M E G H Í V Ó. Napirend: 1. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezetőjének megbízatása

Gyomaendrőd Város Polgármestere 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 124. Tel./Fax: (66) 386-122, (66) 283-288 Web site: www.gyomaendrod.hu e-mail: [email protected]

MEGHÍVÓ Gyomaendrőd Város Polgármestere Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás Társulási Megállapodás IV. 1. pontjában foglaltak szerint tisztelettel meghívja Önt, a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás Képviselő-testületeinek 2013. március 28 –án 13 órakor tartandó együttes ülésére Helyszín: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Gyomaendrőd, Selyem u. 124. Napirend: 1. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezetőjének megbízatása 2. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda alapdokumentumainak fenntartói jóváhagyása 3. Bejelentések

Kérem, az ülésen részt venni szíveskedjen.

Gyomaendrőd, 2013. március 21.

Várfi András polgármester

ELŐTERJESZTÉSEK

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Intézményi Társulás 2013. március 28. napján tartandó rendkívüli üléséhez

1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Az Intézményi Társulás 2013. március 28-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezetőjének megbízatása Lévai Éva Várfi András polgármester

Tisztelt Intézményi Társulás! A „Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda” nevelési intézményben az intézményvezetői feladatokat Czikkelyné Fodor Tünde óvodapedagógus látja el, megbízása 2013. augusztus 15. napján lejár. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (7) bekezdése az alábbiakban szabályozza az intézményvezető megbízásának rendjét: „Az intézményvezető kiválasztása, - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályáztatás útján történik. A pályáztatás mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.” A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás 2013. február 14. napján tartott ülésén, a Társulás felkérte a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda tantestületét, véleményezze az intézményvezető szakmai munkáját, melyről a tantestület a megadott határidőre benyújtotta írásos véleményét. Az előterjesztés mellékletét képezi a nevelőtestület véleménye, valamint az intézményvezető fél éves beszámolója. Kérem a Tisztelt Intézményi Társulást, a vélemény ismeretében hozza meg döntését. Döntési javaslat "Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezetőjének megbízatása" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: Intézményirányítás Az Intézményi Társulás a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás - Csárdaszállás Község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei Czikkelyné Fodor Tünde5502Gyomaendrőd, Temető utca 2. szám alatti lakost a Közoktatásról szóló 2011. évi CXC. tv. 68. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján megbízza a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás öt évre szól 2013. augusztus 15-től, 2018. augusztus 15-ig. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás - Csárdaszállás Község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei, mint munkáltatók Czikkelyné Fodor Tünde illetményét, mint magasabb vezető, 1992. évi XXXIII. törvény, 61. § (1) g), 64. § (1) – (2), valamint a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/C. § (1) a) pontja alapján a következők szerint állapítja meg:

Garantált illetmény G-6 Garantált Illetményt növelő további szakképesítés Magasabb vezetői pótlék (mindenkori közalk. pótlékalap 230 %-a): Havi illetménye kerekítve, összesen:

Határidők, felelősök: Határidő: 2013. 08. 15. 2

150.500.- Ft 7.525.-Ft 46.000.- Ft 204.000- Ft

Felelős: Várfi András Hivatali felelős: Lévai Éva

3

2. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Az Intézményi Társulás 2013. március 28-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda alapdokumentumainak módosítása Keresztesné Jáksó Éva Várfi András polgármester

Tisztelt Intézményi Társulás! A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda óvodavezetője, Czikkelyné Fodor Tünde felülvizsgálta az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát. Az intézményvezető az alábbiakban foglalta össze az alapdokumentumok felülvizsgálatának szükségességét: „2011 decemberében jelent meg a CXC törvény a nemzeti köznevelésről, mely új célokat, új kereteket jelölt ki az oktatási, nevelési intézmények részére. Az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet (20/2012. EMMI) pontosította azokat a teendőket, amelyeket az intézményeknek a tanév során végre kell hajtani. 2012. november 14-én tették közzé az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szövegtervezetét a kormányzati honlapon, mindössze két hetet adva arra, hogy a szakmai szervezetek megfogalmazhassák a dokumentummal kapcsolatos véleményüket. Nagyon rövid idő elteltével, december 17-én jelent meg a kormányrendelet (362/2012), mely a következő évekre meghatározza az óvodák pedagógiai tevékenységét. A rendelet hatályba lépésének időpontja 2013. szeptember 1-je lesz, amely alól egyetlen rendelkezés kivétel: a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás, amely csak 2014. szeptember 1-jétől lép hatályba. Az új alapdokumentum szerkezete nem változott. Szellemisége, gyermekközpontúsága megőrizte azokat az értékeket, amelyeket az 1996-os program lefektetett. Az óvodák nevelőtestülete továbbra is szabadon elkészítheti, átveheti vagy adaptálja azt a pedagógiai programot, amelyet alkalmazni kíván. Intézményünk abban a sajátos helyzetben van, mivel újonnan alakult, így 2012. szeptember 01. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját a Százszorszép Óvoda Nevelőtestülete által elkészített pedagógiai program alapján. Az Alapprogram 2009-ben kiadott módosításához képest az új szövegben fogalmi pontosítások történtek, valamint átvezetésre került az új köznevelési törvény fogalom és szókészlete. A legtöbb tartalmi és szövegváltozás a mozgás fejezetben történt, hangsúlyosabbá vált a gyermekek mindennapos, tudatos és szervezett mozgásfejlesztése. A nevelési program helyett a továbbiakban pedagógiai program elnevezést kell alkalmazni. Fontos változás, hogy a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Nem szükséges a programról szakértői véleményt kérni, ámbár ez intézményünk esetében ebben a tanévben megtörtént. Tartalmi változás pedagógiai programunkban a felülvizsgálati határidőig (március 31.) nem történik, csak formai, fogalmi változásokat javítunk az Alapprogram módosításához igazítva, ezek pedig a következőek · beleírjuk a Margaréta Óvodában megírt és alkalmazott „jó gyakorlatok” tartalmi elemeit · a programban megfogalmazott alapelveink és céljaink mellett kinyilvánítjuk, hogy nevelőtestületünk milyen erkölcsi értékeket képvisel, · milyen feladatokban, tevékenységekben valósul meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése, · milyen feladatokban, tevékenységekben valósul meg a szociális hátrányok csökkentése, · milyen egészségnevelési elvek mentén szerveződik az óvodai élet · milyen környezeti nevelési elveket tükröz a nevelőmunka, · milyen esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket tesz az óvoda, · az erkölcsi nevelés milyen feladatokban valósul meg, · milyen kapcsolatokat épít ki az óvoda a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel, · van-e mindennap rendszeres, tervezett, szervezett, a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozás, · a nap folyamán a spontán, szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik-e kellő arányban a tervezett, irányított mozgásos tevékenységek. Nevelőtestületünknek felül kell vizsgálni még egyéb szabályzatainkat, dokumentumainkat is annak érdekében, hogy valamennyi előírásnak megfeleljenek, úgymint Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. A minőségirányítási program elemeit bele kell építeni intézményünk dokumentumaiba.” A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény annyiban módosította az oktatási intézmények elfogadásának eljárásrendjét, hogy nem a fenntartóhoz, hanem az intézményvezetőhöz telepítette a jóváhagyási jogosultságot, ugyanakkor a fenntartó az intézményi dokumentumok felett ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. Fenti jogszabályhelyben előírtak teljesítése miatt Czikkelyné Fodor Tünde tájékoztatásként megküldte az intézmény alapdokumentumait, melyeken a jogszabályváltozások miatt formai változásokat vezettek át. 4

Döntési javaslat "Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda alapdokumentumainak módosítása" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: Intézményirányítás Az Intézményi Társulás a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás - Csárdaszállás Község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei tudomásul veszik a Gyomaendrőd-CsárdaszállásHunya Kistérségi Óvoda pedagógiai programjának, házirendjének és szervezeti és működési szabályzatainak módosítását.

Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

5

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

GYOMAENDRŐD

2013.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

A költségvetési szerv neve: GYOMAENDRŐD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

OM azonosító: 201827

Székhelye: Százszorszép Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz.

Az intézmény telephelyei: Napsugár Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz.

Az intézmény tagintézménye: Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: -

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon, 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, 5500 Gyomaendrőd, Fő út 181. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja.

2

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE....................................................................................................................... 5  1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ....................................................................... 5  2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya ................................................................... 5  3. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok................................................................. 5  4. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte ................................................................... 6  5. Az intézmény típusa:.......................................................................................................... 6  6. Az intézmény maximális gyermek-, és tanuló létszáma, tagozat megnevezése ................ 6  7. Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma ................................................ 6  7.1. Alaptevékenység: ........................................................................................................ 6  7.2. Egyéb vendéglátás....................................................................................................... 7  8. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga ......... 7  8.1. A használatba adott ingatlanok helyrajzi szám szerint: .............................................. 8  9. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: ..................................... 8  10. A költségvetési szerv működési köre ............................................................................... 8  11. A költségvetési intézmény alapító jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: .................................................................................................... 8  13. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása ................................................................ 8  14. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje:...................................................... 9  15. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése:............................................................................................................................ 9  16. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe:.......................................... 9  18. Bélyegzők használata, kezelése........................................................................................ 9  II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE.......................................................................... 10  1. A munkaidő beosztása, és a helyettesítés rendje.............................................................. 10  2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása ............................... 10  3. Belépés és benntartózkodás rendje................................................................................... 11  3.1. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel .................................................................................................................... 12  4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje........... 12  5. Az óvodai felvétel rendje ................................................................................................. 12  6. Csoportok szervezési elvei ............................................................................................... 13  7. A gyermek kötelességeinek teljesítése ............................................................................. 13  8. A gyermekek távolmaradásának igazolása ...................................................................... 13  9. Óvodáztatási támogatásra jogosultság ............................................................................. 14  10. Térítési díj be-, illetve visszafizetésére vonatkozó rendelkezések................................. 14  11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje .......................... 14  12. Az intézmény egészségvédelmi szabályai...................................................................... 15  13. A gyermekekkel kapcsolatos óvó, védő előírások ......................................................... 16  14. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén ......................................... 17  15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ........................................ 17  16. Gyermekvédelmi rendszer.............................................................................................. 19  17. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, IMIP-ről és a Házirendről ........... 19  18. A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata ............................................................ 19  19. Reklámtevékenységek.................................................................................................... 19  20. Belső ellenőrzés.............................................................................................................. 20 

3

20.1. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje .......................................................... 20  20.2. Az óvodák belső ellenőrzésére jogosultak .............................................................. 21  20.3. Az ellenőrzés szempontjai....................................................................................... 21  21. A tartalmi munka szervezése.......................................................................................... 22  III. BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA.......................... 24  1. Vezetők közötti feladatmegosztás .................................................................................... 24  1.5. Vezetőség ...................................................................................................................... 27  1.6. Az óvodavezetés állandó tagjai ..................................................................................... 27  1.7. A kapcsolattartás rendje ................................................................................................ 27  2. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra)....................................................... 28  2.1. Az intézmény alkalmazott dolgozói.......................................................................... 28  3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ................................................................. 29  3.1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége – alkalmazotti közösség .. 29  3.2. Nevelőtestület............................................................................................................ 29  3.3. Szakmai munkaközösségek....................................................................................... 30  3.4. Minőségirányítási csoport ......................................................................................... 31  3.5. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak ....................................................... 31  4. A vezetők és óvodák közötti kapcsolattartás rendje, formája .......................................... 32  4.1. Óvodai közösségek.................................................................................................... 32  4.2. Vezetők közössége: ................................................................................................... 32  4.3. Értekezletek............................................................................................................... 32  5. Az óvodavezetőség - nevelőtestület - alkalmazottak - szülők közötti kapcsolattartás formái ................................................................................................................................... 33  5.1. A vezetők és az óvodai szülői szervezetek közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog ........................................................................... 33  5.2. A szülők és óvodai nevelők közötti kapcsolattartás.................................................. 34  5.3. Szülői értekezletek .................................................................................................... 34  6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ................................................................. 35  7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje......... 35  IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 37 

4

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kis Bálint általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) 40.§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el (továbbiakban SZMSZ) A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Kistérségi Óvoda működési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismertetése, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva - hozhat intézkedést, 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az intézmény dolgozóira, az intézménybe felvett gyermekekre és szüleikre, illetve mindazon személyekre, akik belépnek az intézménybe. A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. 3. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 5

13.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II. 15.) OMrendelet 4. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát GyomaendrődCsárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei a 27/2012. (VI.28.) számú határozata alapján 2012. szeptember 1-jei hatállyal hagyták jóvá. 5. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda Az intézmény Csárdaszállás község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei, mint fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program szerint látja el 2.5 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb hétéves korig – az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés feladatait. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6. Az intézmény maximális gyermek-, és tanuló létszáma, tagozat megnevezése Gyomaendrőd -

Százszorszép Óvoda: 114 fő, Napsugár Óvoda: 30 fő Csemetekert Óvoda: 83 fő Margaréta Óvoda: 82 fő

Csárdaszállás -

Óvoda: 25 fő

7. Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma 7.1. Alaptevékenység: Alapvető szakágazat: 851020 Óvodai nevelés Óvodai nevelés Intézményeinek, programjainak komplex támogatása Szakágazat szám: 85102 TEÁOR szám: 8510 Szakfeladat szám: 85101 – Óvodai nevelés

6

-

Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda – 5502, Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

851011 – Óvodai nevelés ellátása − Iskolás kor előtti oktatás, az óvodai nevelés és iskola előkészítés − Hátrányos helyzetű tanulók, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése − Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése – oktatása 851012 – Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása − Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása. − Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. − A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 851013 – Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás − Roma nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése kizárólag magyar nyelven folyó nemzetiségi nevelés 7.2. Egyéb vendéglátás Szakágazat szám: 562900 TEÁOR szám: 5629 Szakfeladat szám: 56291 – Oktatásban, üdültetésben részt vevők, dolgozók elkülönített étkeztetése − − − − −

Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

562912 – Óvodai intézményi étkeztetés 562917 – Munkahelyi étkeztetés 8. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A működéshez szükséges alábbi ingatlanokat a fenntartó használatba adja az intézménynek.

7

8.1. A használatba adott ingatlanok helyrajzi szám szerint: -

Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Hsz.: 113 Gyomaendrőd, Blaha L. út 8. sz. Hsz.: 5059 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Hsz.: 5350 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Hsz.: 69 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. Hsz.: 75

A feladatellátáshoz az ingatlanon kívül rendelkezésre állnak még az intézményben a leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, melyeket szabadon használhat. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont a társult önkormányzatok vagyonrendeletében foglaltak szerint köteles kezelni és biztosítékként nem adhatja. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. 9. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Az intézmény közfeladata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§-ában foglaltak alapján az Óvodai nevelés, ellátás, mely a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkoztatásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magába foglaló óvodai tevékenység. 10. A költségvetési szerv működési köre Az intézmény alaptevékenysége szerint köznevelési feladatot ellátó költségvetési szerv. A Százszorszép Óvoda, Margaréta Óvoda kötelező felvételre vonatkozó körzete: a gyomai, korábbi közigazgatási városrész. A Csemetekert Óvoda, Napsugár Óvoda kötelező felvételre vonatkozó körzete: az endrődi, korábbi közigazgatási városrész. Az Óvoda – csárdaszállási tagintézmény kötelező felvételre vonatkozó körzete: Csárdaszállás Község közigazgatási területe. 11. A költségvetési intézmény alapító jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő testületei 12. Gesztor önkormányzat: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. sz. 13. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatait Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a fenntartó által jóváhagyott megállapodás szabályozza. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja.

8

14. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Intézményi Társulás Képviselő-testülete gyakorolja, Kjt. 1992. évi XXXIII. Tv. 23. § alapján. 15. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv alapján 16. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei, 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. A költségvetési szerv alapításának ideje: 2012. szeptember 1. 18. Bélyegzők használata, kezelése Az intézmény bélyegzőinek lenyomata Hosszú bélyegző 1 db

Körbélyegző 1 db

A bélyegzők az intézmény lemezszekrényében tarthatók. Használhatja: - óvodavezető, - óvodavezető-helyettes, Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. Cégbélyegző az intézmény 1. sorszámmal ellátott körbélyegzője. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény cégbélyegző használatára az intézményvezető jogosult. Tartós távolléte esetén a vezetők helyettesítési rendjében következő dolgozó. Az aláírási jogot a tanügyi dokumentumokon az intézményvezető és a tagintézmény-vezetők gyakorolhatnak. Munkáltatói dokumentumok kizárólagos aláírója a magasabb vezető. Kivételt képez ez alól tartós távolléte esetében munkáltatói igazolások, munkáltatóval való előzetes egyeztetés után, munkáltatói dokumentumok. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

9

Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az ügyviteli alkalmazott gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírásoknak megfelelően jár el.

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. Az intézmény dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, melyből az óvodapedagógusok heti 32 órát kötelesek gyermekcsoportban eltölteni. 1. A munkaidő beosztása, és a helyettesítés rendje -

Az óvodák 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemelnek Az óvodák nyitva tartása

Tagintézmények Százszorszép Óvoda Kossuth út 7. Csemetekert Óvoda Blaha u. 8. Napsugár Óvoda Szabadság u. 6. Margaréta Óvoda Jókai u. 4. Csárdaszállási Napraforgó Óvoda Csárdaszállás, Kossuth u. 23. -

Nyitva tartási idő 6 - 18 óra 6 - 17:30 óra 6:30 – 17:30 óra 6:30 – 17:30 óra 7- 16 óra

Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is elrendelhet. Lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel történik. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel A gyermekek napirendje az óvodák csoportnaplóiban kerül rögzítésre A munkaidő nyilvántartás a hatályban lévő jogszabályok szerint történik. A dolgozó a kötelező óraszámát a munkarend tartalmazza, azt köteles betartani, ettől eltérni az intézményvezető, telephely vezető előzetes engedélye alapján lehet.

2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. 10

Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt – esetenként karácsony és újév között – szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az óvodai nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda nyári zárva tartására évente kerül sor. A nyári zárva tartás időpontját a fenntartóval szükséges engedélyeztetni. A munkaközösség-vezetők a zárva tartás pontos időpontját legkésőbb minden év február 15-ig a szülők tudomására adják írásban. Az ünnepekkel, megemlékezésekkel kapcsolatos változásokról - országos és helyi rendelkezések figyelembe vétele mellett - 7 nappal előbb kell a szülőket értesíteni. A nevelésmentes nap konkrét időpontról 7 nappal előbb tájékoztatni kell a szülőket. A zárva tartás alatt a szülők igénye alapján ügyeletet kell szervezni. A nevelés nélküli munkanapok igénybevétele előtt az óvodák írásban felmérik az ügyeletet kérő gyermekek létszámát. Nevelés nélküli munkanapokon összevont csoportok működésének szempontja: csoportok létszáma nem haladhatja meg a maximális csoportlétszám felső határát.(25fő) A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az intézmény nyitvatartási idején belül egy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető az intézményben tartózkodik. Az intézmény fogadónapjai Az intézmény éves munkatervében kerül meghatározásra a szülők és egyéb érdeklődők fogadásának időpontja. Az időpontot az óvodák házirendje is tartalmazza. 3. Belépés és benntartózkodás rendje Az intézmény területén csak az intézmény dolgozói és a jogviszonnyal rendelkező gyermekek tartózkodhatnak. A szülő (gondviselő) csak a gyermekével kapcsolatos ügyintézés céljából, és időtartama alatt tartózkodhat az intézmény területén. Külső munkavállalók csak a megbízás erejéig, a feladatellátás céljából tartózkodhatnak az intézményben. Más nevelési és oktatási intézmények dolgozói, főiskolai hallgatók, valamint társintézmények képviselői csak az óvodavezető előzetes írásbeli engedélyével tartózkodhatnak az óvoda területén, ill. léphetnek be vagy vehetnek részt a csoportfoglalkozásokon (foglalkozás látogatás, hospitálás, nevelési- és gyakorlat). Hirdetéssel, „toborzással” senki nem zavarhatja az óvodai foglalkozások rendjét, ennek betarttatásáért a mindenkor foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

11

3.1. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetőjével történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg.

4. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje -

Az intézmény épületeit címtáblával, zászlóval (nemzeti és uniós) kell ellátni. Az óvodák létesítményeit és helyiségeit az óvoda nyitva tartása alatt lehet használni. Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésnek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították.

