Bököny Község Önkormányzat Polgármesterétől
4231 Bököny, Kossuth u. 3. Tel., fax: (42) 566-000, 566-001; E-mail:
[email protected]
Ügyiratszám: ………/2008.
Tárgy: Meghívó MEGHÍVÓ
Bököny Község Önkormányzat Képviselő- Testületét 2008. október 09-én (csütörtök) délután 16.00 órára rendkívüli ülésre összehívom. Az ülés helye: Bököny Község Polgármesteri Hivatala NAPIREND: 1./ Egészségház társasházzá alakítása, egyes ingatlanok értékesítési feltételeinek meghatározása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Dr. Papp László képviselő Véleményezi: Pénzügyi Bizottság 2./ ÁMK Konyhai Tagintézmény ellenőrzésének megtárgyalása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Ellenőrző Bizottság elnöke Véleményezi: Pénzügyi Bizottság 3./ Óvodai csoport létszám megtárgyalása (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 4./ Döntés az IKSZT pályázat benyújtásáról (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 5./ Települési játszótér kialakításáról döntés (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 6./ ÁMK Óvodai Tagintézmény játszóterének felújításáról döntés (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 7./ Döntés közpark és parkoló kialakításáról az önkormányzat udvarán (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 8./ Tájház (falumúzeum) kialakításáról döntés (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 9./ ÁMK Kulturális Tagintézmény nyílászáró cseréjéről, külső belső rendbetételéről döntés (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 10./ Regionális vízmű-társaságok állami részvényhányadának térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adása (írásbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 11./ Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program II. ütem társulási megállapodás megtárgyalása (írásbeli előterjesztés) Előadó: polgármester 12./ Falunap megtárgyalása a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján (szóbeli előterjesztés) Előadó: polgármester Bököny, 2008. október 7. Piskolczi Géza Polgármester
Bököny Község Képviselő-testület Pénzügyi Bizottság Elnökétől 4231 Bököny, Kossuth u. 3. sz.
MEGHÍVÓ Bököny Község Képviselő- Testületének Pénzügyi Bizottságát 2008. október 09-én 13. 00 órára, rendkívüli ülésre összehívom. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Napirend: 1./ Egészségház társasházzá alakítása, egyes feltételeinek meghatározása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Dr. Papp László Véleményezi: Pénzügyi Bizottság
ingatlanok
értékesítési
2./ ÁMK Konyhai Tagintézmény ellenőrzésének megtárgyalása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Ellenőrző Bizottság elnöke Véleményezi: Pénzügyi Bizottság
Bököny, 2008. október 6.
Dr. Horváth József bizottság elnöke
Bököny Község Képviselő-testület Ügyrendi- és Településfejlesztési Bizottság Elnöke 4231 Bököny, Kossuth u. 3. szám.
MEGHÍVÓ Bököny Község Képviselő- Testületének Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottságát 2008. október 8-án délután 17. 00 órára, rendkívüli ülésre összehívom. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Napirend:
1./ Egészségház társasházzá alakítása, egyes feltételeinek meghatározása (írásbeli előterjesztés) Előadó: Dr. Papp László Véleményezi: Pénzügyi Bizottság
ingatlanok
Bököny, 2007. október 7. P.H.
Dr. Papp László Bizottság elnöke
értékesítési
TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alulírott Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester), mint Alapító (a továbbiakban: Alapító) a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalban Bököny 269/2 helyrajzi szám alatt felvett, és a valóságban 4231 Bököny, Kossuth utca 8-10. szám alatt fekvő, m2 alapterületű ingatlant a Ptk. 149. §-a, valamint az 1997. évi CLVII. törvény és a Nagykálló Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya által jóváhagyott tervrajz, műleírás és használatba vételi engedélye alapján társasházzá alakítja. A hatályos ingatlan-nyilvántartás szerint a fenti ingatlan 1/1 arányú kizárólagos tulajdonosa Bököny Község Önkormányzata. A társasház III. pontban felsorolt egységei a jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően a közös tulajdonban maradó telek, épületrész, berendezések és felszerelések közös használatának a jogával – külön tulajdonba kerülnek azzal, hogy a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai, az 1997. évi CLVII. törvény rendelkezései, valamint az alapító okiratban foglaltak az alábbiak szerint szabályozzák: II. KÖZÖS TULAJDON Osztatlan közös tulajdonban maradnak a mellékelt terven és műleíráson körülírt telek és a következő építményrészek, berendezések és felszerelések: 1. Telek m2 2. Alapozás és víz elleni szigetelések, alap- és felmenő falak (belső válaszfalak kivételével) 3. Közbenső födémek és zárófödémek 4. Tetőszerkezet, héjalással, hőszigeteléssel 5. Kémények, szellőzők és kéményfedkövek 6. Bádog szerkezetek (kéményszegélyek, falszegélyek, párkányfedés, függő és lefolyócsatornák) 7. Külső homlokzatvakolat és lábazat 8. Lépcsőszerkezet és burkolatai 9. Elektromos fővezeték, a külön tulajdon leágazó vezetékéig 10. Csatorna alap és lejtővezeték a külön tulajdon leágazó vezetékéig 11. A víz alap és felszálló vezetékek, a külön tulajdon leágazó vezetékéig 12. Gáz-alap- és felszálló vezetékek a külön tulajdon fogyasztásmérőjéig 13. Az elektromos kapcsolóhelyiségek, elektromos kapcsolóhelyiség, földszinti kukatároló 14. Kerítés, kertkapuk 15. Minden olyan egyéb berendezési és felszerelési tárgy, amelyet a jövőben közös költségen és közös számlára szereznek be. III. KÜLÖN TULAJDON Az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerül az épület egyes szerkezeti egységeinek kivételével (födém, szerkezeti fal, kéménypillér stb.) mindaz a szerkezeti elem, amely a helyiségek szerves egységét képezi és nincs a II. pontban felsorolva, ezek: belső válaszfalak a vakolattal, belső hideg és meleg padlóburkolatok, falburkolatok, nyílászáró szerkezetek, berendezési és felszerelési tárgyak, a víz- és csatornahálózatból az ágazatvezetékek, az elektromos és gázhálózatból az egységekhez (öröklakás, nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez) tartozó fogyasztásmérő utáni vezetékek. Alapító jelen alapító okiratban
rögzíti, hogy a külön tulajdonban álló ingatlanrészekre tulajdonostársakkal szemben elővásárlási joga van.
