Natura 2000-es nyilatkozat

Válaszok az EU által tett észrevételekre a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése projekt kapcsán CCI szám: 2008HU161PR004

Natura 2000-es nyilatkozat A nyilatkozathoz csatolt térkép nem jelzi a projektben tervezett infrastrukturális fejlesztések helyét, csupán a Natura 2000 területeket mutatja. Ezért nem tudjuk megítélni például azt, hogy a tervezett szennyvízcsatornák áthaladnak-e valamely Natura 2000 területen, mely esetben kockázatcsökkentı intézkedésekre lehet szükség. Ezért kérjük, szíveskedjenek kiegészíteni a térképet. Az illetékes hatóság által lepecsételt kiegészített térképet csatoltuk, ahol a Natura 2000-es területek és a tervezett infrastrukturális fejlesztés helye együttesen került feltüntetésre. Környezeti hatásvizsgálat A pályázattal együtt benyújtott Közérthetı Összefoglaló láthatóan kifejezetten a pályázat céljából készült. Megállapítható, hogy az összefoglaló minden kérdésre alaposan kitér (pl. a konzultációkkal kapcsolatos kérdésekre vagy az EIA irányelv 9.1 cikkelyében foglalt rendelkezések betartására), azonban szeretnénk megismerni a tényleges Közérthetı Összefoglalót (ami a környezetvédelmi jelentés / Környezetvédelmi Hatástanulmány része) és/vagy a környezetvédelmi jelentés / Környezetvédelmi Hatástanulmány tartalmát. Szíveskedjenek elküldeni ezt a dokumentumot számunkra. A Támogatási Kérelem részeként csatolt Közérthetı Összefoglaló külön a pályázathoz készült. A Közérthetı Összefoglaló mely a Környezeti Hatástanulmány része az EU-s és hazai törvények figyelembevételével készült. A tárgyhoz tartozó EU-s törvénykezés a következı: A KHV irányelvrıl rendelkezı uniós irányelv 4. cikke kimondja (85/337/EGK számú irányelv módosítva a 97/11/EK és a 2003/35/EK számú irányelvekkel), hogy tisztítótelepek esetén: - az I. melléklet értelmében a 150 000 lakosegyenértéket meghaladó kapacitású szennyvíztisztító telepeket környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni, - a II. melléklet értelmében minden egyéb szennyvíztisztító telepi beruházásnál a tagállamok határozzák meg: - esetenkénti vizsgálattal, vagy - a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontok alapján, hogy a beruházást alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak.

A békéscsabai szennyvíztisztító telep tervezett átlagos terhelése kb. 129 ezer lakosegyenérték, tehát az irányelv II. mellékletébe tartozó tevékenység, tehát a környezeti hatásvizsgálat szükségességét a Magyarországon érvényes küszöbértékek vagy szempontok alapján kell meghatározni.

1

A tárgyhoz tartozó hazai törvénykezés a következı: Hazánkban a környezeti hatásvizsgálat szabályait a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet írja elı. A Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét, melybe beletartoznak az 50 ezer lakosegyenérték kapacitás feletti szennyvíztisztító telepi beruházások. A 3. sz. mellékletben azoknak a tevékenységeknek a listája található, amelyek a felügyelıség döntésétıl függıen környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Ebben az esetben ún. elızetes vizsgálati dokumentáció benyújtása szükséges, a Rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott tartalommal mely alapján: - a Felügyelıség környezeti hatásvizsgálat elkészítését írja elı, vagy - amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tervezett tevékenység nem okoz jelentıs környezeti hatást, határozatot ad ki, mely szerint környezeti hatásvizsgálatot nem szükséges végezni a tevékenység megkezdéshez. A 3. sz. mellékletbe tartoznak a következı tevékenységek: - szennyvíztisztító telep 10 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe); vízbázis védıövezetén, védett természeti területen vagy annak védıövezetén méretmegkötés nélkül; - szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól. Tekintettel arra, hogy a békéscsabai szennyvíztisztító telep a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek közé tartozik (48. pont: „szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték kapacitástól”), ezért a fejlesztés engedélyezéséhez a környezeti hatásvizsgálat elkészítése kötelezı volt. Az engedélyezés – a hivatkozott jogszabályban foglaltaknak megfelelıen – két lépcsıben zajlott: elıször az elızetes vizsgálati dokumentáció készült el, majd annak alapján a területileg illetékes hatóság elıírásait követve a környezeti hatástanulmány. A Környezeti hatástanulmány Közérthetı Összefoglalója mely az engedélyezési eljárásra készült csatoltuk. A Környezeti Hatástanulmányra épülı engedélyezési eljárás eredményeként a békéscsabai szennyvíztisztító telep fejlesztése környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A 43.325-2-7/2008 számú engedélyt az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adta ki 2008. február 25-én húsz évre. A csatornahálózat bıvítése a projekt szerves részét képezi. A beadott anyagok alapján nem világos, hogy a valószínősíthetıen jelentıs hatásai szisztematikus módszerrel megállapításra kerültek e. További felvilágítás szükséges, hogy a hatásai, amennyiben van ilyen, a Környezeti Hatásvizsgálat során figyelembe vételre kerültek-e. Amennyiben nem került erre sor, megfelelı magyarázat szükséges. A csatornahálózat bıvítésének hatásai szisztematikus módszerrel feltárásra kerültek a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) készítése során. A feltárás mélysége a magyar Pályázati rendszer elıírásainak megfelel. Az elemzés az RMT-ben szereplı mindkét változat esetében elkészült. Az elemzés során feltárt legfıbb következtetések a következık:

