M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

AZ UTIBER KFT. megbízásából készítette:

DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055) Szerzők VIDÉKI Róbert (okl. biológus, botanikus) Dr. Király Botond Gergely (erdészeti és vadgazdálkodási tudományok doktora) Felsőcsatár (kézirat)

2014.

M4 Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

A hatásbecslési dokumentáció készítőjének adatai Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Adószám: 13001214-2-18 Cégjegyzékszám: Cg.18-09-105408 Tel: 70/3366-055 E-mail: [email protected]

........................................................................... Felelős tervező: Vidéki Róbert okleveles biológus, botanikus természetvédelmi szakértő (Ny.sz.: Sz-03/2009)

Megbízó adatai: UTIBER Közúti Beruházó Kft. 1115 Budapest, Csóka u. 7-13. Cégjegyzékszám: Cg.01-09-077020

Ez a jelentés a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll

DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055)

2


Tartalom: Adatok ....................................................................................................................................... 4 A hatásbecslési dokumentáció fontosabb megállapításainak összefoglalása ............................ 5 1. Azonosító adatok .................................................................................................................. 6 2. Az érintett Natura 2000 terület .............................................................................................. 7 3. A terv vagy beruházás ......................................................................................................... 10 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai ......................................................................... 34 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások .............................................................................. 37 6. A megvalósítás indokai ....................................................................................................... 37 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése ...................................................................................... 38 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések .......................................................................... 46 9. Irodalom .............................................................................................................................. 46 10. Mellékletek ........................................................................................................................ 46


3


Adatok MUNKA MEGNEVEZÉS

M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációjának elkészítése

TERÜLETAZONOSÍTÁS (a) Terület neve: Hegyesbor (HUHN20146) kjtt.-nek az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasszal érintett része (b)Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye (c) Érintett település külterület: Karcag (d)Tengerszint feletti magassága: 84-96 m. (e) Vizsgált terület kiterjedése: cca. 437 ha (f) Vizsgált területet fedő 1:10 000 méretarányú térképszelvény száma: 58-124; 58-142; 58-213; 58-231 (g)Illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. (h)Jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. (i) Egyéb: a tárgyi szakaszon érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat „puffer terület”, kategóriába sorolt területrészét. A MUNKA SZAKASZAI dátum

munkaszakasz

2014. 05 – 2014. 09. 2014. 09-10.

terepi munka, adatfelvételezés, fényképezés kiértékelés, adatfeldolgozás és digitalizálás, utólagos terepbejárás, összegzés, a végleges jelentés elkészítése

MÓDSZERTANI ÉS EGYÉB MEGJEGYZÉSEK rövid leírás és hivatkozás

a háttér adatok összegyűjtése után a terület bejárása és a Á-NÉR térkép és leírás készítése hivatkozás

Fekete G. – Molnár Zs. és Horváth F. (szerk.) (1997): A Magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Bölöni J.– Molnár Zs. – Kun A. és Biró M.: Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR2007). – Mscr. 1-20. ALKALMAZOTT KATEGÓRIARENDSZER TÉRKÉPEZÉS LÉPTÉKE

Á-NÉR VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

1 : 10 000 térképekkel ellátott állapotfelmérés


4


A HATÁSBECSLÉSI DOKUMENTÁCIÓ FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A tervezett beruházás, az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasza keresztezi a Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. A tárgyi Natura 2000 terület vonalában 2 nyomvonal változat került vizsgálatra. I. változat 1442 m hosszan keresztezi a 163+720 – 165+162 km szelvények között. A teljes területi igénybevétel: 3361150 m2 (33,61150 ha). A II. változat a tárgyi Natura 2000 területet nem érinti. Az I. változat a 4206 j. út keresztezésénél kialakított csomópontnál 12,8443 ha kiterjedésben érint 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet. A beruházás megvalósulása esetén közösségi jelentőségű (Natura 2000) növény- és állatfaj állományainak pusztulása nem várható. A kivitelezés az állatfajoknak csekély állományait érintheti kedvezőtlenül. A tervezett beruházásnak természetvédelmi szempontból kedvezőtlen közvetett hatásai lehetnek (pl. zavarás, szennyezés), ezek azonban a környezetvédelmi előírások betartása mellett az elfogadható határértékeken belül maradnak. A beruházás megvalósulása nem okoz számottevő változást, ill. csökkenést az ismert fajok populációiban, hiszen az élőhely elég nagy – és ami fontos: összefüggő – ahhoz, hogy a esetlegesen a zavarásnak kitett fajok egy másik, számukra megfelelőbb helyre települhessenek át. A tárgyi Natura 2000 területen nem indokolt kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések alkalmazása. A javasolt intézkedések megvalósulásával minimalizálható a fellépő veszteség. Felsőcsatár, 2014. október VIDÉKI RÓBERT – KIRÁLY BOTOND GERGELY


5


1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítőjének, illetve a beruházónak a neve, címe, elérhetősége Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Vidéki Róbert E-mail: [email protected] Tel: 70-3366-055 UTIBER Közúti Beruházó Kft. 1115 Budapest, Csóka u. 7-13. Cégjegyzékszám: Cg.01-09-077020 1.2. Az adatlap kitöltésében résztvevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Doronicum Szolgáltató Kft. Cím: 9794 Felsőcsatár, Petőfi S. u. 13. Vidéki Róbert E-mail: [email protected] Tel: 70-3366-055 A Doronicum Szolgáltató Kft. feladathoz köthető szakmai referenciáinak leírása 2010-2013. évben Szakértői vélemény az Ötvöskónyi 0109/3 hrsz-on (Ötvöskónyi 9I) engedély nélkül végzett fakitermelés ügyében. Vidéki R. (2010) Mscr. Felsőcsatár 19 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült Claessens Karel megbízásából) Szakértői vélemény a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059) Natura 2000 területen végzett gyepfeltörés ügyében. Vidéki R. (2010) Mscr. Felsőcsatár 26 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült Tordai Judit megbízásából) Az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) – Szolnok közötti szakasz ’A’ nyomvonal változatának a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja I. Gógány-és Kőrös-ér mente (HUDI20022) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 26 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából) Az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) – Szolnok közötti szakasz ’A’ nyomvonal változatának a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja II. Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 21 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült a Utiber Kft. megbízásából) Győr, Gönyűi és Szőgyei 20 KV-os vezeték ideiglenes kiváltása. Előzetes vizsgálati dokumentáció. Élővilág-védelem fejezet. Vidéki R. (2011) Mscr. Felsőcsatár 12 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Öko-Nett Bt. megbízásából) 47 sz. főút 160+550 – 167+263 km sz. közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat megerősítése által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja. Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Vidéki R. (2012) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából) 47. sz. főút 173+780 - 195+420 kmsz. közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat megerősítése és párhuzamos kerékpárút-építés által érintett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációja Vásárhelyi és Csanádi gyepek (HUKM20001) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és Vásárhelyi- és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület Vidéki R. (2012) Mscr. Felsőcsatár 34 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Utiber Kft. megbízásából)


6

M4 Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció 86. sz. főút Zalalövő elkerülő. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Felső-Zala-völgy (HUBF20047). Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 22 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 – 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Kebele (HUBF20048). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 22 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 – 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Nyugat-Göcsej (HUBF20039). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 25 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút 11,5 t-s burkolat erősítése a 37+774 - 53+000 km sz. szakaszhatáron belül és a 76 és 86 számú főutak Nádasd-Hegyhátsál-Katafa közös elkerülő szakasz (44+120-50+000 km sz.). Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Őrség (HUON10001). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút Zala-megyei szakaszának 11,5 t-s burkolat erősítése a 0+000 – 37+774 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 23 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). 86 sz. főút 11,5 t-s burkolat erősítése a 37+774 - 53+000 km sz. szakaszhatáron belül. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció. Őrség (HUON20018). – Vidéki R. (2013) Mscr. Felsőcsatár 25 pp. + térkép- és fényképmelléklet (készült az Uvaterv Zrt. megbízásából). A 67. sz. főút 61. sz. főút (távlati M9) és az M7 autópálya közötti szakasz korszerűsítése. Az érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációja. – (Király G (2010): Megbízó: Utiber Kft.) M85 gyorsforgalmi út Győr – Csorna közötti szakasz, Környezeti hatásvizsgálat – Élővilágvédelmi fejezet és Natura 2000 hatásbecslés. – (Király G (2010): Megbízó: Út-Teszt Kft.) M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu szakasz. Az érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációja. – (Király G (2010): Megbízó: Utiber Kft.) M85 gyorsforgalmi út Győr – Csorna közötti szakasz, Környezeti hatásvizsgálat – Élővilágvédelmi fejezet és Natura 2000 hatásbecslés. – (Király G (2010): Megbízó: Út-Teszt Kft.) 21 sz. főút korszerűsítése, teljesítményértékelés és Natura 2000 hatásbecslés készítése. – (Király G (20122013): Megbízó: Utiber Kft.) 61 és 74 sz. főutak korszerűsítése, teljesítményértékelés és Natura 2000 hatásbecslések készítése. – (Király G (2012-2013): Megbízó: Utiber Kft.)

2. Az érintett Natura 2000 terület 2.1. A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv vagy a beruházás várhatóan hatással van Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatés növényfajok védelme érdekében hozta létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét, NATURA 2000 néven. A NATURA 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi alapja két EU jogszabály; a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EEC) és az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EEC). A kormány az 1996. évi LIII. törvény és az előzőekben említett európai irányelvek alapján megalkotta az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletet, melynek mellékleteiben kijelölésre kerültek: 1a — különleges természet-megőrzési, 1b — kiemelt jelentőségű természet-megőrzési, 2 — különleges madárvédelmi területek. A Korm.rend. mellékletében felsorolt területek együtt alkotják a NATURA 2000 hálózat magyarországi hálózatát. A vizsgált terület érintettsége DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055)

7


8

Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti tervezett szakasz keresztezi az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet alapján kialakított Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az igénybevétel mértéke: változatok 1. változat 2. változat

teljes igénybevétel

közösségi jelentőségű élőhely

3361150 m2 (33,61150 ha). -

128443 m2 (12,8443 ha) -

Területi kategória (a kategória megjelölendő):  Különleges madárvédelmi terület  Különleges természetmegőrzési terület  Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület  Jelölt Natura 2000 terület  Jóváhagyott Natura 2000 terület

Fogalmak: h) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: jellegzetes, közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen a g) pontban foglalt fajokon és élőhelyeken kívül a közösségi szempontból kiemelten jelentős, a 2. B) és 3. B) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye vagy a 4. B) számú mellékletben meghatározott kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található; Jelölő élőhelytípusok (Natura 2000 kóddal) és fajok Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő élőhelyek (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) Magyar név

Kód

COVER

REPRESENT

REL_SURF

CONSERVE

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak*

1530

70

C

C

C

Síksági pannon löszgyepek*

6250

5

D

-

-

1. táblázat: A Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő élőhelyek. (forrás: Natura 2000 Standard Data Sheet 2011) Jelmagyarázat: Cover A teljes területhez képest az élőhely kiterjedése %-ban Represent: A: kiváló

Rel_Surf: A: 100% >= p > 15% B: 15% >= p > 2% C: 2% >= p > 0% Conserve: A: kiváló védelem


M4 Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció B: jó C: szignifikáns reprezentativitás D: nem-szignifikáns reprezentativitás

9

B: jó védelem C: átlagos vagy gyenge védelem

*: kiemelt közösségi jelentőségű élőhely

Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő jelölő állatfajok (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) SPECNAME Spermophilus citellus

Magyar név

ANNEX_II

RESIDENT

közönséges ürge

Y

B

POPULATION CONSERVE ISOLATION C

C

C

2. táblázat: A Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján szereplő állatfajok. (forrás: Natura 2000 Standard Data Sheet 2011) Jelmagyarázat: Resident: állandó populáció (pár, egyedszám) Breed.: költőpopuláció (pár)

Conservation: A: kiváló védelem B: jó védelem C: átlagos vagy gyenge védelem

Population A: 100% >= p > 15% B: 15% >= p > 2% C: 2% >= p > 0% D: nem-szignifikáns populáció

Isolation: A: a populáció (szinte) izolált B: a populáció nem izolált, de az elterjedési terület peremén van C: a populáció nem izolált, és az elterjedési területen belül van

Hegyesbor (HUHN20146) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő adatlapján nem szereplő jelölő állat- és növényfajok (a vastagon szedettek a vizsgált területen is előfordulnak v. előfordulhatnak) SPECNAME

Magyar név

ANNEX_II

RESIDENT

POPULATION CONSERVE ISOLATION

Triturus dobrogicus

dunai tarajosgőte

Y

-

-

-

-

Bombina bombina

vöröshasú unka

Y

-

-

-

-

Emys orbicularis

mocsári teknős

Y

-

-

-

-

Cirsium brachycephalum

kisfészkű aszat

Y

-

-

-

-

2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak és/vagy élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területén hatással lehet a terv  1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak  mocsári teknős (Emys orbcularis).



 vöröshasú unka (Bombina bombina) 3. A terv vagy beruházás 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása A tervezett beruházás célja az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti tervezett szakasz megépítése. A tárgyi Natura 2000 terület vonalában 2 nyomvonal változat került vizsgálatra. A már megépített Kisújszállás elkerülő keleti csomópont után válik el a két nyomvonal változat, melyek Kisújszállás, Karcag, majd Püspökladány közigazgatási területén haladnak tovább a 42 sz. főúti végcsomópontig. Az I. változat a Karcagi (I. sz.)-főcsatornával párhuzamosan haladva éri a 163+720 kmsznél éri el Natura 2000 terület határát. Keresztezi a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő utat, ahol különszintű csomópont került kialakításra. Észak-kelet felé továbbhaladva keresztezi a nyomvonal az NK-III-2-12. fürtcsatornát és a 165+162 kmsz-nél elhagyja a Natura 2000 terület. A II. változat a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő keresztezése (164+710 kmsz.) után kerül a tárgyi Natura 2000 terület közelébe. A Hegyesbor Natura 2000 területet nem érinti, de a közvetlen hatásterület 40 m-re esik Natura 2000 terület határától. A nyomvonal tovább haladva a 166+046 – 166+688 km szelvények között 642 m hosszan metszi a Bihar (HUHN 10003) különleges madárvédelmi területet. 3.2. A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A beruházás célkitűzései a következők: Stratégiai célkitűzések:  a biztonságos elérhetőség javítása  a globális és a regionális versenyképesség növelése  a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése a foglalkoztatás javításával Operatív célkitűzések:  a TEN-T hálózat közúti elemeinek megfelelő kialakítása Szolnok – Nagykereki (oh.) között 2x2 sávos autópálya kiépítésével  A forgalmi terhelés csökkentése a településeket átszelő fő- és mellékútvonalakon  Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye települései nagytérségi kapcsolatainak biztosítása  Közvetlen kapcsolat kiépítése a határon túli térségekkel, településekkel (Románia felé)  Környezeti szempontból kedvezőbb közlekedési lehetőség kialakítása (a településen belül kisebb zaj-, rezgés-, és légszennyezés, kevesebb baleset)  A társadalmi költségek csökkentése (egészségügyi hatások, járműüzemeltetési költségek stb.)


10


A gyorsforgalmi útszakasz megépülésével a térség egyes települései mentesülnek a 4 sz. főút településeken átmenő forgalmától, annak káros hatásaitól, valamint azon a szakaszokon, ahol négynyomúsításra kerül sor, csökkenni fog az elérési idő. Tervezési paraméterek Az ÚT 2-1.201:2004 „Közutak tervezése” című Útügyi Műszaki Előírás alapján jelen tervezési feladatban a Megbízói döntéseknek, valamint a korábbi tanulmányoknak megfelelően az M4 gyorsforgalmi út tervezési osztálya és tervezési sebessége: Tervezett út

Tervezési osztály

Környezeti körülmény

Tervezési sebesség

M4 gyorsforgalmi út

K.I.