az
Alapítónak
többi
A külön tulajdon az egyes tulajdonostársakat –a közös tulajdonból való hányaddal együtt – az alábbiak szerint illeti meg: 1./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban II. Nővér Gondozóként jelölt egység, amely 6,58 m2 alapterületű előtér, 18,34 m2 alapterületű Kezelő, 4,05 m2 alapterületű Közlekedő, 11,89 m2 alapterületű Labor, 2,16 m2 alapterületű Mosdó, 1,73 m2 Öltöző, 1,60 m2 alapterületű Raktár, 8,26 m2 alapterületű Raktár, 17,27 m2 alapterületű Rendelő, 33,59 m2 alapterületű Váró, 0,90 m2 alapterületű Wc és 1,26 m2 alapterületű Wc helyiségekből álló összesen 48,11 m2 hasznos alapterületű ingatlan, amelyhez a közösségben maradó részek 48/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 2./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban III. Orvosi Rendelőként jelölt egység, amely 18,67 m2 alapterületű Kezelő, 1,14 m2 alapterületű Öltöző, 1,38 m2 alapterületű Öltöző és 18,00 m2 alapterületű Rendelő helyiségekből álló összesen 39,19 m2 hasznos alapterületű ingatlan, amelyhez a közösségben maradó részek 39/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 3./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban IV. Fogorvosi Rendelőként jelölt egység, amely 19,29 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 19/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. A III. Orvosi Rendelőként és a IV. Fogorvosi Rendelőként megjelölt egységekhez tartozó, azok kizárólagos közös használatában marad a I. Orvosi Rendelői közös helyiségek, amely 0,90 m2 alapterületű Előtér, 0,90 m2 alapterületű Előtér, 3,50 m2 alapterületű Előtér, 1,02 m2 alapterületű Ffi Wc, 1,95 m2 alapterületű Közlekedő, 3,91 m2 alapterületű Mosdó, 0,84 m2 alapterületű Női Wc, 1,98 m2 alapterületű Piszoár, 38,97 m2 alapterületű Váró, 1,26 m2 alapterületű Wc és 1,72 m2 alapterületű Zuhanyzó helyiségekből álló összesen 48,11 m2 hasznos alapterületű ingatlan. 4./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban I. számmal jelölt lakásegység, amely 2,38 m2 alapterületű Előtér, 3,46 m2 alapterületű Fürdő, 1,12 m2 alapterületű Kamra, 5,54 m2 alapterületű Konyha, 2,70 m2 alapterületű Közlekedő, 8,74 m2 alapterületű Közlekedő, 9,98 m2 alapterületű Szoba, 22,23 m2 alapterületű Szoba és 0,85 m2 alapterületű Wc helyiségekből álló összesen 57,01 m2 hasznos alapterületű lakás, amelyhez a közösségben maradó részek 57/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 5./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban II. számmal jelölt lakásegység, amely 4,75 m2 alapterületű Előtér, 9,10 m2 alapterületű Étkező, 3,60 m2 alapterületű Fürdő, 2,09 m2 alapterületű Kamra, 7,07 m2 alapterületű Konyha, 1,62 m2 alapterületű Közlekedő,
11,40 m2 alapterületű Szoba, 12,75 m2 alapterületű Szoba, 16,93 m2 alapterületű Szoba és 2,75 m2 alapterületű Wc helyiségekből álló összesen 72,05 m2 hasznos alapterületű lakás, amelyhez a közösségben maradó részek 72/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 6./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban III. számmal jelölt lakásegység, amely 4,53 m2 alapterületű Előtér, 3,98 m2 alapterületű Fürdő, 4,41 m2 alapterületű Konyha, 5,55 m2 alapterületű Közlekedő, 8,31 m2 alapterületű Közlekedő, 5,33 m2 alapterületű Szoba, 8,78 m2 alapterületű Szoba, 20,29 m2 alapterületű Szoba, és 2,77 m2 alapterületű Tároló helyiségekből álló összesen 69,68 m2 hasznos alapterületű lakás, amelyhez a közösségben maradó részek 70/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 7./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban IV. számmal jelölt lakásegység, amely 2,52 m2 alapterületű Előtér, 12,35 m2 alapterületű Étkező, 3,78 m2 alapterületű Fürdő, 2,64 m2 alapterületű Kamra, 10,48 m2 alapterületű Konyha, 7,54 m2 alapterületű Közlekedő, 12,77 m2 alapterületű Szoba, 18,26 m2 alapterületű Szoba, 26,57 m2 alapterületű Szoba, és 1,79 m2 alapterületű Wc helyiségekből álló összesen 98,70 m2 hasznos alapterületű lakás, amelyhez a közösségben maradó részek 99/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 8./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban V. számmal jelölt lakásegység, amely 2,38 m2 alapterületű Előtér, 3,46 m2 alapterületű Fürdő, 1,12 m2 alapterületű Kamra, 5,54 m2 alapterületű Konyha, 2,70 m2 alapterületű Közlekedő, 8,74 m2 alapterületű Közlekedő, 7,41 m2 alapterületű Szoba, 22,23 m2 alapterületű Szoba, és 0,85 m2 alapterületű Wc helyiségekből álló összesen 54,44 m2 hasznos alapterületű lakás, amelyhez a közösségben maradó részek 54/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 9./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban VI. számmal jelölt lakásegység, amely 4,85 m2 alapterületű Előtér, 9,62 m2 alapterületű Étkező, 3,60 m2 alapterületű Fürdő, 2,09 m2 alapterületű Kamra, 7,04 m2 alapterületű Konyha, 1,62 m2 alapterületű Közlekedő, 11,40 m2 alapterületű Szoba, 12,75 m2 alapterületű Szoba, 16,93 m2 alapterületű Szoba, és 2,79 m2 alapterületű Wc helyiségekből álló összesen 72,69 m2 hasznos alapterületű lakás, amelyhez a közösségben maradó részek 73/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. Az I. II. III. IV. V. és VI. számmal jelölt lakásegységek kizárólagos közös használatában marad a V. Lépcsőház, amely 9,32 m2 alapterületű Előtér, és 25,34 m2 alapterületű Lépcsőház helyiségekből álló összesen 34,66 m2 hasznos alapterületű ingatlan. A II. Nővér Gondozó, a III. számmal jelölt Orvosi Rendelő, a IV. számmal jelölt Fogorvosi Rendelő, valamint az I. II. III. IV. V. és VI. számmal jelölt lakásegységek kizárólagos közös használatában marad a VI. Kazánház, amely 29,11 m2 alapterületű Kazánház, 3,22 m2 alapterületű Előtér és 2,47 m2 alapterületű Raktár helyiségekből álló összesen 34,80 m2 hasznos alapterületű ingatlan. 10./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 1. számú Garázsként jelölt egység,
