M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER BELÜGYMINISZTER Ikt. szám: 54402-2/2014/JISZOC A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2014. november 13-án

Miniszteri rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Budapest, 2014. november készítette: Baloghné Gábor Katalin 795-3123 [email protected] dr. Nádai Erika 795-3154 [email protected] dr. Maretta Zóra 795-3147 [email protected] Kovácsné Bárány Ildikó 795-4074 [email protected] dr. Ecsédi Orsolya 795-3011 [email protected] dr. Mattenheim Gréta 795-3008 [email protected] dr. Csák Andrea 795-3003 [email protected] dr. Izsa Szabolcs 795-3012 [email protected]

látta: Nyitrai Imre helyettes államtitkár Fűrész Tünde helyettes államtitkár dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes Krizsán Ildikó főosztályvezető dr. Kecskés Péter főosztályvezető dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes Andrási Kata főosztályvezető

jóváhagyta: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -2-

E G Y E Z T E T É S I

L A P

1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel várható időpontja: közigazgatási egyeztetés várható időpontja: államtitkári értekezlet várható időpontja: kormányülés várható időpontja:

2014. 11. 21. 2014. 11. 21–28. – –

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

MvM BM HM IM KKM NFM NGM FM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet


egyetért

nem ért egyet


Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Országos Bírósági Hivatal Legfőbb Ügyészség 2.3. Civil szervezetek civil szervezet Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség




Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Baptista Egyház Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Jászberény Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Nevelőszülők és Befogadó Szülők Országos Szakmai Érdekképviseleti Szövetsége Alapítvány Nevelőszülők Országos Független Érdekvédelmi Szakszervezete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (MAGYISZ) Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Szakmai Egyesülete (GYESZE) ÁGOTA Alapítvány Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Nevelőotthonok Nemzetközi SzövetségeMagyarországi Egyesülete Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete (LOSZE) Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége Szociális Intézmények Országos Szövetsége Szociális Igazgatók Magyarországi


Egyesülete Szociális Klaszter Egyesület Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület Országos Alapellátási Szövetség Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Katolikus Karitász Johannita Segítőszolgálat Egyesület Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szent Lukács Szeretetszolgálat Magyar Vöröskereszt Kézenfogva Alapítvány Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Országos Fogyatékosságügyi Tanács Népesedési Kerekasztal


V E Z E T Ő I

Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja A tervezet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslathoz kapcsolódó, miniszteri rendeleti szintű módosításokat tartalmazza. Emellett főként a jogalkalmazás során felmerülő gyakorlati problémák megoldását célzó, pontosító rendelkezéseket tartalmaz a tervezet. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosítása 2.1.1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) módosítása Az előterjesztés szerinti rendelet-tervezet az Ir. kisebb, pontosító jellegű módosításait tartalmazza. 2013. július 20-ától a Margitsziget a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület lett. A Fővárosi Önkormányzat által ott nyújtott alapszolgáltatások esetén az Ir. hatályos előírása – miszerint az alapszolgáltatást nyújtó székhelynek, telephelynek és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségnek az ellátási területen kell lennie – nem teljesíthető, ezért szükséges a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület kivételként történő meghatározása. Egyszerűsödik a dokumentációs kötelezettség a szociálisan nem rászorult személyek részére nyújtott támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében azzal, hogy a módosítás ezen érintettek vonatkozásában megszünteti az orvosi igazolás benyújtásának követelményét. Szintén a dokumentációs teher csökkentését szolgálja az alapszolgáltatást igénylő személy nyilatkozattételi kötelezettségének megszüntetése arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. 2.1.2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása Célként került megfogalmazásra, hogy a házi segítségnyújtás bemeneti feltételeit és tartalmát szükséges felülvizsgálni, tekintettel arra, hogy számos esetben olyan klienskör számára, olyan tevékenységek végzése és finanszírozása történik, amely nem a közpénzekből működtetett szociális szolgáltatások kompetenciája. Az átalakítás első lépéseként a tervezet a házi


segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységek körét újraszabályozza, a korábbiakhoz képest résztevékenységekre alábontva. A Rendelet új mellékletében meghatározott gondozási tevékenységeket kell a gondozási naplóban nevesítetten feltüntetni, és állami támogatást kizárólag ezek után a tevékenységek után igényelhet a fenntartó. A módosítás egyúttal megtiltja azt, hogy a kedvező javadalmazású társadalmi gondozóval kiváltható legyen a szakmai létszám, ezért előírásra kerül, hogy a létszámnormák teljesítése szempontjából a társadalmi gondozó nem vehető figyelembe. A tárca tervei között szerepel a célzottság és hatékonyság növelése érdekében a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak racionalizálása és a párhuzamosságok megszüntetése. Ennek első lépéseként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat szerint 2015. január 1-jét követően integrált formában lehet csak létrehozni új családsegítés szolgáltatást vagy gyermekjóléti szolgáltatást. Az integrálási törekvésekkel összefüggésben a Rendelet módosítása megszünteti a szociális segítő munkakört, és a tanácsadó munkakörre a jelenleg előírt 2 fő létszámot 1 főre csökkenti. Ugyanakkor a tanácsadó munkakör betöltése rugalmasabbá válik: a foglalkoztatott munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatható lesz. A Rendelet korábbi módosítása alapján hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása esetében törlésre került az ápoló, gondozó munkakör létszámelőírása, helyette szociális segítő munkakörre került meghatározásra ugyanaz a létszám. A munkakör megváltoztatását gyakorlati tapasztalatok indokolták, mivel ezekben az intézménytípusokban nem a fizikai gondozáshoz, ápoláshoz, hanem a mentális és életvezetési problémák kezeléséhez igényelnek segítséget a hajléktalan emberek. A létszámelőírás tehát változatlan maradt, kizárólag a munkakör megnevezése módosult. Ugyanakkor a korábbi 100 férőhelyre történő vetítési arány 50 férőhelyes vetítési arányban lett meghatározva, melyet a jelen módosítás a korábbi vetítési arány visszaállításával módosít. A gyakorlati tapasztalatok szerint támogató szolgáltatás esetében elégségesnek bizonyul, ha a vezető felsőfokú végzettséggel bír, a vezető munkakör esetében a hatályos képesítési előírások széleskörűek. Erre tekintettel a személyi segítő munkakörnél a felsőfokú végzettségre vonatkozó előírások hatályon kívül helyezésre kerülnek, ezzel egyidejűleg az OKJ-s szakképesítésű személyek aránya 65%-ról 90%-ra növekszik. Így, bár felsőfokú végzettségű személyt nem lesz kötelező alkalmazni, a rugalmasság biztosított lesz a vezető számára annyiban, hogy a fennmaradó 10%-ban a feladatellátás és kompetencia-igény szerint tetszőleges képesítéssel rendelkező személyt alkalmazhat. Fentiek mellett a foglalkoztatottak számára kedvező szabályokat vezet be a módosítás a szakképzettség elismerése vonatkozásában. A fogyatékos személyek nagylétszámú ápoló-gondozó otthonainak jelenleg zajló kiváltása, valamint a támogatott lakhatás bevezetése óta eltelt másfél éves időszak tapasztalatai indokolják a támogatott lakhatás egyes szabályainak pontosítását. E körben pontosításra kerül a komplex szükségletfelmérés gyakoriságára, a felmérés módszerére, a felmérést végzőkre vonatkozó szabályozás, és speciális akadálymentesítési szabály kerül meghatározásra. A módosítás előírja továbbá, hogy a felmérések költségeit a szolgáltatást nyújtóknak kell fedezniük. A Rendelet mellékletében meghatározott szükségletprofil-összefoglaló táblázat


módosításával egyértelművé válik, hogy a felmérést végzők a szükséglet fennállásáról vagy fenn nem állásáról döntenek, a támogatott lakhatás igénybevételéről az intézményvezető dönt. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet szerint a tanulói, hallgatói jogviszonyuk alapján 90%-os utazási kedvezményre jogosultak a nappali és a szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények bentlakói, bejáró gondozottjai, valamint kísérőik és látogatóik a lakóhely és az intézmény székhelye, telephelye között, az intézmény igazolása alapján. Jogszabály eddig nem határozta meg a kiállítandó igazolás formáját, ezért a különböző módon, nem egyértelmű formában kiállított, sokszor hiányos igazolást gyakran nem fogadták el utazáskor. A módosítás e problémát kívánja felszámolni egy kötelezően alkalmazandó formanyomtatvány meghatározásával. 2.1.3. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása A Rendelet házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályainak módosításával összefüggésben, az ott megfogalmazott cél elérése érdekében szükséges a házi segítségnyújtás bemeneti feltételének módosítása: az 1 órás gondozási szükséglet megállapításához előírt 11 pont 20 pontra történő felemelése. A módosítás alapján 20 pontot kell elérni a gondozási szükséglet vizsgálata során ahhoz, hogy a szolgáltatás biztosítható legyen az igénylő számára. A ponthatár felemelése alapján az igénylőnek olyan szükséglettel kell rendelkeznie, amely nagyobb mértékű támogatási igényt jelez, és olyan, például ápolási feladatok elvégzését feltételezi, amihez elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. Az állam a szolgáltatásnyújtás terén ott kíván szerepet vállalni, ahol a család és a helyi közösség már nem tud segítséget nyújtani, és külső, szakszerű segítségre van szükség az idős ember önálló életvitelének támogatásához. A módosított ponthatárt csak a 2015. január 1-jét követően házi segítségnyújtást igénylőkre kell alkalmazni, a hatálybalépéskor ellátásban részesülők gondozási szükségletét nem érinti a változás. 2.2. Egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosítása 2.2.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény 2015. január 1-jei hatállyal módosította a Gyvt.-t a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény bevezetése érdekében. A megelőző pártfogásnak, mint a bűncselekményt vagy elzárással is sújtható szabálysértést elkövető fiatalkorúak bűnismétlésének megakadályozását célzó új hatósági intézkedésnek csak a törvényi szintű szabályai születtek meg 2013. évben és kerültek be a gyermekvédelmi törvénybe. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) jelenleg még nem tartalmazza a törvényi szintű szabályok végrehajtásához szükséges részletes szakmai szabályokat. Az NMr. módosításának egyik fő


célja a megelőző pártfogással kapcsolatos feladatok megjelenítése a gyermekjóléti szolgálatnál, valamint amennyiben az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek megelőző pártfogása fennmarad, a gyermek gondozási helyénél. 2014. március 15-től, az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben bővült a területi gyermekvédelmi szakszolgálati feladatok köre, többek között a támogatott közvetítői eljárásban nyújtott szolgáltatás biztosításával. Figyelemmel arra, hogy új jogintézmény bevezetése történt, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges szakmai létszámminimum-normák meghatározásához a jogalkotó számára nem álltak rendelkezésre esetszámok. Az esetszámok akadályozott meghatározása okán olyan tartalmú átmeneti rendelkezés született, melynek értelmében 2014-ben – a bevezetés évében – a szolgáltatás nyújtásához szükséges minimum 1 fő közvetítőt a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) a közalkalmazotti jogviszony mellett más munkavégzésre irányuló jogviszonyban is foglalkoztathatja, azonban 2015. január 1-jétől már csak közalkalmazotti jogviszonyban kerülhet sor a foglalkoztatásra. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felmérése szerint az esetszámok jelentősen különböznek az egyes megyékben, a fővárosban, illetve egyes TEGYESZ-ekben kimondottan alacsonyak. Figyelemmel az esetszámok alakulására indokolatlan kötelezően előírni minimumlétszámként 1 fő közvetítő közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazását 2015. január 1-jétől. A javasolt módosítás időkorlátozás nélkül teszi lehetővé a közvetítő foglalkoztatása tekintetében a közalkalmazotti jogviszony és a más munkavégzésre irányuló jogviszony közötti választási lehetőséget a munkáltató számára. A módosítás célja, hogy az adott TEGYESZ-ben jelentkező szolgáltatási igényhez igazodva, arra alapozva kerüljön alkalmazásra a közvetítő. A módosítási javaslat a költséghatékonyságot is fokozza. A családok átmeneti otthonában jelenleg intézményenként heti 5 órában kell pszichológiai tanácsadót és szintén heti 5 órában jogászt foglalkoztatni. Mivel a családok átmeneti otthonában lévők igényei, szükségletei jellemzően túlmutatnak az előírt két munkakörön, az előterjesztés kibővíti az előírásokat fejlesztő pedagógiai tanácsadó munkakörrel. Ugyanakkor a tervezet az előírt munkaidőt racionálisabban határozza meg oly módon, hogy az említett munkakörökben alkalmazottakat összesen heti 10 órában kell foglalkoztatni az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján. Hasonló elvek mentén módosulnak a gyermekjóléti szolgáltatás létszámelőírásai is. Gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai tanácsadó, pszichológiai tanácsadó és jogász alkalmazása összesen heti 45 órában lesz kötelező a fenntartó választása szerint. A családok átmeneti otthonában megjelenő új munkakörre tekintettel a tervezet meghatározza a fejlesztő pedagógiai tanácsadó munkakörhöz kapcsolódó képesítési előírást a gyermekjóléti szolgáltatás ugyanezen munkakörére meghatározott képesítési előírással megegyezően. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat szerint a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai között meghatározásra kerül az iskolai szociális munka végzése. A Gyvt. módosítása értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. A törvényi szabályozással összefüggésben szükséges a tevékenység céljának és tartalmának meghatározása az NMr.-ben.


