M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ

M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC – ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

Projekt szám: A002.02

Megbízó:

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság 1134 Budapest, Váci út 45.

Készítette: VIBROCOMP – BOKÚT-TERV KONZORCIUM Konzorciumvezető:

VIBROCOMP Akusztikai, Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1118 Budapest, Bozókvár u. 12. Konzorciumtag:

Bokút-Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. 1033 Budapest, Bogdáni út 5. III/7.

Budapest, 2015. október 30.

AZ M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC-ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMÜKÖDÖTT VIBROCOMP Akusztikai, Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. részéről:

Bokút-Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. részéről:

Témaszám: 1/2015

Tervszám: 1/2015

Bite Pálné dr.

Bokker István

ügyvezető

ügyvezető, vezető tervező

………………………………………………………

………………………………………………………

okl. környezetvédelmi szakmérnök MMK az: 01-0193

okl. építőmérnök, Kamarai szám: 01-9326 – KÉ-T FMV/MüE szám: 01-64501

SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelem szakértő SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg-védelem szakértő SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő OKTVF az: Sz-035/2009 SZTjV tájvédelem SZTV élővilág védelem

Bencsik Tímea okl. tájépítészmérnök MMK az.: 01-14704 SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtani közeg-védelem szakértő SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő OKTVF az: Sz-010/2013. SZTjV tájvédelem SZTV élővilág védelem

Silló Szabolcs okl. terület-, településfejlesztési szakgeográfus MMK az: 13-13573 SZKV-1.4. Zaj- és rezgésvédelem szakértő SZKV-1.2. Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.3. Víz- és földtaniközeg-védelem szakértő SZKV-1.1. Hulladékgazdálkodási szakértő OKTVF az: Sz-036/2009 SZTjV tájvédelem SZTV élővilágvédelem SZTV Földtani természeti értékek és barlangok védelme

Antal Gábor vezető tervező okl. építőmérnök, Kamarai szám: 01-11554 – KÉ-T, VZ-T, GT-T FMV/MüE szám: 01-64500

Szalacsi Tóth Judit vezető tervező okl. építőmérnök, Kamarai szám: 01-11554 – KÉ-T, VZ-T, GT-T FMV/MüE szám: 01-64500

Cserni Mihályné vezető tervező okleveles vízépítő-mérnök, Kamarai szám: 13-9328 Tervezői engedélyek: KÉ, VZ

Deák Miklós okl. építőmérnök

Báthory Csongor okl. kohómérnök

Nerpel Szabolcs térinformatikai szakmérnök

Szappanos Márton okl. tájépítészmérnök

Transinvest Budapest Kft. részéről: Zalán Ákos

Vancsó István

vezető tervező, főmérnök

irányító tervező okl. építőmérnök, közlekedésépítési szakmérnök Kamarai szám: 13-5522 – KÉ-T 6

……………………………………………………… okl. építőmérnök, Kamarai szám: 01-10863 – KÉ-T, Th-T, VZ-T. KÉ-SZ, SZB FMV/MüE szám: 01-58866

Dr. Farkas János vezető tervező okl. építőmérnök, műszaki doktor – acélhidak szaktudomány Kamarai szám: 20-0178, 20-50341

Konzulensként közreműködött Moyzes Antal E.V.

okl. geológus MMK 01-641 6, 01-58223 ME-M – Mélyépítési munkák és mélyépítési műtárgyak építésének műszaki ellenőrzése

Gergely Attila

okl. biológus OKTVF az.: SZ-003/2013. SZTjV tájvédelem SZTV élővilág védelem

Bajor Zoltán

okl. agrármérnök

Kovács Tibor PhD

okl. biológus

Petrányi Gergely

okl. tájépítészmérnök, természetvédelmi szakmérnök

Budapest, 2015. október 30.

M2 gyorsforgalmi út Vác-Országhatár közötti szakasz KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY

Tsz.:1/2015

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS, A KÉRELEM TÁRGYA ................................................................................ 7

1.1. 1.2. 1.3.

2.

A tervezett tevékenység célja; engedélykérő alapadatai .................................................... 9 Előzmények .................................................................................................................... 10 Előszűrés, korábban vizsgált változatok bemutatása ....................................................... 12

TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI .................................................................... 19

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

A tevékenység volumene, tervezett nyomvonal ismertetése ............................................ 19 Az építés és a használatba helyezés megkezdésének várható időpontja ........................... 26 Forgalmi előrejelzés ........................................................................................................ 26 Terület-igénybevétel, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja ..................................................................... 28 2.5. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) ........................................... 37 2.6. Kapcsolódó műveletek .................................................................................................... 37 2.7. Az építés és üzemeltetés főbb munkafolyamatai ............................................................. 39 2.8. Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia (pl. alagútfúrás) ............................................................................................. 39 2.9. A tevékenységhez szükséges szállítások .......................................................................... 39 2.10. A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések ................................. 40 2.11. Az adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása) ........................................................... 40 2.12. A telepítési hely lehatárolása .......................................................................................... 42

3.

A NYOMVONAL ISMERTETÉSE .................................................................................. 42

3.1. 3.2. 3.3.

4.

HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSVISELŐK, HATÁSTERÜLETEK 44

4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

5.

A tervezett nyomvonal összefüggése korábbi tervekkel, fejlesztési elképzelésekkel .......... 42 Kapcsolódó és egyéb rendezési tervekben szereplő infrastrukturális beruházások ............ 44 Országhatárokon átterjedő környezeti hatások lehetőségének vizsgálata ........................ 44

A hatásterület kijelölése ................................................................................................. 45 Kapcsolódó műveletek megvalósulása során várható hatások ......................................... 51 Rendkívüli események .................................................................................................... 51 A létesítmény megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások ....................... 54

VIZSGÁLAT KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT ..................................................................... 55

5.1.

Földtani közeg és felszín alatti víz ................................................................................... 55

5.1.1. 5.1.1.2. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

5.2.

Felszíni víz ...................................................................................................................... 71

5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.2.5. 5.2.6. 5.2.7.

5.3.

A jelenlegi állapot bemutatása ................................................................................................. 55 Felszín alatti vizek ................................................................................................................. 62 Építés hatásai ............................................................................................................................ 65 A létesítmény hatásai ................................................................................................................ 68 A létesítmény üzemelésének és üzemeltetésének hatásai ......................................................... 68 Szükséges védelmi intézkedések ................................................................................................ 70 Összefoglalás ............................................................................................................................ 71 Vízrajzi adottságok .................................................................................................................... 71 Keresztezett vízfolyások ............................................................................................................ 75 Építés hatásai ............................................................................................................................ 76 Tervezett vízelvezetési megoldások ........................................................................................... 77 A létesítmény üzemelésének és üzemeltetésének hatásai ......................................................... 80 Szükséges védelmi intézkedések ................................................................................................ 83 Összefoglalás ............................................................................................................................ 84

Levegőtisztaság-védelem ................................................................................................ 84

4 / 241


5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.3.7. 5.3.8. 5.3.9.

5.4.

Jelenlegi állapot bemutatása .................................................................................................. 179 Tájvédelmi szempontból érzékeny területek ............................................................................ 183 Kivitelezés során várható hatások ........................................................................................... 184 Üzemelés során várható hatások ............................................................................................ 186 Tájvédelmi javaslatok ............................................................................................................. 187 Összefoglalás .......................................................................................................................... 192

Zaj- és rezgésvédelem ....................................................................................................193

5.7.1. 5.7.2. 5.7.3. 5.7.4. 5.7.5. 5.7.6. 5.7.7. 5.7.8. 5.7.9. 5.7.10. 5.7.11. 5.7.12. 5.7.13.

5.8.

Az érintett települések építészeti értékei ................................................................................. 176 Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................ 177 Kulturális örökségvédelem – előzetes régészeti dokumentáció ............................................... 178 Összefoglalás .......................................................................................................................... 179

Tájvédelem....................................................................................................................179

5.6.1. 5.6.2. 5.6.3. 5.6.4. 5.6.5. 5.6.6.

5.7.

Anyag és módszer.................................................................................................................... 114 Jelenlegi állapot jellemzése ..................................................................................................... 114 Védett természeti területek kiemelt oltalomban részesített területek érintettsége ................. 114 Biotikai adatbázis feldolgozása ............................................................................................... 120 Botanika .................................................................................................................................. 122 Zoológia .................................................................................................................................. 123 Ökológiai átjárhatóság ........................................................................................................... 137 Vadgazdálkodás, vadvilág megőrzés ....................................................................................... 138 Várható hatások becslése, értékelése ...................................................................................... 154 Javasolt hatáscsökkentő intézkedések .................................................................................... 161 Biomonitoring (ajánlás) ........................................................................................................... 171 Összefoglalás .......................................................................................................................... 174

Épített környezet ...........................................................................................................176

5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4.

5.6.

Levegőtisztaság-védelmi előírások ............................................................................................ 84 A levegőminőségi hatásterület, alapállapot jellemzése ............................................................. 85 Az építés alatti levegőszennyezés .............................................................................................. 97 Az üzemelés alatti levegőszennyezés ....................................................................................... 101 Alagutak légszennyező hatása ................................................................................................ 108 Levegőszennyezés havária esetén ........................................................................................... 111 Bizonytalanságok .................................................................................................................... 113 Monitorozás tervezése ............................................................................................................ 113 Összefoglalás .......................................................................................................................... 113

Élővilágvédelem ............................................................................................................114

5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5.4.7. 5.4.8. 5.4.9. 5.4.10. 5.4.11. 5.4.12.

5.5.

Tsz.:1/2015

Vizsgálati módszerek, főbb felhasznált jogszabályok, módszerek ............................................ 193 Számítási módszerek, felhasznált irodalom ............................................................................. 194 Adatok hiánya, bizonytalansága ............................................................................................. 195 A jelenlegi zaj- és rezgéshelyzet értékelése ............................................................................. 195 Építés hatásai .......................................................................................................................... 198 Az üzemelés, üzemeltetés várható hatásai .............................................................................. 204 Várható állapotváltozások a beruházás elmaradása esetén ................................................... 208 Építés előtt elvégzendő feladatok............................................................................................ 209 Építés idejére vonatkozó előírások .......................................................................................... 209 Üzemelésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások ..................................................................... 210 A felhagyás (bontás) hatásai ................................................................................................... 210 Havária ................................................................................................................................... 210 Hatásterület lehatárolása ....................................................................................................... 210

Hulladékgazdálkodás.....................................................................................................214

5.8.1. Az építés során keletkező hulladékok ...................................................................................... 214 5.8.2. Üzemelés során keletkező hulladékok ..................................................................................... 217 5.8.3. Javaslatok a hulladékok mennyiségének csökkentésére, környezetkímélő és szelektív gyűjtésére, tárolására, szállítására, átadására............................................................................................................... 220 5.8.4. Összefoglalás .......................................................................................................................... 221

6.

VÍZ KERETIRÁNYELV VIZSGÁLAT ...............................................................................222

5 / 241


Tsz.:1/2015

7.

GLOBÁLIS KLÍMA HATÁSOK .....................................................................................230

8.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ......................................................................................236

MELLÉKLETEK I. Általános melléklet II. Forgalmi melléklet III. Vízvédelmi melléklet IV. Levegővédelmi melléklet V. Zajvédelmi melléklet VI. Élővilágvédelmi melléklet VII. Tájvédelmi melléklet Közérthető összefoglaló Espooi melléklet

6 / 241


Tsz.:1/2015

1. BEVEZETÉS, A KÉRELEM TÁRGYA Az M2 gyorsforgalmi út és 2. számú főút a magyarországi úthálózat jelentős eleme, amely E77 jelzéssel része az európai úthálózatnak. A Váctól északi irányba elterülő térségben a jelenlegi úthálózat 2x1 sávos főutakból és mellékutakból áll. A tervezett M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár közötti szakaszát megelőző Budapest – Vác (17+850-47+566 km sz.) közötti szakaszán az 1995-ben kiadott építési engedélyt követően a nemzetközi versenytárgyalás alapján kiválasztott kivitelezőkkel az építés elindult. 1997-ben átadott Vácot elkerülő szakasz, majd az 1999-ben átadott, Dunakeszit, Gödöt, Fótot, Sződligetet elkerülő szakasz külön szintű csomópontokkal, Dunakesziig elválasztó sávos 2x2 sávval, azt követően 2x2 sávos autóúttá fejleszthető 2x1 sávval épült ki. A 17+850-37+100 km szelvények között 2x2 forgalmi sávra történő bővítéséhez kiadott jogerős építési engedély meghosszabbításához szükséges engedélyezési és kiviteli tervek felülvizsgálata, illetve a meghosszabbítási eljárásra való benyújtása jelen tervezéssel párhuzamosan zajlik. A 17+850-47+566 kmsz. közötti szakasz 2x2 sávos bővítésére vonatkozó környezetvédelmi engedély 2004-ben az OKTVF által kiadásra került (OKVF:14/2618/24/2004.), mely a OKTVF:11/1175-55/2011 sz. határozattal módosított 14/1175-38/2011. sz. módosító határozattal együttesen határozatlan ideig érvényes. A parassapusztai határátkelő jelentős nemzetközi (főleg teher) forgalma a településeken átmenő fő- illetve mellékutakon bonyolódik, jelentős zaj- és levegőszennyezettséget, valamint rezgésterhelést okozva az itt élő embereknek. A Budapest (M0) – Vác – Rétság – Hont – Szlovákia R3 (TEN-T hálózat része) térsége közötti észak-déli irányú – közel 72 km hosszúságú – nemzetközi közlekedési folyosón történő forgalomáramlás gyors, és kevesebb környezet-terheléssel járó levezetését elősegítő gyorsforgalmi úthálózat több mint fele hiányzik, egyedül a Budapest – Vác közötti 2x1 forgalmi sávú szakasz épült ki eddig – közel 32 km hosszan. A jelenlegi úthálózat hiányosságai a gazdasági élet területén is éreztetik hatásukat. A nem megfelelő úthálózat is szerepet játszik a térség hátrányos, illetve nehézkesen fejlődő gazdasági helyzetének kialakulásában. A környezeti terhelés csökkentését szolgálta az Budapest – Vác közötti M2 autóút (korábbi nevén 2/A) kiépítése. Ez az útszakasz megoldotta a Dunakeszi, Göd, Sződliget és Vác településeken áthaladó cél és átmenő forgalom szétválasztását. A további szakaszokon azonban tehermentesítő, elkerülő szakaszok nem épültek. A nagy teherforgalmat bonyolító 2-es sz. főút számos településen (Szendehely, Rétság, Nagyoroszi) jelentős környezetszennyezést okozva halad át. A fentiek miatt szükségessé vált a térség gazdasági fejlődését elősegítő, a lakott területeket teljesen elkerülő új útszakasz kiépítése Váctól az országhatárig. Az M2 gyorsforgalmi út M0 - Országhatár között tervezett szakasza a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (Trans-European Network-Transport, TEN-T) egyik fontos eleme, melynek része a jelenlegi tervekben szereplő Vác-Országhatár szakasz.

7 / 241


Tsz.:1/2015

A tárgyi feladatban szereplő útszakasz megvalósítása a 2003. évi CXXVIII. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 1.sz. melléklete szerint az M0-országhatár szakaszon mind hosszú távban, mind nagytávban autóúti fejlesztésként szerepel. Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával elfogadott „Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció” közlekedéspolitikai ágazatra vonatkozóan külön fejlesztéspolitikai feladatokat fogalmaz meg. Külön feladatként jelenik meg a TEN-T közúti közlekedés hálózat hazai 50%-os kiépítettségét figyelembe véve gyorsforgalmi utak építése, illetve a gyorsforgalmúvá fejleszthető utak újabb ütemeinek tervezése-kivitelezése. Ezen felül külön kiemeli a TEN-T hiányzó közúthálózati elemeinek, köztük az országhatárokig tartó hiányzó elemek megvalósítását. A Magyarországon megvalósult, illetve megvalósítandó TEN-T közúthálózati elemeket az 1.1. ábra szemlélteti.

1.1. ábra Transzeurópai közlekedési hálózat - TEN-T átfogó és törzshálózat Magyarországon, közutak (forrás: www.kti.hu) Környezeti hatástanulmány tárgya A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 37 a) pontja (gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt) alapján a tervezett beruházás a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A 275/2004. (X. 8.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről Korm. rendelet alapján amennyiben a beruházás Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, vizsgálni kell a beruházás hatását a Natura 2000 területre.

8 / 241


Tsz.:1/2015

Amennyiben a vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, a 14. számú melléklet alapján hatásbecslést kell végezni. Az előzmények felhasználásával, az M2 gyorsforgalmi út Vác- Országhatár közötti szakaszának megvalósítása során jelentős környezeti hatást feltételezve, egylépcsős eljárás keretében készül a környezeti hatástanulmány, mely Natura 2000 hatásbecslést is tartalmaz. A Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) KTVF: 51604-89/2010. iktatószámon előzetes véleményt adott ki. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által benyújtott, UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által az „M2 gyorsforgalmi út Vác – Parassapuszta (országhatár) közötti szakaszának” létesítésére vonatkozóan elkészített 2371. tervszámú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes konzultáció keretében, a Felügyelőség által kiadott vélemény értelmében a fentebb említett jogszabályi hivatkozások alapján a tervezett tevékenységet szintén környezeti hatásvizsgálat kötelesnek bírálta el. Ezzel egyidejűleg megállapította, hogy az előzetes konzultációra benyújtott dokumentációban szereplő valamennyi nyomvonal változat környezeti hatása jelentős. Az esetlegesen felmerülő jelentős környezeti hatások kiküszöbölése, lecsökkentése érdekében a Felügyelőség a benyújtottaktól eltérő nyomvonal kialakítását javasolta. A Felügyelőség által kiadott vélemény tartalmának részbeni figyelembe vételével a 2371. tervszámú előzetes vizsgálati dokumentáció 2011. év áprilisára újra lett szerkesztve. Jelen környezeti hatástanulmány a 70/2015 (III. 30.) Korm. rendelet 74. §-ával legutoljára módosított 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásai alapján készült. Környezeti hatástanulmány célja A környezeti hatástanulmány célja a tervezett gyorsforgalmi út építése esetén fellépő környezeti hatások becslése és vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló javaslatok megfogalmazása, a konfliktusszegény folyosó kiválasztása. Fenti célok elérése érdekében a tanulmányban felmérésre kerültek a vizsgált terület jelenlegi környezeti állapota, környezeti viszonyai és folyamatai, valamint a rendelkezésünkre átadott tervek és dokumentumok alapján értékeltük a tervezett létesítmény megépítése illetve üzemelése kapcsán fellépő környezeti hatásokat, azok mértékét és következményeit. Az egyes környezeti elemek, környezeti rendszerek jelenlegi, illetve távlati (beruházás utáni) állapotának vizsgálatával, a vizsgált terület lehatárolásával, a védekezés lehetséges módozataival szakterületenként külön-külön foglalkozunk, majd összefoglaló értékelésben összegezzük vizsgálati eredményeinket.

1.1. A tervezett tevékenység célja; engedélykérő alapadatai A közlekedési infrastruktúra fejlődése elérhetőbbé teszi a munkahelyeket és az oktatási szolgáltatásokat, javítja a munkaerő mobilitását, hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. A közlekedési hálózat fejlesztése megteremti a lehetőségét annak, hogy a területi fejlődésbeli különbségek belátható időn belül jelentősen mérséklődjenek. A mobilizáció mennyiségi növekedése mellett az elvárások differenciáltabbak lettek, általában nő a kényelem, a biztonság, a gyorsaság iránti igény. A közlekedési alágazatok egymáshoz viszonyított arányát tekintve a közúti közlekedés volumene továbbra is növekszik. Az áruszállításban a közút dominál. A közúti közlekedés – elsősorban az autópályák és autóutak 9 / 241


Tsz.:1/2015

– fejlesztése Magyarországon kiemelt szempont volt a rendszerváltást követő időszakban. Budapest gazdasági és társadalmi súlyából következően az ország térszerkezetét alakító közlekedési hálózat főváros központú jellege továbbra is megmaradt, a sugárirányú gyorsforgalmi pályák többsége nem érte még el az országhatárt. A közúti áruszállítás térnyerése – különösen az EU kibővítése kapcsán megszűnő adminisztratív korlátozások – miatt a nemzetközi teher tranzit forgalom oly mértékben és ütemben növekedett, amire a hazai közúthálózat és településszerkezet korántsem volt felkészülve; a közlekedési szakterületen belül a településeket keresztező tranzitvonalak jelentik a legnagyobb társadalmi problémát; ebben az értelemben az ország átjárhatósága a legtöbb tranzitirányban nem biztosított. Fontos társadalmi problémát jelent továbbá az úthálózat helyenként és időszakonként tapasztalható telítettsége, zsúfoltsága, illetve több település esetében az elkerülő útszakaszok hiánya, az alsóbbrendű úthálózat minőségromlása. A nagyvárosok közlekedési problémái – torlódások, parkolási gondok, légszennyezés – a motorizációban fejlettebb országokat idézik, a perifériás területek nehéz megközelíthetősége azonban a fejletlenebb országokkal mutat hasonlóságokat. A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése számos nemzetközi esetben az élőhelyek feldarabolását, az ökológiai hálózat sérülését okozta. A tervezett beruházás célja a Hont - Parassapuszta határátkelő vonzáskörzetében a határátlépés lehetőségeinek bővítése, valamint a határokon átlépő forgalmak kivezetése az érintett térség településeinek külterületére. Az új gyorsforgalmi út projektjének sikeres megvalósulása kedvező változásokat hoz a határon átnyúló együttműködésben (pl. a nyitrai térség összekötése a budapesti agglomerációval), a határ menti régiók gazdasági potenciáljának további fejlődésének támogatásában és a környezet minőségének javulásában a Vác és Országhatár közötti térség tekintetében. Az új gyorsforgalmi út kiépítésével jelentősen csökkenthető az átmenő forgalom a települések belterületi szakaszán, ezzel javítva a településeken élők helyzetét, életminőségét. A környezeti életfeltételek javulása mellett a települések gazdasági fellendülését is kedvezően befolyásolja a gyorsforgalmi út kiépítése (ipari parkok, nemzetközi logisztikai központok megjelenése stb.). Az új gyorsforgalmi út létesítését követő tranzit forgalom áthelyeződéssel a jelenlegi közúthálózati szakaszok mentén tapasztalható környezet- és természetvédelmi terhelések, problémák (pl. Hont - Parassapuszta közötti 2. sz. főút menti kétéltű- és hüllőgázolások) mértékének mérséklődése, bizonyos esetekben akár megszűnése is várható. Az új gyorsforgalmi út létesítésével kialakuló közlekedési folyosó mentén felmerülő környezetvédelmi kockázatok valószínűségének kiküszöbölése, lehetőség szerinti legkisebbre csökkentése jelen környezeti hatástanulmány célja. Engedélykérő alapadatai: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság 1134 Budapest, Váci út 45. Cégjegyzékszám: 01-10-044180 Adószám: 11906522-2-41 Bankszámlaszáma: 10300002-20609931-00003285

1.2. Előzmények A Budapest (M0) – Vác – Rétság – Hont – Szlovákia R3 (Trans-European NetworkTransport, azaz TEN-T hálózat része) térsége közötti észak-déli irányú nemzetközi

10 / 241


Tsz.:1/2015

közlekedési folyosó kiépülésével a forgalomáramlás gyorsulna, a települések meglévő környezetterhelése csökkenne. Azonban ennek az úthálózatnak a nagy része hiányzik, csak Budapest és Vác között épült ki 2x1 forgalmi sáv kialakítással. Jelen környezeti hatástanulmány tárgyát képező, tervezett beruházás – M2 VácOrszághatár (47+000 km sz. – Országhatár) 2x2 sávos 110 km/h-ra történő gyorsforgalmi útkiépítési tervezése – ezt a célt szolgálja. Ezen szakaszt megelőző szakaszra (amelyhez jelen projekt átfedés nélkül kapcsolódik), a 2/A számú főút M0 autóút (17+360 km szelvény) és Vác észak 2. és 12. sz. főút csomópont (47+566 km szelvény) közötti szakasz (2x2 sáv +leállósáv kialakítású) autóúttá fejlesztésére az UVATERV Zrt. készített részletes környezeti hatástanulmányt. A környezeti hatástanulmány alapján a Főfelügyelőség 14/2618/24/2004. számú határozatában környezetvédelmi engedélyt adott ki 2004-ben a beruházásra. Az M2 gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti szakaszának környezetvédelmi engedélyét az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség kétszer módosította: -

14/1175-38/2011. számú határozatában 2011-ben, 14/1175-55/2011. számú határozatában 2012-ben.

A meglévő M2 gyorsforgalmi út 2x1 sávos szakaszainak 2x2 sávra történő bővítése a nemzeti közlekedésfejlesztési tervek szerint a jelen ciklusban megvalósítandó projektként szerepelnek. A konkrét nyomvonallal nem rendelkező szakaszra vonatkozóan a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: Megbízó) nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le „A környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály és a vonatkozó EU direktívák és útmutatók szerinti környezeti hatástanulmány kidolgozása, az érintett közösségi jelentőségű védett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációjának elkészítése és országhatáron átnyúló vizsgálatok készítése és környezetvédelmi engedély megszerzéséhez az M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár közötti szakaszon (A002.02).” tárgyban. Az eljárásban a Vibrocomp Kft. Bokút-Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. Konzorciumot (továbbiakban: Tervező) hirdették ki győztesnek és kérték fel szerződéskötésre. A tervezési szerződés megkötésére 2015. január 19-én került sor. A szerződéskötést követően a Megbízó minden elérhető tervezési előzményt a Tervező rendelkezésére bocsájtott, mely előzmény részletei alább kerülnek összefoglalásra. 1.2.1. táblázat: Tervezési előzmény részletei Dokumentáció neve

Készítette

Készítés időpontja M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár UNITEF-’83 Zrt. – Főmterv Zrt. 2011. április (Parassapuszta) közötti szakasz tanulmányterve, Konzorcium előzetes (környezetvédelmi) környezetvédelmi tanulmánya

A 2011. év áprilisában készült tanulmánytervben és előzetes vizsgálati dokumentációban útépítési tanulmány, műtárgy tanulmány, kulturális örökségvédelmi hatástanulmány, Natura 2000 hatásbecslés, forgalmi vizsgálat, geotechnikai szakvélemény, megvalósíthatósági tanulmány, közmű tanulmány, országhatáron átterjedő vizsgálat, területrendezési tervtanulmány, vízügyi szakvélemény készült.

11 / 241


Tsz.:1/2015

A tanulmányterv véglegesítését megelőzően a Tervtanács által kiválasztott nyomvonalváltozatokra készített előzetes környezetvédelmi tanulmány előzetes véleményeztetés céljából benyújtásra került a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, amellyel kapcsolatban a Felügyelőség véleményt adott. 1.2.2. táblázat: Felügyelőség kiadott véleményének adatai véleményt kiadta Száma Közép- Duna-völgyi KTVF KTVF 51604-89/2010

időpontja 2010. 10. 02.

Az UNITEF-’83 Zrt. – Főmterv Zrt. Konzorcium tanulmányterve az alább felsorolt korábbi vizsgálatok eredményeit felhasználva készült: 1.2.3. táblázat: UNITEF-’83 Zrt. – Főmterv Zrt. Konzorcium által felhasznált korábbi vizsgálatok Tervező: Tervszám: Cím: UVATERV Rt. 42129/U-3 M2 autópálya 42 km – országhatár Előtanulmányterv UVATERV Rt. 49.981/1-104 Vác-országhatár közötti szakasz vizsgálata, Döntéselőkészítő tanulmány UNITEF-’83 Rt. Az M2 autópálya Vác- Parassapuszta közötti szakasz Előterve UVATERV Rt. 50.870/501 2. sz. főút Rétságot elkerülő szakasz, Tanulmányterv UVATERV Rt. 50.870/501 2. sz. főút Rétságot elkerülő szakasz Előzetes környezeti hatástanulmány TETTHELY Kft. 0015 A 2. sz. főút M0 – országhatár szakasz fejlesztésének vizsgálata ENCON Kft. Az M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár közötti szakasz nyomvonalváltozatainak nemzetgazdasági szintű összehasonlító vizsgálata UVATERV Rt. 51.428/501 M2 gyorsforgalmi út új nyomvonal lehetőségének vizsgálata Vác déli csomópont – Rétság között, Előterv UVATERV Rt. 51.428/01/501 M2 autóút Vác-országhatár közötti szakasz Rétság elkerülő szakasz Tanulmányterv UVATERV Rt. 51.428/01/501 M2 autóút Vác – országhatár közötti szakasz, Előterv

Év 1978. 1994. 1995. 1999. 1999. 2000. 2002.

2003. 2004. 2004.

A magyar és a szlovák gyorsforgalmi úthálózat középső elemének csatlakoztatására vonatkozóan további határmenti vizsgálatok is foglalkoztak az M2 és a szlovák gyorsforgalmi utak lehetséges határmetszési pontjának meghatározásával az Ipolyság (Šahy) – Balassagyarmat közötti határszakaszon. Tárgyi környezeti hatástanulmány 2015. januári megkezdésekor sem a Megbízó, sem a Tervező számára nem álltak rendelkezésre a SzlovákMagyar állam között közösen leegyeztetett és elfogadott lehetséges vagy fix államhatár metszési koordináta pontok. Ez környezetvédelmi szempontból kedvező adottságnak tekinthető. Az államhatár metszési koordináta pontok felülvizsgálata és értékelése során olyan nyomvonal kijelölésére nyílik lehetőség, mely a gazdasági és társadalmi érdekek mellett a környezetvédelmi igényeket is magas szinten képes figyelembe venni.

1.3. Előszűrés, korábban vizsgált változatok bemutatása Jelen környezeti hatástanulmányt megelőzően készült, előzményként szolgáló dokumentációkban – pl. a 2011. évben készült előzetes vizsgálati dokumentációban, vagy a 2013. évben Dejtár és Balassagyarmat közötti határsávra készült megvalósíthatósági

12 / 241


Tsz.:1/2015

tanulmányban – szerepelt nyomvonal változatok előszűrése érdekében, az egyes változatok tengelyétől mért 200-200 m széles sávokra felduzzasztva kerültek felülvizsgálatra.

1.3. ábra Előszűrés során felülvizsgált és több szempontból értékelt nyomvonal folyosók

A nyomvonalsáv változatok több szempontú értékelés szerint kerültek vizsgálatra, mely szempontok a következők:      

Hálózati illeszkedés Környezeti hatások Műszaki színvonal, tervezési paraméterek Pénzügyi finanszírozhatóság, fenntarthatóság Társadalmi - gazdasági hasznosság Intézményi és működési kockázatok 13 / 241


Tsz.:1/2015

A korábban vizsgált nyomvonalváltozatok mind felül lettek vizsgálva a több szempontú értékelés során, mint nyomvonal folyosók. A nyomvonalfolyosók jelölési rendszere jelen dokumentációban eltér a korábban készült tervek elnevezésétől: -

I. szakasz (Vác-Rétság között):

Nyugatról keletre haladva A és B változat. (Az A változaton 2 db betétváltozattal A1 és A2) -

II. szakasz (Rétság-országhatár között):

Nyugatról keletre haladva C, D, E, F, G, H és I változat. (A C nyomvonal folyosón eltérő határmetszési ponttal C1 változat.) A több szempontú értékelés során a környezeti hatások tekintetében elvégzett vizsgálatok és becslések alapján a várható természetvédelmi kockázatok szempontjából leginkább elviselhetőnek ítélhető változatnak az „F” nyomvonal sáv bizonyult. Az összes változathoz képest ez a változat viszonylag kevesebb arányban érintett ökológiai szempontból jelentős területeket (pl. Országos Ökológiai Hálózat), vagy védett természeti értékeket (pl. ex lege lápok, jelölő élőhelyek). Továbbá ez a változat az Ipoly-folyó medrét erősebben szabályozott (kevésbé természetes jelleggel bíró) szakaszban keresztezi (Dejtár és Ipolyszög között), mely felülvizsgálandó lehetőségként a Felügyelőség által 2010. évben KTVF: 51604-89/2010. iktatószámon kiadott előzetes véleményben is megfogalmazódott. Hidrológiai szempontból az „F” változat tekintetében környezetvédelmi kockázatként jelent meg a Dejtári vízbázis védőterületének keresztezése, továbbá a Lókos-patak folyás irány szerinti jobb oldalán, azzal párhuzamosan kialakított nyomvonalvezetés. Ezek a kockázatok külön környezetvédelmi intézkedések beiktatásával kezelhetőnek bizonyultak. A több szempontú értékelés során a környezeti hatásokon túlmenően, az úgymond keletebbi változatok (F, G, H, I) közül műszaki és gazdaságossági szempontból is kedvezőbb változatnak bizonyult, mivel a kialakítása nem igényelt jelentősebb volumenű környezetvédelmi célokat is ellátó létesítmény (pl. alagút „H” és „I” változatoknál) beiktatását. A TEN-T hálózat, valamint regionális közúthálózati kapcsolati igények teljesülése tekintetében azonban ez a változat nem lenne képes ellátni és biztosítani az elvárt követelményeket (pl. elérési útvonal vagy forgalmi kihasználtság mértéke), valamint a meglévő 2. sz. főút mentén tervezési időszakban is tapasztalt környezeti terhelések kezelésére sem képes teljes körű megoldást szolgálni (pl. tranzit teherforgalomból eredő terhelések Nagyoroszi, vagy Hont települések belterületét érintő főút szakasz mentén). Az előzmény anyagokban vizsgált nyomvonalak részleges figyelembe vételével kijelölt és felülvizsgált nyomvonalsáv változatok közül olyan változatok továbbtervezésre történő kiválasztása volt a cél, melyek a környezetvédelmi igények és közúthálózati rendszerhez való optimális illeszkedést lehetőség szerint egyszerre tudják teljesíteni. A környezetvédelmi igények és közúthálózati rendszerhez való optimális illeszkedés feltárását a tárgyi projekt tervezési időszakán, illetve keretein belül megtartott államközi egyeztetések is elősegítették. A szlovák és magyar gyorsforgalmi utak országhatáron átnyúló tervezési munkáinak, összehangolt államközi lefolytatása érdekében a NIF Zrt. kezdeményezésére, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbenjárásával 2015. február 11-re a Szlovák partner részéről a Nemzeti Autópálya Társaság (Národná diaľničná spoločnosť – NDS) és a Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium (Ministerstvo dopravy, výstavby a

14 / 241


Tsz.:1/2015

regionálneho rozvoja SR – MDVRR SR) Közúti Közlekedési Osztály képviselőivel külön egyeztetés került összehívásra. Az egyeztetés legfőbb célja az M2 gyorsforgalmi út Vác - Országhatár közötti szakasz szlovák oldalon történő továbbvezetési lehetőségeinek feltárása (hálózati kapcsolat megléte vagy hiánya) volt. Az egyeztetésen az aktuális hazai és szlovákiai helyzetkép összegzését követően közös megállapodás születet arról, hogy a szlovák és magyar gyorsforgalmi utak országhatáron átnyúló tervezése során – figyelembe véve a két állam környezetvédelmi helyzetét és közúthálózati fejlesztésekkel kapcsolatos koncepcióját – az Ipolyság (Šahy) és Hont települések környezetében keresendő a lehetséges csatlakozási pontok megvalósítása. A szlovákiai autópályák és gyorsforgalmi utak fejlesztésére vonatkozó – 2015. évben szerzett tájékoztatás szerinti – stratégia, koncepció értelmében bizonyossá vált, hogy az M2 gyorsforgalmi út lehetséges továbbvezetése és csatlakozása a szlovák oldalon kizárólag a tervezett R3 gyorsforgalmi út esetében képzelhető el (Ipolyság / Šahy környezetében). Ennek oka, hogy az államhatárral párhuzamos vonalvezetéssel tervezett R7 gyorsforgalmi út tervezése, megvalósítása 2030-2040. évek közötti időszaknál hamarabb nem esedékes. Az R3 gyorsforgalmi út tervezésének előkészítése viszont a szlovák fél részéről szintén folyamatban van, megvalósítása 2020. évet követően, de még 2030. év előtt tervezett. Az M2 gyorsforgalmi út Vác és Országhatár közötti szakaszának megvalósítása is hasonló időtávban tervezett. A több szempontú (pl. műszaki, környezetvédelmi, közúthálózat, gazdasági, társadalmi) értékelés alapján Vác és Rétság között a Naszályt Ny-ról kerülő „A” és K-ről kerülő „B” változatok, valamint Rétság és az Országhatár között a Hont és Drégelypalánk térségét érintő „C” és „C1” változatok kerültek továbbtervezés céljából kijelölésre. Az egyes nyomvonalsáv változatok az aktualizált helyszínrajzokra és térképekre helyezve, ívkorrekciókkal és nyomvonalsáv tengely eltolásokkal finomított, EOV koordinátára illesztett nyomvonal változatokként kerültek átdolgozásra. A horizontális vonalvezetés pontosítását követően megtörtént a magassági vonalvezetés pontosítása is, melyet a tervezett csomópontok elhelyezkedése és helyszíni kialakítása is részben befolyásolt. A finomított nyomvonal változatok államközi egyeztetése érdekében 2015. július 15-én a Megbízó és Tervező képviselői a szlovák féllel (NDS) közös egyeztetésen vettek részt. Az egyeztetés során a résztvevő felek arra a közös megegyezésre jutottak (megerősítve a 2015. február 11-ei szlovák-magyar egyeztetést), hogy a szlovák oldalon előkészítési fázisban álló, soron következő tervfázisukban (környezeti hatástanulmánnyal azonos fázis) a magyar oldalon finomított „C” és „C1” változatokat, mint a tervezett szlovák R3 gyorsforgalmi út magyar oldalon számításba vehető továbbvezetési lehetőségeit figyelembe veszik és beépítik a tervezési folyamatukba. A szlovákiai helyzetkép feltárását követően a vizsgált nyomvonal folyosók közül azok a változatok kerültek továbbtervezés céljából kiválasztásra, melyek az R3 gyorsforgalmi úttal való összeköttetés biztosítását teljesíteni képesek. Ennek értelmében a fentebb röviden ismertetett „F” nyomvonalsáv változat nem képes biztosítani az R3 gyorsforgalmi úttal történő összeköttetést, így elvetésre került. Ezt a koncepciót erősíti a kijelölt, elfogadott TEN-T folyosó is, mely egyben Ipolyság (Šahy) környezetében történő áthaladást jelöl meg.

15 / 241


Tsz.:1/2015

A tervezett beruházás általérintett települések előzetes tájékoztatása, a tervezési folyamatba történő részleges bevonása, illetve a helyi viszonyok és érdekek alaposabb feltárása érdekében a helyi önkormányzatok képviselőinek részvételével 2015. július 21-én Rétság településen a tervezés aktuális helyzetét bemutató találkozó került összehívásra. A tervezett nyomvonal változatok bemutatását követően a helyi önkormányzatoktól megjelent képviselők hozzászólásukkal előzetes véleményt adhattak a tárgyi beruházással kapcsolatosan. Az érintett helyi önkormányzatok előzetes tájékoztatásáról készült jegyzőkönyv jelen dokumentáció I. sz. Általános mellékletében megtekinthető. A fentiek alapján a továbbtervezésre kiválasztott „A”, „B” (Vác - Rétság közötti) és a „C” és „C1” (Rétság - Országhatár közötti) folyosók finomított változatai kerültek kidolgozásra. A változatok közül a 2006. évi LIII. Tv. alapján lefolytatott előzetes szakhatósági egyeztetés során szakhatóságok által felállított rangsor figyelembe vételével 2015. október 1-jén Tervzsűri választotta ki az „A” (Vác - Rétság közötti) és a „C” (Rétság-országhatár közötti) változatokat, melyek jelen környezeti hatástanulmány tárgyát képezik. A kiválasztott nyomvonal kezdőpontja az M2 gyorsforgalmi út 47+000 km szelvénye, innen indul a Vác - Rétság közötti szakasz („A” nyomvonal).

1.3.1. A tervzsűri által elvetett B és C1 változatok gazdasági-műszaki és környezetvédelmi szempontú jellemzése „B” változat Az M2 gyorsforgalmi út „B” nyomvonal változata a 37+507 km szelvénytől indul és a 62+923,14 km szelvényig tart, teljes hossza 25,4 km. A „B” változatnál a kényszerűen kedvezőtlenül pozícionált kezdőcsomópontot a Vác felé tartó célforgalom elkerüli, az egyel megelőző csomópontot igénybe véve. Ezzel a Vác déli részén fekvő 2104. j. út terhelése jelentősen megnő – a korábbi három bekötés (2104, 2106, 21117. j. utak) egyensúlya felborul. E mellett a Pest megye észak-nyugati részéből, valamint Nógrád megye nyugati részéből érkező utazók számára sem jelent kívánatos útvonalat a – kezdőcsomóponti elhúzás miatt – nehezebben megközelíthető M2 autóút Vác déli részénél, könnyebben választják a városon átvezető 2. sz. főutat egy későbbi becsatlakozással Dél felé, mely azonban túlzott forgalmi többletet jelent a főút településen áthaladó szakaszán. Tovább haladva az új nyomvonal szakaszok esetén látható, hogy azok nagymértékben átveszik a 2. sz. főút jelenlegi térségi összekötő szerepét. A „B” változat esetében a Rétságdéli csomópont nagy távolsága a településtől erősebb helyi szabályozást igényel mind az ipari park tehergépjármű forgalmának, mind pedig az átmenő személygépjármű forgalomnak az elkerülő szakaszra való terelése érdekében. A „B” nyomvonal jellemzően erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségeken, valamint lejtőmozgásoknak kitett területen vezet át. A Naszályon található barlangok összevont felszíni védőidomát metszi, azonban közvetlen barlang érintettség nem áll fenn, illetve a barlangok 50 m-es, tényleges védőidomát nem érinti. A nyomvonalán egy alagút kiépítése tervezett, melynek hossza 1220 m. A felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából érzékeny (Bánk, Felsőpetény, Ősagárd, Rétság, Rád, Kosd), valamint fokozottan és kiemelten érzékeny (Keszeg, Vác) területeket érint. A „B” nyomvonal összesen 13 helyen keresztez vízfolyást. A „B” nyomvonal a megvalósítás nélküli távlati állapothoz képest érzékelhető forgalomnövekedést, ezzel együtt növekvő levegőterhelést jelent a Vácon átfutó 2. sz. főút 16 / 241


Tsz.:1/2015

tekintetében, vagyis az ott lakók életében. Továbbá Nőtincs településhez az „A” változatnál közelebb vezet, bár a közvetlen hatásterületen kívül esik, azonban a belterületi útszakaszokon ez forgalomnövekedést, ezzel együtt többlet levegőterhelést jelent a lakott területen. Élővilágvédelmi szempontból a „B” nyomvonal közvetlen területi igénybevétellel érinti a Nyugat-Cserhát és Naszály kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területet. A „B” nyomvonal Rád és Keszeg között Natura 2000 területet metsz a 44+750 – 47+000 km szelvények között, közel 2 km-en keresztül. Itt jelölő élőhelyek is megszűnnek. A „B” változat a Naszály keleti elkerülésével a Börzsöny és Naszály közötti ökológiai kapcsolatra közvetett módon befolyással lehet, mivel a Naszály és Nyugat-Cserhát közötti ökológiai kapcsolatrendszert és egyben – viszonylag hosszú szakaszon – különleges természetmegőrzési Natura 2000 területet is keresztez, értékes élőhelyek megszűntetésének kockázatát erősítve. A „B” változat az „A” változathoz képest több értékes élőhelyet is érint a 40+000-40+750 és 52+500-53+250 km szelvények között (északias kitettségű, természetes állapotú üde erdőt, közepes korú gyertyános-kocsánytalan tölgyest [K2] és gyertyánoskocsánytalan tölgyes [K1a] átmenetét). A tervezett új nyomvonal változat jelentős (új) barriert vált ki a Nyugat-Cserhát, a Nógrádi-medence és a Naszály között. A Rádi-patak és a Cselőte-patak völgyének keresztezésében az Országos Ökológiai Hálózat övezeti elemét metszi át, ezeknél kifejezetten jó állapotú élőhely-foltokat érint közvetlen területi igénybevétel. -

-

Rádnál Cselőte-patak: 40+000 – 41+000 km szelvények között (H5a –löszgyepek) Délnyugati kitettségű meredek domboldal, amelyet több csenkeszfaj (Festuca ssp.) által dominált löszgyep borít. A gyep közepesen gyomosodó, a cserjésedés (galagonya) kevésbé előrehaladott. Több védett növényfaj fordul elő benne (budai imola – Centaurea sadleriana, tavaszi hérics – Adonis vernalis) Keszeg és Nőtincs között: 52+500 – 53+250 km szelvények között (K2 gyertyános-tölgyesek) Pusztaszántónál: 57+500 – 57+750 km szelvények között (BA, B5, B1a, P2a, RA – vizes élőhelyek a Pusztaszántói-pataknál) Rétságnál: 62+500 km szelvénynél (BA, B5, B1a, P2a, RA – vizes élőhelyek a Jenőipataknál)

Az előzetes régészeti dokumentáció alapján a „B” nyomvonal öt régészeti lelőhelyet keresztez, valamint az általa keresztezett kosdi Kéménd (MRT9 14/34) lelőhely magas kockázatú. A „B” változat esetében fennálló erdőterület igénybevétel mértéke valamivel kevesebb értékkel bír, mint az „A” változat esetében. A „B” változat főleg magántulajdonban lévő faanyagtermelő erdőtagokat érint. Továbbá a „B” változat kis mértékben érint állami és/vagy magántulajdonban álló talajvédelmi és honvédelmi rendeltetésű erdőtagokat, illetve a „B” változat esetében Kosd település közigazgatási határán belül egy állami tulajdonú, természetvédelmi rendeltetésű erdőtag is érintett erdő igénybevétellel. Tájképvédelmi szempontból az évszázadok során megőrzött tájkarakter jellegét legmarkánsabban befolyásoló nyomvonalnak a „B” változat ítélhető (többek között az OTrT, Tájvédelmi övezetét legnagyobb mértékben érinti). A Vác-Rétság közötti szakasz változatai közül zajvédelmi szempontból az „A” változat előnyösebb hálózati funkcionálású, mint a „B” változat, azonban a várható zajterhelés

17 / 241


Tsz.:1/2015

nagymértékben a zajterhelési határértékek alatt marad. Zajvédelmi létesítményt telepítését egyik változat megvalósulása sem indokolja. A kapcsolódó, közvetett hatásterületi utak tekintetében viszont határozottan kedvezőbb az „A” változat, amely jobban tehermentesíti a jelenleg jelentős zajvédelmi problémákat okozó, meglévő főútvonal hálózatot. Ezzel szemben a „B” változat érzékelhető mértékű zajterhelés növekedést okoz Vác belterület (2. sz. főút, 2117. j. út) esetében, továbbá kedvezőtlen változást okoz Nőtincs 2114. j. út és Felsőpetény 21125. j. út esetében is. „C1” változat A „C1” nyomvonal a „C” nyomvonallal egy tengelyen halad, majd a 18 km szelvény előtt elválik a „C” nyomvonaltól és önálló tengelyen haladva keresztezi a határt és az Ipoly folyót, majd a 21+252 km szelvényben véget ér. Jelenleg csak a „C1” változat különálló szakaszát vizsgáljuk. A „C1” nyomvonal jellemzően mezőgazdasági térségen, valamint lejtőmozgásoknak kitett területen vezet át. A felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából érzékeny (Hont), valamint fokozottan érzékeny (Drégelypalánk) területeket érint. A terület fő vízfolyása az Ipoly, ami magyar-szlovák határfolyó is egyben, és amit a „C1” változat keresztez közvetlenül a határ után, a szlovák oldalon. Levegő- és zajvédelmi szempontból kedvező, hogy Hont település belterületét jobban elkerüli a „C” változatnál. Ugyanakkor a várható zajterhelés nagymértékben a zajterhelési határértékek alatt marad mindkét változat esetében. Zajvédelmi létesítményt telepítését egyik változat megvalósulása sem indokolja. A „C” és „C1” változatok a Nógrádi-medencén keresztül, a jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területek közé ékelődött patakvölgyek keresztezésével még kifejezetten elviselhető mértékű ökológiai kockázatot jelentenek a meglévő élővilág tekintetében. Azonban az Ipoly-völgyet elérve ez a kockázat jelentős mértékben megugrik, a terület fokozott hazai és nemzetközi természetvédelmi jelentőségéből is kifolyólag (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipoly-völgy ramsari terület, Ipoly völgye különleges természetmegőrzési és madárvédelmi Natura 2000 terület). A „C” változat hosszabb szakaszon érint közvetlen területi igénybevétellel kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területet. Azonban a „C1” nyomvonal olyan védett területen belül fekvő – természetvédelmi szempontból a „C” változatnál fennálló érintettséghez képest valamivel összetettebb – élőhely foltokat keresztez, melyek természetvédelmi értékét, illetve az Ipoly-völgy ökológiai egységét tekintve magasabb érzékenységgel bírnak. Az előzetes régészeti dokumentáció alapján a „C1” nyomvonal egy régészeti lelőhelyet (80649) keresztez. A „C1” változat jellemzően magántulajdonú, faanyagtermelő rendeltetésű erdőtagokat érint erdő igénybevétellel, illetve Hont településnél érint közvetlenül egy állami tulajdonú, természetvédelmi rendeltetésű erdőtagot. Tájképvédelmi szempontból az évszázadok során megőrzött tájkarakter jellegét elviselhető mértékben befolyásolja a „C1” nyomvonal, többek között a meglévő 2. sz. főút, mint vonalas tájalkotó elem következtében. A „C” és „C1” változat tekintetében ugyanezen megközelítés alapján a „C” változat tájvédelmi szempontból kismértékben elviselhetőbb a „C1” változat kiépítésével várható tájformáláshoz képest. Összefoglalva a vizsgált környezeti elemek, hatótényezők tekintetében van néhány tényező, amely tekintetében a C1 változat kedvezőbb, mint a C változat (pl. rövidebb nyomvonalhossz - földvédelmi szempontból kedvezőbb). Azonban természet- és felszíni víz 18 / 241


Tsz.:1/2015

védelmi szempontból a „C1” nyomvonal olyan védett területen belül fekvő élőhely foltokat keresztez, melyek természetvédelmi értékét, illetve az Ipoly-völgy ökológiai egységét tekintve magasabb érzékenységgel bírnak, így ez alapján környezet- és természetvédelmi szempontból a „C” változat javasolható továbbtervezésre.

2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI 2.1. A tevékenység volumene, tervezett nyomvonal ismertetése A vizsgált változatok közül a Tervzsűri kiválasztotta az „A” és „C” változatokat, melyekre vonatkozóan készült el jelen környezeti hatástanulmány. A továbbiakban a kiválasztott változatok esetében az „A” változat helyett a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz, a „C” változat helyett a Rétság - Országhatár közötti nyomvonal szakasz megnevezést használjuk.

2.1.1. A gyorsforgalmi út tervezett kialakítása Az útszakasz osztályba sorolása Az M2 gyorsforgalmi út érintett szakasza külterületi autóút. Az e-Út 13.01.11 „Közutak tervezése” című Útügyi Műszaki Előírás alapján jelen tervezési feladatban az M2 gyorsforgalmi út tervezési osztálya és tervezési sebessége: Tervezett út

Tervezési osztály

Környezeti körülmény

Tervezési sebesség

M2 gyorsforgalmi út

K.II.

A

110 km/h

Keresztmetszeti kialakítás A gyorsforgalmi út kialakítása a K.II. A tervezési osztálynak (e-Út 13.01.11 UME szerint) megfelelően kerül kiépítésre. Az elkerülő út 2x2 sávos keresztmetszeti paramétereket foglalja össze folyópálya esetén. 2.1.1. táblázat: Főbb geometriai adatok 2x2 sáv esetén Tervezési elemek Forgalmi sávok száma Burkolat szélessége Forgalmi sáv szélessége Leállósáv szélessége Padka szélessége Koronaszélesség Burkolat oldalesés egyenesben Burkolat oldalesés ívben Padka oldalesés ívben Rézsűhajlás (új építésnél): 0-3 m 3-10 m

Tervezett M2 gyorsforgalmi út 2x2 2x9,75 m 3,50 m 2,50 m 1,00 m 24,60 m 2,50 % szabvány szerinti 8,50 %-q% 1:2,5 1:1.5

Magassági vonalvezetés A tervezett hálózati elemek hossz-szelvényi paraméterei az „e-UT 03.01.11 Közutak tervezése” című Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelnek, illetve annál kedvezőbbek. Vác és Rétság (47+000 - 54+150 km sz.) közötti nyomvonal szakasz

19 / 241


Tsz.:1/2015

A nyomvonal ezen a szakaszon erősen tagolt terepfelszínnel bíró tájrészleten halad át, ahol alagútépítés (2 db) válik szükségessé. Az új építésű szakasz kezdetén 2,5 %-os emelkedővel csatlakozik a meglévő M2 gyorsforgalmi úthoz. A kezdőszelvénytől (47+000 km sz.) folyamatosan emelkedik a pálya az 54+150 km szelvényig. A meredekség 1,3% és 3,5% között változik. Innen az 57+880 km szelvényig esik az út 1,2%, illetve 2,7% értékkel. Innentől változatosabb vezetés következik, de 4,0%-nál nagyobb hajlás nem található a tervezett gyorsforgalmi úton. A 61+930 és 62+700 km szelvények között gyakorlatilag vízszintesen vezet az út 770 méter hosszon (0,5%-os emelkedő), ahol is a Jenői-patak völgyezetét keresztezi az M2. A nyomvonalon található alagutak hosszesése 1,30, illetve 2,20%. Rétság és Országhatár (0+000 - 23+363 km sz.) közötti nyomvonal szakasz A nyomvonal egy 3,0%-os emelkedővel csatlakozik a megelőző szakaszhoz. Az 1+040 km szelvénytől ugyanilyen mértékben esik az út, majd egy nyugodt, síkvidéki jellegű szakasz következik a 2+950 és 10+950 km szelvények között döntően 0,5%-os hajlással (de legfeljebb 1,5%-os eséssel). Innen a 18+500 km szelvényig 2,0%-2,5%-3,0%-os meredékségű szakaszokkal vezet a tervezett út. A határ közelében újra síkvidéki jellegű lesz a vezetés, döntően terepszintet közeli (felszíntől elemelt, de azzal párhuzamos útpálya) vezetéssel (0,5%-os esés). A tevékenység volumene A tervezési terület Váctól a magyar-szlovák országhatárig terjed ki. Ezt a hosszú tervezési szakaszt Rétság település, mint szakaszoló pont osztja két részre. A tervezett beruházás nyomvonal vezetése jellemzően a 2. sz. elsőrendű főút sávjára fűződik fel. Vác és Rétság között a Naszály tömbjét nyugati irányból megkerülve, Szendehely után a főút szelvényezés szerinti jobb oldalára fekvő térségben haladva, Rétság települést keleti oldalról Kerüli meg. Ezt követően a 2. sz. főúttól eltávolodva, majd azt Nagyoroszi és Drégelypalánk között keresztezve, a főút szelvényezés szerinti jobb oldalán párhuzamosan haladva, Drégelypalánk után a főút újbóli keresztezését követően, Hont térségében a felhagyott vasútvonalat (Drégelypalánk-Šahy) keresztezve és azzal közel párhuzamos vonalvezetésben az Ipoly-folyó árterét is keresztezve éri el Parassapuszta mellett az államhatárt. A tervezett nyomvonal hossza: -

Vác és Rétság közötti szakasz: 18 041 m,

-

Rétság és Országhatár közötti szakasz: 23 363 m.

Helyszínrajzi vonalvezetés Vác és Rétság (47+000 - 54+150 km sz.) közötti nyomvonal szakasz A tervezett M2 gyorsforgalmi út Vác és Rétság közötti szakasza, mint új építésű vonalas létesítmény, a meglévő M2 nyomvonalából, annak 47+000 km szelvényétől kezdődik, végpontja Rétság szakaszolópont, ennek megfelelően a Vác-észak (12. sz. főút) csomóponttól a Rétság-észak (22. sz. főút) csomópontig vezet. A tervezési szakasz kezdő és végszelvénye a 47+000 és 65+041,40 km szelvények, melyek között új nyomvonalon kialakítandó útvonal hossza 18,0414 km. A tervezett nyomvonal a 47+000 km szelvényétől indul, majd jobb ívvel fordul észak felé és vezet be az egyenesben fekvő, 1083,50 m hosszú A1 jelű tervezett alagútba. A 48+428 és

20 / 241


Tsz.:1/2015

49+511,50 km szelvények közötti alagút a 2. sz. főút meglévő, hegyvidéki jellegű vezetésű („szerpentines”) szakaszát váltja ki. Az M2 az alagutas szakasz elején keresztezi a 2. sz. főút felszínen vezető nyomvonalát. A gyorsforgalmi út Katalinpuszta előtt ér vissza a felszínre, ahol jobb ívben folytatódik a nyomvonal. A települést egy ellenívpárral kerüli el, annak nyugati oldalán vezet. Az alagút végétől az ív elejéig közel párhuzamosan vezet a meglévő 2. sz. főúttal. Az első ív első harmadában keresztezi az M2 nyomvonala különszintben a 12101. j. utat, amely a 2. sz. főút és Verőce között teremt kapcsolatot. A második ív vezet be az 51+635 és 52+290 km szelvények közötti, 655 m hosszú A2 jelű tervezett alagútba, amely elválasztja egymástól a Katalinpusztát elkerülő szakaszt és a Szendehelyet elkerülő szakaszt. Az alagút után keresztezi a tervezett M2 a Keskenybükki-patak völgyét. Ezt követően egy jobb ív következik, amit egy közel 700 m hosszú egyenes követ. Ez a szakasz elméletileg a Szendehely elkerülő része a gyorsforgalmi útnak, de közúti kapcsolat hiányában ennek gyakorlati jelentősége nincs, a településtől kellően távol (az új építésű szélső házaktól is közel fél kilométer távolságban) vezet a tervezett nyomvonal. Ezt követően két bal ív következik, a kettő között egy alig 300 m hosszú egyenessel. Majd egyenesben érkezik el a nőtincsi csomópontig a nyomvonal. A második ívnél, az 55 km szelvényben csatlakozik a nyomvonal a meglévő 2. sz. főúthoz, és vezet vele párhuzamosan közel 1 km hosszon, a keresztezési pontig. A tervezett nyomvonal a Vác-észak csomópont után keresztezi a 2. sz. főutat, és a nőtincsi csomópontig végig a 2. sz. főúttól nyugatra, illetve északra, annak szelvényezés szerinti bal oldalán vezet. A két csomópontban az M2 közvetlen forgalmi kapcsolatban áll a 2. sz. főúttal, így ez a szakasz egyben építési ütem is lehet, önállóan forgalomba helyezhető a követő szakasz megépítése (vagy a megelőző, Vác elkerülő szakasz fejlesztése) nélkül is. A nőtincsi csomópontot követően a nyomvonal egy ellenívpárral folytatódik. Az első egy jobb ív, amely elején keresztezi az M2 a 2. sz. főútvonalat, annak korrigált szakaszán. A 12123. j. út ugyan csak korrigálásra kerül, így a gyorsforgalmi út csak egy országos közutat kell keresztezzen ezen a szakaszon, a 2. sz. főút és a nógrádi bekötőút csomópontja az M2 szelvényezés szerinti bal oldalán, új helyszínen kerül kialakításra (a jelenleginél kedvezőbb geometriai kialakítással). Az ellenívpárt követően a nyomvonal egy 300 méternél rövidebb egyenesben folytatódik, amely végén egy hosszú, másfél kilométeres, jobb ív következik. Az ív elején található a Lókos-patak keresztezése az 58 km szelvényben. Az ív végén pedig a Rétség-dél csomópont következik, amelyhez egy közel 1 km hosszú új, főúti paraméterekkel kiépített út kapcsolódik. Ez teremt összeköttetést a 2. sz. főúttal, amely ezen a szakaszon (továbbra) is az M2 szelvényezés szerint bal oldalán vezet. Az új kapcsolat a 12122. j. diósjenői bekötő út csomópontjában éri el a 2. sz. főutat. A 2. sz. főúttal való kapcsolat miatt ettől a ponttól mind északi, mind déli irányban szakaszolható az M2 építése, az új kapcsolaton keresztül az építési szakasz forgalomba helyezése biztosítható. Egy több mint 1 km hosszú egyenes után a 60. km szelvényben egy bal ív következik, mely hossza szintén meghaladja az 1,1 km-t. Ebben az ívben keresztezi a nyomvonal a Pusztaszántói-patakot. Az ívet egy közel 1 km hosszú egyenes követi, majd az M2 Rétság elkerülő szakasza egy újabb bal ívben folytatódik, és több mint 900 méter hosszú. Ezen a szakaszon keresztezi a tervezett gyorsforgalmi út a Jenői-patak völgyét, amelyben a vízfolyással párhuzamosan vezet a 76. sz. Diósjenő-Romhány vasútvonal. A vonalon a 21 / 241


Tsz.:1/2015

személyszállítás ugyan szünetel, de jogilag létező vasútvonal, ezért a külön szintű keresztezés indokolt. A patak völgyezetének szükséges áthidalása miatt pedig gyakorlatilag többletköltség nélkül megoldható. Az ív szinte összeér a következő jobb ívvel a (tanulmánytervi szinten alig több mint 100 méter hosszú egyenes került a két ív közé). A 64. km szelvénytől egyenesen vezet a nyomvonal. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz végpontja, a Rétság-északi csomópont ezen az egyenesen kerül kialakításra. A 2115. j. összekötő utat külön szinten keresztezi a nyomvonal a csomópont előtt közvetlenül, majd a 22. sz. főút korrekciója fölött is áthalad az új út. A két keresztezés között található még a Bánki-patak fölötti híd is. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz a 65+041,40 km szelvényben csatlakozik a Rétság-Országhatár közötti nyomvonalhoz. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz a 47+000 – 65+041,40 km szelvények között vezet és 18,0414 km hosszú. Rétság és Országhatár (0+000 - 23+363 km sz.) közötti nyomvonal szakasz A tervezett M2 gyorsforgalmi út Rétság és Országhatár közötti szakasza a Rétság szakaszoló ponttól, vagyis a Rétság-északi csomóponttól indul (Az áttekinthetőség érdekében önálló szelvényezéssel, 0+000 kezdőszelvénytől, amely az előző szakaszhoz a 65+041,40 km szelvényben csatlakozik.). A szakasz 0+000 km szelvényből történő indítását a megelőző szakasz bizonytalanságai (horizontális és vertikális nyomvonalvezetés és km szelvényezés tervezés alatti módosulásai) indokolták. A közös, észak-déli tájolású egyenest követően egy bal ívvel követi a nyomvonal a 2. sz. főút vezetését, majd egy jobb ívvel eltávolodik attól. Az ív utolsó harmadában, a 3. km szelvényben keresztezi a nyomvonal. Az egymáshoz közel inflexióson csatlakozó ívpárt sem követi hosszú egyenes, egy mindösszesen 250 méter hosszú szakasz után újra egy bal ív következik. Ezt követően viszont egy 1,8 km hosszú egyenes szakasz vezet ki az egymásba érő íveket tartalmazó részből. Előbb keresztezi az Almáspusztai-patakot, majd a 22102. j. utat. Az egyenest egy bal ív zár le, amely segítségével az M2 Horpácsot keletről, a település szélétől 300-400 méter távolságban vezetve kerül el. Az ív után egy több mint 800 méteres egyenes következik, amely külön szintben keresztezi a 2202. j. összekötő utat és a Nagyoroszi-patakot. Egy jobb ív következik, amely egyben a nagyoroszi csomópontot jelenti. Itt keresztezi a nyomvonal a 2201. j. összekötő utat. Egy 900 méter hosszú egyenes következik, majd az út balra fordul és keresztezi a Haraszti-árkot. Egy 800 méteres egyenes, majd egy jobb ív következik, ahol az M2 tervezett nyomvonala keresztezi a 2. sz. főutat, amely közel 1 km hosszon korrigálásra kerül. Innen a meglévő és a tervezett út vonala gyakorlatilag párhuzamosan vezet. Egy rövid egyenes után egy újabb jobb ív következik, majd egy közel 900 méter hosszú egyenes következik. Itt, a 15+500 km szelvény közelében keresztezi az M2 a 75. sz. VácBalassagyarmat vasútvonalat, majd közvetlenül utána a Hévíz-patakot. Innen következik a Drégelypalánk elkerülő szakasz, amely elég közel vezet a településhez, akár 200 méterre is megközelítve lakóingatlanokat. Az egyenest egy bal ív követi, majd egy 1 km hosszú egyenes következik. Az egyenes után jobbra fordul a nyomvonal és következik a drégelypalánki csomópont, amely egyenesbe esik. A csomópontban keresztezi a gyorsforgalmi úti nyomvonal a 2. sz. főutat, amely egy újabb szakaszolási pontot biztosít a fejlesztés számára. A 2. sz. főutat itt is közel 1 km hosszon korrigálni kell a csomóponti szakaszon. Bal ívvel fordul a nyomvonal

22 / 241


Tsz.:1/2015

nyugat felé. Egy 700 méteres egyenest egy jobb ív követ, majd a következő egyenes már átvezet Szlovákiába, kapcsolatot teremtve az R3 gyorsforgalmi út és az M2 között. A terv szerint az egyenest még egy bal ív zárja el, majd az ívből kivezető egyenes csatlakozik ténylegesen az R3 tervezett nyomvonalához. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz hossza 23,4 km. Csomópontok Az M2 gyorsforgalmi út Vác és Rétság közötti szakaszán az alábbi különszintű csomópontok kialakítása tervezett:  47+ 559,62 km szelvény: Vác-északi csomópont („48”-as csomópont, a meglévő Vácészaki csomópont átépítése szükséges, de a csomópont trombita típusa nem változik)  55+ 615,47 km szelvény: Nőtincsi csomópont („56”-os csomópont, a csomópont trombita kialakítású, azonban a teljes csomópont jellegét az alcsomópontban tervezett körforgalom határozza meg)  58+ 913,56 km szelvény: Rétság-déli csomópont („59”-es csomópont, a rétsági iparterület megközelítése érdekében, trombita típusú)  64+ 813,22 km szelvény: Rétság-északi csomópont („65”-ös csomópont, a meglévő körforgalmú csomópont geometriája nem változik meg) Az M2 gyorsforgalmi út Rétság és Országhatár közötti szakaszán az alábbi különszintű csomópontok létesítendők:  8+663 km szelvény: Nagyoroszi csomópont („9”-es csomópont, félrombusz és negyedlóhere kialakítású, mindkét oldalon az alcsomópontok körforgalmú kialakításúak)  18+486 km szelvény: Drégelypalánki csomópont („18”-as csomópont, egyoldali féllóhere típusú) Műtárgyak A Vác és Országhatár között tervezett M2 gyorsforgalmi út szakaszán számos műtárgy (felüljáró, völgyhíd, aluljáró, vad- és egyéb ökológiai átjáró, stb.) kiépítése tervezett. Ezeket a Vác-Rétság, illetve Rétság-Országhatár közötti szakaszok esetében külön-külön ismertetjük. Az egyes műtárgyak esetében, ahol a nagyvadfajok vonulásával számolni lehet, és az átvezetéséhez szükséges méretezési paraméterek teljesülnek, illetve az átjárást elősegítő sáv kialakítását biztosítani szükséges, ott a műtárgy félkövér dőlt jelöléssel kerül kiemelésre. Az előzetes következtetésekre alapuló, érintett térségben potenciálisan megjelenő nagyragadozó fajok lehetséges vonulási irányára vonatkozó becslés alapján érintett műtárgyak zöld háttér jelöléssel kerülnek kiemelésre. 2.3. táblázat: Vác és Rétság közötti szakasz, hidak Száma A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8

Indító szelvény (km sz.) 47+440 49+930 51+265 52+340 53+910 55+015 56+260 57+475

Zárószelvény (km sz.) 48+170 50+480 51+515 53+250 54+110 55+220 56+590 58+680

Hídhossz (m) 730 550 250 910 200 205 330 1205

23 / 241

Támaszkiosztás 50+9*70+50 30+11*45+25 35+4*45+25 35+12*70+35 25+5*30+25 25+5*30+30 30+6*45+30 35+16*70+50

Pillérek száma (db) 10 12 5 13 6 6 7 17


Indító szelvény (km sz.) 60+235 62+250 64+470

Száma A9 A10 A11

Tsz.:1/2015

Zárószelvény (km sz.) 60+680 62+700 64+890

Hídhossz (m) 445 450 420

Pillérek száma (db) 10 10 10

Támaszkiosztás 20+9*45+20 20+9*45+25 20+8*45+20+20

2.4. táblázat: Vác és Rétság közötti szakasz, támfalak, rézsűk Száma TA1 TA2 TA3 TA4 TA5 TA6 TA7

Indító szelvény (km sz.) 50+615 50+850 53+630 54+515 58+770 60+790 61+820

Zárószelvény (km sz.) 50+765 50+950 53+780 54+830 59+085 61+610 62+060

Hossza (m) 150 100 150 315 315 820 240

Max. mélysége (m) 15 15 17 16 (lok.25) 18 34 23

Megtámasztás cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal kétszintes: cölöpfal/kiselemes támfal kétszintes: cölöpfal/kiselemes támfal

Vác és Rétság közötti szakasz, ökológiai átjárók A Vác és Rétság közötti szakasz mentén ökológiai kapcsolatokra irányult vizsgálatok eredményeinek kiértékelését követően megállapítást nyert, hogy az érintett tájrészlet domborzati tagoltságához illeszkedve tervezett hidak és alagutak elhelyezkedése és kirajzolódó rendszere az ökológiai átjárhatóságot az adott szakasz mentén kellőképpen képesek biztosítani egészen a közepes méretű emlősökig. Ezen felül külön műtárgyként létesítésre javasolt vadátjárók kerültek kijelölésre. A kora őszi időszakban történt helyszíni visszaellenőrzések és felülvizsgálatok alapján kapott eredmények értelmében a korábban ilyen célból kijelölt, külön műtárgyként létesítésre javasolt vadátjárók funkcióit a már betervezett 11 db hídműtárgy képes kiváltani. Így külön műtárgyként létesítendő vadátjáró kialakítása a Vác és Rétság közötti szakasz mentén nem szükséges. 2.5. táblázat: Vác és Rétság közötti szakasz, alagút Száma

Indító szelvény (km sz.)

A1 A2

48+428 51+635

Bányászott szakasz (km sz.)

48+495 51+705

49+340 52+250

Zárószelvény (km sz.)

Hossza (m)

49+511,5 52+290

1083,50 655

2.6. táblázat: Vác és Rétság közötti szakasz, alujárók, csomóponti hidak Száma Acsp2 Acsp3

Helye (km sz.) 56+036 58+914

Neve

Nyílás

2.sz. főút átv.

1 1

Rétság-déli forg. csp.

Támaszköz (m) 45 33

Hídszélesség (m) 12 12

2.7. táblázat: Rétság és Országhatár közötti szakasz, hidak Száma C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8

Indító szelvény (km sz.) 0+610 1+125 1+370 1+740 2+670 4+930 6+500 7+690

Zárószelvény (km sz.) 0+720 1+265 1+470 1+995 3+220 5+350 6+665 8+010

Hídhossz (m) 110 140 100 255 550 420 165 320

24 / 241

Támaszkiosztás 20+2*30+30 20+3*30+30 20+2*30+20 35+4*45+40 30+11*45+25 30+8*45+30 20+4*30+25 25+6*45+25

Pillérek száma (darab) 3 4 3 5 12 9 5 9


Száma C9 C10 C11

Indító szelvény (km sz.) 10+175 12+680 15+085

Tsz.:1/2015

Zárószelvény (km sz.) 10+655 12+725 15+580

Hídhossz (m) 480 45 495

Pillérek száma (darab) 10 11

Támaszkiosztás 35+9*45+40 45 25+10*45+20

2.8. táblázat: Rétság és Országhatár közötti szakasz, támfalak, rézsűk Száma TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6

Indító szelvény (km sz.) 0+035 0+260 7+440 9+160 13+750 14+710

Zárószelvény (km sz.) 0+180 0+440 7+620 10+100 14+230 14+960

Hossza (m) 145 180 180 940 480 250

Max. mélysége (m) 12 14 12 18 16 22

Megtámasztás cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal cölöpfal/kiselemes támfal kétszintes: cölöpfal/kiselemes támfal

A tervezett nyomvonal mentén, a terepviszonyok és magassági vonalvezetés alakulásától függően, egyes szakaszok bevágásban való átvezetése helyett alkalmazható támfalas kialakítás környezet- és természetvédelmi szempontból, a kisebb területi igénybevétel miatt kedvező megoldásnak bizonyulhat. Bizonyos támfalban vezetett szakaszok olyan ökológiai szempontból jelentőséggel bíró területet keresztezhetnek (pl. ökológiai folyosó, vadvonulási folyosó), mely folytonosságának megtartásához a támfal kialakítással egybe kombinált ökológiai vagy vadátjáró közút feletti átvezetéssel kialakítására is lehetőség nyílhat. 2.9. táblázat: Rétság és Országhatár közötti szakasz, ökológiai átjárók Száma Cö1 Cö2 Cö3 Cö4 Cö5 Cö6

Elhelyezkedés (kmsz.) 13+750 13+900 19+850 20+000 20+125 20+250 20+500

Cö7

20+850

21+150

Cö8

21+300

22+200

Típus vadátjáró közút felett kisemlős átjáró békaátjáró békaátjáró kisemlős átjáró békaátjáró lábakra emelés (min. 2 m belmagasság) lábakra emelés (min. 4 m belmagasság)

Hossz (m) 150 1,5 (átmérő) 1,2 (átmérő) 1,2 (átmérő) 1,5 (átmérő) 1,2 (átmérő) 300 900

2.10. táblázat: Rétság és Országhatár közötti szakasz, alujárók, csomóponti hidak

Ccsp1 Ccsp2

Helye (km sz.) 5+859,50 7+224,10

Ccsp3

8+662,64

Száma

1 1

Támaszköz (m) 33 33

Hídszélesség (m) 12 12

1

33

11

Neve

Felszerkezet típus

Nyílás

22102 átv. 2202 átv. Nagyoroszi forg. csp.

előregyártott 1 típus előregyártott 1 típus előregyártott 1 típus

A beruházás megvalósításához szükséges egyéb létesítmények A tervezett beruházás kapcsán pihenők és mérnökségi telephelyek létesítésével kell számolni. A tervezett gyorsforgalmi út mentén kialakításra javasolt létesítményeket az alábbiakban foglaljuk össze: Vác és Rétság közötti szakasz

25 / 241


  

Tsz.:1/2015

Meglévő M2 szakaszra korábban tervezett egyszerű pihenőhely (45+500 km sz. környékén) Egyszerű pihenőhely létesítése (61+725 km sz. környékén) Mérnökségi telephely létesítése (64+813 km sz. környékén) Rétság és Országhatár közötti szakasz



Komplex pihenőhely létesítése (18+486 km sz. környékén)

A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala által keresztezett közművek tekintetében a kivitelezés során magas feszültségű távvezeték, illetve a Barátság I. kőolaj vezeték keresztezéséből származó kiváltásokkal szükséges számolni.

2.2. Az építés és a használatba helyezés megkezdésének várható időpontja Az útszakasz várható, illetve tervezett megvalósítása a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat szerint a „III. programciklus (munkaütemezés szerint 2021-2024)” táblázatban szerepel, mely értelmében a megvalósítás megkezdésének várhatóidőpontja a 2021. év, a használatba helyezés 2024. évre tehető.

2.3. Forgalmi előrejelzés A környezetvédelmi vizsgálatokhoz kapott jelenlegi és távlati mértékadó forgalmi adatokat a tervező konzorciumtárs Bokút-Terv Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. A fejlesztés megvalósíthatósági és gazdaságossági vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges annak várható forgalmi hatásának meghatározása, a távlati forgalmak előrebecslése. Az érintett közlekedési hálózat komplexitása miatt egy ilyen fejlesztési beruházás mind jellegét, mind területi megjelenését tekintve szerteágazó hatásokat okozhat a teljes közlekedési rendszerre, így ilyen mértékű vizsgálati elemzést hagyományos kézi becslésekkel vagy számítási módszerekkel nem lehet megvalósítani. A hazai és nemzetközi tervezési gyakorlat alapján a célravezető, minden szakmai követelményt kielégítő eljárás az úgynevezett forgalmi (stratégiai) modellezés alkalmazása. A forgalmi modellek alkalmasak arra, hogy egy-egy fejlesztésnek vagy fejlesztéscsomagnak a közlekedési hálózaton megjelenő forgalmi hatását előre jelezzék, továbbá a gazdaságossági vizsgálatokhoz megalapozott és megbízható bemenő adatokat szolgáltassanak. Modell felépítés A forgalmi vizsgálat tárgyát képező M2 Vác – Országhatár közti nyomvonal, mint új közúthálózati elem jelentősége miatt számottevő forgalmi hatást és átterelődést feltételezve, illetve a stratégiai szintű vizsgálat igénye miatt makroszkopikus forgalmi modell alkalmazására került sor. Ez a modell lehetőséget ad a jelenlegi helyzet értékelése mellett a jövőbeni fejlesztések, beavatkozások hatásainak makro szinten való (forgalmi áramlatonként megjelenő) vizsgálatára is. Az egyes hálózati beavatkozások forgalmi hatásainak vizsgálatakor a közlekedési igényeket előrevetítő, leíró és azt a közlekedési hálózatokon elosztó számítógépes célszoftver alkalmazására van szükség. Jelen vizsgálat a nemzetközileg akkreditált és széles körben használt VISUM programcsomag segítségével készült. A szoftvercsomag részletes leírása a fejlesztő cég honlapján (www.ptvag.com) található meg.

26 / 241


Tsz.:1/2015

Az alkalmazott forgalmi modell kiindulási alapjaként az egyetlen publikus, országos összközlekedési modell, az NKS modell került felhasználásra, amelyet a Közlekedési Koordinációs Központ (KKK) bocsájtott rendelkezésünkre. Az NKS modell 2011. évi adatokon alapul és egy személyközlekedési, valamint egy teherszállítási modellből áll. A személyközlekedési modell három közlekedési módot kezel (személygépjárműves, autóbuszos és vasúti közlekedés). A modellbe táplált állapot egy átlagos hétköznap forgalmi helyzetére vonatkozik. Az NKS modellről részletes leírás található a KKK honlapján (http://kkk.gov.hu/index.php/nks-dok.html) Jelen vizsgálat esetén a közforgalmú közlekedésre gyakorolt hatás várhatóan elhanyagolható mértékű, ugyanis a közforgalmú hálózat – akár csak menetrendi szintű –fejlesztések meghatározása nem képzi a tanulmány részét. Természetesen a jövőben bizonyos mértékű fejlesztések szükségessé válhatnak, azonban figyelembe vételük meghaladja e tanulmány kereteit. Az alkalmazott modell környezetvédelmi szempontból a következő ún. modellezési sarokévekben került futtatásra: 2015 (vizsgálat éve), 2030 (vizsgálat éve után 15 évvel). A végleges modellben az úthálózat állapota, valamint az utazási igény ezen évekre került rögzítésre. A modell a következő főbb részekből áll:  Területi modell  Kínálati (hálózati) modell  Keresleti (igény) modell:  Ráterhelési modell Közlekedési módok tekintetében a forgalmi modell két réteget tartalmaz:  személyközlekedési réteg,  célzott teherforgalmi réteg, mely a helyi teherforgalmi sajátosságok (ipari parkok) pontos leképezését szolgálja, amelyek eredményei alapján kerülnek meghatározásra az egyes gépjármű-kategóriákra osztott, majd ÁNF [E/nap]-ba, valamint akusztikai járműosztályokra átszámított forgalomnagyságok. A forgalmi előrebecslés céljából készült „C1. Forgalmi vizsgálat” további részletei és teljes tartalma külön dokumentumként, a környezeti hatástanulmány dokumentáció „Alátámasztó munkarészei” között tekinthető meg. Forgalmi vizsgálat hatásainak bemutatása A fejlesztés megvalósíthatósági és gazdaságossági vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges annak várható forgalmi hatásának meghatározása, a távlati forgalmak előrebecslése. Az érintett közlekedési hálózat komplexitása miatt egy ilyen fejlesztési beruházás mind jellegét, mind területi megjelenését tekintve szerteágazó hatásokat okozhat a teljes közlekedési rendszerre, így ilyen mértékű vizsgálati elemzést hagyományos kézi becslésekkel vagy számítási módszerekkel nem lehet megvalósítani. A hazai és nemzetközi tervezési gyakorlat alapján a célravezető, minden szakmai követelményt kielégítő eljárás az úgynevezett forgalmi (stratégiai) modellezés alkalmazása. A forgalmi modellek alkalmasak arra, hogy egy-egy fejlesztésnek vagy fejlesztéscsomagnak a közlekedési hálózaton megjelenő forgalmi hatását előre jelezzék, továbbá a gazdaságossági vizsgálatokhoz megalapozott és megbízható bemenő adatokat szolgáltassanak. A projekt értékelése

27 / 241


Tsz.:1/2015

A vizsgált Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon a Vác észak-nyugati, északi felén kiépülő teljes autóút keresztmetszet a jelenlegi félautóút kiépítettségnél jelentősen jobb alternatívát kínál a 2. sz. főútnál mind a váci, mind pedig Pest megye észak-nyugati része felé tartó célforgalom számára. Az új nyomvonal szakasz esetén látható, hogy nagymértékben átveszi a 2. sz. főút jelenlegi térségi összekötő szerepét. A Rétsághoz közel vezetett nyomvonal kedvez a helyi személy- és teherforgalomnak is, utazási idő és úthossz megtakarítással közelíthetik meg a lakott területet, illetve ipari parkot. Rétságtól északra a nyomvonal egészen az országhatárig folytatódik.

2.4. Terület-igénybevétel, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja A közlekedés területén megkülönböztetett figyelmet élvez az ország nemzetközi összeköttetésének, valamint a régiók egymás közötti kapcsolatainak fejlesztése, illetve a környezetkímélő és az elővárosi közösségi közlekedési módok támogatása. Országos (OTrT-ben szerepeltetett) gyorsforgalmi és főúti fejlesztések Az Országos területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A törvény elfogadása, illetve az azt megalapozó tervjavaslatok kidolgozása óta felgyorsultak a területi és tervezési folyamatok, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek kerültek kidolgozásra és elfogadásra, jelentős ágazati koncepcionális változások történtek, valamint számos, az OTrT tartalmát is érintő jogszabály került kihirdetésre. Az Országos Területrendezési Terv szerkezeti terve alapján megállapítható, hogy az M2 gyorsforgalmi út nyomvonala szerepel a terv 2013-as módosításában. A nyomvonala részben megegyezik a jelen környezeti hatástanulmányban vizsgált nyomvonal tengelyével, a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz déli része (kb. Berkenye északi határáig) és a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz északi része (kb. Nagyoroszi területétől) nagyjából követi a rendezési tervi nyomvonalat (lásd 2.4.1. ábra). Környezetvédelmi jelentőségű érintettségek: A szerkezeti tervről ki kell emelni az országos jelentőségű energetikai hálózatok érintettségét, keresztezését. A nyomvonal érint ez alapján földgázszállító és kőolajszállító vezetéket, valamint érinti a 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékelemét. Az övezetek közül érintettség lép fel az országos ökológiai hálózat, a jó termőhelyi adottságú szántók, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, a világörökség és világörökség várományos területek, országos vízminőség védelmi terület, nagyvízi meder, valamint kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete esetén.

28 / 241


Tsz.:1/2015

Az övezetek több esetben a települések közigazgatási területének teljes megjelölésével vannak feltűntetve, így a nyomvonalakon részletesebb érintettségüket a megyei és települési rendezési tervek vizsgálatánál pontosíthatók.

2.4.1. ábra Országos Területrendezési Terv, Szerkezeti Tervlap részlete (forrás: www.teir.hu) Budapest Agglomeráció Területrendezési terve Az agglomeráció területrendezési tervéhez a következők tartoznak az érintett települések közül: Vác. A térségi szerkezeti tervben szerepel az M2 gyorsforgalmi út nyomvonala, a tervezett Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasszal közel azonosan.

2.4.2. ábra Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve, Szerkezeti Tervlap részlete (forrás: www.teir.hu) 29 / 241


Tsz.:1/2015

Környezetvédelmi jelentőségű érintettségek: Az övezeti tervlapok szerint Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosójának övezetét, országos jelentősségű tájképvédelmi területet, valamint egy rövid szakaszon vízeróziónak kitett területet keresztez a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz. Vác teljes területe a világörökség és világörökség-várományos területek övezetének részeként van jelölve, valamint történeti települési terület övezetének (történeti települési terület Vác városközpontja), felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezetének, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetének (kavicsbányászat által érintett terület található Vác déli részén, nyomvonalak által nem érintett) és földtani veszélyforrás területe övezetének részeként. Nógrád megye területrendezési terve Nógrád megye területrendezési tervéhez a következők tartoznak az érintett települések közül: Szendehely, Nőtincs, Berkenye, Nógrád, Rétság, Bánk, Tolmács, Tereske, Pusztaberki, Borsosberény, Horpács, Nagyoroszi, Patak, Drégelypalánk, Hont. A rendezési tervben szereplő M2 gyorsforgalmi út nyomvonala nagyvonalakban követi a tervezett és jelenleg vizsgált nyomvonalat. Kisebb-nagyobb (max. 2 km) mértékben azonban eltér tőle főként a nőtincsi tó déli irányból történő elkerülésével és Horpács belterületének nyugati elkerülésével.

2.4.4. ábra Nógrád Megye Területrendezési Terve, Szerkezeti Tervlap részlete (forrás: www.teir.hu) Környezetvédelmi jelentőségű érintettségek: A térségi szerkezeti terv alapján a következő közműérintettségekkel lehet számolni: a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz esetében térségi szénhidrogén szállítóvezeték érintettsége merül fel Szendehely, Berkenye és Rétság településeknél. Rétságnál emellett 30 / 241


Tsz.:1/2015

érintett lehet nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték, átvitelt befolyásoló 120 kVos elosztó hálózat, valamint 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme. A RétságOrszághatár közötti nyomvonal szakaszon Pusztaberki és Nagyoroszi esetében várható térségi szénhidrogén szállítóvezeték keresztezése, valamint Nagyoroszi területén átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat, valamint 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemének keresztezése. Az övezeti tervlapok alapján a nyomvonal több szakaszán érintettek kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, azonban főként a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz mentén jellemző, Szendehely, Berkenye, Rétság térségében. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetében további rövidebb szakaszok érintettek főként Tereske, Nagyoroszi és Drégelypalánk területén. Erdőtelepítésre alkalmas területek érintettek a tervezett nyomvonal mentén Rétság, Borsosberény, Pusztaberki és Horpács területén. Tájképvédelmi területek érintettek a következő szakaszokon: országos jelentőségű tájképvédelmi területet keresztez a tervezett nyomvonal Szendehely, Berkenye, Nógrád, Drégelypalánk és Hont területén, térségi jelentőségűt Nőtincs és Rétság területén. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetében nagyvízi meder övezete érintett Hont területén. Vízeróziónak kitett területeket a tervezett nyomvonal érint több szakaszon, szinte minden település területén (kivéve Szendehely, Tereske). Széleróziónak kitett területek érintettek Nőtincs és Rétság határánál, valamint Hont területén. Térségi hulladéklerakóhely kialakítására vizsgálat alá vonható terület található a RétságOrszághatár közötti nyomvonal szakasz mentén, Nagyoroszi és Drégelypalánk területén. Az Országos Ökológiai Hálózat elemei közül magterületek, ökológiai folyosók és pufferterületek is érintettek. Szendehely, Berkenye és Nógrád települések teljes területe felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezetét képezik. Bánk település teljes területe ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetének részét képezi. Nógrád, Tereske és Drégelypalánk teljes területe történeti települési terület övezetének része. Földtani veszélyforrás területének övezete: Nőtincs, Berkenye, Rétság, Tolmács, Bánk, Borsosberény, Pusztaberki, Horpács, Patak, Drégelypalánk és Hont.

