M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz

M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz Környezeti hatástanulmány - Natura 2000 hatásbecslés 2010-11 Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) osztrák államhatár szakasz 263012

TPE

THU

09

D

P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H

Környezeti - Natura Reportshatástanulmány and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti 2010-11-30 2000 hatásbecslés 2010-11

Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

1134 Budapest, Váci út 45.

Mott MacDonald Magyarország Kft., H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22, Duna Tower A épület, 6. emelet, T +36 1 288 2020 F +36 1 288 2010 W www.mottmac.hu

M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M886. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz

Dokumentum kiadási és módosítási adatok

Módosítás

Dátum

Összeállította

Ellenőrizte

Jóváhagyta

Megjegyzés

A

2010-08-27

Ilonczai Zoltán

Mogyorós Péter

Farkas Péter

Belső munkaközi anyag

B

2010-09-06

Mogyorós Péter

Sándor Péter

Farkas Péter

Munkaközi anyag belső minőségellenőrzése

C

2010-09-10

Mogyorós Péter

Sándor Péter

Farkas Péter

Munkaközi anyag végső verziója

D

2010-11-30

Mogyorós Péter

Sándor Péter

Farkas Péter

Végleges változat

Jelen dokumentum a címben szereplő projekthez vagy annak megnevezett részéhez készült, és más projekthez nem alkalmazható vagy nem használható fel a megfelelőségének független ellenőrzése nélkül és a Mott MacDonald Magyarország Kft. előzetes írásbeli felhatalmazásának beszerzése nélkül. A Mott MacDonald Magyarország Kft. nem vállal felelősséget azokért a következményekért, amelyek abból eredhetnek, ha a jelen dokumentumot a megbízás céljától eltérő egyéb célokra használják fel. A jelen dokumentumot ilyen eltérő célokra felhasználó vagy hasznosító személy elfogadja, és a használat vagy hasznosítás tényénél fogva köteles megerősíteni azt a vállalását, hogy az abból származó valamennyi kárért és összes veszteségért kártalanítja a Mott MacDonald Magyarország Kft.-t.

A Mott MacDonald Magyarország Kft. semmilyen felelősséget nem vállal a jelen dokumentumért a megbízást kiadó személyétől eltérő bármilyen más féllel szemben. A Mott MacDonald Magyarország Kft. nem vállal semmiféle felelősséget a megbízás tárgyát képező jelentés alapjául szolgáló, más felek által szállított információkért és adatokért, valamint az azokból származó, a Megbízót ért szerződéses vagy szerződésen kívüli veszteségekért vagy károkért. Nem vállal továbbá semmiféle felelősséget azon veszteségekért vagy károkért sem, amelyek a Mott MacDonald Magyarország Kft. által felhasznált, más felek által szolgáltatott adatokon alapuló bármilyen következtetésekből erednek.


Tartalomjegyzék

Fejezet

Cím

Oldalszám

Összefoglaló

i

1.

Az érintett Natura 2000 terület és egyéb érintett védett területek bemutatása

1

1.1 1.1.1

1

1.1.1.1 1.1.1.2 1.2 1.2.1 1.2.2 1.2.3 1.3 1.4

Érintett Natura 2000 terület neve, kódja __________________________________________________ HUON20008 kódszámú “Rába és Csörnöc-völgy” elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Terület ___________________________________________________________________________ Élőhelyek _________________________________________________________________________ Fajok_____________________________________________________________________________ Egyéb közvetve érintett védett területek bemutatása ________________________________________ Őrségi Nemzeti Park ________________________________________________________________ Rába-völgy Ramsari terület ___________________________________________________________ További Natura 2000 területek, melyekre a beruházás nincs jelentős hatással ____________________ Nemzeti Ökológiai Hálózat ____________________________________________________________ Térképi ábrázolás___________________________________________________________________

1 1 2 2 2 6 6 7 7

2.

A beruházás bemutatása

8

2.1 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.3 2.4

A Natura 2000 területre hatással lévő beruházás rövid bemutatása ____________________________ 8 A beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama ______________________________________ 9 A beruházás mérete _________________________________________________________________ 9 Jelentősége _______________________________________________________________________ 9 A beruházás tervezett időtartama______________________________________________________ 10 A beruházás által igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, térképi ábrázolása ___________ 10 A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása_______________________________________________________________________ 11 A terv kivitelezésének várható időtartama _______________________________________________ 11 Várható főbb építési fázisok és azok becsült időintervalluma_________________________________ 11 A kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása___________________________________ 12 A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése _________________________ 13 Anyagnyerőhelyek, depónia __________________________________________________________ 13 Pihenőhelyek _____________________________________________________________________ 13 Mérnökségi telep __________________________________________________________________ 14 A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése ______________________ 14 Botanikai jellemzés_________________________________________________________________ 15 A1m szakasz _____________________________________________________________________ 15 B1m szakasz _____________________________________________________________________ 16 B2m szakasz _____________________________________________________________________ 20 B2m-A3m-átkötés__________________________________________________________________ 21 B3m szakasz _____________________________________________________________________ 22 Zoológiai jellemzés_________________________________________________________________ 22 A1m szakasz _____________________________________________________________________ 22 B1m szakasz _____________________________________________________________________ 23 B2m szakasz _____________________________________________________________________ 24

2.4.1 2.4.1.1 2.4.2 2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.6 2.6.1 2.6.1.1 2.6.1.2 2.6.1.3 2.6.1.4 2.6.1.5 2.6.2 2.6.2.1 2.6.2.2 2.6.2.3

263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-9\KHV_végleges_20101130\263012_09_D_Natura_2000_hatásbecslés.doc


2.6.2.4 2.6.2.5 2.7 2.7.1 2.7.1.1 2.7.1.2 2.7.2 2.7.2.1 2.7.2.2

B3m szakasz _____________________________________________________________________ B2m-A3m-átkötés__________________________________________________________________ A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása ______________________ A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet bemutatása ______________________________________ Körmendi kistérség_________________________________________________________________ Szentgotthárdi kistérség _____________________________________________________________ Várható gazdasági és társadalmi következmények ________________________________________ Direkt hatások ____________________________________________________________________ Indirekt hatások ___________________________________________________________________

24 25 25 25 25 26 27 27 28

3.

A beruházás kedvezőtlen hatásai

29

3.1

A várható természeti állapotváltozás leírása a beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében ____________________________________________________________________ A1m szakasz _____________________________________________________________________ B1m szakasz _____________________________________________________________________ B2m szakasz _____________________________________________________________________ B3m szakasz _____________________________________________________________________ B2m-A3m-átkötés__________________________________________________________________ A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel ________________________ Élőhelyek ________________________________________________________________________ Fajok____________________________________________________________________________ Az érintett terület élőhelyeinek vizsgálata________________________________________________ A jelölő fajokra gyakorolt hatások vizsgálata _____________________________________________ Egyéb védett vagy Natura 2000-es, de nem jelölő fajokat érő hatások vizsgálata _________________ Térképi ábrázolások ________________________________________________________________ A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke ___________________

3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.2.6 3.3

29 29 29 30 30 30 31 31 31 32 33 39 40 41

4.

Alternatív megoldások

4.1 4.2

A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) ____________________________ 43 A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása _______ 44

5.

A megvalósítás indokai

5.1 5.2

A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése ______________________ 45 A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségének indokai _____________________ 45

6.

A kedvezőtlen hatások mérséklése

6.1 6.2

Általános intézkedések______________________________________________________________ 46 Élőhelyekre, fajcsoportokra és a jelölő fajokra ható izolációs hatások csökkentése, illetve elhárítása érdekében tervezett intézkedések _____________________________________________________ 46 A közlekedési hatások szempontjából érzékeny, védett fajok populációinak és egyedeinek veszélyeztetettségét csökkentő, illetve elhárító intézkedések ________________________________ 47

6.3


43

45

46


7.

Kiegyenlítő intézkedések

50

8.

Irodalomjegyzék

51

Mellékletek A. Melléklet A.1. A.2. B. Melléklet B.1. B.2. B.3.

Szakértői engedélyek _______________________________________________________________ Ilonczai Zoltán élővilágvédelmi szakértői engedély ________________________________________ Mogyorós Péter természetvédelmi szakértői engedély _____________________________________ Térképek ________________________________________________________________________ NÖH és Ramsari területek elhelyezkedése ______________________________________________ Natura 2000 területek elhelyezkedése __________________________________________________ Élőhelytérképek ___________________________________________________________________

54 55 55 56 57 57 57 57

Táblázatok 2.1 táblázat: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területek _________________________________________ 10 3.1 táblázat: Natura 2000 területen, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok esetében várható hatások _____ 41 4.1 táblázat: Érintett Natura 2000 területek összefoglaló táblázata _______________________________________ 44 6.1 táblázat: Az egyes nyomvonalakon tervezett negatív hatásokat megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések, létesítmények _____________________________________________________________________ 48

Fotók 1.1 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásásokkal, hamvas fűz cserjésekkel B2m nyomvonal 182+350 szelvényénél. _____________________________________________________ 4 1.2 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásással, nádassal, pántlikafüves és puhafás ligeterdő szegéllyel a B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km szelvénye között _________________ 5 2.1 fotó: A Csencsi-patak medernövényzete ________________________________________________________ 15 2.2 fotó: A Csencsi-patak fűz-nyár ligeterdeje _______________________________________________________ 17 2.3 fotó: A Csencsi-patak medre a vasúti hídtól északra, jobbra fűzligettel, balra nemesnyár ültetvénnyel ________ 18 2.4 fotó: A Csencsi-patak melletti gyomos nemesnyár ültetvény _________________________________________ 19 2.5 fotó: A Pinka vasút melletti szakaszának ligeterdeje és ártéri rétjei____________________________________ 20 2.6 fotó: A Vörös-patak fiatal ligeterdeje ___________________________________________________________ 21 2.7 fotó: A Láhn-patak medernövényzete __________________________________________________________ 21



Összefoglaló

A tervezett M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet – osztrák államhatár közötti szakaszának megépítése a Rába és Csörnöc-völgy Különleges Természetmegőrzési Natura 2000 Területet érinti. Ez szükségessé teszi a Natura 2000-es élőhelyeket, illetve a jelölő fajokat érő hatások bemutatását a Megbízó kérésére. A hatásbecslést az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdésében előírt, és a 266/2008. (XI. 6.) Kormányrendelettel módosított hatásbecslési dokumentáció alapján készítettük el. A beruházás által érintett Natura 2000-es területen összesen 9 jelölő élőhelytípusra, 23 jelölő- és 4 egyéb, védett taxonra végeztük el a hatásbecslést. Az összesen 9 élőhelyre és 27 taxonra elvégzett hatásbecslés eredményei az alábbiak szerint összegezhetőek: Nincs mérhető hatással: 19 taxon és 7 élőhelytípus Kis mértékű hatással van: 4 taxon és 2 élőhelytípus Közepes mértékű hatással van: 2 taxon Jelentős mértékű hatással van: 2 taxon Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett M8 gyorsforgalmi út vizsgált nyomvonalai a közvetlenül érintett Rába és Csörnöcvölgy Különleges Természetmegőrzési Natura 2000 Területre, a javasolt hatáscsökkentő intézkedések betartása esetén, az értékelések alapján jelentős negatív hatást nem gyakorolnak, a terület integritását nem veszélyeztetik. Az elvégzett vizsgálatok és a rendelkezésre álló információk alapján, illetve a javasolt intézkedések előírásával további vizsgálatok lefolytatása természetvédelmi szempontból nem indokolt.

i



1.

Az érintett Natura 2000 terület és egyéb érintett védett területek bemutatása

1.1

Érintett Natura 2000 terület neve, kódja A tervezett M8 nyomvonalváltozatok a HUON 20008 „Rába és Csörnöc-völgy” különleges természetmegőrzési területet érintik közvetlenül, és itt következik be élőhely csökkenés. A B2m és B3m nyomvonalak egy-egy ponton közelítik meg 25 és 70 méterre a HUON20018 „Őrség” különleges természetmegőrzési területet, valamint a HUON10001 „Őrség” madárvédelmi területet. Ezek esetében azonban közvetlen hatással nem kell számolni.

1.1.1

HUON20008 kódszámú “Rába és Csörnöc-völgy” elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Terület Jelölő élőhelyek és fajok a következők:

1.1.1.1

Élőhelyek 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek Sanguisorba officinalis)

(Alopecurus pratensis,

91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

1

263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-69\KHV_végleges_20101130\263012_09_D_Natura_2000_hatásbecslés.doc


1.1.1.2

1.2 1.2.1

Az Őrségi Nemzeti Parkot két ponton közelíti meg a tervezett gyorsforgalmi út.

Fajok gerinctelen Cerambyx cerdo Coenagrion ornatum Cordulegaster heros Leucorrhinia pectoralis Maculinea teleius Theodoxus transversalis Unio crassus

nagy hőscincér díszes légivadász ritka hegyiszitakötő lápi szitakötő vérfű-hangyaboglárka sávos bödöncsiga tompa folyamkagyló

hal Aspius aspius Gobio albipinnatus Gobio kessleri Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Sabanejewia aurata

balin halványfoltú küllő homoki küllő széles durbincs selymes durbincs réti csík szivárványos ökle törpecsík

kétéltű-hüllő Bombina bombina Triturus cristatus

vöröshasú unka közönséges tarajosgőte

emlős Lutra lutra Myotis bechsteini Myotis myotis

vidra nagyfülű denevér közönséges denevér

Egyéb közvetve érintett védett területek bemutatása Őrségi Nemzeti Park A tervezett gyorsforgalmi út a nemzeti parkot két ponton közelíti meg, 25 méterre a B2m nyomvonalváltozat és 70 méterre a B3m változat. Mindkét nyomvonal az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Rába-holtágak mellett halad el. A B2m változat esetében az út közvetlenül a védett terület szélén halad el, míg a B3m változat esetében az út és a védett terület között található a vasúti töltés, amelynek két oldalán füzeségeres ligeterdő jellegű erdősáv/fasor húzódik. A fasor a tervezett út, építési- és üzemeltetési időszakában keletkező hatásait jelentősen tompítja. Ezen kívül a javasolt természetvédelmi célú védőfalak építése is tompítja az út hatásait.