Az NMr. módosítása a bölcsődei és családi napközi ellátás tekintetében tartalmazza a folyamatban lévő Gyvt. módosításához kapcsolódó végrehajtási szabályokat. A 3 éves kortól kötelezővé váló óvodai nevelésre tekintettel mind a bölcsőde vezetőjének, mind a családi napközi fenntartójának szükséges előírni, hogy a bölcsődei ellátásban maradó harmadik életévét betöltött gyermekekről, valamint a családi napköziben ellátott, 3–5 éves gyermekekről tájékoztassák a gyermekek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. A GYED extra bevezetése és ehhez kapcsolódóan a Gyvt. 41. § (1) bekezdésének folyamatban lévő módosítása folytán, még nagyobb jelentőséggel bír a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek szülei keresőtevékenységének igazolása. A módosítás ezért előírja, hogy a szülőnek a bölcsődei ellátás megkezdésétől számított legkésőbb egy hónapon belül munkáltatói igazolással kell igazolnia a bölcsőde felé a keresőtevékenység folytatását. Az NMr. módosítása fentieken túl a gyakorlatban felmerült, jogértelmezést elősegítő pontosításokat tartalmaz. 2.2.2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet módosítása A Gyvt. folyamatban lévő módosítása 2015. július 1-jétől a nevelőszülői tevékenységet végző személy számára a jelenlegi szabályozás szerinti egy helyett, kétféle képesítési előírás teljesítése közötti választási lehetőséget tesz lehetővé. A módosítás értelmében a nevelőszülő választhat, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzését vállalja, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program (a továbbiakban: KOP) alapján szervezett képzésben szerez képesítést a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba kerülésétől számított két éven belül. E Gyvt.-módosítással összhangban szükséges a KOP-ra vonatkozó keretszabályok megalkotása. Ezen túl a Gyvt. folyamatban lévő módosítása időkorlátozás nélkül lehetővé teszi azt, hogy a 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzését követően megkezdhetővé váljon a nevelőszülői tevékenység a jövőben is. Indokolt ezért a rendelet hatályának ismételt kiterjesztése a nevelőszülőkre, a nevelőszülői tanfolyam tematikájának megjelenítése és a jelenleg hatályos 15. § (5) bekezdés hatályon kívül helyezése. Mindemellett megtörtént a nevelőszülői tanfolyam 32 órás tematikájának felülvizsgálata is. A tervezett módosítás többletforrás bevonását igényli, a KOP kidolgozásának, a hozzá kapcsolódó képzési segédlet elkészítésének forrását az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2014. évi „20/18 Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése” megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat, a KOP alapján megvalósuló nevelőszülő képzés forrását az EFOP biztosítja. 2.2.3. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosítása

A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. - 10 -

A Gyvt. tervezett módosítása tartalmazza, hogy az OKJ-s nevelőszülő szakképzés a „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul modulzáró vizsgájának sikeres letételét – vagy a 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzését – követően megkezdhető a nevelőszülői tevékenység, amennyiben a nevelőszülő vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba kerülésétől számított két éven belül OKJ-s nevelőszülő szakképesítést szerez vagy sikeresen elvégzi a nevelőszülők számára a KOP alapján szervezett képzést. Az OKJ-s nevelőszülő szakképzés több követelménymodulból épül fel, a követelménymodulok indításának, továbbá a modulzáró vizsgák sorrendjét jogszabály nem határozza meg, azaz a jelenlegi szabályozási környezetben megtörténhet, hogy a képzőintézmény pl. az idegen nyelvi modullal kezdi meg a nevelőszülő szakképzést. A módosítás célja, hogy a nevelőszülői elhelyezés a Gyvt.-ben meghatározottak szerint ütemesen fejleszthető legyen, az OKJ-s szakképzést választó nevelőszülők ellátórendszerbe történő beléptetése ne húzódjon el, és a megfelelő felkészültséggel, tudásanyag birtokában kezdje meg a nevelőszülő a tevékenységét. Ennek érdekében szükséges a rendeletben meghatározni, hogy az OKJ-s nevelőszülő képzést szervező szervezet a 10557-12 azonosító számú a „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul modulzáró vizsgája lebonyolítását követően kezdheti meg a további követelménymodulok oktatását. 2.3. Az új javítóintézeti rendtartás A 2015. január 1-jén hatályba lépő a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 2013. évi CCXL. törvényhez (a továbbiakban: Bv. tv.) és a folyamatban lévő Gyvt.-módosításhoz kapcsolódóan a javítóintézetek működésével és rendjének fenntartásával kapcsolatos eljárásrendet indokolt egy új javítóintézeti rendtartásban megjeleníteni. A Bv. tv. 434. § (7) bekezdése felhatalmazza a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert – figyelemmel arra, hogy Bv. tv. 345. §-a szerint a javítóintézetek az ő felügyelete alatt működnek –, hogy a javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg. Az új rendelkezések közül kiemelendők az anya-gyermek együttes elhelyezésének körülményeire, tárgyi feltételeire, a gyermek számára biztosított ellátásra vonatkozó rendelkezések, amelyek megegyeznek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézményekben történő kiskorú anya és gyermeke elhelyezésére vonatkozó szabályokkal. Ugyanilyen jelentős a fiatalkorú eltávozásra és szabadságra engedése érdekében a javítóintézet által elvégzendő előkészítő, egyeztető feladatok szabályozása, amelyek garantálják, hogy a fiatalkorút a szabadság, illetve eltávozás ideje alatt ne érjék a fejlődését hátráltató káros hatások. Az új javítóintézeti rendtartás kidolgozása során megtörtént a jelenleg hatályos rendtartás elavult jogi terminológiájának, az intézményrendszernek és a javítóintézetben foglalkoztatottak szakképesítésének felülvizsgálata is. Az új javítóintézeti rendtartás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet.


3. Előzmények, kapcsolódások A tervezet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat miniszteri rendeleti szintű végrehajtási szabályait tartalmazza. A tervezet kapcsolódik továbbá az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztéshez. Az új javítóintézeti rendtartás a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 2015. január 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódik. A tervezet szerinti rendelkezések összhangban vannak a Kormány által elfogadott, a szociális területet érintő társadalompolitikai elképzelésekkel. 4. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. A tervezet nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 5. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 6. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 7. Vitás kérdések 8. Az előterjesztés kommunikációja


1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem igen/nem igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A módosítások főbb célja az Országgyűléshez benyújtott szociális és gyermekvédelmi törvénycsomaghoz kapcsolódva a gyakorlati tapasztalatok beépítése, a szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítése. A törvényi változások közül kiemelendő a támogatott lakhatás szabályainak pontosítása, ezzel segítve az új szolgáltatási forma létrehozását és működtetését, valamint a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása. Beépül továbbá a gyermekvédelmi törvénybe a gyermekvédelmi rendszer részét képező javítóintézetekre és a javítóintézeti ellátásra vonatkozó szabályozás. A törvényi szabályok végrehajtását szolgálja az új javítóintézeti rendtartásról szóló miniszteri rendelet megalkotása. Javul a családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek helyzete, rugalmasabbá válik a nevelőszülők képzésének rendszere. A módosításokkal a gyermek szükségleteihez igazodó, fejlődését hatékonyabban szolgáló jogszabályi keret megteremtése a cél. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár [email protected] 4. Részletes kommunikációs terv: Tervezett időtartam: egyszeri Eszközrendszer: közlemény Anyagi ráfordítás: nincs


HATÁSVIZSGÁLATI LAP A tervezethez az alábbi hatásvizsgálati lap került csatolásra: - a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet módosítása kapcsán a nevelőszülők számára szervezett Központi Oktatási Program forrásigényének biztosítását bemutató hatásvizsgálati lap. A többi intézkedés tekintetében a tervezethez nem kerülnek hatásvizsgálati lapok csatolásra, mert a tervezet a törvényi rendelkezések végrehajtását szolgáló rendelkezéseket tartalmaz. A hatásvizsgálati lapok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat keretében kerültek bemutatásra.


1. melléklet az 54402-2/2014/JISZOC számú tervezethez Az emberi erőforrások miniszterének …/2014. (...) EMMI rendelete egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása 1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 2/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben alapszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen nyújtanak, az alapszolgáltatást nyújtó székhelynek, telephelynek, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak nem kell az alapszolgáltatás ellátási területén lennie.” 2. § Az Ir. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést a) a szociálisan nem rászorult személyeknek nyújtott szolgáltatás kivételével, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás esetén, b) házi segítségnyújtás, idősek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása esetén, és c) az éjjeli menedékhely kivételével bentlakásos intézmény esetén.” 3. § Az Ir. 2/D. § (2) bekezdésében a „lennie” szövegrész helyébe a „lennie, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti az Ir. 18. §-a.

2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása 5. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban. R.) 5/D. §-a a következő f) ponttal egészül ki: (A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás fenntartója a szociális ágazati portálon közzéteszi és negyedévente aktualizálja az alábbi adatokat:) „f) a belépési hozzájárulással betölthető férőhelyek száma és a belépési hozzájárulás összege.” 6. § Az R. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Szt. 63. § (2) bekezdése szerinti, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatásra jogosító gondozási tevékenységeket és résztevékenységeket az 5. számú melléklet tartalmazza.” 7. § (1) Az R. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A házi segítségnyújtásban – az egyszemélyes szolgálat kivételével – tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem


haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó a 2. számú mellékletben meghatározott létszámnormák teljesítése szempontjából nem vehető figyelembe. A társadalmi gondozó az 5. számú melléklet 3., 4. és 7. pontja szerinti gondozási tevékenységeket végezheti.” (2) Az R. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A házigondozó napi gondozási tevékenységéről az 5. számú melléklet szerint gondozási naplót vezet, az 5. számú melléklet szerinti gondozási tevékenységeken belüli résztevékenységek megnevezéseinek feltüntetésével.” 8. § Az R. az „Az intézmény tárgyi feltételei” alcímet megelőzően a következő 40/A. §-sal egészül ki: „40/A. § Az intézményvezető a nappali, valamint szakosított ellátást nyújtó intézmény ellátottja, valamint az ellátott látogatója és kísérője számára a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti utazási kedvezményre való jogosultság érvényesítéséhez a 15. számú melléklet szerinti igazolást állít ki. Az igazolás az abban feltüntetett adatokban bekövetkező változásig, de legfeljebb a kiállításától számított három évig érvényes.” 9. § (1) Az R. 110/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A támogatott lakhatás komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. A komplex szükségletfelmérést az igénybevevő szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de az első szükségletfelmérés időpontját követően legkésőbb másfél év múlva, ezt követően legalább háromévente meg kell ismételni.” (2) Az R. 110/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A komplex szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli.” 10. § Az R. 110/E. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul: „(2) A támogatott lakhatást biztosító ingatlanok esetében az igénybevevő fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva kell biztosítani az akadálymentes használatot. Az igénybevevő állapotának változása esetén a változáshoz igazodó akadálymentesítésről is gondoskodni kell.” 11. §


Az R. 113. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 2014. december 31-én szociális intézményben foglalkoztatott általános ápoló, általános asszisztens vagy felnőtt szakápoló szakközépiskolai végzettséggel vagy szakiskolai képesítéssel rendelkező személy szakképzettnek tekintendő, azzal, hogy rá a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) Szakképzettnek kell tekinteni azt a személyt, aki a 2010. december 31-én hatályos 3. számú melléklet szerinti felsőfokú végzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szerez, amennyiben tanulmányait 2011. január 1-jét megelőzően kezdte meg.” 12. § (1) Az R. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Az R. a 3. melléklet szerinti 5. számú melléklettel egészül ki. (4) Az R. 14. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. (5) Az R. az 5. melléklet szerinti 15. számú melléklettel egészül ki. 13. § Az R. a) 77. § (1) bekezdés a) pontjában az „időskorúak” szövegrész helyébe az „idősek” szöveg, b) 110/B. § (2) bekezdésében a „támogatási szükségletfelmérő szakmentor képzettséggel rendelkező” szövegrész helyébe az „az erre irányuló akkreditált képzést sikeresen elvégző” szöveg, c) 110/C. § (2) bekezdésében a „módszerekkel” szövegrész helyébe a „módszerekkel, felmérő eszközökkel” szöveg lép. 14. § Hatályát veszti az R. a) 39/D. § (2) bekezdése, b) 100. § (2) bekezdése, c) 101. § (3) bekezdése.


3. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 15. § A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 3. számú melléklet szerinti ponthatárok 2015. január 1-jétől történő változását csak az ezen időpontot követően házi segítségnyújtást igénylőkre kell alkalmazni.” 16. § A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul. 4. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.


1. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklet I. rész 3. pontjában hatályát veszti a „szociális segítő vagy” szövegrész. 2. Az R. 2. számú melléklet I. rész 3. pontjában a „2 fő” szövegrész helyébe az „1 fő” szöveg lép. 3. Az R. 2. számú melléklet II. rész 2. pont A) alpontjában a „klubja” szövegrész helyébe a „nappali ellátása” szöveg lép. 4. Az R. 2. számú melléklet II. rész 2. pont F) alpontjában a „szociális segítő (50 férőhelyre vetítve)” szövegrész helyébe a „szociális segítő (100 férőhelyre vetítve)” szöveg lép. 5. Az R. 2. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” rész 8. pontjában a „klubjai” és a „klubja” szövegrészek helyébe a „nappali ellátása” szöveg lép. 6. Az R. 2. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” része a következő 13. ponttal egészül ki: „13. Családsegítés esetében a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető.”


2. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez 1. Az R. 3. számú melléklet 6.1. pontja „személyi segítő” munkakörében hatályát veszti az „igazgatásszervező”, a szociális igazgatás szakirányú végzettséggel” és a „viselkedéselemző” szövegrész. 2. Az R. 3. számú melléklet 6.1. pontja „személyi segítő” munkakörében a „65” szövegrész helyébe a „90” szöveg lép.


3. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez „5. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez I. Gondozási napló a házi segítségnyújtásban részesülőkről

Sorszám Dátum Az Az ellátott ellátott otthonában neve végzett gondozási résztevékenység leírása

............................................................ a gondozó aláírása

Az ellátott Az otthonában ellátott végzett aláírása gondozásra fordított idő (óra/perctől óra/percig)

Az ellátott otthonán kívül végzett gondozási résztevékenység leírása

Az ellátott otthonán kívül végzett gondozásra fordított idő

............................................................ a szolgálat vezetőjének aláírása

II. A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei 1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: 1.1. információnyújtás, tanácsadás 1.2. mentális támogatás 1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése 1.4. aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés 1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében 1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában 2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében: 2.1. mosdatás 2.2. fürdetés 2.3. öltöztetés 2.4. ágyazás, ágyhúzás


2.5. inkontinens beteg ellátása 2.6. haj, arcszőrzet ápolás 2.7. száj, fog és protézis ápolás 2.8. körömápolás, bőrápolás 3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: 3.1. takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (különösen a hálószobában, fürdőszobában, illemhelyiségben és a konyhában) 3.2. mosás 3.3. vasalás 4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: 4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében) 4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében 4.3. mosogatás 4.4. ruhajavítás 4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás 4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához 4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt 5. A fizikai támogatás körében: 5.1. etetés, itatás 5.2. mozgatás ágyban 5.3. felfekvés kezelése 5.4. sebellátás 5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése 5.6. vérnyomás és vércukor mérése 5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül 5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás 6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése 7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése


4. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez 1. Az R. 14. számú mellékletében a „Támogatott lakhatás igénybevételére jogosult Felmérést végző szakemberek neve és aláírása:” Támogatott lakhatás igénybevételére nem jogosult” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Támogatott lakhatás igénybevételét megalapozó szükséglet fennáll. * Támogatott lakhatás igénybevételét megalapozó szükséglet nem áll fenn. * * A megfelelő aláhúzandó.” 2. Az R. 14. számú mellékletében a „végző szakemberek” szövegrész helyébe a „végzők” szöveg lép.


5. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez „15. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez IGAZOLÁS a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint (2) bekezdésében biztosított utazási kedvezmény igénybevételéhez Az ellátott neve: ………………………………………. Lakóhelye (tartózkodási helye): ………………………………………. Az intézmény neve: ……………………………………….. Székhelyének/telephelyének címe: …………………………………. Az ellátás formája1: ………………………….. Az ellátott utazásához szükséges kísérők száma2: …………. A kísérő neve: …………………….. A kísérő neve: ……………………. Az ellátott látogatójának neve: ………………………… A látogató lakóhelye (tartózkodási helye): ………………………….. Az igazolás a feltüntetett adatokban bekövetkező változásig, de legfeljebb a kiállításától számított három évig érvényes …………………………[az ellátott/látogató lakóhelye (tartózkodási …………………………………… [az intézmény székhelye/telephelye] közötti

helye)]

és

utazási viszonylatban. Az Igazolás a megjelölt utazási viszonylatban a belföldi menetrend szerinti közforgalmú vasúti személyszállítás, a HÉV, a helyközi autóbusz-közlekedés, valamint a komp- és révközlekedés igénybevétele esetén jogosít 90%-os menettérti jegykedvezményre. ………………………………….. (kiállítás helye, ideje) P.H. …………………………………….. intézményvezető aláírása

nappali vagy szakosított szociális ellátás legfeljebb két kísérő (szülő vagy megbízottja) jelölhető meg. A kísérő egyedül is igénybe veheti a kedvezményt, ha az ellátottért vagy az ellátottól utazik, az igazoláson feltüntetett utazási viszonylatban. 1 2


6. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez 1. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú mellékletében a) a „0-10” szövegrész helyébe a „0-19” szöveg, b) a „11-20” szövegrész helyébe a „20-25” szöveg, c) a „21-30” szövegrész helyébe a „26-30” szöveg lép. 2. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú mellékletében hatályát veszti az „– az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (6) bekezdése szerinti –” szövegrész.


2. melléklet az 54402-2/2014/JISZOC számú tervezethez

Az emberi erőforrások miniszterének …/2014. (...) EMMI rendelete egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b), és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása 1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) a következő 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a megelőző pártfogó felügyelő a bűnismétlés megelőzése érdekében történő együttműködés keretében a) közösen végezhetnek környezettanulmányt, b) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással, c) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egymással és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjával egyeztetethetnek a megelőző pártfogás és a védelembe vétel eredményességéhez szükséges intézkedésekről,


d) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és e) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak.” 2. § Az NMr. a következő 14/B. §-sal egészül ki: „14/B. § A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése szerint biztosított iskolai szociális munka keretében a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy segíti a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelési-oktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében, b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását, c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában, d) a gyermek családját és a pedagógust a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, és e) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában.” 3. § (1) Az NMr. 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan család ügyét tárgyalják, amelynek bármelyik tagja megelőző pártfogó felügyelet alatt áll, b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú.” (2) Az NMr. 15. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni] „g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét,” 4. § (1) Az NMr. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében) „a) támogatja a gyermeket, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelővel együttműködve, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,”


(2) Az NMr. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a helyzetértékelést a megelőző pártfogás elrendeléséről és a védelembe vételről szóló gyámhivatali határozatban megjelölt magatartási szabályokra tekintettel kell elvégezni. A bűnmegelőzési szempontú magatartási szabályok megvalósulását a megelőző pártfogó felügyelő értékeli. Az értékelés tartalmára a családgondozó javaslatot tehet.” 5. § (1) Az NMr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. (2) Az NMr. 19. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen] „g) – megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén – a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket.” 6. § (1) Az NMr. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a gyámhivatal a Gyer. 85. §-a alapján – a védelembe vétel mellőzésével, bűncselekményt vagy elzárással is sújtható szabálysértést elkövetett gyermek esetén a védelembe vétel és a megelőző pártfogás egyidejű mellőzésével – felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel és a családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.” (2) Az NMr. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az esetkonferenciára a pártfogó felügyelői szolgálatot is meg kell hívni, ha felmerül a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslattétel szükségessége.” (3) Az NMr. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel, a megelőző pártfogás vagy a két intézkedés egyidejű elrendelésére vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, valamint szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére.” 7. §


(1) Az NMr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A védelembe vétel és a megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.” (2) Az NMr. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a kirendelt családgondozó a megelőző pártfogó bevonásával, a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakra figyelemmel készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet és tervezi meg a gyermek, valamint a szülő feladatait.” (3) Az NMr. 21. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A gondozási-nevelési terv tartalmazza) „g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ga) a családgondozó, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és gb) a családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait.” 8. § (1) Az NMr. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A védelembe vétel mellett elrendelt megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, amelynek keretében a) szükség szerint közösen végeznek családlátogatást, b) szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket, és c) a gyermekjóléti szolgálat lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez.” (2) Az NMr. 22. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz) „a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére,” 9. §


Az NMr. II. Fejezet 2. Cím „A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok” alcíme a következő 22/C. §-sal egészül ki: „22/C. § (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat által védelembe vétel keretében gondozott gyermek bűncselekményt vagy elzárással is sújtható szabálysértést követ el, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított öt napon belül megküldi a gyámhivatalnak a megelőző pártfogás elrendelése tárgyában a javaslatát. (2) Ha a gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozott gyermek bűncselekményt vagy elzárással is sújtható szabálysértést követ el, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül a) megvizsgálja a gyermek veszélyeztetettségét, b) a védelembe vételre és a megelőző pártfogásra vonatkozó javaslatának elkészítése érdekében a pártfogó felügyelői szolgálattal együtt családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készít, c) a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhivatalnak. (3) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálatára irányuló gyámhatósági eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a) a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetésére, vagy b) a megelőző pártfogás elrendelésére a már fennálló védelembe vétel mellett vagy a védelembe vétel egyidejű elrendelésével.” 10. § (1) Az NMr. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek az augusztus 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti.” (2) Az NMr. 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A bölcsőde vezetője minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a (2) bekezdés szerinti, harmadik életévüket betöltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a bölcsőde vezetőjének tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.” (3) Az NMr. 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A keresőtevékenységet folytató szülő a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdésétől számított egy hónapon belül a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be.”


11. § Az NMr. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bölcsődei ellátás megszűnik a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban, b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 41. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban, c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén annak a bölcsődei nevelési évnek a végén (augusztus 31.), amelyikben a gyermek a harmadik életévét betölti.” 12. § Az NMr. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Családi napköziben szolgáltatást azoknak a gyermekeknek, akik az óvodába járási kötelezettségüket családi napköziben teljesítik, csak olyan személy biztosíthat, aki megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.” 13. § Az NMr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „50. § (1) Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani. (2) A családi napközi fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a családi napköziben ellátott, 3–4 éves korú gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a családi napközi fenntartójának tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.” 14. § Az NMr. 85. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A gondozott gyermek megelőző pártfogásának fenntartása esetén, a megelőző pártfogó a gyermekkel a gondozási helyén találkozik. (7) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a nevelőszülői hálózat működtetője, a gyermekotthon a) helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek az esetmegbeszélés megtartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez,


b) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel a megelőző pártfogás eredményessége érdekében.” 15. § Az NMr. 90. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál, a gyermekotthonnál, az utógondozó otthonnál, a külső férőhely működtetőjénél az 1. számú melléklet szerint létesített bármely felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben elláthatók. A Gyvt. 92. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal felnőtt vonatkozásában végezheti.” 16. § Az NMr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „150. § A szakszolgálat a gyermekvédelmi gyám tájékoztatása alapján figyelemmel kíséri a) a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását, b) a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és c) a megelőző pártfogás alatt álló gyermeknek a megelőző pártfogóval való együttműködését, és erről megkeresésre, ennek hiányában a nevelésbe vétel, a megelőző pártfogás felülvizsgálatakor tájékoztatja a gyámhivatalt.” 17. § Az NMr. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A gyermekvédelmi gyám és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében a) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással, b) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egyeztetethetnek a megelőző pártfogás eredményességéhez szükséges intézkedésekről, c) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és d) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak.” 18. § (1) Az NMr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az NMr. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Az NMr. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.


19. § Az NMr. a) 4. § (2) bekezdésében a „gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről” szövegrész helyébe a „szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről” szöveg, b) 21. § (2) bekezdésében az „a gondozási-nevelési tervet” szövegrész helyébe az „az egyéni gondozási-nevelési tervet” szöveg, c) 21. § (3) bekezdésében az „A gondozási-nevelési terv” szövegrész helyébe az „Az egyéni gondozási-nevelési terv” szöveg, d) 95. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésének e) pontja” szöveg lép. 20. § Hatályát veszti az NMr. 172. § (3) bekezdésében a „2014. március 15-étől 2014. december 31-éig” szövegrész.

2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet módosítása 21. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határozniuk kell, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyam közül melyiket végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyamot el akarja végezni, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket egyszer, a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott.” 22. § Az R1. a következő 8. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Nevelőszülői tanfolyam 8. § (1) A nevelőszülői tanfolyam célja a résztvevők felkészítése az ideiglenes hatállyal elhelyezett nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.


(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott. (3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza. (4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő.” 23. § Az R1. a következő 8/A. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Központi Oktatási Program nevelőszülők számára 8/A. § (1) A nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program (a továbbiakban: KOP) célja a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák fejlesztése a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan. (2) A KOP részletes tematikáját és programját a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) adja ki és a minisztérium honlapján közzéteszi. (3) A KOP alapján nevelőszülő képzést és vizsgáztatást végző szervezeteket a miniszter – a minisztérium honlapján közzétett feltételeknek megfelelően jelentkező szervezetek közül – a benyújtott szakmai program figyelembevételével jelöli ki. (4) A (3) bekezdés szerinti kijelölés határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. (5) A KOP alapján nevelőszülő képzést és vizsgáztatást végző szervezet a képzés sikeres elvégzéséről tanúsítványt állít ki a nevelőszülő számára. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő.” 24. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép. (2) Az R1. az 5. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki. 25. § Az R1. a) 1. §-ában a „helyettes szülőre,” szövegrész helyébe a „helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre,” szöveg, b) 2. § (1) bekezdésében a „Helyettes szülők számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot” szövegrész helyébe a „Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot” szöveg, c) 4. § (1) bekezdésében a „helyettes szülői” szövegrész helyébe a „helyettes szülői és a nevelőszülői” szöveg, d) 4. § (2) bekezdésében a „helyettes” szövegrészek helyébe a „befogadó” szöveg


lép. 26. § Hatályát veszti az R1. 15. § (5) bekezdése. 3. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosítása 27. § Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklete a 6. mellékletben foglaltak szerint módosul. 28. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. január 1jén lép hatályba. (2) A 18. § (3) bekezdése, a 23. § és a 3. melléklet 2015. július 1-jén lép hatályba. (3) A 12. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.