amely 17,40 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 17/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 11./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 2. számú Garázsként jelölt egység, amely 18,85 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 19/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 12./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 3. számú Garázsként jelölt egység, amely 17,98 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 18/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 13./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 4. számú Garázsként jelölt egység, amely 17,98 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 18/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 14./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 5. számú Garázsként jelölt egység, amely 15,26 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 15/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 15./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 6. számú Garázsként jelölt egység, amely 15,95 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 16/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 16./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 7. számú Garázsként jelölt egység, amely 16,24 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 16/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. 17./ Bököny Község Önkormányzat (székhelye: 4231 Bököny, Kossuth utca 3., adószáma: 15404321-2-15, törzsszáma: 404321000, statisztikai száma: 15404321751132115, képviseli: Piskolczi Géza Péter polgármester) 1/1 tulajdoni arányban 1. számú Garázsként jelölt egység, amely 16,30 m2 hasznos alapterületű ingatlan, és amelyhez a közösségben maradó részek 16/666 arányú tulajdoni hányada tartozik. IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az Alapító kérni fogja, hogy a Nyíregyházi Körzeti Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási Osztálya a társasház alapítását tüntesse fel, és ennek során a közös tulajdonban maradó építményrészeket, berendezéseket és felszereléseket a társasház törzslapján nyilvántartási jogi egységgé egyesítve, az egyes lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig 1-17. szám alatt felsorolt, közös tulajdonból megillető hányaddal együtt önálló ingatlanként, mint külön tulajdon, külön tulajdoni lapra jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.
V. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI JOGVISZONYA 1./ A társasház tulajdoni egysége A társasházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön-külön tulajdonában vannak. Az épületek azon részei, továbbá azon berendezési és felszerelési tárgyak – amelyek nincsenek külön tulajdonban – a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak figyelemmel a III. pontban meghatározott használati viszonyokra. A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is. A külön tulajdonban lévő helyiségek a közös tulajdonból a tulajdonostársak megillető tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlanok. A közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, amelyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve mint tulajdont átruházni. 2./ A birtoklás, a használat és a rendelkezés joga A tulajdonostársat a külön tulajdonra megilleti a birtoklás, használat, a hasznok szedésének és rendelkezés joga. E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmével. A tulajdonostárs a külön tulajdonával – az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányaddal együtt – szabadon rendelkezhet. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A tulajdonostárs köteles: • fenntartani, és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló ingatlant, • megtenni a szükséges intézkedést, hogy a vele együtt lévő személy, valamint az, akinek helyisége használatát átengedte, a külön tulajdoni illetőség használatát úgy gyakorolja, hogy azzal ne sértse a tulajdonostársakat a dologhoz fűződő jogait és törvényes érdekeit, • lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú ingatlanba a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetőleg a másik tulajdonostárs a külön tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs (használó) háborítása nélkül, • a tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt. A társasház-közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni azt a kárt, ami az ellenőrzés, illetve a fenntartási és felújítási munkák elvégzése során a másik tulajdonostárs külön tulajdonában keletkezett. Jogutódlás esetén az új tulajdonostárs tartozik magára nézve kötelezően elismerni az ezen alapító okiratban foglaltakat, így a jogutódot ugyanazon jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, amelyek a jogelődöt illeték, vagy terhelték. A tulajdonostársak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a társasház tulajdoni illetőségének átruházása esetén az erről készült szerződés kikötései közé felveszik ezen alapító okirat és a társasház egészét érintő határozatok betartásának kötelezettségét. Tulajdonostársak kötelesek a társasházat rendeltetésszerűen használni úgy, hogy a használat a többi tulajdonos használatát ne sértse. Ennek keretében kizárják az ingatlanban minden olyan tevékenység folytatását, amely zajjal, az ott tartózkodók nyugalmának zavarásával jár. Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására – 30 napos határidőn belül – a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot.