2



A B2m nyomvonal 182+350 km-nél található terület a Rába árterén lévő lefűződött morotva. A morotvát szegélyező magaspart erősen cserjésedő zavart siskanádtippanos, magas aranyvesszős gyeppel rendelkezik. A mederben viszont jó természetességi állapotú harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931) foltokat láthatunk hamvas fűz (Salix cinerea) cserjésekkel és kisebb nyílt vízfelületekkel. Az idei áradásos időszakok miatt a nyílt vizek nem rendelkeztek lebegő hínárnövényzettel. A harmatkásást kizárólag a vízi harmatkása (Glyceria maxima) alkotta, és mellette kísérő növényként csak a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) fordult elő. A morotva belső ívét keskeny sávban keményfa ligeterdősáv szegélyezte.

A B2m nyomvonal 182+350 km-nél található morotva

A lefűződött morotva zoológiai és botanikai szempontból is jó élőhely.

Zoológiai szempontból is jelentős élőhely. A holtágban a 2010. évi felmérések idején kisebb-nagyobb nyílt vízfelületek voltak, amelyeknek területe feltehetőleg aszályos időszakban jelentősen csökken. Kétéltűek tömegesen élnek a holtág vizeiben. Egyaránt megtalálhatók az egész életükben a vízhez kötődő fajok (Triturus spp., Rana spp., Bombina bombina) és a vizeket csak szaporodási időszakban felkereső fajok (Bufo spp., Pelobates fuscus, Rana dalmatina, Hyla arborea). Állományméretüket becsülni sem tudjuk, de százas, illetve csapadékos években ezres nagyságrendűre tehető az érintett egyedszám. A holtág madárfaunája rendkívül gazdag. A dús növényzetben, nyílt vízfelületeken számos faj találja meg táplálkozási- és költési feltételeit. A nádi énekesek, a récék, vöcskök, vízityúkok mellett a nagyobb termetű gázlómadarak is költőhelyre lelnek. A holtág nádas-gyékényes területén kócsagtelep található, amelyek a környék szántóterületein is táplálkoznak. Nagy számban vannak jelen a sirályok, szerkők, amelyek a víz fölött vadásznak. Részletesen nem kívánjuk jellemezni a holtág madárfaunáját, csak rámutatunk a fajgazdagságra és arra, hogy az út közvetett hatásai milyen csoportokat érinthetnek.

3



1.1 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásásokkal, hamvas fűz cserjésekkel B2m nyomvonal 182+350 szelvényénél.

Forrás:

A B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km mentén húzódó morotva

Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember- 2010. augusztus).

A B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km között a vasúttól délre húzódó Falu-szeg dűlő szegélyében található újabb Rába morotva mellett halad el. Ebben a morotvában is harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931) az egyik jellemző társulás a másik pedig a nádas (Scirpo-Phragmitetum W. KOCH 1926). A nádas is fajszegény társulás, amelyben a névadó faj monodominanciája jellemző. A vízparton egészen a szántók szegélyéig pántlikafüves (Carici gracilisPhalaridetum (KOVÁCS et MÁTHÉ 1967) SOÓ 1971) alkot magasfüvű gyepet. A vasút felőli oldalon lévő erdőfoltokban enyves éger (Alnus glutinosa), rezgőnyár (Populus tremula), fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), nemes nyár (Populus x canadensis) fafajokat találjuk. A magasabban fekvő félszáraz franciaperjés rétek sajnos gyomosak és a magas aranyvessző dominál bennük.

4



1.2 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásással, nádassal, pántlikafüves és puhafás ligeterdő szegéllyel a B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km szelvénye között

Forrás:

A holtágban a gerinctelenek közül kiemelkedő a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és a kis színjátszó (Apatura ilia) populációja

Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember- 2010. augusztus).

A gerinctelenek közül kiemelendő a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), amelynek jelentős populációja található a holtág lóromos szegélyében. A holtág menti füzesekben - a vasúti töltés mentén lévő füzeken a védett kis színjátszók (Apatura ilia) élnek, amelynek szintén nagyobb populációja él a vizsgált terület térségében. A kétéltűek közül több faj is előfordul a kiszáradó holtág mocsaraiban. Megtalálhatók kecsekbéka kisfajok (Rana esculenta agg.) és a vizeket csak szaporodási időszakban felkereső fajok (Bufo spp., Hyla arborea, Bombina bombina) is. Egyik faj állománya sem kiemelkedően nagy egyedszámú. A feltöltődött holtág madárfaunáját elsősorban a nádas-gyékényes vízpartok énekesei jellemzik. Ezek a fajok szaporodási időszakban a költőhely közelében mozognak, nem távolodnak el attól nagyobb távolságra. Nedvesebb években, vagy tavaszi időszakban a vonuló énekesmadár fajok esetleg limicola-k is felkeresik a területet. Ezeknek a madaraknak a napi aktivitásuk közben bejárt mozgáskörzetük sokkal nagyobb, mint az említetteké, így az út közvetett hatást fejthet ki rájuk (zavarhatja a pihenő helyre érkező madárcsapatokat.

5



1.2.2

A tervezett változatok közül a B1m és a B2m közelíti meg a Ramsari területet, így csak közvetett hatással kell számolni.

Rába-völgy Ramsari terület A Rába-völgy Ramsari terület a Rába-folyót és annak árterét öleli fel. A tervezett nyomvonalváltozatok közül a B1m és a B2m közelíti meg a területet, így csak közvetett hatással kell számolni. A B1m nyomvonal a Csencsi-patak és a Pinka összefolyásánál közelíti meg a Ramsari területet 60-80 méterre a 168+150 és 169+000 km között. A Ramsari terület ezen részén tölgy-kőris-szil ligeterdő (Knautio drymeiae-Ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996) erdészetileg kezelt tömbjét találjuk, amelynek jelentős részét ez elmúlt időszakban letermelték és mesterségesen felújították. A felújítás során az eredeti fafajok kerültek telepítésre, viszont az aljnövényzet a talaj-előkészítés során jelentős degradációt szenvedett el, amelynek eredményeként főként gyomok és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralja a fasorok közét. Az egykori erdőtömbnek csak egy kisebb, a Csencsi-pataktól északra lévő része maradt meg. A tölgy-kőris-szil ligeterdő lombkoronaszintjében a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) fordult elő. A patak közelében szórványosan az enyves éger (Alnus glutinosa) elegyedik a tölgyek közé. A cserjeszint szegényes. A gyepszintben a rezgő sás (Carex brizoides), erdei sás (Carex sylvatica), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), kerek repkény (Glechoma hederacea), nagy csalán (Urtica dioica), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), magas aranyvessző (Solidago gigantea) jellemző. A B2m nyomvonal pedig a 182+350 km-nél közelíti meg 25 méterre a Rába lefűződött morotváját. Jellemzését a 1.2.1 fejezetben már ismertettük.

1.2.3

További Natura 2000 területek, melyekre a beruházás nincs jelentős hatással A beruházás érinti a HUON10001 kódszámú „Őrség” elnevezésű Madárvédelmi Területet, és a HUON20018 kódszámú „Őrség” elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Területet. A Natura 2000 területek északi határát a Szentgotthárd-Körmend között húzódó vasúti

6



pálya jelenti Szentgotthárd környékén, míg ettől keletre a Rába-völgye és a Rába folyó lefűződő holtágai, meanderei. A tervezett nyomvonal 2 helyen Csörötnek község közelében közelíti meg ezeket a Natura 2000 területeket ~100 m távolságban. A beruházás nem lesz jelentős hatással a jelölt Natura 2000 területekre, ezért az előzetes Natura 2000 hatásbecslésben ezekre – az előírásoknak megfelelően – nem térünk ki. 1.3

Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat a Páneurópai Ökológiai Hálózat része. Legfontosabb alkotórészei a magterületek, amelyek természetes, vagy természetközeli élőhelyeket foglalnak magukba, európai, illetve hazai jelentőségű területek, fajok populációinak élőhelyei. Jelen esetben ezt a Rábától északra, az erdőkkel borított dombvonulatok képezik. Az ökológiai folyosók a vándorló fajok mozgását, az értékes élőhelyek, populációk összeköttetését biztosítják térbeli és genetikai szinten egyaránt. Az ökológiai folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekedtek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az országos ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) szóló 2003. évi XXVI törvény jelöli ki. A pufferterületek az ökológiai folyosókat, illetve magterületeket védik a külső negatív behatásoktól. A vizsgált területen az ökológiai folyosókat a Rába és a Csörnöc-völgy vízfolyásai (Láhn-patak – Vörös-patak – Pinka és a Csencsi-patak) jelölik ki. A vizsgált területen a nyomvonalak érintik az ökológiai magterületeket is, elsősorban a Csákánydoroszló és Vasszentmihály települések északi részén.

1.4

Térképi ábrázolás A fenti természetvédelmi kategóriákba sorolt területeket bemutató átnézeti helyszínrajzok a B.1 mellékletben találhatóak.

7



2.

A beruházás bemutatása

2.1

A Natura 2000 területre hatással lévő beruházás rövid bemutatása Az M8 tervezett autópályává fejlesztető gyorsforgalmi út Körmend – országhatár közötti szakasza több ponton érinti a Rába és Csörnöcvölgy Natura 2000 Különleges Természetmegőrzési Területet. A gyorsforgalmi út vizsgált szakasza a Rába-völgyén keresztül teremti meg a kapcsolatot Ausztria, illetve Európa nyugati területei felé. Az M8 gyorsforgalmi út tervezett szakaszának kialakítása az ÚT 21.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírás alapján történik: Körmendet elkerülő szakasz: K.I.C környezeti körülménynek megfelelő tervezési sebesség 110 km/h. M8 további szakaszai: K.I.A. környezeti körülménynek megfelelő tervezési sebesség 130 km/h. A tervezési terület kelet-nyugati irányban három markánsan különböző szakaszra osztható, az Am jelű nyomvonalak a Rába völgytől északra vezetnek, a Bm jelű tengelyek a településektől délre vezetnek: 1. szakasz – Körmend - Csákánydoroszló térsége (A1m és B1m): A fő konfliktust a települések közelsége jelenti. 2. szakasz: – Csákánydoroszló - Vasszentmihály térsége (A2m és B2m): A települések északi oldalán a domborzati viszonyok, a déli oldalon a Rába ártere és a működő kavicsbányák nehezítik a nyomvonalvezetést. 3. szakasz– Vasszentmihály - országhatár térsége (A3m és B3m): A legkevesebb konfliktussal járó szakasz, a településeket mindkét változatban délről kerüli. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás első fázisaként 2010. április 26-án Konzultációs Kérelem került benyújtásra az OKTVF számára. A dokumentációban három jól elkülönülő szakaszon belül az Am és Bm nyomvonalak 8 kombinációjának előzetes vizsgálatára került sor. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a konzultációs eljárás lefolytatása után, a 8 nyomvonal variációból az alábbi nyomvonalváltozatokat javasolta továbbtervezésre, illetve e 3 nyomvonalváltozatra kérte a környezeti hatásvizsgálat elvégezését: KE-A1m-B2m-B3m KE-B1m-A2m-A3m KE-B1m-B2m-A3m A nyomvonalváltozatok és a Natura 2000 területek elhelyezkedésének bemutatását a B.2 melléklet szemlélteti.

8



2.2 2.2.1

A vizsgált szakasz végső kialakítása szerint 2x2 sávval és leállósávval rendelkező autópálya lesz. Az egyes változatok hossza: KE-A1m-B2m-B3m: 30,9 km KE-B1m-A2m-A3m: 28,3 km KE-B1m-B2m-A3m: 29,8 km

A beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás mérete A jelen vizsgálttal érintett szakasz a 86. sz. főúton létesítendő csomópontból kiindulva, Körmend városát északról elkerülve vezet a meglévő 8. sz. főút irányát követve a Rábafüzesi határátkelőhely felé. A tervezett gyorsforgalmi útszakasz megépítésével a településekkel sűrűn átszőtt térség lakossága mentesülne a 8. sz. főút átmenő forgalmától. Továbbá új gyorsforgalmi kapcsolat jönne létre Ausztria felé, ahol a magyarországi szakasz folytatásaként az S7 gyorsforgalmi út megépítését tervezik 2014. évi átadással. A vizsgált szakasz végső kialakítása szerint 2x2 sávval és leállósávval rendelkező autópálya lesz, melynek kiépítésére ütemezetten kerül sor a jelentkező forgalmi igényeknek megfelelően. A gyorsforgalmi út átlagos koronaszélessége 26,6 m, mely érték az íveknél, mérnökségi telepeknél és egyszerű és komplex pihenőknél változhat. Az egyes nyomvonalváltozatok kiépítése az alábbi hosszon tervezett: KE-A2m-B2m-B3m: 30,9 km; KE-B1m-A2m-A3m: 28,3 km; KE-B1m-B2m-A3m: 29,8 km.

2.2.2

Jelentősége A tervezett M8 autópálya végső kiépítését követően mintegy 330 km hosszon kerül kiépítésre az osztrák országhatár és Szolnok között. Megvalósításának fő célja új kelet–nyugati irányú közúti közlekedési tengely létrehozása Magyarország középső részén, tehermentesítve a túlterhelt Bécs–Budapest–Szolnok útvonalat. Jelen szakasz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII törvény 1 sz. mellékletében M8 Körmend – Szentgotthárd (oh.) között (Körmend elkerülővel) 2x2 sávos autóútként szerepel.

2007 – 2013 között megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztések

Az 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározat döntött a 2007 – 2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról. A listán szereplő M8 Körmend nyugat-Rábafüzes (oh.) + Körmend elkerülő szakasz kivitelezési munkáinak megkezdését a kormányhatározat 2008. évre ütemezte.