1. melléklet a …/2014. (…) EMMI rendelethez 1. Az NMr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 1. pontjának c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátás

„c) Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolg. feladatait is ellátó családsegítő szolgálat, illetve többcélú intézmény önálló szakmai egysége (5000 gyermek)

d) Gyermekjóléti központ (40 ezer lakos)

Munkakör/fő)

intézményvezető/szakmai egységvezető családgondozó (általános gyermekjóléti szolgáltatások) - gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család tanácsadó: gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai pszichológiai tanácsadó, jogász (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján)

1 fő 4 fő összesen heti 45 óra

családgondozó asszisztens

1 fő

intézményvezető/szakmai egységvezető családgondozó (ált. szolgáltatás) - gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család családgondozó (spec. szolgáltat. és programok) - utcai, lakótelepi szoc. munka - kapcsolattartási ügyelet - kórházi szoc. munka

1 fő 5 fő

tanácsadó: gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai, pszichológiai tanácsadó, jogász (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján)

2 fő 2 fő/heti 10 óra 1 fő

összesen heti 45 óra 2 fő”

- családgondozó asszisztens

2. Az NMr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Munkakör/fő)

(Ellátás

„7. Családok átmeneti otthona (min. 12, max. 40 férőhely)

intézményvezető/szakmai vezető

1 fő

12-25 férőhelyre

szakgondozó, gondozó családgondozó

3 fő 2 fő

25-40 férőhelyre

szakgondozó, gondozó családgondozó

4 fő 2 fő

intézményenként

pszichológiai tanácsadó, jogász, fejlesztő pedagógiai tanácsadó (az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján)

összesen heti 10 óra”


3. Az NMr. 1. számú melléklet „II. Szakellátások” cím 3. pontjában az „1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra” szövegrész helyébe az „1 fő/évi 100 új örökbefogadói alkalmassági vizsgálatra, örökbefogadás előkészítésére” szöveg lép.


2. melléklet a …/2014. (…) EMMI rendelethez 1. Az NMr. 2. melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma

„7. Családok átmeneti otthona

Intézményi munkakör

szakgondozó

gondozó

családgondozó

pszichológiai tanácsadó

fejlesztő pedagógiai tanácsadó

Képesítés)

bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ) csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ) felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, ped. előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár pszichológus, pszichiáter, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember gyógypedagógus, pedagógus”

2. Az NMr. 2. melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím helyébe a következő rendelkezés lép: „Szakellátások Ellátási forma 1. Nevelőszülői hálózat


Képesítés

nevelőszülői tanácsadó

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

nevelőszülő

nevelőszülő (OKJ)

gyermekgondozó, a) ha a nevelőszülő hozzátartozója

alapfokú iskolai végzettség

A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. - 39 b) ha nem a nevelőszülő hozzátartozója

2. Gyermekotthon

növendékügyi előadó

jogász, igazgatásszervező, humánszervező, személyügyi szervező

gyermekvédelmi ügyintéző

szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)

nevelő

pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: teológus, hittanár, hittantanár

gyermekvédelmi asszisztens

gyermekotthoni asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), mentálhigiénés asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)

gyermekfelügyelő

gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ), gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), gyermekotthoni asszisztens (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)

pszichológus növendékügyi előadó

pszichológus, pszichiáter jogász, igazgatásszervező, szociális szervező, humánszervező, személyügyi szervező szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ) gyógypedagógus felsőfokú pedagógus végzettség, művészetterapeuta, szociálpedagógus

gyermekvédelmi ügyintéző gyógypedagógus fejlesztő pedagógus A 0-3 éves korosztály ellátására

3.Területi gyermekvédelmi

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ)

kisgyermeknevelő

bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő

nevelő

pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy pedagógus pszichológus

pszichológus

A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. - 40 szakszolgálat gyógypedagógus

gyógypedagógus

orvos

gyermek-szakorvos

pszichiáter

pszichiáter-szakorvos

bizottsági családgondozó

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittantanár, hittanár

örökbefogadási tanácsadó

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, jogász vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

gyermekvédelmi gyám

jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

jogász

jogász

közvetítő

mediátor képesítéssel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettségű szakember, pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, vagy mediátor képesítéssel és gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

elhelyezési ügyintéző

jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus; vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár


szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)”


3. melléklet a …/2014. (…) EMMI rendelethez 1. Az NMr. 2. melléklet II. Rész „II. Szakellátások” cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ellátási forma „1. Nevelőszülői hálózat


Képesítés)

nevelőszülői tanácsadó

felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

nevelőszülő

nevelőszülő (OKJ), nevelőszülő (Központi Oktatási Program, KOP)

gyermekgondozó, a) ha a nevelőszülő hozzátartozója b) ha nem a nevelőszülő hozzátartozója

alapfokú iskolai végzettség

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), dajka (OKJ), házi időszakos gyermekgondozó (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ), óvodai dajka (OKJ)

növendékügyi előadó

jogász, igazgatásszervező, humánszervező, személyügyi szervező


szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens (OKJ)”


4. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez „1. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez

A döntés-előkészítő program részletes tematikája I. A tanfolyam célja A tanfolyam célja, hogy a résztvevők - megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket, - megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét, - megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit, - a képzést követően – a képzővel együtt – megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek, - a képzést követően – a képzővel együtt – megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt. II. A csoportos foglalkozás tematikája 1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni? - Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka? - A képzés és az értékelés célja, menete. 3 óra (ea.) 2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében - A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család. - Az állandóság jelentősége a gyermek életében. - Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában? 3 óra (ea.) 3. A kötődés szerepe a gyermek életében - A gyermek fejlődésének alapfeltételei. - A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége. - Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül? - Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában? 3 óra (ea.) 4. A veszteség a gyermek életében - A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai. - A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre. - A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában. - A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.


3 óra (ea.) 5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése - A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára. - Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai? - Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába? - A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében. 3 óra (ea.) 6. A gyermek viselkedése és kezelése - A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői. - A fegyelmezés és büntetés. - A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök. 3 óra (ea.) 7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében - Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében. - Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba. - A gyermek átgondozása örökbefogadó családba. 3 óra (ea.) 8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően - Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben? - Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak? - Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése? - A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek. 3 óra (ea.) 9. Ki miben segíthet? - A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása. - Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén? 4 óra (ea.) III. A családértékelő megbeszélések témái 1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni? 2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni? 3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek – képzés során megismert – szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését? IV. Az ismeretek ellenőrzési rendszere


-

Egyéni

vagy

csoportos

összegző

beszélgetés.”


5. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez „3. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez

A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikája I. A tanfolyam célja A tanfolyam célja, hogy a résztvevők - tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására, - megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára – annak képességeihez igazodóan – biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret, - elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására, - alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba, - megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.). II. A tanfolyam tematikája 1. Jogi ismeretek - A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye. - A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői. - A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás. - A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. - A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás. - A nevelőszülőknek járó juttatások. - A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel. - A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok. 8 óra (ea.) 2. Társadalomismeret - A társadalom és a család főbb jellemzői. - A nevelőszülők helye a társadalomban. - Szociálpolitika és szociális munka. - A családtámogatási rendszer. 4 óra (ea. + irányított beszélgetés) 3. Élettörténeti munka - Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására. 2 óra (ea. + irányított beszélgetés) 4. Konfliktus és konfliktuskezelés - A nehéz helyzetek kezelése. - A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség. - Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során. - Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.


2 óra (irányított beszélgetés) 5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek - Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése. - Egyéni eltérések, sajátosságok. - A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása. - Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében. - A gyermek magánszférája, szabadsága. - A kortárs kapcsolatok jelentősége. - Fegyelmezés, korlátozás. - A játék szerepe és jellemzői életkoronként. - A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás. 7 óra (ea. + irányított beszélgetés) 6. Egészségügyi ismeretek - A gyermek és környezetének higiénéje. - Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság. - A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei. - Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer). - A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai. - Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás. 7 óra (ea. + irányított beszélgetés) III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere - ismereteket összegző beszélgetés 2 óra”


6. melléklet a …/2014. (……) EMMI rendelethez Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklet „A 60. sorszámú Nevelőszülő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye” pont 5. Vizsgáztatási követelmények, 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele alpontja az utolsó mondatot követően a következő szöveggel egészül ki: „Az 5.2.4-5.2.8. pontban meghatározott követelménymodul oktatása az 5.2.3. pontban meghatározott, „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga eredményes letételét követően kezdhető meg.”


3. melléklet az 54402-2 /2014/JISZOC számú tervezethez Az emberi erőforrások miniszterének .../2014. (... . ... .) EMMI rendelete a javítóintézetek rendtartásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott igazságügyi miniszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A javítóintézeti ellátás 1. § A rendelet hatálya kiterjed a javítóintézetre a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, továbbá az előzetes letartóztatás céljából ott elhelyezett fiatalkorúra (a továbbiakban együtt: fiatalkorú), valamint a javítóintézetben foglalkoztatott személyre. 2. § Javítóintézeti ellátásban részesül a) a bíróság által elrendelt javítóintézeti nevelés intézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú a javítóintézeti nevelés során, és b) az előzetes letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú az előzetes letartóztatás végrehajtása során. 3. § (1) A javítóintézeti ellátás során biztosítani kell a fiatalkorú törvényben garantált jogainak érvényesülését. (2) A fiatalkorúnak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerinti teljes körű ellátását – a fiatalkorú gondozása, nevelése, felügyelete, oktatása, képzése és munkafoglalkoztatása mellett – az e rendeletben (a továbbiakban: Rendtartás) foglaltak szerint kell biztosítani,.


(3) A fiatalkorú ellátása során a javítóintézet a) együttműködik a fiatalkorú szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, és b) figyelembe veszi a fiatalkorú, a szülő, más törvényes képviselő tájékoztatását a fiatalkorú egészségi állapotára, valamint iskolázottságára vonatkozóan. 2. A javítóintézet működése 4. § (1) A javítóintézet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete és közvetlen irányítása alatt működik. A javítóintézet a biztonságával kapcsolatos kérdésekben a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter szakfelügyelete alatt áll. (2) A javítóintézet szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a javítóintézet igazgatója a Rendtartásban foglaltaknak megfelelően, a pedagógus munkakörben foglalkoztatott és a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület), valamint a vezető munkakörben foglalkoztatott dolgozók véleményének kikérésével készíti el. (3) Az SZMSZ-t – a fenntartó véleményének kikérését követően – a miniszter hagyja jóvá. 5. § (1) A javítóintézeti házirendben kell megállapítani a) a napi- és hetirend végrehajtásával, a tanulással, a munkafoglalkoztatással, az önkiszolgáló tevékenységgel és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos feladatokra, b) a fiatalkorú viselkedésére, továbbá a fiatalkorúak egymással, a javítóintézet dolgozóival és a javítóintézet látogatóival szemben tanúsítandó magatartására, c) a fiatalkorú számára biztosított kapcsolattartás módjára, d) a fiatalkorú számára biztosított látogatás rendjére, e) a javítóintézetből való eltávozás és visszatérés rendjére, a javítóintézeten kívül töltött idő alatt követendő magatartási szabályokra, f) a vallásgyakorlásra, g) a panaszjog gyakorlásának módjára, h) a javítóintézetbe bevihető személyes használati tárgyak körére, tárolásának módjára és azoknak, valamint a javítóintézeti tulajdonnak a megbecsülésére és védelmére, i) a zsebpénz felhasználására, j) a ruházattal, ágyneművel való ellátásra, valamint azok tisztítására és javítására, k) a tisztálkodási szerekkel való ellátásra, l) a dohányzásra, m) a zárt jellegű részleg működésének rendjére, n) a szabad levegőn való tartózkodásra, o) sportolásra, szabadidős tevékenységre vonatkozó előírásokat.


(2) A házirendet a közösségi helyiségekben és a lakóegységekben mindenki által látható helyen kell kifüggeszteni.

