M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló TARTALOMJEGYZÉK 1.

A tevékenység lényegének ismertetése .............................................................................. 3 1.1.

Bevezetés ................................................................................................................... 3

1.2.

A tervezett beruházás célja...................................................................................... 3

1.3. A létesítmény alapadatai.......................................................................................... 3 1.3.1. A tervezett beavatkozások................................................................................... 3 1.3.2. Az autóút helyszínrajzi kialakítása..................................................................... 4 1.3.3. Magassági kialakítás.......................................................................................... 4 1.3.4. Keresztmetszeti kialakítás .................................................................................. 4 1.3.5. A kapacitásbővítés során tervezett egyéb beavatkozások .................................. 4 1.3.6. Kapcsolódó létesítmények .................................................................................. 5 1.3.7. Közművek ........................................................................................................... 5 1.3.8. A telepítés várható ideje..................................................................................... 6 1.3.9. Forgalmi adatok................................................................................................. 6 2.

A hatásfolyamatok és hatásterületek bemutatása, hatások becslése és értékelése.......... 6 2.1. Föld, felszín alatti víz ............................................................................................... 6 2.1.1. A jelenlegi állapot .............................................................................................. 6 2.1.2. Az építés hatása.................................................................................................. 6 2.1.3. A létesítés hatása................................................................................................ 7 2.1.4. Üzemelés, üzemeltetés hatása ............................................................................ 7 2.1.5. Hatásterület........................................................................................................ 7 2.1.6. Hatásviselők ....................................................................................................... 7 2.2. Felszíni víz................................................................................................................. 8 2.2.1. A jelenlegi állapot .............................................................................................. 8 2.2.2. Az építés hatása.................................................................................................. 8 2.2.3. A létesítés hatása................................................................................................ 8 2.2.4. A létesítmény üzemének a hatása ....................................................................... 9 2.2.5. Hatásterület........................................................................................................ 9 2.3. Levegő........................................................................................................................ 9 2.3.1. A jelenlegi állapot .............................................................................................. 9 2.3.2. Az építés hatása................................................................................................ 10 2.3.3. Az üzemelés hatása........................................................................................... 10 2.3.4. Hatásterület...................................................................................................... 10 2.4. Élővilág: természeti környezet .............................................................................. 10 2.4.1. A jelenlegi állapot ............................................................................................ 10 2.4.2. A létesítés és üzemelés hatása .......................................................................... 11 2.4.3. Az építés hatása................................................................................................ 11 2.4.4. Hatásterület...................................................................................................... 12 2.4.5. Hatásviselő ....................................................................................................... 12 2.4.6. Összegzés.......................................................................................................... 12 2.5. Épített környezet .................................................................................................... 12 2.5.1. A jelenlegi állapot ............................................................................................ 12

2014. szeptember

1/22 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_összefoglaló

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5.

A létesítés hatása.............................................................................................. 13 Az üzemelés hatása........................................................................................... 13 Hatásterület...................................................................................................... 13 Hatásviselő ....................................................................................................... 13

2.6. Táj............................................................................................................................ 13 2.6.1. A jelenlegi állapot ............................................................................................ 13 2.6.2. A létesítés hatása.............................................................................................. 13 2.6.3. Építés hatása .................................................................................................... 14 2.6.4. Üzemelés hatása............................................................................................... 14 2.6.5. Hatásterület...................................................................................................... 14 2.7. Zaj............................................................................................................................ 14 2.7.1. A jelenlegi állapot ............................................................................................ 14 2.7.2. A létesítmény építésének hatása ....................................................................... 15 2.7.3. A létesítmény üzemének hatása ........................................................................ 15 2.7.4. Hatásterület...................................................................................................... 15 2.7.5. Hatásviselő ....................................................................................................... 15 2.8. Hulladék .................................................................................................................. 15 2.8.1. Hatásterület...................................................................................................... 16 3. A környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások ........................................................... 16

4.

3.1.

A beruházás elmaradása esetén várható hatások................................................ 16

3.2.

Várható egészségügyi hatások az út megépülése esetén ..................................... 16

3.3.

Várható társadalmi-gazdasági hatások az autópálya megépülése esetén ......... 17

A környezet és az emberi egészség érdekében foganatosítandó intézkedések ............... 17 4.1.

Környezetvédelmi létesítmények felsorolása ....................................................... 17

4.2. Környezetvédelmi intézkedések meghatározása ................................................. 19 4.2.1. Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok.................................................. 19 4.2.2. Építés előtt elvégzendő feladatok ..................................................................... 20 4.2.3. Építés idejére vonatkozó előírások................................................................... 20 4.2.4. Üzemeltetés alatti védelmi intézkedések........................................................... 22 5.

Áttekintő térkép................................................................................................................ 22

2014. szeptember

2/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló

1. A tevékenység lényegének ismertetése 1.1. Bevezetés Az M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós (országhatár) közötti szakasz I. ütemben 2004. évben készült el egyes szakaszokon 2x1, máshol 2x2 forgalmi sávval. Forgalomba helyezése ugyanezen évben megtörtént. Ezt követően II. ütemben 2008. évben forgalomba helyezésre került a Tornyiszentmiklós és országhatár közötti szakasz 2x2 forgalmi sávval. Az M70 gyorsforgalmi út hossza 21,3 km. A magyar szakasszal egy időben helyezte forgalomba a szlovén fél a csatlakozó A5 gyorsforgalmi utat. Magyarország és Szlovénia is a Schengeni övezet tagja, ezért az országhatáron nincs határellenőrzés, így nincs kiépített határátkelő hely. Az M70 gyorsforgalmi út szlovéniai továbbvezetése a meglévő 2x2 sávos A5 autópálya, mely Maribort köti össze a magyar határral. Az A5 autópálya az A1-es autópályával együtt Kopertől Magyarországon át Ukrajna felé képez Páneurópai korridort. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. Törvény 1.sz melléklete tartalmazza az M70 gyorsforgalmi út fejlesztését. 1.2. A tervezett beruházás célja A projekt közvetlen célja az M70 gyorsforgalmi út M7 autópálya - Tornyiszentmiklós (szlovén-magyar határ) közötti szakaszának építésre történő előkészítése kb. 12 km hosszon 2x2 forgalmi sávos keresztmetszettel, fizikai elválasztással és leállósávval. A projekt eredményeként K.I.A. osztályba tartozó, 2x2 sávos burkolt leállósávval és fizikai elválasztó sávval rendelkező, 130 km/ó tervezési sebességű autópálya épül. Az M70 gyorsforgalmi út esetében a kiépítés jelenleg váltakozó keresztmetszeti kialakítású, a szakasz elején 2x2 forgalmi sávval elválasztó és leálló sávval autópálya keresztmetszettel, majd 2x1 forgalmi sávval főút keresztmetszettel (csomópontoknál 2x2 sávval, autópálya keresztmetszettel), végül ismételten 2x2 forgalmi sávos kialakítással történt a kialakítás. Az M70 gyorsforgalmi út II. ütem, és a szlovén A5 autópálya együttes forgalomba helyezését követően a tranzitforgalom, és ezzel a súlyos balesetek száma jelentősen megnövekedett. A gyakori súlyos balesetek oka, hogy a 2x1 sávos szakaszokon a gépjárművezetők figyelmen kívül hagyják a kétirányú közlekedés szabályait. A balesetek kivizsgálására és megelőzésére megalakult eseti bizottság megállapítása szerint szükséges a 2x1 sávos szakaszokon a végleges 2x2 forgalmi sáv fizikai elválasztással történő kialakítása. 1.3. A létesítmény alapadatai 1.3.1.

