tételeit olykor mészkősziklán is biztosltja. A fenyők, a havasek elterjedt erdöalkctó fáinak tűje a földre hull va é& bomlásnak indulva savanyú kémhatású anyagot termel, a talrajt savanyitja. 1200-1500 méter magasságban nem ritkán az ,s,rrdé mészkötuskókat, 1-2 cm vastag fenyőtű ben gazdag humuszréteg szigetelő hatására, tőze~m,(JJhavegetáció fedi. A Kárpátok homokkőből, gránitból, más szilikátos közetböl álló vonulatain a források, vízállások környékén, a fenyvesek nedves helyein a tőzegmohák elmaradhatatlan jelenségele. Itt vannak a tőzegrnohák otthon. A Tátra aljáruak Iucosaában (pl. Táí.raf'üred környékén) Iépten-nyom on tőzegmohával találkozunk. A tőzegrnohás Iápok csapadékigényét nagymértékben képes krelégíteni, illetőleg helyettesíteni az alacsony ihőmérsékl'Et. A Sphagnum la nedves, hűvös
56 57
ili 'j'i;
!~
.q :: '1"1;
~ ~,I , i'
j il
-o--~J~VV' t>:oeren,Iokálusan azonban ezt a rnikroklímn is biztosítam turíja. É:m:ak-Németországhan, ahol a rnapadékmeIlJ1yiség egyá1talán ruern nagy,' CISupán500 mm táján mozog, a tőzegmohás lápole azért sokkal gyakoribbak, mint nálunk, mert az éghajlJart;jclentékenyan hűvösebb, Hasonló a helyzet a Gyergyói- és a Csiki-medencében is. Rendkívül érdekes, hogya hazai viszonyok között, ahol nagy terület~ ken rneszessé alakítja. Tehát IS' körülmények a tőregmothák részére .álbalában alkalmatlanok.
~
! 1'1
ul
-CJ ""s
!
l?
Q-E.,
--.;
-CJ '0 "l
,
-CJ O
-§-g
f: E ~~ ~~ 019>
•
Tiiz eq niotu:
állomány.
Farlcas
ia:
Az elterj,ed€1SÍtérképen az ÖSSZlES mai és a közelmúltban elpusztult tőzegmoha-előfordulást feltüntettük. Látható, hogy tŐZlegmohában'CSlakaz Önség gazdag és a kőszegi hegységben fordul elő nagyobb számban, míg a Dunántúl déli részén icsak szórványosan tadálkozunk vele, la Magyar Középhegységben elszórtan egyes tőeegrncha-előfordulások vannak, addig az Alföldön egyedül Csarodánál él és a híres nyírbátori Bátorligetben sem találkozhatunk vele. MAGYARORSZAG TÖZEGMOHA-ELÖFORDULASAI SZAMOZASANAK SORRENDJÉBEN.
A; TÉRKÉP
F'ígyelemba véve néhány közvetlenül az államihatár túlsó oldalán levő (zárójelben levő számok), valamint a közelmúltban elpusztult Iápot (szögletos zárójelben Ievő számok) is. A térképen tömött fekete kőr tőzegrnohás lápot, ÜJ'E>.9 kör más tőzegrnohaelőfordulást jelent.
58
O
A
A
Felcete-tc
~ápja.
60
láp
a
Szoce
1ápja.
Petőmih1lyja
Farleaejti
A
'I'őzeg1nohás
Kerekes-t6
patak
völgyében
Koponyds
patak
forrcislápja.
JeU
61
fr'RAENORICUlVI. ALPOK
ELÖTERE.
a Kalaposkó- (közelebbről a Széleskő-)hegy lejtős savanyú erdőtalaján Velem mellett. S. acuriioliurn: (24.) Kleirie-Lacke és Grosse-Laeke átmeneti Iápok Borsmonostor = Kl.oster felett, Burgenland, Ausztria. S. o·btusum, recurvum, jimbriatum, palustre. 25. Alsóerdő átmeneti lápja Kőszeg alatt. S. obtusum, recurvum, compactum, acut.iiotiurn, pQ!!ustre, centrale. 23. Sphrugnum-folt:
Hetés 1. Három átmeneti láp Gödörháza mellett. Sphagnum subsecundum, contor,tum, obtusum, palu·stre. Legújabban itt Balás F. a S. mageUanicum-ot is
megtalálta. Vendvidék
láp a Kiskerka forrása közelében Péterhegy = Gornji Petrover és 'I'ótkeresztur = Krizevci között. S. subsec'undum, con-tortum, teres, ecu-
Göcsej
(2.) Átmeneti tifolium,
plumulosum,
palustre.