6. § (1) A javítóintézet szakmai programját a nevelőtestület fogadja el. A szakmai program tartalmazza a) a javítóintézet nevét, székhelyét; b) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak és javítóintézet utógondozói részlegén ellátottak nevelési, ellátási szükségleteit; c) a javítóintézeti ellátás, illetve a javítóintézet utógondozói részlegén történő ellátás célját, alapelveit, feladatait, továbbá azok gondozási, nevelési, ellátási, képzési, fejlesztési és terápiás célú tevékenységeit; d) a javítóintézeten belüli és a más intézményekkel történő együttműködés módját; e) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak jogainak védelmével és kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos feladatokat és módszereket; f) az 1. mellékletben meghatározott munkakörben és a feladatellátás érdekében létesített további munkakörökben foglalkoztatottak fa) szakmai felkészültsége biztosításának módját és formáit, fb) antidiszkriminációs oktatására, és az elsajátított ismeretek, kompetenciák gyakorlati alkalmazására, valamint a megvalósítás ellenőrzésére vonatkozó tervet; valamint g) ha a javítóintézet utánkövetést végez, annak célját, alapelveit, feladatait, módszereit. (2) A szakmai program (1) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek szükség szerinti felülvizsgálatáról és módosításáról a javítóintézet igazgatója a nevelőtestület bevonásával gondoskodik. (3) A javítóintézet szakmai programját a miniszter hagyja jóvá. 7. § (1) A javítóintézet működéséhez jogszabályban előírtak alapján, vagy egyéb okból szükséges belső szabályzatokat a javítóintézet igazgatója készíti el és adja ki. A miniszter – különösen az ellenőrzési jogköréhez kapcsolódóan – a belső szabályzatok tekintetében iránymutatást adhat. (2) Belső szabályzatban kell meghatározni a javítóintézetben ellátott fiatalkorú a) egészségügyi ellátására és a népegészségügyi feladatokra, b) biztonsági elkülönítésére, c) letétjének őrzésére, d) tulajdonát képező ruhaneműk raktározására, e) munkafoglalkoztatására, f) zsebpénzének kezelésére vonatkozó előírásokat.


3. A munkakörök és a képesítési előírások 8. § (1) A javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúak felügyeletét, gondozását, nevelését, személyiségkorrekcióját, oktatását, képzését, munkafoglalkoztatását, utógondozását, valamint az ügyeikkel kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat az 1. mellékletben megjelölt munkakörökben és legalább az ott meghatározott létszámban foglalkoztatott személyek látják el, a munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően. (2) A feladatellátás érdekében a javítóintézetben további munkakörök is létesíthetők. Az egyes munkakörök ellátásához szükséges képesítési előírásokat a 2. melléklet tartalmazza. (3) A A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 350. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szakértői csoport a javítóintézet igazgatójának felkérésére – szükség esetén haladéktalanul – megvizsgálja a fiatalkorút és javaslatot tesz a javítóintézet igazgatójának a fiatalkorú: a) gyógypedagógiai nevelésére, sajátos nevelésére, oktatására, gyógyítására, b) végleges csoportba helyezésére. (4) A szakértői csoport tagjai a (3) bekezdés szerinti javaslat kialakítása érdekében a fiatalkorú vizsgálatát összehangoltan végzik el. (5) A szakértői csoport – ha nincs haladéktalan intézkedésre okot adó körülmény – a vizsgálat elvégzésétől számított 5 napon belül közli a javaslatát a javítóintézet igazgatójával. 4. A javítóintézeti elhelyezés tárgyi feltételei 9. § (1) A javítóintézetben a csoport férőhelyszámához igazodó önálló lakóegységet kell biztosítani, amely háló- és tanulószobákból, közös nappali szobából, valamint vizesblokkból áll. A lakóegységhez konyha is tartozhat. (2) A lakóegységet a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal és eszközökkel kell felszerelni. (3) Egy fiatalkorúra a lakóegységen belül legalább öt négyzetméternyi háló-, illetve tanulószobának, egy csoportra legalább harminc négyzetméternyi közös nappali szobának kell jutnia. (4) A fiatalkorú számára a lakóegységen belül külön fekvőhelyet és önálló szekrényt vagy szekrényrészt kell biztosítani. (5) A javítóintézetnek rendelkeznie kell a) orvosi rendelővel és betegszobával, b) konyhával és közös étkezőhelyiséggel, c) a szabadidő hasznos eltöltésére, közösségi tevékenységekre alkalmas helyiségekkel, így különösen könyvtárral és szakköri szobával,


d) sportolásra alkalmas teremmel és sportpályával, e) vallásgyakorlásra alkalmas helyiséggel, f) a látogatók fogadására, továbbá a kapcsolattartásra jogosult más személyekkel történő érintkezés céljára alkalmas helyiséggel, g) a terápiás foglalkozásokhoz szükséges csoportszobával, h) szabad levegőn tartózkodáshoz alkalmas területtel. (6) A javítóintézetnek biztosítania kell a fiatalkorúak iskolai oktatásához, szakképzéséhez szükséges tantermeket, továbbá a munkafoglalkoztatáshoz a megfelelő berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel felszerelt foglalkoztató helyiségeket. 10. § (1) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fiatalkorúnak a Bv. tv 369. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztonsági elkülönítése érdekében ki kell alakítani olyan, a rendészeti szolgálat helyiségéhez kapcsolódó, de attól zárhatóan elválasztott helyiséget (a továbbiakban: biztonsági elkülönítő), ahol a fiatalkorú a magatartása rendeződéséig elhelyezhető. (2) A biztonsági elkülönítőt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti tervezési programban foglaltak szerint úgy kell kialakítani, hogy a) tegye lehetővé a fiatalkorú számára a tisztálkodást és az illemhely használatát, b) az ott tartózkodó fiatalkorú magában kárt ne tehessen, onnan el ne távozhasson, c) az ott tartózkodó fiatalkorú folyamatosan megfigyelhető legyen, d) határoló szerkezetei megbontásnak ellenálló kivitelben készüljenek, és e) a beépítésre kerülő felszerelési és berendezési tárgyak sérülést ne okozhassanak, fokozott igénybevételnek ellenálló kialakításúak legyenek. (3) A fiatalkorúval szemben a Bv. tv. 368. §-ában meghatározott kényszerítő eszközt, valamint a Bv. tv 369. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott biztonsági intézkedéseket a javítóintézet igazgatója vagy az ügyeletes vezető rendelkezése alapján a javítóintézeti rendész alkalmazza. (4) A kényszerítő eszköz alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a fiatalkorú betöltette-e tizennegyedik életévét, továbbá az intézkedés várható eredményességére és jogszerűségére. 5. A rendkívüli esemény 11. § (1) A javítóintézeti nevelés és az előzetes letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről szóló értesítésnek tartalmaznia kell a) a bejelentést tevő nevét, beosztását, telefonszámát, b) a rendkívüli esemény helyét, időpontját, c) a rendkívüli esemény leírását, d) a rendkívüli esemény elhárítására tett legfontosabb intézkedéseket.


(2) A rendkívüli eseményről szóló értesítést a javítóintézet igazgatója a javítóintézet fenntartójának is megküldi.

6. A fiatalkorú családi pótlékának felhasználása 12. § (1) A javítóintézet igazgatója gondoskodik a javítóintézetben ellátott, nevelésbe vett fiatalkorú családi pótlékának a fiatalkorú teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére történő felhasználásáról. (2) A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlék összegét a nevelésbe vett fiatalkorú ellátására folyósítani kell. A fizetési számla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel. II. Fejezet A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS 7. A befogadás 13. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság értesítése és intézkedése alapján a fiatalkorút a 3. mellékletben megjelölt javítóintézet felveszi (a továbbiakban: befogadás). (2) Befogadáskor a javítóintézet megállapítja a fiatalkorú személyazonosságát. A javítóintézet a befogadást megtagadja, ha az előállított, vagy önként jelentkező fiatalkorú nem azonos a bíróság értesítésében megjelölt személlyel. A befogadás megtagadásáról és annak okáról az előállító szervet és a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell. (3) Ha a fiatalkorú a bíróság értesítésében megjelölt időpontban a javítóintézetben nem jelent meg, erről a javítóintézet igazgatója tájékoztatja a bíróságot. (4) Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből vagy másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni. Az orvosi vizsgálaton felvett jegyzőkönyv egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi ügyésznek meg kell küldeni. (5) Ha a befogadáskor a javítóintézet igazgatója tudomást szerez arról, hogy a fiatalkorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, erről haladéktalanul értesíti a kiskorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt vagy – hivatali időn kívül – az általános rendőri szervet.


14. § (1) A befogadáskor a javítóintézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amiket a Bv. tv. 347. § (3) bekezdése szerint nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról a javítóintézet tételes felsorolással átvételi elismervényt készít és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről. (2) Letétbe kell helyezni a fiatalkorú értéktárgyait és a nála lévő készpénzt. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó értékben átvett készpénzt a javítóintézet letéti számláján kell elhelyezni. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó értékben átvett készpénz, valamint – a letéti számlán történő elhelyezésig – az egyéb készpénz megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. Erről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét. (3) A fiatalkorú a törvényes képviselője hozzájárulásával, és a javítóintézet igazgatójának engedélyével a javítóintézetben saját ruháját használhatja. Ha a fiatalkorúnak nincs megfelelő ruházata, vagy nem kívánja a saját ruháját használni, befogadáskor el kell látni javítóintézeti ruházattal, és gondoskodni kell – a fiatalkorú kérésének figyelembevételével – a leadott saját ruha raktározásáról vagy a törvényes képviselő részére történő megküldésről. (4) A fiatalkorú által a befogadáskor magával hozott gyógyszereket az egészségügyi részlegre kell leadni. (5) Ha a fiatalkorúnál a befogadáskor fegyvernek minősülő tárgy, lőszer, kábítószer, vagy a Bv. tv. 347.§ (3) bekezdése szerinti tárgy van, azt át kell adni az intézmény székhelye szerint illetékes általános rendőri szervnek. 15. § A javítóintézet a Bv. tv. 347. § (1) és (2) bekezdése szerinti javítóintézeti azonosító kártyát a befogadástól számított nyolc napon belül, a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal állítja ki. 16. § (1) A befogadáskor szóban és írásban – a fiatalkorú számára érthető megfogalmazással – tájékoztatni kell a fiatalkorút a) a javítóintézeti nevelés végrehajtásának rendjéről, b) a jogairól és azok gyakorlásának módjáról, valamint kötelezettségeiről, c) a hozzátartozójával, a törvényes képviselőjével, a védőjével, a konzuli tisztségviselővel való kapcsolattartás rendjéről, d) a jutalmazás és büntetés rendjéről, e) a javítóintézet házirendjéről, f) a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának a Bv. tv 380. § (2) bekezdésében foglalt következményéről, g) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 122. §-ában foglalt, a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának szabályairól.


(2) A befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a fiatalkorút a Bv. tv. 349.§ (2) bekezdésében foglaltakról, valamint az engedély nélküli eltávozás következményéről és az ideiglenes elbocsátás első lehetséges időpontjáról. (3) Ha a fiatalkorú nem tud olvasni, a tájékoztatást szóban kell megadni. A fiatalkorú tájékoztatásának megtörténtét és annak tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. 17. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról – a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével – nyolc napon belül írásban értesíti a) az elsőfokú ítéletet hozó bíróságot, b) a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, c) a nevelésbe vett, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú nevelésbe vételét vagy ideiglenes elhelyezését elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, d) a fiatalkorú törvényes képviselőjét, e) a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú szülőjét, kivéve, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, f) a nevelésbe vett fiatalkorú esetében a gondozását, nevelését végző gyermekotthont vagy nevelőszülőt, g) a fiatalkorú számára kirendelt pártfogó felügyelőt, h) a bűnügyi nyilvántartást vezető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát. (2) A törvényes képviselőt és a szülőt tájékoztatni kell az őket érintő rendszabályokról, így különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről, és tájékoztatást kell tőlük kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémájáról, korábbi gyógykezeléséről. (3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, – így különösen a bírósági határozatot, a fiatalkorú családi körülményeiről készített környezettanulmányt, az iskolai bizonyítványát, a szakértői vizsgálat eredményét – a javítóintézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését. (4) A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet megkeresi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt egy naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében. (5) A nevelésbe vett fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a javítóintézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól. (6) A kirendelt pártfogó felügyelőtől, illetve megelőző pártfogótól tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogolás, megelőző pártfogás alatt tanúsított magatartásáról.