31 / 241


Tsz.:1/2015

2.4.1. táblázat: Térségi rendezési tervek övezeti érintettsége (a táblázatban a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz – A betűvel, Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz - C betűvel került jelölésre)

Országos ökológiai hálózat Település Magterület

Pufferterület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Ökológiai folyosó

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület

Vízeróziónak kitett terület

Széleróziónak kitett terület

Nagvízi meder

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe

Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület

Földtani veszélyforrás területe

A

A

A

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

Erdőtelepítésre alkalmas terület

Budapest Agglomeráció Területrendezési terve A

Vác

A

A

Nógrád megye területrendezési terve Szendehely

A

A

A

Berkenye

A

A

A

A A

Nőtincs

A

Nógrád

A

Tolmács

A

A

A

A

A

A

A A

A

A

A

A

A

Felsőpetény

A

Rétság

A

Bánk

A

Borsosberény Tereske

A

A

A

C

C

C

C

C

A

A, C

Pusztaberki

C

Horpács

C

Nagyoroszi

A,C

C

C

C C

C

C

C

C

C

C

C

Patak

C

Drégelypalánk Hont

A, C

C

C

C

C

C

C

C

C

C

32 / 241

C C

C

C


Tsz.:1/2015

Településrendezési tervek Az érintett települések rendelkezésre álló településrendezési tervei nagyrészt több mint 10 éve készültek, környezetvédelemmel kapcsolatos övezeteket, információkat csak nagyon csekély mértékben tartalmaznak. Ez alól csak néhány település rendezési terve képez kivételt. A tervezett nyomvonal egyik település területén sem érint közvetlenül hulladéklerakót. 2.4.2. táblázat: Települési rendezési tervek (a táblázatban a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz – A betűvel, Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz - C betűvel került jelölésre) Beépítésre szánt terület külterületen

Védelemre tervezett terület

A

A

Helyi jelentőségű védett terület

Természetközeli terület

Tervezett természeti terület

Erdőterület

Tervezett erdőterület

A

A

Szendehely

A

A

Berkenye

A

Település

Tervezett lakóterület

Vác

Nőtincs

Dögkút védőtávolsága

A A

A

Nógrád

A

Tolmács Rétság

A

A

Bánk

C

A,C

Borsosberény

C

Tereske

C

Pusztaberki

C

Horpács

C

Nagyoroszi

C

Patak

C

Drégelypalánk

C

Hont

C

A C

A, C

Erdőterületek igénybevétele A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása a környezetvédelmi hatástanulmány tartalmi követelményeit is érintette. A 6. számú mellékletben az erdők igénybevétele tekintetében új előírások kerültek megfogalmazásra, mely értelmében jelen környezeti hatástanulmány keretein belül szükséges foglalkozni a tárgyi projekt által várható erdőterületek előzetes igénybevételi eljárásának előkészítésével. Az erdőérintettség pontos meghatározásához szükséges adatokat és információkat (helység, tagszám, fekvés, részlet jel) a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságtól kértük meg, mely adatokat a Hivatal ’shape’ formátumú állományban küldte meg. A tervezett beruházás által igénybevett erdőterületeket a becsült igénybevételi sáv és a NÉBIH által küldött erdőrészletek tartalmazó adatállomány összevetésével kaptuk meg. Gyorsforgalmi utak és autópályák tervezésénél a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításában foglalt előírásoknak való megfelelés problémákat vet fel, hiszen az igénybevett terület nagysága - domborzattól függően (bevágás, töltés) - akár 40 és 100 méter közötti intervallumban is mozoghat. Vonalas létesítmény előzetes vizsgálati szinten történő tervezésekor a nyomvonal vonalvezetése még nem tekinthető teljesen véglegesnek, azt az engedélyezési terv készítése során – domborzati viszonyok, költséghatékonysági

33 / 241


Tsz.:1/2015

szempontok miatt – pontosítani szükséges. A környezetvédelmi hatásvizsgálat fázisában ezért mérnöki becsléssel lehet meghatározni az igénybevételre kerülő erdőterületek nagyságát. A tervezett nyomvonal által érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők jellemzően állami tulajdonban állnak, elsődleges rendeltetésük többnyire védelmi célú. A projekt által érintett térség tájkarakterét egyik legmarkánsabban meghatározó területhasználat az erdőgazdálkodás. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz keresztez a legnagyobb arányban erdőterületeket, elsősorban Szendehely - Ősagárd - Keszeg sávjában. Ez a nyomvonal szakasz a domborzati adottságok és a beépített területek figyelembevételével, jellemzően a nagy kiterjedésű erdőtömbök szegélyében halad. Nőtincstől É-ra az összefüggő erdőterületek felszakadoznak, a tervezett nyomvonal erdősávokat, kisebb erdőfoltokat érint. Bánk területén ismét nagyobb erdőfoltot keresztez a nyomvonal, majd É felé Tereske térségében. Az Országhatár felé haladva Patak település területéig alig érint erdőterületeket a nyomvonal, majd innen a határig szintén csak kisebb erdőfoltokat, vízfolyások menti erdősávokat. Az alábbi táblázatokban a Vác-Rétság és a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszok által érintett erdőtagok kerültek összesítésre, megjelölve az erdőtagok azonosító kódját, teljes területét és a beruházás által várható közvetlen erdő igénybevétellel érintett terület nagyságát. A Vác-Rétság közötti szakaszon az erdőigénybevétel mértékét a tervezett alagutas szakaszok teljes hosszának csak bányászati eljárással (zárt technológiás) illetve csak nyitott eljárással történő megvalósítása esetén is szemléltetjük. 2.4.3. táblázat A tervezett Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz által érintett erdőterületek várható területi igénybevétele

2

Erdőrészlet Terület (m )

Területi igénybevétel nyílt technológiás alagút kiépítéssel*

Területi igénybevétel zárt technológiás alagút kiépítéssel**

Helység

FMP_X

FMP_Y

Erdőtag

Bánk

6577625

28881566

16

A

80371

15321

15321

Berkenye

65387419

28229516

5

A

43736

28

28

Berkenye

65319088

28087494

13

NY

17925

760

760

Berkenye

65416656

28165488

15

E

30879

14016

14016

Berkenye

65385156

28131944

16

A

102722

229

229

Berkenye

654150

28135003

16

B

80377

20223

20223

Berkenye

65414875

28110259

16

C

20971

7452

7452

Berkenye

65402119

28102225

16

D

65514

12966

12966

Berkenye

65392044

28117913

16

NY 1

3178

296

296

Berkenye

65390256

28143678

16

NY 2

4405

378

378

Berkenye

65343063

28079903

17

A

97663

8

8

Berkenye

65366531

28086025

17

B

132358

304

304

Berkenye

65383581

28095944

17

C

43827

131

131

Berkenye

65394944

28075484

17

D

9426

6523

6523

Berkenye

65390769

28080159

17

E

20130

5644

5644

34 / 241


Tsz.:1/2015

2




Helység

FMP_X

FMP_Y

Erdőtag

Berkenye

65368656

28046228

17

F

24672

8813

8813

Berkenye

65354469

28054859

17

G

17267

1644

1644

Berkenye

65329038

28055925

18

A

173321

342

342

Berkenye

65350813

28050106

18

B

8027

724

724

Berkenye

65337338

28019438

19

A

14080

11124

11124

Berkenye

65355138

28025619

19

B

24908

4435

4435

Berkenye

65356819

28034478

19

C

4121

3295

3295

Berkenye

65345744

28003503

19

F

57534

101

101

Berkenye

65341406

28004525

19

NY

2465

158

158

Berkenye

65324469

28033909

20

B

101403

2765

2765

Berkenye

653048

28033988

20

NY 1

4074

204

204

Berkenye

65334519

28024166

20

NY 2

3610

2317

2317

Berkenye

65297019

28015747

21

A

210028

21161

21161

Berkenye

65306075

27992791

21

NY

3545

1726

1726

Berkenye

65268963

27993556

35

C

55845

1658

1658

Berkenye

65266913

28003694

35

D

50529

3717

3717

Berkenye

65288475

27973403

35

NY

1320

1236

1236

Berkenye

65275213

27946619

36

E

29479

5025

5025

Berkenye

65298375

27946075

36

F

12081

1513

1513

Berkenye

65295363

27964475

36

G

29726

10528

10528

Berkenye

65297975

27975375

36

H

4391

811

811

Berkenye

65271131

27963709

36

I

61265

1791

1791

Berkenye

65293069

27951466

36

K

11383

1728

1728

Berkenye

65311306

27987434

37

A

48479

1371

1371

Berkenye

65297088

27930597

38

A

53683

6983

6983

Berkenye

65307738

279081

38

B

79520

3215

4180

Berkenye

65287581

279007

39

B

107517

81

21420

Berkenye

6525595

27892538

39

C

104049

0

2222

Berkenye

65262325

27914988

39

D

62992

0

440

Nógrád

65804319

27959688

50

C

107463

19277

19277

Nógrád

65825606

27966278

50

D

17721

1459

1459

Rétság

65721188

28500934

12

C1

134507

9994

9994

Rétság

65841225

28653794

24

B

120075

11834

11834

Rétság

65832781

28645588

24

D

62484

5475

5475

Rétság

65832431

28637634

24

E

46684

3057

3057

Rétság

65522594

28486422

35

A

54198

10334

10334

Rétság

65784575

28590431

45

B

130042

29931

29931

Rétság

65760663

28557228

45

C

58429

6806

6806

Rétság

65774606

28618781

45

CE 1

114209

430

430

Rétság

65791963

285935

45

NY

1625

935

935

35 / 241


Tsz.:1/2015

2




Helység

FMP_X

FMP_Y

Erdőtag

Rétság

65779519

28534047

45

TI 1

11998

2034

2034

Rétság

65798488

28624281

46

A

20950

5385

5385

Rétság

65811356

28587769

46

CE

293566

18601

18601

3 288 747

308 297

333 263

ÖSSZESEN 2

*terület értéke m -ben értelmezendő! 2.4.4. táblázat A tervezett Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz által érintett erdőterületek várható területi igénybevétele Helység

FMP_X

FMP_Y

Erdőtag

Erdőrészlet

Terület (m )

Területi 2 igénybevétel (m )

Bánk

6577625

28881566

16

A

80371

2911

Borsosberény

65701831

29114416

30

D

14412

1702

Borsosberény

65779269

28953453

31

C

16222

4862

Borsosberény

65777856

2894335

31

D

18015

3531

Borsosberény

65806513

28969547

47

A

21911

550

Drégelypalánkk

65024606

29949747

23

A

52646

15976

Drégelypalánkk

6501025

29945847

23

B

39098

3702

Drégelypalánkk

65007319

29964394

23

TI

2913

352

Drégelypalánkk

64894994

30047928

25

A

65220

7694

Hont

64348288

30160563

33

B

23678

152

Hont

64815031

3006405

39

J

49570

17736

Hont

64833075

30068934

40

A

36563

11886

Hont

64806838

30085075

51

C

27929

7011

Hont

64833769

30052688

51

D

40146

5359

Hont

6471525

30143197

51

G

26823

6685

Horpács

65574775

295579

1

C

57052

4093

Horpács

65618625

29574141

1

D

21150

3437

Horpács

65614513

29560025

1

NY 4

1559

799

Horpács

65666775

29515516

5

D

15130

1294

Horpács

65676219

29502372

5

E

74176

8352

Nagyoroszi

65778875

27989722

49

F

41985

4433

Nagyoroszi

65804319

27959688

49

M

23597

4672

Nagyoroszi

65825606

27966278

49

TI

14017

4648

Tereske

65719431

29085528

1

A

154562

32808

Tereske

65736219

29050947

1

B

97785

18780

Tereske

657520

29031825

1

C

38777

10194

Tereske

65772306

29018484

1

D

68217

24726

Tereske

65789088

28989094

1

G

9413

86

1 132 937

208 431

ÖSSZESEN

36 / 241

2


Tsz.:1/2015

A tervezett nyomvonal várható erdő igénybevétele -

Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz esetén 308 297 m2 (alagutak nyitott eljárással 333 263 m2); Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetén 208 431 m2.

2.5. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) A tárgyi projekt kapcsán pihenőket, mérnökségi telephelyeket létesítenek: Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz A pihenőhelyek kialakítása során a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz esetén figyelembe lehet venni az M2 25 km szelvényében üzemelő komplex pihenőhely mellett a korábban a 45+500 km szelvénybe tervezett egyszerű pihenőhelyet. Az első szakasz, a Vác elkerülő szakasz fejlesztése során a pihenőhely alapinfrastruktúrája kiépíthető, egy egyszerű pihenőhely biztosítható. Az elhelyezkedés kedvező, mert a Vác-északi csomópont előtt megépítve a Dunakanyar forgalmát is ki tudja szolgálni. Ezt követően az M2 nyomvonala hegyvidéki jellegű, ahol a lehetséges műszaki kialakítás magas költségigénye és a nehéz terepviszonyok miatt nem javasolt pihenőhely építése. Ezt követően a nőtincsi csomópont térségében, illetve az azt követő szakaszon alkalmas az út vonalvezetése arra, hogy egy pihenőhely létesüljön. Javasoljuk a 61+725 km szelvény környékén egyszerű pihenőhely létesítését. Mérnökségi telephely kialakítását a 64+813 km szelvényben található Rétság-északi forgalmi csomópont környékén javasoljuk. Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Komplex pihenőhely létesítését javasoljuk a 18+486 km szelvényben tervezett Drégelypalánki csomópont területén.

2.6. Kapcsolódó műveletek Közművek Az építkezés közelében találhatók meglévő közmű vezetékek, amelyeket a tervezett nyomvonal keresztez (vastaggal kiemelve azon közművezetékek, melyek természetvédelmi oltalomban részesített területeken haladnak): -

Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz: 47+457,03 km szelv. 20 kV szabadvezeték 47+497,75 km szelv. vízvezeték 47+601,11 km szelv. 20 kV szabadvezeték 47+619,50 km szelv. gázvezeték Gfnk 48+143,92 km szelv. 20 kV szabadvezeték 48+888,50 km szelv. gázvezeték Gfnk 49+162,10 km szelv. távközlési kábel 49+210,50 km szelv. gázvezeték Gfnk 49+393,29 km szelv. 20 kV szabadvezeték 53+740,02 km szelv. 20 kV szabadvezeték 55+571,60 km szelv. gázvezeték Gfnk 37 / 241


-

Tsz.:1/2015

55+980,80 km szelv. távközlési kábel 56+157,20 km szelv. távközlési kábel 56+228,50 km szelv. vízvezeték 57+798,65 km szelv. 20 kV szabadvezeték 61+190,00 km szelv. Barátság I. DN 450 kőolajvezeték 61+196,80 km szelv. Barátság I. DN 400 kőolajvezeték 61+937,26 km szelv. 20 kV szabadvezeték 62+076,75 km szelv. elektromos távvezeték 400 kV 62+548,00 km szelv. gázvezeték Gfnk 64+117,43 km szelv. 20 kV szabadvezeték 64+403,40 km szelv. vízvezeték 64+412,60 km szelv. távközlési kábel 64+951,90 km szelv. távközlési kábel

Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz: - 3+932,72 km szelv. 20 kV szabadvezeték - 4+309,80 km szelv. gázvezeték - 7+215,40 km szelv. gázvezeték - 7+319,10 km szelv. távközlési kábel - 7+385,50 km szelv. 20 kV szabadvezeték - 8+764,00 km szelv. távközlési kábel - 8+771,50 km szelv. gázvezeték - 10+952,75 km szelv. elektromos távvezeték 400 kV - 11+114,52 km szelv. elektromos távvezeték 220 kV - 12+800,40 km szelv. Barátság I. DN 400 kőolajvezeték - 12+808,60 km szelv. Barátság I. DN 450 kőolajvezeték - 12+882,10 km szelv. gázvezeték - 15+010,80 km szelv. Barátság I. DN 450 kőolajvezeték - 15+028,10 km szelv. Barátság I. DN 400 kőolajvezeték - 15+942,90 km szelv. Barátság I. DN 400 kőolajvezeték - 15+960,10 km szelv. Barátság I. DN 450 kőolajvezeték - 18+173,75 km szelv. távközlési kábel - 18+215,75 km szelv. gázvezeték - 22+096,60 km szelv. gázvezeték - Ipoly-völgy Természetmegőrzési Területen (HUDI20026) halad keresztül - 22+201,70 km szelv. gázvezeték - Ipoly-völgy Természetmegőrzési Területen (HUDI20026) halad keresztül

Kiemelt

Jelentőségű

Kiemelt

Jelentőségű

A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról alapján a 3. sz. mellékletbe tartoznak (felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek) egyes közműkiváltások (minimum 20 kV-os légvezetékek, ivóvíz távvezetékek, amennyiben védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén vezetnek és minimum 40 bar nyomású gázvezetékek). A kiváltások szükségességéről jelen tervezési fázisban nem áll rendelkezésre adat, azt a kiviteli terv fogja ismertetni. A tervezési területen magasfeszültségű légvezetékek haladnak keresztül, melyek keresztezése a környezetvédelmi helyszínrajzon is feltüntetésre kerül.

38 / 241


Tsz.:1/2015

Természetvédelmi oltalomban részesített területeken az érintett közművek esetleges kiváltása további vizsgálatot igényel a kiviteli terv készítése során. A fentiek értelmében, a kivitelezés időszakában esetlegesen szükségessé váló közműkiváltások során várható környezeti hatások a 4.3. fejezetben kerülnek összegzésre. Anyagnyerőhelyek, bányák A tervezési területen és környezetében található bányatelkek az 5.1. fejezetben kerülnek ismertetésre.

2.7. Az építés és üzemeltetés főbb munkafolyamatai Az építés főbb munkafolyamatai:            

ingatlan kisajátítás, területfoglalás telephelyek, ideiglenes keverők, depóniák létrehozása esetleges régészeti munkálatok, régészeti szakfelügyelet biztosítása közműkiváltások hídépítési munkálatok magasépítési munkák földmunkák, tereprendezés, útalapok építése új út és kapcsolódó műtárgyak építése vízelvezető, víztelenítő rendszer építése, felújítása és működése közlekedési csomópontok, műtárgyak építése növények telepítése környezetvédelmi létesítmények építése

A kivitelezés folyamata jelenleg nem ismert, az organizációs tervet a Kivitelező készíti majd. Az üzemelés főbb munkafolyamatai:  

működőképesség fenntartása (pl. útkarbantartás, téli sózás) kapcsolódó létesítmények működése

2.8. Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia (pl. alagútfúrás) Az alagutak zárt, vagy bányászati módszerű építése esetén a NÖT (Neue Österreichische Tunnelbau-weise), azaz az új osztrák alagútépítés módszer alkalmazása javasolt.

2.9. A tevékenységhez szükséges szállítások Célszerű az útépítéshez legközelebbi bányák nyersanyagát használni, és a szállításokat a már megépült nyomvonalon, vagy főúton, lehetőség szerint a települések elkerülésével végezni. Építési töltésanyag (bányahomok) kiválasztásakor kerülhet sor.

nyerőhelyeinek

39 / 241

kijelölésére

a

Vállalkozó


Tsz.:1/2015

A földmű védelmét szolgáló humuszmennyiség az építési terület lehumuszolásából nyerhető. Az alagútépítés során (többek közt az alagutakból) kikerülő talajok és kőzetek felhasználását csak a későbbi, részletes minősítő vizsgálatok (talaj- és kőzetfúrások) alapján lehet majd meghatározni. Erre vonatkozóan a geotechnikai szakvélemény is ad ajánlásokat. Előzetesen megállapítható, hogy a kitermelt kőzetek döntő része - szakirodalmi adatok és az ÚME összevetése alapján - nem használható út-, földmű- és támfal (gabion) építésre. Az alagút fúrás során keletkező anyag a szerint fog osztályozva deponálásra kerülni, hogy milyen felhasználási lehetőségekre alkalmas a tárgyi projekt keretein belül (pl. földutak alapozására, stb.). Egyes képződmények kezelést követően használhatóvá válhatnak. A portálok közelében, néhány méter vastagságban feltárt talajok kezelést követően alkalmasakká válhatnak földmunkába építésre. Erről a későbbi tervfázis során, az engedélyezési terv részeként készülő geológiai jelentés fog rendelkezni és ezt követően a vállalkozó által készített organizációs terv.

2.10. A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések Az M2 gyorsforgalmi út Vác-Országhatár közötti szakaszának, valamint a kapcsolódó létesítmények építéséhez tartozó környezetvédelmi intézkedések bemutatása az egyes szakági fejezetekben látható.

2.11.Az adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása) Az alapadatok esetében a bizonytalanság elsősorban a forgalmi előrebecslésben, a távlati emissziós adatokban és az építés alatti környezetvédelemmel kapcsolatban van. Forgalmi előrebecslés – a forgalom nagyságára vonatkozó előrebecslés általánosságban  5-7 % bizonytalanságot tartalmazhat. Eltérés még a jelenlegi állapot egyes hálózati elemein is előfordulhat a rendelkezésre álló hivatalos forgalomszámlálási adatok és a hálózaton modellezett terhelési értékek között. A távlatra vonatkozó, 15-20 évre előrebecsült forgalom esetén ekkora bizonytalanság elfogadható, melyet a vizsgált időtávlatra becsülhető kiindulási adatok (gépjármű-ellátottság, tervezett hálózati elemek tényleges megvalósulása stb.) bizonytalanságai, a társadalmi-gazdasági viszonyok nem pontosan prognosztizálható változásai indokolnak. A gépjárművek légszennyező-anyag kibocsátásának prognosztizálásnál a járművekre vonatkozó nemzetközi szabályozást és a járművek kicserélődésének – gazdasági fejlődéstől függő - trendjét veszik figyelembe. Építéshez kapcsolódó adatok – A jelenlegi tervfázisban – környezeti hatástanulmány - a kivitelező és az azzal kapcsolatos adatok még nem ismertek. Így nem lehet tudni, hogy milyen gépparkkal rendelkezik majd a vállalkozó, milyen ütemezés szerint kívánja megvalósítani a tervezett fejlesztést, valamint arról sincs információnk, hogy az egyes építésvezetőségeket, keverőtelepeket, munkagépek tárolására szolgáló telepeket hol kívánja majd megvalósítani. Ugyancsak nem ismerjük pontosan az esetlegesen szükséges anyagnyerő-helyeket és a humusz elhelyezésére szolgáló területeket sem. Ezek kijelölése és engedélyeztetése a vállalkozó feladata. Az építéssel kapcsolatos konkrét adatok a kiviteli tervek készítése során állnak rendelkezésre, így az ez előtti tervfázisok esetében csak általános előírásokat lehet tenni, 40 / 241


Tsz.:1/2015

olyan előírásokat, melyek nem függnek a kivitelezőtől, annak gépparkjától és az építés ütemezésétől. Közművek kiváltásához kapcsolódó adatok – A beruházás miatt 20 kV-os légvezetékek, valamint nagynyomású gázvezeték kiváltása válik szükségessé. A kiváltás nyomvonala azonban a közműszolgáltatókkal történő egyeztetések alapján még változhat. Amennyiben a 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 2. § (1) ace) pontja alapján „a nyomvonal olyan megváltoztatása, ami miatt a hatásterület védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang védőövezetét, vízbázis védőövezetét vagy régészeti érdekű területet fog érinteni”, a közműkiváltásról külön Előzetes Vizsgálati Dokumentációt kell benyújtani. Zajszámítás alapjául szolgáló adatbázis bizonytalansági tényezői az előrebecslés alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági folyamatok modellezésének bizonytalanságából adódik. A folyamatok volumenének meghatározásán túl a gazdaság szereplőinek (vállalkozások) méreteitől (kis és nagyvállalkozás), aktivitásától és tevékenységétől függő tényezőkről van szó. Ez utóbbi adatok szolgálnak alapul a járműtípus megoszlására vonatkozó adatbázis létrehozásának, ahol a bizonytalanság elsősorban a tehergépkocsi forgalom típusmegoszlásának előrebecslésében jelentkezik. A tervezett út építésének és forgalomba helyezésének várható időpontja a beruházás fedezetére fordítható forrás (megvalósíthatósági költség) függvénye. Az építési idő és a forgalomba helyezés időpontjának bizonytalansága tehát fennállhat. A 2015. évben január-október hónapok között hullott csapadék mennyisége a sokéves átlagtól jelentősen nem tért el (a térségre jellemző éves átlag: 500-550 mm, a tanulmány elkészültéig hullott csap.menny.: ~290-350 mm), azonban az időbeni eloszlása igen szélsőségesen alakult. Ez az élővilágvédelmi felmérések tekintetében jelent komoly bizonytalansági tényezőt. A bizonyos esetekben erősen aszályos időszakban végzett felmérések során szerzett adatok ksi mértékben eltérhetnek a korábbi években felmért állapotoktól, azonban ez még nem feltétlenül jelenthet figyelembe veendő változást egy adott témakör tekintetében. Remek például szolgál erre a kétéltűek és hüllők ide vándorlásának legalább két héttel későbbi időszakra való eltolódása is. További bizonytalanságok kockázatát hordozza magában az erdőterületeket 2014. év decemberében sújtotta jégkár. A keletkezett károk felmérése, mentesítése 2015. év januárjától kezdve a teljes tervezési időszakot is átfedve, jelen becslések szerint egészen 2015. évé végéig is eltarthat. Az erdőterületeken végzett kármentesítésből és egyéb utómunkálatokból eredő intenzívebb emberi jelenlét, zavarás közvetett módon befolyást gyakorolhat a területen előforduló vadállomány éves és időszakos vonulási szokásaira is. Ez a bizonytalansági tényező a tervezett nyomvonalas létesítmény ökológiai átjárhatóságának biztosítására irányuló felmérések és értékelések során tett megállapításokra is befolyással lehet. A jelen időszakban előre becsülhető, illetve tervezett kivitelezés megkezdésének és befejezésének tényleges időpontjáig több területen is kidolgozásra kerülhetnek új erdőtervek, melyek következtében az erdőgazdasági tájhasználat átformálásának valószínűsége és a jelen időszakban előre becsült erdő igénybevételi számítások értékváltozásának lehetősége áll fenn. Megjegyzendő, hogy ez a bizonytalansági tényező, figyelembe véve az erdőgazdálkodási eljárásokat (pl. friss erdőtelepítés elkerítése), közvetett módon befolyásolhatja a jelenleg tapasztalható természeti folyamatokat, illetve a térségben rejtőző élővilág szokásait (pl. vadvonulás) 41 / 241


Tsz.:1/2015

2.12.A telepítési hely lehatárolása Az M2 gyorsforgalmi út Vác - Országhatár közötti szakaszon tervezett nyomvonal megvalósulása, a tervezési kezdő szelvénytől kiindulva, D-ről É-ra haladva, a következő települések közigazgatási területét érinti: -

Vác Szendehely Berkenye Nőtincs Nógrád Rétság

-

Tolmács Bánk Borsosberény Tereske Pusztaberki Horpács

-

Nagyoroszi Patak Drégelypalánk Hont

Az M2 gyorsforgalmi út Vác - Országhatár közötti szakaszán tervezett és jelen környezeti hatástanulmány során vizsgált nyomvonal szakaszok a következő települések közigazgatási területét érintik: Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz: Vác, Szendehely, Berkenye, Nógrád, Nőtincs, Rétság, Bánk Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz: Bánk, Borsosberény, Tereske, Pusztaberki, Horpács, Patak, Nagyoroszi, Drégelypalánk, Hont A tervezett beruházás telepítési helye a Környezetvédelmi helyszínrajzon (E01.02.D Áttekintő térképen, illetve az E01.03.01.D és E01.03.02.D Átnézeti helyszínrajzokon) kerül bemutatásra, továbbá az érintett települési közigazgatási területek térképes lehatárolása (Települések közigazgatási területének érintettségei) jelen dokumentum I. Általános mellékletében tekinthető meg.

3. A NYOMVONAL ISMERTETÉSE 3.1. A tervezett nyomvonal összefüggése korábbi tervekkel, fejlesztési elképzelésekkel A tervezett szempontok

nyomvonal

kialakításának

indokai,

általános

környezetvédelmi

A jelenlegi úthálózat hiányosságai a gazdasági élet területén is éreztetik hatásukat. A nem megfelelő úthálózat is szerepet játszik a térség hátrányos gazdasági helyzetének kialakulásában. A tervezett M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár közötti szakaszának jelen környezeti hatástanulmány során vizsgált nyomvonal kialakítását az dél-szlovákiai R3 gyorsforgalmi út folytatása, az észak-déli közlekedési folyosó forgalmának gyors, településeket elkerülő elvezetése indokolja. A nyomvonalak megépülését követően csökkenni fog a településeken átmenő tranzit teherforgalom, ami a zaj- és levegőszennyezés csökkenését eredményezi a településen élő emberek számára. Az gyorsforgalmi út megépítésével ugyanakkor gazdaságélénkítő hatás is várható. A nyomvonal kialakításánál alapvetően környezetvédelmi szempontokat kellett figyelembe venni. A tervezés során törekedtünk arra, hogy a természetvédelmi területeket, belterületbe vont, vagy beépítésre szánt területeket, régészeti lelőhelyeket elkerüljük, illetve 42 / 241


Tsz.:1/2015

minél kisebb területen érintsük azokat. A településeket igyekeztünk olyan mértékben elkerülni, hogy a forgalomból származó zajterhelés a településen élőknek ne okozzon problémát. A régió és az érintett járások településeinek elérhetősége, versenyképességének növelése és forgalmi viszonyaiknak hatékonyabb szervezése szempontjából fontos a M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár között tervezett szakasz megépítése. Továbbvezetés lehetősége Az M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár között tervezett szakasza a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (Trans-European Network-Transport, TEN-T) egyik fontos eleme. A tervezett M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár közötti szakaszának jelen környezeti hatástanulmány során vizsgált nyomvonal kialakításának lehetséges továbbvezetése a délszlovákiai R3 gyorsforgalmi út, mellyel az észak-déli közlekedési folyosó forgalmának gyors, településeket elkerülő elvezetése valósulhat meg. A tervezett beruházás célja a Hont-Parassapuszta határátkelő vonzáskörzetében a határátlépés lehetőségeinek bővítése, valamint a határokon átlépő forgalmak kivezetése az érintett térség településeinek külterületére. Az új gyorsforgalmi út projektjének sikeres megvalósulása kedvező változásokat hoz a határon átnyúló együttműködésben (pl. a nyitrai térség összekötése a budapesti agglomerációval), a határ menti régiók gazdasági potenciáljának további fejlődésének támogatásában és a környezet minőségének javulásában a Vác és Országhatár közötti térség tekintetében.

3.1.1. ábra Szlovákia autópálya és gyorsforgalmi út hálózatának fejlesztési koncepciója – 2013. év

43 / 241


Tsz.:1/2015

3.2. Kapcsolódó és egyéb rendezési tervekben szereplő infrastrukturális beruházások A térségben a jelenlegi úthálózat 2x1 sávos főutakból és mellékutakból áll. A tervezett M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár (17+850 - 37+100 km sz.-ek) közötti szakaszát megelőző Budapest – Vác közötti szakaszon 2x1-ről 2x2 forgalmi sávra történő bővítéséhez kiadott jogerős építési engedély meghosszabbításához szükséges tervezési feladatok jelen tervezéssel párhuzamosan zajlanak. A határon túli folytatás tekintetében a szlovákiai R3 gyorsforgalmi út Zólyom és államhatár közötti szakaszának előkészítő tanulmányterveinek készítése, a Környezeti hatástanulmánnyal egyenértékű tervezés előkészítése jelen tervezéssel párhuzamosan zajlik. Az M2 gyorsforgalmi út 37+100-47+000 kmsz. közötti szakaszának 2x2 sávossá fejlesztése –melyre környezetvédelmi engedély van- jelen kiépítéssel összhangban tervezett. Jelen környezeti hatástanulmányban vizsgált térségen belül tervezett és kapcsolódó további infrastrukturális beruházások közül, egyedül a Váci Duna-híd emelhető ki (Vác dél térségében), mely településrendezési tervben is megjelenik. A térségben korábban tervezett, de meg nem valósult infrastrukturális beruházásnak tekinthető a Drégelypalánk és Ipolyság (Šahy) között felhagyott vasútvonal rekonstrukciója. Egyéb határmetszési projektek, mint például az Ipolyság mentén lehetséges összeköttetések vizsgálata említhető még meg, továbbá külön említésre méltó beruházásnak tekinthető a Hont-Parassapuszta közötti 2. sz. főút szakaszon meglévő békaátjáró rendszer közeljövőben tervezett fejlesztése.

3.3. Országhatárokon átterjedő környezeti hatások lehetőségének vizsgálata A tervezési terület határa a magyar-szlovák államhatár, ezért az országhatáron átterjedő hatások lehetősége vélhető. Jelen környezeti hatástanulmány külön dokumentált Espooi melléklete képezi egy, az Espoo-i egyezménnyel összhangban készült dokumentációt, amely a tervezett gyorsforgalmi út és létesítményeinek országhatáron átterjedő környezeti hatásait mutatja be az egyes környezeti elemek tekintetében.

4. HATÓTÉNYEZŐK, HATÁSOK HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSVISELŐK, HATÁSTERÜLETEK Az alábbiakban áttekintést adunk a hatásfolyamatokról, hatásokról, a hatásviselők állapotának változásáról, valamint a hatásterületek lehatárolásának általános elveiről, az egyes szakági fejezetekben pedig részletesen foglalkozunk ezek nagyságával, jelentőségével, a hatásterületek konkrét határaival, ha azok a jelenlegi ismereteink alapján megadhatók. A tevékenység szakaszai szerint vizsgálva az alábbiakra bonthatók a beruházás hatásai: -

Építés – meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül (kisajátításra kerülő terület), annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek.

-

A létesítmény hatása – elsősorban a területfoglalásban és az elválasztó hatásban jelentkezik. A hatások a létesítmény létrejöttével a forgalomtól függetlenül fennállnak. 44 / 241


Tsz.:1/2015

-

A létesítmény üzemelésének hatása – a forgalom által létrejövő hatások, melyek elsősorban a gépjárművek zaj- és légszennyező anyag kibocsátásával függnek össze.

-

A létesítmény üzemeltetésének hatása – a fenntartási és karbantartási folyamatok által létrejövő hatások.

-

Felhagyás – főutak esetén nem jellemző a tevékenységre, de minden környezeti közegnél, ahol indokolt, bemutatásra kerül a felhagyás hatásának vizsgálata. A felhagyás hatásai megegyeznek az építés során várható hatásokkal.

A hatótényezők könnyebb meghatározásához érdemes a beruházást konkrétabb lépcsőkre, fázisokra bontani, melyekből a környezeti hatások elindulnak. Ezek a következők: a.) ingatlan kisajátítás, területfoglalás b.) esetlegesen szükséges anyagnyerőhelyek kialakítása c.) földmunkák, tereprendezés, útalapok építése d.) új út és kapcsolódó műtárgyak építése e.) vízelvezető, víztelenítő rendszer építése és működése f.) közlekedési csomópontok, műtárgyak (pl. alagutak, völgyhidak) építése g.) növények telepítése h.) környezetvédelmi létesítmények építése i.) forgalom a működés alatt j.) forgalomváltozás más közlekedési pályákon k.) működőképesség fenntartása (pl. útkarbantartás, téli sózás) l.) kapcsolódó létesítmények működése m.) balesetek, nem természeti eredetű haváriák

4.1. A hatásterület kijelölése A hatásterület az a terület, ahol a hatások a jogszabályokban rögzített mértékben érzékelhetők. A hatásterület lehatárolásánál a 314/2005. (XII.25) Korm. rendelet 7. sz. mellékletében foglaltakat vesszük figyelembe. A hatásterületek közül az első meghatározó a területfoglalás, tehát maga a nyomvonal és a kísérő létesítmények, rávezető utak, csomópontok, csapadékvíz elvezetők kialakítása. A főút területfoglalásaként értelmezzük az építkezés miatt ideiglenesen kialakítandó felvonulási terület, az esetlegesen feltárandó anyagnyerőhelyeket és a kialakítandó depóniákat is. Az anyagnyerőhelyek környezete a területfoglaláson kívül elsősorban a felszín alatti vizeket esetlegesen érő hatások miatt válik hatásterületté. Az építkezésből származó zaj- és légszennyezés hatásterülete a forgalom által érintett területen belül marad, kivéve a szállítás útvonalait. Utóbbiakról (felvonulási terület, anyagnyerőhelyek, depóniák, szállítási útvonalak) jelen munkafázisban még korai beszélni és az ezekből adódó hatásfolyamatok csak átmeneti jellegűek. Ehhez járul az út forgalmának légszennyezése és az ebből eredő esetleges talajszennyezés, illetve a forgalom zajkibocsátása, amely együttesen az utat övező max. 100 m szélességű sáv, figyelembe véve a vonatkozó hazai és nemzetközi tapasztalatokat. A hatásterület része az elfolyó csapadékvíz befogadójául szolgáló vízfolyásoknak a bevezetés pontjától mért kb. 100 méteres szakasza. 45 / 241


Tsz.:1/2015

Hasonló gondolatmenet alapján a hatásterület részét képezik mindazok a területek, amelyeken az út építése miatt valamilyen kényszerű tájhasználat módosulás várható. A hatásterület részét képeznék még elviekben a haváriás szennyezések (levegő, víz, talaj) által érintett területek, melyek azonban előzetesen nem határolhatók le. E szempontból csak a veszélyeztetett területek határolhatók le: nyomvonal közeli lakott területek, vízfolyások, illetve azok a természetszerű társulások, melyek közvetlenül az út mentén találhatók.

4.1.1. Közvetlen hatásterület Közvetlen hatásterület a 314/2005 (XII.25) Korm. rendelet 7. Melléklete szerint "az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek  a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag-, vagy energia-kibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben,  a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.” Talaj A közvetlen hatásterületet a talaj vonatkozásában a nyomvonal teljes építési területét értjük, beleértve a csapadékvíz elvezető árkokat és az esetlegesen kialakítandó anyagnyerőhelyeket. Ezen a területen belül érheti közvetlen hatás a talajt az építés stádiumában, és ezen a területen belül érheti közvetlen szennyezés havária esetén, az üzemelés időszakában. A környezetszennyező hatáson kívül meg kell említeni az útpálya és a kapcsolódó járulékos létesítmények által okozott termőföld kivonását és felszínroncsolást, valamint az építési munkálatokkal kapcsolatos terület igénybevételt (anyagnyerőhelyek, deponálóhelyek területe). Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a létesítés, és az üzemeltetés időszaka alatt ne lépjen fel a környező mezőgazdasági területek további művelhetőségét, az eredményes gazdálkodást akadályozó tényező. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz érinti a barlangok összevont védőidomát, azonban barlangot nem harántol, illetve a barlangok tényleges (50 m-es körön belüli) védőidomát sem érinti. Ezért a kivitelezés közvetlenül nem érinti a Naszály barlangjait. Víz A felszíni vizek esetében a közvetlen hatásterületet a közúti forgalom emissziói és a havária helyzetek határozzák meg, a nyomvonal és a járulékos létesítmények mentén kialakított csapadékvíz elvezető rendszeren. Ezen a területen a lefolyó csapadékvizekkel bemosódó felszíni szennyezések hatásai érvényesülhetnek. A felszíni vizeket érintő hatásterület a nyomvonal és a járulékos létesítmények mentén kialakított csapadékelvezető árokig, valamint a befogadó vízfolyások felvízi oldalán kb. 25-50 m-ig, alvízi oldalán nagyjából 100 m-ig terjedhet. A hatásterületet befolyásolja a víz áramlási iránya, a vízhozama, a szennyezőanyag fajtája stb., így minden esetleges terhelésnél más-más hatásterület adódhat. A felszín alatti vizek tekintetében közvetlen hatásterület nem jelölhető ki. A vonalszakasz és a kapcsolódó járulékos létesítmények (padka és árok) területein, azaz a kisajátítási területen belül, a földtani adottságtól függő vízellátási viszonyok (beszivárgás) 46 / 241


Tsz.:1/2015

változnak meg, amelyek közvetett hatásként a felszín alatti víz utánpótlódásában eredményeznek módosulást. Ez a hatás azonban a vonalas létesítmény esetében minimális, nem, vagy alig érzékelhető. Kiemelt figyelemmel kell lenni a vízbázisok védőövezetein (belső, külső, hidrogeológiai A, B), a szennyeződésre fokozottan (és kiemelten) érzékeny területeken a felszín alatti vizek vízminőségi és mennyiségi állapotára. Levegő Az útépítés légszennyezéssel (elsősorban porszennyezéssel) terhelt területei elsősorban az építési és felvonulási területek és ezek közvetlen, kb. 20 – 50 m-es környezete. Az üzemelés alatt a levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján lehet becsülni. Jelen körülmények között a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §. 14. a) pontja szerinti hatásterület lehatárolás: - az M2 gyorsforgalmi út tervezési szakaszain az egyórás légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb (CO: 1000 g/m3, NO2: 10 g/m3, PM10: 5 g/m3) feltétel az úttól 10 m-en belüli távolságban teljesül. Mérési tapasztalatok alapján a közlekedési vonalforrástól jellemző hatásterületi távolságokban a NO2 aránya a NOx-en belül mintegy 50%, melyet figyelembe vettünk. A forrástól való távolság függvényében az NOx koncentráció csökken, ezen belül a légkörben lezajló átalakulási folyamat miatt a NO2 részaránya pedig növekszik. Vizsgálatunk során mértékadó állapotnak tekinthetjük az órás NO2 terhelést, mivel a kibocsátás és a határérték aránya a rövid idejű, 1 órás határérték a NO2 és NOx komponens esetében a legnagyobb, vagyis ezek a légszennyezők határolják le a várható legnagyobb hatásterületet. A számítások alapján a NO2 levegőterhelési szintje alapján megállapítható hatásterület a nyomvonal mentén a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 29. §. (1) bekezdésében meghatározott 50 méteres védőtávolságon belül határolható le. Közvetlen hatásterület az építkezés során közvetlenül igénybevett terület, és a tervezett út nyomvonala melletti terület. A közúti veszélyes anyag szállítása során bekövetkező havária események hatásterületének határára vonatkozóan azzal a becsléssel lehet élni, hogy az jellemzően 3001000 m közötti. A hatásterület alakzatára jellemző az ovális alakzat – szélirányú terjedés esetén, jelentős domborzati akadályt nem feltételezve. Élővilág A beruházás során a közvetlen hatással érintett területek a létesítendő útpálya, a hozzá tartozó, aszfaltburkolathoz közvetlenül csatlakozó rézsű és vízelvezető árkok, valamint a szélesítés során burkolatot kapó, út menti területek. Ebbe a kategóriába tartoznak még a depóniák, illetve a beruházás során keletkező felvonulási területek és útvonalak. Az út közvetlen környezetét érintő, zajterhelésből eredő zavarás és az ütközések kapcsán történő elhullás képezik a közvetlen negatív hatások egyik legfontosabb és az élővilágot tekintve legsúlyosabb jelenségeit. 47 / 241


Tsz.:1/2015

A közvetlen hatásterület a növényvilág szempontjából a létesítendő nyomvonal tengelyével párhuzamosan fekvő, az út tengelyétől mért 30-30 méteres sáv, míg az állatvilág vonatkozásában pedig a tengelytől mért 125-125 méteres sáv. Ez az út közvetlen közelében található ökológiai folyosók és erdők területén, illetve az időszakosan víz alá kerülő gyepek, egyéb vizes élőhelyek és csatornák tekintetében 250-250 méterre szélesedik. A kétéltűekre és hüllőkre vonatkozóan a gyorsforgalmi út, mint vonalas létesítmény alapvetően habitat fragmentációs elemként a vándorlás és a folyamatos génkicserélődés akadályozásában fejtheti ki hatását erre a két állatcsoportra. A géncsere mellett, bizonyos esetekben akár az éves szaporodás is a fragmentáció „áldozata” lehet. A vándorlásra kifejtett hatótávolság megállapítása minden esetben roppant nehéz feladat, és számos földrajzi, élőhely-mintázati faktortól függ. Elvi alapnak tekinthető, hogy egyes fajok esetében a vándorlási távolság elérheti az 1 km-t (amennyiben a faj számára megfelelő élőhely van ezen a távolságon belül!). Ilyen léptékű vándorlást eddig egyedül a barna varangyra jegyeztek le, a többi faj esetében ismeretlen a mobilitási kapacitás mértéke. A madárvilág tekintetében jelentkező és számottevő közvetlen hatások a levegő-, a talaj, fény- és a porszennyezés, melyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a költés sikerét fészkelő fajok esetében. A vonuló fajok esetében (pl. az Ipolyság térségében) a terhelések okán a vonulás során használt és potenciálisan felmerülő pihenő helyek felületi kihasználtságának csökkenése, illetve a terület elkerülése is várható. Ennek értelmében a

vonuló madarak – érzékelve a negatív hatásokat – kikerülik vonulásuk során az építkezés és a későbbiekben forgalomnak átadott útvonal helyszínét, illetve a beruházással szomszédos pihenőhelyek kihasználtsága is csökkenhet. Ez a jelenség elsődlegesen az érzékenyebb nagytestű fajok – ragadozó madarak, gólyák, gémfélék stb. –, valamint az alacsonyan vonuló énekesmadárfajok – poszáta- és füzikefajok stb. - esetében lesz közvetlenül érzékelhető. A felsorolt fajcsoportokhoz tartozó madarak, és azokon felül az egybefüggő erdőtömbökkel borított területeken (pl. Naszály térségében) potenciálisan megjelenő denevérfajok – a kivitelezés ideje alatt nagy valószínűséggel – akár 0,5-1 kilométeres távolságra is elkerülhetik a beruházás területét. Ez a jelenség azonban az építkezés okozta negatív hatások megszűnte után – pl. a következő vonulási periódusokban – az üzemelés okozta zavarásra kevésbé érzékeny fajok esetében fokozatosan helyreállhat. Tájvédelem Tájvédelmi szempontból a közvetlen hatásterület megegyezik a tervezett nyomvonal által igénybevett területtel, vagyis a tervezett út koronaszélességével, a kapcsolódó létesítmények, tervezett műtárgyak területi igénybevételével. A Vác – országhatár között tervezett szakasz hossza a következő: Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz: 18 041 m (47+000.00 – 65+041.40 km szelvények között), Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz: 23 363 m (0+000.00 – 23+363.00 km szelvények között), A keresztmetszet területi igénybevétele a 2x2 forgalmi sáv kialakítása esetén átlagosan 60 m, azonban ez a nagyobb töltésekben, illetve bevágásokban vezetett szakaszok esetében eltérő lehet (bizonyos helyzetekben akár 40-100 m között is változhat). A közvetlen hatásterület részét képezik a kapcsolódó létesítmények (pihenőhely, szervizút, csomópontok) által igénybevett területek. Előzetes becslés alapján, az átlagos 60 m széles keresztmetszet figyelembevételével, 48 / 241


Tsz.:1/2015

Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz esetében kb. ~108,25 ha, Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetében kb. ~140,2 ha, terület-igénybevétellel szükséges számolni. Zaj A közvetlen zajvédelmi hatásterületet jelző zajgörbék, amelyeket a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) a) bekezdésének értelmében lakóterületek esetében éjszakára 45 dB értékre állapítottunk meg, a tervezett nyomvonallal közel párhuzamosan futnak (lásd. Környezetvédelmi hatásterületek helyszínrajzon, ill. a ZA1-ZA2. és a ZC1-ZC3. ábrákon). A közvetlen zajvédelmi hatásterületet az 5.7.1.4. fejezet 5.7.14.2. táblázatának ún. „hatásterületi távolság” adatai mutatják be.

4.1.2. Közvetett hatásterület A 314/2005. (XII.25) Korm. rendelet 7. sz. mellékletében foglaltak szerint "A közvetett hatások területei a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt tovább terjedő hatásfolyamatok terjedési területe, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.” Talajok és vizek közvetett szennyezése esetében a közvetett hatásterületet a közúti forgalom emissziói és a havária helyzetek határozzák meg, hatásterülete nehezen becsülhető. Ezen a területen a lefolyó csapadékvizekkel bemosódó felszíni szennyezések hatásai érvényesülhetnek. A talaj és a felszín alatti vizek hatásterületének kiterjedése, a földtani közeg minőségétől, a szennyező anyagtól, annak tulajdonságaitól, s kijutott mennyiségétől, valamint a szennyezés óta eltelt időtől függ és a néhány centimétertől akár több száz méterig változhat. A felszíni vizek közvetett hatásterülete a vízfolyás beruházás által érintett vízgyűjtőterületére, az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv érintett alegységeire (Ipoly és Közép-Duna), illetve a felszíni lefolyási viszonyokban okozott változással érintett területekre terjed ki. Levegőszennyezés esetén közvetett hatásterületnek forgalmi szempontból azok az utak és csomópontok tekinthetőek, amelyeknél a forgalomszámlálás és adat-meghatározás hibahatáránál – plusz-mínusz 5-7 % - nagyobb forgalomváltozást okoz a tervezett fejlesztés (lásd. 2.11. fejezetben indokolva). Részletesebb megközelítésben: azok az utak és csomópontok tekinthetők közvetetten levegőtisztaság védelmi szempontból hatásterületieknek, amelyeknél 13 %-ot meghaladó forgalomváltozást okoz a tervezett létesítmény. Tárgyi, mintegy 13-15%-os változás eredményezhet ugyanis kimutatható levegőterhelés változást, ezért jogszabályi előírások hiányában ezzel a lehatárolási jellemzővel határozható meg objektíven a kapcsolód úthálózatokra vonatkozó levegővédelmi ún. közvetett hatásterület. Fentieknek megfelelően a rendelkezésünkre bocsátott forgalmi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az alábbi útszakaszok tekinthetők közvetett hatásterületi útszakaszoknak: -

2. sz. főút 12. sz. főút 22. sz. főút 2106. j. ök. út 2107. j. ök. út

-

2114. j. ök. út 2115. j. ök. út 2201. j. ök. út 2202. j. ök. út 2203. j. ök. út 49 / 241

-

12123. j. út 21117. j. út 21125. j. út 22101. j. út


Tsz.:1/2015

Élővilág szempontjából közvetett hatásoknak tekinthetők a levegő- és talajszennyezés hatása az út melletti területek növényvilágára és a helyhez kötött állatfajokra. A vonuló, kóborló, illetve téli vendégként jelen levő fajok esetében a közvetett hatásterület akár fajonként is eltérő lehet, de általánosságban kijelenthető, hogy a beruházás közvetett zavarást az építkezéssel igénybe vett terület határaitól mért 500 méteres távolságban okozhat. Tájvédelmi szempontból közvetett hatásterületnek tekinthető az a terület, ahonnan a tervezett nyomvonal kapcsolódó létesítményeivel együtt látható lesz. A láthatóság érvényesülése a tengerszint feletti magasságtól, a lejtők hajlásától, hosszától, a hegy-völgy formációk jellegétől, ill. az út vízszintes és függőleges nyomvonalvezetésétől függ. A láthatóságot, az át-, a ki- és a rálátást a geomorfológiai adottságok mellett a felszíni borítottság, a területhasználati mód és a beépítettség mértéke határozza meg. A függőleges nyomvonalvezetésnél figyelembe kell venni, hogy például a jellemzően síkvidéki környezetben kialakított 1-3 m magas rézsű akár 500 m távolságból is látható a tájban. Azon szakaszokon, ahol a töltésrézsű nem éri el az 1 m magasságot, vagy bevágásban vezet az út, kisebb távolságú a láthatósági terület, ahol pedig meghaladja, ott nagyobb. A zajvédelmi szempontú vizsgálatok elvégzéséhez a hatástanulmány szakági munkarészeinek elkészítéséhez részletes forgalmi hatásvizsgálat készült, amelyben lehatárolásra került a projekt ún. közvetett forgalmi hatásterülete, vagyis azon kapcsolódó úthálózati elemeknek a meghatározása, amelyek forgalmára az új gyorsforgalmi út közvetve hatást gyakorol. A vonatkozó jogszabályok szerint azonban a tervezett létesítményt megközelítő környező úthálózaton bekövetkező zajterhelés változások alapján ezek az utak nem minősíthetőek hatásterületnek. A teljes körű és alapos zajvédelmi szempontú vizsgálatok érdekében fentieket figyelmen kívül hagyva minden forgalmi hatásterületi útra vonatkozóan megvizsgáltuk a projekt megvalósulása esetén várható zajterhelés változást. A jogszabályi meghatározásoktól eltekintve a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésben megfogalmazott lehatárolási elvet alkalmazva a megközelítő utak ún. közvetett zajhatásterületi lehatárolása (az összes vizsgált kapcsolódó úthálózati elem közül) az alábbi utakat foglalja magába: Zajterhelés csökkenéssel érintett közvetett hatásterületek:  Borsosberény 2. sz. főút  Drégelypalánk 2. sz. főút  Felsőpetény 21125. j. út  Hont 2. sz. főút  Nagyoroszi 2. sz. főút  Nőtincs 2114. j. út  Szendehely 2. sz. főút Zajterhelés növekedéssel érintett közvetett hatásterületek: - nincs ilyen. Rezgésvédelmi hatásterület A rezgésvédelmi hatásterület minden esetben közel az út nyomvonalához, a zajvédelmi hatásterületen belül határolható le.

50 / 241


Tsz.:1/2015

Építési szállítás zajvédelmi hatásterülete Az építési szállítás zajvédelmi hatásterülete a legtöbb esetben tervezési terület határain nem terjed túl, mivel a megközelítő utak többsége mentén a szállítási és fuvarozási tevékenység nem okoz 3 dB-nél nagyobb mértékű járulékos zajterhelés változást. Kimutatható mértékű zajszint változás az alábbi hatásterületnek minősülő utak mentén várható (amennyiben az építési szállítás az organizációs terv alapján igénybe veszi) a nappali időszakban: - 2202. j. út Horpács - 2114. j. Ősagárd - 22101. j. út Drégelypalánk - 2107. j. Keszeg - 2202. j. út Patak - 2115. j. Alsópetény - 12122. j. út Diósjenő - 21125. j. Felsőpetény - 2114. j. Nőtincs - 2203. j. út Érsekvadkert A továbbiakban környezeti elemenként mutatjuk be a tervezési terület jelenlegi helyzetét, ismertetjük az építés működés hatásait. Az előzetesen becsült hatásterület állapotát környezeti elemek és rendszerek bontásban mutatjuk be. Az alapállapot rögzítése a beruházás okozta változások mértékének becsléséhez, a változások minősítéséhez szolgáltat viszonyítási alapot. Az állapotleírás nem törekszik minden terület minden környezeti eleme és rendszere állapotának regisztrálására, csak az adott területen ténylegesen érintetteket veszi tekintetbe.

4.2. Kapcsolódó műveletek megvalósulása során várható hatások A tervezett gyorsforgalmi út mentén fellelhető közművek (pl. szabadvezeték, vízvezeték, gázvezeték, kőolajvezeték, távközlési kábel) keresztezése során esetlegesen szükségessé váló védelembe helyezés vagy kiváltás, illetve más járulékos létesítmények kialakítása során várható környezeti hatások, természetvédelmi kockázatok a kivitelezés időszakában az út építésével közel hasonló típusúak, jellegük és mértékük a gyorsforgalmi úthoz képest eltérő. A közmű kiváltás és egyéb létesítmény kivitelezés időszakában a tervezett út kivitelezéséhez szükséges terület igénybevételen felül plusz terület igénybevétel válhat szükségessé.

4.3. Rendkívüli események Rendkívüli esemény (havária) az építési és felvonulási területen bekövetkező-, a rendeltetésszerű működésben, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkezett olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel, illetve magában hordozza a folyamat ellenőrizhetetlenné válását. Katasztrófahelyzet: Baleset, vagy balesetek bekövetkezése önmagában még nem jelenti azt, hogy katasztrófahelyzet alakul ki. Nehéz azt megítélni, hogy adott helyzetből kialakulhat-e tömeges méretű balesetsorozat. Irányelvként azt rögzítjük, hogy igen nagy a valószínűsége ilyen helyzet kialakulásának, ha   

nagy a forgalom; rosszak a látási viszonyok (pl. köd); rosszak az útviszonyok (nedves, nyálkás útburkolat, síkosság, stb.).

Ilyen helyzet leggyakrabban a novembertől-márciusig terjedő időszakban fordul elő.

51 / 241


Tsz.:1/2015

A katasztrófahelyzet leggyakoribb előidézői:   

Veszélyes árut szállító jármű balesetekor a rakomány sérülése, az anyag veszélyessége; A természeti csapások többek között ónos eső, hóvihar, homokvihar, felhőszakadás, földrengés, nagy kiterjedésű erdőtűz, valamint ezek következményei; Nyáron az extrém magas hőmérsékletben kialakuló hosszan tartó torlódások, illetve a magas hőmérséklet tartós fennmaradása.

A közlekedési területen egyéb vészhelyzetek (de nem katasztrófahelyzetek) alakulhatnak ki továbbá az alábbi esetekben: szállító gépjárművek meghibásodása; az építő berendezések meghibásodása; üzemanyag elfolyás, halálos kimenetelű baleset bekövetkeztekor. A kárelhárítást alapvetően a veszélyhelyzet típusa és fokozata határozza meg. Veszélyhelyzet típusa: Üzemzavar a rendeltetésszerű üzemeltetés során bekövetkező meghibásodás, amely az üzemeltetés során statisztikailag bekövetkezhet (pl. üzemanyag, kenőanyag elcsöpögés, elfolyás). Üzemvész: a rendeltetésszerű üzemeltetés során bekövetkező jelentős meghibásodás miatti káresemény (pl. tárolótartályok kilyukadása, sérülése, szennyvízvezeték sérülése). Katasztrófa: jelentős környezeti károsodást okozó káresemény (pl. felszín alatti vízkészletbe jutó szennyezés). Föld és felszín alatti víz Havária esetben biztosítani kell a szennyező anyag továbbterjedésének megakadályozását, mely jelen esetben a szennyezés lokalizálásával, homokzsákos elzárással történhet. A kezelőnek erre megfelelő készenléti szervezettel, és anyagokkal fel kell készülnie. Felszíni víz Havária esetekben a vízfolyásokat közvetlenül érheti szennyezés, melyet elsősorban kárelhárítás keretében lehet lokalizálni és megszüntetni. A hatás nagysága függ a vízfolyás vízhozamától, a meder állapotától és nem utolsó sorban a vízfolyás medrének esésviszonyaitól. Az út üzemelése során előfordulható haváriás szennyezések közül legkedvezőtlenebb hatása a vízfolyások vízminőségére és nem utolsó sorban élővilágára a szénhidrogén származékoknak lehet. Amennyiben a csapadékvizet befogadó vízfolyás esetén a csapadékvíz bevezetése előtt biofiltrációs árok került elhelyezésre, úgy a felszíni vizek közelében esetlegesen bekövetkező haváriahelyzetek hatása jóval kisebb (vagy esetleg semmilyen) hatással nem lesz a felszíni vízre, élővilágra. A haváriák bekövetkezésének valószínűsége, és az hogy pont vízfolyások környezetében történik, azonban nagyon kicsi. Levegő Havária akkor fordul elő, ha a környezetszennyezés lényegesen meghaladja a megengedhető értékeket. Ilyen elvileg a pálya normál üzemében is előfordulhat, pl. levegőszennyezés esetében, ha a legnagyobb emissziójú forgalom és a legkedvezőtlenebb terjedési viszonyok együtt fordulnak elő. Haváriás szennyezés elsősorban az üzemeltetés során jelentkezhet könnyen illó folyékony, valamint gáznemű anyagok szállítása esetén véletlen meghibásodás következtében. 52 / 241


Tsz.:1/2015

Lényegesen nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szállított veszélyes áruk közúti baleset következtében az útburkolatra, vagy az útkörnyezeti légtérbe jutnak. A veszélyes áruk szállítását nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyek rögzítik az ilyen esetekben szükséges lépéseket is. Útkörnyezeti szennyeződések keletkezhetnek meteorológiai, földrajzi, természeti tényezők hatására is (vihar, árvíz, erdőtűz). A havária jellegű szennyezések, éppen természetükből adódóan nem jelezhetők előre. A havária jellegű esetek elkerülése alapvetően a közlekedés résztvevőin múlik (pl. veszélyes áruk fuvarozásakor előírt óvintézkedések). A következmények szempontjából a lakott terület közelében bekövetkezett havária hatása lehet jelentős. Ekkor kis területen, rövid ideig a határérték akár többszörösét is elérő levegőszennyezés jelentkezhet, ami erőteljesen érintheti a közvetett hatásviselőket is (talaj, víz, élővilág, ember). Veszélyeztetett helyek A haváriahelyzetek előfordulási valószínűsége a fent ismertetett esetek alapján igen eltérő lehet a veszélyhelyzet típusától és a veszélyeztetett környezeti elemtől, rendszertől függően. Számos haváriahelyzetre vonatkozóan nem határozható meg egyértelműen nagyobb mértékben veszélyeztetett útszakasz – vagy csupán általánosságban – mely a veszélyeztetett környezeti elem közelségéből adódhat: pl. a külterület-belterület határán vagy a felszíni vizek közelében. Azonban meghatározhatók olyan útszakaszok, ahol az út jellege, nyomvonalvezetése vagy a környező tájhasználat miatt nagyobb az esély baleset, illetve rendkívüli időjárás által okozott veszélyhelyzetek kialakulására. Ilyen útszakaszok azok, ahol: -

-

nagyobb ívű kanyarok találhatók különösen ott, ahol kétoldalt erdő húzódik az út mentén (balesetveszélyesség, helyenként vadveszély); legalább 1 km-t meghaladó hosszúságú, műtárgy kialakításával biztosított útszakasz (pl. 1km hoszsú völgyhida, vagy alagutas szakasz), melyen belül gépjármű meghibásodás, illetve közúti baleset következtében szükségessé váló élet- és vagyonvédelmi célú intézkedés, továbbá kármentés kivitelezése fokozottabb figyelmet érdemelhet a korlátozott megközelítési irányok miatt; szántóterületek mellett elhaladó útszakaszok, ahol kevés fás szárú növényzet található az út mentén, különösen akkor, ha bevágásban halad az út (hóátfúvás-veszélyes szakaszok egyes részei, melyek védelméről az illetékes közútkezelőnek kell gondoskodnia).

A Vác – Rétság közötti szakaszon tervezett M2 gyorsforgalmi út mentén balesetveszélyes gócpontként előzetesen kijelölhető útszakaszok: -

57+750-58+250 km sz. között – Lókos-patak keresztezése (kanyarodó útszakasz);

A Rétság – Országhatár közötti szakaszon tervezett M2 gyorsforgalmi út mentén balesetveszélyes gócpontként előzetesen kijelölhető útszakaszok: -

9+00-9+850 km sz. – Csitár-patak medrével párhuzamos nyomvonalvezetés a pataktól mért 80-150 m távolságon belül (kanyarodó patakmeder és útszakasz);

53 / 241


-

Tsz.:1/2015

12+00-12+300 km sz. – Ipoly-folyó árterének keresztezése (kanyarodó útszakasz).

A fentiekben megjelölt km szelvényekben történő vízfolyás keresztezések kanyarodó nyomvonal szakaszban találhatók, így itt elsősorban a pályaelhagyásos balesetek során a környezetre káros anyagok felszíni vízfolyásba szivárgásának veszélye jelent kockázatot. A Csitár-patak medrével párhuzamos szakaszon az úttest és a vízfolyás közötti távolság 80 és 150 m között változik, ami egy pályaelhagyásos baleset esetén szintén a felszíni vízfolyásokba történő szennyezőanyag beszivárgás jelent kockázati tényezőt. Megelőző intézkedések A veszélyhelyzeteket megelőző intézkedések közül legfontosabb kiemelni a közlekedési, közlekedésbiztonsági szabályok betartását és betartatását, hiszen adott útszakasz veszélyeit felmérve alakították ki e szabályokat. A balesetek előfordulásának valószínűsége mérsékelhető a sebességhatárok betartásával, a nehéz tehergépjárművek megengedett terhelésének betartásával (így nem rongálódik az útpálya), a tehergépjárművek vezetőinek pihenőidő-és vezetési idő megfelelő betartatásával. Mindezek fokozottabb ellenőrzéssel, ahol szükséges fokozott figyelemfelkeltéssel érhetők el. A hóátfúvás-veszélyes útszakaszokon a közútkezelő feladata – szakmai megítélése alapján – az út mellett hófogó műanyagháló vagy egyéb ideiglenes műszaki létesítmény kihelyezése. Az ismertetett veszélyeztetett helyek esetében, az üzemeltetés során várható haváriák megelőzése érdekében a veszélyeztetett szakaszokon történő sebességkorlátozás lehet célravezető, továbbá a haváriák bekövetkezése esetén javasolt külön intézkedéseket, kárelhárítási módokat az alábbiakban ismertetjük az érintett környezeti közegekre bontva. Talaj, felszínalatti víz Amennyiben az üzemanyag szállító jármű balesete következtében történik az üzemanyag kijutása a talajra, védekezési művelet szakszerű és gyors végrehajtását lehetőség szerint (ha csak meg nem sérült) a járművezetőjének és kísérőjének kell megkezdeni. A járművön lévő felitató anyagot a tócsákra kell teríteni és meg kell kezdeni a felső 20 cm-es talajréteg műanyag fóliára való fellapátolását, ott ahol a gázolaj a talajba már beívódott. E célból felitató anyagot, két ásót, két lapátot és egy csákányt, valamint 100 m2 olajálló minőségű műanyag fóliát kell a tankoló járművön tartani. Felszíni víz A tartálykocsival történő borulásos balesetek esetén az érintett árokszakasz valóban szennyezett részének a homokzsákkal való gyors lezárása szükséges, és a későbbiekben megfelelő mélységű talajcsere javasolt. A túlfolyó medreken tiltó műtárgyakat helyeztek el. A műtárgyakban havária esetén fa betétpallók behelyezésével megakadályozható a szennyező anyagok továbbjutása, mivel a víz a talpárokban tárózódik addig, amíg a szennyeződés az árokból eltávolításra, semlegesítésre nem kerül.

4.4. A létesítmény megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások A létesítmény megvalósítása nélkül várható hatásokat minden egyes környezeti elem vizsgálatánál külön ismertetjük.

54 / 241


Tsz.:1/2015

5. VIZSGÁLAT KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT 5.1. Földtani közeg és felszín alatti víz 5.1.1. A jelenlegi állapot bemutatása 5.1.1.1. Földtani közeg A tervezési terület 4 kistáj területén Vác – Pesti - Duna-völgy, Kosdi-dombság, Nógrádimedence és Középső - Ipoly-völgy helyezkedik el. A tágabb térség domborzati és földtani viszonyai A vizsgált terület aljzatát a Ny-K-i irányú, Diósjenő-Ógyalla-vonal szeli ketté, ezáltal elválasztva a vonaltól É-ra található területek kristályos alaphegységét, a D-re fekvő mezozoos, karbonátos (mészkő, dolomit) kőzetektől. Ezekre néhány 100 m vastag, különféle harmadidőszaki (oligocén, miocén) üledékes kőzetek (homokkő, agyag, tufa) települtek. A legfiatalabb fedő képződmények jellemzően negyedidőszaki löszök, illetve a nagyobb vízfolyások (Ipoly, Lókos-patak) környezetében folyóvízi üledékek. Az oligocén, miocén és pleisztocén laza üledékes kőzetek jellemzően könnyen fejthetőek, kis szilárdságúak és a szerkezetföldtani behatások következtében töredezettek. Vác – Pesti – Duna-völgy (Vác) A Vác-Pesti – Duna-völgy kistájhoz tartozó terület nagyrészt 98 m tengerszint feletti magasságú (tszf) ártéri síkság. Felszíni formáinak döntő része a folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kötődik. A kistáj aljzatát mezozoos karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) alkotják, amire oligocénmiocén rétegek települtek. A pleisztocén elején megkezdődött a nagy kiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. A felszínt néhány méter vastag holocén öntésiszap fedi, ami alatt kavics takaró húzódik. Utóbbiból nyerik csáposkutakkal a térség ivóvizét. Kosdi-dombság (Szendehely) A kistáj 200-250 m tszf-i átlagmagasságú hegységperemi dombság, átmenetet képez a Cserhát és a Duna-völgy síksága között. A dombságot karsztosodásra hajlamos, karbonátos kőzetek alkotják. Jelenleg is eróziós-deráziós folyamatok fejtenek ki felszín formáló hatást. A felszín jellemzően DK felé lejt. A kistáj nagy része felszín mozgásos, illetve mozgásveszélyes terület. A prekainozoos aljzatot mezozoos, platform- és medencefáciesű karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) alkotják, amelyek felszínen, illetve felszín közelben is előfordulnak. Az oligocén során agyagmárga, homok, homokkő és kavics települt, amire a miocénben andezit és andezittufa rakódott. Ezen rétegek is előfordulnak felszín közelben, illetve felszínen. A negyedidőszakban eolikus lösz és folyóvízi üledékek rakódtak le. Nógrádi-medence (Berkenye, Rétság, Bánk, Borsosberény, Nagyoroszi, Nőtincs, Tereske, Horpács, Pusztaberki) A kistáj a Börzsöny és a Cserhát között elhelyezkedő medence-dombság. Abszolút magassága 144 és 310 m között változik, az É-i és a Ny-i tájak az alacsonyabbak. Jellemző szerkezeti iránya Ény-DK-i, amit a legtöbb patak lefutási iránya követ.

55 / 241


Tsz.:1/2015

A prekainozoos aljzatot mezozoos, platform fáciesű karbonátos kőzetek alkotják, amire oligocén homokköves és agyagos üledékek, illetve alárendelten miocén slír és kavics települt. A negyedidőszak során pleisztocén agyag, lejtőagyag és lösz, valamint folyóvízi üledékek (kavics) rakódtak le. Középső – Ipoly-völgy (Drégelypalánk, Hont, Patak) A kistáj az Ipoly-völgy középső részének bal parti területeit foglalja magába. Dél felé határozott morfológiai határral elkülönülő teraszos völgy medence. Abszolút magassága 128 és 290 m között változik. A prekainozoos aljzatot közepes fokú polimetamorf komplexum (gneisz, csillámpala, amfibolit, fillonit, zöldpala) alkotja, amire a későbbiekben főként oligocén agyagmárga. A felszínt negyedidőszaki folyóvízi üledékek és szoliflukciós anyagok borítják. Földtani felépítés A terület érzékenységére való tekintettel készítettünk külön Barlangászati Szakvéleményt is. A tervezési területen előforduló legidősebb kőzetek mezozoos, triász időszaki karbonátos kőzetek, amelyek helyenként felszínen is kibukkannak és a Naszály fő tömegét alkotják. A Naszályt kis területi kiterjedésben Fődolomit Formáció építi fel, de legnagyobb kiterjedésben a ciklusos felépítésű, mára karsztosodott, több mint 200 m vastag Dachsteini Mészkő Formáció. A kőzetben több barlang is képződött, melyek közül néhány jelentősebb is található a Naszályon. Katalinpuszta és Szendehely térségében vetők mentén, helyenként felszínre, illetve felszín közelbe került az aljzatot alkotó mészkő. A terület a triász időszakot követően a harmadidőszak elejéig szárazulat volt, felülete erodálódott és karsztosodott. A felszínén keletkezett üregekbe bauxit (Gánti Bauxit Formáció) rakódott az eocén során. A Naszály DK-i és D–i oldalán, illetve Szendehelytől K-re felső eocén nummuliteszes mészkő, mészmárga (Szépvölgyi Mészkő Formáció) fordul elő kis foltban. Az alsó oligocént a Hárshegyi Homokkő Formáció képviseli, ami Szendehely és Katalinpuszta térségében fordul elő és Szendehelynél limonitos, durvaszemű és kevésbé kovás kötőanyagú. A sakktáblaszerűen összetört homokkőre települt a nagy vastagságot (kb. 100 m) is elérő Kiscelli Agyag Formáció. A felső oligocén-alsó miocén képződmények nagy elterjedésűek és több kőzetkifejlődésben (slír, homokő, márga) települtek. A Törökbálinti Homokkő Formáció vegyes szemcseösszetételű (durva és finomszemű homok) homokkő, agyagbetelepülésekkel. A Pétervásárai Homokkő Formáció alsó miocén kifejlődésű, keresztrétegzett, csillámos homokkő, felső része mállott tufát tartalmaz. Az Egyházasgergei Formáció alapkonglomerátummal, alapkaviccsal kezdődő partszegélyen lerakott homokkő. A Zagyvapálfalvai Formáció helyi jellegű kifejlődés és folyóvízi üledékek (homok, kavics, aleurit) építik fel. Középső miocén képződmény a Garábi Slír Formáció (csillámos homok-aleurit váltakozásából áll), ami Nagyoroszi és Drégelypalánk között, a Felső-hegy Aranygomb-hegy vonulatában van feltárva. A Naszály DNy-i előterében, a 2. sz. főút Ny-i oldalán a vulkáni Nagyvölgyi Dácittufa Formáció található felszínen. A képződmény andezit-dácit tufa és agglomerátum, homokos-kavicsos tufit, kőzetliszt, agyag váltakozásaiból áll. A tufa rétegek Hont térségében is megjelennek.

56 / 241


Tsz.:1/2015

A felső pleisztocén, általános elterjedésű fedőtakaró helyenként 10 m-nél is nagyobb vastagságban települt. Uralkodó kifejlődése az eolikus eredetű lösz, amire az erős eróziós lepusztulás a jellemző. A dombvonulatok lábainál gyakori a deluviális, agyagos lejtőtörmelékek és proluviális vízfolyások osztályozatlan termékeinek lerakódása. A holocén képződményeket az Ipoly folyóvízi üledékei képezik. Ezek az ártéri homok- és agyagüledékek 3-5 m vastagságban borítják a felszínt. A patakmedrekben átlagosan 10 m vastagságú, holocén lejtőtörmelék halmozódott fel. A fentebb bemutatott kőzetek, formációk elhelyezkedését az 5.1.1. ábra szemlélteti.

Jelmagyarázat 13 Q – löszösszlet 15 M – dácit piroklasztit (Nagyvölgyi F.) 25 M – tengerparti homok, homokkő, kavics, konglomerátum (Egyházasgergei F.) OLM - Nyílttengeri – csökkent sós vízi – tavi agyag, agyagmárga, aleurit, homokkő, konglomerátum (Törökbálinti Homokkő F.) 2 Ol - Nyílttengeri agyag, aleurit, agyagmárga (Kiscelli F.) 3 Ol - Tengerparti homokkő, konglomerátum (Hárshegyi Homokkő F.) 2 T - Platform mészkő (Dachsteini F.) 2 Q – folyóvízi üledékek 31 M - Sekélytengeri homokkő, kavicsos homokkő, aleurit (Pétervásárai Homokkő, Zagyvapálfalvai F.) 8 Q - Folyóvízi-eolikus homok 5.1.1. ábra A tervezési terület fedett földtani térképe (forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) Várható földtani felépítés a tervezett alagutak mentén A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon két alagút (A1, A2) kiépítése tervezett. A tervezett alagutak hossza: A1 1083,5 m és A2 655 m. Az A1 és A2 alagutak erősen tektonizált, vetőkkel szabdalt zónán vezetnek keresztül. Ebben a zónában a kőzet töredezett, gyengébb

57 / 241


Tsz.:1/2015

minőségű, kisebb szilárdságú, valamint a törések mentén várható a felszín alatti vizek megjelenése. Az A1 alagút heterogén kőzet összleten vezet át, többféle formációt is harántol. Az északi portáljánál az Egyházasgergei Formáció (jellemzően kavicsos homokkő) és a Nagyvölgyi Dácit Formáció, déli portáljánál a Törökbálinti Homokkő Formáció és a Pétervásárai Homokkő Formáció kőzettömege fordul elő. Az A2 alagút teljes kiterjedésében várhatóan a Hárshegyi Homokkő Formáción, ezáltal viszonylag homogén kőzettani felépítésű kőzeten vezet keresztül. A harántolt kőzetek egyelőre szakirodalmi adatok alapján kerültek meghatározásra, pontosításuk a geológiai feltárások után lehetséges. A tervezés során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy az agyagos lejtők a repedések mentén megjelenő felszín alatti vizek hatására csúszásveszélyessé válhatnak. Bányaterületek A tervezési terület környezetében, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (röviden MBFH) nyilvántartása alapján a közeli bányaterületek az alábbiak: Bányatelek védneve Vác I. Vác II. Vác IV. Vác VI. Keszeg Érsekvadkert I. Romhány (tűzálló agyagbánya)

Bányászott anyag mészkő, homokkő gombási agyag homok, kavics kavics mészkő homok, agyag

Bányavállalkozó (jogosított) megnevezése Duna-Dráva Cement Kft Duna-Dráva Cement Kft Duna-Dráva Cement Kft Zalakerámia Zrt. Duna-Dráva Cement Kft ROBRÁM Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

agyag

Agyag-Ásvány Bányászati és Feldolgozó Kft.

Romhány II.

homokkő

Concord Invest Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft.

Szokolya I.

andezittufa

Ipoly Erdő Zrt.

Talajtípusok jellemzése Talajok tekintetében legnagyobb arányban agyagbemosódásos barna erdőtalajok és Ramann-féle barna erdőtalajok fordulnak elő. Az Ipoly és a Lókos-patak mentén réti talajok, az országhatártól D-re kisebb foltokban humuszos homoktalajok, valamint csernozjom barna erdőtalajok találhatóak (lásd. 5.1.2. ábra). Az agyagbemosódásos barna erdőtalajokban a humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás folyamatait az agyagos rész vándorlása és a közepes mértékű savanyodás kíséri. Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, jó víztartó talajok, tápanyag-gazdálkodásuk általában közepes. A Ramann-féle barna erdőtalajokban a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. A barnaföldek kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. Elterjedési területük általában a barna erdőtalajok és a csernozjomterületek szomszédsága. Ezek a talajok közepes víznyelésűek és vízvezetőképességűek, nagy vízraktározó képességűek és jó víztartók. A réti talajok keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos felületi vízborítás vagy magas talajvíztükör) játszott nagy szerepet. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok nehezen

58 / 241


Tsz.:1/2015

művelhetőek, a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó. Jó víznyelésű és vízraktározási képességű talajok. A humuszos homoktalajokban a humuszosodáson kívül egyéb talajképző folyamat nem megfigyelhető. Általában a humusztartalom 1 % körüli, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cmnél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége és víztartó-képessége a futóhomokénál jobb. Gyengén víztartó, de jó vízáteresztő képességűek. Nehezebben száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél erodáló hatásának. Tápanyag-szolgáltató képességük gyenge. A csernozjom barna erdőtalajok képződésében a kilúgzás és az erőteljes humuszosodás dominál. Általában a barna erdőtalajok és a csernozjom talajok elterjedési területének határán találhatók. Vízgazdálkodásukat tekintve gyengén víztartó, de nagy víznyelésű talajok. Nógrád megye Településrendezési Tervei alapján a tervezési területen kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem található.

5.1.2. ábra A tervezési területen és környezetében előforduló talajtípusok (forrás: AGROTOPO adatbázis) Talajfeltárás Az altalaj rétegződésének és állapotának feltárására a tervezési szakaszon 2015 júliusában az E- Nerthus Mérnöki Szolgáltató Kft. a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon 6 db, a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszon 5 db, maximum 6 m mélységű fúrást mélyített. A fúrásokból zavart talajmintákat vettek, melyeken a talajok osztályozására, minősítésére, talajfizikai paramétereinek megállapítására szolgáló vizsgálatokat végeztek.

59 / 241


Tsz.:1/2015

A feltárások alapján az út- és műtárgyépítéssel (kivéve alagút) leginkább érintett terület dombfelszínein többnyire kemény, tömör, térfogatváltozó hajlamú közepes-kövér agyagok települnek, azonban helyenként kevésbe plasztikus, de szintén jó állapotú sovány agyagok is megjelenhetnek. A mélység növekedésével a plaszticitás csökken, 10 m méter mélységben már uralkodóak a jó állapotú sovány agyagok, melyek esetenként már az oligocén-miocén, slír jellegű képződmények megjelenését mutatják. Ez a felépítés a domboldalakra is jellemző lehet. A völgytalpakon –különösen amennyiben időszakos vagy állandó vízfolyást tartalmaz– és a völgytalpi alsó részén, a felszíninéhány m vastag talajrétegben alapozásra kevéssé alkalmas, esetenként puha, szerves, vegyes talajok jelentkeznek. Néhány méter mélységben azonban megjelenhetnek vékony, változó vastagságú szemcsés (homok, kavics) rétegek is. A talajok állapota, teherbírása kb. 5 m mélység alatt javul, ez alatti rétegek alapozásra már jóval kedvezőbbek. Építésföldtani jellemzők Az E-Nerthus Mérnöki Szolgáltató Kft. készített geotechnikai és földtani ismertetőt a projekthez. Az ismertetőt felhasználva röviden bemutatjuk az érintett kőzetek építésföldtani jellemzőit: A tervezési területen található triász mészkő, valamint az andezit és andezittufa lejtők csúszásra hajlamosak. Lejtőállékonysági szempontból kockázatot jelentenek a kedvezőtlen (kifele dőlő) rétegződések, a rétegvizek, valamint a 15°-nál meredekebb agyagos lejtők. További kockázatot jelentenek az oligocén rétegek fedőjében található (lejtő)törmelékes takaró, valamint az időszakos vagy állandó vízfolyások meredeken bevágódott völgyeiben a jelentősebb vízmennyiség hirtelen levonulása. Az Országos Felszínmozgás Kataszter és a DANREG mérnökgeológiai térképe alapján a nyomvonalak környezetében az alábbi felszínmozgások azonosíthatók. Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz:  2. és 12. út csomópontjának környezete, rétegcsúszás, lehetséges ok: összetett emberi beavatkozás  Szendehely, felszínsüllyedés, lehetséges ok: aláfejtés  Berkenyétől dél-keletre 3 helyszín, földcsuszamlás  Nőtincs, tó környéke, szeletes csuszamlás, rogyás, lehetséges ok: nem azonosítható  Lókos-patak és Pusztaszántó között 3 helyszín, földcsuszamlás  Rétság nyugati része, rétegcsúszás, lehetséges ok: nem azonosítható  Rétság nyugati része, szeletes csuszamlás, rogyás, lehetséges ok: átázás  Bánk környékén, 3 helyszínen, szeletes csuszamlás, rogyás, lehetséges ok: nem azonosítható  Rétság, Jenői-pataktól délre 4 helyszín, földcsuszamlás  Rétságtól nyugatra 2 helyszín, földcsuszamlás Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz:  Borsosberénytől dél-keletre 2. sz. főút mellett, szeletes csuszamlás, rogyás, lehetséges ok: nem azonosítható  Nagyoroszi és Horpács között, Nagyoroszi-patak, suvadás, lehetséges ok: nem azonosítható  Horpácstól nyugatra, 2 helyszín, földcsuszamlás  Nagyoroszitól északra, 2 helyszín, földcsuszamlás

60 / 241


    

Tsz.:1/2015

Drégelypalánk déli rész, rétegcsúszás, lehetséges ok: nem azonosítható Drégelypalánktól délre, rétegcsúszás, lehetséges ok: nem azonosítható Drégelypalánktól keletre, dél-keletre 3 helyszín, földcsuszamlás Hont dél-keleti rész, suvadás, lehetséges ok: nem azonosítható Hont déli rész 2 helyszín, rétegcsúszás illetve suvadás, lehetséges ok: nem azonosítható

A tervezési területen előfordulnak karsztosodásra hajlamos kőzettípusok, elsősorban a triász Dachsteini Mészkő elterjedési területe (beleértve a negyedkori üledékekkel takart területeket is), illetve az eocén Szépvölgyi Mészkő, melyekben barlangok kialakulása és megléte várható. A fentieken túl egyéb (vulkáni, üledékes) kőzetekben is előfordulhatnak kisebb barlangok, hasadékok, üregek, azonban ezek kialakulása nem karsztosodás, hanem tektonikus vagy omlási folyamatok eredménye lehet. Földtani veszélyforrások A földtani veszélyforrás területének meghatározása a 2003. évi XXVI. törvény alapján: Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak.

5.1.3. ábra Földtani veszélyforrások övezete Nógrád megyében (forrás: Nógrád megye Településrendezési Terve)

61 / 241


Tsz.:1/2015

Nógrád megye, valamint az érintett települések Településrendezési Tervei alapján a vizsgált terület jelentős része földtani veszélyforrás övezetébe tartozik. Nógrád megyében a földtani veszélyforrás területének övezete a földtani, geomorfológiai adottságok szerinti felszínmozgásos (suvadás, csuszamlás, omlás, beszakadás), valamit az antropogén alábányászott, alápincézett területekre terjed ki, amelyek valamelyike jellemzően a megye településeinek zömét érinti (lásd. 5.1.3. ábra).

5.1.1.2. Felszín alatti vizek A vizsgált területen a felszín alatti víz szintje a vízfolyások mentén 0-2 m között húzódik, míg a vízfolyásoktól távolodva a mélysége nő és a hegyek, dombok között elérheti a 10 m-nél is mélyebb felszín alatti szintet (lásd. 5.1.4. ábra). Összefüggő talajvíztükör csak a vízfolyások környezetében és az Ipoly-völgyében tudott kialakulni.

5.1.4. ábra A felszín alatti víz szintje a tervezési területen és környezetében (forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, röviden MFGI) Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alapján a tervezési terület 2 alegységen helyezkedik el: Közép-Duna és Ipoly. A Víz Keretirányelv (VKI) országos jelentése meghatározta az ország területére eső felszíni, és felszín alatti víztesteket. A vizsgált területen az alábbi felszín alatti víztestek különülnek el:

62 / 241


Tsz.:1/2015

Víztest típusa

Víztest neve Közép-Duna alegység

Víztest neve Ipoly alegység

sekély porózus és sekély hegyvidéki

s.h. 1.7. Börzsöny, Gödöllői-dombvidék – Duna-vízgyűjtő

sh. 1.8. Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő és sp. 1.12.2. Ipoly-völgy

porózus és hegyvidéki

h. 1.7. Börzsöny, Gödöllői-dombvidék – Duna-vízgyűjtő k. 1.5. Naszály, Nógrádi rögök és kt. 1.5. Nógrádi termálkarszt

h. 1.8. Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő

karszt és termálkarszt

k. 1.5. Naszály, Nógrádi rögök

A felsorolt víztest típusok közül a sekély víztestekre fejthet ki elsősorban hatást a tervezett beavatkozás. Az sh.1.7. és sh.1.8. jelű víztestek mennyiségi állapota jó, míg az sp.1.12.2. víztesté jó, de fenn áll a gyenge állapot kockázata, amit a felszín alatti víztől függő ökoszisztéma bizonytalan állapota okoz. Kémiai állapotukat tekintve az s.h.1.8. víztest jó minősítésű, ellenben az sh.1.7. és sp.1.12.2. víztestek az ivóvíz kitermelést veszélyeztető túllépés és a szennyezett ivóvízbázis következtében gyenge minősítésűek. A területen a karsztvízszint csúcspontja a Naszály tömbje alatt húzódik, szintje a szakirodalmi források alapján, nagy általánosságban 140-150 mBf magasságban várható. A felszín alatti víz regionális áramlási viszonyát tekintve a Pilis DK-i lábánál fakadó langyos vizű források felé áramlik a mélykarszton keresztül, DNy-i irányba. A karsztos kőzetekből a fedőhegységi üledékekbe történő átáramlás csak elenyésző mennyiségben lehetséges, a heterogén összetételű, jellemzően vízrekesztő agyag, fedő üledékek következtében. A víztest vízadói az eocén, szarmata és bádeni mészkő, az oligocén-miocén-pannon homokos-kavicsos üledékek, egyes vulkáni tufák és agglomerátumok. Vízföldtani jelentőségük azoknak a vulkanitoknak is lehet, melyekből sok kis-közepes hozamú hasadékforrás vezeti felszínre a vizet. Ezek általában igen kis oldott anyag tartalommal rendelkeznek. Felszín alatti víz megjelenésére a kőzetek repedései mentén lehet számítani. A tervezett alagutak (A1, A2, B) talpszintje alatt húzódik a karsztvízszint, azonban tektonikailag repedezett, vetőkkel és azokat övező vetőzónákon vezetnek keresztül, ezért a felszín alatti víz szivárgása várható. Ezért megfelelő szigeteléssel kell ellátni az alagutakat. Az sh.1.8 Börzsöny, Cserhát-Ipoly-vízgyüjtő víztest vizét lösz, homok, illetve az egyes vízfolyások pleisztocén üledékei tartalmazzák. Ez utóbbiak közül a legjelentősebbek az Ipoly völgyében húzódó pleisztocén kavicsteraszok, amelyek az önállóan elkülönített sp.1.12.2 Ipolyvölgy sekély porózus víztestet képviselik. A terület érzékenységi vizsgálata A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet alapján Horpács, Pusztaberki és Tereske kevésbé érzékeny, Bánk, Berkenye, Borsosberény, Érsekvadkert, Nagyoroszi, Nógrád, Nőtincs, Rétság, Tolmács, Hont és Szendehely érzékeny, Patak és Drégelypalánk fokozottan érzékeny, míg Dejtár és Vác fokozottan és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen található. Érintett vízbázisok A vizsgált szakasz közelében található vízbázisok az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 3.1. és 3.2. mellékletei alapján kerültek összefoglalásra. A tervezési területen előforduló vízbázisok (5 db) ivóvíz kivétel célját szolgáló, üzemelő felszín alatti vízbázisok, továbbá egy

63 / 241


Tsz.:1/2015

vízbázis a 3.2. mellékletben szereplő egyéb – ásvány-és gyógyvizek, valamint élelmiszeripari célokat szolgáló – vízbázis. 5.1. táblázat Ivóvíz kivétel célját szolgáló vízbázisok alapadatai (forrás: Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv, 2009.) vízbázis kódja

település

vízbázis neve

11107-10

Nógrád

vegyes anyagraktár

11050-20

Dejtár

Dejtár-Patak kútsor

12025-60

Vác

12025-40

Vác

12015-10

Verőcemaros

Vác, Déli vízbázis Vác, DBRVR Vác Buki-szigeti vízbázis DBRVR Verőcei vízbázis

vízbázis státusza

sérülékenység

a vízbázis súlyponti koordinátái (EOVX, EOVY)

üzemelő

igen

286000, 649300

üzemelő

igen

302194, 658247

tartalék

igen

265700, 656700

DMRV Zrt.