(3.) Átmeneti Iápok a Nagykerlea és a Koritisce patak forrásvidékén Nádorfa =Neradnovci mellett. S. subsecundum, inundwtum, recurvum, palustre. (4.) Átmeneti láo-fragrnentum a Menak-patak forrása közelében Magasfok = Trdkova mellett .. S. reCU1·vum. A 2-4 sz. lápok Prekrnurje területen, Jugoszlávia. 5. Átmeneti lápok Felsőszölriők mellett a Dugoszerdő szélén, az Ezüsthegy (Stre-brni breg) és Hegyeshegy (Stroskí vrh) alatt húzódó völgyekben. S. subseclmdum,
plrutyphyllum,
recurvum,
palustre.
6. Magassás-rét Alsőszölnök mellett. S. subsecundum, platyphyllum. 7. Három átmeneti lápfolt Szakenvfalu mellett, a szakonytalví patak egyik oldalága völgyében. S. sub-secundum. 8. 'I'őzegrnoha-előfordulások nedves erdeifenyő-állományokban SzakonyfaluRábatótfalu-c-Apátistvárif'alva közt. S. subsecundum, inundatum, compat:tum, su-curÜ'S1.Lm.)'obustum, acu,tijoUum, ouímquei ariurn: 9. Atmeneti lápfoltok a Grajna patak két ága völgyében Perrníse és Ritkaháza (Kétvölgy) alatt, S. Rubsecundum, obtusurn, 10. Átmeneti lápok és magassásrétek a Zsida-patak völgyében Zsida és Apátistvánfalva közt. S. contortum, pla.typhyllum. 11. Átmeneti láp Apátistvánfalva alatt DK-re. S. subsecundum.
secundum,
13. Az
átmeneti recurvum,
Ördögtő
lápja
Farkasta
mellett
Orfalu
irányában.
S. sub-
palustre.
átmeneti
Farkasfától
É-ra
S. acutitoliurn,
14. Magassásrétek Kondorfa mellett a Lugos-oa+ak völzvében. S. pa.typh.vZZ1l7n. 15. Magassásos Ispánk mellett: "Békavá!'i-Iap" és "Vadkacsás-tó". S. subsecun-
S.
27. 28. 29. 30.
~LöTERE.
PRAEILLYRICUlVI
tortum?,
platyphyllum?),
(con-
palustre. Mecsek
az Éger-völgyben
31. Sphagnum-foltok
ben, lejtőn.
Magyarürög
mellett,
savanyú
tölgyes-
S. acutijolium.
lVIAGYAR KÖZÉPHEGYSÉG.
lVIATRICUM.
Keszthelyi-hegység
fuzlápia
rosurn. [33.] Vindornya [34.] Egykori
a Kovácsi-hegyen
egykori
lápja
Zalaszántó
Vindornyaszőlős
mellett. mellett,
S. inundat-um,
elpusztult.
squar--
Sphagnum
mage./lq.nicum.
halastó
átmeneti láp a Lesence patak völgyében a lesenceistvándi mellett, elpusztult. S. wbsecundum, recurvum, warnstorfi,
[otucm;
palusire.
egyik acuti·
Btüaumiel.uuiéíc.
lápfoltolc ia Szentjakabi patak völgyében Hegyhátszeritjakab és mellett, S. sub securuiurn, palustre. Szőce, Orimagyarósd, Felsőrnarác, Daraboshegy községek közt.
subsecundum,
S. platyphyllum.
Csatártó égerlápja Somogyberzen.ce. és Tarany között. S. Tobustum. Ége-rláp Görgeteg mellett.S. pu>lustre. Nagyberek és Joda-erdő égerlápjai Darány meuett. S. pa!ustre. Atmeneti Iápok a Rigóc patak mentén. S. subseC1mdum, inundatum,
pLatyphyllum.
16. Atmeneti Szaknyár 17. Láperdők
mellett.
Belső-Somogy.
1·ecurvum.,
Iápj a a dombtetőn
palustl'e.
dum,
Lentikápolna
NYUGAT-BALKÁN
32. Vadtó
Őrség
12. A Fekete-tó
26. Magassás-rét
inundwtum,
platyphyllum,
fimbriat-um,
35. A Feketehegy
úszó fűzlápja
36. A Nagytó
18. "Nádasdi-erdő" lápfoltjai Nádasd és Zalahashágy lcözt, S. platyphyllum. lápok Szőce mellett la Szőce patak völgyében. 12 lápfolt, Rhynchospora-foltokkal. S. subsecundum, inundatum, contorium, obtuslLm, r ecur-
S. obtusum,
jimbriatum,
Bu>kony
acutiioliurn,
palustre.
Szentbékkállafelett.
palustre.
úszó nádas fűzlápja
sqv.arI'OSlim,
ieres,
a Kabhegy
aciüiiotiurn,
jimbriatum,
alatt
Öcs mellett.