A

130 km/ó

Keresztmetszeti kialakítás. A gyorsforgalmi út a K.I.A tervezési osztálynak (UME 2004 szerint) megfelelő 2x2 forgalmi sávval épül ki 26,60 m koronaszélességgel. A forgalmi sáv 3,75 m, a leállósáv 3.0 m szélességű. Főbb geometriai adatok:  Forgalmi sáv szélesség:  Száma:  Középső elválasztósáv szélessége:  A belső biztonsági sáv szélessége:  A külső biztonsági sáv szélessége:  Burkolat szélessége  Üzemi sáv szélessége:  Padka Leállósáv mellett: Gyorsító-lassítósáv mellett:  Korona szélesség: üzemi sáv esetén: gyorsító-lassítósáv esetén:

3,75 m 2x2 3,60 m 0,50 m 0,25 m 2x11,00 m 3,00 m 1,00 m 2,00 m 26,60 m 30,10 m

Keresztező mellékutak a Natura 2000 területén:  4206 j. összekötő út (I. változat:164+312, II. változat:164+875 km sz.) tervezési sebesség: 90 km/h koronaszélesség: 11,00 m Magassági vonalvezetés A tervezett autópálya jellemzően min. 2 m-es töltésben halad, a keresztező utak és földutak az autópálya fölött kerülnek átvezetésre. A tervezéssel érintett ingatlanok elérése a tervezett (és meglévő) földúthálózaton keresztül történik. A tervezési feladat készítése során a helyszíni bejárást követően a jellemző helyeken geodéziai felmérés és talajmechanikai szakvélemény készült. A hossz-szelvényt jelentősen


11


befolyásolták még a keresztező vízfolyások, domborzati elemek, valamint a keresztező létesítmények magassági elhelyezkedése. Tekintettel arra, hogy a tervezési szakasz síkvidék jellegű ezért a tervezett hossz-szelvény hosszesései minimálisak az egyenes szakaszokon. A magassági vonalvezetés kialakítása a tervezési sebességnek megfelelő paraméterek betartásával készült.

Maximális hosszesés (%) Minimális domború lekerekítő ív (m) Minimális homorú lekerekítő ív (m) Minimális oldalesés (%) Oldalesés egyenesben (%) Maximális túlemelés (%)

M4 autópálya Tervezési osztály: K.I.A. - vt=130 km/h e-UT 03.01.11:2008 szerint minimálisan Tervezés során alkalmazandó alkalmazott paraméterek 4 2 15500

15500

8000

8000

2,5

2,5

7

4

Műtárgyak a tárgyi Natura 2000 területen Az M4 gyorsforgalmi út vizsgált szakaszán a következő táblázatban felsorolt műtárgyak épülnek: M4 autópálya Fegyvernek-Püspökladány közötti szakasz I. változat műtárgylista műtárgy neve H-3.6 H-3.7

Megnevezés Aluljáró 4206 j. út alatt Felüljáró NK-III-2-12. fürtcsatorna felett

Szelv. 164+312 166+190

Az építés és forgalomba helyezés várható időpontja: 2018-2020. év 3.3. A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése – a környezetvédelmi előírások betartása mellett – a Natura 2000 területen: Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti tervezett szakasz 1. nyomvonal változata 1442 m hosszan keresztezi a 163+720 – 165+162 km szelvények között a tárgyi Natura 2000 területet. A teljes területi igénybevétel: 3361150 m2 (33,61150 ha). 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyagnyerőhelyek, a szállítási vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.)


12


A kivitelezés során személy- és anyagszállítás Natura 2000 területen nem, csak kizárólag a meglévő földutakon, csatlakozó közutakon, illetve magán az építendő út nyomvonalán történik. Anyagnyerőhelyek létesítésére a Natura 2000 területen nem kerül sor. Járulékos terhelésnövekedés az építés során elsősorban az építési munkák és az építési forgalom hatásaként várható. Az éjszakai időszakban munkát, és szállítást várhatóan nem végeznek. Az építés által okozott levegőterhelés korlátozott időben és lokálisan érvényesül. A létesítés során levegőterhelést okoznak a munkagépek, valamint a szállítójárművek. Levegőterhelést okoznak egyrészt a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai, valamint az építési (és esetlegesen bontási) munkálatok során jelentkező kiporzás. Az építés által okozott levegőterhelést nagyban befolyásolják az alkalmazott munkagépek és szállítójárművek száma, a szállítási gyakoriság stb. A levegőterhelés mértéket az építési munkálatok során jellemző meteorológiai körülmények is jelentősen befolyásolják. A kivitelezés során átmenetileg tapasztalható hatások a Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra nem lesznek jelentős mértékűek. A hatásokat az alábbi 4. táblázat foglalja össze. HATÓTÉNYEZŐ

HATÁSVISELŐ

KÖZVETLEN HATÁS

KÖZVETETT HATÁS

HATÁSTERÜLET KITERJEDÉSE

Építés Táj Területfoglalás, előkészítés

Élővilág Ökoszisztéma Talaj Levegő

Munkagépek levegőszennyezése, zajés rezgéskeltése, út menti terület károsítása

Talaj Élővilág Települési környezet Táj

Területhasználat változás Pusztulás, élőhely csökkenés Mozaikosság növekedés Erózió

Tájkép változás

Növényzet degradációja Kiülepedés miatt talaj és Levegőszennyeződés a felszíni víz szennyezése; helyszínen és az élővilág anyagnyerő-helyeken életképességének romlása Talajszerkezet változás Termőképesség változás Zavarás, pusztulás Elvándorlás Zaj és rezgés zavaró hatása Esztétikai hatás

Lokális

Lokális

Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális

Üzemelés Élővilág Levegő Forgalom

Települési környezet Útmenti talaj, növényzet Levegő

Baleset

Talaj Felszíni víz

Út léte

Élővilág Táj Élővilág Levegő

Zavarás, pusztulás Levegőminőség romlása Zaj és rezgés zavaró hatása Szennyezőanyag felhalmozódása Haváriás levegőszennyezés Haváriás talajszennyezés Haváriás vízszennyezés Pusztulás Tájképváltozás Szigetelő hatás Mikroklíma változás

Élettani hatások

Lokális Lokális

Degradáció Kiülepedés során talaj és vízszennyezés Felhasználhatóság csökkenés, felszín alatti vizek szennyeződése

Populációk degradációja Ökoszisztéma változás


Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális Lokális

13


HATÓTÉNYEZŐ

HATÁSVISELŐ

KÖZVETLEN HATÁS

Települési környezet

Kapcsolódó infrastrukturális és egyéb létesítmények megjelenése

Bontási munkák

Lásd építési munkák, munkagépek

Lásd építési munkák, munkagépek

Bontott anyag ideiglenes tárolása

Talaj

Területfoglalás

Rekultiváció

Élővilág

Élőhely, biológiailag aktív területnövekedés

KÖZVETETT HATÁS Településszerkezet változás

HATÁSTERÜLET KITERJEDÉSE

Lokális

Felhagyás Lásd építési munkák, munkagépek Élőhely csökkenés, pusztulás A terület biodiverzitásának növekedése

Lokális Lokális Lokális

4. táblázat: hatásfolyamatok előzetes becslése.

3.5. A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A beruházás Natura 2000 területet érintő szakaszán várható tevékenységek közé tartozik a terep előkészítés, töltésépítés, csomópont kialakítás, a főpálya mellett keresztező és egyéb utak kialakítása, műtárgyak létesítése és növénytelepítés. 3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése 3.6.1. Táji környezet A tervezési terület Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a megyehatárhoz közel, három megye (Hajdú-Bihar és Békés) találkozásánál található. Közigazgatásilag Karcag település külterületére esik. (1.1-1.3. sz. térkép). A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás – Mo. kistájainak katasztere (MAROSI – SOMOGYI 1990) – szerint a Közép-Tiszavidék középtájon belül a Szolnok-Túri-sík kistáj területére esik. A tervezési terület növényföldrajzi értelemben a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) a Tiszántúl (Crisicum) flórajárás területen található (MOLNÁR in FARKAS 1999). Megközelítése több irányból burkolt úton lehetséges. A vizsgált területet részben gépkocsival, részben csak gyalogosan lehet bejárni. Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti tervezett szakasz alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A tárgyi Natura 2000 területen azonban kisebbnagyobb kiterjedésű, változó természetvédelmi értékű gyepmaradványokat is keresztez. 3.6.2. A tervezési terület és környezetének élőhelyei 3.6.2.1. tervezési terület és környezetének botanikai jellemzése A tervezési terület tárgyi Natura 2000 területet érintő szakasza nagyobbrészt gyepeket érint. A Natura 2000 terület kijelölésének alapjául is ezek a gyepek szolgáltak az egyébként hatalmas kiterjedésű, egybefüggő nagytáblás mezőgazdasági területekkel jellemezhető tájban.


14


15

A tervezett nyomvonallal érintett gyepek egy jelentős részén azonban a korábbi időszakban szántóföldi növénytermesztés, ill. rizstermesztés zajlott. Visszagyepesítésük kora változó. Akadnak még 20 éve szántott foltok. A visszagyepesedés során a fajkészletben elsőként jelennek meg a szikes gyep váz- és karakterfajai (főleg, ha maradt a közelben jó állapotú szikes gyep). Degradáltságuk ellenére a meglévő fajok miatt a NÉR kategória rendszer szerint F2 kóddal ellátva „szikes rét” élőhelyként kell megjelölni. Ez azonban nem vonja maga után automatikusan a Natura 2000 élőhelyi minősítést. A minősítésnél a természetességet is figyelembe kell venni. A 2-es vagy az alatti természetességű élőhelyfoltok nem minősíthetők Natura 2000 jelölő élőhelynek (ezeken jelenleg zajlik a visszarendeződés, csak potenciális Natura 2000 élőhelyek, amelyek természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő kezelés után válhatnak Natura 2000 jelölő élőhellyé). Ezeknél még ugyanis a karakterfajok és a színezőelemek nem, vagy csak részben találhatók meg, és jelenlét esetén is jelentősen elmaradnak a természetes vagy természeteshez közeli gyepekre jellemző borítási értékektől. A 3-as, vagy annál nagyobb természetességi értéket képviselő élőhelyek Natura 2000 jelölő élőhelyeknek lettek minősítve. A tárgyi szakasz esetében több élőhelyfolt is kapott OBxF2 hibridkategóriát 2-3-as természetességi értékkel. Ezek a foltok részben degradáltak, de jelentősebb (nem teljes területtel!) kiterjedésben őriznek szikes gyepeket (és kisebb ürmös és cickórós szikes foltokat). Egyedi elbírálás alapján a szikes gyepfoltjaik miatt a 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak közösségi jelentőségű élőhelykategóriában kerültek besorolásra. Az alábbi táblázat tartalmazza az élőhelyfoltok azonosítószámait, NÉR kódjait és a folt részletes jellemzése. A táblázat kiegészül a foltok természetvédelmi értékelésével és a Natura 2000 élőhelyi érintettség feltüntetésével. (Lásd 2. - 4.1. térkép) ID

NER

1

S7

2

U4

3

U4

4

S6

5

S6

6

OBx(F2)

7

B1axOA

8

B1axOA

Részletes jellemzés Nem őshonos fajú fasor. Keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) fasor. A cserjeszintben a fekete bodza (Sambucus nigra) és a parlagi rózsa (Rosa canina) található. A gyepszintben jellegtelen üde gyep található, amelynek domináns faja a tarackbúza (Elymus repens). További megfigyelt növényfajok: fekete földitök (Bryonia alba), pemetegyöngyajak (Leonurus marrubiastrum), fehér mécsvirág (Melandrium album). Telephely.

T_S

Nat2000

1

nem

1

nem

Telephely. Nem őshonos fafaj spontán állománya, keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) foltja. Nem őshonos fafaj spontán állománya, keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) foltja. Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Lásd a még a 99. folt jellemzését. Nádas egy mesterséges gödörben, jellegtelen fátlan vizes élőhely. Lásd a 8. folt jellemzését. Nádas egy mesterséges gödörben, jellegtelen fátlan vizes élőhely. Az egykori anyagnyerőhely területén mesterséges tó alakult ki. A tavat fajszény nádas (Phragmitetum communis) borítja. A nádasban megfigyelt egyéb fajok: magas peszérce (Lycopus exaltatus). A tó partjára a gyep felőli oldalon hosszan szervestrágya lett leborítva. Ezeket a foltokat jelölik a ki foltos bürök (Conium maculatum) kisebb állományai. Továbbá egyre nagyobb foltokat borít a közelben lévő állattartó telepről származó kommunális hulladék. A peremi részen megfigyelt további növényfajok: ragadós galaj (Galium aparine), gumós

1

nem

1

nem

1

nem

2

nem

2

nem

2

nem



16

lednek (Lathyrus tuberosus), nagy csalán (Urtica dioica), vetési galaj (Galium spurium), apró szulák (Convolvulus arvensis), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), paréjlórom (Rumex patientia), fényes laboda (Atriplex sagittata). A tó partján szórványosan megtelepült a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a fekete bodza (Sambucus nigra).

9

10

11

OBxF2

U10

T1

Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Finom mikrodomborzattal rendelkezik. A mélyebb fekvésű részen a meghatározó a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a karcsú perje (Poa angustifolia). A kissé magasabb hátakon degradált, fajszegény félszáraz gyep van, amely hordozza a korábbi sztyeprét jelleget. A műúthoz közel eső kisebb részét kaszálják, míg az állattartó telep vonalától kezdve legeltetik. Magasabb hátakon tömeges a puha rozsnok (Bromus hordeaceus), amely a bolygatásra, degardációra utal. A gyepben pusztai here (Trifolium retusum), szálaslevelű saláta (Lactuca saligna), keszeg saláta (Lactuca serriola), közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), apró keresztfű (Cruciata pedemontana), sziki here (Trifolium angulatum), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis), pusztai here (Trifolium retusum), ezüst pimpó (Potentilla argentea), orvosi székfű (Matricaria recutita). A szárazabb háton a sziki csenkesz (Festuca pseudovina) mellett tömeges a puha rozsnok (Bromus hordeaceus), és emelkedik lényegesen alacsonyabb borítási értékkel a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a tarackbúza (Elymus repens). Társulástani szempontból jól beazonosítható szikes gyepfoltok, mint az ürmös szikes puszta (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) csak szobányi kiterjedésben látható. Több ponton is nagyobb foltot képez főként a csatornák depóniáján a vadpórsáfrány (Carthamus lanatus). Szétszórva több ezer töves állománya van a nyomvonal változat vonalában. A korábbi területhasználat nyomán visszamaradt csatornák depóniáján érdekesebb fajok közé tartozik a bujdosó mák (Papaver dubium), vadpórsáfrány (Carthamus lanatus), taréjos búzafű (Agropyron pectinatum). Elhagyott tanyahely. Nagyobb fás-cserjés folt, amelyben egy ma már nem lakott tanya található. Több faj alkotja, amelyek teljesen összezártak. Ezek közé tartozik a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), zöld juhar (Acer negundo), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera). A peremi részeken a parlagi rózsa (Rosa canina) és a kökény (Prunus spinosa) zárt cserjése látható. További megfigyelt növényfajok: földi szeder (Rubus fruticosus agg.), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum). Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Szántóföldi gyomnövények: kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), útszéli zsázsa (Cardaria draba), mezei szarkaláb (Consolida regalis), keleti szarkaláb (Consolida orientalis), pipacs (Papaver rhoeas), fürtös repcsény (Erysimum repandum), büdös zsázsa (Lepidium ruderale), vetési boglárka (Ranunculus arvensis), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei tarsóka (Thlaspi arvense), mezei tikszem (Anagallis arvensis), olasz szerbtövis (Xanthium italicum).


2-3

1530

1-2

nem

1

nem

M4 Törökszentmiklós Kelet – Püspökladány közötti szakasz – Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Degradált üde gyep részben szikes rét és ürmös szikesfoltokkal vegyesen. Degradált szikes rét. Meghatározó fűfajok a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), karcsú perje (Poa angustifolia), siskanád tippan (Calamagrostis epigeios). Mélyebb fekvésű részeken rókasás (Carex vulpina), mezei aszat (Cirsium arvense), indás pimpó (Potentilla reptans), magas peszérce (Lycopus exaltatus). Magasbb, szárazabb hátak Kis kiterjedésű foltokban (szobányi) a korábbi ürmös és cickórós szikes puszta fajkészletéből több elem is megtalálható. Korábban szántották a területet, lucernával lett visszagyepesítve. Degradált, másodlagos foltokon a meghatározó fűfaja a sziki csenkesz (Festuca pseudovina). További megfigyelt növényfajok: osztrák zsálya (Salvia austriaca), vadmurok (Daucus carota), apró szulák (Convolvulus arvensis), saláta galambbegy (Valerianella locusta), mezei katáng (Cichorium intybus), tejoltó galaj (Galium verum), fehér mécsvirág (Melandrium album), közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), borzas bükköny (Vicia hirsuta), keskenylevelű bükköny (Vicia angustifolia), közönséges galaj (Galium mollugo), útszéli zsázsa (Cardaria draba), takarmánylucerna (Medicago sativa). A vakondtúrások helyén egyéves és évelő szántóföldi gyomfajok jelennek meg. Lásd még a 99. folt jellemzését.

