5.
A gyorsforgalmi utak és üzemeltetésük speciális kérdései
5.1. A gyorsforgalmi utak létrejöttének társadalmi, gazdasági körülményei 5.2. A gyorsforgalmi út, mint önálló útkategória 5.3. Az autópálya és a forgalombiztonság 5.4. A gyorsforgalmi utak sajátosságai 5.5. Az üzemeltetés speciális vonásai
5.1. Gyorsforgalmi utak létrejöttének társadalmi, gazdasági körülményei A közúti közlekedés – főként Európában – az I. vh. után gyorsan fejlődött: – a fogatolt – állati vonóerőt hasznosító – közlekedés a mezőgazdaságra korlátozódott – a géperejű közlekedésben kényelmi és gazdasági megfontolásokból új műszaki megoldások születek • T-Ford 1908-1928 15 millió db (sorozatgyártás Galamb József) • az első diesel motoros gépkocsi: MAN 1923 • bogárhátú Volkswagen 1935- napjaink
– 2x2 sávos elválasztott forgalmú szintbeni kereszteződés nélküli autópályák elterjedése • ’20-as évektől USA • ’30-as évektől Európa – Németország
Az automobilizmus gyökerei • G. B. Seldon • • • • • • • •
Charles & Frank Duryea Joseph Etienne Lenoir (1822-1900) Nicolaus August Otto (1832- ? ) Eugen Langen Gottlieb Daimler (1834-1900) Wilhelm Maybach (1846-1929) Karl Benz Siegfried Marcus
1879- 1895 az első belső égésű motoros jármű 1893 „horseless carriage” 1860 gázmotor szabadalom 1862 négyütemű gázmotor 1876 folyékony üzemanyag 1885 motoros velociped 1886 motoros velociped 1886 tricikli szabadalom 1877 benzin motoros autó
Gottlieb Daimler 1885. első motorja és motorkerékpárja
Daimler és fia 1886. 16 km/ó
Karl Benz 1886. 15 km/ó
• 1894 • 1898 • 1903
Párizs – Roune autóverseny/Le Petit Journal Párizs – Amszterdam autóverseny Párizs – Madrid autóverseny
• • • •
8.000 gépkocsi 125.000 gépkocsi 12,6 millió gépkocsi 46 millió gépkocsi
1892 1907 1921 1936
Az európai autópálya építés kezdetei • Olaszország – 1922 Piero Puricelli – Autostrade Societa Anonima – 1935 500 km autópálya Észak-Olaszországban
• Németország – – – – –
1921 AVUS – Berlin (Automobil Verkehrs und UnebungStrasse) 1924 STUFA (STUdiengesellschaft Für den AutomobilStrassenbau) 1924 HAFRABA 1927 MÜLEIBERL 1933 GEZUVOR (GEsellschaft ZUr VORbereitung der Reichsautobahnen)
– 1932 – 1942
500.000 szgk. 3.860 km üzemelő-, 2.500 km épülő autópálya
• 1926 Milano Útügyi Világkongresszus: az új típusú közút neve Autoroute – Autópálya különleges rendeltetésű, kereszteződésmentes, csak a fel- és lehajtás céljainak megfelelően kialakított csomópontokon elérhető, kizárólag géperejű járművek részére fenntartott közút
A II. világháború után • I
1955-64. Autostrade del Sole; Autostrade SpA
• D
1955- időtényező, növekedési bázis, kapcsolat - ma ~ 12.000 km
• F
1955- fizető autópályák, koncessziós társaságok
• USA 1956- Interstate
~ 5.000 km
~ 8.000 km ~ 75.000 km
Márfai Tibor in Az autópályák tervezése és építése, KÖZDOK 1975.
Amint láttuk, az első autópályák „a gazdag országokban épültek – az árucsere időtényezője rövidül, a szállítás biztonsága nő, a versenyképesség fokozódik. A mai felfogás szerint az autópálya a gazdasági felemelkedés eszköze is lehet. Paradoxon: az autópálya vonzó hatása kedvezőtlen környezeti tényezőket indukál (hat) Válaszút: több, jobb út vagy restrikció? gyakorlati tapasztalat: az ellátottság egyre nő
TEM TEN-T TERN TINA
Trans-European Motorways Trans-European Network for Transports Trans-European Road Network Transport Infrastructure Network Assessment
AZ AUTÓPÁLYA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az autópálya – mint a legteljesítőképesebb közút – nélkülözhetetlen – N=f(M) – M=f(N) – a motorizáció valamennyi fejlett országban továbbra is nő – gazdaság szállítási feladataiból a közúti közlekedés nem zárható ki – a modern ember mozgásigényét, szabadságigényét a közúti közlekedés testesíti meg. Az autópálya környezetvédelmi létesítmény – vonzza a forgalmat, másutt csökkentve ezzel a terhelést – lényegesen csökkenti a baleseteket – különleges műszaki jellemzői: - kisebb emelkedő; - nagyobb ívsugár; - különszintű kereszteződések; - fokozott nagyságú közlekedési felület Jelentősen kisebb környezetterhelést tesznek lehetővé – hatékony kiegészítő intézkedések tehetők a környezetterhelés további mérséklésére. ÖSSZESÍTVE TEHÁT a környezetterhelés csökken, a mérleg pozitív !
