M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (86. sz. főút) Rábafüzes (osztrák országhatár) közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

UTIBER Kft.

M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (86. sz. főút) – Rábafüzes (osztrák országhatár) közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS..................................................................................................................................... 2

2

NYOMVONALVÁLTOZAT ISMERTETÉSE A TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK MEGJELÖLÉSÉVEL 2 2.1 2.2 2.3

3

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG NYOMVONALA, FŐBB MŰSZAKI JEILEMZŐI: ........................................... 2 AZ ÉPÍTÉS VÁRHATÓ ÜTEMEZÉSE ............................................................................................... 10 A MÓDOSULÁSOK ÁTNÉZETI TÉRKÉPI KIVÁGATAI ........................................................................... 10

FELÜLVIZSGÁLATOK, KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK 12 3.1 VÍZÉPÍTÉS ................................................................................................................................ 12 3.1.1 Csapadékvíz-elvezetés elvi kialakítása, vízépítési létesítmények ...................................... 12 3.1.2 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring ....................................................................................... 17 3.2 ÉLŐVILÁG, TÁJ.......................................................................................................................... 18 3.2.1 KHT-ban és az engedélyben foglaltak szerint .................................................................... 18 3.2.2 Az engedélyezési tervfázis alapján .................................................................................... 18 3.2.3 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring ....................................................................................... 21 3.3 FORGALMI VIZSGÁLAT ............................................................................................................... 22 3.4 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM .................................................................................................... 23 3.4.1 Jogszabályi előírások ......................................................................................................... 23 3.4.2 Vizsgálati módszer ............................................................................................................. 23 3.4.3 A Környezeti Hatástanulmány számított eredményei ......................................................... 24 3.4.4 Jelen felülvizsgálathoz kapcsolódó levegő emissziós számítások ..................................... 25 3.4.5 Levegőimmissziós számítások ........................................................................................... 29 3.4.6 Hatásterület ........................................................................................................................ 33 3.4.7 Összefoglalás..................................................................................................................... 34 3.4.8 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring ....................................................................................... 34 3.4.9 Mellékletek ......................................................................................................................... 35 3.5 ZAJVÉDELEM ............................................................................................................................ 43 3.5.1 Vizsgálati módszer, tervezési alapadatok .......................................................................... 43 3.5.2 A számított zajterhelés ....................................................................................................... 44 3.5.3 Zajcsökkentési intézkedés ................................................................................................. 48 3.5.4 Hatásterület ........................................................................................................................ 49 3.5.5 Összefoglalás..................................................................................................................... 50 3.5.6 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring ....................................................................................... 50 3.5.7 Zajvédelmi mellékletek ....................................................................................................... 51 3.6 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .......................................................................................................... 64 3.6.1 A jelenlegi állapot bemutatása ........................................................................................... 64 3.6.2 Vizsgálat a távlati állapotra vonatkozóan ........................................................................... 64 3.7 HAVÁRIA .................................................................................................................................. 68

4

MELLÉKLETEK .............................................................................................................................. 70

2

M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (86. sz. főút) – Rábafüzes (osztrák országhatár) közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása 1

Bevezetés

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az UNITEF-FŐMTERV-UTIBER-UVATERV Konzorcium készíti az M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (86. sz. főút) – Rábafüzes (osztrák országhatár) közötti szakasz engedélyezési és kiviteli terveit. A tervezési szakasz felosztása a Konzorciumi Tagok között az alábbi: UVATERV Zrt. 161+200 – 166+900 km sz. között (Körmend) FŐMTERV Zrt. 166+900 – 172+200 km sz. között (Magyarnádalja – Csákánydoroszló) UNITEF’83 Zrt. 172+200 – 180+650 km sz. között (Csákánydoroszló-Vasszentmihály) UTIBER Kft. 180+650 – 190+112 km sz. között (Vasszentmihály-Szentgotthárd/Rábafüzes) A tervezési megbízás alapján a Tervező feladata az engedélyezési tervek elkészítése, illetve szükség szerint a környezetvédelmi engedély módosítása. Az M8 tárgyi szakasza ütemezetten fog megvalósulni. Az I. ütemű kiépítés során az egyik félpálya (jobb pálya) épül meg, és 2x1 sávos autóútként fog üzemelni. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2013.02.14-én 14/00774-27/2012. iktatószámon környezetvédelmi engedélyt adott ki a 2x2 forgalmi sávos autópálya kiépítésére a „KE-B1m-A2m-A3m” nyomvonal változatra. A hatásvizsgálati eljárás alátámasztó anyagát (KHT) a Mott MacDonald Magyarország Kft. készítette 2010-11-ben (a továbbiakban Alapdokumentáció). A környezetvédelmi engedély, illetve az Alapdokumentáció módosítása az alábbi indokok miatt vált szükségessé:  Az engedélyezett 2x2 sáv helyett ütemezett keresztmetszeti kiépítés (ld. fent)  Szelvényezés változása; emiatt megváltozott műtárgy, csomópont, pihenő szelvényszámok  Műtárgyak kialakításának, szelvényének változása, elmaradó műtárgyak  Ütemezett kiépítés miatt szükségessé vált új forgalmi vizsgálat és az I. ütemű autóúti üzemre (110 km/h) vonatkozó zaj- és levegőterhelés vizsgálata.

2

Nyomvonalváltozat ismertetése a tervezett módosítások megjelölésével

2.1 A tervezett tevékenység nyomvonala, főbb műszaki jeIlemzői: Az engedélyezett nyomvonal hossza: 28912,2 m M8 gyorsforgalmi út tervezési osztálya és tervezési sebessége: Tervezési sebesség: Vt = 130 km/ó Tervezési osztály: K.I.A. Keresztmetszeti kialakítás: I. ütemben 2x1 sáv helyenként előzési sávos szakaszokkal, majd II. ütemben 2x2 sáv Koronaszélesség: I. ütemben 15, illetve 18 m, majd II. ütemben 26,60 m M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

6

Helyszínrajzi és magassági vonalvezetés: Az engedélyezett nyomvonal (KE-B1m-A2m-A3m) vízszintes vonalvezetése érdemben nem változik az engedélyezési tervben, a hossz-szelvény az alábbi helyeken, a következőképpen módosul: A 174+750-175+900 km sz. közötti szakaszon az előzménytervben 2,7-6,7 m magas töltés szerepelt a 176+360 km (engedélyezési terv nyomvonala szerint 175+190 km) szelvényben tervezett alsó átvezetésű vadátjáró (felüljáró műtárgy) miatt. A jelenlegi engedélyezési tervfázisban az M8 tervezett nyomvonala terepközeli mintegy 1,7-4,5 méteres töltésen halad, és felső átvezetésű vadátjáró (aluljáró műtárgy) lett betervezve a 174+900 km szelvénybe. A 180+250-182+000 km sz. közötti szakaszon az előzménytervben a Vasszentmihályi-völgyhíd után a dombtetőn - mely a teljes tervezési szakasz legmagasabb pontja - magas töltésben vezetett az út, majd a 8 sz. főúti csomópont elé egy kapaszkodó sávos szakaszon érkezett a pálya. A csomópont után a terepet követve került kialakításra a hossz-szelvény, 2-3 m magas töltésben. A 8 sz. főút korrekciója az M8 fölött vezetett át. A jelenlegi – módosított - kialakításban a Vasszentmihályi-völgyhíd egy nagy sugarú lekerekítésben került kialakításra, a dombtetőt bevágásban keresztezve. Ezt követően kapaszkodó sávos szakasz nélkül halad az út, a meglévő 8 sz. főutat és korrekcióját nagy töltésben keresztezi felüljáróval. A Szentgotthárdi elkerülő út továbbra sem része a beruházásnak. Az elvágott területek megközelítését a keresztező és párhuzamos földutak biztosítják, melyek nyomvonala az engedélyezési tervben kerül kidolgozásra. Csomópontok: Környezetvédelmi engedély szerint Km szelvény NyomvonalÚt száma, jele körny. szakasz engedély szerint Körmend 86. sz. főúton 161+750 elkerülő Körmend 8707. jelű úton 165+600 elkerülő B1m 7452. jelű úton 170+870

Engedélyezési tervben tervezett Km szelvény eng. tervben 161+700 165+730 170+920

A2m

8. sz. főúton

182+250

181+675

A3m

Szentgotthárdi elkerülő úton

189+820

188+660

Módosulás oka I. ütemű kiépítés eng.tervi szelvényezés eng.tervi szelvényezés csomóponti kialakítás eng. tervi szelvényezés

Csomópont Körmend-keleti csomópont Körmend-nyugati csomópont Csákánydoroszlói csomópont Vasszentmihályi csomópont Szentgotthárdi csomópont

M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

7

Műtárgyak: Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy jele Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény K-161687 Felüljáró a körpálya felett K-161750 K-161774 -

K-162040 K-162282 K-163120 K-164235 B1m-165600 B1m-I66530

B1m-167140 B1m-167735 B1m-168260 B1m-168440 B1m-168640 B1m-168800 B1m-169350

Engedélyezési tervben tervezett Műtárgy Műtárgy jellege és Módosulás oka szelvénye keresztezett létesítmény I. ütemben nem épül ki Felüljáró a 86. sz. főút I. ütemben felett nem épül ki Felüljáró a körpálya felett I. ütemben nem épül ki 86 sz. főút Felüljáró a 86. sz. főút az I. ütem korrekciója korrekciója 52+696 km szerinti eng. 52+696 szelvényben a Szemcsetervi Megyefői árok felett kialakítás Felüljáró a Szombathely162+040 Felüljáró a SzombathelySzentgotthárd vasútvonal Szentgotthárd felett vasútvonal felett Felüljáró a Szemcse162+341 Felüljáró a Szemcseeng. tervi Megyefői árok és Megyefői árok és szelvényezés vadátjáró felett vadátjáró felett Felüljáró a 8722. j. út 163+157 Felüljáró a 8722. j. út eng. tervi felett felett szelvényezés Felüljáró a Felsőberki164+272 Felüljáró a Felsőberkieng. tervi patak felett patak felett szelvényezés Aluljáró a 8707 j. út alatt 165+730 Aluljáró a 8707 j. út alatt eng. tervi szelvényezés Felüljáró a vízfolyás felett felüljáró helyett 1,6 m-es egyeztetés csőáteresz a 166+567 szerint, km szelvényben eng. tervi szelvényezés Aluljáró a 8707 j. út alatt 167+164 Aluljáró a 8708 j. út alatt eng. tervi szelvényezés Felüljáró burkolt út felett 167+768 Felüljáró burkolt út felett eng. tervi (Vasút u.) szelvényezés Felüljáró Csencsi-patak 168+280 Felüljáró Csencsi-patak eng. tervi és vadátjáró felett és vadátjáró felett, szelvényezés 295,4 méteres híd Felüljáró ártér felett elmaradó műtárgy VIZIG egyeztetés szerint Felüljáró a Pinka-patak 168+675 Felüljáró a Pinka-patak eng. tervi és tájátjáró felett és tájátjáró felett, szelvényezés 70 méteres híd Felüljáró ártér felett elmaradó műtárgy VIZIG egyeztetés szerint Felüljáró vadátjáró felett 169+400 Felüljáró vadátjáró felett eng. tervi szelvényezés


8

Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy jele Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény B1m-169550 Felüljáró 87106 j. út felett B1m-170870

A2m-176360

Aluljáró 7452 j. út alatt (Csákánydoroszlói csomópont) Felüljáró vadátjáró és Lápos-ér felett . Felüljáró a 87107 j. út felett Felüljáró vadátjáró felett

A2m-175860

Felüljáró Makkos-ér felett

A2m-177100 A2m-177975

Felüljáró Nagyerdeipatak felett Aluljáró vadátjáró alatt

A2m-I78250

Aluljáró földút alatt

A2m-179050

Felüljáró a Rátóti-patak és vadátjáró felett

A2m-179300


A2m-180300

Aluljáró vadátjáró alatt

A2m-181140

Felüljáró 87108 j. út és Vörös-patak felett (Vasszentmihályi völgyhíd)

A2m-182060

Felüljáró vadátjáró felett

B1m-171580 A2m-174820

Engedélyezési tervben tervezett Műtárgy Műtárgy jellege és Módosulás oka szelvénye keresztezett létesítmény 169+593 Felüljáró 87106 j. út felett eng. tervi szelvényezés 170+920 Aluljáró 7452 j. út alatt eng. tervi (Csákánydoroszlói szelvényezés csomópont) 171+631 Felüljáró vadátjáró és eng. tervi Lápos-ér felett szelvényezés 173+669 Felüljáró a 87107 j. út eng. tervi felett szelvényezés 174+900 Aluljáró vadátjáró alatt hosszszelvényi változás, I. ütemű kiépítéssel felüljáró helyett 2*2 m-es egyeztetés csőáteresz a 175+065 szerint, km szelvényben eng. tervi szelvényezés 175+941 Felüljáró Nagyerdeieng. tervi patak felett szelvényezés 176+825 Aluljáró vadátjáró alatt eng. tervi szelvényezés, I. ütemű kiépítéssel 177+150 Aluljáró földút alatt eng. tervi szelvényezés 177+848 Felüljáró a Rátóti-patak, eng. tervi vadátjáró és földút felett szelvényezés, földút átvezetése elmaradó műtárgy a patak mellett kerül átvezetésre 179+170 Aluljáró vadátjáró alatt eng. tervi szelvényezés, I. ütemű kiépítéssel 179+929 Felüljáró 87108 j. út és eng. tervi Vörös-patak felett szelvényezés (Vasszentmihályi völgyhíd), 574 m-es völgyhíd 180+870 Aluljáró vadátjáró alatt hosszszelvényi változás, I. ütemű kiépítéssel


9

Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy jele Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény A2m-182850 Aluljáró a 8. sz. főút alatt A2m-183600

Aluljáró a 7453 j. út alatt

A3m-184360

Felüljáró a Kőhídi-patak és vadátjáró felett Felüljáró a Rönöki-patak és vadátjáró felett

A3m-185390

A3m-185580


A3m-187190

Aluljáró a burkolt út alatt

A3m-188350 Felüljáró Hegyi-árok felett A3m-189365

Felüljáró vízfolyás felett

A3m-189820

Aluljáró a Szentgotthárdi elkerülő út alatt (Szentgotthárdi csomópont) Felüljáró Rábafüzesipatak és földút felett

A3m-190180

A3m-190910

Aluljáró a 7459 j. út és kerékpárút alatt

Engedélyezési tervben tervezett Műtárgy Műtárgy jellege és Módosulás oka szelvénye keresztezett létesítmény 181+675 Felüljáró a 8. sz. főút eng. tervi felett (Vasszentmihályi szelvényezés csp.) 182+470 Aluljáró 7453. j. út alatt eng. tervi szelvényezés 183+194 Felüljáró a Kőhídi-patak eng. tervi és vadátjáró felett szelvényezés 184+227 Felüljáró a Rönöki-patak, eng. tervi vadátjáró és földút felett szelvényezés, a földút átvezetése elmaradó műtárgy a patak mellett kerül átvezetésre 186+030 Aluljáró a burkolt út alatt eng. tervi szelvényezés 187+182 Felüljáró Hegyi-árok eng. tervi felett szelvényezés 2 m átmérőjű csőáteresz csomópont a 188+000 km kialakítása * szelvényben 188+660 Aluljáró a Szentgotthárdi eng. tervi elkerülő út alatt szelvényezés (Szentgotthárdi csomópont) 189+420 Felüljáró Rábafüzesieng. tervi patak felett, földút szelvényezés, átvezetés nincs a területek megközelítése megoldható 189+725 eng. tervi Aluljáró 7459. j. út alatt szelvényezés 189+755 Felüljáró kerékpárút eng. tervi felett kialakítás

* Megjegyzés: A Szentgotthárdi csomópont ágainak kialakítása miatt a koronaszélesség a vízfolyás szelvényében túl hosszú műtárgyat eredményezett volna. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve a vízfolyás keresztezése 2 m nyílású csőáteresszel biztosítható.


10

Pihenőhelyek: Környezetvédelmi engedély szerint Nyomvonal- Pihenő neve, jellege szakasz A2m A3m

Gasztonyi pihenő egyszerű Rábafüzesi pihenő komplex

Engedélyezési tervben tervezett Km szelvény Km szelvény Módosulás körny. eng. tervben oka engedély szerint 175+730 174+580 eng.tervi szelvényezés 190+590 189+100 eng.tervi szelvényezés

2.2 Az építés várható ütemezése NIF Zrt. tájékoztatása alapján a II. ütem kiépítésére nincs Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által hozott döntés. Az építési ütemezés valószínűsíthető időtávja a következő: 2x1 sávos I. ütemű kiépítés: 2019-2020. 2x2 sávos végleges kiépítés: 2035 után.