üzemelő

igen

272850, 653700

DMRV Zrt.

üzemelő

igen

275000, 650500

a vízbázis üzemeltetője HM Infrastrukturális Ügynökség Nyugat-Nógrádi Vízmű Kft. DMRV Zrt.

5.1.5. ábra A tervezési területen és környezetében előforduló vízbázisok védőterületei (forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer)

64 / 241


Tsz.:1/2015

Az 5.1.5. ábrán látható a felsorolt vízbázisok elhelyezkedése. A vizsgált nyomvonal szakaszok (Vác-Rétság és Rétság-Országhatár) nem érintik egyik vízbázis védőterületét sem.

5.1.2. Építés hatásai Földvédelmi szempontból a kivitelezési időszak negatív hatásait az út és kapcsolódó létesítményeinek területfoglalása, a földmunkák nagyságrendje és az anyagnyerő-helyek felhasználása jelentik. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz 18.041 m, a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz 23.363 m hosszú, azonban területfoglalásuk esetében vizsgálni kell az alagutak, bevágások mértékét, valamint a tervezett csatlakozó utakat és csomópontokat is. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon két alagút (A1- 1083,5 m, A2: 655 m) tervezett. Az élénk domborzati viszonyok között nagy mélységű bevágások, valamint magas támfalak kialakítása szükséges, amelyek nagy terület és földmunkaigényt jelentenek. A bevágások állékonyságának biztosításához, illetve a rézsűk erózióvédelme érdekében a szükséges védelmi intézkedéseket (rézsűvédelem: pl. növénytelepítés vagy mechanikai védelem, horgonyzás, pergés elleni háló, lőtt beton) biztosítani kell. A mélyebb bevágások esetében a lefolyó csapadékvíz, valamint a szivárgó felszín alatti víz is állékonysági problémát jelenthet, ezért a bevágásokat övárokkal kell védeni és a vizek átfolyását csőátereszekkel biztosítani kell. A 10 méternél magasabb támfalak (cölöpfalak, gabion vagy vasbeton rendszerű támfalak) esetén talaj- vagy kőzethorgonyokat kell beépíteni a jelentős elmozdulások és deformációk kezelésére. Továbbá a nyomvonalak lejtőmozgásoknak kitett területeken (magas talajvíztükör, szivárgó vizek megjelenése, gyenge teherbíró rétegek) vezetnek át, ezért szintén fontos az erózió elleni védelem biztosítása. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon 4 csomópont kerülne kialakításra: Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz 47+559 kmsz: Vác-északi csomópont 55+615 kmsz: Nőtincsi csomópont 58+913 kmsz: Rétság-déli csomópont 64+813 kmsz: Rétság-északi csomópont

A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetében két csomópont, a Nagyoroszi és Drégelypalánki csomópont épülne ki. A területfoglalás és a földanyag igény mellett a földmunkáknak további kedvezőtlen hatásuk is lehet, mint a talajerózió, amely a vízáramlás és a talaj, építés által megbolygatott kölcsönhatásának a következménye. Összefüggő talajvíztükör csak az Ipoly völgyében és a vízfolyások környezetében tudott kialakulni a területen, azonban a repedezett kőzetek mentén előfordulhatnak szivárgások. A szállító utak és az építési munkálatokkal kapcsolatos területek (anyagnyerő-helyek, deponálóhelyek területe) átmeneti területfoglalással járnak, az alattuk lévő talaj tömörödik. Az alagutak helyén a rétegek minősége kedvező a könnyű fejthetőségük miatt, azonban a kis szilárdság, a tektonikus töredezettség és a réteges elválás állékonysági problémát jelenthet. Ezért az előrehaladást kisfogásonként, szakszerűen kiépített biztosítószerkezet védelme mellett lehet folytatni. Az alagutak kiépítése az építésföldtani adottságok és a fedőkőzet vastagságának függvényében két féle módszerrel történhet, nyitott vagy zárt fejtéssel. Mindkettő jelentős földmunkavégzéssel jár. A nyílt fejtés esetén felülről kerül kibontásra a kőzet, majd a nyitott

65 / 241


Tsz.:1/2015

építésű szakaszok és a kapuzatok elkészülte után, az előbevágások a híd-háttöltések építéshez hasonló műveletek szerint lesznek visszatöltve, az azokból korábban kiemelt és e célra deponált földből. Zárt vagy bányászati módszerű építés esetén a kitörési szelvényből kell a kőzetet kifejteni a fedőkőzet letermelése nélkül. A bányászati módszerrel az alagút hajtást akkor lehet biztonságosan elvégezni, ha a fedőréteg vastagsága az alagút felett az alagútszelvényt befoglaló kör átmérőjének másfél szerese. Az építésföldtani adottságok ismeretében az alagútjáratok folyópálya, valamint leállóöböl szakaszai megépítését zárt, avagy bányászati módszerrel javasolt megtervezni mindazokon a szakaszokon, ahol ezt a kőzettakarás lehetővé teszi. A megfelelő kőzettakarás hiányában nyitott építési módszer alkalmazása javasolt, a zárt módszerrel épülő szakasz forgalmi szempontból releváns keresztmetszeti elrendezését megtartva. A nyitott építésű szakaszok befogadására az előbevágások szolgálnak, melyek az egyes alagútjáratok elején és végén létesülnének, és addig tartanának, amíg az alagútszerkezet felett a zárt módszer biztonságos alkalmazásához mérten már elegendő vastagságú fedőréteg van. A zárt, vagy bányászati módszerű építéshez a NÖT (Neue Österreichische Tunnelbauweise), azaz az új osztrák alagútépítés módszer alkalmazása javasolt. E módszer esetében az alagút szerkezet alapvető teherviselő elemének az alagutat körülvevő kőzet tekinthető. Az alagútjárat állékonyságát veszélyeztető mértékű deformációk kialakulásának lehetőségét a gyors gyűrűzárás technikájának alkalmazásával akadályozza meg. A kivájt járat állékonyságának fenntartásához biztosítani kell, hogy a kőzetek ne lazulhassanak (pl. lőttbeton alkalmazása). A kitermelt föld és kőzetanyag depókba kerül, majd a bevizsgálás után megfelelő minőségű anyag a töltések és rézsűk építése során felhasználásra kerül. Környezetvédelmi szempontból azok a közművezetékek jelentősek, melyek átépítése, kiváltása, módosítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján EVD vagy KHV köteles tevékenységnek minősülnek. Ilyen típusú közművezetékek a legalább 20 kV-os légvezetékek, a legalább 40 bar-ra tervezett üzemi nyomású földgázelosztó vezetékek, valamint az ivóvíztávvezetkékek, amelyek védett természeti területen, Natura2000 területen, illetve 1 km hossztól belterületen. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz építése során, a fentebb felsorolt közművek közül, az alábbiak érintettsége merült fel, a keresztezés szelvényszámának feltüntetésével: -

47+457,03 km szelv. 20 kV szabadvezeték 47+547,03 km szelv. 20 kV szabadvezeték 47+601,11 km szelv. 20 kV szabadvezeték 47+619,50 km szelv. gázvezeték Gfnk 48+143,92 km szelv. 20 kV szabadvezeték 48+888,50 km szelv. gázvezeték Gfnk 49+210,50 km szelv. gázvezeték Gfnk 49+393,29 km szelv. 20 kV szabadvezeték 53+740,02 km szelv. 20 kV szabadvezeték 55+571,60 km szelv. gázvezeték Gfnk 57+798,65 km szelv. 20 kV szabadvezeték 61+937,26 km szelv. 20 kV szabadvezeték 62+076,75 km szelv. elektromos távvezeték 400 kV 66 / 241


-

Tsz.:1/2015

62+548,00 km szelv. gázvezeték Gfnk 64+117,43 km szelv. 20 kV szabadvezeték

A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetében az alábbi közművek érintettsége merült fel, a keresztezés szelvényszámának feltüntetésével: -

3+932,72 km szelv. 20 kV szabadvezeték 4+309,80 km szelv. gázvezeték 7+215,40 km szelv. gázvezeték 7+385,50 km szelv. 20 kV szabadvezeték 8+771,50 km szelv. gázvezeték 10+952,75 km szelv. elektromos távvezeték 400 kV 11+114,52 km szelv. elektromos távvezeték 220 kV 12+882,10 km szelv. gázvezeték 18+215,75 km szelv. gázvezeték 22+096,60 km szelv. gázvezeték 22+201,70 km szelv. gázvezeték

Talajvédelmi szempontból légvezeték, földkábel és gázvezeték kiváltása többlet területfoglalással, földmunkával jár. A távvezetékek átépítése következtében a beavatkozással érintett nyomvonal szakaszok mentén szállítási és vezetékhúzási tevékenységet fognak végezni, ami nyomán taposási kár keletkezik. A kivitelezés során a kialakítandó oszlophelyek mellett nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A földkábel és gázvezeték fektetése során munkagödör kerül kialakításra, majd feltöltésre. A beavatkozásnak ez által a vezetékek nyomvonalában van közvetlen hatása a talaj szerkezetére. A felszín alatti vizek állapotát a kivitelezési és üzemelési időszakban egyaránt elsősorban a beruházás vízelvezetésének módja, hatékonysága szabja meg, valamint a területen található kutak, vízbázisok és fokozottan, illetve kiemelten érzékeny területek érintettsége. A vonalszakasz, kapcsolódó járulékos létesítmények és anyag-nyerőhelyek területein a földtani adottságtól függő vízellátási viszonyok (beszivárgás) változnak meg, amelyek közvetett hatásként a felszín alatti víz után-pótlódásban eredményeznek módosulást. Ez a hatás azonban a vonalas létesítmény esetében minimális, nem, vagy alig érzékelhető. A tervezett nyomvonal vízbázis védőterületet nem érint, ellenben helyenként kiemelten és fokozottan érzékeny területeken vezet keresztül. Patak és Drégelypalánk fokozottan érzékeny, Vác fokozottan és kiemelten érzékeny területen fekszenek. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján „Tilos (…) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése.” Ezeken a területeken burkolt vízelvezető árok vagy megfelelően (agyagpaplannal, vagy geomembránnal) szigetelt árok kerül kiépítése. Várhatóan a tervezett alagutak talpszintje alatt húzódik a karsztvízszint, ezért a beruházás nem lesz rá hatással. Azonban a töredezett kőzet összlet repedésein keresztül, valamint a vetők 67 / 241


Tsz.:1/2015

mentén lehet számítani felszín alatti víz szivárgásokra, aminek következtében megfelelő vízzáró szigeteléssel kell az alagutakat megtervezni. A beruházáshoz kapcsolódó közműkiváltások többlet kisajátítással járnak a felszín alatti vizek tekintetében, azonban közvetlen hatásterület nem jelölhető ki. Távvezeték esetén az oszlopok alapozása módosíthatja talajvíztükör térbeli helyzetét, viszont az oszlopok pontszerűnek tekinthetők és az általuk kifejtett hatás minimális. A földkábel esetén a beavatkozással érintett nyomvonal szakaszok mentén 5-5 méter széles építési sáv és biztonsági övezet kijelölés valószínűsíthető. Ezen a területrészen taposási kár keletkezik.

5.1.3. A létesítmény hatásai Az útpálya építésének területén a talaj eredeti funkciója megváltozik. A jelenlegi természetes állapota megszűnik, a terület az infrastrukturális létesítmény része lesz. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján más célú hasznosítás engedélyeztetése után történhet művelés alól kivonás, melyet az illetékes földvédelmi hatóság engedélyez. A vizsgált nyomvonalak legnagyobb részt mezőgazdasági területeken, valamint erdőgazdasági térségeken vezetnek át és létesítésük jelentős terület-igénybevétellel jár. Az útpálya a felszín alatti vízszintekben érzékelhető, számottevő változásokat jellemzően nem okoz. Azonban a töltésben haladó pálya duzzasztja a felszíni lefolyás vizeit, amely lokálisan, többlet-beszivárgáshoz vezet, valamint bevágásban a felszín alatti víz drénezése megnöveli az oldalirányú felszín alatti víz hozzáfolyást. Az alagutak tervezett helyén összefüggő felszín alatti víztükör nem alakult ki, továbbá várhatóan a karsztvízszint fölött kerülnek kialakításra, ezért a létesítmény nem gyakorol rájuk hatást.

5.1.4. A létesítmény üzemelésének és üzemeltetésének hatásai Üzemelés során a talaj és a felszín alatti víz szennyeződését elsősorban a légszennyező anyagok bemosódásából érheti szennyezés. Ezek közül korábbi vizsgálatok alapján a legjelentősebb – bizonyos időtávlatok esetén – az ólomszennyezés volt, amely az út melletti területsávban jelentkezett. 1999-ben Magyarországon megszűnt az ólomtartalmú benzin forgalmazása, ezért ma már egyetlen időtávlatban sem foglalkozunk ólomkicsapódással. Egyéb légszennyező anyagok diffúz jelleggel csapódnak ki, a koncentráció felhígul és ezért az út melletti területeken nem fejt ki jelentős hatást. Az üzemelés során a szennyezés nagysága elsősorban a haváriák, üzemanyag-szállító kamionok, tehergépkocsik balesetével kapcsolatban lehet számottevő. A tervezett útszakaszon és a szállítási útvonalakon havária esetén a szennyeződésből származó károsító hatások túlléphetnek a közvetlen hatásterület határán. A földtani közeg közvetett szennyezése vizek (pl. havária következtében szennyeződött felszín alatti víz, illetve szennyezett felszíni víz) közvetítésével történhet, a hatásterület nehezen becsülhető. Az üzemeltetés során a téli síkosság-mentesítés szintén szennyezheti beszivárgás útján a talajt, illetve a felszín alatti vizeket. Az esetlegesen felhalmozódó sómennyiség megváltoztatja a talaj pH értékét és tápanyag összetételét, a talaj szikesedését idézi elő, valamint rossz vízvezetésű talajokon a növényzet károsodását okozhatja. Fokozottan érzékeny területeken a sóhatás a terület élővilágára potenciális veszélyforrást jelent. Ennek kockázatát jelentős mértékben csökkenti, hogy e károsító hatás viszonylag rövid ideig, jellemzően az út tengelyétől 68 / 241


Tsz.:1/2015

számított 10-15 m-es sávon belül jelentkezik, az út szélétől távolodva csökkenő koncentrációban. A megfelelő víztelenítési megoldások hivatottak biztosítani, hogy minél kevesebb só tudjon pangó vízi körülmények között felhalmozódni és a lemosódó vizek biztonságosan elvezetésre kerüljenek. Az útburkolatról lefolyó csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére kétoldali talpárkok kerülnek kialakításra. A tervezett vízelvezetés megfelelő működése érdekében, amennyiben a a nylít árok hossz-esése meghaladja a 3%-ot, azokat burkolni kell, illetve 8% feletti hossz-esés esetén a burkoló elemeket beton ágyazatban kell elhelyezni, és energiatörő elemek alkalmazása szükséges. Magas töltések esetén az útburkolat szélén szegély kerül beépítésre, amelyet szakaszosan megnyitva, rézsűsurrantókon keresztül jut le a csapadékvíz a befogadó talpárokba. Az alagútjáratok pályafelületére jutó vizek vagy folyadékok elnyelésére és elvezetésére az útpálya mélyvonalában, a kiemelt szegély mentén vezetett, oldalbeömlős, réselt, szifonos, csatorna szolgál. A csatornában 50 m-enként olyan tisztítóaknák kerülnek kialakításra, amelyek kizárólag a tisztítóeszközök bevezetésre szolgálnak és nincsenek a folyásfenék alá nyúló részei abból a megfontolásból, hogy ebben a csatornában nem lehet pangó folyadék. Üzemelés során a földkábelek talajra gyakorolt közvetlen hatása a vezeték körüli talajrétegek körülbelül 0,5 m-es területére terjed ki, amin belül a vezeték esetleg befolyásolhatja a talajviszonyokat (a talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét), azonban ez a hatás elenyésző mértékű. A távvezeték karbantartása során a munkagépek kenőanyag és hidraulika olaj elfolyásából származó szennyezés, illetve a vezetéktartó oszlopok festése során a talajra kerülő festékek beszivárgása megfelelő munkaszervezéssel, kitűnő állapotú munkagépek és eszközök alkalmazásával minimálisra csökkenthető. Összességében tehát az üzemelés során a talaj szennyeződésével a távvezeték esetében nem kell számolni. A felszín alatti vizek minőségét befolyásoló lehetséges tényezők az üzemeltetés során az úttest tisztítása és karbantartása során használt kemikáliák, a téli karbantartás szóróanyaga, valamint a gépjárművek üzemanyaga és az általuk szállított anyagok lehetnek. Az üzemelés során szennyezés nagysága elsősorban a haváriák, üzemanyag-szállító kamionok, tehergépkocsik balesetével kapcsolatban lehet számottevő. A tervezett útszakaszon és a szállítási útvonalakon havária esetén a szennyeződésből származó károsító hatások túlléphetnek a közvetlen hatásterület határán, a talajvíztükröt elért szennyeződés az áramlási irányokban tovább szállítódik. Havária esetekre a kivitelezőnek, majd üzemelés során a kezelőnek megfelelő havária tervvel kell rendelkeznie. Az alagutakba havária esetekben folyékony vegyi anyagok vagy tűzoltó vegyszerekkel teli tűzoltó víz juthat. Az alagutak mosással történő tisztítása során keletkező szennyvíz ugyancsak nagy koncentrációban tartalmazhat veszélyes anyagokat. (Az ilyen folyadékok és szennyvizek felfogásra szolgál a kármentő műtárgy.) Az alagútpálya mélyvonalában húzódó csatornában pangó folyadék nem halmozódhat fel. Ugyanis, ha a pangó víz tűz- vagy robbanásveszélyes anyagból áll, akkor fenn áll a robbanásveszély kockázata. Ezért az alagutakban megfelelő vízelvezetési megoldásokkal (pl. tisztító aknák elhelyezése, kármentő műtárgy) biztosítani kell, hogy pangó víz ne tudjon kialakulni. Az alagutak tisztítása közben keletkező szennyvíz az alagutak végein elhelyezett tisztító műtárgyon keresztül kapcsolódik az autóút vízelvezető rendszeréhez, illetve az ily módon megtisztított víz kerülhet bevezetésre a befogadó vízfolyásokba. 69 / 241


Tsz.:1/2015

5.1.5. Szükséges védelmi intézkedések Az építéskor keletkező hulladék és veszélyes hulladék ideiglenes tárolóit, valamint a földmunkagépek üzemanyag-tárolóit megfelelően kell kijelölni és kialakítani: szennyeződésre nem érzékeny fedőréteg és feláramlással jellemezhető felszín alatti vízrezsim környezetében. Az ideiglenes, veszélyes hulladéktárolók kialakításához szigetelő lemezt (pl. polietilén fólia) kell alkalmazni, különösen a szennyeződésre érzékeny területeken. Az építkezés során a munkagépek, berendezések, szállító járművek esetleges meghibásodásából származó kenő- és üzemanyagok talajra kerülése esetén az elfolyt szennyezőanyagokat az átitatott közeggel (talaj) együtt haladéktalanul zárt tároló edénybe össze kell gyűjteni és a 225/2015. (VIII. 7.) kormányrendelet előírásai szerint kell kezelni. Az építés közben csak kifogástalan állapotú gépek és szállítóeszközök alkalmazhatók a szennyezés elkerülése érdekében. Az engedélyezési terv munkarészeként humuszgazdálkodási terv készítése szükséges, mely alapján a termőtalajt szelektáltan (talajtípus szerint) le kell termelni és ideiglenes depóniában tárolni, majd az út menti bevágások illetve úttöltés-rézsűk füvesítéséhez a termőtalajt fel kell használni. Az építkezés során a leszedett humuszréteget úgy kell tárolni, hogy annak felülete másodlagos kiporzást ne okozzon. Amennyiben szükséges a földmunkavégzésnél a kiporzás csökkentése érdekében locsolást kell alkalmazni. A humuszterítés után minél előbb füvesíteni kell az erózió megelőzése miatt. Az építés időszakában a kialakítandó pályatest mellett nagy tömegű munkagépek haladnak el, melyek kedvezőtlen mértékű talajtömörödést idézhetnek elő. Ezért az építési munkálatok befejeztével az érintett mezőgazdasági területek rekultivációját (talajlazítás) meg kell tenni. A tervezett építéshez csak jogerős és érvényes hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag (kő, kavics, homok, agyag, vagy ezek bármilyen arányú keveréke) használható fel. Az anyagnyerőhelyek kiválasztásánál a szállítási távolságok csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni az építési területhez közelebb esőket, ügyelve, hogy a szállítási útvonalak minél kevesebb mezőgazdasági művelés alatt álló területet vegyenek igénybe. Havária esetben biztosítani kell a szennyező anyag továbbterjedésének megakadályozását az illetékes környezetvédelmi hatóság értesítése mellett. A kezelőnek erre megfelelő készenléti szervezettel, és anyagokkal fel kell készülnie. Üzemelés során a síkosság-mentesítés káros hatásainak csökkentése céljából törekedni kell, hogy az időjárási, út és földrajzi viszonyoknak megfelelő fajtájú (olvasztó és/vagy érdesítő szer) és mennyiségű (lehető legkevesebb) síkosság-mentesítő anyag kerüljön kiszórásra. Élővízfolyásba, mint befogadóba történő vízbevezetés esetén a vízfolyások kezelőitől (elvi) befogadói nyilatkozatot kell kérni, illetve amennyiben szükséges gondoskodni kell megfelelő tisztító berendezés betervezéséről. A pályatesten összegyűlő csapadékvizek elvezetéséhez vízjogi engedélyezési terv szükséges. A földművek tervezésénél tekintettel kell lenni az árvízi öblözetekre, ami speciális töltésépítési eljárásokat, töltésalapozást igényelhet. Tekintettel a terület vízrajzára, a töltéseket átereszekkel kell megszakítani, hogy a pálya mindkét oldalán szabad lefolyást biztosítsunk a vizeknek, ezzel akadályozva meg az egyoldali víznyomást.

70 / 241


Tsz.:1/2015

Az építkezés során a munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a talaj és ezáltal a felszín alatti vizek szennyezése a lehető legkisebb mértékű legyen.

5.1.6. Összefoglalás Összefoglalva elmondható, hogy a tervezési területen túlnyomórészt Ramann-féle barna erdőtalajok és agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. Az Ipoly és a Lókos-patak környezetét réti talajok, kisebb területeket pedig humuszos homoktalajok és csernozjom barna erdőtalajok fedik. A tervezett nyomvonal jellemzően erdőgazdálkodási, valamint mezőgazdasági térségeken vezet át. A terepi és földtani adottságok következtében lejtőmozgásoknak kitett területeken vezetnek a nyomvonalak, ezért pl. bevágások létesítésekor, a szükséges védelmi intézkedéseket (rézsűvédelem: növénytelepítés vagy mechanikai védelem) meg kell tenni. A barlangok összevont felszíni védőidomát a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz metszi. Azonban közvetlen barlang érintettség nem áll fenn, illetve a barlangok 50 m-es, tényleges védőidomát sem érinti. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon két alagút került kijelölésre (A1 és A2), melyek hossza A1 1083,5 m és A2 655 m. Az A1 és A2 alagutak erősen tektonizált, vetőkkel szabdalt zónán vezetnek keresztül. Ebben a zónában a kőzet repedezettebb, gyengébb minőségű, valamint a törések menték várható a felszín alatti vizek megjelenése. Az A1 alagút többféle kőzetet, vegyes szemcseeloszlású homokköveket (Egyházasgergei Formáció, Pétervásárai Formáció, Törökbálinti Formáció) és magmás kőzetet (Nagyvölgyi Dácit Formáció) harántol. Az A2 alagút vertikális és horizontális kiterjedésében is várhatóan a Hárshegyi Homokkő Formáción vezet át. Tehát utóbbi esetében kevésbé heterogén kőzettani felépítéssel lehet számolni. A harántolt kőzetek egyelőre szakirodalmi adatok alapján kerültek meghatározásra, pontosításuk a geológiai feltárás után lehetséges. Az agyagos lejtők a repedések mentén megjelenő felszín alatti vizek hatására csúszásveszélyessé válhatnak. Földvédelmi szempontból az alagutak mindegyike megvalósítható, tervezés során a kőzet repedezettségére és az ezek mentén szivárgó vizekre kiemelt figyelemmel kell lenni. A tervezett nyomvonal helyenként érint fokozottan, illetve kiemelten érzékeny települést. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján megállapításra kerültek azok a fokozottan érzékeny területek, amelyek mentén a beszivárgás megakadályozására burkolt, vagy megfelelően szigetelt árok építése válhat szükségessé. A nyomvonal nem érint vízbázis védőterületet. Az alagutak környezetében összefüggő talajvíztükör nem tudott kialakulni. A várható karsztvízszint az A1 alagútnál 163 mBf-en, az A2 alagútnál 135 mBf-en helyezkedik el, ami az alagutak talpszintje alatt húzódik.

5.2. Felszíni víz 5.2.1. Vízrajzi adottságok Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alapján a tervezési terület az 1-9. Közép-Duna és az 1-8. Ipoly tervezési alegység részét képezi. 1-9. Közép-Duna

71 / 241


Tsz.:1/2015

Vízrajzilag a vizsgált terület mérsékleten vízhiányos, árvizek nyáron, kisvizek ősszel gyakoribbak. Az alegység vízfolyásai általában szerkezeti vonalak mentén kialakult, a Duna-folyamra fűződő főfolyási medrekben tartanak a befogadójuk felé. A vízfolyások között a természetes jelleg dominál, ugyanakkor a dombvidéki területeken áthaladó mederszakaszok döntőtöbbsége mederszabályozással érintett. A víztestekként kijelölt vízfolyásszakaszok állandó vízszállításúak, míg a mellékág rendszerük rendszerint időszakos jellegű. A vízfolyásokat a heves, szélsőséges vízjárás jellemzi, ugyanis a hóolvadás, vagy csapadékos időjárás hatására árvízkárokat okozó vízfolyások egy része a szárazabb augusztusi időszakban igen gyéren csörgedezik. Vízföldtan A térségben megtalálható permi rétegsor vízzárónak tekinthető. A triász rétegsor karsztosodott kőzetei alkotják a főkarsztvíztározót. Az alsó triász rétegsor vízadó és víztározó képessége csekély, karbonátos rétegei víztárolók. A térség karsztos víztározó képződményeit a nagy vastagságú középső–felső-triász, valamint alárendeltebb vastagságban középső-miocén sekélytengeri karbonátos képződmények alkotják. Az eocén képződmények többsége vízzáró, csak a karsztosodott Szőci Mészkőnek van jó víztartó és vízvezető képessége. Az oligocén képződmények szintén minimális vízadó és vízáteresztő képességgel rendelkeznek, de a változatos kifejlődésű Csatkai kavics kavicsosabb kifejlődései jó vízadó képességűek. A miocén és pannóniai vízzáró illetve félig áteresztő márgás, homokköves képződményei közé települt Lajta Mészkő és a Tinnyei Formáció biogén mészhomokos összletei jó vízadóak. A karsztos kőzetekből fedő hegységi üledékekbe átáramlás csak elenyésző mennyiségben lehetséges. Vízföldtani jelentősége a vulkáni agglomerátumoknak van, melyekből sok kisközepes hozamú hasadékforrás vezeti felszínre a vizet. A fedőhegységi üledékek közül víztartó tulajdonságuk az oligocén-miocén-pannon homokos-kavicsos üledékeknek, továbbá a pleisztocén folyóvízi kavicsoknak van (Duna kavicsterasz), melyek a terület legjelentősebb negyedidőszaki vízadó képződményei. 1-8. Ipoly A tervezési alegység fő folyója az Ipoly, végig teraszos völgyben folyik. Esése jelentős, Balassagyarmattól a torkolatig tartó alsó szakaszán is még 32 cm/km. A völgyfenék anyaga agyagos homok, hordalékszállítása csekély. A területen található, vizsgálandó települések környezetében az Ipoly nagyvízi medre Ipolytarnóctól Hontig terjedő szakasza húzódik a 148,5-60,04 fkm-k között (lásd. 5.2.1. ábra).

5.2.1. ábra Az Ipoly nagyvízi medre a tervezési terület környezetében (forrás: Nógrád Megye Területrendezési Terve) 72 / 241


Tsz.:1/2015

Vízföldtan Az Ipoly folyó vízgyűjtő területén a Börzsöny és a Cserhát hegység, illetve a Karancs földtani rétegsorában a rossz vízvezető képességű, illetve vízzáró tulajdonságú képződmények dominálnak. Viszonylag jobb vízvezető képességű üledékek csak a vulkáni képződményeket fedő összletek egyes szintjeiben fordulnak elő, illetve az Ipoly-völgy pleisztocén-holocén teraszának kavicsos üledékei alkalmasak a vízbeszerzésre. Az Ipoly 2,5-3 km széles sík völgytalpát a pleisztocén-holocén terasz üledékei alkotják. A vízgyűjtő terület legjobb vízadó képződményei ezek a pleisztocén-holocén teraszüledékek, amelyek a folyó mellett található sérülékeny környezetű ivóvízbázisok vízadó rétegeit alkotják. A vízgyűjtő területén összefüggő felszín alatti vízszint a változatos morfológia miatt nem alakulhatott ki, csupán az Ipoly völgyében és a szélesebb patakvölgyekben lehet nagyobb vízigények kielégítésére alkalmas mennyiségű felszín alatti vízre számítani, amely azonban fokozottan érzékeny a szennyeződésre. Az oligocén korú, tengeri kifejlődésű üledékes kőzetek (agyagok, márgák) nagy része nem jó vízadó. A rétegvíz tározására alkalmas összlet pl. az oligocén glaukonitos homokkő, a miocén mészkő és kavics. A vulkanitokra települő miocén rétegsorban található jobb vízvezető rétegek (homokos-kavicsos rétegek) víztartás és vízadás tekintetében igen nagy változatosságot mutatnak. A terület fő vízfolyásainak bemutatása A vizsgált terület két fő vízfolyása az Ipoly, amely a magyar-szlovák határon folyik, valamint a Lókos-patak. A Lókos-patak az Ipoly bal oldali, egyik legnagyobb vízgyűjtő területű mellékága. Diósjenőtől nyugatra, a Börzsönyben ered, s innen előbb délkelet felé, majd éles, szakaszos bevágódásokkal észak–északkeleti irányba folyva átszeli a Nógrádi-medencét. Végül Dejtár határában, az Ipoly 78,40 fkm szelvényébe torkollik. A dombvidéki vízfolyás vízgyűjtő területe 270 km2, hossza 46 km. Az Ipoly mellékvizeivel összehasonlítva a leghordalékosabb és legkisebb esésű vízfolyás. Jelentős mellékvizei a Jenői-patak és a Kétbodonyi-patak. A Lókos vízrendszerében több víztározó üzemel. Az országos vízmérce lista alapján a Lókos-patakon Bánkon mérik a vízszintet: Vízfolyás Szelvény Vízmérce név Vízmérce nullpont LNV Területi igazgatóság

Lókos-patak 24.500 fkm Bánk 168.350 mBf 267 cm Közép – Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Az Ipoly Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Balassagyarmat és Ipolyság érintése után a magyar-szlovák határon folyik, majd megkerüli a Börzsönyt és végül Szobnál ömlik a Dunába. A folyó szabályozás utáni, jelenlegi hossza 212,43 km, esése jelentős, vízjárása rendkívül ingadozó. Végig teraszos völgyben folyik, a völgyfenék anyaga agyagos homok, hordalékszállítása csekély. Az Ipoly vízgyűjtőterülete változatos felépítésű, középhegységi vidék. A középhegység résztájai közül a Nógrádi-medencének, a Börzsöny és a Cserhát egy részének lecsapoló folyója. A hozzávetőlegesen 220 km hosszúságú Ipoly fővölgy hullámtere medencék sokaságából áll, 73 / 241


Tsz.:1/2015

melyeket eróziós küszöbök választanak el egymástól. E szakaszokon a folyó völgye széles, lapos és kis esésű, kanyargó medrét sok helyen folyóteraszok kísérik. E kis esésű fővölgybe torkollanak a meredek pályájú, általában észak-déli irányú mellékpatakok. Az Ipoly vízgyűjtőjét nyugatról és északról a Szlovák Érchegység és a Selmeci hegyek, keletről és délről a Karancs, a Cserhát és a Börzsöny határolják. A hazai vízgyűjtő legmagasabb pontja a Börzsönyben található 938 m magas Csóványos. Az országos vízmérce lista alapján a tervezési területhez legközelebbi vízmérce az Ipolyon Balassagyarmatnál található. A vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Vízmérce név Vízmérce nullpont LKV LNV I. készültségi szint II. készültségi szint III. készültségi szint Területi igazgatóság

Ipoly 93.742 fkm Balassagyarmat 136.680 mBf -126 cm 474 cm 300 cm 350 cm 400 cm Közép – Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Az Ipoly vízfolyás mértékadó árvízszintjei a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet 1. sz. mellékletében vannak felsorolva, szintje a tervezési területen jellemzően 128-129 mBf között alakul. Tavak, tározók A hegy- és dombvidéki tározókat heves vízjárású vízfolyások kedvező helyein, pl. szűk völgyszelvényeknél építik. Az alegység hegy- és dombvidéki jellegéből adódóan a vízfolyások vízjárása szélsőséges, így száraz időben viszonylag csekély vízkészlettel rendelkeznek, csapadékos időben pedig adott esetben rendkívül heves lefolyás jellemzi őket. A hidromorfológiai kockázatot növelő völgyzárógátas tározók célja e szélsőségek mérséklése. A térségben számos kisebb-nagyobb kapacitású tározó épült, melyek száraz időre tározzák a csapadékos időszakokban lefolyó vizeket, nagycsapadék idején pedig a nagyvizek egy részének visszatartásával csökkentik az alvízi meder terhelését, az árvíz mértékét. Víztest kódja

Víztest neve

Fkm

Tározó neve

AEP420

Nagyoroszi-patak

2+215

Nagyoroszi

AEP420 AEP764 AEP764 AEP765

Derék-patak Lókos-patak Orzsán-patak Pusztaszántói-patak

9+000 36+350 2+950 4+770

Derék-pataki Nőtincsi Orzsán-pataki Pusztaszántó-halastó

Tározó hasznosítása árvízcsúcs csökkentés, öntözés árvízcsúcs csökkentés árvízcsúcs csökkentés árvízcsúcs csökkentés horgászat

Felszíni vizek minősége Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alapján a felszíni vizek minősítésére szolgál az alábbi táblázat: Víztest neve Biológiai elemek

Ipoly mérsékelt

Lókos-patak* jó 74 / 241

Derék-patak jó


Tsz.:1/2015

Víztest neve Ipoly Lókos-patak* Fizikai-kémiai elemek jó a jó állapotnál gyengébb Ökológiai minősítés mérsékelt mérsékelt Hidromorf elemek mérsékelt mérsékelt Kémiai minősítés nem éri el a jó állapotot adathiány * erősen módosított vízfolyás (oka: árvízvédelmi mederrendezés)

Derék-patak adathiány jó mérsékelt adathiány

Bel- és árvíz viszonyok A tervezett nyomvonal és szűkebb környezete árvízi veszélyeztetettsége -Magyarország árvízi veszélytérképe alapján- alacsony, illetve elhanyagolható veszélyeztetettségű. Megjegyzendő azonban, hogy a Települések ár- és belvízvédelmi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII.9.) KVVMBM együttes rendelet alapján Rétság, Bánk, Hont és Drégelypalánk települések közigazgatási területe erősen veszélyeztetettnek minősül, de ennek értelmezéséhez figyelembe kell venni a helyi morfológiai (térszín magassága) és hidrológiai viszonyokat is. Az Ipoly folyó Honttól Ipolytarnócig a 75,0 – 172,2 fkm között Nógrád megye északi határát, egyben államhatárt alkot Szlovákiával. A folyó völgyének Nógrád megyei szakaszán szécsényi (1.42), balassagyarmati (1.43), dejtári (1.44), és ipolyvecei (1.45) öblözetek találhatók. A 2 2 mintegy 38 km kiterjedésű ártéri öblözetekből 15,6k m van bevédve. Ezek ármentesítésére 29,246 km elsőrendű árvízvédelmi töltés épült ki az 1960-as évek közepétől 1982-ig. A 29.246 km hosszban, a helyi önkormányzatok bevonásával az illetékes vízügyi igazgatóság védekezik, és a védekezést a vízügyi igazgatóság irányítja. Az Ipoly vízjárására jellemző a heves, szélsőséges lefolyás, amit a szakaszos szabályozás helyenként kedvezően befolyásol. Ehhez járul még a Kelet-nyugat irányú folyóvölgy északi, illetve déli fekvésű vízgyűjtő területe, mely a ráfutó árhullámok kialakulását nagymértékben determinálja. Jellegzetesek a hóolvadásból származó tavaszi, illetve a késői őszi esőzések következtében kialakuló árvize a csapadékos időjárásra a folyó különösen a felső szakaszán azonnal reagál. Ez a betorkolló, illetve a befogadó eséskülönbségekből következik. A szabályozott szakaszon az egyoldali vagy mindkét parti betöltésezés esetén a 150-200 m széles hullámtéren a vízszint megemelkedett, a vízsebesség megnőtt, a hordalékmozgás meggyorsult. A szabályozatlan közbenső szakaszokon, a széles hullámtéren viszont a víz szétterül, sebessége csökken, a hordalék-lerakódás és mederelfajulás fokozódik. Itt a kis mederszelvény és hullámtér benőttsége a lefolyást erősen akadályozza. Ezért a szabályozott szakaszok alsó végeinél a kisvíz mederben jégtorlódással, jégdugó kialakulással kell számolni. Települések a védtöltéssel nem rendelkező Ipoly szakasz mentén: Hont, Drégelypalánk, Ipolyszög, Őrhalom, Hugyag, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Litke, Ipolytarnóc. Ezeken a szakaszokon a védekezés a helyi önkormányzatok feladata. A tervezési területen, illetve környezetében belvíz kialakulása nem jellemző.

5.2.2. Keresztezett vízfolyások A vizsgált nyomvonal a vízfolyásokat hidak kiépítésével keresztezi. Magyar oldalon az Ipoly keresztezése nem történik meg a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszon, ellenben az Ipoly nagyvízi medrét keresztezi a nyomvonal. A keresztezendő vízfolyások listája, a keresztező nyomvonal szakasszal és a keresztezés helyével megjelölve: 75 / 241


Tsz.:1/2015

Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz: -

-

Lósi-patak (50+246,10 km sz.), Keskenybükki-patak (52+392,8 kmsz.), Lókos-patak mellékága (57+793,4 km sz.), Lókos-patak (57+892,7 km sz.), Jenői-patak mellékág (62+512,74 km sz.), Jenői-patak (62+484,17 km sz.), Pusztaszántói-patak (60+498,6 km sz.), Bánki-patak (64+705,4 km sz.), Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz: Derék-patak (2+960,31 km sz.), Almáspusztai-patak (5+185,92 km sz.), Nagyoroszi-patak (7+833,76 km sz.), Haraszti-árok (10+329,10 km sz.), Hévíz-patak (15+457,2 km sz.), Csitári-patak (18+148,8 km sz.), István-patak (22+353,5 km sz.).

Továbbá a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz a 6+613,17 km szelvényben keresztez névtelen vízfolyást.

5.2.3. Építés hatásai A felszíni vizek állapotát befolyásoló hatásokat az építési és üzemelési időszakban egyaránt elsősorban az új útszakasz vízelvezetésének módja és hatékonysága szabja meg. A légszennyező anyagok burkolatra történő kiülepedése és lemosódása az időjárási viszonyoktól, a csapadék intenzitásától és a forgalom nagyságától függ. Építés alatt a vízfolyások és egyéb felszíni vizek minőségére gyakorolt hatások jelentősek lehetnek. A vizsgált nyomvonalak több vízfolyást is kereszteznek. A kivitelezés során kedvezőtlen hatások adódhatnak abból, ha a vízfolyások környezetében gépkarbantartást, javítást végeznek. A műtárgyak és a pályaszerkezetek építésénél ezért ugyancsak ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásokat ne érje szennyezés. A létesítménynek a vízháztartási mérleg elemei közül az evapotranspirációra és a felszíni vizek beszivárgására lesz hatása. A burkolt felületeknek köszönhetően megnő a területi párolgás, viszont ugyanitt csökken a felszíni beszivárgás, így a mérleg is egyensúlyban marad. A létesítményeknek a vízháztartásra érzékelhető hatása nem lesz. A felszíni lefolyási viszonyokat befolyásolhatja az erdőirtás, illetve a nagymértékű erdőtelepítés. Erdőterületek igénybevétele Szendehely, Nőtincs, Pusztaberki és Horpács területén várható. A jellemzően K-Ny-i irányultságú vízfolyások szabdalta területen a tervezett nyomvonalak részvízgyűjtőket hasítanak le, amelyek az út megépülte után, koncentráltan vezetik a vizet a befogadókba. A keresztezések helyein patak hidak kiépítése szükséges. A keresztezések helyén a vízfolyás medrét vízépítési terméskővel kell burkolni a híd alatt, továbbá a hídtól 10-10 m hosszúságban.

76 / 241


Tsz.:1/2015

A beruházáshoz kapcsolódva a vízfolyások mentén mederkorrekciók kivitelezése valószínűsíthető, azonban ezek pontos meghatározása a további tervfázisok részét képezi. A korrigált mederszakasznak meg kell felelnie a Kezelői előírások szerinti levezető képességnek, keresztszelvényi kialakításnak. A korrekció az áramlás állapotát nem befolyásolhatja jelentősen. A földművek tervezésénél tekintettel kell lenni az árvízi öblözetekre, ami speciális töltésépítési eljárásokat, töltésalapozást igényelhet. A töltéseket átereszekkel kell megszakítani, hogy a pálya mindkét oldalán szabad lefolyást biztosítsunk a vizeknek, ezzel akadályozva meg az egyoldali víznyomást. A töltésen, vagy bevágásban haladó nyomvonal megváltoztathatja a vízgyűjtő területeket, feldarabolhatja azokat. Ezt a hatást azonban csőátereszekkel, hidakkal és az árokrendszer körültekintő tervezésével semlegesíteni lehet. Rosszul kialakított átvezetések esetén kimosások, illetve az alvízi oldalon ebből következően feliszapolódások alakulhatnak ki. Megfelelő méretű csőáteresz alkalmazása esetén a mederállapotban, vízmozgásokban jelentős változás nem várható. Ezek részletei az engedélyezési, illetve a kiviteli tervek szintjén kerülnek kidolgozásra. A nagy mélységű bevágásokat a lemosódó csapadékvíz erodáló hatásától övárok kialakításával kell védeni. A nyomvonal mentén tervezett alagutak (A1, A2) helyén, felett felszíni vízfolyás nem vezet keresztül. Az alagutak csak közvetett hatással lehetnek a felszíni vizekre, méghozzá a felszín alatti áramlási viszonyok és vízmennyiségük megváltoztatásával. Jelen esetben az alagutak talppontja a karsztvízszint felett helyezkedik el, valamint összefüggő talajvíztükör nincsen a vizsgált területen, ezért ezen összetett hatások nem állnak fel, illetve csak elhanyagolható mértékben. A beruházás következtében felmerülő közműkiváltások meghatározott ideig tartó tevékenységek, melyeknek hatásai a munkaterületen belül, annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek. Légvezeték és gázvezeték kiváltásával (építés) kapcsolatos tevékenységek vízhasználatot nem igényelnek. A lefektetett gázvezetéket nyomáspróbának kell alávetni az üzembe helyezést megelőzően, amihez a vizet a vezetékes ivóvízhálózatról vagy a tűzivízhálózatról kell venni. A nyomáspróba után a közcsatornára kell engedni az elhasznált vizet. A használt víz a kibocsátása előtt tisztításra kell, hogy kerüljön. Az így leengedett víz minőségének meg kell felelnie a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak. Amennyiben a vezeték nyomvonala felszíni vízfolyást érint, ezek közelében a munkagépek használata, gépkarbantartások, javítások során okozhat szennyezéseket, de ezek a megfelelő műszaki állapotban lévő munka- és szállítógépek alkalmazásával minimalizálhatók.

5.2.4. Tervezett vízelvezetési megoldások A Bokút-Terv Mérnöki és Vállalkozó Kft. által készített Vízügyi szakvélemény alapján kerül összefoglalásra az alábbiakban a tervezett nyomvonal vízelvezetési koncepciója: A tervezett gyorsforgalmi út követi a terep domborzatát. A változatos terepi adottságoknak megfelelően a tervezett elkerülő úton a jelentősebb magasságkülönbségek áthidalására völgyhidak, illetve alagutak épülnek. 77 / 241


Tsz.:1/2015

Az útburkolatról lefolyó csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére kétoldali talpárok kerül kialakításra. A vízelvezető árkok fenékszélessége 0,40 m, mélységüket a tervezés további fázisaiban méretezéssel kell meghatározni. A tervezett nyílt árkot burkolattal kell ellátni, amennyiben a hossz-esés meghaladja a 3%-ot. A 8% feletti hossz-esés esetén a burkoló elemeket beton ágyazatban kell elhelyezni, és energiatörő elemek alkalmazása szükséges. Azon a szakaszon, ahol vízzáró árok kialakítása szükséges a vízzáróság biztosítása érdekében célszerű előregyártott mederelemekből kialakított vízelvezető árok létesítése. Magas töltés építése esetén az útburkolat szélén szegély kerül beépítésre. A lefolyó csapadékvíz a szegély helyenkénti megnyitásával, rézsűsurrantón levezetve jut el a befogadó talpárokba. Az épülő műtárgyak vízelvezetésének megoldása a műtárgytervezés során kerül kialakításra. Befogadók, felszíni csapadékvíz-elvezetés kialakítása Az út hossz-szelvényi kialakítása követi a terep domborzatát, így a tervezett talpárkok befogadóiként a keresztezett vízfolyások, árkok szolgálnak. Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz: - A 47+000-49+873 km szelvények közötti szakasz befogadója a meglévő M2 autóút vízelvezető rendszere, - az 49+873-51+116 km szelvények közötti szakasz befogadója a Lósi-patak, - 51+116-52+250 km szelvények közötti szakasz befogadója terepmélyedés, - az 52+250-54+250 km szelvények közötti szakasz befogadója a Keskenybükki-patak, - az 54+250-57+793,4 km szelvények közötti szakasz befogadója a Lókos-patak mellékága, - az 57+890-59+500 km szelvények közötti szakasz befogadója a Lókos-patak, - az 59+500-62+412 km szelvények közötti szakasz befogadója a Jenői-patak, - a 62+700-65+041 km szelvények közötti szakasz befogadója a Bánki-patak. Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz: -

A 0+000-1+040 km szelvények közötti szakasz befogadója a megelőző szakasz vízelvezető rendszere, az 1+040-3+750 km szelvények közötti szakasz befogadója a Derék-patak, a 3+750-5+629 km szelvények közötti szakasz befogadója az Almáspusztai-patak, az 5+629-7+220 km szelvények közötti szakasz befogadója a 6+613,17 km szelvényben keresztezett vízfolyás, a 7+220-9+750 km szelvények közötti szakasz befogadója a Nagyoroszi-patak, a 9-750-13+020 km szelvények közötti szakasz befogadója a Haraszti-árok, a 13+020-16+885 km szelvények közötti szakasz befogadója a 15+457,20 km szelvényben keresztezett vízfolyás, a 16+885-18+400 km szelvények közötti szakasz befogadója a Csitári-patak, a 18+400-23+363 km szelvények közötti szakasz befogadója az István-patak.

Az út burkolatáról lefolyó csapadékvíz keresztező vízfolyásokba történő bevezetése ellen a vízfolyás kezelők kifogást nem emeltek, a megoldásnak műszaki akadálya nincs.

78 / 241


Tsz.:1/2015

A tervezés során felvettük a kapcsolatot a Közép – Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, akik a kezelésükben lévő vízfolyások (Lósi-patak, Lókos-patak, Jenői-patak, Gombás-patak, Csitári-patak) kapcsán előzetes befogadói nyilatkozatot tettek (lásd. III. Vízvédelmi melléklet). A nyilatkozat alapján a csapadékvizek -

a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 4. Általános védettségi kategóriájára vonatkozó határértékek betartása, az olajjal szennyeződött csapadékvizek előtisztítása, a kiszűrt olaj 225/2015. (VIII.7.) Korm.rendelet előírásai alapján való kezelése, valamint a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet előírásainak betartása

mellett bevezethetők a befogadó vízfolyásokba. A burkolatról lefolyó és esetlegesen olajjal szennyezett csapadékvíz előtisztítás után vezethető be a befogadó vízfolyásba. Az alkalmazott vízvédelmi műtárgy által az élővízbe bocsátott víz minőségének a fent felsorolt, hatályos jogszabályok által előírt határértékeknek kell megfelelnie. Az úti árkok becsatlakozásának környezetében a medret a növényzettől meg kell tisztítani, és amennyiben szükséges a mederszelvényt helyre kell állítani. A vízelvezető árkok vízfolyásba történő csatlakozásnál a medret minden esetben védelemmel kell ellátni a kimosódás elkerülése érdekében. Környezetvédelmi, vízvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területek esetén vízzáró, burkolt árok kialakítása szükséges. A burkolt árkot előregyártott elemekből célszerű kialakítani. Fokozottan, illetve kiemelten érzékeny terület a Lókos-pataki tározó és a Derék-pataki tározó területe is, ezért a medrektől számított 0,25 km széles sávban burkolt árok kialakítása szükséges. Burkolt árok létesül a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon az 57+500 - 58+400 km szelvények és a 60+100 - 60+900 km szelvények között. Burkolt árok kialakítása javasolt a Nagyoroszi-patak keresztezése környezetében is, a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszon, a 7+200-8+000 km szelvények között. NATURA 2000 vizes élőhelyek az Ipoly mentén találhatók, amelyeket a RétságOrszághatár közötti nyomvonal szakasz érint. Ezeken a területeken a vízelvezetés zárt rendszerben történik. Keresztező vízfolyások Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz: -

-

-

Lósi-patak Kezelő: Gödöllő- Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat völgyhíd épül, 550 m h. Keskenybükki-patak Kezelő: Verőce Község Önkormányzata völgyhíd épül, 910 m h. Lókos-patak és mellékága Kezelő: Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (felszámolás alatt) völgyhíd épül, 1225 m h. 79 / 241


-

-

-

Tsz.:1/2015

Pusztaszántói-patak Kezelő: Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (felszámolás alatt) völgyhíd épül, 1280 m h. Jenői-patak és mellékágai Kezelő: Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (felszámolás alatt) völgyhíd épül, 450 m h. Bánki-patak Kezelő: Bánk Község Önkormányzata völgyhíd épül, 420 m h.

Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszon: -

-

-

-

-

-

Derék-patak Kezelő: Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (felszámolás alatt) völgyhíd épül, 550 m h. Almáspusztai-patak Kezelő: Horpács Község Önkormányzata völgyhíd épül, 420 m h. Névtelen vízfolyás Kezelő: Horpács Község Önkormányzata völgyhíd épül, 165 m h. Nagyoroszi-patak Kezelő: Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (felszámolás alatt) völgyhíd épül, 320 m h. Haraszti-árok Kezelő: Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (felszámolás alatt) völgyhíd épül, 480 m h. Névtelen vízfolyás Kezelő: Drégelypalánk Község Önkormányzata völgyhíd épül, 320 m h.

A vizsgált nyomvonalak esetében létesítendő hidak vízelvezetése A híd szerkezet szigetelt felületén, a mélyvonulatban burkolatszivárgó kerül kiépítésre, ami a mélyoldali hídfő mögött, a gégecsövön át a burkolati rétegeken átszivárgó vizet vezeti a rézsűre. A 400 m2-nél nagyobb hídfelület esetében víznyelő elhelyezése szükséges a mélyvonalban, a támaszok előtt, a magas oldalon. A víznyelőből a víz a fogadó aknába jut, ahonnan a vízelvezető rendszerbe.

5.2.5. A létesítmény üzemelésének és üzemeltetésének hatásai A felszíni vizek állapotát befolyásoló hatásokat az üzemelési időszakban elsősorban az új útszakasz vízelvezetésének módja és hatékonysága szabja meg. A vízelvezetés tervezése során figyelembe kell venni a terület földtani adottságait és közműellátottságát. Az üzemelés alatt elsősorban közvetett módon érheti szennyezés a felszíni vízfolyásokat. Ez a felszín alatti vizek közvetítésével juthat el a vízfolyásokba, a járműalkatrész kopásból származó fém, gumi és csöpögésből származó üzemanyagok, egyéb olajok és hűtőfolyadékok, valamint az útburkolat porlódásából keletkező por és az útburkolatra kiszórt síkosság-mentesítő anyag által. A sózás kedvezőtlen hatása csak rövid ideig és kis mértékben érvényesülhet a befogadókban a hóolvadáskor keletkező víz hígító hatása következtében. 80 / 241


Tsz.:1/2015

Közvetlen szennyezés havária esetekben érheti a vízfolyásokat, melyet elsősorban kárelhárítás keretében lehet lokalizálni és megszüntetni. A hatás nagysága függ a vízfolyás vízhozamától, a meder állapotától és nem utolsó sorban a vízfolyás medrének esésviszonyaitól. Az út üzeme során előfordulható haváriás szennyezések közül legkedvezőtlenebb hatása a vízfolyások vízminőségére és nem utolsó sorban élővilágára a szénhidrogén származékoknak lehet. A haváriák bekövetkezésének valószínűsége, és az hogy pont vízfolyások környezetében történik, azonban kicsi. Keresztező műtárgyak esetében (ha más előírás nincs) maximálisan 4 cm duzzasztási szint a megengedett, a felvíz oldalon. A sebességnövekmény minimalizálása érdekében maximum 10%-os sebességnövekmény alakulhat ki átereszeknél és hidaknál, amennyiben a meder állapotára nincs jelentős befolyással. A keresztezett vízfolyások a gyorsforgalmi út csapadékvizeinek befogadójául szolgálhatnak. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait kell betartani a vízfolyásokba beengedhető vizek minőségére vonatkozóan. Csapadékvizek elvezetése TPH szennyeződés-vizsgálata, tanulmány A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízi közmű és Környezetmérnöki tanszéke (dr. Buzás Kálmán és Budai Péter) 2008-ban készítette el „Az autópályákról és nagyforgalmú közutakról lefolyó csapadékvíz TPH szennyezettsége” című publikációt, amelyet egy közel másfél éves, az M0 és az M7 autópálya mentén, az útról lefolyó csapadékvíz szennyezettségére vonatkozó vizsgálat előzött meg. Dr. Buzás Kálmán 2009-ben készült doktori (PhD) értekezése „A közúti közlekedés hatása a felszíni csapadékvíz-lefolyás szénhidrogén szennyezettségére” is a fent említett tanulmányra épült. E két értekezésre támaszkodva mutatjuk be a lefolyás TPH szennyezésének jellemzőit és lefolyását. Az útburkolatról lefolyó vízben a TPH jelentős hányada a 28-as szénatom számú motorolaj kiszóródásából keletkezik és a felszínen található mikron mérettartományú szilárd szennyeződések szemcséihez, illetve az útfelülethez tapad hozzá. Ahhoz, hogy ezek a részecskék a felszínről lemosódjanak, nem elegendő a csapadék esemény, illetve a szél energiája, szükség van a csapadék idején elhaladó járművek kerekei okozta behatásra is. A nagy áramlási sebesség és a nyomáscsökkenés felszívja és leválasztja a felszínre tapadt olajos szennyeződéseket, majd vízpermet formájában a levegőbe emeli. A TPH szennyezettség mértékét a csapadékmagasság és a csapadék esemény idején az aktuális forgalom mértéke határozza meg. A lemosódó olaj nem alkot emulziót a csapadékvízzel, ezért eltávolítására az olajfogók és oleofil adszorbensek csak alacsony hatásfokkal képesek. A tanulmányok igazolták, hogy a befogadóig vezető árokrendszernek van TPH visszatartó hatása, azaz a szennyezettség mértékét csökkenti. Megfelelően méretezett és füvesített árok esetében 60 %, burkolt árokrendszer esetén 20 % a visszatartás hatása. Amennyiben a csökkentés után is határérték feletti koncentráció adódik a szennyező anyagra vonatkozóan, tisztítás szükséges. A lefolyások TPH szennyezettségét kifejező jellemző értéknek az esemény átlagkoncentrációt célszerű tekinteni, ami a mindenkori lefolyó hozam és a hozzá rendelt szennyező anyag koncentráció szorzatának a teljes csapadék lefolyás időtartamára vonatkozó integrálja, valamint a teljes lefolyó vízmennyiség hányadosa. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján, a befogadóba való közvetlen bevezetésre 81 / 241


Tsz.:1/2015

vonatkozó egyedi határértékek a TPH szerinti legkisebb és legnagyobb értékei a következőek: 3 mg/l és 20 mg/l. 5.2. táblázat Az esemény átlagkoncentrációk várható alakulása az autópályák aktuális forgalmi intenzitása és a csapadékmagasság függvényében, burkolt vízelvezető rendszer esetében

A 5.2. táblázatról leolvasható, hogy 700 jármű/óra forgalmi intenzitás értékig nem indokolt beavatkozás, mivel a szennyező anyag koncentrációja határérték alatti marad. „Az autópályákról és nagyforgalmú közutakról lefolyó csapadékvíz TPH szennyezettsége” című tanulmányban a vizsgálati eredmények tanulmányozásán túlmenően, számítási eljárást dolgoztak ki a várható összes alifás szénhidrogén szennyezés mértékének (átlagkoncentráció) meghatározására a közút forgalmának függvényében. A tanulmány alapján alkalmazott összefüggés, burkolt árok esetén: CE = (4.33 * J – 0.0507 * H), (mgTPH/l), ahol CE – a TPH esemény átlagkoncentrációja, J - a csapadék idején közlekedő egységjárművek száma ezer egységjárműben kifejezve, (1000 egységjármű/óra), és H – a lehullott csapadék magassága, (mm). A tanulmány szerint a kapott érték 60 %-kal csökkentendő füvesített árok esetén. A mértékadó csapadékmagasságot 10 mm-re vettük fel a tanulmány ajánlása alapján. Az eredményül kapott koncentráció értéket kell a megengedett határértékekkel összevetni és a beavatkozás módját meghatározni. A fenti összefüggés alapján, a II. Forgalmi melléklet adatainak felhasználásával, az M2 Vác-országhatár közötti gyorsforgalmi útra elvégzett számítások a következők: Az M2 Vác-országhatár közötti gyorsforgalmi út esetében a távlati 2030. évre becsült forgalmakat 6 részre osztott szakaszolással vettük figyelembe: 82 / 241


Tsz.:1/2015

Útszakasz

Forgalom (E/h) 1420 1295

Szennyezés mértéke burkolt árokra (mg TPH/l) 5,64 5,10

Szennyezés mértéke földárokra (mg TPH/l) 2,256 2,040

Vác-északi csp. – Nőtincsi csp. Nőtincsi csp. – Rétság déli csp. Rétság déli csp. - Rétság északi csp. Rétság északi csp. – Nagyoroszikeleti csp. Nagyoroszi-keleti csp. – Drégelypalánki csp. Drégelypalánki csp. - Országhatár

1333

5,26

2,104

376

1,12

0,448

377

1,12

0,448

358

1,04

0,416

A számított értékek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott és a földtani közeg, valamint a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértéket (100 mg/kg, illetve 100 µg/l) nem haladják meg. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. számú melléklete alapján a befogadóba való közvetlen bevezetésre a hatóság által megállapítható egyedi határértékek szerint az összes alifás szénhidrogénre (TPH) vonatkozó legkisebb érték 3 mg/l, míg a legnagyobb 20 mg/l. Mindezek alapján földárkok esetén sehol nem várható határérték feletti szennyezés. Burkolt árkok alkalmazásával, a 2030-ra megnövekedett forgalom esetén a Vác és Rétság közötti tervezési szakaszon a szennyezés mértéke várhatóan átlépi a minimális határértéket, ezért javasolt a befogadó vízfolyások előtt, előtisztító műtárgy betervezése.

5.2.6. Szükséges védelmi intézkedések A technológiai berendezéseket, létesítményeket úgy kell üzemeltetni, a munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a tevékenység ne okozzon vízszennyezést. Általánosságban javasolt korszerű, környezetbarát gépek, technológiai berendezések alkalmazása (BAT). A rendkívüli, váratlan szennyezés, szennyeződés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. Az építés ideje alatt, a gépek tisztítása esetén törekedni kell arra, hogy a szennyezett víz élővízfolyásba kerülése ne következzen be. A nyomvonallal érintett vízfolyások környezetében szennyezőanyag elfolyással járó tevékenység nem végezhető (munkagépek karbantartása, üzemanyag feltöltés stb.), gépek tárolására szolgáló telep nem alakítható ki. Gépjárművek tisztítását kizárólag a célnak megfelelő mosókban lehet végezni. A pályaszerkezetek építésénél ugyancsak ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásokat, mélyvonulatokat szennyezés ne érje. Az építés során keletkező szennyezett víz környezetre gyakorolt hatása megfelelő szervezéssel elkerülhető. Az építés időszakában a munkavégzés helyszínein keletkező kommunális szennyvizeket zárt tartályokban kell gyűjteni, és azok ártalmatlanítását előkezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen kell végezni. A befogadóba vezetendő csapadékvíz minőségének mindenkor ki kell elégítenie a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait.

83 / 241


Tsz.:1/2015

A befogadóba való közvetlen vízbevezetés szennyezettségének határértékeit a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A tervezési területen a 4. általánosan védett befogadók kategóriájú vízfolyások találhatóak, ahol a szerves oldószer extrakt megengedett mennyisége 10 mg/l.

5.2.7. Összefoglalás A vizsgált nyomvonal helyenként érint kiemelten, illetve fokozottan védett területeket, amelyek mentén az út felületéről esetlegesen szennyezett csapadékvizek beszivárgása tilos. Ezeken a területeken burkolt árok vagy beszivárgás ellen megfelelően szigetelt (agyagpaplannal vagy geomembrán terítéssel) árok került betervezésre. A felszíni vízfolyásokba vezetés előtt tisztító-, illetve hordalékfogó műtárgy került betervezésre. A felszíni vizek körül a Lókos-pataki tározó és a Derék-pataki tározó tó mederélétől számított 0,25 km-es parti sáv fokozottan érzékenynek minősül. Előbbit megközelíti a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz, utóbbit elkerüli a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz. A tervezett nyomvonal Vác-Rétság közötti és Rétság-Országhatár közötti szakaszán is 8-8 helyen keresztez vízfolyást. A keresztezett vízfolyások mentén várhatóan mederkorrekciókra kerül sor. Továbbá a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal keresztezi az Ipoly nagyvízi medrét.

5.3. Levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság-védelmi fejezet a hatályban lévő rendeletek és előírások figyelembe vételével vizsgálja a tervezett nyomvonal levegőminőségre gyakorolt várható hatását.

5.3.1. Levegőtisztaság-védelmi előírások A levegőtisztaság-védelmi előírásokat “a levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi határértékeket “a levegőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló” 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza meg, melynek egészségügyi határértékeit az Hiba! A hivatkozási orrás nem található.ban adjuk meg. 5.2.1. táblázat: A légszennyezettség egészségügyi határértékei (g/m3) Légszennyező anyag Órás 24 órás Éves Veszélyességi fokozat Kén-dioxid 250 125 50 III. Nitrogén-dioxid 100 85 40 II. Szén-monoxid 10.000 5.000 3.000 II. Szálló por PM10 50 40 III. Nitrogén-oxid* 200 150 II *Tervezési irányérték a 33/2015. (VI. 25.) FM rendelet által módosított 4/2011. (I.14) VM rendelet alapján

84 / 241


Határérték 120 g/m

Ózon

3

melyet 2009. december 31-ig egy naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában 80 napnál többször nem szabad túllepni.

Tsz.:1/2015

Célérték

Hosszú távú célkitűzés

120 g/m

120 g/m

melyet 2010. évtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsgálati időszak átlagában egy naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozó átlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat: egy évre vonatkozó éves adat.

amely egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma. A hosszú távú célkitűzés elérésére vonatkozó időpont nincs meghatározva.

3

Veszélyességi fokozat

3

I.

5.2.2. táblázat: Ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek (4/2011. (I.14.) VM rendelet alapján) Légszennyező anyag

Éves határérték (g/m3)

Kén-dioxid Nitrogén-oxidok (mint NO2) Ammónia

20 30 8

A tervezett alagutak levegőtisztaság-védelmi szempontú vizsgálatánál figyelembe vettük az e-UT 03.07.31. – ÚT 2-1.405 – Közúti alagutak létesítésének általános feltételei c. dokumentum, a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendelet, valamint a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet előírásait.

5.3.2. A levegőminőségi hatásterület, alapállapot jellemzése Az alap légszennyezettség meghatározásához a közelben lévő automata légszennyezettség mérőállomás adatait, és a rendelkezésre álló forgalmi adatokat használtuk.

5.3.2.1. Meteorológiai és klimatikus viszonyok Éghajlati adatok Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Érsekvadkert, Felsőpetény, Horpács, Nagyoroszi, Nógrád, Nőtincs, Pusztaberki, Rétság, Tereske és Tolmács a Nógrádi-medence kistájhoz tartozik. Dejtár, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece és Patak a Középső-Ipolyvölgy, Keszeg, Kosd, Ősagárd, Rád és Szendehely a Kosdi-dombság, míg Vác a Vác-Pesti-Duna-völgy kistáj területén található. 5.2.3. táblázat: Éghajlati adatok Kistáj Hőmérséklet évi középértéke Legmelegebb nyári hőmérséklet Leghidegebb téli hőmérséklet Fagymentes napok száma Évi csapadékösszeg Vegetációs időszak csapadéka Hótakarós napok átlagos száma

Éghajlati jellemzők Vác-Pesti-Duna-völgy 10,6-11,2 0C 34,0-34,5 0C -12- -17,0 0C 190-200 550-600 mm 300-350 mm 30-40 nap

85 / 241

Kosdi-dombság 9,0-9,5 0C 30,0-32,0 0C -16,0 0C 190-200 570-640 mm 330-370 mm 35-40 nap


Tsz.:1/2015

Éghajlati jellemzők Vác-Pesti-Duna-völgy 15-20 cm 1900-1930 óra

Kistáj Átlagos maximális hó vastagság A napsütéses órák évi összege Uralkodó szélirány Átlagos szélsebesség

Kosdi-dombság 25-30 cm 1900 óra ÉNy 2,0-3,0 m/s

É, ÉNy helyenként Ny 2,0-2,5 m/s

5.3.2.2. Háttérszennyezettség, zónabesorolás A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010 (XII.23.) Kormány rendelet II. fejezet 10.§ (1) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 4/2011 (I.14.) VM rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A tervezési terület a légszennyezettségi agglomeráción belül az 1. Budapest és környéke, továbbá a 10. Az ország többi területe zónacsoportba tartozik, amelynek zónacsoportokba (A-tól F-ig) történő besorolása az alábbi Hiba! A hivatkozási forrás nem található.ban átható. 5.2.4. táblázat: Zónacsoportok Zónacsoport a vizsgált szennyező anyagok szerint 1. Budapest és környéke 10. A ország többi területe

Kén-dioxid E F

Nitrogéndioxid B F

Szénmonoxid D F

Szilárd (PM10) B E

Benzol E F

A módosított jogszabály a PM10-ből meghatározandó komponensekkel együtt 11 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg az agglomerációk és zónák besorolását. B-től F-ig terjedő kategóriákhoz koncentráció tartományok rendelhetők (Hiba! A ivatkozási forrás nem található.). 5.2.5. táblázat: Zónákhoz tartozó koncentráció tartományok ZÓNÁK SO2 (μg/m3) NO2 (μg/m3) PM10 (μg/m3) B zóna 58 felett 44 felett C zóna 125 felett 40-58 40-44 D zóna 75-125 32-40 14-40 E zóna 50-75 26-32 10-14 F zóna 50 alatt 26 alatt 10 alatt

CO (μg/m3) 5000 felett 3500-5000 2500-3500 2500 alatt

B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. 86 / 241


Tsz.:1/2015

E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A zónán belüli területek részletes minősítése a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. A jogszabályok az egyes zónacsoportokra eltérő intézkedéseket írnak elő. Az A – D csoportra méréses, az E csoport mérés vagy modellezés, az F csoport modellezés vagy műszaki becslés az előírt meghatározási módszer.

5.3.2.3. Vizsgálati módszer A jelenlegi állapot jellemzését -

zónába sorolás a rendelkezésre álló OLM mérési adatok és a számított közlekedéstől származó levegőterhelés, illetve kibocsátás alapján mutatjuk be. Ezek közül az értékelést gyakorlatilag a számított közlekedéstől származó levegőterhelés, illetve kibocsátás jelen és távlati állapot összevetése adja: - a zónába sorolás a tervezési területre nem ad értékelhető adatot, mert a zónán belüli átlagot jeleníti meg. - A tervezési területhez legközelebb eső automata OLM mérési helyszín Vác belvárosában található, mely nem teljesen azonos a tervezési területtel, így csupán tájékoztató jelleggel mutatjuk be. - A tervezési területen a közúti forgalomtól származó kibocsátás a meghatározó. Forgalmi adatok A közúti forgalomtól származó levegőemisszió meghatározása a forgalmi előrebecslésen alapul. A levegőterhelés számításhoz a közúti forgalmat a rendelkezésre álló járműosztály felosztás alapján két fő kategóriába soroltuk. Az I. kategóriának a D1 (személygépkocsi, kistehergépkocsi) járműkategória felel meg. A II. kategória az alábbi járműosztályokat jelenti: D2 és D3 (autóbusz, közepesen nehéz és nehéz tehergépkocsi), valamint a D4 (pótkocsis tehergépkocsi, nyergesvontató, speciális nehéz járművek) kategóriája. A levegőemisszió számításához a mértékadó óraforgalom (MOF) értékeket kell alapul venni. A mértékadó óraforgalom (MOF) értékét az ÁNF adatokból határozható meg, MOF = 10% * ÁNF. Az emisszió számításánál alkalmazott forgalmi kategóriák (MOF I., MOF II.) adatait az egyes állapotok (2015. és 2030.) szerinti bontásban „Az emisszió meghatározása” pont alatt az 5.3.6.-5.3.7. sz. táblázatban mutatjuk be. A terület levegőterhelését a következő időtávokra vizsgáltuk: - 2015-ös állapotban, - 2030-as távlati nélküle és vele állapotban. A levegőterhelési számítások első lépéseként a mértékadó óraforgalmomra (MOF) vonatkozó 2015-ös és 2030-as levegőemissziós (g/m órás) koncentrációit számítottuk ki,

87 / 241


Tsz.:1/2015

majd ebből immissziós értéket számoltunk. A kibocsátásokat szénmonoxidra (CO), nitrogénoxidra (NOx), nitrogén-dioxidra (NO2) és szálló porra (PM10) végeztük el. A számítások távlatban a tervezett nyomvonalon 110/80 km/h, jelenleg- és távlatban belterületen 50 km/h, külterületen 90/70 km/h sebességre történtek. Az emisszió meghatározása A vonalforrásokra vonatkozó kibocsátások meghatározását az MSZ 21459 szabványban foglaltak szerint végeztük el. Az egyes útszakaszokra és állapotokra az emisszió meghatározását a forgalmi adatok és az egyes állapotokra vonatkozó fajlagos emissziós értékek (HBEFA 1) felhasználásával végeztük el. A közúti forgalom kibocsátásainak meghatározásához a BME által honosított (a 2006. évi hazai járműállomány típus és kor összetételére bevizsgált) HBEFA emissziós adatbázisát használtuk fel. A HBEFA 3.2 adatbázis ún. járműrétegekhez (járműkategória, üzemanyag, emissziós szabvány, űrtartalom alapján létrehozott csoportok) rendel hozzá emissziós faktorokat, amelyeket motorpadi vagy valós helyszíni mérésekkel határoznak meg. Az adott ország (Németország, Ausztria, Svájc) járműparkja, illetve a járművek futásteljesítménye ismeretében ezekből meghatározható az átlagos emissziós faktor. A HBEFA adatbázis az útkategória, forgalmi helyzet (pld. autóút, 110 km/h sebességkorlátozás, szabad forgalom lefolyás) függvényében különböző emissziós faktorokat ad meg. A BME által elvégzett vizsgálatban a HBEFA adatbázisban használt németországi, valamint a magyarországi személygépkocsi park között emisszió szempontjából mintegy 4 éves lemaradás volt megállapítható, azaz a 2006-os átlagos magyar emissziós faktor a 2002es németországinak felelt meg. Az utóbbi évek gazdasági válsága miatt a járműpark korszerűsödésének lassulását feltételezve a vizsgálatok időtávlatához igazodva a fentiek alapján 4 helyett 5 éves eltolódást alkalmazva a 2015-ös állapothoz a 2010-es, a távlati 2030-as állapot esetében pedig a számítás során a forgalmi prognózis adataihoz a 2022. évi emissziós faktorokat párosítottuk a hivatkozott 4 helyett 8 éves eltolódást alkalmazva. Így a megadott emissziós értékek a biztonság javára nagyobb mértékűek, mint a várhatóan ténylegesen realizálódó értékek. A tervezett útszakaszokat leíró közlekedési helyzetet az adatbázisban rendelkezésre álló, azonosnak tekinthető közlekedési szituációval vettük figyelembe. A forgalmi vizsgálat alapján rendelkezésünkre álló járműosztály besorolás és a HBEFA adatbázisból lekérdezhető járműréteg szerinti emissziós faktorok közül a MOF I. kategóriához a személygépkocsi, a MOF II. kategóriához a nehéztehergépjármű emissziós faktort alkalmaztuk. Az egyes útkategóriák és forgalmi viszonyok mellett a következő emissziós faktorokat alkalmaztuk: 5.2.6. táblázat: Fajlagos emissziós tényezők 2015. Fajlagos emissziós tényezők (g/km/j) I. kat. II. kat.

2015. belterület 50 km/h CO PM10 NOx 0,331381 0,009566 0,283590 1,114699 0,078679 4,160948

1

2015. külterület 90/70 km/h CO PM10 NOx 0,617396 0,010979 0,324058 1,299136 0,072649 3,485262

Handbook Emission Factors for Road Transport: Emission Factors from the Model PHEM for the HBEFA Version 3.2, Graz University of Technology – Institute for Internal Combustion Engines and Thermodynamics. 2014.

88 / 241


Tsz.:1/2015

5.2.7. táblázat: Fajlagos emissziós tényezők 2030. Fajlagos emissziós tényezők (g/km/j)

2030. belterület 50 km/h

2030. külterület 90/70 km/h

2030. külterület 110/80 km/h

I. kat.

CO 0,123798

PM10 0,002481

NOx CO PM10 NOx CO PM10 NOx 0,153784 0,16899 0,00217 0,12784 0,322924 0,002524 0,157448

II. kat.

0,270129

0,010884

0,733643 0,22530 0,00851 0,48211 0,222586 0,008314 0,434936

A kibocsátott NOx komponenskülönböző nitrogénvegyületekből áll. A kibocsátást követően a terjedés és elkeveredés során a nitrogénoxid nitrogéndioxiddá alakul át amellett, hogy kismértékű visszaalakulás is történik. Mérési tapasztalatok alapján a közlekedési vonalforrástól jellemző hatásterületi távolságokban (50-150 m) a NO2 aránya a NOx-en belül mintegy 50%. A forrástól való távolság függvényében az NOx koncentráció csökken, ezen belül a légkörben lezajló átalakulási folyamat miatt a NO2 részaránya pedig növekszik. A számítások során fentieknek megfelelően a NOx-ra vonatkozó fajlagos emissziós értékekkel számoltunk, majd az így kapott emissziós értékeknek az 50%-át vettük, és ennek terjedési számításával határoztuk meg a NO2 koncentrációkat. Az NOx - NO2 valóságban lezajló dinamikus átalakulása és időbeli eltolódása miatt a kibocsátó forrás melletti sávban, mintegy 10 és 20 m-es távolságokban a számított terhelési értékek a biztonság irányába túlbecsültek. Vizsgálatunk során mértékadó állapotnak tekinthetjük az órás NO2 terhelést, mellyel egy időben a mértékadó óraforgalom (MOF) halad el a vizsgált vonalszakaszon. A fenti állítás igazolására a következő táblázatokat készítettük: 5.2.8. táblázat: Egy útszakasz átlag kibocsátása és a határértékek Határérték

Egy vonalszakasz átlag kibocsátása (g/ó/m)

3

(g/m ) Éves

24 órás

Órás

Éves

24 órás

Órás

CO

3000

5000

10000

0,0698

0,0997

0,2731

NOx

70

150

200

0,1636

0,2338

0,6115

NO2 PM10

40 40

85 50

100 -

0,0818 0,0106

0,1169 0,0152

0,3057 0,0394

A határértékeket összevetve egy adott vonalszakasz kibocsátásaival meghatároztuk az egyes anyagok veszélyességét és a kritikus vizsgálati időtartamot. 5.2.9. táblázat: Veszélyesség (kibocsátás/határérték) meghatározása Veszélyesség (kibocsátás/határérték) Vizsgált időtartam CO NOx NO2 PM10 órás 0,00003 0,00306 0,00306 napi

0,00002

0,00156

0,00137

0,00030

éves

0,00002

0,00234

0,00204

0,00027

89 / 241


Tsz.:1/2015

0,0035

0,003

0,0025 0,002 0,0015 0,001

NOx NO2

0,0005

PM10 0 CO

órás napi

éves

5.2.2. ábra: Veszélyesség (kibocsátás/határérték) ábrázolása

A fenti táblázatból és a grafikonról jól látszik, hogy a kibocsátás és a határérték aránya a rövid idejű, 1 órás határérték a NO2 és a NOx komponens esetében a legnagyobb (illetve azonos). Mivel NOx-re vonatkozóan nincsen hatályos egészségügyi határérték, így NO2 komponensre határoztuk meg a levegőterhelést. Tehát amennyiben a NO2 előforduló mértékadó órás kibocsátásra számított terhelés esetén a határérték teljesül, akkor a többi anyagra vonatkoztatott határértékek is teljesülnek. Abban az esetben, amikor a NO2 koncentráció határérték felett alakul nagy valószínűséggel a többi komponens (PM10, CO) még akkor sem éri el a határértéket, hanem jóval alatta marad, melyet az Hiba! A hivatkozási forrás nem található., illetve az Hiba! A vatkozási forrás nem található. adatai is alátámasztanak (a NO2 komponensnél több nagyságrenddel kisebb az átlag kibocsátás/határérték aránypár a PM10, CO esetében). Az immisszió meghatározása A levegőminőség jelenlegi (2015.) és távlatban (2030.) várható állapotát mértékadó óraforgalom (MOF) figyelembe vételével vettük számításba. A vonalforrásokra vonatkozó légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározását az MSZ 21459-2:1981 szabványban foglaltak szerint végeztük el. A számítások során átlagos körülményket vettünk figyelembe, amely a nyomvonal mentén alacsony növényborítottságot feltételez.

5.3.2.4. Tervezési terület alap légszennyezettsége A tágabb térségre jellemző levegőminőségi értékeket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként Vác, Görgey Artúr utcában üzemeltetett, valamint jelenleg a Vác, Csányi krt. 82. szám alatt működő automata mérőállomás adatai jellemzik. A merőhely Vác belterületén a 2. sz. főút mellett található, az idei és 2014-es monitoring adatok közül csak a PM10 értékek elérhetőek, így a korábbi mért értékeket vizsgáltuk meg.

90 / 241


Tsz.:1/2015

5.3.1.3. ábra Vác, Görgey Artúr utcában és Csányi krt. 82. szám alatt működő automata mérőállomás 5.2.10. táblázat: Vác, Csányi krt. 82. szám alatt működő automata mérőállomás adatai 2012-2013. fűtési (október-március) félévben és 2013. nem fűtési félévben (április-szeptember) Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Nitrogén-dioxidok Szén-monoxid Hat.é. Hat.é. Hat.é. Hat.é. Mérés Átlag túllépés Átlag túllépés Átlag túllépés Átlag túllépés g/m3 % g/m3 % g/m3 % g/m3 % 2013. nem 3,8 0 26,8 2,1 35,2 0,5 561,7 0 fűtési félév 2012-2013 3,2 0 18,8 0 22,1 0 474 0 fűtési félév Ózon Mérés

2013. nem fűtési félév 2012-2013 fűtési félév

PM10

g/m3

Hat.é. túllépés %

g/m3

Hat.é. túllépés %

24,5

0

24,9

14,8

-

-

15,6

0

Átlag

Átlag

A táblázat adatai alapján a PM10 komponens esetében figyelhető meg a határérték túllépése. 2012/2013 fűtési félévben a 181 mérési napból 27 napon figyelhető meg 24 órás határérték túllépés (a mérési napok 14,8 %-a). 2013. nem fűtési félévben a monitoring állomások nem dokumentáltak túllépést. A tervezési terület alap légszennyezettségének meghatározásához a fent bemutatott OLM mérőállomások adatait használtuk. A 2014. évben csak a PM 10 adatok állnak rendelkezésre. 91 / 241


Tsz.:1/2015

5.2.11. táblázat: Alap légszennyezettség Időpont (év) 2010 2011 2012 2013 2014 ÁTLAG

SO2

NO2

NOx g/m

6,02 3,17 5,45 3,33 4,49

19,90 20,66 21,35 21,50 20,85

Vác 32,83 33,52 30,50 26,57 30,86

CO

Ózon

PM10

554,95 537,71 417,53 590,90 39,25

38,45 43,01 44,02 31,51 525,27

23,33 24,95 19,08 20,48 24,56 22,48

3

A mérőállomás éves átlagértékei alapján egyik komponens esetében sem történt éves határérték túllépés.

5.3.2.5. Levegővédelmi hatásterület A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. pont 29. § (1) értelmében autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A fenti előírás maradéktalanul teljesül a nyomvonal esetében, a bontandó épületek listáját az V. Zajvédelmi melléklet tartalmazza. A 314/2005. (XII.25) Kom. rendelet 7. sz. melléklet I./1. és 2. pontja határozza meg a közvetlen és közvetett hatásterület fogalmát. A rendelet 2. pontja alapján a közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamat érint. A levegővédelmi hatásterület lehatárolását a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §. 14. a) vagy b) pontja alapján kell megtenni, mely szerint: 14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb Terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége. Jelen körülmények között a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §. 14. a) pontja szerinti hatásterület lehatárolás: - az M2 gyorsforgalmi út tervezési szakaszain az egyórás légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb (CO: 1000 g/m3, NO2: 10 g/m3, PM10: 5 g/m3) feltétel az úttól 10 m-en belüli távolságban teljesül. Mérési tapasztalatok alapján a közlekedési vonalforrástól jellemző hatásterületi távolságokban a NO2 aránya a NOx-en belül mintegy 50%, melyet figyelembe vettünk. A 92 / 241


Tsz.:1/2015

forrástól való távolság függvényében az NOx koncentráció csökken, ezen belül a légkörben lezajló átalakulási folyamat miatt a NO2 részaránya pedig növekszik. Vizsgálatunk során mértékadó állapotnak tekinthetjük az órás NO2 terhelést, mivel a kibocsátás és a határérték aránya a rövid idejű, 1 órás határérték a NO2 és NOx komponens esetében a legnagyobb, vagyis ezek a légszennyezők határolják le a várható legnagyobb hatásterületet. A számítások alapján a NO2 levegőterhelési szintje alapján megállapítható hatásterület a nyomvonal mentén a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 29. §. (1) bekezdésében meghatározott 50 méteres védőtávolságon belül határolható le. Közvetlen hatásterület az építkezés során közvetlenül igénybevett terület, és a tervezett út nyomvonala melletti terület. A tervezési terület Pest és Nógrád megyében található. Az üzemelés alatt a levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján lehet becsülni. Megközelítő utak hatásterülete Levegőszennyezés esetén közvetett hatásterületnek forgalmi szempontból azok az utak és csomópontok tekinthetőek, amelyeknél a forgalomszámlálás és adat-meghatározás hibahatáránál – plusz-mínusz 5-7 % - nagyobb forgalomváltozást okoz a tervezett fejlesztés (lásd. 2.11. fejezetben indokolva). Részletesebb megközelítésben: azok az utak és csomópontok tekinthetők közvetetten levegőtisztaság védelmi szempontból hatásterületieknek, amelyeknél 13 %-ot meghaladó forgalomváltozást okoz a tervezett létesítmény. Tárgyi, mintegy 13-15%-os változás eredményezhet ugyanis kimutatható levegőterhelés változást, ezért jogszabályi előírások hiányában ezzel a lehatárolási jellemzővel határozható meg objektíven a kapcsolód úthálózatokra vonatkozó levegővédelmi ún. közvetett hatásterület. A vonatkozó forgalmi adatokat jelenleg és távlati állapotra nézve a II. Forgalmi melléklet tartalmazza. Fentieknek megfelelően a rendelkezésünkre bocsátott forgalmi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az alábbi útszakaszok tekinthetők közvetett hatásterületi útszakaszoknak: -

2. sz. főút 12. sz. főút 22. sz. főút 2106. j. ök. út 2107. j. ök. út

-

2114. j. ök. út 2115. j. ök. út 2201. j. ök. út 2202. j. ök. út 2203. j. ök. út

-

12123. j. út 21117. j. út 21125. j. út 22101. j. út

Havária események levegővédelmi hatásterületének lehatárolása A gázfelhőkkel kapcsolatos veszélyek bizonytalan mértékben és előre nem, vagy nehezen becsülhető távolságokban jelenthetnek kockázatot. Például egy erősen mérgező anyag, a klórgáz kiszabadulása esetén perceken belül halálos koncentráció alakulhat ki több száz méterre az esemény helyétől, döntően az időjárási viszonyoktól függően.