Az autópályák gazdaságélénkítő hatása • Mérhető terület- és gazdaságfejlesztést indukáló hatás • Autópályák által közvetlenül vagy közvetetten érintett területeken élők számának növekedése • Átlagos munkanélküliségi ráta dinamikusabb csökkenése • Munkahelyteremtő hatás • 20%-kal magasabb személyi jövedelmek az érintett térségekben • Magasabb relatív komplex fejlettségi mutatók
A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program előkészítése, illetve megvalósításának folytatása a vonatkozó 2044/2003. (III.14.) kormányhatározat és a 2003. évi CXXVIII. törvény szerint
Az úthálózat-fejlesztés gazdaságélénkítő hatása • Gyorsabb, magasabb színvonalú összeköttetés, csökkenő eljutási idők • Közlekedésbiztonság növekedése, települési környezetterhelés csökkenése • Országos közúthálózat sugaras szerkezetének oldása • Tranzitforgalom jobb levezetése mellett az ipar, a logisztika letelepedésének feltételei javulnak • A meglévő gazdasági potenciálok elérhetőségének javulása
Útügyi Napok Bükfürdő 2005/Co: Horváth Zsolt Csaba GKM
Gyorsforgalmi utak fejlesztése közép távon Gyorsforgalmi utak elérhetősége 2006-ban • a jelenlegi gyorsforgalmi úthálózatot 574 km autópálya, valamint 181,5 km autóúti jellemzőkkel megvalósult és jelenleg autóútként üzemelő szakasz alkotja • 2007-ig a jelenlegi gyorsforgalmi úthálózat újabb 546 km új gyorsforgalmi úttal egészül ki
Útügyi Napok Bükfürdő 2005/Co: Horváth Zsolt Csaba GKM
Gyorsforgalmi utak elérhetősége 2015-ben
Gyorsforgalmi utak fejlesztése hosszú távon • a hálózat sűrűsége 2015-re eléri a 27 km/1000 km2-t, megközelítve ezzel az Európai Unió korábbi 15 tagállamának az évi megfelelő mutatóinak átlagát • kiegyenlítettebb térségi fejlődés • hiányzó gyűrű és haránt irányú elemek fejlesztése, a határmenti térségek feltárása • nemzetközi kapcsolatok javítása
5.2.
A gyorsforgalmi út, mint önálló útkategória
• fogalma, jellemzői 19/1994.(V.31) KHVM • a gyorsforgalmi út kizárólag motorosforgalom azaz „gyors” járművek közlekedését szolgálja (általában 60 km/ó) – autópálya - nincs szintbeni kereszteződés, fel- és lehajtósáv - a pályatestek közt elválasztósáv - a szélén „műszaki” sáv - emelt szintű pihenőhelyi szolgáltatás és tájékoztatás – autóút (Schnellstraße) - „rendezett” csomópontok, 2x2 sáv esetén külön szintű csomópont - külön szintű vasúti kereszteződés - 2x2 sáv esetén elválasztósáv mindkettőre jellemző: a gyors motoros forgalomnak megfelelő vízszintes és magassági vonalvezetés, nem lehet tömegközlekedési jármű megállóhely
Halálos balesetek kockázata útkategóriánként
átkelési szakaszok mellékút külterület főút 2x1 sáv főút 2x2 sáv osztatlan autóút autópálya 0
0,1
0,2 0,3 0,4 Kockázati szint
0,5
0,6
5.3.