2.3 A módosulások átnézeti térképi kivágatai Az E.03.01-04. sz. átnézeti helyszínrajzok tartalmazzák a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonal engedélyezési tervben továbbtervezett változatának átnézeti térképét. A 2.1 fejezet részletesen és jól összevethetően, táblázatos formában tárgyalja a környezetvédelmi engedélyben (tehát az Alapdokumentációban) és az engedélyezési tervben szereplő létesítményeket. Az Alapdokumentáció szerinti szelvényezés az A1m nyomvonal szerint haladt; azonban a környezetvédelmi engedélyben az A1m szakasszal alternatív B1m szakasz kapott továbbtervezésre engedélyt, ezért az A1m szakasznál rövidebb B1m szakaszt követően – az A2m és A3m szakaszokon a korábbi szelvényezéshez képest kb. 1,2 km-es szelvénymódosulás történt, mert az engedélyezési tervben a szelvényezés összefüggő, folyamatos. Fentiek alapján a tervezett létesítmények tényleges helyszíne: a keresztező utak, keresztezett vízfolyások elhelyezkedése miatt nem változott, csak – a részletesebb műszaki kidolgozottságnak köszönhetően – pontosodott (a szelvénymódosulás átlagosan 100 méteren belüli). A K és B1m vonalszakaszon ez a műtárgy szelvényszámokon is jól követhető. Az A2m és A3m változattól a pontosítás mértékén túl a fent hivatkozott kb. 1,2 km-rel is módosult a szelvényszám. Ezért az olyan tervezett létesítmények esetében, ahol a módosulás okaként csak az „eng. tervi szelvényezés” szerepel, a tervezett létesítmény ugyanott helyezkedik el, ahol az Alapdokumentációban szerepelt. Ebből kifolyólag az Alapdokumentáció átnézeti térképe alapján megkülönböztetve nem ábrázolható, mert átfedésben lenne azzal. A megváltozott csomóponti geometria, valamint az elmaradó és nem csak szelvényszám szerint, hanem tényleges helyét tekintve is megváltozott műtárgyak esetében a mellékelt átnézeti helyszínrajzi kivágatokon piros jelöléssel és felirattal jelenítettük meg az Alapdokumentáció szerinti tartalmat az alábbiak szerint. A 9.1. sz. mellékleten: a Körmend-keleti csomóponti geometria. A jelen tervezés során a tervezési szakasz kezdetén figyelembe vettük a NyD-KTVF 265-1/9/213/I. számon a 8. sz. főút Veszprém-Körmend (57+100 – 162+000 km sz.) közötti út II/2 szakasz Szemenye – Körmend (136+000 – 162+000 km sz.) közötti szakasz korszerűsítésének, bővítésének környezetvédelmi engedélye szerinti nyomvonalat is. A továbbtervezés során a II. ütemű kiépítés esetén ehhez az engedéllyel rendelkező nyomvonalhoz fog csatlakozni az M8 gyorsforgalmi út. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

11

Az I. ütemű kiépítés megvalósíthatósága miatt a körforgalmi csomópontot és a 86 sz. főút korrekcióját kismértékben el kellett húzni, hogy a vasutat keresztező magas töltésen haladó csomóponti ágakat le lehessen vezetni a terepszintre. A 9.2. sz. mellékleten: a Körmend-nyugati csomóponti geometria, továbbá

Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy Műtárgy jellege és jele keresztezett létesítmény B1mI66530 B1m168440 B1m168800

Engedélyezési tervben tervezett Műtárgy szelvénye

Felüljáró a vízfolyás felett

-

Felüljáró ártér felett

-

Felüljáró ártér felett

Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény felüljáró helyett 1,6 m-es csőáteresz a 166+567 km szelvényben elmaradó műtárgy elmaradó műtárgy

Módosulás oka egyeztetés szerint, eng. tervi szelvényezés VIZIG egyeztetés szerint VIZIG egyeztetés szerint

A 9.3. sz. mellékleten:

Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy Műtárgy jellege és jele keresztezett létesítmény


A2m175860

Felüljáró Makkos-ér felett

-

A2m176360


174+900

A2m179300


-

Műtárgy jellege és Módosulás oka keresztezett létesítmény felüljáró helyett 2*2 m-es egyeztetés szerint, csőáteresz a 175+065 eng. tervi km szelvényben szelvényezés hossz-szelvényi Aluljáró vadátjáró alatt változás, I. ütemű kiépítéssel a Rátóti patak elmaradó műtárgy mellett kerül átvezetésre

A 9.4. sz. mellékleten: a Vasszentmihályi csomóponti geometria, továbbá

Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy Műtárgy jellege és jele keresztezett létesítmény


Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény

A2m182060


180+870


A3m185580


-

elmaradó műtárgy

Módosulás oka hossz-szelvényi változás, I. ütemű kiépítéssel Rönöki patak mellett kerül átvezetésre


12

A 9.5. sz. mellékleten: a Szentgotthárdi csomóponti geometria, továbbá

Környezetvédelmi engedély szerint Műtárgy Műtárgy jellege és jele keresztezett létesítmény A3mbékaátjáró 189200 A3mbékaátjáró 189300 A3m189365

3

Felüljáró vízfolyás felett és békaátjáró


Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény

187+750

békaátjáró

187+850 187+950

békaátjáró

188+000

2 m átmérőjű csőáteresz

Módosulás oka eng. tervi szelvényezés eng. tervi szelvényezés csomópont kialakítása * csomópont kialakítása *

Felülvizsgálatok, környezetvédelmi létesítményeket érintő módosítások

3.1 Vízépítés 3.1.1 Csapadékvíz-elvezetés elvi kialakítása, vízépítési létesítmények A keresztezett vízfolyások, szükséges átereszek, hidak a következők:

Km szelvény KHT szerint

Km szelvény eng. terv szerint

Vízfolyás megnevezése

Vízügyi szempontból szükséges minimális hídnyílás KHT szerint (m)

-

86 sz. főút 52+696

Szemcse-Megyefői árok

-

162+282 KE

162+340,96

Szemcse-Megyefői árok

6,6

162+735 KE 163+245 KE 163+732 KE

162+775,25 R-1 árok 163+303,25 B-1 árok 163+770,0 út talpárok

164+235 KE

164+272,33 Felsőberki-patak

164+594 KE 165+230 KE 166+000 B1m

164+634,8 165+408,0 166+037,2

közút talpárok közúti talpárok P9-1-0 j. árok

Áteresz átmérője KHT szerint (m)

-

2,0 2,0 1,6 4,4 2,0 2,0 2,0

Tervezett műtárgy eng. tervben

1 nyílású híd 7,2m nyílásméret az ároktengelyre merőlegesen 3 nyílású híd, ~55m-es ferde nyílásméret 2,0 m 2,0 m 1,6 m 1 nyílású híd, 8,9m-es nyílásméret 1,6 m 1,6 m 1,6 m


13



166+530 B1m 166+815 B1m 168+130 B1m 168+260 B1m 168+640 B1m

166+567,25 166+865 168+130 168+260 168+640

170+260 B1m

170+300

171+580 B1m 175+400 A2m (mederkorrekció)

171+580

173+668,98 175+860 A2m 177+100 A2m 177+930 A2m 178+300 A2m 179+050 A2m 180+000 A2m 181+140 A2m 181+613 A2m 182+150 A2m 182+470 A2m 182+850 A2m 183+950 A3m (mederkorrekció) 184+360 A3m 184+940 A3m 185+390 A3m 186+300 A3m 186+885 A3m 187+240 A3m

-


P9-0-0 j. árok P-1-2 j. árok Nádaljai övárok Csencsi-patak Pinka-patak Névtelen vízfolyás – Tervezett levezető meder Lápos-ér

Vízügyi szempontból szükséges minimális hídnyílás KHT szerint (m) 5,0

2,0 2,0 10,0 26,0

182+890

Névtelen vízfolyás

183+193 183+360 183+777 184+227 184+457 184+694 185+119 185+716 186+011 186+049

Kőhídi-patak árok átvezetés Névtelen vízfolyás Rönöki-patak útárok levezető mederbe 5-7 csatorna, útárok 9 csatorna útárok 13-15 csatorna,


1,6 m 2,0 m 295,4 m hosszú híd 295,4 m hosszú híd 71,7 m hosszú híd

2,0 5,0


87107 j. út menti árkok 174+222 Névtelen vízfolyás 175+065 Makkos-ér 175+193 Névtelen vízfolyás 175+941,24 Nagyerdei-patak 176+073 Névtelen vízfolyás 176+762 Névtelen vízfolyás 177+126 Névtelen vízfolyás 177+171 Névtelen vízfolyás 177+848,42 Rátóti-patak 178+850 Névtelen vízfolyás 179+883 Vörös-patak 180+439 Névtelen vízfolyás 180+967 Vízmosás 181+297 Névtelen vízfolyás 181+620 Névtelen vízfolyás 182+450 útárok 182+490 útárok


2,0 m 29,6 m hosszú híd

1,6

közúti híd

2,0x2,0 5,0 2,0 1,6 5,0 2,0 völgyhíd 1,6 2,0 2,0 2,0

1,6 8,0 2,0 8,0 2,0 2,0 2,0


1,6 m 2,0x2,0 m 1,6 m híd 1,6 m 2,0 m 1,6 m 1,6 m híd vadátjáróval 1,6 m völgyhíd 1,6 m 2,0 m 2,0 m 2,0 m 1,6 m 1,6 m 2,0 m 8,0 m 1,6 m 2,0 m 10,0 m 1,6 m 1,6 m 1,6 m 2,0 m 1,6 m 1,6 m

14



Vízügyi szempontból szükséges minimális hídnyílás KHT szerint (m)


187+550 A3m 187+795 A3m 188+350 A3m 189+100 A3m (mederkorrekció) 189+365 A3m

186+381 186+633 187+181

útárok 17 csatorna 19 csatorna, útárok Hegyi-árok

188+000

L-26-1 árok

190+180 A3m

189+420

190+460 A3m (mederkorrekció) 191+207 A3m (mederkorrekció)

nincs

L-26 árok Rábafüzesi-patak, mederkorrekció

nincs


190+037

0237/1 hrsz-ú árok

190+111

Határ-árok



2,0 2,0

2,0 m 2,0 m 3,0 m (cső)

2,0

2,0 m

5,0 5,0

mederkorrekció

6,0

6,0 m 2,0

Rábafüzesi patak mederkorrekciójába folyik 1,6 m

2,0

2,0 m

A KHT a csapadékvíz-elvezetés elvi kialakítását az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett út burkolatáról lefolyó csapadékvíz befogadására és elvezetésére kétoldali nyílt talpárok szolgál. A rézsűhajlás kialakítása a töltés magasságától és a bevágás mélységétől függ. A vízelvezető árkok befogadói a keresztező vízfolyások és csatornák. A bevezetések előtt minden esetben tisztító műtárgyak elhelyezése javasolt. A tisztító műtárgyak általában hordalékfogók. A tervezéssel érintett szakaszon burkolt árok épül, ahol a mértékadó víz sebessége meghaladja a talajra megengedett határsebességet, a vízfolyásokba történő csatlakozás környezetében, valamint az ártéri szakaszokon. Vízzáróan burkolt árok kerül kialakításra a Körmendi vízbázis védőterületének keresztezésénél, és ahol egyéb indokok azt szükségessé teszik. Szikkasztásra előzetesen nem lesz szükség, mert az útpályáról összegyűjtött csapadékvizeket mindenhol lehet közvetlenül vagy levezető medren keresztül közvetve befogadóba vezetni. Az engedélyezési tervben a csapadékvíz-elvezetés elvi kialakítása a következők szerint pontosodott: A befogadóba való becsatlakozás előtt a vízgyűjtő terület jellegétől (szántó, legelő, erdő), valamint az adott víztelenítési szakaszra eső gyorsforgalmi út felületének nagyságától függően szükség szerint hordalékfogó kerül elhelyezésre. A tervezési szakaszon szikkasztás nem történik, mert az útpályáról összegyűjtött csapadékvizeket közvetve vagy közvetlenül mindenhol befogadóba vezetik. A tervezett víztelenítési szakaszok a következők: Víztelenítési szakasz KHT szerint (km sz-től km szig) -

Víztelenítési szakasz eng. terv szerint (km sz-től km sz-ig)

Befogadó neve

161+700 - 162+030

Szemcse-

Befogadó Befogadó szelvényszáma szelvényszáma eng. terv KHT szerint szerint (km sz.) (km sz.) -


52+696 (86.sz.

15

Víztelenítési szakasz KHT szerint (km sz-től km szig)

Víztelenítési szakasz eng. terv szerint (km sz-től km sz-ig)

Befogadó neve

Befogadó Befogadó szelvényszáma szelvényszáma eng. terv KHT szerint szerint (km sz.) (km sz.)

Megyefői árok 161+750 - 162+730

162+030 - 162+775

162+730 - 163+200 163+200 - 163+700 163+700 - 163+850 163+850 - 164+550 164+550 - 165+200 165+200 - 165+400 165+400 - 165+950 165+950 - 166+200

162+775 - 163+157 163+157 - 163+770

SzemcseMegyefői árok R-1 árok B-1 árok

163+770 - 164+640

út korrekció talpárka) 163+250 km

162+340,96

162+735 km 163+245 km

162+775,25 163+303,25

Felsőberki patak

164+215 km

164+272,33

164+640 - 165+408

közút talpárok

164+594 km

164+634,8

165+408 - 166+225

P9-1-0 j. árok

166+000 km

166+037,2

166+200 - 166+700

166+225 - 166+865

P9-0-0 j. árok

166+532 km

166+567,25

166+700 - 167+800 167+800 - 168+150 168+150 - 168+550 168+550 - 169+200

166+865 – 166+900 166+900 – 168+140 168+140 – 168+290 168+290- 169+400

166+815 km 168+130 km 168+260 km 168+640 km

165+865 168+161,6 168+279,6 168+675

169+200 - 171+350

169+600 - 171+400

170+260 km

170+300

171+350 - 174+500

171+400 – 172+750

171+580 km

171+631,3

174+500 - 175+800

172+750-173+800

P-1-2 árok Nádalja-övárok Csencsi-patak Pinka-patak névtelen vízfolyás – Tervezett levezető meder Lápos-ér névtelen vízfolyás – 87107 j. út menti árkok névtelen vízfolyás Makkos-ér névtelen vízfolyás Nagyerdei-patak névtelen vízfolyás névtelen vízfolyás névtelen vízfolyás Rátóti-patak névtelen vízfolyás Vörös-patak névtelen

175+400 km

173+668,98

173+800-175+000 175+800 - 177+000

175+000-175+100 175+100-175+600

177+000 - 177+900

175+600-175+955

177+900 - 178+200

175+955-176+680

178+200 - 179+000

176+680-177+125 177+171-177+750

179+000 - 179+950

177+750-178+665

179+950 - 180+550

178+665-179+400

180+550 - 181+600 181+600 - 181+700

179+400-180+320 180+320-180+520

174+222 175+830 km

175+065 175+193

177+110 km

175+941,24

177+930 km

176+073

178+300 km

176+762 177+171

179+050 km

177+848,42

180+000 km

178+850

181+140 km 181+613 km

178+883 180+439


16

Víztelenítési szakasz KHT szerint (km sz-től km szig) 181+700 - 182+200 182+200 - 182+550 182+550 - 183+850 183+850 - 184+300 184+300 - 184+600 184+600 - 185+350 185+350 - 186+200 186+200 - 186+850 186+850 - 187+050 187+050 - 187+190 187+190 - 187+500 187+500 - 187+700 187+700 - 188+300 188+300 - 189+000 189+000 - 189+200 189+200 - 190+100 190+100 - 190+250 190+250 - 190+800 190+800 - 191+283 *

Víztelenítési szakasz eng. terv szerint (km sz-től km sz-ig) *180+520 – 182+470 182+470 – 182+640 182+640 – 183+195 183+195 – 184+130 184+130 – 184+473 184+473 – 185+000 185+000 – 185+716 185+716 – 185+950 185+950 – 186+030 186+030 – 186+633 186+633 – 187+020 187+020 – 187+800 187+800 – 188+645 188+645 – 189+100 189+100 – 189+550 189+550 – 189+730 189+730 – 189+930 189+930 – 190+114

Befogadó neve vízfolyás névtelen vízfolyás névtelen vízfolyás névtelen vízfolyás névtelen vízfolyás Kőhídi-patak névtelen vízfolyás Rönöki-patak 5-7 csatorna 9 csatorna 11 csatorna 13-15 csatorna 17 csatorna 19 csatorna Hegyi-árok L-26-1 árok L-26 árok Rábafüzesi-patak névtelen vízfolyás Határ- árok 0273 hrsz árok útárokba 0257 hrsz árok 0230/2 hrsz árok útárok új levezető meder útárok 0547/5 hrsz árok útárok 0541/2 hrsz árok útárok Hegyi-árok 0340 hrsz árok útárok Rábafüzesi patak mederkorrekciója útárok kerékpárút árka 0237/1 hrsz árok

Befogadó Befogadó szelvényszáma szelvényszáma eng. terv KHT szerint szerint (km sz.) (km sz.) 182+150 km 182+470 km 182+850 km 184+030 km 184+360 km 184+940 km 185+390 km 186+300 km 186+885 km 187+100 km 187+230 km 187+550 km 187+795 km 188+352 km 189+100 km 189+367 km 190+180 km 190+460 km 191+207 km

181+720 182+490 182+890 183+777 184+473 184+694 185+119 185+716 186+011 186+381 186+633 187+181 188+120 188+660 189+420 189+710 189+760 190+037

* Megjegyzés: Az újonnan bekerülő víztelenítési szakaszok nem voltak megfeleltethetők a korábbi, KHT-ban szereplő víztelenítési szakaszoknak.

Tervezett mederkorrekciók a szakaszon a következők: M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

17

Vízfolyás 170+300 Levezető meder 171+631,3 Lápos-ér 175+065 Makkos-ér 180+967 Vízmosás levezető meder 184+694 Levezető meder 188+000 Belterületi árok 188+000 Meliorációs gyűjtőárok 189+420 Rábafüzesi patak mederkorrekció

Mederkorrekció hossza 1 252 m ~1 550 m 152 m 450 m 115 m 210 m 340 m ~1395 m

A tervezett vízépítési megoldásokat a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal egyeztettük, melynek dokumentumait a 4. sz. Melléklet fejezet tartalmazza.

3.1.2 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring A környezetvédelmi engedély a földtani közeg és felszín alatti vizek vizsgálatára az alábbiakat tartalmazza: II. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások Az engedélyezési tervek készítésére vonatkozó részletes előírások 11. Szikkasztó medencék létesítése esetén a környezetükben monitoring kutakat kell létesíteni, amelyekre vonatkozóan vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt a területileg illetékes felügyelőségtől meg kell kémi. Az üzemelés időszakára vonatkozó részletes előírások 5. A monitoring kutakban lévő talajvíz-, a szikkasztómedencék aljzatának, valamint a 18+500 km szelvényében (vélhetően a 168+200 km sz. térségében) lévő Natura 2000 területen a földtani közeg minőségét a közlekedési létesítmény átadása előtt (alapállapot) az alábbi komponensekre kell megvizsgálni: Talajvíz: pH, vezetőképesség, lebegőanyag-tartalom, összes só, szulfát, klorid, TPH, ólom, cink, kadmium, réz. Szikkasztómedencék talaja és a Natura 2000 területen a földtani közeg esetén: TPH, ólom, cink, kadmium, réz.