3./ A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata Az épülethez tartozó belső udvar és a közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára, - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között – a tulajdonostársak mindegyike egyformán jogosult. E jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére. Egyébként a közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet. 4./ Építkezés A tulajdonostárs a külön tulajdoni illetőségében építési munkát végezhet. Ha a munka más ingatlan tulajdonosának jogát, vagy jogos érdekét sérti, ki kell kérni az érintett hozzájárulását. A közös tulajdonban lévő vagyonrészben építkezni csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet. 5./ A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával (karbantartás, felújítás) járó költségek viselése A tulajdonostársak az alapító okirat II. fejezetében felsorolt belső udvar, építményrészek, berendezések és felszerelések fenntartásával (karbantartás, felújítás) járó költségeket tulajdoni hányaduk szerint viselik a társasházzal kapcsolatos egyéb közös kiadásokat (kezelési, üzemeltetési költség, közös közüzemi díjak, stb.) A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének biztosítására felújítási alapot képeznek, melynek mértékét közgyűlési határozat állapítja meg. 6./ Külön tulajdoni egységek karbantartási, felújítási költségeinek viselése A külön tulajdonban lévő ingatlanok berendezéseinek, felszereléseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és fenntartásával járó költségek az ingatlan mindenkori tulajdonosát terhelik. A tulajdonostársak kötelesek saját költségükön gondoskodni a külön tulajdoni illetőségeikhez tartozó építményrészek jó karbantartásáról. Ha valamelyik tulajdonostárs- vagy az akinek a használatot átengedte – a közös tulajdoni részekben, vagy a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségében kárt okoz – ha ez a kár máshonnan, pl. a biztosítótól nem térül meg - úgy ez a tulajdonostárs köteles a saját költségén a hibát, hiányosságot elhárítani, vagy elháríttatni, vagy az okozott kárt megtéríteni a közgyűlés által meghatározott határidőn belül. Ha a külön tulajdonba került építményrész karbantartása, vagy javítása olyan munkálatok elvégzésével jár, amely a közös területről is látható építményrészeket érint, akkor az a munka csakis az eredeti és az épület más részeivel azonos kivitelben, színben és minőségben végezhető el. Ha az érdekelt tulajdonostárs kötelezettségét nem teljesíti, és az a többi tulajdonostárs érdekét sérti, a szükséges intézkedéseket az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére a közös képviselő megteheti. 7./ A közös költségek biztosítása A közös költségek biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodni. Ennek összegét, nagyságát, esedékességét a szükségletnek megfelelően, a közgyűlés állapítja meg. Az
előirányzatot késedelmesen fizető tulajdonostársat a törvény szerinti legmagasabb mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. A közös költségtartozásért tulajdon-átruházás esetében a tulajdonostárs és jogutódja egyetemlegesen felelős. Tulajdon-átruházás esetében a közös képviselőt az átruházásról tájékoztatni kell. A közös képviselő írásban köteles – kérelemre – az új tulajdonostárs felé nyilatkozni, az átruházó tulajdonostársat terheli-e költségtartozás, továbbá van-e a közös tulajdont érintő nagyobb karbantartás, vagy felújítás, illetőleg ilyen irányú munkák szükségessége, előkészítése. Tulajdonostársak a jelen okirat aláírásával adott felhatalmazása alapján a közös képviselő a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelést rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A közös képviselő határozatát – a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével – az érintett tulajdonostársnak írásban meg kell küldeni. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. A földhivatali törlési eljárás kezdeményezése az érintett tulajdonostárs feladata. 8./ A társasház közösség ügyeinek intézése. A közgyűlés A társasházközösség ügyeiben a tulajdonostársak közgyűlése, illetve a közös képviselő dönt. A közgyűlés határoz: • a közös tulajdonban lévő épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, • a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről, díjazásáról, • a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról, valamint a közös képviselő illetve intéző bizottság részére a felmentvény megadásáról, • a házirend megállapításáról, • felújítási alap kezeléséről és annak mértékéről, • a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, • szervezeti-működési szabályzat esetleges létrehozásáról, és annak tartalmáról, • az alapító okirat módosításáról, • a közös tulajdonban álló ingatlanrész elidegenítési jogának kimondásáról (kivéve az 1997. évi CLVII. törvény 16. § (2) bekezdésében megjelölt ingatlanrészt és tárgyat), • minden olyan ügyben, amelyet az alapító okirat nem utal a közös képviselő hatáskörébe. A közgyűlés határozatát – ha törvény máként nem rendelkezik – az alábbiak szerint hozza: a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, és az alapító okirat módosításáról valamennyi tulajdonostárs egyhangú, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a közgyűlés legalább 2/3-os szavazattöbbséggel hozott határozata szükséges, míg az első pont alatti döntéshez az összes tulajdoni hányad legalább 2/3 többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazat szükséges, egyéb kérdésekben a jelenlévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbség dönt. A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A közgyűlés – a szükséghez képest, de évente legalább egy alkalommal a közös képviselő (vagy intéző bizottság elnöke) hívja össze (az éves közgyűlést legkésőbb május 31. napjáig).
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10 arányával rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intéző bizottság nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak által megbízott személy a közgyűlést összehívhatja. A közgyűlésre a tulajdonostársakat a tárgysorozat közlésével, - sürgős esetet kivéve – a kitűzött határnap előtt legalább 8 nappal írásban kell összehívni. A közgyűlésen a tulajdonostársakat a közös tulajdonból rájuk eső hányad arányában illeti meg szavazati jog, amelyet az egyes társasház tulajdoni illetőségek tulajdonosai csak együttesen és egységesen gyakorolhatják. Egyazon társasházi illetőség tulajdonosainak ellentétes szavazat érvénytelen. A közgyűlésen a tulajdonostársakat magánszemély esetében teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy, társaságok esetében cégszerű aláírásra jogosult, vagy olyan személy képviselheti, akit a cégszerű aláírásra jogosult vezető erre cégszerűen kiállított meghatalmazással feljogosított. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tulajdonostársak – tulajdoni hányaduk arányában számított – több, mint a fele jelen van kivéve, ha olyan tárgykörben kell döntést hozni, amihez valamennyi tulajdonostárs 2/3-os, vagy együttes akaratnyilvánítása szükséges, mely esetekben a határozatképességnek az ilyen arányú részvétel a feltétele. Ha a meghirdetett időpontban a közgyűlés nem határozatképes, akkor az újabb (megismételt) közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követően, de legfeljebb 15 napon belüli időpontban ugyanazzal a tárgysorozattal kell összehívni, amely közgyűlés a tárgysorozatban felvett minden kérdésben – kivéve a valamennyi tulajdonostárs részvételét megkívánó kérdéseket – a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a közgyűlés összehívásának szabályosságát, jelenlévőket, az esetleges képviselők nevének feltüntetésével, a közgyűlésről távolmaradottakat, az elnök nevét. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen elnöklő személy, valamint az erre felkért két tulajdonostárs hitelesíti. A közgyűlés elnöke állapítja meg és foglalja, vagy diktálja írásba a határozatképességgel kapcsolatos megállapítást, vezeti és összesíti a szavazásokat. A jegyzőkönyvnek hűen kell tükrözni a közgyűlésen történteket és elhangzottakat. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet a felkért két hitelesítőnek kell hitelesíteni., de ha olyan határozat meghozatalára kerül sor, amely valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását megkívánja, akkor a közgyűlés jegyzőkönyvét, illetve a jegyzőkönyvnek a határozatra vonatkozó kivonatát valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia. A felvett jegyzőkönyv egy-egy példányát, a közgyűlést követő 5 napon belül el kell küldeni a közgyűlésről távolmaradt tulajdonostársaknak. A közgyűlési határozatokat minden tulajdonostárs köteles végrehajtani. Ha a közgyűlés határozata jogszabályt, vagy az alapító okirat rendelkezéseit sérti, illetőleg a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár, a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt – annak meghozatalától számított 60 napon belül – bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a határozat végrehajtását nem gátolja, kivéve, ha annak végrehajtását a bíróság felfüggesztette. A közös képviselő: A tulajdonostársak a közösségből folyó ügyeik intézésére közös képviselőt választanak, aki lehet kívülálló harmadik személy is. A közös képviselő megválasztása határozott és határozatlan időtartamra is szólhat, a közös képviselő többször újraválasztható.