A tervezett beavatkozások

A kapacitásbővítés folyamán K.I.A tervezési osztályba tartozó 2x2 forgalmi sávos burkolt leállósávval és burkolt középső elválasztó sávval rendelkező autópálya kiépítést kívánunk megvalósítani, ennek tervezési sebessége 130 km/h.

2014. szeptember

3/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló A 130 km/h tervezési sebesség elérése helyszínrajzi korrekció nélkül teljesíthető. 1.3.2.

Az autóút helyszínrajzi kialakítása

A nyomvonal teljes hosszában a Mura folyó völgyében húzódik, vonalvezetése síkvidéki jellegű. Az autóút az M7 autópálya elválási csomóponttól Letenyét délről elkerülve főleg mezőgazdasági művelésű területen halad. A 6,2 km szelvény térségében éri el a Mura árvédelmi töltését, azon halad mintegy 200 m hosszon. A nyomvonal ezt követően Murarátka község beépített területe és a Mura község között árterületen halad magas töltésen. Az árterületet elhagyva ismét mezőgazdasági területen vezet a települések és a 7538 j. összekötő út között, majd Tornyiszentmiklós alatt éri el a tervezett határátkelőhelyet. 1.3.3.

Magassági kialakítás

A tervezett gyorsforgalmi út vonalvezetése a terepviszonyokhoz igazodóan közel vízszintes max. 0,5 % emelkedésű vagy esésű nagysugarú függőleges lekerekítésekkel. Az autópálya magassági vonalvezetését alapvetően befolyásolta, hogy a nyomvonal a Mura árterületén vezet, illetve több vízfolyást keresztez, ezért a folyók, patakok mértékadó árvízszintjét figyelembe kellett venni, illetve a tervezett műtárgyak min. 0,5 %-os hosszesésével kellett számolni. Ezeken a szakaszokon 3-6 m magas töltésen, egyéb szakaszokon 1,5-2 m magas töltésen vezet a nyomvonal. A meglévő pálya esésviszonyai alapján a gyorsforgalmi út paraméterei a 130 km/h tervezési sebességhez előírt értékeknek megfelelnek. 1.3.4.

Keresztmetszeti kialakítás

A meglévő gyorsforgalmi út a 0+000- 3+776 km sz. között, a 9+196-11+866 km sz. között, valamint a 16+506-21+266 km sz. között végleges 2x2 sávos autópálya kiépítéssel valósult meg. A többi szakaszon 2x1 sávval a majdani autópálya bal pályája épült meg, a hozzá tartozó vízelvezetési rendszerrel. M70 Útkorona szélessége: Középső elválasztósáv: Forgalmi sáv szélessége: Kopóréteg szélessége: Leállósáv szélessége: 1.3.5.

Megvalósult 2x1 sávos kiépítés (I.ütem) 13,50 m 3,50 m 7,00 m

Tervezett 2x2 sávos autópálya kiépítés 28,0 m 5,00 m 3,75 m 7,50 3,0 m

A kapacitásbővítés során tervezett egyéb beavatkozások

Az aluljárók a végleges állapotnak megfelelően épültek meg, míg a felüljáróknak csak a bal pályája készült el. Ezért a jobb pálya tervezésével egyidőben a jobb pályán meg kell tervezni 5 db kb. 200 m2-es felüljárót a kapacitásbővítéssel érintett szakaszokon (2 db vadfelüljáró, a Mura holtág, és a Mura ártér felett átvezető műtárgy, valamint a Béke út átvezetése), és meg kell hosszabbítani 4 db nagyátmérőjű csőátereszt is.

2014. szeptember

4/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló 1.3.6.

Kapcsolódó létesítmények

Csomópontok: − M7-M70 autóút forgalmi csomópont − Letenyei forgalmi csomópont a 7. sz. főúton − Muraszemenyei forgalmi csomópont a 75 149 jelű bekötő úton − Tornyiszentmiklósi forgalmi csomópont új bekötő úton. Országos közutak keresztezése: − 1+814 km sz. 7. sz. főút korrekció − 10+326 km sz. 75 149 j. Muraszemenyei bekötő út korrekció − 15+696 km sz. 75 151 j. Kerkaszentkirályi bekötő út korrekció − 18+156 km sz. 7538 j. ök. út Tornyiszentmiklós körforgalmú csomópont Egyéb utak keresztezése: − 3+871 km sz. földút korrekció aluljáró − 5+710 km sz. burkolt út korrekció − 7+206 km sz. Béke utca átvezetése autóút alatt − 9+713 km sz. alsószemenyei út korrekció − 12+387 km sz. Csörnyeföld-muraszemenyei út korrekció − 13+794 km sz. Vörcsökpuszta-Cserneci út korrekció − 15+687 km sz. Kerkaszentkirály-Szőlőhegyi út korrekció − 19+026 km sz. volt MAORT lakótelepi út korrekció Pihenőhelyek: Az M70 gyorsforgalmi úton egy üzemelő pihenőhely van, a csörnyeföldi egyszerű pihenő. Mérnökségi telep: A szakasz üzemeltetését az Eszteregnyei Autópálya Mérnökség látja el. 1.3.7.

Közművek

Jelenlegi ismereteink alapján az autópálya az alábbi közműveket fogja érinteni: Kis- és középfeszültségű légvezeték keresztezések: − 3+954 km sz. 22 kV-os légvezeték − 14+338 km sz. 22 kV-os légvezeték Jelen beruházásnál a keresztezett légvezetékekben beavatkozás nem történik. Szénhidrogén vezetékek: − 12+452 kmsz nagyközépnyomású vezeték (Pü=6bar) keresztezés miatti átépítése − 12+426 kmsz nagyközépnyomású vezeték keresztezés átépítése miatti vezeték felhagyási munkák Víziközmű vezeték: − 14+534,6 km sz. D40 KPE vízvezeték

2014. szeptember

5/22 Tsz:52.276/503/507



A telepítés várható ideje

Az építést 2016-2018 időszakra prognosztizáljuk 2018 évi átadással. 1.3.9.

Forgalmi adatok

A környezetvédelmi vizsgálat során az alábbi forgalmakból indultunk ki: M70

összes jármű

forgalom bázisév (2012)

becsült forgalom távlati év (2018)

becsült forgalom távlati év (2028)

j/nap

E/nap

j/nap

E/nap

j/nap

E/nap

7100

11839

8318

13968

10464

17697

2. A hatásfolyamatok és hatásterületek bemutatása, hatások becslése és értékelése 2.1. Föld, felszín alatti víz 2.1.1. A jelenlegi állapot Az M70 gyorsforgalmi út a Mura széles szerkezeti árkának magyarországi bal oldali peremén helyezkedik el. A Bányakapitányság nyilvántartásában az M70 érintett szakasza mentén a bővítést befolyásoló földtani veszélyforrás nem szerepel. A vizsgált területen a felső talajrétegben vályog, agyagos vályog, vályog, helyenként agyag található, mely érték a mélység felé fokozatosan nő az agyagos vályog és agyag felé. A talaj humusztartalma változatos, mélységben és tartalomban egyaránt. A vizsgált beruházás környezetében a felszínen és felszín közelében főleg helyi jelentőségű homok és kavicsbányák találhatóak. A talajvíz 2-4 m között mindenhol elérhető, mennyisége tetemes. Periférikus fekvése ellenére is vízbázist jelent. A rétegvíz mennyisége csekély. A tervezési területen vízjogi engedéllyel rendelkező kutak, vízbázisok nincsenek. Az M70 gyorsforgalmi út keresztülhalad a Letenye üzemelő sérülékeny vízbázis Hidrogeológiai „B” védőterületen. 2.1.2.