6. A monitoring kutak üzemeltetését a mindenkor érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint kell végezni. 7. A csapadékvíz elvezetési, kezelési tevékenység nem okozhatja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelemhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (lV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott (B) szennyezettségi határértékeknél [vagy az annál bizonyítottan magasabb (Ab) háttérkoncentrációnál] kedvezőtlenebb koncentrációk kialakulását.

A jelen felülvizsgálat alapján a korábbiak helyett a következő monitoring tevékenységet irányozzuk elő: A tervezési szakaszon szikkasztás nem történik, mert az útpályáról összegyűjtött csapadékvizeket közvetve vagy közvetlenül mindenhol befogadóba vezetik. A Natura területet (Csencsi-patak, Pinka-patak) keresztező nyomvonal szakaszokon a pályáról összegyűjtött csapadékvíz befogadóba történő elvezetése burkolt árokrendszerben történik, szikkasztás nincsen. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

18

Tehát a tervezett vízelvezetési megoldások alapján a szikkasztásra vonatkozó monitoring előírások nem relevánsak, nem szükségesek.

3.2 Élővilág, táj 3.2.1 KHT-ban és az engedélyben foglaltak szerint A Környezeti Hatástanulmány vizsgálatainak eredményeképpen betervezett, a környezetvédelmi engedélyben rögzített ökológiai átjárók a következők voltak: Szakasz 1. 2. 2. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4.

Km szelvény 162+282 168+260 168+640 169+350 169+100 – 169+300 km sz. között: 5 db 50 m-enként 171+580 176+360 177+975 179+050 180+300 182+060 184+360 185+390 189+200, 189+300, 189+365

Megnevezés Nagyvadátjáró Nagyvadátjáró Tájátjáró Nagyvadátjáró Békaátjáró Nagyvadátjáró Nagyvadátjáró Nagyvadátjáró Nagyvadátjáró Nagyvadátjáró Nagyvadátjáró Kis- és közepes termetű emlősök átjárója Nagyvadátjáró Békaátjáró

Vadvédelmi kerítésre vonatkozó előírás az engedélyben foglaltak szerint: II. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások Az engedélyezési tervek készítésére vonatkozó részletes előírások 18. Az út teljes szakaszán 2,4 m magasságú vadvédelmi kerítést kell létesíteni. A KHT-ban a következő tájbaillesztési célú fasorok, takarófásítások szerepelnek javaslatként: 1. B1m Jobb 167+730 – 168+200 (470m*10m) 2. B1m Bal 167+290 – 168+120 (830m*10m) 3. A2m Jobb 183+400 – 183+810 (410m*10m) 4. A3m Jobb+Bal 186+990 – 187+190 (200m*10m) 5. A3m Jobb+Bal 187+190 – 187+290 (100m*10m) 6. A3m 190+030 Szentgotthárdi elkerülő körül 10m – Szentgotthárdi csomópontig (300m 1 soros fasáv) 7. A3m Jobb+Bal 190+343 – 190+843 (500m*8m).

3.2.2 Az engedélyezési tervfázis alapján Vadátjárók, békaátjárók, védőkerítés Az I. ütemű kiépítés (2x1 sáv) engedélyezési tervének készítése során a környezetvédelmi engedélyben szereplő műtárgyakhoz képest a hossz-szelvényi változások miatt két vadátjáró (174+900 és 180+870 km sz.) műtárgy esetében az alsó vadátvezetés helyett felső átvezetésű műtárgy M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

19

létesíthető. Így a tervezési szakaszon összességében az önálló vadátjárók száma nem változott: 4 db felső átvezetésű vadátjáró műtárgy (aluljáró vadátjáró alatt) és 1 db alsó átvezetésű vadátjáró műtárgy (felüljáró vadátjáró felett) kerül kialakításra I. ütemű kiépítéssel. A tervezési szakaszon mindkét oldalon teljes hosszban 2,4 m magas védőkerítés épül. A pálya két oldala közti vadmozgás lehetőségét a kombinált vadátjárók (patak+vadátjáró) mellett az önálló vadátjáró műtárgyak biztosítják. A békaátjárók száma a környezetvédelmi engedélyben rögzítettek szerint változatlan marad, helyszínük a műszaki kialakíthatóság szerint a tervfázisnak megfelelően pontosításra került. A tervezett vadátjárók (kombinált és önálló), illetve békaátjárók a következők: Körny. engedély szerint Műtárgy jele Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény K-162282 Felüljáró a SzemcseMegyefői árok és vadátjáró felett B1m-168260 Felüljáró Csencsi-patak és vadátjáró felett

Műtárgy szelvénye 162+341 168+280

Eng. tervben tervezett Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény Felüljáró a SzemcseMegyefői árok és vadátjáró felett Felüljáró Csencsi-patak és vadátjáró felett, 294 m-es híd Felüljáró a Pinka-patak és vadátjáró felett, 70 m-es híd hüllőátjáró hüllőátjáró hüllőátjáró hüllőátjáró hüllőátjáró Felüljáró vadátjáró felett

B1m-168640

Felüljáró a Pinka-patak és tájátjáró felett

168+675

B1m-169100 B1m-169150 B1m-169200 B1m-169250 B1m-169300 B1m-169350

békaátjáró békaátjáró békaátjáró békaátjáró békaátjáró Felüljáró vadátjáró felett

169+100 169+150 169+200 169+250 169+300 169+400

B1m-171580

171+631

A2m-176360

Felüljáró vadátjáró és Lápos-ér felett . Felüljáró vadátjáró felett

174+900

Felüljáró vadátjáró és Lápos-ér felett Aluljáró vadátjáró alatt

A2m-177975


176+825


A2m-179050

Felüljáró a Rátóti-patak és vadátjáró felett

177+848

Felüljáró a Rátóti-patak, vadátjáró és földút felett

A2m-180300


179+170


A2m-182060


180+870



Módosulás oka eng. tervi szelvényezés eng. tervi szelvényezés eng. tervi szelvényezés eng. tervi szelvényezés eng. tervi szelvényezés hossz-szelvényi változás, I. ütemű kiépítéssel eng. tervi szelvényezés, I. ütemű kiépítéssel eng. tervi szelvényezés, földút átvezetése eng. tervi szelvényezés, I. ütemű kiépítéssel hossz-szelvényi változás,

20

Körny. engedély szerint Műtárgy jele Műtárgy jellege és keresztezett létesítmény

Műtárgy szelvénye

A3m-184360

Felüljáró a Kőhídi-patak és vadátjáró felett Felüljáró a Rönöki-patak és vadátjáró felett

183+194

A3m-189200

békaátjáró

187+750

A3m-189300

békaátjáró

187+850

A3m-189365

Felüljáró vízfolyás felett

187+950

A3m-185390

184+227

188+000

Eng. tervben tervezett Műtárgy jellege és Módosulás oka keresztezett létesítmény I. ütemű kiépítéssel Felüljáró a Kőhídi-patak eng. tervi és vadátjáró felett szelvényezés Felüljáró a Rönöki-patak, eng. tervi vadátjáró és földút felett szelvényezés, a földút átvezetése hüllőátjáró eng. tervi szelvényezés hüllőátjáró eng. tervi szelvényezés hüllőátjáró csomópont kialakítása * 2 m átmérőjű csőáteresz csomópont kialakítása *

* Megjegyzés: A Szentgotthárdi csomópont ágainak kialakítása miatt a koronaszélesség a vízfolyás szelvényében túl hosszú műtárgyat eredményezett volna. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve a vízfolyás keresztezése 2 m nyílású csőáteresszel biztosítható. A 2 m csőátereszben a hüllőátjáró nem alakítható ki, ezért azt megelőzően létesül a hüllőátjáró.

Tájbaillesztési célú növénytelepítések Jelen tervfázisban megvizsgáltuk a hatástanulmány által tájvédelmi célból javasolt intézkedések létjogosultságát a tervezett nyomvonal vízszintes és magassági vonalvezetésének pontosodása ismeretében. A KHT-ban ismertetett fásításokat (ld. 3.2.1. fejezet) a környezetvédelmi engedély nem írja elő; felülvizsgálatunk eredményeképpen a következő intézkedések tervezettek: 3.2.1. fejezet, javasolt takarófásítások 1. és 2. pontjában foglaltak helyett Körmend-Horvátnádalja területén az útszakasz tengelyétől vett 50 méteres vonal által metszett épületek kisajátításra kerülnek, mivel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. § (1) alapján autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. Az intézkedés a pálya jobb oldalán található lakóingatlanokat érinti. A kisajátítást követően megmaradó lakóingatlanok védelme érdekében a pálya jobb oldalán 340 m hosszú, 2,5 m magas zajárnyékoló fal kerül kialakításra a 167+790 - 168+130 km szelvények között (ld. 3.5.5. fejezet). A tervezett zajárnyékoló falon kívül kettős fasor kialakítását irányozzuk elő a fal által meghatározott hosszban, mely oldja a fal művi látványát a lakóterületek irányából. A pálya bal oldalán a vasúti űrszelvény biztosítása miatt ilyen jellegű növénytelepítések számára nem áll rendelkezésre terület. A tervezett növénytelepítés tervei az engedélyezési terv Növénytelepítési terv munkarészében kerülnek kidolgozásra. 3.2.1. fejezet, javasolt takarófásítások 3., 4., 5. és 6. pontjában foglaltak helyett (Jelen terv szelvényezése szerint a szakaszok: 182+200 – 182+610, 185+790 – 185+990, 185+990 – 186+090, 188+620 km sz. környezete)


21

A tervezett műtárgyak takarása érdekében szükséges a növénytelepítések kialakítása, de nem a hatástanulmányban rögzített méretű fásítások kerülnek betervezésre, mert a pálya mentén kisajátításra kerülő sáv ezeket nem teszi lehetővé. A tervezett növénytelepítések a műtárgyak, felüljárók rézsűfelületein kialakítandó cserjetelepítéseket, gyepesítést, illetve a kisajátított sáv szélessége függvényében esetleg fasorokat jelentenek. A növénytelepítések tervei az engedélyezési terv Növénytelepítési terv munkarészében kerülnek kidolgozásra. 3.2.1. fejezet, javasolt takarófásítások 7. pontjában foglaltak helyett (Jelen terv szelvényezése szerint a szakasz: 189+100 – 189+600 km sz.) A Szentgotthárd területén tervezett komplex pihenőhely körüljáró útjának külső oldalán a takarást biztosító kettős fasor telepítése javasolt. A pihenőhely növénytelepítése önálló Kertépítészeti terv szerint fog megvalósulni jelen beruházástól függetlenül.

3.2.3 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring A környezetvédelmi engedély II. Az üzemelés időszakára vonatkozó részletes előírások 11. pontja alapján élővilág-védelmi szempontból monitoring vizsgálatot kell végezni, különösen az ökológiai átjárókra vonatkozóan a célfajok figyelembevételével az út forgalomba helyezésétől számított 3 éven keresztül. A vizsgálat módszerét és eredményeit magába foglaló jelentést minden év december 31-ig meg kell küldeni a Főfelügyelőség, valamint az illetékes nemzeti park igazgatóság (jelen szakasz esetében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) részére. Környezeti Hatástanulmányban foglaltak alapján és a jelen tervfázisban elvégzett kiegészítő vizsgálatok alapján a következő monitoring tevékenységet irányozzuk elő: Ökológiai átjárók működésének vizsgálata az üzembe helyezés idejétől kezdve 1-3 éves periódusokban az első évi eredmények függvényében, kiemelt tekintettel a következő csoportokra: 1. Hüllőátjárók hatékonyságának vizsgálata; 2. Kisemlős, közepes termetű emlősök átjáróinak hatékonyság-vizsgálata; 3. Nagyvadátjárók hatékonyságának vizsgálata; 4. Vidra előfordulásának, migrációjának vizsgálata a hatásterületen; 5. Vadelütési adatok gyűjtése, elemzése; Vizsgálatok: 1. Hüllőátjárók hatékonyságának vizsgálata évente 2x – tavaszi és őszi vonulás idején Javasolt helyszínek: 169+100 – 169+300 km szelvények közötti 5 db átjáró 187+750 – 187+950 km szelvények közötti 3 db átjáró Átereszek térségében az egyedek nagyságrendje (úton, terelő mentén) Átereszben lévő, áthaladó példányok száma (vizuális megfigyelés vagy talajcsapdázás) 2. Kisemlős, közepes termetű emlősök átjáróinak hatékonyság-vizsgálata

Javasolt helyszín: 183+187 km sz. - Felüljáró a Kőhídi-patak és vadátjáró felett Évente 2x, élvefogó kisemlős csapdákkal az átjáró környezetében és az átjáróban (5+3 db) Fehér kartonlap elhelyezése nyomleolvasáshoz 3 helyen

3. Nagyvadátjárók hatékonyságának vizsgálata Az önálló vadátjárók esetében: aluljáróban és felüljárókon évente 2x Javasolt helyszínek: 169+400, 174+900, 176+825, 179+170, 180+870 Homokágy készítésével a szükséges időtartamú megfigyeléssel


22

4. Vidra előfordulásának, migrációjának vizsgálata a hatásterületen Javasolt helyszínek: 168+280 km sz. - Felüljáró Csencsi-patak és vadátjáró felett 168+675 km sz. - Felüljáró a Pinka-patak és tájátjáró felett 184+227 km sz. - Felüljáró a Rönöki-patak, vadátjáró és földút felett Vízfolyások vizsgálata a keresztezésben; hidak, átereszek alatt, illetve a keresztezések környezetében (territoriális jelzések, táplálékmaradványok, nyomok) 5. Vadelütések az út teljes hosszában (helyszín, faj) Az Útkezelő rendszeres pálya ellenőrzése keretében a pálya teljes hosszában Az eredmények ismeretében létesítmények, intézkedések felülvizsgálata A jelen tervfázisban és a korábban rögzített előírásokat, javaslatokat – az időközben szükségessé váló módosításokkal – a kiviteli tervfázisában készülő Monitoring tervben kell véglegesíteni.

3.3 Forgalmi vizsgálat Az engedélyt kapott „KE-B1m-A2m-A3m” változat KHT-ban szereplő forgalmi adatai: Kezdő csomópont

Kezdő szelvény

Végcsomópont

Végszelvény

Hossz km

Körmend K (86.j.út) Körmend Ny (8707.j.út) Csákánydoroszló K (7452.j.út) Vasszentmihály (8.sz.f_út) Szentgotthárd (Ipari Park út)

161+281

Körmend Ny (8707.j.út) Csákánydoroszló K (7452.j.út) Vasszentmihály (8.sz.f_út) Szentgotthárd (Ipari Park út) Rábafüzes, oh.

165+600

4.319

Összes forgalom (ÁNF J/nap) 2014. 2034. 2044. 7,723 15,389 20,241

170+800

5.200

6,663 12,979 16,952

180+550

9.750

5,614 10,340 13,598

187+650

7.100

6,007 11,148 14,651

189+210

1.560

8,029 12,692 14,864

165+600 170+800 180+550 187+650

A KHT-ban szereplő forgalmi vizsgálatot az előzetes konzultációhoz készült munkarészből vették át, melynek báziséve 2007. volt, az előrebecslési időtávok pedig: 2010., 2014., 2034. és 2044. A jelen felülvizsgálat az I. ütemű kiépítés esetére vizsgálta a távlati forgalom alakulását az úthálózati kiépítettség és az időtávlatok függvényében. Az alkalmazott közlekedési modell felépítésében nagymértékben támaszkodhattunk a 2008-2010. között a KKK (Közlekedési Koordinációs Központ) számára készített, "Az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja" munkához, illetve a 2013 – 2014. között készített „Nemzeti Közlekedési Stratégia” munkához fejlesztett közúti modellre, mely időközben a 1486/2014 (VIII.28.) Korm. határozatban is megjelent. A forgalmi becslés báziséve 2012., a zajszámításhoz szükséges jogszabály szerinti távlat pedig 2030. (tervezés éve + 15 év). Az I. ütemű kiépítés időszakában az M8 gyorsforgalmi út autóútként fog üzemelni (2x1 sáv, megengedett sebesség 110 km/h). A tervezési szakasz kezdetén a 86 út feletti M8 műtárgy nem épül meg, a közúti kapcsolat a meglévő 86-os út korrekciójával biztosított. Ezért a 8 sz. főút és az M8 gyorsforgalmi út között a 86 sz. főúti szakaszon halad majd a forgalom. A távlati (2030. évi) esetekben (nélküle és vele esetben egyaránt) figyelembe lett véve az új Szentgotthárd keleti bekötő út, azonban ez a bekötő út a tárgyi M8 beruházásnak nem része. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

23

M8 gyorsforgalmi út összes forgalma ÁNF [jármű/nap] Összes forgalom Út Honnan Hova jelen felülvizsgálatban 2030. (ÁNF J/nap) M8 86 sz. főút 8707 j. út 7602 M8 8707 j. út 7452 j. út 8067 M8 7452 j. út 8 sz. főút 5601 M8 8 sz. főút új bekötő út 7939 M8 új bekötő út határ 3683

Összes forgalom Csökkené KHT szerint s 2034. (ÁNF J/nap) mértéke 15389 51% 12979 38% 10340 46% 11148 29% 12692 71%

A könnyebb összehasonlíthatóság végett a felülvizsgálati időtávhoz közeli KHT szerinti 2034. évi forgalmi adatokat is föltüntettük a táblázat mellett, a csökkenés mértékével együtt. A 314/2005 Korm. rendelet 2.§. abg) pontjában foglaltak szerint a fenti változás nem minősül jelentős módosulásnak, mivel a változás a kapacitás csökkenésének irányába történik. A környezeti terhelések meghatározásához szükséges forgalmi adatok részletes bemutatását a szakági fejezetek (Levegőtisztaság-védelem, Zajvédelem) tartalmazzák.