9



M8 Körmend – országhatár közötti szakasza a TEN-T hálózat részeként az OTrTben is szerepel.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT) szintén szerepel a tárgyi útszakasz az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok között: M8 (Ausztria) – Szentgotthárd térsége – Veszprém – Enying térsége – Sárbogárd térsége – Dunaújváros – Kecskemét térsége – Szolnok – Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része). A vizsgált nyomvonalváltozatok közül az A1m, A2m, A3m és B3m jelűek felelnek meg Vas megye hatályos területrendezési tervének, amelynek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van.

2.2.3

A beruházás tervezett időtartama A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint a hatósági engedélyek beszerzését követően az építési munkák előreláthatólag 2013. tavaszán kezdődnek és a tervek szerint 2015. tavaszig sor kerülhet az ideiglenes forgalomba helyezésre.

2.3

A beruházás által igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, térképi ábrázolása A tervezett autópálya átlag 53-55 m-es szélességben érinti a Natura 2000 területeket és a Nemzeti Ökológiai Hálózatot.

A nyomvonalak összesen 7 ponton érintenek Natura 2000 területet.

A nyomvonalak összesen 7 ponton érintenek Natura 2000 területet, melyek pontos elhelyezkedését, illetve az érintett terület nagyságát a következő táblázat foglalja össze.: 2.1 táblázat: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területek Nyomvonalváltozatok

Km szelvény

Terület megnevezése

Összes érintett terület nagysága (ha)

169+120 170+050

Csencsi patak Pinka vízfolyás

1,25

175+350 189+240

Vörös-patak Láhn-patak

KE-B1m-A2m-A3m

168+260 168+640

Csencsi patak Pinka vízfolyás

1,0

KE-B1m-B2m-A3m

168+260

Csencsi patak

1,75

168+640 186+100

Pinka vízfolyás Láhn-patak

KE-A1m-B2m-B3m

Forrás:

10

Mott MacDonald



A megfelelő méretekkel tervezett ökológiai átjárók révén a Natura 2000 területekre az út az üzembe helyezés után elhanyagolható hatással lesz.

Az érintett területnagyságok a tényleges nyomvonalfelülettel számított értéket mutatják. Ezek az értékek tovább csökkennek, ha a Natura 2000 területek érintésénél mindenhol ökológiai átjárókkal (táj- és vadátjárók) vezetik át az utat. Az ökológiai átjárók révén – ha megfelelő méretekkel történik a tervezésük –, a Natura 2000 területek életközösségeire, a jelölőfajokra, továbbá az ökológiai folyosó szerepükre az út az üzembe helyezése után elhanyagolható hatással lesz. Ez a kismértékű negatív hatás tovább csökkenthető védőfásítással, hang- és fényfogó műszaki létesítmények telepítésével.

2.4

2.4.1

A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása A terv kivitelezésének várható időtartama Feltételezett építési idő 2 év 2 hónap körül várható, amely előreláthatólag 2013. tavaszától 2015. tavaszáig fog tartani. A tényleges munkavégzés 22 hónapra lenne, mert a téli hónapokban (december, január) a munkavégzés szünetelni fog. Ugyanakkor a téli hónapokon kívül is jöhet rendkívüli időjárás (elsősorban extrém csapadékmennyiség lehullása) amely hátráltathatja a munkavégzést, így ezen tényezők miatt a tényleges munkavégzés legvalószínűbb hossza kb. 17 hónapra tehető.

2.4.1.1

Várható főbb építési fázisok és azok becsült időintervalluma Előkészítő, munkaszervezési szakasz – 2 hónap Terep előkészítése – 3 hónap (1 hónap átfedéssel az előkészítő, munkaszervezési szakasszal) Közművek kiváltása – 4 hónap (1 hónap átfedéssel a terep előkészítésével, valamint a földmunka építés és vízelvezetési rendszer kiépítésével) Földmunka építés és vízelvezetési rendszer kiépítése – 8 hónap (2 hónap átfedéssel a közművek kiváltásával) Műtárgyak építése – 9 hónap (6 hónap átfedéssel a földmunka építéssel és Vízelvezetési rendszer kiépítésével) Burkolat építés – 4 hónap (3 hónap átfedéssel a műtárgyak építésével) Növénytelepítés, forgalomtechnikai eszközök elhelyezése – 3 hónap (2 hónap átfedéssel a burkolat építéssel) Forgalomba helyezési eljárás, pótmunkák elvégzése – 2 hónap

11



2.4.2

A kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása

A legerőteljesebb ökológiai hatások a kivitelezés időszakában lépnek fel

A legerőteljesebb ökológiai hatások a kivitelezés időszakában lépnek fel. A teljes nyomvonalszélességben és -hosszban jelentős földmunkák zajlanak. Az erőteljes bolygatás hatására a térség vízháztartása megváltozik, míg a megfelelő vízügyi műszaki létesítmények el nem készülnek. A megváltozott vízháztartás a pályatest fölötti területeken többletvíz hatása érvényesülhet, míg a nyomvonal alatti részen vízhiány, szárazodás léphet fel. Ezek a problémák a Natura 2000 területeken nem, vagy kevésbé érvényesülnek, inkább a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületein (Gasztony, Rátót, Vasszentmihály térségében) lévő élőhelyeket érintik. A vízháztartás változása miatt a lágyszárú növényzet összetételében kisebb változások várhatók, a fásszárúak tekintetében valószínűleg csak az egyed-szintjén (pl. kiszáradó faegyedek) figyelhető meg változás.

Depóniák létesítése a Natura 2000 területeken nem engedhető meg!

A földmunkák, és az egyéb építkezési munkák során keletkeztetett depóniák (pl. humusz, építőanyagok, munkagépek elhelyezése) miatt a nyomvonalakon kívüli területek is sérülnek. Ez a hatás megelőzhető a depóniák helyének megfelelő kijelölésével, illetve azoknak a szakaszoknak a megjelölésével, amelyeken depóniák nem helyezhetők el. Depóniák létesítése a Natura 2000 területeken nem engedhető meg.

Az átjárók (hídépítés) kivitelezése idején az építkezési célból elfoglalt terület többszöröse a tényleges, híd által elfoglalt területnek.

A Natura 2000 területeken az ökológiai átjárók kialakítása jelentős építési tereket igényel. Az átjárók (hídépítés) kivitelezése idején az építkezési célból elfoglalt terület többszöröse a tényleges, híd által elfoglalt területnek. Ez az időszakosan megjelenő fokozott területhasználati igény az élőhelyek szempontjából is negatív hatást jelent. További hatás, hogy a migráló, vagilis fajok korlátozottan mozoghatnak eredeti életterükben. Ilyen jelölő faj pl. a vidra (Lutra lutra), amely az építkezési területen nem halad keresztül, ezért élettere időszakosan leszűkül, vagy az építési területet elkerülve számára kevésbé biztonságos területeken próbálja meg elérni a híd utáni patakterületeket, ezért a veszélyeztetettsége – forgalmasabb közutak közelsége esetén fokozottan – nő.

Az emberi jelenléttel járó zavaró hatás elsősorban az ökológiai hálózat által érintett élőhelyek közösségeiben okozhat időszakos, reverzibilis változásokat.

Az építkezések idején az emberi jelenléttel járó zavaró hatás hatványozottan nő. Ez a zavarás elsősorban az ökológiai hálózat által érintett élőhelyek közösségeiben okozhat időszakos, reverzibilis változásokat: pl. az érzékenyebb fajok egyedei elkerülik erre az időszakra az építkezési területet, a megszokott útvonalak változnak (pl. vadváltók). A Natura 2000 területeken ez elsősorban a zavarásra érzékeny vidra esetében várható.

12



Zajszennyezés a Natura 2000 területeken minimális jelentőségű, hiszen sem az élőhelyeket, sem a jelölő fajok többségét nem befolyásolja. Ez esetben is a vidra, mint jelölő faj képez kivételt.

A fényszennyezés jelentősége az építkezések idején elhanyagolható

2.5

2.5.1

Fényszennyezés jelentősége az építkezések idején szintén elhanyagolható a Natura 2000 területek vonatkozásában. Ez a hatás inkább az üzemelési időszakban fog jelentékennyé válni a pihenőhelyek, kiszolgáló létesítmények, és a forgalom okozta fényhatások miatt. A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Anyagnyerőhelyek, depónia A beruházás megvalósításához számos létesítmény szükséges. Különböző célú depóniák létrehozása, munkagépek, építési anyagok, szervizutak, telephelyek kialakítása és egyéb kiszolgáló létesítmények. Ezeknek a létesítményeknek a helyét úgy kell meghatározni, hogy a Natura 2000 területeit ne érintsék, csak a Natura 2000 szakaszt érintő építkezésekhez nélkülözhetetlen esetekben. A munkagépek felvonulása a nyomvonalon és szántóterületeken történhet, a kiszolgáló létesítmények helyének megfelelő kijelölésével a természeti környezet nem sérül. A tervezett nyomvonalak környezetében különböző kavics- és homokbányák találhatóak, melyeket lehetőség szerint előnyben kell részesíteni az építéshez szükséges anyagnyerőhelyek kijelölésénél. Az építéshez szükséges anyagnyerőhelyek és a humusz elhelyezésére szolgáló depónia helyek a tervezés későbbi szakaszában kerülnek meghatározásra figyelembe véve a kiválasztott nyomvonalat és a kivitelezővel kapcsolatos adatokat.

2.5.2

Pihenőhelyek Az autópályákon és autóutakon a pihenés és felfrissülés érdekében történő megálláshoz 10-15 km-ként pihenőhelyek létesítése javasolt, ezen belül 30-40 km-ként az utasok és a járművek ellátását is biztosító komplex pihenőhelyet kell kialakítani. Az egyszerű pihenőhelyek javasolt felszereltsége: parkolóhely, mosdó és WC, telefon és helyi információs tábla. A komplex pihenőhelyeken, az előzőeken túl, étkezési lehetőség (gyorsbüfé, étterem) és töltőállomás, egyedi elbírálás alapján kerékpár-bérlési és szállási lehetőség alakítható ki. A

13



komplex pihenők általában folyamatosan épülnek ki, a beruházó az út építésével egyidőben helyet biztosít a létesítmények számára. A pihenőhelyek kijelölésénél figyelembe kell venni a várható forgalom nagyságát és összetételét, a csomóponti kiosztást, a terepviszonyokat, a környezeti adottságokat, valamint a közműellátottságot. A pihenőhelyek kialakítása a pálya két oldalán, lehetőleg tükrös elrendezésben történik.

Egyszerű pihenőhely Gasztony térségében (A2m / B2m) tervezett. Komplex pihenő Rábafüzesnél (A3m / B3m javasolt).

2.5.3

Az előzetes javaslatok alapján az M8 tervezett szakaszán az alábbi helyeken javasolt pihenőhelyek létesítése: Egyszerű pihenőhely: Gasztonyi pihenő A2m változat esetén 175+730 km szelvénynél, B2m változat esetén 178+470 km szelvénynél. Komplex pihenőhely: A3m és B3m szakaszokon Rábafüzesi pihenő a határ és a szentgotthárdi elkerülő út között, melyet a továbbtervezés során a VPOP és a Határőrség képviselőivel folytatandó egyeztetések alapján kell pontosítani. Mérnökségi telep A mérnökségi telepen a gyorsforgalmi út üzemeltetésével (diszpécserközpont, munkagépek karbantartása) kapcsolatos tevékenységek folynak.

Az előzetes tervek alapján ezen a szakaszon mérnökségi telep nem épül.

2.6

Az előzetes tervek alapján a vizsgálati szakaszon mérnökségi telep nem épül. A szakasz üzemeltetését végző mérnökségi telep kijelölésére a tervezés későbbi fázisában kerül sor. Mivel az M8 jelenleg tervezett szakasza a keleti irányban tovább folytatódik majd, így a mérnökségi telepet is a keleti oldalra tervezik telepíteni, ahol – esetleg a Körmendi Ipari Parkhoz csatlakozva – a megfelelő infrastrukturális feltételek is adottak. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése Az alábbiakban a tervezett M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út nyomvonalai által érintett Natura 2000 területek természeti állapotát mutatjuk be.

14



2.6.1 2.6.1.1

Az A1m szakasz két helyen keresztez Natura 2000 területeket.

Botanikai jellemzés A1m szakasz 169+130 km-nél a nyomvonal keresztezi a Csencsi-patakot, amely a HUON 20008 „Rába és Csörnöc-völgy” különleges természetmegőrzési terület részét képezi. A patak mederrendezett, emiatt medre mélyen bevágódik. A meder növényzetének jellemző tagja az ágas békabuzogány (Sparganium erectum), amely mellett szórványosan a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a virágkáka (Butomus umbellatus) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima) fordult elő. A meder oldalában pántlikafüves (Carici gracilis-Phalaridetum (KOVÁCS et MÁTHÉ 1967) SOÓ 1971) alkot keskeny sávot. A gyep felső szintjét a névadó pántlikafű (Phalaroides arundinacea) alkotja, amelynek bugái a víz fölött egyes szakaszokon össze is zárnak. A második szintben az éles sás (Carex gracilis) jelenik meg. A két erős kompetíciós képességgel rendelkező gyepalkotó közé csak kevés faj tud behatolni, ezért a társulás fajszegény. Szórványfajai: réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), réti füzény (Lythrum salicaria), sövényszulák (Calystegia sepium), fekete nadálytő (Symphytum officinale). 2.1 fotó: A Csencsi-patak medernövényzete

Forrás:

Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus).