2

A csatornahálózat bıvítése a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentéséhez járul hozzá, hiszen a vízgyőjtı területen jelenleg tisztítatlanul elfolyó szennyvizek egy részét a csatornahálózaton összegyőjtve a szennyvíztisztító telepre vezetjük, ahol megfelelı tisztítás után kerül a befogadóba. A szennyvíztisztító telep fejlesztésének megvalósítását követıen egyértelmően csökkenni fog az elfolyó szennyvíz szerves anyag és tápanyag koncentrációja, a beruházás tehát a befogadó Élıvíz-csatorna vízminısége, ökológiai állapota szempontjából kedvezı hatású, az adott környezeti elem felhasználói kedvezıbb helyzetbe kerülnek, így a beruházás értéknövelınek tekinthetı. A beruházás kivitelezési szakaszában a környezeti hatások átmenetileg romlanak, de ugyanakkor a beruházás megvalósulását követıen a talajvízszennyezés elmaradása kedvezıen fog hatni a környezetre. A csatornák javasolt helye nem eredményez káros környezeti hatást (és enyhítı intézkedéseket teszünk a negatív környezetei hatások kiküszöbölésére amennyiben fellépnek). Az illetékes hatóság nem tartotta szükségesnek, hogy a csatornahálózat bıvítésére környezeti hatástanulmány készítését rendelje el. Ezen szőrési folyamatról szóló állásfoglalást csatoltuk.

Harmadfokú tisztítás A benyújtott pályázat gondoskodik a harmadlagos tisztításról is. Szeretnénk biztosítékot kapni arra, hogy a megvalósítandó tisztítási megoldás megfelel a települési szennyvíz kezelésérıl szóló irányelv (91/271/EGK) követelményeinek. Vegyék figyelembe, hogy 100 000 PE-nél nagyobb agglomerációk esetében a harmadfokú tisztítás értékei a következık: - Összes foszfor: 1 mg/l (koncentráció) vagy 80 (csökkentés minimális százaléka) - Összes nitrogén: 10 mg/l (koncentráció) vagy 70-80 (csökkentés minimális százaléka) Megállapítható, hogy még akkor is, ha a szennyvíztisztító telepet érintı teljes foszfor és nitrogénterhelés esetében Magyarország a 75%-os minimális csökkentési értéket választja (melynek megerısítésére 2009 elsı felében kerül sor), új vagy korszerősített szennyvíztisztító telepek esetében valószínőleg a legmagasabb tisztítási minıség elérését fogja megcélozni. Ezúton biztosítjuk, hogy a békéscsabai szennyvíztisztító telepen elérendı tisztítás teljesíteni fogja a Települési Szennyvíz Kezelésérıl szóló Irányelv által a II. melléklet A. szakaszának a) pontjában megjelölt 100 000 LE feletti városi szennyvíztisztító telepekrıl eutrofizációra hajlamos érzékeny területre történı kibocsátásaira vonatkozó követelményeket. A békéscsabai szennyvíztisztítót telep meg fog felelni a következı kibocsátási határértékeknek: - Összes foszfor: 1 mg/l (koncentráció) vagy 80 (csökkentés minimális százaléka) - Összes nitrogén: 10 mg/l (koncentráció) vagy 70-80 (csökkentés minimális százaléka) *12 °C alatti szennyvízhımérséklet esetén a napi átlag nem haladhatja meg a 20 mg/l N-t.