3.4 Levegőtisztaság-védelem 3.4.1 Jogszabályi előírások A jelen felülvizsgálat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet, és a levegőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet figyelembe vételével készült.

3.4.2 Vizsgálati módszer A 2010-ben készített KHT Levegőtisztaság-védelmi fejezetében rögzített vizsgálati módszer eltér a jelenleg alkalmazott vizsgálati módszertől. Ezen eltéréseket a következőkben részletezzük: A KHT-ban végzett közúti forgalomtól származó levegőterhelési vizsgálatban a fajlagos emissziós tényezőket a Közlekedéstudományi Intézet Kht. Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozata által 2004-ben készített „a hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2004-es évre vonatkozóan” című dokumentáció alapján alkalmazták. A tanulmány készítése óta a járműpark lecserélődött, átalakult. Az új EURO normák bevezetésével az új járművek egyre szigorúbb kibocsátási feltételeknek is megfelelnek. Ezen kívül a régi típusú, nagyobb kibocsátású gépjárművek forgalomból történő kivonása, korszerűbb, kisebb szennyezésű járműparkot eredményez. A régi típusú gépjárművek forgalomból történő kivonásának, illetve a szigorúbb környezetvédelmi normák bevezetésének ütemét előre nem lehetett jól megbecsülni, ezért a 2004-es KTI tanulmány távlatra prognosztizált emissziós faktorai mára már nem tekinthetőek aktuálisnak. Jelen felülvizsgálat során a közúti forgalom kibocsátásainak meghatározásához a BME által honosított (a 2006. évi hazai járműállomány típus és kor összetételére bevizsgált) HBEFA1 (Handbuch für 1

Handbook Emission Factors for Road Transport: Emission Factors from the Model PHEM for the HBEFA Version 3, Graz

University of Technology – Institute for Internal Combustion Engines and Thermodynamics. 2009. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

24

Emissionsfaktoren) emissziós adatbázisát használtuk fel. A HBEFA adatbázis ún. járműrétegekhez (járműkategória, üzemanyag, emissziós szabvány, űrtartalom alapján létrehozott csoportok) rendel hozzá emissziós faktorokat, amelyeket motorpadi vagy valós helyszíni mérésekkel határoznak meg. Az adott ország (Németország, Ausztria, Svájc) járműparkja, illetve a járművek futásteljesítménye ismeretében ezekből meghatározható az átlagos emissziós faktor. A HBEFA adatbázis az útkategória, forgalmi helyzet (pld. autóút, 110 km/h sebességkorlátozás, szabad forgalom lefolyás) függvényében különböző emissziós faktorokat ad meg. A BME által elvégzett vizsgálatban a HBEFA adatbázisban használt németországi, valamint a magyarországi személygépkocsi park között emisszió szempontjából mintegy 4 éves lemaradás volt megállapítható, azaz a 2006-os átlagos magyar emissziós faktor a 2002-es németországinak felelt meg. Az utóbbi évek gazdasági válsága miatt a járműpark korszerűsödésének lassulását feltételezve a vizsgálatok időtávlatához igazodva a fentiek alapján 4 helyett 5 éves eltolódást alkalmazva a 2013-as állapothoz a 2008-as, a távlati 2030-as állapot esetében pedig a számítás során a forgalmi prognózis adataihoz a 2020. évi emissziós faktorokat párosítottuk a hivatkozott 4 helyett 10 éves eltolódást alkalmazva. Így a megadott emissziós értékek a biztonság javára nagyobb mértékűek, mint a várhatóan ténylegesen realizálódó értékek. A tervezett útszakaszokat leíró közlekedési helyzetet az adatbázisban rendelkezésre álló, azonosnak tekinthető közlekedési szituációval vettük figyelembe. A levegőterhelés számítása során további különbséget jelentett, hogy a KHT készítése során a levegőterhelés távlati évét 2044-re számított forgalommal és 130 km/h-ás megengedett sebességgel vették figyelembe, míg az I. ütemű autóúti kiépítés esetén 2030-ra becsült forgalmat és 110 km/h a megengedett sebességet alkalmaztunk. Fajlagos kibocsátási értékek NOx vonatkozásában (g/km): KTI 2010 Szgk Tgk 90 km/h 70 km/h 2,50 4,67

Eltérések a fajlagos kibocsátási értékek között HBEFA 2013 KTI 2044 Szgk Tgk Szgk Tgk 90 km/h 70 km/h 120 km/h 80 km/h 0,302 4,502 1,92 0,80

HBEFA 2030 Szgk Tgk 110 km/h 80 km/h 0,175 0,454

3.4.3 A Környezeti Hatástanulmány számított eredményei Az engedélyt kapott „KE-B1m-A2m-A3m” változat KHT-ban szereplő NOx levegőterhelési számításai a következő megállapításokat tették: Jelenlegi állapot A jelenlegi állapotban légszennyezés csak a főutak mentén alakul ki. A legterheltebb terület a Körmendtől keletre eső csomópont. A terület legforgalmasabb pontjánál a 8-86. főutak találkozásánál a terheltség 75%-os. A lakott területeken jellemzően 20-25% közötti a terheltség. Határérték túllépés jelenleg nincs egyik főút mentén sem. Távlati nélküle állapot A távlati nélküle esetet a KHT nem tartalmazza. A távlati ún. „Nélküle eset” alatt azt a távlatban kialakuló helyzetet értjük, ami akkor jönne létre, ha a tervezett fejlesztés nem valósulna meg. Ebben az esetben azzal számolhatunk, hogy a közúti forgalom nagysága a természetes forgalmi növekmény mértékével emelkedik, valamint a jelenleg kialakult forgalmi szokások nem változnak.


25

Ez alapján a jelenlegi állapothoz hasonló eset generálódik, azaz a forgalomtól származó levegőterhelés a jelenleg is meglévő főutak mentén fog kialakulni. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a levegőterhelés összességében kedvezőbb helyzetet mutat a járműpark korszerűsödése miatt. Távlati vele állapot (üzemi állapot) Körmend – Horvátnádalja településrésznél jelentkezik a terhelés növekedése. A Horvátnádalja és Csákánydoroszló között 169+000 és a 170+000 szelvények között az új nyomvonal B1m szakasza közel esik a meglévő 8. sz. főúthoz, de itt közvetlenül lakóterületet nem érint. A két út itt kb. 1,5 km-es szakaszon egymáshoz 180 m távolságban fog futni. Ezen a szakaszon a két út hatása összeadódik és szélesebb területen okoz terhelést. A legmagasabb koncentrációk itt már elérhetik a határérték körüli értékeket. Az A3m szakasz Rönök települést közelíti meg legjobban, itt a távolság 300 m. Jakabháza esetén ez a távolság már 420 m. Rábafüzes déli részénél a 190+300 szelvénynél a lakóterületektől való legkisebb távolság szintén 320 m körüli. A légszennyezettség átlagos lecsengése alapján, a legjellemzőbb keresztmetszeteknél a nyomvonal közvetlen szakaszán a határértéket meghaladó koncentráció is kialakulhat. A légszennyezettség maximális kialakulása szerint, a terheltebb szakaszokon a terheltség a nyomvonalon elérheti a határérték 1,5-szeresét (300 µg/m3), de ott azon az 50 m-en belül alakul csak ki túllépés. A 200 m-es távolságban a várható terhelés a határérték 45%-a körüli szintre (90 µg/m3) csökken. A terjedési számítások és eredményeik alapján, összefoglalóan elmondható, hogy a KE-B1m-A2mA3m” nyomvonalváltozat esetén, a nyomvonalon alakulhat ki határérték túllépés. A fent megnevezett települések lakóterületén pedig az NOx terhelés a határérték felét sem éri el.

3.4.4 Jelen felülvizsgálathoz kapcsolódó levegő emissziós számítások A 8. sz. főút Körmend-országhatár közötti szakasz jelenlegi forgalmi útszakaszaira és a kapcsolódó útszakaszok 2013-as állapotára vonatkozóan a következő táblázatokban mutatjuk be a mértékadó óraforgalomra vonatkozó levegőemissziós értékeket. A levegőemissziós értékeket az MSZ 21459 szabvány alapján a vonalforrások esetében a mértékadó órás vizsgálatnál g/m/h dimenzióban adjuk meg. Ez a kibocsátási mutató az egyes állapotok közötti változás irányát tükrözi, a határértékkel való összevetésre azonban közvetlen nem alkalmas. A kapcsolódó úthálózat esetében ez kellő tájékoztatást ad a távlati állapotban várható változás irányáról. A vizsgálat tárgyát képező útszakaszra vonatkozóan a levegőimmissziós számítások során – térképi ábrákon szemléltetve - határoztuk meg az útszakasz környezetében várható levegőterhelés mértékét a mértékadó komponens várható koncentrációja szerint. Jelenlegi állapot A levegőemissziós és immissziós számításokat a jelenlegi (2013. év) állapotra végeztük el a 8. sz. főút Körmend-országhatár közötti szakaszra és az alábbi útszakaszokra vonatkozóan. 3.4-08. táblázat sorszám

út neve

1 2 3

8 8 8

település belterületi szakasza Körmend (Horvátnádaljai szakasz) Csákánydoroszló Gasztony


26

sorszám

út neve

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

8 8 8 8 8 7451 7453 7459 8707 8708 8722 87108 86

település belterületi szakasza Körmend Rátót Vasszentmihály Rönök Szentgotthárd Csákánydoroszló Rönök Szentgotthárd Körmend Magyarnádalja Körmend észak Vasszentmihály 8-as úttól északra külterület

3.4-09. táblázat 2013-as állapot levegőemissziós (g/m órás) koncentrációk Jelenleg (2013) CO NO2 NOx PM10 emisszió emisszió emisszió emisszió útszakasz (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) 8. sz. főút külterület 0,404 0,271 0,542 0,013 8. sz. főút belterület 0,452 0,287 0,575 0,093 1 0,056 0,034 0,068 0,011 2 0,054 0,030 0,061 0,009 3 0,054 0,030 0,061 0,009 4 0,050 0,033 0,067 0,011 5 0,052 0,029 0,057 0,009 6 0,042 0,027 0,053 0,009 7 0,043 0,025 0,050 0,008 8 0,041 0,024 0,049 0,008 9 0,022 0,008 0,017 0,002 10 0,003 0,003 0,005 0,001 11 0,040 0,015 0,031 0,004 12 0,014 0,003 0,006 0,000 13 0,002 0,001 0,001 0,000 14 0,002 0,000 0,001 0,000 15 0,003 0,001 0,002 0,000 16 0,533 0,595 1,190 0,025


sebesség (km/h) szgk/tgk 90/70 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 50/50 90/70

27

Távlati nélküle állapot A levegőemissziós és immissziós számításokat a távlati nélküle (2030. év) állapotra végeztük el a 8. sz. főút Körmend-országhatár közötti szakaszra és az alábbi útszakaszokra vonatkozóan. 3.4-10. táblázat sorszám

út neve

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

8 8 8 8 8 8 8 8 7451 7453 7459 8707 8708 8722 87108 86

település belterületi szakasza Körmend (Horvátnádaljai szakasz) Csákánydoroszló Gasztony Körmend Rátót Vasszentmihály Rönök Szentgotthárd Csákánydoroszló Rönök Szentgotthárd Körmend Magyarnádalja Körmend észak Vasszentmihály 8-as úttól északra külterület

3.4-11. táblázat 2030-as távlati nélküle állapot levegőemissziós (g/m órás) koncentrációk Távlat nélküle (2030) CO NO2 NOx PM10 sebesség emisszió emisszió emisszió emisszió (km/h) útszakasz (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) szgk/tgk 8. sz. főút külterület 90/70 0,2322 0,0939 0,1878 0,0014 8. sz. főút belterület 50/50 0,2433 0,1152 0,2305 0,0031 1 50/50 0,3025 0,1416 0,2833 0,0037 2 50/50 0,2846 0,1319 0,2638 0,0035 3 50/50 0,2846 0,1319 0,2638 0,0035 4 50/50 0,2560 0,1240 0,2480 0,0033 5 50/50 0,2729 0,1262 0,2523 0,0033 6 50/50 0,2354 0,1113 0,2226 0,0029 7 50/50 0,2323 0,1087 0,2173 0,0029 8 50/50 0,2262 0,1060 0,2120 0,0028 9 50/50 0,1048 0,0446 0,0892 0,0011 10 50/50 0,0167 0,0086 0,0173 0,0002 11 50/50 0,1729 0,0746 0,1491 0,0019 12 50/50 0,0808 0,0321 0,0642 0,0008 M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

28

CO emisszió (g/m órás)

útszakasz 13 14 15 16

Távlat nélküle (2030) NO2 NOx PM10 emisszió emisszió emisszió (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás)

sebesség (km/h) szgk/tgk

0,0100

0,0041

0,0083

0,0001

50/50

0,0075

0,0030

0,0059

0,0001

50/50

0,0111

0,0047

0,0093

0,0001

50/50

0,435

0,184

0,369

0,002

90/70

Távlati vele állapot A levegőemissziós számításokat a távlati vele állapotra vonatkozó forgalmi adatok, valamint a gépjárműállomány várható korszerűsödéséből 2030-ra kalkulált fajlagos emissziós értékek (HBEFA) felhasználásával végeztük el az alábbi közvetlen és közvetett hatásterületi útszakaszokra vonatkozóan. 3.4-12. táblázat sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

út neve honnan hova Közvetlen hatásterület M8 86 sz. főúttól 8707 j. útig M8 8707 j. úttól 7452 j. útig M8 új bekötőúttól határig M8 8 sz. főúttól új bekötőútig M8 7452 j. úttól 8 sz. főútig Közvetett hatásterület 8. sz. főút külterület Körmend országhatár 8. sz. főút belterület Körmend országhatár 8 Körmend (horvátnádaljai szakasz) 8 Csákánydoroszló belterület 8 Gasztony belterület 8 Körmend belterület 8 Rátót belterület 8 Vasszentmihály belterület 8 Rönök belterület 8 Szentgotthárd belterület 7451 Csákánydoroszló 7453 Rönök belterület 7459 Szentgotthárd belterület 8707 Körmend belterület 8708 Magyarnádalja belterület 8722 Körmend észak belterület 87108 Vasszentmihály belterület 86 M8-tól Dél felé 86 M8-tól Észak felé


29

3.4-13. táblázat 2030-as távlati vele állapot levegőemissziós (g/m órás) koncentrációk Távlat vele (2030) CO NO2 NOx PM10 sebesség emisszió emisszió emisszió emisszió (km/h) útszakasz (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) (g/m órás) szgk/tgk Közvetlen hatásterület 1 110/90 0,241 0,082 0,164 0,003 110/90 2 0,249 0,085 0,170 0,003 110/90 3 0,122 0,041 0,082 0,001 110/90 4 0,236 0,081 0,162 0,003 110/90 5 0,186 0,063 0,126 0,002 Közvetett hatásterület 6 90/70 0,083 0,033 0,065 0,001 7 50/50 0,087 0,039 0,078 0,001 8 50/50 0,067 0,0281 0,0561 0,0007 9 50/50 0,109 0,0453 0,0907 0,0011 10 50/50 0,109 0,0453 0,0907 0,0011 11 50/50 0,075 0,0317 0,0634 0,0008 12 50/50 0,099 0,0404 0,0807 0,0010 13 50/50 0,072 0,0296 0,0592 0,0007 14 50/50 0,012 0,0055 0,0109 0,0001 15 50/50 0,006 0,0028 0,0056 0,0001 16 50/50 0,112 0,0475 0,0951 0,0012 17 50/50 0,013 0,0061 0,0122 0,0002 18 50/50 0,074 0,0335 0,0670 0,0009 19 50/50 0,018 0,0074 0,0148 0,0002 20 50/50 0,010 0,0041 0,0081 0,0001 21 50/50 0,008 0,0030 0,0059 0,0001 22 50/50 0,011 0,0047 0,0093 0,0001 23 60/60 0,453 0,190 0,381 0,002 24 60/60 0,480 0,201 0,402 0,002

3.4.5 Levegőimmissziós számítások Jelenlegi állapot A levegőimmissziós számításokat a jelenlegi (2013. év) állapotra végeztük el a 8. sz. főút Körmendországhatár közötti szakaszra és a fent bemutatott útszakaszokra vonatkozóan (lásd. 3.4.-08. táblázat). A levegőminőségi számításokat mértékadó óraforgalomra, a legjellemzőbb komponensekre; a szénmonoxidra (CO), nitrogén-dioxidra (NO2), nitrogénoxidokra (NOx) és a szálló porra (PM10) végeztük el.