A meder peremén a már szokásos, magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) benőtt franciaperje-rét keskeny sávja fejlődött ki, kiegészülve az ártéri erdők néhány szegélynövényével: farkasalma (Aristolochia

15



clematitis), hamvas szeder (Rubus caesius), sövényszulák (Calystegia sepium). A patakot kísérő fás szárú vegetációban a hamvas fűz (Salix cinerea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fák közül kocsányos tölgy (Quercus robur) fordul elő. A Csencsi-patakot követően a 170+050 km-nél húzódó Pinkáig csak egyéves szánföldi monokultúrák találhatóak. A következő keresztezési pont a Pinka 170+050 km-nél. A szabályozott kis folyó bő vízhozamú, viszonylag hirtelen mélyülő medrű, mély, 1 m feletti vízzel. A gyors vízáramlás miatt hínárnövényzet az érintett szakaszon nem fordult elő. A medernövényzetben hasonló zonáció figyelhető meg, mint a Csencsipataknál. A meder peremén franciaperje (Arrhenatherum elatius), lejjebb pántlikafű (Phalaroides arundinacea) gyepje jellemző, réti, mocsárréti elemekkel: sövényszulák (Calystegia sepium), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), magas aranyvessző (Solidago gigantea), stb. A vízparton törékeny fűz (Salix fragilis) bokrait találjuk. 2.6.1.2

Natura 2000 területet a B1m nyomvonal Magyarnádalja község vasútállomásánál közelíti meg, majd 168+135 km-től 168+380 km-ig keresztezi azt, először a Csencsipatakot, majd a Pinkát.

16

B1m szakasz Natura 2000-es területet a B1m nyomvonal Magyarnádalja község vasútállomásánál közelíti meg, majd 168+135 km-től 168+380 km-ig keresztezi azt, először a Csencsi-patakot, majd a Pinkát. A Csencsi-patak gátján, a vasúti állomástól délre húzódó kaszálón, valamint a vasúti töltés aljában kaszált franciaperje-rét (PastinacoArrhenatheretum elatioris PASSARGE 1964) a jellemző gyeptársulás. A kaszálás itt is megakadályozza az inváziós magas aranyvessző terjedését, és fenntartja a rét fajkészletét. A középmagas füvű gyep gyakori szálfüvei: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), veres csenkesz (Festuca rubra), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), réti perje (Poa pratensis). Kísérő fajai: réti boglárka (Ranunculus acris), réti lednek (Lathyrus pratensis), réti here (Trifolium pratensis), fehér here (Trifolium repens), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), szarvaskerep (Lotus corniculatus), tejoltó galaj (Galium verum), terebélyes harangvirág (Campanula patula), mezei varfű (Knautia arvensis), nagy bakszakáll (Tragopogon dubius), réti zörgőfű (Crepis biennis), közönséges cickafark (Achillea collina), bakfű (Stachys officinalis), réti imola (Centaurea jacea), őszi oroszlánfog (Leontodon 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-69\KHV_végleges_20101130\263012_09_D_Natura_2000_hatásbecslés.doc


autumnalis), réti lórom (Rumex acetosa). A gáton lévő rét sokkal fajszegényebb. A Csencsi-patakot a gáton belül először egy rontott tölgy-kőris-szil ligeterdő (Knautio drymeiae-Ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996), majd közvetlenül a meder közelében egy jó állapotú folyóparti fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996) kíséri. A tölgy-kőris-szil ligeterdő lombkoronaszintjében a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) fordult elő. A cserjeszint szegényes, de az erdő szegélyében megtaláltuk a fekete ribiszke (Ribes nigrum) két vadrágott bokrát. Az aljnövényzet szegényes, elsősorban a lombkoronaszint árnyalása miatt, fajkészletében a gáton kívüli fiatal erdőre jellemző fajok fordultak elő kerek repkénnyel (Glechoma hederacea) kiegészülve. A vasút túloldalán nagyobb kiterjedésben vannak keményfa ligeterdők, de a Pinka és Csencsipatak közötti beszögellésben lévő idős tömböt letermelték, így annak helyén egy fiatal erdősítés látható. Így mindössze a Csencsi-patak és a gát közötti sáv maradt meg, amely viszont üdébb és jobb természetességi állapotú, mint a vasút fölötti hasonló állomány. 2.2 fotó: A Csencsi-patak fűz-nyár ligeterdeje

Forrás:


A fűzligetet a fehér fűz (Salix alba), szórványosan a kanadai nyár (Populus x euamericana) alkotja, második szintben néhány vörös kőrissel (Fraxinus pennsylvanica). A gyepszintben a parti sás (Carex

17



riparia), valamint a nád (Phragmites australis) a domináns, a nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), vízi peszérce (Lycopus europaeus), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) kíséretében. A vasúti töltés mellett mindkét erdőtípus lombkoronaszintjében megjelenik a fehér akác (Robinia pseudo-acacia), a gyepszintben pedig inkább a nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a ragadós galaj (Galium aparine) dominál.

A vasúti híd keleti oldalán a felújítás miatt kb. 30 m-es hosszban a meder és környékét kitakarították, így az növényzettől mentes volt.

A Csencsi-patak vasúti híd fölötti szakasza mederszabályozott, a ligeterdő felőli oldalon főleg náddal (Phragmites australis), a másik oldalon pedig nád és magas aranyvessző sávokkal. A mederben a vizet szegélyezve itt is elsősorban az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) állománya meghatározó. A vasúti híd keleti oldalán a felújítás miatt egy, kb. 30 méteres hosszban a meder és környékét kitakarították, így az növényzettől mentes volt. 2.3 fotó: A Csencsi-patak medre a vasúti hídtól északra, jobbra fűzligettel, balra nemesnyár ültetvénnyel

Forrás:


168+250 km-től 168+380 km-ig egy fiatal nemes nyár ültetvényt találunk, amely igen degradált aljnövényzettel rendelkezik. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a nagy csalán (Urtica dioica) tömegét a ragadós galaj (Galium aparine) és a komló (Humulus lupulus) szövi át.

18



2.4 fotó: A Csencsi-patak melletti gyomos nemesnyár ültetvény

Forrás:

Sajnos az ártéri élőhelyek másik domináns növénye a magas aranyvessző (Solidago gigantea)

19


A B1m változat a Pinkát 168+620 km-nél keresztezi 40-50 méter szélességben, ahol gyepes-erdős sáv húzódik. Az északi oldalon a fűznyár ligeterdő foltokat nád (Phragmites australis), és pántlikafű (Phalaroides arundinacea) gyepek választják el és veszik körbe. A pántlikafű főleg a meder oldalában alkot jelentősebb állományokat. Sajnos az ártéri élőhelyek másik domináns növénye a magas aranyvessző (Solidago gigantea). A Pinka déli oldalán a vasút mellett a híd felújítása miatt egy nagy kiterjedésű és nagy teherbírással bíró, kaviccsal borított munkaterületet alakítottak ki, amelynek szegélyein ruderális gyomnövényzet alakult ki. A fűzbokrokkal tagolt egykori ártéri kaszálórétet a magas aranyvessző tömege borította el.



2.5 fotó: A Pinka vasút melletti szakaszának ligeterdeje és ártéri rétjei

Forrás:

2.6.1.3

Az ártér gyepes részeit mára a magas aranyvessző borította el, így az egykori rétek fajkészlete szinte eltűnt.

20


B2m szakasz A HUON 20008 „Rába és Csörnöc-völgy” különleges természetmegőrzési területet 175+330 km-nél éri el nyomvonalváltozat. A Vörös-patak érintett szakaszát egy spontán kialakult, ligeterdő jellegű cserjés-fás sáv kíséri. A vegyes lombkoronaszintben az akác (Robinia pseudo-acacia), kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre), vörös tölgy (Quercus rubra), fehér fűz (Salix alba), mezei szil (Ulmus minor) fordult elő, amelyhez dús cserjeszint is társult, részben a fafajok fiatal egyedei, részben cserjék (kökény (Prunus spinosa), májusfa (Prunus padus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fagyal (Ligustrum vulgare), egybibés galagonya (Crataegus monogyna)) alkották. A gyepszintben főleg erdei és ligeterdei mezofil fajokat találunk: hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), közönséges galaj (Galium mollugo), olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), illatos ibolya (Viola odorata), hagymaszagú zsombor (Alliaria petiolata), ligeti perje (Poa nemoralis), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), tavasszal ujjas keltike (Corydalis solida), pézsmaboglárka (Adoxa moschatellina), salátaboglárka (Ficaria verna). Az ártér gyepes részeit mára a magas aranyvessző borította el, így az egykori rétek fajkészlete szinte eltűnt. 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-69\KHV_végleges_20101130\263012_09_D_Natura_2000_hatásbecslés.doc


2.6 fotó: A Vörös-patak fiatal ligeterdeje

Forrás:

2.6.1.4


B2m-A3m-átkötés A Láhn-patak, amely szintén a HUON 20008 „Rába és Csörnöc-völgy” különleges természetmegőrzési területet részét képezi, szabályozott mederben folyik az 1+140 km-nél lévő keresztezésnél, növényzete csak keskeny és meredek partfalú medrére korlátozódik. 2.7 fotó: A Láhn-patak medernövényzete

Forrás:

21




A patak mélyre vágódott medrében csak szórványos magányos vagy kisebb csoportokban lévő bokrokat találunk

2.6.1.5

A patak mélyre vágódott medrében csak szórványos magányos vagy kisebb csoportokban lévő bokrokat találunk (fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), hamvas fűz (Salix cinerea)). A patak vízinövényzetének érdekessége, hogy előfordul benne a vízitök (Nuphar lutea). A vizet szegélyezve szórványosan itt is az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima) jelenik meg, de csak a nádtól (Phragmites australis) mentes szakaszokon. A nád szinte kitölti a medret. Kísérőfajok: sövényszulák (Calystegia sepium), nagy csalán (Urtica dioica), éles sás (Carex gracilis). A meder peremrészei már összefüggő aranyvessző tengerrel fedettek, amelyben szinte alig találtuk meg az egykori gyepek fajait. B3m szakasz A nyomvonal a Láhn-patakot a 189+240 km-nél keresztezi, ahol a patak medrében az előzőekben bemutatott növényzetet találunk. A patak medre csatornázott, amely egyenes vonalban halad a mezőgazdasági területek között, keskeny parti vegetációval kísérve. A patak – mint Natura 2000-es terület – áthidalását itt is ökológiai átjáróval indokolt megoldani, annak ellenére, hogy a jelölő fajok előfordulási valószínűsége kisebb ezen a patakszakaszon, mint az alsóbb, Rábához közelebbi szakaszokon. Az ökológiai átjáró létesítése után a jelenlegi vegetáció regenerációja itt is bekövetkezik, az előforduló jelölő, és egyéb védett fajok áthaladási lehetősége biztosítva lesz.

2.6.2 2.6.2.1

Zoológiai jellemzés A1m szakasz A nyomvonal először a Csencsi-patakot, majd a patakot befogadó, Natura 2000-es Pinkát keresztezi.

Az útépítés szempontjából kiemelt jelentőségű a patakban élő vidra (Lutra lutra) állandó jelenléte.

A Csencsi-patak bővizű, gyors folyású patak, dús lágyszárú vegetációval a szegélyében. A patak csatornázott, gátak közé szorított. Az útépítés szempontjából kiemelt jelentőségű a patakban élő vidra (Lutra lutra) állandó jelenléte. Több mintavételi ponton is ellenőrizve, mindenhol friss vidranyomokat, territoriális jelzéseket találtunk, amely állandó territórium meglétére utal. A Pinka bővizű vízfolyás, amelybe a nyomvonal keresztezése előtt a Strém-patak torkollik. A Pinkát gátak közé szorították, elvesztette jellegzetes mederalakzatát és környező vegetációját. A Pinka teljes magyarországi szakasza Natura 2000 terület, alsó, Rábához közeli

22



szakasza a Ramsari Egyezmény által is védett vizes élőhelykomplexum.

A Pinka gerinctelen jelölő fajai közül csak kevés fordul elő az érintett szakaszon.

A Pinka jelölő fajai közül csak kevés fordul elő az érintett szakaszon. A szitakötőkből a díszes légivadász (Coenagrion ornatum) él a Pinka nagyobb szakaszán, a másik két fajnál csak alkalmi előfordulás ismert. A Strém-patak torkolata fölötti vérfüves gátszakaszokon előfordul a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius), az út által érintett szakaszon, illetve a Strém-patak torkolatától lefelé azonban már nincs meg a faj tápnövénye.

A Pinkában a jelölő halfajok közül a reofil fajok fordulnak elő.

A Pinkában a jelölő halfajok közül a reofil fajok fordulnak elő (homoki küllő, széles durbincs, selymes durbincs, törpecsík). A lassú folyású, vagy álló vizekhez kötött fajok (pl. réti csík, szivárványos ökle, halványfoltú küllő, balin) a Rába holtágaiban, az álló, illetve lápi vizekben élnek. A nyomvonal a reofil fajok életterét keresztezi.

A vizsgálati időszakban a Pinkán a vidra előfordulását több mintavételi helyszín bejárásával csak egy helyen sikerült kimutatni.

A vizsgálati időszakban a Pinkán a vidra előfordulását több mintavételi helyszín bejárásával csak egy helyen sikerült kimutatni. Ennek ellenére potenciális élettér a folyó a vidra számára, továbbá kiemelt jelentőségű a faj vándorlása tekintetében is. A szomszédos Csencsi-patak állandó életterét képezi a fajnak, ezért a Pinka is feltételezhetően hasonló jelentőségű a vidra előfordulása tekintetében A Pinka csatornázott partszegélye dús lágyszárú vegetációval rendelkezik, a vízi makroszervezeteken kívül a Pinkát és partvonalát, mint ökológiai zöldfolyosót számos más, terresztris élőlény is használja.

2.6.2.2

B1m szakasz A zoológiai szempontú adottságok hasonlóak az A1m szakasz által érintett Pinka-szakaszhoz, hiszen attól nem messze halad át a B1m nyomvonal is. 2009 őszén, a Pinkán áthaladó vasúti híd felújítását kezdték el, amely előtt tereprendezést és a partszakasz megerősítését végezték el a gyepes jellegű élőhelyen. Mára ez az élőhely eltűnt, a területen depóniákat hoztak létre. A Pinka vasúti híd környéki partszakaszán a vegetációt eltávolították, kőborítást kapott. Ennek ellenére a Pinka – közvetlenül érintkezve a Csencsi-patakkal – fontos ökológiai útvonal, mind a vidra számára, mind a vízi makroszervezetek és a folyó mentén vándorló, helyváltoztató szervezetek szempontjából.