12

T1

13

T1

14

OBxU8

15

T1

16

OBxF2x(F1)

17

U10

18

RC

19

U4

20

RC

21

OB

22

OB

Jellegtelen üde gyep. Lásd még a 21. folt jellemzését.

23

U11

24

OBxU8xS6

Út. Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. Lásd még a 69. folt leírását.

25

RDb

Tanyák, családi gazdaságok. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Lásd a 46. folt jellemzését. Telephely. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Lásd a 46. folt jellemzését. Jellegtelen üde gyep, közelmútban visszagyepesített szántó. Meghatározó fűfajok közé tartozik a tarackbúza (Elymus repens), árva rozsnok (Bromus inermis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). Tömegesek a gyomok, mint a mezei aszat (Cirsium arvense), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), és a bolygatottság folytán a fekete nadálytő (Symphytum officinale). A jobb réti fajok, mint a réti peremizs (Inula britannica) csak szálanként látható.

Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes telepített erdő. Vegyes fajösszetételű nagyobb erdőfolt, amelynek vannak kőrises, nemes nyaras, tölgyes foltjai. Meghatározó fafajok közé tartozik a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), kocsányos tölgy (Quercus


17

1

nem

1

nem

2

nem

1

nem

2-3

1530

1

nem

2

nem

1

nem

2

nem

1-2

nem

1-2

nem

1

nem

2

nem

2

nem


18

robur), mezei szil (Ulmus minor), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica). Ritkább színezőelemek közé tartozik a vénicszil (Ulmus laevis). A cserjeszintje gyér, helyenként gyakorlatilag hiányzik. Gyepszintje jellegtelen, fajszegény: karcsú perje (Poa angustifolia), meddő rozsnok (Bromus sterilis), egérárpa (Hordeum murinum), ragadós galaj (Galium aparine), piros árvacsalán (Lamium purpureum), keszeg saláta (Lactuca serriola). A nagyobb lékeket réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) dominálta fajszegény gyep borítja. 26

OBxU8

27

OBx(F2)

28

OBx(F2)

29

OBxOCxS6

30

T1

31

T10

32

OBx(F2)

33

S7

34

U4

35

OBx(F2)

36

OBx(F2)

37

U11

38

T1

39

T1

40

T1

42

U4

Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Lásd a még a 99. folt jellemzését. Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen, amely spontán cserjésedik-fásodik nem őshonos fa- és cserjefajokkal. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Fiatal parlag. Fajkészletében már megjelentek a környező gyep fajai, 2005-ben még szántó volt. Csatorna melletti gyep egy nagyon fajszegény nedves szikes gyep. A közelben egy állattartó telep található, ami miatt erőteljesen bolygatott, valószínűleg túllegeltetett. Meghatározó fűfaj a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), tarackbúza (Elymus repens), bókoló sás (Carex melanostachya), mezei aszat (Cirsium arvense), magas peszérce (Lycopus exaltatus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), vadmurok (Daucus carota), borzas sás (Carex hirta), tejoltó galaj (Galium verum). Nem őshonos fajú telepített erdősáv a csatorna vonalát követi. A telepített mezővédő erdősáv meghatározó faja nemesnyár (Populus ×euramericana). Erősen pusztulófélben van. A peremi részén fiatal fehér akác (Robinia pseudoacacia) és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) fasor található. Cserjeszintje zárt járhatatlan, főleg a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A gyepszint jellegtelen, fajszegény, meddő rozsnok (Bromus sterilis) és ragadós galaj (Galium aparine) dominálta. A nemesnyarasban telepesen költ a dolmányos varjú. Telephely. Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Lásd a 9. folt jellemzését, de ez már az intenzív legeltetés következtében jelenleg jóval degradáltabb képet. Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Lásd a 9. folt jellemzését, de ez már az intenzív legeltetés következtében jelenleg jóval degradáltabb képet. Bucsa felé vezető műút. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Telephely.


2

nem

2

nem

2

nem

2

nem

1

nem

2

nem

2

nem

2

nem

1

nem

2-3

nem

2

nem

1

nem

1

nem

1

nem

1

nem

1

nem


43

OAx(B1a)

44

OBxF2x(F1)

45

S1

46

RC

47

U4

48

Mélyebb degradált lapos Réti ecsetpázsitos borítja. Jelenleg csontszáraz, de csapadékos években kiváló kétéltű élőhely. További megfigyelt növényfajok: keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), magas peszérce (Lycopus exaltatus), csombormenta (Mentha pulegium), indás pimpó (Potentilla reptans), fodros lórom (Rumex crispus). Korábban feltörték.

19

2

nem

2-3

1530

1-2

nem

2

nem

Telephely.

1

nem

S6

Nem őshonos fafaj spontán állománya.

1

nem

49

U4

Telephely.

1

nem

50

S7xOB

2

nem

51

S7

Nem őshonos fajú fasor jellegtelen üde gyeppel vegyesen. Nem őshonos fajú fasor. Telepített mezővédő erdősáv a Karcagi- (I. sz.) főcsatorna mellett. A felső lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur), fehér nyár (Populus alba), valamint fehér akác (Robinia pseudoacacia) található. Az második lombkoronaszintet az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) alkotja. A cserjeszintben egybibés galagonya (Crataegus monogyna), parlagi rózsa (Rosa canina), fekete bodza (Sambucus nigra). A fasor széli részein összefüggő sávot alkot gyalogakác (Amorpha fruticosa) és ritkábban a kökény (Prunus spinosa). Gyepszintje az árnyalás következtében nagyon gyér. Megfigyelt növényfajok: hamvas szeder (Rubus caesius), ragadós galaj (Galium aparine), karcsú perje (Poa angustifolia), tyúkhúr (Stellaria media), kőrisek magoncai. Az erdősávhoz tartozó kis vízelvezető árokban mocsárréti fajok tenyésznek, mint mocsári sás (Carex acutiformis), nád (Phragmites australis). A fasor északi végében réti őszirózsa (Aster sedifolius), kb. 60 töves állománya egy kis gyepzárványban a műút mellett. Rendszeresen le van kaszálva virágzás előtt, de újrahajt és virágzik.

2

nem

52

U11

Út.

1

nem

53

S7

Nem őshonos fajú fasor.

1

nem

54

U8

Csatorna, a Karcagi- (I. sz. főcsatorna).

2

nem

55

OBxOC

Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen.

1-2

nem

56

U8

2

nem

57

S6xOBxU8

Csatorna, a Karcagi- (I. sz. főcsatorna). Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fafajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. A keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) fasor cserjeszintjében fekete bodza (Sambucus nigra), parlagi rózsa (Rosa canina) cserjés található. Érdekesebb faj a fasorban a fehér eperfa (Morus alba) fiatal egyede. Az ezüstfás egy csatorna depóniáján telepedett meg. A keskeny csatorna rövid és nem árnyékolt szakaszain nádas és gyékényes és zsiókás

1-2

nem

Degradált üde gyep részben szikes rét és ürmös szikesfoltokkal vegyesen. Akácos ültetvény. Az gyepszintje jellegtelen, mivel birkával rendszeresen járatják. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Fiatal fajszegény, cserjeszint nélküli kocsányos tölgyes (Quercus robur), amely a déli irányba átmegy a fiatal akácossá. Az állattartó telep közelsége miatt még inkább jellegtelen, mivel birkával rendszeresen járatják.



20

található vegyesen. Az ezüstfás környezetében lévő fátlan sávok jellegtelen, fajszegény, gyomos üde-félszáraz gyepnek minősíthető. A gyepszint meghatározó faja a tarackbúza (Elymus repens) és az árva rozsnok (Bromus inermis). Nagyobb fotokban tömeges a foltos bürök (Conium maculatum), amely jelentős tápanyagtöbbletre utal. További megfigyelt növényfajok: útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), mezei iringó (Eryngium campestre).

58

OBxU8xS6

59

U4

Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. Lásd még a 69. folt leírását. Telephely.

60

U4

61

OBxU8

62

T1

63

T1

64

2

nem

1

nem

Telephely.

1

nem

2

nem

1

nem

1

nem

U4xU11

Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Telephely. Szénhidrogénkút a hozzá vezető úttal.

1

nem

65

OB

Jellegtelen üde gyep.

1-2

nem

66

S7

Nem őshonos fajú fasor.

1

nem

67

OBx(F2)

2

nem

68

T1

1

nem

69

OBxU8xS6

Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. Különböző méretű, mélységű csatornák tagolják a szántókat. A csatornákra általánosan jellemző, hogy korábban az öntözés céljára alakították ki. Ezek az oldalágak ma már csak időszakosan rendelkeznek vízborítással, korábbi szerepük megszűnt, jelenleg gondozatlanok. Végig cserjéssel fedettek, amelyekből szórványosan állnak ki a fák. A cserjésben meghatározó a parlagi rózsa (Rosa canina). Fák között található magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Jellegtelen gyomos üde és félszáraz gyep található a csatornák oldalán, koronáján. Meghatározó fűfajok közé tartozik a tarackbúza (Elymus repens), pántlikafű (Phalaris arundinacea), réti csenkesz (Festuca pratensis), További megfigyelt növényfajok: útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus), fekete üröm (Artemisia vulgaris), közönséges galaj (Galium mollugo), ragadós galaj (Galium aparine), keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), keszeg saláta (Lactuca serriola), mezei aszat (Cirsium arvense), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), magas peszérce (Lycopus exaltatus), borzas füzike (Epilobium hirsutum), vadmurok (Daucus carota), keserűgyökér (Picris hieracioides), közönséges ebnyelvfű (Cynoglossum officinale), fakó muhar (Setaria pumila). Nagyobb kiterjedésű ruderális gyomfoltok kísérik, amit a foltos bürök (Conium maculatum) alkot és egyes kisebb foltokon az inváziós selyemkóró (Asclepias syriaca) is előkerül.

1-2

nem

70

OB

1-2

nem

98

OAx(B1a)

2

nem

Degradált üde gyep felhagyott szántón. Természetes mélyedés, amelyek a korábbi bolygatás után újra benövényesedett, de növényzete erősen függ a



21

csapadékviszonyoktól. Jelenleg csontszáraz, de csapadékos években kiváló kétéltű élőhely. További megfigyelt növényfajok: nád, keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), magas peszérce (Lycopus exaltatus), csombormenta (Mentha pulegium), indás pimpó (Potentilla reptans), fodros lórom (Rumex crispus).

99

OBxF2

100 OBxOCxS6

101 OBxOCxS6

102 OBxOCxS6 103 OBxOC

104 OBxOCxS6

Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. Nagy kiterjedésű degradált szikes gyep. Felhagyott és visszagyepesített szántónak néz ki (az is a térkép alapján1980as években szántó!). Meghatározó fűfaj a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), tarackbúza (Elymus repens) és kisebb foltokban a sziki csenkesz (Festuca pseudovina). A gyomfajok kivételével a jobb réti kétszikű fajok csak szórványosan, szálanként láthatók! Megfigyelt növényfajok: magyar cickafark (Achillea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), mezei aszat (Cirsium arvense), héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus), magyar imola (Centaurea pannonica), tejoltó galaj (Galium verum), réti peremizs (Inula britannica), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), csombormenta (Mentha pulegium), indás pimpó (Potentilla reptans), közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), molyűző ökörfarkkóró (Verbascum blattaria), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), mezei fátyolvirág (Gypsophila muralis), sziki üröm (Artemisia santonicum), vadmurok (Daucus carota), magyar sóvirág (Limonium gmelini). A visszatelepülés jelenleg is zajlik és a gyepek degradáltságának mértéke változó. Vannak egyes kis kiterjedésű foltok, amelyek feltűnő hasonlóságot mutatnak a természetes állapotokkal. Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen, amely spontán cserjésedik-fásodik nem őshonos fa- és cserjefajokkal. Lásd még a 104. foltnál. Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen, amely spontán cserjésedik-fásodik nem őshonos fa- és cserjefajokkal. A keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) fasor gazdag cserjeszinttel. Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen, amely spontán cserjésedik-fásodik nem őshonos fa- és cserjefajokkal. Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen. Bucsai út melletti árok. Az út mindkét oldala cserjésselszórványosan fással borított. Meghatározó fafaj a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), míg cserjeszintben az uralkodó faj a parlagi rózsa (Rosa canina) és a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera). Ezek képeznek kisebbnagyobb zárt foltokat. Az útárok gyomos, jellegtelen üde gyeppel. Meghatározó fűfaj a tarackbúza (Elymus repens), franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: foltos bürök (Conium maculatum), nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine), paréjlórom (Rumex patientia), fodros lórom (Rumex crispus), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), keserűgyökér (Picris hieracioides), héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei katáng (Cichorium intybus), fakó muhar (Setaria pumila), közönséges aszat (Cirsium vulgare), fehér mécsvirág (Melandrium album), fekete földitök (Bryonia alba). Az útárok legmélyebb pontján


2-3

1530

2

nem

2

nem

2

nem

1-2

nem

1-2

nem


22

megtalálható a mocsári sás (Carex acutiformis) és a széleslevelű gyékény (Typha latifolia), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), vesszős füzény (Lythrum virgatum), magas peszérce (Lycopus exaltatus). Az útpadkát sótűrő fajok kísérik, amelyek a téli sózásnak következményeként szaporodtak el az út mellett, mint a madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges mézpázsit (Puccinellia distans), sziki árpa (Hordeum hystrix), kövér porcsin (Portulaca oleracea).

105 OBx(F2)

106 OBx(F2)

107 OBxF2

108 U10 109 OA

Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Lásd a 9. folt jellemzését, de ez már az intenzív legeltetés következtében jelenleg jóval degradáltabb képet. A keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) fasoron túl az előbbivel gyengébb természetességű, fajszegény, egyveretű üde gyep található. Spontán fásodik kisebb foltokban keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), de a terjedését a rendszeres kaszálás megakadályozza. Jellemző fajok: réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti csenkesz (Festuca pratensis), karcsú perje (Poa angustifolia), fehér here (Trifolium repens), vadmurok (Daucus carota), szúrós csorbóka (Sonchus asper), keszeg saláta (Lactuca serriola), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei here (Trifolium campestre), mezei katáng (Cichorium intybus), árva rozsnok (Bromus inermis), közönséges szikipozdor (Scorzonera cana), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides). Degradált üde gyep részben a szikes rétek fajkészletével visszatelepülve. Lásd a 9. folt jellemzését, de ez már az intenzív legeltetés következtében jelenleg jóval degradáltabb képet. Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. A degradáció ellenére szórványosan előkerül a szikes gyep fajkészlete. A gyep nem teljesen sima, alacsony relatív szintkülönbség, mikrodomborzati változatosság megfigyelhető. Spontán cserjésedik, fásodik parlagi rózsával (Rosa canina) és keskenylevelű ezüstfával (Elaeagnus angustifolia). Az alacsonyabb részeken meghatározó fűfaj a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), karcsú perje (Poa angustifolia), foltokban tömeges a puha rozsnok (Bromus hordeaceus). A magasabb térszíneken a szórványosan a sziki csenkesz (Festuca pseudovina). A társulásalkotó fűfajok azonban egyenletesen megtalálhatók minden térszínen. További megfigyelt növényfajok: mezei iringó (Eryngium campestre), apró szulák (Convolvulus arvensis), borzas bükköny (Vicia hirsuta), útszéli zsázsa (Cardaria draba), sziki here (Trifolium angulatum), keskenylevelű bükköny (Vicia angustifolia), fürtös repcsény (Erysimum repandum), vadmurok (Daucus carota), mezei aszat (Cirsium arvense), mezei csorbóka (Sonchus arvensis), közönséges aszat (Cirsium vulgare), molyűző ökörfarkkóró (Verbascum blattaria), sárkutyatej (Euphorbia esula). A gyepeket kisebb csatornák tagolják, amely a korábbi területhasználat emlékeként maradt vissza. A sekélyebb csatornák időszakosan vezetnek vizet, lecsapoló szerepet töltenek be. A csatorna depóniáján változó sűrűségben cserjésfás sáv telepedett meg. Ez szolgál részben fészkelőhelyül a térség egyes madarai számára. Tanyák, családi gazdaságok. Jellegtelen fátlan vizes élőhely. Jelenleg száraz, de időszakosan vízborította gyomos mélyedés. A kiszáradás miatt keverednek a


2

nem

2

nem

2-3

1530

1

nem

2

nem


23

szikes mocsár és szántóföldi gyomfajok. A partján tömeges bókoló sás (Carex melanostachya), de a mélyebb részek növényzete az aktuális csapadékviszonyoknak megfelelően változik. További megfigyelt növényfajok a mélyebb részeken: mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), rókasás (Carex vulpina), négyélű füzike (Epilobium tetragonum), magas peszérce (Lycopus exaltatus), indás pimpó (Potentilla reptans), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), mezei csorbóka (Sonchus arvensis). A mélyedés körüli magasbb térszínű részeken: pemetegyöngyajak (Leonurus marrubiastrum), keskenylevelű bükköny (Vicia angustifolia), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), piros árvacsalán (Lamium purpureum), zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium), keszeg saláta (Lactuca serriola), szúrós csorbóka (Sonchus asper), buborcs boglárka (Ranunculus sardous), mezei zsázsa (Lepidium campestre), apró gólyaorr (Geranium pusillum).