30

A 2013-as jelenlegi állapot levegőimmissziós (μg/m3) koncentrációk távolság (m) függvényében számított értékei, belterületen és külterületen (MOF forgalmi adatokkal és kritikus meteorológiával számolva) az alábbi táblázatban kerülnek ismertetésre. 3.4-14. táblázat IMMISSZIÓ CO immi (g/m3) NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) útszakasz C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 8. sz. főút külterület 8,631 5,054 2,318 5,786 3,388 1,554 11,572 6,776 3,107 0,280 0,164 0,075 8. sz. főút belterület 9,659 5,656 2,594 6,140 3,595 1,649 12,279 7,190 3,297 1,984 1,162 0,533 1 1,188 0,696 0,319 0,062 0,721 0,422 1,443 0,845 0,387 0,229 0,134 1,443 2 1,145 0,670 0,307 0,054 0,648 0,379 1,296 0,759 0,348 0,200 0,117 1,296 3 1,145 0,670 0,307 0,054 0,648 0,379 1,296 0,759 0,348 0,200 0,117 1,296 4 1,060 0,621 0,285 0,063 0,711 0,416 1,422 0,833 0,382 0,234 0,137 1,422 5 1,102 0,645 0,296 0,050 0,610 0,357 1,220 0,714 0,328 0,186 0,109 1,220 6 0,903 0,529 0,242 0,049 0,568 0,332 1,135 0,665 0,305 0,183 0,107 1,135 7 0,915 0,536 0,246 0,044 0,530 0,311 1,061 0,621 0,285 0,165 0,097 1,061 8 0,883 0,517 0,237 0,044 0,518 0,303 1,036 0,607 0,278 0,162 0,095 1,036 9 0,474 0,278 0,127 0,011 0,176 0,103 0,352 0,206 0,095 0,042 0,024 0,352 10 0,057 0,034 0,015 0,006 0,058 0,034 0,116 0,068 0,031 0,021 0,012 0,116 11 0,845 0,495 0,227 0,022 0,330 0,193 0,660 0,386 0,177 0,082 0,048 0,660 12 0,299 0,175 0,080 0,002 0,067 0,039 0,133 0,078 0,036 0,007 0,004 0,133 13 0,047 0,028 0,013 0,001 0,014 0,008 0,027 0,016 0,007 0,002 0,001 0,027 14 0,041 0,024 0,011 0,000 0,009 0,005 0,017 0,010 0,005 0,001 0,000 0,017 15 0,056 0,033 0,015 0,001 0,019 0,011 0,038 0,022 0,010 0,004 0,002 0,038 16 11,395 6,673 3,060 12,710 7,443 3,413 25,420 14,885 6,826 0,528 0,309 0,142 A fenti táblázatban látható immissziós értékek alapján megállapítható, hogy az összes vizsgált komponensre teljesül a napi és az éves határérték mindhárom távolság esetében. A legmagasabb koncentráció értékek a 86. sz. főút külterületi szakasza mentén figyelhető meg. De ezen a helyen is jóval a határérték alatti terhelésekre lehet számítani. Távlati nélküle állapot A beruházással érintett szakaszra a 2030-as távlati nélküle állapot levegőimmissziós (μg/m3) koncentrációk távolság (m) függvényében számított értékeinek, belterületen és külterületen (MOF forgalmi adatokkal és kritikus meteorológiával számolva) az alábbi táblázatban kerülnek ismertetésre. (Sorszám azonosítókat lásd. az 3.4-10. táblázatban)


31

3.4-15. táblázat IMMISSZIÓ CO immi (g/m3) NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) útszakasz C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter 8. sz. főút külterület 4,961 2,905 1,332 2,006 1,174 0,539 4,011 2,349 1,077 0,030 0,017 0,008 8. sz. főút belterület 5,196 3,043 1,395 2,461 1,441 0,661 4,923 2,883 1,322 0,065 0,038 0,017 1 6,461 3,783 1,735 3,026 1,772 0,812 6,051 3,543 1,625 0,080 6,051 3,543 2 6,079 3,559 1,632 2,817 1,650 0,757 5,635 3,300 1,513 0,074 5,635 3,300 3 6,079 3,559 1,632 2,817 1,650 0,757 5,635 3,300 1,513 0,074 5,635 3,300 4 5,468 3,202 1,468 2,648 1,551 0,711 5,296 3,101 1,422 0,071 5,296 3,101 5 5,829 3,413 1,565 2,695 1,578 0,724 5,390 3,156 1,447 0,070 5,390 3,156 6 5,029 2,945 1,350 2,378 1,392 0,639 4,756 2,785 1,277 0,063 4,756 2,785 7 4,963 2,906 1,333 2,321 1,359 0,623 4,642 2,718 1,246 0,061 4,642 2,718 8 4,831 2,829 1,297 2,265 1,326 0,608 4,529 2,652 1,216 0,060 4,529 2,652 9 2,239 1,311 0,601 0,952 0,558 0,256 1,905 1,115 0,511 0,024 1,905 1,115 10 0,357 0,209 0,096 0,185 0,108 0,050 0,369 0,216 0,099 0,005 0,369 0,216 11 3,692 2,162 0,992 1,593 0,933 0,428 3,186 1,865 0,855 0,040 3,186 1,865 12 1,727 1,011 0,464 0,686 0,402 0,184 1,372 0,803 0,368 0,016 1,372 0,803 13 0,214 0,126 0,058 0,088 0,052 0,024 0,177 0,103 0,047 0,002 0,177 0,103 14 0,161 0,094 0,043 0,064 0,037 0,017 0,127 0,074 0,034 0,002 0,127 0,074 15 0,237 0,139 0,064 0,099 0,058 0,027 0,199 0,116 0,053 0,002 0,199 0,116 16 9,291 5,441 2,495 3,936 2,305 1,057 7,871 4,609 2,114 0,032 0,019 0,009 A fenti táblázatban látható immissziós értékek alapján megállapítható, hogy az összes vizsgált komponensre teljesül a napi és az éves határérték mindhárom távolság esetében. A legmagasabb koncentráció értékek a 17. sorszámú 86. sz. főút külterületi szakasza mentén figyelhető meg, de ezen a helyen is jóval a határérték alatti terhelésekre lehet számítani. Távlati vele állapot Közvetlen hatásterület A levegőminőség 2030-as távlati vele állapotát mértékadó óraforgalom (MOF) és kritikus meteorológiai tényezők figyelembe vételével a vizsgált útszakaszra a L1.-L7. ábrákon szemléltetjük (ld. 3.4.10. fejezetben). Az ábrák a közvetlen hatásterületen található M8 gyorsforgalmi út Körmend-országhatár közötti szakaszát mutatják be. A levegőterhelési ábrákon a NO2 komponens mértékadó órai forgalomra vonatkozó terhelési értékei láthatóak (koncentráció, μg/m3). A határérték ebben az esetben 100 g/m3, 60 perces megítélési időtartamra. A legmagasabb koncentráció értékek Körmend településen, Horvátnádalja és Magyarnádalja szakaszon figyelhetőek meg (L2. ábra). Ezen a szakaszon találhatóak az úthoz a legközelebbi (50-60 méterre eső) védendő épületek (Körmend–Horvátnádalja, Németújvári u. 11. hrsz. 2812, illetve a M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

32

Németújvár u. 14. hrsz. 2816). Ezeknél az épületeknél a NO2 koncentrációja 6 g/m3 maximális értékeket vesz fel, tehát jóval az egészségügyi határérték alatti terhelés várható. Mivel az ábrák a kritikus meteorológiai körülmények közötti állapotban mutatják az M8 forgalmából eredő levegőterhelést, így nagy biztonsággal állítható, hogy átlagos meteorológiai körülmények között is a határérték alatti NO2 koncentráció értékek alakulnak ki az M8 gyorsforgalmi úthoz legközelebb található lakóépületeknél is. Közvetett hatásterület A beruházással érintett közvetlen hatásterületi útszakaszokra a 2030-as távlati vele állapot levegőimmissziós (μg/m3) koncentrációk távolság (m) függvényében számított értéke (MOF forgalmi adatokkal és kritikus meteorológiával számolva) az alábbi táblázatban kerülnek ismertetésre. (Sorszám azonosítókat lásd. a 3.4-12. táblázatban) 3.4-16. táblázat sorszám

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

IMMISSZIÓ CO immi (g/m3) NO2 immi (g/m3) NOx immi (g/m3) PM10 immi (g/m3) C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter méter Közvetett hatásterület 1,766 1,848 1,423 2,338 2,338 1,607 2,118 1,536 0,266 0,133 2,399 0,278 1,583 0,375 0,211 0,161 0,237 9,682 10,243

1,034 1,082 0,833 1,369 1,369 0,941 1,240 0,899 0,156 0,078 1,405 0,163 0,927 0,219 0,124 0,094 0,139 5,670 5,998

0,474 0,496 0,382 0,628 0,628 0,432 0,569 0,412 0,072 0,036 0,644 0,075 0,425 0,101 0,057 0,043 0,064 2,600 2,751

0,699 0,831 0,599 0,968 0,968 0,678 0,862 0,632 0,117 0,060 1,016 0,130 0,716 0,158 0,087 0,064 0,099 4,066 4,292

0,409 0,486 0,351 0,567 0,567 0,397 0,505 0,370 0,068 0,035 0,595 0,076 0,419 0,093 0,051 0,037 0,058 2,381 2,513

0,188 0,223 0,161 0,260 0,260 0,182 0,232 0,170 0,031 0,016 0,273 0,035 0,192 0,042 0,023 0,017 0,027 1,092 1,152

1,397 1,662 1,198 1,936 1,936 1,355 1,724 1,265 0,234 0,119 2,031 0,261 1,431 0,316 0,174 0,127 0,199 8,132 8,583

0,818 0,973 0,702 1,134 1,134 0,794 1,010 0,741 0,137 0,070 1,190 0,153 0,838 0,185 0,102 0,074 0,116 4,762 5,026

0,375 0,446 0,322 0,520 0,520 0,364 0,463 0,340 0,063 0,032 0,545 0,070 0,384 0,085 0,047 0,034 0,053 2,184 2,305

0,013 0,021 0,015 0,024 0,024 0,017 0,021 0,015 0,003 0,002 0,025 0,003 0,018 0,004 0,002 0,002 0,002 0,038 0,042

0,007 0,013 0,009 0,014 0,014 0,010 0,012 0,009 0,002 0,001 0,015 0,002 0,011 0,002 0,001 0,001 0,001 0,022 0,024

0,003 0,006 0,004 0,006 0,006 0,005 0,006 0,004 0,001 0,000 0,007 0,001 0,005 0,001 0,001 0,000 0,001 0,010 0,011

A fenti táblázatban látható immissziós értékek alapján megállapítható, hogy az összes vizsgált komponensre teljesül a napi és az éves határérték mindhárom távolság esetében. A legmagasabb koncentráció értékek az M8 - 86. sz. főút északi lehajtójának területén figyelhetőek meg, de ezeken a helyeken is jóval a határérték alatti terhelésekre lehet számítani.


33

A távlati nélküle és távlati vele állapotot összehasonlítva megállapítható, hogy tárgyi beruházás hatására a közvetett hatásterületen található útszakaszokon kedvezőbb levegőminőség alakul ki a távlati vele állapotban. Ez annak köszönhető, hogy az M8 forgalomba helyezését követően átveszi a meglévő úthálózatról a tranzit forgalom levezetését. Ezáltal a meglévő utak települési átkelő szakaszain is, tehát a lakóterületek mentén a levegőminőség javulására lehet számítani.

3.4.6 Hatásterület A levegővédelmi hatásterület lehatárolását a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §. 14. a) vagy b) pontja alapján: 14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (Terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége). A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §. 14. b) pontja szerinti lehatárolás nem ad megbízható eredményt, hiszen a tervezési területen nem történik légszennyező anyagok monitorozása. A jogszabály a vonalforrások esetében a hatásterület lehatárolására nem ad előírást. Ezért a fentiek alapján a helyhez kötött pontforrások módszerét alkalmaztuk. Közvetlen hatásterület A tervezési terület Vas megyében található. Az üzemelés alatt a levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján lehet becsülni. Közvetlen hatásterület az építkezés során közvetlenül igénybevett terület, és a tervezett út nyomvonala melletti terület. Jelen körülmények között a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §. 14. a) pontja szerinti hatásterület lehatárolás: - az M8. gyorsforgalmi út létesítésével kapcsolatban a tervezési szakaszon az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb (CO: 1000 g/m3, NO2: 10 g/m3, PM10: 5 g/m3) feltétel a tervezési szakaszon a gyorsforgalmi út nyomvonalán kívüli sávot nem haladja meg (10 m-en belüli távolságban teljesül). A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. § (1) alapján autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.


34

Ennek megfelelően az útszakasz tengelyétől vett 50 méteres vonal által metszett épületek mind kisajátításra kerülnek. Közvetett hatásterület A beruházás azokra a kapcsolódó úthálózati elemekre van közvetett hatással, amelyeknek az emisszió és immisszió változását a 3.4.4. és 3.4.5. fejezetben mutattuk be.

3.4.7 Összefoglalás A felülvizsgálat során meghatározott távlati nélküle és távlati vele állapotot összehasonlítva megállapítható, hogy tárgyi beruházás hatására a közvetett hatásterületen található útszakaszokon kedvezőbb levegőminőség alakul ki a távlati vele állapotban. Ez annak köszönhető, hogy az M8 forgalomba helyezését követően átveszi a meglévő úthálózatról a tranzit forgalom levezetését. Ezáltal a meglévő utak települési átkelő szakaszain is, tehát a lakóterületek mentén a levegőminőség javulására lehet számítani. Összevetve a 2010-ben készített KHT vizsgálat eredményeit (3.4.3 fejezet), és a jelenlegi vizsgálat eredményeivel (3.4.4 fejezet), megállapítható, hogy az eltérő sebesség, fajlagos emissziós adatok alkalmazása, a forgalom csökkenés, valamint a 3.4.2 fejezetben ismertetetteknek köszönhetően kedvezőbb levegőterheltség alakul ki az M8 gyorsforgalmi út megvalósulása esetén.

3.4.8 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring A környezetvédelmi engedély a levegőterhelés vizsgálatára az alábbiakat tartalmazza: II. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások Az engedélyezési tervek készítésére vonatkozó részletes előírások 26. pontja alatt az Organizációs terv elkészítésére vonatkozó ötödik francia bekezdésben: „Az építés és üzemelés időszakában, a levegő szennyezettségének vizsgálatát elvégzendő mérőhely(ek) kialakításának tervét el kell készíteni. A monitoring hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a legforgalmasabb útszakaszokról szolgáltassák a légszennyezettségi adatokat. A zajmérési monitoring pontokon végzendőek el a levegő szennyezettségi vizsgálatok.” Az üzemelés időszakára vonatkozó részletes előírások „12. Az organizációs terv alapján telepítésre kerülő mérőhely(ek)en a levegő szennyezettségének vizsgálatát el kell végezni. A vizsgálandó paraméterek: – nitrogén-dioxid (NO2) és nitrogén-oxidok (NOx) – szén-monoxid (CO) – kén-dioxid (SO2) – szénhidrogének, ezen belül BTEX – szálló por (PM10) – Ózon (O3) A vizsgálatokat a megvalósításra kerülő nyomvonal azon részein kell elvégezni, ahol a forgalom a legközelebb halad a lakott területek határához.”


35

A jelen felülvizsgálat alapján a korábbiak helyett a következő monitoring tevékenységet irányozzuk elő: A jelen dokumentációban elvégzett vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy az M8 üzeméből származó levegőterhelés az M8 úttengelytől 50 méteren kívüli megmaradó védendő épületeknél határérték feletti terhelést nem okoz. A Körmend-Horvátnádalja melletti útszakaszon találhatóak - az úttól 50-60 méterre - a legközelebbi megmaradó védendő épületek (Körmend-Horvátnádalja, Németújvári u. 11. hrsz. 2812, illetve Németújvár u. 14. hrsz. 2816). Az organizációs terv a további tervfázisok során, a Kivitelező kiválasztását követően csak a kivitelezés megkezdése előtti időszakban készíthető el, mivel a Kivitelező a saját erőforrásai (géppark stb.) alapján alakítja ki organizációs elképzeléseit. Ezért az építés közbeni időszakra az organizációs tervet megelőzően csak általános előírásokat lehet megfogalmazni, melyek a beruházás jellegéből adódnak. Ezért az építés közbeni monitoring helyszíneket a kivitelezés megkezdése előtt az organizációs terv alapján felül kell vizsgálni. Vizsgálat az építés előtti (alap)állapotban és az üzemi állapotban A beruházás megkezdése előtt a kijelölt mérési ponton az alapállapoti levegőterhelési méréseket a vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások figyelembe vételével kell elvégezni az alábbiak szerint. – A levegőszennyezettségi méréseket alapállapotban és az üzemelési állapotban - lehetőség szerint - 2-2 alkalommal (fűtési és nem fűtési időszakban) kell elvégezni a kijelölt mérési ponton. – Vizsgálandó komponensek az alap- és üzemelési állapotban: szénmonoxid, nitrogén-dioxid, nitrogénoxidok, szálló por (PM10 és lehetőség szerint PM2,5 is), ózon. – A mérések időtartama 24 óra, a méréssel egyidejűleg a forgalmi adatokat és a meteorológiai adatok rögzítését is el kell végezni. Vizsgálati helyszín: Az elvégzett felülvizsgálat alapján, a fent hivatkozott legközelebbi védendő épület előtt tartjuk indokoltnak a monitoring pont kijelölését: - LM1. Körmend-Horvátnádalja, Németújvár u. 14. (hrsz. 2816) Vizsgálat az építés alatti állapotban: Az építés alatti időszakban a levegőterheléssel járó intenzív építési munkafázisok, illetve a beszállítási útvonalak mentén lakossági panasz esetén válhat szükségessé levegőszennyezettségi mérés elvégzése. Vizsgálandó komponensek az építés alatti állapotban: nitrogénoxidok, szálló por (PM10 és lehetőség szerint PM2,5 is) A vizsgálati helyszín kijelölését a további tervfázisok során, illetve a kivitelezést megelőzően kell elvégezni a Kivitelező által készíttetett organizációs tervben foglaltak, valamint a szállítási útvonalakra vonatkozó, Kivitelező és Önkormányzatok közötti egyeztetések alapján.