18. § (1) Ha a bíróság által megküldött iratokkal együtt a fiatalkorú személyazonosító igazolványa nem érkezett meg és azt nem is hozta magával, a javítóintézet gondoskodik annak beszerzéséről. (2) A fiatalkorú személyazonosító igazolványát elbocsátásáig a javítóintézetben kell őrizni. 8. Az ideiglenes befogadás 19. § (1) A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút, a) ha a személyazonossága kétséges, b) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányos, c) ha a javítóintézeti nevelés elrendeléséről szóló bírósági értesítés hiányzik, de a fiatalkorú rendelkezik a javítóintézeti nevelését elrendelő jogerős bírósági ítélettel. (2) Ideiglenes befogadás esetén a javítóintézet haladéktalanul személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése vagy pótlása iránt.

intézkedik

a

(3) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat. 9. A befogadó csoport 20. § A befogadó csoportban való tartózkodás időtartamát a Bv. tv. 350. § (2) bekezdése szerinti szakértői csoport döntése alapján három alkalommal – de alkalmanként legfeljebb további egy-egy hónappal – az igazgató meghosszabbíthatja. 10. Az együttes elhelyezés 21. § (1) A fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezéséről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, és kéri a gyámrendelés szükségességének vizsgálatát. (2) Együttes elhelyezés esetén a javítóintézet biztosítja a) a szervezési feltételek körében aa) a rendszeres és folyamatos orvosi ellátást, ab) a területi védőnői szolgálat igénybevételét, ac) a gyermek folyamatos felügyeletét és a felügyeletet ellátó személy állandó látó-, illetve hallótávolságon belül tartózkodását; b) a tárgyi feltételek körében


ba) az együttes elhelyezést biztosító lakóegységben a gyermek korosztályának megfelelő baleset-megelőzési szabályok megtartását, bb) a gyermek számára a külön játszóhelyet és leválasztott szobarészt, bc) a gyermek ellátásához szükséges biztonságos, célszerű berendezési és felszerelési tárgyak, eszközök meglétét. (3) Az együttes elhelyezés esetén a javítóintézetben nevelkedő csecsemő táplálására az egészséges csecsemő táplálásáról szóló, az egészségügyért felelős miniszter által kiadott szakmai protokoll az irányadó. (4) Az együttes elhelyezés esetén a javítóintézetben nevelkedő gyermek teljeskörű ellátásban részesül. (5) Együttes elhelyezés esetén a fiatalkorú gyermeke számára biztosítani kell a gyermek életkorának megfelelő ellátásához szükséges eszközöket, ruhaneműt, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, továbbá gyermekenként három váltás ágyneműt. (6) Együttes elhelyezés esetén a javítóintézet a Bv. tv. 351. §-ában és a Gyvt. 66/P. § ában foglaltak szerint jár el. 11. A javítóintézetben nevelt fiatalkorút megillető teljeskörű ellátás 22. § (1) A fiatalkorú számára naponta öt alkalommal biztosítani kell az életkorának és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést, figyelemmel az energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban foglaltakra. Az étkeztetés keretében gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú naponta legalább egyszer meleg ételhez jusson. (2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota ezt indokolja, részére a javítóintézet orvosa előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani. (3) A fiatalkorú számára – felügyelet mellett – naponta legalább egy óra időtartamban biztosítani kell az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás, sportolás lehetőségét,. 23. § (1) A fiatalkorú számára biztosítani kell a) legalább hat váltás fehérneműt, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, továbbá sportruházatot, b) a munkavégzéshez munkaruhát, védőruhát, védőfelszerelést, c) három váltás hálóruhát, továbbá ágyneműt, törülközőt és papucsot, d) tanszereket és egyéb iskolai felszerelést, e) tisztálkodási és testápolási szereket, f) a kulturálódáshoz, játékhoz és sportoláshoz szükséges eszközöket és tárgyakat.


(2) A fiatalkorú számára biztosítani kell a legalább napi rendszerességű tisztálkodáshoz szükséges feltételeket. (3) A ruházat tisztítása, javítása a javítóintézet feladata. A ruházat mosásában, javításában – az önkiszolgáló tevékenység keretében, a házirend előírásai szerint – a fiatalkorú is részt vesz. 24. § (1) A javítóintézet orvosának javaslata alapján a javítóintézet biztosítja, hogy a fiatalkorú hozzájusson a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint a számára előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz. 25. § (1) A fiatalkorút el kell látni rendszeres havi zsebpénzzel. Az engedély nélküli távollét idejére zsebpénz nem jár. (2) A zsebpénz havi legalacsonyabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 15%-a, legmagasabb összege a nyugdíjminimum 20%-a. A zsebpénz összegét a nevelő javaslatára a javítóintézet igazgatója havonta állapítja meg, a fiatalkorú magatartása, szorgalma figyelembevételével. (3) A zsebpénzről a nevelő az 5. melléklet szerinti nyilvántartást vezeti. A zsebpénz kezelése a zsebpénzkezelési szabályzat szerint történik. (4) A fiatalkorú a zsebpénzéből, valamint indokolt esetben a letéti pénzéből a személyes szükségleteinek kielégítésére a javítóintézetben működtetett boltban, vagy a javítóintézeten kívül az e feladattal megbízott javítóintézeti munkatárs közreműködésével vásárolhat. 12. Gondozás, nevelés és felügyelet 26. § (1) A javítóintézeti gondozás és nevelés során kiemelten foglalkozni kell a) az önellátásra való képesség fejlesztésével, b) a betegségmegelőzéssel, egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel, c) a lelki egészségfejlesztéssel és az egészséges táplálkozással, testmozgással, d) a családi életre, párkapcsolatra történő felkészítéssel, e) az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel, ezek megelőzésével, f) a dohányzásról való leszokás támogatásával. (2) A javítóintézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos eszköze a jutalmazás és a fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúra kiszabott büntetés.


(3) A javítóintézetben gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson ahhoz a terápiához, amely személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, valamint arról, hogy a fogyatékossággal élő fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. (4) A javítóintézet az ébresztőtől a takarodóig gondoskodik a fiatalkorú folyamatos felügyeletéről és tevékenységének irányításáról, továbbá az éjszakai nyugalom biztosítása érdekében a hálók rendszeres ellenőrzéséről. 27. § (1) A nevelő – a befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, a fiatalkorú családi kapcsolatairól beszerzett tájékoztatás és a javítóintézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével – egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára. (2) A hatóságok megkeresésére a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai, a pszichológus pszichológiai véleményt készít. Ha a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási tervet készít. (3) Ha a kábítószer-élvező fiatalkorúval szemben más büntetőügyben a vádemelést elhalasztották, az igazgató gondoskodik arról, hogy – ha a javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak – a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, illetve kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E feladat ellátása során a javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik. (4) A javítóintézeti nevelés során javítóintézeten belüli és azon kívüli programokkal kell elősegíteni a fiatalkorú műveltségi szintjének emelését, ismereteinek bővítését, képességeinek kibontakoztatását, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Gondoskodni kell az egészséges fejlődését biztosító, és a mozgásigényét kielégítő testmozgást biztosító lehetőségekről. 28. § (1) A javítóintézet elősegíti, hogy a) a fiatalkorú az általa választott vallását gyakorolni tudja, b) a valamely nemzetiséghez tartozó fiatalkorú a javítóintézetben is megőrizhesse önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a nemzetisége kulturális értékeihez. (2) A javítóintézet megfelelő körülmények megteremtésével is biztosítja, hogy a fiatalkorú kapcsolatot tartson – törvényben meghatározott esetekben ellenőrzés nélkül – az arra jogosult személyekkel, szervezetekkel. (3) A javítóintézet biztosítja a fiatalkorú számára a Bv. tv. 357. § (8) bekezdésében meghatározott kapcsolattartás különböző formáinak gyakorlásához szükséges feltételeket, és ennek érdekében kijelöli a fiatalkorú által használható telefonkészüléket


13. Az oktatás és képzés 29. § (1) A javítóintézetben végzett oktatás, képzés célja a fiatalkorú iskolai hiányosságainak pótlása, megkezdett tanulmányainak folytatása, és a munkaerő-piaci esélyeit növelő képzettség megszerzése. (2) Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorút – ha tanköteles – be kell íratni általános iskolába. Ha az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorú már nem tanköteles, de azt kéri, számára biztosítani kell, hogy általános iskolai oktatásban részt vehessen. (3) A fogyatékos fiatalkorú számára a fogyatékosság típusának megfelelő iskolai oktatást kell biztosítani. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő fiatalkorút a tanulmányai során egyéni foglalkoztatás keretében is segíteni kell. (4) A tanítási év közben befogadott tanköteles fiatalkorú részére biztosítani kell, hogy a javítóintézetben végzett oktatásba haladéktalanul bekapcsolódhasson. 30. § (1) Ha a fiatalkorú középiskolai tanulmányait nem fejezte be, kérelmére biztosítani kell, hogy magántanulóként folytathassa a tanulmányait. (2) Azt a fiatalkorút, aki általános iskolai tanulmányait befejezte, életkora, érdeklődési köre, képességei és egészségi alkalmassága figyelembevételével be kell vonni a javítóintézetben folyó szakképzésbe. A szakképzés szervezhető iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában is. 31. § (1) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelme, valamint a köznevelési vagy szakképzési intézménynek a fiatalkorú felvételére kötelezettséget vállaló nyilatkozata alapján a javítóintézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú – akár magántanulóként – a javítóintézeten kívül folytassa tanulmányait. (2) A javítóintézeten kívül folytatott tanulmányok engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja. (3) A tanulmányok folytatása céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és a javítóintézeten kívüli tartózkodásra jogosító, a javítóintézet által a 6. melléklet szerinti adattartalommal kiállított engedéllyel igazolja magát.


14. Az önkiszolgáló tevékenység és a munkafoglalkoztatás 32. § (1) A javítóintézet úgy szervezi meg a fiatalkorú napi tevékenységét, hogy eleget tudjon tenni a Bv. tv. 356. § (2) bekezdése szerinti önkiszolgáló tevékenység végzése iránti kötelezettségének. (2) A javítóintézet a munkafoglalkoztatás keretében a) az intézmény működési körén belüli munkavégzés, b) a más gazdálkodó szervezetnél történő munkavégzés, illetve c) a javítóintézet vállalkozási tevékenységében való részvétel lehetőségét biztosíthatja a fiatalkorú számára. (3) Ha a munkafoglalkozás a szabadban történik, annak időtartama nem számít be a 22. § (3) bekezdés szerinti szabad levegőn tartózkodás időtartamába. (4) A munkafoglalkoztatás napi időtartama a nyolc órát, heti időtartama a) tizenhat éven aluli fiatalkorú esetében a húsz órát, b) tizenhat éven felüli fiatalkorú esetében a negyven órát nem haladhatja meg. (5) A munkafoglalkoztatás során biztosítani kell a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartását. (6) A fiatalkorú nem végezhet egészségre ártalmas munkát, és nem osztható be éjszakai munkára. A munkafoglalkoztatás során különös figyelemmel kell lenni arra, ha a fiatalkorú várandós vagy ha a gyermekével együttes elhelyezésben részesül. 33. § (1) A munkafoglalkoztatásért a fiatalkorút díjazás illeti meg. A díjazás óránkénti mértéke a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére órabér alkalmazása esetén megállapított kötelező legkisebb alapbér összegének legalább 20, de legfeljebb 30%-a. (2) A munkafoglalkoztatás rendjét, a díjazás mértékét és megállapításának szempontjait a munkafoglalkoztatási szabályzat határozza meg. 34. § (1) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelme, valamint a munkáltatónak a fiatalkorú alkalmazását vállaló nyilatkozata alapján a javítóintézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú a javítóintézeten kívül végezzen munkát. (2) A javítóintézeten kívüli munkavégzés engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja.


(3) A munkavégzés céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és a javítóintézeten kívüli tartózkodásra jogosító, a javítóintézet által a 6. melléklet szerinti adattartalommal kiállított engedéllyel igazolja magát. 15. A jutalmazás 35. § (1) A jutalmazás formái közül a) a nevelői dicséretet a nevelő, az osztályfőnök és a szakoktató, b) az igazgatói dicséretet, a tárgyjutalmat, a korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedését vagy enyhítését, az egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportprogram biztosítását és a jutalom kimenő engedélyezését – a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató javaslata alapján – az igazgató vagy erre felhatalmazott helyettese, c) a jutalom eltávozás vagy a jutalom szabadság engedélyezését – a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató együttes javaslata alapján – az igazgató vagy erre felhatalmazott helyettese alkalmazhatja. (2) A 38. és 39. §-ban a kapcsolattartási célú kimenőre, eltávozásra vagy szabadságra meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a jutalom kimenő, a jutalom eltávozás és a jutalom szabadság tekintetében. 16. A kapcsolattartás 36. § (1) A javítóintézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, a fiatalkorú ügyében eljáró járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, valamint nevelésbe vett gyermek esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről. (2) A javítóintézet a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljáró járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a fiatalkorú és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolat alakulásáról is tájékoztatja. 37. § (1) A javítóintézet gondoskodik az ellenőrzés melletti és az ellenőrzés nélküli kapcsolattartás feltételeiről. (2) A látogatásból ki kell zárni azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy a javítóintézet biztonságára veszélyt jelent. (3) A levelezés, a látogató fogadása, csomagküldemény, telefonbeszélgetés a Bv. tv. 358–361. §-a szerinti célból és módon ellenőrizhető.