S. recurvum,
paluMre.
19. Atmeneti vum,
pa.lustre. Vasi
Hegyhát
20. Kerekestó magas sás-társulása Petőmihályf'a mellett, S. platyphyllurn. Újabban itt hiába kerestük. 21. Koponyás patak fonráslápjai és átmeneti lápfoltjai .Ielí alatt Kám mellett. S. contortum, squarrosum, teres, pal.ustre.
Visegrád'í-hegység
[37.] A Tólak-tó tűz-zsornbéklápia a Kiscsikóvár hegyen Pomáz mellett. A tőzegrnoha a nagyon száraz években Icipusztult. S. obtusum, pClJ!ustre. 38. Mélyrnocsár fűzlápja az Óví21 (Star avoda) völgyében Szentendre mellett. S. squarrosum,
teres. Cserhát
39. Nádastó
fűzlápja
Nagybárleány
meJlett.
S. squ.arrosum.
Kőszegi-hegység.
(22.) Gössbach és Vogelsangbach patakok átmeneti mellett, Burgenland, Ausztria. S. subsecundum, ioarnstoriü,
plumulosum,
palustre,
lápjai Hámortó contortum,
Hammer
recurvum,
centrale.
ter es,
40. Nyirjestó recurvurn,
62
iJ.r.t:;:)MQA~:~;~.~_S~~~.:::t~ .• :
=
Mátra
fűz és átmeneti lápja squcrrosurn, palustre,
Sirok
felett.
S. subsecundum,
obtu.surn,
mag.ellanicum.
63
·.Z'·~i.:.~: .:.-_;:~;:;'::;~~::';'-?~;;asr.;::::'.:r::'J(.~~. "r>~;~:<"(~::;,~::.:
-~;-~~(-:
.._-----------------
·
Bükk
41. Bakt ai to Egerbakta obtusum,
felett,
squan'osum,
átmeneti
palustre,
láp, Juzláp. S. fimbTiatum,
centrale.
Legújabban a Búkkben Csipkéskút folton a S. acunifoliumoi találta meg. Putnoki
42. Nagyrnohos töredékkel. gella7'licum,
Tecur'VU1'n,
.
közelében
Siroki
Z. egy kis
láp-
dombok
és Kísmohos átmeneti lápja Kelerrtér S. TecU7''Vum, squa1'Tosum, acutifolium,
feletti, némi dagadólápcentrsite. palustre, ma-
j-imbna.tum.
EUCAHPATICUlYl.
KAnpATOK.
ELŐTERE.
Scitor-hegység
43. Kemence patak völgye átmeneti lápfoltjai Kőkapunál, Pálháza mellett. S. cont or/um, palustre. 44. Komóska-völgy és mel lékvölgyének átmeneti Iápfol tjai Pál házánál. S. conrorturn, pelustre. 45. Sphagnum-párnák andezitsziklákon savanyú ibükkösben a Kemence patak völgyében Kishuta kőzelében. S. oumqueiariicm: Legújabban Vajda L. Telkibánya mellett a S. teres-t és aJ S. pa,lustre-t találta meg.
EUPANNONICUlVI.
NAGYALFöLD.
Észak-A,ltörd 46. Nyirestó és Babtava átmeneti és fűzlápjai dagadóláp-foltokkal Csaroda és Beregdaróc között, valamint a Navat patak átmeneti lápja ugyanott. S. recurlJum, palustTe, mC!genanicum. [47]. A Szernve-Láp maradványa. átmeneti láp Fornos és Komlós rnel lett, az egykori Bereg megyében, Kárpátalja, Szovjetunió. S. subsecundum, acuti[oliuan, robusturn, recuruurn, pa/ustre, magellanicum. [48.] Átmeneti láp Iványi mel lett Munkácstól nem messze Kárpátalja, Szovjetunió. S. contortum, obtusum, palustj·e.