3.4.9 Mellékletek –

L1-L7 Levegőterhelési ábrák (7xA3)


36

37

38

39

40

41

42

43

3.5 Zajvédelem 3.5.1 Vizsgálati módszer, tervezési alapadatok A engedélyt kapott „KE-B1m-A2m-A3m” változat KHT-ban szereplő zajterhelés számítása a KHT forgalmi vizsgálata szerinti 2044. évi távlati forgalmi adatokra készült, 2x2 sávos kiépítés és 130 km/h megengedett sebesség figyelembe vételével. A KHT-ban a közúti zajterhelést az MSZ-027-3720-1990, a vasúti zajterhelést az MSZ-07-2904-1990 szabványban foglaltak alapján számították. A jelen vizsgálat során a távlati forgalom a 284/2007 (X.29.) Korm. r. 2.§. o) pontjában foglaltak szerint a tervezés éve +15 évre előrebecsült (2030. évi) forgalmat jelenti. Az I. ütemű autóúti kiépítés mellett 2x1 sáv létesül 110 km/h megengedett sebességgel. A közúti és vasúti zajterhelést a 25/2004 (XII.20.) KvVM rendelet vonatkozó mellékleteiben foglaltak alapján határoztuk meg. A forgalmi adatokban (időtávban is) rejlő különbségek miatt átlagosan több mint 50%-kal kisebb forgalom adódik az M8 gyorsforgalmi úton. A zajterhelésbeli különbség elsősorban a kisebb forgalom miatt alakul ki. További eltérést eredményez a kisebb megengedett haladási sebesség és az alkalmazott vizsgálati módszer. Az I. ütemű kiépítés esetére a vonatkozó előírások szerint számított várható zajterhelés mértéke indokolja a Körmend–Horvátnádalja településrész védelmére a 3.5.3 Zajcsökkentési intézkedési fejezetében megjelölt rövidebb és alacsonyabb fal kialakítását. A jelen vizsgálatot a továbbiakban részletesen is ismertetjük. Vizsgált állapotok Az egyes esetekben várható zajterhelést a forgalmi adatok alapján határoztuk meg. A tervezett M8 gyorsforgalmi út tervezési területének térségében a közlekedési zajterhelést a jelenlegi állapotban (2013.) a 8 sz. főút és az ahhoz kapcsolódó útszakaszok, valamint a Körmend- Szentgotthárd közötti vasúti pályaszakasz forgalma adja. A nélküle eset (távlati forgalom, 2030.) alatt azt a távlatban kialakuló helyzetet értjük, ami a meglévő úthálózati kiépítettséggel azonos, de a meglévő utakon a forgalom nagysága a természetes forgalmi növekmény mértékével növekszik, mivel a jelenlegi kialakult forgalmi szokások érdemben nem változnak. A vele esetben (távlati forgalom, 2030.) a távlati tervezett állapot esetén várható zajterhelést vizsgáljuk a védendő területek térségében, valamint a kapcsolódó úthálózati szakaszokon történő változásokat is bemutatjuk. Zajkibocsátás számítása Az egyes útszakaszokon az adott állapotban várható nappali és éjjeli zajkibocsátást a forgalmi vizsgálatban megadott forgalomnagyság (az egyes útszakaszokra számított Átlagos Napi Forgalom (ÁNF) és járműtípus megoszlás), a napszaki forgalommegoszlás alapján határoztuk meg az e-UT 03.07.42 sz.. „Közúti közlekedési zaj számítása” c. Útügyi Műszaki Előírás és a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendeletben foglaltak szerint. Az aszfalt burkolatok esetében a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 6. táblázata szerinti „B” kategóriát alkalmaztuk. Ezzel feltételeztük az útkezelő időről-időre történő karbantartási tevékenységét, amellyel a „C” kategóriás állapot nem következik be. Sebesség A haladási sebességre vonatkozóan a gyorsforgalmi útszakaszok esetében a tehergépjárműveknél a megengedett haladási sebesség értékektől a nagyobb haladási sebességek irányába tértünk el, mivel az eddigi gyakorlati tapasztalatok ezt támasztják alá. Ezzel a számítások a biztonság irányába térnek el. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

44

Haladási sebesség (km/h) jármű és út kategória szerint KRESZ szerint alkalmazott sebességek

belterület v1 v2, v3 50 50 50 50

külterület v1 v2, v3 90 70 90 70

autóút v1 v2, v3 110 70 110 90

Vasúti zajkibocsátás számítása A vasúti eredetű zajterhelést számítással határoztuk meg. A jelenlegi mértékadó vasúti közlekedésből eredő zaj számítását a mértékadó forgalmi adatok, vonattípus, vonatfajta, vonathossz, sebesség, figyelembevételével a 25/2004. (XII. 20.) KVvM előírás "A vasúti közlekedési zaj számítása." c. melléklete előírásai szerint végeztük el. A vasúti forgalmi adatokat a GYSEV Zrt. bocsátotta a rendelkezésünkre (a 3.5.7. melléklet fejezetben). A vonalszakasz sebessége az alábbi: - személyvonatok: 120 km/h - tehervonatok: 90 km/h Zajterhelés számítása A vizsgálat során elsősorban az éjjeli zajterheléssel foglalkozunk, mert a vonatkozó határértékek és az egyes útszakaszok zajterhelése alapján ez tekinthető mértékadónak. Ennek az az oka, hogy az egyes területekre vonatkozó nappali és éjszakai határérték között 10 dB-es, ugyanakkor a közúti zajforrás nappali és éjjeli zajemissziója között ennél kisebb (mintegy 3-4 dB) a különbség. Ezért, ahol az éjszakai zajterhelés határérték alatti értéket mutat, ott a nappali időszakban is biztosan teljesül a vonatkozó határérték. Az egyes állapotokban várható terhelések nagyságát terjedési számítások módszerével vizsgáltuk, melynek során a nyomvonal, a terepalakulatok és a meglévő beépítettség hatásait is figyelembe vettük. A környezet topográfiájának jellemzői közül a szintvonalakat, a pálya közvetlen környezetében lévő földművek határoló éleit (padka vonala a töltéses, körömvonal a bevágásos szakaszokon) és a zajvédelmi berendezéseket egy 3 dimenziós modellel képeztük le. A zajterjedés során a növényzet elnyelő hatását nem vettük figyelembe, ezzel a számítás a biztonság irányába tér el. A reflexiós zajhányad figyelembe vételénél kétszeres visszaverődési beállítást alkalmaztunk. A terjedési számításokat a SoundPlan7.3 szoftver segítségével készítettük el. A várható zajterhelést egy-egy mértékadó vizsgálati pontra, illetve zajtérképes ábrákon is megadtuk. A vizsgálati pontok esetében amennyiben több szintes az épület, a védendő homlokzaton szintenként is megadtuk a várható zajterhelés mértékét a homlokzat előtti 2 méteres távolságban (a kültéri határértékkel való összevetés végett). A zajtérképes ábrákon a terepszint +1,5 méteres magasságban ábrázoltuk a várható zajterhelés mértékét, ami általánosságban a földszinti nyílászárók (ablak) középvonalának felel meg.

3.5.2 A számított zajterhelés A jelenlegi állapot zajterhelése A tervezett M8 gyorsforgalmi út nyomvonalának közvetlen, mintegy száz méteres környezetében jellemzően nem találhatóak zajtól védendő létesítmények vagy területek, kivéve Körmend-Horvátnádalja és Magyarnádalja településrészeket. Ezeken a helyeken a tervezett nyomvonal közvetlen környezetében, mivel jelenleg forgalommentes területekről van szó, a zajterhelést a távolabbi utak zajterhelése, illetőleg a természet hangjai M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

45

határozzák meg. Ezért a zajhelyzet jellemzésére egyrészt a zajtól védendő területek vagy épületek hiányában nem vonatkoztathatóak követelményértékek, másrészt ahol a tervezett távlati állapotban a nyomvonal tágabb környezetében lakóterületek találhatóak, a zajterhelés nem haladja meg a határértékeket. Körmend-Horvátnádalja és Magyarnádalja településrészek jelenlegi zajterhelését a ZJ1. ábrán mutatjuk be (a 3.5.7. melléklet fejezetben). Itt a tervezett nyomvonal a településekhez viszonylag közel (mintegy 57-157 m-re), és 8. sz. főúttal, illetőleg a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonallal közel párhuzamosan halad. A ZJ1. ábra értékeiből megállapítható, hogy Horvátnádalja és Magyarnádalja településeken a vasúttól és közúttól eredő együttes meglévő zajterhelés sem a nappali, sem az éjszakai időszakban nem haladja meg a vonatkozó jogszabályban rögzített zajterhelési határértékeket. Kapcsolódó úthálózat A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés alapján, amelyet a Zajvédelmi melléklet táblázata jelenít meg, megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a jelenlegi zajterhelés - 8. sz. főút Körmend (Horvátnádalja) területén nappal 4 dB-lel, éjjel 6,2 dB-lel, - 8. sz. főút Csákánydoroszló területén nappal 3,7 dB-lel, éjjel 5,8 dB-lel, - 8. sz. főút Gasztony területén nappal 3,7 dB-lel, éjjel 5,8 dB-lel, - 8. sz. főút Körmend területén nappal 3,8 dB-lel, éjjel 5,9 dB-lel, - 8. sz. főút Rátót területén nappal 3,5 dB-lel, éjjel 5,6 dB-lel, - 8. sz. főút Vasszentmihály területén nappal 2,9 dB-lel, éjjel 5,1 dB-lel, - 8. sz. főút Rönök területén nappal 2,8 dB-lel, éjjel 4,9 dB-lel, - 8. sz. főút Szentgotthárd területén nappal 2,7 dB-lel, éjjel 4,8 dB-lel, - 86. sz. főút 8. sz. főút és Egyházasrádóc között nappal 5,8 dB-lel, éjjel 8,1 dB-lel, - 7451. j. ök. út Csákánydoroszló területén nappal 4,1 dB-lel, éjjel 5,3 dB-lel, - 7452. j. ök. út Kemestaródfa (Csákánydoroszlói csp.) területén nappal és éjjel nem, - 7453. j. ök. út Rönök területén nappal és éjjel nem, - 7454. j. ök. út Magyarlak területén nappal nem, éjjel 1,2 dB-lel, - 7459. j. ök. út Szentgotthárd területén nappal 6,7 dB-lel, éjjel 7,9 dB-lel, - 8707. j. ök. út Körmend (Körmend-nyugati csp.) területén nappal 1,4 dB-lel, éjjel 2,4 dB-lel, - 8707. j. ök. út Körmend (Körmend-nyugati csp.) területén nappal 1,4 dB-lel, éjjel 2,4 dB-lel, - 8708. j. ök. út Magyarnádalja területén nappal és éjjel nem, - 8722. j. ök. út Körmend észak területén nappal és éjjel nem, - 87108. j. ök. út Vasszentmihály területén nappal és éjjel nem, haladja meg a vonatkozó követelményértékeket. A nélküle állapot zajterhelése A nélküle (referencia) állapot alatt azt a 2030. évben kialakuló helyzetet értjük, ami akkor jönne létre, ha a tervezett fejlesztés nem valósulna meg. A referencia állapotban a közvetlen hatásterület azon részein, ahol forgalommentes területekről van szó, nem kell zajszint változásra számítani. A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelési értékek alapján (melyet a 3.5.7. Zajvédelmi melléklet táblázata tartalmaz) megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a nélküle állapotban (a megmaradó rossz kondíciójú útburkolatoknak és a természetes forgalomfejlődésnek köszönhetően) a referencia zajterhelés ezen M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

46

települési útszakaszok mentén nappal és éjjel egyaránt várhatóan mintegy 0,9-2,9 dB-lel nőni fog, és további mértékben eredményez határérték feletti zajterhelést új vagy a már túllépéssel érintett helyszíneken is. A további kapcsolódó alacsonyabb rendű úthálózati elemeken nélküle állapotban nem várható érzékelhető mértékű zajterhelés változás. A vele állapot zajterhelése A távlati (2030) tervezett állapotban a megvalósult M8 gyorsforgalmi út Körmend - országhatár szakasz forgalmától származó zajterhelést zajtérképes formában a hatásterületen belül elhelyezkedő zajtól védendő épületek zajterhelési értékeinek szemléltetésével a ZR1-ZR7. ábrákon mutatjuk be (3.5.7. Zajvédelmi melléklet). Az M8 gyorsforgalmi út mentén, a települések belterületén a számítások szerint a ZR1-ZR7. ábrák zajgörbéi és zajterhelési érték adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált úthoz legközelebbi védendő létesítménynél, ill. területnél a távlati zajterhelés Körmend-Horvátnádalja és Magyarnádalja településrészek kivételével megfelel a vonatkozó zajterhelési határértékeknek. Körmend-Horvátnádalja és Magyarnádalja települések távlati zajterhelését, mivel itt a tervezett nyomvonal a településekhez viszonylag közel (mintegy 57-157 m-re), a 8. sz. főúttal, illetőleg a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonallal közel párhuzamosan vezet, a ZT1. ábrán részletesen is bemutatjuk (3.5.7. Zajvédelmi melléklet). A ZT1. ábra alapján megállapítható, hogy a tervezett távlati állapotban az éjjeli időszak zajterhelése kismértékű határérték túllépést, illetve határérték közeli értéket mutat az M8 jobb oldalán megmaradó védendő lakóházaknál. Ezért az éjjeli határérték teljesülése érdekében zajárnyékoló fal létesítése szükséges. (Megjegyezzük, hogy a levegővédelmi jogszabály előírása miatt a tervezett M8 gyorsforgalmi út tengelyétől 50-50 m távolságon belül lakóépület nem maradhat, ezért a hivatkozott sávval érintett lakóingatlanok kisajátítása szükséges.) Zajterhelés zajvédelmi intézkedés esetén Z3 táblázat: Tervezett zajárnyékoló fal Zajvédő fal helye

oldal

kezdő hossz végszelvény szelvény [m]

Körmend - Horvátnádalja, Magyarnádalja

jobb

167+790

168+130

340

akusztikai magasság [m] 2,5 m

A zajárnyékoló fal akusztikai magassága a burkolatszél magasságától értendő. A zajárnyékoló fal helyét a ZTV1. ábra szemlélteti (3.5.7. Zajvédelmi melléklet). Az ábra értékeiből megállapítható, hogy a zajárnyékoló fal létesítése esetén Horvátnádalja és Magyarnádalja településrészeken az úttengelytől 50 méteres távolságon túl megmaradó védendő lakóépületeknél a várható zajterhelés sem a nappali, sem az éjszakai időszakban nem haladja meg a vonatkozó jogszabályban rögzített határértékeket.


47

Kapcsolódó úthálózat A környező úthálózat mentén a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján - melyet a Zajvédelmi melléklet (3.5.7. fejezet) táblázata tartalmaz - megállapítható, hogy a hivatkozott utak mentén a 7,5 m-es referencia távolságban a távlati zajterhelés a nélküle (referencia) állapot zajterheléséhez viszonyítva - 8. sz. főút Körmend (-Horvátnádalja) területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Csákánydoroszló területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Gasztony területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Körmend területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Rátót területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Vasszentmihály területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Rönök területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8. sz. főút Szentgotthárd területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 86. sz. főút tervezett M8-től Dél felé eső szakaszán (a 8. sz. főútig) nappal és éjjel hibahatáron belüli (nullának tekinthető) mértékben (mintegy 0,1 dB-lel) növekszik, tehát nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 86. sz. főút tervezett M8-től Észak felé eső szakaszán (Egyházasrádócig) nappal és éjjel hibahatáron belüli (nullának tekinthető) mértékben (mintegy 0,2-0,3 dB-lel) növekszik, tehát nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 7451. j. ök. út Csákánydoroszló területén nappal és éjjel hibahatáron belüli (nullának tekinthető) mértékben (mintegy 0,3 dB-lel) nő, tehát nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 7452. j. ök. út Kemestaródfa (Csákánydoroszlói csp.) területén nappal és éjjel mintegy 1 dB-lel nő, azonban nem haladja meg a vonatkozó rendelet melléklete szerinti követelményértékeket, - 7453. j. ök. út Rönök területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 7454. j. ök. út Magyarlak területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 7459. j. ök. út Szentgotthárd területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8707. j. ök. út Körmend (Körmend-nyugati csp.) területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8707. j. ök. út Körmend (Körmend-nyugati csp.) területén nappal és éjjel egyaránt csökken, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8708. j. ök. út Magyarnádalja területén nappal csökken, éjjel nem változik, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 8722. j. ök. út Körmend észak területén nappal és éjjel nem változik, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket, - 87108. j. ök. út Vasszentmihály területén nappal és éjjel nem, így nem haladja meg a vonatkozó követelményértékeket. A kapott eredmények alapján a kapcsolódó úthálózaton a zajterhelés csökken, vagy érdemben nem változik. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

48

3.5.3 Zajcsökkentési intézkedés A tervelőzmény KHT és a környezetvédelmi engedély az alábbi zajvédelmi intézkedéseket fogalmazta meg: II. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások Építésre vonatkozó részletes előírások 23. A védendő épületek zaj elleni védelmére az alábbi helyeken zajárnyékoló falakat kell építeni: B1m-A2m-A3m nyomvonal M8 bal oldal

Védendő létesítmény

Kezdő Végszelvény szelvény (km) (km) Horvátnádalja 167+290 168+120 lakóépületek

Zajvédő fal Magassága (m) hossza (m) 830

8. sz. főút bal Horvátnádalja 167+020 oldal lakóépületek

176+860

840

M8 jobb oldal

168+200

470

Horvátnádalja 167+730 lakóépületek

3,7 m és a fal tetejére azonos hosszúságú 1 m széles, 1:2 dőlésű hangvető elem 4 m és a fal tetejére azonos hosszúságú 1 m széles, 1:2 dőlésű hangvető elem 3,7 m és a fal tetejére azonos hosszúságú 1 m széles, 1:2 dőlésű hangvető elem

24. Az M8 gyorsforgalmi út 167+290-168+200 km szelvények között, mindkét oldalon 910 m hosszan a technológiai lehetőségeknek megfelelő legjobb minőségű útburkolatot kell beépíteni. 25. A4 hangelnyelésű, B3 hanggátlású zaj árnyékoló falat kell építeni. Csak akusztikailag, az MSZ 13121-1-92 szabvány alapján, akkreditált laboratóriumban minősített, az előírt feltételeket kielégítő zajárnyékoló fal építhető. A zajárnyékoló fal építészeti, biztonságtechnikai, statikai tervezésénél a "Közút melletti zajárnyékoló falak létesítése és fenntartása" c. Út 3-1303 Útügyi Műszaki Előírás előírásait kell figyelembe venni. A jelen KHT módosítás során elvégzett felülvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a tervelőzményben (KHT) és az engedélyben foglaltakhoz képest az I. ütemű kiépítés beruházása keretében az alábbi zajvédelmi intézkedés szükséges. Z3 táblázat: Tervezett zajárnyékoló fal: Zajvédő fal helye

oldal

kezdő hossz végszelvény szelvény [m]

Körmend - Horvátnádalja, Magyarnádalja

jobb

167+790

168+130

340

akusztikai magasság [m] 2,5 m

A zajárnyékoló fal akusztikai magassága a burkolatszél magasságától értendő.