(4) A fiatalkorúnak a hatóságokkal, a jogszabályok által az az emberi, állampolgári vagy nemzetiségi jogok védelmére feljogosított szervezetekkel, valamint a védőjével folytatott telefonbeszélgetése nem ellenőrizhető. (5) A csomag Bv. tv. 360. §-a szerinti felbontása során, ha a csomag olyan tárgyat tartalmaz, melyet a fiatalkorú nem tarthat magánál, a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (6) Az ellenőrzés részletes szabályait a házirend tartalmazza. 38. § (1) A javítóintézet írásban vagy elektronikus úton szerzi be a kapcsolattartási célú kimenő, az eltávozás, a szabadság engedélyezése előtt a fiatalkorút fogadó szülő, más hozzátartozó, családbafogadó gyám vagy egyéb személy nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú felügyeletét, ellátását, lakhatását biztosítja és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről a javítóintézetbe, valamint arról, hogy az utazás költségeit vállalja-e. (2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorú esetén az eltávozás vagy a szabadság engedélyezése előtt a javítóintézet igazgatója – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - kikéri a fiatalkorú gyermekvédelmi gyámjának a véleményét. (3) Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorút az eltávozás vagy a szabadság alatt a vele kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más hozzátartozó fogadja, ehhez a fiatalkorú nevelésbe vétele ügyében eljáró járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal hozzájárulását is be kell szerezni. (4) Az eltávozás és a szabadság engedélyezéséről és időtartamáról előzetesen írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt és a fiatalkorú gyermekvédelmi gyámját. 39. § (1) A fiatalkorú a kimenő, az eltávozás és a szabadság ideje alatt az azonosító kártyával, valamint a javítóintézet írásbeli engedélyével igazolja személyazonosságát és javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét. (2) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú kérelmére dönt az eltávozás és a szabadság utazási költségének a Bv. tv. 364. § (3) bekezdése szerinti biztosításáról vagy megelőlegezéséről. (3) A kimenő, az eltávozás és a szabadság alatt a fiatalkorú a házirendben meghatározottak szerint költhet a zsebpénzéből vagy a letéti pénzéből. (4) A kimenő, az eltávozás és a szabadság időtartamát, továbbá az eltávozás és a szabadság esetében a fiatalkorú kijelölt tartózkodási helyét a fiatalkorú személyi adatlapjára fel kell jegyezni.


17. Az engedély nélküli eltávozás 40. § (1) A javítóintézetből vagy a kijelölt tartózkodási helyről történő engedély nélküli eltávozást a fiatalkorú felügyeletével megbízott személy, az engedélyezett távollétről való vissza nem térést a fiatalkorú csoportnevelője haladéktalanul jelenti az igazgatónak. Szóban vagy távközlési úton történő jelentést – az igazgatónak a Bv. tv. 377. § (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettsége teljesítésének elősegítésére – a lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni. (2) A szökésről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét, valamint nevelésbe vett fiatalkorú esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt és a kirendelt pártfogó felügyelőt. A szökésről a javítóintézet tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt. 41. § (1) A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése szerinti önkéntes visszatérés kivételével a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszaszállításáról a rendőrség gondoskodik. (2) A javítóintézet a szökött fiatalkorú visszaérkezéséről mindazokat értesíti, akiket a szökésről értesített. (3) A szökésből visszaérkezett fiatalkorú csak a szükséges egészségügyi ellenőrzések után térhet vissza a csoportközösségbe. (4) A szökésből visszakerült fiatalkorút és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás megindításáról. (5) A szökés időtartamát, valamint a visszaérkezés módját a fiatalkorú személyi adatlapjára fel kell jegyezni. 18. A fegyelmi eljárás 42. § (1) . Ha a fiatalkorú által elkövetett fegyelmi vétség súlya indokolttá teszi az intézeti tanácsnak a Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti összehívását, a fegyelmi eljárás befejezésére nyitva álló határidő további öt nappal meghosszabbodik. (2) A fegyelmi bizottság tagja az e feladattal megbízott igazgató-helyettes, a nevelésügyi előadó, a fiatalkorú csoportnevelője, vagy indokoltesetben az igazgató által kijelölt nevelő. (3) A fegyelmi bizottság az eljárás során a) feltárja a fegyelmi vétség elkövetésének okát, módját, körülményeit, a fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorú indítékait és felelősségének mértékét, b) a Bv. tv. 376. § (2) bekezdése szerinti esetben felajánlhatja a közvetítői eljárás lehetőségét az érintett fiatalkorúak számára,


c) közvetítői eljárás igénybevétele esetén tájékoztatja az érintetteket a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról [Bv. tv. 376. § (5) bek]. (4) A fegyelmi bizottságnak nem tagja a közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember. (5) A fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni az eljárás alá vont fiatalkorút, valamint az ügyben érintett más fiatalkorút vagy javítóintézeti dolgozót. A javítóintézet a fiatalkorú kérelmére biztosítja, hogy a meghallgatás során jelen legyen a javítóintézet dolgozói közül az a személy, aki a fiatalkorúval bizalmi kapcsolatban áll. (6) A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet minden meghallgatott aláír. A fiatalkorú közvetítői eljáráshoz való hozzájárulását is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (7) A közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember a) írásba foglalja a fiatalkorúak megállapodását, ha az megfelel a Bv. tv. 376. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek b) megállapodás hiányában ennek tényét – az ok megjelölésével – írásban közli a fegyelmi bizottsággal, 43. § (1) A fegyelmi bizottság írásba foglalt, többségi határozattal a) fegyelmi büntetést – ide nem értve a zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezés büntetést – szab ki, ha a fiatalkorú felelőssége a vétség elkövetésében megállapítható, vagy b) az eljárást fegyelmi büntetés kiszabása nélkül lezárja, ha a fiatalkorú felelőssége a vétség elkövetésében nem állapítható meg, c) közvetítői eljárás igénybevétele esetén dönt a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról. (2) A fegyelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza a fiatalkorú nevét, személyi adatait, a fegyelmi vétséget, a kiszabott büntetést vagy a büntetés kiszabása mellőzésének tényét, továbbá a döntés indokolását. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat mellékletét képezi a fiatalkorúak hozzájárulása, a megállapodás, illetve az annak hiányára vonatkozó értesítés. (3) A fegyelmi határozatot a bizottság szóban is ismerteti a fiatalkorúval, a fiatalkorú számára érthető megfogalmazásban. (4) A fegyelmi bizottság határozata ellen – az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés kivételével – a fiatalkorú a javítóintézet igazgatójánál panasszal élhet. Az igazgató a panaszt egy héten belül megvizsgálja, és dönt a határozatban foglaltak helybenhagyásáról, a határozatban kiszabott büntetés megsemmisítéséről, vagy más fegyelmi büntetés kiszabásáról (5) A fegyelmi büntetés kiszabásának tényét, a kiszabott büntetés formáját, valamint a meghatározott időre szóló büntetés időtartamát a fiatalkorú személyi adatlapján fel kell tüntetni.


19. A zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezés 44. § (1) Az intézeti tanács Bv. tv. 378. § (2) bekezdése szerinti javaslatának kialakításához a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai, a pszichológus pszichológiai véleményt készít. (2) A zárt jellegű intézeti részlegben elhelyezett fiatalkorú viselkedéséről a részleg csoportnevelője két hetente nevelői véleményt készít, amelyben javaslatot tesz a javítóintézeti tanácsnak az elhelyezés meghosszabbítására vagy megszüntetésére. (3) A javítóintézeti tanács a nevelői véleményt figyelembe véve, a fiatalkorú meghallgatása után indítványt tesz az igazgatónak a további elhelyezésre vagy annak megszüntetésére. Az igazgató az elhelyezést megszünteti, ha a fiatalkorú magatartása és az elhangzott vélemények alapján úgy ítéli meg, hogy a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség. (4) A zárt jellegű intézeti részleg rendjét a házirend határozza meg. A zárt jellegű intézeti részlegben történő elhelyezés időtartamát a fiatalkorú személyi adatlapjára fel kell jegyezni. 20. Az előállítás és a kihallgatás 45. § (1) A javítóintézet a Bv. tv. 372. § (1) bekezdése szerinti esetben kísérő és szállítás biztosításával gondoskodik a fiatalkorú előállításáról. (2) Ha a nyomozó hatóság arra igényt tart, vagy a fiatalkorú kéri, a javítóintézet kijelölt dolgozója a kihallgatáson gondozóként részt vesz. (3) A javítóintézet megfelelő helyiséget biztosít a fiatalkorú – törvényes képviselője, védője jelenlétében történő – kihallgatásához. 21. Az elbocsátás előkészítése, az ideiglenes és a végleges elbocsátás 46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról, valamint továbbtanulásra, munkavégzésre való alkalmasságáról, valamint meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről. (2) Az utógondozó, annak érdekében, hogy megismerje a fiatalkorú számára az elbocsátás után rendelkezésre álló lakhatási, munkavégzési vagy továbbtanulási lehetőségeket, megkeresi a fiatalkorú családját, a 18 év alatti fiatalkorú esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményt vagy személyt (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat), valamint a fiatalkorú érdekében a pártfogó felügyelői szolgálatot és ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a fiatalkorú magatartásáról, iskolai előmeneteléről, elbocsátás utáni terveiről.


(3) Az utógondozó felveszi a kapcsolatot a munkaügyi központtal a fiatalkorú munkába állítása vagy átképzése ügyében. Ha a fiatalkorú folytatni kívánja tanulmányait, felkeresi azt az oktatási vagy szakképzési intézményt, ahol lehetőség látszik a fiatalkorú beiskolázására. (4) Az utógondozó a nevelésbe vett gyermek érdekében felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi gyámmal a gondozási helyre történő visszafogadás érdekében, és szükség esetén a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve segíti a 18. életévét betöltött fiatalkorút a Gyvt. 87. § (3) bekezdése szerint az utógondozói ellátás és az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásában. (5) A javítóintézet a 18 év alatti fiatalkorú végleges elbocsátása esetén az elbocsátás várható időpontjáról tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, és ezzel egyidejűleg megküldi a fiatalkorúról készített nevelői véleményt. (6) A javítóintézet és az utógondozó a fiatalkorú elbocsátásának várható időpontját megelőzően három hónappal megteszi az előkészítés érdekében felsorolt intézkedéseket. 47. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának előkészítése érdekében a) megfelelően indokolt javaslatot tehet a büntetés- végrehajtási bíró részére pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére, b) az előző § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazza. (2) A javítóintézeti tanács a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának a tárgyában a Bv. tv. 380.§ (3) bekezdése alapján a) a fiatalkorúról a nevelőtől pedagógiai, a pszichológustól pszichológiai véleményt kér, b) a vélemények csatolásával előterjesztést készít a büntetés-végrehajtási bíró számára, melyben a fiatalkorú magatartása alapján javaslatot tesz a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására, vagy a javítóintézeti nevelés folytatására. (3) A javítóintézeti nevelés folytatását javasoló előterjesztésben a javítóintézeti tanács javaslatot tesz az újabb bírói meghallgatás időpontjára. (4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását nem rendelte el, és új határnapot tűzött ki a meghallgatásra, az általa megjelölt időpontban a javítóintézeti tanácsnak a fiatalkorú ügyében kiegészítő véleményt és javaslatot kell előterjeszteni. 48. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását rendeli el, a javítóintézet erről a pártfogó felügyelet ellátása céljából haladéktalanul értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot. Az értesítéshez csatolni kell a büntetés-végrehajtási bírói végzést, valamint a fiatalkorúról készített nevelői véleményt. (2) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén kíván tartózkodni, illetve a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét jelöli meg, a tájékoztatást és a szükséges mellékleteket az új tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei pártfogó felügyelői szolgálatnak is meg kell küldeni.


(3) A fiatalkorú ideiglenes és végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti a) a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, b) a nevelésbe vett fiatalkorú nevelésbe vételét elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, c) a fiatalkorú törvényes képviselőjét, d) a nevelésbe vett fiatalkorú szülőjét, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. (4) A fiatalkorú végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróságot. 49. § (1) A javítóintézet az ideiglenes elbocsátáskor felhívja a fiatalkorú figyelmét arra, hogy negyvennyolc órán belül köteles jelentkezni az illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnál. (2) Az elbocsátás előtt a fiatalkorúnak le kell adnia az ágyneműjét, a javítóintézettől személyes használatra kapott ruházatát abban az esetben, ha rendelkezik az évszaknak megfelelő saját ruházattal, a fiatalkorú jogosult magával vinni az elbocsátáskor az általa használt tanszereket. (3) A fiatalkorúnak kérelmére az igazgató az elbocsátáskor készpénzsegélyt, utazási vagy ruházati segélyt adhat. (4) A javítóintézet az elbocsátott fiatalkorút törvényes képviselőjének vagy az általa megbízott személynek a javítóintézet székhelyén adja át, vagy a törvényes képviselő írásbeli kérésére egyedül útnak indítja. (5) Ha a törvényes képviselő vagy a megbízottja a fiatalkorúért nem jelenik meg, a javítóintézet értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, illetve nevelésbe vett fiatalkorú esetében a nevelésbe vételt elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, és a fiatalkorút huszonnégy órán belül a lakóhelyére, illetve a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal által kijelölt gondozási helyre kíséri, majd ott meggyőződik a fiatalkorú megfelelő elhelyezéséről. 50. § Ha a bíróság a fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, a javítóintézet igazgatója a javítóintézetből történő elbocsátás vagy ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt megfelelő időben, az átszállítás napjának a megjelölésével és a bíróság felhívásának a megküldésével intézkedik a rendőrségnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.