5. Az óvodai felvétel rendje Az óvoda 2.5 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig nevelőintézmény. A Kt. 6. § (2) bekezdés alapján, az a gyermek, aki augusztus 31. után született, a tankötelezettségét a 8. életévében is megkezdheti. Az óvoda – a fenntartó által meghatározottak szerint – az óvodai jelentkezés helyét, idejét, módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni plakáton. A felhívásban külön ki kell térni az ötödik életévet betöltött gyermekek – az iskolai életmódra felkészítő óvodai foglalkozásokon való részvétel miatt – kötelező óvodai beíratásra is. Az ötödik életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni, illetve az óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától. Ha a gyermek belép a tanköteles életkorba, az óvoda, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a gyermek fejlettségi szintje miatt javasolhatja a vizsgálatok időtartamára a gyermek további óvodai elhelyezését addig, míg megállapításra kerül szükséges-e sajátos iskolai nevelésben, oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az óvodai felvételi vagy átvételi kérelem, illetve gyermek felvételi kérelmének elbírálásakor írásban értesíteni kell a szülőt és az előző óvoda vezetőjét. -

Az óvodai felvétel jelentkezés útján történik. A felvételnél meghatározó a fenntartó által megállapított férőhelyszám. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek környezetében lakik, illetve szülője dolgozik, rugalmasan biztosítva a szülő számára a szabad óvodaválasztást.

12

-

-

Az óvodai jelentkezés módját a határidő előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra kell hozni. A felvételt a munkaközösség-vezetők, a feladat-ellátási hely megbízott vezetői, a vezetővel egyeztetve, annak döntése alapján bonyolítják. Amennyiben több a jelentkezők száma, mint a férőhelyszám, valamint a maximálisan felvehető gyermeklétszám, a Kt. szerint engedélyeztetni kell. Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni A szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti a törvényi előírások határain belül.

A felvételt nyert gyermekeket köteles a szülő rendszeresen óvodába járatni. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza. A sajátos nevelési igényű gyerekek csoportba való felvételéhez a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság orvosi- pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálata, és véleménye szükséges. 6. Csoportok szervezési elvei -

létszámhatárok (maximum 25 fő) csoportszoba férőhelye nevelőtestület pedagógiai elvein alapuló szervezési elképzelések az óvodák nevelési gyakorlatának szervezési elvei (speciális képzések, felzárkóztatás, tehetséggondozás)

Óvodán belül, ha a feltételek adottak, többféle csoport-kialakítási elv is érvényesülhet, amennyiben az nem sérti a helyi nevelési gyakorlat alapelveit. (A délutáni összevonásokról mindenkor tájékoztatni kell a szülőket, jelzést kell adni arról, hogy a szülő melyik csoportban találja délután gyermekét.) 7. A gyermek kötelességeinek teljesítése (4) Ha a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni és egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt, illetve ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Amennyiben a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, a telephely vezető tájékoztatja az intézményvezetőt, aki kétszeri írásbeli szülői felszólítás után értesíti a jegyzőt. 8. A gyermekek távolmaradásának igazolása A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a csoportvezető óvodapedagógus köteles bejegyezni.

13

A gyermek havi mulasztásait az óvodapedagógusnak a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. A nevelési év alatt, egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodapedagógus engedélyezheti. A gyermek előzetes engedélykérés nélkül nem maradhat távol az óvodától, csak betegség esetén, amiről orvosi igazolást kérünk. Betegség miatt hiányzó gyermek óvodába jövetelének első napján, de legkésőbb 2 napon belül orvosi igazolással igazolhatja mulasztását. A betegségből visszaérkező gyermeket csak orvosi igazolással fogadjuk. Ha a gyermek hatósági intézkedés miatt nem tud részt venni az óvodai foglalkozásokon, az erről szóló igazolást legkésőbb az érintett napot követő 3. munkanapon be kell mutatni az érintett óvodapedagógusnak. 9. Óvodáztatási támogatásra jogosultság Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult: -

a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

Ha a gyermek óvodát változtat, a nyilvántartásból törölni kell, s a továbbiakban az átvevő óvoda tartja nyilván. 10. Térítési díj be-, illetve visszafizetésére vonatkozó rendelkezések -

A gyermek hiányzását, illetve hiányzás utáni visszatérését a szülő, előző nap 11 óráig köteles bejelenteni az adott óvodában. Az étkezési díjak befizetésének időpontjáról legalább 7 nappal előbb tájékoztatja a szülőket. Az étkezési díjakat adott hónapra kell fizetni.

11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje -

Az óvodába járó gyermekek egészségügyi gondozását az óvoda gyermekorvosa, fogorvosa és védőnője látja el, (a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján). Az egészségügyi ellátás a 26/1997.NM. rendelet alapján történik.(Az orvos és védőnő feladatait külön jogszabály tartalmazza.) Az intézményvezető és a munkaközösség-vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak a város orvosaival, fogorvosaival és megszervezik a gyermekek rendszeres fogászati ellenőrzését.

A munkaközösség- vezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: 14

-

biztosítani az egészségügyi (orvosi, fogorvosi, védőnői) munka feltételeit gondoskodni a szükséges óvónői felügyeletről szükség szerint előkészíteni a gyermekek vizsgálatát.

Az óvodák orvosai évente megvizsgálják az óvoda összes gyermekét, és igazolást adnak az iskolai beíratáshoz. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat, továbbá a tálaló konyha működése során a HACCP előírásait mindenkinek szigorúan be kell tartania. A védőnők évente többször ellenőrzik a gyermekeket az óvodai közösségben. A látás-, és hallás ellenőrzését a helyi óvodákban évente elvégzik a szakemberek. 12. Az intézmény egészségvédelmi szabályai Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat, továbbá a tálaló konyha működése során a HACCP előírásait mindenkinek szigorúan be kell tartania. Az óvodákban megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Betegség után csak orvosi igazolással fogadható a gyermek az óvodába. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre. Az óvoda konyháján csak egészségügyi könyvvel rendelkező személyek tartózkodhatnak, betartva a HACCP részletesen kidolgozott előírásait. A csoportszobában a szülők csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (nyílt napok, ünnepélyek, szülői értekezlet) A 2005 évi CLXXXI. évi törvény módosítása alapján az intézményben (az épület egyelten helyiségében sem, valamint az intézményhez tartozó külső területén, és az intézmény öt méteres körzetében) tilos a dohányzás! Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!

15

13. A gyermekekkel kapcsolatos óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja a gyerekeknek, baleset, vagy annak megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. A gyermekek egészsége és testi épségének védelme érdekében minden óvodai dolgozó kötelessége a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformákra a figyelmet felhívni. Az óvodapedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A nevelési év megkezdésekor az első óvodai csoportfoglalkozáson ismertetni kell: -

az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, kirándulások, túrák előtt, rendkívüli események után, nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a gyerekek figyelmét.

Az óvodai nevelési év megkezdésekor, óvodai tevékenységek alkalmával: kirándulások, uszodai, és egyéb külön szervezett tevékenységek előtt – fel kell hívni a figyelmet az eszközök helyes használatára, a biztonságos közlekedésre, a helyes viselkedésre. Az ismertetés a gyermekek életkorának megfelelő szintű kell, hogy legyen. Az intézmény összes dolgozójának kötelessége, amennyiben balesetet előidéző veszélyt észlelt, azt megszüntesse, vagy a megszüntetés érdekében intézkedjen. A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Gondoskodni kell az épületben, illetve a helységek berendezésében rejlő balesetveszély elhárításáról. -

Tetőcserép, csatorna, külső vakolat megfelelő állapotának folyamatos figyelemmel való követése, a szükséges javítás azonnali megszervezése. Bútorzat, játékok szálkamentessége, (lehetőleg lekerekített sarkok) stabil polcrendszer és ülőhelyek biztosítása. Lépcsők csúszás mentességének biztosítása, tapadó szegéllyel. Köves-, melegpadlós helységek felmosása csak akkor, amikor a gyermekek nem tartózkodnak ott. Sporteszközök stabilitásának biztosítása. Konnektorok ellátása védődugóval. A vegyszerek, tisztítószerek - gyermekek elől elzárva történő- tárolása. Az audiovizuális eszközök használata felnőttek felügyelete mellett.

16

-

Az épület ajtóinak biztonságos zárása. Gondoskodni kell az udvari játékok stabilitásáról és a felnőttek felügyeletéről. Kiálló, hegyes, szöges tárgyak eltávolítása. Figyelemfelhívás az udvaron található tüskés cserjék ágaira (bogyók, egyéb termések fogyasztásának veszélyeire)

14. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a közvetlen felettesnek.

E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. -

A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget

Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén az óvónő teendőinek sorrendisége -

Elsősegélynyújtás, sérült ellátása. Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) az óvónő által. Szülő értesítése. Baleseti jegyzőkönyv készítése. (A 16/1998.(IV.(.) MKM rendelet 30.§-a és a hozzátartozó l. sz. melléklet alapján.)

15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába járó gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: -

a természeti katasztrófa a tűz a robbanással történő fenyegetés.

17

Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az óvoda épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni a közvetlen felettesével, az óvoda vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A feladat-ellátási hely vezetője dönt a szükséges intézkedésekről és a telephely vezető, az intézményvezető, értesítéséről. Az intézmény vezetője tájékoztatja a fenntartót. Rendkívüli esemény esetén az intézményvezető, telephely vezető, feladat-ellátási hely vezetője intézkedhet. A rendkívüli eseményről értesíteni kell: -

a fenntartót tűz esetén a tűzoltóságot robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket. katasztrófa védelmet

A lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd ezt követően történik meg a gyermekek mentése az intézményből a tagintézményekben található „Tűzriadó terv” mentési gyakorlata alapján. A tűzvédelmi felelős közreműködik az intézmény elhagyásának lebonyolításában. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek csoportvezető óvodapedagógusai a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni: -

az épületből minden gyermek távozzon (pl. mosdóból is, stb.) a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyek segítésére utoljára az óvodapedagógusok és dajkák távozzanak, meggyőződve, hogy nem hagytak hátra gyermeket a gyülekezőhelyen a gyermekek megszámolására.

A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosultnak gondoskodnia kell: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek elzárásáról (gáz, elektromos áram) a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek,)

A rendvédelmi szervek helyszínre érkezését követően tájékoztatást kell adni: -

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról a közművezetékek helyéről

18

-

az épületben tartózkodók létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről.

16. Gyermekvédelmi rendszer Az óvodákban gyermekvédelmi felelős látja el a gyermekvédelemmel összefüggő feladatokat. (11/994 MKM rendelet 6 §) Nevelési év kezdéskor a szülők tájékoztatást kapnak a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mely időpontokban hol kereshető fel. Az óvodák hirdető tábláján a szülők által jól látható helyen kerül közzétételre a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címe, telefonszáma (CsaládsegítőGyermekjóléti szolgálat) 17. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, IMIP-ről és a Házirendről Az alapdokumentumokat az óvodavezető és telephely-vezetők irodájában kell elhelyezni – az intézményvezető által hitelesített másolati példányban: -

az intézmény Helyi Nevelési Programját, az óvoda nevelési gyakorlatát az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az óvoda házirendjét az Intézmény Minőségirányítási Programját

Ezt a szülők a telephely vezetőktől is elkérhetik. A szülők az intézményvezetőtől vagy a telephely vezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. 18. A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági vizsgálata a 33/1998. (VI.24.) NM rendelete alapján történik. Munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozás – egészségügyi vizsgálaton részt venni, az intézmény foglalkozás-egészségügyi orvosánál. A munkavállalók időszakos, rendszeres vizsgálaton vesznek részt, a jogszabályban előírtak szerint, illetve évente. 19. Reklámtevékenységek 1997. évi LVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenységről Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyezésével helyezhető el. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.

19

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és -

fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. 20. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó -

szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. törvényességi

A szakmai ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi éves munkaterv melléklete. 20.1. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része). Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Az ellenőrzési terv tartalmazza az: -

az ellenőrzési területeket az ellenőrzés formáját, módszerét az ellenőrzés főbb szempontjait az ellenőrzött időszak meghatározását az ellenőrzést végzők megnevezését az ellenőrzés időpontját az ellenőrzés tapasztalati értékelésének időpontját és módját.

20

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: - az intézményvezető-helyettest, - a szakmai munkaközösség vezetőjét, - a gyermekvédelmi felelőst, - a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt. Az ellenőrzés formái: - nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, - beszámoltatás, - írásbeli dokumentációk ellenőrzése, - speciális felmérések, vizsgálatok. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek. A tanévzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 20.2. Az óvodák belső ellenőrzésére jogosultak -

intézményvezető (minden óvodában, minden tevékenységet jogosult ellenőrizni) óvodavezető-helyettes (minden óvodában, minden tevékenységet jogosult ellenőrizni) munkaközösség vezetők (az adott évben kiemelt nevelési feladatok teljesítését ellenőrizhetik minden óvodában, felkérésre)

Visszacsatolás az ellenőrzésre -

azonnali megbeszélés az ellenőrzött személlyel, vezetői megbeszélések keretén belül, munkaközösségi foglalkozásokon, nevelési évet értékelő munkatársi és nevelőtestületi értekezleteken.

20.3. Az ellenőrzés szempontjai Mindenkori szempont a gyermek fejlettségi, neveltségi, viselkedési szintjének, szokás-, szabályrendszerének, társakhoz való viszonyának, játék tevékenységének megfigyelése, illetve az évente elfogadott szempontok alapján. -

Az óvodapedagógusok személyiségének, egyéniségének, egyéni adottságainak megfigyelése. (Az ellenőrzött személy véleményét meg kell hallgatni, az eredményesség számonkérése érdekében) Az ellenőrzést mindenkor értékelésnek kell követnie, amelynek segítenie kell a fejlesztést, az elemzés után konkrét feladatokat kell meghatározni határidővel. Az ellenőrzésnek mindenkor reális helyzetet figyelembevevőnek, elfogulatlannak kell lennie. Az ellenőrzési szempontokat minden nevelési év elején kell ismertetni. Az ellenőrzés eredményeiről az ellenőrzésre jogosultak az intézményvezetőnek írásban kötelesek beszámolni.

21

-

Az óvodák éves munkatervében évről-évre ki kell egészíteni az ellenőrzési szempontokat, és azt az éves ellenőrzési tervben rögzíteni kell.

21. A tartalmi munka szervezése Az óvoda, mint nevelési intézmény feladata: Mindazon feladatok ellátása, amelyet az Óvodai nevelés országos alapprogram és a helyi nevelési program előír. 21.1. Általános feladatok •

A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, személyiségének fejlesztése -

Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A közösségi életre történő felkészítés A szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, kiemelve az anyanyelv fejlesztésének és a kommunikáció különböző formáinak alakítása

21.2. Az óvodai élet tevékenységi formái -

Játék, vers-mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű feladatok, tanulás. Alapdokumentumnak a nevelők által választott és elfogadott program tekinthető, amely az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestülettel közösen helyi nevelési- fejlesztési módszereket dolgoznak ki. Az óvodavezető a munkaközösség-vezetők közreműködésével ezen dokumentumok alapján készítik el az óvoda éves pedagógiai munkatervét. Az óvodapedagógusok - az elfogadott irányelvek alapján - önállóan szervezik a csoport fejlesztőtevékenységét.(Ütemtervet készítenek, melyben konkrétan meghatározzák az adott csoportra vonatkozó tartalmi és szervezési feladatokat.) A munkaközösség-vezetők az ellenőrzéseken szerzett információk alapján és az óvónők tapasztalatai alapján értékelik az éves tartalmi munkát és határozzák meg a következő év feladatait, egyeztetve az óvodavezetővel.

21.3. Óvodai ünnepségek, rendezvények, hagyományok Az óvoda valamennyi telephelye bekapcsolódik az intézmény egészét érintő megemlékezésbe, rendezvénybe, programba. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők. Lehetőség szerint a belső termek is az ünnepekhez méltó díszítést kapnak. Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak.

22

Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi nevelési program tartalmazza ezek közül a legjelentősebbek: . Az óvodás korú gyermekek környezet-és természetvédelemhez kapcsolódó jeles napjai: - Állatok Világnapja - Víz Világnapja - A Föld Napja - Madarak és Fák Napja Óvodai rendezvényeink között jelentős helyet foglalnak el az alábbi ünnepek: - Szüreti mulatság - Mikulás-várás - Adventi készülődés - Karácsonyi ünnepély - Farsang - Március 15. megünneplése - Húsvéti játszóház - Anyák Napja - Családi gyermeknap - Ovi-Kóstoló Hagyományaink : - A gyermekek név-és születésnapjának megünneplése - Az iskolába lépő gyermekek búcsúztatása -

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományőrzés eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sportversenyek, - egyéb eszközök (például kiadványok, újság). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket, - a dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelképhasználatával (például zászló, jelvény), - a gyermekek ünnepi (egyenruha) viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

23

III. BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA 1. Vezetők közötti feladatmegosztás 1.1. Óvodavezető Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető. Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Önkormányzat képviselő-testületei bíznak meg. Az óvodavezető a közoktatási törvény feltételeinek megfelelő személy. Intézményvezetői jogkör: Az óvodavezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény és a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető felel: — az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, — a takarékos gazdálkodásért, — a pedagógiai munkáért, — a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, — a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, — a gyermekbalesetek megelőzéséért, — a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, — a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, — a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, — az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért, − gyakorolja a munkáltatói jogokat, − dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe, − az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja, − rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. − Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell, − felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, − felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: − a nevelőtestület vezetése, − a pedagógiai munka irányítása, − a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, − a munkáltatói döntések meghozatala,

24

− közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat, − fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető feladata: − a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, − a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, − a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, − a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, − a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, − a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, − az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, − a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása, − a karbantartó gondnok munkájának közvetlen irányítása, − az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetése, − a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, − a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, − a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, − a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, − az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, − igazgatási feladatok ellátása − az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, − a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, − a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja.

1.2. Óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető Feladata: − a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, − az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését, − nevelési területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység 25

irányításában, − közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, − szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése. Felelős: − a házi továbbképzések megszervezéséért, − a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, − a munkarend, munkabeosztás elkészítéséért, − a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint − a helyettesítési beosztás elkészítéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 1.3. Az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). A megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. 1.4. Munkaközösség-vezetők, telephelyvezetők A munkaközösség-vezetők az egyes telephelyek felelős vezetőiként tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A nevelési területen közreműködnek az intézményvezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezik és irányítják az adott telephely dolgozóinak munkáját. A munkaközösség-vezető felel a telephelyen: − a gyermekbalesetek megelőzéséért − a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

26

− a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért − a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és előkészítéséért − a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért − a helyi szülői szervezet működtetésének segítéséért − a telephelyén dolgozó pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért − a helyettesítés megszervezéséért − a telephelyén a pedagógiai munkáért − a telephely működéséért A munkaközösség vezetők munkájukat önállóan, személyes felelősséggel, munkamegosztáson alapuló, munkaköri leírás szerint végzik. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság. A tevékenységek összehangolása és az információk átadása érdekében az óvodavezetés rendszeresen tanácskozik. 1.5. Vezetőség A Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Kistérségi Óvodát pályázat alapján kinevezett óvodavezető vezeti, az óvodavezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők, azaz a telephelyvezetők segítségével. 1.6. Az óvodavezetés állandó tagjai − − − −

óvodavezető, óvodavezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke

1.7. A kapcsolattartás rendje − Az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. − A vezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: − a munkaközösségek vezetőit, − a minőségirányítási csoport vezetőjét, − a szülői szervezet képviselőjét, − a közalkalmazotti tanács elnökét.

27

2. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra)

Közalkalmazotti tanács

Óvodavezető

Óvodavezetőhelyettes

Szülők közössége

Minőségfejlesztési vezető

Munkaközösség-vezetők

Nevelőtestület

Technikai dolgozók

Az intézményen belül megtalálható az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az intézményen belül alá-és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők, illetve a vezetőkhöz tartozó beosztottak. 2.1. Az intézmény alkalmazott dolgozói − − − − − − −

óvodavezető óvodavezető-helyettes munkaközösség-vezetők óvodapedagógusok nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet (dajkák) karbantartó takarító

28

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. 3.1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége – alkalmazotti közösség Az óvodai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: - a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá - az intézményi minőségirányítási program elfogadására. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, ügyintéző és műszaki, kisegítő dolgozók együttműködését. 3.2. Nevelőtestület A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. §-a alapján:" a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik." A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - nevelési program elfogadása - szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

29

A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: − tanévnyitó értekezlet, − félévi értekezlet, − tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha − az óvodavezető összehívja, − a nevelőtestület egyharmada kéri, − a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök "A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár." 3.3. Szakmai munkaközösségek Tagjai által meghatározott működési rendben, munkaterv alapján dolgoznak elméleti és gyakorlati területen, döntenek a nevelőtestület által átruházott kérdésekről és arról meghatározott időben, és módon tájékoztatják a nevelőtestületet, a munkaközösség kezdeményezésére az óvodavezető bízza meg a munkaközösség vezetőjét. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált ellátása, a HHH gyermekek ellátására alkalmazott Integrációs Pedagógiai Rendszer, a kompetencia alapú oktatás alkalmazása és az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése megkívánja a pedagógusok egyes munkaközösségein kívüli, szervezett együttműködését is. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: − szakmai, módszertani kérdésekben segítik az óvoda munkáját, − részt vesznek az óvodai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), − pályázatokon részt vesznek, − szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, − felkutatják fejlesztő eszközök beszerzési lehetőségeit és a nevelési módszereket, − segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, − segítséget nyújtanak az éves munka megtervezéséhez,

30

− bemutató foglalkozások szervezése, értékelése, aktuális problémák, feladatok megbeszélése. Az együttműködés formái: − − − − −

spontán megbeszélések problémamegoldó fórumok műhelyfoglalkozások értékelő esetmegbeszélések bemutató foglalkozások

A kapcsolattartás módja: − vezetőségi gyűlések utáni információátadás − munkaközösségi értekezletek − napi munkakapcsolatban személyes, spontán megbeszélések 3.4. Minőségirányítási csoport Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében elkészítette minőségirányítási programját. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása minőségfejlesztési szervezet feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségirányítási csoport vezetőjét az óvodavezető kéri fel és bízza meg. A minőségirányítási csoport vezetőjének feladata: -

a mindenkori minőségi rendszer működtetésének, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, a minőségirányítással kapcsolatos dokumentációk kezelése, rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése, beszámolás.