49

A zajárnyékoló fallal szemben támasztott akusztikai követelmények: Hangelnyelés: A4 kategória az MSZ EN 1793-1:2013 szabvány előírása szerint Hanggátlás: B3 kategória az MSZ EN 1793-2:2013 szabvány előírása szerint A fenti követelményeket az MSZ 13-121-1-92. sz. "Zajárnyékoló létesítmények. Akusztikai minősítő vizsgálat" c. szabvány alapján akkreditált laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni. Csak minősített, a fenti feltételeket és az MSZ EN 14388 szabványt kielégítő, akkreditált laboratórium által kiadott alkalmassági bizonyítvánnyal (CE tanúsítvánnyal) is rendelkező zajárnyékoló fal építhető be. A zajárnyékoló létesítmény építészeti, biztonságtechnikai, statikai tervezésénél a „Keskeny közúti zajárnyékoló falak” c. e-UT 03.07.46 sz. MAÚT Tervezési Útmutató előírásait kell figyelembe venni. A felülvizsgálat során minden szakaszon egységes útburkolatot vettünk figyelembe, a kapott eredmények alapján ettől eltérni nem kell. Az előirányzott zajvédelemi intézkedés – ahogy a teljes vizsgálat is - kizárólag az I. ütemű (2x1 sávos, autóúti üzemű: 110 km/h megengedett sebesség melletti) kiépítésre vonatkozik. A továbbépítést megelőzően ismételt zajvédelmi felülvizsgálatot kell majd végezni a megváltozott távlati forgalom, a 2x2 sávos keresztmetszeti kialakítás, a megengedett sebesség növelése (130 km/h) miatt. A továbbépítést megelőzően a zajvédelmi felülvizsgálat a 2x2 sávos kiépítés esetén szükséges zajcsökkentési intézkedést is meg fogja határozni. Adminisztratív intézkedések A település fejlesztési elképzeléseket a tervezett M8 gyorsforgalmi út mellett várható zajterhelés figyelembe vételével célszerű kialakítani. A távlati fejlesztési területek kialakításakor (ahol jelenleg még védendő létesítmény nincsen) a tervezett út zajterhelése által érintett területeken ne jelenjenek meg olyan funkciók, illetve övezeti besorolások, melyek műszakilag betarthatatlan zajvédelmi követelményeket támasztanak. Ajánlásként a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti védőtávolságot célszerű figyelembe venni, ami az M8 gyorsforgalmi út esetében 250 méter. A zajvédelmi szempontból védendő funkciót jelentő létesítményekre (pl. lakóházakra) vonatkozó építési engedélyeket a védőtávolságon belüli területekre ne adjanak ki, vagy rögzítsék az építési engedély feltételei között, hogy a védendő helyiségek épületen belüli tájolását a zajterhelés figyelembe vételével kell kialakítani. Az M8 gyorsforgalmi út esetében 100 méteres távolságon belül az Útkezelő állásfoglalását érintettség esetén minden esetben meg kell kérni (1988. évi I. tv. 42/A. § (1) bekezdés a közútkezelő hozzájárulásáról).

3.5.4 Hatásterület A zajvizsgálat a közvetlen hatásterület védendő létesítményeire készült a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint. A hatásterület lehatárolását a távlati vele esetre vonatkozó éjszakai zajterhelés értékéből számítással állapítottuk meg. A közvetlen hatásterületet minden esetben az éjjeli időtartamra határoztuk meg, a zajforrások magasságának és a védendő létesítmények elhelyezkedésének figyelembe vételével 1,5 mes magasságra. Nappal az éjjelinél kisebb hatásterület határolható le, ezért ennek bemutatásától a Korm. r. 6. § (3) pontja alapján eltekintettünk.


50

A tervezett M8 gyorsforgalmi út esetében a védendő épületek térségében az egyéb utaktól, illetve vasúttól származó háttérterhelést határérték-10 dB-nél kisebb mértékkel vettük figyelembe. Ennek megfelelően a hatásterületet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6.§ (1) a) pontja szerint az a területsáv jelenti, melyen belül a tárgyi létesítménytől a mértékadó (éjszakai) időszakra vonatkozóan határérték-10 dB fölötti terhelés várható. Esetünkben ez a mértékadó éjszakai zaj határértékre vonatkoztatva 55-10 = 45 dB(A). A közvetlen zajvédelmi hatásterületet a ZR1-ZR7. ábrák szemléltetik (a 3.5.7. melléklet fejezetben). Az Alapdokumentációban lehatárolt hatásterülethez képest a felülvizsgálatban meghatározott hatásterület lényegesen kisebb, ami elsődlegesen a kisebb forgalom következménye.

3.5.5 Összefoglalás A tervezett M8 gyorsforgalmi út nyomvonalának közvetlen, mintegy száz méteres környezetében Körmend-Horvátnádalja és Magyarnádalja településrészek kivételével nem találhatóak zajtól védendő létesítmények vagy területek. A létesítendő nyomvonal közvetlen környezetében, mivel jelenleg forgalommentes területekről van szó, a közlekedési zajterhelést a távolabbi utak, illetve a vasút zajterhelése határozza meg. Körmend-Horvátnádalja és Magyarnádalja településrészeken a vasúttól és közúttól eredő együttes meglévő zajterhelés sem a nappali, sem az éjszakai időszakban nem haladja meg a vonatkozó jogszabályban rögzített zajterhelési határértékeket. A kapcsolódó úthálózat mentén jelenleg a zajterhelés számos helyen meghaladja a jogszabályban előírt zajterhelési határértékeket. A nagyobb mértékű túllépés a 8 sz. főút települési átkelési szakaszai mentén jellemző, míg egyes alacsonyabb rendű utak mentén nem tapasztalható határérték feletti zajterhelés. A távlati nélküle (referencia) állapotban a közvetlen hatásterület azon részein, ahol forgalommentes területről van szó, nem kell zajszint változásra számítani. A környező úthálózat mentén, a települések területén a számítással meghatározott zajterhelés értékei alapján megállapítható, hogy a zajterhelés nappal és éjjel egyaránt várhatóan mintegy 0,9-2,9 dB-lel nőni fog, és további mértékben eredményez határérték feletti zajterhelést új vagy már túllépéssel érintett helyszíneken. Az I. ütemű kiépítés távlati állapotában az M8 gyorsforgalmi út mentén a legközelebbi védendő létesítménynél, ill. területnél a távlati zajterhelés zajvédelmi intézkedés nélkül KörmendHorvátnádalja településrész kivételével megfelel a vonatkozó zajterhelési határértékeknek. Körmend-Horvátnádalja esetében a tervezett zajárnyékoló fal létesítése esetén teljesülnek a zajvédelmi követelményértékek. A kapcsolódó úthálózaton a zajterhelés a legtöbb helyen csökken, míg a zajterhelés helyenként változatlan marad vagy kismértékben nő, azonban nem okoz határérték feletti zajterhelést. így a kialakuló zajterhelés megfelel a vonatkozó zajvédelmi követelményeknek. A KHT-ban elvégzett vizsgálat eredményeihez képest a jelen vizsgálat megállapította, hogy az M8 gyorsforgalmi út I. ütemű kiépítése során egyedül Körmend-Horvátnádalja településrészen az M8 jobb oldalán szükséges zajvédelmi intézkedés. A tervezett létesítmény hatásterülete lényegesen kisebb, ugyanakkor a meglévő, párhuzamos közúti hálózatról (8 sz. főút) a forgalom elvonzó hatása érvényesül.

3.5.6 Ellenőrző vizsgálatok, monitoring A környezetvédelmi engedély a zajterhelés vizsgálatára – többek között - az alábbiakat tartalmazza: II. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

51

Az üzemelés időszakára vonatkozó részletes előírások „16. Az alábbi zajmérési monitorpontokon kell zajszintmérést végezni: – Körmend-Horvátnádalja, Nádalja u. 43. és Teleki u. déli vége – Magyarnádalja, Rákóczi u., Petőfi u., Németújvári u. – Vasalja, Deák Ferenc u. Mező u. – Kemestaródfa, Kemesmáli u., Fő u. – Csákánydoroszló, Fő u. Körmend u. – Gasztony, Fő u. 83. – Rátót, Aradi Emlékpark Fő u. – Rábagyarmat, Város u., Kocsi u. – Rönök, Nefelejcs u. – Szentgotthárd-Rábafüzes, Kodály Z. u. Amennyiben kiegészítő zajmérési monitorpont kijelölése szükséges, annak helyét a területileg illetékes felügyelőséggel egyeztetni kell.” A jelen felülvizsgálat alapján a korábbiak helyett a következő monitoring tevékenységet irányozzuk elő: A zajméréseket a vonatkozó jogszabályok, műszaki előírások figyelembe vételével kell elvégezni az alábbiak szerint: – A méréseket alapállapotban 1 alkalommal és az üzemelési állapot első évében, az üzembe helyezés után 90-120 nap között 1 alkalommal a kijelölt mérési ponton kell elvégezni. – A zajméréseket alapállapotban és üzemelési állapotban 24 órás folyamatos időtartammal javasolt megvalósítani, és ezzel párhuzamosan szükséges a forgalmi adatok rögzítése is. – A mérési pontok elhelyezkedése szerint, ahol több (közlekedési) zajforrás vesz részt az eredő zajterhelés kialakulásában, az egyes zajforrások terhelési részarányát külön-külön is meg kell határozni. Ezért a mérés időtartama alatt szükség szerint a helyi közút és/vagy vasút stb. zajforrások folyamatos 24 órás forgalomszámlálását is el kell végezni. – A mérési eredmények értékelésekor az aktuális forgalomhoz tartozó zajszinteken túl, a mértékadó forgalomhoz tartozó zajterhelést is meg kell határozni. Vizsgálatok helyszíne: A tárgyi szakaszon a beruházás keretében kijelölt mérési helyszínen alap- és üzemi állapotban (a mérési pontot a megjelölt épület M8 felé néző, mértékadó védendő homlokzata előtt kell fölvenni): 1. MP mérési pont: Körmend-Horvátnádalja, Németújvári u. 14. (hrsz. 2816) Az építés alatti időszakban a zajterheléssel járó intenzív építési munkafázisok, illetve a beszállítási útvonalak mentén lakossági panasz esetén válhat szükségessé zajmérések elvégzése.

3.5.7 Zajvédelmi mellékletek – – – – – –

Egyházasrádóc – Szentgotthárd vasúti forgalmi adatok (GYSEV) Kapcsolódó utak zajterhelése az egyes vizsgálati állapotokban Zajtérképek: a tervezett állapot zajterhelése éjjel (ZR1-ZR7 ábra) Jelenlegi állapot zajterhelése Magyarnádalja térségében (ZJ. ábra) Távlati tervezett állapot zajterhelése Magyarnádalja térségében (ZT1. ábra) Távlati tervezett állapot zajterhelése védelemmel Magyarnádalja térségében (ZTV1. ábra)


52

Egyházasrádóc – Szentgotthárd vasúti forgalmi adatok (GYSEV) időszak darab: személyszállító/teher/(mozdony) -vonat 2013/14 Egyházasrádóc Körmend Csákánydoroszló Alsórönök óra (tól) Körmend Csákánydoroszló Alsórönök Szentgotthárd 0 0/1 0/1 0/1 0/1 1 0/0 0/0 0/0 0/0 2 0/1 0/1 0/0 0/0 3 0/2 0/1 0/0 0/0 4 2/0 1/1 1/1 1/1 5 2/0 3/0 3/0 3/0 6 4/0 3/0 3/0 3/0 7 3/0 3/0 3/0 3/0 8 1/0 2/0 2/0 2/0 9 2/0 1/0 1/0 1/0 10 1/0/(1) 1/0/(1) 1/0/(1) 1/0/(1) 11 1/0 1/0 1/0 1/0 12 2/2 2/2 2/1 2/2 13 3/2 3/2 3/2 3/2 14 3/0 4/0 4/1 4/1 15 3/1 2/1 2/1 2/0 16 2/0 2/0 2/0 2/0 17 2/0 2/0 2/0 2/0 18 2/0 2/0 2/0 2/0 19 2/0 1/0/(1) 1/0/(1) 1/0/(1) 20 1/0/(1) 2/0 2/0 2/0 21 3/0 2/0 2/0 2/0 22 1/1 2/2 2/2 2/2 23 1/1 1/0 1/0 1/0 0-24 41/11/(2) 40/11/(2) 40/9/(2) 40/9/(2) személyszállító vonatok 2013/14 átlagos vonathossz: 75m menetrendi sebesség: 120 km/h tárcsafékes kocsik aránya: 60% tehervonatok 2013/14 átlagos vonathossz: 190m menetrendi sebesség: 90 km/h tárcsafékes kocsik aránya: 0% mozdonyvonatok 2013/14 átlagos vonathossz: 16m menetrendi sebesség: 120 km/h tárcsafékes kocsik aránya: 0%


53

Kapcsolódó utak zajterhelése a referencia távolságban az egyes vizsgálati állapotokban Kapcsolódó utak zajterhelése

Jelenleg 2013

LAeq 7,5 m (dBA) Távlat Nélküle 2030

Út Érintett települések Nappal Éjjel Nappal Éjjel száma 8 Körmend (Horvátnádalja) 72,0 64,1 73,6 65,7 8 Csákánydoroszló 68,7 60,8 70,4 62,6 8 Gasztony 68,7 60,8 70,4 62,6 8 Körmend 68,8 60,9 70,2 62,4 8 Rátót 68,5 60,6 70,2 62,4 8 Vasszentmihály 67,9 60,1 69,7 61,9 8 Rönök 67,8 59,9 69,6 61,8 8 Szentgotthárd 67,7 59,8 69,5 61,7 86 tervezett M8-tól Dél felé 70,8 63,1 73,1 65,5 86 tervezett M8-tól Észak felé 7451 Csákánydoroszló 64,1 55,3 65,7 56,9 7452 Kemestaródfa (Csákánydoroszlói csp.) 52,4 43,4 53,3 44,4 7453 Rönök 57,0 48,5 58,5 50,0 7454 Magyarlak 59,9 51,2 61,1 52,4 7459 Szentgotthárd 66,7 57,9 67,9 59,1 8707 Körmend pályától délre (Körmend-nyugati csp.) 61,4 52,4 64,3 55,3 8707 Körmend pályától északra (Körmend-nyugati csp.) 61,4 52,4 64,3 55,3 8708 Magyarnádalja 53,8 44,8 55,4 46,4 8722 Körmend észak 52,7 43,6 53,9 44,9 87108 Vasszentmihály 54,7 45,8 55,9 47,1


Távlat Vele 2030 Nappal

Éjjel

67,2 65,7 65,7 64,2 65,2 63,9 65,0 61,7 73,2 73,4 66,0 54,3 57,1 60,5 64,5 57,8 60,7 55,3 53,9 55,9

59,0 57,6 57,6 56,1 57,1 55,7 56,8 53,5 65,6 65,7 57,2 45,4 48,4 51,7 55,8 48,9 51,7 46,4 44,9 47,1

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

3.6 Hulladékgazdálkodás 3.6.1 A jelenlegi állapot bemutatása Az Alapdokumentáció szerint a tervezett nyomvonal hulladéklerakót közvetlenül nem érint. A tervezési területen engedély nélküli hulladéklerakatok nem jellemzők, dögkút érintéséről nincs tudomásunk, hulladékkal való feltöltés, hulladékként kezelendő talajszennyezés nem ismeretes. A települési szilárd hulladékok begyűjtését 83 településen közszolgáltatás keretében a MÜLLEXKÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. végzi, Körmenden pedig a Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. szállítja el a hulladékot. Mindkét társaság érvényes engedéllyel rendelkezik a hulladékok begyűjtésére és szállítására. A Müllex Kft. a Körmendtől kb. 6 km-re található Harasztifalu községben lévő települési szilárd hulladéklerakóra (hrsz.: 053/1; 053/2) szállítja a begyűjtött hulladékot. A lerakótól legtávolabb eső útszakasz távolsága 22 km. A Zala Depó Kft. a nem hasznosítható hulladékot a Zalaegerszeg - Búslakpusztai regionális hulladéklerakóra szállítja, amely Zalaegerszegtől délre, a Gellénházi út mellett, a 0182/13 hrsz.-on található. A lerakó Körmendtől kb. 32 km-re fekszik. A szolgáltató építési-bontási hulladékok feldolgozását, illetve veszélyes hulladékok elszállítását és ártalmatlanítását is végzi. A térségben kommunális, ipari és építési-bontási hulladékok begyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását és részben hasznosítását végzi a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt. A SZOVA Zrt. üzemeltetésében lévő Erdei Iskola úti regionális hulladéklerakó (Szombathely) Körmendtől kb. 23 km-re található. A jelen tervfázisban az engedélyezési tervek készítésekor az engedélyezett nyomvonal-változat (KEB1m-A2m-A3m) helyszíni bejárásakor, kitűzésekor tapasztaltak alapján az Alapdokumentációban rögzített megállapításokat tudjuk megerősíteni. A tervezett nyomvonal rendezett, többségében mezőgazdasági (szántó) területen, kisebb részben erdősült területen halad. Illegális hulladéklerakót, illetve arra utaló maradványokat sehol nem tapasztaltunk.