3

PR Figyelembe véve a projekt jellegét, a reklámtevékenységre tervezett költségvetés rendkívül magas. Az összeget más szennyvíztisztítási fejlesztésekhez hasonló szintre, azaz jelentıs mértékben csökkenteni kell. Ugyancsak kérjük, tevékenységenkénti és évenkénti bontásban részletezzék a reklámtevékenységekre szánt összeget. A projektre vonatkozó pályázati felhívás és pályázati útmutató elıírásai alapján a Kedvezményezettnek a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági feladatokat kell elvégeznie. Ezen követelményeket a „Kedvezményezett tájékoztatási kötelezettségei” címő dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” tartalmazza. Nagyprojektek esetében a „Kedvezményezett tájékoztatási kötelezettségei” címő dokumentumban szereplı I. számú kommunikációs tervet kötelezı megvalósítani. A pályázati útmutató értelmében a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos költségek az elszámolható költségek maximum 1 %-a lehet. A projekt becsült elszámolható költsége PR tevékenységek nélkül nettó HUF 17 596 767 000 (EUR 70 953 907). Az elıírt és a részünkrıl szükségesnek tartott kommunikációs stratégiához becsültük meg a pályázatunkban a PR költségek bekerülési összegét. A beadott pályázatunkban szereplı kommunikációs csomag tartalmazza a kötelezıen elıírt, illetve az „önként vállalt” kommunikációs elemeket is. A megvalósítás és az átadás utáni idıszakban a célcsoportok (lakosság, civil szervezetek, hatóságok) tájékoztatására az alábbi kommunikációs feladatokat és eszközöket jelöltük meg. Kötelezıen elıírt kommunikációs feladatok: Projekt megvalósítás szakasza: - Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) mőködtetése - Sajtótájékoztató a projekt indításáról - Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról - Ünnepélyes eseményekhez (alapkıletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások) kapcsolódóan sajtónyilvános események szervezése, sajtóközlemények kiküldése, háttéranyagok elkészítése) - Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában - Sajtómegjelenések összegyőjtése és elemzése - A beruházás helyszínein tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése (a tervezése a PR vállalkozó feladata, a legyártása és kihelyezése a kivitelezést végzı vállalkozó feladata) - Kockázatok folyamatos figyelése, esetleges krízismenedzsment - Információs anyagok, kiadványok készítése - Fotódokumentáció készítése - Kisebb értékő szóró-reklámajándékok készítése a meghatározott uniós arculati elemekkel - A kedvezményezett honlapján, nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen folyamatos utalás az EU támogatására. Projekt megvalósítást követı szakasza: - Sajtónyilvános ünnepélyes projekt záró/átadó rendezvény szervezése - Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában - Sajtómegjelenések összegyőjtése és elemzése

4

- Nyílt nap ügyfelek, partnerek, lakosság stb. részére - A beruházás helyszínein emlékeztetı tábla elkészítése és elhelyezése (a tervezése a PR vállalkozó feladata, a legyártása és kihelyezése a kivitelezést végzı vállalkozó feladata) A pályázatban „Önként vállalt” kommunikációs feladatok: - Részletes PR és tájékoztatási stratégia, akcióterv, ütemterv kidolgozása, felülvizsgálata, aktualizálása, konfliktuskezelés (szükséges szakértıi rendelkezésre állás folyamatos biztosítása) - Interjúk, hirdetések a nyomtatott sajtóban, televízióban, rádióban - Lakossági fórumok szervezése - Önálló internetes honlap készítése és mőködtetése - Közvélemény-kutatás - PR film készítése - DM levélkampány - Telemarketing - Nyitórendezvény - Konferencia szervezése szakmai köröknek a tapasztalatok átadása érdekében azon célból, hogy a beruházással kapcsolatos célokat (pl rákötési % elérése) és terveket, a projektmegvalósítás részleteit és a fejlesztés várható eredményét megismertesse a lakossággal és az egyéb érdekeltekkel. A tájékoztatás során lehetıséget kívánunk biztosítani arra, hogy az érintettek elmondhassák véleményüket a beruházásról, a tervezett fejlesztésrıl. A beruházó és a lakosság közötti párbeszéd felszínre hozhatja az esetleges új, vagy elıre nem látott kockázatokat, válságforrásokat, lehetıséget adva a probléma idıben történı orvoslására. A PR költségek csökkentése érdekében a pályázat benyújtása során eredetileg elképzelt kommunikációs feladatok és eszközök mennyiségébıl visszavettünk. A pályázatunkban szereplı, és minimális feladatok elvégzésére készítettük el a becsült költségeket. Beépítésre került a javaslat, a PR költség 154 775 000 Ft-ról (624 093 euróról) 59 500 000 Ft-ra (239 919 euróra) csökkentettük, mely 61,55%-os csökkentést jelent. A csökkentett PR költség tevékenységenkénti és évenkénti részletezését csatoltuk. A beruházási költség nem változott: Eredeti Módosított (HUF) (HUF) PR 154 775 000 59 500 000 Infiltráció csökkentési terv 0 40 000 000 Árkorrekció* 0 55 275 000 Összesen 154 775 000 154 775 000 * JASPERS ajánlással