93 / 241


Tsz.:1/2015

A közúti veszélyes anyag szállítása során bekövetkező havária események (amelynél nagyobb lehatárolható esemény a közút üzemszerű használata során nem feltételezhető) levegővédelmi hatásterületének határa alapvetően a szennyező (veszélyes) anyag érzékszervi észlelésének távolságával jellemezhető. Ez azonban a hatásviselő meglétén túlmenően az egyedi érzékenységtől is függ. Fenti körülményekre tekintettel a közúti veszélyes anyag szállítása során bekövetkező havária események hatásterületének határára vonatkozóan azzal a becsléssel lehet élni, hogy az jellemzően 300-1000 m közötti. A hatásterület alakzatára jellemző az ovális alakzat – szélirányú terjedés esetén, jelentős domborzati akadályt nem feltételezve.

5.3.2.6. Levegővédelmi vizsgálat a jelenlegi állapotra A területen és környezetében a levegő minőségét döntően - a tervezési terület környezetében található lakóházak, intézmények, irodák, energia ellátását (fűtés, melegvíz) szolgáló fűtőberendezések és egyéb technológiai berendezések és eszközök pont- és felületi forrásainak emissziója - a tervezési terület közelében található jelentősebb forgalmú utak (pl. 2. sz. főút) közlekedéséből származó gáz és por emisszió - a kis- és nagytérség szennyező forrásaiból származó, különösen az uralkodó szélirányból érkező szennyezés határozza meg. 5.2.12. táblázat: A vizsgált útszakaszok (az adott települések belterületi útszakaszai, valamint Hont külterületi útszakasza) sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

útszám 21117 12 2 2 2 2 2106 2106 2106 2 2202 22 2 22101 22101 2 2202 2201 2 2 12123

94 / 241

település Vác I. Verőce Vác II. Vác III. Vác IV. Vác V. Rád I. Rád II. Penc Drégelypalánk I. Horpács Érsekvadkert I. Borsosberény Drégelypalánk II. Dejtár I. Nagyoroszi Patak Dejtár II. Rétság I. Rétság II. Nógrád


sorszám 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

Tsz.:1/2015

útszám 2 2114 2114 2107 2115 21125 2115 2203 2115 22 2

település Szendehely Nőtincs Ősagárd Keszeg Alsópetény Felsőpetény Bánk I. Érsekvadkert II. Bánk II. Balassagyarmat Hont

Levegőemissziós számítások 5.2.13. táblázat: A tervezési terület jelenlegi levegőminőségi emissziós koncentrációi (g/m órás) Jelenleg (2015) sorszám CO emisszió NO2 emisszió NOx emisszió PM10 emisszió sebesség (km/h) (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) szgk/thgk 1 0,0666 0,0614 0,1227 0,0029 50/50 2 0,2823 0,2106 0,4212 0,0108 50/50 3 0,4995 0,5462 1,0923 0,0241 50/50 4 0,7822 0,8552 1,7103 0,0377 50/50 5 0,9747 1,0657 2,1313 0,0469 50/50 6 0,7862 0,8595 1,7189 0,0379 50/50 7 0,2692 0,2479 0,4959 0,0116 50/50 8 0,2692 0,2479 0,4959 0,0116 50/50 9 0,1717 0,1581 0,3163 0,0074 50/50 10 0,1175 0,1285 0,2571 0,0057 50/50 11 0,0150 0,0138 0,0276 0,0006 50/50 12 0,2263 0,2012 0,4024 0,0096 50/50 13 0,2150 0,2350 0,4701 0,0104 50/50 14 0,0207 0,0188 0,0376 0,0009 50/50 15 0,0603 0,0555 0,1110 0,0026 50/50 16 0,1368 0,1496 0,2992 0,0066 50/50 17 0,0150 0,0138 0,0276 0,0006 50/50 18 0,0598 0,0551 0,1102 0,0026 50/50 19 0,5973 0,6531 1,3062 0,0288 50/50 20 0,4435 0,4848 0,9696 0,0214 50/50 21 0,0361 0,0334 0,0669 0,0016 50/50 22 0,4750 0,5193 1,0386 0,0229 50/50 23 0,0058 0,0050 0,0101 0,0002 50/50 24 0,0003 0,0001 0,0002 0,0000 50/50 25 0,0344 0,0317 0,0635 0,0015 50/50

95 / 241


Tsz.:1/2015

Jelenleg (2015) sorszám 26 27 28 29 30 31 32

CO emisszió (g/m órás) 0,0394 0,0220 0,1402 0,1402 0,0000 0,3728 0,1675

NO2 emisszió NOx emisszió PM10 emisszió (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) 0,0364 0,0729 0,0017 0,0203 0,0406 0,0010 0,1291 0,2582 0,0061 0,1291 0,2582 0,0061 0,0000 0,0000 0,0000 0,3314 0,6628 0,0157 0,1348 0,2696 0,0065

sebesség (km/h) szgk/thgk 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 90/70

Levegőimmissziós számítások 5.2.14. táblázat: A tervezési területre vonatkozó jelenlegi levegőminőségi immissziós koncentrációk (g/m3) a távolság (m) függvényében mértékadó órai forgalomra (MOF) vonatkozóan IMMISSZIÓ 3 CO immi (g/m ) NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) útszakasz C10 C20 C50 C10 C10 C20 C50 C10 C10 C20 C50 C10 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 1 1,422 0,833 0,382 1,311 0,767 0,352 2,621 1,535 0,704 0,061 0,036 0,016 2 6,030 3,531 1,619 4,498 2,634 1,208 8,996 5,268 2,416 0,230 0,134 0,062 3 10,670 6,248 2,865 11,666 6,831 3,133 23,332 13,662 6,265 0,514 0,301 0,138 4 16,707 9,783 4,486 18,267 10,696 4,905 36,533 21,393 9,811 0,805 0,471 0,216 5 20,819 12,191 5,591 22,763 13,329 6,113 45,526 26,659 12,225 1,003 0,587 0,269 6 16,793 9,833 4,509 18,358 10,750 4,930 36,716 21,500 9,860 0,809 0,474 0,217 7 5,749 3,367 1,544 5,296 3,101 1,422 10,592 6,202 2,844 0,248 0,145 0,067 8 5,749 3,367 1,544 5,296 3,101 1,422 10,592 6,202 2,844 0,248 0,145 0,067 9 3,668 2,148 0,985 3,378 1,978 0,907 6,756 3,956 1,814 0,158 0,093 0,043 10 2,510 1,470 0,674 2,746 1,608 0,737 5,491 3,216 1,475 0,121 0,071 0,032 11 0,320 0,187 0,086 0,294 0,172 0,079 0,589 0,345 0,158 0,014 0,008 0,004 12 4,833 2,830 1,298 4,298 2,517 1,154 8,596 5,033 2,308 0,204 0,120 0,055 13 4,593 2,689 1,233 5,020 2,940 1,348 10,041 5,880 2,696 0,221 0,130 0,059 14 0,442 0,259 0,119 0,402 0,235 0,108 0,803 0,470 0,216 0,019 0,011 0,005 15 1,288 0,754 0,346 1,185 0,694 0,318 2,370 1,388 0,636 0,056 0,033 0,015 16 2,922 1,711 0,785 3,196 1,871 0,858 6,391 3,743 1,716 0,141 0,082 0,038 17 0,320 0,187 0,086 0,294 0,172 0,079 0,589 0,345 0,158 0,014 0,008 0,004 18 1,277 0,748 0,343 1,177 0,689 0,316 2,353 1,378 0,632 0,055 0,032 0,015 19 12,759 7,472 3,426 13,951 8,169 3,746 27,901 16,338 7,492 0,615 0,360 0,165 20 9,473 5,547 2,544 10,356 6,064 2,781 20,712 12,128 5,562 0,456 0,267 0,123 21 0,772 0,452 0,207 0,714 0,418 0,192 1,428 0,836 0,383 0,033 0,020 0,009 23 10,146 5,941 2,725 11,092 6,495 2,979 22,185 12,991 5,957 0,489 0,286 0,131 24 0,124 0,072 0,033 0,108 0,063 0,029 0,216 0,126 0,058 0,005 0,003 0,001 25 0,006 0,003 0,002 0,002 0,001 0,001 0,005 0,003 0,001 0,000 0,000 0,000 26 0,736 0,431 0,198 0,678 0,397 0,182 1,356 0,794 0,364 0,032 0,019 0,009 27 0,842 0,493 0,226 0,778 0,456 0,209 1,556 0,911 0,418 0,036 0,021 0,010 28 0,470 0,275 0,126 0,434 0,254 0,117 0,868 0,508 0,233 0,020 0,012 0,005 29 2,995 1,754 0,804 2,758 1,615 0,741 5,516 3,230 1,481 0,129 0,076 0,035

96 / 241


útszakasz 30 32 33 34

CO immi (g/m3) C10 C20 C50 méter méter méter 2,995 1,754 0,804 0,000 0,000 0,000 7,962 4,663 2,138 3,577 2,095 0,961

Tsz.:1/2015

IMMISSZIÓ NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) C10 C10 C20 C50 C10 C10 C20 C50 C10 méter méter méter méter méter méter méter méter méter 2,758 1,615 0,741 5,516 3,230 1,481 0,129 0,076 0,035 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 7,079 4,145 1,901 14,158 8,290 3,802 0,336 0,197 0,090 2,880 1,686 0,773 5,760 3,373 1,547 0,138 0,081 0,037

A Hiba! A hivatkozási forrás nem található.ban látható immissziós értékek alapján egállapítható, hogy a jelenlegi állapotban az összes vizsgált komponensre teljesül a napi és az éves egészségügyi határérték mindhárom távolság esetében.

5.3.3. Az építés alatti levegőszennyezés Az építőanyagok közúti szállításából, a munkagépek üzemeléséből származó levegőemisszió-terhelés - elsősorban nitrogénoxidok, korom és szálló por - térben és időben koncentrált lehet, ezért az útépítés közvetlen környezetében problémát okozhat. A gépjármű közlekedésből, a szállított anyagok rakodásából, az építési technológiából, a földkitermelésből és a tereprendezésből porkeltésre lehet számítani. Felületi légszennyezés A területfoglalás, tereprendezés, alapozási munkálatok ideiglenes kiporzással, légszennyezéssel járnak. A kiporzás mértéke a humusz nedvességtartalmától és a növényzettől függ. A humuszréteg letermelése szakaszosan, az útépítéssel szinkronban történik, a humuszkezelés légszennyezése nem jelentős. Az anyag-nyerőhelyeken kibányászott homokot, kavicsot deponálás nélkül, bányanedves állapotban rakodják és szállítják. A földmunkák során töltésépítés és hidraulikus útalapozás történik és ennek során a felhasznált (föld) anyagok porterhelésével lehet számolni. Az útépítési munkálatok során figyelembe kell venni a MSZ 21476:1998 A talaj termõrétegvédelmének követelményei földmunkák végzésekor. A megépített szakaszoknál a rézsűket - a kiporzás csökkentése céljából - célszerű minél hamarabb füvesíteni, és növénytelepítést végezni. Az építkezés alatti levegőszennyezés főbb fajtái Az építési időszakban egyrészt maguk az építési munkák, másrészt az azokhoz kapcsolódó szállítások járnak légszennyező anyag kibocsátással. Az építési munkáknál egyrészt porterheléssel, másrészt a munkagépek kipufogó gázainak kibocsátásával kell számolni. Porszennyezés Az építkezés alatt a légszennyezettség szempontjából a legfontosabb emisszió forrásnak a durva földmunka tekinthető. Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni az alapozási és egyéb tereprendezéssel, földmozgatással járó munkák miatt. Ennek 97 / 241


Tsz.:1/2015

mértéke nehezen becsülhető, és jelentősen befolyásolják a talaj pillanatnyi tulajdonságai (szerkezete, nedvessége), valamint a mindenkori meteorológiai viszonyok. A fajlagos PM10 emissziót jelen esetben a tapasztalatok alapján max. 0,8 kg/m 3 mozgatott föld értékkel lehet számolni. A létesítés fázisában egy adott (az építési terület környezetének levegőterhelését meghatározó) munkavégzési ütemben egyszerre napi mintegy 1000 m3 beépítési kapacitás esetén a száraz állapotban keletkező PM10 mennyiség kb. 800 kg/6 óra. Az építési munkák során a PM10 emisszió hatásterületének becsléséhez a következő alapvetéseket tettük: -

A PM10 kibocsátása szempontjából a napi építési területet, azaz a becsléseink alapján 1000 m2 munkaterületet, mint területi forrást vettük alapul, 2 m effektív magassággal, a talajszinten felvett receptor-ponttal számoltunk; - A szennyezőanyag terjedését az MSZ 21459-2:1981 előírásainak megfelelően számítottuk ki, a füstfáklya tengelye alatti koncentráció számítási előírásai szerint, a korábban megadott 133,3 kg/h (800 kg/6 óra) kibocsátással. - A sík, növényzettel borított területen a turbulens szóródási együtthatókat a „D” Pasquillféle stabilitás indikátornak megfelelően határoztuk meg; - A terjedést a legkritikusabb időjárási körülménynek megfelelően, azaz a csapadékmentes időszakban vizsgáltuk; - A légszennyező anyag terjedésének számításánál különböző szélsebességeknek megfelelő szennyezőanyag koncentrációk értékeit számítottuk egyórás átlagolási időre. A számítás eredményeit, azaz a határérték teljesülési távolságát a szélcsendes időszak és az átlagos szélsebesség közötti sebességi adatok közötti tartományában tekinti át az Hiba! A ivatkozási forrás nem található.. 5.2.15. táblázat: A PM10 szennyezés határértekének teljesülése különböző szélsebességeknél Szélsebesség (m/sec)

0,3

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

PM10 szennyezés határértékének távolsága 20 (m)

48

72

104

140

168

200

A PM10 kibocsátás szempontjából elvégzett, a fent említett szabvány szerinti számítás alapján elmondható, hogy a különböző szélsebességeknél a táblázatban megadott távolságokon belül éri el a PM10 tartalom a 24 órás határértéket, azaz 50 µg/m3-t. A még jellemző 2,5 m/sec szélsebesség esetén a PM10 porszennyezés határértéke 168 m után teljesül. Mivel egy-egy munkaterületen a porszennyezéssel járó tevékenységek (pl.: alapozás, tereprendezés) csak viszonylag rövid ideig tartanak, és kicsi a valószínűsége, hogy ugyanakkor viszonylag nagy szélsebesség és a lakott területek felé mutató szélirány is jelentkezik, a károsító hatás tényleges megjelenésének kicsi a kockázata. Építési technológia Légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek, szállító járművek közlekedése által felvert por és a gépek működése. Kipufogógázuk jellemzően szénmonoxidot, nitrogén-oxidokat, szénhidrogént tartalmaz.

98 / 241


Tsz.:1/2015

Az építkezés alatt a légszennyezettség szempontjából a legjelentősebb emisszióra a durva földmunkák alatt kell számítani. Földmunkavégzés során alkalmazott gépek: Dózerek Géptípus: LIEBHERR PR 722 B Motor teljesítmény: 97 kW Rakodógépek Géptípus: LIEBHERR L 538 Motor teljesítmény: 100 kW Géptípus: VOLVO L 90 D Motor teljesítmény: 118 kW Gréderek Géptípus: OK F 156 A Motor teljesítmény: 112 kW Géptípus: CATERPILLAR CAT 120 H Motor teljesítmény: 112 kW Kotrógépek Géptípus: KOMATSU PW ES-6 Motor teljesítmény: 124 kW Géptípus: OK MH Plus Motor teljesítmény: 78 kW A fenti felsorolásban szereplő összes jármű motorja kivétel nélkül dízel üzemű. A munkagépek max. teljesítménye 50 – 250 kW között változik, és ennek általában csak 70 %-át használják ki, naponta kb. 6-8 órai munkával. A felhasznált munkagépek száma, teljesítménye, területi mozgása, műszaki állapota határozza meg a légszennyezés mértékét. Az építési tevékenység időszakában egy munkaterületen becsléseink szerint mintegy 5 nehéz munkagép és mintegy 10 - 30 tgk/óra mozog nem közúti forgalomban, hanem közvetlenül az építési területen. Egy építési területen egy „géplánc” dolgozik majd, ami két dózerből, két hengerből, egy gréderből és kellő számú szállítóeszközből áll. A számított kibocsátás értékeket az alábbi fajlagos emissziós értékekkel becsültük: nitrogén-dioxid: 4,5 kg/t, CO: 63 kg/t. A számításnál figyelembe vettük a gázolaj sűrűségét, ami 0,00085 t/l; és a munkagépek különböző fogyasztásait. Az eredményeket a gázolaj sűrűségének, az adott munkagép fogyasztásának és fajlagos emissziójának szorzata adja. A számított értékeket az Hiba! A ivatkozási forrás nem található. mutatja: 5.2.16. táblázat: Munkagépek várható légszennyezőanyag kibocsátása Kibocsátás egy munkagépre

Szénmonoxid (CO) kg/h

Nitrogén-dioxid (NO2) kg/h

dózer henger gréder

1,34 0,91 1,34

0,09 0,06 0,09

99 / 241


Tsz.:1/2015

Egy-egy munkaterületen 5 db nagyteljesítményű diesel meghajtású munkagép kibocsátásával számoltunk. A számított értékeket az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. utatja. 5.2.17. táblázat: Munkagépek várható légszennyezőanyag kibocsátása összesen Kibocsátás egy munkaterületen

Szénmonoxid (CO) kg/h

Nitrogén-dioxid (NO2) kg/h

dózer 2 db henger 2 db gréder 1 db Összesen:

2,68 1,82 0,91 5,41

0,19 0,13 0,09 0,41

Az építési munkák kipufogó gáz emissziók hatásterületének becsléséhez a napi építési területet, mint területi forrást tekintetve a már említett szabvány körülményeinek megfelelően számítottuk azokat a távolságokat ahol a becsült koncentráció értékek meghaladják az immissziós határértékeket. Szélcsendes időben (0,3 m/sec szélsebesség mellett) a nitrogén-dioxid esetében 50 m-es területen túl a határérték alatti koncentrációk becsülhetők. Átlagos szélsebesség (2,5 m/sec) esetén a hatásterület ennél kisebb. A fenti számítások eredményeinek 20 %-át a munkagépek és szállító járművek ún. off-road közlekedése által felvert por légszennyező hatása teszi ki. Építési technológia Az útépítés során földmunkagépeket, homlokrakodókat, kotrókat, úthengereket, földgyalut, locsolóautót, cölöpverőket, darukat, beton- és cementinjektáló berendezéseket stb. használnak. A felhasznált munkagépek száma, teljesítménye, területi mozgása, műszaki állapota határozza meg a légszennyezés mértékét. Lehetőség szerint korszerű, kis légszennyezőanyag-kibocsátású munkagépeket szükséges alkalmazni. Általánosságban javasolt korszerű, környezetbarát gépek, technológiai berendezések alkalmazása (BAT). A lemart hulladék aszfalt újrahasznosításáról célszerű gondoskodni. Az útépítés (a töltés és a pályaszerkezet különböző rétegeinek kialakítása) légszennyezése minden esetben ideiglenes, és mivel vonalas létesítményről van szó, egy-egy szakaszt viszonylag rövid ideig terhel, a hatásterület egészén mind térben, mind időben jól eloszlik. Az útépítés légszennyezéssel (elsősorban porszennyezéssel) terhelt területei elsősorban az építési és felvonulási területek és ezek közvetlen, kb. 20 – 50 m-es környezete. Az útépítés hatását összességében kissé terhelőnek, szakaszonként terhelőnek minősítjük, mivel az útépítés általában lakott területektől távol történik és hatása elsősorban a környező mezőgazdasági területeket érinti. A kissé terhelő minősítés az alábbiakkal indokolható: -

átmeneti, viszonylag rövid idejű a terhelés, mértéke az üzemelés terheléséhez képest elhanyagolható, helyi, egyszerre csak rövidebb szakaszokon történik az építés. 100 / 241


Tsz.:1/2015

Az építkezés közben keletkező légszennyezést a megfelelő szabványok betartásával és gondos kivitelezéssel kellő mértékben csökkenteni lehet, és lakott területeken nem okoz határérték feletti szennyezést. Az építkezés közben bizonyos mértékig elkerülhetetlen a környezetterhelés, nagyságát a fenti szabványok betartásával megfelelően csökkenteni lehet, és várhatóan a lakott területeken nem okoz határérték feletti szennyezést. Szállítási forgalom Az építőanyagok közúti szállításából, a munkagépek üzemeléséből származó levegőemisszió terhelés - elsősorban nitrogénoxidok, korom és szálló por - térben és időben változó, de az építkezés területén túl nem okoz jelentős levegőszennyezést. Véglegesen a kivitelező dönti el azt, hogy melyik anyagnyerőhelyet használja fel, és hogyan ütemezi a munkát, és neki kell figyelembe venni a környezetvédelmi előírásokat, jelen dokumentumban előzetes megállapítások tehetők. Légszennyező anyag nemcsak a munkagépek, hanem a szállítójárművek forgalma miatt is kibocsátásra kerül. Itt is jellemzően nitrogén-dioxid, szénmonoxid és korom kibocsátás várható. Korábbi tapasztalataink szerint a kivitelezés ütemezésétől függően a tervezési területre mintegy 10 - 30 tgk/óra szállítás fog történni. A szállításra általánosan különböző típusú SCANIA, MAN, KAMAZ, tehergépjárműveket használnak, melyek kapacitása 8 – 18 (m3) között változik.

TÁTRA

Várhatóan a szállítás közlekedési forgalmától eredő levegőterhelés a vonatkozó határérték alatt marad. A porszennyezés csökkentése céljából az anyagszállító teherautókat le kell fedni, a szállításra használt útvonalakat és a deponált földanyagot újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni kell. Az építés légszennyezése minden esetben ideiglenes és egy-egy szakaszt viszonylag rövid ideig terhel.

5.3.4. Az üzemelés alatti levegőszennyezés A közlekedési eredetű levegőszennyezést elsősorban a gépjárművek összkibocsátása és a terjedési viszonyok határozzák meg, melyek az alábbi tényezőktől függnek: -

a forgalom nagysága, összetétele, a gépjárművek fajlagos emissziója, a forgalom sebessége, akadályoztatottsága, az útvonal geometriai kialakítása, meteorológiai viszonyok, beépítettségi viszonyok.

5.3.4.1. Légszennyezettségi számítások A levegőimmissziós számításokat a Megbízó által készített környezetvédelmi szempontú forgalmi vizsgálat alapján a beruházás megvalósítása nélkül és a beruházás megvalósítása

101 / 241


Tsz.:1/2015

esetén kapott 2030. évi napi forgalmi adatok, valamint a gépjárműállomány várható korszerűsödéséből kalkulált fajlagos emissziós értékek felhasználásával végeztük el. A.) Állapotváltozás a megvalósulás elmaradása esetén 5.2.18. táblázat: A vizsgált útszakaszok (az adott települések belterületi útszakaszai, valamint Hont külterületi útszakasza) sorszám útszám település 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

21117 12 2 2 2 2 2106 2106 2106 2 2202 22 2 22101 22101 2 2202 2201 2 2 12123 2 2114 2114 2107 2115 21125 2115 2203 2115 22 2

Vác I. Verőce Vác II. Vác III. Vác IV. Vác V. Rád I. Rád II. Penc Drégelypalánk I. Horpács Érsekvadkert I. Borsosberény Drégelypalánk II. Dejtár I. Nagyoroszi Patak Dejtár II. Rétság I. Rétság II. Nógrád Szendehely Nőtincs Ősagárd Keszeg Alsópetény Felsőpetény Bánk I. Érsekvadkert II. Bánk II. Balassagyarmat Hont

Az M2 gyorsforgalmi út tervezett kiépítése nélküli esetében várható levegőminőségi koncentrációkat az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. és az Hiba! A hivatkozási forrás m található. mutatja be.

102 / 241


Tsz.:1/2015

5.2.19. táblázat: A tervezési területen található útszakaszok forgalmára vonatkozó távlati nélküle állapot levegőminőségi emissziós koncentrációk (g/m órás) Távlat nélküle (2030) sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

CO emisszió (g/m órás) 0,0427 0,1087 0,0927 0,1872 0,2653 0,2479 0,0937 0,0937 0,0592 0,0524 0,0049 0,0943 0,0795 0,0086 0,0222 0,0556 0,0049 0,0243 0,0862 0,0383 0,0121 0,1916 0,0091 0,0002 0,0115 0,0131 0,0089 0,0451 0,0451 0,0067 0,1478 0,0731

NO2 emisszió NOx emisszió PM10 emisszió (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) 0,0380 0,0761 0,0012 0,0800 0,1600 0,0025 0,0821 0,1641 0,0025 0,1657 0,3313 0,0051 0,2349 0,4697 0,0072 0,2194 0,4388 0,0068 0,0764 0,1527 0,0024 0,0764 0,1527 0,0024 0,0485 0,0969 0,0015 0,0488 0,0977 0,0015 0,0039 0,0079 0,0001 0,0792 0,1583 0,0025 0,0728 0,1456 0,0022 0,0069 0,0139 0,0002 0,0179 0,0358 0,0006 0,0516 0,1033 0,0016 0,0039 0,0079 0,0001 0,0196 0,0392 0,0006 0,0763 0,1526 0,0024 0,0340 0,0679 0,0010 0,0098 0,0195 0,0003 0,1786 0,3572 0,0055 0,0074 0,0147 0,0002 0,0002 0,0003 0,0000 0,0093 0,0185 0,0003 0,0106 0,0211 0,0003 0,0072 0,0144 0,0002 0,0371 0,0741 0,0012 0,0371 0,0741 0,0012 0,0054 0,0108 0,0002 0,1217 0,2433 0,0038 0,0427 0,0854 0,0015

103 / 241

sebesség (km/h) szgk/thgk 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 90/70


Tsz.:1/2015

5.2.20. táblázat: A távlati nélküle (referencia) állapotra mértékadó óraforgalomra vonatkozó levegőminőségi koncentrációk (g/m3) a távolság (m) függvényében 3

útszakasz 24 órás határérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

CO immi (g/m ) C10 C20 C50 méter méter méter

0,912 2,323 1,980 3,998 5,668 5,295 2,002 2,002 1,264 1,120 0,104 2,013 1,698 0,184 0,474 1,187 0,104 0,519 1,842 0,819 0,258 4,092 0,195 0,004 0,245 0,279 0,190 0,962 0,962 0,143 3,157 1,561

5000 0,534 1,360 1,159 2,341 3,319 3,101 1,172 1,172 0,740 0,656 0,061 1,179 0,994 0,108 0,277 0,695 0,061 0,304 1,078 0,480 0,151 2,396 0,114 0,003 0,143 0,163 0,111 0,563 0,563 0,084 1,849 0,914

0,245 0,624 0,532 1,074 1,522 1,422 0,537 0,537 0,339 0,301 0,028 0,541 0,456 0,049 0,127 0,319 0,028 0,139 0,495 0,220 0,069 1,099 0,052 0,001 0,066 0,075 0,051 0,258 0,258 0,038 0,848 0,419

IMMISSZIÓ NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter

0,812 1,709 1,753 3,539 5,017 4,687 1,631 1,631 1,035 1,043 0,084 1,691 1,555 0,148 0,383 1,103 0,084 0,419 1,630 0,725 0,209 3,815 0,157 0,004 0,198 0,225 0,153 0,792 0,792 0,115 2,599 0,912

85 0,476 1,001 1,026 2,072 2,938 2,744 0,955 0,955 0,606 0,611 0,049 0,990 0,911 0,087 0,224 0,646 0,049 0,245 0,955 0,425 0,122 2,234 0,092 0,002 0,116 0,132 0,090 0,464 0,464 0,067 1,522 0,534

0,218 0,459 0,471 0,950 1,347 1,259 0,438 0,438 0,278 0,280 0,023 0,454 0,418 0,040 0,103 0,296 0,023 0,113 0,438 0,195 0,056 1,024 0,042 0,001 0,053 0,061 0,041 0,213 0,213 0,031 0,698 0,245

1,625 3,418 3,506 7,077 10,033 9,374 3,262 3,262 2,071 2,086 0,168 3,382 3,110 0,297 0,765 2,206 0,168 0,838 3,260 1,451 0,417 7,629 0,315 0,007 0,396 0,451 0,307 1,583 1,583 0,230 5,197 1,825

150 0,951 2,001 2,053 4,144 5,875 5,489 1,910 1,910 1,213 1,222 0,098 1,980 1,821 0,174 0,448 1,292 0,098 0,491 1,909 0,850 0,244 4,468 0,184 0,004 0,232 0,264 0,180 0,927 0,927 0,135 3,043 1,068

0,436 0,918 0,941 1,900 2,694 2,517 0,876 0,876 0,556 0,560 0,045 0,908 0,835 0,080 0,206 0,592 0,045 0,225 0,876 0,390 0,112 2,049 0,084 0,002 0,106 0,121 0,082 0,425 0,425 0,062 1,396 0,490

PM10 immi (g/m3) C10 C20 C50 méter méter méter

0,025 0,054 0,054 0,109 0,155 0,145 0,051 0,051 0,032 0,032 0,003 0,052 0,048 0,005 0,012 0,034 0,003 0,013 0,050 0,022 0,007 0,117 0,005 0,000 0,006 0,007 0,005 0,025 0,025 0,004 0,081 0,032

50 0,015 0,032 0,032 0,064 0,091 0,085 0,030 0,030 0,019 0,019 0,002 0,031 0,028 0,003 0,007 0,020 0,002 0,008 0,029 0,013 0,004 0,069 0,003 0,000 0,004 0,004 0,003 0,014 0,014 0,002 0,047 0,019

A referencia állapotban a területen a levegőminőségi helyzet a jelenlegi állapothoz képest jellemzően kisebb koncentráció értékeket mutat, mely a fajlagos emissziós értékek (ezzel összefüggésben a gépkocsipark jelentős) javulásával magyarázható. A referencia állapotban számított koncentráció értékek valamennyi vizsgált légszennyező anyag, és mindhárom távolság esetén jelentősen a 24 órás és éves határértékek alatt maradnak. 104 / 241

0,007 0,014 0,015 0,029 0,042 0,039 0,014 0,014 0,009 0,009 0,001 0,014 0,013 0,001 0,003 0,009 0,001 0,004 0,014 0,006 0,002 0,031 0,001 0,000 0,002 0,002 0,001 0,007 0,007 0,001 0,022 0,009


Tsz.:1/2015

B.) Állapotváltozás megvalósulás esetén A teljes tervezett nyomvonal egy Vác-Rétság közötti és egy Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszból áll. 5.2.21. táblázat: A vizsgált útszakaszok (az adott települések belterületi útszakaszai és az tervezett nyomvonal szakaszai) sorszám útszám település Közvetett hatásterület 1 21117 Vác I. 2 12 Verőce 3 2 Vác II. 4 2 Vác III. 5 2 Vác IV. 6 2 Vác V. 7 2106 Rád I. 8 2106 Rád II. 9 2106 Penc 10 2 Drégelypalánk I. 11 2202 Horpács 12 22 Érsekvadkert I. 13 2 Borsosberény 14 22101 Drégelypalánk II. 15 22101 Dejtár I. 16 2 Nagyoroszi 17 2202 Patak 18 2201 Dejtár II. 19 2 Rétság I. 20 2 Rétság II. 21 12123 Nógrád 22 2 Szendehely 23 2114 Nőtincs 24 2114 Ősagárd 25 2107 Keszeg 26 2115 Alsópetény 27 21125 Felsőpetény 28 2115 Bánk I. 29 2115 Érsekvadkert II. 30 2203 Bánk II. 31 22 Balassagyarmat 32 2 Hont Közvetlen hatásterület (Tervezett nyomvonal szakaszai) 33 M2 Vác-északi csp. – Nőtincsi csp. 34 M2 Nőtincsi csp. – Rétség déli csp.

105 / 241


sorszám 35 36 37 38

Tsz.:1/2015

útszám

település

M2 M2 M2 M2

Rétség déli csp. - Rétség északi csp. Rétség északi csp. – Nagyoroszi-keleti csp. Nagyoroszi-keleti csp. – Drégelypalánki csp. Drégelypalánki csp. - Országhatár

5.2.22. táblázat: Az M2 gyorsforgalmi út forgalmára és a tervezési területen található közvetett hatásterületi útszakaszok forgalmára vonatkozó távlati vele állapot levegőminőségi emissziós koncentrációk (g/m órás)

Távlat vele (2030) sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

CO emisszió (g/m órás) 0,0450 0,1093 0,0891 0,1835 0,2652 0,2478 0,0900 0,0900 0,0555 0,0053 0,0030 0,0957 0,0317 0,0094 0,0229 0,0099 0,0030 0,0243 0,0579 0,0100 0,0121 0,0165 0,0046 0,0002 0,0092 0,0072 0,0044 0,0511 0,0511 0,0074

NO2 emisszió NOx emisszió (g/m órás) (g/m órás) 0,0399 0,0804 0,0789 0,1624 0,2347 0,2193 0,0734 0,0734 0,0455 0,0047 0,0024 0,0803 0,0280 0,0075 0,0185 0,0088 0,0024 0,0196 0,0513 0,0089 0,0098 0,0146 0,0037 0,0001 0,0074 0,0058 0,0035 0,0419 0,0419 0,0060

0,0798 0,1609 0,1577 0,3249 0,4695 0,4386 0,1467 0,1467 0,0910 0,0094 0,0048 0,1606 0,0561 0,0151 0,0370 0,0176 0,0048 0,0392 0,1025 0,0177 0,0195 0,0292 0,0074 0,0002 0,0148 0,0117 0,0070 0,0838 0,0838 0,0120

106 / 241

PM10 emisszió (g/m órás) 0,0012 0,0025 0,0024 0,0050 0,0072 0,0068 0,0023 0,0023 0,0014 0,0001 0,0001 0,0025 0,0009 0,0002 0,0006 0,0003 0,0001 0,0006 0,0016 0,0003 0,0003 0,0004 0,0001 0,0000 0,0002 0,0002 0,0001 0,0013 0,0013 0,0002

sebesség (km/h) szgk/thgk 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50


Tsz.:1/2015

Távlat vele (2030) sorszám

CO emisszió (g/m órás)

31 32 33 34 35 36 37 38

0,1499 0,0299 0,3128 0,2948 0,3016 0,0827 0,0831 0,0782

NO2 emisszió NOx emisszió (g/m órás) (g/m órás) 0,1233 0,0165 0,1088 0,0990 0,1020 0,0288 0,0289 0,0274

0,2466 0,0331 0,2176 0,1980 0,2039 0,0576 0,0578 0,0549

PM10 emisszió (g/m órás)

sebesség (km/h) szgk/thgk

0,0038 0,0006 0,0037 0,0034 0,0035 0,0010 0,0010 0,0009

50/50 90/70 110/80 110/80 110/80 110/80 110/80 110/80

5.2.23. táblázat: Az M2 gyorsforgalmi út tervezett fejlesztése esetére és a tervezési területen található közvetett hatásterületi útszakaszok forgalmára a mértékadó óraforgalomra vonatkozó levegőminőségi koncentrációk (g/m3) a távolság (m) függvényében

IMMISSZIÓ CO immi (g/m ) NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) útszakasz C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 3

24 órás határérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

0,961 2,335 1,903 3,921 5,665 5,292 1,922 1,922 1,185 0,114 0,064 2,044 0,677 0,200 0,489 0,212 0,064 0,519 1,237 0,214 0,258 0,352 0,097 0,003 0,196

5000 0,562 1,368 1,114 2,296 3,317 3,099 1,126 1,126 0,694 0,067 0,037 1,197 0,396 0,117 0,287 0,124 0,037 0,304 0,724 0,125 0,151 0,206 0,057 0,002 0,115

0,258 0,627 0,511 1,053 1,521 1,421 0,516 0,516 0,318 0,031 0,017 0,549 0,182 0,054 0,131 0,057 0,017 0,139 0,332 0,057 0,069 0,095 0,026 0,001 0,053

0,852 1,718 1,684 3,470 5,014 4,684 1,567 1,567 0,972 0,100 0,052 1,716 0,599 0,161 0,395 0,188 0,052 0,419 1,095 0,189 0,209 0,312 0,079 0,003 0,159

85 0,499 1,006 0,986 2,032 2,936 2,743 0,918 0,918 0,569 0,059 0,030 1,005 0,351 0,094 0,231 0,110 0,030 0,245 0,641 0,111 0,122 0,182 0,046 0,002 0,093

0,229 0,461 0,452 0,932 1,346 1,258 0,421 0,421 0,261 0,027 0,014 0,461 0,161 0,043 0,106 0,050 0,014 0,112 0,294 0,051 0,056 0,084 0,021 0,001 0,043

107 / 241

1,704 3,436 3,369 6,940 10,028 9,368 3,134 3,134 1,944 0,201 0,103 3,431 1,198 0,322 0,790 0,375 0,103 0,838 2,190 0,379 0,417 0,623 0,157 0,005 0,317

150 0,998 2,012 1,973 4,064 5,872 5,486 1,835 1,835 1,138 0,118 0,060 2,009 0,701 0,189 0,463 0,220 0,060 0,490 1,282 0,222 0,244 0,365 0,092 0,003 0,186

0,458 0,923 0,905 1,864 2,693 2,516 0,842 0,842 0,522 0,054 0,028 0,921 0,322 0,086 0,212 0,101 0,028 0,225 0,588 0,102 0,112 0,167 0,042 0,001 0,085

0,026 0,054 0,052 0,107 0,155 0,144 0,049 0,049 0,030 0,003 0,002 0,053 0,018 0,005 0,012 0,006 0,002 0,013 0,034 0,006 0,007 0,010 0,002 0,000 0,005

50 0,015 0,032 0,030 0,063 0,091 0,085 0,029 0,029 0,018 0,002 0,001 0,031 0,011 0,003 0,007 0,003 0,001 0,008 0,020 0,003 0,004 0,006 0,001 0,000 0,003

0,007 0,015 0,014 0,029 0,042 0,039 0,013 0,013 0,008 0,001 0,000 0,014 0,005 0,001 0,003 0,002 0,000 0,004 0,009 0,002 0,002 0,003 0,001 0,000 0,001


Tsz.:1/2015

IMMISSZIÓ CO immi (g/m ) NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) útszakasz C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 3

26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

0,154 0,093 1,091 1,091 0,158 3,202 0,639 6,682 6,297 6,443 1,767 1,774 1,671

0,090 0,054 0,639 0,639 0,093 1,875 0,374 3,913 3,687 3,773 1,035 1,039 0,978

0,041 0,025 0,293 0,293 0,043 0,860 0,171 1,794 1,691 1,730 0,475 0,476 0,449

0,124 0,075 0,895 0,895 0,128 2,634 0,353 2,324 2,115 2,178 0,615 0,618 0,586

0,073 0,044 0,524 0,524 0,075 1,542 0,207 1,361 1,238 1,275 0,360 0,362 0,343

0,033 0,020 0,240 0,240 0,034 0,707 0,095 0,624 0,568 0,585 0,165 0,166 0,157

0,249 0,150 1,790 1,790 0,255 5,268 0,707 4,648 4,230 4,356 1,231 1,236 1,172

0,146 0,088 1,048 1,048 0,149 3,085 0,414 2,722 2,477 2,551 0,721 0,724 0,686

0,067 0,040 0,481 0,481 0,069 1,415 0,190 1,248 1,136 1,170 0,330 0,332 0,315

0,004 0,002 0,028 0,028 0,004 0,082 0,012 0,080 0,072 0,075 0,021 0,021 0,020

0,002 0,001 0,016 0,016 0,002 0,048 0,007 0,047 0,042 0,044 0,012 0,012 0,012

A fenti táblázat csak a közlekedésből származó levegőminőségi koncentrációkat adják meg, ehhez adódnak - elsősorban a településeken átvezető utaknál - a távlatra csak nehezen becsülhető alapterhelés értékek. A számítások alapján általánosságban megállapítható, hogy a közlekedésből származó átlagos napi forgalomra számított levegőminőségi értékek egyik komponensnél sem érik el – még 10 méternél sem – az egészségügyi határértékeket a távlati állapotban. A legmagasabb koncentráció értékek 5-6. sorszámú Vácon átvezető 2. számú főút mentén figyelhető meg. Azonban ezen a szakaszon is jóval a 24 órás egészségügyi határérték alatt maradtak a CO, NOx, NO2 és PM10 értékek.

5.3.5. Alagutak légszennyező hatása A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz esetében kettő helyen szükséges alagút kiépítése: 48+428 - 49+511,5 kmsz között 51+635 - 52+290 kmsz között. A vizsgált alagutak azonosító jelét és hosszát az alábbi táblázat foglalja össze. 5.2.24. táblázat: Az alagutak hossza Alagút jele Hossz [m] A-I. 1083,5 A-II. 655

Az üzemi szellőztetés feladata az alagútjáratban közlekedő járművek kipufogógázaiban felszabaduló, alábbi szennyezőanyagok koncentrációjának a megengedett határérték alá csökkentése: -

CO NOx

-

szénhidrogének, kén-dioxid füst, korom.

108 / 241

0,001 0,001 0,007 0,007 0,001 0,022 0,003 0,021 0,019 0,020 0,006 0,006 0,005


Tsz.:1/2015

Méretezni elsősorban CO koncentrációra kell, jelen esetben a CO, NO2 és PM10 szennyezőket vizsgáltuk. A káros anyagok mennyiségének számításánál figyelembe kell venni: -

a belső égésű motorok károsanyag-emisszióját, a forgalom sebességét, az útpálya emelkedését/lejtését, a forgalom sűrűségét.

Az alagutak kialakításánál egyirányú forgalmat feltételeztünk, így a tervezett alagút szakaszokat É-ra, ill. D-re tartó irányú forgalomra osztottuk fel. Az útpálya emelkedése/lejtése 3% alatti, így a számítások során ezt elhanyagoltuk. Tervezett sebesség: 110/80 km/h Az alábbi táblázat a Vác-Rétság nyomvonal szakaszhoz tartozó forgalmi adatokat és az abból számolt, az adott szakaszra vonatkozó emissziós értékeket foglalja össze (HBEFA alapján). Az emissziós értékek a jelenlegi gépjárműpark állapotára vonatkoznak, így az üzembe helyezéskor várhatóan ez alatti kibocsátásokkal számolhatunk. 5.2.25. táblázat: A Vác-Rétság nyomvonal szakasz forgalmi és emissziós adatai Emisszió [g/m/h] Nyomvonal Irány MOF I. MOF II. CO NO2 PM10 D-re 834,6 195,5 0,7598 0,4526 0,0229 Vác-Rétság É-ra 801 163,1 0,6985 0,3945 0,0203

A gyakorlat szerint a csúcsórai forgalmi adatokat érdemes figyelembe venni az alagutak esetében, ezért a továbbiakban a fenti táblázat forgalmi és emissziós adatainak ötszörösét vettük alapul, tekintettel a nyomvonal várható kihasználtságára és a hatások körültekintő vizsgálatára. Megjegyzés: a csúcsórai forgalmi adatok nem álltak rendelkezésünkre. Az e-ÚT 03.07.31-ÚT 2-1.405 a megengedett CO-koncentráció értékét gyalogos forgalom esetébe 50 ppm-re teszi, amennyiben pedig 250 ppm értéket elér a torlódó alagúti forgalom következtében, motorleállításra való felszólítást javasol. Ebből következtethető, hogy az alagutak esetében a forgalom szempontjából kritikus az ötszörös érték. Az egyes légszennyező anyagok határértékeinek megállapításakor a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendeletet vettük alapul, így a NO2 megengedett csúcskoncentrációját, az inert porok belélegezhető megengedett koncentrációját és a CO megengedett átlagos koncentrációjának négyszeresét, tekintett arra, hogy a felszívódva ható anyagok közé tartozik. A fenti érték szigorúbb, mint az e-UT 03.07.31. – ÚT 2-1.405 – Közúti alagutak létesítésének általános feltételei c. dokumentumban található előírás a COkoncentráció megengedett értékeire, melyek közül a <200 ppm érték vonatkozik tárgyi alagutakra, ami normál állapotú gáz esetében 247mg/m3. A számításoknál figyelembe vett megengedett maximális koncentráció értékeket az alábbi táblázat foglalja össze: 5.2.26. táblázat: A figyelembe vett határértékek Szennyező Megengedett maximális koncentráció [mg/m3] CO 132 NO2 9 PM10 10

109 / 241


Tsz.:1/2015

Az alagútban haladó járművek összes károsanyag-kibocsátását a vonatkozó emissziós érték és az alagút hosszának szorzatával kapjuk. A szükséges szellőzőlevegő mennyisége az egyes kipufogógáz-komponensek megengedett koncentrációra történő „felhígításához” szükséges légmennyiség határozza meg. Az alagút teljes hosszára vonatkozó kibocsátást tehát osztjuk a megengedett maximális koncentráció értékével, így megkapjuk a hígításhoz szükséges szellőzőlevegő mennyiségét. A légszennyezők hatását additívan kezeljük, az egyes szennyezőkre számított szellőzőlevegő mennyiségei is összeadódnak. Az összegzett szellőzőlevegő és az alagutak térfogatából számítható a légcsere mértéke és az alagútjáratban így kialakuló légsebesség. A szükséges légcsere mértéke a forgalmi adatok, emissziók és az alagutak sematikus, azonos geometriája miatt a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon az A-I. és A-II. alagutak esetében megegyeznek. 5.2.27. táblázat: Az egyes nyomvonalakhoz tartozó, szükséges légcsere mértéke Légcsere mértéke Nyomvonal Irány [1/h] É 3,43 Vác-Rétság D 3,16

A fenti számítások eredményeként az alábbi táblázat foglalja össze a kialakuló légsebesség értékeket, melyekre a légcsere mértékétől eltérően az alagutak hossza is befolyásol. 5.2.28. táblázat: Az egyes nyomvonalakhoz tartozó, kialakuló légsebesség értéke Légsebesség Alagút Irány [m/s] É 0,95 A-I. D 0,87 É 0,59 A-II. D 0,54

Az alagútjáratban kialakuló légsebesség értéke a huzathatás elkerülésére 2 m/s alatt tekinthető elfogadhatónak. A mértékadó órai forgalom és feltételezett légsebesség mellett, az alagút változatok bármelyikében biztosítható a vizsgált légszennyező anyagok munkahelyi levegőben megengedett koncentrációja alatti érték. Az e-UT 03.07.31. – ÚT 2-1.405 – Közúti alagutak létesítésének általános feltételei c. dokumentum, valamint a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendelet alapján az alagutak tervezés során természetes szellőzést szabad előirányozni: - kétirányú forgalom esetén legfeljebb 300 m alagúthosszig, - egyirányú forgalom esetén legfeljebb 500 m hosszig; hosszáramú szellőztetést kell előirányozni közbenső akna nélkül: - kétirányú forgalom esetén legfeljebb 2000 m alagúthosszig, - egyirányú forgalom esetén legfeljebb 3500 m hosszig. Továbbá minden 1000 méternél hosszabb, forgalmi sávonként 2000 járműnél nagyobb forgalomnagyságú alagútban gépi szellőztető rendszert kell felszerelni. 110 / 241


Tsz.:1/2015

A fentiek alapján az alábbi, környezetvédelmi szempontból kedvezőbbnek tekinthető szellőztető megoldásokat javasoljuk. 5.2.29. táblázat: Javasolt szellőztető megoldások

Alagút A-I. A-II.

Szellőztetés hosszáramú, közbenső akna nélkül hosszáramú, közbenső akna nélkül

Az alagutakból származó légszennyezők terjedését a SoundPlan 7.4 szoftver segítségével határoztuk meg. A szoftver a számításokhoz a széles körben alkalmazott GRAL diszperziós modellt alkalmazza. Bemenő adatokként figyelembe vettük a számított emissziós értékeket, az alagutak hosszát és keresztmetszetét, a számított légsebesség adatokat, valamint a kilépő levegő hőmérsékletét. A modell meteorológiai adatai a kritikus meteorológiai körülményeknek megfelelően lettek figyelembe véve, vagyis a szélsebességet 2 m/s-os értékre vettük, a légkör stabilitását leíró Pasquill-Gifford-Turner (PTG) osztályrendszerben pedig a 6-os értéket választottuk, mely a stabilis rétegrend fennállását jelenti. Ebben az esetben a légszennyezők keveredése lassabb, így a hígulás nehezen valósul meg. A levegőtérképeken megadott koncentrációk a 1,5 m-es magasságban kialakuló levegőtehelést jelenítik meg. Légszennyezettségi térképeken ábrázoltuk a területre jellemző ÉNy-i szélirány esetén várható légszennyező terjedést, melyeket a IV. Levegővédelmi melléklet tartalmaz. Az A-I. alagútból származó levegőterhelést az L1.-L3. ábra szemlélteti. Az alagút D-i nyílása Vác területétől nem messze helyezkedik el, azonban a kiáramló légszennyezők csúcsórai becsült átlagkoncentrációja a nyílás közelében (mintegy 0-50 m-re) is a 24 órás egészségügyi határérték alatt maradtak a CO, NO2 és PM10 értékekre nézve. Az A-II. alagútból származó levegőterhelést az L4.-L6. ábra szemlélteti. Az alagút D-i nyílása Szendehely-Katalinpuszta területétől nem messze helyezkedik el, a közelben védendő, lakó épületek is találhatóak. A kiáramló légszennyezők csúcsórai becsült átlagkoncentrációja a nyílás közelében is a 24 órás egészségügyi határérték alatt maradtak a CO, NO2 és PM10 értékekre nézve, így az üzemelés a lakosság számára levegőtisztaság-védelmi szempontból várhatóan kedvezőtlen (ÉNy-i, a település irányába mutató szélirány) meteorológiai körülmények között sem okoz jelentős terhelést. Az alagút É-i nyílása Szendehely területéhez esik közelebb, az uralkodó É-Ny-i szélirány esetében elenyésző levegőterhelő hatás várható ezen a területen.

5.3.6. Levegőszennyezés havária esetén Haváriás szennyezés elsősorban az üzemeltetés során jelentkezhet könnyen illó folyékony, valamint gáznemű anyagok szállítása esetén véletlen meghibásodás következtében. Teljesen az építés alatt sem zárható ki előfordulásuk. A következmények szempontjából a lakott terület közelében bekövetkezett havária hatása lehet jelentős. Ekkor kis területen, rövid ideig a határérték akár többszörösét is elérő levegőszennyezés jelentkezhet, ami erőteljesen érintheti a közvetett hatásviselőket is (talaj, víz, élővilág, ember). A közúti közlekedés (szállítás) során előforduló esetleges havária események levegőszennyezési hatására, a terjedési tulajdonságokra a veszélyeztető anyag fajtája, ill. a tárolásának típusa jelentős befolyással van.

111 / 241


Tsz.:1/2015

A leggyakoribb eset a nyomás alatt cseppfolyósított gázok (pl. propán bután, klórgáz) kiszabadulása, amikor a gáz egy része spontán módon (hirtelen) elpárolog, míg másik része aeroszol szemcsékké alakulva szétoszlik. A spontán párolgás nagyon gyorsan a mérgező anyag magas koncentrációjához vezethet. Levegővédelmi szempontból a legfontosabb terjedést, szennyezettség kialakulást befolyásoló tényezők: -

időjárás/évszakok:

-

 szél  hőmérséklet távolság

-

domborzati viszonyok

 légnyomás  pára

 hőmérsékleti inverzió

Időjárási viszonyok, évszakok A szél a veszélyes anyagokat a települések felé fújhatja, vagy ideális esetben távol tarthatja őket a lakott területektől. Stabil légnyomás esetén (pl. este vagy éjjel) a gázkoncentráció a baleset helyszínén gyorsan emelkedhet, míg a szél és a turbulencia (amelyet a napközbeni hőmérséklet-emelkedés okoz) összekeverik a gázokat a levegővel, amely a koncentrációt csökkenti. A légköri inverzió napokig megakadályozhatja a levegő kicserélődését, amely súlyosbíthatja a helyzetet. A páratartalom, valamint a levegő és a környezet hőmérséklete kémiai reakciókat indíthat el, amely újabb veszélyes anyagok képződését vagy elbomlását okozhatja. A nedves vagy száraz anyagok kicsapódása a haszonnövényzeten növekedési vagy aratási időszakokban nagyobb kárt okozhat, mint a téli hónapokban. A baleset helyszínétől mért távolság Az általános szabály a következő: minél messzebb vagy a baleset helyszínétől annál kisebb a veszély és a szennyeződés. Általánosságban feltételezhető, hogy a baleset helyszínétől számított 7-10 km-s sugarú körön kívül a rendkívül erősen mérgező anyagok nem jelentenek akut veszélyt – kedvezőtlen időjárási viszonyok között. Mivel az adott időjárási viszonyok miatt a szennyezett levegő felemelkedhet, mozoghat, és újra leszállhat, így kivételes esetekben a baleset helyszínétől távol lévő területek jobban szennyeződhetnek, mint a baleset közvetlen környezetében lévők. Fentiek miatt különös figyelmet kell fordítani a veszélyes áruk szállítására, melyről a veszélyes árúk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979 évi 19. számú törvényerejű rendelet, valamint az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről szóló 122/1989. (XII. 5.) Mt. rendelet rendelkezik. Nagyobb haváriás eseménynél az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint illetékes szerv jár el, és az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség végzi a környezeti kárelhárítás szakmai irányítását. Az előforduló események előre körvonalazása a lehetőségek széles spektruma miatt meglehetősen nehézkes, minden esetben be kell tartani az elkészítendő üzemelési tervben rögzítetteket. A cél a környezetterhelő események minél gyorsabb megszüntetése, semlegesítése. 112 / 241


Tsz.:1/2015

5.3.7. Bizonytalanságok A számításoknál figyelembe kell venni az alábbi bizonytalansági tényezőket: -

A forgalmi adatokat ilyen hosszú távra viszonylag nagy bizonytalansággal lehet becsülni, mivel nagymértékben függnek a gazdasági és politikai helyzettől, és attól, hogy az egyes szakaszokat milyen ütemben építik meg. - A fajlagos emissziós adatok szintén egyrészt a gazdasági helyzettel összefüggésben lévő gépjárműállomány változásától, másrészt az ENSZ-EGB és EU irányelvek által meghatározott, hazánkra nézve, az új gépjárművek forgalomba helyezésekor már kötelező, előírásoktól függnek, és ezek a technológia fejlődésével fokozatosan szigorodnak. A hazai gyakorlatban különböző típusú és igényességű transzmissziós modelleket alkalmaznak. Az általunk használt magyar szabványban is sok a bizonytalansági tényező: -

Meteorológiai adatok (szélirány, szélsebesség, légköri stabilitás), Útvonal kialakítás: geometria, töltés, bevágás, Talajfelszín jellege. A magyar szabvány MSZ 21457-4:2002 adta lehetőségek miatt a "szabványos" módon számított eredmények között is jelentős eltérések lehetnek.

5.3.8. Monitorozás tervezése Levegőminőségi monitoring pontokat a tervezési területen nem tartunk indokoltnak kijelölni. Amennyiben a későbbiekben szükségesnek látszik, a levegőminőségi monitor pontokat célszerű a zajmonitor pontokkal azonos helyeken kijelölni (elsősorban a lakott területeket jobban megközelítő szakaszoknál).

5.3.9. Összefoglalás Levegőtisztaság-védelmi szempontból a számítások alapján általánosságban megállapítható, hogy a közlekedésből származó átlagos napi forgalomra számított levegőminőségi értékek egyik komponensnél sem érik el – még 10 méternél sem – az egészségügyi határértékeket a jelenlegi és a távlati állapotban sem. A Vác és Rétság közötti szakasz jelentős levegőterheléstől mentesíti Vác belterületi szakaszait az M2 autópálya meglévő szakaszainak kihasználtságával. A nyomvonal Szendehely és Szendehely-Katalinpuszta mellett futó szakasza a lakott területeken nem okoz jelentős levegőterhelést, a városon jelenleg áthaladó forgalmat viszont jelentősen csökkenti, így a távlatban a megvalósítás nélküli állapothoz képest is kedvezőbb. Rétság, Pusztaszántó területére is elmondhatók a fenti megállapítások. A tervezett nyomvonal Rétság és országhatár közötti szakaszán nem okoz levegőterheltségi konfliktust, a vonatkozó levegőterhelési határértékek nagy biztonsággal teljesülnek. A légszennyezők kiszámított immissziós értéke a vizsgált nyomvonalszakaszok mentén várhatóan még a meglévő alap levegőterheltséggel együtt sem haladja meg a megengedett határértékeket.

113 / 241


Tsz.:1/2015

5.4. Élővilágvédelem 5.4.1. Anyag és módszer Az értékelés célja, hogy feltárja az élővilágvédelmi szempontból jelentős hatásokat, majd a kedvezőtlen hatásokra mérséklő javaslatokat fogalmazzon meg. A tervezett nyomvonal mentén található természeti értékek 2015. évben, február-október hónapok közötti terepbejárások során kerültek felmérésre. Az egyes élőhelyek az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer 2011-es kategóriái alapján (továbbiakban - ÁNÉR), a termőhely, a fiziognómia és a fajkompozíció figyelembevételével kerültek meghatározásra. A felmért élőhelyek természetessége/degradáltsága a Németh-Seregélyes féle "Természetvédelmi Értékkategória” (továbbiakban - TÉK) rendszer alapján lettek minősítve. Az ötfokozatú skála értékei: 1=teljesen leromlott/nem természetes; 2=erősen leromlott; 3=közepesen leromlott/regenerálódó; 4=természetközeli állapotú; 5=természetes. A térképezés pontosságát GPS vevőkészülék (Ashtech MobilMapper 10) használata biztosította. A kétéltű- és hüllővédelmi célú terepi bejárások során a tervezett műtárgyak és felülvizsgált ökológiai átjáró helyszínek lokációja került értékelésre. Az értékelés során a táji környezet, a lehetséges telelőhelyek és petézőhelyek, valamint a feltételezhető vagy már ismert vándorlási útvonalak kerültek figyelembe vételre. A tervezett beruházással érintett terület madártani szempontból történő vizsgálata a költési időszakban helyszíni bejárással került elvégzésre. A megfigyelés során a tervezett nyomvonal által érintett területet részletesen megvizsgáltuk a madárfajok élőhelyigényeinek szempontjából. A megfigyeléseket kézi távcsövekkel és teleszkóppal végeztük, a látott madarakon kívül a hang alapján beazonosított fajok is rögzítésre kerültek. A 2015. áprilisoktóber közötti időszakban végzett terepbejárás adatait kiegészítettük korábbi, a vizsgált területről gyűjtött madártani megfigyelésekkel, ezen kívül a www.birding.hu adatbázisának adatait is részletesen áttekintettük, továbbá információt kértünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület illetékes szakembereitől is.

5.4.2. Jelenlegi állapot jellemzése Az alábbiakban a tervezett beruházás által érintett térség természeti adottságai, természetvédelmi értékei (és azok érintettsége), valamint az élővilág természetvédelmi szempontú értékelése kerül ismertetésre. A természetvédelmi szempontból jelentős területek, élőhelyek, egyéb helyszínek a nyomvonal mentén km szelvény szerint is azonosításra kerülnek.

5.4.3. Védett természeti területek kiemelt oltalomban részesített területek érintettsége Tárgyi beruházás élővilágvédelmi szempontból várható hatásai – valamint azok mértéke, jelentősége – többek között a védett természeti területek, Natura 2000 területek és az Országos Ökológiai Hálózat elemeinek érintettségének mértékétől is nagymértékben függnek. Az M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár közötti szakaszán tervezett nyomvonal a Naszály déli lábaitól indulva, a Börzsöny délkeleti hegylábai és a Naszály nyugati oldala között áthaladva, a Nógrádi-medence Rétság és Nagyoroszi települések közötti részét keleti irányból szegélyezve, a Börzsöny északkeleti szegélyének és az Ipoly-völgy találkozásának sávjában éri el az államhatárt. Az érintett régión belül a Börzsöny – Naszály – Nyugat-Cserhát vonalában, 114 / 241


Tsz.:1/2015

illetve a Börzsöny és Ipoly-völgy találkozásánál fordulnak elő természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű és hazai, illetve nemzetközi oltalom alatt álló területek. Egyéb terepi bejárások során felmért élőhelyek/élőhelyfoltok Az egyéb, kiemelt oltalom alatt nem álló megvizsgált élőhelyek kiválasztása elsősorban az 1:10.000-es méretarányú topográfiai térképek, a Google űrfotó 2015.évi felvételei, az Erdészeti Információs Rendszer térképei, az 2011. évi Előzetes Vizsgálati Dokumentáció vonatkozó tervlapjai, valamint a Nemzeti Park Igazgatóságok munkatársaival történő konzultációk alapján történt meg. A terepi kiszállások is befolyásolták a fenti élőhelyek kiválasztását, amennyiben a nyomvonalak mentén történő mozgás során bukkantunk vizsgálatba bevont élőhelyekre Az élővilágvédelmi szempontból kijelölt hatásterület az alábbi Natura 2000 élőhelyeket érinti: -

Ipoly-völgy SPA (Natura 2000 kódja: HUDI10008) Börzsöny és Visegrádi-hegység SPA (Natura 2000 kódja: HUDI10002) Ipoly-völgye SCI (Natura 2000 kódja: HUDI20026) Börzsöny SCI (Natura 2000 kódja: HUDI20008) Nyugat-Cserhát és Naszály SCI (Natura 2000 kódja: HUDI20038)

Madártani, madárvédelmi szempontból jelen felsorolásból csak a különleges madárvédelmi területek vizsgálandóak. Az érintett Natura 2000 területek részletes bemutatását, az azokon előforduló jelölő élőhelyeket, illetve élőlényeket, és az azokra kifejtett hatásokat a jelen környezeti hatástanulmányhoz külön dokumentált anyagként csatolásra kerülő Natura 2000 hatásbecslések (továbbiakban N2000HB) taglalják részletesen.

5.4.1. ábra A tervezett nyomvonal Vác-Rétság közötti szakasza által megközelített Nyugat-Cserhát és Naszály SCI (HUDI20038) Natura 2000 terület elhelyezkedése (piros vonal - közvetlen területi igénybevétel; narancs vonal - közvetett élővilágvédelmi hatásterület)

115 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.2. ábra A tervezett nyomvonal Vác-Rétság közötti szakasza által megközelített Börzsöny SCI (HUDI20008) Natura 2000 terület elhelyezkedése (piros vonal - közvetlen területi igénybevétel; narancs vonal - közvetett élővilágvédelmi hatásterület)

5.4.3. ábra A tervezett nyomvonal Rétság-Országhatár közötti szakasza által megközelített Börzsöny SCI (HUDI20008) Natura 2000 terület elhelyezkedése (piros vonal - közvetlen területi igénybevétel; narancs vonal - közvetett élővilágvédelmi hatásterület)

5.4.4. ábra A tervezett nyomvonal Rétság-Országhatár közötti szakasza által érintett Börzsöny és Visegrádi-hegység SPA (HUDI10002) Natura 2000 terület elhelyezkedése (piros vonal - közvetlen területi igénybevétel; narancs vonal - közvetett élővilágvédelmi hatásterület)

116 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.5. ábra A tervezett nyomvonal Rétság-Országhatár közötti szakasza által érintett Ipoly völgye SPA (HUDI10008) Natura 2000 terület elhelyezkedése (piros vonal - közvetlen területi igénybevétel; zöld vonal - közvetlen élővilágvédelmi hatásterület)

5.4.6. ábra A tervezett nyomvonal Rétság-Országhatár közötti szakasza által érintett Ipoly-völgy SCI (HUDI20026) Natura 2000 terület elhelyezkedése (piros vonal - közvetlen területi igénybevétel; zöld vonal - közvetlen élővilágvédelmi hatásterület)

A tervezett nyomvonal, valamint hatásterülete az érintett Natura 2000 területeken kívül közvetlenül érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park törzsterületéhez tartozó Ipoly-völgyet, valamint Szendehely, illetve Drégelypalánk és Hont térségében a Börzsöny-hegység részben nemzeti parkhoz tartozó DK-i és ÉK-i peremterületének hosszan elnyúló hegylábi részterületeit. Az Országos Ökológiai Hálózat (továbbiakban OÖH) rendszerébe szintén több élőhelyfolt besorolható. A NÖH elemei igen fontos élőhelyeket biztosítanak a madárfajok számára is, ezért kiemelten kell kezelnünk ezeket a területeket. A NÖH egyes elemeinek elhelyezkedése a tervezett nyomvonal környezetében az 5.4.2. - 5.4.5. ábrákon látható.

117 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.7. ábra Az Országos Ökológiai Hálózat rendszere a Naszály környezetében. (barna: NÖH-magterület, sötétlila: NÖH-ökológiai folyosó, halványlila: NÖH-pufferövezet)

5.4.8. ábra Az Országos Ökológiai Hálózat rendszere a Nógrádi-medence déli részén. ((barna: NÖH-magterület, sötétlila: NÖH-ökológiai folyosó, halványlila: NÖH-pufferövezet)

5.4.9. ábra Az Országos Ökológiai Hálózat rendszere a Nógrádi-medence északi részén és az Ipoly mentén. (barna: NÖH-magterület, sötétlila: NÖH-ökológiai folyosó, halványlila: NÖHpufferövezet)

118 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.10. ábra Az Országos Ökológiai Hálózat rendszere és a tervezett nyomvonal területi elhelyezkedése és érintettsége (zöld: magterület, okker: pufferövezet, lila: ökológiai folyosó)

A tervezett nyomvonal élővilágvédelmi szempontból meghatározott hatásterülete által érintett, természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű és oltalom alatt álló értékek és területek, illetve a területek érintettségének mértéke a nyomvonal km szelvényezésével lehatárolva, a 5.4.1. táblázatban kerül összesítésre. 5.4.1. táblázat: Természetvédelmi oltalomban részesített, illetve ökológiai szempontból kiemelt jelentőséggel bíró területek érintettsége a tervezett nyomvonal által Vác-Rétság között

Rétság-Országhatás között

Km szelvényezés szerint Országos jelentőségű védett természeti terület Duna-Ipoly Nemzeti Park

-

19+600-22+245

Ex lege védettség Láp Forrás

49+750 (közvetett hat.ter.) 50+125 (közvetett hat.ter.)

119 / 241

19+800-20+500; 20+590-20+600 -


Tsz.:1/2015

Vác-Rétság között

Rétság-Országhatás között

Km szelvényezés szerint Barlang

-

-

Földvár

-

-

-

19+600-22+245

Nyugat-Cserhát és Naszály Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület (HUDI20038)

49+250-50+250 (közvetett hatásterület!*)

-

Börzsöny Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület (HUDI20008)

-

Ipoly-völgy Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület (HUDI20026)

-

19+800-22+245

Alúvium Ipľa (Ipoly-völgy) Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület (SKUEV0257)

-

22+200-22+300

Börzsöny és Visegrádi-hegység Különleges Madárvédelmi Terület (HUDI10002)

-

21+500-22+500 (közvetett hatásterület!*)

Ipoly völgye Különleges Madárvédelmi Terület (HUDI10008)

-

19+850-22+245

Poiplie (Ipoly völgye) Különleges Madárvédelmi Terület (SKCHVU021)

-

Ramsari területek Ipoly völgy ramsari terület

Natura 2000 SCI területek

15+450 21+500-22+500 (közvetett hatásterület!*)

Natura 2000 SPA területek

22+200-22+300; 22+520-22+700

Helyi jelentőségű védett természeti terület Nőtincsi-víztározó (Tk.sz.: 11/95/TT/02)

57+875- 58+810

-

-

19+610-22+240

Országos Ökológiai Hálózat Magterület

49+400-50+200 Ökológiai folyosó

56+000-56+100 (2. sz. főút - Berkenye bekötőút ívkorr.) 57+910-57+940 60+500- 60+550. 62+420-62+500

2+800-3+000 5+110-5+240 7+830-7+850 10+260-10+375 17+320-18+500

50+300-55+350 Puffer terület

(A2 alagút: 51+640-52+280) 62+260- 62+420

0+500-2+800

64+800-65+041

*közvetett hatásterület tengelytől számított 250-250 m széles sáv (közvetlen területi igénybevétel nincs!)

5.4.4. Biotikai adatbázis feldolgozása A Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságoktól kapott biotikai adatszolgáltatáson keresztül rendelkezésünkre bocsájtott adatgyűjtések eredményei közel két évtizedet (1993-2014) ölelnek fel. A biotikai adatbázisból az 5.4.2. sz. táblázatba kigyűjtésre kerültek a tervezett nyomvonal tengelye mentén 500 m széles sávjában észlelt vagy megfigyelt védett fajok. Az adatbázisban rögzített védett fajok előfordulása az érintett tájrészletekben visszaellenőrzésre került a február és október hónapok között végzett terepi bejárások során, valamint további védett fajok észlelésével kiegészítésre került. A terepbejárások során észlelt védett fajokkal kiegészített 120 / 241


Tsz.:1/2015

biotikai adatbázis adatai külön a VI. Élővilágvédelmi mellékletben csatolt élőhelytérképeken kerülnek ábrázolásra. A táblázatos összesítés és a térképi ábrázolás során is a vizsgált taxonokra bontva kerültek feltüntetésre az adatok. Az adatbázist, és a felméréseken szerzett információkat egybevetve megállapítható, hogy a természetvédelmi szempontból értékes fajok eddig regisztrált előfordulásai alapján összesen 4 olyan gócpont jelölhető ki a tervezett nyomvonal által érintett térségen belül, ahol előreláthatólag a felmerülő élővilágvédelmi célú intézkedési javaslatok kezelését kiemelten szükséges kezelni. Ezek a gócpontok a következő településekhez köthetők: 1. Szendehely-Katalinpuszta (Berkenye) 2. Nőtincs

3. Patak 4. Hont

5.4.2. táblázat: Védett fajok észlelése/rögzítése a tervezett nyomvonal 500 m széles puffer sávjában – a Nemezti Park Igazgatóságok által szolgáltatott biotikai adatbázisban rögzített taxonok szerinti bontásban Vác-Rétság között Szendehely-Katalinpuszta (Berkenye) Ízeltlábúak - Rovarok Kardoslepke (Iphiclides podalirius) Kétéltűek, hüllők Barna varangy (Bufo bufo) Zöld varangy (Bufo viridis) Kecskebéka (Rana esculanta) Erdei béka (Rana dalmatina) Zöld levelibéka (Hyla arborea) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) Pöttyös gőte (Triturus vulgaris) Vízisikló (Natrix natrix) Lábatlan gyík (Anguis fragilis) Fürge gyík (Lacerta agilis) Madarak Csuszka (Sitta europaea) Macskabagoly (Strix aluco) Billegetőcankó (Actitis hypoleucos) Szürke gém (Ardea cinerea) Európai lappantyú (Caprimulgus europaeus) Fürj (Coturnix coturnix) Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Keresztcsőrű (Loxia curvirostra) Hegyi billegető (Motacilla cinerea) Bakcsó (Nycticorax nycticorax) Darázsölyv (Pernis apivorus) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) Haris (Crex crex) Nagy kócsag (Egretta alba) Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) Réti tücsökmadár (Locustella naevia) Jégmadár (Alcedo atthis) Fekete gólya (Cicoia nigra) Fehér gólya (Cicoia ciconia) Fenyőpinty (Fringilla montifringilla) Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Szirti sas (Aquila chrysaetos) Erdei fülesbagyoly (Asio otus) Csörgő réce (Anas crecca)

Rátság-Országhatár közöt Hont Patak

x x

x x x

x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

121 / 241

x


Tsz.:1/2015

Vác-Rétság között Szendehely-Katalinpuszta (Berkenye) Daru (Grus grus) Gyurgyalag (Merops apiaster) Vörös vércse (Falco tinnunculus) Növények Nyúlánk sárma (Ornithogalum brevistylum, Ornithogalum pyramidale) Agárkosbor (Orchis morio) Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) Piros kígyószisz (Echium russicum) Bánsági sás (Carex buekii) Bugás sás (Carex paniculata) Fekete ribiszke (Ribes nigrum) Nyári tőzike (Leucojum aestivum) Mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. elegans) Réti iszalag (Clematis integrifolia) Mocsári csillaghúr (Stellaria palustris) Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Dunai szegfű (Dianthus collinus) Turbánliliom (Lilium martagon)

Rátság-Országhatár közöt Hont Patak x

x

x x x x x x x x x x

5.4.5. Botanika A tervezett beruházás által érintett térségen belül a jelenlegi területhasználatok figyelembevételével a nyomvonal mentén értékes növényfajok és élőhelyek előfordulására általánosságba véve a patakvölgyek, gyepterületek és erdőterületek környezetében lehet számolni. Ökológiai szempontból kiemelkedő szereppel bíró élőhely foltoknak bizonyulnak a beruházás által érintett térségen belül a Vác és Rétság közötti szakasz mentén elterülő erdőterületek, valamint a nyomvonal mentén keresztezett patakvölgyek és az azokat kísérő gyepes, ligetes sávok is. Ilyen pl. a Lósi-patak és Lókos-patak, Jenői-patak, a Derék-patak, Hévízpatak és Haraszti-árok. Továbbá külön kiemelendő értékes területeket őriz az Ipoly ártere is (pl. ex lege égeres láperdők). Az említett területekről készült helyszíni fotók külön a VI. Élővilágvédelmi mellékletben található fotódokumentációban megtekinthetők. Az Ipoly árterén belül értékes ex lege védelem alatt álló égeres láperdők terülnek el. A nyomvonal közvetlenül érint, keresztez égeres láperdő foltot. Hont belterületétől északra egy 5 205 m2 kiterjedésű erdőfoltból közel 2 900 m2-es részt és egy 1 276 m2 kiterjedésű foltból közel 347 m2-es részt érint közvetlenül. Az érintett láperdő foltok jellemzően zavart, bolygatott állománnyal rendelkeznek. A tervezett gyorsforgalmi út mentén az építési munkálatok a Börzsöny Natura 2000 SCI terület tekintetében jelölő élőhelyet nem érintenek. A 15+450 km szelvényben található keskeny égeres erdősáv (Á-NÉR 2011 kód: RB) a beruházás által élőhely megszűnéssel érintett, az igénybevett terület 10 x 300 m (kb. 300 m2).

122 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.3. táblázat: A Naszály Ny-i részén előforduló, érintett természetes, vagy féltermészetes élőhelyei (keresztezett) Á-NÉR 2011 Név kód K2 Gyertyános- kocsánytalan tölgyesek (N2000 kód: 91G0 – Pannon gyertyános-tölgyesek) L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek (N2000 kód: 91M0 – Pannon cseres-tölgyesek) P2axOB Cserjésedő gyomos gyep RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők S4 Ültetett erdei- és fekete fenyvesek 5.4.4. táblázat: Az Ipoly-völgyében előforduló, érintett (keresztezett) természetes, vagy féltermészetes élőhelyek (vö. Natura 2000 hatásbecslés élőhelytérképei) Á-NÉR 2011 kód A1 A23xA1 B1a B1axB3 B1b B2 B2xB3 B2xB5 B3 B4 B5 B5xOB D34 J1a J1axA23 J2 J4 J4xU8 OB OC P2axOB P2b RB RBxOB RD

Név Békalencsehínár, nyílt víz Vízitök és békalencsehínár Nádas és gyékényes Tavikákával körülvett mételykórós mocsári növényzet Lápi jellegű, széleslevelű gyékényes és nádas Vízi harmatkásás (Glycerietum maximae), pántlikafüves Nyílt víz, lebegőhínár, mételykórós mocsár Vízi harmatkásás és partisásos komplex Mételykórós mocsár, lebegőhínárral Zsombéksásos Nem zsombékoló magassásos (Caricetum ripariae) Gyomos, jellegtelen nem zsombékoló magassásos Mocsárrét (Carici vulpinae-Alopecuretum pratensis) Fűzláp, Salix cinerea lápcserjés Fűzláp, Salix cinerea lápcserjés, lebegőhínár foltokkal Égerláp és füzes konszociációja Fehér fűz dominálta puhafaliget Fűz-nyár ártéri erdő Gyomos, jellegtelen, üde gyep Jellegtelen, homoki szárazgyep Cserjésedő gyomos gyep Kökény cserjés Őshonos fafajú puhafás, pionír jellegtelen erdő Puhafás jellegtelen erdő és jellegtelen, gyomos üde gyep komplexe Tájidegen fajokkal elegyes jellegtelen ültetvény

A tervezett beruházás által érintett Natura 2000 területekhez készült élőhely térképek (E01.04.01.D és E01.04.02.D Élőhely térképek) átnézeti formátumban, 1:10 000 méretarányban kerülnek csatolásra, jelen dokumentáció mellékleteként.