22. Visszafogadás a javítóintézetbe 51. § (1) Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a javítóintézet előkészíti fiatalkorú visszafogadását [Bv. tv. 381.§ (2) bekezdés]. (2) A visszafogadással kapcsolatos eljárásra a befogadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 23. A javítóintézet utógondozói részlegén történő elhelyezés 52. § (1) Az utógondozó részlegen való elhelyezés lehetőségéről és az elhelyezés megszüntetéséről az igazgató tájékoztatja a fiatalkorút [Bv. tv. 384. § (1) és (3) bekezdés]. (2) Az utógondozó segítséget nyújt a fiatalkorú számára a lakhatási és megélhetési feltételek megteremtéséhez és a fiatalkorú önálló életének megkezdéséhez. (3) Az utógondozó részleg házirendjét mindenki által látható helyen kell kifüggeszteni. 24. A javítóintézeti utánkövetés 53. § (1) A javítóintézet a pártfogó felügyelő jelentései alapján az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú életkörülményeinek alakulását figyelemmel kíséri. (2) A javítóintézet utógondozója a volt ellátott kérésére – a pártfogó felügyelővel együttműködve – tanácsadással, illetve az ügyeinek intézéséhez nyújtott segítséggel támogathatja a beilleszkedését, önálló életvitelét. III. Fejezet AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS JAVÍTÓINTÉZETI VÉGREHAJTÁSA 25. Az előzetes letartóztatás végrehajtása 54. § Az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása során a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a Bv. tv. 413–421. §-ában foglaltak szerint kell alkalmazni.


26. A befogadás 55. § (1) A javítóintézet a fiatalkorút az előzetes letartóztatást elrendelő és annak javítóintézetben történő végrehajtásáról rendelkező bírósági határozat, valamint a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelvénye alapján fogadja be. (2) A fiatalkorúról azonosító kártyát nem kell kiállítani. (3) A javítóintézet a Gyvt. 135. § (2) bekezdés d) pont de) alpontja szerint az előzetes letartóztatás lejártának az idejét nyilvántartja. (4) Ha a befogadáskor a javítóintézet arról szerez tudomást, hogy a fiatalkorúnak felügyelet nélkül maradt kiskorú gyermeke van, megkeresi intézkedés érdekében a) a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóságot, b) a nyomozás befejezését követően, a vádirat benyújtásáig az ügyészt, c) a vádirat benyújtását követően a bíróságot. 56. § A fiatalkorú befogadásáról a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl értesíteni kell a) az előzetes letartóztatást elrendelő bíróságot, b) a fiatalkorú lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, c) az ügyészt, a vádirat benyújtásáig. 27. Az előzetes letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorút megillető ellátás 57. § (1) A fiatalkorú zsebpénzellátásban nem részesül. (2) Ha a fiatalkorú nem rendelkezik letéti pénzzel, a javítóintézet biztosítja számára a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés költségét és ezen túl hetente legalább egy levél továbbításának postaköltségét. 28. A felügyelet 58. § A fiatalkorú felügyeletéről a 26. § (4) bekezdésében foglaltakon túl technikai eszközökkel is gondoskodni kell.


29. A szökés 59. § Előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú szökéséről a javítóintézet igazgatója haladéktalanul értesíti a javítóintézet székhelye szerinti általános rendőri szervet és azt a megyei, fővárosi főügyészséget is, amelynek a területén a fiatalkorúval szemben a büntetőeljárás folyamatban van. 30. A kapcsolattartás 60. § (1) A javítóintézet biztosítja, hogy a kapcsolattartásra jogosult fiatalkorú a Bv. tv. 419. § (1)–(3) bekezdése szerint kapcsolatot tartson, és haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a kapcsolattartást kizáró okról szerez tudomást. (2) A javítóintézet gondoskodik az ellenőrzés melletti és az ellenőrzés nélküli kapcsolattartás feltételeiről. (3) A látogatásból ki kell zárni azt, akivel a fiatalkorú kapcsolattartását a rendelkezési jogkör gyakorlója nem engedélyezi, illetve azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy a javítóintézet biztonságára veszély jelent. (4) A levelezés, a látogató fogadása, csomagküldemény, telefonbeszélgetés a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése szerint ellenőrizhető, a Bv. tv. 358–361. §-a szerinti célból és módon. (5) Az ellenőrzés részletes szabályait a házirend tartalmazza. (6) A fiatalkorúnak a hatóságokkal, a jogszabályok által az az emberi, állampolgári vagy nemzetiségi jogok védelmére feljogosított szervezetekkel, valamint a védőjével folytatott telefonbeszélgetése nem ellenőrizhető. 61. § A javítóintézet szükséges esetben kísérőt biztosít a fiatalkorú részére, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezte a fiatalkorú számára, hogy felügyelettel meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját vagy részt vegyen hozzátartozója temetésén. 31. A végrehajtás helyének megváltoztatása 62. § A végrehajtás helyének a Bv. tv. 415. § (1) és (2) bekezdése szerinti megváltoztatása esetén a fiatalkorú átszállításakor a javítóintézet a büntetés-végrehajtási intézet részére történő továbbítás céljából a fiatalkorú előzetes letartóztatására vonatkozó iratokat, a fiatalkorútól átvett tárgyakat, értéktárgyakat, személyazonosító igazolványt is átadja a rendőri szervnek.


32. A fiatalkorú kiadása 63. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú kihallgatása, előállítása, vagy más nyomozati cselekmény végzése érdekében, a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélye alapján kiadja a fiatalkorút a nyomozó hatóság részére. (2) A javítóintézet a fiatalkorúnak a Bv. tv. 414. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott kiadása esetén írásban tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézet vagy a rendőrségi fogda vezetőjét a fiatalkorú javítóintézeti ellátása során felmerült lényeges körülményekről. (3) A javítóintézetben végrehajtott előzetes letartóztatás ideje alatt a fiatalkorút a rendőrség szállítja és kíséri. (4) Szállításkor, kíséréskor a javítóintézet egy napi hideg élelemmel látja el a fiatalkorút. 33. Az elmemegfigyelés 64. § (1) Ha a javítóintézetben a fiatalkorú kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlelnek, haladéktalanul értesíteni kell a rendelkezési jogkör gyakorlóját, és kérni kell a fiatalkorú elmemegfigyelésének az indítványozását, illetve elrendelését. (2) Ha a bíróság elrendelte a fiatalkorú elmemegfigyelését, a javítóintézet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítás érdekében megkeresi a székhelye szerint illetékes általános rendőri szervet. 34. Szabadítás, átszállítás 65. § Az előzetesen letartóztatott fiatalkorú szabadon bocsátásakor a javítóintézet a Bv. tv. 421. §-a alapján, a 49. § (2)–(5) bekezdései szerint jár el. . 66. § Ha a bíróság az előzetesen letartóztatott fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, a javítóintézet igazgatója az előzetes letartóztatás megszűnése vagy megszüntetése esetén az aznapi átszállítás szükségességének megjelölésével és a bíróság felhívásának megküldésével haladéktalanul intézkedik a rendőrségnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


35. Hatálybalépés 67. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. 36. Módosító rendelkezések 68. § Hatályát veszti a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet.


1. melléklet a .../2014. (...) EMMI rendelethez

A vezetők, pedagógusok és a nevelő-gondozó munkát segítő más dolgozók létszáma 1. Vezető beosztások Létszám Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Gazdasági vezető Szervezeti egység vezetője

1 fő helyi döntés alapján, feladatoktól függően 1 fő helyi döntés alapján, feladatoktól függően

2. Munkakörök Létszám 2.1. Pedagógusok Nevelő Pszichológus Gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus Utógondozó Iskolai tanár, tanító Szakoktató, munkaoktató 2.2. A nevelő-gondozó munkát segítők Orvos Pszichiáter Ápolónő Gyermekfelügyelő Nevelésügyi előadó Rendész

2 fő/1 csoport 1 fő/40 fiatalkorú helyi döntés alapján, feladatoktól függően 1 fő/4 csoport helyi döntés alapján, feladatoktól függően helyi döntés alapján, feladatoktól függően

1 fő /intézmény (főfoglalkozásban) 1 fő/intézmény (részfoglalkozásban) 4 fő/intézmény 3 fő/csoport 1 fő/intézmény 1 fő/intézmény


2. melléklet a .../2013. (...) EMMI rendelethez Képesítési előírások Intézményvezető, intézményvezető-helyettes – általános szociális munkás, szociális munkás, szociális szervező, szociálpolitikus, szociálpedagógus (a továbbiakban együtt: felsőfokú szociális alapvégzettség), – tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, szakoktató, pszichopedagógus (a továbbiakban együtt: pedagógus), – pszichológus, – mentálhigiénés szakember – jogász, – közgazdász szociálpolitikai szakon Nevelő – pedagógus, – felsőfokú szociális alapvégzettség – pszichológus – mentálhigiénés szakember Pszichológus – pszichológus, szakpszichológus Gyógypedagógus – gyógypedagógus, pszichopedagógus Utógondozó – pedagógus, – felsőfokú szociális alapvégzettség Iskolai tanár, tanító – a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban előírt képesítés Szakoktató, munkaoktató – a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban előírt képesítés vagy felsőoktatási alapképzési szakok között szabályozott szakoktató szak Ápolónő – egészségügyi szakközépiskolai oklevél, – egészségügyi szakiskolai oklevél – egészségügyi főiskolai oklevél Gyermekfelügyelő – gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ),


– gyógypedagógiai asszisztens (OKJ), – pedagógiai asszisztens (OKJ) – szociális asszisztens (OKJ) Nevelésügyi előadó – jogász, – igazgatásszervező, – felsőfokú szociális alapvégzettség Rendész – középfokú iskolai végzettség


3. melléklet a .../2014. (...) EMMI rendelethez 1. A javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt javítóintézetek 1.1.

Lányok részére: Emberi Erőforrások Minisztériuma Rákospalotai Javítóintézete 1151 Budapest XV., Pozsony u. 36.

1.2.

Fiúk részére:

1.2.1.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézete 2170 Aszód, Baross tér 2.

1.2.2.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete 4300 Debrecen, Böszörményi út 173. (elsősorban Hajdú-Bihar megye vonatkozásában)

2. Előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt intézetek 2.1. Lányok részére: Emberi Erőforrások Minisztériuma Rákospalotai Javítóintézete 1151 Budapest XV., Pozsony u. 36. 2.2. Fiúk részére: 2.2.1.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapesti Javítóintézete 1032 Budapest III., Szőlő u. 60.

2.2.2.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete 4300 Debrecen, Böszörményi út 173.


4. melléklet a .../2014. (...) EMMI rendelethez Személyi adatlap a javítóintézetben ellátott fiatalkorúról TKSZ.: ……………… Név: ………………………………………..…….………...… Anyja neve: ……………………………………..………….... Szül. hely, idő: ……………………………….…………...…. Lakcím:

…………………………….…………....

………………………………………………..…… u.…….sz. Tart. Hely:

…………………………….………....

……………………………………….………..… u.………sz. Törvényes képviselő : …………………………...…………… /szülő, nagyszülő, testvér, intézeti gyám, egyéb: ……………./ Elérhetőség:

…………………………..…………

………………………………………….…… u.………..…sz. Telefonszám: ………………………….……. Őrizetbe véve: ………………………….……

Előzetesbe helyezve: ……………….…

Befogadás időpontja: …….... év ……... hó ……. nap Eljáró rendőrkapitányság: …..……..……….………….

Ügyszám: ……………………………...

Előzetest elrendelő bíróság: …………………..……….

Ügyszám: ……………………………...

Ügyészség: ……………………………..………..…….

Ügyszám: …………….…………….….

Javítóintézeti nevelést elrendelő bíróság:……………..

Ügyszám:………………………………

Bűncselekmény: ……………………………………………………………………………………………… Távozott: …….... év ……... hó ……. nap

Ok: ……………………….…

Elrendelő Bíróság: ……………….……………………...

Szám: ……………………….

Ügyészség: ………………………….……………………

Szám: ..………………………

Hová: ……………………….………………………….............................................................................................. Személyleírás: …..……..………

magasság: ……..………

testalkat: ………..……

hajszín:

szeme: ……………

szemöldöke: …………

füle: ………………...

orra:

A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. - 79 szája: ………..…… fogazata: ……………. …………………….……..……

ismertetőjel / tetoválás:

5. melléklet a .../2014. (...) EMMI rendelethez

(Tervezett méret: 7 X 10 cm) Sorszám: ………… -----------------A javítóintézet neve, címe: -----------------Azonosító kártya javítóintézeti ellátott fiatalkorú számára ------Fénykép ------neve Születési helye, ideje: ……………………………………………… Anyja neve: ……………………………………………………………………………… Lakóhelye: ………………………………………………………………………………… Kiállítás helye:…………………………………………………………………… kelte:…………………………………………………………………… P. H. …………………………………………………… aláírás Érvényes visszavonásig.


6. melléklet a .../2014. (...) EMMI rendelethez Zsebpénz-nyilvántartás A csoportnevelő neve: Javítóintézeti csoport: ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………………… -------------------A fiatalkorú neve: ………………………………… Tksz.: …………… Születési helye, ideje: …………………………………………………… -------------------FELHASZNÁLÁS -------------------Kelt Megnevezés Bevétel Kiadás Maradvány ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Átvitel: --------------------

M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Recommend Documents