5

Díjpolitika A KHE-nak azon díjakat kell tartalmaznia, amelyeket a legnagyobb valószínőséggel alkalmaznak majd. A tarifákkal kapcsolatos esetleges bizonytalanságokat a kockázatelemzésnek kell tartalmaznia; a modális értékek helyett, ahol lehetséges, várható értékeket lehet használni.1 A költség-haszon elemzés (28. o. 11. táblázat) azonban azt mondja, „A díjakat a kötvénykibocsátás miatt várhatóan a táblázatban feltüntetett díjaknál magasabb szinten kell megállapítani” Ez a megállapítás azt sugallja, hogy a pénzügyi nyereség becslésénél, és ezért az EU támogatás esetében is alkalmazott tarifák „minden valószínőség szerint” nem azonosak a fogyasztóknak késıbb felszámítandó díjakkal. A projekt támogatójának tudnia kell, hogy a 1083/2006 sz. Rendelkezés (EC) 55 (4) cikkelye szerint a finanszírozási szükséglet számításaiban becsült tarifáknál magasabb díjtételek alkalmazása azzal járhat, hogy az többletbevételek egy részét vissza kell téríteni az uniós költségvetésnek, s így a teljes uniós támogatás utólagosan csökkenhet.2 Válasz A fent idézett mondat „A díjakat a kötvénykibocsátás miatt várhatóan a táblázatban feltüntetett díjaknál magasabb szinten kell megállapítani” törlésre került a KHE-bıl és eredetileg hibásan került be. Amennyiben a díjak további emelése lenne szükséges az adósságszolgálati költségek kiegyenlítésére, akkor megállítható, hogy a projekt adósságtörlesztése csak a prognosztizált bevételek 10%-át teszi ki, ezért a megállapított díjak az elfogadott pontossági szinten belül vannak. Megjegyzendı, hogy a 11. táblában bemutatott díjak akkor alkalmazandók, ha a költségelemek reál árváltozásai a feltételezéseknek megfelelıen alakulnak. Abban az esetben, ha a változások eltérnek a feltételezésektıl, akkor a díjakat is változásokhoz kellene igazítani. Jelenleg ebbıl a szempontból nagy a bizonytalanság figyelembe véve a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. A díjpolitikához szorosan kapcsolódnak a megfizethetıséggel kapcsolatos megfontolások. A Vízügyi Keretirányelv (Water Framework Directive 2000/60/EC) rendelkezései értelmében a tagállamoknak olyan vízdíjakat kell alkalmazniuk, amelyek fedezik a vízszolgáltatás költségeit, miközben figyelembe veszik az alkalmazott díjak társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait (9. cikkely). Ez azt jelenti, hogy a tarifák megállapításánál egyaránt figyelembe kell venni a szolgáltatás költségeinek fedezését és a fogyasztók fizetési képességét. Ez esetben a legfontosabb paraméter a „megfizethetıségi arány.” Jelen projekt feltételezi, hogy „a víz-és szennyvízdíjak költségei nem haladhatják meg a háztartások teljes bevételének 3.5-4%-át (KHE, 24. o.), mely

1

A „modális” érték a legvalószínőbb becsült díjtétel, amelyet alapesetben a KHE rendszerint alkalmaz. A kockázatelemzésben meghatározott „várható” érték a lehetséges tarifák átlagos értéke súlyozva elıfordulásuk becsült valószínőségével.

2

A visszafizetési kötelezettségekrıl további részletek találhatók a „Guidance note on Article 55 of Council Regulation (EC) No. 1083/2006 Revenue-generating projects" - COCOF 07/0074/03-EN („Útmutatás a Tanács 1083/2006 sz. Rendelkezésének 55. cikkelyének alkalmazásáról – Bevételt termelı projektek”) c. dokumentumban.