3.5. A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak -

dajka fűtő, karbantartó takarító

31

A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető-helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. 4. A vezetők és óvodák közötti kapcsolattartás rendje, formája 4.1. Óvodai közösségek -

óvodavezetőség nevelőtestület közössége szakmai munkaközösségek szülők közössége alkalmazotti közösség.

4.2. Vezetők közössége: -

Az óvodavezető mindennapos kapcsolatot tart a telephelyekkel, tagintézménnyel személyesen, vagy telefonon, elektronikus úton. A vezetők rendszeresen vezetői értekezletet tartanak, illetve rendkívüli vezetői értekezletet, ha azt valamilyen halaszthatatlan ügy szükségessé teszi. A folyamatos kapcsolattartást a továbbképzések, óvodai bemutatók alkalmából történő találkozások biztosítják. (Az ellenőrzések az éves ellenőrzési tervben meghatározott időben és módon történnek.)

4.3. Értekezletek Az óvodákban az alábbi értekezleteket kell megtartani: -

nevelőtestületi munkatársi szülői

Nevelőtestületi: Rendszeres kibővített értekezlet – évente két alkalommal, témáját és időpontját a munkatervek tartalmazzák. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet - összehívhatja az intézményvezető, vagy ha az óvoda vezetősége indokoltnak tartja, illetve ha a nevelők 1/3-a kéri. A javaslattevő is és az intézményvezető is köteles előre közölni az értekezlet témáját. Az értekezletről mindenkor jegyzőkönyvet kell készíteni. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a nevelési év rendjében 5 nevelés nélküli munkanapot nevelői értekezletre, továbbképzésre igénybe vegyünk. Ezekről a nevelés nélküli munkanapokról 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

32

A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része (többnyire az azonos beosztásban vagy azonos feladatot ellátó dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Munkatársi: Óvodavezető, vagy a telephely vezetők, óvodák feladat-ellátási helyének megbízott vezetői hívhatja össze, de kezdeményezhetik a munkatársak is az előző feltételek mellett. -

Résztvevők: óvónők, dajkák, egyéb dolgozók Tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás megtartása.

Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvónői rendszeresen megbeszélik a csoporthoz beosztott dajkával. 5. Az óvodavezetőség - nevelőtestület - alkalmazottak - szülők közötti kapcsolattartás formái A kapcsolattartás fórumai: -

az óvodavezetőség ülései a különböző értekezletek megbeszélések

Ezen fórumok időpontját, az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség tagjai kötelesek: -

az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól; az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik, (Közalkalmazotti Tanács vezetői) útján közölhetik az óvoda vezetőségével. 5.1. A vezetők és az óvodai szülői szervezetek közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog A szülői szervezet vezetőségével való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. 33

Telephely szintű ügyekben a szülői szervezet vezetőjével a telephely-vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét évente egyszer tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről, alkalmanként kiadott írásbeli tájékoztatón keresztül. 5.2. A szülők és óvodai nevelők közötti kapcsolattartás Az óvodák vezetésében a szülők képviseletét az óvodai Szülői Szervezet látja el. A telephelyek Szülői Szervezete 1-1 főt delegál az intézményi Szülői Szervezetbe. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. A választmány munkaterv alapján dolgozik, melynek elkészítéséért és végrehajtásáért az Szülői Szervezet elnöke felelős. A szülők jogait a Kt. 59.§(1) bekezdése tartalmazza. A szülők, és óvónők a nevelőmunka összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség -

Nyílt napok Fogadóórák Családlátogatások Szülői értekezletek Hirdetőn kifüggesztett információkon keresztül Óvodai rendezvények alkalmával

5.3. Szülői értekezletek -

A szülői értekezletet a telephely vezetők és a csoportvezető óvónők hívják össze. Igény esetén az óvodavezető is összehívhat kibővített szülői értekezletet. Az értekezletek időpontját és témáját a munkatervek tartalmazzák. Az értekezlet napirendjét 3 nappal előbb a szülők tudomására kell hozni hirdetőtáblán, vagy meghívók segítségével.

Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét rendszeresen tájékoztatja. Fogadóórákat a szülői igény és a pedagógiai szükségesség szerint tartjuk, illetve a helyi Pedagógiai Program nevelési gyakorlatának megfelelően. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőiken keresztül közölhetik az óvoda vezetőségével, nevelőtestületével vagy a Szülői Közösséggel. A szülők és más érdeklődők az óvoda pedagógiai programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és Házirendjéről az óvoda vezetőjétől, valamint munkaközösség-vezetőtől, az óvodai munkatervben évenként meghatározott óvodavezetői, munkaközösség-vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

34

Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A nevelési program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: -

az óvoda fenntartójánál az óvoda irattárában, az óvoda vezetőjénél és a munkaközösség vezetőjénél a telephelyekhez és tagintézményhez tartozó feladat-ellátási helyeken

6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Fenntartó képviseletében: Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Gyomaendrőd, Selyem út 124. Helyi oktatási intézmények vezetői, helyi óvodák, iskolák nevelői Szakmai Szervezetek, intézmények Térségi Humánsegítő Szolgálat, Gyomaendrőd, Fő út 2. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Békéscsaba

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az óvodavezető, munkaközösség-vezető a felelős. -

művelődési intézmények: Katona József Művelődési Központ, Határ Győző Városi Könyvtár, Városi Sportcsarnok Egészségügyi Szolgálat (gyermekorvos, védőnő, fogorvos) Az intézményt támogató szervezetek (alapítványok) Rendőrség

7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • Az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása. • Az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések. • A tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. • Az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

35

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

36

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának napja. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata évente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően történik.

Gyomaendrőd, 2013. március 11.

Czikkelyné Fodor Tünde intézményvezető

Záradékok Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda nevelőtestülete 2013. március 18-án megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyv vezetője, valamint két választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Gyomaendrőd, 2013. március 18. …………………………………….. jegyzőkönyvvezető ……………………………………… 1. jegyzőkönyv hitelesítő

……………………………………… 2. jegyzőkönyv hitelesítő

37

Jelen SZMSZ-t a Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda közalkalmazotti tanácsa 2012. március 18. napján megtartott, határozatképes értekezletén élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:

…………….......................... közalkalmazotti tanács elnöke Jelen SZMSZ-t a Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda szülői szervezete 2013. év március hó 19. napján megtartott, határozatképes értekezletén élt egyetértési és véleményezési jogával, és jóváhagyásra javasolta:

…………….......................... szülői szervezet A Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Kistérségi Óvoda Szervezeti és működési szabályzatát Gyomaendrőd-Csárdaszállás–Hunya Intézményi Társulás - Csárdaszállás község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei, mint fenntartó ......... számú határozatával 2013. március hó ….napján jóváhagyta.

…………….......................... intézményvezető

38

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

a Szervezeti és Működési Szabályzat 1.sz. melléklete Szabályzatok, eljárásrendek

GYOMAENDRŐD 2013. 1

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

A költségvetési szerv neve: GYOMAENDRŐD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA OM azonosító: 201827 Székhelye: Százszorszép Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Az intézmény telephelyei: Napsugár Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Az intézmény tagintézménye: Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon, 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja - Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, 5500 Gyomaendrőd, Fő út 181. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja.

2

1. sz. MELLÉKLET

Folyamatok szabályozásának összesítő táblázata, eljárásrendek

s. Szabályzat, eljárási rend címe sz 1. 1.1.1. Jogszerű működés biztosításának eljárásrendje 2. 1.2.1. Éves munkaterv és beszámoló elkészítésének eljárásrendje 3. 1.2.2. Minőségfejlesztési tervkészítés eljárásrendje 4. 1.2.3. Munkaidő- beosztás készítésének eljárásrendje 5. 1.2.4. Foglalkozási tervkészítés eljárásrendje 6. 1.3.1. Vezetői ellenőrzés eljárásrendje 7. 1.3.2. Vezetői értékelés eljárásrendje 8. 1.3.3. Szabályzat a pedagógusok és a vezetői feladatot ellátók teljesítményének értékelésére 9. 1.3.4. Intézményértékelés mutatói és használatának rendje 10. 1.3.5. Intézményi önértékelés szabályzata 11. 1.3.6. Munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárási rendje 12. 1.4.1. Minőségfejlesztési team szervezeti- és működési szabályzata 13. 1.4.2. Intézményi információ áramlás formái és szabályainak eljárásrendje 14. 2.1.1. Partnerazonosítási folyamat gyakoriságának szabályzata

Ellenőrzé Tervezési si

Mérési

Működési Értékelési / minőségfejlesztési

folyamatok X X

X X X

X X X X X X

Elkészítés dátuma / határideje 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27.

X

2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27.

X

2012. június 27. 2012. június 27.

X

2012. június 27.

3

15. 2.1.2. Értekezletek, rendezvények eljárási rendje 16. 2.2.1. Partneri igénymérési és adatfeldolgozási eljárásrend 17. 2.3.1. Panaszkezelés eljárási rendje 18. 2.4.1. Az iskolába elment gyermekek nyomon követésének eljárási rendje 19. 2.5.1. Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének eljárási rendje 20. 3.1.1. Helyi óvodai program beválás-vizsgálatának és felülvizsgálatának rendje 21. 3.1.2. Szabadidős programok tervezésének eljárási rendje

X X X X X

2012. június 27. X

2012. június 27.

X

2012. június 27.

Tervezési s. Szabályzat, eljárási rend címe sz 22. 3.2.1. Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának eljárási rendje 23. 3.5.1. Foglalkozási és nevelési tervek készítésének eljárási rendje 24. 3.6.1. Óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése, és értékelésének szabályzata

2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27.

Ellenőrzé si

Mérési

Működési Értékelési / minőségfejlesztési

folyamatok X X

Elkészítés dátuma / határideje 2012. június 27. 2012. június 27.

X

X

2012. június 27.

Gyomaendrőd, 2013. március 14. Czikkelyné Fodor Tünde

4

Eljárásrendek Srsz.: 1.1.1.

Jogszerű működés biztosításának eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az intézmény pedagógiai, munkáltatói, tanügyigazgatási, munkaügyi, gazdálkodási, működtetési feladatainak végrehajtása során a törvényi előírásoknak való megfelelőség biztosítása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézmény vezetőjére, és az óvodavezető helyettesre. A jogszerű működésért felelős: az óvodavezető, valamint az óvoda vezető helyettese, aki megosztott megbízás/munkakör alapján, beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének. A jogszerű működés biztosításának módja és eszközei: Módszer: - megismertetés és számonkérés /nyomonkövetés Eszközök: Külső szabályozók: - Közoktatásról szóló törvény, és végrehajtási rendeletei - Munka Törvénykönyve, KJT - Gazdasági működésre vonatkozó törvények, jogszabályok - Fenntartói előírások Belső szabályozók: - Alapító Okirat - MIP - Munkaköri leírások - HOP - SZMSZ - Házirend - Éves munkaterv - Vezetői utasítások - Munka-, balesetvédelemi, Tűzvédelemi, Adatvédelemi, HCCPA A jogszerű működés alapelvei: 1. A külső és belső szabályozókat a jogszabály és/vagy a feladat változása esetén, azt követően kell aktualizálni. 2. A külső és belső szabályozók maradéktalan betartása és betartatása. 3. A külső szabályozók az óvodavezetői irodában, a belső szabályozók az óvodapedagógusok által elérhető helyen (óvodavezető helyettesnél) minden dolgozó számára elérhetőek. 5

4. A szülők számára a belső szabályozók közül a rájuk vonatkozó szabályozókat (Házirend, HOP, MIP) elérhető helyen, minden óvodai csoportban tároljuk. A jogi szabályozók hozzáférhetőség biztosítása és megismertetésének folyamata 1. A postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az óvodavezető tekinti át. 2. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetés céljából, 3 hetenként szervezett, információs nap keretében a nevelőtestület elé tárja, szükség szerint azonnal. 3. Ezen kívül biztosítja az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. 4. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. 5. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: - Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos ellenőrzése (figyelemmel kísérése). - Másrészt az óvodavezetője az érdekképviseleti fórumok – Szülői Munkaközösség – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

Az eljárásrend felülvizsgálata: Az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

6

Srsz.: 1.2.1.

Éves munkaterv és beszámoló készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az éves munkaterv és beszámoló készítési folyamatának meghatározása, a dokumentumokkal kapcsolatos elvárások teljesítése érdekében. Az intézményi éves munkaterv és beszámoló funkciója: Az óvoda működésének, nevelőmunkájának irányítására szolgáló dokumentum, mely határidőre és felelősökre lebontva tartalmazza az éves feladatokat. A beszámoló az éves munkatervben meghatározott feladatok megvalósításának, és az elért eredmények értékelésének dokumentuma. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézmény vezetőjére, az óvodavezető helyettesre, valamint a folyamat résztvevőire. Az éves munkaterv és beszámoló elkészítéséért felelős: az óvodavezető, távollétében, vagy megbízásából az óvodavezető helyettes. A dokumentumok elkészítésében részt vesznek: - minőségfejlesztési vezető - a gyermekvédelmi felelős - adott feladattal esetileg megbízottak Az éves munkaterv és beszámoló elkészítésének alapelvei: 1. A HOP, az IMIP, a vezetői pályázat céljainak elérése érdekében az egy évre történő feladatok lebontását tartalmazza. 2. Az előző évben elért eredmények és az új kitűzött feladatok a szervezet fejlődését segítsék elő. 3. Az éves beszámoló a valóságnak megfelelően - a lebonyolított mérések eredményét számba véve - tükrözze az éves pedagógiai eredményeket. Az éves munkaterv szerkezeti felépítése: I. Jogszabályi háttér II. Gyermeklétszám, csoportbeosztás Személyi, tárgyi feltételek, fejlesztések III. Nevelési év rendje IV. Kiemelt feladatok V. Ellenőrzési terv VI. Mellékletek: a. Minőségfejlesztési éves munkaterv b. Gyermekvédelem éves terve c. Munkaidő beosztás d. Ügyeleti beosztás e. Eseményterv

7

Srsz.: 1.2.2. Minőségfejlesztési terv készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A minőségfejlesztési terv készítési folyamatának meghatározása. A minőségfejlesztési terv funkciója: Az óvodában folyó tevékenységek, és folyamatok meghatározása az eredményesség és hatékonyság, valamint a partnerek elégedettségének növelése érdekében. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre, valamint a folyamat résztvevőire. A minőségfejlesztési terv elkészítéséért felelős: A minőségfejlesztési vezető. A dokumentumok elkészítésében részt vesznek: - a minőségfejlesztési vezető valamint a folyamatokba bevont alkalmazottak. A minőségfejlesztési terv alapelvei: 1. Az IMIP egy évre történő feladatainak lebontását tartalmazza. 2. Az előző évben elért eredmények és az új kitűzött feladatok a szervezet fejlődését segítsék elő. 3. Az éves beszámoló a valóságnak megfelelően - a lebonyolított mérések eredményét számba véve - tükrözze az eredményeket. A minőségfejlesztési terv elkészítésének folyamatleírása: 1. A minőségfejlesztési vezető az első nevelőtestületi értekezleten a pedagógusokkal meghatározzák a célokat, célértékeket. A minőségfejlesztési vezető összeállítja éves munkatervet, melyben cselekvési tervet határoz meg a célok eléréséhez, felosztja a feladatokat, meghatározza az időkereteket, felelősöket rendel a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 2. egy héten belül a minőségfejlesztési vezető írásba foglalja a minőségfejlesztési tervet. 3. ezután a nevelőtestület értékeli a tervet. Ha valamilyen módosítást javasolnak, akkor az adott lépésnél a szükséges beavatkozást a minőségfejlesztési vezető elvégzi. 4. A minőségfejlesztési vezető ezt követően elkészíti a minőségfejlesztési tervet, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is, valamint elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit, és összeállítja a nevelési év várható események naptárát. 5. A következő nevelőtestületi értekezleten a pedagógusok döntenek a minőségfejlesztési terv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozást javasolnak. 6. Az óvodavezető november 15-ig 1 példányt megküld a fenntartónak, 1-1példányt elhelyez az óvodavezetői irodában, 1 példányt irattárba helyez. 7. A minőségfejlesztési vezető az év közben jelentkező új feladatot, vagy a változást a feladatok ütemezésében a munkaterv módosításaként vezeti. 8

8. A nevelési év végén a minőségfejlesztési vezető írásban értékeli a minőségfejlesztési terv megvalósulását. Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

9

Srsz.: 1.2.3.

Munkaidő-beosztás készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A törvényben meghatározott munkaidő beosztásának meghatározása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvodavezetőre, valamint helyettesre. A munkaidő-beosztás készítésének folyamata: 1. A dolgozók kötelező munkaidejének számbavétele évente a törvényi előírásoknak megfelelően. 2. Az egy csoportban dolgozó két óvónő és dajka személyének meghatározása, illetve változtatása, egyeztetés után, az óvodavezető feladata. 3. Az egy csoportban dolgozó két óvónő heti váltásban dolgozik délelőtt/délután, a dajka hetente váltott műszakban délelőtt/délután. 4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztása az óvodavezető feladata, és azt a munkaköri leírásuk tartalmazza. 5. A munkaidő-beosztás elkészítése (egy nevelési évre), mely az éves munkaterv része. A munkaidő-beosztás készítése során keletkezett dokumentumok: -

munkaidő-beosztás munkaköri leírások

Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

10

Srsz.:1.2.4.

Foglalkozási és nevelési terv készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A helyi óvodai programban meghatározott feladatok egy évre történő megtervezése az óvodai csoportra vonatkozóan. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára. A foglalkozási és nevelési terv készítésének folyamata: 1. A foglalkozási tervet a csoport két óvónője közösen, egymásra építve állítja össze. 2. Az előző nevelési év pedagógiai munkájának értékelésére, elemzésére építve az új nevelési év feladatainak és fejlesztésének meghatározása. 3. A helyi nevelési programban meghatározott feladatok korcsoportra történő lebontása az adott gyermekcsoport fejlettségét figyelembe véve. 4. A feladatok megvalósításához szükséges módszertani anyagok összegyűjtése. 5. Félévenkénti értékelést a csoport óvodapedagógusai közösen végzik. 6. A foglalkozási tervet az óvoda vezetője ellenőrzi félévenként, február 15-ig, június 15-ig. Keletkezett dokumentumok: - Csoportnapló - Féléves és éves értékelések Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

11

Srsz.: 1.3.1.

Vezetői ellenőrzés eljárásrendje Az eljárásrend célja: A törvényi előírásoknak megfelelő vezetői ellenőrzések lebonyolítása, az ellenőrzési folyamat szabályainak meghatározása. Az ellenőrzés célja: A külső jogszabályoknak, előírásoknak és a belső szabályozóknak való megfelelő működés és szakmai munka biztosítása érdekében a hiányosságok, eltérések feltárása és a kijavítás/korrekció feladatának meghatározása. Az ellenőrzéssel kapcsolatos fogalmak: Folyamatba épített ellenőrzés: a feladat végrehajtása közben végzett ellenőrzés Kimenet ellenőrzés: a végrehajtott feladat végén, a feladat eredményének ellenőrzése Delegált hatáskörben végzett vezetői ellenőrzés: vezetői megbízás alapján (munkakörileg, vagy eseti megbízással) a megbízott ellenőriz, minden esetben beszámolási kötelezettséggel Ellenőrző: aki nem vesz részt a feladat végrehajtásában Visszacsatolás: az ellenőrzés megállapításainak intézményi hasznosítása Ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell legalább a feladat – határidő – felelős meghatározását Az eljárásrend hatálya kiterjed: Óvodavezető, óvodavezető helyettes, minőségirányítási vezető. A vezetői ellenőrzés folyamata: 1.