23



2.6.2.3

B2m szakasz A B2m nyomvonal a Vörös-patak keresztezésénél érint Natura 2000 területet. A nyomvonal keresztezési pontjánál a patak-völgy elkeskenyedik, a patakot egykori fűz-égerliget kíséri, amely mára jelentősen átalakult: mezei juhar, kocsányos tölgy, magyar- és amerikai kőris mellett fűz és néhány enyves éger alkotja a patakot kísérő ligetet.

A változatos fafajösszetétel és a kívülről kökény köpenycserjés takarta élőhelyen változatos lepkefauna található.

A változatos fafajösszetétel és a kívülről kökény köpenycserjés takarta élőhelyen változatos lepkefauna található. Értékesebb lepkefajai a faunának a kis színjátszó (A. ilia), a c-betűs lepke (P. c-album), a horvát ékesboglárka (Everes alcetas). A jelölő lepkefajok az érintett szakaszon hiányzanak. A Natura 2000 terület jelölő szitakötő fajai közül a díszes légivadász (Coenagrion ornatum) él a patakban, a halak közül pedig a Pinkánál felsorolt reofil halfajok fordulnak elő. A Vörös-patak fontos jelölő faja a vidra (Lutra lutra), amely a Rába vízrendszeréhez tartozó nagyobb patakokban többnyire állandó territóriumokkal rendelkezik. Ezenkívül fontos vándorlási útvonalat biztosít, elsősorban a fiatal, még ivaréretlen példányok számára. A vidrán kívül számos gerinces állatfaj vonulási-vándorlási útvonalát, napi, vagy szezonális életritmusához tartozó vagilitást a Vörös-patak – Rába vízrendszere közötti kapcsolat fenntartása teszi lehetővé.

2.6.2.4

B3m szakasz A nyomvonal a Láhn-patakot keresztezi. A patak csatornázott medre mentén dús lágyszárú vegetáció található bokorfüzekkel tarkítva.

Az egyik legjobb és legkönnyebben vizsgálható referencia faj a vidra (Lutra lutra), a Láhn-patak teljes hosszában előfordul.

24

A Láhn-patak, mint Natura 2000 terület és a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosója fontos szerepet játszik a vándorló, illetve vagilis fajok szabad mozgásának biztosításában. Az egyik legjobb és legkönnyebben vizsgálható referencia faj a vidra (Lutra lutra), a patak teljes hosszában előfordul. A 189+200 – 189+350 km-nél a nyomvonal a LIFE Nature program keretében végrehajtott élőhelyrekonstrukciós területet közelíti meg. A patak fenékküszöbökkel ellátott, kisebb állóvizekkel tarkított felsőbb szakaszán a kétéltűek szempontjából alkalmas szaporodóhelyek jöttek létre. Szaporodásra használja a térségben előforduló fajok jelentős része. A frissen telepített, nyomvonaltól északra lévő erdőfolt ökológiai szerepe a jövőben fokozódni fog, a kétéltűek számára idővel egyre kedvezőbb telelő- és táplálkozó-területet fog biztosítani. 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-69\KHV_végleges_20101130\263012_09_D_Natura_2000_hatásbecslés.doc


A Natura 2000 terület jelölő gerinctelen állatfajok előfordulási valószínűsége kicsi, azonban a vagilis fajok mozgási útvonalát erősen meghatározza a patak menti keskeny zöld sáv, a patakot kísérő, néhány méteres üde gyep. 2.6.2.5

B2m-A3m-átkötés A nyomvonal Láhn-patakot keresztezi, amely a Rábával párhuzamosan folyik és a hegyhátról jövő patakokat fogadja magába. A hegyhátról lefutó patakok ingadozó vízhozamúak, valószínűleg az aszályosabb időszakban szárazzá válnak. Csatornázottak, a keskeny parti sávban azonban éger- és hamvasfűz sarjak alkotta vegetáció kíséri. Az egykori gyepes gátoldalak helyett ma már aranyvessző hódítja meg a területet.

A Natura 2000 jelölő fajok többsége az élőhelyrekonstrukcióval érintett felsőbb, illetve a bővebb vizű és dúsabb vegetációjú alsóbb szakaszokhoz kötődnek.

A Láhn-patak a nyomvonal által érintett szakaszán a szántóterületek között folyik. A nyomvonal keresztezési pontjánál közelítőleg K-Ny irányú a meder, ennek ellenére a korábban említett erdei élőhelyek – mezőgazdasági területek közötti vadonélő állatfajok mozgását így is segíti. A parti, néhány méteres sáv vegetációja számít természetközeli élőhelynek. A Natura 2000 jelölő fajok többsége az élőhelyrekonstrukcióval érintett felsőbb, illetve a bővebb vizű és dúsabb vegetációjú alsóbb szakaszokhoz kötődnek. Ezen a szakaszon a vidrát érdemes kiemelni, amelynek a Láhn – Vörös-patak teljes hosszán észleltük a territoriális jelzéseit.

2.7

2.7.1 2.7.1.1

A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet bemutatása Körmendi kistérség A Körmendi kistérség Vas megye középső részén található. A térség 2 területe 330,91 km , lakónépessége körülbelül 22.400 fő, az átlagos 2 népsűrűsége 68 fő/km . A térség nyugatról Ausztriával határos, északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az Őriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérség központja Körmend, itt él a kistérség lakónépességének 55%-a. A kisváros környezetében 24 település, apró- és kis falvak

25



találhatóak. A falvak átlagos lélekszáma 418 fő, az átlagos 2 népsűrűségük 36 fő/km . A rendszerváltás idején megkezdődő gazdasági változások hátrányosan érintették az egész kistérséget. Az önkormányzatok erőfeszítéseinek és a növekvő beruházásoknak köszönhetően mára a gazdaság stabilizálódott és mérséklődött a munkanélküliség. Jelenleg a kistérség munkaerőpiaci szempontból rendkívül kedvező helyzetben van, hiszen a megyei adatoknál is jobb mutatóval rendelkezik. A KSH a fejlődő kistérségek kategóriájába sorolja a Körmendi kistérséget. Körmend a térség gazdasági központja, ahol a 90-es évek végére egy döntően magántőkével, ezen belül is osztrák, német és olasz tőkével működő iparszerkezet alakult ki. A városban az intézményi, szolgáltatási háttér mellett a fa- és bútoripar, valamint a gyógyszergyártás a jellemző tevékenységi területek. A Körmendi kistérség gazdasági életében fontos szerepet tölt be a kereskedelem, a városnak a kis-, és nagykereskedelem központi szerepét sikerült megőriznie. A kereskedelmi üzletek 1000 lakosra jutó száma a megyei átlaggal egyenlő, ami részben az osztrák bevásárló turizmusnak köszönhető. Körmend és a térség többi településének helyzete szorosan összefügg, így a további fejlődés érdekében az önkormányzatok vezetői együttműködési terveket dolgoznak ki, mely a kistérségi települések összefogáson alapul. 2.7.1.2

Szentgotthárdi kistérség A Szentgotthárdi kistérség, Vas megye délnyugati részén, három 2 ország találkozásánál fekszik. A kistérség területe 233,43 km , összlakossága 15.300 fő körül mozog, az átlagos népsűrűsége 65 2 fő/km . A kistérség központja, Szentgotthárd közvetlenül az osztrákhatár mellett található, Magyarország legnyugatibb fekvésű városa. Az Őrség kapujaként is emlegetett városban él a kistérség lakónépességének 60%-a. Szentgotthárd város környezetében 14 település található, melyek közös jellemzője, hogy aprófalvak, lélekszámuk 20 főtől az ezer főig terjed. A város környéki falvak lakosai többségének csak a város biztosít munkalehetőséget. Az utóbbi években a kistérség – az előnyös fekvéséből kifolyólag – a nagy mértékű gazdasági beruházások színtere lett, a környék legerősebb gazdasági szereplői összpontosulnak itt. A térség újra éli az

26



iparosodó munkahelyteremtő vonzását a 90-es évektől beinduló ipari park jóvoltából. A kistérségben igen fontos szerepet tölt be az ipar, melynek központja Szentgotthárd. Itt a több mint 100 éves hagyományokkal rendelkező textilipar és mezőgazdasági gépgyártás a múlt századi vasútfejlesztések nyomán alakult ki. A rendszerváltozás után újjáéledő gazdasági kapcsolatok és a város adottságai tették lehetővé a gyors és korszerű ipari fejlesztéseket. A folyamatosan fejlődő Szentgotthárdi Ipari Parknak a kistérségen túlmutató hatása van az Őrség és Körmend irányában, valamint befolyással bír a szomszédos ausztriai fejlesztési lehetőségekre is. Hazánk első és egyetlen határon átnyúló ipari parkja. Az osztrák és a magyar rész között egy belső határátkelő jött létre, amelyekhez osztrák oldalon logisztikai központ csatlakozik. A városban az ipari parkhoz tartozó vállalkozások közül az autóalkatrész-, és a mezőgazdaságigép-, gyártás, valamint a textilipar jelentős. Az ipari parkon kívül a textilipar mellett a faipar és a bútorelem gyártás cégei telepedtek meg. 2.7.2 2.7.2.1

Várható gazdasági és társadalmi következmények Direkt hatások Az európai unió közlekedéspolitikai Fehér Könyve a közúti közlekedéssel kapcsolatos alábbi problémákat fogalmazza meg: súlyos veszteségek (az egyének és a családok életében és össztársadalmi, nemzetgazdasági szinten egyaránt), amelyeket a közúti balesetek okoznak, a mindennapos torlódások okozta veszteségek, amelyek egyes számítások szerint elérik az EU GDP-jének 0,5%-át (EU szinten). A forgalom főutakról autópályára, autóutakra történő átterhelődésének direkt hatásai között, az utazási idő megtakarításon túl, a baleseti kockázat csökkenése is megmutatkozik. Az EU irányszámok alapján megbecsültük, hogy az M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út esetében mit jelent a baleseti kockázat csökkenése. Eredményül azt kaptuk, hogy a gyorsforgalmi út megépítésével, azaz azzal, hogy a forgalomban részt vevők, a főutakkal ellentétben a gyorsforgalmi utakon tudnak közlekedni, évente körülbelül két halálos kimenetelű baleset kerülhető el a hatásterületen az üzembe helyezést követő kezdeti időszakban. A forgalom növekedésével arányosan azonban, ez az arányszám is növekszik, és húsz év távlatában már évi három-négy halálos baleset elkerülését jelzi.

27



2.7.2.2

Indirekt hatások Nemzeti szinten A kelet-nyugat irányú folyosók kiépítésének igénye már egy 1997-ben kiadott kormányhatározatban megfogalmazásra került (2119/1997. V. 14.). Ez a határozat rögzítette Magyarország közlekedéspolitikai stratégiájának fő irányvonalait, így az Európai Unióba integrálódás felgyorsítását, a szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek javítását, és az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítését. Vélhetően a vizsgált autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út megépítésével Magyarország gazdasági, befektetési, pénzügyi, kereskedelmi szerepe erősödni fog a térségben, ami a nemzeti jólét növekedését vetíti előre. Regionális szinten A nemzetközi viszonylatban is fontos kelet-nyugat irányú, az ország tengelyében haladó, E66 jelű út magyarországi részét képező M8 gyorsforgalmi út fontos, határ menti szakaszának megvalósulásával a régió várhatóan nem csak, hogy megőrzi a régiók gazdasági rangsorában elfoglalt második helyét, de csökkenti lemaradását a legfejlettebbnek számító Közép-Magyarországi régióhoz képest is. Lokális szinten Az M8 gyorsforgalmi út megépítése által, a működő tőke befektetések megnövekedésén keresztül, a körmendi és szentgotthárdi kistérségek nagyobb gazdasági aktivitása várható. A Szentgotthárdi Ipari Parkban új vállalkozások megjelenése, az ipari termelés növekedése valószínűsíthető. Körmenden várhatóan megnő az új cégek betelepüléséhez helyet biztosító 70 hektáros ipari parki terület (amiből 300.000 m² már feltárt ipari terület) kihasználtsága.

28



3.

A beruházás kedvezőtlen hatásai

3.1

A várható természeti állapotváltozás leírása a beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A prognosztizálható természeti állapotváltozások az egyes nyomvonalszakaszokon a következőkben kerülnek bemutatásra.

3.1.1

Az út nyomvonala a Csencsi és a Pinka keresztezése során együttesen kb. 0,5 hektár Natura 2000 területet vesz igénybe.

A1m szakasz Az út nyomvonala a Csencsi és a Pinka keresztezése során kb. 2×0,25 hektár Natura 2000 területet vesz igénybe. A vagilis fajok mozgásának lehetőségét a Csencsi-patakon vadátjáró, míg a Pinkán tájátjáró kialakítása biztosítja. Az átjáró a pályatest pilléreken álló áthidalásával tölti be ökológiai szerepét, ezért a jelezett igénybevett terület nagysága csökkenni fog, hiszen az élőhelyek regenerációjának lehetősége megmarad a pályatest környezetében és részben a pálya alatt is. Az átjárhatóság csak az építkezések idején csökken, az átjáró üzembe helyezésével az átjárás lehetősége a Natura 2000- jelölő fajoknak újból megnyílik.

3.1.2

B1m szakasz Az út nyomvonala a Csencsi-patak és a Pinka keresztezése során együttesen újabb kb. 1 hektár Natura 2000 területet vesz igénybe. Jelenleg a Pinka menti növényzet a vasúti híd felújítása miatt erősen bolygatott, az egykori gyep helyén depóniát, telephelyet alakítottak ki. A partszakaszt rézsű-erősítő rétegrendet alkalmazó technológiával biztosították az építkezések idejére. A Pinka természetessége gyakorlatilag a vízzel borított mederrészre korlátozódik. A jelenlegi leromlott állapot néhány év alatt regenerálódik, az út építési idején azonban újbóli leromlás várható.