6

jelentısen magasabb, mint az egyes magyar háztartások 2004-es átlagos víz-és szennyvíz költsége (a háztartások átlagos nettó jövedelmének 1.8%-a), a számunkra elérhetı információ alapján.3 Válasz Az ide tartozó nemzeti irányvonalak és az Európai Bizottság Módszertani dokumentumok 4.sz. munkadokumentum A költség-haszon elemzés elvégzésének módszertani útmutatójának javaslatai kerültek felhasználásra a díjak megállapítása során. A bemutatott díjak segítségével teljes költségmegtérülés érhetı el. Emellett megjegyezzük, hogy a szennyvízdíjak várható növekedése a referencia idıszak elsı éveiben nagyon nagy, reálértékben 2011-ben és 2012-ben eléri a 24%-ot (KHE 26. o. – a 10 táblázatból számított értékek). Úgy tőnik, ez nincs összhangban a pályázat támogatójának megfogalmazásával, mely szerint „a díjak reálértékben számított növelését fokozatosan kell megvalósítani, hogy a lakosság pénzügyi terhei ne növekedjenek hirtelen, mert az a vízfogyasztás csökkenésével járhat (KHE 24. o.). Válasz: Igen, felismertük, hogy a szennyvízdíjak várhatóan erısen fognak emelkedni. Habár ez nagyrészt a jelenleg használt alacsony díjaknak tudható be. Az elfogadott új díjpolitika teljes költségmegtérülést kíván, mely ilyen alacsony díjak mellett nem lehetséges (az új díjpolitika 2009tıl lép érvénybe függetlenül a projekt megvalósulásától, mellékletben található a 179/2008 (III.27.) határozat). Ebbıl kifolyólag a díjemelkedés nem kizárólag a beruházásnak tudható be, hanem a teljes költségmegtérülés elvének alkalmazása általi követelmény miatt. A projekt nélküli változatnál is azonos emelkedéssel számoltunk, azaz 26%-os és 20%-os emelkedés 2011-re illetve 2012-re. A PR tevékenység szerves részét képezi az új díjakra vonatkozó díjfizetési hajlandóság teljes társadalmi elfogadtatás elérése. Kérjük, tisztázzák a fenti kérdést, és – mivel a tarifák mértéke nagyon fontos politikai változó – erısítsék meg, hogy a pályázatban megjelölt tarifákkal a díjakat megállapító hatóság egyetért, és a tarifák politikai szempontból is elfogadhatóak. A projekt bemutatott díjpolitikájának elfogadására vonatkozóan, ahogyan az az RMT-ben is bemutatásra került csatoltuk a 179/2008. (III.27.) A víziközmő-vagyon mőködtetésével kapcsolatos díjpolitika szóló és a 252/2008. (IV.24.) „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” c projekt jóváhagyásáról, kötelezettségvállalásáról szóló közgyőlési határozatokat.

3

Lásd a Bizottság „Strategic evaluation on environment and risk prevention under Structural and Cohesion Funds for penod 2007-2013 - National Evaluation Report for Hungary." (A környezetvédelem és a kockázatmegelızés stratégiai értékelése a Strukturális és Kohéziós Alapok esetében Magyarországon). C dokumentumot: http'l/cc.europa eu/regional pollcy/sources/doce:ener/evaluation!pdf/evalstrat env/hu mam.pdf

7

Pénzügyi elemzés A beruházás nyereségességének számításához használt cash-flow táblázatok („C” indikátorok) és a nemzeti tıke nyereségességének számításai („K” indikátor)4 jelenleg nem szerepelnek a KHE-ben, csak az eredmények láthatóak. Kérjük, szíveskedjenek elküldeni ezen táblázatokat, hogy a számításokat teljes mértékben megérthessük. Válasz: Excel táblák csatolva. 4 számú lábjegyzet Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a beruházás finanszírozási hiányát és nyereségességét („C” indikátorok) elvileg ugyanazon cash-flow értékek alapján kell számítani. Ennek megfelelıen, a Támogatási Kérelemben szereplı adatnak az E.1.2.10 cellában abszolút értékben azonosnak kellene lennie a beruházás nettó jelenértékével (FNPV/C – E.1.3.2A cella) – jelenleg ezen adatok eltérıek Válasz: Igen felismertük az eltérést, mely a projekt tartalékának nettó jelenértékével egyezik meg. Az E.1.2.10 cella a tartalékot nem tartalmazza, mivel ez a finanszírozási hiány számításkor nem vettük figyelembe. E.1.3.2A cella a tartalékot is tartalmazza. A különbség 1 075 millió Ft (4 334 946 euró). Emellett nem világos, hogy az „egyéb források” mit jelentenek a pénzügyi fenntarthatósági táblázatban (KHE 32. o. – lásd a táblázatba foglalt 2020-2022-es extra pénzügyi forrásokat). Kérjük, pontosítsák ezt a kérdést. Válasz: Sajnálatos módon, még a viszonylag magas díjak sem elegendıek ahhoz, hogy kellı bevételt nyújtsanak az összes pótlás finanszírozáshoz. Ezen okból kifolyólag 2020 és 2022 között (és más években is) finanszírozásukhoz külsı források felhasználásra kerülhet sor. Amennyiben szükséges kölcsönökbıl kerülnek majd fedezésre. A kölcsön szükségessége az esedékes pótlás idejekor kerül majd meghatározásra. Ebben a fázisban a pótlások pontos idejére és a pénzügyi helyzetre vonatkozóan még sok a bizonytalanság. Habár pénzügyi stabilitási gondok nem valószínősíthetık.