5.4.6. Zoológia Zoológiai szempontból szinte minden taxon tekintetében találhatók értékes élőhelyek a tervezett nyomvonal által érintett térségben. Az erdei és vizes életközösségekre jellemző fajok 123 / 241


Tsz.:1/2015

mellett a beruházás közvetlen és közvetett hatásterületén belül előfordulhatnak Natura 2000 jelölőfajok, és más kiemelt oltalmat élvező fajok is. Ízeltlábúak (arthropoda) és puhatestűek (mollusca) Az alábbi fajok előfordulása nem várható a tervezett nyomvonal mentén Kövi rák (Austropotamobius torrentium ) A kövi rák leginkább hegyvidékeken, a hideg vizű, gyors folyású, tiszta, köves fenekű vízfolyásokban él, de a mederben a lassúbb folyású, mélyebb szakaszokat részesíti előnyben. Remetebogár (Osmoderma eremita) A remetebogár számára a tenyészhelyéül szolgáló fa kora és a benne lévő üreg minősége a legfontosabb. Csak olyan fákban fejlődik, amelyek nagyon idősek, sérültek, részben elhaltak, de még állnak (ún. „banyafák”), és elhalt gesztjükben nagy, több liter térfogatú üreg található, amelyet a gombák által lebontott korhadék, illetve a lárvák ürüléke tölt ki. Kidőlt fákban a bennük lévő lárvák fejlődése még végigmehet, de a továbbiakban az ilyenek alkalmatlanok a remetebogár számára. Az üregben lévő anyagnak megfelelően nagy mennyiségűnek kell lennie, hogy jól tartsa a nedvességet, de nem ázhat át; a felül nyitott, beázó odvakban nem élnek meg a remetebogarak. A fafajt illetően nem válogatós, leggyakrabban tölgyfákból (Quercus spp.), hárs- (Tilia spp.) és fűzfákból (Salix spp.) mutatták ki. Kék pattanó (Limoniscus violaceus) A kék pattanó elhalt fákhoz kötődő (szaproxilofág) bogárfaj. Olyan erdőállományokban él, ahol életfeltételei évszázadokra visszamenően folyamatosan biztosítottak voltak. Élőhelyéül kizárólag a lombos fákban, természetes módon kialakult olyan odvak szolgálnak, amelyek a fa tövén helyezkednek el, aljuk a talajszinttel azonos; az alsó, kiöblösödő részükön legalább öt liter űrtartalmúak; nem áll meg bennük a csapadékvíz; nem porszárazak, mert a fatörzs korhadt belseje felől folyamatosan szivárgó víz pótolja a nedvességet; nem süt beléjük a nap; nem nőnek bennük növények, és anyaguk nincs átszőve gyökerekkel; nem telepedtek meg bennük hangyák; az évek során felhalmozódott korhadék alatt a talaj humuszsavakkal átjárt, darabosan törhető. Az ilyen kritériumoknak megfelelő odvak száma még a művelés alól kivont erdőkben is elenyésző. Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) A nagy hőscincér fejlődése még élő, de idős és sérült tölgyekhez kötődik, amelyek pusztulásához aztán maga is hozzájárul. Legtöbbször a kocsányos tölgy (Qu. robur), hegyvidéken pedig a kocsánytalan tölgy (Q. petraea / Q. polycarpa / Q. dalechampii), a csertölgy (Q. cerris) vagy a molyhos tölgy (Q. pubescens), de alkalmanként a szelídgesztenye (Castanea sativa) és a vörös tölgy (Q. rubra) is lehet a tápnövénye. Melegkedvelő, lárvái legtöbbször a törzsek vagy ágak napsugárzásnak kitett oldalán élnek. Havasi cincér (Rosalia alpina) A havasi cincér a bükkösök „címerállata”, más erdőtársulásokban sokkal ritkább, és azokban leginkább akkor fordul elő, ha elegyesen bükk is található bennük. Lárvája ennek megfelelően legtöbbször a bükk (Fagus sylvatica) fájában él, de más fafajok, például a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a mezei juhar (Acer campestre), a hegyi juhar (A.pseudoplatanus), a korai juhar (A. platanoides), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a magyar 124 / 241


Tsz.:1/2015

kőris (F. angustifolia ssp. danubialis), a hegyi szil (Ulmus glabra), illetve a hársfajok (Tilia spp.) ugyancsak a tápnövényei közé tartoznak. Európa más területein további lombos fafajokban is előfordulhat. Az erdőben elpusztult, helyben maradó törzsek, a sérült fák ágcsonkjai, odvai adnak otthont a kettő–négy évig fejlődő lárváknak, amelyek az elhalt farészben élnek, szinte mindig napsütötte helyeken, a száraz, nem nagyon gombás fában. Az alábbi fajok előfordulása várható a tervezett nyomvonal mentén, azonban pontosabb elterjedés és populációméret nem ismert. Alolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides) Szárazságkedvelő (xerofil), talajfelszínen lakó (geobiont) faj, amely a meleg, száraz, alacsony füvű biotópokat részesíti előnyben. Gombafertőzésekre érzékeny, irodalmi adatok szerint az egyedek többsége nedvesebb körülmények között elpusztul. Mozgásképességük korlátozott, eloszlásuk az élőhelyeiken erősen összpontosuló. Magyarországon a középhegységekben száraz, rövid füvű, hézagos gyepű, sekély termőrétegű, sziklás hegyi tisztásokon (mészkő és dolomit, esetleg bázikus vulkáni alapkőzeten), nyílt mészkő- és dolomitsziklagyepeken, valamint edafikus sztyeppréteken szigetszerűen fordul elő. Az alábbi fajok a tervezett nyomvonal mentén előfordulnak Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Előfordul minden olyan élőhelyen, amelyekben őshonos tölgyfajok (Quercus spp.) találhatók. Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) A skarlátbogár lárvája elhalt fák nyirkos, laza, de még nem leváló kérge alatt él, tűlevelű és lombos fákban egyaránt. Fejlődési ideje egy vagy két év. Az egy–öt éve elhalt fákban telepszik meg; ezután a kéreg alól elfogy az elhalt kambium (gyakran a bíborbogárlárvák tevékenysége miatt), vagy a kéreg lehullik, vagy a fa kiszárad, és ezért az a skarlátbogarak számára alkalmatlan lesz. A gombás korhadékkal és az elhalt kambiummal táplálkozik, de élő vagy elhalt rovarlárvákat is fogyaszt. Fogságban lisztkukaccal, légylárvákkal, sőt friss marhahússal is sikerült felnevelni skarlátbogárlárvákat. Állati eredetű táplálék hiányában a lárvák fejlődése sokkal lassúbb. A kifejlett bogár élő vagy elpusztult ízeltlábúakkal táplálkozik. Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) A sárga gyapjasszövő kora ősszel – szeptember végén, október elején – rajzik, viszonylag rövid ideig. Korábban az erdőssztyeppzóna konzervatív, szegélytársulásokhoz – a szárazfélszáraz erdő- és cserjés szegélyekhez – kötődő, kontinentális jellegű, ritka fajnak tekintettük. Az utóbbi évek hernyóvizsgálatai kimutatták, hogy bizonyos szukcessziós stádiumú cserjések, leginkább felhagyott legelők – galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések – rendkívül kedvezőek a faj tenyészése szempontjából, és megfelelő körülmények között szinte gradációkra képes az ilyen élőhelyeken. Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Erdőkhöz, erdőszegélyekhez, erdőssztyepp jellegű élőhelyekhez kötődik. Szinte minden mezofil és xerotherm erdőtípusban előfordul. (Nyomvonal mentén mindenütt előfordul) Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) 125 / 241


Tsz.:1/2015

Meleg tölgyesekhez kötődő faj, középhegységek alacsony régiójában, illetve domb és sík vidéken fordul elő. Élőhelyei hegy- és dombvidéken cseres tölgyesek, melegkedvelő tölgyesek és molyhos tölgyes bokorerdők; sík vidéken lösztölgyesek és egyéb cser-elegyes tölgyesek. [ A nyomvonal mentén, a neki megfelelő élőhelyeken (tölgyesek) mindenütt előfordul.] Kétéltűek (amphibia) és hüllők (reptilia) A Vác és országhatár között vizsgált nyomvonal által érintett térségben az alábbi védett (nem Natura 2000 jelölő) kétéltű és hüllőfajok fordulhatnak elő a felhasznált előzmények, szakirodalmi források és helyszíni bejárások alapján: - foltos szalamandra (Salamandra salamandra), - pettyes gőte (Lissotritorn vulgaris), - barna varangy (Bufo bufo), - zöld varangy (B. viridis), - barna ásóbéka (Pelobates fuscus). - zöld levelibéka (Hyla arborea), - erdei béka (Rana dalmatina), - gyepi béka (R. temporaria),

- kecskebéka fajkomplex (Pelophylax esculentus c.), - zöld gyík (Lacerta viridis), fürge gyík (L. agilis), - lábatlan gyík (Anguis fragilis), - faligyík (Podarcis muralis), - erdei sikló (Zamenis longissimus), - rézsikló (Coronella austriaca), - vízisikló (Natrix natrix), - kockás sikló (Natrix tessellata)

A tervezett beruházás hatásterületén belül 2015. évben végzett kétéltű és hüllő állomány vizsgálatára irányuló terepbejárások alapján elmondható, hogy a kétéltűek szaporodási migrációja március végén, ill. április elején - egy héttel későbbi időpontban, mint az korábban megszokott - megindult. A korai fajok vándorlása hegyvidéki környezetben elsősorban erdei békát (Rana dalmatina), barna varangyot (Bufo bufo) és gyepi békát (Rana temporaria) érintett. A nyomvonal mentén, a terepviszonyokhoz mérten, lehetőség szerint minden olyan helyszín bejárásra került ahol a helyi adottságokat is figyelembe véve feltételezhető, vagy korábbi megfigyelésekre támaszkodva potenciálisan előfordulhat migrációs útvonal. A nagy területre és az eltérő időjárási körülményekre való tekintettel, sajnos nem volt minden helyszínelés számszerűsíthető adatbeszerzés tekintetében teljes mértékig eredményes, ezeken a helyeken becslésekre nyílt lehetőség. A migráció számszerűsíthető vizsgálata érdekében olyan helyeken is történt bejárás, ahol a nyomvonal meglévő úton (pl. földút) vagy annak közelében halad. Vác és Rétság közötti szakasz A Szendehelyről Magyarkútra vezető földúton korábbi (2010-2011. évek) megfigyelések szerint szaporodási időszakban jelentős a kétéltűek mozgása. Ezen a területen elsősorban a Szendehely nyugati határában, mélyen az erdőben fekvő, Keskeny-bükki-patak mentén felduzzasztott Udvarhelyi-tó (halastó) jelenti a legfontosabb peterakóhelyet. A tervezett nyomvonalra nézve releváns megfigyelés a Lókos-patak keresztezése Nőtincs belterületétől É-ra. A 2. sz. főút itt hídon vezet át a völgy felett, de a környező területekről több irányból is érkeznek kétéltűek a Lókos-patakon felduzzasztott állóvízhez. A 2. sz. főúton megfigyelt gázolt egyedek száma 30-40 volt. Rétság lakott területeitől D-re a Szántói-völgyben, a Pusztaszántói-patak vizéből duzzasztott négy horgásztó erdős környezetben található, partjuk helyenként nádas-gyékényes, potenciálisan jó kétéltű-petézőhelyek, továbbá zöldbékáknak (Pelophylax spp), vízisiklónak (Natrix natrix), esetleg mocsári teknősnek (Emys orbicularis) megfelelő élőhelyet jelentenek. A 126 / 241


Tsz.:1/2015

vándorló fajok közül a barna varangyról (Bufo bufo) ismert, hogy olyan tavakba is szaporodik, ahol halak is jelen vannak. Azonban az is látszik, hogy a tavak fenntartása elsősorban a sporthorgászat céljait szolgálja, intenzív fenntartó kezelés alatt állnak. A tervezett nyomvonal tengelye a völgyet merőlegesen, az I. és II. halastó között keresztezi. Az erdőből a tavakhoz vándorló kétéltűek vándorlási iránya így a tervezett nyomvonallal nagyjából párhuzamos. A Szántói-völgy és az ott elterülő halastavak mentén vezető földúton kisebb léptékű vándorlás volt megfigyelhető (itt a gázolás minimális), az állatok mindegyike barna varangy volt. A Bánk településre vezető 2116.sz. úton 10-15 gázolt egyed került összeszámlálásra, melyek a Bánki-tóhoz tartottak, Itt a vándorlás iránya csekély mértékben releváns a tervezett nyomvonalhoz. Rátság és Országhatár közötti szakasz A Nagyoroszi-patak a Pataki-halastóval – mint peterakó hellyel – való közvetlen kapcsolata révén, a Nagyoroszi település vonzáskörzetén belül fellelhető kétéltű állomány számára meghatározó vonulási folyosónak tekinthető. A helyszínelés és a biotikai adatbázis alapján a legtöbbet észlelt faj a kecskebéka (Rana esculenta) volt. A Haraszti-patak és a Hévíz-patak keresztezésénél jelen tervezési időszak ideje alatt végzett terepbejárások során nem sikerült észlelést rögzíteni. A Csitári-patak mentén márciusvégén április elején tapasztalt kisebb mértékű, szórványos vándorlás után a májusi bejárás ideje alatt a keresztezéstől távolabbra eső területek felöl lehetet beazonosítani barna varangy (Bufo bufo), és erdei béka (Rana dalmatina) fajok jelenlétét. A 2. sz. főút régóta ismert és rendszeresen felmért kétéltű-vándorlása a Hont és Parassapuszta közötti szakasza, mellyel a tevrezett nyomvonal is párhuzamos vonalvezetésű. A kritikus szakaszon 2015. év tavaszán megindult vándorlás idején átmenekített egyedek száma megközelítette a tízezret (korábbi években bőségesen meg is haladta azt). Az állatok döntő többségét barna varangy tette ki, de jelentős volt az erdei békák, a barna ásóbékák (Pelobates fuscus) és a pettyes gőték (Lissotriton vulgaris) száma is. Jóval kisebb mértékű, szórványos vándorlás volt tapasztalható a 2. sz. főút Hont és Drégelypalánk közötti szakaszán, itt a gázolások száma 50-100 közé tehető. Ez a rész a tervezett nyomvonal tengelyéhez és a tervezett Drégelypalánki csomóponthoz közel húzódik. Az Ipoly-völgyét keresztező nyomvonal környezetében a bejárások során észlelt további kétéltű- és hüllőfajok: kecskebéka (Rana esculanta), vöröshasú unka (Bombinia bombinia) és vízisikló (Natrix natrix). A kétéltű és hüllő fajok megfigyelése céljából végzett terepbejárásokon szerzett tapasztalatok és beazonosított konfliktuspontok az alábbiakban kerülnek összegzésre. Vác-Rétság közötti szakasz mentén 1. Szendehely – Udvarhelyi-tó 2. Nőtincs – Lókos-patak

3. Pusztaszántói-patak (halastavak)

Rétság-Országhatár közötti szakasz mentén 4. Nagyoroszi-patak 5. Csitári-patak

6. Ipoly-völgy – Irtás-rétek 7. Ipoly-völgy – Hont-Parassapuszta 127 / 241


Tsz.:1/2015

A terepbejárások során legtöbb helyen megfigyelt barna varangy (Bufo bufo), és erdei béka (Rana dalmatina) fajok a Duna-Ipoly és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságok biotikai adatbázisával megegyezést mutattak, illetve az adatbázisban rögzített helyszíneken túl, más helyszíneken is beazonosításra kerültek. A vizsgált nyomvonal mentén beazonosított konfliktuspontok közül, az egyes helyszínek földrajzi adottságait figyelembe véve (pl. erdővel borított enyhén lankás domboldal alján állandó állóvíz) elmondható, hogy

a Szendehely belterületétől Ny-ra fekvő Udvarhelyi-tó, a Lókos-patakból visszaduzzasztott Nőtincsi-tó, a Nagyoroszi-patak mentén, Horpács és Patak községek között kialakított halastó, valamint az Ipoly-völgye

az időjárási körülmények ingadozásától függően, de jellemzően stabil peterakó helyeknek minősíthetőek. Fontos kiemelni a tervezett nyomvonal Hont települést elkerülő és az Ipoly ártéren keresztül vezető szakaszát, ahol a kétéltűfajok széles skáláját mutatták ki korábbi években végzett felmérések is, és a régió legjelentősebb peterakó helyének minősül. Madarak (aves) A N2000 HB madárvilágra vonatkozó részeiben felsorolt fajok tekintetében elmondható, hogy a beruházással érintett nyomvonal környezetében, a hatásterületen található élőhelyek még mind a mai napig őrzik azokat az állapotokat, melyeket a Natura 2000 hálózatok kijelölésekor lehetett tapasztalni a területeken. A két vizsgált különleges madárvédelmi területen (SPA) belül kiválóan funkcionáló mozaikos élőhelyegyüttesek biztosítanak megfelelő életteret az avifauna tagjai számára. Ezek az élőhelyek lehetőséget teremtenek a fajgazdag fauna zavartalan életéhez, különösképpen olyan fajok esetében, mint a vizsgált területen belül az Ipoly árterén rendszeresen előforduló haris (Crex crex), bölömbika (Botaurus stellaris) és barna rétihéja (Circus aeruginosus). A tervezett nyomvonal mentén a nyíltabb élőhelyekhez kötődő fajokat képviseli az erdei pacsirta (Lullula arborea) /10-20 pár fészkel az Ipoly mentén és a Börzsöny északi lábánál/ és a tövisszúró gébics (Lanius collurio) /min. 50 pár költ a vizsgált nyomvonal mentén/. A nádas élőhelyeket kedvelő fajok közül az Ipoly mentén előfordul a törpegém (Ixobrychus minutus) /8-10 pár/. A sásos-nádas élőhelyekhez köthető fajokat is több értékes faunaelem képviseli, így az Ipoly menti réteken rendszeres fészkelő a kis és pettyes vízicsibe (Porzana parva, P. porzana), valamint a guvat (Rallus aquaticus). A nagyobb kiterjedésű nádas állományok tekintélyes nádi énekesmadár állomány élőhelyei. Rendszeres és nagyszámú fészkelő faj a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), a cserregő- és foltos nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus, A. shoenobaenus), valamint a nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides). A kiterjedt Ipoly menti kaszálókon rendszeresen megfigyelhető a Börzsöny SPA területhez tartozó erdőségeken belül fészkelő fekete gólya (Cicconia nigra), valamint a vándorsólyom (Falco peregrinus) és a darázsölyv (Pernis apivorus). A vizsgált teljes nyomvonal hatásterületén belül azonban nemcsak erdőségek és nyílt, természetközeli és természetes élőhelyek találhatók. Elsődlegesen a Nógrádi-medencére jellemző, hogy ezen a vidéken nagy kiterjedésben találhatók szántóföldi kultúrák és gyümölcsösök. Ezek a mezőgazdasági táblák habár kisebb természetvédelmi jelentőséggel bírnak, mint a nyomvonalakat övező természetes vagy természetközeli gyepek, illetve vizes élőhelyek, mégis szegélyzónáik, illetve maguk a táblák olyan Natura 2000 jelölőfajoknak 128 / 241


Tsz.:1/2015

nyújthatnak fészkelő- és táplálkozóhelyet, mint a tövisszúró gébics, a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), illetve olyan egyéb értékes faunaelemek élnek itt, mint a parlagi pityer (Anthus campestris) vagy a fogoly (Perdix perdix). A hatásterület jövőbeli változásait nehéz előre megjósolni, sok függ attól, hogy a helyi közösségek, illetve a nagyobb szabású beruházások, építkezések hogyan és milyen mértékben fognak fókuszálni a területre, illetve mekkora igény lesz az emberi jelenlét megváltoztatására mind területi kiterjedés, mind pedig a területhasználat intenzitását tekintve. A jövőbeni események szempontjából a természetvédelmileg, zoológiailag legértékesebb, a tervezett nyomvonal hatásterületén található Natura 2000 területek élőhelyeit érdemes megvizsgálni alaposabban. Ezeken az élőhelyeken kormányzati szinten elfogadott célkitűzések és prioritások kerültek megállapításra. Ezek a N2000 HB-ben részletezésre kerültek, melyek meghatározzák ezen területek további kezelési rendszerét, ezáltal jövőbeli kívánatos változásait. A természetvédelmi célkitűzések és prioritások elérhetőek az alábbi honlapon: http://www.termeszetvedelem.hu/termeszetvedelmi-celkituzesek-prioritasok-natura2000-teruleteken (2015.08.28.) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (továbbiakban Rendelet) 7. § (1) alapján „A különleges természetmegőrzési területek és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek természetvédelmi célkitűzése a területek jelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása a (2) bekezdésben megnevezett nyilvántartásokban szereplő értékelésnek megfelelően.” A Rendelet 7. § (2) bekezdése a következőket rögzíti: „A terület jelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok listáját, továbbá azok természetvédelmi helyzetének, a Natura 2000 hálózatban betöltött szerepének értékelését a természetvédelemért felelős miniszter a Natura 2000 keretében javasolt területek adatszolgáltatási űrlapjáról szóló, 1996. december 18i 97/266/EK bizottsági határozat szerint megküldött adatlap (Standard Data Form) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerinti jelentés alapján tartja nyilván.” Emellett a részletes, konkrét területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések és prioritások a területek adatlapjain (Standard Data Form/Natura 2000 adatbázis) találhatók. Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerint az egyes területek kapcsán a prioritásoknak meghatározására alapvetően az egyes Natura 2000 területek különleges természetmegőrzési területté nyilvánítása esetében kerül sor, csakúgy mint a természetvédelmi célkitűzések megfogalmazására. Az élőhelyvédelmi irányelv preambulumának 9. és 11. bekezdése az alábbiak szerint fejti ki, hogy miért szükséges a Natura 2000 területekre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések meghatározása: „mivel az egyes kijelölt területeken végre kell hajtani a kitűzött természetvédelmi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket;” „mivel alaposan meg kell vizsgálni minden olyan tervet vagy programot, amelynek jelentős hatása lehet a már kijelölt, illetve a jövőben kijelölendő területek védelmének célkitűzéseire.” 129 / 241


Tsz.:1/2015

Hatásterület jellemzése a Natura 2000 jelölőfajokon túl A nyomvonal többszöri bejárása alkalmával, jelen tanulmány összeállításához 2015. évben a madárfauna részletes vizsgálatra került. A N2000HB-ben megadott fajokat ebben a fejezetben tételesen, táblázatba foglalva nem említjük, azok kifejtését a N2000HB-ben lehet megtalálni. A helyszíni bejárások, felmérések alapján az alábbiakban foglaljuk össze a tevrezett nyomvonal mentén megfigyelt Natura 2000 jelölőfajnak nem minősülő madárfajokat. Kiemelten jelöltük a vizsgált nyomvonalon és közvetlenül szomszédos hatásterületen fészkelő fajokat (F), illetve nem költő, de rendszeresen jelen lévő madarakat (R), illetve azokat, melyek csak vonuláskor, teleléskor bukkannak fel (V). 5.4.3. táblázat: A tervezett nyomvonal mentén megfigyelt Natura 2000 jelölőfajnak nem minősülő madárfajok Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Magyar név

Latin név

Státusz

búbosvöcsök szürkegém bütykös hattyú énekes hattyú barátréce fütyülőréce nyílfarkú réce kontyos réce bíbic karvaly héja egerészölyv vörös vércse kabasólyom kis sólyom fürj guvat vízityúk szárcsa dankasirály viharsirály sárgalábú sirály vadgerle örvös galamb kakukk búbosbanka jégmadár erdei fülesbagoly zöld küllő nagy fakopáncs kis fakopáncs nyaktekercs búbos pacsirta mezei pacsirta füsti fecske molnárfecske partifecske

Podiceps cristatus Ardea cinerea Cygnus olor Cygnus cygnus Aythya ferina Anas penelope Anas acuta Aythya fuligula Vanellus vanellus Accipiter nisus Accipiter gentilis Buteo buteo Falco tinnunculus Falco subbuteo Falco columbarius Coturnix coturnix Rallus aquaticus Gallinula chloropus Fulica atra Larus ridibundus Larus canus Larus cachinnans Streptopelia turtur Columba palumbus Cuculuc canorus Upupa epops Alcedo atthis Asio otus Picus viridis Dendrocopos major Dendrocopos minor Jynx torquilla Galerida cristata Alauda arvensis Hirundo rustica Delichon urbicum Riparia riparia

F F F F F V V F F F F F F F V F F F F R V V F F F F F F F F F F F F F R F

130 / 241

Természetvédelmi érték (Ft) 50.000 50.000 Nem védett 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 25.000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 25.000 25.000 50.000 25.000 25.000 50.000 25.000 50.000 50.000 50.000 50.000 50.000 25.000 25.000 50.000 50.000 25.000 50.000 50.000 50.000


Sorsz. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.

Tsz.:1/2015

Magyar név

Latin név

Státusz

barázdabillegető sárga billegető réti pityer énekes rigó feketerigó fenyőrigó csilpcsalpfüzike házi rozsdafarkú hantmadár énekes nádiposzáta foltos nádiposzáta fülemüle barátposzáta mezei poszáta kis poszáta cigánycsuk rozsdás csuk erdei szürkebegy vörösbegy ökörszem nádirigó foltos nádiposzáta cserregő nádiposzáta énekes nádiposzáta berki tücsökmadár nádi tücsökmadár őszapó barátcinege kék cinege széncinege sárgarigó vetési varjú holló mezei veréb süvöltő tengelic csíz meggyvágó zöldike erdei pinty sordély citromsármány nádisármány

Motacilla alba Motacilla flava Anthus pratensis Turdus philomelos Turdus merula Turdus pilaris Phylloscopus collybita Phoenicurus ochruros Oenanthe oenanthe Acrocephalus palustris Acrocephalus schoenobaenus Luscinia megarhynchos Sylvia atricapilla Sylvia communis Sylvia curruca Saxicola torquatus Saxicola rubetra Prunella modularis Erithacus rubecola Troglodytes troglodytes Acrocephalus arundinaceus Acrocephalus schoenobaenus Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus palustris Locostella fluviatilis Locustella luscinioides Aegithalos caudatus Parus palustris Parus caeruleus Parus major Oriolus oriolus Corvus frugilegus Corvus corax Passer montanus Pyrrhula pyrrhula Carduelis carduelis Carduelis spinus Coccothraustes coccothraustes Carduelis chloris Fringilla coelebs Emberiza calandra Emberiza citrinella Emberiza schoeniclus

F F R F F V F F F F F F F F F F F R F F F F F F F F F F F F F V R F V F V F F F F F F

Természetvédelmi érték (Ft) 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 50.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 50.000 50.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 50.000 50.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000 25.000

A vizsgált terület talán legjelentősebb ornitológiai értéke a hazánkban egyedül a térségben fészkelő énekes hattyú. A madárfaj sikeres költésére először 2005-ben került sor az Ipoly mentén, azóta minden évben megfigyeltek itt fiókákat vezető párt. 2015-ben 1 pár a Patak község melletti víztározóra „költözött”, mely madarak nem neveltek utódokat, de az Ipoly mentén 1 további pár sikeresen költött ismételten. Vagyis 2015-ben bebizonyosodott, amit addig csak feltételezni lehetett, hogy a térségben már több pár is jelen van. 131 / 241


Tsz.:1/2015

Összességében a tervezett nyomvonal mentén előforduló védett és fokozottan védett madárfajok, mind fajszám, mind pedig fészkelőállomány tekintetében jelentős értéket képviselnek. Különlegesség a 10 éve itt költő énekes hattyú mikropopuláció, mely igen lassú emelkedést mutat példányszám tekintetében. A kiemelkedő értékeket képviselő, nem Natura 2000 jelölőfajok előfordulása nagyrészt a már védelmet élvező élőhelyekre, Natura 2000 területekre koncentrálódik. A gyorsforgalmi út nyomvonala esetében a legfontosabb kezelési javaslat az, hogy a vizes élőhelyeken költő, átvonuló madártömegeket a lehetőségekhez képest változatlan egyedszámban és fajgazdagságban kell megőrizni az elkövetkező évekre, évtizedekre. Ennek érdekében minden lehetséges eszközt alkalmazni kell, mely a jelenleg a területen költő, átvonuló egyedek védelmét elősegíti. A további értékes fajok tekintetében a számos helyen fellelhető kisvízfolyások – pl. Lósipatak – és erdőterületek – pl.: Naszály hegylábi részei – jelentenek kiemelten fontos ökológiai folyósó-hálózatot, melyet nagyon sok faj (pl. szürkegém, nádi tücsökmadár, nádi sármány, nádirigó, tövisszúró gébics, harkályfajok, kék galamb stb.) használja költés és vonulás során útmutatóként a patakokat, nádasokat, bokrosokat, fasorokat, erdőket. A vizsgált terület talán legjelentősebb ornitológiai értéke a hazánkban egyedül a térségben fészkelő énekes hattyú. A madárfaj sikeres költésére először 2005-ben került sor az Ipoly mentén, azóta minden évben megfigyeltek itt fiókákat vezető párt. 2015-ben 1 pár a Patak község melletti víztározóra „költözött”, mely madarak nem neveltek utódokat, de az Ipoly mentén 1 további pár sikeresen költött ismételten. Vagyis 2015-ben bebizonyosodott, amit addig csak feltételezni lehetett, hogy a térségben már több pár is jelen van. Összességében a tervezett nyomvonal mentén előforduló védett és fokozottan védett madárfajok, mind fajszám, mind pedig fészkelőállomány tekintetében jelentős értéket képviselnek. Különlegesség a 10 éve itt költő énekes hattyú mikropopuláció, mely igen lassú emelkedést mutat példányszám tekintetében. A kiemelkedő értékeket képviselő, nem Natura 2000 jelölőfajok előfordulása nagyrészt a már védelmet élvező élőhelyekre, Natura 2000 területekre koncentrálódik. A gyorsforgalmi út nyomvonala esetében a legfontosabb kezelési javaslat az, hogy a vizes élőhelyeken költő, átvonuló madártömegeket a lehetőségekhez képest változatlan egyedszámban és fajgazdagságban kell megőrizni az elkövetkező évekre, évtizedekre. Ennek érdekében minden lehetséges eszközt alkalmazni kell, mely a jelenleg a területen költő, átvonuló egyedek védelmét elősegíti. A további értékes fajok tekintetében a számos helyen fellelhető kisvízfolyások – pl. Lósipatak – és erdőterületek – pl.: Naszály hegylábi részei – jelentenek kiemelten fontos ökológiai folyósó-hálózatot, melyet nagyon sok faj (pl. szürkegém, nádi tücsökmadár, nádi sármány, nádirigó, tövisszúró gébics, harkályfajok, kék galamb stb.) használja költés és vonulás során útmutatóként a patakokat, nádasokat, bokrosokat, fasorokat, erdőket. Emlősök Vidra (Lutra lutra) A vidra előfordulását a nyomvonal mentén az 5.4.6. ábra mutatja be. További megfigyelések történtek a nyomvonalaktól távolabb is ( >2000m: Patak, Nagyoroszi-patak). A vidra előfordulásával kapcsolatban kijelenthető, hogy azok a vizes élőhelyek (mesterséges-, és természetes tavak, folyó-, és csatornaszakaszok, patakok, víztározók stb.), 132 / 241


Tsz.:1/2015

amelyek az alábbi paraméterekkel rendelkeznek, a vidra számára kedvezőek és ezt állandó jelenlétükkel igazolják: - Rendszeres a táplálékellátottságuk (egész évben hallal telepítettek); - Rendelkezésre állnak a vidra számára búvóhelyek: kotorékok, odvas, üreges fák, gyökerek; - Sűrű a vízi-, és partmenti vegetáció, ami szintén a rejtőzködéshez és a fialáshoz szükséges; - Télen, még a legnagyobb hidegek esetén sem fagynak be, ha mégis, a közelben - 1-10 km-en belül - rendelkezésre áll nem befagyott, táplálékot biztosító terület. Fenti élőhelyek a nyomvonal mentén mind az Ipoly-völgyben, mind a Nógrádi-medencében többfelé előfordulnak. A vidra rugalmasan alkalmazkodik a környezetéhez, s rejtőzködő életmódjából adódóan sokszor nem is lehet tudni, hogy egy élőhelyen jelen van-e. Többnyire télen, havas időben fedezhető fel a nyoma. A vidra meglepő módon még az emberek által nagyon sűrűn használt - zavart - területeken is territóriumot foglalhat, abban az esetben, ha nyugalma van (Gera 2004).

5.4.11. ábra A vidra (Lutra lutra) megfigyelt, illetve potenciális előfordulása – kék pontokkal jelölve – a tervezett nyomvonal mentén (forrás: DINPI Biotikai Adatbázis alapján saját szerkesztés)

Denevérfélék (Chiroptera) Denevérekre vonatkozóan a Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisai nem tartalmaznak információt. Denevérfaunisztikai vizsgálatokból azonban tudjuk, hogy a Börzsönyben előforduló denevérek az eddigi gyűrűzési tapasztalatok alapján a telet a hegységet körülölelő mészkő eredetű hegyekben töltik (Naszály, Pilis, Gerecse) (Tuboly 1997). Az odúlakó denevérek létét az intenzív erdőgazdálkodás fenyegeti, mivel a nagymértékű fakitermelések következtében egyre kevesebb olyan öreg erdő marad, ahol megfelelő szálláshely és vadászterületet áll rendelkezésükre. Így vált veszélyeztetetté idős tölgyeseink, bükköseink denevére, a fokozottan védett nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus). A nagyfülű denevért (Myotis bechsteinii) szintén az erdei élőhelyekkel való szoros kapcsolata miatt az erdőgazdálkodás jelentősen veszélyezteti. Az erdőterületek fragmentáltsága és a 133 / 241


Tsz.:1/2015

mesterségesen kialakított, fafaj és kor tekintetében homogén, nem természetes szerkezetű erdők nagy kiterjedése a többi erdőlakó denevérfaj mellett a nagyfülű denevérre nézve is kedvezőtlen. A tervezett nyomvonal Vác-Rétság közötti szakaszának közvetett hatásterületén a Szendehelyi-halastó, Kő-hegy, Les-völgy térségéről rendelkezünk denevérfaunisztikai adatokkal. A Szendehelyi-halastó a Börzsöny központi része és a Naszály közötti erdőfolyosóban található viszonylag kis vízfelületű halastó. Az ilyen jellegű erdei halastavak a denevérek számára elsőrendű táplálkozó-, valamint ivóhelyek. Az itt befogott fajok (Tuboly Á., Sarród 1997) és gyakoriságuk a következő: -

Közönséges denevér (Myotis myotis) Hegyesorrú denevér (Myotis blythi) Brandt-denevér (Myotis brandtii) Bajuszos denevér (Myotis mystacinus) Vízi denevér (Myotis daubentoni) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) Kései denevér (Eptesicus serotinus) Korai denevér (Nyctalus noctula) Barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) Pisze denevér (Barbastella barbastellus)

– Gyakori – Gyakori – Ritka – Viszonylag ritka – Gyakori – Gyakori – Ritka – Gyakori – Gyakori – Gyakori

Épületlakó denevérek Drégelypalánkról kerültek elő Vadmacska (Felis silvestris) A kisméretű ragadozó a tervezett beruházás által érintett térségben honos faj. Különböző élőhelytípusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Potenciális előfordulásával tervezett beruházás mentén elsősorban a Naszály és Börzsöny között húzódó erdőségek keresztezésénél lehet számolni. Ezt a 2. sz. főút mentén elmúlt évek során tapasztalt állat elütési statisztika is megerősítheti. Különösen félénk, óvatos fajként kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Magányosan él, az egyedek territóriumának nagysága főleg a táplálékmennyiség függvényében jellemzően 2-3 km² körüli kiterjedésre tehető. Magyarországon ismert populációi a tervezési területhez közeli Börzsöny, valamint Cserhát erdőségeiben is megtalálhatóak. Zsákmány állatait követő (pl. kisemlősök, madarak, halak, hüllők, ízeltlábúak) életmódja révén gyakorlatilag a tervezett nyomvonalak menti területek közül potenciálisan a Naszály térségében fordulhat elő. A faj Magyarországon 2012. év óta fokozottan védett. Aktivitásuk jellemzően az alkonyat és hajnal közötti időszakra tehető. Az intenzív emberi zavarásnak kitett területek elkerülése ellenére jó alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Hiúz (Lynx lynx) A hiúz hazánkban fokozottan védett faj, pénzben kifejezett értéke 500 000 Ft. Európa legnagyobb macskaféle ragadozója magányosan él, jellemzően a megfelelő táplálékforrással és zavartalansággal rendelkező erdőterületek mélyén. A tavaszi, jellemzően 134 / 241


Tsz.:1/2015

február-március hónapokra tehető párzási időszakot követő 2-2,5 hónap elteltével megszülető utódok 5 hónapos koruktól válnak aktívabbá és közel egy éven keresztül maradnak együtt anyjukkal. A 2-3 éves korban ivaréretté váló fiatal hiúzok moralitása többek között a természetes ellenségek (pl. betegségek, erősebb vetélytársak) és az emberi veszélyforrások (pl. kóbor kutyák, közlekedési balesetek, vadászat) miatt is igen magas. Főbb zsákmány állatai az őz, muflon, továbbá a mezei nyúl, különféle madarak és rágcsálók, valamint ritka esetekben szarvasborjú. Napi aktivitása alkalmazkodik zsákmányállatai aktivitásához, így az esti és alkonyati órákban mozog elsősorban. Nappal kevésbé aktív, viszont ha, élőhelye az átlagosnál is nyugodtabb, ekkor is mozoghat zsákmány után. Európában a magasabb hegyvidékek, mint például Alpok, Kárpátok, Balkán-hegység a fő elterjedési területei. Hazánkban egyedül a Északi-középhegységben fordul elő. A jellemzően Szlovákia irányából visszatelepülő egyedek alkalmi vagy rendszeres előfordulásáról az elmúlt évtizedekből származnak adatok a Börzsönytől egészen a Zempléni-hegységig. Hazai állománya 5 és 15 egyed között változik.

5.4.12. ábra A hiúz (Lynx lynx) potenciális előfordulása az Északi-középhegység térségében (forrás: Haraszthy 2014)

Az erdei élettérhez kötődő faj jellemzően a nagy kiterjedésű és egybefüggő területű, változatos koreloszlású, többszintű és elegyes faállományú erdőket részesíti előnyben. Az ökológiai folyosók megléte, illetve kedvező állapota nagyban elősegítheti a faj diszperzióját, új területeken való megtelepedését, a hazánkban kialakult perempopulációk közötti kapcsolat erősödését. (Haraszthy 2014) Mivel a kevésbé zavart, nyugodt erdőségeket kedveli, így a tervezési terület közvetlen környezetén belüli potenciális megjelenésével a Naszály térségében, valamint a Börzsöny északi vonzáskörzetében kell számolni. Szürke farkas (Canis lupus) 135 / 241


Tsz.:1/2015

A szürke farkas hazánkban fokozottan védett faj, pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft. Az európai életközösségek tekintetében a tápláléklánc csúcsán helyet foglaló ragadozó kiemelkedő intelligenciája és jó alkalmazkodó képessége révén változatos élőhelyeken is megfordulhat. A magas- és középhegységi erdőktől kezdve akár a részben urbanizált élőhelyekig potenciálisan lehet számolni a megjelenésével, amennyiben a terület nyugodtsága és a szükséges táplálékbázis biztosított az adott területen. A decembertől akár februárig is elhúzódható párzási időszakot követően, általában március és április között, vájt üregben hozzák világra kölykeiket. Az egyedek 1-3 éves korukra válnak ivaréretté és válnak ki a családból vagy falkából. Hazánkban zsákmányállatként az őztől a gímszarvasig mindent képes elejteni, csúcsragadozóként fontos szelektáló szerepet tölthet be az idősebb, beteg egyedek elejtésével. Ínségesebb időkben az apróbb emlősöket, madarakat, de szükség esetén akár elhullt dögöket is elfogyaszt. Territóriumának kiterjedése alapvetően a zsákmányállatok sűrűségétől és az élőhelyi adottságoktól is függően 500 és akár 1500 km2-t is felölelhet. Napi aktivitása alapvetően a zsákmányállatok aktivitásához igazodva alakul, de a kedvezőbb adottságú (kevésbé zavart) élőhelyeken nappal is mozoghat.

5.4.13. ábra A szürke farkas (Canis lupus) potenciális előfordulása az Északi-középhegység térségében (forrás: Haraszthy 2014)

A holarktikus elterjedésű ragadozó Európában szigetszerű populációkba tömörülve él, Közép- és Kelet-Európában egyik legjelentősebb élőhelye a Kárpátok vonulata. Hazai elterjedését tekintve legstabilabb előfordulási területe az Aggteleki-karszt és a Zemplénihegység szlovák élőhelyekkel határos területrészei. Ezeken a helyeken az utóbbi évtizedekben megfigyelt szaporodásán túl a Bükk térségéből, valamint a Mátra keleti peremterületeiről is kerültek elő a területen való megjelenésére utaló nyomok. Hazai állományának becslése rendkívül nehéz, akár évente is komolyabb mértékben változhat. Az elmúlt években tett megfigyelések alapján akár 5 és 15 egyed közé is tehető állománynagysága.

136 / 241


Tsz.:1/2015

A hazai körülmények között igen korlátozott számú és kiterjedésű potenciális élőhelyek fennmaradását és megőrzését a lehetséges terjeszkedési irányvonalak mentén jó természeti állapotú ökológiai folyosók megléte, illetve a már bizonyos mértékig látogatott vagy elfoglalt élőhelyek stabil és zavartalan állapotban való tartása is szükséges lehet. A tervezési területen belül esetlegesen fellelhető, stabil és zavartalan erdőfoltok elérésének potenciális terjeszkedési irányvonal kialakulására nagy valószínűséggel a Cserhát Naszály - Börzsöny vonala nyújthatna alkalmas feltételeket (BioREGIO Carpathians Project).

5.4.7. Ökológiai átjárhatóság A tervezett nyomvonal által várhatóan megközelítésre kerülő, vagy területi igénybevétellel érintett pufferterületek, ökológiai folyosók és magterületek természetvédelmi szerepük mellett (pl. védett területek közötti kapcsolatrendszer fennmaradásának elősegítése) a táj karakterének és stabilitásának megőrzésébe is fontos elemek, elem-együttesek. Jellemzően az ökológiai hálózathoz tartoznak az olyan tájalkotó elemek, elem-együttesek is (pl. patak menti galéria erdő, fás legelő, mezővédő erdősáv, vízjárta gyepterület), melyek egyben a tájkép, illetve a tájkarakter különleges egységéhez is egyfajta alapot szolgálnak. A tervezett nyomvonal tengelyének finomítását követően felülvizsgálatra kerültek a nyomvonal által keresztezett tájalkotó elemek, elem-együttesek, a tervezett vagy lehetséges műtárgy típusok és ezek feltételezhető ökológiai funkciója. A felülvizsgálat során figyelembe vett tényezők: -

felszíni vízfolyások, vízmosások, források; Országos Ökológiai Hálózat elemei; üzemtervezett erődterületek, mezővédő erdősávok és egyéb, fás szárú növényállománnyal borított területrészek; domborzat, terepfelszín lejtése és kitettsége; meglévő közlekedési hálózat tervezett keresztezései (pl. híd, áteresz), tervezett csomópontok; a nyomvonal terepfelszínhez viszonyított előzetesen tervezett vonalvezetésének jellege (pl. töltés, bevágás, alagút, völgyhíd).

Az alábbi táblázat a tervezett nyomvonal km szelvényezése szerint összesíti ezeket a keresztezéseket, megjelölve a lehetséges, illetve bizonyított ökológiai igényeket is. 5.4.6. táblázat: Ökológiai átjárók esetén biztosítandó minimális paraméterek Ökológiai átjárók esetén biztosítandó minimális paraméterek (vízfolyáskeresztezéshez tervezett hídműtárgyak szabadnyílására is értelmezhető) Azon.sz.

Típus

1

Békaátjáró

2

Kisemlős átjáró

3

Közepes termetű emlősök átjárója

Átjáró hossza

30-40 m

Átmérő

Keresztmetszeti méret (vízszintes x függőleges)

1-1,2 m

1,2 m x 1 m

1,4 m

1,4 m x 1,4 m

2m

2 m x 1,8 m

> 30 m

137 / 241

Száraz átjárás vízfolyás keresztezése esetén

Terelőrendszer, védőkerítés min. hossza

márciusi és októberi mértékadó árvízszinhez min. 50 cm magas, igazított magasságú, min. 50 átjárótól mért 100-100 m cm széles száraz átjáró felület MÁSZ-hez igazított magasságú, min. 70 cm magas, min. 50 cm széles száraz átjáró átjárótól mért 150-150 m felület MÁSZ-hez igazított magasságú, min. 1 m magas, átjárótól min. 80 cm széles száraz átjáró mért 100-100 m vagy 500felület 500m


4

5

6

Tsz.:1/2015

Ökológiai átjárók esetén biztosítandó minimális paraméterek (vízfolyáskeresztezéshez tervezett hídműtárgyak szabadnyílására is értelmezhető) MÁSZ-hez igazított magasságú, Vadátjáró min. 1,8-2,4 m magas, 30-40 m 12 m x 4 m min. 2 m széles száraz átjáró (közút alatt) teljes nyomvnal mentén felület csapadékelvezető terep lejtés Vadátjáró min. 20-40 m (min. 40 min. 1,8-2,4 m magas, 30-40 m (min. 5 m széles állandó (közút felett) m széles rávezetés) teljes nyomvnal mentén közlekedősáv) Tájátjáró (alagút vagy lábakon vezetés

30-40 m

min. 25 m pillérköz, min. 5 m magas

5.4.8. Vadgazdálkodás, vadvilág megőrzés A gyorsforgalmi úthálózat elsősorban a közvetlen élőhely vesztésen és az élőhelyek feldarabolódásán keresztül jelent veszélyt az élővilágra nézve. Emellett a közlekedők számára az úton átkelő állatok elgázolása, pl. egy róka vagy borz méretű, esetleg ezeknél is nagyobb faj (őz, vaddisznó, gímszarvas) egyedével történő ütközések, az egyre növekvő értékű közlekedési eszközök és az egyre nagyobb közlekedési sebesség miatt, mind komolyabb anyagi károkat okozhatnak, és okoznak is, nem beszélve a bekövetkező személyi sérülésekről, esetleg halálról. A felvázolt problémát minden aspektusának egyidejű orvosolásával szükséges kezelni, azaz a lehető legmagasabb szintre kell emelni a közlekedés biztonságát (az élővilág kizárásával és a kizárás ellenére bekerülő egyedek kijuttatásával), ugyanakkor csökkenteni kell a vonalas létesítmény élővilágra gyakorolt negatív hatásait (elsősorban az átjutás biztosításán keresztül). A gyorsforgalmi utakat a hatályos előírások szerint, elsősorban forgalombiztonsági szempontból, védőkerítéssel kell övezni. A védőkerítés alkalmazása csak a közlekedésbiztonság szempontjait szolgálja, miközben elsősorban a terresztris (földön mozgó) fajok számára gyakorlatilag áthatolhatatlan akadállyá változtatja az utat. Emiatt ez az egyik, ha nem a legnagyobb veszélyét jelenti a térség élőhelyi folytonosságára, az utak mellet megtalálható értékes természetes és természet közeli élőhelyek kapcsolatrendszerére. A vonalas létesítmények negatív hatásainak csökkentésére azok a beavatkozások (módszer kombinációk) ajánlhatóak, amelyek az állatelütések számának radikális csökkentése mellett az út által okozott élőhely feldarabolódást minimalizálni tudják. Ebben az integrált megközelítésben az egyes módszerek kombinálásával az útról való kizárás, az ennek ellenére mégis bejutó egyedek kijuttatása, és általánosságban az út áteresztőképességének növelése egyszerre valósulhat meg. Általában a megfelelő védőkerítés és a megfelelő ökológiai átjáró együttes alkalmazása biztosan csökkenti az elütések gyakoriságát, ugyanakkor növeli az elválasztott élőhelyek közötti folytonosságot. Egy gyorsforgalmi út tervezésekor még lehetőség nyílik a tervek és hatástanulmányok alapján a várható fragmentáció mértékének becslésére. A nyomvonal megfelelő megválasztásával (pl. védett területek elkerülése) a várható feldarabolódás elkerülésére kell törekedni. Ehhez a jövőbeli létesítmény élőhelyi folytonosságra (és egyébként környező populációkra, társulásokra) gyakorolt hatásának modellezése szükséges. Ahol a fragmentáció elkerülése nem lehetséges, ott a beruházás lehető legkisebb ökológiai hatású megoldásának választása mellett további, az élőhely-feldarabolódást csökkentő beavatkozásokra (műtárgyakra) van szükség. Ezek a műtárgyak alapvetően az épített akadályon való átjutás elősegítésével, az akadály „áteresztőképességét” hivatottak növelni. Ökológiai szempontból egy átjáróval kapcsolatban általános elvárás, hogy olyan mértékben növelje az adott élőhelyi 138 / 241


Tsz.:1/2015

akadály áteresztőképességét, hogy a két oldal populációi közötti génáramlást hosszú távon fenntartsa, és így ne kezdődhessen meg a részpopulációk genetikai értelemben vett elválása, majd később az elszigetelődése. Ez az elvárás nehezen számszerűsíthető, ugyanis pontos ismereteket követel meg a környező populációkról, területhasználatukról, populációdinamikájukról, stb., ami a gyakorlatban csak nagyon ritkán áll rendelkezésre. A hazai nagyvadállomány biológiai, társadalmi-kulturális és gazdasági szempontból is jelentős értékeket képvisel. A növényevő nagyvadfajaink fontos szabályozó szerepet töltenek be az erdei ökoszisztémákban, továbbá prédafajként táplálékforrást jelentenek a fokozottan védett nagyragadozók számára. A vadgazdálkodás számára alapvető jelentőségűek, a nemzeti értékeink részét képezik, hosszú távon fenntartandóak. A nagyvadállomány azonban károkat is okoz (erdei- és mezőgazdasági vadkár, autó-vad ütközés) és megjelenik lakott területeken is. Ezek a problémák új területeken jelenhetnek meg, vagy fokozódhatnak az utak hatására, mivel a vad területhasználatára jelentős hatást gyakorolnak. A nagyvadállomány szempontjából nem csupán akadályt jelenthet, hanem azt „irányíthatja” is, mezőgazdasági kultúrák, védett (érzékeny) élőhelyek, illetve lakott területek és közlekedési utak irányába, ahol emiatt fokozott veszélyhelyzet alakul ki. Az út ökológiai hatásvizsgálata során a nagytestű és nagy mozgási aktivitású fajokra mindig nagy figyelmet kell fordítani. E csoporton belül kiemelt figyelmet kell kapnia a nagyragadozóknak, különleges természeti értékük és ökológiai szerepük miatt: -

-

-

-

-

-

Hazánkban a nagyragadozók - barna medve (Ursus arctos), szürke farkas (Canis lupus) és a hiúz (Lynx lynx) – mindegyike fokozottan védett. Elpusztításuk bűncselekmény. Az ökológiai rendszerekben kiemelt szabályozó szerepet töltenek be, un. „zárókő” fajok, vagyis kis számú jelenlétükkel is stabilizálni képesek az erdei életközösségeket. Ugyanakkor csúcsragadozóként érzékenyek az ökoszisztéma változásaira, indikátor fajok. Hazánkban és egész Európában is az állományuk korábban jelentősen visszaesett, sok területről eltűntek. Ennek hatására kiemelt figyelem fordult feléjük. Az utóbbi két évtizedben számos EU projekt indult a nagyragadozók helyzetének javítására. A védelmi intézkedések és a számukra kedvező tájléptékű élőhely-átalakítás (erdősítési programok) hatására állományaik Európa szerte nőnek, terjeszkednek. A farkas és a hiúz esetében 2004-ben miniszteri rendeletben kihirdetett fajmegőrzési tervek célként jelölik meg e nagyragadozók spontán visszatelepülésének segítését, ezáltal kis létszámú, de stabil állományok létrehozását hazánkban. Nagytestű, mozgékony fajok lévén nemcsak a mozgáskörzetük vagy a territóriumuk hatalmas (néhány száztól több ezer km2), de egy egyed is rövid idő alatt nagy távolságokat tehet meg (a kóborló fiatal állatok akár néhány száz kilométert is). Mindezek miatt kiemelt figyelem fordul a stabil állományaikat összekötő zöld folyosók kialakítására és fenntartására. A nagyragadozók emellett jelentős károkat tudnak okozni az állatállományokban és az emberi javakban, sőt a barna medve emberre is veszélyes lehet. A nagy testtömeg (pl. barna medve: 300 kg) miatt az elütéses balesetekben a személyi sérülés veszélye és a kárérték is nagy. A fentiek miatt kiemelt társadalmi figyelem fordul a nagyragadozók felé. Minden velük kapcsolatos hír gyorsan felkelti a média érdeklődését.

139 / 241


Tsz.:1/2015

Az M2 Vác-Országhatár között tervezett szakasz által érintett térségben (5.4.14. ábra) az itt tevékenykedő vadgazdálkodási egységek (összesen 16 darab) adatai alapján lehetőség van térségi szinten a nagyvadállomány megőrzése és a közlekedésbiztonság vonatkozásában megállapításokat tenni. A nagyragadozók kapcsán szakértői tapasztalatok és a térségre vonatkozóan folyamatosan fenntartott szakértői kapcsolatok, valamint tudományos ismeretek és az elérhető tudományos forrásmunkák alapján történt vélemény formálás.

5.4.14. ábra A tervezett nyomvonallal érintett térség a vadgazdálkodási egységek határvonalai nélkül

5.4.8.1. Általános jellemzés Növényevő nagyvadfajok A vizsgált térségben, a hazánkban szabadterületen előforduló nagyvadfajok közül mind megtalálható (gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon és az őz), bár jelentősen eltérő állománynagysággal (5.4.15. ábra). A legjelentősebb a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. A tervezett út szempontjából figyelembe kell venni e fajok viselkedési, területhasználati jellemzőit. Az őz jellemzően magányosan, illetve kis családi csoportokban (2-3 egyed) él a tavaszi és nyári időszakban. Ősszel és télen viszont csoportokat alkot, ami a terület vadsűrűségétől és nyíltságától függően akár több tíz egyedből is állhat. Emellett az őz viszonylag kis mozgáskörzettel jellemezhető (300-600hektár), ugyanakkor a fiatal bakok tavasszal akár 10-20 kilométeres távolságokra is elkóborolhatnak. Szintén a tavaszi időszakra jellemző a bakok territórium foglalása, ennek során a köztük lévő harcok fokozzák az úttesten való megjelenésük gyakoriságát, illetve annak hirtelen bekövetkeztét. A gímszarvas az év nagy részét csapatosan járva tölti, mozgáskörzete a néhány száz hektártól a több ezer hektáros nagyságig terjed. A szeptemberi párzási időszakban a bikák 140 / 241


Tsz.:1/2015

rendkívül aktívak, sokat mozogva nagyobb területeket bejárnak, illetve teljesen új térségekben is felbukkanhatnak. Ez az időszak fokozott veszélyt jelent az úttesten való megjelenésük miatt. A vaddisznó esetében is alapvetően a csoportos életmód a jellemző, a csoportokat a kocák és utódaik alkotják. Mozgáskörzetük mérete szintén jelentős, több ezer hektáros is lehet. Mind a vaddisznó, mind pedig a gímszarvas esetében a testméret és a csoportos életmód fokozott veszélyt jelenthet az úttesten való megjelenés miatt. Tekintettel arra, hogy a tervezett gyorsforgalmi út kerítéssel védett lesz, ezért a kerítés várhatóan erősen módosítani fogja a közelében élő nagyvadfajok mozgását. Ezt a hatást a kellő sűrűségben biztosított közút alatti és/vagy feletti vadátjárókkal szükséges kezelni. A nyomvonallal érintett térség nagyvad állományának jellemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján történt. A térségben előforduló öt nagyvadfaj vonatkozásában a 2007-2014 közötti időszak állománybecslési és teríték adatai kerültek felhasználásra a térségre vonatkozó állománysűrűségek számításához (5.4.15. ábra), valamint ezek térképi megjelenítéséhez. Felhasználásra kerültek továbbá a vadászatra jogosultak által jelentett nagyvadelütések adatai (5.4.17. ábra), melyek térképen is szemléltetésre kerülnek (5.4.16. ábra).

5.4.15. ábra Az érintett térség becsült és terítékre hozott nagyvadállományának alakulása fajonként 2007-2015 között

A térségben előforduló öt nagyvadfaj közül a gímszarvas, a vaddisznó és az őz található a legnagyobb létszámban. Előfordulásuk a jelentős sűrűségbeli különbségek mellett (5.4.16. ábra), gyakorlatilag a nyomvonal teljes szakaszán jellemző. A térség nagyvadállománya enyhén növekvő tendenciával jellemezhető, és az országos nagyvadlétszám csökkentési törekvéseket is figyelembe véve, minden bizonnyal stabil nagyvadjelenlét prognosztizálható hosszútávon.

141 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.16. ábra A nyomvonallal érintett térség átlagos nagyvadsűrűsége (az öt nagyvadfaj együtt) a 20132015 közötti adatok alapján

Az 5.4.16. ábra jól jelzi, hogy a tervezett út a nagyvadfaj előfordulása szempontjából gyakorlatilag egybefüggő élőhelyet választ ketté.

5.4.17. ábra Az érintett térség vadelütéseinek alakulása a vadgazdálkodók által jelentett adatok alapján 2007-2014 között

A vadelütésre vonatkozó információk jelzik, hogy a térségben eddig is rendszeresek voltak az autó-vad ütközések, ami megerősíti egyrészt azt, hogy a térségben folyamatosan számítani kell a nagyvad jelenlétére, illetve jelzi azt, hogy az átjutási lehetőségeket biztosítani szükséges. További probléma ugyanakkor, hogy a jelenlegi közúthálózatot tekintve, az épülő gyorsforgalmi út a vadjelenlét vonatkozásában vajon milyen hatást fejt ki. Ez közlekedésbiztonsági szempontból mindenképpen kulcskérdés a térség számára, különös 142 / 241


Tsz.:1/2015

tekintettel arra, hogy a nyomvonal jelentős része olyan területeken fut, ahol az eddigi vadelütések legsűrűbb értékei azonosíthatók be (5.4.18. ábra). A vadelütésben leginkább érintett vadfaj az őz, ezt követi a gímszarvas és a vaddisznó.

5.4.18. ábra A nagyvadelütések sűrűségének térbeli eloszlása a vizsgált térségben

Nagyragadozók Az európai nagyragadozók állapotáról 2010. és 2012. év között elvégzett és az Európai Bizottság gondozásában kiadott két részes értékelés alapján a Kárpátokban fellelhető nagyragadozó populáció állománya viszonylag stabilnak tekinthető (5.4.8. táblázat). 5.4.8. táblázat: A Kárpátok nagyragadozó populáció állapotának összegzése - Európai Bizottság, 2012 2 Faj

Populáció elterjedése Érintett országok

Hiúz (Lynx lynx) Kárpátok Európai barna medve (Ursus arctos arctos) (potenciálisan medence) Európai szürkefarkas (Canis lupus lupus)

Állomány mérete (c. 2012)

Tendencia

Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, 2300-2400 egyed Csehország, Magyarország, Szerbia, Bulgária Kárpát- Románia, Szlovákia, Lengyelország, Szerbia

7200 egyed

Stabil

Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia, 3000 egyed Magyarország, Szerbia

A nagyragadozók természetes állapotának értékeléséről 2010. és 2012. évek között készült tanulmány alapján azok térbeli kiterjedését és állomány sűrűségét a 5.4.19.-5.4.2. ábrák (forrás:http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/carnivores) szemléltetik.

2

forrás: http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/carnivores/conservation_status.htm

143 / 241


5.4.19. ábra: A hiúz európai állományának térbeli eloszlása

Tsz.:1/2015

5.4.20. ábra: A barna medve európai állományának térbeli eloszlása

144 / 241

5.4.21.. ábra: A szürke farkas európai állományának térbeli eloszlása


Tsz.:1/2015

Az Északi-középhegység a Kárpátokban előforduló nagyragadozók elterjedési területének peremén, a terjedési zónában helyezkedik el. Ezért bár csak szórványosan és rendszertelenül fordulnak elő, a térségben a hiúz és a barna medve jelenlétét többször észlelték. Tekintettel a szürke farkas északkeleti országrészben 1980-as évek óta tapasztalt észleléseit, az észlelések térbeli elterjedésének és sűrűségének tendenciáit, az Északiközéphegység észak-északkeleti végéből kiinduló és nyugati irányba mutató tengely mentén azonosítható be a faj hazai visszatelepedésének potenciális iránya. A tervezett gyorsforgalmi út szempontjából figyelembe kell venni e nagyragadozó fajok viselkedési, területhasználati jellemzőit. A tervezési feladat során a hiúz és a szürke farkas esetében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által 2004. évben kiadott és 2006. év során módosított Fajmegőrzési tervekben rögzített tartalom is figyelembe vételre került. A jellemzően magányosan élő és területtartó hiúz hazai előfordulása az Északiközéphegység területére korlátozódik. Szorosan kötődik a zárt háborítatlan erdőségekhez. Az előfordulás jellege évről-évre változik. Az 1990-2006. évek között végzett felmérések szerint rendszeres ill. alkalmi előfordulását jelezték a Börzsöny, a Mátra, a Zemplén és Aggtelek térségéből. Rejtett életmódja miatt területhasználatának ill. vándorlásának megfigyelése nehéz. Valószínűsíthető, hogy a hazai élőhelyi feltételek, és a zsákmánybőség valamint a hiúz egyedsűrűség mellett extrém nagy távolságú migrációra nem kell számítani. Élőhely választását tekintve specialista faj, emiatt lényegesen rosszabbul tolerálja az élőhelyek megváltozását. Szinte kizárólag a nagykiterjedésű lombhullató vagy tűlevelű erdők lakója. Nyílt területeken csak kivételes esetek, pl. kóborlása során jelenik meg. Élőhelyén a nyugalomnak kiemelt szerepe van, az emberi zavarást nehezen tűri. Hazai élőhelyválasztásáról nincsenek részletes információk. Az észlelések szinte kizárólag a nagykiterjedésű erdős, sziklás területekről származnak. [forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal – Fajmegőrzési tervek (Hiúz – Lynx lynx) – 2004] A társasan, falkában élő, territoriális szürke farkas esetében valószínűsíthető, hogy a hazai élőhelyi feltételek, és zsákmánybőség valamint farkas sűrűség mellett extrém nagy távolságú migrációjára nem kell számítani. A természetvédelmi kezelés célja a faj spontán repatriációjának segítése, mely jelenségre a tervezett beruházás is befolyást gyakorolhat. [forrás: KvVM Természetvédelmi Hivatal – Fajmegőrzési tervek (Szürke farkas – Canis lupus) – 2004] Az elmúlt években végzett megfigyeléseket figyelembe véve, továbbá a 2015. március 19-én kiadott Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatás értelmében (Tájékoztatás barna medve megjelenéséről3) a Szlovákia irányából kis számban érkező barna medve, hosszú távon a hazánkban potenciálisan alkalmas élőhelyek felé történő előre nyomulását, illetve Heves és Nógrád megye északi peremterületein folyamatos jelenlétét engedi feltételezni. Eredendően összefüggő erdőségekhez kötődik és táplálékát is alapvetően ezeken a területeken szerzi be. Különösebb igényt nem mutat a domborzati adottságokkal szemben. Alkalmazkodóképességének köszönhetően az eredeti élőhelyein jelentkező egyre intenzívebb emberi jelenléttel szemben is toleránssá válhat. A medvék terjeszkedésének egyik okaként részben a több mint 10 000 hektár erdő pusztulásával járó tátrai természeti katasztrófa feltételezhető. Az állandó megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyek – a Börzsöny, a Mátra, a

3

http://bnpi.hu/hir/tajekoztatas-barna-medve-megjeleneserol-1262.html (2015.10.20.)

145 / 241


Tsz.:1/2015

Bükk, Aggteleki-karszt – között, a faj terjeszkedését szolgáló zöld folyosók is a medvék rendelkezésére állnak. Egy korábbi EU által támogatott témában (Bioregio Carpathians, http://www.bioregiocarpathians.eu/) elvégzett elemzés szerint a hegy- és dombvidékeink jelentős része, így a Börzsöny és Cserhát is alkalmas élőhelyei a nagyragadozóknak. Tekintettel a szlovákiai forráspopulációkban történt élőhely változásokra és állománynövekedésre, mindhárom nagyragadozó megjelenésére számítani kell. Ezt támasztja alá az utóbbi 3 évben megnövekedett észlelésszám. A hegységek belsejének zárt erdőtömbjei képezhetik a megtelepedés és a majdani populációk magterületeit. A megtelepedésbe az Ipoly-mente kiemelten fontos folyosóként működik. A Cserhát dombvidékének élőhely-mozaikja, pedig a kapcsolatot biztosítja a Mátra és ezen keresztül a hegyvidék többi élőhelye felé. A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala ilyen összekötő folyosót keresztez. Az út tervezése és megépítése során a nagyragadozók megtelepedésének és stabil, ökológiai funkcióit ellátó állományaik kialakulásának biztosítását szem előtt kell tartani. Ehhez az alábbi feladatok tekintendők kiemelten fontosnak. -

-

-

-

Fent kell tartani a létező ökológiai folyosókat, kiemelten az Ipoly-menti területeket. Az út építése során azok a műszaki megoldások támogatandók, amik ezeket a lehető legkevésbé (pl. az ártér teljes szélességében pillérekre emelt híd), és a legrövidebb ideig bolygatják. A fragmentáló hatás csökkentése érdekében lehetőség szerint kerülni kell az út nyomvonalának az erdőtömb belsejében való vezetését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a zöld folyosóként működő, az út nyomvonalát keresztező sávszerű élőhelyekre (patakvölgy, szurdok, erdősáv stb.). A nagyragadozók óvakodnak a nyílt területekre (rétek, mezőgazdasági táblák) való kilépéstől, ezért ezeknek a megfelelő takarást biztosító élőhelysávoknak a fenntartása nagyon fontos. Az építési munkák során a zöld vagy ökológiai folyosókat a lehető legjobban kímélni kell, illetve ha ez nem megoldható, az építés befejezése után helyre kell állítani. A folyosók átjárhatóságát megfelelő méretezésű műtárgyakkal (nagyvadátjáró közút alatt és/vagy felett, tájhíd/lábakra emelés) biztosítani kell. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni az ember-nagyragadozó konfliktusokra. Nem javasolt vadátjárók létesítése a lakott területek közelében, különösen nem, ha az átjáró a nagyragadozót közvetlenül érzékeny területekre (pl. állattartó telepek, tanyák, méhészetek, szőlők és gyümölcsösök, üdülőterületek stb.) viszi. Ezeken a helyeken megfelelő méretezésű és kivitelezésű kerítések kiépítése és fenntartása javasolt. A kialakítandó parkolókat hasonló minőségű kerítéssel kell elzárni. kiemelten gondoskodni kell ezekben a hulladék „medvebiztos” tárolásáról. Megfelelő és „medvebiztos” hulladékkezelés érdekében a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó létesítmények mentén rögzített és zárt hulladékelhelyezés (normál kommunális hulladék), továbbá rendszeres, lehetőleg napi hulladékszállítás (közterületi hulladéktárolók) biztosítása szükséges.

A fokozottan védett nagyragadozók esetében közlekedésbiztonsági szempontból a testméret (barna medve), illetve természetvédelmi szempontból a fajok potenciális elterjedésének és hazai populációméretének alakulása miatt fokozott veszélyt jelenthet az úttesten való megjelenésük. 146 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.8.2. Vadátjárási lehetőségek felülvizsgálata a nagyvad és a nagyragadozó vonatkozásában A teljes nyomvonalra vonatkozóan figyelembe kell venni, hogy ahol híd kialakítása tervezett, akkor ott az ökológiai adottságok tükrében biztosítani kell a nagyvad átjutásának lehetőségét. Ez a jelen nyomvonal esetében nem csupán az ökológiai és természetvédelmi szempontok miatt indokolt, hanem egyúttal költséghatékony is, hiszen a külön vadátjáró építését is kiválthatja. Szintén a teljes nyomvonalra igaz, hogy minden vízfolyás esetében a gyorsforgalmi út alatti átjutást úgy kell megtervezni, hogy a víztest mindkét oldalán száraz, lehetőleg lágyszárú növényzettel benőtt legalább 5 méter széles járható sáv kerüljön kialakításra. A teljes nyomvonalon tervezett híd műtárgyak kialakítása során a nagyvadfajok átjutásának biztosításával egyben a nagyragadozók átjutása is biztosíthatóvá válik. Így a fokozottan védett nagyragadozó fajok megőrzése érdekében meghatározott és közúthálózati, illetve közlekedésfejlesztésre is vonatkoztatható természetvédelmi célok, mint például a potenciális élőhelyekre történő visszatelepülést elősegítő ökológiai folyosórendszer folytonosságának megtartása (pl. vadátjárók), vagy a beruházás kivitelezését követő üzemelési időszakban várható zavarás mérséklése (pl. átjárók környezetének teljes körű rehabilitációja, fényvédő háló műtárgyak szélére) viszonylag teljesíthetőnek tekinthető jelen beruházás keretein belül. A növényevő nagyvadfajok esetéhez hasonlóan, a tervezett gyorsforgalmi út mentén létesülő kerítés várhatóan erősen módosítani fogja a térségben potenciálisan megjelenő nagyragadozók vándorlásának lehetséges irányát, illetve mozgását. Ezt a hatást a nagyragadozók alkalmazkodóképességéhez illeszkedve, a lehetőleg zavartalan, vagy kevésbé zavart ökológiai folyosók mentén biztosított közút alatti és/vagy feletti vadátjárókkal szükséges kezelni. A tervezett beruházás által érintett tájrészeltben a nagyragadozók számára potenciális élőhelyként elsősorban a Börzsöny emelhető ki, mely lehetséges elérési folyosóit keresztezi az M2 gyorsforgalmi út nyomvonala. Az M2 gyorsforgalmi út nagyragadozók potenciális terjeszkedése során történő lehetséges keresztezési pontjainak behatárolása igen sok tényezőtől függőnek tekinthető. Tekintettel a három nagyragadozó hazai körülmények között eddig körvonalazódott viselkedési, illetve területhasználati szokásaira, a lehetséges keresztezési pontok meghatározásának egyik kiemelt szempontja lehet az emberi jelenlét mértéke. Ezen felül a tervezett gyorsforgalmi út által keresztezett ökológiai folyosók és nagyobb kiterjedésű egybefüggő erdőtömbök viszonyát és a nyomvonal mentén tervezett műtárgyak elhelyezkedését érdemes mindenképpen figyelembe venni. Egy viszonylag leegyszerűsített, térkép alapú előzetes következtetésekre alapozott becsléssel kerültek behatárolásra azok az M2 nyomvonal menti pontok, melyek mentén hosszú távon, jelen tervezési időszakban rendelkezésre álló ismeretek és tényezők szerint nagy valószínűséggel számítani lehet a három nagyragadozó faj valamelyikének potenciális észlelésére. Az emberi jelenlét mértékének meghatározásához alapvetően a lakott területeket, illetve az egyéb művelésből kivont, vagy az egyes települések rendezési tervében beépítésre tervezett területek kerültek figyelembe vételre. Általánosságba véve, egy teljes év körfogását tekintve ezekre a területekre koncentrálódnak azon emberi tevékenységek, melyekből eredeztethető zavarások (pl. zaj- és fényszennyezés) részben befolyásolhatják egy a tervezett M2 gyorsforgalmi út környezetében potenciálisan megjelenő nagyragadozó mozgásának irányát. 147 / 241


Tsz.:1/2015

Szakirodalmi források, tájékoztató anyagok nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva, a barna medve konfliktus zónáját az egybefüggő erdőterületek szegélyétől mért 500 m széles sávon belül tartják számon. Ez alapján levonható következtetés, hogy a barna medve „komfort” zónájának szegélyétől mért 500 m széles sávon belül mindenképpen lehet számolni a faj észlelésével. A szürke farkas szakirodalmi források, illetve azokban hivatkozott nemzetközi tapasztalatok szerint is viszonylag magas alkalmazkodó képességgel bír, jellemzően kerüli az emberi jelenlétet, de e tekintetben kevésbé érzékeny fajként tartják számon, mint a hiúzt. A lakott, illetve művelésből kivont területeken jellemző, viszonylag intenzív emberi jelenlétet alapul véve, ezen területekkel erdei és/vagy dűlő gyűjtő utakon keresztül közvetlenül kapcsolatban álló egyéb intenzíven művelt területek (pl. nagytáblás szántók), továbbá az egyéb megközelítő utakon keresztül közvetetten kapcsolatban álló, kevésbé intenzíven vagy már extenzíven művelt területek (pl. gazdasági célú erdőterület) mentén tapasztalható emberi jelenlét mértéke mérséklődhet. Ennek tükrében a rendszeres, valamint időszakos emberi jelenlétből eredeztethető zavarás mértékének területi kiterjedése, az egyes nagyragadozó fajok tűrőképességét alapul véve, az állandó emberi jelenléttel érintett területek szegélyétől mért 500 m (rendszeres emberi zavarás) és 1000 m (időszakos emberi zavarás) széles sávokra határolható be. A várható emberi jelenlétből eredő zavarás mértéke előzetes következtetés a tervezett beruházás által érintett térségre vonatkoztatva, így egyes helyeken (pl. tagoltabb domborzatú terep) ez a mérték a becslésektől eltérő értékeket is mutathat. A Börzsönyt, mint potenciális élőhelyet elérő, nagyragadozók számára is potenciálisan alkalmas folyosók alapjául a 2009-2014. évek között regisztrált üzemszerű erdőterületek, az Országos Ökológia Hálózat egyes elemei (magterület, ökológiai folyosó), valamint a Natura 2000 oltalomban részesített területek kerültek egybevetésre. Az így kirajzolódó potenciális terjedési/elérési folyosók és az emberi zavarás mértékét jelző foltok földrajzi viszonya alapján kerültek beazonosításra a tervezett M2 gyorsforgalmi út mentén azok a pontok, ahol a viszonylag folytonos folyosó kevésbé zavart környezetben, vagy még elviselhető mértékben zavart környezetben kerül keresztezésre. Összegezve az előzetes becslés metodikáját, a nagyragadozók számára potenciálisan alkalmas, illetve viszonylag folytonos folyosók mentén a rendszeres emberi zavarással (500 m széles sáv) átfedést mutató szakaszokon alapvetően egy nagyragadozó faj megjelenésével sem számol a becslés, azonban azok más zavart környezetű folyosókat keresztező szakaszok mentén történő megjelenésének lehetősége jelen előzetes becslésre alapozva egyértelműen nem zárható ki! Az időszakos emberi zavarással (1000 m széles sáv) átfedést mutató szakaszokon az előzetes következtetésekre alapozó becslés egyedül a hiúz lehetséges észlelésével nem számol, azonban annak potenciális megjelenése más zavart környezetű folyosókat keresztező szakaszok mentén egyértelműen nem zárható ki! Az elővigyázatosság elvét követve az M2 gyorsforgalmi út mentén potenciális elérési folyosókat keresztező szakaszok közül, hosszú távon a fenti becslés alapján valószínűsíthető nagyragadozó fajok észlelésével az alábbi km szelvények közötti szakaszokon lehet számolni. Vác – Rétság közötti szakaszon (minden esetben szükséges a 2. sz. főút keresztezésének kezelése is): - 49+750 – 50+250 km sz.-ek között feltételezhető (ökológiai folyosó és egybefüggő erdőborítás patakvölgy közelében); - 54+200 – 55+250 km sz.-ek között nem kizárható (erdőfoltokból stepping-stones); 148 / 241


Tsz.:1/2015

-

57+900 – 58+700 km sz.-ek között nem kizárható (ökológiai folyosó patakvölgyben, részleges erdőborítással). Rétság – Országhatár közötti szakaszon (minden esetben szükséges a 2. sz. főút keresztezésének kezelése is): - 2+750 – 3+250 km sz.-ek között nem kizárható (ökológiai folyosó patakvölgyben, részleges erdőborítással); - 13+000 – 14+000 km sz.-ek között nem kizárható (erdőfoltokból stepping-stones); - 17+650 – 18+250 km sz.-ek között nem kizárható (erdőfoltokból stepping-stones); - 21+500 – 22+000 km sz.-ek között nem zárható ki (ökológiai folyosó árterületen, erdőborítás nélkül, elszórt facsoportokkal). Az előzetes következtetésekre alapozott becslés alapján beazonosított szakaszok közül egy kivételével mindegyik szakaszon belül tervezett olyan híd műtárgy, mely paramétereit tekintve alkalmas lehet egyes nagyragadozó fajok átvezetésére. Ezek a műtárgyak az alábbi összesítő táblázaton belül zöld háttér kijelöléssel kerülnek kiemelésre. Az egyetlen kivétel a Rétság – Országhatár közötti szakaszon belül a 17+650 – 18+250 km sz.-ek között azonosítható be. Ebben a szakaszban tervezett a Drégelypalánki csomópont, illetve azzal egybekötött komplex pihenőhely kialakítása is. Az alábbi táblázat a tervezett nyomvonal km szelvényezése szerint összesíti azokat a helyszíneket, ahol a teljes szakaszra tervezett műtárgyakon túl további vadátjárásra alkalmas (vagy alkalmassá tehető) műtárgyak létesítésének lehetséges igénye merült fel az előzetes vizsgálatok, illetve a heylszíni és egyéb tapasztalatok alapján. 5.4.9. táblázat: A teljes szakaszra tervezett műtárgyakon túl felmerült, potenciális vadátjárási igény céljából felülvizygált helyszínek Felülvizsgált szakasz (km sz.)

Javasolt műtárgy típus (km sz.)

OÖH elem

Terep felett

Terep alatt

Megjegyzés

Vác-Rétság közötti szakaszon 49+420-49+850

50+500-51+100

53+500-53+840

Vadátjáró közút felett Támfallal kombinált vadátjáró közút felett (50+615-50+765) Támfallal kombinált vadátjáró közút felett (53+630-53+780)

Ö

-

10m>=

Nagyvad vonulására kedvező adottságok (A 2. sz. főút 42+800 km sz.-től K-re vízmosás a hegyoldalban) + út szélén nincs szalagkorlát

P

-

10m>=

Erdő - Lakott terület szegélyének sávja

P

-

10m>=

Erdő - Lakott terület szegélyének sávja

54+300-54+500

-

P

10m>=

-

Erdő - Szántó terület szegélyének sávja; Vadvonulásnak kedvező domborzat (völgy)

54+500-54+900

Támfallal kombinált vadátjáró közút felett (54+515-54+830)

P

-

15m

Erdő - Szántó terület szegélyének sávja; Vadvonulásnak kedvező domborzat (völgy)

55+350-56+250

-

Ö

-

-

Közelben feltételezhető vadmozgás (54+30054+900 és 56+000-56+200 között) miatt potenciális vadelütési hot-spot; 56+00056+200 között ökológiai folyosó

60+800-61+620

Támfallal kombinált vadátjáró közút felett (60+790-61+610)

P

-

>=15m

Barátság I. kőolajszáll. vez. Keresztezése; Erdő - Szántó szegély sávja

149 / 241


Felülvizsgált szakasz (km sz.)

Javasolt műtárgy típus (km sz.)

OÖH elem

Tsz.:1/2015

Terep felett

Terep alatt

Megjegyzés

Rétság-Országhatár közötti szakaszon

18+050-18+200

-

Ö

<10m

-

21+300-22+200

Lábakra emelés

M

>5m=

-

Náddal, szórványosan cserje és facsoportokkal tarkított patakmeder; keresztezés után a 19+350 km sz.-ig patak és nyomvonal egymáshoz viszonyítva 50-100 mes távolságban párhuzamosan halad Börzsöny és Ipoly-völgy közvetlen kapcsolatának sávja

*Országos Ökológiai Hálózat elemei: M= magterület, P= pufferterület, Ö= ökológiai folyosó

A tervezett nyomvonal mentén az 5.4.7. fejezetben ismerttetett tényezők figyelembevételével történt felülvizsgálat alapján kijelölt és az 5.4.9. táblázatában összesített helyszínek terepi bejárással ellenőrzésre kerültek. A munka során jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek a legfontosabb adatok és információk (helyszín azonosítása, környezeti jellemzők, vad jelenlétre utaló jelek, várható hatások, vadátjárót kizáró tényezők), valamint fotódokumentáció is készült (lásd VI. Élővilágvédelmi melléklet). A vizsgálatok során szrezett eredmények alapján végzett értékelés az 5.4.10. táblázatban került összesítésre. 5.4.10. táblázat Külön műtárgyként kiépítendő vadátjáró céljából felülvizsgált helyszínek értékelésének áttekintő táblázata Felülvizsgált szakasz (km szelvények)

Javaslat

Indoklás

Vác - Rétság közötti szakasz 49+420-49+850

A szakaszt követően tervezett "A2" völgyhídnál szükséges a vadátjárást megoldani.

50+500-51+100

Teljes mértékben a településre vezeti a vadat.

53+500-53+840

Nyílt mezőgazdasági területre, közeli majorság, illetve lakott terület felé vezeti a vadat.

54+300-54+500

Nyílt mezőgazdasági területre, közeli majorság és lakott terület felé vezeti a vadat.

54+500-54+900 55+350-56+250

Nem javasolt

Nyílt mezőgazdasági területre, közeli majorság és lakott terület felé vezeti a vadat. A nyomvonalon tervezett csomópont kizárja a vadátjáró létesítését. A tervezett „TA6” ~240 m hosszú támfalnál az erdős szakaszon (61+400-61+610) belül kedvező lehetőséget ad a kialakításra, de a szorosan ezt követő szakaszon tervezett ~ 450 m hosszú „A10” völgyhíd kezeli a vadátjárás biztosítását is. A jelentős kiterjedésű erdő és annak mikrodomborzata kedvező lehetőséget ad a kialakításra, de a szorosan ezt követő szakaszon tervezett ~ 450 m hosszú „A10” völgyhíd kezeli a vadátjárás biztosítását is.

60+800-61+620 61+800-62+070 Rétság – Országhatár közötti szakasz 0+040-0+500 7+650 10+000-10+250

Nem javasolt

Csomópont, illetve két jelenlegi főút (22. és E77) közötti terület, fokozott veszélyt jelentene a vad idevezetése. A Nagyoroszi-patak keresztezésénél (7+835,83 km sz.) tervezett ~320 m hosszú „C8” völgyhíd kiépítése során biztosítható a vadátjárás. A vadátjáró helyett az ezt követő Haraszti-árok (10+329,59 km sz.) keresztezésénél tervezett ~490 m hosszú „C9” völgyhidat kell a vadátjárás szempontjából megfelelően kiépíteni.

150 / 241


Felülvizsgált szakasz (km szelvények)

Javaslat

12+300-12+750

Nem javasolt

13+100-13+700

13+700-14+300

14+440 és 14+550 18+050 és 18+200 21+300 és 22+200

Tsz.:1/2015

Indoklás Főút és település elhelyezkedése miatt.

Amennyiben a 13+700-14+300 km sz.-ek közötti szakaszon javasolt vadátjáró közút felett megvalósulása akadályba ütközne. A jelen szakasz végpontjához közelebb eső részben Feltételesen (13+600-13+700) javasolt vadátjáró közút felett, ami a 2. sz. főút felett is átívelve, a közelben javasolt fekvő ingatlanok elhelyezkedésétől függően, a lehető legoptimálisabb kialakítással. (Megj.: a főút vadvédelmét is szükséges megoldani) Javasolt

A szakasz kezdőpontjához közelebb eső részben (13+750-13+900) javasolt vadátjáró közút felett, ami a 2. sz. főút felett is átívelve, a közelben fekvő ingatlanok elhelyezkedésétől függően, a lehető legoptimálisabb kialakítással. (Megj.: ingatlanok a közelben!)

Nem javasolt

A nagyvad számára alkalmas átjárást biztosítja a 13+750-13+90 km sz.-ek között javasolt vadátjáró közút felett, illetve a Hévíz-patak keresztezésénél (15+457,17 km sz.) tervezett ~495 m hosszú „C10” völgyhíd 15+085-15+200 km sz.-ek között a közút alatti átvezetést nagyvad számára is alkalmas sávval szükséges kialakítani. A területet a nagyvad elől elzárni szükséges, nyílt mezőgazdasági területek, 2. sz. főút, valamint csomópont kialakítás miatt.

Feltételesen Az úttest lábakra emelése esetén nem szükséges külön vadátjáró közút alatt kialakítása. javasolt

5.4.8.3. Felülvizsgálat alapján kijelölt vadátjárók (a tervezett hidak és alagutak figyelembevételével) Vác – Rétság közötti szakaszon 48+495-49+340 közötti szakaszon az alagút feletti területen az élőhelyek folytonossága biztosított abban az esetben, ha azt zárt kertek nem keresztezik. A nagyvad mozgása a gyorsforgalmi utat védő kerítés miatt ezen a területrészen felerősödhet, ami a mellette futó főútvonal közlekedésbiztonságát is érinti, ezért a főútra vadátjáró a megfelelő kerítés kialakítását javasoljuk. 49+420-49+850 közötti szakaszon vadátjáró nem javasolt, helyette a szakasz közvetlen folytatásában tervezett „A2” jelű völgyhíd kialakítását kell oly módon megoldani, hogy alatta, a Lósi-patak mentén a nagyvad mozgása szabad legyen. Ebben az esetben is megoldandó feladat, a párhuzamosan futó főút esetében a várhatóan megnövekedő nagyvadjelenlét közlekedésbiztonsági kockázata, illetve a közeli lakott területek védelmének megoldása. 50+500-51+100 vadátjáró kialakítása nem javasolt, közvetlenül a lakott területre (Katalinpuszta) vezetné rá a vadat. A szakaszon az ezt megelőzően kialakítandó völgyhíd esetében kell nagyobb hangsúlyt fektetni a vadmozgási lehetőség fenntartására. A helyi lakosok jelenleg is kerítéseket építenek a vad bejutása ellen. 51+640-52+280 szakaszra tervezett alagút feletti területet a nagyvad átjárására alkalmassá kell tenni, illetve megőrizni a jelenlegi erdőborítást. Emellett figyelemmel kell lenni a szakasz térbeli elhelyezkedéséből adódó esetleges problémákra: a vad két település (KatalinpusztaSzendehely) közötti erdei élőhelyre juthat be, majd az azt keresztező főútvonalat érheti el. Emiatt fokozott lakossági és közlekedésbiztonsági problémák keletkezhetnek, melynek kezelését meg kell oldani. Ugyanezek fennállnak a 52+325-52+500 szakaszra tervezett híd esetében is, melynél a nagyvad átjárást biztosítani szükséges.

151 / 241


Tsz.:1/2015

52+750-53+000 Nagykatlan völgy hídátvezetését a nagyvad számára átjárható módon kell kialakítani, a lakossági problémák kezelése fontos feladat lehet. 53+500-53+840 és az 54+300-54+900 szakaszokon vadátjáró kialakítása nem javasolt. 55+000-55+500 közötti szakaszon tervezett „A6” jelű ~205 m hosszú híd kialakítása, a vadátjárás szempontjából előnyös helyszínen található. A híd kialakítását oly módon kell megoldani, hogy alatta a nagyvad mozgása szabad legyen. Emellett fontos a közeli 2. sz. főút mentén várhatóan megnövekedő nagyvadjelenlét közlekedésbiztonsági kockázatának kezelése, valamint a Nőtincsi csomópont és leágazások vadmentességének biztosítása. 57+750-58+150 között az „A8” jelű híd kialakítása során a vad átjárását biztosítani szükséges oly módon, hogy a vizes élőhely folytonossága ne szakadjon meg. 60+400-60+650 között az „A9” jelű híd kialakítása során a vad átjárását biztosítani szükséges. A vizes élőhely folytonossága ne szakadjon meg. 62+200-62+700 szakaszon a használaton kívüli vasútvonal és a patak fölött tervezett „A10” jelű híd kialakítása során a nagyvadátjárási lehetőség biztosítása különösen fontos. Rétság-Országhatár közötti szakaszon 0+040-0+500 szakaszon nem javasolt vadátjáró kialakítása, mivel csomópont illetve két jelenlegi főútvonal (22 és E77) közötti szűk területre vezetné a vadat, ami fokozott veszélyt jelentene a közlekedőkre. Helyette az ezt követő szakaszon a 1+000-2+250 km szelvények között a már betervezett „C2”, „C3” és „C4” jelű híd kialakítása javasolt, oly módon, hogy az nagyvadátjárásra alkalmas legyen. 5+000-5+300 szakaszon a patakvölgy és az azt szegélyező erdősáv keresztezésénél tervezett „C6” jelű híd kialakításánál fontos az erdőborítás folytonosságának megőrzése, illetve helyreállítása, valamint a nagyvad számára is átjárhatóvá kell tenni az átvezetés alatti területet. 6+500-nál elméletileg alkalmas lenne a nagyvad átjárásának biztosítására, de Horpács település közelsége miatt nem javasolt. Ezen fajok átvezetését, az ezt megelőző és az ezt követő két híd átvezetésénél kell megoldani. 7+650-nél nem javasolt a külön vadátjáró kialakítása, azonban a kedvező domborzati viszonyok lehetővé teszik, hogy a Nagyoroszi patak völgyét átvezető „C8” jelű híddal az élőhely folytonossága ne szakadjon meg a vadállomány szempontjából sem. Fontos, hogy a meredek partoldalt borító erdősáv lehetőleg minél kisebb mértékben sérüljön. 10+000-10+250-nál nem javasolt a vadátjáró kialakítása, ezt a funkciót a közvetlenül ezt követő patakátvezetésnél tervezett „C9” jelű (10+175-10+655) völgyhíddal történő megoldása töltheti be. Nagyoroszi település gyorsforgalmi út felőli részén található mezőgazdasági élőhelyeken esetlegesen kialakulhat lakossági konfliktus, amennyiben fokozottabb vadjelenlét alakulna ki az út vadmozgásra gyakorolt hatása miatt. Ez a 2. sz. főút esetében is jelentkezhet, amelynek kezelésére fel kell készülni. 12+300-12+750 szakaszon vadátjáró kialakítása nem javasolt. 13+100-13+700 közötti szakaszon, a szakasz végpontjához közelebb (13+600-13+700), legalább 40 m széles vadátjáró közút felett kiépítése abban az esetben javasolt, amennyiben a 13+700-14+300 km sz.-ek közötti szakaszon javasolt vadátjáró közút felett megvalósulása akadályba ütközne. Ez a lehetőség függ a beépítésre tervezett területek elhelyezkedésétől. 13+700-14+300 közötti szakaszon a szakasz kezdőpontjához közelebb (13+750-13+900) széles vadátjáró közút felett kiépítése javasolt, amely a 2. sz. főút felett is átívelve, a közelben fekvő ingatlanok és beépítésre tervezett területek elhelyezkedésétől függően, a lehető legoptimálisabb kialakítással.

152 / 241


Tsz.:1/2015

14+440 és 14+550 szakaszon, a nagyvad számára alkalmas átjárást biztosítja a 13+750-13+900 km sz.-ek között javasolt vadátjáró közút felett, illetve a Hévíz-patak keresztezésénél (15+457,17 km sz.) tervezett ~495 m hosszú „C10” völgyhíd 15+085-15+200 km sz.-ek között a közút alatti átvezetést nagyvad számára is alkalmas sávval szükséges kialakítani. Ugyanakkor a 2-es főúton vélhetően fokozottabban megjelenő nagyvad átjárás kockázatait is kezelni kell. 18+050-18+200 nem javasolt vadátjáró kialakítása, ugyanis az a teljesen nyílt mezőgazdasági területre vezeti rá a vadat, illetve a 2. sz. főút párhuzamos futása és a Drégelypalánki csomópont, illetve komplex pihenőhely kialakítása is vadbaleseti gócpontot keletkeztethet. 21+300-22+200 ezen a szakaszon is szükséges a lábakon vezetett olyan úttest (legalább 4 méter magasra emelve), amely a nagyvad számára képes biztosítani az átjárási lehetőséget, ezért külön másik vadátjáró kialakítása nem szükséges. Amennyiben nem lesz ez a magasság biztosított, akkor 21+500-nál, vadátjáró kialakítása szükséges. Mivel a 2-es főutat keresztezi a várható a vadmozgás, ezért annak kezelését is meg kell oldani. A szakasz mindazonáltal kiemelten fontos, mivel a közepes és nagytestű vadon élő emlősfajoknak itt van lehetőségük lejutni a Börzsönyből az Ipolyhoz, mely ökológiai folyosóként funkcionál számukra.

Ökológiai funkcióval kialakítandó műtárgyak és külön műtárgyként létesítendő vadátjárók A Vác és Országhatár között tervezett M2 gyorsforgalmi út mentén számos műtárgy (felüljáró, völgyhíd, aluljáró, vad- és egyéb ökológiai átjáró, stb.) kiépítése tervezett. Ezek közül a valamilyen ökológiai, természetvédelmi, vagy egyéb célból ökológiai átjárhatóság biztosítása érdekében kialakítandó műtárgyak kerülnek összesítésre és röviden ismertetésre. 5.4.11. táblázat: Vác és Rétság közötti szakaszon ökológiai funkciót (is) biztosító műtárgyak Az. szám Hidak A2 A4 A6 A8 A9 A10 A11 Alagutak A1 A2 Támfalak TA6



Hossz (m)

49+930 52+340 55+015 57+475 60+235 62+250 64+470

50+480 53+250 55+220 58+680 60+680 62+700 64+890

550 910 205 1205 445 450 420

48+428 51+635

49+511,5 52+290

1083,50 655

60+790

61+610

820

Egyéb Támaszkiosztás 30+11*45+25 35+12*70+35 25+5*30+30 35+16*70+50 20+9*45+20 20+9*45+25 20+8*45+20+20 Támaszkiosztás 48+495 51+705 Max. mélysége (m) 34

Pillérek száma (db) 12 13 6 17 10 10 10 Pillérek száma (db) 49+340 52+250 Megtámasztás kétszintes: cölöpfal/kiselemes támfal

5.4.12. táblázat: Rétság – Országhatár közötti szakaszon ökológiai funkciót (is) biztosító műtárgyak Az. szám



Hossz (m)

Hidak C2 C3 C4 C5 C6

1+125 1+370 1+740 2+670 4+930

1+265 1+470 1+995 3+220 5+350

140 100 255 550 420

153 / 241

Egyéb Támaszkiosztás 20+3*30+30 20+2*30+20 35+4*45+40 30+11*45+25 30+8*45+30

Pillérek száma (db) 4 3 5 12 9


Az. szám


C8 7+690 C9 10+175 C11 15+085 Vadátjárók Cö5 13+750 Cö7 21+300 Támfalak TC5

13+750

Tsz.:1/2015


Hossz (m)

8+010 10+655 15+580

320 480 495

13+900 22+200

150 900

14+230

480

Egyéb 25+6*45+25 35+9*45+40 25+10*45+20 Típus vadátjáró közút felett lábakra emelés Max. mélysége (m) 16

9 10 11

Megtámasztás cölöpfal/kiselemes támfal

5.4.9. Várható hatások becslése, értékelése Az M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár között tervezett nyomvonal kivitelezése során, illetve a kivitelezést követő üzemelés során, a teljes szakaszon várható, élő szervezetekre, ill. élőhelyekre irányuló potenciális átmeneti hatások a következők lehetnek: Élőhely megszűnés; Élőhely degradáció és fragmentáció, egyes populációk elszigetelése, kapcsolatuk megszüntetése; - Habitat-fragmentáció; - Talaj vízháztartásának megváltoztatása a nyomvonal mentén; - Építési munkagépek mozgása (por, kipufogó gázok levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelés, talajtömörödés és -szennyezés); - Szállítási tevékenység (por, kipufogó gázok levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelés, művi elemek fokozott igénybevétele, állagromlás); - Földmunkák (ideiglenes depóniák); - Hulladékok, esetleg veszélyes hulladékok keletkezése (nem megfelelő kezelés esetén talajszennyezés); - A gépjárművek által okozott elütések, gázolások; - A gépjárművek által okozott fény- és zajszennyezés; - A közlekedés által a levegőbe bocsátott, majd az autópálya közvetlen közelében (távolsággal arányos módon csökkenő mértékben) kiülepedő légszennyező anyagok táplálékláncba történő bekerülése, nehézfémek esetében a csúcsragadozók szervezetében ezek akkumulálódása. -

A tervezett nyomvonal Vác-Rétság közötti szakasza mentén várható konfliktusok tekintetében Vác és Szendehely területe emelhető ki, ahol a Börzsöny és Naszály húzódó ökológiai folyosó keresztezése igényel kiemelt figyelmet az új nyomvonalas létesítmény kialakítása során. A Rétság-Országhatár közötti szakasz természet- és tájvédelmi szempontból az Ipoly árterének, és az ott található nemzeti park és Natura 2000 területek keresztezése miatt idéz elő jelentős konfliktus zónákat. Ezen a szakaszon az építésből és üzemelésből adódó kedvezőtlen hatásokkal közel 2,5 km hosszú közvetlen területi igénybevétellel kell számolni. Ha kis mértékben is, de számolni lehet égerlápként nyilvántartott terület közvetlen területi igénybevételével. Növényvilág (botanika) Vác-Rétság közötti szakasz 154 / 241


Tsz.:1/2015

A nyomvonal Natura 2000 területet nem érint. A 49+5000 – 53+750 km szelvények között bevágásokban, hidakon és alagútban keresztülvágja a Börzsöny DK-i nyúlványait borító jellemzően cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes és bükkös állományú erdeit. 50+250 km szelvénynél metszi a Lósi-patak völgyét. A patak ártere itt mintegy 50 m szélességű és teljes szélességében ültetett éger- illetve nemesnyár ligetek (RB) töltik ki. A puhafás liget közepes természetességű. A jellemző fajok pl. salátaboglárka, (Ranunculus ficaria), odvas keltike (Corydalis cava) és nagylevelű csalán (Urtica dioica) uralja a gyepszintet, míg a cserjeszintre a feketebodza (Sambucus nigra) jellemző. A völgy mindkét oldala lejjebb üdébb gyertyános-kocsányos tölgyes (K1a). Értékes élőhely, melyben a völgyhidas kialakítás is érezhető természetvédelmi értékcsökkenést fog előidézni. Rétság-Országhatár közötti szakasz A nyomvonal által közvetlen érintettséggel keresztezett Ipoly völgy Natura 2000 területnek a legértékesebb biotópjai az árvízvédelmi töltés és a folyómeder között találhatók. Összetett és mozaikosan egymásba fonódó lápréti (D1), mocsárréti (D34), magassásréti (B5) vegetáció az uralkodó, amelyben Ny-ról K felé haladva egyre magasabb a nádas mocsár (B1a) aránya, illetve foltokban fűzligetek (J4), az egykori ártéri puhafás erdők maradványai tarkítják (RA). A viszonylag nagy kiterjedésű élőhelymozaikok vegetációs különbségeit többek közt a nádas mocsarak és a magassásosok aránya adja meg. Flóráját korábbi felmérések során részleteiben feltárták és a megfigyelt növényfajok száma meghaladta a 350-et. Igen értékes, nemzetközi szinten is kiemelkedő élőhelykomplex: az Ipoly-folyónak a Drégelypalánk és Hont közötti szakasza lényegében szabályozatlan és így olyan ősi tájképi állapotokat mutat, melyek ritkaságszámba mennek Közép- és Nyugat-Európa országaiban. A folyó napjainkban is széles ártérrel rendelkezik, áradásai után több négyzetkilométer kiterjedésű területek kerülnek víz alá. A tervezett nyomvnonal megvalósítása várhatóan élőhely megszűnéssel jár. Állatvilág (zoológia) Tudnunk kell azt a vizsgálandó területekről, hogy vízjárta években, tehát csapadékos időjárás mellett (pl. 2011-ben) nagyon sok vizes élőhelyekhez kötődő faj jelenhet meg a potenciális nyomvonalak mentén, melyek az idei, 2015. évben tapasztalt szélsőséges csapadékeloszlás miatt nem feltétlen mutatkoztak a korábbiakhoz képest megszokott intenzitással. Ennek ellenére 2015. évben is sok értékes faj felmérésére került sor. A szakmai vélemények megállapítása során az elmúlt évek megfigyelései is figyelembe vételre kerültek. A tervezett gyorsforgalmi út élővilágra kifejtett hatása az út központi tengelyétől mindkét irányba számított 125 m-en belül közvetlennek tekinthető, ily módon erős és tartós hatást fejt ki a habitatokban jelenleg előforduló élőlényközösségekre. A központi tengelytől számított 125250 m-en belül (a közvetlen és közvetett hatásterület a környezetvédelmi helyszínrajzokon kerül feltűntetésre) közvetett hatásról beszélhetünk. Utóbbi hatások néhány zavarásra érzékeny faj esetében (pl. kékbegy, vadmacska) még ebben a távolságban is közvetlennek tekinthetőek, mivel ezen fajok egyedei valószínűsíthetően nem fognak visszatérni eredeti élőhelyükre, hanem a tervezett gyorsforgalmi út nyomvonalától távolabb eső területeken keresnek maguknak új élőhelyet. A közvetlen hatások hatásviselői esetében az élőhely bolygatása élőhelyvesztésnek tekinthető, határozottan kedvezőtlen hatás az élővilágra. Amennyiben a tervezett beruházás által okozott közvetlen hatások együtt járnak egy tartós száraz időszakkal (éveken át kevés csapadék tavaszi, nyár eleji időszakban), akkor a

155 / 241


Tsz.:1/2015

gyorsforgalmi út által kifejtett élőhely megszüntető hatás hatványozottan jelentkezhet. Az globális felmelegedés időszakában az esély erre fennáll. Kétéltűek és hüllők A pusztaszántói tavaknál felmért vizes élőhely hosszában mozgó, vízhez kötődő fajok átvezetése valószínűleg megoldódik az utat átvezető híd alatt. Jellemzően olyan hidak kiépítése tervezett a vízfolyás számára, amely alatt a nagy műszaki paraméterekkel biztosítható a vízfolyás mint ökológiai folyosó konnektivitása. A híd közvetlen környezetét célszerű kétéltűterelőrendszerrel elzárni az úttesttől, mivel az alkalmas élőhelyen, főleg esős időben nagyobb mennyiségű egyed kerülhet az útburkolatra.