A gyorsforgalmi utak sajátosságai
• jellemzők
- nagyobb teljesítmény - magasabb biztonság - csökkentet környezeti teher - kiemelt szolgáltatás • kialakítás - kisebb emelkedők - nagyobb ívsugarak - elválasztott pálya nagyobb méretek - speciális víztelenítési igény
- nagy rézsű felületek - nagy híd felületek - kiterjedt csomópontok
burkolat csatorna híd
• felszereltség - korlát - többszörös, nagyobb jelzés - portál, konzol - „vadvédő” kerítés - „üzemi” átjáró - pihenőhely rendszer • környezeti igények - tájba illesztés - inger keltés - zajárnyékolás
vízszintes függőleges
Koronán belüli víztelenítési létesítmények
Koronán kívüli víztelenítési létesítmények
5.4. Az üzemeltetés speciális vonásai a sajátosságok (1) – üzemeltetés magasabb aránya a fenntartáshoz képest – korábban megindult vállalatba adás – a magasabb szolgáltatási igényből eredő feladatok folyamatos ügyelet gyakori útellenőrzés teljes szélességű téli üzem folyamatos téli munka – vonali – megyék feletti – üzemeltetési szemlélet – „ritmusos” üzemeltető telepi – mérnökségi – kiosztás – szolgálati lakások
a sajátosságok (2) – komplexebb üzemi rendszer – kapcsolódó szervezetek – kötöttebb forgalomtechnikai intézkedések • lezárás – megyei vonatkozások • üzemi átjárók, pálya szélesség szerepe • fenntartási munkák komplex jelzésrendszere – fokozott gépesítési igény – nagyobb odafigyelés a pályamenti területekre
a fentiekből fakadó „mindennapi” tevékenység (1) – burkolat • sűrűbb méréses megfigyelés • repedés javítás, hézag kiöntés • gépesített kátyúzás – földmű • növényzet – rendszeres ápolás, pótlás • rézsű mozgások megfigyelése, javítása – víztelenítés • műszeres vizsgálat • tisztítás, apróbb hibák javítása • burkolat víztelenítési problémák aquaplaning – Growing • szivárgó rendszerek
a fentiekből fakadó „mindennapi” tevékenység (2) – műtárgyak • mosás, tisztítás • vízelvezetés • korrózió védelem – úttartozék, jelzés • kerítés • korlát • speciális burkolatjel • fényvisszaverő elemek
az üzemeltetés folyamatos fejlesztési igénye – ideiglenes forgalomszabályozás – felszereltség - üzemi átjáró - korlát - jelzés - repülési - profilozott - optikai elem – „láttatni” – forgalombefolyásolás automatizálása – környezetvédelmi aspektusok - havária felszámolás - monitoring
fejlett motorizációjú országok újdonságai – váltakozó irányú sávhasználat – jelzőlámpás felhajtás szabályozás – „telekocsi” rendszer – folyamatos szervizút
5.5 Az autópálya üzemi létesítményei Egyszerű: WC – min. 2 fülkés, mozgáskorlátozottaknak minden második, asztalok, padok, információs tábla, ivóvíz, telefon, közvilágítás, parkoló 20 szgk, 8 tgk Bővitett: nem rendszeresíthető Komplex: mint egyszerű + töltőállomás 10 töltőállás, 2 gyorstöltőállás 1 légkompresszor, shop + étkezési lehetőség 60 férőhely, igény szerint szálláshely parkoló mint egyszerű + 1 db/4 vendéglői hely + 1db/szoba Követelmény: visszatérési lehetőség szolgáltatások elválasztása
Üzemi létesítmények Üzemi rámpa, átjáró – elválasztósávos utakon ¾ külön szintű csomópont ágai-, pályái-, lezárt területei megközelítésére ¾ visszafordulás biztosítására 6-8 km-nél nagyobb csomópont sűrűségnél – fenntartó gépek, mentő, tűzoltó, rendőr ¾ kialakítás külön szintű, meglevő műtárgynál lezárás felállási lehetőségek minimális paraméterek - max. 5 % hosszesés - 6,0 m korona - 3,5 m burkolat
Útdíjszedés Rendszer ¾ zárt – csomópontonkénti ellenőrzés ¾ nyílt – folyópályán ellenőrzés ¾ vegyes Felszereltség ¾ fülkék/berendezések - kiemelt szegélyes sziget - ütközés elleni védelem ¾ emelt sávszélesség ¾ irányrendeződési lehetőség ¾ megkerülési lehetőség Technika ¾ matrica, ¾ ticket ¾ mágneskártya ¾ bankkártya ¾ elektronika
Nyílt útdíjszedő állomás folyó pályán
Zárt útdíjszedő állomás csomópontban
Üzemi telepek Vegyes forgalmú utakon – üzemmérnökség/400 km ¾ üa. kút, járműmosó, javítócsarnok, gép és jármű tároló, raktár, sótároló, tárolótér ¾ adminisztratív és szociális épület – porta Gyorsforgalmi utakon – mérnökség/50 km ¾ „ellátási forduló”: 30 km ¾ csomóponti telepítés ¾ elrendezés – belső udvaros, tömbösített ¾ teleptípus - vonali - bázis ¾ funkciók - üzemeltetés - információ - rendőrség - speciális Egyéb telepek ¾ téli aldepó, -forgalom számláló állomás ¾ határmérleg