Az építés hatása

Az építés hatása a talajra és a felszín alatti vízre elsősorban a munkagépek mozgásával, az üzemanyag feltöltéssel, a szállítással, valamint a veszélyes anyagok tárolásával és a hulladék elhelyezéssel függ össze. Az építés során leszedett humuszmennyiséget felhasználásig deponálni kell. Erre a célra a már kisajátított terület nem elégséges, ideiglenesen területet kell igénybe venni. Depónia, illetve felvonulási terület céljára ideiglenesen sem vehető igénybe Natura 2000 védettség, és az országos védettség (Mura-menti TK) alatt álló terület. Az építéssel érintett szakasz Natura 2000-es területet közelít meg a 3+700 km sz.-től a bal oldalon (legközelebb 100 m-re), míg a 6+200-9+165 km sz. között keresztezi azt. A depónia céljára igénybevett területet az építés befejezése után rekultiválni kell.

2014. szeptember

6/22 Tsz:52.276/503/507



A létesítés hatása

A területfoglalás hatása a mezőgazdasági termelést biztosító talajokra: A 2x2 sávra történő bővítés a már kisajátított területen belül valósítható meg, új területek igénybevételére nem kerül sor. Érzékeny területek vizsgálata A felszíni szennyeződésre erősen érzékeny területen történő beavatkozás során építendő csapadékvíz elvezető árkokat burkolt kivitelben kell építeni (3+776-9+186 km sz. között). Az M70 gyorsforgalmi út a 4+036-6+006 km sz. között keresztül halad a Letenye üzemelő sérülékeny vízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén. Ezen a szakaszon –mivel felszíni szennyeződésre érzékeny – a védőterülettől függetlenül is burkolt árkok épülnek. 2.1.4.

Üzemelés, üzemeltetés hatása

Üzemelés során, szennyező hatás és környezetterhelés szempontjából a legveszélyesebb szennyezők a gépjármű-motorokból távozó kipufogógázból kerülnek az út menti környezetbe. A kipufogógáz nagyobb hányada (60-80%) a légtérbe jut, és csak kisebb hányada okoz a természetes légköri tényezők (szél, csapadék), és a forgalom által okozott légmozgások hatására közvetlenül a talajra jutva szennyeződést. A talaj szennyeződhet az út környezetének légteréből kiülepedés (száraz ülepedés), a légköri csapadékkal való le- és kicsapódás, bemosódás (nedves ülepedés) útján, az út menti szennyezett növényzetről való lemosódás, az útburkolatnál le-, és elfolyó csapadékvízzel szállított szennyezők révén. Az út üzemeltetésének során téli síkosságmentesítés szintén a talaj minőségi változását idézheti elő. Közvetlen hatása az útpadka és az árok környezetében érvényesül. Tapasztalatok alapján a kiszórt só mennyiség kimutatható ionkoncentráció-változást a talajban nem okoz. 2.1.5.

Hatásterület

Közvetlen hatásterületnek a nyomvonal által igénybevett területet vehetjük, mely a kisajátított terület nagyságával egyezik meg. A légszennyező anyagok kiülepedése miatt a talajszennyezés közvetett hatásterülete elvileg megegyezik a levegőre vonatkozó teljes hatásterülettel, hiszen a talaj a levegőből, kiülepedés során szennyeződik. Az építés közvetlen hatásterülete továbbá kiterjed a felvonulási területekre is. Ezek pontos helyét csak az építés megkezdése előtt, a kivitelező kijelölése és az organizációs terv elkészülte után lehet meghatározni. Ennek igénybevétele az építés idejére korlátozódik. Utána a területet rekultiválni kell. 2.1.6.

Hatásviselők

A terület hatásviselői a pálya melletti útpadkák, árkok, az út melletti termőtalaj, a talajvíz, adott esetben a rétegvíz is, valamint az erre települt működő és megkutatott vízbázisok, öntözött területek, öntöző kutak.

2014. szeptember

7/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló 2.2. Felszíni víz 2.2.1.

A jelenlegi állapot

A teljes tervezési terület a Mura vízgyűjtő területéhez tartozik. Jelentősebb mellékvizei: Lendva-Adoványi csatorna, Szentadorján patak, Béci patak, Borsfai patak, Újkúti-patak. Bő lefolyású terület. A Mura vízminősége II. osztályú, de kisvízkor III. osztályú is lehet. Az M70 gyorsforgalmi út a 6+200-6+400 km sz. között a Mura meglévő árvédelmi töltését kiváltva, árvédelmi funkciót tölt be. Ezen a szakaszon az autóút földművének a kialakítása ennek figyelembe vételével történt. A víztelenítés megoldása A terület a talajviszonyok és a vízbázisként figyelembe vett kavicsterasz miatt szikkasztásra alkalmatlan. A teljes tervezési szakaszon az autóútra hulló csapadék, és a környező területről lefolyó csapadékvizeket talpárkok gyűjtik össze, és vezetik a befogadóba. A csapadékvizek befogadói a Béci patak és a Letenyei főcsapoló csatorna, valamint az utat keresztező időszakos vízfolyások és mélyvonulatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében burkolt kivitelben épültek az árkok az 1+506-5+406; 5+906-6+306; 7+306-8+206; 8+906-9+606; 14+806-16+306 km sz. között. A csapadékvizeket befogadó vízfolyások védelme érdekében a befogadóba való csatlakozások előtt tisztító-tiltó műtárgyak épültek, amelyek nem tudják a szerepüket betölteni, mivel a befogadóként szereplő vízfolyások vízszintje gyakran olyan magas, hogy visszaduzzasztást okoz a talpárkokban. 2.2.2.


Az építés során elsősorban a felszíni vizek szennyeződésének elkerülésére kell tekintettel lenni, valamint az ideiglenes föld depóniák felszíni lefolyást gátló hatását szükséges figyelembe venni. Az építési gépek tárolására szolgáló telepeket a vízfolyásoktól távolabb kell kijelölni. A vízi műtárgyak építése során mindenkor biztosítani kell a víz akadálymentes lefolyását, illetve az érintett mederszakaszokat minden esetben helyre kell állítani. 2.2.3.


Az M70 gyorsforgalmi út jelenlegi vonalvezetésével 2004-óta üzemel. A tervezett kapacitásbővítés a vízgyűjtő területben nem okoz változást. A vízfolyások egyes szakaszainak terhelés, illetve vízhozam változását nem okozhatja. A vízháztartás minimális változását okozhatja az újonnan megjelenő burkolt felület, mivel a beszivárgás a pálya alatti területen lecsökken, ezáltal az útpályára hulló csapadék szinte teljes mértékben felszíni vízként az árokrendszerben fog megjelenni. Vízfolyás keresztezések: A jobbpálya építéssel érintett szakaszokon felüljáróval keresztezi az autópálya a Mura holtágat (6+441 km sz.), és a Mura árteret (8+226 km sz.). A két felüljárót meg kell

2014. szeptember

8/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló hosszabbítani. Ugyancsak meg kell hosszabbítani a fejlesztés során négy Ø 3,0 m-es, és nyolc kisebb csőátereszt. Burkolat víztelenítése A burkolat víztelenítése a jelenlegi víztelenítési rendszert követve kerül kialakításra, vagyis a talpárkokkal összegyűjtött csapadékvizek a jelenleg is befogadóként működő vízfolyásokba kerülnek, a csatlakozások előtt hordalékfogó műtárgyak épülnek. Mura töltésfejlesztés A Nyugat-dunántúli Vízügyi igazgatóság illetékességi területén folyik az „1.41 Letenyei öblözet töltésfejlesztés” elnevezésű projekt. A töltésfejlesztés során a Mura töltés 26+20026+910 tkm szelvényei között átépítésre kerül. A 25+650-25+350 tkm sz. közötti töltésszakasz és az M70 autópálya-szakasz közvetlenül egymás mellett épülnek meg. Az érintett autópálya szelvénynél, a Mura 25+650 tkm szelvényénél található töltéscsatlakozásnál, tehergépkocsi fordulót kell kialakítani. 2.2.4.