110 OBxOC

111 OBxU8 112 T1 113 T1

Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen Karcagi- (I. sz. főcsatorna) partján. Fajkészlete vegyes összetételű, amely a nedves, valamint a félszáraz-száraz gyepek fajkészletéből áll össze. Ez egészül ki a környező mezőgazdasági területek szegetális és ruderális gyomfajaival. Meghatározó fűfajok: réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), karcsú perje (Poa angustifolia), franciaperje (Arrhenatherum elatius), csomós ebír (Dactylis glomerata). További megfigyelt növényfajok: apró szulák (Convolvulus arvensis), takarmánylucerna (Medicago sativa), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria), osztrák zsálya (Salvia austriaca), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei katáng (Cichorium intybus), keserűgyökér (Picris hieracioides), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), útszéli zsázsa (Cardaria draba), meddő rozsnok (Bromus sterilis), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), foltos bürök (Conium maculatum), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus), felemás zsázsa (Lepidium perfoliatum), bókoló bogáncs (Carduus nutans), közönséges pásztortáska (Capsella bursapastoris), mezei iringó (Eryngium campestre), ragadós galaj (Galium aparine), paréjlórom (Rumex patientia), borzas nefelejcs (Myosotis ramosissima), büdös zsázsa (Lepidium ruderale), magiszák (Asperugo procumbens), ragadós galaj (Galium aparine), bujdosó mák (Papaver dubium), bürökgémorr (Erodium cicutarium), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis), fehér üröm (Artemisia absinthium), fodros lórom (Rumex crispus). A Bucsai út környezetében a csatornák depóniájának egyik érdekes faja vadpórsáfrány (Carthamus lanatus), amely helyenként több ezres állományt képez. Bolygatott helyekhez kötődik. A degradált szikes gyepben már nem található meg. Taposott földutakon a meghatározó fajok közé tartozik a madárkeserűfű (Polygonum aviculare), kőperje (Sclerochloa dura), angolperje (Lolium perenne), nagy útifű (Plantago major). Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését.


2

nem

1-2

nem

1

nem

1

nem


114 T1 115 T1

116 U8

117 T1 118 OBxU8 119 T1 120 T1 121 T1 122 T1 123 OBxU8xS6

124 OBxU8xS6

Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Csatorna, a Karcagi- (I. sz. főcsatorna) és a Karcagi-(II. sz.) mellékcsatorna. A partja meredeken szakad le és a medre hirtelen mélyül. A csatorna hínármentes, ill. csak tenyérnyi foltokban látható apró békalencse (Lemna minor). A parti zónában kis foltokat képez a keskenylevelű gyékényes (Typhetum angustifoliae) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima). Rendszeresen kaszált a partja, ennek ellenére tömegesen sarjad a gyalogakác (Amorpha fruticosa) és kökény (Prunus spinosa). A partját jellegtelen üde gyep kíséri. Meghatározó fűfaj a tarackbúza (Elymus repens), árva rozsnok (Bromus inermis) és a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: apró szulák (Convolvulus arvensis), indás pimpó (Potentilla reptans), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria), mezei aszat (Cirsium arvense), borzas sás (Carex hirta), molyűző ökörfarkkóró (Verbascum blattaria), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), szúrós csorbóka (Sonchus asper), angolperje (Lolium perenne), peszterce (Ballota nigra), terebélyes laboda (Atriplex patula), mezei katáng (Cichorium intybus), osztrák zsálya (Salvia austriaca). Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Csatorna és a partja menti keskeny sávban jellegtelen üde gyep. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Szántó, egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Lásd a 11. folt jellemzését. Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. Lásd még a 69. folt leírását. Csatorna és a partja menti keskeny sávban nem őshonos fa-és cserjefajok spontán állományaival terhelt jellegtelen üde gyep. A csatornában nagyobb foltokban széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae), keskenylevelű gyékényes (Typhetum angustifoliae) található. A parti sávot a mocsári sásos (Caricetum acutiformis) kíséri. A legyökerező hínárnövényzetet a füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum), imbolygó békaszőlő (Potamogeton nodosus) és a bodros békaszőlő (Potamogeton crispus) alkotja. További megfigyelt növényfajok: sárga nőszirom (Iris pseudacorus), magas peszérce (Lycopus exaltatus), kötőkáka (Schoenoplectus tabernaemontani), vízi harmatkása (Glyceria maxima). A csatornában tömeges a törpeharcsa. Egyéb fajok: vízisikló, kecskebéka alakkör. A csatorna töltése gyomos. További megfigyelt növényfajok: tarackbúza (Elymus repens), mezei aszat (Cirsium arvense), ragadós galaj (Galium aparine), nagy csalán (Urtica dioica), foltos bürök (Conium maculatum), osztrák kányafű (Rorippa austriaca), fürtös repcsény (Erysimum repandum), pemetegyöngyajak (Leonurus marrubiastrum), apró nefelejcs (Myosotis stricta), mezei zsázsa (Lepidium campestre), szamárbogáncs (Onopordum acanthium).


24

1

nem

1

nem

2

nem

1

nem

2

nem

1

nem

1

nem

1

nem

1

nem

1-2

nem

1-2

nem


125 S7x(OB)

126 OBxOCxS6

Mezővédő erdősáv a csatorna vonalában. Több szakaszra osztható a telepített fajok alapján. A gátőrház vonalában idős nemesnyaras (Populus ×euramericana) szakasszal indul, amelyet hosszabb szakaszon az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) ültetvénye vált fel és végül egy keskeny sávban keskenylevelű ezüstfás (Elaeagnus angustifolia) található. Az idős nemesnyaras (Populus ×euramericana) alatt a szórványosan vadkörte (Pyrus pyraster) és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) található. Az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) kőris ültetvény zárt és monodomináns állomány. A csatorna felőli oldalon idős magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) egyedek is előkerülnek. A cserjeszintet is az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) egyedei adják. A gyepszint az erős árnyalás miatt fajszegény, nagyobbrészt hiányzik. Az erdősáv mindkét oldalát sűrű gyalogakác (Amorpha fruticosa) cserjés kíséri. A széli részen még megfigyelhető keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), fekete bodza (Sambucus nigra) és parlagi rózsa (Rosa canina). A főcsatornából mellékágak indulnak ki, amelyeken korábban az öntözés zajlott. Ezek az oldalágak csak időszakosan rendelkeznek vízborítással, korábbi szerepük megszűnt, jelenleg gondozatlanok. Az amerikai kőrises mögött a szántón fiatal erdősítés látható, amelynek főfajai a fehér nyár (Populus alba) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). Az amerikai kőrises sáv után keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) telepített fasora következik. Cserjeszintet a fekete bodza (Sambucus nigra) képezi. A gyepszintet az akácosra jellemző tápanyagtöbbletre utaló gyomfajok uralják, mint a ragadós galaj (Galium aparine), fekete földitök (Bryonia alba), meddő rozsnok (Bromus sterilis), peszterce (Ballota nigra). Jellegtelen üde és félszáraz-száraz gyep vegyesen, amely spontán cserjésedik-fásodik nem őshonos fa- és cserjefajokkal.

25

1

nem

1-2

nem

5. táblázat: Az élőhelyfoltok azonosítószámai, kódjai és a folt jellemzése. A táblázat kiegészül a foltok természetvédelmi értékelésével és a Natura 2000 élőhelyi érintettség feltüntetésével. (Lásd 2.4.1. térkép)

Az élőhelytérképezés eredményeként megállapítható, hogy a tervezett beruházás a tárgyi Natura 2000 területen az 1. nyomvonal változat esetén a 4206 j. út keresztezésénél kialakított csomópontnál 12,8443 ha kiterjedésben érint 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet. Védett növények A tervezési területen a felmérés során közösségi jelentőségű növényfaj nem került elő. A tervezési területen hazai védett növényfaj nem került elő. A védett növényfajok térképezésének eredményeként megállapítható, hogy a beruházás nyomán védett növény állományának pusztulása nem várható.

Zoológiai jellemzők



A hatásterület állatvilágáról viszonylag kevés korábbi információ áll rendelkezésünkre. Kevés kivételtől eltekintve sem a jelentős értékekkel bíró rovarok, sem a nagy tömegben előforduló kétéltűek állományviszonyait nem vizsgálták részletesebben. Karcag térségének madárvilága viszonylag jól dokumentált (de az adatok többsége a 4 sz. főúttól északra eső térségbre koncentrálódik), viszont a nyomvonalak többi szakaszáról csak alkalmilag vannak ornitológiai előfordulásai adatok. Az egyes állatcsoportok esetében általánosan elmondható, hogy a tágtűrésű, zavarást jól toleráló taxonok mellett a speciális élőhelykínálatnak és a jelenlegi zavartalanságnak köszönhetően ritka, értékes fajok is megtalálhatók.

Ízeltlábúak (Arthropoda) A tárgyalt nyomvonal teljes területéről 2 közösségi jelentőségű ízeltlábú faj került elő, ezek közül egy faj fokozottan védett. Ezen kívül 21 további védett faj előfordulása biztos. Ezek a fajok az ország teljes területén általánosan elterjedt, nagy zavarástűrő képességű fajok, amelyek az egyes élőhelyekhez nem, vagy csak kis mértékben specializálódtak, így indikátor jelleggel nem bírnak. A fontosabb fajok lokalitásait a 4.2. melléklet térképén tüntettük fel. A tervezett beruházás a rovarfajokat leginkább a nyomvonalra eső élőhelyek megsemmisülésével, a szomszédos élőhelyfoltok degradálódásának elősegítésével fenyegeti. Hozzájárulhat a szomszédos populációk elszigetelődéséhez is. Az előkerült fajok:  Imádkozó sáska (Mantis religiosa), védett faj Számos élőhely-típusban előforduló, általánosan elterjedt faj. A tervezési terület minden vizsgált részterületén előfordul, ahogy bármilyen állapotú gyepi élőhely van, az útépítés megvalósítása a lokális állományra várhatóan nem lesz hatással.  Bőrfutrinka (Carabus coriaceus), védett faj Általánosan elterjedt és gyakori faj, kertekben, lakóépületek környékén is sokfelé előfordul. A tervezési területen a Karcagtól D-re (Bucsai út térsége) részterületeken, fasorokban és épületek mellett tapasztaltuk jelenlétét. A faj lokális állományára az útépítés feltehetően nem lesz számottevő hatással.  Ragyás futrinka (Carabus cancellatus), védett faj Hazánkban általánosan elterjedt futóbogár faj, mely mindenfelé gyakori, de elsősorban a domb- és hegyvidékeken, alföldi területekről kevesebb adata ismert. A tervezési területen a Karcagtól D-re (Bucsai út térsége) részterületeken, fasorokban és épületek mellett tapasztaltuk jelenlétét. A faj lokális állományára az útépítés nem lesz számottevő hatással.  Fecskefarkú lepke (Papilio machaon), védett faj Gyakorinak számító védett lepkefajunk. Lárvája ernyősvirágzatúakon fejlődik, a térségben elsősorban vadmurkon él. Karcagtól D-re (Hegyesbor erdősávjainak térsége) részterületeken találtuk, de feltehetően a tervezési terület száraz, félszáraz gyepterületein, erdőszegélyeiben általánosan elterjedt. A tervezett útépítés bizonyosan nem veszélyezteti lokális állományát.  Kardoslepke (Iphiclides podalirius), védett faj Magyarországon általánosan elterjedt faj, mely gyümölcsösök és kökényes cserjések területén is előfordul. Karcagtól D-re (Hegyesbor erdősávjainak térsége) részterületen találtuk, de feltehetően a tervezési terület száraz, félszáraz gyepterületein, erdőszegélyeiben általánosan elterjedt. A tervezett útépítés bizonyosan nem veszélyezteti lokális állományát. 

Bogáncslepke (Vanessa cardui), védett faj


26


Széles körben elterjedt, polifág faj, mely mezőgazdasági területeken, illetve ruderális növényzettel fedett területeken is előfordul. A tervezési terület száraz gyepterületein jegyeztük fel adatait (pl. Karcag – Hegyesbor, valamint a Karcag – Bucsa közötti, aszat előfordulásokban gazdag csatornapartokon és útszéleken). A tervezett útépítés feltehetően nem veszélyezteti lokális állományát.  Nappali pávaszem (Inachis io), védett faj Országosan sokfelé előforduló, stabil állományokkal rendelkező faj. A tervezési területen berepülőként rendszeresen megfigyelhető. Mivel tápnövénye (csalán) csak elszórtan él (néhány fasorban és erdősávban) a tervezési területen, a tervezett beruházás nem veszélyezteti lokális állományát.  Nagy tűzlepke (Lycaena dispar), védett faj, közösségi jelentőségű faj Euroszibériai elterjedésű, üde és nedves réteket kedvelő faj. Előfordul mocsár- és lápréteken, fellazuló ligeterdőkben és szegélyeiken. Tápnövényei különböző lórom (Rumex spp.) fajok (Magyarországon főleg R. hydrolapathum). Korábban Európa egész területén gyakori volt, de az élőhelyek felszámolódása miatt a nyugat-európai populációi nagyrészt felmorzsolódtak. A törzsalak (Anglia) már a 19. században kipusztult. A zonális erdőssztyepet kísérő mocsár- és láprétek jellemző faja. A Karcagtól délre eső területrészen, csatornaparton találtuk repülő hím egyedeit, amelyek, ha nem is feltétlenül helybeli populációból származnak, közeli állományra támaszkodhatnak (EOV791338/213941 és 793923/215307, lásd 4.2. melléklet). Feltehetően több részterületen is előfordul hasonló szituációban, de csak kis egyedszámban. A tervezett beruházás megvalósulása lokális állományának fennmaradását nem veszélyezteti, mivel jelentős nedves réti komplexet nem érint, a csatornák sávok vegetációja pedig az esetlege építés után gyorsan regenerálódik.