Gazdasági elemzés A bemutatott eredmények alapján a projekt társadalmi-gazdasági szempontból kívánatosnak tőnik. Kérjük, küldjék el az összefoglaló költség-és haszonelemzést tartalmazó táblázatot, mely megmutatja, hogy ezek az eredmények hogyan kerültek meghatározásra. Válasz Excel táblák csatolva.

4

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a beruházás finanszírozási szükségletét és nyereségességét („C” indikátorok) elvileg ugyanazon cash-flow értékek alapján kell számítani. Ennek megfelelıen, a pályázati őrlapon szereplı adatnak az E.1.2.10 cellában abszolút értékben azonosnak kellene lennie a beruházás nettó jelenértékével (FNPV/C – 1.3.2A cella) – jelenleg ezen adatok eltérıek.

8

Kockázatelemzés Szeretnénk felhívni a figyelmüket a következı pontokra: (i) az érzékenység vizsgálatot nem összesített projekt változók alapján kell elvégezni, például a „vízmennyiség” és a „tarifa”, és nem csupán a „bevétel” alapján (mely a kettı szorzata) – hasonlóképpen, nem sok értelme van a „gazdasági elınyök” mérésének, ami eredmény, nem pedig projekt változó; (ii) az új KHE útmutatás javasolja, hogy az olyan változókat, melyekben egy bekövetkezı +/- 1%-os változás több, mint +/- 1%-os (és nem a régi útmutatás szerinti 5%-os) változással jár a (gazdasági vagy pénzügyi) nettó jelenértékben (NPV), „kritikus” változónak kell tekinteni. Vegyék figyelembe, hogy e módszer alkalmazása esetében a bevételek és a költségek is „kritikus” változók az adott pénzügyi és gazdasági elemzés tekintetében; (iii) a kockázatelemzés esetében csak a lehetséges eltérésekrıl számolnak be, de nem szólnak a feltételezett valószínőségi eloszlás alakjáról (azaz, hogy milyen valószínőségek tartoznak a különbözı lehetséges végeredményekhez); (iv) a tartományok, amelyeken belül a változók értékei a becslés szerint eltérhetnek, nagyon szőknek tőnnek (KHE 41. o. – 23. táblázat). A legnagyobb lehetséges költségtúllépést például 10%-ra becsülik. Mellesleg ez még a rendkívüli tartalékalap számításait megalapozó feltételezésekkel sincs összhangban (l. a 24. táblázatot), mely szerint 5% a valószínősége a 25%-os, és 10% a valószínősége a 20%-os költségtúllépésnek. Hasonlóképpen, figyelembe véve a szennyvízdíjakkal és a vízigényekkel kapcsolatosan bemutatott nehézségeket, a bevételek lehetséges változásának korlátozása a -5% és +2%-os tartományba nem tőnik túlságosan ésszerőnek. A fent említett módszertani aspektusok mellett, amelyeket kérjük, szíveskedjenek kijavítani, megjegyezzük, hogy a kockázatelemzés végsı célja az, hogy végiggondoljuk, milyen stratégiákkal lehet a megállapított kockázatokat csökkenteni. Válasz Igen, belátjuk, hogy a kockázatelemzés a régi KHE módszertani útmutató szerint készült, mivel a pályázat és annak részeként a KHE 2008 májusában került benyújtásra, miközben az új KHE 2008 júniusában jelent meg. Ez az oka, hogy az elemzésben a „+/- 1 % eltérés +/- 5 % változás” esete került vizsgálatra. Átdolgozott kockázatelemzés került kidolgozásra az új útmutatónak megfelelıen, ahol az elsı példa mutatja az általunk várt kockázat hatásait és másik három példa mely a kockázatok különbözı szinten alakulását mutatja (5%, 10% és 15%) információs céllal.