A létesítmény üzemének a hatása

Az út üzeme a hatásokat elsősorban a vízfolyások vízminőségére fejti ki. A hatások a légszennyező anyagok kicsapódásából, az alkatrészkopásból, az elcsöpögő üzemanyaganyagból, illetve a balesetek során előforduló haváriás szennyeződésekből érik a vízfolyásokat. A légszennyező anyagok koncentrált kicsapódásának a hatása a keresztező vízfolyások esetében elhanyagolható. Az üzemeltetés káros hatása elsősorban a téli síkosságmentesítés során jelentkezik. A tavaszi hóolvadás után a vízfolyásokban időszakosan magas a sótartalom. Ennek hatása rövid idejű, de a keresztezés utáni szakaszon intenzív. Az év további részében nem kell számolni az út csapadékából eredő sóterheléssel. A hordalékfogó műtárgyakban felgyülemlett anyagok szennyezhetik a környezetet. Ügyelni kell a kiemelt anyagok környezettől való szennyeződésmentes kezelésére mind a kitermelés, mind pedig a szállítás során. 2.2.5.

Hatásterület

A közvetlen hatásterület a vízfolyások keresztezésében és a csapadékvizek bevezetésének helyén a felvízi oldalon általában 25-50 m, az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50100 m. 2.3. Levegő 2.3.1.


A terület jelenlegi állapotának vizsgálatára a szentgotthárdi mérőállomáson 1 év (2013. 03. 26. - 2014. 03. 06. közötti) mérési adatait alapján a vizsgált időszakban a nitrogén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid, valamint az ózon és a szálló por koncentrációinak átlagai határérték alatt voltak, jó és kiváló levegőminőségre utaltak. Határérték-túllépés csupán a nitrogén-oxidok és a szálló por esetében fordult elő, 3-3 alkalommal a vizsgált időszak alatt.

2014. szeptember

9/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló Az M70 gyorsforgalmi út jelenlegi forgalmából adódóan a tengelytől mért 11 m-re csökkennek határértékeik alá a szennyezőanyagok koncentrációértékei. 2.3.2.


A gyorsforgalmi utak építési munkái során részben a szállításokhoz, részben anyagmozgatáshoz kapcsolódóan várhatók a levegőminőséget befolyásoló hatások. A legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmű építése, tárgyi beruházás esetén ennek egy része már megépült. Az építés hatásai átmeneti jellegűek, az épített nyomvonalszakaszra, és az ahhoz kapcsolódó szállítási útvonalakra terjednek ki. Ahol megoldható, ott a nyomvonalon történő szállítás javasolható. A javasolt Letenye VI. (Bónya dűlő) bánya használata esetében az útvonal térségében nincs védendő épület, így a járművek károsanyag-kibocsátásnak és a felvert pornak nincs környezetkárosító hatása a lakosságra nézve, védett természeti területet pedig nem terhel számottevő mértékben. 2.3.3.

Az üzemelés hatása

Üzemelés közben az úton zajló forgalomban működő belsőégésű motorok okoznak levegőszennyezést. A folyamatos oszloppá összeálló forgalom vonalszerű szennyező forrásnak tekinthető. Az üzemelés hatását a forgalmi körülmények, a járművek emissziói és a terjedési viszonyok együttesen határozzák meg. A bővítésre kerülő M70 gyorsforgalmi út esetében a távlati forgalom alapján végzett számítások szerint a légszennyező anyagok koncentrációi a gyorsforgalmi út tengelyétől mért 25 m-re határértékeik alá kerülnek, tehát a jogszabály szerint előírt 50 m-es védelmi övezet megfelelő. Az 50 m-es távolságon belül nem találhatóak védendő épületek. 2.3.4.

Hatásterület

Közvetlen hatásterület – az út melletti terület, ahol a terhelés határérték alá csökken. Közvetett hatásterület – azon területek összessége, ahol a vizsgált útszakaszokon haladó forgalom által keltett terhelés mértéke (mértékadó állapotokra vizsgálva) legalább 25%-kal változik (csökken vagy növekszik). Esetünkben közvetett hatásterületről nem beszélhetünk, mivel az M70 gyorsforgalmi út már majd 10 éve része a közúthálózatnak, így kapacitásbővítése a forgalmi vizsgálat szerint nem jár forgalmi átrendeződéssel. 2.4. Élővilág: természeti környezet 2.4.1.


Az M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós közötti meglévő szakasza alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A védett területek környezetében azonban kisebb-nagyobb kiterjedésű holtágak, erdőfoltok és változó természetvédelmi értékű gyepmaradványok mellett halad. A meglévő nyomvonal kialakításakor lettek kettévágva ezek a korábban egybefüggő élőhely mozaikok.

2014. szeptember

10/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló Országos jelentőségű védett természeti területek a térségben: ̶ Mura-menti Tájvédelmi Körzet: A terület a 6+200 és 9+165 kmsz. között 2965 m hosszan közvetlenül határos az autóúttal. ̶ A védelemre tervezett Kerka mente Tájvédelmi Körzet, területe nagyjából egybe esik a Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. Natura 2000 hálózat természeti területei: ̶ Mura mente (HUBF20043) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: A terület a 6+200 és 9+165 kmsz. között 2965 m hosszan közvetlenül határos az autóúttal. ̶ Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Az M70 autóút a 17 - 18 kmsz. között kettévágja a területet, de ezen a szakaszon a 2x2 forgalmi sávra kiépítés már korábban megtörtént. A bővítés végpontja a Natura 2000 területtől 500 m-es távolságban esik. ̶ Vétyempuszta (HUBF20040) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Az M70 autóúttól a tárgyi Natura 2000 terület nyugati irányban, a legközelebbi pontján 630 m-re esik. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei illetve védelem alatt nem álló, de értékes természeti területek: ̶ Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit a 4+400 - 10+000 és a 16+500 - 18+400 kmsz. között keresztezi az autóút. ̶ Vétyem Erdőrezervátum: az M70 autóúttól a tárgyi erdőrezervátum területe nyugati irányban, a legközelebbi pontján 800 m-re esik. 2.4.2.

A létesítés és üzemelés hatása

Üzemelés során a szennyeződések (kőolaj származékok stb.) miatt közvetlenül is károsodhat a terület. Ez a műszaki leírásban foglalt elvárások betartása esetén nem fordul elő, így legfeljebb havária esetek során számolhatunk a szennyezés okozta károkkal. A havária esetek során számos szennyeződés (pl. só, káros szerves anyag, ásványi tápanyagok stb.) kerülhetnek az útfelszínre és a csapadékvíz elvezetés miatt közvetlenül az útmenti mélyedésekbe. A haváriából származó szennyeződések okozhatnak problémát az állatok több csoportjánál (különösen veszélyeztetettek a rovarok, halak, kétéltűek, hüllők). A szennyeződések károsíthatják az állatok anyagcseréjét, ami az általános egészségi állapot leromlásához gyakran közvetlen pusztuláshoz vezet. Zaj- és rezgésterhelés következtében számos zavarásra érzékeny gerinces faj hagyhatja el véglegesen az autópálya közvetlen környékét. Helyüket generalista fajok veszik át. 2.4.3.


Az építés a szállítás okozta megnövekedett forgalommal, időlegesen a későbbinél nagyobb térségben jelent környezetszennyezést (levegőminőség romlást, zajterhelést, talajszennyezést). A környezetszennyezés speciális formája az emberi jelenlét okozta zavaró hatás. Ez a zavarás egyes időszakokban (pl.: a reprodukciós periódusban, vagy a téli táplálékínség időszakában, amikor számos állatfaj nagyobb csapatokba verődik össze) jelentősen megváltoztathatja az állatok szokásos viselkedését.