Legújabban E. Pop kirnutatta, hogy az Ecsedi-láp felszín alatt 10 cm mélységben levő tőzegeben Börvely = Berveni (Aggerdő) mellett a spóra és pollenrnennyiség 17%-a Sphagn1~m-'Slpóm, 50f0~a pedig DTosera-(harmatfű) virágpor. A tőzeg nyil vánvalóan postglaci.ális, a felszíni Spoognum-spórálS réteg kora azonban bizonytalan, de a történelmi kornál sokkal régebbi, közvetleriül a lecsapelás lelötti időre nézve a tözegrnoha előfordulását nem bizonyitja. A tőzegmoha nem mindig Iápon fordul elő. Hazájában, a fenyőerdők fS ahaval50k világában, mint az előzőkben már láttuk, kiooé nedves erdőkben, sőt nedves sziklákon is jelentkezik. Az Ilysm tőzegmoha-elöfordu lás la csapadékos, hűvös, páraban gazdag levegőjű égbajlatra jellemző. A mai Magyarországon csupán négy olyan tőzegmoha-.előfordulás van, ahol la tőzegmoha lejtős erdei talajon - mikrcklima hatására - megjeLenik. A Sátorhegységben, a Kemence patak völgyében Pálházánál (Kishuta közelében) egyetlen helyen savanyú .bükkösben meredek andezit szikláról csüng 1e a Sphagnum quinquefaTium, a Mecsekben az Egervölgyben savanyú tölgyesben, a Kőszegi-hegységben a Kalaposkő hegyen eavanyú erdőtalajon fordul elő
egy kevés Sphagnum acutifoLium, azomkfvül ez Őrség teI"Ü1etén töhbfe]é van fe.nyv.esberi, lejtős és vízszintes, csupán mérsékelten nedves, tehát nem láprerrnészetű talajon tőzegmoha. Bövebben fordul elő la tőzeg moha Iáperdőkben, tehát égeresekben, így Belsö-Somogyban, a Dráva felé. Ezek már lápi előfordulások, minthogy ez égerlápck talajábam bizonyos anyagfelhahnozódás, tőzegképződés végbernegy. Sokkal nagyobb tömegben jelenik meg la tőzegmoha egyes fűzlápokba.n és bizonyos nádasokban, valamint sásréteken. Fűzlápokon kizárólag a cserje (bllk':T) alakú hamvas fűz által benőtt lápokat szabad érirrteni, tehát ne gondolju.nk a faterrnetű füzekre. A botanika aSalix nemzetséget magyarul fűznek nevezi. A közismert Iüzek általában fák, fűzfáról ezokás beszélni ha a fehór vagy törékeny fűzregondolunk. Ezek vízparti, de nem lápi fűzek. A lápi Iüzek legnagyobbrészt nem faterrnetűek, .h.anern cserjék. Ezek közül legIontosabb a hamvas fűz, Salix cinerea. Ennek la .barkáit szokás többek között Iűzfabarka néven virágvasárnapjára a templomba éIS a szebába vinni. Mégis a nép ajkán ez a cserje Inem míndig vieelí a fűz nevet, a Dunántúlon inkább I'sketty,e,mkotty,a, rakctla néven is mer t. A rekettyés, rakottyás, rakotlas és hasonló nevek mindig a fűzlápokra vonatkoznak, mirit amilyen pl. a budapesti természet járók által ilSmert két Rekettyés-to Leányfalu felett. Kár, hogy a rekettye nevet Diószegiék a Genista magyar neveként alkalmaztak, azon rajtaragadt. pedig ez a népi használattal ellentétben áll es a névatruházás sok zavar okozója. Fűzlapok rrtkán úszólápokon is kialakulnak, s ilyenkor a tőzegmohának kitűnö rneg telepedőhelyet biztositanak. A:~ úszó Iáp elsavanyodík, mert felülről az eső desztillált vize nedvesíti, alulról la tőzeg megszűri a vizet és a víz ásványianyag-tartalmát visszatartja. Az úszó lápon kialakult fűzláp savanyú lesz, létre jan a Sphagnumok kedvenc élőhelye. A Kabhegy alján az öcsi Nagy tóban, a Káli medence felett a szerrtbékkállaí Fekefe-hegy kerektavában. a sir-oki Nyires-tóban, a kelernéri két Mohcs-tóban, az egerbaktai egyik tóban, az Alföldön a· csarodai Nyíres-tóban éIS a Bab-tavában, az Örségben a far.kasfai Fekete-tóban összefüggő nagy tőzegmoha-szőnyegek vannak a fűzlápok ban is. A tőzegrnoha ezeken a helyeken az úszó nádashan is előfordul. A felsorolt lapok mind mészben szegény alapkőzeten, bazalton, andeziten és m.