156 / 241


Tsz.:1/2015

5.4.13. táblázat: Egyes nyomvonalszakaszok leírása kétéltű- és hüllővédelmi szempontból Km szelvény

Helyszín leírás

Értékelés

Szükséges intézkedés

4+100 – 4+600 (51+100-51+600)

A nyomvonal jó állapotú tölgyes erdőben halad, Nyról K felé lefolyó vízmosást keresztez. A mederben a jellemzően száraz időjárás miatt a terepbejárás során nem volt víz, de a növényzet alapján vélhetőleg tavasszal sokáig kitart benne.

Bár szaporodóhelyet nem sikerült lokalizálni, elképzelhető, hogy Katalinpuszta határában, a nyomvonaltól keletre tavasszal kialakulnak kisebb, peterakásra alkalmas 4 vízállások . A tölgyerdő bizonyos vándorló kétéltűfajok, így a barna varangy vagy az erdei béka számára kiváló élőhelyek, és ezek tavaszi vándorlásuk során mozoghatnak a nyárra kiszáradó vízmosásokban, illetve máshol is a nyomvonalra merőlegesen.

Békaátjáró és terelőelem kiépítése

5+700 – 6+000 (52+700-53+000)

A 4+100 – 4+600 –hoz hasonló adottságú szakasz, szintén tölgyesben halad. Itt viszont egyértelműen lokalizálható egy kiváló szaporodóhely is a tervezett nyomvonaltól kb. 150-m-re K-re. (47.860354°, 2 19.088674°). A néhány száz m alapterületű Udvarheliy- tavat alapvetően horgászati célból duzzasztották fel, mára erősen eutrofizálódott, felszínének nagy részét nád növi be.

Ideális kétéltű-szaporodóhely, az erdő felől jelentős barna varangy és erdei béka vándorlása valószínű tavasszal. Ez a vándorlás a nyomvonal tömeges keresztezésével jár. Szintén valószínű a pettyes gőte, illetve a K-i szántóföldek felől a barna ásóbéka vagy a vöröshasú unka előfordulása, a víz továbbá a kecskebéka-fajkomplex és vízisikló számára is alkalmas, azonban e fajok a nyomvonalat nagyobb tömegben nem keresztezik. A barna varangyok és az erdei békák a tó felé vezető, a nyomvonalra merőleges vízmosásokat is követhetik (tavaszi időszakban nagy eséllyel nedvesebb környezettel), azonban vándorlásukra e szakaszon bárhol számítani kell.

Békaátjáró és terelőelem kiépítése

10+900 (57+90058+500)

A Lókos-patak keskeny, de állandó vizű vízfolyás, melynek környezete – ártéri magaskórosok és fűzliget keskeny sávja – önmagában is alkalmas ökológiai folyosó a fajok vándorlásához.

A nyomvonaltól közvetlenül K-re fekvő Nőtincsi-tó kiváló kétéltű szaporodóhely, mely több faj számára is alkalmasnak tekinthatő (erdei béka, barna varangy, pettyes gőte, barna ásóbéka, zöld levelibéka, vöröshasú unka, kecskebéka-komplex). A vízfolyás menti vándorlást a vízáteresz átvezeti, azonban a tágabb táji környezetben viszonylag jó természetességű tölgyes erdőtömbök találhatók, melyekből szintén irányulhat a nyomvonalat keresztező vándorlás a Nőtincsi-tő felé.

Terelőelem kiépítése a Lókos-patak átereszének környezetében; Békaátjáró és terelőelem kiépítése lehetőleg egészen a 11+750 km szelvénynél található csomópontig, de legalább a 11+500 km szelvényig.

13+500 (60+500)

A nyomvonaltól Ny-ra fekvő nádas szegélyű tó kivételével, viszonylag friss kialakítású és intenzíven kezelt tavakat (gyér növényzettel, kotort mederrel) érint a tervezett beruházás.

A tavak potenciálisan alkalmasak kétéltű szaporodóhelynek, melyeket több faj is használhat, sőt a tavak idősödésével a szaporodó állományok nőhetnek is. A környezetben kis alapterületű, de jó természetességű tölgyes erdőfoltok vannak, melyekből irányulhat vándorlás a tavak felé. A tavakon kívül a Pusztaszántói-patak duzzasztásai is alkalmas petézőhelyek.

A meglévő vízáteresz mellett folytonos terelőelem és békaalagutak kiépítése a 13+250 – 13+800 (60+250-60+800) km szelvények közötti szakaszon

15+500 (62+500)

Keskeny, de állandó vízfolyás (Jenői-patak), melynek völgye a nyomvonal keresztezésénél viszonylag széles (kb. 50-70 m), nedvességkedvelő növénytársulásokkal (nádas, magassásos, magaskórós) borított. A patakvölgytől É-ra és D-re

Petézés a vízfolyásban nem valószínű. A kétéltűek (elsősorban kecskebéka-komplex, esetleg vöröshasú unka) intenzívebb mozgására a patakkal párhuzamosan, a nyomvonalra merőlegesen lehet számítani.

Áteresztől mérve legfeljebb 50 m hosszú terelőelem kiépítése, mely a kétéltűek mozgását a vízátereszbe tereli

Vác-Rétság közötti szakasz

4

Olyan víztestet, vízfolyás, ahol a megfigyelt adottságok alapján a csapadékosabb időszakokban az állandó peterakóhelyek mellett következtethető az alkalmassága peterakásra, a petét rakó egyedek száma néhány tucat lehet. Ez a víztest méretéből, növényzettel való borítottságából és földrajzi környezetéből összeadódva becsülhető.

157 / 241


Tsz.:1/2015

kiterjedtebb tölgyes erdőtömbök fekszenek.

Rétság-Országhatár közötti szakasz 6+500

Keskeny vízfolyás. Az aszályosabb időszakban is volt benne víz, valószínűleg állandó.

Kétéltűek vándorlása a meder vonalában valószínűsíthető, peterakásra nem alkalmas. A környező erdős területek rontottabb akácosok, nem minősíthetők említésre érdemes telelőhelynek. Kecskebéka fajkomplex, erdei béka és barna varangy felbukkanására lehet számítani.

7+650 - 8+000

A Horpács és Patak települések között fekvő víztározó, horgásztó. Befolyása az tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala irányából érkezik. A tó tervezett nyomvonal felé eső vége elmocsarasodott, nádasodik, zsombékokkal tarkított, bizonyosan jelentős petézőhely.

Kétéltűek vándorlására a tervezett nyomvonal baloldala felöl kell számítani. A vándorlás mértéke jelentős lehet, mivel a befolyó patak medervonala ökológiai folyosóként összeköttetést képez egy kiterjedtebb méretű erdőtaggal Horpács és Nagyoroszi között. Az erdőssávban 6-8 faj megjelenésére is számítani lehet.

20+750 – 22+250

A Börzsöny és az Ipoly-ártér közötti sáv. Régóta ismert kétéltű vándorlási útvonal, évente 15-20 ezer béka és gőte átkelésével kell számolni. Korábban a Parassapusztához közel eső, mintegy 2 km hosszú szakaszon, terelőkerítés kiépítésére került sor. A kerítés karbantartása nem megoldott, alig látja el feladatát, emiatt civil szervezetek jelenleg is szerveznek önkéntes békamentést. A feljegyzésekből tudható, hogy főképp barna varangy, erdei béka és gyepi béka vándorlása zajlik az erdő irányából az Ipoly árterén kialakult vízállások, morotvák felé. Mellettük még legalább 6 másik kétéltű-faj jelenlétét is regisztrálták a meglévő 2. sz. főúton.

A tervezett nyomvonal nem csak a kétéltűek vándorlási vonalát metszi, hanem gyakorlatilag a teljes cca. 2 km hosszú szakaszon kitűnő szaporodó helyen halad keresztül. Külön környezetvédelmi célú létesítmények nélküli megépítése bizonyosan a kétéltűek állományának jelentős csökkenését okozná.

158 / 241

Hídműtárgy kialakítása, parti sáv biztosítása

Békaátjáró funkció biztosítása

Teljes szakaszon békaátjárórendszer kiépítése szükséges, 200 méterenként elhelyezett átereszekkel.


Tsz.:1/2015

Madarak Tudnunk kell azt a vizsgálandó területekről, hogy vízjárta években, tehát csapadékos időjárás mellett (pl. 2011-ben) nagyon sok vizes élőhelyekhez kötődő faj jelent meg a potenciális nyomvonalak északi része mentén. Az időszakos vízállások kiterjedése azonban nagyban függ az Ipoly vízhozamától és a csapadékviszonyoktól, ezért szakmai véleményünket az elmúlt évek átlagában adtuk meg. A tervezett gyorsforgalmi út élővilágra kifejtett hatása a vonalas létesítmény központi tengelyétől mindkét irányba számított 125 m-en belül közvetlennek tekinthető, erős és tartós hatást fejt ki a vizsgált területeken előforduló élőlényközösségekre. A központi tengelytől számított 125-250 m-en belül közvetett hatásról beszélhetünk. Utóbbi hatások néhány zavarásra érzékeny faj esetében (pl. kékbegy, bölömbika, barna rétihéja) még ebben a távolságban is közvetlennek tekinthetőek, mivel ezen fajok egyedei valószínűsíthetően nem fognak visszatérni eredeti élőhelyükre, hanem a tervezett nyomvonaltól távolabb eső területeken keresnek maguknak új élőhelyet. A negatív hatások hatásviselői esetében az élőhely bolygatása élőhelyvesztésnek minősül, határozottan kedvezőtlennek tekinthetők az élővilágra nézve. Ez a hatás elsősorban az Ipolymenti vizes élőhelyek esetében a legjelentősebb és egyben itt várható a fajösszetételben a legnagyobb mértékű negatív változás. A Nógrádi-medence esetében várható a legkisebb mértékű negatív hatás, mivel ez a terület nagyrész mezőgazdaságilag hasznosított területekből áll, de itt sem elhanyagolható a nyomvonal mentén található kisvízfolyások és kisebb erdős területek jelenléte, melyek érintésével – átvágásával – élőhelyfragmentáció és degradáció várható. Jelentős negatív hatás várható a Vác és Rétság közötti szakasz mentén is, de itt a hatásviselők az erdőterületek, illetve az ezekhez kötődő madárállományok. A tervezett nyomvonal nyugatról kerüli meg a Naszály tömbjét. Váctól a nyugati oldalon halad keresztül a 2. sz. főút meglévő nyomvonala. A nyugati oldalon nagy kiterjedésű erdőtömbök kísérik a meglévő 2. sz. főutat, melynek részben a nyomvonala mentén, részben attól nyugatra található a tervezett útszakasz. A Nógrád és Szokolya irányából DK-i irányba lehúzódó erdővel borított térség bár a 2-es útnál megszakad, a madárfajok szempontjából mégis igen jelentős összeköttetést jelent a Naszály nagykiterjedésű erdőségei és a Börzsöny között. A gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala mentén előforduló fajok közül egyértelműen az énekes hattyú állomány emelkedik ki, mely Magyarországon belül egyedül itt költ. Az ország más területein még kóborlás során is ritkán kerül elő. Ezért kijelenthető, hogy a faj hazai állományának egyedüli mentsvára az Ipoly mente Hont és Drégelypalánk közötti területe mely így az énekes hattyú szempontjából kiemelt fontosságú. A faj Észak Európában nem számít ritkaságnak, de az európai kontinensen belül meglehetősen lokális az elterjedése. Az énekes hattyú Horpács és Patak települések között fekvő tónál beazonosított fészkelőhelyétől és az ahhoz kapcsolódó nyílt vízfelületű „élettérétől” a kb. 500-1000 m-re található tervezett nyomvonal elhelyezkedése várhatóan közvetlen zavaró tényezőként fog jelentkezni a faj szempontjából. A feltételezett zavarás általánosságban véve a fészkelőhely választásra potenciálisan alkalmas élőhelyek területi kiterjedésének és eloszlásának módosulása értendő, illetve a táplálkozási és egyéb célú helyváltozatás során, mint a fel és leszálló irányok megválasztását befolyásoló tényezőként is felfogható. 159 / 241


Tsz.:1/2015

Ugyancsak hasonló negatív zavarást fog jelenteni a Naszályt elkerülő nyomvonal az erdőlakó madarak esetében. Várható, hogy az új nyomvonal elsősorban a tapasztalatlan fiatal madarak esetében fog a jelenlegihez mérten nagyobb mértékű mortalitási hatást eredményezni az megnövekvő gépjárműforgalom és az építendő út által kialakuló új ütközési terület okán. Az évről évre ismétlődő vonulások (országos szinten más területeken végzett megfigyeléseket is figyelembe véve) eltérő tendencia mutatkozhat a vonuló madárállomány időbeli mennyiségének eloszlásában. Ez alatt értendő az, hogy pl. egy nagyobb vonulási hullám alatt akár a megfigyelések alapján azonosított átlag egyedszámtól jóval több egyed is megjelenhet adott területrészen. Ez esetben a vonulás során használt pihenő helyeken és környezetükben is nagyobb felületek igénybevétele merül fel. Így a tervezett M2 gyorsforgalmi út Ipolyságot keresztező szakaszának kivitelezése során, figyelembe véve a javasolható időbeli korlátozásokat is, előre nem látható okokból (pl. egyéb ütemezési nehézségek, mint szélsőséges időjárási tényezők) néhány szakaszon a madarak vonulási időszakában maradhatnak vissza építkezési felületek. Ezek a területek bolygatottságuk és felületi kiterjedésük mértékétől függően, bizonyos esetekben (pl. nehéz látási viszonyok, erős széljárás) megzavarhatja egyes fajok vonulás közbeni pihenési lehetőségeit, de itt jegyzendő meg, hogy a zavarás és a megakadályozás jelen esetben külön kezelendő jelenség! Megfigyelésekre alapozva feltételezhető, hogy amyenniyben egy vonuló csapat egy területet pihenés céljából kiszemel, ott nagy eséllyel meg is fog pihenni, valószínűleg a megközelítés és leszállás iránya módosulhat az egyéb területi tényezők, mint pl. egy útépítési terület miatt. Jelentősebb negatív hatást a madarak tekintetében feltehetően a nagyforgalmú, széles aszfaltutak, a megnövekedő zajhatás és folyamatos gépjárműforgalom, valamint az ütközések eredményezhet. A meglévő 2-es út közelében, ezen jelentősebb negatív hatások már jelen állípotban is tapasztalhatóak, így viszonylag kismértékű káros hatás várható a tervezett nyomvonal megvalósulásával. Madárvédelmi szempontból a Katalinpusztát és Szendehelyet elkerülő részen a mozaikos élőhelyek jelenlétéből fakadóan potenciálisan előforduló, viszonylag fajgazdag énekesmadár állomány tekintetében a várható kockázatok a meglévő főúttól eltávolodva kismértékben erősödhetnek. Emlősök Vidra (Lutra lutra) Az élővizek szennyezettsége kihatással van az ott élő vidrapopulációra, hiszen a szennyezőanyagok a vidrák szervezetében felhalmozódva egészségkárosodást (pl. terméketlenséget), de akár elhullást is okozhatnak. A vidra különösen veszélyeztetett, mert hosszú potenciális élettartammal, viszont alacsony reprodukciós rátával rendelkezik, s a tápláléklánc csúcsán található. A kedvezőtlen tényezők közül a zavarás az, ami a legritkábban váltja ki a vidra "elmenekülését". A tapasztalat az, hogy a még nagyon erős emberi hatásnak kitett területeken is megmarad a vidra akkor, ha a közelben rejtőzködési- és táplálkozási igényeit fedezni tudja. (Legjobb példa minderre a Balaton és a Velencei-tó, amelyeknél az üdülési szezonban a nagyobb kiterjedésű part menti, illetve tavak belsejében található nádasokba, az emberek által nem "látogatott" csatornaszakaszokra húzódnak, de amint csendesedik a zavarás, rögvest újra visszatérnek a tavakra (Gera 2004).

160 / 241


Tsz.:1/2015

Az emberi tevékenységgel szembeni tűrőképessége miatt (gyakorlati tapasztalatokra alapozva), a vidra esetében akár a gyorsforgalmi úton történő „átgyaloglás” kockázata is fennállhat, ezért fontos számára a megfelelő átjárók és átjutás biztos kialakítással (pl. vadkerítés alsó 1/3-ában sűrűbb háló szövéssel) ellátott terelőrendszerek létesítése. A tervezett beruházás megvalósulása a vidra vonatkozásában semleges vagy elviselhető hatású (különösen, ha vándorló egyedekről van szó), a vízfolyások szennyezése viszont terhelő lehet. Ezek elkerülésére ill. a kedvezőtlen hatások mérséklésére az 5.4.6. fejezetben adunk javaslatokat. Denevérek Az út építése, amennyiben időskorú, a denevérek élőhelyéül szolgáló faegyedek kivágásával jár, a populációkra nézve károsító hatású. A fényszennyezés, amely általában a közvilágítás és a közút esti forgalmának eredménye, számos éjszakai és alkonyati állatra hat. Közismert, hogy a lámpák fénye óriási tömegben gyűjti össze az éjjeli rovarokat, ami rövid időn belül odavonzza a rájuk vadászó denevéreket is. A tervezett nyomvonalhoz kapcsolódó egyéb létesítményektől (pl. pihenőhelyek) és a tervezett gyorsforgalmi úton, mint TEN-T hálózati elemen várható – kapcsolódó közúthálózaton tapasztalható állapotokhoz képest – aktívabb éjszakai forgalomból származó kivilágítás (fényszennyezés) közvetett hatása a táplálkozási viszonyok megváltozása miatt (éjszakai rovarok fény általi vonzása), a predátorok (denevérek, madarak) részéről az elütésveszély kockázata fokozódhat. Ennek hatása zavaró lehet. Azonban az alagútban vezetett szakaszok mentén ez a zavaró hatás elhanyagolható, nem releváns. Az út kiépítése során potenciálisan felmerülő élőhely megszűnés, továbbá az üzemeltetése során – a kivilágítás hiánya, ill. a tervezett világítás intenzitása miatt – várható elütés kockázat, a denevérek vonatkozásában az elsődlegesen megoldandó feladat a tervezett beruházás megvalósítása alatt és üzembe helyezését követően. A javasolható intézkedések (pl. potenciális élőhelymegszűnésből várható egyed pusztulás, illetve éjszakai elütés veszély kockázatának mrétséklése mesterséges odútelepítés általi elcsalással) figyelembe vételével a tervezett beruházás a potenciálisan hatásviselő denevérfajok tekintetében inkább kismértékben kedvezőtlennek minősíthető.

5.4.10.

Javasolt hatáscsökkentő intézkedések

Növényvilág A kivitelezés jelentős degradálódáshoz vezet azokon a helyeken is, ahol értékes természetközeli állapotú növényzetet nem találunk, mert az építkezés során keletkező nyílt felszíneken számolni kell a ruderális gyomnövények elszaporodásával, ill. az erős kompetíciós képességű inváziós növényfajok megjelenésével és tömegessé válásával. Ezt a kedvezőtlen hatást a védett természeti területeken és ökológiai szempontból kiemelt jelentőséggel bíró területeken (lásd 4.5.1. táblázat) és a természetközeli élőhelyek közelében a munkaterület ideiglenes kerítéssel történő lehatárolásával, ill. az építési időszakot követően a depóniák, ideiglenesen kialakított szállítási útvonalak, ill. a munkaterület minél hamarabb történő rendezésével (eredeti területhasználat visszaállítása vagy gyepesítés és rendszeres kaszálás) ill. utókezelésével lehet csökkenteni (pl.: gyomirtó kaszálás). Az anyagnyerő helyeket és depóniákat úgy kell kijelölni, hogy azok ne érintsék közvetlenül az út mentén található erdőket és cserjés szegélyeket, illetve gyepeket. Kerülni kell az ökológiai

161 / 241


Tsz.:1/2015

folyosónak jelölt élőhelyfragmentumok károsítását az érintett területen. Natura 2000 területeken anyagnyerő hely és depónia nem jelölhető ki. A területen megjelenő élővilág védelme érdekében fát, cserjét kivágni csak vegetációs időszakon (október és márc. 10 között) kívül szabad. Ahol Natura 2000 jelölő élőhelyek, vagy más nem Natura 2000 jelölő, de természetvédelmi szempontból értékes élőhelyként felmért területek megszűnése várható, ott az előforduló értékes vagy védett lágyszárú növényfajok kivitelezést megelőzően vetőmag gyűjtési célból végzett kaszálás ütemezése szükséges. A kivitelezést követően végrehajtandó visszagyepesítési eljárások során a kaszálással begyűjtött vetőmagvak alkalmazása ajánlott. A vetőmag gyűjtésére irányuló kaszálás ütemezéséhez, végrehajtásához, tárolásához, valamint gyepesítés során történő felhasználásához ajánlott a területen működő Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével természetvédelmi szakember kijelölése a munkálatok szakszerű koordinálásának biztosítása érdekében. Állatvilág Ökológiai funkcióval kialakítandó műtárgyak és külön műtárgyként létesítendő vadátjárók Egy gyorsforgalmi út által okozott egyik legnagyobb természetvédelmi probléma a habitatfragmentáció. Ahol a fragmentáció elkerülése nem lehetséges, ott a beruházás lehető legkisebb ökológiai állapotot befolyásoló megoldásának választása mellett további, az élőhelyfeldarabolódást csökkentő beavatkozásokra (műtárgyakra) van szükség. Ezek a műtárgyak alapvetően az épített akadályon való átjutás elősegítésével, az akadály „áteresztőképességét” hivatottak növelni. Az ilyen célokat is teljesítő műtárgyak nyomvonal menti elhelyezkedése és kialakításuk paraméterei a 2.3., 2.5., 2.7-2.9., illetve az 5.4.11. és 5.4.12. táblázatokban kerültek összegzésre. A fenti táblázatokban jelen ismeretekre alapozva kijelölt helyszíneket a tervezett beruházás kivitelezése előtt élővlágvédelmi szempontból szükséges felülvizsgálni. Az ökológiai igényeknek megfelelően a javasolt műtárgyak helyszíni, illetve egyéb műszaki paramétereinek pontosítása, módosítása indokolt esetben szükségessé válhat. Indokolt esetnek minősülhet a tervezett nyomvonal mentén kialakításra javasolt műtárgy környezetében bekövetkező jelentős mértékű területhasználat változás (pl. művelési ág váltás erdőtelepítési céllal – kerítés létesítésével vagy anélkül –, vagy művelésből kivont területek arányának emelkedése), továbbá az ökológiai adottságok, természetes rendszerek jelen felméréshez képest élővilágvédelmi szempontból jelentős mértékűnek ítélhető átalakulása (pl. vadmozgás irányának eltolódása, élőhely leromlás vagy új élőhely kialakulás). Békaátjáró funkcióval (is) bíró ökológiai átjáró kiépítése abban az esetben javasolt, ahol a tervezett a telelőhelyet és a petézőhelyet egyértelműen elválasztják egymástól, így az állatoknak bizonyosan át kellene majd kelniük a gyorsforgalmi úton. Rövidebb terelőkerítés kiépítése abban az esetben javasolt, ha a tervezett nyomvonal olyan vízfolyást keresztez, amely mentén (mederrel párhuzamosan) említésre érdemes kétéltű mozgásra lehet számítani, azaz a vízfolyás valamilyen ökológiai átjáró szerepét tölti be a gyorsforgalmi út két oldala között. Ebben az esetben a vízfolyás medrére merőlegesen, a gyorsforgalmi út mindkét oldalán, folyásiránnyal párhuzamosan a meder rézsű koronavonalának sávjába illesztve, de legfeljebb 50-50 m hosszúságú 50 cm magas, „U” visszafordító elemmel kialakított terelőelem kiépítése javasolt, mely az állatokat bevezeti a mederbe. Ahol a vízfolyás-keresztezés medrének szélessége kevesebb mint 50 méter, továbbá közvetlen szomszédságban pl. szántóföldi művelés található, ott alacsonyabb kétéltű mozgással lehet számolni, így elegendő a 10-10 m hosszúságú 162 / 241


Tsz.:1/2015

kiépítés. Továbbá azokon az átjárókon (pl. Hont), ahol az állatok a nyomvonalra merőlegesen érkeznek, ott a kialakítandó átjáró minkét oldalán 200-200 m hosszan kell terelőelemet fektetni. Az élő vízfolyások part menti élő sávját a terelőrendszer kialakítása során lehetőség szerint eredeti, vagy természetközeli állapotában megőrizni szükséges, illetve a terelőelemek kiépítését követően helyre kell állítani. Az átjárók és terelőelemek kiépítése során külön figyelmet kell fordítani a létesítmények megfelelő használatának biztosítása érdekében a kimosódás elleni védelemre is. A gyorsforgalmi út kivitelezése idejére, kétéltűek vonulása szempontjából egyedül a HontParassapuszta közötti szakaszon javasolt időbeli korlátozás (pl. nagy méretű tehergépjárművek csak kétéltűektől és hüllőktől mentesített építési területszakaszokon közlekedhetnek) a munkavégzési folyamatokra március 1-től április 30-ig. A többi helyszínen a vándorlás mértéke várhatóan nem fogja elérni a Hont-Parassapusztánál korábbiakban is tapasztalt mértéket. Civilekkel és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival a mentés megszervezhető a munkák ideje alatt is. A békaátjáróknál, illetve a kisemlős átjáróknál és az egyéb ökológiai funkcióval is bíró kisméretű műtárgyaknál megfelelő méretezés (lásd 5.4.6. táblázat), fényviszonyok, anyaghasználat és viszonylag nedvesebb közeg biztosításával szükséges kialakítani az átkelést elősegítő/ösztönző tényezőket. Az átkelést elősegítő fényviszonyok esetében például ajánlott olyan műszaki lehetőségek felülvizsgálata, mely lehetővé teszi az átjáró megvilágításának biztosítását a gyorsforgalmi út elválasztó sávjából. Fontos a kialakított átkelőhelyek karbantartása is, hogy funkciójukat folyamatosan el tudják látni. Ez akár a Nemzeti Park Igazgatóságok, a közút kezelő és a civil szerkezetek együttműködésével is létrejöhet. A Vác és Országhatár között tervezett M2 gyorsforgalmi út mentén számos műtárgy (felüljáró, völgyhíd, aluljáró, vad-, kétéltű-hüllő és egyéb ökológiai átjáró, stb.) kiépítése tervezett. Ezek közül az ökológiai, természetvédelmi, vagy egyéb célból ökológiai átjárhatóság biztosítása érdekében kialakítandó műtárgyak kerülnek összesítésre és röviden ismertetésre. 5.4.14. táblázat: Javasolt ökológiai és vadátjárók, illetve ökológiai átjárhatóságot biztosító műtárgyak összesítése Hid A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 A10 A11 C1 C2 C3 C4 C5 C6

Indító szelvény (km sz.) 47+440 49+930 51+265 52+340 53+910 55+015 56+260 57+475 60+235 62+250 64+470 0+610 1+125 1+370 1+740 2+670 4+930

Zárószelvény (km sz.) 48+170 50+480 51+515 53+250 54+110 55+220 56+590 58+680 60+680 62+700 64+890 0+720 1+265 1+470 1+995 3+220 5+350

163 / 241

Hossz (m) 730 550 250 910 200 205 330 1205 445 450 420 110 140 100 255 550 420


Hid C7 C8 C9 C10 C11 Alagút

A1 A2 Támfal TC5

Öko.á. Cö1 Cö2 Cö3 Cö4 Cö5 Cö6 Cö7 Cö8

Tsz.:1/2015

Indító szelvény Zárószelvény (km sz.) (km sz.) 6+500 6+665 7+690 8+010 10+175 10+655 12+680 12+725 15+085 15+580 Bányászott szakasz (km sz.)

Hossz (m) 165 320 480 45 495 Hossza (m)

48+495 51+705

49+340 52+250

845 655

Indító szelvény (km sz.) 13+750

Zárószelvény (km sz.) 14+230

Hossz (m)

Elhelyezkedés (kmsz.) 13+750 13+900 19+850 20+000 20+125 20+250 20+500 20+850 21+150 21+300 22+200

480

Hossz (m) 150 1,5 (átmérő) 1,2 (átmérő) 1,2 (átmérő) 1,5 (átmérő) 1,2 (átmérő) 300 900

Az ökológiai átjárók telepítésénél célszerű olyan megoldásokat létrehozni, melyek alkalmasak több állatcsoport átvezetésre is, szem előtt tartva azt az alapvető követelményt, mely szerint az átjárónak „vonzónak” kell lennie a célcsoport számára. A kétéltűek és hüllők átvezetésére 2x2 forgalmi sávos utak esetében alkalmasabb a kisebb átmérőjű, 1,8 m (legfeljebb. 2,5 m) csőtípus, melyben jobb hatásfokkal lehet biztosítani a párás mikroklímát. Az ilyen kialakítású csöveket a kisemlősök tetemes része, így a borz, görény, nyest, menyét, sün, pocokfélék stb., is szívesen használhatja, mert biztosítani képes a rejtőzködéshez szükséges körülményeket. Élővilágvédelmi szempontból (pl. bizonyos ízeltlábúak, kétéltűek, hüllők és emlősök szempontjából) a műtárgyak mederkialakításánál a merőleges falak helyett a menekülést elősegítő rézsűk kialakítása ajánlott. A tervezett hídműtárgyak és alagutak felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy több vadátjárás biztosítására is alkalmas helyszínen létesül olyan műtárgy, mely külön ökológiai célú méretbeli előírások nélkül megvalósítva is elfogadható ökológiai szempontból. A tervezett nyomvonal mentén létesítendő műtárgyak, ökológiai és vadátjárók a térségben fellelhető ökológiai folyosókkal nagymértékű átfedést mutatnak. Az átjárók ökológiai funkciójának biztosítása érdekében kiemelten fontos azok környezetében a helyreállítást követően megfelelő védelmet és borítást nyújtó növényállomány telepítése. A potenciális nagyragadozó vonulások mentén tervezett műtárgyaknál (2.3., 2.7.-2.9. táblázatokban is jelölve) a korábban megfogalmazott igények (pl. min. 4-5 m magas szabadnyílás biztosítása, az átjáróhoz vonzást segítő növénytelepítés előírása) teljesülnek. Az ilyen nagyragadozók szempontjából kedvezőnek ítélhető műtárgyaknál az út menti védőkerítés megerősített kialakítása szükséges. A Drégelypalánki csomópont környezetében kialakítandó védőkerítés rendszert medve elleni védelemnek megfelelően szükséges megerősíteni. A teljes nyomvonalon tervezett híd műtárgyak kialakítása során a nagyvadfajok átjutásának biztosításával egyben a nagyragadozók átjutása is biztosíthatóvá válik. 164 / 241


Tsz.:1/2015

A Lósi-patak völgyének (Katalinpuszta), illetve az Ipoly-folyó árterének (Hont) gyorsforgalmi út általi keresztezésénél tervezett műtárgyak nagyvad és nagyragadozó átkelésének biztosítását is lehetővé teszik, mindemellett ezeken a szakaszokon kijelölt turista útvonal is keresztezésre kerül. A vadmozgások zavartalanságának biztosítása érdekében a természetjárást szolgáló turista útvonalak kijelölését a kiviteli tervfázisban felül kell vizsgálni. Ideiglenes védőkerítés kialakítása az építés ideje alatt A természetvédelmi szempontból értékes, illetve kiemelt oltalomban részesített területeket (lásd 4.5.1. táblázat) közvetlen területi igénybevétellel érintett szakaszok kivitelezésének idejére a munkaterületek határán ideiglenes terelőrendszerek kiépítése szükséges a területen esetlegesen megjelenő kóbor vagy kalandor egyedek védelme érdekében. Ugyanezen értékes területeken az építési területek kialakítása során az extrém időjárási események okozta terhelések/károk kockázatának kiküszöbölése, illetve lehető legkisebbre csökkentése érdekében minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a szomszédos – szintén védett, vagy értékes – területek állapotában kedvezőtlen minőségbeli változás kockázata ne merülhessen fel. Ilyen intézkedésként lehet számba venni például rövid idő alatt egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék hullása esetén a felvonulási területekre hulló csapadék lehetőség szerinti helyben gyűjtését és kezelését. Ezzel ellentétes helyzetben, aszályosabb időszak esetében a munkaterületeken várható kiporzás szomszédos területekre való átterjedésével felmerülő porterhelés mértékének csökkentését a munkaterület szegélyében kifeszített és az időjárási körülményeknek (pl. szél) ellenálló módon rögzített „raschel” háló vagy azzal hasonló tulajdonságú anyag/szövet által lehet biztosítani. A természetvédelmi szempontból értékes, illetve kiemelt oltalomban részesített területeket (lásd KHT 5.4.1. táblázat) közvetlen területi igénybevétellel érintett szakaszok kivitelezésének idejére a munkaterületek határán ideiglenes terelőrendszerek kiépítése szükséges a területen esetlegesen megjelenő kóbor vagy kalandor egyedek védelme érdekében. Ideiglenes védőkerítés kialakítása továbbá a növényzet védelme érdekében is szükséges. Fentiek értelmében a tervezett beruházás kivitelezésének idejére a munkaterület határán a mellékelt E01.05.01.D és E01.05.02.D jelű átnézeti helyszínrajzok jelmagyarázata szerint jelölt ideiglenes terelőrendszerek kiépítése az alábbi szakaszokon (km szelvények mentén, illetve azok között) szükséges: Vác-Rétság között

Rétság - Országhatár között

- 49+250-50+250

- 15+450

- 50+200 – 51+660

- 19+600-22+700

- 57+875- 58+810 Madárvédő falak kialakítása Madártani szempontból a tervezett nyomvonal kivitelezése a meglévő 2-es út közelsége miatt az Ipoyl-völgy térségében viszonylag elfogadható mértékű kockázattal járó megoldás. Az Ipoly-völgy SPA területén a tervezett M2 gyorsforgalmi útszakaszon a területen ténylegesen, illetve potenciálisan megjelenő fokozottan védett madárfajaink elütés elleni védelme érdekében, várható zavarások csökkentése céljából a madárvédő fal létesítése indokolt. A terület természeti adottságai (vizes-gyepes élőhely) és az ezen okon potenciálisan vagy időszakosan megjelenő (korábbi és tervezési időszakban végzett megfigyelések alapján), 165 / 241


Tsz.:1/2015

nevesített hatásviselő madárfajok miatt fennálló kockázat mértéke is igazolja a falak kiépítésének szükségességét. Az Ipoly völgy keresztezésénél a területen potenciálisan megjelenő és a nyomvonalat repülésük során keresztező madárfajok elütés veszély kockázatának csökkentése, kiküszöbölése érdekében kialakítandó madárvédelmi falak az alábbi km szelvényezés szerint kerültek tervezésre: -

20+000-20+500 km sz. (madárvédelmi fal az út szelvényezés szerinti jobb oldalán) 20+800-21+800 km sz. (madárvédelmi fal az út szelvényezés szerinti mindkét oldalán)

A madárvédelmi falak létesítését a következő hatásviselő Natura 2000 jelölőfajok indokolják elsősorban: parlagi sas, kerecsensólyom, fekete gólya, uhu, haris. Elsősorban ezen fajok védelme érdekében a szükséges madárvédő fal az Ipoly menti területeken. A madárvédelmi falak anyaghasználatának megválasztása, illetve szerkezeti felépítésének kialakítása során a viszonylag áttetsző felület biztosítására ajánlott törekedni. A híd műtárgyakon szükségessé váló madárvédelmi fal kialakítása esetén (Ipoly-völgy lábakra helyezés) a rácsos szerkezetnél áttetszőbb kialakítás megfontolandó (pl. madárütközést elkerülő kialakítással). A javasolt madárvédelmi falak esetében minimum a kamionok magasságával azonos magasságú madárvédelmi fal megépítését tartjuk megfontolandónak a gyorsforgalmi út szelvényezés szerint fent javasolt oldalaira. Ennek legjelentősebb funkciója az lehet, hogy a Börzsöny és Ipoly ártere közötti sáv légterében előforduló, fészkelő-vonuló, védett és fokozottan védett fajok elütését megakadályozza, azok forgalomtól történő elterelésével.

Összességében elmondható, hogy a tervezett nyomvonal mentén, az Ipoly völgy keresztezésébe tervezett madárvédelmi falak esetében, az útpálya két oldalán esetlegesen kialakuló részű felületeken 3-5 méter magas és 5 méter széles, őshonos fás szárú fajokból álló, szórt telepítésű cserjés-erdős sáv telepítése szükséges. Madárvilág védelme (elsősorban az apróbb testű énekes és vízi madárfajok) szempontjából a cserje valódi szerepe, hogy az út két külső oldalához mintegy mágnesként levonzza az énekesmadarakat és innen újra startolva már a fal fölé repülve nagyobb eséllyel repülik át az utat. Ha nincs sövény akkor előfordulhat, hogy a repülő madár leszállás nélkül berepül a fal mögé – mondjuk egy ragadozó elől menekülve – mert azt gondolhatja, hogy ott biztonságos takarásban lesz (Mivel az Ipolyságot keresztező szakaszon az út jellemzően nyílt helyen fut, ez lesz számára az egyedüli takarás.). A fal mögött azonban a forgalom miatt jelentkező ütközés veszélyének kockázata áll fenn. Továbbá bizonyos madárfajok (pl. nyílt gyepterületekhez kötődő énekes madarak) alacsonyan mozognak, vonulnak, amelyek mindig minden esetben rejtőzködő helyet keresnek és cserje nélkül ugyanazt teszik, mint a menekülő madár: repülnek, meglátják a falat és mivel a fal nyílt helyen fut, berepülhetnek mögé, menedéket feltételezve. Összegezve, a cserjesáv szerepe a repülő madarak levonzásában van, melyek az út és a fal elérése előtt leszállásra, megpihenésre késztetik őket, mert az énekesmadarak legtöbbje bokorcsoporttól bokorcsoportig repül csak. Innen startolva jobbak a kilátásaik a túlélésre, mert innen szinte kényszerűen megemelik a röptüket a fal miatt és innen már szinte biztosnak tekinthető, hogy az út túloldalán futó sövényig fognak repülni. További élővilágvédelmi célú intézkedések az építés ideje alatt és az üzemelés ideje alatt A műszaki átadást követően (min. 1-3 éves üzemidővel) védett természeti területeken és Natura 2000 területeken helyreállított felületek (pl. gyorsforgalmi út rézsűje, lábakra emelt szakasz pillérek közötti területei) utókezelése/gondozása mechanikai gyomirtással (kézi kasza, 166 / 241


Tsz.:1/2015

ellenőrzött legeltetés, stb.); élővilágvédelmi célú monitoring ütemezésénél az utógondozásból származó minimális zavarás mértékével ajánlott kalkulálni (pl. monitoring időszak időrendi ismétlődésének gyakorisága az utókezeléseket megelőző és azt követő min. 1 hónappal). Javasoljuk a kivitelezés nagyobb intenzitású, viszonylag ideiglenes, de meghatározó mértékű zaj- és levegőterheléssel járó munkafolyamatokat lehetőség szerint úgy ütemezni, hogy az alább meghatározott, a nyomvonallal határos kiemelt területek esetében (lásd 4.5.1. táblázat) a kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselő Natura 2000 jelölő madárfajok szaporodási idején kívül, valamint a fő vonulási időszakon kívül megvalósítani, azaz szeptember 30. és február 15. közötti időtartamban. Erre az időtartamra tekintettel a tervezett nyomvonal esetében az alábbiakban kerülnek megállapításra a szükséges korlátozások. A madártani szempontból kiemelt területek, nyomvonalszakaszok az alábbiak: Vác-Rétság között (47+000-65+041 km sz.) - A 49+450 – 50+200 km szelvények között jó állapotú lombhullató erdőterület található, mely egészen a Lósi-patak völgyéig tart. Madárvédelmi szempontból szükséges lenne a 48+450 – 49+450 szakaszon építendő alagút környezetében, a kivitelezés befejeztével, a Lósipatak völgyének északi oldaláig a kivitelezést megelőző állapotokhoz hasonló növényállomány rehabilitációja, így ha egy egységben nem is, de a végleges területi igénybevétellel nem érintett részleteiben megőrizhető lenne az érintett erdőterület a patak medrével együtt. Amennyiben a munkálatok megkezdődnek, a megadott időtartamon kívül kerülni kell a tehergépjárművek forgalmát, a nagy zajhatással járó munkavégzést. Ezen a szakaszon a földmunkavégzés és a töltés kialakítása, illetve egyéb nagy zajjal járó munkavégzések csak a fent megadott időtartamban végezhetőek. - Az 50+200 km szelvénynél található Lósi-patak medrének környezetében a munkavégzés során fokozott figyelemmel kell eljárni és biztosítani kell az ökológiai folyosó szerep fenntartását a beruházás teljes időszaka alatt, valamint a megvalósítást követően is. A patakot kísérő növényzet épségét biztosítani kell, az esetleges károsodás és a meder negatív irányú megváltozása esetén az eredeti állapotokat helyre kell állítani. Munkavégzés csak a fent megadott időszakban végezhető az érintett szakaszon. - Az 50+200 – 51+660 km szelvények közötti szakaszon belül –tervezett A2 alagútig – szintén jó állapotú erdőterület fekszik, mely kímélése érdekében minden lehetséges eszközt biztosítani szükséges (pl. munkaterület ideiglenes elkerítése, faegyedek kalodázása). Az erdő és a benne élő értékes madárvilág miatt, valamint a Börzsöny és a Naszály között ezen a területen meglévő összeköttetések (pl. tervezett vadátjáró) megőrzése és hosszú távú fenntartása érdekében itt is szükség a kivitelezés befejeztével a minél szakszerűbb rehabilitációs feladatok elvégzése. A szakaszon belül a fent megadott időszakon belül lehet csak felszíni munkálatokat végezni. - 52+280 – 52+404,7 km szelvények között – a tervezett A2 alagúton túl – szintén jó állapotú erdőterület fekszik, mely esetében a megadott időtartamon kívül kerülni kell a tehergépjárművek forgalmát, a nagy zajhatással járó munkavégzést. Ezen a szakaszon a földmunkavégzés és a töltés kialakítása, illetve egyéb nagy zajjal járó munkavégzések csak a fent megadott időtartamban végezhetőek. - Az 52+404,7 km szelvénynél található a Keskenybükki-patak átfolyása. A kisvízfolyás esetében a munkavégzés során fokozott figyelemmel kell eljárni és biztosítani kell az ökológiai folyosó szerep fenntartását a beruházás teljes időszaka alatt, valamint a megvalósítást követően is. A patakot kísérő növényzet épségét biztosítani kell, az esetleges károsodás és 167 / 241


Tsz.:1/2015

a meder negatív irányú megváltozása esetén az eredeti állapotokat helyre kell állítani. Munkavégzés csak a fent megadott időszakban végezhető az érintett szakaszon. - Az 52+404,7 – 54+000 km szelvények közötti szakaszon jó állapotú, döntően tölgyből álló erdőterület található gazdag madárvilággal, melyet közvetlenül érint a tervezett beruházás. Ezen a szakaszon a nagy zajjal járó munkavégzések csak a fent megadott időtartamban végezhetőek. - 54+000 – 52+200 km szelvények között szakaszon az út nyugati oldalát közvetlenül szegélyezi erdőterület, melynek főként énekesmadár faunája érdemel védelmet. Ezen a területen a földmunkavégzés és a töltés kialakítása, illetve egyéb nagy zajjal járó munkavégzéseket szükséges a nyomvonal keleti oldalára összpontosítva elvégezni, a fent megadott időpontokon belül. - Az 54+200 km szelvény és a nőtincsi csomópont között ugyancsak értékes erdőterületeket érint a beruházás, melynek madárvilága megőrzendő. Munkavégzés csak a megadott időszakon belül végezhető madárvédelmi szempontból. - 56+000 – 58+000 km szelvények közötti szakaszon mezőgazdasági területek húzódnak, időszaki korlátozás tekintetében különleges intézkedésekre nincs szükség, de 56+000-nál kis területen ökológiai folyosóként nyilvántartott erdőterület érinti a beruházás, melyre érvényesek a fentebb megadott időbeli korlátozások. A nyílt élőhely miatt szükséges az útpálya két oldalán kialakuló részű felületeken 3-5 méter magas és kb. 5 méter széles, őshonos cserje és fafajokból álló, szórt elrendezésű növényállomány telepítése. Az így kialakuló növényállomány az út két külső oldalához mintegy mágnesként levonzza az énekesmadarkat és innen újra stratolva már a fal fölé repülve nagyobb eséllyel repülik át az utat, csökkentve az elütés kockáatát. Ha nincs sövény akkor előfordulhat, hogy a repülő madár leszállás nélkül berepül a fal mögé – mondjuk egy ragadozó elől menekülve – a biztonságos takarás reményében, ilyen szituációban viszont az elütésveszély kockázatát fokozza. - 58+000 km szelvénynél keresztezi a tervezett útvonalat a Lókos-patak medre, melyre a fentebb részletezett kisvízfolyásoknál előírt korlátozások és előírások érvényesek. (Ld.: pl. Lósi-patak) - 58+200 – 59+000 km szelvények közötti szakaszon (Rétság D-i csomópontig) jó állapotú erdők találhatók, melyeket közvetlenül érint a beruházás. A fentebb részletezett erdőszakaszok esetében összefoglalt előírásokat szükséges alkalmazni ezen a szakaszonl is. - 59+000 – 60+500, 60+500 – 61+400 és 62+400 – 65+000 km szelvények között mezőgazdasági területek találhatók, melyek esetében időbeli korlátozás tekintetében nincs szükség különleges intézkedésekre. A nyílt élőhely miatt szükséges az útpálya két oldalán kialakuló részű felületeken 3-5 méter magas és kb. 5 méter széles, őshonos cserje és fafajokból álló, szórt telepítésű növényállomány telepítése. - 60+500 km szelvénynél a Pusztaszántói-patak, 62+400 km szelvénynél pedig a Jenői-patak keresztezi a tervezett beruházás nyomvonalát. Ezek esetében a korábban leírt, kisvízfolyásokra alkalmazandó előírások vonatkoznak. - 61+400 – 62+000 km szelvények között összefüggő erdőterület, míg a 62+000 – 63+000 km szelvények között mozaikos erdőterületek találhatók. Ezen élőhelyfoltok esetében az erdőterületekre előírt korlátozások betartása szükséges. Rétság-Országhatár között (0+000-23+363 km szelvények között)

168 / 241


Tsz.:1/2015

- 0+000 – 1+000, 2+500 – 3+000, 3+000 – 6+500, 6+500 – 7+900, 7+900 – 10+000, 10+200 – 15+000, 15+500 – 16+800, 17+000 – 17+300, 17+800 – 19+000 km szelvények között mezőgazdasági területek találhatók. Időszakos korlátozás tekintetében különleges intézkedésekre nincs szükség. A nyílt élőhely miatt szükséges az útpálya két oldalán kialakuló részű felületeken 3-5 méter magas és kb. 5 méter széles, őshonos cserje és fafajokból álló, szórt telepítésű növényállomány telepítése. - A 2+500 – 3+000 km szelvények között a mezőgazdasági területek közé bokros élőhelyfragmentumok is vegyülnek, melyek jelentős fészkelőhelyet biztosítanak egyes énekesmadárfajok számára (pl.: tövisszúró gébics, cigány csuk stb.). Ezen a szakaszon a fent rögzített határidők betartása szükséges a kivitelezés idején. - 1+000 – 2+500, 16+800 – 17+000, 17+300 – 17+800 km szelvények között jó állapotú erdőterületek találhatók. Amennyiben a munkálatok megkezdődnek, a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz jellemzésénél megadott időtartamon kívül kerülni kell a tehergépjárművek forgalmát, a nagy zajhatással járó munkavégzést. Ezen a szakaszon a földmunkavégzés és a töltés kialakítása, illetve egyéb nagy zajjal járó munkavégzések csak a fenti időpontokon belül végezhetőek. - 3+000 km szelvénynél található a Száraz-patak – Derék-patak összefolyása, 6+500 km szelvénynél újabb kisvízfolyás keresztezi a nyomvonalat. 7+900 km szelvénynél a Nagyoroszi-patak található. A patakok medrének környezetében a munkavégzés során fokozott figyelemmel kell eljárni és biztosítani kell az ökológiai folyosó szerep fenntartását a beruházás teljes időszaka alatt, valamint a megvalósítást követően is. A patakot kísérő növényzet épségét biztosítani kell, az esetleges károsodás és a meder negatív irányú megváltozása esetén az eredeti állapotokat helyre kell állítani. Munkavégzés csak a fent megadott időszakban végezhető az érintett szakaszokon. - 10+000 – 10+200, valamint 15+000 – 15+500 km szelvények közötti szakaszokon kisebb kiterjedésű erdőterület található patakátfolyással. Az érintett szakaszokra az erdőterületeknél betartandó időbeli korlátozásra, valamint a kisvízfolyások esetén előírt feltételek betartására van szükség. - A 12+000 – 14+000 km szelvények között a tervezett út keleti oldalához közel értékes élőhelynek feltárt erdőterület húzódik. Ezen a szakaszon fokozottan kell figyelembe venni, hogy az esetlegesen kialakítandó kiszolgáló és szerviz utak, illetve a depóniák és egyéb beruházási elemek semmiképpen se érintsék közvetlen területi igénybevétellel az itt fekvő élőhelyet. - 19+000 – 23+000 km szelvények között az Ipoly-völgy SPA (HUDI10008) nyugati része található. Az értékes terület a kiterjedt Ipoly menti vizes élőhelyekhez tartozik, mely országos viszonylatban is kiemelkedő értéknek minősül zoológiai és botanikai értelemben egyaránt. Ez a szakasz a Naszály menti élőhelyek mellett a legértékesebb élőhely, melyet közvetlenül érint a beruházás. Lehetőség szerint ennek a területnek a minden lehetséges eszközzel, technológiával és egyéb eljárással történő kíméletét prioritásként kell kezelni. Ezen a nyomvonalon történő megvalósítás esetén az élővilágon belül a madárvilág tekintetében igen súlyos és visszafordíthatatlan károsodás kockázata áll fenn. Amennyiben a beruházás ezen a szakaszon létesül, akkor kizárólag a november és február közepe közötti időszakban valósulhatnak meg itt a munkálatok, de ebben az esetben is súlyos következményekkel jár a kivitelezés a madárvilág képviselői számára.

169 / 241


Tsz.:1/2015

Az üzemelés ideje alatt az útra hulló és elvezetésre kerülő csapadékvizet csak tisztított állapotban lehet a vizes élőhelyekbe visszajuttatni. (Ez a megállapítás az összes kisvízfolyásra is igaz!) A gyorsforgalmi út vizsgált szakaszának építése során az esetleges légvezetékek kiváltása során az új oszlopokat szigetelőpapuccsal kell ellátni, vagy alsó állású vezetékátvezetést (minden madárfaj esetében hatékonynak bizonyuló módszer) kell alkalmazni, a madárfajok védelme érdekében. Az alsó állású vezetékátvezetés annyival lejjebb vezeti a vezetéket, hogy az elhullás minimális. Legtöbbször olyankor következik be itt elhullás, amikor tapasztalatlan, repülni még nem igazán tudó, nagytestű madár ügyetlenségből „leszédül” az oszlopról és estében zárja az áramkört, de ennek valószínűsége igen csekély. Ha alsó állású vezeték van valahol, akkor más védelmi intézkedés nem kell. Ha nincs akkor szigetelőpapucs alkalmazása indokolt. Fontos, hogy mindezek a középfeszültségű oszlopokra igazak, a magasfeszültségű oszlopok esetében költőláda kihelyezéssel tehetjük a potenciális költéseket célzottá, vagy „firefly” alkalmazásával riasztani lehet az arra repülő madarakat. A kivitelezés előtt, de legkésőbb a kivitelezés évében szükséges egy ellenőrző élővilágvédelmi felmérést végezni az előírások pontos lokalizálhatóságának érdekében, mely elsődlegesen a tervezett ökológiai átjárók és a tervezett madárvédelmi falak létesítését hivatott alátámasztani. Létesítésük pontos helyzetét szelvényszámokkal szükség szerint pontosítani kell. A jelen dokumentációban és a N2000 HB-ben bemutatott fajokat érő veszélyeztető hatások mérséklésére javasolt intézkedések hatékonyságát a gyorsforgalmi út építése alatt, majd az átadást követően legalább 3 éven keresztül ajánlott monitoring vizsgálattal nyomon követni. Ennek a monitoring vizsgálatnak ki kell terjednie a növénytelepítések és ökológiai folyosók megőrzésének, illetve hatékonyságának vizsgálatára, valamint a javasolt madárvédelmi falak eredményességének ellenőrzésére. Amennyiben bármely műtárgy nem fejti ki a kellő hatást, akkor a jövőben javaslatot kell tenni, majd meg kell valósítani a műtárgyak átépítését vagy a negatív hatások kiküszöbölésének módját. A monitoring vizsgálatok módszertanát ki kell dolgozni a természetvédelmi hatóság jövőbeli előírásainak ismeretében, majd azt el kell fogadtatni a monitoring vizsgálatok kivitelezését megelőzően. A tervezett nyomvonal mentén potenciálisan megjelenő énekes madár és denevér populáció védelme érdekében, elsősorban a Naszály térségében tervezett nyomvonal szakasz által közvetlen területi igénybevétellel érintett erdőrészletek esetében ajánlott mesterséges odúk telepítését mérlegelni a becslések alapján beazonosított, potenciális denevér élőhelyek (pl. Szendehely, Udvarhelyi-tó) közel 500 m széles átmérőjű vonzáskörzetében. A mesterséges odú telepítés célja a beruházással érintett területeken potenciálisan előforduló énekesmadár és denevér populáció elvonzása a becsült hatásterület szegélyébe, vagy azon kívüli területekre. Az intézkedés sikeressége érdekében a mesterséges odúk telepítésének ideje a tervezett kivitelezést legalább egy teljes vegetáció időszakkal szükséges, hogy megelőzze. A javasolt intézkedés kísérleti jellege miatt mindenképpen javasolt a telepítés tervezése, illetve kivitelezése során a területen működő Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével természetvédelmi szakember kijelölésének biztosítása. A szakember szakszerű koordinálása és felügyelete szükséges a mesterséges odvak telepítésénél, valamint kihelyezést követő megfelelő karbantartás biztosításának megszervezésénél. A mesterséges odú-telepítés hatékonyságát elősegítve, a fás szárú növényzet irtását megelőzően (vegetációs nyugalmi időszak eleje) szükséges a kivágandó idős fák felülvizsgálata 170 / 241


Tsz.:1/2015

természetvédelmi szakember felügyelete mellett. A felülvizsgálat célja az idős fákban kialakuló odvakban potenciálisan megjelenő, áttelelő denevér populációk beazonosítása és szükség szerint szakszerű mentése, áttelepítése. A járulékos építmények, közműkiváltások esetén a lehetséges kockázatok az útépítésével megegyeznek, de a kiváltás idejére plusz terület igénybevételt jelenthet. Az ilyen esetekben a fentiekben megfogalmazott, kivitelezési időszakra javasolt intézkedések betartása szükséges, minimum az 5.4.1. táblázatban km szelvényezés szerint összefoglalt szakaszokon belül.

5.4.11.

Biomonitoring (ajánlás)

A tervezett beruházáshoz kapcsolódóan biológiai monitoring vizsgálatokat szükséges végezni. A biológiai monitoringnak a legnagyobb hatásviselő élőlénycsoportokra kell kiterjednie. A monitoring célja: 

a növényzet és a védett növények monitoringja esetén a nyomvonal melletti magas természeti értékű növényzet változásának vizsgálata;



a madarak monitoringja esetén a nyomvonal mentén fészkelő és vonuló madárállomány mennyisége, térbeli elrendeződésének vizsgálata;



a kétéltű, hüllő és kisemlős monitoring esetén a nyomvonalon kialakított ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók és terelő elemek használhatóságának vizsgálata;



az elütések vizsgálatánál a nyomvonal természetvédelmi szempontból legkritikusabb szakaszainak felderítésére.

Monitorozásra javasolt monitorozandó élőlénycsoportokról a kivitelezés megkezdése előtt legkésőbb egy évvel kiindulási v. alapállapot felvételt kell készíteni. Kiemelt helyszínek az 5.4.1. táblázatban szereplő védett természeti területeket érintő szakaszok (pl. nemzeti park, Natura 2000 területe, magterület). A monitorozás javasolt módszerei: Növényvilág A növényzet esetében a Natura 2000 jelölő élőhelyekre kell koncentrálnia a monitorozásnak, de a felmérés kiterjedhet további, szakmai indokolással ellátott, a természetvédelmi hatósági döntése alapján bármely kiemelt természetvédelmi jelentőségűnek ítélt, védelemre javasolt növénytársulásra, védett növényfajra, vagy olyan vegetációtípusra, amely a nyomvonal közvetlen környezetében helyezkedik el. Az úttest szélétől számított legalább 100-100 m-es távolságig szükséges elvégezni a felmérést. Az összes, 100 méteres távolságon belül lévő állomány kijelölhető monitorozásra. A monitorozás célja, megállapítani, hogy az autópálya megépítésével és üzemeltetésével hogyan változik a magas természeti értékű növényzet. Alapállapot felvétel szükséges az építkezés megkezdése előtt. A monitorozás folytatólagos, 2 évenkénti mintavétellel. Növénytársulás mintavételezésénél reprezentatív cönológiai felvétel készítése szükséges, hagyományos módszerrel: erdőben legalább 4 db huszonötször 25 m 2-es terület, lágyszárú növényzetben legalább 10 db 5x5 m2-es terület. Növényfajok mintavételezésénél fajtól függően változik az optimális mintavételezési mód, a kijelölt területen a populáció tömegességét kell figyelemmel kísérni, vagy pontos egyedszámlálással, vagy 171 / 241


Tsz.:1/2015

tömegesség becsléssel, area térképezéssel, stb. Az élőhelyül szolgáló növényzetben (madárvilág) ugyancsak cönológiai felvételeket kell készíteni, az előbbi bekezdés szerint. Az ornitológiai monitoring vizsgálatokkal érintett területekről élőhelytérképet kell készíteni, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer módszertana (2011) szerint. Az élőhelytérképezést 3 évente szükséges megismételni, első élőhelytérkép az ornitológiai alapállapot felvétellel egy időben készül. Az élőhely-térképezés célja: segíti azon madárállomány-változások kiszűrését, amelyek nem az út megépítése hatására következtek be, hanem egyéb, attól független élőhelyváltozások következtében. Az élőhelytérképezést kellő szakmai referenciával rendelkező botanikus szakember végezheti. Madárvilág Monitorozásra javasolt madárfajokon értendők a nyomvonal által érintett fokozottan védett madarak, Natura 2000 jelölő, továbbá bármely, egyedi – megfelelő szakmai indoklással ellátott – hatósági döntés révén kiemelt természetvédelmi jelentőségűnek ítélt védett madár fészkelő közössége. Az ornitológiai monitoring vizsgálatokkal érintett területet a pályatest mindkét oldalán, attól 1 km-es távolságban javasolt kijelölni. Az úttesttől viszonylag nagyobb távolságra – 1 km – elhúzódó felmérés célja annak megállapítása, hogy milyen távolságon belül gyakorol szignifikáns hatást a fészkelő és vonuló madárállományra az út. A madarak esetében három vizsgálati módszer alkalmazása szükséges. Az egyik a nyomvonal által a Natura 2000-es terület metszési térségében (1000-1000 méter) a jelölő fajok fészkelő állományának vizsgálata. A második az egyéb védett és fokozottan védett madárfajok vonuló és fészkelő állományának vizsgálata szintén a nyomvonal pásztájában (1000-1000 m). A harmadik pedig a konkrét madárvédelmi beavatkozások („madárvédő falak”) eredményességének, sikerességének vizsgálata. A vizsgálatokat terepi bejárás során, egyedi megfigyeléssel, fészek-kereséssel és ellenőrzéssel, territórium-térképezéssel végzendő február-augusztus között gyakorlatilag folyamatosan. Ezek alapján becsülhető a teljes felmérési területen költő párok száma, ellenőrizhető az egész területre vonatkozó fajösszetétellel és egyedszámmal kapcsolatos változások. A felmérés során a megfigyelt fajok zavarása nélkül rögzítésre kerül az észlelés helye. Amennyiben adott fajnál lehetséges, akkor szükséges a fészkek ellenőrzése, fészekalj, fiókaszám és az esetleges fenyegető tényezők, pusztulások megállapítása. A monitoring pontokon kívül eső területeken előforduló fajokról is listát kell készíteni, melyben rögzíteni kell az észlelt példányszámot. A felmérést kellő szakmai referenciával rendelkező ornitológus szakember végezheti. Kétéltűek, hüllők A kétéltűek, hüllők gödörcsapdákkal mintavételezendők. Kb. 40 cm átmérőjű, 50 cm mélységű, üres, zárt aljú hengereket kell leásni és a belepotyogó állatokat feljegyezni. Az idomok javasolt mélységét és átmérőjét, a részletes technológia kidolgozását herpetológus szakember végzi. Legalább 6 óránkénti, folyamatos ellenőrzést igényel. A csapdák felszedésekor visszamaradó lyukat meg kell szüntetni. Az intenzív csapdázást minél kisebb zavarással, élőhelyrombolással, taposással, stb. kell végrehajtani. A kritikus szaporodási időszakban, a migráció csúcsidőszakában – amely évről-évre változhat az időjárás függvényében – legalább 2 napon keresztül az átjáróba befelé igyekvő, illetve az onnan kifelé jövő kétéltű egyedeket kell számolni egész nap, vagy több órán keresztül, és időarányosan meghatározva a napi összmennyiséget. Ezzel egy időben az átjáró terelőhálói által meghatározott hosszúságú pályatest szakaszon, illetve a terelőhálók végétől számított plusz 100 méteres szakaszokon elütött állatok is meg kell számolni, tömeges elütés esetén területegységre vonatkoztatva megadni az elütött állatok 172 / 241


Tsz.:1/2015

sűrűségét. Az adatokból felmérhető, hogy mennyire hatékonyan üzemel az adott szakaszon az átjáró. A kétéltű- és hüllőmonitorozást kellő szakmai referenciával rendelkező herpetológus szakember végezheti. Kisemlősök A kisemlősök élvefogó csapdákkal mintavételezendők. A csapda folyamatos, legalább 6 óránkénti ellenőrzést igényel. A csapdahelyek az átjáró szájában mindkét oldalon, kifelé néző csapdanyílással, plusz az átjáró közepén, mindkét kijárat felé nézve ugyanannyi csapdával, azaz összesen 2x annyival, amennyi a torkolatnál található. Ha az átjáró (csőáteresz) emberek számára nem átjárható, akkor csak a torkolatoknál helyezünk el csapdát. A kisemlős monitorozást kellő szakmai referenciával rendelkező kisemlős kutató szakember végezheti. Ökológiai átjárók Az ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), vadátjárók, valamint a terelő elemek használhatóságának vizsgálata az azokat használó, talajfelszínen mozgó, kistermetű gerinces állatok (hüllők, kétéltűek, kisemlősök) csapdázásával. Mintavételi helyek a nyomvonalon létesített ökológiai átjárók (békaátjáró, kisemlős átjáró), nagyvad átjárók, valamint a terelő elemmel érintett vízfolyások, nyomvonal szakaszok (2.3.-2.9. táblázatok). A monitorozás célja, a létesített ökológiai átjárók, vadátjárók és terelő elemek használhatóságának megállapítása a fentebbi állatcsoportok szempontjából. Minden átjárónál mindegyik élőlénycsoportra vonatkozóan el kell végezni az adatgyűjtést. A két különböző csapdázási módszer (kisemlős-csapda, ill. gödörcsapda) egy időben nem végezhető. Egy helyen két különböző csapdázási módszer alkalmazása között legalább két hét szünetet kell beiktatni. Évente mindegyik élőlény csoportra 3 mintavétel szükséges, úgymint tavaszi, nyári, őszi időszak. A kétéltűekre és hüllőkre, valamint az emlősökre, egyenként minimum 7 nap időtartamban. Alapesetben 3 évig folyik a mintavétel, a természetvédelmi hatóság szakmai indokolás kíséretében felújíttathatja vagy meghosszabbíttathatja a mintavételezési időszakot. Csapdák száma a torkolatnál az átjáró szélességétől függ: a szélesség minden méterére egy csapda jusson, de legfeljebb 10 db-ot kell kihelyezni. Mindkét torkolattól számított 50 méteren belül, az úttestet kísérő élőhelyek jellemző foltjain, legfeljebb 3 x 5 db csapda szintén kihelyezendő. Gerincesek elütése A nyomvonal természetvédelmi szempontból legkritikusabb szakaszainak felderítésére az út felett átrepülő, vagy az úton táplálkozó, illetve minden egyéb, az úttesten áthaladó gerinces állat az elütésének monitorozására van szükség az út megépítése utáni első 3 évben, havonta egy mintavétellel. A mintavétel során gépkocsival végig kell járni a teljes szakaszt, az észrevett elütött állatokat feljegyezni, az eredményeket térképen kell ábrázolni. Tömeges elütés esetén, pl. kétéltűek a szaporodási időszakban, területegységre vonatkoztatva kell megadni az elütött állatok sűrűségét. A monitorozás célja felderíteni az elütések szempontjából legkritikusabb szakaszokat, az ott megvalósítandó természetvédelmi intézkedések tervezhetősége érdekében. Ez a monitorozás feltárhatja új ökológiai átjárók létesítésének szükségességét is. A felmérést a monitorozásba bevont szakemberek, vagy azok felügyelete mellett egy biológus végzettségű szakember végezheti. Adatok értékelése 173 / 241


Tsz.:1/2015

A gyűjtött adatok tárolását és hozzáférhetőségét előre meg kell tervezni. Az adattárolást elsődlegesen az út üzemeltetője végzi, és a hozzáférést biztosítja a hatóság részére. A monitoring eredményeit, tapasztalatait a jövőben fel kell használni az utak tervezése során, ami hosszútávon nem csak az élővilág védelmét, hanem a beruházások költségeit is csökkenti.

5.4.12.

Összefoglalás

A tervezett nyomvonal vizsgálata, elemzése és értékelése során élővilágvédelmi szempontból meghatározó szempontok: - természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek érintettségének mértéke, külön jogszabállyal védett természeti értékek érintettsége; - Natura 2000 jelölő élőhelyek és fajok érintettsége; - külön oltalom alatt nem álló, de ökológiai szempontból meghatározó természeti értékeket őrző élőhely-foltok érintettségének mértéke; - érintett élőhelyfoltok tekintetében várható fragmentációs hatás jellege és mértéke, melyek együttes vizsgálata mellett kerül értékelésre a tervezett nyomvonal. A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek és értékek érintettségét illetően elmondható, hogy a tervzeett nyomvonal Vác-Rétság közötti szakasza országos vagy helyi jelentőségű illetve nemzetközi védelem alatt álló védett természeti területet nem érint közvetlen területi igénybevétellel, csak az Országos Ökológiai Hálózat egyes elemeit érinti területileg, azonban a meglévő ökológiai kapcsolatrendszer folytonosságára komoly mértékű hatást gyakorol (Börzsöny – Naszály összeköttetés). A Rétság-Országhatár közötti szakasz a Nógrádi-medencén keresztül, a jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területek közé ékelődött patakvölgyek keresztezésével még kifejezetten elviselhető mértékű ökológiai kockázatot jelent a meglévő élővilág tekintetében. Azonban az Ipoly-völgyet elérve ez a kockázat jelentős mértékben megugrik, a terület fokozott hazai és nemzetközi természetvédelmi jelentőségéből is kifolyólag (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipoly-völgy ramsari terület, Ipoly völgye különleges természetmegőrzési és madárvédelmi Natura 2000 terület). A tervezett nyomvonal közvetlen területi igénybevétellel érinti a kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területet. Azonban olyan védett területen belül fekvő – természetvédelmi szempontból összetettebb – élőhely foltokat kerül el (pl. a Hont és Drégelypalánk között az Irtás-réteken elhelyezkedő élőhelyek), melyek természetvédelmi értékét, illetve az Ipoly-völgy ökológiai egységét tekintve magasabb érzékenységgel bírnak. A Natura 2000 jelölő élőhelyek és fajok érintettségét illetően elmondható, hogy a tervezett nyomvonal a közvetlen területi érintettség mérétke miatt alapvetően kedvezőtlennek ítélhető, azonban a közvetlenül érintett jelölő élőhelyek és fajok alkotta ökológiai egység „működőképességének” megőrzése tekintetében elfogadható. A „Vác-Rétság közötti szakasz esetében, igaz Natura 2000 területet közvetlenül nem érintett, de jelölő élőhelynek megfelelő erdőterületeket (Natura 2000 területen kívül eső szakaszban) ez a nyomvonal is keresztez. A külön oltalom alatt nem álló, de ökológiai szempontból meghatározó természeti értékeket őrző élőhely-foltok érintettségét illetően alapvetően az Országos Ökológiai Hálózat egyéb oltalom alatt nem álló részei emelhetőek ki a tervezett beruházás tekintetében. A tervezett nyomvonal Vác-Rétság közötti szakasza a Börzsöny és a Naszály között húzódó ökológiai folyosóban fekvő, viszonylag jó állapotú erdőállományokat érint, mely elsősorban az erdei énekes madarak számára nyújthat ideális élőhelyet. Tekintve a környező, nagy kiterjedésű erdőterületek egybefüggő rendszerét, és a nyomvonal mentén tervezett két alagutat és 174 / 241


Tsz.:1/2015

hídműtárgyakat, és a meglévő 2. sz. főútból származó terhelés/zavarás mértékét, a jelenlegi állapotok kismértékben kedvezőtlenül, de érezhetően változni fognak. A Rétság-Országhatár közötti szakaszon a érintett Derék-patak, Nagyoroszi-patak és Haraszti árok keresztezésénél, valamint a közvetlen környezetükben fellelhető élőhely-foltokon is a fentiekhez hasonló helyzet várható. Az érintett élőhelyfoltok tekintetében várható fragmentációs hatás jellege és mértéke alapján a Naszály térségét tekintve kevésbé értékes élőhelyek érintettek. Ez részben annak is tudható be, hogy a tervezett nyomvonal a meglévő 2. sz. főúthoz viszonylag közel haladva kisebb fragmentációs (pontosabban: a már meglévő barriert kevésbé jobban növelő) hatást válthat ki. A tervezett nyomvonal az Ipoly völgyét hosszan, és így területi igénybevételének kiterjedését tekintve több értékes, közöttük Natura 2000 jelölő élőhelyet érint. A meglévő 2. sz. főút mellett haladva azonban a fragmentációs hatás mértéke az Ipoly árterének egységét tekintve várhatóan jóval kisebb (pontosabban: a már meglévő barriert kevésbé jobban növelő) lesz. Összességébe véve élővilágvédelmi szempontból a természetes, illetve természetközeli életterek és életközösségek megszüntetése, elválasztása és zavarása, továbbá a jelenlegi ökológiai kapcsolatrendszer megbolygatása okozhat kedvezőtlen hatásokat, mivel az új nyomvonal és a kapcsolódó létesítmények általi beépítettség arányának változását, az ökológiai stabilitás érzékenységének változását idézi elő. Az ökológiai kapcsolatrendszerben, a viszonylag érintetlen vagy kevésbé zavart, természetes, illetve természetközeli állapotokat hordozó területek révén is fennmaradt élőhelyeket, élőhelyfoltokat – lehetőségekhez mérten – elkerülve és a jelenleg is tapasztalható, korábbi időszakokra visszanyúlva is érzékelt elválasztó hatásokat és intenzív, vagy rendszeresen ismétlődő zavarásokat kiváltó területekhez enyhén illeszkedve történő követés a tervezett nyomvonal vonalvezetésében kedvezőnek azonosítható be. Ezáltal a tervezett gyorsforgalmi út a biodiverzitást kevésbé módosíthatja kedvezőtlenül. A tervezett nyomvonal tengelye, illetve a meglévő település szövet közé szoruló, természetes, illetve természetközeli állapotokat mutató területek visszaszorulásának, nagyobb mértékű zavarásnak kockázata erősödhet, de természetvédelmi szempontból az ilyen zavartabb területektől távolabbi részekhez képest kevésbé kockázatos módon befolyásolja a biológiai sokféleség megőrzését, kímélve a viszonylag stabilabb, érintetlen vagy kevésbé zavart élőhelyeket, életközösségeket. A tervezett nyomvonalról elmondható, hogy élővilágvédelmi szempontból a teljes nyomvonal mentén lehet számolni természetvédelmi kockázattal, azonban a Vác-Rétság közötti szakasz viszonylag elviselhető mértékű befolyást képez (műszaki kialakítása következtében) a meglévő természeti adottságok, természetes folyamatok jellegére, minőségére. A Rétság-Országhatár közötti szakasz esetében várható hatások kiküszöbölésére és mérséklésére alkalmazható intézkedések jellegét és hatékonyságát tekintve, az intézkedések megvalósulása révén elvárható eredmények teljesülése viszonylag biztonságosnak tekinthető. A kiemelt oltalomban részesített, és egyedülálló természeti értékeket magában hordozó élőhely egységeket figyelembe véve a tervezett nyomvonal fentiekben tett intézkedési javaslatok megtartása és betartása tükrében elviselhetőbb mértékben bolygatja meg az életközösségek stabilitását és minőségét.

175 / 241


Tsz.:1/2015

5.5. Épített környezet Az építés a lakott környezetre abban az esetben gyakorol jelentős hatást, ha az építés közvetlenül a lakott terület mellett folyik, vagy a szállítási útvonalak a lakott területeken vezetnek át. Az út üzemének hatása a települési környezet esetében elsősorban a forgalom átrendező hatásával függ össze. A zaj és légszennyezési fejezet részletesen foglalkozik a pálya forgalom átrendező hatása által kialakuló környezet állapot változásokkal. A nyomvonallal kapcsolatban a tervezési szakaszon elmondható, hogy nagyrészt mezőgazdasági hasznosítású területeket érint, így az épített környezetre nem gyakorol jelentős hatást. A tervezési nyomvonal érinti az alábbi települések közigazgatási határát (belterületi szakaszt a nyomvonal egyik településnél sem érint): - Szendehely - Nagyoroszi - Drégelypalánk - Rétság - Nőtincs - Hont - Bánk - Tereske - Ipolyvece - Vác - Pusztaberki - Patak - Borsosberény - Horpács

5.5.1. Az érintett települések építészeti értékei Rétság  Kastély  Evangélikus harangláb  Római katolikus templom

 A honfoglalás millecentenáriumára

állított kopjafa (a templom melletti parkban)

Vác  Március 15. tér  Fehérek temploma és rendház  Irgalmas rendi kórház és Görög Katolikus

Kápolna  Városháza  Nagypréposti Palota  Görög templom és kiállítóhely

Érsekvadkert  Római Katolikus Templom  Római Katolikus Plébánia  Drágffy-kuria  Helytörténeti Emlékház Nagyoroszi  Szentháromság-szobor  Római katolikus templom  Wenckheim-vadászkastély

     

Kuria Siketnémák Országos Intézete Konstantin tér Kálvária Rókus kápolna Zsinagóga

   

Kálvária Kápolna Víztorony zsidó temető Természetvédelmi terület (gyurgyalag)

 Kálvária  Starhemberg–Berchtold-kastély  Drégelyvár

Nőtincs  Római katolikus templom  Gyurcsányi–Scitovszky-kúria  Szent Flórián-szobor

 Nepomuki Szent János kápolna  Lókos-pataki tározó

176 / 241


Tsz.:1/2015

Tereske  Római katolikus templom  Volt Frideczky kúria

 Volt Huszár kastély  Temetőkert

Tolmács  Szent Lőrinc vértanúnak szentelt római katolikus templom  volt Szentiványi-kastély  Kálváriadomb (egykor itt állt a johanniták rendháza) Drégelypalánk  Drégely vára  Barokk templom  Szentháromság-szobor

 Szondi-park  Szondi-szarkofág  Szondi-emlékszoba

Hont  Honti-szakadék Természetvédelmi

 Tsitári kápolna  Tsitári-forrás

Terület Patak

 Műemlék jellegű kőhíd (Rákóczi út, – Derék patak, – Hrsz.:191)  Nepomuki Szent János kápolna

A tervezési területen a vizsgált nyomvonal közvetlen környezetében a műemlékem.hu adatbázisa alapján nem található műemléki védelem ill. helyi védelem alatt álló épület. Az M2 gyorsforgalmi út vizsgált szakasza menti települések műemlékei a települések belterületén, azok központi részein helyezkednek el, a tárgyi projekt nem érinti ezeket.

5.5.2. Társadalmi-gazdasági hatások Közvetlen hatások Az M2 gyorsforgalmi út nyomvonalán lévő térségekre gyakorolt közvetlen társadalmi-gazdasági hatások az alábbi tényezőkben jelentkezhetnek:         

az érintett településen belüli gépjárműforgalom, az érintett települések környezeti terhelése, egészségi állapota, az érintett települések lakosságának közlekedési szokásai, mobilitása, a települések kereskedelme, a települések turistaforgalma, a településeken végzett egyéb szolgáltatások, a települések, ipari termelése, a települések mezőgazdasági termelése és a termékek feldolgozása, a települések közbiztonsága és közlekedésbiztonsága. Közvetett hatások

A közvetett társadalmi hatások terén a szakértők a külföldi és hazai tapasztalatok alapján a következőkben felsorolt hatásokat tartják fontosnak. Ezek a hatások olyan értelemben másodlagosak, hogy az előbbiekben felsorolt közvetlen hatásoknak és az ezekre adott társadalmi válaszoknak részben eredői, részben egymással is összefüggnek:    

a demográfiai helyzet alakulása, a foglalkoztatási helyzet alakulása, a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulása, a közösségi/önkormányzati bevételekre gyakorolt hatás, 177 / 241


Tsz.:1/2015

    

a települések infrastrukturális helyzetének alakulása, a lakosság képzettségi szintjére gyakorolt hatás, a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatás, a családi és civil közösségi kapcsolatok alakulása, a potenciális konfliktusokra (pl. az ott lakók és az újonnan beköltözők, nyaralók, ingázók stb. között),  a települések közötti, kistérségi kapcsolatokra,  új törésvonalak (falu- város, etnikumok között) kialakulására gyakorolt hatások. A beruházás elmaradása a településnek gazdasági hátrányt is jelenthet, hiszen az infrastruktúrális fejlesztések turisztikai és gazdasági szempontból is előnyt jelentenek, melybe a jobb megközelíthetőség, az ipar fejleszthetősége, illetve a lakott területen megjelenő kisebb forgalom is beletartozik.

5.5.3. Kulturális örökségvédelem – előzetes régészeti dokumentáció Az M2 gyorsforgalmi út tervezett beruházása által érintett területre (jelen KHT-ban vizsgált szakaszokra, valamint az elvetett „A2” „B” és „C1” változatokra is) a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Előzetes Régészeti Dokumentációt (ERD) készített a Vibrocomp Kft. megbízásából. A szerződéses megállapodás értelmében az ERD munkaközi verziója (előkészítő ERD) 2015. augusztus végére, míg a véglegesnek tekinthető ERD 2015. szeptember végére készült el. Az első terepbejárását 2015. július 9. és augusztus 12. között végezték el. A vizsgálható, mezőgazdasági művelés alá vont területek legnagyobb részén gabona, illetve kukorica és napraforgó akadályozta a terepi munkákat, ezeken kívül csak pár helyen találtak terepbejárásra alkalmas, szántott parcellákat. Az elvégzett adattári, szakirodalmi, térképészeti, levéltári adatgyűjtés és az első terepbejárás során a tervezett beruházás által érintett területen, valamint annak 250 m-es környezetében végeztek régészeti bejárást. A második alkalomra 2015. szeptember 3. és 22. között került sor. A munkákba a Dornyay Béla Múzeum munkatársai is részt vettek. A nyáron még növényzettel fedett földeken több helyen megtörtént a betakarítás és a szántás, így a nyomvonal mezőgazdasági művelés alá vont területeinek a jelentős részén el tudták végezni a terepi vizsgálatokat. A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonalán több régészeti lelőhely is található, lásd. 5.5.1. táblázat. 5.5.1. táblázat A tervezett nyomvonal által érintett vagy megközelített régészeti lelőhelyek Név

Nyilvántartási szám

Lelőhely típusa

Bánk, Körbejáró

72353

telep

Horpács, Kelet

új lelőhely

telep

Horpács, Nagy-mező

új lelőhely

telep

új lelőhely

templom, temető

új lelőhely

vár

80649

vár

Horpács, Pusztajáródűlő II Horpács, Pusztajáródűlő Drégelypalánk, Gyakorszer- dűlő

Elhelyezkedés Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz

178 / 241

Javasolt vizsgálat próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás


Név

Nyilvántartási szám

Lelőhely típusa

Hont, Kis-szög

új lelőhely

vár

41000

telep

12126

telep

Hont, ParassapusztaKápolna Vác, Kis-Hermány (MRT9 31/63)

Tsz.:1/2015

Elhelyezkedés Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz

Javasolt vizsgálat próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás próbafeltárás, geofizikai kutatás

Az elvégzett adattári, szakirodalmi, térképészeti, levéltári adatgyűjtés és a terepbejárások során a tervezett beruházás által érintett területen, valamint annak 250 m-es környezetében található lelőhelyek közül a tervezett nyomvonal 9 régészeti lelőhelyet érint. Az érintettségnél a nyomvonal vonalát és annak 40 m-es sávját vették alapul. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal az Ipolyt szegélyező magasabb, parti, hegyoldali részeken vezet végig, melyek a paleolitikumtól kezdődően folyamatosan lakott területek voltak, így több régészeti lelőhely is található ezen a szakaszon. A szükséges megelőző feltárások pontos tervezése érdekében, az ERD későbbi munkafázisaiban a beruházást érintő lelőhelyeken próbafeltárás és geofizikai kutatás javasolt.

5.5.4. Összefoglalás Az érintett települések műemlékei nagyrészt azok belterületén helyezkedek, amiket a tervezett gyorsforgalmi út elkerül. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által készített előkészítő előzetes régészeti dokumentáció alapján a vizsgált nyomvonalak közelében több esetben azonosított régészeti lelőhelyek találhatók, amelyek közül összesen 9-et keresztez a nyomvonal. Üzemelés során, azokon a szakaszokon lehet hatással a tervezett gyorsforgalmi út az épített környezetre a megnövekedett környezeti terhelések miatt, ahol belterületeket közelít meg, ugyanis ott koncentrálódnak a települések épített értékei. Ezek a hatások várhatóan nem lesznek jelentősek. Összességébe véve az épített környezet szempontjából várható kedvezőtlen hatások következtében a térségben fellelhető kulturális emlékek, örökségvédelmi oltalom alatt álló területek, illetve objektumok jelenlegi állapotának változását előreláthatólag a tervezett beruházás nem befolyásolja kedvezőtlenül, a várható hatása semleges.