2014. szeptember

11/22 Tsz:52.276/503/507



Hatásterület

A tervezett beruházás közvetlen hatásterülete a tervezett nyomvonal és annak közvetlen környéke, mintegy 20-25 m széles sávban. Ebben a sávban érvényesülnek a tervezett út közvetlen hatásai, úgymint az élőhelyek pusztulása, a zavarás és a szennyeződések. A közvetett hatásterület a közvetlen hatásterületen bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe. A pályatest jobb és bal oldalán, a középvonalától számított 20-25-100 m között, fajtól, annak otthonterületétől (home range) és élőhelytől függően változik. 2.4.5.

Hatásviselő

A területen lévő természetes vagy természetközeli élőhelyek, illetve azok növény- és állatvilága. 2.4.6.

Összegzés

A védett és Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra a beruházás hatása nem jelentős, mivel a beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) már korábban előkészített degradált állapotú élőhelyeket érint. A természetvédelmi szempontból értékesebb élőhelyek, és fajok állományai a tervezett beruházástól biztonságos távolságban fordulnak elő. A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) nem okoz számottevő változást, ill. csökkenést az a hatásterületen élő növény- és állatfajok populációiban, hiszen az élőhely elég nagy – és ami fontos: összefüggő – ahhoz, hogy az esetlegesen a zavarásnak kitett egyedek egy másik, számukra megfelelőbb helyre települhessenek át. A beruházás megvalósulása esetén védett, fokozottan védett vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) növényfaj pusztulása nem várható. A beruházás megvalósulása esetén annak hatása a védett és közösségi jelentőségű (Natura 2000) állatfajokra nem kimutatható. A közeli Natura 2000 terület jelölő állatfajainak zöme a bolygatottság és alkalmas élőhelyek hiánya miatt egyáltalán nem, vagy csak alkalmi „látogatóként” fordulhatnak elő. Állományukra, vagy természetvédelmi helyzetükre a terv nincs befolyással. A védett állatfajok közül legfeljebb néhány csekély természetvédelmi értékű faj elenyésző számú egyede pusztulhat el a munka során. A gerinctelenek esetében elmondható, hogy az értékesebb fauna a természetesebb foltokhoz kötődik. A madarak esetében fokozottan védett faj fészkelőhelyét nem érinti a nyomvonal, továbbá veszélyeztetett, ritka, sérülékeny állományú madárfajok sem fordulnak elő. Az érintett madárfajok rendszeresen előforduló gyakoribbnak mondható fajok és várhatóan az építés után sem távoznak a területről. 2.5. Épített környezet 2.5.1.


Az M70 gyorsforgalmi út a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megye dél-keleti szélén, az országhatár mellett található. Közigazgatásilag Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Dobri és Tornyiszentmiklós települések külterületére esik.

2014. szeptember

12/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló Kulturális örökség Az M70 gyorsforgalmi út több ismert régészeti lelőhelyet érint. Az M70 gyorsforgalmi út építésekor a kisajátítási határon belül a megelőző feltárások részben megtörténtek. A tervezett beruházás területére a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében eljáró Nemzeti Örökségvédelmi Központ Előzetes Régészeti Dokumentációt készített. A beruházás a műemlékeket nem érinti. 2.5.2.


Az elválasztó hatás és a területfoglalás esetünkben nem jelentkezik, mivel a tervezett kapacitásbővítés során közel 10 éve működő autóút nyomvonalát használjuk fel. Az M70 gyorsforgalmi út autópálya paraméterekkel lett megtervezve, a terület kisajátítások a végleges kiépítésnek megfelelően megtörténtek. 2.5.3.

Az üzemelés hatása

Az út üzeméből adódó hatás a forgalmi átrendeződéssel függ össze, a települések egyes részeire ható zaj- és légszennyezés terhelések változását jelenti. 2.5.4.

Hatásterület

A közvetlen hatásterület részének tekintjük azokat a településeket, ahol olyan környezeti elem található, amelyre a az út közvetlenül hatással van. Közvetett hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol bármilyen hatása érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, forgalmi átrendeződés, elválasztó hatás, területfoglalás). 2.5.5.

Hatásviselő

Az érintett települések lakossága. 2.6. Táj 2.6.1.


Az M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós közötti meglévő szakasza alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A védett területek környezetében azonban kisebb-nagyobb kiterjedésű holtágak, erdőfoltok és változó természetvédelmi értékű gyepmaradványok mellett halad. A vizsgált szakaszon 4 országos közút-keresztezés van, valamint 8 egyéb útkeresztezés. 2.6.2.


Az M70 gyorsforgalmi út kapacitásbővítése kapcsán nem jelentkeznek a nyomvonalas létesítmények létesítése során jelentkező hatások, mivel a gyorsforgalmi út 10 éve megépült, a terület-kisajátítások a II. ütem igényeit is figyelembe véve megtörténtek. A létesítmény nem

2014. szeptember

13/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló jelentkezik új elemként a tájban. Az egymástól elválasztott területek kiszolgálására párhuzamos földút hálózat létesült. 2.6.3.

Építés hatása

Az építés hatása tájvédelmi szempontból általában időleges változásokat okoz, de hatása lehet végleges is. Elsősorban az anyagnyerőhelyek és lerakóhelyek létesítésével függ össze. Az út építése együtt jár a terepfelszín megváltoztatásával, bevágások és töltések kialakításával, a felszín időszakos, építés idejére korlátozódó roncsolásával a kisajátítási területen kívüli igénybevételek esetén. A terepfelszín változásából, az építési munkálatokhoz szükséges felvonulási területekből és a keletkező hulladékok elhelyezéséből származó bolygatás, területi igénybevétel az úttest számára szabályozott nyomvonalon kívül eső területekre is kiterjedhet. Az építés jelentős mennyiségű töltés kialakítását, töltésépítésre alkalmas anyag kitermelésének megindítását jelenti. 2.6.4.

Üzemelés hatása

Üzemelés hatása a tájra, mint komplex egységre hat a különböző környezeti elemek változásán keresztül. Az út üzemelésének hatásait a különböző szakági fejezetek (talaj, felszín alatti és felszíni víz, zaj, levegő) részletesen tárgyalják. Az új pálya mentén az egyik legjelentékenyebb hatás várhatóan a beruházások élénkülése lesz. A jó közlekedési kapcsolatok, a termelési és a szolgáltatási tevékenység telepítése szempontjából felértékeli a területet. Ez a hatás különösen a csomópontok környezetében lesz érzékelhető. 2.6.5.

Hatásterület

A közvetlen hatásterület a tájegység azon része, ahol a nyomvonal halad, melynek tájképére, egyedi tájértékére, tájhasználati módjára közvetlenül hat. A közvetett hatásterület, a táj azon része, ahonnan az út látszik, illetve azok a táji, tájképi elemek, melyek az útról látszanak. 2.7. Zaj 2.7.1. A jelenlegi állapot Az M70 gyorsforgalmi út meglevő kialakítása jellemzően 2x1 forgalmi sávos, csupán a csomópontok térségében épült meg a végleges 2x2 sávos kialakítással. Zajárnyékoló fal a 6+105 - 6+405 km szelvények között épült a jobb oldalon Murarátka lakóterülete felé. A tárgyi beruházás keretében ez a fal elbontásra kerül, mert helyére épül a jobb oldali útpálya. A jelenlegi forgalmi adatok alapján a számítások szerint az éjszakai határérték (55 dB) jelenleg a tengelytől számított 43 m-re teljesül a zajárnyékoló fal nélküli szakaszokon. Védendő épületek ezen a távolságon belül nem találhatóak. Az izolációs céllal zajárnyékoló fallal védett terület esetében 11 m-re teljesül a határérték, így védendő ingatlan itt sem érintett határérték-túllépéssel.