Halak (Pisces) A hatásterületen egy jelentősebb, mesterséges, csatornázott mederben folyó víztest, a Karcagi- (I. sz. főcsatorna) és annak mellékcsatornái találhatók. Egyéb említést érdemlő álló víz (tó, holtág) a hatásterületen nincs. A víztestben a beruházással kapcsolatos célzott halfaunisztikai kutatások nem történtek, de a környező nagyobb csatornák, mint pl. a Hortobágy – Berettyó alapján az alábbi védett fajok előfordulása valószínűsíthető:  Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), védett, Annex II. faj Országosan gyakori halfaj, amely elsősorban a szaporodáshoz szükséges kagylókhoz kötődik. Legnagyobb számban a lassú folyású dévér-zónában, vízinövényekben bővelkedő részeken él. A tervezési terület nagyobb természetes eredetű vízfolyásaiban jelentős egyedszámban él, amelyet a 2014-ben végzett saját mintavétel is megerősített.  Réti csík (Misgurnus fossilis), védett, Annex II. faj Mocsarak, sekélytavak, holtágak, feliszapolódó csatornák halfaja, amely a vízrendezések miatt mindenütt megritkult.  Vágó csík (Cobtis taenia), védett, Annex II. faj Az iszapos medrű vizekre jellemző, így elsősorban lassú folyású vagy álló részeken találkozhatunk vele. 

Fenékjáró küllő (Gobio gobio), védett


27


Az iszapos medrű vizekre jellemző, elterjedt fafaj, így elsősorban lassú folyású vagy álló részeken találkozhatunk vele. Valószínűsíthetően előfordul még a nem védett fajok közül a bodorka (Rutilus rutilus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythophthalmus), lapos keszeg (Abramis ballerus), ezüstkárász (Carassius auratus), törpeharcsa (Ictalurus nebulosus), ponty (Cyprinus carpio) és az ezekre vadászó csuka (Esox lucius).

Kétéltűek (Amphibia) A tervezési területen 2 közösségi jelentőségű kétéltű faj került elő a terepi felmérések során, ezen kívül további 7 védett kétéltű faj/fajcsoport előfordulása biztos a nyomvonalak mentén. Hangsúlyozandó, hogy a kétéltűek érzékenyen reagálnak az éves csapadékmennyiség alakulására, optimális években számos szaporodóhelyük alakul ki nedves mélyedéseken (akár szántókon is), míg száraz években legfeljebb a legmélyebb, stabil víztesteken jelennek meg. A száraz tavaszú és nyarú 2014-es évben a korábbihoz képest jelentős visszaesést valószínűsíthetünk az éves szaporulatban. Az előkerült kétéltű fajok:  Barna ásóbéka (Pelobates fuscus), védett faj Változatos élőhelyeken megtalálható, leginkább a nyílt, laza (homokos, löszös) talajú területeket részesíti előnyben. Szaporodáshoz az állóvizeket, a kisebb-nagyobb tavakat, vízzel elöntött területeket keresi fel, kedveli a gazdag vízinövényzetű víztereket. A TiszaiAlföld időszakos szikes vizei tömeges szaporodóhelyei. A tervezési terület vizsgált szikesmocsár víztereiben több ponton megtalálható valamennyi nyomvonal-változat térségében, azonban a nyomvonalak környezetében nem él jelentős állománya, így lokális állományára nem hat érezhetően egyik megvalósítása sem. 

Kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta agg., a térségben R. esculenta, R. ridibunda), védett fajok Országosan elterjedt taxonok, a tartós vízborítású mocsarakon és csatornákon kisebb egyedszámban egész évben megtalálhatók, a térségben minimálisan néhány ezres nagyságrendű állományuk feltételezhető. Mobilitása és tág tűrőképessége miatt egyik nyomvonal-változat sem lenne különösebben negatív hatással állományára. 

Zöld levelibéka (Hyla arborea), védett faj Országosan gyakori békafaj, főként nádasokban és nedves réteken él, de gyakorlatilag bármilyen gyepes vagy cserjés élőhelyen előfordulhat. Szaporodása és lárvális fejlődése a legkülönbözőbb állóvizekben történhet, a tervezési területen valószínűleg az elöntés alá kerülő szikes réteken. A terület gyeptársulásaiban jelentős denzitással fordul elő (pl. Hegyesbor területrész térsége), a mezőgazdasági területeken azonban minimális egyedszámban fordul csak elő. A gyepek és szikesedő mocsarak (mint szaporodóhelyek) minimális érintettsége miatt állományára bármelyik nyomvonal megvalósulása elhanyagolható negatív hatással lesz. 

Zöld varangy (Bufo viridis), védett faj Országosan gyakori békafaj. Leggyakoribb a síkvidéki, többnyire homokos talajú élőhelyeken; jól érzi magát antropogén környezetben (pl. településeken) is. Jól tűri a száraz élőhelyi feltételeket, nagy távolságokra eltávolodhat a vízterektől. Eközben a csatornákat gyakran használja terjedése során. Térségbeli állományát egyik nyomvonalváltozat sem érinti érdemben.


28




Vöröshasú unka (Bombina bombina), védett faj, Annex II. faj Európa síkvidékeit népesíti be, délkeleten egészen Törökországig lehúzódik, keletre az Urálon keresztül Kazahsztánig terjed. Hazánkban a sík- és dombvidékek lakója, gyakorlatilag minden tájegységben megtalálható. Hibridzónát alkot középhegységeinkben előforduló sárgahasú unkával (B. variegata) a középhegységek lábainál. Mindenféle vizes élőhelyen előfordul, ahol sűrű vízinövényzet található. Főleg a nagyobb kiterjedésű, állandó vízállásokat kedveli, de megvan csatornákban, és belvizeken is. Gyors folyású vizekben ritkán található meg. Fontos számára a víz tisztasága. A tervezési területen az időszakos és állandó mocsarakban jelentős szaporodóhelyei vannak, bár a száraz 2014-es évben viszonylag csekély egyedszámban volt észlelhető (lásd 4.2. melléklet). Mivel ilyen mély fekvésű foltot egyik szakasz sem érint, ill. a tervezett csatorna-áthidalásokkal a szubpopulációk fragmentációja is megakadályozható. a térség állományaira egyik szakasz sem jelent különösebb veszélyeztető tényezőt. 

Dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus), védett faj Taxonómiailag bonyolult fajcsoport, amelyből a valódi T. cristatus csak az Északiközéphegységben és az Alföld északi részén fordul elő, míg a Duna-völgyében a dunai gőte (T. dobrogicus), a nyugati határszélen az alpesi tarajos gőte (T. carnifex) helyettesíti (PUKY et al. 2005). A folyók mentén kialakuló mocsarakban, ártereken, holtágakban él, főként a gazdag aljnövényzetű részeken. A tervezési területen ugyanazon az élőhelyeken került elő alacsony számban, ahol a vöröshasú unka is. Lokális állományát egyik nyomvonalváltozat sem érintené hátrányosan, mivel a közvetlenül nem érintett szubpopulációk összeköttetése biztosítható. Az út hatása a természetvédelmi szempontból jelentős fajok esetében semleges, vagy kismértékben negatív jellegű. A legfontosabb veszélyeztető tényezők közül az élőhelyek megszűnése kizárható, esetlegesen hathat a megfelelő élőhelyfoltok eltávolodása, leromlása, a vízellátás romlása. Az építés során a közvetlen veszélyt a kétéltűek egyedeire a megfelelően megválasztott idejű (a szaporodási periódust elkerülő) kivitelezés kivédheti,. Az úttal kettévágott nagy élőhelytömbök elszigetelődése hatáscsökkentő intézkedésekkel jelentősen mérsékelhető ezeket az 7. fejezetben vázoljuk fel.

Hüllők (Reptilia) A tárgyalt nyomvonalak mentén egy közösségi jelentőségű faj került elő a terepi felmérések során (de, további 2 gyakori védett hüllő faj előfordulása ismert. Utóbbi fajok az ország teljes területén általánosan elterjedtek, helyenként gyakoriak, és viszonylag nagy zavarástűrő képességgel rendelkeznek. Az előkerült hüllőfajok:  Vízisikló (Natrix natrix), védett faj Országosan gyakori faj, nevével ellentétben nem csak vizes élőhelyeken, hanem erdőkben, cserjésekben is előfordul. A területen több ponton találtuk kifejlett egyedeit, általában a vizes élőhelyek és cserjések ökotonjában. A teljes tervezési területen több száz egyed előfordulása valószínűsíthető, állományára a beruházás kismértékű negatív hatással lehet. 

Fürge gyík (Lacerta agilis), védett faj Országosan gyakori, különböző gyeptársulásokban fordul elő. A vizsgálati területen általánosan elterjedt, azon másodlagos gyepben (Hegyesbor, a 1. változattól mintegy 200


29


m-re É-ra, EOV 793367/215682 térsége) , ahol transzekt módszerrel vizsgáltuk, 1000 m2ként 1-4 fejlett példánya került elő. Élőhelyéül szolgáló gyepet a III/2 nyomvonal-változat kis mértékben, így annak megvalósulása némileg negatív hatással lenne lokális állományára. 

Mocsári teknős (Emys orbicularis), védett faj, Annex II. faj Európában és a közvetlenül szomszédos területeken elterjedt, Magyarországon síkvidéki jellegű faj, amely holtágakban, tavakban, lassú folyású csatornákban él. A nyomvonalakkal érintett Natura 2000 területeken nem jelölő faj. Térségbeli állományai a mesterséges csatornákhoz kötődnek. Néhány egyede került elő a Karcag-Hegyesbor térségében lévő Karcagi-(I. sz.) főcsatornában. Állományára a beruházás kismértékű minimális hatással lehet a mocsári élőhelyek fragmentációja révén, ami a csatornák átjárhatóságának megteremtésével ki is zárható. (Lásd térkép mellékletet) A hüllőket általában érintő természetvédelmi problémák megegyeznek a kétéltűek esetében ismertetettekkel.

Madarak (Aves) A tervezési terület a számos mezőgazdasági terület ellenére a lokálisan gazdag élőhelykínálatnak és a szomszédos területek élőhelygazdagságának megfelelően sokszínű, értékes madárvilággal rendelkezik. Bár a terület jelentős része agrártáj, a közbeeső mozaikok (szikes rétek és mocsarak, erdősávok) számos faj számára fészkelő vagy táplálkozóhelyet biztosítanak. A terület nagy része jelen állapotában viszonylag zavartalan, antropogén terhelésektől mentes (zavarást a mezőgazdasági gépek mozgása jelent). Nagyobb kiterjedésű füves puszták a szűkebb tervezési területen nincsenek (így a hozzájuk kötődő specialista fajok ritkák), viszont a területnek jelentős puffer-szerepe van a táj pusztáinak védelmében. A területről (az élőhelyeknek megfelelően) hiányoznak a nagyobb természetes erdőkhöz kötődő specialista fajok, a generalista jellegű erdei madarak többsége azonban megfigyelhető. 2014. április – október között a terület fontosabb madárélőhelyein ismétlődő felméréseket végeztünk, a saját megfigyelések listáját kiegészítettük 2006-2013 közötti időszakból származó (közte őszi és téli) archív adatokkal is. Összesen kb. 140 faj került elő rendszeres előfordulással. A tervezési terület teljes fajlistája ennél szélesebb, ha figyelembe vesszük az elsősorban Karcag térségéből származó korábban publikált adatokat. A teljes fajlista a ritkaságokkal együtt mintegy 94 fajra tehető. A 2014-ben előkerült madárfajok listája:  Bakcsó (Nycticorax nycticorax)* Tk

 Barátcinege (Parus palustris) Tk, Tv  Barátka (Sylvia atricapilla) F (>50)  Barázdabillegető (Motacilla alba) F (510), V  Barna rétihéja (Circus aeruginosus)* Tk, V, F  Bíbic (Vanellus vanellus) F, V  Búbos banka (Upupa epops) F (1)  Búbos pacsirta (Galerida cristata) F (>10)  Cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata) F (>10)  Citromsármány (Emberiza citrinella) F (>10), Tv

 Cserregő        

nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) F (5-10) Csicsörke (Serinus serinus) F (>5) Csilp-csalp füzike (Phylloscopus collybita) V Csóka (Corvus monedula) Tk Dankasirály (Larus ridibundus) TK, Tv Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) F (20-30) Egerészölyv (Butea buteo) F (4-6), Tv Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) F (>10) Énekes rigó (Turdus philomelos) F (1-2), V


30


 Erdei pinty (Fringilla coelebs) F (<10), Tv  Fácán (Phasianus colchicus) F (>100)  Fattyúszerkő (Childonias hybrida)* Tk  Fehér gólya (Ciconia ciconia)* Tk, V  Fekete gólya (Ciconia nigra)* Tk, V  Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) F (1-5)  Feketerigó (Turdus merula) F (>10), V  Fenyőpinty (Fringilla montifringilla) Tv  Fenyőrigó (Turdus pilaris) V, Tv  Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) V  Fogoly (Perdix perdix) F (<50?)  Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) F (>10)  Függőcinege (Remiz pendulinus) Tk  Fülemüle (Luscinia megarhynchos) F (<5), V  Fürj (Coturnix coturnix) F (10-30), V  Füstifecske (Hirundo rustica) F (<50), Tk  Hamvas rétihéja (Circus pygargus)* Tk  Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) F (1-2)  Házi veréb (Passer domesticus) F (>50)  Héja (Accipiter gentilis) Tk  Jégmadár (Alcedo atthis)* F, Tk  Kabasólyom (Falco subbuteo) F?, Tk  Kakukk (Cuculus canorus) F  Karvaly (Accipiter nisus) Tk  Karvalyposzáta (Sylvia nisoria)* F? V  Kékcinege (Parus caeruleus) F, Tv  Kék galamb (Columba oenas) V, Tv  Kék vércse (Falco vespertinus)* Tk, F(12)  Kékes rétihéja (Circus cyaneus)* V, Tv  Kenderike (Carduelis cannabina) F (1020)  Kerecsensólyom (Falco cherrug)* Tk  Kerti geze (Hippolais icterina) V  Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) Tv  Kis kócsag (Egretta garzetta)* Tk  Kis lile (Charadrius dubius) V  Kis őrgébics (Lanius minor)* F(5-10)  Kis sólyom (Falco columbarius)* Tv  Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) V  Kuvik (Athene noctua) F?, Tk  Küszvágó csér (Sterna hirundo)* Tk  Mezei pacsirta (Alauda arvensis) F (>100)

31

 Mezei poszáta (Sylvia communis) F (2050), V  Mezei veréb (Passer montanus) F (>100)  Molnárfecske (Delichon urbica) F (<50), Tk  Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) F  Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) F, Tk  Nagy kócsag (Egretta alba)* Tk, Tv  Nyári lúd (Anser anser) Tk, V  Ökörszem (Troglodytes troglodytes) Tv  Örvös galamb (Columba palumbus) F, V  Őszapó (Aegithalos caudatus) Tk  Partifecske (Riparia riparia) Tk  Parlagi pityer (Anthus campestris)* F?, V  Réti pityer (Anthus pratensis) V  Rozsdás csaláncsúcs (Saxicola rubetra) F (3-5)  Sárga billegető (Motacilla flava) F (>20)  Sárgarigó (Oriolus oriolus) F (5)  Seregély (Sturnus vulgaris) F (>10)  Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) V  Sordély (Miliaria calandra) F (5)  Szajkó (Garrulus glandarius) F (<10), Tk  Szalakóta (Coracias garrulus)* F (2-3)  Széncinege (Parus major) F (<10), Tv  Szürke gém (Ardea cinerea) Tk  Tengelic (Carduelis carduelis) F (>50)  Tőkés réce (Anas platyrhynchos) F (>10), Tk, Tv  Tövisszúró gébics (Lanius collurio)* F (510), V  Túzok (Otis tarda)* F?, Tv  Vadgerle (Streptopelia turtur) F (5-10), V  Vetési varjú (Corvus frugilegus) Tv  Vörös gém (Ardea purpurea)* Tk  Vörös vércse (Falco tinnunculus) F (2), Tv  Vörösbegy (Erithacus rubecula) V  Zöld küllő (Picus viridis) F, Tk  Zöldike (Carduelis chloris) F (>10), Tv Magyarázat: * közösségi jelentőségű faj F(x) – fészkel (zárójelben a költőpárok becsült száma a teljes területre vetítve, az ingadozó állományú fajoknál e számot nem adtuk meg) V – átvonuló Tv – téli vendég Tk – táplálékkereső (a területen nem költ) Egy faj több kategóriába is besorolható lehet.