2. 3. 4. 5. 6.

A vezető összeállítja az éves ellenőrzési tervet, melyhez figyelembe veszi az előző évi beszámoló megállapításait, a „Vezetői ellenőrzés általános területei, szempontjai összefoglaló táblázat”-ban megfogalmazottakat, az áthúzódó feladatokat, az új jogszabályi / fenntartói előírásokat. A vezető ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. A vezető az ellenőrzési tervet a munkaterv részeként jóváhagyásra terjeszti a nevelőtestület elé. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés megállapításairól, a korrekcióról feljegyzés / jegyzőkönyv készítése. Az ellenőrzés megállapításainak és szükség esetén a kijavítási tennivalók, a feltárt hiányok pótlásának megbeszélése az ellenőrzöttel az ellenőrzést követően. Az ellenőrzés eredményeinek irattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

Keletkező dokumentumok: Éves ellenőrzési terv

12

Feljegyzés, vagy jegyzőkönyv az ellenőrzésről (ez utóbbi „súlyos esetekben” készül, pl: vagyoni elleni cselekmény, alkohol, testi – lelki épség veszélyeztetése, balesetveszély okozása, többszörös munkafegyelmi vétség, stb)

Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

13

Vezetői ellenőrzés összefoglaló, általános táblázata: Terület / Téma I. Tanügyigazgatás ellenőrzések: Gyermek felvétel, előjegyzés

Szempont

Módszer

adatfelvétel

Dok. Ell.

Óv. Ellátás napi igénybevétele

hiányzás

Naplók ell

Gyv–i nyilvántartás Étkezési kedvezmények adása

Gyv szempontjai Kérelmek és fenntartói előírás Szükséges adatok megléte és adatvédelem

Dok ell Dok ell.

Gyermekek adatainak nytartása

Gyakoriság / alkalom

Ellenőrzést végző

május, szeptember havonta

félévente szept, jan. Naplók, egyéb Okt. dok ell.

Kimenet ell.

Visszacsatolás

ovh

X

-

ovh

X

normatí va -

ov ov

Folyamatba épített ell.

X X

ov

X

Stb II. Munkaügyi ellenőrzések: Kinevezések, átsorolások Munkaidő-beosztás betartása

Továbbképzési terv teljesítése, elszámolások

Kt és Kjt előírások Pontosság

X Helyszíni ell.

Hetente

Előírás szerint

Dok ell

Febr. Elszámolási hi.

Megbízás betartása

Helyszíni ell.

Havonta

ov és ovh

X

X

Stb III. Működtetési feladatok ellenőrzése: Épület nyitás-zárás

14

ovh

X

Mfegye lem – értekezl et -

Takarítás Étkeztetés lebonyolítása HCCPA betartása Stb IV. Gazdálkodási, pénzügyi ell. Beszerzések (eszköz, tisztító, papír,…) Étkezés befizetések, lemondások intézése Kv. felhasználás Túlóra, túlmunka elszámolás Stb V. Nevelési / szakmai ell. Foglalkozási tervek elkészítése Foglalkozások Egyéni fejlesztések módja Szülőkkel való kapcsolat Rendezvény, ünnep

M. köri leírás betartása SzMSz leírása Szabályzat

Helyszíni

Hetente

ov, ovh

X

Helyszíni Helyszíni

Havonta 2 havonta

Ov, ovh ov

X X

ov

Mennyiségi, minőségi Mennyiségi

Helyszíni

Alkalom

Helyszíni

Befizetéskor ovh

Mennyiségi Jogosság

Dok ell Dok ell

Havonta Havonta

ov ovh

HOP és szabályok megfelelőség Fogl terv megvalósítása HOP előírásainak betartása

Dok ell.

Szept.

ovh

Helyszíni

Havi 10 óra

ov, ovh

HOP, IMIP előírásainak betartása Megállapodások betartása

Helyszíni Félévenként vagy beszámoltatás Beszámoltatás Félévenként írásban

15

X X X X

X X X X

Srsz.: 1.3.2. Vezetői értékelés eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az adott nevelési év éves munkatervének értékelése, melynek része a helyi nevelési program, a minőségirányítási program, a gyermekvédelmi munka éves terve. Az eljárásrend hatálya kiterjed: óvodavezetőre, óvodavezető helyettesre, minőségirányítási vezetőre, gyermekvédelmi megbízottra. A vezetői értékelés folyamata: 1. Az éves ellenőrzések tapasztalatainak összegyűjtése. 2. Ezen dokumentumok elemzése, összevetése az éves megfogalmazottakkal. 3. Az éves értékelés elkészítése. 4. Az éves értékelés előterjesztése a nevelő testület felé. 5. Javaslatok alapján az értékelés elkészítése. 6. Az éves értékelés elfogadtatása a tanév végi nevelői értekezleten.

munkatervben

A keletkezett dokumentumok: - Éves értékelési javaslat - Éves munkaterv értékelése Az hatályba lépése: A eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. A eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

16

Szabályzat a pedagógusok és a vezetői feladatot ellátók teljesítményének értékelésére A szabályozás célja: Biztosítottak legyenek az egységes alapelvek, szempontok valamennyi pedagógus értékelésében, és a résztvevők számára követhető legyen a folyamat. A szabályzat hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára, a vezetői feladatot ellátókra (óvodavezető, vezető-helyettes, munkaközösség-vezető, minőségirányítási vezető). Kivétel a pályakezdő 3 évig akkor, ha ez az első munkahelye. Az értékelés felelőse: óvodavezető Az értékelés gyakorisága, időpontja: A pedagógusok értékelése 3 évenként, június első hetében történik. Az értékelés módja, eszközei: Módszer: Önértékelés és vezetői értékelés, majd ezt követő értékelő megbeszélés a Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft –től átvett MÁSKÉPp modell alapján Eszközök: ♦ Kézikönyv: a kulcskompetenciák kifejtése, segítő mintapéldák ♦ Pontozólapok (önértékeléshez, vezetői értékeléshez) ♦ Excel program az egyéni és intézményi összegző diagramok készítéséhez. A diagramok alkalmasak a kulcskompetenciák teljesítési szintjének megjelenítésére, és elemzésre. ♦ Összegző értékelés és megállapodás táblázata ♦ Szervezetfejlesztési terv Az értékelés alapelvei: 1. Az értékelés kompetencia-alapú, az alábbi 5 kulcskompetencia szerint • Szakmai tudás alkalmazása • Kommunikáció, kapcsolatok kezelése • Megbízhatóság, felelősségvállalás • Együttműködés • Komplexitás kezelése 2. Az értékelés az önértékelés és a vezetői értékelés, valamint az intézményi elvárás-szint összevetése 3. Az értékelés fejlődésorientált (nem minősítő). Az értékelés személyre szabott, és motivál a jobb teljesítményre. 4. Az értékelés nyilvánossága: • A személyre szóló értékelés nem nyilvános, dokumentumai a személyi anyag részét képezik • A szervezetre vonatkozó összesítő értékelés nyilvános. 5.

Az értékelés további hasznosítása: • A személyre szóló értékelést figyelembe kell venni a minőségi munkáért járó kereset kiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés, anyagi ösztönzés odaítélésénél. • A szervezeti összesítést a szervezetfejlesztési feladatok tervezésénél

17

A modellbevezetés folyamata: ƒ Az értékelő modell megismertetése a nevelőtestülettel; ƒ Döntés vezetőségi körben: az adaptációban (kompetencia elemek fontossági pontelosztásának és a kulcskompetenciák teljesítésében az intézményi elvárás-szint meghatározása). A döntés felülvizsgálata a szabályzat felülvizsgálatával egy időben. A döntésről a feljegyzés a szabályzat melléklete. ƒ Adott időszakban / tanévben / tanévekben az értékelésre kerülő pedagógusok személyének és az értékelés időpontjának megtervezése az éves munkatervben. Az értékelés folyamata: 1. A szükséges eszközök biztosítása (Kézikönyv, Pontozólap) 2. Az értékeléshez előzetesen gyűjtött adatok, információk rendszerezése 3. Pontozólapok kitöltése 4. Adatbevitel az Excel programba, az értékelés megjelenítése diagramokon. Végzi az értékelő. 5. Az egyéni diagramlap átadása az értékeltnek 6. A diagram, adatok vezetői elemzése, következtetések levonása 7. Értékelő megbeszélés: ƒ A vezető és az értékelt véleményének egyeztetése ƒ Javasolt fejlesztési feladatok egyeztetése. Szükség esetén mentor, segítő megbízása. ƒ „Dolgozói értékelés szöveges összegzése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap kitöltése, aláírása. A dokumentum átadása az értékeltnek és archiválása a személyi anyagban. 8. A megállapodás nyomon-követése (értékelő és/vagy mentor) 9. Szervezeti összegzés nyilvánossá tétele, elemzése. A megállapítások alapján a feladatok rögzítése szervezetfejlesztési tervben, mely az éves munkaterv része. Bejövő / kapcsolódó dokumentumok: jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők az előző időszakban végzett munkáról; adatok, kimutatások a pedagógus tevékenységének eredményességéről; a pedagógus tevékenységeinek (tervezés – végrehajtás – ellenőrzés – értékelés) dokumentumai, a „MÁSKÉPp Modell” önértékelő - és vezetői értékelő lapjai (pontozólapok). Kimenő / készítendő dokumentumok: Egyéni diagramlap; Intézményi diagramlap; „Dolgozói értékelés szöveges összegzése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap; Szervezetfejlesztési terv

A szabályzat felülvizsgálata: az intézményvezető, minőségirányítási vezető javaslatára történik.

vagy

a

vezetőség,

vagy

a

A szabályzat kiadását elrendeli: intézményvezető

18

1.3.3. Sorszámú szabályzat melléklete - 1. döntés Feljegyzés a „MÁSKÉPp Modell” adaptációjában hozott döntésről A döntés időpontja: A döntésben részvett: ov vez, ov vezh, ………. 1.Kompetencia elemek fontossági pontelosztása Elemek sorszáma

Pontszám

2. Kulcskompetenciák teljesítésének intézményi elvárás-szintje Kulcskompetencia

%

Szakmai tudás alkalmazása

1. 2. 3. 4. 5.

Kommunikáció, kapcsolatok kezelése Megbízhatóság, felelősségvállalás összesen

30

6. 7. 8. 9. 10.

Együttműködés Komplexitás kezelése

összesen

30

összesen

30

összesen

30

összesen Mindösszesen

30 150

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

19

Srsz.: 1.3.4. Intézményértékelés mutatói és használatának eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az intézményértékelési mutatók és azok használatának meghatározása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: a minőség fejleszti vezetőre valamint az alkalmazotti közösség tagjaira. Az intézményértékelés mutatói: Maximum érték

Optimális érték

100%

70%

100%

70%

A szervezet külső kapcsolatainak minősége.

100%

60%

Pedagógusok alapvető elvárásainak minősége.

100%

80%

100%

80%

100%

60%

100%

70%

100%

70%

100%

80%

100%

70%

100%

70%

Játék

100%

90%

Mese-vers

100% 100% 100% 100%

70% 70% 70% 70%

100%

70%

100% 100% 100% 100%

70% 70% 80% 90%

Indikátorok A vezetés irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő, menedzselő tevékenységének minősége. A szervezet belső kapcsolatainak minősége.

Pedagógusok specifikus követelményeinek minősége. Pedagógusok kimagasló teljesítményeinek minősége. Nem pedagógusok jogai kötelezettségeinek minősége. Nem pedagógusok feladatainak minősége.

és

munkaköri

Nem pedagógusok kapcsolatainak minősége. Szülőkkel való kapcsolat minősége. Fenntartóval minősége.

való

kapcsolat

Nevelési folyamatok minősége

Ének-zene, énekes játék

ri el é g

EREDMÉNYEK

A szervezet külső kapcsolatain ak minősége

Munkatársak munkája

ADOTTSÁGOK

A szervezet minőség

Területek

Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás Pedagógiai dok. használhatósága Az óvodás gyermek elégedettsége

Területi érték

Összérték

66%

70% 73%

70% 75%

73%

80% 20

Hatásértékelés

Szülői elégedettség

100%

70%

Munkatársi elégedettség

100%

80%

Jelentkezett és felvett gyerekek száma, aránya a férőhelyhez képest. A fenntartó elismerése az óvoda eredményeiről A hasonló paraméterű intézmények között elfoglalt helye. Az óvoda publicitása.

100%

90%

100%

90%

100%

80%

100%

30%

72%

Az önértékelés mutatóinak és használatának folyamata: 1. A minőségfejlesztési team az önértékelés évében, október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges mutatók módosításait, ütemezi a feladatokat. 2. Jóváhagyás céljából a nevelőtestület elé terjeszti a módosításokat. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és levezetése a minőségfejlesztési vezető feladata 3. A nevelőtestület dönt a módosítások elfogadásáról. 4. Az irányított önértékelés összegző dokumentum elkészítése a mutatók figyelembe vételével történik. Az eljárásrend hatályba lépéseAz eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

21

Srsz.: 1.3.5. Intézményi önértékelés szabályzata A szabályzat célja: - Az intézmény rendszeresen, tényekre, adatokra alapozva mérje fel és állapítsa meg működésének erős és gyenge pontjait. - Ennek ismeretében vonjon le következtetéseket, majd jelölje ki a szükséges fejlesztéseket. A szabályzat hatálya kiterjed: Az intézmény vezetőjére, valamint a minőségfejlesztési vezetőre valamint az alkalmazotti közösség tagjaira. Az irányított önértékelés gyakorisága Irányított önértékelést, a 2004/2005-ös nevelési évet követően minden 4. évben el kell végezni. Esedékességének tényéről, minden nevelési év indítását megelőző nevelői értekezleten szükséges tájékoztatni a kollégákat. Felelőse a minőségfejlesztési vezető. Irányított önértékelés nevelési évre 2016/2017

Értékelt nevelési évek 2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

Az irányított önértékelés módszerei, eszközei 1.

2.

3.

Módszer: önértékelés Eszköz: Óvodai intézményértékelési kritérium rendszer értékelő lapjai Résztvevők: minden munkatárs Értékelendő területek: - A szervezet belső minőségének értékelése - Munkatársak munkájának minőségi értékelése - A szervezet külső minőségének értékelése - Nevelési folyamatok Módszer: kikérdezés Eszköz: kérdőív Résztvevők: szülők, munkatársak Értékelendő területek: - Szülői elégedettség - Munkatársi elégedettség - Pedagógiai dokumentációval szembeni elégedettség Módszer: Horváth- Dubecz féle mérés Eszköz: képek, sírós-mosolygós baba arc, adatrögzítő lapok Résztvevők: óvodapedagógusok, gyerekek Értékelendő területek: gyermeki elégedettség

4.

Módszer: dokumentum elemzés

22

Eszköz: bejövő és kimenő adatokat rögzítő dokumentumok, jegyzőkönyvek Résztvevő: óvodavezető Értékelendő területek: - Jelentkezések, felvételek aránya a férőhelyszámhoz viszonyítva - Az intézmény publicitása Az irányított önértékelés lebonyolításának folyamata 1. Az irányított önértékelés évében az óvodavezető, a minőségfejlesztési vezető egyetértésével, szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségfejlesztési vezető. 2. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges módosításokat, ütemezi a feladatokat, jóváhagyás céljából a nevelőtestület elé terjeszti. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és levezetése a minőségfejlesztési vezető feladata. 3. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a mutatók kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségfejlesztési vezető koordinálja. Határidő: február 28. 4. A team trendvizsgálatot végez az előző mérések, és a mostani mérések mutatói alapján. (2012-től folyamatosan) 5. A team összegző jelentést készít az irányított önértékelés eredményeiről, melyből egyértelműen ki kell derülnie az intézményi működés erősségeinek és gyengeségeinek. 6. A team, a nevelőtestület által megvitatott összegző jelentést és a Helyi nevelési program összehasonlító elemzését követően, fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket. - Tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre. - Ezeket rendezze az alábbi szempontos szerint: • Stratégiát érintő • Középtávú (1-2 nevelési év) • Azonnali beavatkozást igénylő 7. Az elkészült intézkedési javaslatot a nevelési évet záró nevelési értekezleten ismerteti a minőségfejlesztési vezető, majd vitára bocsátja. 8. A nevelőtestületi jóváhagyás után a team elkészíti a végleges összefoglaló dokumentumot, mely tartalmazza a jóváhagyott fejlesztési területeket, és azok megvalósításának intézkedési tervét. - Az azonnali beavatkozást igénylő területeken az óvodavezető elrendeli a szükséges intézkedéseket. Ellenőrzéséért a minőségfejlesztési vezető a felelős, teljesítésükről a nevelési évet záró nevelési értekezleten beszámol a munkatársaknak. - A hosszabb távú célok esetében az intézkedések, fejlesztések előkészítése az önértékelést végző team feladata, a minőségfejlesztési vezető irányításával. Munkájuk eredménye egy ütemezett feladatterv, mely tartalmazza: • A következő intézményi éves munkatervekben milyen feladatok jelenjenek meg. • Ezeknek milyen az ütemezése. Nyilvánosságra hozataláról és végrehajtásáról a minőségfejlesztési vezető gondoskodik. 9. Az összegző dokumentum elhelyezésre kerül a minőségfejlesztési irattárban.

23

9. Keletkezett dokumentumok kezelése Dokumentum

Megőrzés ideje

Megőrzésért felelős

Összegző dokumentum az irányított önértékelésről.

5 év

Minőségfejlesztési vezető

Fejlesztendő területek, fejlesztési célok, azok eléréséhez szükséges intézkedések.

5 év

Minőségfejlesztési vezető

Intézkedési terv

5 év

Minőségfejlesztési vezető

Kitöltött értékelő lapok

4 év

Minőségfejlesztési vezető

Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

24

Srsz.: 1.3.6.

Munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A munkaköri leírások tartalmi meghatározása, valamint a dokumentum készítési és kezelési szabályainak rögzítése. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Óvodavezetőre, óvodavezető helyettesekre. A munkaköri leírások készítésének folyamata: 1. Minden munkakörre (pedagógusok, nevelőmunkát segítő alkalmazottak, egyéb alkalmazottak) a törvényben szabályozott munkaköri feladatok összegyűjtése. 2. Az egyéni megbízatásokból adódó munkaköri feladatok meghatározása (óvodavezetőhelyettes, minőségirányítási vezető, munkaközösség vezető, gyermekvédelmi megbízott, tűz- és munkavédelmi megbízott, leltár-, szertárfelelős, és egyéb nevelési évhez kapcsolódó megbízatások,) 3. A személyre szabott munkaköri leírások elkészítése, melyek tartalmazzák az általános munkaköri feladatokat, valamint nevelési évre szóló egyéni megbízatásokat. A keletkezett dokumentumok: - általános munkaköri feladatok listája - nevelési évre szóló egyéni munkaköri leírások (dolgozó által aláírt) Munkaköri leírások kezelésének rendje: 1. A munkaköri leírások két példányban készülnek, mely példányokat az óvoda vezetője, valamint a dolgozó saját kézjegyével lát el. 2. Első példány a dolgozó sajátja, második példány a személyi anyagának része, mely az irattárban kerül elhelyezésre. Az eljárásrend felülvizsgálata: Óvodavezető Az eljárásrend kiadását elrendeli: Óvodavezető

25

Dajkák munkaköri leírás minta Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja., az edényeket étkezések után leszedi és a mosogatóba viszi. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Hiányzás esetén díjazás ellenében köteles helyettesíteni. Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában. Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival. Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához. Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

26

A dajka egyéb feladatai: • • • • • • • • •

Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja. Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban. A portalanítást mindennap elvégzi. A játékeszközöket tisztán tartja, a szüksége fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi. A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint. Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja. Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban. A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.

Egyéb rendelkezések Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását. A munkatársi értekezleten részt vesz. A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját. Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével. Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat. Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

Gyomaendrőd, 20……………………...

……………………………………… munkavállaló

……………………….. óvodavezető

27

Óvodapedagógus munkaköri leírás minta Az óvodapedagógus közvetlen felettese az óvodavezető Az óvodapedagógus feladatai: • Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. • Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel. • A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg. • Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. • Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása. • Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. • Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében! Alaptevékenysége: • • • •

• • • • • •

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Az érvényben lévő alapdokumentumok előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít. A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével! A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről. A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt. Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és

28

• • • •

• • •

• •

• •

• •

nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok). Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni. Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének – vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.