A közös képviselő köteles: • a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok és az alapító okirat rendelkezéseinek, • minden szükséges intézkedést megtenni az épület üzemeltetése, fenntartása és felújítása érdekében, • közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. • Évente költségvetési javaslatot készíteni, amely tartalmazza a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat, a tervezett fenntartási és felújítási munkálatokat, és a közös költség megosztását, ezen belül a karbantartásokat, az elvégzett munkák részletezésében, a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, a záróegyenleget, a pénzkészleteket (kezelési hely szerint részletezve), a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését tulajdonostársanként. A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő dönt. A közös képviselő a két közgyűlés közötti időpontról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A közös képviselőt a közgyűlés bármikor visszahívhatja. A közös képviselő részére tisztének ellátásért a közgyűlés, díjazást állapíthat meg. A közös képviselő díjazását és készkiadásait a társasház költségvetésének terhére kell megtéríteni. A közös képviselő képviseli a társasházközösséget harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, hatóságok és más szerve előtt. A közös képviselő – a társasház közösség ügyeiben eljárva – a társasház tulajdonostársainak közössége nevében, az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyekben, amely jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan, intézése során jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A közös képviselő a társasház közösség képviseletével kívülállót, köztük ügyvédet is megbízhat, a közgyűlés hozzájárulásával. Amennyiben a társasház házfelügyelőt, fűtőt stb. alkalmaz, úgy felettük a munkáltatói jogokat a közös képviselő gyakorolja. VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A társasház tulajdon megszüntetését be kell jelenteni a Nyíregyházi Körzeti Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási Osztályának. A jelen szerződésben esetleg nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az 1997. évi CLVII. törvény rendelkezései az irányadóak. Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonosaira, illetve azok jogutódjaira. Az alapító okirat hatályba lépése után a jövőben közös tulajdonba kerül mindazon építményrész, berendezés és felszerelés, amely a Ptk., az 1997. évi CLVII. törvény és az alapító okirat rendelkezései szerint közös célt szolgál, és létesítése megfelel a közös tulajdonra vonatkozó szabályoknak. A tulajdonostársak ezen okiratban megállapított társasház tulajdoni viszonyból felmerült perek eldöntésére – értékhatártól függően – kikötik a Nyíregyházi Városi Bíróság kizárólagos illetőségét. Alapító a jelen okirat elkészítésével és az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a képviselet ellátásával a 4024 Debrecen, Wesselényi utca 31/B. fszt. 2. szám alatti székhelyű Dr. Papp László Ügyvédi Irodát (ügyintéző: Dr. Papp László ügyvéd) bízza meg. Alapító kijelenti, hogy jelen szerződést elolvasta és azt, mint akaratával mindenben megegyezőt helybenhagyólag írta alá.
B ö k ö n y , 2008. ………………………
Bököny Község Önkormányzat képviseletében Piskolczi Géza Péter polgármester
Ellenjegyzem: / B ö k ö n y , 2008. …………………... /
KIVONAT Költség alapon történő értékesítés Ez a meglévővel teljesen azonos szerkezetű, elrendezésű és műszaki paraméterű épület jelen állapotban történő felépítésének ára a meglévő avultságának értékévek csökkentve. Mivel az épület pontos adatai nem állnak rendelkezésre – minden épületszerkezet anyaga – ezért itt a tételes költségvetést nem készítettem el, helyette a Nyíregyháza városban jelenleg érvényes társasházi lakások m2 árát adom meg, mely természetesen nem lehet alapja az összevetésnek, mivel a két helyszín földrajzilag össze nem hasonlítható. Bruttó eladási ár: 180-240.000 Ft/m2 mely új lakás esetén lenne érvényes, mai műszaki színvonalon megépítve. Ezt nyilván csökkentik az alábbiak: - az épület korából származó természetes amortizáció az épületszerkezetekre vonatkozóan - az épület műszaki állapota, színvonala - hőszigetelése, gazdaságossága fűtés, energia felhasználás szempontjából Véleményem szerint ezen adatok alapján az elfogadható érték 90.000 Ft / m2 körül található. Készítette: Gyurján László okleveles építőmérnök, építőipari igazságügyi szakértő Nyíregyháza
Kö zöss égi prog ra mok fejles ztés ére kialakítására és mű ködtetésére pályá za t
és
fennta rtására,
I KS ZT
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiírta az „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Cím elnyerésére” című, IKSZT/2008/2 kódszámú pályázati konstrukciót. A pályázaton kizárólag azok vehetnek részt, akik nem nyújtottak be pályázatot az IKSZT/2008/1 pályázati konstrukcióra. A pályázatokat október 31-ig lehet benyújtani. A pályázat célja egyrészről a helyi közösségi élet fizikai feltételeinek javítása (közösségi ház felújítása, eszközbeszerzés, stb.), másrészt a létrejött infrastruktúra működéséhez való segítségnyújtás (programok szervezésének, megtartásának költsége, stb.) Összefoglaló néven cél az „integrált közösségi és szolgáltató tér működtetésének és kialakításának támogatása”. A kétfordulós pályázat első fordulójának célja az integrált közösségi és szolgáltató tér (IKSZT) működtetésére, illetve kialakítására jogosult szervezetek kiválasztása. Az első fordulóban az integrált közösségi és szolgáltató tér megvalósíthatósági tervét kell benyújtani. A támogatásra jogosultak köre: A budapesti agglomeráció települései, továbbá a kistérségek városai és központjai kivételével: • az 5 ezer fő, illetve 100 fő/km2 népsűrűség alatti települések települési és települési kisebbségi önkormányzatai és társulásaik; • azon települések települési és települési kisebbségi önkormányzatai és társulásaik, ahol a település lakosságának több mint 2%-a külterületen él (tanyás térségek); • a jogosult településeken működő non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek. A támogatható tevékenységek köre: • az IKSZT külső és belső felújítása, bővítése, korszerűsítése; • kisléptékű infrastruktúra fejlesztés; • a kötelezően ellátandó feladatokhoz valamint az opcionálisan ellátandó szolgáltatásokhoz kapcsolódó, e pályázatban szereplő eszközök beszerzése; • az IKSZT működtetése. A támogatás formája, mértéke: A támogatás vissza nem térítendő. Mértéke maximum 50 millió forint. A támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható költségének maximum 100%-a. Az első forduló beadási határideje: 2008. október 31.