A vagilis fajok mozgásának lehetőségét a javasolt vadés tájátjáró kialakítása biztosítja.

A vagilis fajok mozgásának lehetőségét a javasolt vadátjáró (Csencsipatakon) és tájátjáró (a Pinkán) kialakítása biztosítja. Az igénybevett területen lévő élőhelyek regenerációja itt is biztosított. Az erdőterület feldarabolódása az inváziós fajok további terjedését segíti elő, és a természetes ligeterdei fajok állományát csökkenti. A jelölő élőhely kiterjedése csökken. Ezen a szakaszon az érintett Natura 2000 terület nagysága kb. 1 ha.

29



3.1.3

Tájátjáró kialakításával a jelölő fajként számon tartott vidra és rajta kívül a vonuló-vándorló fajok útvonala biztosítva lesz

B2m szakasz A nyomvonal a Vörös-patak keresztezése révén érinti a Natura 2000 területet, kb. 0,5 hektáron. A nyomvonal keresztezési pontjánál a patakvölgy elkeskenyedik, a keskeny ligeterdő jellegű vegetáció kíséri a patakot. Tájátjáró kialakításával a jelölő fajként számon tartott vidra és rajta kívül a vonuló-vándorló fajok útvonala, a Vörös(Láhn)-patak – Rába vízrendszere közötti kapcsolat fenntartásával biztosítva lesz. A patakot kísérő ligeterdőszerű spontán kialakult fás vegetáció zavart ugyan, de fontos szerepet tölt be a fajok migrációjában, és az üde lomberdei fajok túlélését biztosítja. Itt is várható az inváziós fajok további terjedése.

3.1.4

A Láhn-patak keresztezésénél vadátjáró betervezése indokolt.

B3m szakasz A nyomvonal a Láhn-patakot keresztezi, kb. 0,5 hektár területet igénybe véve. A patak medre csatornázott, amely egyenes vonalban halad a mezőgazdasági területek között, keskeny parti vegetációval kísérve. A patak – mint Natura 2000 és a LIFE Nature program által érintett terület – áthidalását vadátjáróval indokolt megoldani, annak ellenére, hogy a jelölő fajok száma és az előfordulások nagyságrendje kisebb ezen a patakszakaszon, mint az alsóbb, Rábához közelebbi szakaszokon. Az átjáró létesítése után a jelenlegi vegetáció regenerációja itt is bekövetkezik, az előforduló jelölő, és egyéb védett fajok áthaladási lehetősége biztosítva lesz.

3.1.5

Az út patakon való átvezetését vadátjáróval javasoljuk megoldani.

B2m-A3m-átkötés A nyomvonal a Láhn-patakot keresztezi, kb. 0,25 hektár területet igénybe véve. A patak nyomvonal által érintett szakaszán szántóterületek között kanyarog, néhány m-es parti vegetációval kísérve. Az út patakon való átvezetését vadátjáróval javasoljuk megoldani. Az átjáró környezetében regenerálódni tud a keskeny vegetációs sáv, az átjáró pedig biztosítja a jelölő- és más védett fajok mozgási lehetőségét a Natura 2000 területen.

30



3.2

3.2.1

A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel Élőhelyek Jelölő élőhelyet az egyes nyomvonalváltozatok közül a B1m érint, mégpedig a Csencsi-patak és a Pinka árterén, ahol puhafás (91E0) és keményfás ligeterdő (91F0) maradványok területét csökkenti. A területi csökkenés kis mértékű a különleges természetmegőrzési terület egészéhez viszonyítva, viszont az adott, amúgy is kis kiterjedésű és zavarástól nem mentes erdőfoltokra nézve jelentős hatású. Mindhárom erdőfolt természetközelinek mondható, viszont a Csencsi-patak keményfás erdeje zavart, idegenhonos fafajokkal elegyes, a lágyszárúszintje szegényes. A két másik puhafás ligeterdő közül a Pinka melletti zavartabb, főleg a magas aranyvessző tömege miatt. A megvalósulás során a területi csökkenés mellett főleg a bolygatás hatására elszaporodó gyomok és inváziós növényfajok terjedésével kell számolni. A hosszú távú hatások között a szegélyeken tartósan fennmaradó inváziós fajok térhódításával kell számolni, a gyep- és a lombkoronaszintben egyaránt.

3.2.2

A jelölő gerinctelen állatfajok közül a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) két kis populációjára lesz reverzibilis hatással a beruházás.

31

Fajok A jelölő gerinctelen állatfajok közül a vérfű hangyaboglárka (M. teleius) két kis populációjára lesz reverzibilis hatással a beruházás. A magyarnádaljai maroknyi állomány élőhelye teljesen el fog tűnni. Itt kell azonban megjegyezni, hogy ennek a fajnak a hazai állománya még jelentős nagyságrendű és a térségben is számos, jelentősebb élőhelye ismert. A jelölő gerinces állatfajok közül elsősorban a vidrát (Lutra lutra) érinti kedvezőtlen hatás az építkezési időszakban. A kivitelezés időszakában az emberi jelenlét miatt a vidra várhatóan elkerüli ezeket a szakaszokat, a vándorlása, territórium alakítása ebben az időszakban akadályozott, az egyedek veszélyeztetettsége nőni fog, hiszen kikényszerül a biztonságot jelentő megszokott életteréből. A kivitelezés után, az üzemeltetési időszakban az ökológiai átjárók azonban biztosítani fogják a vidra zavartalan áthaladását az út alatt.



A vízterekben élő és a vízterek fölött, vagy közelében táplálkozó jelölő fajokra az építkezések idején is elhanyagolható mértékűek lesznek a kedvezőtlen hatások, hiszen a víztereket az építkezések nem érintik. A víztereket megfelelő intézkedésekkel lehet védeni (pl. vízelvezetés, medergátak létrehozása nem engedhető meg) a nemkívánatos beavatkozásoktól.

A jelölő gerinces állatfajok közül elsősorban a vidrát (Lutra lutra) érinti kedvezőtlen hatás az építkezési időszakban. 3.2.3

Az érintett terület élőhelyeinek vizsgálata 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással. 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással. 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással. 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással. 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek higrofil magaskórós szegélytársulásai A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, csak az élőhelyre jellemző néhány fajt találtunk a patakok medernövényzetében, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással. 6440

Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei

A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással.

32



6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) A vizsgált területeken a jelölő élőhely nem fordult elő, a tervezett beruházás állományaira nincs hatással. 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) A két természetszerű állományának területcsökkenése várható a Pinka és a Csencsi-patak árterén. A Pinka esetében a spontán kialakult puhafás ligeterdő foltra nézve a hatás megszüntető jellegű, mivel a 0,5 ha kiterjedésű erdőfoltot a közepén vágja ketté a B1m nyomvonal. A Csencsi-pataknál is hasonló a hatással jár a tervezett beruházás, ahol a jelölő élőhelyfolt kiterjedése kisebb (0,3 ha). 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) A jelölő élőhely a Csencsi-patak árterén fordul elő, ahol a kiterjedése 0,8 ha. A nyomvonal körülbelül a közepén vágja ketté, így a visszamaradó két kis erdőfolt hosszú távú fennmaradása nem biztosított. A vasút mellett jelenleg is terjed benne az akác, az erdőfolt belsejében pedig a vörös kőris. A feldarabolódás után az inváziós fajok előretörése várható, amely a honos növényzet további visszaszorulását és a természetességi állapot romlását eredményezi. 3.2.4

A jelölő fajokra gyakorolt hatások vizsgálata Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt nem találtuk meg. Bár az A2m nyomvonal idős lombos erdőt érintő szakaszán, tarvágás miatt szegélyhelyzetbe került, napsütötte tölgyfák állnak, ezeken, a faj klasszikus előfordulási helyein sem találtuk. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges.

33



Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt nem mutattuk ki, de a Pinka és a Vörös-patak víztereiben előfordulhat a faj. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges. Ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a faj nem fordul elő. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges. Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a faj nem fordul elő. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges. Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) A faj státusza a vizsgált területen: Két kis egyedszámú előfordulását érinti az A1m nyomvonal Magyarnádalján, és az A3m-B3m közös szakaszán az országhatárnál. A beruházás várható hatásai: A magyarnádaljai élőhely teljesen megszűnik, a Rábafüzes alatti, országhatár-menti élőhelye nagymértékben sérül, vagy megszűnik. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Hatáscsökkentő intézkedésre nincs lehetőség. A hatást csak nyomvonal-korrekcióval lehetne csökkenteni, azonban erre egyik területen sincs lehetőség. Sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt nem mutattuk ki. A beruházás várható hatásai: Előfordulása esetén a vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjárók létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók.

34



Tompa folyamkagyló (Unio crassus) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt nem mutattuk ki. A beruházás várható hatásai: Előfordulása esetén a vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjárók létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók. Balin (Aspius aspius) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok a fajnak nem képezik jellemző élőhelyét, a fajt nem mutattuk ki. A beruházás várható hatásai: Előfordulása esetén a vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjáró létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók. Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok a fajnak nem képezik jellemző élőhelyét, a fajt nem mutattuk ki. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges. Homoki küllő (Gobio kessleri) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok vízterei a faj számára potenciális életteret jelentenek. A beruházás várható hatásai: A vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjáró létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók.

35



Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok vízterei a faj számára potenciális életteret jelentenek. A beruházás várható hatásai: A vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjáró létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók. Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok vízterei a faj számára potenciális életteret jelentenek. A beruházás várható hatásai: Előfordulása esetén a vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjáró létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók. Réti csík (Misgurnus fossilis) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok a faj számára nem jelentenek életteret. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok a faj számára nem jelentenek életteret. A beruházás várható hatásai: Nincs hatással. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: Intézkedés nem szükséges. Törpecsík (Sabanejewia aurata) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszok vízterei a faj számára potenciális életteret jelentenek. A beruházás várható hatásai: Előfordulása esetén a vízterek medertulajdonságainak, áramlási jellemzőinek fenntartásával az esetleges negatív hatás elkerülhető.

36



Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A faj védelme érdekében mederszabályozás, gátépítés, a vízterek áramlási jellemzőinek jelentős megváltoztatása nem engedhető meg. Ökológiai átjáró létesítésével a faj populációs kapcsolatai fenntarthatók. Vöröshasú unka (Bombina bombina) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a faj előfordul, azonban jelentősebb életterét, szaporodóhelyét nem képezi. A ligeterdővel borított Natura 2000 területek a kisebb jelentőségű telelőhelyei a békáknak. A Natura 2000 területeken kívül, az út hatáskörzetében lévő élőhelyeken azonban már jelentősebb populációi fordulnak elő. Azokon az útszakaszokon, ahol a telelőhelyeket a szaporodóhelyektől az út elválasztja, jelentős nagyságrendű vándorlása várható. A beruházás várható hatásai: Az érintett Natura 2000 területrészek és vízterek a faj számára nem jelentenek ideális szaporodóhelyeket, a ligeterdők kisebb jelentőségű telelőhelyek. Azokon a nyomvonal szakaszokon, ahol a faj nagyobb állományai előfordulnak az út akadályként jelentkezhet a szaporodási időszakban, egyedek pusztulását, okozhatja. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A nagyobb populációk élőhelyei környezetében megfelelő számú békaátjáró létesítése szükséges, továbbá az ökológiai- és vadátjárók kialakítása a megadott helyszíneken. Közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt eddig nem mutattuk ki, azonban a Natura 2000 területeken kívül, az út hatáskörzetében lévő vizes élőhelyeken kisebb populációi előfordulnak. A beruházás várható hatásai: Az érintett Natura 2000 területszakaszok a faj számára nem jelentenek ideális élő- és szaporodóhelyet. Azokon a szakaszokon, ahol a faj előfordul az út akadályként jelentkezhet a kétéltűek szaporodási időszakában, egyedek pusztulását, okozhatja. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A nagyobb populációk élőhelyei környezetében megfelelő számú kétéltűátjáró létesítése szükséges, továbbá az ökológiai- és vadátjárók kialakítása a megadott helyszíneken.

37



Vidra (Lutra lutra) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területeken több helyen is előfordul a vidra. A vizsgálatok alapján a Pinkában kisebb, míg a Csencsi-, Vörös- és Láhn-patak állandó territóriumok kialakulását biztosítják, továbbá kiemelt jelentőségűek a faj migrációja tekintetében. A beruházás várható hatásai: A beruházás az építési időszakban jelent kiemelt veszélyt a faj a számára. A zavart szakaszokon nem mer áthaladni, vagy megszokott, biztonságot nyújtó élőhelyét elhagyva tud csak keresztül jutni az építkezés alatt álló részeken. Az érintett vízterekben élő- és vándorló példányok életmenetében zavart okoz, szélsőséges esetben az élettér, territórium (időszakos) elhagyása is előfordulhat. Egyes esetekben a forgalmas úttestekre tévedő egyedek pusztulását okozhatja a beruházás építési időszaka. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A nyomvonal által keresztezett víztereken, vándorlási útvonalakon megfelelő ökológiai átjárók alkalmazásával a negatív hatás megszüntethető. Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt nem mutattuk ki, ennek ellenére potenciális táplálkozó-területét képezik. A beruházás várható hatásai: A faj táplálkozó egyedei fordulhatnak elő az érintett szakaszokon. A parti vegetáció irtása, jelentős átalakítása okozhat negatív hatást a faj számára. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A parti vegetáció regenerálódásának elősegítése, védőfásítás alkalmazása. Közönséges denevér (Myotis myotis) A faj státusza a vizsgált területen: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 szakaszokon a fajt eddig nem mutattuk ki, ennek ellenére potenciális táplálkozó-területét képezik. A beruházás várható hatásai: A faj táplálkozó egyedei fordulhatnak elő az érintett szakaszokon. A parti vegetáció irtása, jelentős átalakítása okozhat negatív hatást a faj számára. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A parti vegetáció regenerálódásának elősegítése, védőfásítás.