29

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint Helyettesítés Szülői értekezlet, fogadó órák tartása Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása Szertárfelelős Könyvtárfelelős Jegyzőkönyvvezetés Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is Pályázatírásban való részvétel Hallgatók gyakorlatának vezetése Leltározás, selejtezés előkészítése Munkavédelmi- tűz- és katasztrófavédelmi feladatok Minőségirányítási feladatokban való aktív részt vétel Gyermekvédelmi feladatok Munkaközösségekben való aktív részvétel Gyomaendrőd, 20……………….. intézményvezető munkavállaló

30

Srsz.: 1.4.1.

Minőségfejlesztési szabályzat A szabályzat célja: a minőségfejlesztés működési kereteinek meghatározása Az minőségfejlesztés céljai, fő feladatai: -

A min irányítási feladatok intézményi koordinálása, és a minőség fejlesztési feladatok végzése, koordinálása. A minőségfejlesztési rendszer működtetése. A minőségirányítási program működtetése, valamint felülvizsgálatának, módosításának kezdeményezése.

A szabályzat hatálya kiterjed: a minőségfejlesztési vezetőre, valamint a minőségfejlesztés egyes feladataiba bevont alkalmazottakra. A minőségfejlesztés működési rendje: 1. Az óvodai minőségfejlesztés a minőségfejlesztési vezetőből, és az intézményvezető által egyes feladatokra meghatározott számú támogató szervezetből áll. 2. A mf vezetője felel a minőségfejlesztés működéséért, a munkatervi feladatok eredményes végrehajtásáért és beszámolási kötelezettsége van az óvoda vezetője felé. A minőségfejlesztési vezető minőségfejlesztési munkaterv alapján végzi munkáját. 3. Az abban meghatározott feladatokat, a határidők betartásának figyelembe vételével értekezleteken rögzítik. 4. Az óvodavezető biztosítja a mf működéséhez szükséges eszközöket, helyiséget. 5. A minőségfejlesztési munkáról az intézmény dolgozói munkatársi értekezleteken kapnak tájékoztatást a munkatervben meghatározott időrend szerint. Dokumentálás rendje: A mf munka során keletkező anyagok (mérési, elemzési, tervezési, szabályozási, stb) minőségfejlesztési dokumentumnak minősülnek. E dokumentumok lefűzve, évenként, mappákban kerülnek archiválásra Ezek tárolása az óvodavezető által kijelölt helyen, az óvodavezetői irodában történik. A lefűzött mf dokumentumok kizárólagos kezelése a mf vez, feladata. A szabályzat hatályba lépése: A szabályzat felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségfejlesztési vezető javaslatára történik. A szabályzat kiadását elrendeli: intézményvezető

31

Srsz.: 1.4.2.

Intézményi információáramlás formái és szabályainak eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az intézmény belső- és külső információ áramlásának meghatározása és működtetése. A szabályzat hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére és valamennyi alkalmazottjára Az információáramlás formái: - vezetői utasítás - nevelői értekezlet, - alkalmazotti értekezlet - rendkívüli megbeszélések, - meghívó (pl.: nyílt nap, rendezvények, karácsonyi ünnep, évzáró), - szórólap, plakát, helyi kiállítás, - szülői értekezletek, fogadóórák Az információáramlás folyamatának meghatározása: 1. A külső és belső információkat az intézmény vezetője szerzi meg. 2. Az intézményvezető az információkat az óvodavezető helyettesnek, illetve a minőségirányítási vezetőnek adja át. 3. Az intézményvezető, az óvodavezető helyettes, valamint a minőségirányítási vezető, a háromhetente megrendezendő információs napon, illetve sürgősség esetén azonnal (rendkívüli értekezlet, vezetői utasítás, körözvény stb.) adják tovább az információkat az óvodapedagógusoknak, illetve az intézmény alkalmazottainak. 4. Az óvodapedagógusok a szülőket érintő információkat közvetítik a szülők felé szülői értekezlet, szórólap, oviújság, plakát stb. keretében. 5. A szülők kérdéseikkel fordulhatnak az óvodapedagógusokhoz, óvodavezető helyetteshez, illetve közvetlenül az óvoda vezetőjéhez. Az információáramlás során az alábbi dokumentumok keletkeznek: - vezetői utasítás - jegyzőkönyvek - szülői értekezletek jegyzőkönyvei - szóró lap - plakát Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik.

32

Srsz.: 2.1.1.

Partnerazonosítási folyamat eljárásrendje Az eljárásrend célja: A nevelőtestület az eljárásrend szerint azonosítsa a közvetlen és közvetett partnereit, az óvoda kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre, és a nevelőtestületre A partnerazonosítás irányítója: a minőségfejlesztési vezető. A partnerek azonosításának gyakorisága: Két évente az igénymérést megelőzően, félévvel. Partnereinknek tekintjük: ƒ Az óvodánkba járó gyermekeket, és szüleiket ƒ Valamennyi dolgozónkat ƒ A „fogadó” általános iskolákat ƒ Fenntartót, illetve Önkormányzatot A szabályzat felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. A szabályzat kiadását elrendeli: intézményvezető

33

Srsz.: 2.1..2.

Értekezletek, rendezvények eljárási rendje Az eljárásrend célja: Az értekezletek, rendezvények lebonyolításának meghatározása, a feladatok és felelősök meghatározásával. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére, az óvodavezető helyettesére, a minőségirányítási vezetőkre, a munkaközösség vezetőre, valamint az óvodapedagógusokra. Értekezletek lebonyolításának eljárási rendje: 1. Az értekezletek időpontjának, helyének és témájának meghatározása, kihirdetése (faliújság, szórólap, meghívó, felhívás). 2. Az értekezlet témájának megfelelően a lebonyolításért felelős meghatározása. 3. Az értekezlet tartásához szükséges terem, szakmai eszköz/anyag, az ellátás meglétének, a körülmények megfelelőségének ellenőrzése. 4. A lebonyolításért felelős személyt az intézmény vezető felkéri az értekezlet megtartására. Ők lehetnek: vezető helyettes, minőségfejlesztési vezető, óvodapedagógusok . 5. Az értekezlet megtartása, jegyzőkönyv /emlékeztető készítése. 6. Kiértékelés: az értekezlet elérte-e célját. Szükség esetén a helyesbítés, pontosítás, folytatás meghatározása. Az éves munkatervben meghatározott rendezvények lebonyolításának eljárási rendje: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A rendezvény lebonyolításáért felelős személy kiválasztása és a segítő közreműködők megszervezése. A rendezvényben érintettek és meghívottak számba vétele (számuk és/vagy név szerinti) A rendezvényhez szükséges terem, berendezés, eszközök, ellátás számba vétele. Szükség esetén külső támogatók, szponzorok felkérése. A rendezvények időpontjának, helyének és témájának pontosítása, és kihirdetése. (faliújság, szórólap, meghívó, felhívás). A rendezvény tartásához szükséges terem, berendezés, szakmai eszköz/anyag, az ellátás meglétének, a körülmények megfelelőségének ellenőrzése. A rendezvény lebonyolítása. Kiértékelés: a rendezvény elérte-e célját, résztvevők elégedettsége megfelelő-e. A segítők/szponzorok munkájának megköszönése. Szükség esetén a helyesbítés, pontosítás meghatározása.

A keletkezett dokumentumok: - értekezleti jegyzőkönyvek Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik.

34

Srsz.: 2.2.1.

Partneri igénymérés és adatfeldolgozás eljárásrendje Az eljárásrend célja: az igénymérés megismételhetőségének, összehasonlíthatóságának biztosítása, másrészt az adatok elemzésének, a fejlesztési célok meghatározásának folyamata szabályozott legyen. Az igénymérés célja: Annak felmérése, hogy a feltételezett elvárások mennyire egyeznek a közvetlen partnereink valós elvárásaival, a HOP és az IMIP célkitűzéseivel, minőségügyi elvárásokkal. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre. A partneri igényfelmérés irányítója: az mf vezető, az óvodavezető felé egyeztetési, beszámolási kötelezettséggel A partneri igénymérés módszerei, eszközei: 1. A gyermekek elvárásainak felmérése tevékenységben való megfigyelés és beszélgetések során történik, a Horváth - Dubecz féle Gyermeki elégedettségvizsgáló eszközzel. 2. A szülők, a munkatársak és az iskolák részére a kérdőíves módszert használjuk. 3. A fenntartót kérdőíves formában kérdezzük. A kérdőívek megfogalmazásában mérvadók az óvodai nevelési program fő célkitűzései és fő feladatai, a külső intézményképben megfogalmazott elvárások, valamint a minőségpolitikai célok, elvárások. Partneri igénymérés gyakorisága: két évente Partneri igényméréshez a partnerek számának meghatározása, mintavétel: 1. A gyermekek kiválasztása (nagy- középső csoportok esetében 100%, kiscsoportos gyerekek esetében 25%). A mérésbe bevont gyermekek száma az összlétszám 80%-a. 2. A szülői minta kiválasztása a gyermekekéhez hasonlóan történik, nagy- középső csoportos gyermekek szülei esetében 100%, a kiscsoportos gyerekek szülei esetében 25%. A mérésbe bevont szülők száma az összlétszám 80%-a. 3. A munkatársak elégedettségének – elégedetlenségének – elvárásának felmérése a dolgozók teljes körében végrehajtandó. 4. Az önkormányzat részéről az Oktatási osztály vezetőjével kérdőíves felmérés elvégeztetése. 5. A fogadó általános iskola (Kis Bálint) első évfolyamából egy-egy érintett nevelő felkérése a kérdőív kitöltésére. 6. A mérés elfogadottnak tekinthető, ha a megkérdezettek 80%-a válaszolt a kérdőívekben.

35

Partneri igénymérési adatok feldolgozásának rendje: 1. A gyermekek és a szülők elvárásainak összegzése csoport és óvoda szinten történik. A részeredmények összegzése a minőségfejlesztési vezető feladata. 2. A munkatársak, az Önkormányzat és az iskola elvárásainak összegzését a minfejl. vezető végzi. 3. Az eredmények kihirdetését: munkatársak alkalmazotti értekezleten tudhatják meg, a szülők szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Partneri igénymérési adatok elemzésének, a célok meghatározásának folyamatleírása: 1. A mérési adatok elemzésének első lépése: a mérési adatok közül a lényeges, fontos adatok kiválasztása, melyek elemzésre kerülnek. 2. Az elemzés az okok feltárását, a gyökérprobléma megkeresését jelenti. Az elemzés módszerei az 5-miért, a halszálka-elemzés (Iscikawa). 3. A gyökérproblémák lehetséges csoportosítását az elképzelhető javítási, fejlesztési célok / feladatok összegyűjtése követi. 4. Az 1-3 pont végrehajtása a minőségfejlesztési vezető feladata, minél több munkatárs bevonásával. 5. Az összegyűjtött célok, feladatok prioritási - a megvalósíthatóság, a reális eredmény, a ráfordítható időintervallum, a hatékonyság szempontjai alapján - rangsorának megállapítását a minőségfejlesztési team végzi, az óvodavezetővel való egyeztetési kötelezettség mellett. 6. A rangsorolt célok, feladatok alapján a minőségfejlesztési vezető INTÉZKEDÉSI TERVET készít, melyben (indokoltság szerint) rövid-, közép-, hosszútávra ütemezi a végrehajtást. A tervet egyezteti az óvodavezetővel. 7. Az intézkedési tervet a minőségfejlesztési vezető a nevelőtestület elé terjeszt elfogadásra. Az elfogadott tervet meg kell ismertetni a partnerek közül a szülőkkel. Az elfogadott terv végrehajtásról a minőségfejlesztési vezető gondoskodik. Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

36

Srsz.: 2.3.1.

Panaszkezelés eljárásrendje Az eljárásrend célja: A problémák, sérelmek megoldási lehetőségeinek meghatározása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére, az óvodavezető helyettesre, a minőségfejlesztési vezetőre, valamint az óvodapedagógusokra. Szülői panaszkezelés folyamata: I. szint: 1. A szülő szóban, vagy írásban jelzi a csoport óvodapedagógusánál a felmerült szülői, illetve gyermeki panaszt. 2. Az óvodapedagógusok megvizsgálják a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, az ügyet tisztázzák a szülővel. 3. Ha a panasz jogos, akkor orvosolják azt. 4. Ha a probléma nem oldódott meg, a szülők, illetve az óvodapedagógusok az óvoda vezetőjéhez fordulhatnak. II. szint: 5. Az óvoda vezető megvizsgálja a panaszt az óvodapedagógusok beszámolója és a szülő elmondása alapján. 6. Újabb javaslatot tesz a probléma kezelésére szóban, vagy írásban. 7. Amennyiben az új javaslathoz türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a probléma megoldását. III. szint: 8. Ha a szülő nem kapott megnyugtató megoldást a panaszára, úgy fordulhat az Önkormányzat jegyzőjéhez.. A keletkezett dokumentumok: - feljegyzés - jegyzőkönyv Az alkalmazottak panaszkezelés folyamata: I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja az óvodavezető helyetteshez, illetve az intézmény vezetőjéhez. 2. Az illetékes megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogos, akkor a felelős egyeztet a panaszossal. 4. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, egyeztetés történik a panaszossal. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az óvodavezető közreműködésével, akkor az óvodavezető jelzi a fenntartó felé. II. szint 6. 15 napon belül az óvoda vezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is.

37

7. Ezután, a fenntartó az óvodavezetővel egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, megbeszélt időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos problémája nem oldódott meg, akkor fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Az eljárást a törvényi szabályozók határozzák meg. A keletkezett dokumentumok: - feljegyzés - jegyzőkönyv Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes, minőségirányítási vezető kezdeményezésére

38

Srsz.: 2.4.1.

Az iskolába felvett gyermekek nyomon-követésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az óvodában folyó fejlesztő munka eredményének nyomonkövetése. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre. Az iskolába felvett gyerekek nyomon követésének folyamata: 1. A minőségfejlesztési vezető kérdőív formájában információt kér a fogadó iskola első évfolyamos pedagógusaitól. Ez egy elégedettségi kérdőív lesz a tanítónőktől, az adott gyermekek fejlődéséről. 2. A beérkező kérdőívek határidejét december első hetében határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik január elejére. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik, dokumentálásra kerülnek 3. A minőségfejlesztési vezető elvégzi a dokumentumelemzést. 4. A minőségfejlesztési vezető az összegzés eredményeiről tájékoztatja a nevelőtestületet a következő nevelőtestűleti értekezleten. 5. A mérési eredmények lefűzésre kerülnek a minőségfejlesztési dokumentumok közé. A keletkezett dokumentumok: - a kérdőívek - az összehasonlító elemzés dokumentumai Az eljárásrend hatályba lépése Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, minőségfejlesztési vezető Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

39

Srsz.: 2.5.1.

Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A gyermekek előjegyzésének, felvételének folyamata meghatározott legyen. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézményvezetőre, valamint az óvodavezető helyettesre. Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének folyamata: 1. Az óvodapedagógusok előkészítik a nyílt napot. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: - az óvodai gyermekmunkák bemutatása - kiállítás keretében, - Ovi-prospektus készítése, eljuttatása az érintett családokhoz - Internetes honlapon információk az óvodáról. 2. Márciusban vannak a nyílt napok, melyeken fogadjuk leendő óvodásainkat és szüleiket. Ezeken a napokon bemutatjuk az óvodában folyó munkát, mely után a szülők feltehetik az intézményvezetőnek és az óvodapedagógusoknak kérdéseiket. 4. Városunk Jegyzője által meghatározott időpontban történik az előjegyzés az óvodában, amelyre a szülők bemutatják a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyát, gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt gyermekek névsorát a felvételi-előjegyzési napló tartalmazza. 5. Az intézményvezető elbírálja a felvétel jogosságát a férőhelyek figyelembe vételével. 6. A felvett gyermekek szüleit levélben értesítjük, legkésőbb május 31-ig. 7. Június első hetében a munkatervben előírtnak megfelelően az óvodavezető és a kiscsoportos óvónők, közös szülői értekezletet tartanak az óvodában. Leendő kiscsoportosok szülei itt tájékoztatást kapnak. Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor az óvodavezető a nevelőtestületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét. Óvodai felvétel egész évben történik, a körzetben élő tanköteles korú és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a törvényi előírások értelmében nyernek felvételt. A keletkezett dokumentumok: - felvételi- előjegyzési napló - felvételi értesítő

40

Srsz.: 3.1.1. Helyi óvodai program beválásának és felülvizsgálatának eljárásrendje Az eljárásrend célja: - a gyermekcsoport fejlettségének megállapítása, - a gyermekek fejlettségének megismerése. Feladata: - a gyermekcsoport fejlettségi szintjének mérése, - a gyermek személyiségének, fejlettségének mérése Módszerei: - megfigyelés, - beszélgetés, - gyermeki munkák elemzése, - dokumentumok elemzése Az ellenőrzés, értékelés területei: - a neveltségi szint, a szokás– szabályrendszer kialakítása, a készségfejlesztés összehasonlítása a helyi program célkitűzéseivel, feladataival. - a helyi program és a pedagógiai folyamat megvalósításának összehasonlítása, - a gyermekek fejlődésének, fejlesztésének dokumentumainak vizsgálata. A helyi program megvalósulásának ellenőrzése, értékelése az óvodai nevelés végén A helyi program minden területét érintő eredményességi vizsgálatot végzünk, belső vizsgálati csoporttal, szükség esetén külső szakember ( mentor, szaktanácsadó ) bevonásával. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Minden óvodapedagógusaira. A helyi óvodai program beválásának folyamata: 1. A nagycsoportos gyermekek megfigyelése, a gyermeki munkák elemzése. 2. A megfigyelések rögzítése a felmérő lapokon. 3. Az eredmények elemzése, összehasonlítása a Helyi Nevelési Program sikerkritériumaival. 4. Az eredmények értékelése. A helyi óvodai program felülvizsgálatának folyamata: A keletkezett dokumentumok: - Éves értékelési javaslat - Éves munkaterv értékelése

Az eljárásrend hatályba lépése A eljárásrend felülvizsgálata: 41

az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. A eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

42

Srsz.: 3.1.2. Szabadidős programok tervezésének eljárási rendje A szabályzat célja: Az óvodába járó gyermekek egyéni érdeklődésének, képességének és az óvoda erőforrásainak megfelelő programok, tevékenységek szervezése egy nevelési évre. A szabályzat hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára. Szabadidős programok, tevékenységek tervezésének folyamata: 1. 2. 3. 4.

Az óvodapedagógus felmérik az óvoda kínálat alapján az igényeket Az igények alapján az érintett pedagógusok elkészítik a csoport és időbeosztást. A szülők tájékoztatása a tevékenységek és programok pontos idejéről, helyéről. A szülők aláírásukkal nyilatkoznak a tevékenység iránti igényükről.

Keletkezett dokumentumok: - Igényfelmérő lapok - Csoport és időbeosztások - Szülői nyilatkozatok Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

43

Srsz.: 3.2.1. Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése. Az eljárásrend hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára, a vezetői feladatot ellátókra (óvodavezető, óvodavezető helyettes, minőségirányítási vezető). Módszertani anyagok: - szakmai kiadványok - könyvek - továbbképzési anyagok - játékgyűjtemények - a gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának folyamata: 1. A módszertani anyagok beszerzése. 2. A módszertani anyagok megismertetése az óvodapedagógusokkal. 3. A beszerzett módszertani anyagok hozzáférhetőségének biztosítása az intézmény könyvtárában. A keletkezett dokumentumok: -

a könyvtár leltári jegyzőkönyve

Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

44

Srsz.: 3.3.1. Továbbképzési terv készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A továbbképzési terv készítési folyamatának meghatározása. A továbbképzési terv funkciója: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógustovábbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézményvezetőre. A továbbképzési terv elkészítéséért felelős: Az intézményvezető. A továbbképzési terv alapelvei: I. Szakvizsgára vonatkozó alapprogram: 1. Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. 2. A jelentkezők sorrendjét az óvodai vezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja ki és tárja a nevelő testület elé. 3. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk. II. Továbbképzési alprogram: 1. Előnyben részesülnek: a., kiemelt területeket (a HPP kiemelt területét elősegítő képzések, mentálhigiénia) b., az óvoda sajátos szükségletei 2. A beiskolázási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 3. Fontos a pedagógus és az óvoda érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklődése, beállítottsága – igény az óvoda részéről) 4. A továbbképzések célja: - szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése - új módszerek megismerése és átadása - másoddiploma megszerzése 5. Belső továbbképzések ösztönzése: a., saját erőből b., külső „segítséggel” 6. Egy évben csoportonként (lehetőség szerint) csak 1 nevelő tanuljon, de másoddiploma megszerzésére csak 1 pedagógusnál támogassunk egy időben. 7. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 8. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha azt önhibájából nem fejezte be.