3.6.2 Vizsgálat a távlati állapotra vonatkozóan Az Alapdokumentáció az építés során várható hatások között megállapította, hogy az építési-bontási hulladékok (eltávolított növényzet, kitermelt föld) jelentős része az előkészítő munkák során keletkezik, illetve hogy az előkészítés során várhatóan nem lesz szükség szennyezett talaj és elhagyott hulladék elszállítására. Az Alapdokumentáció ismertette az építés során várható veszélyes és nem veszélyes hulladéktípusokat, azok esetleges felhasználási lehetőségeit. Megállapításra került, hogy a tervezett nyomvonalváltozat esetében a földtömegszámítás szerint jelentős anyaghiány, vagyis beszállítási szükséglet lép fel. A kivitelezésre vonatkozó előírások között a jogszabályoknak megfelelő hulladékgazdálkodásra, hulladékkezelésre hívták fel elsősorban a figyelmet. Az üzemelésből eredő hatások között az Alapdokumentáció ismertette az üzemelés, üzemeltetés során a pálya környezetében, illetve a pihenőhelyeken keletkező hulladéktípusokat, azok kezelési feladatait, a felelősöket. A havária események taglalásánál az Alapdokumentáció előírta, hogy az üzemeltetőnek gondoskodnia kell az út használata során történt haváriáknál keletkező, különböző fajtájú hulladékok szervezett M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

65

formában történő elszállításáról. A szennyező anyagokat a környezeti elemek szennyeződésének megakadályozása érdekében minél előbb el kell távolítani. A tervezett megelőző, csökkentő, illetve kompenzáló intézkedések között elsősorban az az előírás emelendő ki, miszerint a keletkező hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) előírásoknak megfelelő gyűjtéséről, tárolásáról, ártalmatlanításáról és nyilvántartásáról gondoskodni kell, mind az építés, mind az üzemelés fázisában. Az I. ütemű kiépítésre vonatkozó kiegészítő vizsgálat A jelen tervfázisban a Kivitelező és a konkrét építési technológia, illetve organizáció még nem ismert, így a korábbi tapasztalataink alapján ismertethetjük a hulladékok típusait. A hulladékok gyűjtésére, kezelésére a későbbi tervfázisban, az organizációs terv és a Kivitelező, valamint technológiájának és gépparkjának ismeretében tehetünk részletes, konkrét javaslatokat. Hulladékkal főként az építés és üzemeltetés folyamatában kell számolni, amelyről az érvényben lévő előírásoknak - 2000. évi XLIII. törvény, illetve a vonatkozó rendeleteknek - megfelelően gondoskodni kell. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályozására vonatkozóan a 45/2004. (VII.26.) BM–KVVM együttes rendeletben foglaltak a mértékadók. A veszélyes hulladékokkal való tevékenységet a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell megoldani. Az építési és bontási hulladékokat anyagi minőségük alapján az alábbiak szerint kell csoportosítani: Anyagi minőség szerinti csoportok Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék Műanyaghulladék Vegyes ép.- bont. hulladék Ásványi eredetű ép. hull.

Hulladék azonosítója („EWC kód”) 17 05 04 17 01 01 17 03 02 17 02 01 17 04 01 17 02 03 17 09 04 17 01 02

Mennyiségi küszöb [tonna] 20,0 20,0 5,0 5,0 2,0 2,0 10,0 40,0

Amennyiben bármely csoportban a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége nem éri el a táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni. Ha a keletkezett hulladék mennyisége az anyagi minősége szerinti csoportban meghaladja a mennyiségi küszöbértéket, úgy a hulladékot egymástól elkülönítetten kell tárolni mindaddig, míg az Építtető azt a hulladékkezelőnek át nem adja. Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az Építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.


66

A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az Építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakhatósági hozzájárulást nem adhat. Ezen kötelezettségek alól Építtető csak akkor mentesülhet, ha a keletkezett hulladék mennyisége az anyagi minősége szerinti egyik csoportban sem éri el a mennyiségi küszöbértéket. Az építés során általában a következő típusú, a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletben szereplő hulladékok keletkezhetnek: – motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok (13 02 alcsoport hulladékai, mindegyik veszélyes hulladék besorolással) – hidraulika olaj hulladékok (13 01 alcsoport hulladékai, mindegyik veszélyes hulladék besorolással) – beton (17 01 01) – fa, üveg, műanyag (17 02 01, 17 02 02, 17 02 03) – bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek (17 03-szénkátrány-tartalomtól függően veszélyes hulladékok) – fémek, fémkeverékek (17 04 01 - 17 04 11) – föld, kövek és kotrási meddő (17 05 03 - 17 05 08) – fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok (12 01 alcsoport hulladékai, egy részük veszélyes hulladék besorolással) – erdőgazdálkodási hulladék (02 01 07) – a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek, azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (16 01 alcsoport hulladékai, egy részük veszélyes hulladék besorolással) – elektromos és elektronikus berendezések hulladékai (20 01 35* és 20 01 36) – egyéb építkezési és bontási hulladékok (17 09 03* és 17 03 04) – települési (kommunális) hulladékok (háztartási hulladékok, és az ezekhez hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok) (20 03 01) – közelebbről nem meghatározott hulladékok (20 03 99) – folyékony üzemanyagok hulladékai (13 07 alcsoport hulladékai, mindegyik veszélyes hulladék besorolással) Az útszakasz üzemelése során hulladékok a közlekedő gépjárművektől, utasoktól származnak. Az üzemeltetés során keletkező hulladékok a közút üzemeltetéséből adódnak, úgymint a téli síkosságmentesítés, kaszálás, árokkarbantartás, burkolatfestés, korlátok forgalomtechnikai berendezések karbantartása, műtárgyak karbantartása, hulladékok gyűjtése, növényzet gondozása. Az üzemelés, üzemeltetés során ennek megfelelően a következő típusú hulladékok keletkezhetnek: – biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok – folyékony üzemanyagok hulladékai – kerti és parkokból származó hulladékok – erdőgazdálkodási hulladék – települési (kommunális) hulladékok (háztartási hulladékok, és az ezekhez hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok) – közelebbről nem meghatározott hulladékok. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

67

A fentieken túlmenően, várhatóan nagyságrenddel kisebb mennyiségben, de veszélyes hulladékok, illetve a munkagépek üzemelésével összefüggő nem veszélyes hulladékok keletkezésével is számolni kell mind a kivitelezési, mind az üzemeltetési munkálatok során: 1. Olajosrongy, papírhulladék (15 02 02*) 2. Selejtes gumiköpenyek, gumiáruk, gumitömlők (16 01 03) 3. Selejtes járműalkatrészek, fémhulladékok (16 01 17, 16 01 18, 16 01 22) 4. Fáradt olaj (13 02* alcsoport) 5. Elhasznált fagyálló folyadék (16 01 14*, 16 01 15) 6. Selejtes akkumulátor (16 06 alcsoport tagjai, jellemzően veszélyes hulladék besorolással, illetve az 20 01 33*) 8. Olajszűrők (16 01 07*) 9. Fék és tengelykapcsoló betétek, illetve azok pora (16 01 12) 10. Olajos műanyag flakonok (16 07 08*) 11. Festékmaradék és festékes csomagolóeszköz (08 01 11* és 15 01 10*) A bontott bitumen, ill. aszfalt attól függően, hogy tartalmaz-e szénkátrányt, veszélyes (17 03 01 és 17 03 03), illetve nem veszélyes (17 03 02) hulladéknak minősül. Amennyiben a bontott aszfalt nem tartalmaz veszélyes összetevőt, azt a gyakorlat szerint újrafelhasználják. Szénkátrány tartalom esetén a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályban (98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben) foglaltak szerint kell eljárni. Az I. ütemre vonatkozó előírások teljesülése Az építés időszaka alatt – a környezetvédelmi engedély építésre vonatkozó részletes előírások 16-19. pontjainak megfelelően -, a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok előírás szerinti gyűjtéséről, tárolásáról, ártalmatlanításáról és dokumentálásáról a Kivitelezőnek gondoskodni kell. A hulladékok hasznosítását előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. A különböző típusú hulladékokat csak arra feljogosítással rendelkező szervezet szállíthatja el ártalmatlanításra. A kommunális hulladékok elszállítását az adott település kommunális hulladéklerakójába célszerű a keletkezés ütemének megfelelő gyakorisággal elszállítani. A géptelepeken és felvonulási területeken keletkező ipari, nem veszélyes hulladékok elszállítását a legközelebbi, a hulladék jellegének megfelelő lerakóba kell szállítani. A területet a kiviteli munkák alatt is tisztán kell tartani. A talaj és talajvíz, valamint a felszíni vizek szennyeződését meg kell akadályozni. A veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat be kell tartani; gyűjtésüket az építésvezetőség területén kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell végezni. Az ideiglenes, veszélyes hulladéktárolók kialakítását a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell megoldani, pl.: szigetelő lemez (pl. polietilén fólia) alkalmazásával.” Az építkezés, tereprendezés során tilos hulladékot égetni. A természetvédelmi oltalom alatt álló területen (pl. Natura 2000 és Nemzeti Ökológiai Hálózat területei) még ideiglenesen sem lehet kialakítani hulladékdepókat, hulladéktárolókat. A védett területeket az építkezés ideje alatt el kell keríteni. Az építés időszakában a munkavégzés helyszínein keletkező kommunális szennyvizeket zárt tartályokban kell gyűjteni, és azok ártalmatlanítását előkezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen kell végezni. Az elszállítást igazoló bizonylatokat meg kell őrizni.


68

Az építés befejeztével az építési területet - beleértve az ideiglenesen használt területeket is - meg kell tisztítani a hulladékoktól, építési törmelékektől, felesleges építési anyagoktól és el kell szállíttatni azokat. A forgalomba helyezéshez való hozzájárulás feltétele, hogy valamennyi a kivitelezés során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladék további kezelését az arra vonatkozó dokumentum másolatával igazolni kell (kísérőjegy, szállítójegy, mérlegjegy, vételi jegy, számla). A gyorsforgalmi út üzemeltetését a Magyar Közút Zrt., mint közútkezelő fogja ellátni a környezetvédelmi engedély üzemelés időszakára vonatkozó részletes előírások 14. pontjában foglaltaknak megfelelően. Az útkörnyezet megfelelő gyakoriságú takarítása, a fenntartás során keletkező hulladék elhelyezése, az út menti terület és a vízelvezető árkokban felgyűlt szemét eltávolítása az Üzemeltető feladata. Az üzemeltetés során összegyűjtött különböző típusú hulladékokat a Kezelő a mérnökségi telepen (- mely várhatóan a Körmend-nyugati csomópontnál létesül -) kialakított üzemi gyűjtőhelyen fogja gyűjteni. Az elszállításukról a keletkezés ütemének megfelelően, a jogszabályban előírtak szerint gondoskodik.

3.7 Havária A gyorsforgalmi út üzemeltetését a Magyar Közút Zrt., mint közútkezelő fogja ellátni. Az M8 gyorsforgalmi út üzemeltetéséhez mérnökségi telep létesül, melynek tervezése a helykijelölő tanulmány fázisban van. A lehetséges változatok közül várhatóan a Körmend-nyugati csomópont északi ágaival szembeni változat továbbtervezése valószínűsíthető. Tekintettel arra, hogy jelen tervezési fázis során a mérnökségi telep, a szervezeti séma (elérhetőségek, stb.) nem áll rendelkezésre a részletes havária tervet nem lehet elkészíteni, azonban ennek „tervezetét” külön munkarészként csatoljuk. Általánosságban az üzembehelyezés előtt kell elkészíteni a környezet-, és vízminőségvédelmi részletes kárelhárítási tervet (havária tervet). A kiviteli tervfázisban készülő Havária terv részletesen fogja tartalmazni az esetleges haváriás jellegű környezetet terhelő, szennyező anyagok kezelésére vonatkozó intézkedéseket. A szennyező anyag jellege szerint elsősorban az út területén jelentkező szilárd és folyékony szennyeződés minél gyorsabb elhatárolására, összegyűjtésére, elszállítására kell felkészülni. A szilárd halmazállapotú szennyezők esetében ez viszonylag könnyebben megoldható feladat, mert a szennyezőanyag terjedése jól behatárolható, így az összegyűjtése – segédanyag hozzáadása nélkül is – könnyen kivitelezhető. A folyékony szennyező anyagok viszkozitástól és mennyiségtől függően az útpályáról a rézsűoldalon keresztül a csapadékelvezető rendszerbe kerülhetnek. Az intézkedések során egyidejűleg meg kell akadályozni a további szennyeződés lehetőségét (a szennyezés forrásának megszüntetése), a szennyezőanyag szétterjedését, befogadó irányába való közeledését, valamint a szennyezéssel érintett területeken történő elszivárgását. A kiviteli tervfázisban készülő Havária terv részletesen tartalmazni fogja, hogy a teljes útszakasz vonatkozásában egy a vizsgálat szempontjából mértékadó szennyeződés az egyes útszakaszok mentén mely árokszakaszokat és befogadókat érint. Ennek megfelelően kell az intézkedési prioritásokat meghatározni. Az útszakaszhoz tartozó mérnökségi telepen a szükséges szennyezés csökkentési, elhárítási készenléti erőforrásokat, eszközöket pedig biztosítani kell. A haváriás események felmérését, a pontos intézkedések meghatározását segítik az útpálya mentén létesülő információs rendszerek: forgalomszámláló (FSZ), meteorológiai érzékelő, illetve állomás (MET), M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) – osztrák államhatár közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

69

kihelyezett video kamera (VID), valamint a segélyhívó hálózat (AID). Az információs rendszerek adatai közvetlenül a mérnökségi telepre futnak be. A mérnökségi telepről adnak információt (pl. forgalomterelés, veszélyre figyelmeztetés) a forgalom többi résztvevőjének a változtatható jelzésképű tábla (VJT) alrendszer segítségével. Az üzemi hírközlés rendszertechnikai tanulmányterve szerint a tervezett M8 gyorsforgalmi útszakasz mentén az alábbi alrendszeri eszközök létesülnek. Szelvényszám Oldal 86. sz. főút Bal, Jobb 162+040

Jobb

162+045 165+500

Jobb Jobb

168+200

Jobb

168+260 171+000 174+590

Jobb Jobb Jobb

179+100

Jobb

180+000

Jobb

180+300

Jobb

182+000

Bal

183+180

Jobb

187+200

Jobb

187+300

Jobb

189+115

Jobb

190+000

Jobb

190+000

Bal

Eszköz VJT MET VID FSZ VID FSZ VID AID MET VJT VID VID AID MET FSZ VID AID VJT VID MET FSZ VID Rendszám leolvasó VJT VID MET FSZ Rendszám leolvasó VID

Megjegyzés Útirányjelző táblába integrálva Érzékelő a vasúti hídra Meteorológiai állomásnál Hídfőtől távolabb APM közelébe Hídfőtől távolabb Közös oszlopon Érzékelő a "Natura" hídon Konzolos Pihenőbe Közös oszlopon Állomás a hídra Hídfőtől távolabb Közös oszlopon, Hídfőtől távolabb Konzolos Hídfőtől távolabb Érzékelő a hídra Tengelysúlymérő állomás is Konzolos VJT, kamerák a konzolon, Tengelysúlymérőnek is Pihenőbe Tengelysúlymérő állomás is Közös oszlopon, Tengelysúlymérőhöz is

Az esetleges haváriák bekövetkezésekor a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget értesíteni kell. Az esetleges haváriás szennyezések kárelhárítását követően az érintett műtárgyak megtisztítását, üzemszerű állapotuk biztosítását is el kell végezni.


70

4

Mellékletek

1. M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet – osztrák államhatár közötti szakasz környezetvédelmi engedélye (OKTVF, 14/00774-27/2012. ikt.sz.) 2. Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye a Körmend megkerülő szakasz tervezéséhez (2014.08.21., Ikt.sz: 1164-003/2014.) 3. Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye az M8 gyorsforgalmi út Körmend-Rábafüzes 166+900 – 170+200 km közötti szakasz magassági vonalvezetéséhez (2014.04.16., Iktsz: 0801003/2014.) 4. Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye a Csencsi-patak és a Pinka keresztezések nyílásméretéről (2014.04.23., Iktsz: 0801-005/2014.) 5. Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 0801-005/2014. számú szakvéleményének kiegészítése (2014.05.05., Iktsz: 0801-007/2014.) 6. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Lápos-érre vonatkozó szakvéleménye (2014.06.16., Iktsz: 0739-006/2014.) 7. Emlékeztető a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos helységében, 2014. június 5-én tartott egyeztető tárgyalásról 8. Emlékeztető a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos helységében, 2014. szeptember 3-án tartott egyeztető tárgyalásról 9. Átnézeti helyszínrajz kivágatai M 1:10.000 (3x A3, 2x A4) – 9.1. M8 gyorsforgalmi út 161+200 – 163+000 km sz. közötti térsége – 9.2. M8 gyorsforgalmi út 165+700 – 170+000 km sz. közötti térsége – 9.3. M8 gyorsforgalmi út 174+500 – 178+900 km sz. közötti térsége – 9.4. M8 gyorsforgalmi út 180+650 – 184+900 km sz. közötti térsége – 9.5. M8 gyorsforgalmi út 187+000 – 189+800 km sz. közötti térsége


1. sz. melléklet

M8 gyorsforgalmi út Körmend-kelet (86. sz. főút) Rábafüzes (osztrák országhatár) közötti szakasz környezeti hatástanulmányának módosítása

Recommend Documents