A fontosabb érintett fajok előfordulási viszonyait az alábbiakban összegezzük:  Fehér gólya (Ciconia ciconia), fokozottan védett, Annex I. faj A térség településein több mint 20 pár költ (ma már döntően villanyoszlopokra épített fészekben), amelyek számára nedves rétek nagy fontosságú táplálkozó-területek. Mivel ilyen élőhelyeket a tervezett nyomvonalak egyike sem érint érzékeny mértékben, a faj állományát a beruházás nem befolyásolja negatívan.  Barna rétihéja (Circus aeruginosus), védett, Annex I. faj A nádasok, magassásosok az Alföldön szórványos költőfaja, amely számára a tágabb és térség ideális költési feltételeket kínál. A tervezési területen kis számban költ (becsült állománya a közvetett hatásterületen évente ált. 1-1 pár), ismert költőhelye A térségben nem költ, de táplálékkeresőként rendszeresen megjelenik a hamvas rétihéja (Circus pygargus). A faj gyakran gabonatáblákon költ, így az agrártájhoz és annak zavaró tényezőihez alkalmazkodott. Esetében nem vélelmezhető a tervezett beruházás miatt kimutatható negatív hatás.  Kék vércse (Falco vespertinus), fokozottan védett, Annex I. faj Alföldi fasorok, erdősávok, erdősszytep-erdők gyakran kisebb telepekben, varjú- és szarkafészkekben költő vonuló sólyomfaja. Kontinentális elterjedésű, kárpát-medencei állománya area-szinten is jelentős. A tervezési területen az elmúlt években néhány (évente 25) pár költött (lásd térkép melléklet), gyepek és mezőgazdasági területek közé eső erdősávokban. Az I. nyomvonalhoz mintegy 400 m-re, a 1. nyomvonal változathoz mintegy 300 m-re ismert költőhelye az utóbbi évekből. A nyomvonal térségében jelentős vonuló vagy gyülekező állományát az elmúlt időszakban nem figyelték meg. Ez alapján a faj jelentős érintettsége a beruházás kapcsán kizárható. A faj jelentős érintettsége a tervezett beruházás kapcsán kizárható. A beruházás a nagyobb érintetlen agrártáj-füves pusztai mozaikok tagolásával közvetve kismértékben szűkíti életterét, valamint a várható kis mértékű zavarásra elvándorlással reagálhatnak.  Kerecsensólyom (Falco cherrug), fokozottan védett, Annex I. faj Füves puszták ligetes facsoportjaiban, fasoraiban, de hegyvidéki sziklafalakon, sőt mesterséges objektumokon (pl. magasfeszültségű vezetékek oszlopai) is költő nagyobb termetű sólyom, amelynek Kárpát-medencei védelme érdekében több nagy léptékű projektet indítottak, részben ezek eredményeképp állománya az elmúlt 2 évtizedben nőtt. A szűkebb tervezési területen nem ismert fészkelése, ritka, de rendszeresen megjelenő táplálékkereső faj gyakorlatilag minden évszakban. A tervezett beruházás közvetlen hatással nincs rá, de a nagyobb érintetlen agrártáj-füves pusztai mozaikok fragmentálásával közvetve némileg szűkíti életterét.  Túzok (Otis tarda), fokozottan védett, Annex I. faj Nagy kiterjedésű kontinentális füves puszták jellegzetes madara, amelynek a Kárpátmedencében area-szinten is jelentős, 1200-1500 pld. körüli állománya él. A tervezési területen nincsenek nagy, összefüggő puszták, viszont a térségnek szerepe van a Hortobágy és Bihar térségében élő jelentős állományok kóborlásában. Kimondottan félénk madár, előfordulásait döntően a közutaktól, zavart helyektől távolabb tapasztalták, az elmúlt 10 évben a meglévő közutak menti 200-200 m széles sávokban kevesebb, mint 10 megfigyelése volt összesen. A területen a II. nyomvonalszakasz térsége releváns a túzok szempontjából, az I. szakaszon egyáltalán nem él, míg a II. szakasz mellett vannak ismert adatok az utóbbi évekből. A térségbeli költését nehéz megítélni, mivel a rendelkezésünkre álló archív adatok


nagy részéről nem dönthető el, hogy mennyire aktuális, vagy esetleg a 80-90-es évek megfigyeléseire vonatkozik. A térségben bizonyosan visszaszorult az elmúlt évtizedekben, de ennek okai főként az intenzívebbé váló mezőgazdaságban keresendők, a vonalas létesítmények zavaró hatása jóval kisebb jelentőségű. Az elmúlt 10 évből a nyomvonalak 1-1 km széles térségéből mintegy 30 megfigyelése ismert (lásd térkép melléklet), de ezek döntően a diszperziós (kóborlási) időszakra, vagy téli csapatokra vonatkoznak. A két változat közül a túzok számára a délebbre futó II. egyértelműen kedvezőtlenebb. Annak érdekében, hogy az itteni állományra a zavaró hatások ne legyenek jelentősek, több hatáscsökkentő intézkedést javasolt tenni.  Tövisszúró gébics (Lanius collurio), védett, Annex I. faj Eurázsiai elterjedésű, a zárt erdők kivételével az ország egészén gyakori költőfaj. Országos költőállománya 5-6 ezer pár. Mivel a mozaikos tájszerkezetet kedveli, a vizsgált terület nagy kiterjedésű szántói nem különösebben alkalmas élőhelyek számára, így itteni fészkelő állománya 4-5 párra tehető, amelyek akácos-cserjés fasorokban fészkelnek. A tervezett út erre az állományra nem lesz érzékelhető hatással.  Kis őrgébics (Lanius minor), védett, Annex I. faj Keleti elterjedési súlypontú faj, amely a fasorokkal, facsoportokkal tarkított alföldi tájakhoz kötődik. A tervezési terület jellemző, értékes faja, amelynek költésére ott van a legnagyobb esély, ahol akácos vagy tölgyes fasorok nagyobb gyepekkel érintkeznek. Becsült költőállománya 2 pár körüli, amit a közvetlen hatásterület az élőhelyek megszűnése és a fokozódó zavarás miatt kismértékben érint (lásd térkép melléklet).  Parlagi pityer (Anthus campestris), védett, Annex I. faj Rövid füves legelők, cserjések, puszták síkvidéki jellegű költőfaja. A tervezési területen a Karcagtól D-re, a Hegyesbor legelőn (a III/2. nyomvonaltól több mint 500 m-re északra) figyeltük meg vonulási időszakban, de hasonló jellegű gyepeken költése is várható. Állományát a beruházás nem érinti. Az út hatása a legtöbb természetvédelmi szempontból jelentős faj esetében kismértékben negatív jellegű, számos. A legfontosabb veszélyeztető tényezők a fészkelőhelyet jelentő élőhelyek megszűnése, a megfelelő élőhelyfoltok eltávolodása, leromlása, a zavaró hatások építés alatti növekedése, amely az üzemelés során is magas szintű marad. A közvetlen veszély a madárfajok egyedeire a megfelelően megválasztott idejű (a szaporodási periódust elkerülő) kivitelezés kivédhető. A problémák hatáscsökkentő intézkedésekkel mérsékelhetők (pl. madárvédelmi falak), ezek részleteit az 7. fejezetben vázoljuk fel.

Emlősök (Mammalia) A tárgyalt nyomvonalakkal érintett Hegyesbor Natura 2000 területen az ürge (Spermophilus citellus) szerepel jelölő fajként. Az ürge előfordulása az elmúlt 10 már nem bizonyított az egész területrészen, az pedig biztosra vehető, hogy a 1. nyomvonal változattal keresztezett hegyesbori sávban nem fordul elő, magáról a nyomvonal hatásterületéről hiányoznak az olyan rövidfüves, legeltetett gyepek, amelyek megfelelőek volnának számára. A faj nem különösebben mobilis, így az esetlegesen megépülő pályának nem tulajdoníthatunk jelentős elszigetelő hatást.. Ezen kívül a vidra (Lutra lutra) előfordulása alkalmilag biztosra vehető a nagyobb természetszerű vízfolyások mentén, a faj feltehetően stabil állománnyal rendelkezik a térségben a nagyobb halastavaknál. Az esetlegesen megépülő gyf. útnak a fajra gyakorolt kedvezőtlen hatásait a vízfolyásoknál épülő műtárgyak megfelelő kivitelezésével jelentősen mérsékelni lehet. A vidra elütését a 4 sz. főút Karcag D-i


33


szakaszán gyakorlatilag a város határában észleltük 2014-ben (EOV791667/218102), ami mobilitását és zavarástűrését is bizonyítja. Ez alapján e két fajra a vázolt nyomvonalak különösebb negatív hatással nincsenek. Ezeken kívül előkerültek az ország teljes területén általánosan elterjedt, helyenként gyakori és viszonylag zavarástűrő védett emlősök:  Vakondok (Talpa europaea)  Keleti sün (Erinaceus europaeus)  Keleti cickány (Crocidura suaveolens)  Mezei cickány (Crocidura leucodon) A felsorolásból kiemelhető a hermelin, amelyet több nádas területen megfigyeltünk, a területen stabil állománnyal rendelkezik. A bemutatott fajokra, gyakoriságuk miatt a tervezett beruházás nincs tartósan negatív hatással, nagyobb alkalmazkodóképességűk miatt várhatóan képesek tolerálni életterük megváltozását. 3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A közúti infrastruktúra fejlettségének kulcsfontosságú szerepe van a régió gazdasági kapcsolataiban és más területekhez való integrálódásában. A tervezett főúti fejlesztés jelentősen csökkenti az eljutási időt, a balesetek számát, a torlódások, közlekedési dugók miatti csökkenő környezetterhelést és hozzájárul a térség gazdasági fejlődéshez, illetve a települési életminőség javításához. 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A tervezett beruházás közvetlen hatásterülete a tervezett nyomvonal és annak közvetlen környéke, mintegy 70 m széles sávban. Ebben a sávban érvényesülnek a tervezett út közvetlen hatásai, úgymint az élőhelyek pusztulása, a zavarás és a szennyeződések. A fragmentáció és az elszigetelődés az egyes élőlénycsoportokra eltérő mértékben hat. A közvetett hatásterület a közvetlen hatásterületen bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe. A pályatest jobb és bal oldalán, a középvonalától számított 70 és 250-1000 m között fajtól, annak otthonterületétől (home range) és élőhelytől függően változik. Építési szakasz A földmunkák helyén, a töltés nyomvonalán az addig ott található élőhelyek és az élővilág visszafordíthatatlanul v. számottevő mértékben károsodik. Az építés a szállítás okozta megnövekedett forgalommal, időlegesen a későbbinél nagyobb térségben jelent környezetszennyezést (levegőminőség romlást, zajterhelést, talajszennyezést). A környezetszennyezés speciális formája az emberi jelenlét okozta zavaró hatás. Ez a zavarás egyes időszakokban (pl.: a reprodukciós periódusban, vagy a téli táplálékínség időszakában, amikor számos állatfaj nagyobb csapatokba verődik össze) megváltoztathatja az állatok szokásos viselkedését.


34


A létesítmény hatásai Élőhely fragmentáció A létesítmény legjelentékenyebb veszélyeztető hatása az élőhely-feldarabolás és az abból következő elszigetelődés. A széles pályatest áthatolhatatlan fizikai barrier a talajfelszínen lakó röpképtelen élőlénycsoportok számára, de mint „pszichológiai” barrier akadályozhatja más élőlények elterjedését, migrációját is, ami a populációk felszabdalódását, elszegényedését, de akár kipusztulását is eredményezheti. A fajösszetétel megváltozása az ökológiai stabilitás elvesztését eredményezheti. További probléma egyes fajok a napi mozgástérének sérülése. Az építés és üzemelés során a szennyeződések (kőolaj származékok stb.) miatt közvetlenül is károsodhat a terület. Ez a műszaki leírásban foglalt elvárások betartása esetén nem fordul elő, így legfeljebb havária esetek során számolhatunk a szennyezés okozta károkkal. A havária esetek során számos szennyeződés (pl. só, káros szerves anyag, ásványi tápanyagok stb.) kerülhetnek az útfelszínre és a csapadékvíz elvezetés miatt közvetlenül az útmenti mélyedésekbe. A haváriából származó szennyeződések okozhatnak problémát az állatok több csoportjánál (különösen veszélyeztetettek a rovarok, halak, kétéltűek, hüllők). A szennyeződések károsíthatják az állatok anyagcseréjét, ami az általános egészségi állapot leromlásához gyakran közvetlen pusztuláshoz vezet. Zaj- és rezgésterhelés következtében számos zavarásra érzékeny gerinces faj hagyhatja el véglegesen az autópálya közvetlen környékét. Helyüket generalista fajok veszik át. 4.2. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel Közösségi jelentőségű élőhelyek pusztulása A tervezett beruházás a tárgyi Natura 2000 területen az I. nyomvonal változat a 4206 j. út keresztezésénél kialakított csomópontnál 12,8443 ha kiterjedésben érint 1530 kódjelű Pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet. A ténylegesen jelölő élőhelynek minősülő terület kiterjedése azonban ennél az értéknél jóval kisebb, arányait tekintve maximum a terület fele lehet. Teljes területtel számolva ez a tárgyi Natura 2000 területen 1,3%-os jelölő élőhelycsökkenést jelent, ténylegesen azonban ennél kevesebb jelölő élőhely pusztulással kell számolni. A jobb állapotú összefüggő és nagyobb kiterjedésű gyepek a pályától északabbra helyezkednek el. Az érintett jelölő élőhely országos kiterjedést is figyelembe véve (F2-Szikes rétek a Tiszai-Alföldön kb. 72.000 ha) az élőhely szempontjából az építés hatása nem jelentős. A II. változat a tárgyi Natura 2000 területet nem érinti, közösségi jelentőségű élőhely pusztulása nem következik be. Közösségi jelentőségű, illetve védett növény- és állatfajok pusztulása A hatásterületen található élőhelyeken – mindkét változat esetében – számítani kell azon védett, illetve közösségi jelentőségű fajok egyedeinek közvetlen veszélyeztetettségére, amelyek mozgásra nem, illetve alig képesek. Ilyenek a növények, továbbá a rovarvilág speciális élőhelyekhez kötött tagjai. A mobilisabb gerinces fajok egyedeit a közvetlen pusztulás kevésbé fenyegeti (ez alól kivétel pl. a szaporodóhelyek érintettsége az építés során, vagy az esetleges elütések számának növekedése az üzemelés során), esetükben az élőhelyátalakulás vagy zavarás negatív hatása jóval jelentősebb. A hatásterületről 8 védett rovarfaj előfordulását sikerült kimutatni, ezek közül a tervezett beruházás egyik fajnál okozhat jelentős közvetlen pusztulást. Védett kétéltűek, hüllők esetében megfelelő védelmi intézkedésekkel a jelentős volumenű közvetlen pusztulás DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055)

35


elhárítható. Ennek feltétele a tereprendezések és építés jelentős időbeli korlátozása, valamint a kritikus szakaszokon megfelelő terelő- és átjáró rendszer létrehozása (lásd 7. fejezet). A madarak esetében az építés következtében várhatóan elhanyagolható a közvetlen veszélyeztetettség, amennyiben az építési tevékenységet a vegetációs periódust figyelembe véve korlátozzák (lásd 7. fejezet). A pálya szakaszain számítani lehet alkalmi elütésekre, főként a vágómadarak, baglyok, egyes énekesek körében. Mindez a Natura 2000 területen vagy annak szomszédságában található szakaszokat minimális mértékben érinti, mivel az itteni szántóterületeken számottevő átrepülésre, táplálékkeresésre nem kell számítani. Közösségi jelentőségű fajok populációinak zavarása Az építés közvetlen zavaró hatása az útpályára és annak szegélyező sávjára korlátozódik, az 50-70 m széles közvetlen hatásterületen (gyakorlatilag: építési területen) kívül néhány száz méter szélességben érzékelhető. Legfőbb forrása a zaj, kisebb mértékben a rezgés. Az építés következtében bekövetkező zavarás mértéke nagyban függ a tevékenységek idejének megválasztásától, a helytelen időben végzett cserjeirtás pl. a fészkelő madarak számára káros. Az építés során reális veszély lehet, hogy gépek, anyagok időlegesen tárolásával a szorosan vett építési területen kívül is károkat okoznak a növényzetben és a védett fajok állományaiban, amelynek lehetőségét ki kell zárni. Az építés során fellépő zavarás időszakos, a munkavégzés fázisaihoz kötődik. A kevésbé érzékeny szakaszokon akár folyamatosan is végezhető, a természetvédelmi szempontból érzékeny területeken viszont hosszabb korlátozásokat kell elrendelni. A hatásterület környezetében, a meglévő 4206 j. út miatt a Natura 2000 terület jelenleg is közepesen erős zavarásnak vannak kitéve. A térségbeli földutakon csak csekély, időszakos forgalom van. A kivitelezés során a zavarás növekedése időleges időlegesen megnövekszik. Az építés befejezése után várhatóan visszatér a jelenlegi, az élővilág által megszokott, tolerált szintre. A II. változat a 166+046 – 166+688 km szelvények között 642 m hosszan metszi a Bihar (HUHN 10003) különleges madárvédelmi területet. A gyorsforgalmi út nyomán fellépő zavarás jelentős mértékben veszélyezteti az érintett Natura 2000 terület egyes jelölő madárfajait, köztük leginkább a kiemelt közösségi jelentőségű túzok (Otis tarda) kis populációját. Az építés nyomán fellépő zavaró hatások miatt a közösségi jelentőségű madárfajok közül a pálya környezetében élő kék vércse (Falco vespertinus) és túzok (Otis tarda) esetén várható kedvezőtlen, zavaró hatás. Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben a szituációkban a madarak elvándorlással reagálhatnak, aminek a veszélyét hatáscsökkentő intézkedések (műfészek stb.) alkalmazásával lehet mérsékelni. Élőhely-fragmentáció és elszigetelődés Az újonnan épített utak az élővilágra gyakorolt hatásai közül az élőhely-fragmentáció nevezhető a legjelentősebbnek. Élőhely-fragmentációnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során egy nagy, összefüggő élőhely mérete csökken és több darabra osztódik. Az élőhely pusztulása után kis, szétszórt darabjai fennmaradhatnak, amelyeket a közöttük lévő alkalmatlan élőhelyek (utak, mezőgazdasági területek) izolálnak egymástól. A vizsgált szakaszon több ponton jó állapotú élőhelyek mellett halad az út.