5.6. Tájvédelem 5.6.1. Jelenlegi állapot bemutatása A tervezett nyomvonal nagyrészt az Észak-Magyarországi–Középhegység nagytáj nyugati térségén nyúlik keresztül, valamint a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz Vác területén az Alföld nagytáj északi határát is érinti. A nyomvonal által keresztezett középtájak a Cserhátvidék nyugati része, az Észak-Magyarországi medencék középső és déli területei, valamint az Alföld nagytájon belül a Dunamenti-síkság középtájának északi részei. A fent említett középtájakon belül fekvő kistájak érintettsége a következő: Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz - Vác – Pesti – Duna-völgy - Kosdi-dombság

- Nógrádi-medence 179 / 241


Tsz.:1/2015

Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz -

Nógrádi-medence

-

Börzsönyi-peremhegység

Potenciális növénytakaró A tervezési terület dendrológiailag az Északi-középhegység dendrológiai körzetébe tartozik. Ez az ország leghűvösebb vidéke, a terület természetes növénytakaróját kettősség jellemzi. A magasabban fekvő területek, északi lejtők és szurdokerdők növényzete kárpáti jellegű. Az alacsonyabban fekvő területeket, melegebb déli lejtőket pannon vegetáció borítja (cserjések, karsztbokoerdők, melegkedvelő tölgyesek). A déli oldalakon a tölgyesek öve közel 600 m magasságig terjed, főként csertölgy és kocsánytalan tölgy található bennük. A hűvös völgyekben gyertyános tölgyesek húzódnak, 600700 m felett pedig a bükkösök régiója következik. Az északi, hűvösebb oldalon az előzőeknél közel 300-400 m-rel alacsonyabban kezdődnek a gyertyános tölgyesek és bükkösök övei. A továbbiakban a terület egyes jellegzetes tájegységeinek részletesebb növényföldrajzi jellemzőit, potenciális növénytakaróját foglaljuk össze. Naszály és környezete A terület a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Északi-középhegység flóravidék (Matricum), Neogradense flórajárásába tartozik. A potenciális erdőtársulások főként a cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), mészkedvelő tölgyesek (Luzulo-Quercetum). A nyílt társulások között a szilikát sziklagyepek (Asplenio septentrionali-Melicetum ciliatae; Asplenio ruta-murariae-Melicetum ciliatae) említhetők. Nógrádi-medence A terület a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Északi-középhegység flóravidék (Matricum), Neogradense flórajárásának része. A potenciális erdőtársulások közé a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeaeCarpinetum) sorolhatók. A vízfolyások mentén alacsonyártéri növényzet, puhafaligetek, mocsárrétek (Salicetea purpurea), keményfaligetek (Querco-Ulmetum), és szubmontán égeresek és magaskórós társulások (Alnetum glutinosae-incanae; Filipendulo-Petasition) találhatók. Kisebb területeken kaszálórétek (Festuco rubrae-Cynosuretum) is megjelennek. Ipoly-mente A Börzsöny-peremhegység északi része, valamint a Középső- Ipoly-völgy egyaránt a Neogradense flórajáráshoz tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai elsősorban a fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), a keményfás ligeterdők (Querco-Ulmetum), a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae), a pannóniai cseres tölgyesek (Querco petraeaeCarpinetum), és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) emelhetők ki. A vízfolyást helyenként mocsárrétek, nedves kaszálók (Ulmion) és magaskórós társulások kísérik (Filipendulo-Petasition). Tájhasználat Tárgyi beruházás által érintett régió tájhasználatát tekintve a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz kezdeti szakaszán érintett tájrészletben erdőgazdálkodási tájhasználat bír jelentősebb területi kiterjedéssel. Vác közelében még érint szántóterületeket, majd a Naszály térségét elérve, nagy kiterjedésű erdőterületeket keresztez a nyomvonal Szendehely nyugati részén. Az 180 / 241


Tsz.:1/2015

erdőket több helyen tagolják hegyi kaszálók és legelők, illetve a Nógrádi-medencében kisebb foltokban fenn maradtak gyümölcsösök (pl. Nagyoroszi keleti peremén) is. A Naszály térségét elhagyva egyre kisebb arányban érintettek erdőgazdálkodással hasznosított területek. Nőtincs területén, illetve attól É-ra már a mezőgazdasági, főként az intenzív szántóföldi művelés dominanciája jellemzi a tájhasználatot. Kaszálóként hasznosított rétek, illetve legeltetett gyepek a patakvölgyeket kísérő teraszokon kívül az Ipoly folyó árterületén fordulnak elő, amelyekre időszakos vízborítottság jellemző. Lakott területek – illetve beépítésre, vagy művelésből kivonásra tervezett területek – közel 200-300 méteres távolságban történő megközelítésére Szendehely – Katalinpuszta és Rétság területén, valamint Drégelypalánk és Hont területén lehet számítani. Ezeken a szakaszokon merülhet fel külön igény az intézkedések során, a település- és tájképvédelmi szempontok jelentősebb mértékű figyelembe vételére. Tájszerkezet Az érintett tájrészlet domborzati adottságait tekintve, Vác és Nőtincs között változatos terepformákat rejt a patakvölgyekkel erőteljesen tagolt hegyvidéki felszín (Szendehely, Nőtincs). Ezen területek keresztezése a tervezett út műszaki megoldásának lehetőségeit is jelentősen befolyásolja (pl. alagutak, völgyhidak kialakítása). Szendehelytől nyugatra a nyomvonal megközelíti az Udvarhelyi-tavat (Halastó), majd Nőtincstől északnyugatra a Lókos-patak felduzzasztásával kialakított Nőtincsi-víztározó északi peremterületét. Nőtincstől északra enyhén tagolt dombvidéki, medencedombsági felszínen halad tovább a nyomvonal (Rétság, Bánk). Innentől É-ra haladva már a mezőgazdasági, főleg szántóterületek bírnak egyre nagyobb kiterjedéssel. A dombvidéki jellegből kifolyólag ezen a szakaszon a szántóterületek dominanciája ellenére vegyes tájhasználat jellemző. Erdőfoltok, erdős, illetve gyepes területek jellemzően az állandó vagy időszakos vízfolyások környezetében és a meredekebb domboldalakon fordulnak elő. Nagyobb kiterjedésű erdő területek a Rétság és Nagyoroszi települések közötti szakasz térségében, mint például Rétság délkeleti részén, valamint Pusztaberki belterületétől délnyugatra találhatóak. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz további állóvizek mellett halad el Nagyoroszi és a Derék-patak mentén. Az enyhén tagolt dombsági felszín Bánktól északra is folytatódik Pusztaberki településig. Innen északra viszonylag sík, enyhén hullámos felszínű, vízfolyásokkal sűrűn tagolt tájrészlet jellemző az Ipoly folyóig. Tájképi jellemzők A tervezett beruházás által érintett térség jelenlegi tájképét nagyban meghatározzák a tájhasználati formák és kiterjedésük egyaránt. A tervezett beruházás térségében sík, domb-, és hegyvidéki, fás növényzettel borított és anélküli területek (pl. erdők, szántók és gyepek) látványa változatosan befolyásolja a tájkép jellegét. A tervezett nyomvonal tájképben való megjelenésének mértéke a Rétságtól D-re és É-ra eső térségek közötti eltérő tájszerkezeti és tájhasználati adottságokból adódóan várhatóan eltérő módon fogja befolyásolni a táj látványát. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz esetében a változatos domborzatnak és jellemzően erdőségekkel borított felszínnek 181 / 241


Tsz.:1/2015

köszönhetően zártabb, szűkebb látvány lesz jellemző a völgyekből, míg a hegyoldalakon, magaslati pontokon a látvány kinyílik, gyakran jól belátható a változatos, tagolt domborzatú tájrészlet. A Naszálytól északi irányba, elhagyva a hegyvidéki jellegű területeket, a hullámos, dombsági, patakvölgyekkel szabdalt felszín kerül a táj meghatározó karakterévé. A RétságOrszághatár közötti nyomvonal szakasz mentén pedig hosszú szakaszokon jól belátható síkvidék jellemző, mely látványát jellemzően erdősávok, fasorok tagolják. A tájképnek e sík szakaszokon hátteret adnak a távolban húzódó Börzsöny hegyvonulatai. Külön kiemelendő tájképi szempontból a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz északi végén található Ipoly ártér látványa, amely a szabályozatlan meanderező medrével napjainkra a ritkaszámba menő, természetközeli ártéri területek tájkarakterét őrizte meg. Az Országos Területrendezési Terv szerint megkülönböztetett Tájképvédelmi övezet tekintetében a nyomvonal környezetében fellelhetők értékes tájalkotó elemek és elemegyüttesek. Ilyen értékes tájalkotó elem-együttesnek minősülnek a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz által érintett hegyvidéki területek Szendehely (országos jelentőségű tájképvédelmi övezet része) területén. A nyomvonal Bánkig a megyei területrendezési tervek szerint megkülönböztetett térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetbe sorolt területeket keresztez, mely területek övezetbe sorolásának célja elsősorban a patakvölgyek (Lókos-patak, Pusztaszántói-patak, Jenői-patak) és erdőterületek látványának védelme. A nyomvonal északi része mentén már kevésbé jellemző tájképvédelmi övezetbe sorolt területek előfordulása. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz esetében az Ipoly folyó és árterének ligetes, gyepes területei, illetve mellékvízfolyásai (Hévíz-patak, Haraszti-árok, Derék-patak, Lókos-patak) emelhetők ki. Hont és Drégelypalánk területén országos, Ipolyvece és Dejtár területén pedig térségi jelentőségű tájképvédelmi övezethez tartozó területeket fekszenek. Egyedi tájértéknek tekinthetők azok a leginkább külterületen előforduló épített emlékek, melyek nem állnak műemléki védelem alatt, de megőrzésük fontos lehet. Ilyenek a kőkeresztek, szobrok, szoborfülkék, kálváriák, emlékhelyek, határkövek, kőhidak, stb. Egyedi tájérték a tervezett nyomvonal által igénybe vett területen nem, hatásterületén belül szórványosan előfordul. Közvetlen környezetében fellelhető egyedi tájértékként főleg kápolnák, kőkeresztek, határkövek találhatók (lásd a környezetvédelmi átnézeti helyszínrajzon). A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz mentén: -

1. külterületi pince ~160 m-re (Vác) 2. kereszt ~100 m-re (Vác) 3. kereszt ~10 m-re (Szendehely) 4. kereszt csomópont kialakításnál Nőtincs fele 5. gémeskút a 2-es (E77) út mentén ~230 m-re 6. kereszt a településtől délre, a Diósjenőbe vezető csatlakozó út kialakításnál

A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz mentén: -

7. gémeskút ~290 m-re 8. külterületi pince Drégelypalánknál ~70 m-re 9. kereszt ~160 m-re 10. kereszt ~280 m-re 11. Szondi kápolna helyén álló kopjafa ~290 m-re 182 / 241


-

Tsz.:1/2015

12. és 13. diófa ~5-10 m-re 14. Parassapuszta-Kápolna a nyomvonal mentén továbbá Hont település belterületén találhatók további egyedi tájértékek a nyomvonaltól 100-200 m-re: világháborús emlékmű, Szent István emlékmű, lakóépületek, régi vasút

Meglévő táji értéket képviselnek továbbá tájvédelmi szempontból a területen található gyepes területek, kisebb erdősávok, fasorok is, továbbá kiemelt fontosságúak a vízfolyások és csatornák mentén, valamint a mélyebben fekvő területeken (pl. patakvölgyek, árterek) kialakult vizes élőhelyek. Ezek természetközeli növényzete értékes tájelemet képez. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek tájvédelmi szempontból is fontos értéket képviselnek, ezek részletesebb bemutatása az 5.5. élővilágvédelemmel foglalkozó fejezetben található. Az ex lege védett területek közül elsősorban lápok, illetve források és földvárak fordulhatnak elő a projekt által érintett tájrészletben a természeti és kultúrtörténeti adottságok figyelembevételével, valamint a Nemzeti Park Igazgatóságok adatszolgáltatásai alapján. A tájkép értékes és kiemelkedő tájalkotó elemeinek, elem-együtteseinek tekinthetők: -

-

a Naszály és Börzsöny erdővel borított hegyvonulatai, A Nógrádi-medencében Rétság, Borsosberény és Pusztaberki lakott területei által bezárt háromszögben fekvő erdőtömb, a Drégelypalánk belterületétől D-re fekvő Aranygomb-hegy és attól valamivel keletebbre fekvő Dolinák-erdő, a Nőtincs, Felsőpetény, Ősagárd és Keszeg települések által közrezárt tájrészletben a Lókos-patak, Hangya-patak és Sinkár-patak völgyeinek találkozása; az Udvarhelyi-tó, a Nőtincsi-víztározó, a pusztaszántói halastavak, illetve a Nagyoroszipatakból Patak település mellett felduzzasztott halastó nyílt vízfelszínük, part menti nádas sávjaik és közvetlen bokros-fás környezetük; az Ipoly árterében fekvő nedves gyepek és galéria erdősávok.

A vizsgált tájrészlet településeinek látványa, sziluettje viszonylag kedvezően, a terepformákat követő lágy módon simul bele a tájképbe. A tájképet jelentősebb mértékben meghatározó, mesterséges eredetű tájalkotó elem, elem-együttesként a rétsági ipari park épületei, építményei, valamint a térségbe telepített külszíni bányák kopár fejtési falai említhetők meg.

5.6.2. Tájvédelmi szempontból érzékeny területek A tervezett beruházás következtében tájvédelmi szempontból érzékenynek tekinthető területeket: -

az intenzív emberi jelenlét, - hagyományos tájhasználat, jelentős forgalmat lebonyolító - domborzati viszonyok és közlekedési hálózat, - meglévő ökológiai hálózat egymáshoz, illetve a tervezett létesítményhez viszonyított megjelenés és elhelyezkedés alapján kerültek meghatározásra. Fentiekben felsorolt szempontok szerint beazonosított, tájvédelmi szempontból érzékenynek tekinthető területek a következők: -

lakott- és üdülőterületek, gyümölcs- és kertgazdasági területek, 183 / 241


-

Tsz.:1/2015

turisztikai és egyéb rekreációs céllal használt kilátó és rálátópontok, ökológiai szempontból értékes területek (a védett természetvédelmi területek is ide tartoznak).

A helyszíni bejárások során szerzett tapasztalatok és a topográfiai térképek azt a következtetést engedték levonni, hogy a fentiekben felsorolt területek nagyjából lefedik a jelenlegi közúthálózatból eredő tájhasználati konfliktusokkal érintett területeket is. Az érzékeny területek nyomvonal tengelytől mért 300 m távolságon belüli érintettsége esetén a tájvédelmi javaslatokat összegző 5.6.5. fejezetben kerülnek megfogalmazásra a szükséges intézkedések.

5.6.3. Kivitelezés során várható hatások A Vác és Nőtincs közötti zónában élővilág- és tájvédelmi szempontból értékes területek (erdők) igénybevétele várható, míg Nőtincs és Drégelypalánk közti zónában bolygatott, intenzívebben használt (de megfelelő kezeléssel ökológiai funkcióját erősíthető) területek igénybevétele várható. A tervezett nyomvonal Szlovákiába történő átvezetése komoly kockázat valószínűségét vonja maga után a természetes állapotokat megőrző ártéri tájgazdálkodással művelt tájrészlet érintettsége miatt. Tájhasználatban várható változások A tervezett nyomvonal mentén megvalósítandó gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei (pl. műtárgyak, pihenőhelyek, csomópontok) a táj szerkezetében új, művi eredetű, vonalas- és objektumszerű tájalkotó elemként többnyire művelés alatt álló területek igénybevételét eredményezi. Tárgyi projekt kapcsán legszembetűnőbb, tájat érő változás a meglévő növényzet nyomvonal mentén tervezett koronaszélességben történő teljes eltűnése; a nyomvonal által közvetlenül területi igénybevétellel érintett mező- és erdőgazdasági területrészletek részleges vagy teljes megszűnése; új útpálya és híd kialakítása; meglévő földutak felszámolása és újak kialakítása. A tervezett nyomvonal létesítése komoly változást képez tájvédelmi szempontból. A beruházás során elsősorban a tájat alkotó művi eredetű elemek megjelenésével kell számolni. A kisajátításra kerülő területek jelenlegi funkciója külterületen nagyrészt szántó, erdő, legelő, vagy nádas terület. A beruházás során a kisajátítással érintett területek használata megváltozik (meglévő tájhasználat megszűnése, korlátozása), a tervezett nyomvonal mentén található zöldfelületek átalakulnak, áthelyeződnek. A várhatóan kisajátítással érintett területeken nyilvántartott erdőtagok is nagy mennyiségben találhatók, így erdőgazdasági szempontból erdőterületek igénybevétele, erdőművelésből való területkivonás is várható. A várható terület igénybevétel a Naszály térségében érint jelentős mértékben erdőterületeket, a Nógrádi-medence térségében nagyrészt szántók és gyepek, az Ipoly árterén jellemzően gyepek megszűnése várható. Tájhasználati szempontból a potenciális közműkiváltás az új nyomvonalszakasz területfoglalásával gyakorol hatást, amelynek hatásai az útépítésével megegyeznek, de további terület igénybevételt jelentenek. A távvezeték és tartóoszlopai látótérben való megjelenése emellett a tájkép esztétikai minőségére is hatást gyakorol. Tájképben bekövetkező változások A tervezett beruházás során kialakítandó műtárgyak látványa eltérő. Az útszéli vízelvezető árkok alig, míg a hidak, felüljárók markáns művi elemek, a tájkép megjelenését, látványát 184 / 241


Tsz.:1/2015

észlelhető mértékben befolyásolják. A tervezett útpályája terepfelszínhez képest igen változatos magasságokban halad. A Naszály és a Nógrádi-medence térségében az erősen és közepesen tagolt felszín miatt jellemzően 5 m magasan, de patakvölgyek és magasabban fekvő hegyoldalak keresztezésénél akár 10-15 m szintkülönbségben is haladhat (alagútban vezetett szakaszoknál természetesen ennél jóval nagyobb értékek jellemzőek). Az Ipoly árterének keresztezésénél az ártéri jelleg és az ökológiai igények következtében 2-4 m közötti magasság különbség kialakítása a jellemző. A földművek, illetve a műtárgyak kialakítása meghatározó elemként jelenik meg a tájképben. A töltésen vezetett út magassági kialakítástól függően jól vagy kevésbé jól látható a sík vidéken, a domb- és hegyvidéki szakaszokon a láthatóság a rálátó és kilátó pontok elhelyezkedésétől, illetve sűrűségétől is függ. A műtárgyak látványa szintén eltérő. Az aluljárók alig, míg a felüljárók, hidak markáns művi elemek, a tájképet jelentősen megváltoztatják. A tervezett nyomvonal jelentősen eltérő magassági viszonyok között, töltésben és bevágásban egyaránt halad a teljes tervezési szakasz hosszán. Az egyes külön szintű csomópontok és nagyobb hídműtárgyak (völgyhidak), valamint egyéb kapcsolódó létesítmények (pl. pihenőhely) kialakításával, az adott szakaszok közvetlen tájképi hatásterületén belül (átlagosan 250-300 m) a táj- és településképben meghatározóbb tájelem kialakulása várható, ezek kialakítása jelentős felszínalakítással is járhat. A pálya építése együtt jár a terepfelszín megváltoztatásával, bevágások és töltések kialakításával. A hidak, ökológiai átjárók tájképben való megjelenésének értékelése Az értékelés szempontjai: 1 pont - a legnagyobb méretekkel rendelkező (1000 m-nél hosszabb, 15 m-nél magasabb) és legtöbb helyről jól látható hidak - tájképet jelentősen befolyásoló tájelem 2 pont - 1000-450 m közötti hosszúságú, 10-15 méter magas hidak - tájképet befolyásoló tájelem 3 pont - 450 m-nél rövidebb, 10 m-nél alacsonyabb és nagyon kevés helyről észlelhető hidak - tájképet kevésbé befolyásoló tájelem 4.6.1. táblázat: Vác és Rétság közötti szakasz, a hidak tájképben való megjelenésének mértéke Száma



Hídhossz (m)

Híd magassága (m) Töltés (m)

A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 A10 A11

47+440 49+930 51+265 52+340 53+910 55+015 56+260 57+475 60+235 62+250 64+470

48+170 50+480 51+515 53+250 54+110 55+220 56+590 58+680 60+680 62+700 64+890

730 550 250 910 200 205 330 1205 445 450 420

<15 (>15) (>15) >15 15>= (15>=) 15>= 15 (>15) (>15) (10>=)

185 / 241

Tájképben való megjelenés mértéke 2 2 3 2 3 3 3 1 2 2 3


Tsz.:1/2015

4.6.2. táblázat: Rétság és Országhatár közötti szakasz, a hidak tájképben való megjelenésének mértéke Száma



Hídhossz (m)

Híd magassága Töltés (m)

C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10 C11

0+610 1+125 1+370 1+740 2+670 4+930 6+500 7+690 10+175 12+680 15+085

0+720 1+265 1+470 1+995 3+220 5+350 6+665 8+010 10+655 12+725 15+580

110 140 100 255 550 420 165 320 480 45 495

10 10-15 10-15 >10-15 >10-15, >15 >10-15, >15 >10= 10 >15 >10= >15, 30

Tájképben való megjelenés mértéke 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2

4.6.3. táblázat: Rétság és Országhatár közötti szakasz, ökológiai átjárók tájképben való megjelenésének mértéke Száma Cö5 Cö7

Elhelyezkedés (km sz.) 13+750 13+900 21+300 22+200

Típus vadátjáró közút felett lábakra emelés

Hossz (m) 150 900

Magasság (m) min. 2 min. 4

Tájképben való megjelenés mértéke 3 2

A hidak és ökológiai átjárók tájképben való megjelenésének értékelése alapján elmondható, hogy a Vác- Rétság közötti szakaszon az A8-as számú (57+475 - 58+700 km szelvények közötti), a Lókos-patakot is keresztező híd, valamint az A9-es számú (59+410 60+690 km szelvények közötti) a Pusztaszántói-patakot és halastavakat keresztező híd megépülése esetén kell a legjelentősebb beavatkozásra számítani tájképi szempontból. Az út tájképben betöltött szerepét és a rálátásokat figyelembe véve akkor kedvező a kialakítás, ha a nyomvonal minél kevésbé érinti a pozitív látványok területeit, illetve minél kisebb tájrészletről látható. Tájképi szempontból a legértékesebb területek jelenleg az egybefüggő gyepterületek, a nagyobb kiterjedésű erdőfoltok, illetve a tervezett nyomvonallal nagyjából párhuzamosan fekvő erdősávok, valamint a nagyobb kiterjedésű vizes élőhelyek, nádfoltok. Az építkezés során megjelenő anyagnyerő és tároló helyek, telephelyek, szállítási útvonalak kedvezőtlen látványelemként jelennek meg a tájban, így ezek rehabilitációja szükséges az építkezés befejezését követően.

5.6.4. Üzemelés során várható hatások Az út üzemelésének hatásait a különböző szakági fejezetek (zaj, levegő) részletesen tárgyalják. Itt csak azokat a hatásokat emeljük ki, melyekkel részletesen nem foglalkoznak ezek a fejezetek. Tájhasználati szempontból a potenciális közműkiváltás az új nyomvonalszakasz területfoglalásával gyakorol hatást. A távvezeték és tartóoszlopai látótérben való megjelenése gyakorol hatást a tájkép esztétikai minőségére. A rendszeres karbantartási munkák során az űrszelvényt, a rézsűket, az oldalárkokat az ott megtelepedett növények mechanikai, illetve vegyszeres irtásával megtisztítják. A vegyszermaradványok nem megfelelő használat esetén a kapcsolódó területekre is 186 / 241


Tsz.:1/2015

átterjedhetnek. A téli sózás az út menti növényzet egészségi állapotára lehet kedvezőtlen hatással.

5.6.5. Tájvédelmi javaslatok A tájvédelmi javaslatok átnézeti helyszínrajzon (E01.05.01.D és E01.05.02.D Tájvédelmi helyszínrajzok) kerültek feltűntetésre, az aktuális tájhasználati formákat is ábrázolva a tervezett nyomvonal tengelyétől mért 500 – 500 m széles sávban. A térképek 1:10 000 méretarányban kerülnek csatolásra, jelen dokumentáció mellékleteként. A térképeken külön megjelenített tájvédelmi javaslatok, intézkedések a következők: -

„Benjes-sövény” telepítésére alkalmas útszakaszok Ideiglenes kerítés az építés ideje alatt Rehabilitáció során kiemelten kezelendő szakasz Nyitott alagútépítési szakasz (rombolt felszínek) rehabilitációja Ökológiai kiegyenlítő felületek kialakítása, vízfolyás menti területek helyreállítása növénytelepítéssel Növénytelepítési formák:  gyeptelepítés  erdősáv telepítése  cserje telepítés  ligetes telepítés  erdőszegély jellegű, többszintű  jelző facsoport telepítése növényállomány telepítése

Benjes-sövény telepítésre alkalmas útszakaszok Jellemzően a nagyobb kiterjedésű erdőterületeket érintő szakaszokon, ahol a domborzati adottságok lehetővé teszik, a kivitelezés során ideiglenesen igénybe vett felvonulási és munkaterületeken, továbbá a szállítási útvonalak mentén, valamint a kiépítendő útpálya koronaszélességében kivágásra kerülő cserjék nyesedékét, az úgynevezett „Benjes-sövények” kialakításához szükséges egyszerű módszer alkalmazásával, ezen területek szegélyében elhelyezve, az építési időszakra biztosíthatóvá válik az értékesebb területek szomszédságában puffer sávok biztosítása. A rőzsével kb. 1 m vastagon, kb. 3 m szélességben fedett sávban megjelenhetnek a rovarok és madarak, utóbbiak elszórják a különböző fa- és cserjefajok magvait, így a gallyak védelmében, 15-20 év alatt a termőhelynek megfelelő, többnyire őshonos fajokból álló sövény alakulhat ki természetes úton. Ez a javaslat kizárólag olyan erdőterületeket érintő szakaszokon, és abban az esetben alkalmazható, ha az a felvonulási munkaterületen tervezett munkavégzés ütemezés szerinti menetét és biztonságát nem kockáztatja, és a domborzati adottságok is lehetővé teszik. E célból az összefüggő erdőtömböket keresztező szakaszok kijelölése ajánlott. A kivitelezést megelőzően ajánlott ezen szakaszok felülvizsgálata a sövény kialakítás pontos elhelyezhetőségének érdekében. Benjes-sövény telepítésére alkalmasnak tekinthető útszakaszok: Vác-Rétság között 49+650 – 55+350 km sz.,

61+300 – 62+800 km sz.,

58+300 – 58+900 km sz., Rétság - Országhatár között 187 / 241


Tsz.:1/2015

0+500 – 2+500 km sz.,

14+950 – 15+350 km sz.,

10+000 – 10+400 km sz.,

17+300 – 18+050 km sz.

Rehabilitáció során kiemelten kezelendő szakasz Tájvédelmi szempontból az ökológiailag értékes, illetve kiemelt oltalomban részesített területeket (lásd KHT 5.4.1. táblázat), továbbá a megyei rendezési tervek tájképvédelmi övezeteit érintő szakaszokon belül szükséges kiemelt figyelmet fordítani a tervezett gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezését követően visszamaradó rombolt felületek rehabilitálására. Továbbá figyelmet szükséges fordítani ezeken a területeken a kivitelezést követően elvégzett tereprendezés és növénytelepítés elvégzése utáni 1-3 éven keresztül a rehabilitált terület, illetve az azon megjelenő növényállomány utógondozására (elsősorban a megjelenő gyom- és invazív fajok kézi úton történő irtása). A tájvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemlő (1-3 éven keresztüli utógondozást igénylő) szakaszok: 1. 49+400-50+200 (OÖH ökológiai folyosó) 2. 56+000-56+100 (OÖH ökológiai folyosó) 3. 57+875- 58+810 (található benne: OÖH ökológiai folyosó, Nőtincsi-víztározó helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület) 4. 60+500- 60+550 (OÖH ökológiai folyosó) 5. 62+420-62+500 (OÖH ökológiai folyosó) 6. 2+800-3+000 (OÖH ökológiai folyosó) 7. 5+110-5+240 (OÖH ökológiai folyosó) 8. 7+830-7+850 (OÖH ökológiai folyosó) 9. 10+260-10+375 (OÖH ökológiai folyosó) 10. 15+450 (Börzsöny SCI Natura 2000) 11. 17+320-18+500 (OÖH ökológiai folyosó) 12. 19+600-22+245 (található benne: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipoly-völgy SCI Natura 2000, Ipoly völgye SPA Natura 2000, OÖH magterület, ex lege védett lápok, Ipoly völgy ramsari terület) A kivitelezés során hátramaradó rombolt felszíneket a tervezett nyomvonal teljes szakasza mentén rehabilitálni szükséges. A rehabilitáció az útpálya és az árok területén kívül végzendő, a kisajátítási határon belül, illetve az építkezés során igénybe vett egyéb munkaterületeken, az építkezés előtti területhasználat és ökológiai adottság alap feltételeinek biztosításával. Az érintett területeken az esetleg szükségessé váló közműkiváltásokat a rehabilitáció előtt kell végezni. A rehabilitációs munkák során a közművezetékek közelében fokozott figyelem szükséges, hogy a vezetékek ne sérüljenek. A kisajátított területeken belül a felhagyott földutak és árkok rehabilitációja után végezhető a növénytelepítési munka. A kisajátított területeken kívül eső rehabilitált terület a szomszédos terület művelési ága szerinti művelésbe visszaadandó. Nyitott alagútépítési szakasz (rombolt felszínek) rehabilitációja A tervezett nyomvonal teljes szakaszán a kivitelezés során hátramaradó rombolt felszíneket rehabilitálni szükséges. A rehabilitáció az útpálya és az árok területén kívül végzendő, a kisajátítási határon belül, illetve az építkezés során igénybe vett egyéb 188 / 241


Tsz.:1/2015

munkaterületeken, az építkezés előtti területhasználat és ökológiai adottság alap feltételeinek biztosításával. Különösen fontos a nyitott technológiával épülő alagút szakaszokon a felszín rehabilitációja, mivel ezeken a területeken jelentős, de ideiglenes beavatkozások érik a felszínt. Ilyen szakaszok a következők: - A1 alagút esetében a 48+428 – 48+495 km sz. és a 49+340 – 49+511,5 km szelvények közötti szakaszok; - A2 alagút esetében pedig az 51+635 – 51+705 km sz. és az 52+250 – 52+292 km szelvények közötti szakaszok. Felvonulási útvonalak megfelelő kialakítása A felvonulási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy a természeti és táji értékek, valamint a tájvédelmi szempontból meghatározott érzékeny területek ne sérüljenek maradandó (tartós) és visszafordíthatatlan módon. A felvonulási útvonalakkal a nem védett természeti területeket is szükséges elkerülni, melyek közül a meglévő ökológiai hálózat mentén beazonosítható vizes élőhelyek és az egybefüggő, illetve erdőszegélyek mentén foltokban elterülő gyepterületek képviselik a legnagyobb értéket. Ezek pontos megtervezése és kijelölése a kivitelezési fázishoz szükséges, részletesebb, pontosabb műszaki adatok, technológiák ismeretében válik teljesíthetővé, azonban az alábbi szakaszok mentén kiemelten kell kezelni a felvonulási útvonalak megfelelő kialakítását (ideiglenes terelőrendszerek kiépítésével érintett szakaszokkal megegyezik, térképen külön nem szükséges jelölni): Vác-Rétság között -

Rétság - Országhatár között

49+250-50+250 50+200 – 51+660 57+875- 58+810

-

15+450 19+600-22+700

Ökológiai kiegyenlítő felület, helyreállítás növénytelepítéssel A tervezett nyomvonal által keresztezett ökológiai szempontból jelentős funkciót ellátó patakmedrek mentén a közúti forgalomból eredeztethető terhelések enyhítéseképpen, kiegyenlítő felület biztosítása céljából lehetséges növénytelepítés alkalmazása. A növénytelepítés megfelelő kialakítása egyben az ökológiai folyosóként működő patakmedrekre tervezett ökológiai átjárók kihasználtságának mértékét is nagymértékben elősegíthetik. A vízfolyás keresztezésekkel átfedésben, ökológiai kiegyenlítő felület biztosítása céljából km szelvényezés szerint a következő helyszíneken szükséges a kivitelezés befejezését követően növénytelepítést végezni: -

Lósi-patak 50+246,10 km sz.,

-

Derék-patak 2+960,31 km sz.,

-

Keskenybükki-patak 52+392,8 km sz.,

-

Almáspusztai-patak 5+185,92 km sz.,

-

Lókos-patak 57+892,7 km sz.,

-

Nagyoroszi-patak 7+833,76 km sz.,

-

Pusztaszántói-patak 60+498,6 km sz.,

-

Haraszti-árok 10+329,10 km sz.

-

Jenői-patak 62+484,17 km sz.,

-

Csitári-patak 18+148,8 km sz.

A növénytelepítés tervezése során további kiemelt szempontnak tekintendő, hogy a kialakítani kívánt növényállomány lehetőleg ne vonzza táplálkozás vagy fészkelés céljából a területen potenciálisan megjelenő madárfajok egyedeit. Ez a szempont elsősorban a különleges 189 / 241


Tsz.:1/2015

madárvédelmi Natura 2000 területeket érintő szakaszok esetében szigorúan figyelembe veendő. Ezeken a szakaszokon madárvédelmi szempontból, lehetőleg kerülni kell a fatelepítést, helyette a gyepesítés, vagy énekesmadarak tekintetében a cserje telepítés előirányzandó. A madárvédelmi szempontokat elsősorban az Ipoly völgye SPA nyomvonal által keresztezett szakaszán szükséges figyelembe venni, a 19+850-22+245 km szelvények közötti szakaszon. Növénytelepítési formák A jelenlegi felszínborításra való tekintettel és a várható hatások értelmében a gyorsforgalmi út tájbaillesztésének célja: -

a tájrészlet jelenlegi tájpotenciáljának megőrzése; a térségre jellemző egyedi tájszerkezet és tájkarakter megőrzése; a helyi társadalmi és gazdasági érdekek fennmaradásának biztosítása és a területen jelenlévő védelmi célú érdekekkel való összhang biztosítása; a vidékre jellemző hagyományok, természeti és kultúrtörténeti értékek, illetve emlékek megőrzése; a gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményeinek látványa és az értékes tájképi együttesek közötti összhang megteremtése.

Tájvédelmi szempontból tekintve a gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményeinek tájbaillesztését a tervezett vonalvezetés kialakítása, valamint a tervezett növénytelepítés oldhatja meg. Az útépítés miatt kivágásra kerülő, út menti fás szárú növényzet pótlásáról gondoskodni kell, az úton közlekedők biztonságos közlekedését is elősegítő optikai vezetést biztosítva. Gyepesítés javasolható az 5 méternél alacsonyabb, illetve fás szárú (cserje vagy ligetes) növénytelepítés javasolható az 5 méternél magasabb szintkülönbségű töltések-bevágások rézsűjén, a külön szintű csomópontokban és keresztezésekben, valamint az út menti egyéb létesítmények közvetlen környezetében. Töltések esetén cserje, bevágások esetén gyep, illetve alacsony (max. 1 m magasra növő) cserje telepítése elfogadható. Az útpálya mentén, a külön szintű csomópontok és útkereszteződések környezetében elsősorban a mindenkori közlekedésbiztonsági előírások figyelembe vételével és betartásával javasolt növénytelepítés céljából területeket kijelölni. A csomópontok esetében a fel- és lehajtó utak rézsű felületének takarása gyepesítéssel, illetve a rézsű körömvonalától min. 3-5 m távolságban telepített cserje, vagy alacsony növésű fa fajtákkal (ligetes telepítés) lehetséges. A tervezett pihenőhelyek tájbaillesztésének elősegítése során telepíthető fa fajok között a magas törzsű, széles lombkoronájú egyedek ligetes telepítése ajánlott. A szúrós, tövises cserjék, illetve gyümölcsfák telepítését kerülni kell. A növénytelepítés során alkalmazott növényekkel szembeni követelmény, hogy a közlekedés hatásaival szemben ellenálló, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, lehetőség szerint honos fajok legyenek. Általános elvárás, hogy sík terepen, illetve bevágásban haladó szakaszon a kiépítésre kerülő útpályától számított 5-10 méteren belül közlekedésbiztonsági okokból fás szárú növény telepítése erősen kerülendő. A rézsűk erózió elleni védelmének biztosítása során mérnökbiológiai módszerek alkalmazása – elsősorban gyepesítés és cserje telepítés – a tervezett nyomvonal teljes hosszában javasolt (egyes szakaszok térképen is külön feltűntetésre kerültek). A növényfajok 190 / 241


Tsz.:1/2015

telepítésénél kevés ápolást igénylő, alacsony növésű, kedvezőtlen termőhelyi viszonyokat tűrő, de lehetőség szerint honos fajokat érdemes választani. Tájvédelmi szempontból a növénytelepítés során a tájidegen fajokat mellőzve, elsősorban honos fajok alkalmazása javasolt, mint például: Fafajok:

Cserjefajok:

- Acer platanoides – korai juhar - Acer pseudoplatanus – hegyi juhar

- Cornus mas – húsos som (Megj. Natura 2000 mentén nem ajánlott)

- Tilia cordata – kislevelű hárs

- Corylus avellana – mogyoró

- Acer campestre – mezei juhar

- Rosa canina – közönséges gyepűrózsa

- Acer tataricum – tatárjuhar - Fraxinus ornus – virágos kőris

- Crataegus monogyna – egybibés galagonya

- Salix alba – közönséges fehér fűz

- Prunus spinosa – kökény - Ribes aureum – arany ribiszke (Megj. Natura 2000 mentén nem ajánlott)

Továbbá mezőgazdasági szempontból az alkalmazandó fajoknál különösen kerülni kell a termesztett növényállományra veszélyt jelentő kártevők és kórokozók gazdanövényeit (pl. szilfa félék, vadkörte). A megfogalmazott javaslatok tekintetében a tervezett nyomvonal által érintett területek esetében a következők állapíthatók meg. A Naszály térségét érintő, jellemzően erdővel borított szakaszokon (47+000 – ~56+000 km szelvényig) a jellemzően erdőgazdálkodású szomszédos területhasználatok igényeinek, valamint a jellemzően enyhén ívelt, nagyobb szintkülönbségeket átívelő szakaszokon a kivitelezés befejezését követően visszamaradó rombolt felszíneket minimum az erdőszegélyekre jellemző növényborítottság mintájának megfelelően (erdőszegély jellegű, többszintű növényállomány: gyep - cserje - alacsonyfa lombkorona) javasolt megtervezni a növénytelepítésre vonatkozó, részleteket. A Nógrádi-medence, valamint a Naszály déli hegylábai előtti szakaszon (~56+000 km sz – ~ 19+600 km szelvény) a szomszédos területhasználatok változatossága miatt (gyep-, szántó-, erdőterületek), valamint az ökológiai szempontból értékes élőhelyek környezetében – ahol a korábban megfogalmazott javaslatokkal összhangban növénytelepítésre igény és lehetőség nyílik – a komplex növénytelepítést (gyep-, cserje és ligetes telepítés) ajánlott alkalmazni. Komplex növénytelepítést jelent a cserjetelepítést, valamint a ligetes facsoportok vegyes alkalmazása, az adott szakasz környezetéhez, az út menti területhasználatok „ritmusához” illeszkedve. Az Ipoly árterén (~19+600 – 23+363 km szelvényig) a madárvédelmi fal létesítésére javasolt, esetlegesen töltésben vezetett szakaszok mentén ajánlott az esetlegesen kiépülő rézsűfelületek cserjetelepítése az énekes madarak fallal való ütközési kockázatának mérséklése és a forgalom érzékelésének biztosítására. Erdősáv telepítése javasolható a jellemző északnyugati széliránynak leginkább kitett szakaszokon (56+600 – 56+950 km sz., 11+500 – 12+500 km sz.) hó- és szélfogó funkciója miatt, 191 / 241


Tsz.:1/2015

valamint a települési belterületeket a tájvédelmi hatásterületen belül megközelítő szakaszokon (6+650 – 7+300 km sz., 15+600 – 17+200 km sz.). A fent említett telepítési módokon kívül jelző facsoportok telepíthetők a lehajtók mellett, amely facsoportok környezetükből kitűnve jelzik az útszakasz forgalmi változásait is. Ilyen facsoportok a csomópontoknál alkalmazhatók: Vác-északi csomópont (47+ 559,62 km szelvény), Nőtincsi csomópont (55+ 615,47 km szelvény), Rétság-déli csomópont (58+ 913,56 km szelvény), Rétság-északi csomópont (64+ 813,22 km szelvény), Nagyoroszi csomópont 8+663 km szelvény), Drégelypalánki csomópont (18+486 km szelvény).

5.6.6. Összefoglalás A tervezett nyomvonal értékelése során tájvédelmi szempontból meghatározó szempontok: - üzemtervezett erdőterületek érintettségének mértéke; - természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek érintettségének mértéke; - tájképvédelmi szempontból meghatározó területek érintettsége; - tervezett műtárgyak elhelyezkedése, illetve a meglévő tájképre gyakorolt hatásuk mértéke; amelyek együttes vizsgálata mellett kerül értékelésre a nyomvonal. Az üzemtervezett erdőterületek közvetlen érintettségét tekintve a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz jellemzően állami tulajdonban lévő faanyagtermelő erdőtagokat érint és kis mértékben érint állami és/vagy magántulajdonban álló talajvédelmi és honvédelmi rendeltetésű erdőtagokat. A nyomvonal mentén tervezett A2 jelű alagút által érintett erdőtag az alagút teljes hosszában érintetlen maradhat, amennyiben az alagút kiépítése bányászati technológiával valósul meg. A Rétság - Országhatár közötti nyomvonal szakasz jellemzően magántulajdonú, faanyagtermelő rendeltetésű erdőtagokat érint erdő igénybevétellel. A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek érintettségét illetően elmondható, hogy a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakasz semmilyen védett területet nem érint közvetlen területi igénybevétellel, azonban a meglévő ökológiai kapcsolatrendszer folytonosságára komoly mértékű hatást gyakorol (Börzsöny – Naszály összeköttetés). A Rétság Országhatár közötti nyomvonal szakasz a Nógrádi-medencén keresztül, a jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területek közé ékelődött patakvölgyek keresztezésével elviselhető mértékű ökológiai kockázatot jelent a meglévő élővilág tekintetében. Azonban az Ipoly-völgyet elérve ez a kockázat jelentős mértékben megugrik, a terület fokozott hazai és nemzetközi természetvédelmi jelentőségéből is kifolyólag (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipoly-völgy ramsari terület, Ipoly völgye különleges természetmegőrzési és madárvédelmi Natura 2000 terület). A Rétság - Országhatár közötti nyomvonal szakasz hosszabb szakaszon érint közvetlen területi igénybevétellel kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területet. A tervezett beruházás által várható tájformálás mértékét illetően, a tervezett műtárgyakról elmondható, hogy tájvédelmi szempontból összetett szerepet töltenek be. Egyrészt az alagutak kiépítésével az ökológiai ás tájképi adottságok megőrzése, kímélése kedvezőbb lehetőségeket biztosít. Másrészről a hídműtárgyak az érintett tájrészlet ökológiai viszonyaitól függően kedvezően segíthetik elő a meglévő ökológiai kapcsolatrendszer megőrzését. Harmadrészt viszont a meglévő domborzati és felszínborítási adottságok tükrében a tervezett hídműtárgyak által nagyobb kiterjedésű területekről is beazonosíthatóvá válik a gyorsforgalmi út, ezzel a jelenlegi tájkép esztétikai minőségét akár kedvezőtlen irányba is befolyásolva. 192 / 241


Tsz.:1/2015

Összességébe véve tájvédelmi szempontból a tájképi zavaró hatás, valamint a jelenlegi tájszerkezet megváltoztatása okozhat kedvezőtlen hatásokat, mivel az új nyomvonal és a kapcsolódó létesítmények a művi eredetű tájalkotó elemek arányának változását idézik elő. A tájban elkülönülő, művelésből kivont területek által halványan kirajzolódó településszövethez és az érintett települések között meglévő főbb közlekedési hálózathoz illeszkedik a nyomvonal vonalvezetése. Ezáltal a tervezett gyorsforgalmi út a táj mozaikosságát kismértékben módosítja kedvezőtlenül.

5.7. Zaj- és rezgésvédelem A zajvédelmi tervezés célja a tervezési terület várható környezeti zajterhelésének meghatározása és értékelése, és szükséges esetén javaslattétel a környezeti zajterhelés csökkentésére alkalmazható intézkedésekre, azok hatására a védendő területen várható hatás mértékének bemutatásával.

5.7.1. Vizsgálati módszerek, főbb felhasznált jogszabályok, módszerek A forgalomszámlálási adatok, helyszínrajzok, beépítési jellemzők alapján a mértékadó zajterhelést az elvégzett zajméréseket követően a mértékadó forgalmi adatok alapján számítással, az e-UT 03.07.42 sz.. „Közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi Műszaki Előírás és a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásai szerint határoztuk meg. A jelenlegi és távlati mértékadó forgalmi adatokat (lásd. II. Forgalmi mellékletben) a Bokutterv Kft. adatszolgáltatása alapján vettük figyelembe. Zajterjedés során figyelembe vett adatok: zajforrás és immissziópont magassága, burkolat minősége, terjedés akadályozatlansága (ill. akadályozottsága - épített környezet objektumainak hatása, lásd. visszaverődés, árnyékolás adott esetben). A terjedési számításokat a SoundPlan7.4 szoftver segítségével készítettük el. A program a magyar előírások szerint számol. A geometriai adatok digitalizálása, bemenő adatok megadása után a program számítja ki a várható zajterhelést. Az egyes állapotokban várható terhelések nagyságát terjedési számítások módszerével vizsgáltuk, melynek során a környezet topográfiájának jellemzői közül a szintvonalakat, a pálya közvetlen környezetében lévő földművek határoló éleit egy 3 dimenziós modellel képeztük le. A zajterjedés során a növényzet elnyelő hatását nem vettük figyelembe, ezzel a számítás a biztonság irányába tér el. A reflexiós zajhányad figyelembe vételénél kétszeres visszaverődési beállítást alkalmaztunk. A fentieknek megfelelően a magyar szabvány szerinti korrekciók nem kerülnek külön meghatározásra. Megjegyezzük, hogy a program a terjedési viszonyokat az MSZ 15036: 2002 „Hangterjedés a szabadban” c. szabvány szerint veszi figyelembe. A mértékadó épületek esetében a várható zajterhelés mértékét a homlokzat előtti 2 méteres távolságban határoztuk meg. A zajtérképes ábrákon a terepszint +1,5 méteres magasságban ábrázoltuk a várható zajterhelés mértékét, ami általánosságban a földszinti nyílászárók középvonalának felel meg. Az egyes útszakaszokon az adott állapotban várható nappali és éjjeli zajkibocsátást a forgalmi vizsgálatban megadott forgalomnagyság (az egyes útszakaszokra számított Átlagos Napi Forgalmak (ÁNF) és járműtípus megoszlás) a napszaki forgalommegoszlás, és a 193 / 241


Tsz.:1/2015

járműkategóriák szerinti haladási sebesség alapján határoztuk meg a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendeletben foglaltak szerint. A napszaki arányokat a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendelet 3. táblázata szerint vettük figyelembe. Számításnál alkalmazott napszakok: nappal (06-22 óra), éjjel (22-06 óra). Forgalom: I., II., III. járműakusztikai osztályokba sorolva az ÁNF (átlagos napi forgalom) alapján (lásd. II. Forgalmi melléklet adatsora). Az aszfalt burkolatokra vonatkozóan a tervezett utak esetében a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 6. táblázata szerint távlatban minden szakaszon az „A” kategóriát alkalmaztuk, ezzel feltételeztük az útkezelő időről-időre történő karbantartási tevékenységét, amellyel a „B” kategóriás (vagy annál kedvezőtlenebb) állapot nem következik be. A jelenlegi és távlati állapotra vonatkozóan a megközelítő útszakaszok esetében a „B” kategóriát alkalmaztuk. 5.7.1. táblázat: Sebesség

Haladási sebesség (km/h) jármű és út kategória szerint alkalmazott sebességek M2 gyorsforgalmi út új nyomvonal megközelítő (fejlesztéssel nem érintett) utak

belterület

külterület

v1

v2, v3

v1

v2, v3

–

–

110

80

50

50

90

70

Emisszió számítás: A területnek megfelelő (dokumentációban feltüntetett) sebességgel és a megadott forgalomból számolva 7,5 m-re meghatározva. Emelkedés-lejtés: felüljáróknál van figyelembe véve (további helyeken a számítást befolyásoló mértéke miatt gyakorlatilag nullának tekinthető). Forgalom áramlása: egyenletes.

5.7.2. Számítási módszerek, felhasznált irodalom 1. SoundPLAN 7.4 c. német grafikus számítógépes program Alkalmazott szabványok, előírások: - 284/2007. (X. 29.) Korm. rend - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet - MSZ 18150/1-98. sz. Környezeti zaj vizsgálata és értékelése - szabvány - e-UT 03.07.42 sz. Közúti közlekedési zaj számítása c. Útügyi Műszaki Előírás - e-UT 03.07.43 sz. „Közúti zajárnyékoló falak. Létesítés és fenntartás” c. Útügyi Műszaki Előírás - e-ÚT 03.07.46 sz. Keskeny közúti zajárnyékoló falak c. Tervezési Útmutató - MSZ 15036:2002 sz. Hangterjedés szabadban – szabvány - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 194 / 241


Tsz.:1/2015

5.7.3. Adatok hiánya, bizonytalansága A zajvédelmi számítások pontossága az alábbi bizonytalansági tényezőkkel van szoros összefüggésben: - forgalmi prognózis, - előírt sebesség betartása, ill. betartatása (különösen éjjel). - járművek zajemissziója, - meteorológiai körülmények, - érvényes zajszámítási szabványok, - útburkolat állapota - stb. A forgalmi prognózis bizonytalansága alapján a zajvédelmi számítás pontossága ±1-2 dB-re becsülhető. A járművek zajemissziója távlatban csökkenni fog, így a jelen szabvánnyal számított értékeknél 2-3 dB-el kisebb zajterhelés lesz 15-20 év távlatában várható. Ezt alapozza meg az Európai Unió A gépjárművek zajszintjéről {COM(2011) 856 végleges}, ill. {SEC(2011) 1505 végleges} sz. célkitűzése, amely a hivatkozott mértékű emisszió csökkentést az egyes gépjárműkategóriákban 2013, ill. 2015. január 1-től tervezi bevezetni. A kedvezőtlen meteorológiai körülmények a zajárnyékoló létesítmények hatását leronthatják. A zajárnyékoló létesítmények zajterjedésre gyakorolt hatását éppen ezért egy német program (SoundPLAN 7.3 zajszámító program) segítségével határoztuk meg, amely figyelembe veszi a meteorológiai hatásokat is.

5.7.4. A jelenlegi zaj- és rezgéshelyzet értékelése 5.7.4.1. Vonatkozó határértékek, védendő területek, létesítmények A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerint a közlekedéstől származó zajterhelés LAM’kö megítélési szintje új tervezésű, vagy megváltozott terület-felhasználású területeken az épületek ZR. szerint meghatározott védendő homlokzatai előtt, kertvárosias, falusias beépítés, valamint gazdasági területek és temetők esetén, országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól származó zajra nappal LAM’kö = 65 dB éjjel

LAM’kö = 55 dB

kertvárosias, falusias beépítés esetén, országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól (megközelítő alacsonyabb rendű utak) származó zajra nappal éjjel

LAM’kö = 60 dB LAM’kö = 50 dB

értéket nem lépheti túl. A vonatkoztatási idő: nappal 16 óra, éjjel 8 óra. A temetők teljes területén a nappali időszakban kell a határértékeknek teljesülnie. Az épületek helyiségeiben zárt nyílászárók mellett a fenti rendelet 4. sz. Mellékletében előírt értékeket kell betartani.

195 / 241


Tsz.:1/2015

A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 4.§ (5) szerint a meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra az alábbiakat írja elő: - a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; - legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják. A környezeti rezgésekre vonatkozó határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. A hatásterület meghatározását a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5., 6. és 7. § előírásai szerint kell elvégezni. Védendő területek, létesítmények Az M2 gyorsforgalmi út közvetlen környezetében jellemzően nem találhatóak zajtól védendő létesítmények, vagy területek. Az itt található területek mezőgazdasági, esetenként erdő és természeti területek. A megközelítő utak mentén, amelyeken forgalomváltozást okozhat a tervezett fejlesztés, az érintett települések belterületén jellemzően falusias-kertvárosias lakóterületek találhatóak, míg külterületen mezőgazdasági területek találhatóak védendő funkciók nélkül.

5.7.4.2. Jelenlegi környezeti zaj- és rezgéshelyzet bemutatása A tervezett M2 gyorsforgalmi út nyomvonalának közvetlen, mintegy száz méteres környezetében jellemzően nem találhatóak zajtól védendő létesítmények, vagy területek. Ezeken a helyeken a létesítendő nyomvonal közvetlen környezetében, mivel jelenleg forgalommentes területekről van szó, a zajterhelést a távolabbi utak zajterhelése, illetőleg a természet hangjai határozzák meg. Az itt meglévő zajterhelésre vonatkozóan egyrészt zajtól védendő területek vagy épületek hiányában nem vonatkoztathatóak követelményértékek, míg egyes helyeken, ahol a tervezett távlati állapotban futó nyomvonal tágabb közelében zajtól védendő funkciójú területek is találhatóak, a zajterhelés nem haladja meg a határértékeket. A jelenlegi zajállapot jellemzéséhez zajmérést végeztünk a tervezési terület ún. közvetett forgalmi hatásterületi környezetében. A jelenlegi állapot bemutatásához az alábbi reprezentatív vizsgálati pontot választottuk ki: 1. mérési pont: Szendehely Katalinpuszta, Dózsa György út 34. 2015.06.18. 12:00 - 2015.06.19. 12:00 Zajforrás: 2. sz. főút 24 órás mérés 2. mérési pont: Hont, Ipoly utca 8. 2015.06.18. 13:30 - 2015.06.19. 13:30 Zajforrás: 2. sz. főút 24 órás mérés 3. mérési pont: Drégelypalánk, Táncsics utca 30. 2015.06.19. 11:00-13:00 ; 22:00-24:00 196 / 241


Tsz.:1/2015

Zajforrás: 2. sz. főút 4. mérési pont: Rétság, Rákóczi út 21. 2015.06.19. 13:30-15:30 ; 22:00-24:00 Zajforrás: 2. sz. főút A vizsgálat során minden mérési pontra és napszakra meghatároztuk az aktuális forgalmi helyzethez tartozó megítélési szintet. A forgalmi adatok rögzítésre kerültek, azokat fél órás lebontásban, a mérési jegyzőkönyvekben közöljük. A zajmérési jegyzőkönyveket és a fotómellékletet az V. Zajvédelmi melléklet tartalmazza. 5.7.2. táblázat: A mértékadó zajterhelés mérési adatai Mérési LAM nappal helyszín pont (dB) Szendehely Katalinpuszta, Dózsa 1 68 György út 34. 2 Hont, Ipoly utca 8. 47,6 3 Drégelypalánk, Táncsics u. 30. 59,1 4 Rétság, Rákóczi út 21. 70,9

LAM éjjel (dB) 62,7 43,7 53,6 65,5

A jelenlegi, zajméréssel meghatározott zajterhelési értékeket a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM– EüM együttes rendelet szerinti határértékekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a 2. sz. főút mentén a zajterhelés a vizsgált lakóépületek környezetében a szlovák határhoz közelebbi, kisebb forgalmú útszakaszok mentén nappal és éjjel nem haladja meg az új tervezési területekre előírt határértéket. A 2. sz. főút nagyobb forgalmú útszakaszai (Rétságtól délre) mentén a zajterhelés a vizsgált lakóépületek környezetében nappal 3-5,9 dB-lel, míg éjjel 7,7-10,5 dB-lel meghaladja az új tervezési területekre előírt határértéket. A környező további úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján, amelyet az V. Zajvédelmi melléklet ZMK1. táblázata jelenít meg (illetőleg a Közvetett hatásterület úthálózata c. ábra szemléltet), megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a jelenlegi zajterhelés a vizsgált főés mellék úthálózati szakaszokon nappal és éjjel jellemzően egyaránt túllépi a vonatkozó követelményértékeket. Ez alól kivétel Drégelypalánk (22101. j. út mentén), Érsekvadkert (2203. j. út mentén), Felsőpetény (21125. j. út mentén), Horpács (2202. j. út mentén, Keszeg (2107. j. út mentén), Nőtincs (2114. j. út mentén), Ősagárd (2114. j. út mentén), Patak (2202. j. út mentén). Itt a zajterhelés nem haladja meg a határértékeket sem a nappali, sem az éjszakai időszakban. Mivel a nagy forgalmú 2. sz. főút, amely áthalad számos településen (Szendehely, Rétság, Borsosberény, Nagyoroszi, Hont), a Vác – Rétság közötti szakaszán jelentős mértékű (10 dB feletti) túllépést okoz a zajtól védendő épületek homlokzata előtt, tárgyi jelentős mértékű határérték feletti zajterhelés feltétlen intézkedést indokol az érintett területeken. Rezgésvédelmi szempontból a megközelítő utak menti vizsgált területeken ahol meglévő utak mentén védendő funkciójú épületek találhatóak, az út és az épületek közötti távolság alapján sokéves, hasonló forgalmú és kialakítású területeken végzett mérési tapasztalatunk 197 / 241


Tsz.:1/2015

alapján megállapítható, hogy a meglevő épületekben a rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM = 10 mm/s2, éjjel AM = 5 mm/s2 ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket.

5.7.5. Építés hatásai 5.7.5.1. Építés alatti zajterhelés Az építkezési munkáknál az alábbi források eredményeznek környezeti zajszennyezést: - építési technológia - rakodási művelet. - munkagépek - szállítási forgalom. Az építés körülményeiről, technológiájáról, stb. a jelenlegi fázisban csak tájékoztató jellegű információk állnak rendelkezésre – mivel a kivitelező még nem ismert, és így a pontos technológia, gépek, stb. sem -, így a várható hatások a korábbi tapasztalatok, vizsgálatok alapján becsülhetők. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja csak az úthoz közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. Az anyagszállítás általában a meglévő útpályán, és megfelelő szervezéssel, éjszakai szállítás, éjszakai építés elkerülésével jelentős zajnövekedésre nem kell számítani. A gépek, azok zajteljesítmény szintje, az építkezés folyamata, fázisterve, szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 2. sz. Melléklete tartalmazza. Az építési tervvel együtt zajvédelmi tervet kell készíteni. Az immissziós értékek betartása függ -

a helyszíni viszonyoktól, az építési eljáráshoz szükséges gépek és berendezések zajteljesítmény szintjétől, gépek, berendezések működési területétől, idejétől, technológiai sorrendtől, stb.

Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: -

kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, a keletkező zaj terjedésének korlátozása, szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő úthálózatot, főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet, zajszegény építési technológia és eljárás választása.

A jelenlegi organizáció alapján az alábbi megállapítások, ill. kikötések tehetők: A vonalas építési munkák jellemzője, hogy a hosszan elnyúló, 2-6 m szélességű munkaterületen szakaszosan végzik a munkát. 1-1 szakaszon a végzett gépesített összmunka nem több fél évnél. Az építési munkára vonatkozó zajterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint – feltételezve, hogy az egyes építési fázisok 1 hónapot meghaladó, de 1 éven belüli időtartamot vesznek igénybe:  kertvárosias, falusias lakóterületek esetén: 60 dB/ 45 dB (nappal/éjjel) 198 / 241


Tsz.:1/2015

 temetők esetén: 60 dB/- dB (nappal/éjjel) Az építkezés során alkalmazott gépek, berendezések zajkibocsátását, illetve az építési munkától származó környezeti zajterhelést irodalmi adatok, illetve az elvégzett zajmérés alapján becsüljük. Az alábbiakban bemutatott táblázatban néhány jellemző építkezésnél használt gép zajszint adatait gyűjtöttük össze. 5.7.3. táblázat: Egyes építőipari gépek zajszint adatai

Géptípusok

Zajemisszió Vonatkozta- Hangteljesítszint tási távolság ményszint LAm, dB (m) LAW, dB

Cölöpverők fúrt cölöpverő robbanófejes

84,5 108,2

10 10

---

Vibrátorok (telj. és működéstől függően)

68-83

7

--

Különböző típusú daruk (telj. függően)

86-92

7

--

82-96 82-90 56-83 79,5 72,5 75-92 85 84-102

7 7 7 10 10 7 7 7

75-80

7

102,2 90,8 103,1 79,8 87,7 88 87 80-89 101 87 97-105

10 10 10 10 10 7 7 7 7 7 7

Szállítás gépei nyerges vontató (telj. függően) tehergépkocsik (dízel) dömperek (telj. függően) Univerzális földmunkagép Kotrók Árokásók Földgyalu tömörítőgépek, utihenger (telj. függően) Alapozás gépei buvárszivattyúk kompresszorok DK 661 Cyklon Tátra DK 661 Jenbacher (Sw 444) Atlas Copco (PRA 425 DD) beton és cementinjektáló berendezés cölöpöző berendezések talajfúrók kőzetfúrók kábel fektető fúró-bontó kalapácsok

199 / 241

---99 -----

-118 108,2 119,6 95,7 104,4 -------


Tsz.:1/2015

A fentiek alapján az útépítés zajkibocsátását (az építkezés egy-egy szűkebb területére koncentrálva) LWA = 115 dB mértékűre becsüljük azzal a megjegyzéssel, hogy a zajkibocsátás helye az építkezés során természetesen változik. Korábbi vizsgálatainkból megállapítható, hogy egy útépítés zajkibocsátása az építési terület középpontjától átlagosan 15 m-re kijelölt mérési ponton: LAE,15m = 81 dB Ilyen hangnyomásszintet egy a középpontba koncentrált LWA = 113 dB hangteljesítményszintű zajforrás okoz. Megállapíthatjuk tehát, hogy az építési munkára javasolt LWA számításhoz kellően megbízható eredményt szolgáltat.

= 115 dB a további

Fenti zajteljesítmény adat felhasználásával napi 8 óra) működési időt (legzajosabb 8 óra megítélési idő figyelembe véve számítással meghatároztuk az építés során várható zajterhelést a nappali időszakra vonatkoztatva. Mivel az útszakaszok kiépítése a zajtól védendő lakóterületektől jellemzően távol esik (több száz m-re találhatóak), itt külön zajvédelmi intézkedéseket nem kell alkalmazni ahhoz, hogy az építési munka ne okozzon határérték feletti zajterhelést. Fentiektől eltérő mértékű zajterhelés alakul ki a tervezett nyomvonalhoz közelebb (55240m) fekvő zajtól védendő létesítmények közelében. A nyomvonalhoz legközelebb fekvő épületekre vonatkozóan az építés előzetes, becslésen alapuló számításinak eredményét az 5.7.4. táblázat mutatja be. 5.7.4. táblázat: Hatásterület védendő létesítményeinél várható építési zajterhelés Vác-országhatár Legközelebbi zajtól M2-től (dB) védendő épület Érintett település Szintek távolság Építési helyének jele (hrsz.) (m) Határérték Túllépés zajterhelés 6,6 fsz. 752 Drégelypalánk 105 66,6 60 fsz. 1 770/24 Drégelypalánk 200 61 60 fsz. 1,4 770/28 Drégelypalánk 190 61,4 60 fsz. 5,8 1012 Drégelypalánk 115 65,8 60 0 Temető Horpács 240 59,4 60 fsz. 3,5 02 Hont 150 63,5 60 Hont fsz. 6,2 251 110 66,2 60 Hont fsz. 5,1 290 70 70,1 60 Hont fsz. 5,1 616/2 70 70,1 60 Hont fsz. 7 625/1 100 67 60 fsz. 4,7 609 Szendehely/Katalinpuszta 130 64,7 60 fsz. 2,7 614 Szendehely/Katalinpuszta 165 62,7 60 fsz. 12,2 057/53 Vác 55 72,2 60

Tárgyi M2 nyomvonalhoz legközelebbi zajtól védendő létesítményeket és a várható építési zajterhelést az 5.7.5.2. táblázat mutatja be. Ezeken a helyeken a túllépés mértékének függvényében túllépéssel érintett épületekre és területre zajterhelési határérték túllépési

200 / 241


Tsz.:1/2015

kérelmet kell kérni a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától a túllépés mértéknek függvényében. Az építésre vonatkozó jelenleg még tájékoztató jellegű adatok későbbi pontosítását követően, valamint a számítások pontosítása után minősíthető az építkezés zajhatása, valamint határozhatóak meg pontosan a szükséges zajvédelmi intézkedések. Az építkezéstől származó zajterhelést a fentiek mellett még az anyagszállító gépjárművek elhaladása fog jelenteni. A közvetlen szállítási útvonalak adottak, az esetek túlnyomó részében a meglévő és az épülő útpálya nyomvonala, valamint az azokra rákötő földutak. A különböző (töltésanyag, burkolatanyag) szállítási tevékenységek az építkezés különböző szakaszaiban folynak, így egyidejűleg csak egyfajta szállítási tevékenység terhelő hatása jelentkezik. A szállítások szervezése során megoldható, hogy a töltésanyagot beszállító járművek visszfuvarként szállítsák a bevágásból kitermelt anyagot, így utóbbinak a szállítása külön környezeti terhelésként nem jelentkezik. Korábbi tapasztalataink szerint a kivitelezés ütemezésétől függően a tervezési területre mintegy 10 - 30 tgk/óra szállítás fog történni. A következőkben a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján lehetséges szállítási útvonalak mentén bemutatjuk a 25 m-es emissziók változásával szemléltetve az építés során várható zajszint növekedést. 5.7.5. táblázat: Építési útvonalak zajkibocsátása [ LAeq25 m (dB)] Építési útvonalak zajkibocsátása

LAeq 25 m (dB) nappal

Út száma

Érintett települések

jelenleg

építés alatt

21117

Vác

53,8

55,7

12

Verőce

60,1

60,6

2

Vác

63,3

63,5

2

Vác

65,2

65,4

2

Vác

66,2

66,3

2

Vác

65,2

65,4

2106

Rád

59,9

60,4

2106

Rád

59,9

60,4

2106

Penc

57,9

58,8

2

Drégelypalánk

57,0

58,0

2202

Horpács

47,3

52,7

22

Érsekvadkert

59,2

59,8

2

Borsosberény

59,6

60,2

22101

Drégelypalánk

48,8

53,2

22101

Dejtár

53,4

55,5

2

Nagyoroszi

57,6

58,5

2202

Patak

47,3

52,7

2201

Dejtár

53,4

55,4

2

Rétság

64,0

64,3

201 / 241


Tsz.:1/2015

Építési útvonalak zajkibocsátása Út száma

LAeq 25 m (dB) nappal

Érintett települések

jelenleg

építés alatt

2

Rétság

62,7

63,0

12123

Nógrád

51,2

54,2

12122

Diósjenő

-*

51,2

2

Szendehely

63,0

63,3

2114

Nőtincs

43,3

51,9

2114

Ősagárd

30,0

51,3

2107

Keszeg

51,0

54,1

2115

Alsópetény

51,5

54,4

21125

Felsőpetény

49,0

53,3

2115

Bánk

57,1

58,1

2115

Bánk

57,1

58,1

2203

Érsekvadkert

-*

51,2

22

Balassagyarmat

61,3

61,7

2

Hont

60,7

61,4

-*: forgalmi adat-meghatározás hibahatárán belüli mértékű forgalom Tapasztalataink és előzetes becslésünk alapján megállapítható, hogy az építkezési anyagszállítása a szállítással potenciálisan érintett épületek környezetében a legtöbb helyen gyakorlatilag zajszint növekedést nem eredményez, a nappali egyenértékű zajszint nem vagy csak kismértékben változik. (az emberi fül által kb. min. 2 dB változás az érzékelhető különbség). Kimutatható mértékű zajszint változás az alábbi hatásterületnek minősülő utak mentén várható (amennyiben az építési szállítás az organizációs terv alapján igénybe veszi) a nappali időszakban: -

2202. j. út Horpács esetében 5,4 dB 22101. j. út Drégelypalánk esetében 4,4 dB 2202. j. út Patak esetében 5,4 dB 12122. j. út Diósjenő esetében várhatóan több mint 30 dB 2114. j. Nőtincs esetében 8,6 dB 2114. j. Ősagárd esetében 21,3 dB 2107. j. Keszeg esetében 3,1 dB 2115. j. Alsópetény esetében 2,9 dB 21125. j. Felsőpetény esetében 4,3 dB 2203. j. út Érsekvadkert esetében várhatóan több mint 30 dB

Fenti utak és települések esetében az építési szállítás következtében fellépő zajszint változás meghaladja a 3 dB-t, azonban határérték feletti zajterhelést sehol nem okoz. Az építési szállítás átlagos mértékű várható zavaró hatása és a határértéknek megfelelő zajterhelés szintje miatt az építési szállítás jelenleg feltételezhető útvonalira vonatkozóan zajvédelmi intézkedési javaslatot nem indokolt megfogalmazni – kivéve a 12122. j. utat Diósjenő esetében, a 2114. j. út Nőtincs és Ősagárd esetében, valamint a 2203. j. út

202 / 241


Tsz.:1/2015

Érsekvadkert esetében, ahol a várható zajszint változás mértékére tekintettel nem javasoljuk az építési szállítást. Kivitelező és organizációs terv hiányában jelenleg nem lehet javaslatot tenni sem anyagnyerő helyekre, sem további szállítási útvonalakra. Ezt a kivitelezés előtt az építési tervvel együtt készítendő környezetvédelmi terv javaslatainak kell tartalmaznia. Kapcsolódó létesítmények, közműkiváltások zajhatása Építési zajterhelés Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az útépítést megelőzően elvégzendő közmű munkálatokból eredő zajterhelés lényegesen kisebb az útépítés várható zajterhelésénél. A további tervezés során pontosítható a közművek kiváltásából eredő zajterhelés, valamint határozhatóak meg pontosan az esetlegesen szükséges zajvédelmi intézkedések, amennyiben az előzetes számítások azt indokolják. Az építési helyszínektől távolabbi kertvárosias, falusias lakóterületek esetében a vonatkozó határérték -10 dB-es zajgörbe, amely a hatásterület legnagyobb határát is jelöli egyben, az adott építési fázistól függően a közműkiváltásnál jellemző zajt keltő daruzás esetén a közmű nyomvonaltól 9 m-re, míg árokásás esetén mintegy 36 m-re húzódik. Fentiek alapján nagy biztonsággal megállapítható, hogy a gáz vagy elektromos távvezeték közműkiváltások, - építések (illetőleg a bármilyen nyomvonalas közműkiváltás, továbbá patakmeder korrekció) még települési környezetben sem okoznának zajkonfliktust, illetőleg határérték túllépést. Az egyéb kapcsolódó létesítmények úgy, mint csomópontok és útkapcsolati korrekciók, mérnökségi telepek, pihenő helyek építésének zajvédelmi hatása nem választható külön a főpálya építésétől, amely létesítésének zajterheléséből tárgyi kapcsolódó létesítmények építési zajterhelése nem mutatható ki. 5.7.5.2. Építkezés alatti rezgésterhelés A rezgésből eredő károk az építkezések során gyakran keletkeznek. Ezek a károk általában a nem magas gépjármű forgalomra méretezett forgalmi, összekötő utak szállítási útvonalként való használatával hozhatók összefüggésbe. Ebből a tapasztalatból kiindulva, javasoljuk, hogy a szállítási útvonalak a környékbeli lakott területeket lehetőleg kerüljék el, és a főutat, ill. a lakott területen kívüli földutakat vegyék erre a célra igénybe. Az építés-felvonulási helyszínekhez legközelebbi védendő épületek jellemzően több száz méter távolságban találhatóak, kivéve az 5.7.3.1.2. táblázatban foglalt épületeket, amelyek mintegy 55-200 m-re találhatóak a tervezett nyomvonalaktól. A 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 8. § szerint a rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés rezgésterhelés-növekedést okoz. Az útépítések során fellépő környezeti hatásokat, így a zajterhelést is, a Közlekedéstudományi Intézet Rt. (ma: Közlekedéstudományi Intézet nonprofit kft.) vizsgálta korábban behatóan. Az alábbiakban „Az útépítési tervezések környezeti hatástanulmányához szükséges építkezési hatások környezetvédelmi megalapozása - Zárójelentés” c. (KTI Rt 203 / 241


Tsz.:1/2015

munkaszám 250-055-1-1) kutatás eredményeiből levont következtetések felhasználásával mutatjuk be az útépítés esetén fellépő rezgésterhelés változás értékelését. Tárgyi létesítmények építése során mértékadó rezgésterhelésre a földmunkáknál, így elsősorban a vibrohenger működése közben kell számítani, valamint a szállítás során, a szállítási útvonalakhoz közeli beépítésnél. A rezgés hatása, nagysága az alábbiaktól függ: -

-

-

építési terület – védendő létesítmény közötti távolság, út jellemzői:  útvonal vezetés (emelkedő, lejtő, kanyar, stb.)  útburkolat fajtája, kialakítása, állapota,  út al- és felépítmény szerkezete (rétegek száma, vastagsága, típusa),  út al- és felépítmény dinamikai jellemzői (nyírási modulus, csillapítási tényező, sűrűség, Poisson tényező, saját frekvencia, hullámterjedési sebesség). terjedés (vápánál és útépítésnél is):  talaj fajtája (laza, sziklás), szerkezete, víztartalma, hőmérséklete (fagyos),  talaj dinamikai jellemzői (nyírási modulus, hullámterjedési sebesség, csillapítási tényező, sűrűség, Poisson tényező, sajátfrekvencia),  hullámterjedési formák a talajban, testhullámok (nyírás, nyomás),v felületi hullámok (Rayleigh, Love) (lásd [14]),  talajban levő építmények (cölöp, injektálás), talajban levő csövek, csatornák, régi épületdarabok,  terjedési úton levő faállomány (gyökérzet). védendő épület alapozási, átviteli tulajdonságai.

Az elvégzett vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az útépítési fázisok során a szállításokból, ill. a vibrohenger működése során keletkezik az út 30 m-es környezetében érzékelhető rezgés. Ez a rezgésterhelés-változás azonban nem jelent határérték feletti mértékű rezgést. Az irányértéket túllépő rezgésterhelés esetén is csak jellemzően a forráshoz ezen távolságon belüli, statikailag nem megfelelő állagú épületeknél lenne várható valamiféle károsodás (kedvezőtlen, talaj függő terjedési és épületalapozási feltételek esetén). Az építés alatti rezgésterhelés jelen esetben mivel a közvetlen hatásterületen (30 m) belül nem található védendő épület - várhatóan nem jelent környezetvédelmi kockázatot, még a legközelebb 855 m-re) fekvő védendő épület esetében sem. Az építési rezgés elviselhetőnek minősíthető.

5.7.6. Az üzemelés, üzemeltetés várható hatásai Távlati állapotban megvalósul tárgyi gyorsforgalmi útszakasz. A távlati állapotban várható zajterhelés értékeit a távlati 2030. évre vonatkozó forgalmi adatok alapján a tervezett út paraméterei, tervezési sebesség, beépítési változtatások stb. figyelembevételével az e-UT 03.07.42 sz. „Közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi Műszaki Előírás és a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásai szerint számítással határoztuk meg. A távlati állapotban várható zajterhelést zajtérképes formában, az éjszakai időszakra vonatkozóan, az immissziós pontok helyének jelölésével, az ábrák szemléltetik: 204 / 241


-

Tsz.:1/2015

Vác-Rétság szakasz esetében a ZA1-ZA2. ábrák Rétság-országhatár esetében ZC1-ZC3. ábrák

Az M2 gyorsforgalmi úthoz legközelebbi zajtól védendő épületek zajterhelését (a fent hivatkozott ábrák alapján) a távolság megadásával az érintett nyomvonalra az 5.7.6. táblázatban mutatjuk be. 5.7.6. táblázat: Távlati (2030 év) üzemelés esetén várható zajterhelés a nyomvonal menti védendő létesítményeknél M2-től Vác-Országhatár Legközelebbi zajtól védendő Érintett település Szintek távolság LAM’kö (dB) épület helyének jele (hrsz.) (m) Nappal Éjjel fsz. 752 Drégelypalánk 105 48,5 43,8 fsz. 770/24 Drégelypalánk 200 47,2 42,5 fsz. 770/28 Drégelypalánk 190 47,6 42,9 fsz. 1012 Drégelypalánk 115 45,4 40,7 Temető Horpács 240 40,7 fsz. 02 Hont 150 48,8 44,2 Hont fsz. 251 110 50,7 46,1 Hont fsz. 290 70 53,6 49,0 Hont fsz. 616/2 70 53,8 49,2 Hont fsz. 625/1 100 50,9 46,3 fsz. 609 Szendehely/Katalinpuszta 130 49,7 44,5 fsz. 614 Szendehely/Katalinpuszta 165 51,2 46,4 Szendehely/Katalinpuszta 616 fsz. 200 51,9 47,2 Nagydomb utca 6. fsz. Szendehely/Katalinpuszta 616 fsz. 200 52,3 47,6 Nagydomb utca 6. 1 em. fsz. 057/53 Vác 55 58,3 53,6

A nyomvonalak környezetében bontandó épületeket az alábbi 5.7.7. táblázat jeleníti meg. 5.7.7. táblázat: Bontandó épületek a nyomvonal környezetében Bontandó épület helyének jele (hrsz)

Érintett település

534 0101/22 0101/23 0101/24 0101/25 0101/26 0101/27 0101/28 0101/29 0101/30 0110/13

Berkenye Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk

205 / 241

épület funkciója M2-től távolság (m) lakó gazdasági 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x


Tsz.:1/2015

Bontandó épület helyének jele (hrsz)

Érintett település

0110/15 0110/16 0110/17 0110/18 0110/19 0110/8 0110/9 016/1 611/4 611/4 605/1 610 610 608 608 20607/4 20682 20685 20687/1 20687/3 20689 20692/2 20693 20694/3 20694/4 20694/5 20695/2 20697/3 20698/5 20698/6

Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Drégelypalánk Hont Hont Hont Hont Hont Hont Hont Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác Vác

épület funkciója M2-től távolság (m) lakó gazdasági 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 lakó 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 lakó 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x 0-50 x

Értékelés A közvetlen hatásterületen az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett nyomvonal környezetében határérték feletti zajterhelés nem várható. A határértékeknek való megfelelés a zajtól védendő épületek és területek nyomvonaltól való távolságának, illetőleg a várható forgalom becsült nagyságának köszönhető. A tervezett létesítés megfelel a vonatkozó zajvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak. Zajvédelmi intézkedésekre nincs szükség. A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítások (lásd. ZMK1. táblázat értékei) szerint megállapítható, hogy a zajterhelés a nélküle állapothoz képest a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban 206 / 241


-

-

Tsz.:1/2015

a 12. sz. és 22. sz. főutak esetében a zajterhelés gyakorlatilag nem fog változni, a 2. sz. főút esetében jellemzően kimutatható, illetőleg nagymértékű zajterhelés csökkenés várható (pl. Drégelypalánk, Nagyoroszi, Szendehely, stb.), kivéve Vácot, ahol a zajterhelés lényegileg nem fog változni, az alacsonyabb rendű utak esetében jellemzően érzékelhető, ill. kismértékben csökkenni fog a zajterhelés (pl. Patak, Ősagárd, Nőtincs, Horpács, Keszeg, Alsópetény és Felsőpetény esetében), míg a 21117. j. út, a 22101 j. út, a 121223. j. út és a 2201. j. út, ill. 22101. j. út mentén a zajterhelés nem változik. Ugyanakkor a 2115. j. út mentén Bánkon, a 2203. j. út mentén Érsekvadkertnél, illetőleg a 22101. j. út mentén Drégelypalánkon hibahatáron belüli mértékben (+/- 0,5 dB) nőni fog a zajterhelés.

Kapcsolódó létesítmények, közműkiváltások, - építések zajhatása Üzemelés alatti zajterhelés Az üzemelés során a gáztávvezeték, vagy vízi közmű vezeték esetében zajkibocsátásról nem lehet beszélni, mivel tárgyi távvezeték üzemelés nem jár zajjal és földben kerül elhelyezésre. Rezgésvédelmi szempontból a létesítmény semlegesnek tekinthető. Zajvédelmi szempontból az üzemelés hatása nem meghatározható (nullának tekinthető), környezetre gyakorolt hatása nem jelentős. Az üzemelés során a föld alá helyezett villamos távvezeték esetében zajkibocsátásról nem lehet beszélni, mivel tárgyi távvezeték földben kerül elhelyezésre. Itt tehát a légkábel vezetékhez hasonló koronajelenség okozta sercegés, pattogás, valamint az oszlopok, sodronyok szél okozta zúgásának esetenkénti összegződéséből adódó zajterhelésről nem beszélhetünk. A zajterhelés mértékének figyelembe vételével megállapítható, hogy az üzemeléstől eredő zajterhelés a védendő épületek környezetében nem lépi túl az előírt értéket. Rezgésvédelmi szempontból a létesítmény semlegesnek tekinthető. Zajvédelmi szempontból az üzemelés hatása elviselhető, környezetre gyakorolt hatása nem jelentős. Az üzemelés során a felszín feletti villamos távvezeték zajkibocsátása a koronajelenség okozta sercegés, pattogás, valamint az oszlopok, sodronyok szél okozta zúgásának esetenkénti összegződéséből adódik. Az üzemelési zajra vonatkozóan a távvezetéket a jövőben kezelő áramszolgáltató környezetvédelmi szabályzata az alábbi értékeket rögzíti: • max. üzemi zaj a biztonsági övezet határán 40 dB • max. üzemi zaj a távvezeték áramvezetői alatt 55 dB Az ismert üzemi mérések értékei az említett határértékek alatt vannak. A zajterhelés mértéke, valamint a védendő területek és épületek távolságának figyelembe vételével (100 m-en távolabb) megállapítható, hogy az üzemeléstől eredő zajterhelés a védendő épületek környezetében még települési környezetben sem lépi túl az előírt értéket. Rezgésvédelmi szempontból a létesítmény semlegesnek tekinthető. Zajvédelmi szempontból az üzemelés hatása elviselhető, környezetre gyakorolt hatása nem jelentős. Kapcsolódó létesítmények A kapcsolódó létesítmények közül önállóan üzemelési zaj szempontjából a csomópontok és útkapcsolati korrekciók, a pihenő helyek nem értelmezhetőek, a főpálya üzemelésének zajhatásától nem függetleníthetőek. 207 / 241


Tsz.:1/2015

A mérnökségi telepek tekintetében, mivel azok közvetlen a főpálya nyomvonala mentén kerülnek kialakításra, ahol 100 m-nél jellemzően jóval távolabb találhatóak zajtól védendő létesítmények, azt lehet megállapítani, hogy a telepek működéséből eredő zajhatás az igen távoli védendő területeken nem kimutatható mértékű, illetőleg az gyorsforgalmi út közlekedési zajterhelésétől nem külön el. Rezgésvédelmi szempontból a közvetlen hatásterületi és megközelítő utak menti vizsgált területeken az út és az épületek közötti távolság alapján megállapítható, hogy a meglevő épületekben a rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása távlati állapotban továbbra sem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM = 10 mm/s2, éjjel AM = 5 mm/s2 ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket. Rezgés szempontjából a hatás közömbös.

5.7.7. Várható állapotváltozások a beruházás elmaradása esetén Referencia állapot alatt azt a 2030. évben kialakuló helyzetet értjük, ami akkor jönne létre, ha a tervezett fejlesztés nem valósulna meg. A referencia állapotban a közvetlen hatásterület azon részein, ahol forgalommentes területekről van szó, nem kell zajszint változásra számítani. A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján (amelyet a Zajvédelmi melléklet ZMK1. táblázata jelenít meg) megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a nélküle állapotban – jellemzően a megmaradó rossz kondíciójú útburkolatoknak és a természetes forgalomfejlődésnek köszönhetően – a referencia zajterhelés jellemzően nagyobb, mint a jelenlegi zajterhelés. A főutak mentén a zajterhelés növekedés mértéke nappal és éjjel egyaránt mintegy 0-1,9 dB közötti. Az alacsonyabb rendű utak esetében szintén zajterhelés növekedés jellemző (többnyire 1 dB-en belüli mértékben), azonban egy-egy helyen (2114. j. út Nőtincs, Ősagárd, 21117. j. út Vác) nagyobb mértékű zajterhelés növekedés várható. A nagy forgalmú 2. sz. főút mentén, Szendehely-Katalinpuszta, Szendehely és Rétság esetében már jelenleg is igen magas a zajterhelés, amely az éjszakai időszakban jelentős mértékben meghaladja a zajterhelési határértéket. Itt a gyorsforgalmi út beruházás elmaradása esetén tovább növekedne a zajterhelés, ami a hatályos környezetvédelmi és zajvédelmi szabályozás értelmében a jelentős túllépés tekintetében egyrészt azonnali beavatkozást, intézkedést igényelne, másrészt a további mértékű zajterhelés növekedés nem megengedhető. Emiatt különösen indokoltnak tartjuk a gyorsforgalmi út megvalósítását, amely tehermentesíti tárgyi térség településeit a közúti forgalom okozta zajterheléstől. Rezgésvédelmi szempontból a megközelítő utak menti vizsgált területeken ahol meglévő utak mentén védendő funkciójú épületek találhatóak, az út és az épületek közötti távolság alapján megállapítható, hogy a meglevő épületekben a rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása referencia állapotban továbbra sem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM = 10 mm/s2, éjjel AM = 5 mm/s2 ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket.

208 / 241


Tsz.:1/2015

5.7.8. Építés előtt elvégzendő feladatok A környezet állapotának rögzítésére és folyamatos figyelemmel kísérésére az alábbi helyeken javasolunk monitor pontokat felállítani megvalósulás esetén: Alapállapot mérés - zajmérési helyek: Azokon a megközelítő úthálózati elemeken, ahol az építési szállítás alatti állapotban várhatóan határérték feletti zajterhelés növekedés várható, javasolt zajmonitoring vizsgálatokat végezni: Zajmérési helyek: - Szendehely, Katalinpuszta, Nagydomb u. 2. - Vác, külterület, 057/53. hrsz.  Szendehely Katalinpuszta, Dózsa György út 34.  Hont, Ipoly utca 8.  Drégelypalánk, Táncsics u. 30.  Rétság, Rákóczi út 21. Továbbá az organizációs tervek ismeretében az építés szállítási hatásterületeknél felsorolt utak mentén, igénybevétel esetén. Mérések ideje: Alapállapot mérés: építés megkezdése előtt A közlekedési zaj mérését, a vizsgálatot a mértékadó zajterhelés meghatározását az „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése" c. MSZ 18150/1-98. sz. szabvány, 93/2007(XII.18.) KvVM rendelet előírásainak és a helyi adottságok, forgalmi viszonyok figyelembevételével kell végezni. Határértéknek való megfelelőség vizsgálatát a 27/2008. (XII. 03.) sz. KvVM – EüM rendelet 3. sz. melléklete szerint kell végezni. Mérendő értékek: Mértékadó egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra és éjszakára. Minden esetben szükséges a forgalmi adatok rögzítése is.

5.7.9. Építés idejére vonatkozó előírások A környezet állapotának rögzítésére és folyamatos figyelemmel kísérésére az alábbi helyeken javasolunk monitor pontokat felállítani: Zajmérési helyek: Építési területhez közeli zajtól védendő településeknél, területeknél: - Szendehely, Katalinpuszta, Nagydomb u. 2. - Vác, külterület, 057/53. hrsz. Építés szállítási útvonalak mentén:  Szendehely Katalinpuszta, Dózsa György út 34.  Hont, Ipoly utca 8.  Drégelypalánk, Táncsics u. 30.  Rétság, Rákóczi út 21. Továbbá az organizációs tervek ismeretében az építés szállítási hatásterületeknél felsorolt utak mentén, igénybevétel esetén.

209 / 241


Tsz.:1/2015

Határértéknek való megfelelőség vizsgálatát a 27/2008. (XII. 03.) sz. KvVM – EüM rendelet 3. sz. melléklete, ill. a rendelet 4.§ (5) bekezdése szerint kell végezni. Mérendő értékek: Mértékadó egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra. Mérések ideje: Építés alatt: a legnagyobb szállítási kapacitási munkafolyamat alatt.

5.7.10.

Üzemelésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások

A tervezett útkiépítés üzemeltetése során zajvédelmi szempontból az alábbi kritériumok megtartása szükséges a zajvédelmi határértékek folyamatos teljesüléséhez: - az út kopórétegének folyamatos állagmegóvása, - a gépjárművek előírt (tervezési) sebességének betartatása. A környezet állapotának rögzítésére és folyamatos figyelemmel kísérésére az alábbi helyeken javaslunk monitor pontot felállítani: Zajmérési helyek: - Szendehely, Katalinpuszta, Nagydomb u. 2. - Vác, külterület, 057/53. hrsz. A közlekedési zaj mérését, a vizsgálatot a mértékadó zajterhelés meghatározását az „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése" c. MSZ 18150/1-98. sz. szabvány, 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet előírásainak és a helyi adottságok, forgalmi viszonyok figyelembevételével kell végezni. Mérendő értékek: Mértékadó egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra és éjszakára. Mérések ideje: Átadás után: az út üzembe helyezését követő 90. és 120. nap között. Minden esetben szükséges a forgalmi adatok rögzítése is.

5.7.11.

A felhagyás (bontás) hatásai

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a felhagyás hatásai megegyeznek az építés hatásaival.

5.7.12.

Havária

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból vizsgálata nem releváns.

5.7.13.

Hatásterület lehatárolása

A zajvizsgálat a közvetlen hatásterület védendő létesítményeire készült a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5., 6. és 7. § előírásai szerint. A közvetlen hatásterület lehatárolását a 2030. évre vonatkozó éjszakai zajterhelési értékből számítással állapítottuk meg. A közvetlen hatásterületet minden esetben az éjjeli időtartamra határoztuk meg, a zajforrások magasságának és a védendő létesítmények elhelyezkedésének figyelembe vételével 1,5 m-es magasságra. Nappal az éjjelinél kisebb hatásterület határolható le, ezért ennek bemutatásától a Kr. 6. § (3) pontja alapján eltekintettünk.