á'9vulkáni kőzeten, homokkövön, kavicson, az Alföldön pedig ősi 'I'isza-öntéstalajori, egykori Tisza vagy Szamos-holtágban alakultak ki. A Tisza ée a SZJélmos homokkő- es andezithegységből (a Kárpátokból) jön, hordalékában kevés a mész, Minden hazai tőzegmohás tápot erdö vesz körül, mely védi a szárító szelektől ós a beárnyékolást is biztos-ítja. Nálunk - Vas és Somogy megyén kívül - nyílt, napos helyen nincs tözegmcha északon és ahavIasokon tűző napverőn is előfordulnak. A rni tőzegrnohás lapjaink - la Vias megyeiek ki vételével - t,ehát különleges, helyi körülménynek .köszönhetik létüket, ,a m.ikroklima kedvező kialakulása biztosítja keletkezésüket, egyszóval topogének. Az Őrség k limájában a tőzegmchás lápok már alig szorulnak kivételes mikroklima-adottságra. A növényföldrajz azokat a Iápoloat, amelyekban sok tőzegrnoha fondul elő, de a tőzeg képződésében nem egyedül a tőzegrnoha viszi a főszerepet, hanern a sásoknak is nagy szerep jut, az átmeneti lápok fogalmába sorolja, tőzegrnohás lápoknak nevezi, szemben azokkal, amelyekben tözegmohának vezető szerepe van, s a tőzeg kizárólag v.agy főképpen a tőzeg-
64 .5 V ASI
SZE'YILE
65
,
r 'il '1
'!Ii
iill :di :!1;
.,
.;
'1
rnoh ából keletkezik. Ezek a valódi tőzeg-mohalápok, Sphagnetumok, dagadóLápok. Ilyen a rmai Magyarország területén nincs, Illetőleg csupán két lápcsoportban (ke1eméri két Mohos-tó, csa rodai Iápoik) tör-sdékesen fordul elő. A valódi tő:zegmohaláp a Kárpátokhan fu az Alpokban sem gyakort jelenség. Dagadóláp. tőz1egmohaláp Erdélyben pl. oa Szentanrra-tóval szornszédos Mohos vagy Kukojszás, a Hargita Lucs-melléke lápja, az Észlaki-Kárpátokban a Bori-lápok Árva (Orava) és Lengyelország határán, a Máramarosi havasok között. Alsószinevér, illetőleg Kalocsaimsád lapja a Talabor völgyében, a Eahno Iápja a Gyil hegyvonulatban Beregben, a Csorba-tó körüli lápok fu mások. A valódi tőzegmohalápOlkat németül Hochmoor-nak nevezik. Az elnevezés arra vonatkozik, hogy a tözsgrnohalápok közepükön magasabbak, mint a szélükÖn. Egyben azonban a valódi tőZlegmohalápoik az Alpok és Kárpátok vidékén magasabb tengerszint feletti fekvésben gyakoribbak, s így a Hoohmoor-t rossz magyarsággal fellápnak fordították. Cholnoky Jenő a rossz felláp iSZÓ helyébe a szerenesés dagadóláp elnevezést vezette be, Czirbusz G.. pedig még előbb hantlápnak nevezte, Ha a feltételek kedvezők, a dagadóláp átmeneti, vagyis sík lápból alakul ki. Ha csapadék bőven hull, la tőzegmohák gazdagon f,ejlődnek, gyorsan nőnek, Iikacsos voltuk, vízszívó képességük folytán a láp kezépen növekedésük gyorsabb, és a láp közepén kidagad, olykor több méter magasra kidomborodik, óriási párna alakját veszi fel, EZ a dagadóláp. A dagadólápoknak megvannak a maguk jellegzetes tőzegmoha-faj:ai,. amelyek az átmeneti lápotkon hiányoznak, vagy ritkák, ilyenek a piros Sphagnum magellanicum (= medium), a !5'eszteny,eharn.a Sphagnum fuscum és. mások. A magyarországi tözegmchás lápokon ezek kőzül csak az előbibi faj fordul elő kis foltokon. A tőzegmOlhalápoknak jellegzetes kísérő növényei vannak. A tőzegrnoha különleges életfeltételeket hoz létre, amelyet a lápi növények egy része, a tözegmohalápok jellegzetes kisérői megkívánnak. A nálunk is előforduló növények közül a hús'evő harmatfű, Drosera rotundifolia, a tőzegáfonya, Vaccinium oxycoeeos, a hüvelyes gyapjúsás, Briophorum vagina tum kizárólag Sphagnum között él, illetőleg utóbbi a Sphagnum-lápokat csak nagy tengerszint feletti magasságban, így pl. a 'I'átrában az Öttónál 2000 m magasságban képes: elhagyni. A kelernéri Mohos és a csarodat két tőzegmohás Iápon kisebb foltokban a dagadólápokra j.eUemző együttesek is előfordulnak, vagyis, töredékesen; nyomokhan a dagadólapok növénytársulás1ai is megjeleIl1l1ek. A hazai viszonyok mellett - az Örséget nem tekintve - a fűzlápoknak főleg abbari la fajtájában van tőzegmoha, amely úszó Iápon alakult ki, mirrthogy a savanyú talajt itt már főleg ez biztosítja. Ezért csak a láp belsejében él a tőzegmoha, a peremén nem. Ez is egyik oka annak, hogy több Sphagnumos láp felfedezése késett, a partról a tőzegmohás láp legtöbbször nem látható, csak a lá:pba behatoló természetvizsgáló fedezi fel, Az elmondottak szerínt Magyarországon beszélhetünk tözegmoha-előfordulásokról, átmeneti tőzegmohás lápokról, tözegmohás ég,erlápoikról, tőzegmohás fűzlápokról, tőzegmOlhás magassás-társulásokról. viszont valódi tőzegmohalápok, dagadólápok az említett töredékeket nem tekintve, területükön nincsenek.