2014. szeptember

14/22 Tsz:52.276/503/507



A létesítmény építésének hatása

Az építés hatásterülete várhatóan megegyezik az építkezés és felvonulás területeivel, illetve ezek közvetlen környezetével. A zajterhelés az építő, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja csak az úthoz közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. 2.7.3.

A létesítmény üzemének hatása

A 2028-ra előrebecsült forgalmi adatok alapján a tengelytől mért 81 m-re teljesül az éjszakai határérték. Ezen a távolságon belül Murarátka területén található több védendő épület, melyek esetében az elbontandó zajárnyékoló fal helyett új fal létesül, ill. egy új fal építése is szükséges. Zajányékoló fal A lakóépületek védelme érdekében két, pályaszint felett 2,5 m magas zajárnyékoló fal szükséges a 6+045 - 6+540 és a 7+115 - 7+360 km szelvények között a jobb oldalon, a padkában. A murarátkai védendő épületek esetében a falak létesítésével 5-6 dB(A) csökkenés érhető el. A zajtérképes vizsgálat alapján a területen található összes lakóépület zajterhelése a határérték közeli értékekről a vonatkozó határérték alá csökkenthető a zajárnyékoló falak megépülésével. A falakat az útpályához minél közelebb, a padkán kell elhelyezni, szükség esetén szélesítve azt. A falak tervezett magassága a pályaszint felett 2,5 m. A panelek léghanggátlási tényezője minimum B2 legyen. 2.7.4.

Hatásterület

A létesítmény közvetlen hatásterületének meghatározásánál a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet vettük figyelembe. A számítások során azt a tengelytől mért távolságot számítottuk ki, ahol a „határérték –10 dB”, azaz jelen esetben a 45 dB teljesül. Az így számított hatásterület 375m. A hatásterületen több védendő épület is van, Murarátka, Muraszemenye és Tornyiszentmiklós lakóépületei érintettek. 2.7.5.

Hatásviselő

A hatásviselő a közvetlen hatásterületen élő lakosság. 2.8. Hulladék A környezetet veszélyeztető tényezők közé tartozik. A talajra, a talajvízre és a felszíni vízre lehet káros hatással. Az út építése és üzemeltetése során a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és az üzemi gyűjtőhelyen történő tárolásáról az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Ezzel elkerülhetőek a környezeti elemekre gyakorolt káros hatások.

2014. szeptember

15/22 Tsz:52.276/503/507



Hatásterület

Közvetlen hatásterület hulladék szempontjából a kisajátítási határon belüli terület, amelyen a hulladék keletkezik, gyűjtésre kerül. Ugyancsak a közvetlen hatásterület része az építés által ideiglenesen igénybe vett felvonulási területek, ahol szintén keletkezhet hulladék, és gyűjtése szükségessé válhat. A közvetett hatásterületet a hulladék elszállításával és elhelyezésével kapcsolatban lehet kijelölni. A pálya mellett keletkező hulladékot általában az üzemi gyűjtőhelyre szállítják, így az a közvetett hatásterület része.

3. A környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások 3.1. A beruházás elmaradása esetén várható hatások Az M70 gyorsforgalmi út 2x2 sávra történő bővítésének elmaradása esetén az alábbi tendenciákkal kell számolni: A növekvő forgalom önmagában is növekvő környezetterhelést okoz, de a forgalom lefolyásában keletkező zavarok miatt (torlódás, baleset) még jelentősebb a zaj- és légszennyezés növekedése. Csúcsidőn kívül is jelentősen lassul az átlagos sebesség, a nehézforgalom arányának növekedése miatt nő az előzési manőverek száma, ez pedig a súlyos, halálos kimenetelű balesetek számának növekedésével jár együtt. A balesetek, torlódások gyakoriságával összefüggően az érintett útvonal „megbízhatósága” romlik, az eljutási időknek csökken az átlaga és nő a szórása. A növekvő forgalmi terhelés miatt gyorsabban romlik le az útpálya-szerkezet, növekednek a térség útfenntartási költségei. A rossz elérhetőség miatt romlik a térség tőkevonzó-képessége, csökken az új beruházások és munkahelyek száma. 3.2. Várható egészségügyi hatások az út megépülése esetén Az utak egészségkárosító hatásai elsősorban a levegőszennyezés, valamint a zaj és rezgés keltése révén alakulnak ki. Az M70 gyorsforgalmi út a lakott területeket elkerüli, de több helyen megközelíti azokat. 6 - 7 km sz. térsége, ahol a gyorsforgalmi út jobb oldalán Murarátkához tartozó településrészen zaj-védőtávolságon belül lakóházak találhatók. További egészségkárosító hatást okozhat az útról elfolyó víz, ha az ivóvízbázist, illetve használati vízbázist szennyez. A tervezési területen vízjogi engedéllyel rendelkező kutak, vízbázisok nincsenek. Az M70 gyorsforgalmi út keresztülhalad a Letenye üzemelő sérülékeny vízbázis Hidrogeológiai „B” védőterületen. Külön problémakör a havariák esete, az úttestre ömlő és onnan elfolyó mérgező, fertőző anyagok is okozhatnak egészségkárosodást. Ilyen esetben, az esetleges kár minimalizálása érdekében, az út kezelőjénél meglévő havariaterv szerint kell eljárni.

2014. szeptember

16/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló Az autópályává fejlesztendő útvonal kedvező hatása, hogy a megnövekedett tranzitforgalmat biztonságosabban levezeti, ezáltal csökkenti a balesetek számát és súlyosságát. A közlekedő járművek gyorsabban és biztonságosabban érik el úti céljukat, és a települések is könnyebben elérhetővé válnak. 3.3. Várható társadalmi-gazdasági hatások az autópálya megépülése esetén Gazdasági előnyök Javuló elérhetőség A tervezett projekttel a tőkevonzó képesség jelentősen javul, hiszen a jó állapotú szállítási infrastruktúrával ellátott körzet mindinkább felkelti a befektetők érdeklődését, s elsősorban a nagy- és középvállalkozások számára lehetőséget nyújt a térség gazdaság- és közlekedésföldrajzi potenciáljának kihasználására. A projekt hatására javul a térség beruházói megítélése. Várhatóan növekedni fog a betelepülő termelő és logisztikai vállalkozások száma. Javuló versenyképesség Az M70 gyorsforgalmi út térségének gazdasági versenyhelyzete javul, hiszen a jelentősen javuló elérhetőség és szállítási színvonal révén tőkevonzó képesség tekintetében egyértelműen előnyre tesz szert. Társadalmi előnyök A közvetlen foglalkoztatás bővülése A tervezett projekt társadalmi előnyei elsősorban közvetve jelentkeznek. A foglalkoztatás közvetlen bővülése elsősorban a rendelkezésre álló, nagyobb használható kapacitásból fakad, többletmunkaerő bevonására van szükség mind a beruházási, mind az üzemeltetési fázisban. Közvetett előnyök A közúti fejlesztés közvetlen és közvetett gazdasági hatása az áruszállítás feltételeinek javításán keresztül valósul meg. A javuló infrastrukturális és elérhetőségi viszonyok révén növekszik a terület tőkevonzó képessége. A fejlesztés közvetett gazdasági hatásai eredményeképpen a térség versenyképessége erősödik, amely további térségi beruházások megjelenését hozza magával.