36


4.3. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások becsült mértéke A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra a beruházás hatása nem jelentős. A beruházás megvalósulása esetén közösségi jelentőségű (Natura 2000) növény- és állatfaj állományait pusztulása nem várható. A kivitelezés az állatfajoknak csekély állományait érintheti kedvezőtlenül. A javasolt intézkedések megvalósulásával minimalizálható a fellépő veszteség. 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások 5.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) A tervezett beruházás a vonatkozó rendeletekhez, jogszabályokhoz igazodva került megtervezésre. A tevékenységgel érintett terület helye, kiterjedése, az alkalmazott technológia a legkisebb károsodás elve szerint került kijelölésre. A tárgyi Natura 2000 terület vonalában a tervezés folyamán további 2 nyomvonal került vizsgálatra. Az északabbi változat 2300 m hosszan, míg a délebbi változat 2268 m hosszan metszette volna a tárgyi Natura 2000 területet. 5.2. A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a korábban vizsgált, a jelenlegi nyomvonaltól északra és délre eső nyomvonal változatok súlyosabban érintenék a Hegyesbor és a Bihar Natura 2000 területek integritását, valamint a védelmi célkitűzések megvalósíthatóságát. 6. A megvalósítás indokai 6.1. A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A tervezett főúti fejlesztés jelentősen csökkenti az eljutási időt, a balesetek számát, a torlódások, közlekedési dugók miatti csökkenő környezetterhelést és hozzájárul a térség gazdasági fejlődéshez, illetve a települési életminőség javításához. 6.2. A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő)  Társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben a kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet)  Emberi egészség vagy élet védelme  A közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása


37


 A környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése  A fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben a kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet)  A fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb közérdek. 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése 7.1. A tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkező kedvezőtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések A kár- és hatáscsökkentő intézkedések A kár- és hatáscsökkentő intézkedéseknek a területen élő, az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvének IV. függelékén található (egyébként hazai jogszabályok alapján védett fajok), illetve a hazai jogszabályok alapján védett egyéb fajok állományát érő károsítás csökkentésére kell irányulniuk. A hatósági előírások és a technológiai fegyelem betartásával minimalizálható az élőhelyek és élőlények pusztulása. A területen előfordulnak védett növények és állatok. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII: törvény (továbbiakban: Tvt) 5.§ (1) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a vészhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. Építési szakasz A megvalósítás során törekedni kell arra, hogy csak az útpászta közvetlen sávján, kizárólag a kisajátítási határon belül történjenek munkálatok, a zavarás és a szomszédos élőhelyek károsításának elkerülése érdekében. Ahol a gyorsforgalmi út Natura 2000 területen vagy annak határán halad át, az út mindkét oldalán minimum 1,5 m magas ideiglenes védőkerítést kell létesíteni a munkálatok teljes időtartamára. A kivitelezési munkákat csak az ideiglenes védőkerítés megépítése után lehet megkezdeni. Védőkerítés létesítésére kijelölt szakasz: I. változat II. változat 163+720 – 165+162 km sz. között 166+046 – 166+688 km sz. között a a kisajátítási határ vonalában kisajátítási határ vonalában A Natura 2000 területeken még időlegesen sem alakítható ki törmelék, építési anyagok és eszközök tárolására használt lerakat vagy depónia, illetve nem létesíthető anyagnyerőhely. Lerakat, depónia, anyagnyerőhely kialakítására tiltott szakasz: I. változat

II. változat

163+720 – 165+162 km sz. között 166+046 – 166+688 km sz. között


38


A tervezett nyomvonalra eső Natura 2000 területeken az állatvilág védelme érdekében kizárólag szeptember 1. – március 1. között végezhető cserjeirtás, fakitermelés, gyephántás. A csatornák keresztezésénél az átvezetést úgy kell megépíteni, hogy a vízfolyást kísérő parti sáv és a felüljáró alsó része között minimálisan olyan magas szabad teret kell hagyni, hogy a térségben előforduló nagy testű állatfajok, madarak is átjáróként használhassák azt. A vizes élőhelyekhez kötödő védett és közösségi jelentőségű fajok védelme érdekében a kivitelezés során a keresztező vízfolyások vízminőségének megőrzésére figyelemmel kell lenni, a vízfolyások haváriás szennyeződésének elkerülése érdekében a vízfolyások közelében semmilyen típusú tároló hely vagy depónia nem létesíthető. A keresztezett vízfolyások medrének burkolását csak a műszakilag indokolt, feltétlenül szükséges mértékig környezet- és természetbarát anyaggal lehet elvégezni. A vízfolyások keresztezésénél a burkoltnak tervezett útárkokat úgy kell kialakítani, hogy az árok út felőli oldala min. 40 cm magasságban függőleges kiképzésű legyen. A tervezett nyomvonal hatásterületén vizes élőhelyeken és belvizeken a kétéltűek, hüllők védelme érdekében a szaporodási periódusban munkavégzési korlátozás szükséges. Ennek érdekében e területeken március 1. – június 15. között nem lehet földmunkát végezni (amennyiben az alapvető területrendezés már megtörtént és vizes élőhelyek nincsenek, a megkezdett munka ezen időszakban folytatható). Ha a száraz időjárás miatt nem alakulnak ki tócsák, időszakos kiöntések, akkor ezen időszakban a potenciális élőhelyeken a munkát a természetvédelmi területkezelővel előzetesen konzultálva lehet folytatni, illetve az időbeli korlátozást feloldani. Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A kétéltű és hüllő populációk mozgását a nyomvonal által a Natura 2000 területen keresztezett csatornahálózat biztosítja. A meglévők mellett további békaátjárókat – tekintettel a sűrű csatornahálózatra – nem kell külön létrehozni. A keresztezett vízfolyásokra tervezett átereszek, műtárgyak műszaki paraméterei (átmérő, keresztmetszeti méret) megfelelnek a békaátjárók kialakítására vonatkozó ÚT 2-1.304 útügyi előírásnak. A tervezésnél azonban figyelembe kell venni, hogy az átjárók a jellemzően tavaszi mozgás idején ne kerülhessenek tartósan víz alá, még belvizes években sem. A Natura 2000 terület vonalában a fokozottan védett és védett madár-fajok védelme érdekében nem történhet védőfásítás és fatelepítés, mert azt a ragadozó és egyes vártamadarak (dolmányos varjú, szarka) leshelyként használják. I. változat

II. változat

163+720 – 165+162 km sz. között 166+046 – 166+688 km sz. között A fényre repülő rovarok, madarak (pl. baglyok), kisemlősök (pl. denevérek) védelme érdekében, amennyiben a gyorsforgalmi út megvilágítása feltétlenül szükséges csak olyan síküvegburás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek tervezhetők, amelyeknek üzemi hőmérséklete nem haladja meg az 50-60 C˚-ot, és amelynek emissziós spektruma a kék színnél csúcsosodik, emiatt kevésbé vonzza a fényre repülő rovarokat. Lámapestek csak a legszükségesebb helyszínek megvilágítására alkalmazható (pl. vizes blokk). Alacsonyan, max. 5 méter magasra lehet elhelyezni, úgy, hogy az egyes lámpák fénye nem keresztezheti egymást (min. 1 m megvilágítatlan terület legyen).


39


A villanyvezetékek a madarak esetében jelentenek veszélyt áramütés és ütközés formájában. Az alapvetően fátlan térségben a madarak gyakran használják ülőhelyként villanyvezetékeket és az oszlopokat. A szabványosításra vagy kiváltásra kerülő felsővezeték tartóoszlopokon madárvédő papucsokat szükséges betervezni. A feszítőoszlopok feszítő kereszttartóinak kialakítása miatt nem lehet madárvédő papucsot felszerelni, ezért itt 780 mm-es szigetelőkkel lehet biztosítani a madárvédelmet. Egyes szolgáltatóknál "V" madárbarát keresztkart és burkolt áramkötéseket, valamint hosszabb (700 mm) feszítő szigetelőket kell alkalmazni. A tervezésnél a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek és magyarországi Áramszolgáltatóknak a középfeszültségű (22 ill. 35 kV-os) szabadvezetékekkel kapcsolatos madárvédelmi problémák megoldására kidolgozott irányelveit, technológiai javaslatait (oszlop-fej-szerkezet) kell figyelembe venni. A Natura 2000 terület vonalában a töltésoldalakat alacsony és sűrű, ugyanakkor agresszíven nem terjedő örökzöld, szükség esetén nem őshonos növényzettel kell beborítani, így a ragadozó madarak nem férhetnek hozzá táplálékállataikhoz (pockok, egerek), amelyek töltéseken találnak menedéket. Zárt takarónövényzet esetén az őszi, téli időszakban a gyorsforgalmi út töltésoldalai nem nyújtanak zsákmányolási lehetőséget, és az utak ragadozó madarakra és baglyokra kifejtett csalogató hatása, valamint a védett madárfajok gépjárművekkel történő ütközésének kockázata is mérséklődik. Ezeken a szakaszokon gyepterület felőli oldalon nem történhet védőfásítás és fatelepítés, mert az növelné a madarak elütésének kockázatát. A Telepítésre javasolt fajok: nehézszagú boróka (Juniperus sabina), henye boróka (Juniperus horizontalis), vagy azok nem tarka fajtái. A kivitelezés alatt gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett területeken rendszeres kaszálásról a gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében, legalább évente 2 alkalommal a telepítés utáni első 3 évben. A tervezett beruházáshoz kapcsolódóan biológiai monitoring vizsgálatok szükséges végezni. A biológiai monitoringnak a legnagyobb hatásviselő élőlénycsoportokra kell kiterjednie. A monitoring célja: - az ornitológiai monitoring esetén a nyomvonal mentén fészkelő és vonuló madárállomány mennyisége, térbeli elrendeződésének vizsgálata; - - kétéltű, hüllő és kisemlős monitoring esetén a nyomvonalon kialakított ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók és terelő elemek használhatóságának vizsgálata; - növényzeti és védett növény monitoring esetén a nyomvonal melletti magas természeti értékű növényzet változásának vizsgálata; - az elütések vizsgálatánál a nyomvonal természetvédelmi szempontból legkritikusabb szakaszainak felderítésére. A biológiai monitoring javasolt helyszínei: madarak: I. változat

II. változat

146+150 – 152+400

-

156+000 – 158+350

155+500 – 160+500

162+600 – 165+150

165+000 – 167+000

168+500 – 171+000

-

173+440 – 175+000

174+000 – 176+000


40


kétéltűek, hüllők (terelő elemmel érintett vízfolyások, szakaszok): Szelvényszá m I. változat 134+589 134+660 134+736 143+005 144+205 145+360 146+171 152+082 156+511 II. változat 158+041 171+362 171+392 171+484

Vízfolyás neve Nagykunsági főcsatorna jobb parti szivárgó Nagykunsági főcsatorna Nagykunsági főcsatorna bal parti szivárgó Kisújszállási-XXXII-1. csatorna Kétéltű átjáró kétéltű átjáró Kakat-éri csatorna csatorna Villogó-csatorna Villogó-csatorna Hortobágy-Berettyó jp-i töltés Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó bp-i töltés

Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek 134+489 – 134+660 134+660 – 134+836 142+995 – 143+105 143+950 – 144+305 145+260 – 145+460 146+071 – 146+271 151+955 – 151+250 156+411 – 156+611 157+941 – 158+141 171+362 – 171+392 171+392 – 171+584

kisemlősök: I. változat

II. változat

126+400 128+520

-

130+500

-

134+630 131+780

-

140+160

-

156+478

158+378

162+650

163+270

165+000

-

171+065

171+611

175+385

175+800

175+980

176+760

179+350

-

növényzet: I. változat

II. változat


41


163+700 – 165+150

165+000 – 167+000

kritikus pontok kiszűrése az elütések nyomán: a nyomvonal teljes szakasza Ornitológiai, növényzeti és védett növény alapállapot felvétel szükséges a kiviteli terv készítése alatt, a régészeti feltárások megkezdése előtt. Az alapállapot felmérés eredményeit a későbbi monitoring vizsgálatokhoz a kiviteli terv készítőjének a kivitelező számára rendelkezésre kell bocsájtania. A kivitelezőnek kell az alapállapot felmérés eredményeit felhasználva a monitoring vizsgálatokat beindítania az alábbiak szerint: - ornitológiai monitoring: a kivitelezés alatt évenkénti felméréssel (kivéve az élőhelytérképezést) - kétéltű, hüllő és kisemlős monitoring: a nyomvonalon kialakított ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók és terelő elemek kiépítése után évenkénti felméréssel - növényzeti és védett növény monitoring: a növényzet esetén az alapállapot felmérés utáni harmadik évben, a védett növény állományok esetén évente - elütések vizsgálata: a forgalomba helyezést követő egy évig, utána az üzemeltető feladata A mintavételi helyek további mintavételre alkalmas állapotának megőrzése a kivitelezés ideje alatt a kivitelező kötelessége. A monitorozás javasolt módszerei: Monitorozásra javasolt madárfajokon értendők a nyomvonal által érintett fokozottan védett madarak, Natura 2000 jelölő, továbbá bármely, egyedi – megfelelő szakmai indoklással ellátott – hatósági döntés révén kiemelt természetvédelmi jelentőségűnek ítélt védett madár fészkelő közössége. Az ornitológiai monitoring vizsgálatokkal érintett terület a pályatest jobb oldalán, attól 1 km-es távolságban javasolt kijelölni. A területre 300 méteres ponttávolsággal ponthálózat kell fektetni és random szelekcióval ponthálózat pontjainak 33%-án kell észlelést végezni. A monitoring pontok körül 100 méter sugarú körben 10 perc alatt látott és/vagy hallott madarak kell rögzíteni adatlapra az észlelés pontos helyével, példány nemével, viselkedésével. Ezek alapján – ismerve az élőhelyszerkezetet – becsülhető a teljes felmérési területen költő párok száma, ellenőrizhető az egész területre vonatkozó fajösszetétellel és egyedszámmal kapcsolatos változások. A monitoring pontok felmérése két alkalommal történik, május első és május utolsó dekádjában. Egy teljes felmérés több napot vesz igénybe 5 órától 10 óráig, időjárástól függően. A monitoring pontok között megtett útvonal gyakorlatilag a teljes hatásterület bejárásával esik egybe. A vizsgálatra kijelölt területen továbbá a jelenlétre utaló jelek keresése (nászrepülés, territórium-harc, fészekanyag hordás, etetés, fiatal fióka, stb.) történik. A felmérés során a megfigyelt fajok zavarása nélkül rögzítésre kerül az észlelés helye. A monitoring pontokon kívül eső területeken előforduló fajokról is listát kell készíteni, melyben rögzíteni kell az észlelt példányszámot. A lista és a monitoring pontok adataiból származtatott eredmények csak együtt értelmezhetőek. A monitorozás célja megállapítani, hogy az út megépítésével és üzemeltetésével hogyan változik a fészkelő és vonuló madárállomány mennyisége, térbeli elrendeződése. Az úttesttől viszonylag nagyobb távolságra – 1 km – elhúzódó felmérés célja annak megállapítása, hogy milyen távolságon belül gyakorol szignifikáns hatást a fészkelő és vonuló madárállományra az út. A felmérést kellő szakmai referenciával rendelkező ornitológus szakember végezheti. Az ornitológiai monitoring vizsgálatokkal érintett területekről élőhelytérképet kell készíteni, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer módszertana (2011) szerint. Az DORONICUM Kft. (9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 13. : 70-3366-055)