Eszaki vidékeken, lcűlőrrősen a tundrákon a zöldrnohák is olyan törnegbon élnek, hogy a tőzeg létrehoz.ásában részt vesznek, itt a sástőzeg között zöldmoha-tözeg is előfordul. A jégker.szak idejében, igy az utolsó eljegesedést kővető időszakban Mngyaronszágon is voltak tundraszerű lápok s ennek tőzegeben két helyen .is, Kiskunfélegyháza mallett és Tirná.rn.ál (Szabolcs megyében) ki lehet mutatni a Drepanodadus sendtneri és a Scorpidium scorpioides zöldmohák tőzegét. Mindkettö boreális jellegű faj, d,e reliktumszerűen az Alföldön és a dunántúli sikságolocm, m int ritkaság, kis területen €IS El diluviumi tömegekhez képest csupán kis mennyíiségben ma is él. A Drepanocladus sendtneri valamivel gyakoribb, míg a Scorpidimnnak csupán két előfordulása van, Tecerét Vácrátót mellett és a tapolcai medence. A Iosszilis tőzegekben azonban valóságos vezérkövület, Zólyomi B. a Balaton ferieke alatti rétegekből is kirnutatta, előkerült több fúr.ásrnin tából a Duna-Tisza közén is. A tőzegképzésben ma nálunk számottevő mértékben egyik sem VESZ részt.
A
_J.&"':~J_;~:~."::;~~:
.-,;..\"l;;;:;.;::;:.
:'.
;'l;~;~M;g~~:·~~-:·~;::.o:-
.;-;:;.;._,
_h...
.•.•.•........ ,.~.... "" ..•••
h(lrma"tfű
coyedei.
Jeli
A talaj aciditásával, Illetőleg :a mésztartalornmal szemben az egyes Sphagnum-f,aj.ok különböző igényűek, A legsavanyúbb acidítást a daga-dólápok jellemző fajai kívánják meg, ilyen pl. a nálunk hiányzó Sphagnum f'l.lscum és a nálunk ritka Sphagnum magellanicum. Kevésbé igényesek a viszonylag gyakoribb Sphagnum palustre, S. recurvum, S. squanosum fajok, legkevésbé igénylik a savanyú k özeget a Sphagnum subsecundum és rokonai, leülönösen a S. platyphyllum, mely némi mésztartalmat is elvisel. Utóbbi az Örségben magassás-társulásokban aránylag gyakori, s a kavicshátakan a nyáron félig kiszáradó Iáposok életfeltételeit is képes elviseLni. Az acidrtás iránti igény arányában a kevésbé igényes flajok nálunk viszonylag gyakoriak, a legigényesebbek pedig nagyori ritkák, s csupán az átmeneti lápok5'~
66
rooarloqo
67
'l
1-.,
'lak azokon a foltjain tordulnak elő, melyek tbrerlekes.en a dagadólápok kezdeti stádium.ainak felelnek msg (Kelernórt lVIch os, Csaroda). A magyar földr-ajzi irodalom a tőz.egmoh.a. a tözegrnoha-láp, dagadóláp stb. f'cg1almát gyakran másokkal összezavarja, tehát legfőbb i deje, hogy ezeket a tévedéseket kiküszöböljük. lVI'aga Cholnoky Jenő, aki a szerenesés dagadóláp nevet alkotta és vezette be, .a valódi dagadólapot kolozsvári proIesszorsága dejében jól ismerte, későbbi írásaiban a lápole fogalmait csszscserélte 's "lVIagya,rország földrajzában" (1937) a 72. oldalon azt írja, hegy Magyarországon a pornázi Csikóvár tavaeskajában van az egyedüli igazi dagadóláp. Helyesen a Szentendre-Visegrádi-hegység területén itt volt ismert a könyv megírásakor - azóta elpusztult - az egyedüli tőzegmohaelöfordulás - azóta az Övízvölgyben méscdik is ismeretessé vált -, ami azonban egyálLIán nem volt dagadóláp, hanem csupán a zsombékláp és a fűzláp kombinációjában jelentkező szegényes tőzeg mohaelőfordul.ás. Ugyancsaj- mód osíLandok a Földrajzi Értesítő 1952. évi 692., valamint 1957. évi 280. oldalán olvasható, a dagadólápokra, illetőleg tőzegmohára vonatkozó megállapítások is. A magyarországi tözegmohás Iápok - az emlí tett kis töredékeken kívül nem dagadólápok, hanem főleg tőzegm ohás magassás-társulások és átrneneti lápok, másrészt fűz- és égerlápok.