45

A továbbképzési terv elkészítésének folyamatleírása: 1. Minden év elején az óvodavezető közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára 2. Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei, és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 3. Az intézményvezető véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az óvoda elsődleges érdekeit. 4. Márc. 15.-ig az intézményvezető elkészíti az éves beiskolázási tervet. 5. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe. 6. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a nevelőtestületnek. 7. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 8. A továbbképzési nyilvántartás az óvodavezetői irodában található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, támogatási összege, a továbbképzés hossza, adatai és a továbbképzés befejezését igazoló dokumentumokat (tanúsítvány, bizonyítvány, oklevél). Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető

46

Srsz.: 3.6.1. Óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelésének szabályzata A szabályzat célja: Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzési és értékelési folyamatának meghatározása. A szabályzat hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára, a vezetői feladatot ellátókra (óvodavezető, óvodavezető helyettes, minőségfejlesztési vezető). Óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelésének folyamata: 5. Az óvodapedagógus folyamatosan nyomon követik a csoport és a gyermekek fejlődését kis csoporttól nagy csoportig. 6. A megfigyeléseket az óvodapedagógusok félévente rögzítik a gyermekek fejlődési lapjain. 7. A tapasztalatok alapján értékelnek, majd szükség szerint egyéni fejlesztési terveket készítenek. 8. A fejlődési lapokat az intézmény vezetője évente 3 alkalommal ellenőrzi. Keletkezett dokumentumok: - fejlődési lapok - megfigyelési lapok (kimenet mérésére szolgál nagy csoport év végén)

Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

47

Srsz.: 3.4.1.

Belső pedagógiai információáramlás rendje Az eljárásrend célja: Az intézmény belső pedagógiai információ áramlásának meghatározása és működtetése. A szabályzat hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére és valamennyi óvodapedagógusra Az információáramlás formái: - nevelői értekezlet, - alkalmazotti értekezlet - rendkívüli megbeszélések, Az információáramlás folyamatának meghatározása: 1. A belső pedagógiai információkat az intézmény vezetője és pedagógusai szerzik meg. 2. A pedagógusok az intézményvezetőnek adják át az információkat, amiről a pedagógusok nevelőtestületi értekezlet keretében értesülnek. Az információáramlás során az alábbi dokumentumok keletkeznek: - Feljegyzés - jegyzőkönyv Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik.

48

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

Iratkezelési szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat 2.sz. melléklete

GYOMAENDRŐD 2013.

1

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

A költségvetési szerv neve: GYOMAENDRŐD – CSÁRDASZÁLLÁS – HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

OM azonosító: 201827

Székhelye: Százszorszép Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz.

Az intézmény telephelyei: Napsugár Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz.

Az intézmény tagintézménye: Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: -

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon, 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, 5500 Gyomaendrőd, Fő út 181. sz., melynek óvodai feladatellátás tekintetében jogutódja.

2

I. Általános rendelkezések 1. Szabályzat hatálya 1.1. Iratkezelési szabályzat hatálya Ezen iratkezelési szabályzat hatálya az alábbiakra terjed ki: Gyomaendrőd- Csárdaszállás- Hunya Kistérségi Óvoda − − − − −

Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

1.2.Iratkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó ügyintézés, iratkezelés, és a tanügyi nyilvántartás rendjét jelen iratkezelési szabályzat határozza meg. Iratkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: • Az 1995. évi LXVI. törvény: A közokiratokról, a közlevéltárról és a magán levéltári anyag védelméről • A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. • A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. Az iratkezelés szervezete és felügyelete 2.1. Iratkezelési feladatok ellátása Intézményünkben az iratkezelési feladatok ellátása központilag történik - a A.Tü.804. számú iktatókönyvben az intézményre vonatkozó általános iratok, melynek vezetése az intézményvezető, valamint az óvodatitkár feladata. Részben a tagintézményekben, a továbbított iratanyagok az A.Tü.804. számú iktatókönyvből, melynek elhelyezése a tagóvoda-vezető feladata. 2.2. Az iratkezelés módja Az iratkezelés módja hagyományos, iktatókönyvben történik. 2.3.Az iratkezelés felügyeletét Az intézményben az iratkezelés felügyeletét a mindenkori intézményvezető látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Az intézmény vezetője évente ellenőrzi az iratkezelés szabályainak betartását és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséről. 2.4. Felügyeleti jog átruházása Az intézményvezető e felügyeleti jogát átruházhatja. Ezen átruházás csak írásban, az átruházott feladatok, hatáskörök, felsorolásával történhet. 2.5. Felügyeleti helyettesítés Az intézményvezetőt tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében az intézményvezetőhelyettes és a tagintézmény-vezető helyettesíti. II. Az ügyintézés szabályai 1. Az intézmény ügykörei Az ügykör a szervezet vagy az alkalmazott hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó egyedi ügyek összessége. Az intézmény ügykörei: 3

− fenntartói ügykör (utasítások, intézkedések), − vezetési ügykör (igazgatás, irányítás), − nevelési-oktatási ügykör (szakmai munkavégzés), − gazdasági ügykör (pénz- és vagyongazdálkodás), − alkalmazotti ügykör (személyi-, bér-, és munkaügyek), − tanulói ügykör (tanulói nyilvántartás, kérelmek, engedélyek). 2. Az ügyintézés irányítása, szervezése, ellenőrzése 2.1 Az ügyintézés, az ügyintéző, és az ügyirat fogalma Az ügyintézés az intézmény működésével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása: − a tartalmi (érdemi) feladatok végrehajtásának, − és a formai (kezelési) ügyviteli mozzanatoknak a sorozata. Az ügyintéző az ügyet érdemben megoldó alkalmazott. Az ügyintézőt az intézményvezető/tagóvoda-vezető vagy helyettese jelöli ki: részére szignálja a konkrét ügyet. Ügyirat az intézmény működése, az ügyintézés során keletkező irat, amely az ügy minden ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. 2.2 Az intézményvezető/tagóvoda-vezető szignálása: ügyintézők kijelölése Az iratkezelő az érkezett iratot köteles a szignálásra jogosult vezetőnek bemutatni. A szignálás során a jogosult kiadományozó vezető: − kijelöli az ügyintézőt, − közli az elintézéssel kapcsolatos utasításait (ügy tárgya, határideje, sürgősségi foka stb.), − utasításait dátummal feljegyzi, és aláírja. A vezető által szignált ügyeket lehetőleg még a szignálás napján – de legkésőbb a rákövetkező napon – át kell adni az ügyintézőnek. 2.3 Tájékoztatás az ügyekben, és az ügyiratok védelme Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy az intézményvezető/tagóvoda-vezető és helyettese adhatnak. A gyermeknek és szülőjének a tanuló irataiba való betekintést úgy kell biztosítani, hogy az mások személyiségi jogait ne sértse. Hivatalos szerveknek adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján, vezetői engedéllyel lehet rendelkezésre bocsátani. Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak felelős vezetői engedéllyel lehet. Az iratok tartalmát illetéktelen személy nem ismerheti meg, abba nem tekinthet bele. 2.4 Az óvodatitkár szerepe, feladatköre Az intézményi feladatellátás ügyeinek szervezése, végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés ha van, az óvodatitkár munkakörébe tartozik, ha nincs az intézményvezető feladata. Az óvodatitkár iratkezelési feladatai az alábbiak: − a hivatali ügyek nyilvántartása, − küldemények átvétele, kezelése, − az iratok iktatása, mutatózása, − határidős feladatok nyilvántartása, − az ügyek irányítása és az iratok továbbítása az ügyintézőhöz, − kiadványozás előkészítése, kiadvány továbbítás, postai feladás, − az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, − az elintézett ügyek iratainak irattárba helyezése, − az irattár kezelése, rendezése, − irattári selejtezés, és a levéltári átadás, − szigorú elszámolás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartása, elhelyezése, megőrzése. 4

3. Az ügyek nyilvántartási rendje 3.1 Az iktatókönyv és az ügyiratok vezetése Az iktatókönyv iratnyilvántartó könyv, amely az intézmény működése során keletkezett beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok nyilvántartására szolgál. Az iktatókönyv pontos vezetésének célja, hogy az intézményi működés konkrét ügyeihez tartozó ügyiratok bármikor visszakereshetők legyenek. Ennek érdekében kézi iktatás céljára olyan iktatókönyv nyomtatványt kell használni: − melyet használatbavétel előtt az igazgatónak / tagiskola-vezetőnek hitelesítenie kell − oldalszáma folyamatos, − minden évben hitelesítetten kell megnyitni, − minden évben hitelesítetten kell lezárni (keltezés, aláírás, körbélyegző lenyomata). 3.2 A határidők nyilvántartása A szignált ügyek elintézési határidejét az iktatókönyv „Elintézési határidő” rovatában a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni. Az ügyek elintézési határidejének betartásáért a kijelölt ügyintéző felel. A nevelési-oktatási ügyekben a leghosszabb elintézési határidő – ha az intézményvezető /tagóvoda-vezető más határidőt nem állapít meg – 30 nap. Ezért az ügyintéző köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatástól számított 30 napon belül elintézni a gyermekek, szülők ügyeit, beadványait. Az ügy elintézésének dátumát be kell jegyezni az iktatókönyvbe. 4. Az iratkezelés feladatai 4.1 Az irat és az iratkezelés Irat minden olyan szöveg, számadatsor, vázlat, tervrajz stb., amely a működéssel kapcsolatban bármilyen anyagon (papír, elektronikus adathordozó stb.), alakban, bármely eszköz felhasználásával és eljárással keletkezett. Az iratkezelés komplex tevékenység, amely magában foglalja a következőket: - az iratok elkészítését és a szakszerű nyilvántartást, - a mellékletekkel, összefüggő iratokkal való ellátást, - az ügyintézők részére használatra bocsátást, - kiadományozás utáni továbbítást, - szakszerű és biztonságos megőrzést az irattárban, - az iratselejtezést, illetve levéltárba adást. 4.2 Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása A másolat valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített), és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. A másodlat a több példányban (egyidejűleg vagy eltérő időben) készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Az intézmény/tagintézmény iratairól másolatot az óvodatitkár csak vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „ A másolat az eredetivel mindenben megegyező” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. III. Az iratok érkeztetése és az iktatás 1. A küldemények átvétele 1.1 Átvételi jogosultság Az intézménybe érkezett irat (levél, csomag, távirat, fax, e-mail stb.) átvételére jogosultak: 5

- intézményvezető, tagóvoda-vezető, - a címzett személyesen, - az óvodatitkár, - a postai meghatalmazással rendelkező személy. A küldemények átvételével megbízott ún. postai meghatalmazással rendelkező dolgozó feladata, hogy minden munkanapon 11 óráig a postafiókból az átvett postaanyagot beszállítsa az intézménybe és átadja az óvodatitkárnak, intézményvezetőnek. 1.2 A küldemények átvétele és az átvétel igazolása Küldemény a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, akkor is, ha elektronikus úton érkezett, vagy így továbbítják. A melléklet az irat szerves tartozéka, kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: - a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére, - az iratot tartalmazó boríték, csomag sértetlen-e. Az átvevő a kézbesítő okmányon aláírásával és az átvétel dátumával ismeri el az átvételt. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre átvételi elismervénnyel kell igazolni. (A benyújtott iratra rákerül: „Átvettem”, dátum, aláírás, körbélyegző lenyomata, majd erről készül egy másolat, melyet a benyújtónak át kell adni.) A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott levél, távirat, csomag) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Gondoskodni kell a tértivevénylap visszajuttatásáról. Sérült küldeménynél a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmát. Az iratra rá kell írni: „Sérülten érkezett.”, vagy „Felbontva érkezett.”; érkezés keltezése, aláírás. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt rögtön a címzetthez kell továbbítani, vagy vissza kell küldeni a feladónak. 2. A küldemények érkeztetése és egyeztetése 2.1 A küldemények felbontása Az intézmény részére érkező leveleket, iratokat, egyéb küldeményeket az intézmény vezetője, a tagintézménybe érkezőket a tagintézmény-vezető bontja fel. Fel kell bontani minden olyan küldeményt, amelyről a boríték, csomagolás alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Ha a címzett ismeretlen felbontatlanul vissza kell juttatni a postára. 2.2 A küldemények soronkívülisége Soron kívül kell továbbítani az intézményvezetőhöz/tagóvoda-vezetőhöz: - a fenntartótól érkezett iratokat, idézéseket, meghívókat, - a vezető nevére érkező küldeményeket. 2.3 Egyéb iratkezelés Téves felbontáskor a borítékot újból le kell ragasztani, rá kell vezetni a felbontó nevét, a felbontás dátumát, a boríték tartalmát, majd el kell juttatni a címzetthez. Ha a küldemény pénzt, értéket tartalmaz, a felbontó köteles elismervényt csatolni az irathoz. A tértivevénnyel elküldött iratokhoz a C.7976-12.r.sz. „Postaküldemények feladókönyve” használjuk. 3. Az iktatás rendje 3.1 Az iratok iktatási kötelezettsége Az iktatás az iratkezelésnek az érkeztetés és a postabontás utáni fázisa. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb másnap iktatja. Soron kívül iktatni kell és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket.

6

3.2 Az iktatószám, az iktatás Az iktatószám az iratok azonosítására szolgál. Az iktatást minden tanévben 1. sorszámmal kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni tanév végéig. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy más módon olvashatatlanná tenni tilos. Téves iktatás esetén helyesbítés szükséges, de a téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni: - a téves adatot vonallal át kell húzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon, - a javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az iktatószámot. Az összetartozó ügyiratokat lehetőség szerint egy iktatószámmal tartsuk számon. 3.3 Az iktatás adatai Az iktatókönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani: - az iktatás sorszámát (iktatószám), - a pontos beérkezési időt, - a küldő azonosító adatait, - a mellékletek számát, - az irat tárgyát, - az elintézés módját, idejét, határidejét, - kezelési feljegyzéseket (csatolás, postázás, selejtezés várható ideje). Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden, szabatosan fejezze ki. 3.4 Nem iktatandó anyagok Nem kell iktatni: - meghívók, prospektusok, reklámok, - sajtótermékek, közlönyök, - tananyagok, tájékoztatók, folyóiratok, - pénzügyi bizonylatok, számlák. IV. Kiadományozás és irattovábbítás 1. Kiadományozás A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadományozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Az intézményben a kiadományozási jog az intézményvezetőt/tagóvoda-vezetőt illeti meg, illetve az általa felhatalmazott személyt. 2. Az intézményvezető/tagóvoda-vezető aláírása és a hitelesítés Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadományozási joggal rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. Akkor hiteles a kiadmány, ha: - azt az illetékes kiadományozó saját kezűleg aláírta, - az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőjének lenyomata. Sokszorosított irat esetében az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó nyomtatott neve mellett szerepel: - az „s.k.” jelzés, - a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt hivatalos bélyegző lenyomattal és sajátkezű aláírásával igazolja. Nyomdai sokszorosításnál az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó neve mellett „s.k.” jelzés, vagy alakhű aláírásminta szerepel és a kiadományozó bélyegzőlenyomata. 3. A kiadmány és a határozat tartalmi és alaki kellékei Az intézményben keletkező ügyiratoknak feltétlenül tartalmaznia kell: - az intézmény nevét, címét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét (fejlécben), 7

- az iktatószámot (bal felső sarok), - az ügyintéző nevét (jobb oldal, a tárgy felett), - az irat tárgyát (jobb oldal), - mellékletek számát, esetleg hivatkozási számot (jobb oldal), ezt követi: - a címzés (bal oldal), - a megszólítás, - a kiadvány szövege, - keltezés, - aláíró neve, beosztása, - körbélyegző lenyomata. Amennyiben az irat szövege határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntést megalapozó jogszabály megjelölését, vagy azt, hogy a döntés mérlegelés alapján történt. Utalni kell a jogorvoslat lehetőségére: helye, határideje. A határozatokat úgy kell kézbesíteni, hogy az irat átvételének napja megállapítható legyen a jogkövetkezmények érdekében. 4. Az irattovábbítás Az iratkezelőnek a továbbítás előtt ellenőriznie kell, hogy a kiadmány aláírt vagy hitelesítette, tartalmazza-e az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A borítékon fel kell tüntetni a postai előírásoknak megfelelően: - a pontos címzést, - postai irányítószámot, - postafiók számát, - a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes stb.) a küldeményeket postán, faxon, vagy elektronikus adatátvitellel lehet továbbítani. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha az átvétel időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. V. Az irattározás és az iratselejtezés 1. Irattározás és iratselejtezés 1.1 Az irattári és a levéltári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Az irattári tételszám (jel) az ügykört, az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja. Az irattározás az érvényben lévő irattári terv alapján történik. Az iktatott ügyiratokat évenként szalagos irományfedél közé kell tenni, emelkedő iktatószám alapján. Az irományfedél gerincére és fedlapjára fel kell tüntetni az évszámot, illetve az iktatószámot 1…n-ig. A dossziéban többféle irattári tételszám is berakható. Levéltári anyag olyan iratállomány, amire az ügyvitelnek már nincs szüksége, de nem selejtezhető. 1.2 Az irattári terv Az irattári terv a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőségének alapjául szolgáló jegyzék. Az irattári terv meghatározza: − az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, − az iratok megőrzési idejét, − a nem selejtezhető tételeket és a levéltárnak való átadás idejét. Az irattári tárgykörök tételszáma az ügyvitelnek megfelelően növelhető, vagy csökkenthető. Az intézményi ügykörében bekövetkező jelentős változásnál az irattári tervet a következő év elején kell módosítani. Intézményünk irattári tervét a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. 8

1.3 Az irattári őrzés, az irattári anyag kiadása Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az irattárból iratot kiadni csak hivatalos használatra lehet, maximum 30 napra; az irattárban jelölni kell a kivételt (kikérő, dátum). Más szerv számára betekintés céljából iratot kölcsönözni csak az intézményvezető / tagóvodavezető engedélyével lehet. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből kivinni nem szabad. Az iratkezelők az intézményről, az intézményben dolgozókról, az intézménybe felvett gyermekekre vonatkozó anyagokról felvilágosítást csak az intézmény vezetője/tagóvodavezetője által írásban engedélyezett személynek adhatnak. Az intézmény megszűnése esetén, az irattár kapcsán felmerülő feladatokról a szabályzat 1.számú mellékletének 3. pontja rendelkezik. 2.2 Iratselejtezés engedélyezése Az iratselejtezést az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. Iratselejtezést csak a tartalmi jelentőséget ismerő vezető irányítása mellett végezhető, az irattári terv őrzési idejének leteltével. Az intézményvezető által megbízott selejtezési bizottság 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyből 1példányt iktatás után szintén az irattárban kell elhelyezni. Az iratok selejtezési ideje lehet 1, 2, 5, 10, 15, 50 év. Vannak olyan fontos vagy történeti szempontból nélkülözhetetlen iratok, amelyek nem selejtezhetők. 2.3 Az iratselejtezés Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább 5 évenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. A megsemmisítésről a selejtezési bizottság vezetője az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével gondoskodik. 2.4 Az iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: − az intézmény nevét, − az irattárba helyezés évét, − a selejtezett irattári tételeket, − az iratok mennyiségét, − az iratselejtezést végző és ellenőrző személyek nevét. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni „S” megjelöléssel. VI. Záró rendelkezések 1. Jelen iratkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. A szabályzat mellékleteivel együtt érvényes. 2. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. A szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület a 2013. március 18-ai értekezletén fogadta el. 3. Az iratkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

9

4. Az szabályzat tartalmát az intézmény óvodavezető-helyettese és a tagóvoda-vezetők kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. 5. A szabályzat 1-1 példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi dolgozója számára: 6. A felelős vezetőnek gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. 7. Egyéb iratkezelési feladatok 1. Felvilágosítás adása ügyfeleknek Az intézmény dolgozói a beadványok átvételén felül az ügyfeleknek kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézőjéről, elintézésének időpontjáról, valamint arról adhatnak felvilágosítást, hogy az intézkedést hova továbbították. Az ügy érdeméről nem adhatnak felvilágosítást, iratot betekintésre vagy lemásolás céljából nem adhatnak ki. Az intézményben elintézés alatt álló, vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az illetékes ügyintéző vagy intézményvezető/tagóvoda-vezető adhat. Felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személynek lehet adni, és csak olyan mértékben, hogy ezáltal ne juthasson jogtalan előnyhöz. 2. A szabályok betartása A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka ellenőrzését. 3. Intézkedések az intézmény megszűnése esetén Az intézmény megszüntetése, vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény iratári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról. Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – megküldi az illetékes levéltárnak. 4. Intézkedések munkakör átadása esetén Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az intézményvezető vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből az első példányt az átadó, második példányt az átvevő harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja. 5. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések: Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket a központi intézményben az óvodatitkárnak nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásban fel kell tüntetni: - a bélyegző lenyomatát, feliratát, - a kiadás dátumát, - a használatra jogosult nevét és aláírását. 10

Az óvodatitkár gondoskodik a sérült, vagy elavult bélyegző begyűjtéséért, ill. az új bélyegzők kiadásáért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatásáról, és az ügyben lefolytatott eljárásról, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítéséről az igazgatóhelyettes intézkedik. Az intézménynél a hivatalos bélyegzőket átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell kiadni. Az átvett bélyegzőt csak az arra jogosult személy meghatározott célokra használhatja. Tilos ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá. A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. Ezért a bélyegzőt: - csak a munkájával kapcsolatban használhatja, - a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni, - munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni, - ha elvesztette, köteles az intézmény vezetőjének azonnal jelenteni.