9

Kockázatelemzés a változók különbözı mértékő változásával ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT E.3.2 Érzékenységvizsgálat – vizsgált változók

Vizsgált változók

Pénzügyi megtérülési ráta (FRR/K) (alapeset: 1,98%)

Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/K) változása

Gazdasági nettó jelenérték (ERR) (alapeset: 8,31%)

Gazdasági nettó jelenérték (ENPV) változása

1

Beruházási költség - 1%-os növekedés

1,85%

-7,25%

2

Beruházási költség - 1%-os csökkenés

2,11%

7,25%

3

Bevétel - 1%-os növekedés

2,03%

1,88%

4

Bevétel - 1%-os csökkenés

1,92%

-1,88%

5

Üzemelési költség - 1%-os növekedés

1,99%

0,49%

6

Üzemelési költség - 1%-os csökkenés

1,96%

-0,49%

7

Gazdasági haszon – 1 %-os növekedés

8,46%

5,23%

8

Gazdasági haszon – 1 %-os csökkenés

8,17%

-5,23%

9

Beruházási költség - 1%-os növekedés

8,18%

-3,94%

10

Beruházási költség - 1%-os csökkenés

8,45%

3,94%

11

Üzemelési költség - 1%-os növekedés

8,31%

-0,28%

12

Üzemelési költség - 1%-os csökkenés

8,32%

0,28%

E.3.2 Érzékenységi

vizsgálat – átváltási értékek a kritikus változókra Kritikus változó

Átváltási érték

1

Beruházási költség

Maximális növekedés mielıtt FNPV/K negatív lesz (%)

(Már negatív)

2

Bevétel

Maximális csökkenés mielıtt FNPV/K negatív lesz (%)

(Már negatív)

3

Üzemelési költség

Maximális növekedés mielıtt FNPV/K negatív lesz (%)

(Nem kritikus)

4

Gazdasági haszon

Maximális csökkenés mielıtt ENPV negatív lesz (%)

19,13%

5

Gazdasági beruházási költség

Maximális növekedés mielıtt ENPV negatív lesz (%)

25,36%

6

Gazdasági üzemelési költség

Maximális növekedés mielıtt ENPV negatív lesz (%)

(Nem kritikus)

[1] Kritikus változó, amelynek 1 %-os változása az FNPV/K vagy az ENPV 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékő változását idézi elı.

10

KOCKÁZATELEMZÉS

E.3.3 Az elemzésben figyelembe vett paraméterek Változó

Az alapesettıl való eltérés mértéke Alsó Felsı

1


-5,00%

10,00%

2

Bevétel

-5,00%

2,00%

3


-2,00%

5,00%

4

Gazdasági haszon

-10,00%

2,00%

5


-5,00%

10,00%

6


-5,00%

10,00%

E.3.3 Monte Carlo szimuláció eredménye Változó 1

Várható érték, eFt

2

Szórás, eFt

FNPV/K

ENPV

-2 452 867

3 256 329

353 328

682 394

A fenti eloszlás alapján: - 95% a valószínősége, hogy az FNPV/K -3145390,8 és -1760343,9 eFt közé esik, és 0,0% valószínősége, hogy FNPV/K >0. - 95% a valószínősége, hogy az ENPV 1918837,6 és 4593821,3 eFt közé esik, és 100,0% a valószínősége, hogy ENPV >0.

Frequency = gyakoriság Distribution of FNPV/K values = FNPV/K értékek eloszlása Distribution of ENPV values = ENPV értékek eloszlása

11

Kockázatelemzés az összes változó +/- 5 %-os változtatásával KOCKÁZATELEMZÉS

E.3.3 Az elemzésben figyelembe vett paraméterek Az alapesettıl való eltérés mértéke Változó Alsó

Felsı

1


-5,00%

5,00%

2

Bevétel

-5,00%

5,00%

3


-5,00%

5,00%

4

Gazdasági haszon

-5,00%

5,00%

5


-5,00%

5,00%

6


-5,00%

5,00%



2

Szórás, eFt

FNPV/K

ENPV

-1 925 142

4 754 632

241 147

520 132

A fenti eloszlás alapján:: - 95% a valószínősége, hogy az FNPV/K -2397790,2 és -1452494,7 eFt közé esik, és 0,0% valószínősége, hogy FNPV/K >0. - 95% a valószínősége, hogy az ENPV 3735173,3 és 5774090,2 eFt közé esik, és 100,0% a valószínősége, hogy ENPV >0.