I ,I' i
ill''1Ii,
-------
BENCZE
EMLtJ<EZt5
--------_._----
JOZSEF:
í
w'
__
o
IRODALOM
Boros
A.:
é
p-
cs
Nyugat-Magyarország Sphagnum-lc'tpjai
növényföldrajzi szempontból. A.: A Pü.ís.-heg ység új Sphagnv- B01"OS A.: Bryologí scb e Beitl'~iJge zur Kentrns der Biol eg ica II. 1951: :]69-409. - Boros A.: Pleisztocén ]952.: .294-:~O.l.- BOTOS A.: Magyarország mo hái. Budapest, 1%3. (Akad. Kiadó). BOTOS .Á.: Mag ya roiszag moh atötdrajza. (Dok to rl ér te kezés 1.{·telei.) Budapest, 1~):>6. 1-8. old. (Tud. Mínös. Bú.) Borr.;s A.: Vergleichende Moorstudien (Bá tor iget., Dobs in a, metu-ere Ligu.lária-Stanrío rte jn S~.ebenbllrgen, Türje, Stunkovam Biológia JI. UI5G: 577-587. (Bra ti s l av a.) - Boros Ji.: Bryogcogl'aphie von Uriga rn. Nova Hedwigia. 1959~:Jf.O. - B01·0S A.: Az Ecs ed i-láp Ie csapo lás a elötti r.övényvüága és az alföldi reliktumolc Bot. Ki...zlem. 49. H}(:2. 239-298. old. - BOTOS A.-- Vajda L.: A Bakony és a Balaton-Felvidék SphagnUlno~ Iúpj i. Annal. Biol. Tihany 24. 195;)-56. (l9:;7): 28;)-237. - Ginjer Gy.: Die alptnen Moorpflanzen des Ba ta to ng ebl etcs , Magy. Bot. Lap. 2::;' !924.: 57-61. Laszló G.: A tözeglápok es elöforcluIás uk Mag ya ro rs z ágo n. Bu da pest , 1915. (F'öldvan i n t.) =Latzet, A.: Beitr ag zur Kermtn is der Moos e des Ostatpenrr.nogcbretes. Bei h. BOi. Cen tralbl, 61 B. !fH1: 21l-2GO. - IvláLhé r.-Kovács NI.: A Cserhát töz egruohás Iá p] a. Bot. Kőztern. 18. lfl59: l(16-101L - Pétevii M.: :Magyarországt töxegmo há Növ. KÖzlen1. 3. 1904.: 137-169. - Pócs T.: Be trdgc zur Moos Ilora Ungarns und der Ostuno Südkarpaten. (Mlt cter Kartc und der AufzahlUlVJ der Sph agnu mvorko rnrnen in Unearn.) Annal. Hist Nat. ivrus. Nal. Hung. s. 1958.: 101-U9. - Pócs T.-D. Nagy É.-P. Gelencsér 1.-Vida G.: Ycgctations-st!J.dien un Gebiet rség (Urig aris ch es Os ta Ipen vorl a n d) - Veg et.ácló-ta nulrná ny olc (Die Vegetation der Lrurdscha Bd. 2.) Budapest, .1958. Kiadó) - Pop E.: Analyses de Pollen dans les récions dc p lam e. Bu ll et. stiintific sect. Biol. $121'. Bot. (Aki:ld . jto rna n.) 'J. HJ57: 5-:32 Pop E.: Mras ti nile cle tur-ba d n Republica Pop. R.ominfl. Lue Torfmoor(: aus der Rurnariiachen voíksrepubti«. Bucures ü, 1960. - Simon T.: Torfn1oore im Norclen des Ungarischen Tie.flandes. Acta Biol. IV. 1953.: 249-252. - Sirnon T.: Die Wti.lder des Nördlichen AHölds. Budapest, 1957. (Ak ad. Kladó.) - Sim.on '1',: Die Vegetation der Moore in (ten Natu1'schutzgebeiten des Nö rd liclten Alföld. Acta Botan. 4. 1960: 107-137. Simon T.J. :C"nyeres L.: a Ny"ÍreSió ('5 a Báb tava. Term. és Techn. 62 ·2. 1953.: 90-93. - Siroki Z.: Tőzegmohaetórordutás a Bű k k hegységben. Bo tan. Közl ern. 49. 1961. 110-11. old. - Soó R.: Növényföldrajz. Budapest, 1945. {T'e r m.e-t.u d . Tá rs.) - Soó R.: Die To rírnoor-e Ungarns in dern Pflanzensoz io l ig isch eri S'ys tem. Veg':!tatio V-VI. 1954.: 411-421. Soó R.-Jávo1'ka S.: A Magyar Nő vén yvl l ág kézikönyve. Budapest, 1951. (Akad. Ki.ado.) - WaUer H.: Einführung in die aügePf'l pb.ie Deutschlands. Jena, 1927. - Z(llyomi B.: A Btlk y ség r.c ic Sp h ag nurn-l a pje l. Bot. rcöziero. 23. 1931.: 91-121. - Zólyom.i B.: A kösz egí tözegrnohás láp. Vasi Szern le G. 1939.: 254-259. - Zólymni, 13.: Das ;{öszeger sphagnumreiche Moo r. Bot. Közl. :56. 1939.: 318-3~5. - Zólyomi B.: A kelerneri l\tlohos··ta'/ak. Term. és Tech. 61/12. 1952.: 741-745. Köz
'I'ars. HoniSIU. Biz. kiadv. inos Iá pj a , BoL Kőz lern. 4~. 1945. (1947.): (:-7. riora von Urtg a rn und der Karpa ten. Acta monák Magy arocsz ag on. f'öldt3ni Közl. 8.2. A Debreceni
Tud.