Esztergom Város Polgármestere Iktatószám: 1577-26/2008. Ügyintéző: Tóth Gábor Telefon: (33) 542-001 Tárgy: A regionális vízmű-társaságok állami részvényhányadának térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adása
Bököny Önkormányzata Piskolczi Géza Péter Polgármester Úr részére Bököny Kossuth u. 3. 4231 Tisztelt Polgármester Úr! Több mint egy éves múltra tekint vissza az a széleskörű önkormányzati összefogás, együttműködés, amely a regionális vízmű-társaságok állami részvényhányadának térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adását célozta meg. A részvényhányad megszerzésével az önkormányzatok tulajdonosává válhatnak a településen lévő állami és/vagy önkormányzati vízközműveket üzemeltető regionális vízmű-társaságnak (ellenőrzés, felügyeleti jogkör), illetve a tulajdonosi pozícióból következően az önkormányzati szempontok is érvényesülhetnének a társaság beruházási, fejlesztési és rekonstrukciós tervek kialakítása során.
Bököny, 2008. szeptember 27.
Esztergom Polgármestere
Előterjesztés és határozati javaslat Tárgy: A regionális vízmű-társaságok részvényeinek önkormányzati tulajdonba adása Tisztelt Képviselő-testület! I. Előzmények A csak részleges önkormányzati vagyonátadás (1991. évi XXXIII. törvény) következtében azok a települési önkormányzatok, amelyek a regionális vállalatok által kezelt vagyonból egyáltalán nem, vagy kizárólag a közművekből részesedhettek, a volt tanácsi víziközmű vállalattal érintett településeknél kedvezőtlenebb, jogi szempontból hátrányosabb helyzetbe kerültek, ami egyrészt vagyoni hátrányt, másrészt a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a helyi önkormányzatok törvényben előírt ellátási kötelezettsége teljesítésében korlátokat jelentett és jelent napjainkban. A települési önkormányzatok ilyen jogegyenlőtlenségéből következő helyzet méltányos kiküszöbölését jelentené, legalábbis részben, a regionális vízműcégek részvényeinek térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása. Az öt regionális (Dunamenti, Dunántúli, Észak-dunántúli, Észak-magyarországi és a Tiszamenti) vízmű-társaság részvényei kizárólagosan vagy döntően állami tulajdonban vannak, a tartós állami tulajdoni hányad követelménye időközben megszűnt (korábban a privatizációs törvény alapján az állami tulajdon kötelező mértéke 50 %+1 szavazat volt). Széleskörű önkormányzati összefogás alakult ki az elmúlt évben, amely azt célozta, hogy az önkormányzatok egységesen lépjenek fel a közigazgatási területükön működő regionális vízműcégek részvényeinek ingyenes önkormányzati tulajdonba adásának közös kezdeményezése érdekében. Ennek kapcsán számos település – lényegében azonos tartalommal – testületi határozatot hozott a következő kérdésekben: Kezdeményezte, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. § (7) bekezdése alapján a regionális Vízmű Zrt. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő részvénycsomagjának 50%+1 szavazaton felül eső része a Vízmű Zrt. ellátási területén található települési önkormányzatok tekintetében lakosságszám arányosan kerüljön önkormányzati tulajdonba, térítés nélküli vagyonátadással, és cél megvalósítása érdekében - az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXiX. törvény 69/A. § (7) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló a regionális Vízmű Zrt. alaptőkéjét megtestesítő részvénycsomagjára az ellátási terület lakosságának egészéhez viszonyított településre vonatkoztatott lélekszámaránynak megfelelően (ebbe beleértve a Megyei Jogú Város lakosságát is) kivételesen indokolt térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó igényét bejelenti. - Amennyiben az 1. pontban szereplő Társaság térítés nélküli tulajdonba adására a megállapodással érintett egyéb önkormányzatok bármelyike a hivatkozott törvény szerinti térítés nélküli vagyonátvételi igényét nem jelenti be, vagy a rá eső
-
részvényhányadot átvenni nem kívánja, úgy az Önkormányzat a fennmaradó részvényhányad térítés nélküli átvételére kötelezettséget vállal. A tulajdonjog átruházásával a továbbruházási tilalom – kivéve az önkormányzatok közötti részvényátadás -, valamint a tevékenységi szint fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalás és az ezekkel összefüggő biztosíték nyújtásával kapcsolatos szerződést az ÁPV Zrt-vel megköti.