38



3.2.5

Egyéb védett vagy Natura 2000-es, de nem jelölő fajokat érő hatások vizsgálata Fekete ribiszke (Ribes nigrum) A B1m nyomvonal mellett a Csencsi-patak keményfás ligeterdejének szegélyében előforduló kis egyedszámú populáció, amelynek hosszú távú fennmaradása kérdéses. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) A faj státusza a vizsgált területen: Az Angliában élő törzsalak még a múlt században kipusztult. Hazánkban még sok mocsárban, lápban megtalálható, azonban Európa nyugati országaiban is a kipusztulás fenyegeti. Megtelepedése elsősorban a nagytermetű lóromokhoz (Rumex spp.) köthető. A számára kedvezőtlen irányba változó ökológiai/élőhelyi feltételek esetén a hímekre – főleg első generációjára – jellemző territoriális viselkedése megváltozik és vagilissá válik. Ez a vagilitás a második nemzedéknél általánosan megfigyelhető. A vándorlás és sikeres kolonilázálás feltétele a megfelelő nedves élőhelyek: patakpartok, mocsarak, kaszálók, lápok megfelelő hálózatának megléte és az összeköttetésük biztosítása. A nyomvonalakon és hatásterületein az alábbi helyeken fordultak elő: − KE - 162+000 – 162+300 km: alkalmi előfordulás, nincs szaporodó kolónia − A1m - 166+840 km: alkalmi előfordulás, terjedést biztosító ökológiai folyosó − A1m - 168+500 – 168+650 km: kis kolónia − A1m - 169+120 km: alkalmi előfordulás, terjedést biztosító ökológiai folyosó − A2m -174+500 – 180+150 km: alkalmi előfordulás − A2m - 181+100 km: kis kolónia − B1m - 168+000 – 168+250 km: alkalmi előfordulás, esetleg kis kolónia − B3m - 187+200 – 187+850 km: jelentősebb kolónia − B3m - 191+100 – 191+450 km: kis kolónia A beruházás várható hatásai: A jelentősebb kolóniák előfordulási helyeit nem szünteti meg a beruházás, a kisebb, illetve alkalmi előfordulási helyeit azonban több helyen károsítja. A terjedés lehetőségét biztosító üde, nedves élőhelyeken az utat az egyedek át tudják repülni, így az út által érintett patakok, folyók, mint terjedési útvonalak, továbbra is biztosítják a vagilitás lehetőségét. Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A parti vegetáció regenerálódásának elősegítése, ami a tájra és az élőhelyre jellemező növényzet telepítését és gondozását, és az agresszív tájidegen fajok visszaszorításával érhető el.

39



Varangyok (Bufo spp.) A faj státusza a vizsgált területen: Hazánkban mindkét faj általánosan elterjedt, azonban a közlekedési infrastruktúrák létesítése miatt az egyik legjobban veszélyeztetett csoport. Ha a telelő/táplálkozó és a szaporodóhelyük között út létesül a tavaszi vonulás során a populáció nagy része a forgalom áldozatául eshet, amely akár lokális kipusztuláshoz is vezethet. Az alábbiakban azokat a nyomvonal-szakaszokat soroljuk föl, ahol jelentősebb veszélyeztetettségük várható. − KE - 160+000-16+400 km – jelentős veszélyeztetettség − KE - 161+600-161+820 km – kis veszélyeztetettség − A1 - 168+500 – 168+650 km – kis veszélyeztetettség − A1 - 170+100 – 170+650 km – jelentős veszélyeztetettség − A3 - 189+200 – 189+400 km – kis veszélyeztetettség − B1 - 168+900 – 169+600 km – jelentős veszélyeztetettség − B2 - 175+850 – 176+150 km – közepes veszélyeztetettség − B2 - 178+000 km – közepes veszélyeztetettség − B2 - 180+900 – 182+000 km – jelentős veszélyeztetettség − B2 - 182+250 – 182+650 km – közepes veszélyeztetettség − B3 - 187+200 – 187+850 km – kis veszélyeztetettség − B3 - 189+200 – 189+350 km – kis veszélyeztetettség A beruházás várható hatásai: A telelő/táplálkozó területet és a szaporodó terület között a gyorsforgalmi út barriert képez, mely a kétéltűek számára áthághatatlan akadályt képez Javasolt hatáscsökkentő intézkedések: A tervezett békaátjárók megépítése és hosszú távú, megfelelő minőségű üzemeltetése. 3.2.6

Térképi ábrázolások A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció mellékletében, térképen ábrázoltuk az érintett Natura 2000 területeket, a tervezési területen található élőhelytípusokat, valamint a Natura 2000 terület keresztezésénél alkalmazott hatáscsökkentő természetvédelmi műszaki létesítményeket (tájátjáró, vadátjáró, kétéltű átjáró, stb.).

40



3.3

A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke

3.1 táblázat: Natura 2000 területen, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok esetében várható hatások Natura 2000 jelölő élőhelyek/fajok

Igénybevétel mértéke

Hatás minősítése

3130

Nincs igénybevétel

Nincs hatás

3260


Nincs hatás

3270


Nincs hatás

6410


Nincs hatás

6430


Nincs hatás

6440


Nincs hatás

6510


Nincs hatás

91E0

Kismértékű igénybevétel

Kismértékű hatás

91F0

Kismértékű igénybevétel

Kismértékű hatás

Nem fordul elő az érintett Natura 2000 szakaszokon.

Nem mérhető

Díszes légivadász (Coenagrion ornatum)

Ritka, de jellemző faja a Natura 2000 területek víztereinek.

Nem mérhető

Ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros)


Nem mérhető

Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)


Nem mérhető

Két kis létszámú kolóniája érintett, amiből az egyik élőhelye megsemmisül.

Jelentős mértékű

Sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis)

Várhatóan nincs igénybevétel.

Nem mérhető

Tompa folyamkagyló (Unio crassus)


Nem mérhető

Balin (Aspius aspius)


Nem mérhető

Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)


Nem mérhető

Homoki küllő (Gobio kessleri)


Nem mérhető

Széles durbincs (Gymnocephalus baloni)


Nem mérhető

Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)


Nem mérhető

Réti csík (Misgurnus fossilis)


Nem mérhető

Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)


Nem mérhető

Törpecsík (Sabanejewia aurata)


Nem mérhető

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius)

41



Natura 2000 jelölő élőhelyek/fajok

Igénybevétel mértéke

Hatás minősítése

Közvetlen és közvetett hatásterületen belül jelentősebb populációi élnek.

Kis mértékű

Közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus)

Közvetlen és közvetett hatásterületen belül kisebb populációi élnek.

Kis mértékű

Vidra (Lutra lutra)

Konkrét életterét, időszakos előfordulási helyeit és vándorlási útvonalait érinti

Kis mértékű

Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)

Táplálkozóhelyeit érinti, de jelentősen nem befolyásolja

Nem mérhető

Közönséges denevér (Myotis myotis)

Táplálkozóhelyeit érinti, de jelentősen nem befolyásolja

Nem mérhető

Sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)

Kis létszámú kolóniája érintett, ahol élőhelye valószínűleg megsemmisül.

Jelentős mértékű

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

Patakok menti gyepekben, kaszálóréteken és mocsaras holtágban fordul elő, ez utóbbiban jelentősebb állománya. Patakok mentén a vagilitás lehetősége biztosított

Kis mértékű

Közvetlen és közvetett hatásterületen belül jelentősebb populációi élnek.

Közepes mértékű

Kis állomány a B1m nyomvonal közelében

Közepes mértékű

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Egyéb védett fajok

Varangyok (Bufo spp.) Fekete ribiszke (Ribes nigrum) Forrás:

ARION Bt.

42



4.

Alternatív megoldások

4.1

A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) A 2006. decemberében elkészült Előzetes Vizsgálati Dokumentációban (készítette: UNITEF’83 Zrt – FŐMTERV Rt. Konzorcium) „A”, „B” és „C” nyomvonalváltozat szerepelt. Az EVD határozata az „A” és „B” nyomvonalat találta továbbtervezhetőnek. A Mott MacDonald Magyarország Kft. – VIAMED 2002 Bt. Konzorcium 2009. nyarán közbeszerzési eljárás keretében nyerte meg a környezetvédelmi hatásvizsgálat és Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációjának elkészítését. 2009 nyarán a terveket felülvizsgálva a nyomvonalak áttervezésre kerültek az optimálisabb és jobb vonalvezetés céljából. Ez az áttervezés már olyan mértékű volt, hogy az OKTVF állásfoglalása szerint új eljárást kellett lefolytatni, immár az új jogszabálynak megfelelően Konzultációs Kérelem néven. Az új Előzetes Konzultációs eljárás keretében elkészített konzultációs kérelemben az alternatívákat az egyes nyomvonalváltozatok jelentették, melyek közül a természetvédelmi szempontból is legkedvezőbb alternatíva kijelölhető volt. A konzultációs eljárás során 8 különböző alternatíva állt az OKTVF rendelkezésére, hogy szakmai szempontok figyelembevételével kiválassza a környezet- és természetvédelmi szempontból optimális nyomvonal variációkat. Ezek a nyomvonalvonal variációk a következők voltak: (KE)-A1m-A2m-A3m (KE)-A1m-A2m-B3m (KE)-B1m-A2m-A3m (KE)-B1m-A2m-B3m (KE)-A1m-B2m-B3m (KE)-B1m-B2m-B3m (KE)-B1m-B2m-A3m (KE)-A1m-B2m-A3m Ezek térbeli elhelyezkedésben és nagyságrendben (hosszúság, szélesség tekintetében) nem tértek el lényegesen a jelen dokumentációban vizsgált területektől. A 8 változatból környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízügyi szempontokat mérlegelve az OKTVF az alábbi változatok esetében írta elő a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását: KE-A1m-B2m-B3m KE-B1m-A2m-A3m KE-B1m-B2m-A3m

43



A természetvédelmi szempontból legkedvezőbb alternatíva kiválasztását az alábbi, 4.1 táblázat segíti. 4.1 táblázat: Érintett Natura 2000 területek összefoglaló táblázata Érintett Natura 2000 pontok száma

Érintett területnagyság (ha)

Negatív hatással érintett jelölő taxonok száma

KE-A1m-B2m-B3m

4

1,25

5

KE-B1m-A2m-A3m

2

1

2

KE-B1m-B2m-A3m

3

1,75

5

Nyomvonalváltozatok

Forrás:

ARION Bt.

4.2

A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása A 2006. decemberében készült Előzetes Vizsgálati Dokumentációban (készítette: UNITEF’83 Zrt – FŐMTERV Rt. Konzorcium) az „A” és „B” nyomvonalváltozatok mellett szerepelt még egy „C” jelű nyomvonalváltozat is. Ez a nyomvonal Körmendet délről kerülte volna meg és végig a Rába folyó partján vezetett volna az országhatár felé. A „C” nyomvonal két helyen keresztezte volna a Rába folyót, egyszer Körmend alatt, másodszor pedig Csákánydoroszló környékén. Ezt a nyomvonalat elsősorban vízgazdálkodási szempontok és természetvédelmi szempontok miatt vetették el, azt továbbtervezésre az OKTVF nem javasolta.

44



5.

A megvalósítás indokai

5.1

A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése Jelenleg a térséget feltáró egyetlen főútvonal a 8. sz. főút. Kelet-nyugati irányban ez biztosít kapcsolatot, nem csupán a hazai, de a szomszédos ausztriai, szlovéniai területek felé is. A kialakuló forgalomban a hazai járműveken kívül jelentős arányban vesznek részt külföldi gépkocsik is. A 8. sz. főút teherforgalma is jelentős és e forgalom számos településen vezet keresztül, ami egyrészt lelassítja a tranzit forgalmat, másrészt környezeti problémákat is okoz a településeken. Ráadásul a beépített területek átkelési szakaszai szűkek, Körmend város belterületén számos lámpás kereszteződés lassítja tovább a forgalmat.

A 8 sz. főút forgalmának növekedése várható, ezért szükséges egy településeket elkerülő gyorsforgalmi út létesítése.

A jövőben a forgalom további növekedésével lehet számolni és a régió jelenlegi infrastruktúrája ezt a forgalomnövekedést várhatóan már nem tudná biztonságosan felvenni. Ezért szükségszerűvé vált egy olyan gyorsforgalmi út létesítése, amely ezt a problémát kezelni tudja, úgy, hogy a tranzit forgalmat a lakott településeken kívül vezeti el. Továbbá a megépülő M8 gyorsforgalmi út ezen szakasza – együtt a többi M8 gyorsforgalmi szakasszal – kulcsfontosságú lesz a Magyarországon kelet-nyugati irányban zajló tranzitforgalom lebonyolításában is.

5.2

A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségének indokai A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő): társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet) emberi egészség vagy élet védelme a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben a kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet)

45



6.

A kedvezőtlen hatások mérséklése

6.1

Általános intézkedések A ligeterdő foltok esetében a szegélyek mentén őshonos fa- és cserjefajok (fehér fűz (Salix alba), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kányabangita (Viburnum opulus), kutyabenge (Frangula alnus)) ültetése az erdőszegélybe, amely árnyékolásával lezárja az erdő szegélyét a lágyszárú inváziós fajok elől. A bolygatott felszínek mielőbbi gyepesítése szintén csökkenti a gyomok terjedését. A Natura 2000 területekkel érintett nyomvonalszakaszon a kivitelezés ütemezését úgy kell tervezni, hogy a vegetáció és a termőföld eltávolítása a vegetációs időn kívülre (október – március időszakra) essék.

6.2

Ezek az intézkedések a közutakon és autópályákon alkalmazott ÚME 2.1-304 szerinti ökológiai átjárók telepítését jelentik.