11

6. Irattári terv A 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 4.sz. mellékletének figyelembevételével készült el intézményünk Irattári terve. IRATTÁRI TERV I. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Ügykörszám, Ügykör megnevezése 1.)Alapító okiratok, ezek módosítása 2.) Intézménylétesítés,- átszervezés, fejlesztés 3.) Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 4.) Szervezeti és működési szabályzat 5.) Alapítványok alapító okiratai, megszüntetési okirat 6.) Működési engedélyek 7.) Személyi dossziék anyagai, kinevezés, megszüntetés, felmentések, nyugdíjazás, bér és munkaügy 8.) Éves statisztikai adatszolgáltatások 9.) Másodállások, megbízásos jogviszonyok 10.) Kitüntetési javaslatok, kitüntetés 11.) Fizetés nélküli szabadságok engedélyezése, GYES, GYED, stb. igénybevételéhez 12.) Munka-, tűz-, balesetvédelmi, baleseti jegyzőkönyvek 13.) Fenntartói irányítás, szakmai ellenőrzések 14.) Polgári védelem 15.) Munkatervek, jelentések, évközi statisztikák 16.) Bírósági ügyek, egyéb panaszügyek 17.) Szabadságok engedélyezése 18.) Bélyegzők nyilvántartása / hatályvesztést követően / 19.) Belső szabályzatok

Őrzési idő (év) nem selejtezhető nem selejtezhető nem selejtezhető nem selejtezhető nem selejtezhető nem selejtezhető 50 év 50 év 50 év 50 év 50 év 10 év 10 év 10 év 15 év 5 év 5 év 50 év 10 év

II. Nevelési - oktatási ügyek Ügykörszám, Ügykör megnevezése 20.,Óvodai Felvételi- és előjegyzési napló 21., Szülői Munkaközösségi jegyzőkönyvek 22., Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok, ajánlások 23., Tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleményei

Őrzési idő (év) nem selejtezhető 5 év 10 év 40 év

24., Gyermekek felvétele, átvétele

20 év 12

III. Gazdasági ügyek Ügykörszám, Ügykör megnevezése 25.) Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 26.) Költségvetési alapokmányok 27.)Éves költségvetés, költségvetési beszámolók 28.) Könyvelési bizonylatok 29.) Gyermekek, tanulók ellátása, juttatása, térítési díjak 30.) Leltárak, állóeszköz-nyilvántartások, vagyonnyilvántartás, selejtezési ügyek 31.) Számlák, nyugták, helyettesítési naplók, túlóra elszámolások, anyagkönyvelési bizonylatok, ruházati ügyek 32.) Főkönyvi kivonat, számlák, leltárak 33.) Bérdossziék anyagai, adó-, járulékelszámolások, letiltások 34.) Humánerőforrás és személyi juttatások ügyei 35.) A dolgozók társadalombiztosításával kapcsolatos ügyek 36.) Nyugdíj-, és egészségbiztosítási ügyek 37.) Belső ellenőrzések jegyzőkönyvei

Őrzési idő (év) határidő nélküli Nem selejtezhető 15 év 5 év 50 év Nem selejtezhető 10 év 10 év 50 év 10 év 5 év 50 év 10 év

7. Tanügyi okmányok Naplók A beírási napló, a felvételi napló 1/1994 MKM rendelet 4. számú melléklet: „4. a) Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyermekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek. c) A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. d) Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.”

13

A foglalkozási napló 11/1994 MKM rendelet 4. számú melléklet: „5. Az óvodai, a tanórai, a tanórán kívüli, valamint a kollégiumi foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni.” − A felvételi és mulasztási napló vezetéséért és rendben tartásáért az óvodapedagógus a felelős. Hatáskörébe tartozik a mulasztások igazolása és összesítése. − Az anyakönyvi lapokon lévő adatoknak pontosan egyezni kell a napló adataival. − A csoportnaplók külső borítójára a következőket kell felírni, illetve bélyegezni: • az óvoda hosszú bélyegzője • tanév • csoport • óvodapedagógusok, dajka néni neve − A naplók belső vezetése a naplóban lévő utasítás értelemszerű kitöltés alapján történik. − A statisztikai összesítőket értelemszerűen és folyamatosan vezetni kell. − Fokozott figyelmet kell fordítani a gyermekek naplóba történő beírására, ezen belül: • csak az intézménybe beiratkozott gyermek neve kerülhet a naplóba. • a gyermekeket névsor szerint kell beírni. − A csoportnaplók vezetésének ellenőrzéséért az intézményvezető, illetve a tagintézményvezetője a felelős. − A csoportnaplókat az intézményben kell őrizni, az irattári tervben meghatározott ideig, a tagintézményben használt naplókat a tagintézményben őrzik. Jegyzőkönyv 11/1994 MKM rendelet 4. számú melléklet: „9. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.”

Gyomaendrőd, 2013. március 14. Czikkelyné Fodor Tünde intézményvezető

14

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

HÁZIREND

GYOMAENDRŐD 2013.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Házirendje BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Az intézmény adatai : Név: GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA OM-azonosító: 201827

Székhelye: Százszorszép Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Az intézmény telephelyei: Napsugár Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. Az intézmény tagintézménye: Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda

2

A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az óvoda munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az óvoda törvényes működését, az óvodai nevelés zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek óvodai közösségi életének megszervezését. A házirend alapjául szolgáló jogszabályok -

a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

A házirend hatálya -

-

A házirend előírásait be kell tartani az óvodás gyermekeknek, a gyermekek szüleinek, az óvoda pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az óvodai csoportfoglalkozásokra és csoportfoglalkozáson kívüli nevelési időben és nevelési időn kívül szervezett óvodai programokra vonatkoznak, melyeken a felügyelet az óvoda által biztosított. Jelen házirend előírásait a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. Jelen házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az érvényben lévő házirend módosítását az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a szülői közösség jogosult kezdeményezni, módosításáról a nevelőtestület a kezdeményezéstől számított 30 napon belül dönt, a módosítást a fenntartó hagyja jóvá.

A házirend nyilvánossága -

A házirend nyilvános, megtekinthető a csoportvezető pedagógusoknál, az intézmény irattárában, valamint az intézmény honlapján.

-

A házirenddel kapcsolatban felmerült kérdésekre az intézményvezető, és az óvodapedagógusok adnak választ, tájékoztatást fogadó óráik alatt.

-

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az elfogadott és jóváhagyott házirendet a csoportvezető óvónők ismertetik:

-

- a gyermekek körében a hatályba lépést megelőző héten, a csoportvezető óvónők által meghatározott időben,

- a szülők körében a jóváhagyást követő első szülői értekezleten, illetve - minden nevelési év elején a szülőkkel az első szülői értekezleten. 3

A Nevelési év rendje Az óvodában nevelési évnek hívjuk az adott naptári év szeptember 1-jétől, a következő naptári év augusztus 31-ig terjedő időszakot. Június 01-től, augusztus 31-ig szervezett nyári élet folyik. A fenntartóval történő egyeztetés alapján a nyári takarítás, és karbantartási munkák idején az óvoda 3-5 hétig zárva tart. A leállás idejéről, az adott év február 15-éig tájékoztatjuk a szülőket, kérésükre gondoskodunk gyermekük másik óvodában történő elhelyezéséről. A fenntartóval történő egyeztetés alapján a tanítási szünetek ideje alatt zárva tarthat az óvoda, melyet egy hónappal előbb szülői igényfelmérés előz meg. Minden esetben aláírásával jelzi a szülő, hogy gyermeke számára igényel-e ügyeletes óvodai elhelyezést, melyről minden esetben gondoskodunk. Egy nevelési évben öt nevelés nélküli munkanap vehető igénybe nevelési értekezletek, szakmai továbbképzések, intézményi szintű rendezvények megtartása céljából. Ez idő alatt ügyeletet óvodánkban, vagy a város másik óvodájában biztosítunk a gyermekek számára. Nyitva tartás

Tagintézmények

Nyitva tartási idő

Százszorszép Óvoda Kossuth út 7. Csemetekert Óvoda Blaha u. 8.

6 - 18 óra 6 - 17:30 óra

Napsugár Óvoda Szabadság u. 6. Margaréta Óvoda Jókai u. 4. Csárdaszállási Napraforgó Óvoda Csárdaszállás, Kossuth u. 23.

6:30 – 17:30 óra 6:30 – 17:30 óra 7- 16 óra

Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Gyülekezés minden reggel 07.30-ig és minden délután 16.30–tól a kijelölt csoportban. Az érkező óvónők a gyermekekkel elvonulnak a saját csoportjukba és ott a gyülekezés 08.30-ig tart tovább. Kérjük, hogy gyermekeiket 08.30-ig szíveskedjenek behozni az óvodába. A gyermekek biztonsága érdekében érkezéskor, távozáskor a kapu reteszelése kötelező! A gyermeket az óvodába érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, különben ha a gyermek valamely oknál fogva nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud a jelenlétéről, felelősséget sem vállalhat érte. Távozáskor hasonló módon a gyermeknek el kell köszönnie az óvónőtől. Válsághelyzetben lévő szülők esetében a gyermeket - a hivatalos gyámhatósági vagy bírósági végzésig - mindkét fél jogosult haza vinni. Amíg valamelyik szülő nevelési, gondozási joga szünetel, addig csak a határozatban megnevezett személy gyakorolhatja a gyermek nevelési, gondozási jogát.

4

Az óvodából a gyermek idegennek, vagy 14 év alatti gyermeknek csak a szülő írásbeli kérelme alapján adható ki. A gyermek 6 éves korától csak a szülő írásbeli kérelme alapján érkezhet az óvodába, vagy engedhető egyedül haza. A szülő egyéni elfoglaltsága szerint – előzetes egyeztetés alapján – gyermekét bármikor behozhatja, ill. elviheti az intézményből. Az időpont megválasztásánál arra törekedjenek, hogy ne zavarják meg a kialakult gyermeki tevékenységet. A napirend kialakításának szempontjai Óvodai napirendünk rugalmasan illeszkedik a gyermekek tevékenységeihez. Pedagógiai programunk két ajánlott napi beosztást tartalmaz. Az egyik szeptembertől május, a másik júniustól augusztus végéig szól. Az óvodai felvétel szabályai, eljárási rendje Az óvodai felvétel jelentkezés útján történik. A beíratás idejét, az óvoda körzethatárait a fenntartó határozza meg. Az egészséges, ágy- és szobatiszta gyermek 2.5 életévének betöltésétől az iskolára való alkalmasság eléréséig jogosult az óvoda igénybe vételéhez. A gyermek a közoktatási törvény 24.§ (3) pontja értelmében abban az évben amikor betölti az ötödik életévét, a nevelési év első napjától (09. 01.) óvodakötelessé válik, mely szerint legalább napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie. A gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető és a nevelőtestület dönt, a beiratkozott gyermekek életkorának, létszámának függvényében. A szülők kérését az óvodavezető lehetőség szerint figyelembe veszi. Az iskolakezdéshez szükséges adminisztratív feltételekről az óvoda gondoskodik. Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha: -

a gyermeket másik óvoda átvette, a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az intézményvezető - a szülő többszöri eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszüntette, a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (részletesen: a hiányzásokkal kapcsolatos teendőknél)

A gyermekek értékelésének rendje A gyermekek értékelését az óvodapedagógusok folyamatosan végzik az egyéni fejlettségmérő lap alapján.

5

Az értékelés kiterjed a gyermek viselkedésére, szokásaira, társas kapcsolataira, testi, értelmi képességeinek, készségeinek fejlődésére. Tilos a gyermekek megszégyenítése, kiközösítése, kigúnyolása, szükségleteik megvonása, testi bántalmazása. Az egyes gyermekek értékelése kizárólag a szüleikre tartozik, ezért nem lehet közös szülői fórumok témája. Tankötelezetté váláskor minden gyermek szülőjével elbeszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészültségről. A gyermekek testi fejlettségét az óvodaorvossal együttműködve állapítják meg az óvónők. Az iskolába készülő gyermekekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra. Kérdéses esetben ki kell kérni a Nevelési Tanácsadó, ill. a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleményét. Gyermeki jogok gyakorlásának rendje A gyermekek jogainak érvényesülését az óvoda valamennyi dolgozója köteles tiszteletben tartani. Az óvodás gyermekek életkora még nem teszi lehetővé, hogy jogaikat teljes mértékben képviseljék, így jogaik egy részét szüleik, és az óvodapedagógusok érvényesítik. A gyermeknek az óvodában joga van: • • •

• • • •

• •

a beiratkozás napjától szülőjével ellátogatni az óvodába, megismerkedni a leendő óvónőjével, esetleg csoporttársaival. a rendszeres óvodába járás első napjától a törvény és a nevelési programunk által nyújtott lehetőségek igénybevételéhez az egészséges, biztonságos környezethez, életkorának, fejlettségének megfelelő szabad játékhoz, kezdeményezéseken való részvételhez, az egyéni igénye szerinti szükséglet kielégítéshez, /ételfogyasztás, pihenés/ valamint elegendő mozgáshoz és szabad levegőn való tartózkodáshoz állandó óvodapedagógusi felügyeletre emberi méltóságának, etnikai, vallási, nemzeti, világnézeti önazonosságának tiszteletben tartására. képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részt venni, a helyi nevelési program alapján. cselekvési szabadsághoz, a családhoz, személyiségének, egyéniségének szabad kibontakoztatásához, de csak úgy, hogy ezzel nem veszélyezteti saját és társai testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többi gyermek, játékhoz, pihenéshez, tanuláshoz, művelődéshez és minden más tevékenységhez való jogát állapotának, személyes adottságainak megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesülni /szakszolgálatok/ családja helyzetétől, egyéni fejlettségi állapotától függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részt venni.

6

A gyermekek rendszeres tájékoztatásának rendje A gyermekeket napi rendszerességgel tájékoztatni kell az őket érintő eseményekről. Az előre tervezhető dolgokról - színházlátogatás, ünnepre készülődés, kirándulás stb. időben kell felvilágosítást adni a gyermekeknek, hogy készülhessenek, ráhangolódhassanak az eseményre. A szülőket is időben tájékoztatni kell, hogy segíthessék elfogadni, feldolgozni az élményt. Váratlan események bekövetkeztekor a gyermekek számára világos, érthető magyarázatot kell adni, jelezve, hogy a változás természetes dolog, de a felmerülő nehézségre, problémára mindig van megoldás. A gyermekek ruházata Az intézménybe ápolt, tiszta gyermeket hozhatnak a szülők. A gyerek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva. A gyermekek ruházatáról /csere ruha, váltó cipő, tornafelszerelés/, annak tisztántartásáról a szülő gondoskodik. A gyermekek öltözete praktikus, kényelmes, és réteges legyen. A balesetveszély elkerülése végett papucsot nem hordhat a gyermek az óvodában. Kérünk valamennyi holmit jellel ellátni. A gyermekek törölközőjét hetente, ágyneműjét kéthetente kérjük hazavinni, kimosni. Az ágyneműt mosható és zárható ruhazsákban szükséges tárolni, melyet a szülő köteles biztosítani. Alkalomhoz illő ruha, lábbeli viseletét ajánljuk a következő ünnepeinkre: Karácsonyváró délelőtt; Anyák napja; Évzáró, búcsúünnepély. A gyermekek étkeztetése A napi háromszori étkezés /tízórai, ebéd, uzsonna/ biztosítása az óvoda feladata. Kérjük, hogy a születésnapok, névnapok kivételével gyermekeik ne hozzanak édességet, édes italokat az óvodába. Ételallergiáról az óvónőket a szülő köteles tájékoztatni. Ilyen esetben a gyermek étkezésére közösen találunk megoldást. A nagyon korán érkező gyermekeket (6.30 és 7.00 óra között) célszerű otthon megreggeliztetni, ha erre nincs lehetősége a szülőnek, akkor az otthonról hozott reggeli elfogyasztását biztosítjuk. Az óvodai étkezések időpontjai: • •

Tízórai: 8.00 – 9.00 óráig, Ebéd: 11.45 – 12.30 óráig,

7

•

Uzsonna: 15.15 –15.35 óráig tart.

Az étkezési térítési díjat a szülő köteles befizetni a kijelölt befizetőhelyen, a megadott időpontokban. Ha a gyermek betegsége vagy hosszabb távolléte miatt lemondta az étkezést, akkor ezt túlfizetésként kell kezelni és a következő havi étkezési térítési díjaknál kell beszámítani. A lemondást a szülő személyesen vagy telefonon az óvodai csoport vezetőjénél teheti meg, megelőző nap 11 óráig. Az aznap lemondott étkezést nem lehet figyelembe venni a térítési díj fizetésénél. Az aznapra igényelt ebéd – távolmaradás esetén – zárt ételhordóban elvihető. A távollét utáni étkezési igényt is a megelőző napon 11 óráig kell a szülőnek bejelenti, csak abban az esetben részesülhet a gyermeke intézményi étkeztetésben. Visszafizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek óvodát változtatott, vagy a nevelési évben nem kíván tovább az óvodában étkezni. A kedvezményes étkezésben részesülő gyermek szülője haladéktalanul köteles a jogosultság megszűnésének tényét bejelenti az intézmény vezetőjének. Amennyiben ezt elmulasztja, a jogosultság megszűnésének időpontjáig visszamenőlegesen köteles megfizetni a jogtalanul igénybe vett térítési díjkedvezményt. Hiányzással kapcsolatos teendők A hiányzást minden esetben be kell jelenteni a csoportvezető óvónőnek. 3 nap hiányzást a szülő is igazolhat. Hosszabb távollétre, 5-10 nap, amely nem betegségből fakad, az intézmény vezetője ad engedélyt, melyet írásban kell kérnie a szülőnek. Igazolatlan távollét esetén az intézmény vezetője írásban felszólítja a szülőt – csoportvezető óvónő jelzése alapján – a mulasztás okának tisztázására, ill. megszüntetésére. Megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya, ha tíz napnál többet van igazolatlanul távol, kivéve, ha betöltötte az 5. életévét, ha halmozottan hátrányos helyzetű, ill. gyámügyi javaslatra került óvodába. Betegség után csak friss orvosi igazolással jöhet a gyermek óvodába. Az igazolást az óvónőknek kell átadni, és azt a mulasztási naplóban meg kell őrizni. A szülőket kérjük, hogy elérhetőségüket, telefonszámukat a gyermekük óvónőinek adják meg, hogy az óvodában történő megbetegedés esetén értesíteni tudjuk őket. Az információt bizalmasan kezeljük. A gyermekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok Az óvoda orvosa együttműködési megállapodás alapján – jogszabályban foglaltaknak megfelelően – végzi prevenciós jelleggel a gyermekek vizsgálatát. Az orvos által javasolt szakrendelésekre vigyék el gyermeküket, a vizsgálati eredményekről tájékoztassák az óvoda orvosát vagy az óvónőket, akik az információt bizalmasan kezelve, továbbítják az orvos felé. Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott vagy még lábadozó gyermek behozatala az óvodába a gyerek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges.