JI'5.
1927.
-
Boros
í
á
í
í.
í
ö
~\
ketetí
ö
rséguen.
ungrtschen
Iten,
.Ó: -
memc
anze
ng
eog
(Ak
ra
lc-heg
68
_m......
::\~r::~:.;:::~;
ad.
í
körn
yéícé-
SZEGEDI KŐRÖS GASpAR A mohácsd csatavesztés után rószekre bomlott az ország: cs la Dunántúl északi részév'el együtt Vas megye is császári f,ennlh:atéság alá került. A török által meg nem szállt ország.resz egyik leghatalmasabb főura a sárvári és csepregi várak és nagy kiterjedésü toldek birtokosa - Nádaedy Tamás volt, később az ország náuora, péndkívlil m űvelt, több nyelveri beszélő f erfi'ú. Isileeláit Budán, majd Becsben, később Itáliában végezte, ahol ct lwnalo.elihín25 olasz egyetemeken több magyar is :trRJnult.Közülük benső barátságban volt Révai Lőrinccel. Olaszihoruban ismerkedett meg Nádasdy Szegedi Kőrös Gáspárnal is, aki Páduában a medícínát és "'. gyógynöv.ényísmoreteket tanulta, ott IÍs végzett, és diplomás orvos lett, míg Nádasdy és Révai jogot és f'ihoz ófí.áit ,lranult'atk Oeszebarátkoztak Et szarény és szegény Szegedi Kőrös Gáspár.nal, ak,i kevéoke pénzével Szegedról menekült el a török elől és érfkezett Pádu.ába, hogy tanulhasson. Özvegy édesanyja két testvérével ugyanekkor az erdélyi hatánszélre menokükt. Révai leveledbon atyjának meg tie ida, llogy van itt ra magy.ar tan.ulók közt egy igen tiszteletreméltó fiatalember, nagyon tehetséges. Pro Iesszor'ai a világhírű VezáLius (abban az időben fejezte bs nevezetes n.agy művót : ne homini corporis Iabrica = Az ,em:b='ritest .anatórniája), F'racostoro, a járványtan k itűnő professzora, míg ,a botandk.át Mathiolustól tanulja, akii a legk.iválóbb gyógynövénytan (pharrnalcobobharukus) szakértő. Szegedi KőreG Gáspár d,alk,t,orráa-vatása után mÉ'gm.á!s:f.é.lév,j.g Itálá ábnn maradt, Rómában, Nápolyban, kéröbb Göröcorsz.ágiben Iolyto tta orvosi t-vnulmányait, S csak 1552-ihen indult h:'JZ". BéCl"hen ö"sz,p!:g'],állwzütt Nádr-r.dy Tarnáseal, akii elbeszélte neki ra hazaí állapotoke.t, sőt az 'firdélyi követek út ján Intézkedett, hogy családját kereesék meg. NúdrarSdyazonnal meghívta Sárvárra orvosának, de nem alkartra adott szavát szegni. Miv-el már korábban elígénkezett Serédyhez. Pozsony é:" Nvitra főispánjához, elöszőr hozzá ment, mégis félév múlva már Sárváron találjuk. Sárvár várában nagy reverericiáva.l várták. A nádor felesége, Kanimay Orsolya, rnint jóbarátot és nagyrabeosü lt orvost la várkastély déli S7.Eí,rnvjh~n helyezte el. A közvetlenül mellette levő két szobát p3tik
Q
C
°
59
J.s:;.it:.
::;:;:~:W::·~:-i":·.*!&:~
·:·.···':~X"':·*'"';;m··,;··:·N:·~·~.,;,~·
-----------