4. A környezet és az emberi egészség érdekében foganatosítandó intézkedések 4.1. Környezetvédelmi létesítmények felsorolása Meglévő Ökológiai átjáró 6+006 km sz. 6+656 km sz. 7+106 km sz. 7+256 km sz. 7+606 km sz. Ø 1 m Rocla Rap csőáteresz Hüllőterelő háló 2014. szeptember

Megmaradó

Tervezett

6+006 km sz. 6+656 km sz. 7+106 km sz. 7+256 km sz. 7+606 km sz. Ø 1 m Rocla Rap csőáteresz 17/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló Meglévő Jobb o. 5+900-6+412 km sz. 6+570-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. Bal o. 5+900-6+412 km sz. 6+457-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. H10 Netlonháló (55 cm magas)

Védőkerítés Az M70 gyorsforgalmi út teljes hosszában mindkét oldalon 2.50 m magas, 30 cm mélyen a talajba ásva, akácfa oszlopra erősítve Vadátjáró 4+566 km sz. felüljáró vadátjáró felett (10 m nyílású) 8+226 km sz. felüljáró Mura ártér felett (20 m nyílású) 14+780 km sz. aluljáró vadátjáró műtárgy (10 m nyílású) 17+026 km sz. felüljáró Kerka mellékág felett (40 m nyílású) Tisztító műtárgyak Iszap-olajfogó műtárgy: 1+774 km sz. (2 db) 2+232 km sz. (2 db) 5+285 km sz. (2 db) 5+813 km sz. (2 db) 6+890 km sz. (2 db) 7+400 km sz. (2 db) 8+200 km sz. (2 db) 9+510 km sz. (2 db) 12+818 km sz. (2 db) 15+299 km sz. (1 db) 15+732 km sz. (1 db) 16+302 km sz. (1 db)

2014. szeptember

Megmaradó

Tervezett

-

Jobb o. 5+900-6+412 km sz. 6+570-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. Bal o. 5+900-6+412 km sz. 6+457-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. ̶ min. 50 cm magas terelőfal tartós anyagból (pl. beton), ahol saját nyomvonalon megy ̶ H10 Netlon háló ahol a kerítésre van erősítve

Az M70 gyorsforgalmi út teljes hosszában mindkét oldalon 2.50 m magas, 30 cm mélyen a talajba ásva, akácfa oszlopra erősítve

A műtárgyakhoz való csatlakozások környezete UME szabványnak megfelelő kialakítással Csomópontokban meglévő kerítés meghosszabbítása

4+566 km sz. felüljáró vadátjáró felett (10 m nyílású) 8+226 km sz. felüljáró Mura ártér felett (20 m nyílású) 14+780 km sz. aluljáró vadátjáró műtárgy (10 m nyílású) 17+026 km sz. felüljáró Kerka mellékág felett (40 m nyílású)

Az alábbi szelvényben lévő műtárgyakat meg kell hosszabbítani: 4+566 km sz., 8+226 km sz.

A jobb pálya építéssel nem érintett: 1+774 km sz. (2 db) 2+232 km sz. (2 db) 9+510 km sz. (2 db) Letenyei forgalmi csp. „D” ág 2+665 és 1+680 km sz.-ben (1-1 db) és „C” ág 1+830 és 1+843 m sz.-ben (1-1 db)

Hordalékfogó műtárgy épül a jobb pálya mellett: 5+285 km sz. 12+818 km sz. 5+813 km sz. 15+299 km sz. 6+890 km sz. 15+732 km sz. 7+400 km sz. 16+302 km sz. 8+200 km sz.

A jobb pálya építéssel érintett, a bal pálya mellett 18/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló Meglévő Letenyei forgalmi csp. „D” ág 2+665 és 1+680 km sz.-ben (1-1 db) és „C” ág 1+830 és 1+843 m sz.-ben (1-1 db ) Burkolt árok 1+506-5+406; 5+906-6+306; 7+306-8+206; 8+906-9+606; 14+806-16+306 km sz. között.

Megmaradó megmaradó: 5+285 km sz. 12+818 km sz. 5+813 km sz. 15+299 km sz. 6+890 km sz. 15+732 km sz. 7+400 km sz. 16+302 km sz. 8+200 km sz.

Tervezett

A jobb pálya építéssel nem érintett szakaszon: 1+506-3+776 km sz. között, A jobb pálya építéssel érintett szakaszon a bal pálya mellett: 3+776-5+406; 5+906-6+306; 7+306-8+206; 8+906-9+606; 14+806-16+306 km sz. között.

A jobb pálya mellett az árkot vízzáró kivitelben kell építeni: 3+776-9+186 km sz. között

Zajárnyékoló fal Jobb oldalon a 6+100-6+400 km sz. között H=2.0 m

Jobb oldalon a 6+045-6+545 km sz. és a 7+115-7+360 km sz. között H=2.5 m*

* A zajárnyékoló panelek akusztikai követelményeknek megfelelését az MSZ EN 17931:2000 és az MSZ EN 1793-2:2000 szabványok szerint kell meghatározni. Csak minősített és az MSZ EN 14388 szabványt is kielégítő, akkreditált laboratórium által kiállított CE tanúsítvánnyal rendelkező zajárnyékoló panelek építhetők be. A fal élettartamának minimum 30 évnek kell lenni, ellen kell állnia az időjárásnak, a szennyeződésnek, rongálásnak, színében és anyagában-szerkezetében is tartósnak kell lennie. 4.2. Környezetvédelmi intézkedések meghatározása 4.2.1. -

-

-

Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok

A területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a csőáteresz meghosszabbításokra, valamint a befogadó csatornákat közvetlenül érintő csapadékvíz elvezető létesítményekre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az engedélyezési terv fázisában. A kiviteli tervek készítése során az „1.41 Letenyei öblözet töltésfejlesztés” projektet figyelembe kell venni. A 4. sz. melléklet tartalmazza a tárgyi szakaszra vonatkozó részletes helyszínrajzot. A tervezés során figyelembe kell venni a 120/1999. (VIII.6.) sz. a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Korm.rendeletet. A zajárnyékoló fal terveit az engedélyezési terv fázisában a pontos geometriai adatokra támaszkodva el kell készíteni (az építtető feladata). A kiviteli tervekkel egyidőben monitoring intézkedési tervet kell készíteni (a kivitelező feladata).

2014. szeptember

19/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló -

-

-

A kerítésépítésre az I. ütem megvalósításakor, 2004-ben került sor. A védőkerítés állapota változó, általános felújítást igényel. Az épített kerítés paraméterei nem térnek el nagymértékben az ÚT 2-1.305:2007 „Védőkerítések kialakítása közutak mellett” elnevezésű útügyi műszaki előírástól, magassága megfelel a gímszarvas előfordulása esetén előírt magasságnak. A védőkerítés és a műtárgyak csatlakozása azonban nem felel meg a mai előírásoknak, és a kezelői elvárásoknak. A csatlakozások nem akadályozzák meg a vad bejutását, ahogy a baleseti statisztikák is mutatják, a balesetek alul-, és felüljárók, illetve csomópontok környezetében fordulnak elő. Javasoljuk, hogy a kapacitásbővítés során a műtárgy csatlakozásokat a mai elvárásoknak megfelelően építsék át, és a csomóponti ágaknál a kerítést a mostaninál jóval hosszabban építsék ki. A meglévő ökológiai átjárók (mind a hüllőátjárók, mind pedig a nagyvadátjárók) betöltik a szerepüket, meghosszabításuk után továbbra is alkalmasak a vad átvezetésére. A meglévő pálya mellett megépített hüllőterelő háló nem alkalmas a hüllő és kétéltű fajok megfogására, illetve az átjárók felé való terelésre. A kapacitásbővítés során a jobb és bal oldalon is a hüllő- és kétéltű fajok visszatartására alkalmas megoldást kell keresni. Erre a célra javasolt a tartós anyagból készült (pl. beton) hüllőterelő fal, az alkalmazandó típust a későbbi tervfázisok során kell meghatározni. A kiviteli tervek készítése előtt minden élővilágvédelmi létesítményt (áteresz, ökológiai átjáró, kerítés) kerüljön újból felmérésre, és szükség esetén áttervezésre. 4.2.2.