12


E.3.3 Az elemzésben figyelembe vett paraméterek Az alapesettıl való eltérés mértéke

Változó

Alsó

Felsı

1


-10,00%

10,00%

2

Bevétel

-10,00%

10,00%

3


-10,00%

10,00%

4

Gazdasági haszon

-10,00%

10,00%

5


-10,00%

10,00%

6


-10,00%

10,00%



2

Szórás, eFt

FNPV/K

ENPV

-1 921 749

4 749 856

480 398

1 042 077



13


E.3.3 Az elemzésben figyelembe vett paraméterek Az alapesettıl való eltérés mértéke

Változó

Alsó

Felsı

1


-15,00%

15,00%

2

Bevétel

-15,00%

15,00%

3


-15,00%

15,00%

4

Gazdasági haszon

-15,00%

15,00%

5


-15,00%

15,00%

6


-15,00%

15,00%



2

Szórás, eFt

FNPV/K

ENPV -1 926 537

4 757 818

722 333

1 556 666



14

Kockázatelemzés összefoglalása különbözı

Változók eltérésének mértéke az alapesettıl Teljesítménymutatók Várható érték, 1000 Ft Szórás, 1000 Ft FNPV/K értékeinek terjedelme, 95 %-os valószínőséggel, 1000 Ft ENPV értékek terjedelme, 95 %-os valószínőséggel, 1000 Ft

FNPV/K

+/-5 %

ENPV

FNPV/K

+/-10 % ENPV

FNPV/K

+/-15%

ENPV

FNPV/K

ENPV

-2 452 867

3 256 329

-1 925 142

4 754 632

-1 921 749

4 749 856

-1 926 537

4 757 818

353 328

682 394

241 147

520 132

480 398

1 042 077

722 333

1 556 666

-3145391 és -1760344 között

-2863329 és -980168 között

-2397790 és -1452495 között 19188 és 4593821 között

3735173 és 5774090 között

-3342310 és -510764 között 2707 és 6792327 között

Infiltráció A bemutatott dokumentumok szerint a békéscsabai szennyvízhálózat esetében az infiltráció viszonylag nagy (de nem rendkívüli mértékő). Ezért fontosnak tartjuk egy átszivárgást csökkentı terv elkészítését a JASPERS javaslatai szerint. A terv elkészítésének finanszírozását esetleg a projekt keretében is meg lehetne valósítani. A Kedvezményezett szeretné, ha a pályázat (Támogatási Kérelem) az elszámolható költségek között tartalmazná egy infiltráció csökkentési terv elkészítését. A terv magába foglalná: • zárt kamerás csatornavizsgálatot és • a csatornavizsgálat kiértékelt eredményeire épülve egy infiltrációs terv elkészítését A terv ajánlásai figyelembe vennék a kedvezményezett részérıl rendelkezésre álló összeget. A fenti terv költsége 40 millió Ft (161 290 euró, 148 Ft/euro árfolyamon) került megállapításra.

Az Irányító Hatóság aláírása a pályázaton A Támogatási Kérelem ’J’ fejezetét (a megfelelı nemzeti testület jóváhagyása) nem töltötték ki, és azt nem írta alá az Irányító Hatóság. Kérjük, szíveskedjenek pótolni ezen hiányosságot. Egyetértünk, köszönjük, hogy felhívták rá a figyelmünket. A Támogatási Kérelem ’J’ fejezetét az Irányító Hatóság kiegészítette és aláírta, a módosított Támogatási Kérelmet csatoltuk.

15

1706753, és 7808884 között

Mellékletek: • Kiegészített színes Natura 2000-es térkép és ugyan az a Natura 2000-es térkép Illetékes Hatóság által lepecsételve csak fekete-fehérben • Környezeti Hatástanulmány Közérthetı Összefoglalója, mely az engedélyezési eljáráshoz készült • Illetékes hatóság nyilatkozata a szőrési folyamatról • PR költség bontása tevékenységenként és évenként • KHE (CBA) Excel munkafüzet • 179/2008 (III.27) és 252/200. számú közgyőlési határozatok a RMT-ben bemutatott díjpolitika elfogadásáról • Módosított Támogatási Kérelem • Módosított KHE (CBA)

16

Natura 2000-es nyilatkozat

Recommend Documents