46

Élőhelyekre, fajcsoportokra és a jelölő fajokra ható izolációs hatások csökkentése, illetve elhárítása érdekében tervezett intézkedések Ezek az intézkedések a közutakon és autópályákon alkalmazott ÚME 2.1-304 szerinti ökológiai átjárók telepítését jelentik. Nagyléptékű, több fajra, fajcsoportra is kiterjedő izoláló hatást az ökológiai folyosók átvágásával okoz az út. Az ökológiai folyosókon „táji léptékben”, több, egymástól különböző taxonra is kiterjedő migráció zajlik. Ott, ahol az út olyan ökológiai folyosó-szakaszokat metsz, ahol a migrációs folyamatok egyértelműen több taxonra is kiterjednek és intenzíven zajlanak, tájátjáró műszaki létesítmény telepítését javasoljuk. Kisebb léptékű (helyi), néhány fajra, illetve egymással szoros kölcsönhatásban álló élőhelyek (pl. búvó- és táplálkozó területek) közötti kapcsolat megőrzésére kiterjedő intézkedés a gímszarvas célcsoportra méretezett nagyvadátjárók és a kisemlős- és közepes termetű emlősök átjáróinak telepítése.



6.3

Ezek az intézkedések szintén az ÚME 2.1-304 szerinti ökológiai átjárók telepítését, továbbá természetvédelmi célú fényvédő, zajárnyékoló falak és takaró fásítások alkalmazását jelentik.

A közlekedési hatások szempontjából érzékeny, védett fajok populációinak és egyedeinek veszélyeztetettségét csökkentő, illetve elhárító intézkedések Ezek az intézkedések szintén a közutakon és autópályákon alkalmazott ÚME 2.1-304 szerinti ökológiai átjárók telepítését, továbbá természetvédelmi célú fényvédő, zajárnyékoló falak és takaró fásítások alkalmazását jelentik. A közlekedési hatásokra különösen érzékeny csoportok a kétéltűek, elsősorban a szaporodási időszakban vízhez kötődő fajok (varangyok, unkák, ásóbékák, erdei- és mocsári béka). A szaporodóhely (vizes élőhelyek) és a telelő-, táplálkozóhelyek közötti kapcsolat megőrzése békaátjárók telepítésével történik. Azokra a madárfajokra, amelyeknél a költő- és táplálkozó területeket egymástól elválasztja az út, vagy migrációs folyosójukat metszi, továbbá a szokásos repülési magasságuk viszonylag alacsonyan van, ezért a forgalom jelentős kockázati tényezőt jelent számukra, várható repülési útirányukba védőfalak elhelyezését terveztük, amelyek a repülési magasságukat befolyásolják (megemelik). A vidra számára a zártszelvényű átereszek, hidak nem alkalmasak az átjárásra, ezért olyan vadátjárók telepítését terveztük, amelyek méreteinek nem feltétlenül kell elérnie a klasszikus nagyvadátjáró méreteit (szabadtéri index ≥ 1,5), de legalább az egyik oldalán középvíz-szint fölött lévő száraz partnak kell lennie, amin a vidra akadálytalanul át tud haladni az út alatt. Az éjjel rajzó, szaporodó rovarok a fényforrások irányába repülnek. A tartós fényforrások a rajzást, így a szaporodást zavarják, míg az autók fényei felé repülő rovarok a forgalom áldozatául esnek. Azoknak az élőhelyeknek a közelében, ahol előfordulhatnak pozitív fototaxist mutató védett, vagy ritka rovarok, takarófásítást, vagy zaj- és fényvédő takarófalak alkalmazását terveztük. Az állandó fényforrások (pihenőhelyek, üzemanyag állomások) alkalmazásánál javasoljuk a szűk UV-spektrumú fényforrások használatát. Az alábbi táblázatban az egyes nyomvonalakon tervezett negatív hatásokat megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések foglaljuk össze, vastaggal kiemelve a Natura 2000 területekre vonatkozó intézkedéseket:

47



6.1 táblázat: Az egyes nyomvonalakon tervezett negatív hatásokat megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések, létesítmények Átjáró javasolt helye (km)

Átjáró tipusa

Átjárók száma

Céltaxon

KE

162+282

Vadátjáró

1 db

Vidra, nagyvadak (gím)

A1m

166+860

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A1m

169+120

Vadátjáró (parttal rendelkező híd)

1 db

Vidra

A1m

170+050

Tájátjáró

1 db

Gerinces taxonok

A1m

170+150, 170+200, 170+250, 170+300

Békaátjáró

4 db

Kétéltűek

A1m

170+350

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak

A1m/B1m

172+780

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A2m

176+360

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A2m

177+975

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A2m

179+050

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A2m

180+300

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A2m

182+060

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

A3m

184+360

Kis- és közepes termetű emlősök átjárója

1 db

Vidra, kis- és közepes termetű emlősök

A3m

185+390

Vadátjáró

1 db

Vidra, nagyvadak (vaddisznó)

A3m

189+200, 189+300, 189+365

Békaátjáró

3 db

Kétéltűek

B1m

168+260

Vadátjáró

1 db

Vidra, nagyvadak (vaddisznó)

B1m

168+640

Tájátjáró

1 db

Gerinces taxonok

B1m

169+350

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

B1m

169+100,169+150, 169+200, 169+250, 169+300

Békaátjáró

5 db

Kétéltűek

B2m

175+300

Védőfal

2x110 m

Madarak, éjjeli rovarok

B2m

175+350

Tájátjáró

1 db

Gerinces taxonok

B2m

176+060

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

B2m

175+900, 176+000

Békaátjáró

2 db

Kétéltűek

B2m

178+085

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

B2m

177+750, 177+800, 177+900

Békaátjáró

3 db

Kétéltűek

B2m

180+680

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

Nyomvonal

B2m

181+500

Vadátjáró

1 db

Nagyvadak (gím)

B2m

181+050 – 181+950

Békaátjáró

10 db (100m/db)

Kétéltűek

B2m

182+300, 182+400

Békaátjáró

2 db

Kétéltűek

48



Átjáró javasolt helye (km)

Átjáró tipusa

Átjárók száma

Céltaxon

B2m

182+200 – 182+600

védőfal

400 m


B3m

187+170

Kis- és közepes termetű emlősöknek átjáró

1 db

Kis- és közepes termetű emlősök

B3m

187+550, 187+650

Békaátjáró

2 db

Kétéltűek

B3m

187+200-187+800

Védőfal

600 m


B3m

189+220

Vadátjáró, tájátjáró

1 db

Gerinces taxonok

1+450

Tájátjáró

1 db

Gerinces taxonok

Nyomvonal

B2m-A3m átkötés Forrás:

ARION Bt.

49



7.

Kiegyenlítő intézkedések

Az M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út létesítésére vonatkozóan kiegyenlítő intézkedéseket nem szükséges tenni, azonban a hatások csökkentése érdekében, a Pinka keresztezésénél az ártér mindkét oldalán puhafás ligeterdő telepítése javasolt a területre jellemző fafajokból 100 méter hosszban.

50



8.

Irodalomjegyzék

ARADI CS. & DÉVAI GY. & JAKUCS P. & JUHÁSZ-NAGY P. ET AL. 1985: Zárójelentés "A környezeti Hatásvizsgálatok (KHV) keretében az ÖKOLÓGIAI HATÁSVIZSGÁLATOK (ÖHV) koncepcióterve és követelményrendszere" c. kutatási szerződés keretében 1985-ben végzett munkáról. - Debrecen, KLTE Ökológiai Tanszéke. BÁLINT, ZS. – GUBÁNYI A. – PITTER G. 2006: Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa – a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest BÁLINT, ZS. 1996: Kárpát-medence nappali lepkéi 1. rész - Az MME Könyvtára 12, Budapest BALOGH L. 1996: Adatok néhány inváziós növényfaj elterjedéséhez az Őrségi Tájvédelmi Körzetben és a kapcsolódó területeken. Savaria Vas Megyei Múz. Értesítője, 23(2): 297-307. BALOGH L. 2003: Hivatlan vendégek: özönnövények a Rába mentén. Természetbúvár 58(2): 2-5. BERINKEY, L. 1966: Halak - Pisces. Fauna Hungarica. Akadémiai Kiadó, Budapest, 20(2): 132 pp. BORBÁS V. 1887: Vasvármegye növényföldrajza és flórája, Vas megyei Gazg. Egy. Szombathely. BORHIDI A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. - A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának és a Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa, Pécs. BORHIDI A., SÁNTA, A. 1999: Vörös Könyv Magyarország Növénytársulásairól 1-2. - A KöM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. BOROS Á. 1944: Adatok a Vendvidék erdeifenyveseinek és tőzegmohalápok növényzetének ismeretéhez. Bot. Közlem. 41(3-5): 96101. BOTTA, I., KERESZTESSY, K. & PINTÉR, K. 1984: Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni; Holcik et Hensel, 1974). Halászat, 77/4: 98-99. ERŐS, T. 2000: Population biology of Cobitis elongatoides in a lowland stream of the Middle Danube (Hungary). Folia Zool. 49(1):151-157. FAZEKAS, I. 1992: Tolna megye nappali lepkéi – Babits-füzetek 7. Szekszárd FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. 1997: Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer II. – A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. – MTA ÖBKI – MTM, Budapest.

51



FREYHOF, J., RÁB, P. & BOHLEN, J. 2000: The valid names of some European species of the genus Cobitis (Teleostei, Cobitidae). Folia Zool. 49(1):3-7. GÁYER GY. 1932: Új adatok Vasvármegye flórájához III. Annales Sabariensis Fol. Mus. 1: 7-11. GERA, P. (évszám nélkül): Vidrakönyv – Alapítvány a Vidrákért, Budpast GOZMÁNY, L. 1979: Vocabularium nominum animalium Europae septem linguis redactum - Európa állatvilága hétenyelvű névszótár I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest. GÖRNER, M. – DR. SC. HACKETHAL, H. 1987: Saugetiere Europas – Neumann Verlag, Lipzig; Radebeul GUTI, G. 1993: A magyar halfauna természetvédelmi minõsítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86/3: 141-144. K. 1996: Magyarország természetesvízi GYÖRE, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 339 pp.

halai.

HANKÓ, B. 1931: Magyarország halainak eredete és elterjedése. Debreceni Egyetem Állattani Intézete. Sárospatak, 34 pp. HARASZTHY, L. (szerk.) 1998: Magyarország madarai – Mezőgazda Kiadó, Budapest HARKA, Á & SALLAI, Z. 2004: Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 269 pp. HARKA, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 160 pp. HORVÁTH E. – JENAPLONG J. 1962: Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. Vasi Szemle 18: 19-43. JEANPLONG J. 1960: Vázlatok a Rába határvidéki árterének rétjeiről. Bot. Közlem. 48(3-4): 289-299. KÁROLYI A. – PÓCS T. 1968-1974: Délnyugat-Dunántúl flórája I-VII. Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. KIRÁLY G – MESTERHÁZY A. – KIRÁLY A. 2007: Adatok a NyugatDunántúl flórájához és növényföldrajzához. – Flora Pannonica 5: 3-66. KOVÁCS J. A. – TAKÁCS B. 1992: Az alsószölnöki Rába-völgy botanikai értékei. Kanitzia 6: 89-110. KOVÁCS J. A. – TAKÁCS B. 1997: Vas megye edényes flórájának kritikai vonatkozásai. Kitaibelia 2(2): 220-225. KOVÁCS J. A. 1995: Vas megye növénytársulásainak áttekintése. Vasi Szemle 49(4): 518-557. KUDRNA, O. 1986: Aspects of Conservation of Butterflies in Europe – in: series Butterflies of Europe, Vol. 8. Aula Verlag, Wiesbaden.

52



KUDRNA, O. 1995: Grundlangen für den Schutz der Tagfalter und ihrer Biotope in der Rhön – Oedippus 10: 1-46. KUDRNA, O. 2002: The Distribution Atlas of European Butterflies Oedippus, 20. M ARGÓCZI K. 1998: Természetvédelmi biológia. Egyetemi tankönyv. JATEPress, Szeged. M AROSI S. - SOMOGYI S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest; pp.: 837-840. MESTERHÁZI A. – KIRÁLY G. 2006: A Carex repens BELLARDI Magyarországon. Flora Pannonica 4: 99-110. NELSON, J., S. 1984: Fishes of the world. John Wiley & Sons, New York, USA, 523 pp. PALKÓ CS. 2008: A Láhn-patak rehabilitáció tapasztalatai a halfauna változások vizsgálatai alapján. – TDK dolgozat, Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar: 1-54. PÉCHY T. – HARASZTHY L. 1997: Magyarország kétéltűi és hüllői – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest PINTÉR, K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 202 pp. RAKONCZAY Z. 1990: Vörös Könyv - A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. - Akadémiai Kiadó, Budapest. SEREGÉLYES T., S. CSOMÓS Á. vegetációtérképeket. - Tilia 1: 158-169.

1995:

Hogyan

készítsünk

SIMON T. 1993: A magyarországi edényes flóra határozója - Harasztok Virágos növények. - Tankönyvkiadó, Bp. SZINETÁR M. 1994: Körmend és környékének élővilága. Oskar Kiadó: 154. TOLLMAN, T. - LEWINGTON, R. 1997: Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins Publisher, London. TÓTH J. 1993: A Rába-völgy növényvilága. Vasi Szemle 47(3): 346-368. UJHELYI, P. 1994: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁS – Út 2-1.304:2007: Ökológiai átjárók – Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2007

53



Mellékletek

A. Melléklet Szakértői engedélyek _______________________________________________________________ 55 B. Melléklet Térképek_________________________________________________________________________ 57

54



A. Melléklet

Szakértői engedélyek

A.1.

55

Ilonczai Zoltán élővilágvédelmi szakértői engedély



A.2.

56

Mogyorós Péter természetvédelmi szakértői engedély



B. Melléklet

Térképek

B.1.

NÖH és Ramsari területek elhelyezkedése

B.2.

Natura 2000 területek elhelyezkedése

B.3.

Élőhelytérképek

57


M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz

Recommend Documents