210 / 241


Tsz.:1/2015

A hatásterület lehatárolásához szükséges háttérterhelés mérést az MSZ 18150-1:1998. sz. szabvány 6.4.2. szerint végeztük el. A létesítendő nyomvonalak közvetlen környezetében, mivel jelenleg forgalommentes területekről van szó, a zajterhelést a távolabbi utak zajterhelése, illetőleg a természet hangjai határozzák meg. A vizsgálati helyszínt úgy határoztuk meg, hogy az jellemezze a nyomvonal menti területek háttérterhelését. A mérésről készült jegyzőkönyvet az V. Zajvédelmi melléklet tartalmazza. A háttérterhelés meghatározásának vizsgálati eredményét az alábbi táblázat tartalmazza. 5.7.8. táblázat: Háttérterhelés zajvizsgálata

Vizsgálati pontok

jelenlegi háttérterhelés éjjel / (nappal) LAeq (dB)

Szendehely, Katalinpuszta, Nagydomb u. 2. /614. hrsz./ (településhatár környezetében)

36,5 (40,7)

A háttérterhelés mérési eredményeiből megállapítható, hogy a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterületén, a tervezett (vizsgált) zajforrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés jellemzően legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. Fentieknek megfelelően hatástanulmányban bemutatott közvetlen hatásterületet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) a) bekezdésének értelmében lakóterületek esetében éjszakára 45 dB értékre állapítottunk meg. Tárgyi lehatárolás által kijelölt hatásterület a legnagyobb lehatárolást adó zaj szempontú kritérium alapján került meghatározásra. A közvetlen hatásterületet jelző zajgörbék a tervezett nyomvonallal közel párhuzamosan futnak (lásd. a ZA1-ZA2. és a ZC1-ZC3. ábrákon). A közvetlen hatásterületet az 5.7.9. táblázat ún. „hatásterületi távolság” adatai mutatják be, illetőleg jellemzik. 5.7.9. táblázat: Közvetlen zajvédelmi hatásterület adatai Távlat (2030) az M2 gyorsforgalmi út kiépülésével útszakasz

„Hatásterületi” távolság (m)

Zajterhelési határérték / Sebesség (km/h) hatásterület határa, éjjel (dB) szgk/tgk

Közvetlen hatásterület Vác-északi csp. – Nőtincsi csp.

361

55/45

110/80

Nőtincsi csp. – Rétség déli csp.

330

55/45

110/80

Rétség déli csp. - Rétség északi csp.

338

55/45

110/80

Rétség északi csp. – Nagyoroszi-keleti csp.

148

55/45

110/80

211 / 241


Tsz.:1/2015

Távlat (2030) az M2 gyorsforgalmi út kiépülésével útszakasz

„Hatásterületi” távolság (m)

Zajterhelési határérték / Sebesség (km/h) hatásterület határa, éjjel (dB) szgk/tgk

Nagyoroszi-keleti csp. – Drégelypalánki csp.

149

55/45

110/80

Drégelypalánki csp. Országhatár

145

55/45

110/80

A közvetlen hatásterület környezete, védendő létesítményeit az 5.7.4.1 fejezet írja le. A következő táblázatban megnevezzük azokat a településeket, amelyek belterületét érinti a gyorsforgalmi út zajvédelmi hatásterülete, de zajtól védendő területet vagy építményt nem érint, illetőleg azokat a településeket, amelyek belterületét a hatásterület nem érinti: 5.7.10. táblázat: Közvetlen hatásterület által érintett belterületek M2 gyorsforgalmi út hatásterülete Nem érinti a belterületet

Érinti a belterületet, Érinti a belterületet, védendőt is érint védendőt nem érint Vác Szendehely-Katalinpuszta

Szendehely Berkenye Nőtincs Rétság Bánk Borsosberény Tereske Pusztaberki Horpács Nagyoroszi Patak Drégelypalánk Hont

A megközelítő utakra vonatkozóan (ún. közvetett) hatásterületről a jogszabályi meghatározások szerint nem beszélhetünk. A 314/2005. Kr. 7. sz. melléklet I./1. és 2. pontja határozza meg a közvetlen és közvetett hatásterület fogalmát. A rendelet 2. pontja alapján a közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamat érint. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. Kr. nem tartalmaz meghatározást a közvetett hatásterület zajvédelmi értelmezésére vonatkozóan. Megjegyezzük, hogy a rendelet 7. § bekezdései kizárólag új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterületének lehatárolására vonatkoznak. 212 / 241


Tsz.:1/2015

A hatástanulmány szakági munkarészeinek elkészítéséhez részletes forgalmi hatásvizsgálat készült, amelyben lehatárolásra került a projekt ún. közvetett forgalmi hatásterülete, vagyis azon kapcsolódó úthálózati elemeknek a meghatározása, amelyek forgalmára az új gyorsforgalmi út közvetve hatást gyakorol. A vonatkozó jogszabályok szerint azonban a tervezett létesítményt megközelítő környező úthálózaton bekövetkező zajterhelés változások alapján ezek az utak nem minősíthetőek hatásterületnek. A teljes körű és alapos zajvédelmi szempontú vizsgálatok érdekében fentieket figyelmen kívül hagyva minden forgalmi hatásterületi útra vonatkozóan megvizsgáltuk a projekt megvalósulása esetén várható zajterhelés változást. A jogszabályi meghatározásoktól eltekintve a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésben megfogalmazott lehatárolási elvet alkalmazva a megközelítő utak ún. közvetett zajhatásterületi lehatárolása (az összes vizsgált kapcsolódó úthálózati elem közül) az alábbi utakat foglalja magába: Zajterhelés csökkenéssel érintett közvetett hatásterületek:  Borsosberény 2. sz. főút  Nagyoroszi 2. sz. főút  Drégelypalánk 2. sz. főút  Nőtincs 2114. j. út  Felsőpetény 21125. j. út  Szendehely 2. sz. főút  Hont 2. sz. főút Zajterhelés növekedéssel érintett közvetett hatásterületek: - nincs ilyen. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 8. § szerint, a környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés – külön jogszabályban meghatározott – rezgésterhelés-növekedést okoz. A közúti forgalomtól eredő rezgésterhelés a talajban való terjedési feltételektől függően néhány tíz méter távolságban olyan mértékben csillapodik, hogy a rezgésterhelés változás hibahatáron belüli mértékben válik kimutathatóvá. Ennek megfelelően azt lehet kijelenteni, hogy a rezgésvédelmi hatásterület minden esetben közel az út nyomvonalához, a zajvédelmi hatásterületen belül határolható le. Az építési szállítás zajvédelmi hatásterületére vonatkozóan a 284/2007. Kr. 7. §-ában meghatározottak, valamint a vizsgálati dokumentáció 5.7.5. fejezetében foglaltak alapján az alábbi megállapítások tehetőek. Az építési szállítás zajvédelmi hatásterülete a legtöbb esetben tervezési terület határain nem terjed túl, mivel a megközelítő utak többsége mentén a szállítási és fuvarozási tevékenység nem okoz 3 dB-nél nagyobb mértékű járulékos zajterhelés változást. Kimutatható mértékű zajszint változás az alábbi hatásterületnek minősülő utak mentén várható (amennyiben az építési szállítás az organizációs terv alapján igénybe veszi) a nappali időszakban: -

2202. j. út Horpács esetében 5,4 dB 22101. j. út Drégelypalánk esetében 4,4 dB 2202. j. út Patak esetében 5,4 dB 12122. j. út Diósjenő esetében várhatóan több mint 30 dB 213 / 241


Tsz.:1/2015

2114. j. Nőtincs esetében 8,6 dB 2114. j. Ősagárd esetében 21,3 dB 2107. j. Keszeg esetében 3,1 dB 2115. j. Alsópetény esetében 2,9 dB 21125. j. Felsőpetény esetében 4,3 dB 2203. j. út Érsekvadkert esetében várhatóan több mint 30 dB

-

A környező utakon építkezéstől származó zajterhelést az anyagszállító gépjárművek elhaladása jelenthet. A szállítási útvonalat a kivitelezőnek úgy kell megválasztania, hogy a lehető legkisebb út- és egyéb környezeti károk keletkezzenek. Kapcsolódó létesítmények, közműkiváltások zajhatásterülete A közműkiváltások zajvédelmi hatásterületére vonatkozóan az 5.7.6. fejezetben foglalt megállapítások tehetőek, míg a kapcsolódó létesítmények közül önállóan üzemelési zaj szempontjából a csomópontok és útkapcsolati korrekciók, a pihenő helyek hatásterülete nem értelmezhető, a főpálya hatásterületétől nem függetleníthetőek. A mérnökségi telepek tekintetében, mivel azok közvetlen a főpálya nyomvonala mentén kerülnek kialakításra, azt lehet megállapítani, hogy a telepek működésére vonatkozóan meghatározható zajvédelmi hatásterület az gyorsforgalmi út üzemelésének hatásterületén belül határolható le.

5.8. Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezésére mind az útépítés, mind az üzemelés során számítani kell. Az építkezés és üzemeltetés során be kell tartani „a hulladékról” szóló 2012. CLXXXV. törvény, „a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről” szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól” szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm.rendelet, valamint „az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” szóló 45/2004. (VII.26.) BMKvVM együttes rendelet előírásait. A hulladékok képződését esetünkben két részre kell bontanunk: -

az építés során keletkező hulladékokra, valamint az út üzemelése folyamán keletkező hulladékokra.

5.8.1. Az építés során keletkező hulladékok A létesítmények építése (beleértve az anyagnyerőhelyeket) során különféle hulladékok keletkezésével kell számolni. Keletkezésük a létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. Mennyiségük jelenlegi tervezési fázisban nehezen becsülhető. Az építés, szerelés idején veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok következő főbb csoportjainak keletkezése várható:  építőanyag (cement, beton, tégla, stb.) törmelék, hulladék,  tömítő-, szigetelőanyag hulladék, 214 / 241


        

Tsz.:1/2015

bitumen hulladék, festékek, lakkok és egyéb bevonó, korrózióvédő anyagok hulladékai, szennyezett hígító és oldószerek, fémhulladék (vas, acél), fahulladékok, papírhulladékok, műanyag hulladékok, olaj- és olajos hulladékok, egyéb hulladékok.

Az építkezéseken dolgozók létszámától függő mennyiségű kommunális hulladék folyamatosan keletkezik. A kitermelt bontási anyagok jelentős része felhasználható az alapozási munkálatokban megfelelő előkészítés után. A keletkező, 17-es főcsoportba tartozó hulladékok, valamint a kommunális hulladékok nem tekinthetők veszélyes hulladéknak ezért elhelyezhetőek, elsősorban a Pestmegyei és Nógrád megyei hulladéklerakókban. Az építés ideje alatt a hulladékok gyűjtése, megfelelő tárolása a kivitelező feladata. Az építésvezetőségeken, felvonulási területeken keletkező hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyűjteni. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozóan a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait kell betartani és csak engedéllyel rendelkező szállítónak lehet átadni kezelésre. A géptelepeken, felvonulási területeken keletkező ipari, nem veszélyes hulladékok elszállítását a legközelebbi, a hulladék jellegének megfelelő és azt befogadó lerakóba kell szállítani. Az építés során az alábbi hulladékok előfordulásával kell számolni: Megnevezés - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (veszélyes hulladékok) Hidraulika olaj hulladékok Motor, hajtómű és kenőolaj hulladékok Folyékony üzemanyag hulladékai - Hulladékká vált csomagoló anyagok Csomagolási hulladékok Szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat - Építési és bontási hulladékok Beton, tégla, cserép, kerámia Fa, üveg, műanyag Bitumen keverékek Föld, kövek Kevert építkezési és bontási hulladékok - Települési hulladékok Kerti és parkokból származó hulladékok Úttisztításból származó hulladékok 215 / 241

EWC kód

13 01 13 02 13 07 15 01 15 02 03 17 01 17 02 17 03 02 17 05 04 17 09 04 02 02 20 03 03


Tsz.:1/2015

A keletkező hulladékokat tulajdonságaiknál fogva külön kell kezelni. A hulladékok kezeléséről a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezik. Az építési és bontási munkák során keletkezett veszélyes hulladékokat (EWC 13 kód), valamint ezek földelegyeit zárt konténerbe kell gyűjteni, és az ilyen anyagok ártalmatlanításával foglalkozó szervezethez kell szállítani vagy gyűjtőjárattal elszállíttatni. A tervezett építkezés során keletkező hulladékok – környezetvédelmi szempontból megfelelő – gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Ellenkező esetben a hulladékok a környezetet szennyezhetik, pl. szabálytalan gyűjtés, rakodás során a por, műanyag (fólia) és papírhulladékok szél általi elhordásával. A keletkező hulladékok jelentős része nem veszélyes hulladék. Ezek gyűjtését, elszállítását – átvevőhöz, területfeltöltésre, vagy kommunális lerakóra (szeméttelepre) – a környezet szennyezésének (pl. a porzásnak) megakadályozásával kell elvégezni. A nem veszélyes hulladékok közül az értékesíthetőket, hasznosíthatókat célszerű elkülönítetten gyűjteni, majd értékesíteni, hasznosítani. A munkálatok során keletkeznek a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet alapján veszélyesnek minősülő hulladékok, melyek fajtái nagyjából azonosak az üzemelésnél is keletkező veszélyes hulladékokkal: 5.8.1. táblázat A tervezett útszakasz építése során várhatóan képződő főbb veszélyes hulladékok jegyzéke EWC kód 08 01 11 08 04 09 13 01 10 13 02 05 14 06 03 15 02 02

megnevezés szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok egyéb oldószerek és oldószer keverékek veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

Az ezekkel való tevékenységet a 225/2015. (VIII.7.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell megoldani, vagyis gyűjtésük, szállításuk során a környezetet nem veszélyeztethetik, szennyezhetik. Ez vonatkozik a felvonulási, az anyagnyerő- és az építési területekre egyaránt. A veszélyes hulladékokat csak az átvételükre jogosult személyeknek, szervezeteknek szabad átadni. Gyűjtésüket az előírások szerint kell biztosítani. A hulladékok elszállítása az anyagszállítási útvonalakon történik, a kiépített utak eléréséig. A kommunális, építési és veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtése és további kezelése a kivitelező feladata. A kivitelezés során várhatóan keletkező hulladékok potenciális átvevőinek - az engedéllyel rendelkező hulladékkezelők listája:

216 / 241


Tsz.:1/2015

Ügyfél név:

Városüzemeltetési Nonprofit Kft.

Cím (székh.):

2660 Balassagyarmat Mikszáth Kálmán út 59.

Ügyfél név:

Balassa-text Kft.

Cím (székh.):

2660 Balassagyarmat, Szügyi út 67. Hrsz. 064/8.

Ügyfél név:

Uránusz Szolgáltató És Kereskedelmi Kft

Cím (székh.):

2651 Rétság Kossuth U 55

Hulladéklerakó telepet a tervezett nyomvonal nem érint. A kivitelezés során hulladéknak minősülő anyagokat nem kívánnak felhasználni.

5.8.2. Üzemelés során keletkező hulladékok Az útszakasz területén – a kiépülést és használatba vételt követően – kis mennyiségben veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezésével kell számolni. Ezek fajtája jelenleg csak részben ismert, illetve prognosztizálható, pontos, fajtánkénti mennyiségükről a tervezés jelenlegi szakaszában nincs információ. A tervezés jelenlegi szakaszában még nem pontosan ismert a javítási, karbantartási tevékenység és ezek eszközei, anyagigénye. A keletkezi hulladékok nagy része azonos az építésnél keletkezett hulladékokkal, és ennek megfelelően gyűjtésük, kezelésük is hasonló. Az útszakasz üzemelése során hulladék keletkezik az alábbi tevékenységek során: takarítás,  pihenők fenntartása (kommunális hulladék- és szennyvíz elszállítása);  elütött állat tetemek eltávolítása; - zöldterület gondozása, - karbantartás és javítás,  a pályatest és az út szerelvényeinek (korlátok, oszlopok) karbantartása, festése, mosása;  az útfelület javítása (kitermelt aszfalt); - esetleges havária során. -

A nem hasznosítható veszélyesnek nem minősülő hulladékok a települési szilárd hulladékokhoz hasonlóan, illetve azzal együtt kezelendők. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése, majd hasznosítása vagy ártalmatlanítása a hulladék minőségétől függően kell történjen. Az üzemeltetés során keletkezett hulladékok rendszeres gyűjtéséről gondoskodni kell. Az illetékes közútkezelő (Magyar Közútkezelő Zrt. Pest Megyei Igazgatósága és a Nógrád Megyei Igazgatósága) gondoskodik a jelenleg meglévő és a jövőben kiépítésre kerülő közutakon keletkező kommunális hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról. Az említett összegyűjtött hulladékokat a megfelelő jogosultsággal rendelkező lerakó telepekre kell szállítani. Az üzemelés alatt jellemzően keletkező hulladékoknak a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VII.27.) VM rendelet szerinti kódszámokkal együtt az 5.8.2. táblázatban ismertetjük. 5.8.2. táblázat A tervezett útszakasz üzemelése során várhatóan képződő főbb hulladékok jegyzéke

217 / 241


EWC kód 08 01 11* 08 01 12 08 04 09* 08 04 10 12 01 01 13 01 10* 13 02 05* 13 05 88* 14 06 03* 15 01 01 15 01 02 15 01 04 15 01 05 15 02 02* 15 02 03 160103 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 02 01 17 02 03 17 03 02 17 04 02 17 04 05 17 05 04 17 09 04 20 02 01 20 02 02 20 02 03 20 03 01 20 03 03 20 03 07 20 03 99 200201

Tsz.:1/2015

megnevezés szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-til szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai ragasztók, tömítőanyagok anyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től vasfém reszelék és esztergaforgács klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek egyéb oldószerek és oldószer keverékek papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételi kompozit csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től gumiabroncs beton téglák cserép, kerámiák fa műanyag bitumen keverék, amelyek különböznek a 03 01-től alumínium Építési és bontási hulladék, vas és acél föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Építési és bontási hulladék, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Kerti hulladékok, biológiailag lebomló hulladékok Kerti hulladékok, talaj és kövek Kerti hulladékok, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is úttisztításból származó hulladék Lom hulladék Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék Biológiailag lebomló hulladékok

* veszélyes anyagok

Az üzemelés során keletkező hulladékok kezeléséről az illetékes Közútkezelő gondoskodik. Állati tetemek A gyorsforgalmi út vadvédelmi területein, a vadátjárok környezetében javasolt védőkerítése építése, amely hermetikusan elzárja az állatok útját, így az elütés veszélyét elméletileg kizárja. A védőkerítés megrongálódásából, eltávolításából stb származó esetekben,

218 / 241


Tsz.:1/2015

amikor az állatok mégis az útpályára jutnak és elütés történik, az elhullott állatokat a területileg illetékes megyei, illetve a gyorsforgalmi út diszpécserszolgálatnál lehet bejelenteni. A közútkezelő nem végezheti el az állati tetem elszállítását, mert az erre vonatkozó közegészségügyi előírások betartásához nem rendelkeznek eszközökkel, engedéllyel. Azonban kiértesíti az illetékes vállalkozót az elvégzendő feladatról, amit 24 órán belül köteles teljesíteni. Az elhullott állati tetemek kijelölt feldolgozó üzembe kerülnek. Kommunális, települési hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása Az illetékes közútkezelő gondoskodik az út üzemeltetése során keletkező kommunális hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról. A veszélyes hulladékok gyűjtése és elszállítása Elsősorban a karbantartási tevékenységek során az 5.8.2. táblázatban feltüntetett, csillaggal jelölt veszélyes hulladékok keletkezhetnek. Veszélyes hulladékok keletkezése nagy mennyiségben előre láthatóan nem várható. A veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységeket a veszélyes hulladékokról szóló 225/2015. (VIII.7.) Kormányrendelet előírásai szerint kell megszervezni. A veszélyes hulladékok gyűjtését a közútkezelő, a 225/2015. (VIII.7.) Kormányrendelet előírásai szerint, – a környezet szennyezését kizáró módon – megfelelő munkahelyi gyűjtőhelyen fogja végezni. A munkahelyi gyűjtőhelyről a hulladékot közvetlenül az átvevőnek adják át, illetve az útkarbantartás, takarítás hulladékainak további kezeléséről az üzemmérnökség gondoskodik. A keletkező hulladékok mennyisége a tervezés jelen fázisában pontosan nem határozható meg, azonban a korábban létesített hasonló létesítmények adatai alapján becsülhető az alábbiak szerint: 5.8.3. táblázat Veszélyes hulladék megnevezése

EWC kódja

várható éves mennyisége (t)

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek (pl. olajos homok), szűrők, törlőkendők, védőruházat

1502 02

1,75-2,8

vesz. anyagokat tartalmazó föld és kövek

1705 03

1,15-2,3

speciális gyűjtést és fertőtlenítést igénylő hulladékok

1802 02

0,4-1,0

elhasznált fagyálló folyadék

1601 14

13-18 liter

fénycső

2001 21

~0,002

hulladékká vált toner

0803 17

~0,0002

219 / 241


Tsz.:1/2015

5.8.4. táblázat Nem veszélyes hulladék megnevezése

EWC kódja

várható éves mennyisége (t)

Biológiailag lebomló hulladékok

200201

23-57

szilárd kommunális hulladék

200301

60-100

folyékony kommunális hulladék

200301

1150-3450

alumínium

170402

0,02-0,04

fémek (pl. vashulladék)

200140

0,04-0,06

gumiabroncs

160103

0,2-0,4

Előírások a hulladékkezelésre Az építkezés során keletkező inert hulladékokat (veszélyes anyagot nem tartalmazó építési törmelék) a legközelebbi - engedéllyel rendelkező - települési inerthulladék-lerakóban szükséges elhelyezni. Az aszfalt-hulladék elhelyezéséről az illetékes Közútkezelő Kht. (Nógrád Megyei Igazgatóság) gondoskodik. Az építkezés és üzemelés során keletkező települési szilárd hulladékot (kommunális hulladékot) zárt hulladéktárolóban kell gyűjteni és azt rendszeresen nem veszélyes hulladéklerakóba (kommunális hulladéklerakóba) kell elszállítani. A különböző típusú kommunális hulladékok összegyűjtéséről és elhelyezéséről építkezés alatt a Kivitelezőnek, üzemelésnél pedig az illetékes Közútkezelő Kht.-nak kell gondoskodnia. A lerakás célszerűen a megyei, vagy települési önkormányzatok által üzemeltetett szilárd hulladéklerakókba történhet. Az építkezés és üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok a jogszabály előírásai szerint egymástól elkülönítve, környezetszennyezést kizáró módon szükséges összegyűjteni, azokról nyilvántartást vezetni, bejelentést tenni és további kezeléséről, illetve veszélyeshulladék-lerakóban való elhelyezéséről gondoskodni kell. Veszélyes hulladék kezelését, elhelyezését csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező cég végezheti.

5.8.3. Javaslatok a hulladékok mennyiségének csökkentésére, környezetkímélő és szelektív gyűjtésére, tárolására, szállítására, átadására A hulladékok képződését esetünkben két részre kell bontanunk: -

az építés során keletkező hulladékokra, valamint

-

az út üzemelése folyamán keletkező hulladékokra.

Az építés során keletkező hulladékok esetén nagyon fontos gyakorlat az újrahasznosítás, újrahasználat. A bontási hulladékok anyagában történő újrahasznosítása várható, ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül. A kivitelezés során keletkező bontási hulladékok –amennyiben arra alkalmas- felhasználásra kerülnek pl.: pihenőhelyek létesítéséhez, földutak alapozásához, stb.. 220 / 241


Tsz.:1/2015

A hulladék szállítását csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti! Az építési hulladékok útépítési hasznosítását a felhasználási területtől függően több termékszabvány, útügyi műszaki előírás és műszaki irányelv szabályozza. Tekintettel arra, hogy az építési területen az anyagnyerő helyek térbeni elhelyezkedése miatt a töltésanyag anyagnyerő helyről történő mozgatása drága, ezért a bontási hulladékok anyagában történő újrahasznosítása is várható. Ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül. A kivitelezés során keletkező bontási inert hulladékok mivel jelentős fizikai kémiai és biológiai átalakuláson nem mennek át válogatási, aprítási, darálási műveleteket követően maradéktalanul felhasználásra kerülnek utak, pihenőhelyek, földutak útalapjainak építéséhez és szilárdításához, új aszfaltkeverékekhez adalékanyagként, betonadalék anyagként. Inert hulladéklerakó igénybe vételére csak az útépítés során nem hasznosítható anyagok esetében lesz szükséges ezek mennyisége az előzetes becslések szerint elenyésző. A megfelelőség-igazolással el nem látott letört anyag, valamint a hulladék kezelésen át nem esett építésből, bontásból származó anyag továbbra is hulladéknak tekinthető! Az építés során megmaradt, fel nem használt aszfaltot a Magyar Közút telephelyére szállítják, ott tárolják a későbbi felhasználásig. Az üzemelés során keletkező hulladékokat a pihenőhelyeken, töltőállomások környezetében szelektíven gyűjtik. Az illetékes kezelő gondoskodik a hulladék elszállításáról. 2006. január 1-jétől kezdődően szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesülnek az ÁAK Zrt. (ma Magyar Közút Zrt.) kezelésébe tartozó összes autópálya-pihenőben, így a tervezett M2 gyorsforgalmi út pihenőiben is meg fog valósulni a szelektív hulladékgyűjtés. Javasolt a kapcsolódó létesítményeknél (pl. üzemanyagtöltő állomások) is a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, de az ezek kialakítására vonatkozó részletes információkat majd az engedélyezési tervek fogják tartalmazni. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken található konténerek 2500 és 1500 literes űrtartalmú fémből készült tárolók. A szelektív gyűjtés során papírt, PET-palackokat, üveget és fém italosdobozokat lehet elkülöníteni ezekben a konténerekben, amelyeken az egyes hulladéktípusokra jellemző piktogramok igazítják el az utazókat.

5.8.4. Összefoglalás Az út építése és üzemelése során is keletkeznek különféle hulladékok, azonban mennyiségük jelen tervezési fázisban nehezen becsülhető. Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett beruházás megvalósíthatónak minősíthető.

221 / 241


Tsz.:1/2015

6. VÍZ KERETIRÁNYELV VIZSGÁLAT Egyes beruházások (vízi létesítmények) akkor valósíthatók meg, ha betartják az új infrastrukturális fejlesztésekre (fizikai módosításokra) vonatkozó előírásokat (EU Víz Keretirányelve 4.7 cikk), ha nem veszélyeztetik más víztestekben a jó állapot elérését, ha nem veszélyeztetik más EU jogszabályok előírásainak a teljesítését (értik itt a Natura 2000 területek védelmét, ill. a hatásbecslést is). Ennek eldöntésére született az ún. VKI4.7 teszt, aminek a célja, hogy el lehessen dönteni, hogy a tervezett beavatkozásoknak jelentős hatása lehet a víztest állapotára, vagy sem (ezt leginkább vízi létesítményekre, nem infrastrukturális műtárgy beruházásokra vonatkozik). A környezeti hatásvizsgálati eljárások során a VKI előírásainak a betartását szinte mindig ellenőrizni kell, legalább olyan szintig, hogy szükség van-e VKI 4.7 teszt (illetve VKI tesztek) elvégzésére. Ha a tervezett beavatkozásoknak nem lesz jelentős hatása a víztestek állapotára, akkor a VKI 4.7 tesztben előírt részletes vizsgálatokat nem kell elvégezni. A Víz Keretirányelv folyamat ábráját a következő ábra szemlélteti:

222 / 241


Tsz.:1/2015

1. A beavatkozás a felszíni víztest fizikai tulajdonságai módosulását, vagy a felszín alatti víztest szintjének változását eredményezi, amely a felszíni víztest jó ökológiai, vagy kémiai állapota, adott esetben a jó ökológiai potenciálja, illetve a felszín alatti víztest jó mennyiségi állapota el nem éréséhez, vagy egy felszíni, vagy egy felszín alatti víztest állapota romlásának nem megakadályozásához vezethet? Vagy a beavatkozás egy új fenntartható fejlődéssel kapcsolatos emberi tevékenység eredménye, amely a felszíni víztest kiváló állapotról jó állapotra való romlásának nem megakadályozásához vezet?

Nem

Nem szükséges a 4.7 cikk alkalmazása

Igen

I gen

2. Minden lehetséges intézkedést megtettek a víztestek állapotára gyakorolt negatív hatások csökkentésére?

N em

I gen Áttervezhető a beavatkozás?

3. Elérhetők azok a hasznos célok, amelyek a víztest módosítását eredményezik, más olyan eszközökkel is, amelyek műszakilag kivitelezhetőek, nem járnak aránytalanul magas költségekkel, és lényegesen jobb környezeti lehetőséget jelentenek?

I gen

N

N

em

N Más a 4.7 cikknek megfelelő VKI célok nem tűzhetők ki

N em

4. A beavatkozások oka elsőrendű közérdek és/vagy a hasznokat, amelyek a környezet és a társadalom számára a VKI célok megvalósulásából fakadnak, felülmúlják-e a beavatkozások hasznai az emberi egészség, az emberi biztonság megtartása, vagy a fenntartható fejlődés tekintetében?

I gen I gen

5. Kizárja a beavatkozás ugyanazon vízgyűjtő más víztestein tartósan a VKI célok megvalósulását, vagy veszélyezteti azokat?

N em

N em

6. A beavatkozás összeegyeztethető az egyéb közösségi előírásokkal?

I N em

gen

7. A beavatkozás biztosítja legalább azt a védelmi szintet, amit a meglévő közösségi előírások?

I gen

A 4.7 pont szerint kitűzhetők más VKI célok A beavatkozások okait a vízgyűjtő-gazdálkodási terv részletesen bemutatja, a célokat 6 évente felülvizsgálják.

223 / 241


Tsz.:1/2015

Az M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár közötti szakasz létesítése és üzemelése a felszíni víztest fizikai tulajdonságainak módosulását, vagy a felszín alatti víztest szintjének változását nem eredményezi, a vizek kémiai és ökológiai állapotát várhatóan nem befolyásolja negatívan, ezért VKI4.7 teszt elvégzésére nincs szükség. A fenti állítás alátámasztására az 5.1., 5.2. és 5.4. fejezetek megállapításainak figyelembevételével röviden ismertetjük a tervezett projekt hatásait: I. Felszíni vizek védelme Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alapján a tervezési terület az 1-9. Közép-Duna és az 1-8. Ipoly tervezési alegység részét képezi. Az alegységek vízgyűjtő-gazdálkodási tervei alapján az alábbi táblázat mutatja be a térség legnagyobb vízfolyásainak (Ipoly, Lókos-patak, Derék-patak) biológiai, fizikai-kémiai, ökológiai, hidromorf és kémiai állapotát (lásd. még 5.2. fejezetben lévő táblázat). A Víz Keretirányelv fő célkitűzései szerinti „jó” állapotot az Ipoly csak a fizikai-kémiai állapotában, a Lókos-patak a biológiai állapotában és a Derék-patak a biológiai és ökológiai állapotában éri el. Víztest neve Ipoly** Lókos-patak* Biológiai állapota mérsékelt jó Fizikai-kémiai állapota jó a jó állapotnál gyengébb Ökológiai állapota mérsékelt mérsékelt Hidromorfológiai mérsékelt mérsékelt állapota Kémiai állapota nem éri el a jó állapotot adathiány * erősen módosított vízfolyás (oka: árvízvédelmi mederrendezés) ** magyar oldalon nem keresztezi a beruházás

Derék-patak jó adathiány jó mérsékelt adathiány

A hatásvizsgálati dokumentáció 5.2.3. fejezetében vizsgálta az üzemelés hatásai alatt a vízfolyások fizikai állapot változását: Keresztező műtárgyak esetében (ha más előírás nincs) maximálisan 4 cm duzzasztási szint a megengedett, a felvíz oldalon. A sebességnövekmény minimalizálása érdekében maximum 10%-os sebességnövekmény alakulhat ki átereszeknél és hidaknál, amennyiben a meder állapotára nincs jelentős befolyással. Az 5.2.2. és 5.2.3. fejezetek vizsgálják a csapadékvíz-elvezetés hatásait is: A változatos terep adottságoknak megfelelően a tervezett gyorsforgalmi út követi a terep domborzatát, a jelentősebb magasságkülönbségek áthidalására völgyhidak, illetve alagutak épülnek. Az útburkolatról lefolyó csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére kétoldali talpárkok kerülnek kialakításra, melyek fenékszélessége tervezetten 0,40 m, mélységük a tervezés további fázisaiban kerül méretezéssel megállapításra. A tervezett nyílt árkokat burkolattal kell ellátni, amennyiben a hossz-esés meghaladja a 3%-ot, valamint 8% feletti hossz-esés esetén a burkoló elemeket beton ágyazatban kell elhelyezni, és energiatörő elemek alkalmazása szükséges. A tervezett nyomvonal vízbázis védőterületet nem érint, ellenben helyenként kiemelten és fokozottan érzékeny területeken vezet keresztül. Patak és Drégelypalánk fokozottan érzékeny, Vác fokozottan és kiemelten érzékeny területen fekszenek. A felszín alatti vizek védelméről 224 / 241


Tsz.:1/2015

szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján „Tilos (…) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése.” Ezeken a területeken burkolt vízelvezető árok vagy megfelelően (agyagpaplannal, vagy geomembránnal) szigetelt árok kerül kiépítésre. Azokon a szakaszokon, ahol vízzáró árok kialakítása szükséges a vízzáróság biztosítása érdekében célszerű előregyártott mederelemekből kialakított vízelvezető árok létesítése. Fokozottan, illetve kiemelten érzékeny terület a Lókos-pataki tározó és a Derék-pataki tározó területe is, ezért a medrektől számított 0,25 km széles sávban burkolt árok kialakítása szükséges. Burkolt árok létesül a Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon az 57+500 - 58+400 km szelvények és a 60+100 - 60+900 km szelvények között. Burkolt árok kialakítása javasolt a Nagyoroszi-patak keresztezése környezetében is, a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszon, a 7+200-8+000 km szelvények között. NATURA 2000 vizes élőhelyek az Ipoly mentén találhatók, amelyeket a Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakasz érint. Ezeken a területeken a vízelvezetés zárt rendszerben történik. Magas töltés építése esetén az útburkolat szélén szegély kerül beépítésre. A lefolyó csapadékvíz a szegély helyenkénti megnyitásával, rézsűsurrantón levezetve jut el a befogadó talpárokba. A Vác-Rétság közötti nyomvonal szakaszon tervezett befogadó vízfolyások a keresztezés szelvényszámával: - az 49+873-51+116 km szelvények közötti szakasz befogadója a Lósi-patak, - az 52+250-54+250 km szelvények közötti szakasz befogadója a Keskenybükki-patak, - az 54+250-57+793,4 km szelvények közötti szakasz befogadója a Lókos-patak mellékága, - az 57+890-59+500 km szelvények közötti szakasz befogadója a Lókos-patak, - az 59+500-62+412 km szelvények közötti szakasz befogadója a Jenői-patak, - a 62+700-65+041 km szelvények közötti szakasz befogadója a Bánki-patak. A Rétság-Országhatár közötti nyomvonal szakaszon tervezett befogadó vízfolyások a keresztezés szelvényszámával: - az 1+040-3+750 km szelvények közötti szakasz befogadója a Derék-patak, - a 3+750-5+629 km szelvények közötti szakasz befogadója az Almáspusztai-patak, - az 5+629-7+220 km szelvények közötti szakasz befogadója a 6+613,17 km szelvényben keresztezett vízfolyás, - a 7+220-9+750 km szelvények közötti szakasz befogadója a Nagyoroszi-patak, - a 9-750-13+020 km szelvények közötti szakasz befogadója a Haraszti-árok, - a 13+020-16+885 km szelvények közötti szakasz befogadója a 15+457,20 km szelvényben keresztezett vízfolyás, - a 16+885-18+400 km szelvények közötti szakasz befogadója a Csitári-patak, - a 18+400-23+363 km szelvények közötti szakasz befogadója az István-patak. Az út burkolatáról lefolyó csapadékvíz keresztező vízfolyásokba történő bevezetése ellen a vízfolyás kezelők kifogást nem emeltek, a megoldásnak műszaki akadálya nincs. 225 / 241


Tsz.:1/2015

A tervezés során felvettük a kapcsolatot a Közép – Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, akik a kezelésükben lévő vízfolyások (Lósi-patak, Lókos-patak, Jenői-patak, Gombás-patak, Csitáripatak) kapcsán előzetes befogadói nyilatkozatot tettek (lásd. III. Vízvédelmi melléklet). A nyilatkozat alapján a csapadékvizek -

a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 4. Általános védettségi kategóriájára vonatkozó határértékek betartása, az olajjal szennyeződött csapadékvizek előtisztítása, a kiszűrt olaj 225/2015. (VIII.7.) Korm.rendelet előírásai alapján való kezelése, valamint a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet előírásainak betartása

mellett bevezethetők a befogadó vízfolyásokba. A burkolatról lefolyó és esetlegesen olajjal szennyezett csapadékvíz előtisztítás után vezethető be a befogadó vízfolyásba. Az alkalmazott vízvédelmi műtárgy által az élővízbe bocsátott víz minőségének a fent felsorolt, hatályos jogszabályok által előírt határértékeknek kell megfelelnie. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. számú melléklete alapján a befogadóba való közvetlen bevezetésre a hatóság által megállapítható egyedi határértékek szerint az összes alifás szénhidrogénre (TPH) vonatkozó legkisebb érték 3 mg/l, míg a legnagyobb 20 mg/l. Az 5.2.3. fejezetben ismertetet számítást elvégeztük a tervezett gyorsforgalmi út Vác-országhatár közötti szakaszaira és megállapítottuk, hogy földárkok esetén sehol nem várható határérték feletti szennyezés. Burkolt árkok alkalmazásával, a 2030-ra megnövekedett forgalom esetén a Vác és Rétság közötti tervezési szakaszokon a szennyezés mértéke várhatóan átlépi a minimális határértéket, ezért javasolt a befogadó vízfolyások előtt, előtisztító műtárgy betervezése. A tervezett alagutak vízelvezetése az útpálya mélyvonalában, a kiemelt szegély mentén vezetett, oldalbeömlős, réselt, szifonos, csatorna kiépítésével valósulna meg. A csatornának egyenlő közönként elhelyezett tisztító aknái vannak, amelyeknek folyásfenék alá nyúló részei nincsenek. Az alagutak tisztítása közben keletkező szennyvíz az alagutak végein elhelyezett tisztító műtárgyon keresztül kapcsolódik az autóút vízelvezető rendszeréhez, illetve az ily módon megtisztított víz kerülhet bevezetésre a befogadó vízfolyásokba. Amennyiben az alagút völgyhídban folytatódik, annak zárt vízelvezető rendszerébe jut az alagútakban összegyűjtött csapadékvíz. Az ismertetett vízelvezetési megoldásoknak köszönhetően a felszíni vízfolyások szennyeződése elkerülhető. Mindezek alapján a keresztezett vízfolyások, kiemelten az adatokkal rendelkező nagyobb vízfolyások, mint az Ipoly jó fizikai-kémiai, a Lókos-patak jó biológiai, valamint a Derék-patak jó biológiai és ökológiai állapotát az új M2 gyorsforgalmi út Vác-országhatár közötti szakaszának létesítése nem veszélyezteti, nem rontja le. II. Földfelszín, felszín alatti vizek védelme Az 5.1.1. fejezetben bemutatásra kerültek a tervezési terület 2 alegységén (Közép-Duna és Ipoly) található felszín közeli, sekély víztestek: sekély hegyvidéki (s.h.) 1.7. Börzsöny, Gödöllőidombvidék – Duna-vízgyűjtő és 1.8. Börzsöny, Cserhát – Ipoly-vízgyűjtő, valamint a sekély porózus (s.p.) 1.12.2. Ipoly-völgy.

226 / 241


Tsz.:1/2015

Az sh.1.7. és sh.1.8. jelű víztestek mennyiségi állapota jó, míg az sp.1.12.2. víztesté jó, de fenn áll a gyenge állapot kockázata, amit a felszín alatti víztől függő ökoszisztéma bizonytalan állapota okoz. Kémiai állapotukat tekintve az s.h.1.8. víztest jó minősítésű, ellenben az sh.1.7. és sp.1.12.2. víztestek az ivóvíz kitermelést veszélyeztető túllépés és a szennyezett ivóvízbázis következtében gyenge minősítésűek. Az 5.2.3. fejezetben vizsgáltuk a tervezett gyorsforgalmi út távlati, 2030-ra számított forgalmából várható összes alifás szénhidrogén szennyezés mértékét. A gyorsforgalmi utat 6 részre osztott szakaszolással vettük figyelembe. A számítások alapján a Vác-Rétság közötti 3 szakaszon a szennyezés mértéke várhatóan átlépi a minimális határértéket, ezért javasolt a befogadó vízfolyások előtt, előtisztító műtárgy betervezése. A többi szakaszon, RétságOrszághatár között, a várható szennyezés mértéke nem éri el a minimális határértéket (28/2044. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. sz. melléklete, TPH min. értéke 3 mg/l). A számított értékek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott és a földtani közeg, valamint a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértéket (100 mg/kg, illetve 100 µg/l) nem haladják meg. A számítások, valamint a már bemutatott vízelvezetési megoldások alapján a lefolyó csapadékvízzel csekély mennyiségű szennyező anyag tud elszikkadni, illetve szivárog át közvetve a vízfolyásokba, tehát nem valószínű a felszín alatti víz minőségének romlása a a gyorsforgalmi út és műtárgyai üzemeltetése alatt. III. Élővilág védelem (vízi) Az 5.4. fejezetben a Natura 2000 hatásbecslési (HUDI20038 Nyugat-Cserhát és Naszály SCI, HUDI20026 Ipoly-völgye SCI és HUDI10008 SPA, HUDI10002 Börzsöny és Visegrádi hegység SPA és HUDI20008 Börzsöny SCI) felmérései, illetőleg megállapításai alapján vizsgáltuk a vízi életközösségek élővilág-védelmi szempontjait: Általánosságban elmondható, hogy az Ipoly kivételével a terület viszonylagosan kevés vizes élőhellyel rendelkezik. A vizsgált nyomvonalszakaszok közül a legértékesebb élőhely az Ipoly völgye, melynek kíméletét a megvalósulás során prioritásként kell kezelni. Ökológiai szempontból további kiemelkedő szereppel bíró élőhely foltoknak bizonyulnak a keresztezett patakvölgyek és az azokat kísérő gyepes, ligetes sávok is. Ilyen pl. a Lósi-patak és Lókos-patak, Jenői-patak, Hévízpatak és Haraszti-árok. A várható konfliktus zónák a Vác-Rétság közötti szakaszon Vác és Szendehely között (Börzsöny és Naszály húzódó ökológiai folyosó keresztezése), a Rétság-Országhatár közötti szakaszon az Ipoly ártere, a nemzeti park és a Natura2000 területek érintettsége következtében állnak fenn. A várható kedvezőtlen hatások közül valószínűsíthető a területen jelen lévő fajok egyes egyedeinek megsemmisülése és az elválasztó hatás, a fragmentáció bekövetkezte. Releváns hatás a zavarás is, melynek negatív irányú változásával az építkezés ideje alatt kell számolni első alkalommal, később – az út használatba adását követően – ez a hatás kisebb mértékben, de állandósulni fog. Jelentős lehet továbbá az építkezéssel járó rendszertelen emberi mozgás zavaró hatása, mely a madarak esetében sok esetben jelentősebb, mint a permanens hatások (pl. állandó forgalom). Emellett a beruházással járó gépi munka mértéke és időtartama, valamint az azzal járó zajterhelés is meghatározó. 227 / 241


Tsz.:1/2015

Növényvilág (vízi) A Vác-Rétság közötti szakasz döntően erdős területeken vezet keresztül. A nyomvonal keresztezi a Lósi-patakot az 50+250 km szelvényben. A patak kisvízfolyás jellegéből adódóan összeköti a már meglévő 2. számú főút két oldalán található élőhelyeket. A Rétság-Országhatár közötti szakasz Natura2000 területeket keresztez a 19+750 – 22+250 km szelvények között. A szakasz mentén találhatók kisvízfolyások fajokban gazdag vízparti növényzettel és cserjésekkel (pl.: Pusztaberki déli részén), valamint ezen a szakaszon a nyomvonal érinti a 6440 kódú Ártéri mocsárrétek jelölő élőhelyet (kb. 6,5 ha). Az Ipoly árterén belül értékes ex lege védelem alatt álló égeres láperdők terülnek el. A Rétság-Országhatár közötti szakasz közvetlenül érint, keresztez égeres láperdő foltot. Az érintett láperdő foltok jellemzően zavart, bolygatott állománnyal rendelkeznek. Jelölő növényfajt a beruházás nem érint. A növényállomány degradálódása a javasolt hatáscsökkentő intézkedések betartásával csökkenthető. (Részletesen lásd. 5.4.10. fejezetben). Állatvilág (vízi) Halak Az Ipoly-völgyében a harisállomány globális jelentőségű, a folyó szlovák oldalán hasonló nagyságú (20-40 pár) egyedszám él. A réticsík rendkívül szívós hal (a vizek szinte teljes kiszáradását és a rendkívüli oxigénhiányt is elviseli), amely a területen hatásviselő fajként jelenik meg. A Petényi-márga folyami hal és a vöröshasú unka Ipoly menti élőhelyét érinti a nyomvonal, ezáltal csökkentve a szaporodó és táplálkozó helyüket. Kétéltűek és hüllők A kétéltű és hüllő fajok megfigyelése céljából végzett terepbejárásokon (lásd. Natura2000 dokumentációk) szerzett tapasztalatok és beazonosított konfliktuspontok az alábbiakban kerülnek összegzésre: Vác-Rétság közötti szakasz mentén: Szendehely – Udvarhelyi-tó, Nőtincs –Lókos-patak, Pusztaszántói-patak (halastavak) Rétság-Országhatár közötti szakasz mentén: Nagyoroszi-patak, Csitári-patak, Ipoly-völgy – Irtás-rétek, Ipoly-völgy – HontParassapuszta A terepbejárások során legtöbb helyen barna varangy (Bufo bufo), és erdei béka (Rana dalmatina) fajok voltak megfigyelhetők. A mocsári teknős és vörös hasú unka élőhelye érintett a tervezett nyomvonal szakasz környezetében a 20+750 – 22+250 szelvények között. A szaporodó és táplálkozóhelyük csökkenésével kell számolni. A pusztaszántói tavaknál felmért vizes élőhely hosszában mozgó, vízhez kötődő fajok átvezetése valószínűleg megoldódik az utat átvezető híd alatt. Jellemzően olyan hidak kiépítése tervezett a vízfolyás számára, amely alatt a nagy műszaki paraméterekkel biztosítható a vízfolyás mint ökológiai folyosó konnektivitása. A híd közvetlen környezetét célszerű kétéltű-terelőrendszerrel elzárni az úttesttől, mivel az alkalmas élőhelyen, főleg esős időben nagyobb mennyiségű egyed kerülhet az útburkolatra. 228 / 241


Tsz.:1/2015

Békaátjáró funkcióval (is) bíró ökológiai átjárók, békaátjárók, illetve a kisemlősátjárók kerülnek kiépítésre, amelyek karbantartása fontos, hogy funkciójukat folyamatosan el tudják látni. A felmérések alapján szerzett információk szerint kétéltű és hüllő átjárása (valamint a kis-, közepes és nagytestű, akár nagyvad állomány számára) is alkalmas műtárgyak felsorolása az 5.4.14. táblázatban található meg. Az ökológiai átjárók telepítésénél célszerű olyan megoldásokat létrehozni, melyek alkalmasak több állatcsoport átvezetésre is. A tervezett hídműtárgyak és alagutak felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy több vadátjárás biztosítására is alkalmas helyszínen létesül olyan műtárgy, mely külön ökológiai célú méretbeli előírások nélkül megvalósítva is elfogadható ökológiai szempontból. Madarak (vízi) Az élőhely bolygatás hatása elsősorban az Ipolymenti vizes élőhelyek esetében a legjelentősebb és egyben itt várható a fajösszetételben a legnagyobb mértékű negatív változás. A gyorsforgalmi út tervezett nyomvonal szakaszaitól kb. 500-1000 m-re előforduló fajok közül egyértelműen az énekes hattyú állomány emelkedik ki, mely Magyarországon belül egyedül itt költ. Az ország más területein még kóborlás során is ritkán kerül elő. Ezért kijelenthető, hogy a faj hazai állományának egyedüli mentsvára az Ipoly mente Hont és Drégelypalánk közötti területe mely így az énekes hattyú szempontjából kiemelt fontosságú. Madártanilag igen jelentős a tervezett nyomvonal által közvetlenül érintett Patak község mellett található víztározó jelenléte, mely a térség legjelentősebb vizes élőhelye az Ipolyvölgye után. A több hektáros nyílt vízfelület, a nádas szegélyek és a tóvégi fás területet egyaránt igen jelentősnek bizonyult a vízimadarak szempontjából. A vizsgált élőhelyegyüttes képezi az Ipoly-völgyének nyugati részével együtt az énekes hattyú egyetlen hazai költőhelyét. A tározó és közvetlen környezete éppen ezért kiemelt védelmet érdemel. Vizes élőhelyként az Ipoly folyó az egyik legjelentősebb élőhely Magyarországon, a víziés a vízhez kötődő madarak köre és fészkelőmadár-faunája igen gazdag. Jellemző a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a szárcsa (Fulica atra), a Natura2000 jelölőfaj barna rétihéja (Circus aeruginosus), a nádirigó (Acrocephanus arundinaceus), a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), valamint a fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) megjelenése. A ragadozó madarak és a vízimadarak számára a hatásterületnek csupán egyes részei képeznek fontos élőhelyet. Ezek elsősorban az Ipoly és a Naszály mentén találhatók. A természeti állapotban releváns változás várhatóan a Naszály mentén és az Ipoly-völgyében fog történni. Konstans, a teljes megvalósítandó nyomvonalon várható változás a zavarásban fog jelentkezni, mely a meglévő 2. sz. főúthoz közeli szakaszok mentén rendszeres formában jelenleg is jelen van, ezeken a részeken a kivitelezési munkálatok idején nőhet meg ennek mértéke, mely az új út átadásával várhatóan állandósulni fog. A nagymértékű zajhatást, porés kipufogó gázok levegőszennyezését, valamint a zaj- és rezgésterhelést csak a tágtűrésű fajok képesek elviselni, melyek a hatásterületen most is jelen vannak. A bekövetkező építkezések során az ezen a vidéken költő, tágtűrésű fajok maximum 1-2 szezonon (év) belül részben alkalmazkodni tudnak a megváltozott állapotokhoz. A teljesen új nyomvonalon létesülő új útszakaszok esetében az alkalmazkodás mértéke lényegesen kisebb lesz, fajok megritkulására, eltűnésére lehet számítani.

229 / 241


Tsz.:1/2015

Az 5.4.10. fejezetben javasolt hatáscsökkentő intézkedések betartásával a gyorsforgalmi út kiépítésével és üzemelésével járó negatív hatások csökkenthetők. Ezen intézkedések közül mutatjuk be a legfontosabbakat:  A kiemelt területekkel határos nyomvonalak esetében a kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselő Natura 2000 jelölő madárfajok szaporodási idején kívül, valamint a fő vonulási időszakon kívül, azaz szeptember 30. és február 15. közötti időtartamban javasolt megvalósítani a kivitelezést.  Az Ipoly-völgy SPA területén madárvédelmi falak létesítése indokolt.  A gyorsforgalmi út vizsgált szakaszának építése során az esetleges légvezetékek kiváltása és vagy új légvezeték építése során az új oszlopokat szigetelőpapuccsal kell ellátni, vagy alsó állású vezetékátvezetést kell alkalmazni, a madárfajok védelme érdekében. A veszélyeztető hatások mérséklésére javasolt intézkedések hatékonyságát a gyorsforgalmi út építése alatt, majd az átadást követően legalább 3 éven keresztül ajánlott monitoring vizsgálattal nyomon követni. Ennek a monitoring vizsgálatnak ki kell terjednie a növénytelepítések és ökológiai folyosók megőrzésének, illetve hatékonyságának vizsgálatára, valamint a javasolt madárvédelmi falak eredményességének ellenőrzésére. Amennyiben bármely műtárgy nem fejti ki a kellő hatást, akkor a jövőben javaslatot kell tenni, majd meg kell valósítani a műtárgyak átépítését vagy a negatív hatások kiküszöbölésének módját. Emlősök (vízi) A tervezett beruházás megvalósulása a vidra vonatkozásában semleges vagy elviselhető hatású (különösen, ha vándorló egyedekről van szó), a vízfolyások szennyezése viszont terhelő lehet. Az út építése, amennyiben időskorú, az odúlakó denevérek élőhelyéül szolgáló faegyedek kivágásával jár, a populációkra nézve károsító hatású. Az út üzemeltetése - a kivilágítás hiánya, ill. a tervezett világítás intenzitása miatt –, a denevérek vonatkozásában azonban inkább semlegesnek minősíthető. Összességében a tervezett beruházás élővilág védelmi szempontból elviselhető mértékű befolyással lesz a meglévő természeti adottságok, természetes folyamatok jellegére, minőségére, a hatáscsökkentő intézkedések betartása mellett. A gyorsforgalmi út megépülésével és üzemelésével járó negatív hatások elsődlegesen az Ipoly környezetében lesznek érzékelhetőek. Az Ipoly mérsékelt ökológiai-biológiai állapotát a beruházás megvalósulása nem veszélyezteti, nem rontja le. Az előző fejezetrészekben foglaltak alapján összefoglalva megállapítható, hogy a VKI 4.7 teszt folyamat ábra első kérdéscsoportjára adható válasz tehát minden estben nemleges, így nem szükséges a 4.7 cikk alkalmazása.

7. GLOBÁLIS KLÍMA HATÁSOK Fenntarthatóság Az Amszterdami Szerződés értelmében az Unió pénzügyi eszközeit hosszú távon gondolkodva, a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezet védelme, más szóval a fenntartható fejlődés érdekében kell működtetni. Ennek megfelelően a fejlesztések irányát úgy kell meghatározni, hogy ne veszélyeztessék a környezet minőségét és biztosítsák 230 / 241


Tsz.:1/2015

az erőforrások fenntartható használatát. A környezet és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése és természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése. Magyarországon a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szolgálja azt a célt, hogy biztosítsa az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelmét, a fenntartható fejlődését. Jelen környezeti hatásvizsgálati dokumentáció környezeti hatásvizsgálati eljárásra kerül benyújtásra. A M2 és a 2. számú főút a magyarországi úthálózat jelentős eleme, amely E77 jelzéssel része az európai úthálózatnak. A Budapest (M0) – Vác – Rétság – Hont – Szlovákia R3 (TransEuropean Network-Transport, azaz TEN-T hálózat része) térsége közötti észak-déli irányú nemzetközi közlekedési folyosó kiépülésével a forgalomáramlás gyorsulna, a települések környezetterhelése csökkenne. Azonban ennek az úthálózatnak a nagy része hiányzik, csak Budapest és Vác között épült ki. A parassapusztai határátkelő jelentős nemzetközi (főleg teher) forgalma a településeken átmenő fő- illetve mellékutakon bonyolódik, jelentős zaj- és levegőszennyezettséget, valamint rezgésterhelést okozva az itt élő embereknek. A jelenlegi úthálózat hiányosságai a gazdasági élet területén is éreztetik hatásukat. A nem megfelelő úthálózat is szerepet játszik a térség hátrányos, illetve nehézkesen fejlődő gazdasági helyzetének kialakulásában. A kiépülő gyorsforgalmi út csökkenti az eljutási időket, a balesetek számát és a belterületi részek elkerülésével alacsonyabb környezetterhelést jelent és nagyobb közlekedésbiztonságot (főleg a gyalogosok és a településen élők tekintetében). Mindezek hozzájárulnak a térség gazdasági fejlődéshez, illetve az érintett régiókban a települési életminőség javításához. Növekszik az érintett települések, kistérségek népességeltartó-képessége, javul a lakosság életminősége. Biodiverzitás A biodiverzitás csökkenését kiváltó fő okok az élőhelyek átalakítása, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, az idegenhonos özönfajok behurcolása és elterjedése, az éghajlatváltozás, melyek hatására a meglévő élőhelyek is feldarabolódnak, szétaprózódnak. Az EU Biodiverzitás Stratégia 2020 lényegét tekintve 6 vállalást ír le és kér a tagországoktól: 1) A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv teljes körű végrehajtása; 2) Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása; 3) A biológiai sokféleség fenntartásában és fokozásában a mezőgazdaság és az erdészet által játszott szerep növelése; 4) A halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása; 5) Az idegenhonos özönfajok elleni küzdelem; 6) Hozzájárulás a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez Az 5.4. fejezetben, valamint a készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentációk (HUDI20038 Nyugat-Cserhát és Naszály SCI, HUDI20026 Ipoly-völgye SCI és HUDI10008 SPA, HUDI10002 Börzsöny és Visegrádi hegység SPA és HUDI20008 Börzsöny SCI) készítése során a biodiverzitásra gyakorolt hatások számba lettek véve és a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedések kerültek előírásra.

231 / 241


Tsz.:1/2015

A tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkező kedvezőtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések: 1. Az építkezés során esetlegesen kialakítandó anyagnyerő helyeket és depóniákat úgy kell kijelölni, hogy azok ne érintsék közvetlenül az út mentén található erdőket és cserjés szegélyeket, illetve gyepeket. Kerülni kell az ökológiai folyosónak jelölt élőhelyfragmentumok károsítását az érintett területen. Natura 2000 területeken anyagnyerő hely és depónia nem jelölhető ki. 2. Az énekesmadarak költési idejében (április 1. és július 30. között) nagy zajterheléssel és emberi, gépi mozgással történő munkák lehetőség szerint ne történjenek. Amennyiben a kivitelezés ütemezése miatt az ilyen jellegű munka elhagyása egyéb okok miatt nem tartható, úgy a munkafeladatokat a tervezett nyomvonal hatásterülete által Natura 2000 területekkel átfedést mutató szakaszok mentén napközi időkorlátozással szükséges megoldani. 3. A felvonulási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy természeti értékek ne sérüljenek. A beruházás alatt az út menti élőhelyeken, illetve azok rovására, még ideiglenesen se létesüljön szervizút, depónia stb. Natura 2000 területen a tervezett nyomvonal közvetlen területi igénybevételén kívüli felületeken felvonulási útvonal nem jelölhető ki. A facsoportok és cserjés szegélyek kivágását minimalizálni kell. 4. A vizes élőhelyek közelében – utat keresztező csatornák, illetve csapadékosabb tél és tavasz következtében ideiglenesen víz alá kerülő gyepek esetében – a munkálatokat október-március között ajánlott végezni az esetlegesen ott élő kétéltűek és madarak kímélése érdekében. 5. A terület élővilágának (pl. költő madarak) érdekében fát, cserjét kivágni csak vegetációs időszakon kívül szabad (szeptember 30. és március 10. közötti időszakban). 6. Az építés során környezetkímélő technológiai alkalmazás és területhasználat szükséges, azaz a földtani közeg és a felszíni, illetve felszín alatti vízkészletek nem szennyeződhetnek el. 7. A nyíltabb területek mentén szórt telepítésű cserjés-fás állományokat kell kialakítani az út két széle mentén, melynek fajösszetételét kizárólag a térségre jellemző őshonos fajok alkothatják. További élővilág-védelmi javaslatok: A gyorsforgalmi út vizsgált szakaszainak építése során az esetleges légvezetékek kiváltása és vagy új légvezeték építése során madárvédelmi szempontból az új oszlopokat szigetelőpapuccsal kell ellátni, vagy alsó állású vezetékátvezetést kell alkalmazni. A kivitelezés során várható jelentős degradálódás keletkező nyílt felszíneken számolni kell a ruderális gyomnövények elszaporodásával, ill. az erős kompetíciós képességű inváziós növényfajok megjelenésével és tömegessé válásával. Ezt a kedvezőtlen hatást a Natura 2000 területen a munkaterület kerítéssel történő lehatárolásával, ill. az építési szakaszt követően a Natura 2000 területhez közel eső depóniák, ideiglenesen kialakított szállítási útvonalak, ill. a munkaterület minél hamarabb történő rendezésével (eredeti területhasználat visszaállítása vagy gyepesítés és rendszeres kaszálás) ill. utókezelésével lehet csökkenteni (pl.: gyomirtó kaszálás).

232 / 241


Tsz.:1/2015

A kivitelezés előtt, de mindenképp a kivitelezés évében végezzenek az előírások pontos lokalizálhatóságának érdekében egy ellenőrző élővilág-védelmi felmérést, mely a tervezett ökológiai átjárók és a tervezett madárvédelmi falak létesítését hivatott alátámasztani, létesítésük pontos helyzetét szelvényszámokkal szükség szerint pontosítani. A jelen dokumentációban bemutatott fajokat érő veszélyeztető hatások mérséklésére javasolt intézkedések hatékonyságát a gyorsforgalmi út megépülését, majd üzemelésének beindulását követően legalább 3 éven keresztül ajánlott monitoring vizsgálattal nyomon követni. Ennek a monitoring vizsgálatnak ki kell terjednie a javasolt ökológiai átjárók hatékonyságának vizsgálatára, illetve a javasolt madárvédelmi falak hatékonyságának vizsgálatára. Amennyiben bármely műtárgy nem fejti ki a kellő hatást, akkor a jövőben javaslatot kell tenni, majd meg kell valósítani a műtárgyak átépítését vagy a negatív hatások kiküszöbölésének módját. A monitoring vizsgálatok módszertanát ki kell dolgozni a természetvédelmi hatóság jövőbeli előírásainak ismeretében, majd azt a Hatósággal el kell fogadtatni a monitoring vizsgálatok kivitelezését megelőzően. A biodiverzitás megőrzését, fenntartását a felsorolt intézkedések betartásával lehet elérni. A projekt alapvetően a biodiverzitás jellegét kismértékben befolyásolhatja. Éghajlatváltozás A műtárgyak (hidak, alagutak) tervezése során figyelembe vételre kerültek az éghajlatváltozás várható hatásai, ennek megfeleleően kerültek méretezésre a szerkezetek ellenálló képességei. A hidak kategóriába a völgyhidakat, felüljárókat, aluljárókat, csomóponti hidakat, felül vezetett vadátjárókat, ökológiai átjárókat, kisemlős és hüllőátjárókat értelmezzük. A hidak kialakításának általános szempontjai az alábbiak voltak: - 700 m feletti hídhosszúság esetén acél szekrényes ortotróp pályalemezes híd felszerkezet, jellemzően 70 m-es nyílással, - 250-700 m közötti hídhosszúság esetén feszített vasbeton szekrényes, vagy öszvérszerkezetű acél szekrényes vasbeton pályalemezes híd felszerkezet, jellemzően 45 m-es nyílással, - 250 m alatt előregyártott feszített tartós vasbeton pályalemezes híd felszerkezet 2045 m es nyílás tartományban, - a kisemlősök és kishüllők ökológiai átjárói kör-, vagy békaszáj keresztmetszetű hullámlemezes acélcső szerkezetből készültek. A hidak méretezése során a vonatkozó szabványoknak megfelelően, az árvízi vízhozam 100 évenként egyszeri gyakoriságú (Q1%), valamint a mértékadó árvízszintek biztonsági magassággal megnövelt értékét vették figyelembe. A patakok és vízfolyások MÁSZ magasságát, ill. a felüljárók és völgyhidak szerkezeti alsó él magasságát és nyílását, mint a híd tervezés kiindulópontját az illetékes Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság a tervezéshez szakvéleményben adja meg. Az e-ÚT 07.01.12-2011 „Közúti hidak erőtani számítása”szabvány különválasztja a betonés acélszerkezetek, valamint az együttdolgozó szerkezetek hőmérsékleti terheit. A hőmérsékleti terhek ráadásul lehetnek egyenletesen, és nem egyenletesen változó hőmérsékleti terhek, melyeket össze kell adni. A létesítmények dilatációját és azok alapszerkezetét hő hatás szempontjából betonhidak esetén +/- 20°C „+” +/- 5°C, acélhidak 233 / 241


Tsz.:1/2015

esetén +/- 35°C „+” +/- 15°C, öszvérhidak esetén +/- 35°C „+” +/- 10°C hőmérsékleti hatásra méretezték, 1,5-ös biztonsági tényezővel. A saruk és dilatációk hőmérsékleti terhei ezeknél magasabbak. Szintén az e-ÚT 07.01.12-2011 szabvány rendelkezik a közúti hidakra ható szélnyomás és széllökés terhéről. A szélnyomás a híd és a gépjármű felületére merőlegesen ható -az alaki tényezőt is magába foglaló- vízszintes erő, melynek értéke 0,8 kN/m2. A széllökés a híd felületére merőlegesen ható -az alaki tényezőt is magába foglaló- vízszintes erő, melynek értéke 3 kN/m2. Ezek az értékek alapértékek, amelyek 1,5 biztonsági tényezővel vannak felszorozva. A széllökés értéke tehát 4,5 kN/m2, ami akár 60m/s, azaz 216 km/h szélsebesség nyomása is lehet. Ez mindenképpen nagyobb egy jelenleg előforduló csúcs-szél hatásnál, és a klimatikus ellenállást a szerkezetek esetében biztonsággal kezeli. A tervezett alagutak éghajlati hatásokkal szembeni ellenállóképességére a szélnek, a víznek és a hőmérsékletnek nincs közvetlen hatása. A víznek közvetve a felszín alatti víz/rétegvíz hathat, amelyek hatására került méretezésre az alagút vízelvezető rendszere. A felszín alatti víz/rétegvíz várható mennyiségét a geotechnikai feltárások után lehet meghatározni. Az alagút belső hőmérséklete függ a fedőréteg vastagságától, és a szellőztetéstől. A tervezett támfalak éghajlati hatásokkal szembeni ellenállóképességére a víznek közvetlen hatása nincs, közvetve a felszín alatti víz/rétegvíz hatására került méretezésre a támfal vízelvezető drain rendszere. A felszín alatti víz/rétegvíz várható mennyiségét a geotechnikai feltárások után lehet meghatározni. A szél szívóhatása elenyésző a talajnyomással szemben. A hőmérséklet hatása betontámfalak esetében +/- 20C „+” +/- 5C. Ez egy nagy biztonságot adó hatás, mert szemben a hidakkal a támfal egyik oldala mindig állandó hőmérsékleten van. A fentiek alapján a tervezett létesítmény kellő biztonsággal képes ellenállni az éghajlatváltozás hatásainak. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok közé tartozik a várhatóan egyszerre nagyobb tömegben lezúduló csapadék, melyet figyelembe vettek a vízelvezetés tervezésénél, ezzel együtt megfelelve az EU Víz Keretirányelvének is. Austrian Climate Research Programme (ACRP) keretén belül 2014-ben elkészült az ENVironmental Impact assessment Satisfying Adaptation Goals Evolving from Climate Change (ENVISAGE-CC) - Strategische Unterstützung bei der Projektplanung zur Berücksichtigung von Klimawandelfolgen, mely alapján az utak létesítésekor az éghajlatváltozással kapcsolatosan az alábbi hatásokkal lehet számolni. Időjárási jelenség

Közvetlen és közvetett hatások

Közvetlen hatás Fagyás és olvadás Kőomlás Maximum hőmérséklet emelkedése

Jellemző terület

Építéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó hatások

HŐMÉRSÉKLET Az úthálózatban keletkezett károk helyreállításának fokozott szükségessége a kármentesítés során Általános Kihatás az építmények stabilitására Lejtő / Hegyoldal

Közvetlen hőhatás Általános

Közvetlen káros hatás az úthálózatra Üzemeltetési zavarok, szünetek Túlmelegedés, károk az útfelületen Az elektromos berendezések meghibásodása (forgalomirányítás)

234 / 241


Időjárási jelenség

Középhőmérséklet emelkedése

Minimum hőmérséklet csökkenése

Közvetlen és közvetett hatások

Tsz.:1/2015

Jellemző terület

Építéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó hatások

Tüzek

Erdőség közelében

Közvetlen hatás

Általános

Közvetlen hatás

Általános

Jegesedés

Általános

Építési és karbantartási munkakörülmények nehezedése Az úthálózat károsodása az útmenti véderdő égésekor Növényzet gyökérzetének terjedésének káros hatása az útmenti töltésre Megváltozott nyaralási szokások hatása a szezonális forgalomra Építési és karbantartási munkakörülmények nehezedése Balesetek kockázata

Fagykár

Általános

Károk az útfelületen CSAPADÉK Árvíz közvetlen hatása a megépült szerkezetekre

Kiterjedt heves esőzések

Áradás / Árvíz

Víz közelében

Vízmosások, erózió, a hordalék károsító hatása az úthálózatra Vízelvezető rendszerek túlterheltsége

Kőomlás

Lokális heves esőzések

Csuszamlás

Szárazság

Tüzek

Lejtő / Hegyoldal Növényzet közelében (Pl.: erdő)

Átmosások okozta instabilitás Útelzáródások, úthálózat cseréje, helyreállítása Utak megtisztításának költsége Útszakaszok átmeneti lezárása Hótorlaszok közlekedést akadályozó hatása

Havazás

Közvetlen hatás

Általános

Hosszantartó havazás hatása a tisztítási munkálatok költségeire Romló utazhatóság, baleseti kockázat növekedése

Ónos eső / Jégeső

Közvetlen hatás

Általános

Áramkimaradások Utak szórásának fokozódó igénye SZÉL

Szél (globális Atlanti áramlat)

Tornádó / Szélvihar / Villámlás / Szél Általános által felkapott Szél (lokális hordalék viharok, zivatarok)

Széllökés okozta károk Útelzáródások, késések

235 / 241


Tsz.:1/2015

8. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A környezeti vizsgálatok és számítások alapján a várható környezeti hatásokkal kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők: 

Földvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett nyomvonal jellemzően mezőgazdasági művelésű és erdőgazdálkodási térségeket érint. A tervezési területen túlnyomórészt Ramann-féle barna erdőtalajok és agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. Egyéb talajok a vízfolyások mentén, valamint az Ipoly völgyében fordulnak elő. Felszínen, illetve felszín közelben negyedidőszaki folyóvízi üledékek, valamint lösz és harmadidőszaki laza, üledékes kőzetek (homok, homokkő, agyag) találhatóak. A terepi és földtani adottságok következtében lejtőmozgásoknak kitett területeken vezetnek a nyomvonal, ezért pl. bevágások létesítésekor, a szükséges védelmi intézkedéseket (rézsűvédelem: növénytelepítés vagy mechanikai védelem) biztosítani kell. A Vác-Rétság közötti nyomvonal a Naszály karbonátos tömegét Ny-ról kerüli meg. A karsztosodott Naszályon több kisebb és néhány nagyobb méretű üreg, illetve barlang található. A vizsgált nyomvonal közvetlenül nem keresztez barlangot, valamint az egyes barlangok 50 m-es, tényleges védőövezetét sem érinti. A barlangok összevont felszíni védőidomát azonban metszi. A tervezés során 2 alagút létesítése merült fel, amelyek hossza: A1 jelű alagút: 1083,5 m, A2 jelű alagút: 655 m. Az A1 és A2 alagutak erősen tektonizált, vetőkkel szabdalt zónán vezetnek keresztül. A vetőzónában a kőzet repedezett, gyengébb minőségű, ezáltal könnyebben fejthető is. A törések mentén felszín alatti víz szivárgások előfordulhatnak (a vetők megvezethetik, akár koncentráltan is a vizeket). Azonban meg kell jegyezni, hogy az alagutak környezetében összefüggő talajvíztükör nem tudott kialakulni. Az A1 alagút többféle kőzetet, vegyes szemcseeloszlású homokköveket és magmás kőzetet is harántol. Az A2 aalgút vertikális és horizontális kiterjedésében is várhatóan a Hárshegyi Homokkő Formáción vezet át, tehát esetében homogén kőzettani felépítéssel lehet számolni. A harántolt kőzetek egyelőre szakirodalmi adatok alapján kerültek meghatározásra, pontosításuk geológiai feltárás után lehetséges. Az agyagos lejtők a repedések mentén megjelenő felszín alatti vizek hatására csúszásveszélyessé válhatnak. Földvédelmi szempontból az alagutak mindegyike megvalósítható, tervezés során a kőzet repedezettségére és az ezek mentén szivárgó vizekre kiemelt figyelemmel kell lenni. A lejtőmozgásokra védelmi intézkedésekkel fel kell készülni. Mindezeket figyelembe véve földvédelmi szempontból a tervezett beruházás megvalósítható.



Felszín alatti vízvédelmi szempontból a tervezési területen összefüggő talajvíztükör csak a vízfolyások környezetében alakult ki, egyéb területeken mélyen és nem összefüggően található. A karsztvízszint 140-150 mBf magasságban várható a szakirodalmi adatok alapján, de ez az alagutak talpszintje alatt húzódik. A felszín alatti víz az oligocén – miocén-pleisztocén kőzetek határán tárolódik. A vizsgált nyomvonal érint fokozottan, illetve kiemelten érzékeny területeket. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján megállapításra kerültek azok a fokozottan 236 / 241


Tsz.:1/2015

érzékeny területek, amelyek mentén megfelelően szigetelt árok, zárt vízelvezetés kiépítése szükséges. A nyomvonal vízbázis védőterületet nem érint. Az alagutak környezetében összefüggő talajvíztükör nem tudott kialakulni, azonban a repedezett kőzetek mentén előfordulhat víz szivárgás. A várható karsztvízszint az A1 alagútnál 163 mBf-en, az A2 alagútnál 135 mBf-en helyezkedik el, ami az alagutak talpszintje alatt húzódik. A fentiek figyelembevételével a vizsgált nyomvonal megvalósítható. 

Felszíni vízvédelmi szempontból a tervezési terület fő vízfolyása az Ipoly, ami magyar-szlovák határfolyó is egyben és a Lókos-patak. Az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv alapján 2 alegység, az 1-9. Közép-Duna és az 1-8. Ipoly tervezési alegység részét képezi. A terület hegy- és dombvidéki jellegéből adódóan a vízfolyások vízjárása szélsőséges, ezért száraz időben viszonylag csekély vízkészlettel rendelkeznek, csapadékos időben pedig adott esetben rendkívül heves lefolyás jellemzi őket. A hidromorfológiai kockázatot növelő völgyzárógátas tározók célja e szélsőségek mérséklése. A tervezési területen több állóvíz is található (pl. Lókospataki-, Nagyoroszi- tározó). A nyomvonal érint kiemelten, illetve fokozottan védett területeket, amelyek mentén az út felületéről esetlegesen szennyezett csapadékvizek beszivárgása tilos. Ezeken a területeken vízzáróan burkolt árok került betervezésre. A felszíni vízfolyásokba vezetés előtt tisztító-, illetve hordalékfogó műtárgy került betervezésre. A felszíni vizek közül a Lókos-pataki tározó és a Derék-pataki tározó tó mederélétől számított 0,25 km-es parti sávja fokozottan érzékenynek minősül. Előbbit megközelíti a Vác-Rétság közötti szakasz, utóbbit elkerülik a RétságOrszághatár közötti szakasz. A nyomvonal összesen 16 helyen keresztez vízfolyást. A keresztezett vízfolyások mentén várhatóan mederkorrekciókra kerül sor. A nyomvonal keresztezi az Ipoly nagyvízi medrét. Mindezek alapján, vízvédelmi szempontból az előírt környezetvédelmi javaslatok betartása mellett, megvalósítható.



Levegőtisztaság-védelmi szempontból összegezve a számítások alapján általánosságban megállapítható, hogy a közlekedésből származó átlagos napi forgalomra számított levegőminőségi értékek egyik komponensnél sem érik el – még 10 méternél sem – az egészségügyi határértékeket a jelenlegi és a távlati állapotban sem. A Vác és Rétság közötti szakasz jelentős levegőterheléstől mentesíti Vác belterületi szakaszait az M2 autópálya meglévő szakaszainak kihasználtságával. A nyomvonal Szendehely és Szendehely-Katalinpuszta mellett futó szakasza a lakott területeken nem okoz jelentős levegőterhelést, a városon jelenleg áthaladó forgalmat viszont jelentősen csökkenti, így a távlatban a megvalósítás nélküli állapothoz képest is kedvezőbb. Rétság, Pusztaszántó területére is elmondhatók a fenti megállapítások. A tervezett nyomvonal Rétság és országhatár közötti szakaszán nem okoz levegőterheltségi konfliktust, a vonatkozó levegőterhelési határértékek nagy biztonsággal teljesülnek. A légszennyezők kiszámított immissziós értéke a vizsgált nyomvonalszakaszok mentén várhatóan még a meglévő alap levegőterheltséggel együtt sem haladja meg a megengedett határértékeket. 237 / 241


Tsz.:1/2015

Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tervezett nyomvonal kiépítése kedvező hatású. 

Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy az M2 gyorsforgalmi út közvetlen környezetében jellemzően nem találhatóak zajtól védendő létesítmények, vagy területek. Az itt található területek mezőgazdasági, esetenként erdő és természeti területek. Ezeken a helyeken a létesítendő nyomvonal közvetlen környezetében, mivel jelenleg forgalommentes területekről van szó, a zajterhelést a távolabbi utak zajterhelése, illetőleg a természet hangjai határozzák meg. Az itt meglévő zajterhelésre vonatkozóan egyrészt zajtól védendő területek vagy épületek hiányában nem vonatkoztathatóak követelményértékek, míg egyes helyeken, ahol a tervezett távlati állapotban futó nyomvonal tágabb közelében zajtól védendő funkciójú területek is találhatóak, a zajterhelés nem haladja meg a határértékeket. A környező úthálózat mentén, a települések területén a méréssel meghatározott zajterhelés értékei alapján megállapítható, hogy a zajterhelés a 2. sz. főút mentén jellemzően túllépi a megengedett zajterhelési határértéket a nappali és éjszakai időszakban. Mivel a zajterhelés Szendehely-Katalinpuszta, Szendehely és Rétság esetében az éjszakai időszakban jelentős mértékben meghaladja a zajterhelési határértéket, a zajterhelés további mértékű növekedésének megakadályozása, valamint a meglévő jelentős határérték feletti zajterhelés csökkentése zajvédelmi beavatkozást, intézkedést igényel. A környező további úthálózat mentén, a jelenlegi zajterhelés a vizsgált fő- és mellék úthálózati szakaszokon nappal és éjjel jellemzően egyaránt túllépi a vonatkozó követelményértékeket. Ez alól kivétel Drégelypalánk (22101. j. út mentén), Érsekvadkert (2203. j. út mentén), Felsőpetény (21125. j. út mentén), Horpács (2202. j. út mentén, Keszeg (2107. j. út mentén), Nőtincs (2114. j. út mentén), Ősagárd (2114. j. út mentén), Patak (2202. j. út mentén). Itt a zajterhelés nem haladja meg a határértékeket sem a nappali, sem az éjszakai időszakban.

Mivel az útszakaszok kiépítése a zajtól védendő lakóterületektől jellemzően távol esik (több száz m-re találhatóak), itt külön zajvédelmi intézkedéseket nem kell alkalmazni ahhoz, hogy az építési munka ne okozzon határérték feletti zajterhelést. Tárgyi M2 nyomvonalhoz legközelebbi zajtól védendő létesítmények esetében azonban a túllépés mértékének függvényében túllépéssel érintett épületekre és területre zajterhelési határérték túllépési kérelmet kell kérni a túllépés mértéknek függvényében. Az építési szállítás számos potenciálisan érintett szállítási út mentén várhatóan zajkonfliktust fog okozni. Kimutatható mértékű zajszint változás az alábbi hatásterületnek minősülő utak mentén várható (amennyiben az építési szállítás az organizációs terv alapján igénybe veszi) a nappali időszakban: 2202. j. út Horpács, 2114. j. Nőtincs, 21125. j. Felsőpetény, 22101. j. út Drégelypalánk, 2114. j. Ősagárd, 2203. j. út Érsekvadkert. 2202. j. út Patak, 2107. j. Keszeg, 12122. j. út Diósjenő, 2115. j. Alsópetény, Az építési szállítás várható zavaró hatása és a határértéknek megfelelő zajterhelés szintje miatt az építési szállítás jelenleg feltételezhető útvonalira vonatkozóan zajvédelmi intézkedési javaslatot nem indokolt megfogalmazni – kivéve a 12122. j. utat 238 / 241


Tsz.:1/2015

Diósjenő esetében, a 2114. j. út Nőtincs és Ősagárd esetében, valamint a 2203. j. út Érsekvadkert esetében, ahol a várható zajszint változás mértékére tekintettel nem javasoljuk az építési szállítást. Távlati megvalósulás állapotában a közvetlen hatásterületen az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett nyomvonal környezetében határérték feletti zajterhelés nem várható. A határértékeknek való megfelelés a zajtól védendő épületek és területek nyomvonaltól való távolságának, illetőleg a várható forgalom becsült nagyságának köszönhető. A tervezett létesítés megfelel a vonatkozó zajvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak. A tervezett létesítés zajvédelmi intézkedést nem igényel. Rezgésvédelmi szempontból a közvetlen hatásterületi és megközelítő utak menti vizsgált területeken az út és az épületek közötti távolság alapján megállapítható, hogy a meglevő épületekben a rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása távlati állapotban továbbra sem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM = 10 mm/s2, éjjel AM = 5 mm/s2 ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket. Rezgés szempontjából a hatás közömbös.  Természet- és tájvédelmi szempontból az érintett régión fekvő tájrészletek közül a Naszály térségében az erdőgazdasági, a Nógrádi-medence térségében a mezőgazdasági (szántóföldi művelés), míg az Ipoly árterén a gyepgazdálkodási tájhasználati formák dominálnak jellemzően. A tájhasználati formák alapvetően az adott térség domborzati adottságaihoz illeszkedve, jellemző területi kiterjedésük mértékével is tükrözik a felszín tagoltságának mértékét (erdő = erősen tagolt hegyvidéki, szántó = közepesen tagolt dombvidéki, gyep = enyhén szabdalt vagy teljesen lapos síkvidéki). A regionális és lokális szinten is mozaikosnak tekinthető tájhasználati formák között természet és tájvédelmi szempontból is értékes élőhelyfoltok (pl. erdei és vizes élőhelyek), kiemelt természeti oltalomban részesített területek (pl. nemzeti park, ramsari terület, Natura 2000 hálózat), illetve értékes fajok (pl. kétéltűek és változatos madárvilág) és természeti képződmények (pl. forrás, földvár, láp) elterjedése tapasztalható a meglévő ökológiai hálózaton belül. Ez jól tükrözi a régió biológiai sokféleségének, tájdiverzitásának viszonylag kedvező állapotát. A térségben jelenleg is meglévő környezeti terhelések és zavarások tükrében, a tárgyi beruházás általi területi érintettségből eredő élővilágvédelmi kockázatok (pl. magasabb biodiverzitású élőhelyek érintettsége), jelenlegi tájkarakterben várható változások (pl. új művi eredetű vonalas tájalkotó elem, valamint völgyhíd műtárgyak látványának megjelenése a tájképben) következtében várható hatások valószínűsége fenn áll. A várható hatások kezelésére szükséges élővilágvédelmi és tájvédelmi célú intézkedésekkel (pl. ökológiai átjáró, madárvédelmi fal, útpálya lábakra emelése) alapvetően a Naszály és az Ipoly ártere mentén kell számolni. Természet- és tájvédelmi szempontból egyaránt megállapítható, hogy a jelenleg is tapasztalható terhelések és zavarások forrásaihoz viszonylag közel vezetett/tervezett, a pillanatnyilag még viszonylag érintetlen, illetve kevésbé feltárt területek megkímélésével vezetett nyomvonallal nagyobb mértékben biztosítható a természetes folyamatok, rendszerek, fenntartása; valamint a természeti értékek és értékes természeti területek 239 / 241


Tsz.:1/2015

későbbi fennmaradása; a tájban rejlő lehetőségek kiaknázásának elősegítése és a táj stabilitásának megőrzése. Természet- és tájvédelmi szempontból fenti értékelés alapján a tervezett nyomvonal kiépítése megvalósítható, mivel az érintett térség teljes területét figyelembe véve, a várható hatásokat összegezve a tervezett nyomvonal tehermentesíti, illetve elkerüli a meglévő és zavartalan vagy kevésbé bolygatott élőhelyfoltokat, hagyományos tájszerkezeti egységeket. 

Az épített környezet szempontjából a tervezési területen a vizsgált nyomvonal közvetlen környezetében a műemlékem.hu adatbázisa alapján nem található műemléki védelem ill. helyi védelem alatt álló épület. Az M2 gyorsforgalmi út vizsgált szakasza menti települések műemlékei a települések belterületén, azok központi részein helyezkednek el, a tárgyi projekt nem érinti ezeket. A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonalán több régészeti lelőhely is található, azonban azok érintettsége az Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD) értelmében nem képez akadályt a beruházás megvalósíthatóságában. Összességébe véve az épített környezet szempontjából várható kedvezőtlen hatások következtében a térségben fellelhető kulturális emlékek, örökségvédelmi oltalom alatt álló területek, illetve objektumok jelenlegi állapotának változását előreláthatólag a tervezett beruházás nem befolyásolja kedvezőtlenül, a várható hatása semleges. A tervezett nyomvonal az épített környezet, illetve örökségvédelem szempontjából megvalósíthatónak ítélhető. Az ERD alapján a kivitelezés részeként szükséges ütemezni a közvetlenül érintett és örökségvédelmi szempontból kiemelt lelőhelyek próbafeltárását, illetve geofizikai kutatását.

 Hulladékgazdálkodási szempontból a kivitelezés előkészítése, megkezdése, befejezése idején eltérő mértékben lehet különféle hulladék típusok képződésére számítani. Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett beruházás megvalósíthatónak minősíthető. Fentiek alapján megállapítható, hogy az M2 gyorsforgalmi út Vác – Országhatár közötti szakaszának 2x2 sávos megvalósítása következtében várható kedvezőtlen hatások a dokumentációban megfogalmazott kárenyhítő javaslatok figyelembevétele és teljesülése esetén elfogadhatók. Budapest, 2015.10.30.

240 / 241


Tsz.:1/2015

IRODALOMJEGYZÉK TUBOLY Á. (1997) A Börzsöny-hegység területén végzett denevérfaunisztikai vizsgálatok, valamint a hegység körüli területek migrációs kapcsolatainak vizsgálata a denevérek vándorlási útvonalaira vonatkozóan – In: Molnár, V., Molnár, Z. & Dobrosi, D. (eds.): Az I. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Sarród, 1997. november 29.) kiadványa Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, pp. 52-59. BIHARI Z., CSORBA G., HELTAI M. (szerk.) (2007) Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth, Budapest. 360 p. BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. (szerk.) (2011) Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. MTA ÖBKŐ, Vácrátót. 441 p. BURFIELD, I. – van BOMMEL, F. (2004) Birds in Europe. Population estimates, trends and conservation status. Cambridge, BirdLife Conservation Series No. 12., BirdLife Intarnetional, 479 p. DÖVÉNYI Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere - második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA, Budapest HADARICS T. – ZALAI T. (szerk.) (2008) Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 278 p. HARASZTY L. (szerk.) (2014) Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 955 p. HARKA Á., SALLAI Z. (2004) Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas. 269 p. IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. <www.iucnredlist.org>. Letöltés 2015.máj.21. MERKL O., VÍG K. (2011) Bogarak a Pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága és Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely. 496 p. VARGA Z. (szerk.) (2012) Magyarország nagylepkéi. Heterocera, Budapest. 256 p. Európai Közösségek Tanácsa (1979): Madárvédelmi Irányelv - A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK Irányelve a vadon élő madarak védelméről. Európai Parlament és a Tanács (2009): Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről. Haraszthy L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár. 955 p. MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 278 p. K. Mullarney, L. Svensson, D. Zetterström, P. J. Grant (2013): Madárhatározó. Park Kiadó, Budapest. 448 p.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK, ADATBÁZISOK 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. 53 p. (http://www.natura.2000.hu/doc/natura_2000_275_2004_kr.pdf) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (kodifikált változat). 19 p. (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:020:0007:0025:HU:PDF) Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok (http://www.natura.2000.hu/hu/node/255#madarB) Natura 2000 területek (http://bnpi.hu/oldal/natura-2000-halozat-84.html) Megfigyelések (http://birding.hu/adatkereses.html)

241 / 241

M2 GYORSFORGALMI ÚT VÁC ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZ

Recommend Documents