Az elmúlt év második felében lényegesen átalakult az állami vagyonkezelés szervezete (megszűnt az ÁPV Zrt., a KVI és a Nemzeti Földalap, új szervezetekkel jöttek létre, úgy mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, illetve a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács), változtak az állami tulajdon kezelésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok. Számos Önkormányzat önállóan vagy más Önkormányzatok közös képviseletében fordult az ügyben érintett kormányzati szervezetekhez, azonban – állami vagyonkezelés szervezeti átalakítása miatt – érdemi döntések meghozatalára az állami oldalon nem került sor. II. Jogszabályi változások Az Országgyűlés elfogadta, és a Magyar Közlöny 2007. évi 121. számában, 2007. szeptember 17. napján kihirdetésre került az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény („Ávtv.”). Az Ávtv. nem tartalmaz érdemi változást a helyi önkormányzatoknak való ingyenes részvényjuttatás feltételeit illetően, azonban megszüntette a vízműcégek tartós állami tulajdoni hányadának kötelező mértékét. A törvény alapján az állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. A törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható „helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, …. érdekében.” Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács („Tanács”) gyakorolja. A Tanács feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A törvény arról is rendelkezik, hogy az ingyenes átruházásról a Tanács dönt. Amennyiben az érintett vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt az ingyenes átruházásról. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet határozza meg az ingyenes vagyonjuttatás eljárási szabályait (rendelet 50-54. §). A tulajdonba adásra vonatkozó kezdeményezést az MNV Zrt.-hez vagy az érintett vagyonelem vagyonkezelőjéhez kell benyújtani. Utóbbi esetben a vagyonkezelő a hozzá benyújtott kérelmet véleményével, javaslatával együtt az MNV Zrt.-nek tizenöt napon belül döntésre megküldi. A benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell, illetve azokhoz csatolni szükséges: - a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést, - a kezdeményező önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését,
- helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza. Nem változtak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben ( a továbbiakban: Vgtv.) meghatározott, 2007. január 1-je óta hatályos üzemeltetési formák. A Vgtv. 9. § (1) bekezdés b) pontja, illetve (2) bekezdésének d) és e) pontja alapján – a koncessziós üzemeltetés kivételével – az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzatok törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről az állam/önkormányzat kizárólagos részesedéssel működő vagy az állam és az önkormányzat együttes tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet (ide nem értve a munkavállalói résztulajdont) jogosult gondoskodni. Az önkormányzatok részigényének érvényesítése csak az együttes érdekérvényesítés és széles körű összefogás esetén lehet eredményes. Az elmúlt év végén kialakult széles körű együttműködés lehetőségéről tárgyaltak az önkormányzatok szakmai konferenciák, társulási ülések, önkormányzati egyeztetések formájában. A tárgyalások során megfogalmazódott az a javaslat, hogy – az egyedi részvényigények bejelentése mellett – ne több száz vagy ezer önkormányzat külön tárgyaljon, hanem minél több önkormányzat egyesítse erőit, és érdekképviseletében és „szóvivő” önkormányzatokon keresztül jelenítse meg az érdekeit. Ezért javaslom a Tisztelt Képviselő-testület számára, hogy az állami szervekkel való közös önkormányzati tárgyalások viteléhez a polgármester, szigorúan a testületi határozatok keretei között, meghatalmazást adhasson más önkormányzat és / vagy önkormányzati érdekképviseleti szervezet részére, hogy településünk önkormányzata nevében és képviseletében is eljárjon. Meghatalmazás csak a közös tárgyalások vitelére vonatkozik majd. Fent leírtakra tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testülete, hogy fogadja el a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat ______/2008. (___.____) sz. Kt határozat Bököny Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezi, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja alapján, a település jogszabályban előírt vezetékes ivóvízellátással, szennyvíz elvezetéssel- és tisztítással kapcsolatos feladatainak elősegítése érdekében Nyírségvíz Zrt. jelenlegi teljes állami tulajdonban részvénycsomagja a Vízmű Zrt. ellátási területén található települési önkormányzatok tekintetében lakosságszám arányosan kerüljön önkormányzati tulajdonba, térítés nélküli vagyonátadással. E cél megvalósítása érdekében a Képviselő-testület úgy dönt, 1. hogy a Képviselő-testület az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja alapján, a település jogszabályban előírt vezetékes ivóvízellátással, szennyvíz elvezetéssel- és tisztítással kapcsolatos feladatainak elősegítése érdekében a Nyírségvíz Zrt. alaptőkéjét megtestesítő állami tulajdoni hányadú részvénycsomagjára az ellátási terület lakosságának egészéhez viszonyított településre vonatkoztatott lélekszámaránynak megfelelően (ebbe beleértve a Megyei Jogú Város lakosságát is) terítés nélküli önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó igényét bejelenti. 2. Amennyiben az 1. pontban szereplő Társaság térítés nélküli tulajdonba adására a megállapodással érintett egyéb önkormányzatok bármelyike a hivatkozott törvény szerinti térítés nélküli vagyonátvételi igényét nem jelenti be, vagy a rá eső részvényhányadot átvenni nem kívánja, úgy Bököny Önkormányzata a fennmaradó részvényhányad térítés nélküli átvételére kötelezettséget vállal.
3. Vállalja a részvénycsomag tulajdonba adása miatt felmerülő költségek megtérítését, mivel álláspontja szerint a regionális vízműrészvények átadása nem okoz kiadást vagy többletköltséget az Önkormányzat számára, és felhatalmazza a polgármestert, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm.rendelet alapján az ingyenes vagyonjuttatás iránti igényt a rendelet 50. § (2) bekezdésében előírtak teljesítésével az MNV Zrt-hez bejelentse. 4. Felkéri a polgármestert, hogy az igénnyel kapcsolatos eljárás előrehaladásáról az esetlegesen közbenső tulajdonosi döntést igénylő kérdésekben tájékoztassa a Képviselő-testületet, továbbá felhatalmazza arra, hogy – a Képviselő-testület határozatainak keretei között meghatalmazza …………………………. Önkormányzatát/vagy ……………………….. érdekképviseleti szervezetet arra, hogy több települési önkormányzat érdekeinek együttes képviselete esetén Bököny Önkormányzata nevében is eljárjon az igénybejelentés és a tárgyalások vitele során. 5. Vállalja, hogy a részvények térítésmentes önkormányzat tulajdonba vételéhez szükséges megállapodást megköti. Felelős: polgármester Határidő:
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség KHT. Tárgy: Társulási megállapodás-tervezet ivóvízminőségjavító pályázathoz Projektmenedzser: Dr. Csehi Roland, Majoros Anita Telefon: 52-501-002 / 52-501-101 Iktatószám: EA-0845-1668/2008. Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! Az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program II. ütemének előkészítő szakaszában a KEOP 1.3.0. pályázat beadásához szükséges önkormányzati társulásokat, előkészítő üléseket szerveztünk 2008. szeptember elején, ahol egyeztettük az önkormányzati társulások megalakításához szükséges megállapodás tervezetet és annak mellékleteit. A dokumentumokra tett javaslatokat beépítettük a szövegbe és elvégeztük annak törvényességi, jogi és pénzügyi, számviteli kontrollját a Közigazgatási Hivatal szakemberei és könyvvizsgáló közreműködésével. Tájékoztatjuk, hogy a 2. sz. (A társult településeken megvalósuló beruházások kimutatása.) és az 5. sz. (A tagokat terhelő beruházási költség és tagsági díj mértékét megállapító számítási mód.) mellékleten a tervezők még dolgoznak, ezt mihelyt rendelkezésre áll azonnal továbbítjuk Önnek, így legkésőbb a pályázat beadása előtt a képviselő-testület ezt is jóvá tudja hagyni. Az eredetileg kiküldött változathoz képest a társulási módosításában a következő lényegi elemeket lehet kiemelni: -
-
-
-
megállapodás
szövegének
A társulás időtartama részben egyértelműen meghatározásra került, hogy a társulás határozatlan időtartamra jön létre. A társulás működési időtartamát elsősorban a támogatási szerződésen vállalt pénzügyi, elszámolási és fenntartási kötelezettségek határozzák meg. A vonatkozó jogszabályok szerint a jogi személyiségű társulás, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, akkor létre kell hozni egy olyan szervezetet, amely a pénzügyi, gazdálkodási feladatait önállóan látja el, aminek azonban jelentős személyi, anyagi és tárgyi feltételei vannak. Ezért javasoljuk a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv létrehozását, amely költségtakarékosabb megoldás (elegendő csak egy költségvetési szerv vezetőjének a kinevezése), így ebben az esetben a székhely önkormányzattal célszerű egy megállapodást kötni a pénzügyi, gazdálkodási feladatok lebonyolítására. A társulás költségvetése mindkét esetben részét képezi egy önkormányzati költségvetésnek. A projekt menedzsmentre vonatkozó részek kikerültek a megállapodásból, ugyanis az erre vonatkozó szabályok a társulás szervezeti és működési szabályzatában, valamint a költségvetési szerv ügyrendjében kapnak helyet a társulás megalakulása után a társulási tanács döntése szerint. Így a munkaszervezet létrehozása sem indokolt, mert az egy újabb költségvetési szerv lenne a társulás költségvetési szervétől elkülönülten, ezért célszerű az ellátandó feladatokat vagy a társulás költségvetési szervében végezni munkavállalók biztosításával vagy megbízási szerződés alapján ki lehet szervezni üzemeltetőre, szakértőkre, vállalkozókra stb. Az ehhez szükséges döntéseket a társulási tanács hozza meg. A társulás jogi személyisége azt eredményezi, hogy a társulási megállapodás céljának elérése érdekében önállóan ját el és vállal kötelezettségeket, szerez jogokat és nem pedig a tagok nevében. Kikerült a IV/2.9. pont, mert ez ellentétes a XI./1. ponttal, amely részletesen és egyértelműn tartalmazza az itt említett esetet.
-
-
Kikerült a IV/2.10. pont, mert a Társulás jogi személyisége révén önállóan felel a kötelezettségek teljesítéséért, nem pedig az önkormányzatok. Pontosítottuk a Társulás által vállalt feladatokat, amelyek közül töröltük azokat, amely nem a társulás feladata (hanem a szolgáltatóé vagy a tagoké), továbbá a jogszabályba ütköző engedélyezésre, szakhatósági közreműködésre vonatkozó részt. A feladatok kiegészültek a beruházás műszaki befejezésére vonatkozó feladatokkal és a hitelfelvétel lehetőségével. A társulás vállalkozási tevékenységét a bevételek biztosítása céljából nem érdemes kizárni, ezért módosítottuk a tevékenységre vonatkozó részt. A TEAOR számot az alapító okirat tartalmazza. A bankszámlára és bankszámla forgalomra vonatkozó részek kikerültek a megállapodásból, mert azt a pénzügyi gazdasági feladatokat ellátó székhely önkormányzattal kötött megállapodásnak kell tartalmaznia. Tekintettel, hogy a társulásnak nincs vagyoni hozzájárulása (nem visz be vagyontárgyat) csak pénzügyi hozzájárulás van, ezért a VI. pont egyes részei töröltük illetve módosítottuk. A VI/1. pont beszedési megbízásra vonatkozó rendelkezéseit a hatályos jogszabály szöveg alapján fogalmaztuk meg. A VI/1. pont c) egyéb bevételek címszó önkormányzati javaslatra kiegészült pénzügyi források bevonásának lehetőségével. A tulajdonjogi kérdéseket és az üzemeltetésre vonatkozó részeket az önkormányzatokkal folytatott konzultáció eredményeként teljesen átírtuk. A VIII/1.1. pontból töröltük az e), f), g) felsorolást, mert azok a tagok hatáskörébe tartoznak. Az 1)-ben szabályozott állásfoglalásra nincs törvényes lehetősége a Társulási Tanácsnak. A VIII/1.2. pont 3. bekezdése kiegészült az új napirend felvételének lehetőségével. A tag képviselőjének helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket töröltük, mert az a tag önkormányzat egyéni döntése alapján szabadon történik, így nem korlátozható. A VIII/1.2. a társulási tanács elnökének a hatásköréből töröltük az i) pontot, mert erre a jogszabály nem ad lehetőséget, a támogatási szerződést pedig a társulás nevében írja alá. Nincs joga továbbá segítő szervezet létrehozására és szakértő igénybevételére a társulási tanács döntése nélkül. A felelősségére és a gazdálkodási jogaira vonatkozó rész töröltük, mert ez a költségvetési szerv vezetőjére irányadó szabályozás. A Felügyelő Bizottság elnevezését Pénzügyi Bizottságra változtattuk az önkormányzatokra vonatkozó törvények fogalomhasználatából adódóan és a felügyeleti szervtől való névbeli különbözőség erősítése érdekében. A X. pontban: A társulás felügyeleti szerve jogszabály alapján a társulási tanács. A tagok általi ellenőrzésre vonatkozó részletszabályok kerültek beépítésre. A társulás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket összhangba hoztuk a vagyoni rendelkezésekkel. XI/1. A szerződés felmondása során alkalmazott egyeztetési kötelezettség az ott megjelölt szervezetekkel (törvényességi ellenőrzést ellátó szerv, közreműködő, stb) nem írható elő az ilyen szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok szerint.
Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! Kérem, hogy a kiküldött társulási megállapodást és mellékleteit a képviselő-testület elé terjeszteni szíveskedjék megtárgyalása céljából. A képviselő-testület minősített többséggel jóváhagyott határozatáról szóló kivonatot legkésőbb az ülést követő 3 napon belül faxon vagy levélben jutassa el az Ügynökségre, illetve eredetiben az alakuló ülésre is el kell hozni.
Az alakuló ülés az összes kivonat beérkezése után tartható meg a társulási megállapodás aláírása érdekében.
Debrecen, 2008. szeptember 26. Tisztelettel: Dr. Debreczeni Ferenc igazgató