-

Építés előtt elvégzendő feladatok

Az építés megkezdése előtt zaj-monitoring alapállapot mérést kell végezni (a kivitelező feladata). Javasolt zaj-monitor pontok: Murarátka HRSZ: 208, HRSZ: 119, Tornyiszentmiklós HRSZ: 0103/3 A munkaterület átadása előtt a szükséges próbafeltárásokat el kell végezni (az építtető feladata). 4.2.3.

Építés idejére vonatkozó előírások

Az építés idejére vonatkozó előírások a kivitelezőre vonatkoznak. - Téli, kora tavaszi, hóolvadásos időszakban, amikor a talaj átfagyása felenged, illetve csapadékos időszakban nem szabad lehumuszolást, talajcserét, töltésalapozást végezni, mert maga a gépekkel történő munkavégzés teszi elfogadhatatlanná a földmű minőségét, ezért további talajcsere vagy talajjavítás igénye merül fel. (kivitelezőnek szóló előírás). - A földmű rézsűket azok elkészülte után, állagmegóvás céljából humuszolni és füvesíteni kell. - A földmunkát úgy kell végezni, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a létesített földműben és a környezetben ne okozhasson kárt. A munkahelyet a víz rendszeres, és gyors elvezetésével gondosan vízteleníteni kell. A munkahelyeken lefolyástalan mély területek nem lehetnek. - Az építés során lenyesett, felhasználható humuszos termőréteg az építés ideje alatt elkülönítetten kerüljön tárolásra, gondoskodva a 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldről és az MSZ 21476: 1998 szerinti, a mentett termőréteg felhasználása előírásainak betartásáról. - A felszín alatti vízkészletek védelmét az építés alatt is fokozottan szem előtt kell tartani. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, úgy 2014. szeptember

20/22 Tsz:52.276/503/507



-

-

-

-

-

-

-

-

a szennyezés megszüntetésről, kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal kell befedni, majd össze kell gyűjteni és semlegesíteni, vagy meg kell semmisíteni. A szennyezetté vált talajjal kapcsolatban be kell tartani a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” előírásait. A vízfolyások környezetében (Mura, Juliánhegyi árok, Szentadorjáni patak, Csörnyeföldi patak, Kerkaszentkirályi patak, Kerka patak és mellékágai, Lendvaújfalui patak, Pincei határárok, a keresztezések 50 m-es körzete) gépkarbantartás, olajcsere nem történhet. A gépek tárolására és karbantartására szolgáló telepeket a felszíni vízfolyásoktól távolabb szükséges kijelölni. A hidak, átereszek és útpályaszerkezetek építése során ügyelni kell arra, hogy a vizeket szennyezés ne érje. A vízfolyás medrében történő munkavégzés során az akadály nélküli vízátfolyást biztosítani szükséges, valamint az építés befejeztével a medret helyre kell állítani. Az építés alatti felvonulási területeken keletkező kommunális szennyvizeket megfelelően méretezett tároló medencében kell gyűjteni és szükség esetén szippantó kocsival szennyvíztisztító telepre kell szállítani. Mobil WC-k alkalmazása esetén is gondoskodni kell a kommunális szennyvíz elszállításáról. A kivitelezési és a növényzettelepítési munkákat úgy kell összehangolni, hogy a rézsű felületek a legrövidebb ideig álljanak biológiai védelem nélkül. Az útépítéssel kapcsolatos kivitelezési munkák a tárgyi Natura 2000 terület vonalában kizárólag a védőkerítésen belüli területen történhetnek. A Natura 2000 területen és a tájvédelmi körzet területén még időlegesen sem alakítható ki felvonulási útvonal, törmelék, építési anyagok, eszközök, munkagépek tárolására használt lerakat vagy depónia. A kisajátított, de I. ütemben nem beépített területeken az átereszek nem burkolt árkai, valamint a talpárkok egyes szakaszai számos ponton spontán becserjésedtek, fásodtak. Az útépítéssel kapcsolatos és műszaki szempontból elkerülhetetlen cserjeirtás, fakitermelés vegetációs perióduson kívül (augusztus 1. – március 1.) között végezhető. A felhagyott anyagnyerőhelyeken ezt lehetőleg a tél végéig legkésőbb el kell végezni, hogy fészkelő madarak a helyszínt el ne foglalják. A keresztező vízfolyások medrének burkolását csak a feltétlen szükséges mértékig és környezet-, és természetbarát anyaggal, a hatóságokkal történő egyeztetés után lehet végezni. Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott védett állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A kétéltűek védelme érdekében az alábbi pontokon a kivitelezési munkát a szaporodási periódust (február 15. – május 15.) követően lehet végezni: 6+441 felüljáró Mura-holtág felett 8+226 felüljáró Mura-ártér felett A kivitelezés alatt gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett területeken az invázióra hajlamos növényfajok (pl. magas aranyvessző) elleni védekezésről. A megvalósítás során konzultációra van szükség a terület természetvédelmi kezelője, a Balaton-felvidéki NP Igazgatóság szakembereivel. A kivitelezés megkezdésekor, valamint az egyes részmunkálatok megkezdése előtt a természeti károk minimalizálása érdekében a

2014. szeptember

21/22 Tsz:52.276/503/507



-

-

Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival terepi egyeztetést kell tartani, a kivitelező felelős vezetőinek részvételével. A legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmű építése. Ennek ártalmait a szükséges anyagnyerő helyek nyomvonal közeli megválasztásával és a szállítási útvonalak lakott területeket elkerülő kijelölésével lehet csökkenteni. Ahol megoldható, ott a nyomvonalon történő szállítás javasolható. A burkolati rétegek előállítása elsődlegesen keverőtelepeken történik, melyek önálló légszennyező hatással bírnak. Ezen telephelyek külön engedélyezési eljárás során kaphatnak létesítési engedélyt. A napnyugta utáni és napkelte előtti közúti szállítást kerülni kell. Az építést végző gépek, és berendezések telephelyeit a nyomvonalhoz minél közelebb kell (a lakott területektől távol javasoljuk) kijelölni, kerülve a fölösleges mozgásokat a környező úthálózaton. Az építés során be kell tartani az örökségvédelmi hatástanulmányban foglalt előírásokat: a régészeti érdekeltségű területeken a földmunkák elvégzése régészeti megfigyelés mellett végezhető. 4.2.4.

-

-

Üzemeltetés alatti védelmi intézkedések

A téli síkosság-mentesítésnél ügyelni kell arra, hogy az időjárásnak megfelelő, ténylegesen szükséges síkosság-mentesítő anyag kerüljön kiszórásra. Az üzemelés során biztosítani kell a környezetvédelmi létesítmények (zajárnyékoló fal, védőkerítés, hüllőterelő háló, ökológiai átjárók) megfelelő működését (üzemeltető feladata). A környező területeken megmaradó természetes élőhelyek, illetve az ott élő védett fajok károsodásának megelőzése érdekében biztosítani kell, hogy a beruházás területén invázióra hajlamos fajok a zöldfelületek kialakítása során ne kerüljenek telepítésre, illetve spontán megtelepedésük esetén haladéktalanul eltávolításra kerüljenek. A monitoring tervben meghatározott méréseket el kell végezni (üzemeltető feladata). Havaria esetén a talaj és a felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében az üzemeltető által kidolgozott havaria terv szerint kell eljárni.

5. Áttekintő térkép

2014. szeptember

22/22 Tsz:52.276/503/507


M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közérthető összefoglaló

Recommend Documents