42


élőhelytérképezést 3 évente szükséges megismételni, első élőhelytérkép az ornitológiai alapállapot felvétellel egy időben készül. Az élőhely-térképezés célja: segíti azon madárállomány-változások kiszűrését, amelyek nem az út megépítése hatására következtek be, hanem egyéb, attól független élőhely-változások következtében. Az élőhelytérképezést kellő szakmai referenciával rendelkező botanikus szakember végezheti. Az ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók, valamint a terelő elemek használhatóságának vizsgálata az azokat használó, talaj felszínen mozgó, kis termetű gerinces állatok (hüllők, kétéltűek, kisemlősök) csapdázásával. Mintavételi helyek a nyomvonalon létesített ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), nagyvad átjárók, valamint a terelő elemmel érintett vízfolyások, nyomvonal szakaszok. Alapállapot felvétel ez esetben nincs. A monitorozás célja, a létesített ökológiai átjárók, vadátjárók és terelő elemek használhatóságának megállapítása a fentebbi állatcsoportok szempontjából. Vizsgálni kell, hogy milyen migrációs képességű, terjedési stratégiájú, és mennyire élőhely-specifikus fajok milyen mértékig képesek használni az átjárókat. Minden átjárónál mindegyik élőlénycsoportra vonatkozóan el kell végezni az adatgyűjtést. A két különböző csapdázási módszer egy időben nem végezhető. Egy helyen két különböző csapdázási módszer alkalmazása között legalább két hét szünetet kell beiktatni. Évente mindegyik élőlény csoportra három mintavétel szükséges, úgymint tavaszi, nyári, őszi időszak. A kétéltűekre és hüllőkre, valamint az emlősökre, egyenként minimum hét nap időtartamban. Alapesetben három évig folyik a mintavétel, a természetvédelmi hatóság szakmai indokolás kíséretében felújíttathatja vagy meghosszabbíttathatja a mintavételezési időszakot. Az átjáró bármilyen megváltoztatása, vagy a környező élőhelyek jellegének jelentős megváltozása alapos indok a mintavételezés felújítására. Csapdák száma a torkolatnál az átjáró szélességétől függ: a szélesség minden méterére egy csapda jusson, de legfeljebb tíz db-ot kell kihelyezni. Mindkét torkolattól számított ötven méteren belül, az úttestet kísérő élőhely(ek) jellemző foltjain, legfeljebb háromszor öt db csapda szintén kihelyezendő. (Így egy tíz méternél szélesebb átjárónál és környékén maximum hetven db csapda kihelyezésére kerülhet sor.) A kétéltűek, hüllők gödörcsapdákkal mintavételezendők. Kb. negyven cm átmérőjű, ötven cm mélységű, üres, zárt aljú hengereket kell leásni és a belepotyogó állatokat feljegyezni. Az idomok javasolt mélységét és átmérőjét, a részletes technológia kidolgozását herpetológus szakember végzi. Legalább hat óránkénti, folyamatos ellenőrzést igényel. A csapdák felszedésekor visszamaradó lyukat meg kell szüntetni. Arra nagy gondot kell fordítani, hogy a viszonylag intenzív csapdázást minél kisebb zavarással, élőhely-rombolással, taposással, stb. történjen. Továbbá a kritikus szaporodási időszakban, a migráció csúcsidőszakában – amely évről évre változhat az időjárás függvényében – legalább két napon keresztül az átjáróba befelé igyekvő, illetve az onnan kifelé jövő kétéltű egyedeket kell számolni egész nap, vagy több órán keresztül, és időarányosan meghatározva a napi összmennyiséget. Ezzel egy időben az átjáró terelőhálói által meghatározott hosszúságú pályatest szakaszon, illetve a terelőhálók végétől számított plusz száz méteres szakaszokon elütött állatok is meg kell számolni, tömeges elütés esetén területegységre vonatkoztatva megadva az elütött állatok sűrűségét. Az adatokból felmérhető, hogy mennyire hatékonyan üzemel az adott szakaszon az átjáró. A kétéltű és hüllő monitorozást kellő szakmai referenciával rendelkező herpetológus szakember végezheti. A kisemlősök élve-fogó csapdákkal mintavételezendők. A csapda folyamatos, legalább hat óránkénti ellenőrzést igényel. A csapdahelyek az átjáró szájában mindkét oldalon, kifelé néző csapdanyílással, plusz az átjáró közepén, mindkét kijárat felé nézve ugyanannyi csapdával, azaz összesen kétszer annyival, amennyi a torkolatnál található. Ha az átjáró emberek számára nem átjárható, akkor csak a torkolatoknál helyezünk el csapdát. A kisemlős monitorozást kellő szakmai referenciával rendelkező kisemlős kutató szakember végezheti.


43


A növényzet esetében a Natura 2000 jelölő élőhelyekre koncentrálhat a monitorozás, de a felmérés kiterjedhet továbbá egyedi, szakmai indokolással ellátott természetvédelmi hatósági döntés alapján bármely, kiemelt természetvédelmi jelentőségűnek ítélt, védelemre javasolt növénytársulásra, védett növényfajra, vagy olyan vegetációtípusra, amely a nyomvonal közvetlen környezetében helyezkedik el. Az úttesttől számított kettőszáz méteres távolságig érdemes elvégezni a mintavételezést. Fokozottan védett növényfajok. és fokozott védelemre javasolt növénytársulások. esetében nincs semmilyen korlátozás a monitorozás nagyságrendjére vonatkozóan. Az összes, kettőszáz méteres távolságon belül lévő állomány kijelölhető monitorozásra. Egyéb esetben az azonos típusú élőhelyen élő, azonos típusú növénytársulásból, vagy növényfaj populációból legfeljebb kettő reprezentáns jelölendő ki az adott út vonatkozásában, legfeljebb kettőszáz méter szélességben. A monitorozás célja, megállapítani, hogy az autópálya megépítésével és üzemeltetésével hogyan változik a magas természeti értékű növényzet. Alapállapot felvétel szükséges az építkezés megkezdése előtt. A monitorozás folytatólagos, évenkénti mintavétellel. Növénytársulás mintavételezésénél reprezentatív cönológiai felvétel készítése szükséges, hagyományos módszerrel, a pályára (kisajátítási határtól) merőlegesen kiinduló vonalas transzekt mentén. A vonalas transzektek kijelölése csak 2-es vagy annál nagyobb természetességű élőhelyen történhet. A lágyszárú növényzetben legalább minimum négyszer 5 db, ötször öt m2-es területet kell mintavételezésénél kijelölni. Növényfajok mintavételezésénél fajtól függően változik az optimális mintavételezési mód, a kijelölt területen a populáció tömegességét kell figyelemmel kísérni, vagy pontos egyedszámlálással, vagy tömegesség becsléssel, area térképezéssel, stb. Az élőhelytérképezést kellő szakmai referenciával rendelkező botanikus szakember végezheti. A nyomvonal természetvédelmi szempontból legkritikusabb szakaszainak felderítésére az út felett átrepülő, vagy az úton táplálkozó, illetve minden egyéb, az úttesten áthaladó gerinces állat az elütésének monitorozására van szükség az út megépítése utáni első három évben havonta egy mintavétellel. A mintavétel során gépkocsival végig kell járni a teljes szakaszt, az észrevett elütött állatokat feljegyezni, az eredményeket térképen kell ábrázolni. Tömeges elütés esetén, pl. kétéltűek a szaporodási időszakban, területegységre vonatkoztatva kell megadni az elütött állatok sűrűségét. A monitorozás célja felderíteni az elütések szempontjából legkritikusabb szakaszokat, az ott megvalósítandó természetvédelmi intézkedések tervezhetősége érdekében. Ilyenek lehetnek új béka- és egyéb átjárók, madárriasztó berendezések, az utat kísérő növényzet, sövény, stb. struktúrájának megváltoztatása, stb. Ez a monitorozás feltárhatja új ökológiai átjárók létesítésének szükségességét is. Három év alatt kiderülnek a legkritikusabb helyek és az elütések éves időbeli dinamikájáról is elegendő információ áll rendelkezésre. Ettől fogva a hosszú távú monitorozás csak a legkritikusabb szakaszokra koncentrál, ezeken viszont folytatólagos, nincs időbeli határa. A legkritikusabb szakaszokat az első három év anyagai alapján a természetvédelmi hatóság választja ki, megfelelő szakmai indokolás kíséretében. Szakmai indokolással a monitorozás bármely egyéb szakaszon felújíttatható pl. jelentős élőhelyváltozás esetén. A védett természeti területeken, vagy azok 1 kilométeres közelségében áthaladó szakaszok hosszú távú monitorozás alatt maradnak. A hosszú távú monitorozás: kéthárom havonta történő·mintavétel. Célja a természetvédelmi intézkedések kontrollja, és további hosszú távú adatgyűjtés. A felmérést a monitorozásba bevont szakemberek, vagy azok felügyelete mellett egy biológus végzettségű szakember végezheti. A gyűjtött adatok tárolását és hozzáférhetőségét előre meg kell tervezni. Az adattárolást elsődlegesen az út üzemeltetője végzi, és a hozzáférést biztosítja a hatóság részére. A biológiai monitoring eredményeit összegző jelentés egy példányát a Beruházónak (NIF) a tárgyi év december 15-ig meg kell küldeni. A monitoring eredményeit, tapasztalatait a


44


jövőben fel lehet használni az út tervezés folyamán, ami hosszútávon nem csak az élővilág védelmét, hanem a beruházás költségeit is csökkenti. A teljes tervezési területen a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó fásításokban és növénykiültetésekben törekedni kell a tájra jellemző, őshonos növényfajok/fajták alkalmazására. Ettől csak speciális esetben, természetvédelmi érdekeket szolgáló célból lehet eltérni. A kiültetési tervnél külön figyelembe kell venni, hogy olyan fajok/fajták ne kerüljenek a telepítendő növények közé, amelyek Magyarországon inváziósnak minősülnek (ezek felsorolását a KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. inváziós neofitonok c. táblázata tartalmazza. A kiültetési tervet az elsőfokú hatósággal és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal véleményeztetni kell. A rézsűk, töltések gyepesítése során kerülni kell a tájidegen fajok, mint a vörös csenkesz (Festuca rubra), olaszperje (Lolium multiflorum) stb. alkalmazását, helyette (termőhelytől függően) a réti csenkesz (Festuca pratensis), nádképű csenkesz (Festuca arundinacea), angol perje (Lolium perenne), réti perje (Poa pratensis), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), sziki csenkesz (Festuca pseudovina), ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) alkalmazása javasolt. A füvesítésre kerülő területek (földmű és kisajátítási határ közötti részek, növénytelepítéssel érintett területek) rendszeres kaszálása szükséges a gyomosodás és az inváziós fajok terjedésének megakadályozása érdekében, legalább évente 2 alkalommal a telepítés utáni első 3 évben. A kivitelezés idejére javasoljuk egy természetvédelmi szakértő jogosultsággal és kellő szakmai gyakorlattal rendelkező biológus, vagy természetvédelmi mérnök végzettségű kapcsolattartó személy alkalmazását. A kapcsolattartó személy a terepelőkészítési munkálatok előtt elkészíti a természetközeli élőhelyek, védett fajok aktuális előfordulásának térképi lehatárolását, ismerteti azt a kivitelezővel és részt vesz a kármegelőzésben. A beruházó részéről részt vesz továbbá a természetvédelmi szakfelügyeletben is, így szükség esetén irányítja a védett fajok (kétéltű- és hüllő stb.) mentési munkálatait, továbbá a védett fajok kivitelezés idején tapasztalt előfordulásai és az időjárási körülmények függvényében dönt a munkálatok megkezdéséről vagy leállításáról, végzi és koordinálja a biológiai monitoring munkákat. A megvalósítás során a természetvédelmi kapcsolattartó személynek folyamatos konzultációra van szükség a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel és a Természetvédelmi Őrszolgálattal. A Natura 2000 területek és védett természeti területek közelében végzett egyes részmunkálatok megkezdése előtt a természeti károk minimalizálása érdekében az Igazgatóság munkatársaival terepi egyeztetést kell tartani. Működési, üzemelési szakasz A környező területeken megmaradó természetes élőhelyek, illetve az ott élő védett fajok károsodásának megelőzése érdekében biztosítani kell, hogy a beruházás területén invázióra hajlamos fajok a zöldfelületek kialakítása során ne kerüljenek telepítésre, illetve spontán megtelepedésük esetén haladéktalanul eltávolításra kerüljenek. Évenként egy alkalommal a hüllő- és kétéltű terelőhálók felülvizsgálatát, szükség esetén karban tartását, cseréjét a vonulási időszakot megelőző időpontban el kell végezni. A felhagyás kapcsán A felhagyás utáni rekultiváció hatása nagyjából azonos az építési szakasz hatásaival. A felhagyás kapcsán természetvédelmi szempontból kármegelőző intézkedésekre van szükség. Ez leginkább az özönfajok visszaszorításában nyilvánulhat meg. Felhagyás esetén


45


folyamatosan biztosítani kell ezeknek a fajoknak az azonnali eltávolítását, vagy meg kell előzni megtelepedésüket. 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések A Natura 2000 területen nem indokolt kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések alkalmazása.

9. Irodalom: BORHIDI A. – SÁNTA A. (eds.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól I-II. – A KöM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., 362 + 404 pp. BIHARI, Z., CSORBA, G. ÉS HELTAI, M. (szerk.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest. FEKETE G. – MOLNÁR ZS. – HORVÁTH F. (eds.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp. HARASZTHY L. (1998): Magyarország madarai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. HARKA, Á., SALLAI, Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas MAROSI S. – SOMOGYI S. (eds.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. PUKY, M., SCHÁD, P. ÉS SZÖVÉNYI, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest. Internetes oldalak http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Natura2000/Natura%202000%20t eruletek%20adatlapjai_2011_okt/HUHN20146.pdf 10. Mellékletek 1. melléklet: Térképek: 1.1.-1.3. sz. térkép

Áttekintő térkép

2. sz. térkép

Élőhely térkép

3. sz. térkép

Természetességi térkép

4.1. -4.2.-4.3. sz. térkép

Jelölő élőhelyek – Jelölő fajok


46


2. melléklet: Fényképek

1. fénykép. Karcagi (I. sz.) -főcsatorna a Bucsai út keresztezésénél. A csatornában több kétéltű és hüllő faj mellett kis példányszámban megtalálható a mocsári teknős (Emys orbicularis). Háttérben egy mezővédő erdősáv látható.

2. fénykép. Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. A degradáció ellenére szórványosan előkerül a szikes gyep fajkészlete. A háttérben a kisebb csatornák partjára telepített v. települt ezüstfa fasora látható.


47


3. fénykép. Degradált üde gyep részben a szikes rétfoltokkal vegyesen. A korábbi szántó területén, egyes foltokon a természetes állapotokhoz nagyon hasonló szerkezetű, fajösszetételű foltok is megfigyelhetők. Jelenleg kaszálóként hasznosított.

4. fénykép. Az állattartó telepek környezetében a gyep lényegesen degradáltabb képet mutat.


48

M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

Recommend Documents