8

A szülő köteles tájékoztatni az óvónőket, ha gyermeke olyan betegségben szenved, amely a közösségbe járást nem zárja ki – eszméletvesztéssel járó betegség, stb., vagy eltérő bánásmódot igényel – hallás, látás, mozgás korlátozottság – de fokozott figyelmet igényel. Az óvónőnek tilos otthonról hozott gyógyszert, gyógyhatású készítményt beadnia a gyermeknek. Kivéve, ha a gyermek állandó gyógykezelés alatt áll, pl.: allergia (pipa), akkor is csak eredeti csomagolásban, névvel, utasítással ellátva. Hirtelen, nagyon magas láz esetén az óvoda orvosával, illetve a szülővel egyeztetve lázcsillapítót kaphat a gyermek a szülő megérkezéséig, folyadékpótlás – tea, gyümölcslé – mellett. Baleset vagy nap közben hirtelen megbetegedő gyermek esetén a csoport felügyeletét megoldva, a beteg gyermeket haladéktalanul el kell látni. A baleset súlyosságától függően, valamint eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról gondoskodni – mentő, orvos kihívása, orvoshoz vitel – és ezzel egy időben a szülőt értesíteni kell. Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. A gyermek az ÁNTSZ határozatában jelzett időpontig nem látogathatja az óvodát. Fejtetvesség kezeléséről az óvodába lépéskor a szülők tájékoztatást kapnak. Megelőzésképpen az óvoda védőnője évente több alkalommal végez szűrővizsgálatot. Fejtetvesség megszűnése után védőnői igazolás szükséges. Otthonról hozott tárgyak A beszoktatás megkönnyítése érdekében a gyermek elhozhatja óvodába kedvenc tárgyait / pelus, cumi, plüssállatka stb/. Amennyiben az óvónő úgy gondolja, hogy a tárgy nagyon értékes, vagy a közös játék során tönkre mehet, visszaküldheti a szülővel, vagy a csoportban külön helyen biztonságba helyezheti. Ha a gyermek onnan mégis elviszi játszani, úgy az óvónőnek joga van kitiltani az otthoni játékokat a csoportból. Engedéllyel sem hozhat óvodába a gyermek pénzt, ékszert, egyéb balesetveszélyes tárgyakat, amellyel saját és társai testi épségét kockáztatja. Az óvodába hozott, vagy ott hagyott tárgyakért csak szándékos károkozás esetén felel az intézmény. / Kt. 40.§ (8) pontja. / Pedagógiai munka az óvodában A pedagógiai programunk célja a 3-6 (7) éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése. Nagy figyelmet fordítunk a hagyományok ápolására, a mozgásfejlesztésre, valamint az óvodás korú gyermekek szokás és szabálytudatának alakítására. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása és az ezzel kapcsolatos feladatok az éves munkatervben kerülnek meghatározásra. Az intézmény minőségirányítási programja a fenntartói és partneri elvárások figyelembe vételével íródott. Célja: a nevelőmunka folyamatos fejlesztése, a változó partneri igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, mindezek mellett értékeink megőrzése.

9

A nagycsoportos korú gyermekeknél szeptember második - harmadik hetében az életkortól eltérő képességek megismerésére felmérést végzünk. Ehhez szükséges a szülők beleegyezése. Az eredményről beszélgetés formájában tájékoztatatást adunk. Amennyiben szükséges, a szülő hozzájárulásával további vizsgálatra küldjük a gyermekeket. Gyermekvédelmi feladatok az óvodában A szülőket a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, tevékenységéről, elérhetőségéről. Problémáikkal forduljanak hozzá bizalommal, javaslatot tud tenni további segítségadásra – Térségi Humánsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Hivatal stb.

A gyermekek közreműködése saját környezetük rendben tartásában A gyermekeket életkoruknak, egyéni fejlettségüknek és érdeklődésüknek megfelelően bevonjuk környezetük és az általuk használt eszközök rendben tartásába. Kizárólag olyan tevékenységek végzését várjuk el és engedélyezzük, amelyre a gyermekek már képesek és elvégzésük nem jelent számukra megterhelést és veszélyt pl.: fogápoló szerek tisztántartása, ruhájuk összehajtogatása, játékok elrakása, stb. Gyermekeinket szeretnénk arra nevelni, hogy szüleiket, s az ő idejüket tiszteljék azzal is, ha megérkeznek értük az óvodába, játékukat helyükre téve elköszönjenek társaiktól, óvónőjüktől, és ne várakoztassák szüleiket. Az óvoda helységeinek használati rendje A gyermekek az óvodában, a számukra létesített helységekben – csoportszoba, mosdó, öltöző – sem tartózkodhatnak felügyelet nélkül. • • •

• • •

A tálaló konyhába felügyelettel sem léphetnek be, kivéve, ha előzetes egyeztetés során az ott dolgozók munkájával ismerkednek. Felügyelet nélkül az udvaron nem tartózkodhatnak a gyermekek. Óvoda zárása után ill. hétvégén az udvarára bemenni szülői felügyelettel sem szabad. Szülő a csoportszobában a beszoktatást és a nyílt napokat kivéve csak előzetes egyeztetés esetén tartózkodhat. A csoportszoba tisztaságának megóvása érdekében a szülő a gyermeket a csoportszoba ajtóig kísérve adja át az óvónőjének. Az ebéd után haza menő gyermekek szüleit kérjük, hogy az udvaron, vagy fedett teraszon várják meg, amíg a gyermekek végeznek az étkezéssel. Kérjük, hogy a mosdókban ne zavarják a gyermekeket tisztálkodási teendőik végzése közben, mivel a zsúfoltság miatt a csoport az óvónő számára áttekinthetetlenné válik. Az óvodában kialakított szabályok és szokások betartása a szülők jelenléte alatt is érvényesek maradnak.

Szülői jogok az óvodában A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, magán, egyházi). Ez nem zárja ki azt, hogy a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik.

10

A felvételről az intézmény vezetője dönt. Az óvoda köteles biztosítani a gyermek felvételét, azt a kijelölt óvoda csak hely hiányában utasíthatja vissza. A halmozottan hátrányos helyzetű, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek nem utasítható el. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programját, intézményi minőségirányítási programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Joga, hogy a saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A gyermekről adott információk kiterjednek a gyermek társas kapcsolataira, játékára, mozgás és értelmi fejlettségére. Egyéni beszélgetések, fogadó órák, szülői értekezletek alkalmával elkérheti és megtekintheti a gyermeke egyéni fejlődését tükröző dokumentumokat /fejlettségmérés, feljegyzések a gyermek fejlődéséről és a fejlesztési terv/. Érdektelenséget tapasztalva az óvónő kezdeményezi a szülői találkozót. A tájékoztatás csak olyan időben történhet, amikor az óvónőnek nem az a feladata, hogy a gyermekekkel foglalkozzon. A tájékoztatás formái: szülői értekezletek, fogadóórák, egyéni beszélgetések, nyílt napok. Az óvoda által kezdeményezett tájékoztatás időpontjáról a szülőt egy héttel korábban értesíteni kell. Amennyiben a szülő kezdeményezi a kapcsolatfelvételt, úgy annak idejét egyeztetni kell az óvónővel. Az intézmény vezetője és az óvodapedagógus hozzájárulásával a szülő betekintést nyerhessen a napi munkába. A szülői szervezet munkájában tevékenyen közreműködhet, ezáltal figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülőnek joga az írásbeli javaslattétel, melyet az intézmény vezetője és nevelőtestülete mérlegel, és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ ad. A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A szülő kötelessége, hogy: • • • • •

hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttneveléshez szükséges őszinte tájékoztatást adja meg. tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus és a munkáját segítő alkalmazottak a nevelő-oktató munka, ill. a gyermekekkel összefüggő tevékenységük során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. 11

A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodába járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát is. A konfliktusaikat ne durvasággal, erőszakkal oldják meg. A szülők is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Ne tegyenek a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzést mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. Ne biztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap az ő gyermeküket érte esetleg sérelem. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel A szülőknek lehetőségük van arra, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka alakításában a megfelelő fórumokon részt vegyenek, és ötleteikkel segítség elő a közös gondolkodást. Komolyabb probléma, konfliktus esetén a konkrét helyzet megoldása céljából keressék fel az óvónőt, ill. az intézmény vezetőjét. Együttműködésre alkalmas fórumok • • • •

• •

szülői értekezletek – évente három alkalommal nyílt napok, közös rendezvények / játszóház, játszódélutánok, anyák napja évzáró./ fogadó órák előzetes egyeztetés esetén bármikor esetenkénti megbeszélések - rövid, információ jellegű beszélgetés, melynek témája szigorúan a gyermekkel kapcsolatos lehet, az óvónő figyelmét nem vonva el a gyermekcsoporttól. anyás beszoktatás családlátogatás (óvodai évek alatt legalább egyszer minden gyermeknél)

A gyermekről információt csak az óvónőktől ill. az óvoda vezetőjétől kérjenek. Az intézmény biztonságát garantáló védő-óvó szabályok •

•

• • •

A gyerekek biztonsága és értékeink megóvása érdekében óvodáink főbejáratait szíveskedjenek bereteszelni. Az óvoda iránt érdeklődő leendő szülők és más idegenek csak a vezető tudtával és engedélyével tartózkodhatnak az épületben. A munkatársak hozzátartozói nem tartózkodhatnak az épületben. Kivételesen indokolt esetben, rövid időre, a munka megzavarása nélkül kereshetők meg az óvodai dolgozók. Ügynökök, árusok nem folytathatnak az intézményben üzleti tevékenységet. A vezetői engedély megkérése után plakát, reklámszöveg csak akkor kerülhet ki az óvoda faliújságára, ha az óvoda nevelési tevékenységével összefügg. Az óvoda épületében és udvarának egész területén s az óvoda épületének 5 m-es körzetében a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tilos a dohányzás.

12

• •

•

Szeszes ital, drog fogyasztása, valamint ezeknek a szereknek a befolyása alatt az óvodában tartózkodni tilos. Évente a tűzriadó tervnek megfelelően mentési gyakorlatot tartunk. A tűz észlelésekor a tervnek megfelelően járunk el, a gyerekek mentését és felügyeletét, az értékek óvását a kijelölt dolgozók végzik. A tűz és bombariadóval kapcsolatos teendőket részletesen az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Évente balesetvédelmi szemlét tartunk az épületben és annak környékén. A szemle során felvett jegyzőkönyv alapján a hibákat haladéktalanul megszüntetjük.

A gyermekek egyéni fejlődéséről, óvodai tevékenységről tájékoztatást csak a csoportvezető óvodapedagógusok adhatnak, a szülővel megbeszélt időpontban. Kérjük a szülőket, hogy a csoportban lévő óvodapedagógus napi nevelőmunkáját – a gyermekek érdekében – hosszabb beszélgetéssel ne zavarják. Probléma, konfliktus, ellentét esetén, őszintén, nyíltan keressék az óvodapedagógust, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A házirenden kívüli, óvodánk működésével, hagyományaival kapcsolatban felmerülő kérdéseikkel forduljanak bizalommal az intézmény vezetőjéhez illetve az óvodapedagógusokhoz. A házirend betartása a család és az óvoda jó együttműködése, a nyugodt óvodai légkör és a nevelési feladatok zavartalan ellátása érdekében szükséges. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ezen házirend a fenntartó jóváhagyását követően lép hatályba. Gyomaendrőd, 2013. március 8. ……………………………. intézményvezető Záradékok: A házirendet a nevelőtestület a 2013. március 18-án megtartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. …………………………………. jegyzőkönyv vezető A házirendet a szülői közösség 2012. március 19-én megtartott értekezletén megismerte, s a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértett. ………………………………… Intézményi Szülői Szervezet elnök

13

A házirendet a fenntartó, Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …………………………határozati számon jóváhagyta. Gyomaendrőd, 2013. március 31. ………………………………. Czikkelyné Fodor Tünde intézményvezető

14

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYOMAENDRŐD 2013.

1

AZ ÓVODA ADATAI

Név: GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA OM-azonosító: 201827

Székhelye: Százszorszép Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Az intézmény telephelyei: Napsugár Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. Az intézmény tagintézménye: Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testülete 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda

2

TARTALOMJEGYZÉK I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL ................................................................................................................... 4 I.1. Óvodánk jellemzői, egységes pedagógiai programunk kialakítása........................................ 4 I.2. Erőforrások................................................................................................................................. 5 I.2.1. Intézményünk személyi és tárgyi feltételei........................................................................ 5 II. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................ 7 II.1. Bevezető ..................................................................................................................................... 7 II.2. Programunk alapelvei, cél- és feladatrendszere..................................................................... 7 II.2.1. Nevelési alapelvek.............................................................................................................. 7 II.2.2. Gyermekképünk ................................................................................................................ 8 II.2.3. Óvodaképünk..................................................................................................................... 9 II.2.4. Alapvető céljaink ............................................................................................................. 10 II.2.5. Általános nevelési feladataink ........................................................................................ 10 II.3. Pedagógiai Programunk fejlődéslélektani és nevelésfilozófiai megalapozottsága ............ 10 II.3.1. Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés ......................................................... 10 II.3.2 Az iskolai tanulási zavarok megelőzése, prevenciója .................................................... 11 II.4. Programunk tartalma............................................................................................................. 12 II.4.1. Mozgás.............................................................................................................................. 12 II.4.2. Játék.................................................................................................................................. 15 II.4.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ..................................................................... 17 II.4.4. Egészséges életmód .......................................................................................................... 18 II.4.5. A gyermek és környezete ................................................................................................ 20 II.4.6. Vizuális nevelés ................................................................................................................ 22 II.4.7. A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása.................................................... 23 II.4.8. Ének-zene, énekes játék .................................................................................................. 24 II.5. A Program alkalmazásának feltételrendszere...................................................................... 26 II.5.1. Az óvodapedagógus feladatai ......................................................................................... 26 II.5.2. Szervezeti és időkeretek .................................................................................................. 27 II.5.3. Óvodánk speciális szolgáltatásai .................................................................................... 29 II.5.4. Ünnepkörökhöz, évszakokhoz kapcsolódó rendezvényeink hagyományteremtés, hagyományőrzés ......................................................................................................................... 29 II.5.5. Ellenőrzés, értékelés ........................................................................................................ 30 II.6. Sajátos feladatok..................................................................................................................... 30 II.6.1. Gyermekvédelem ............................................................................................................. 30 II.6.2. Etnikai kisebbségi feladatok........................................................................................... 32 II.6.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek ............................................................................. 34 II.6.4. Integrációs Pedagógiai Rendszer (Óvodai integrációs program) alkalmazása.......... 35 II.6.5. Tehetséggondozás ............................................................................................................ 36 II.7. Az óvoda kapcsolatrendszere................................................................................................. 36 II.7.1. Család – Óvoda................................................................................................................ 36 II.7.2. Óvoda – Bölcsőde............................................................................................................. 37 II.7.3. Óvoda – Iskola ................................................................................................................. 37 II.7.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai ............................................................................................ 40 III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK.................................................... 41 III.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ........................................................................... 41 III.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .............................................................. 41 III.3. A pedagógiai program módosítása ...................................................................................... 41 III.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala................................................................. 41 IV. AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA......... 42

3

I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény ismeretében Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 78/2012. (II.23.) Gye. Kt. határozatával döntött az óvodai nevelés ellátásáról, mely szerint önállóan működő költségvetési szervet alapít. Az új intézmény fenntartója Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Önkormányzatok Képviselőtestületei. Gesztor önkormányzat: Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd Város Képviselő testületének döntése alapján az óvodai feladat ellátására intézményt alapít 2012. szeptember 1. napjától. A nevelési intézmény neve 2012. szeptember 1. napjától: „Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda”.

I.1. Óvodánk jellemzői, egységes pedagógiai programunk kialakítása Gyomaendrőd, hazánk dél-keleti részén, a Hármas-Körös bal partján fekvő, festői szépségű alföldi kisváros. Városunk Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági és igazgatási központja, az országban egyedülálló természeti és kulturális értékekkel büszkélkedhet. Óvodánk 2012. szeptember 1-jétől 5 telephellyel kezdi meg működését az endrődi és gyomai városrészeken, valamint Csárdaszállás közigazgatási területén. Az elmúlt évek során, 2004-től településünkön az óvodák működtetését közhasznúsági szerződés alapján különböző vállalkozások fenntartásában látták el. 2007-től székhelyintézményünk, a Százszorszép Óvoda, a Kis Bálint Általános Iskola intézményegységeként, Csárdaszállás Óvodája tagintézményként, önkormányzati fenntartásba került. A Napsugár Óvodát 2011-től Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Intézményi Társulása működtette. 2012. nyarán a Csemetekert és a Margaréta Óvodák is Gyomaendrőd – Csárdaszállás - Hunya Önkormányzatok Képviselő - testületeinek fenntartásába kerültek. A jogszabályi változások, a gyermekek létszámának csökkenése, az óvodai feladatellátás szerkezetének, finanszírozásának megváltoztatását, a tartalmi megújítást tették szükségessé. Az óvodák önálló működésük során sajátos arculatot, hagyományokat, szokásokat alakítottak ki. Intézményünkben a nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, a nevelőtestület által elfogadott, az óvodavezető és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel és óvodánk valamennyi intézményegységével együttműködve biztosítjuk a nevelést, a személyiségfejlesztést, az iskolai életmódra felkészítést, az iskolába lépéshez szükséges kompetenciák elsajátíttatását, a tehetséggondozást. Az iskolákkal szorosan együttműködve törekszünk az óvoda - iskola átmenet megkönnyítésére. Az esélyhátránnyal induló gyermekek egyéni fejlesztését óvodai integrációs program szerint végezzük. Szülői igényre egyes telephelyeinken a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvére épülő cigány kulturális nevelés folyik magyar nyelven. 4

A pedagógiai szakszolgálattal együttműködve gondoskodunk a tanulási veszélyeztetett és a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről, fejlesztéséről.

nehézség

Helyi programunk kialakítása során figyelembe vettük az óvodába járó gyermekek családi hátterének jellemzőit, az óvodával szembeni - pedagógiailag elfogadható – szülői igényeket. Óvodás gyermekeink családi, szociokulturális háttere intézményegységenként eltérő képet mutat. Ezeket a tényeket szem előtt tartjuk helyi nevelési programunk kialakításában, mert az óvodáskorú gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. Emellett figyelembe vesszük a gyermekek eltérő személyiségéből, életkori sajátosságaiból és az egyéni adottságaiból adódó eltéréseket. Munkánkba beépítjük a nevelőtestület tagjainak személyiségéből, szakmai tapasztalataiból fakadó kezdeményezéseket. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk pedagógiai kultúránk növelését: a gyermekek sajátos érdekeire való intenzív ráhangolódást, a telephelyek kialakult pedagógiai profiljának továbbfejlesztését, a belső műhelymunka, a pedagógiai önismeret, önfejlesztés, alkotóképesség fokozását, alkotóközösségek életre hívását, attitűdök áthangolását, értékképzést. Az elmúlt évek során, az egyes telephelyeken kialakult hagyományokat, szokásokat megőrizve, a múlt értékeire, egységes nevelési alapelvekre építve kívánjuk a továbbiakban működtetni pedagógiai programunkat.

I.2. Erőforrások I.2.1. Intézményünk személyi és tárgyi feltételei I.2.1.1.Óvodáink személyi feltételei Óvoda megnevezése Százszorszép Óvoda (székhely) Napsugár Óvoda (telephely) Margaréta Óvoda (telephely) Csemetekert Óvoda (telephely) Óvoda Csárdaszállás (tagintézmény) Összesen

Óvodavezető 1

Óvodapedagógus 8

Dajka

Karbantartó

Pedagógiai asszisztens

4

1

0,5

-

2

1,5

-

-

-

5

2,5

-

-

-

4

2

-

-

1

-

-

-

1

20

10

1

0,5

Okleveles óvodapedagógusaink váltott műszakban teljesítik hivatásukat, a csoportvezetők állandósága gyermekeknek és szülőknek egyaránt biztonságot jelent. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára, így a 5

kapcsolatunkat szeretet, bizalom, megértés, elfogadás, együttérzés, segítőkészség, tolerancia jellemzi. Nevelőmunkánkban fontos szerepet töltenek be a dajkák. Az óvónői és a dajka munkakör összehangolása elengedhetetlen. A nemzeti, etnikai, migráns gyermekek nevelésében vállaljuk, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, hagyományait, anyanyelvét. Óvodánkban a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat: - gyógypedagógus - gyógytestnevelő - logopédus - SZIT- terapeuta biztosítja. Kollektívánk nyitott a fejlődésre, szakmai megújulásra. Számos továbbképzésen vehettünk részt a TÁMOP 3.1.4 és a TÁMOP 3.4.3 pályázati projektek keretében, emellett évek óta működtetjük óvodai Integrációs Pedagógiai Rendszerünket a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szocio-kulturális hátrányainak kompenzálása érdekében. Készek vagyunk arra, hogy ismereteinket, tapasztalatainkat kollégáinkkal megosszuk belső képzések, műhelymunkák során. I.2.1.2. Tárgyi feltételek Óvodánk épületeit, udvarait, berendezéseit úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálják a gyermekek nevelését, fejlesztését, és megfelelő munkakörnyezetet biztosítsanak a dolgozóknak. A helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezünk. A gyermekek által használt tárgyi felszerelések számukra hozzáférhetőek az elhelyezésük biztonságos. A csoportszobák otthonosak, barátságosak, esztétikusak. Az öltözők, mosdóhelyiségek, konyhák tiszták, gondozottak, a megfelelő komfortfokozat biztosított. Környezetünkhöz igazodó, többnyire természetes anyagból készült, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok és gazdag játéktevékenységet nyújtó játszóhelyek állnak rendelkezésre. Folyamatosan bővítjük, fejlesztjük tárgyi eszközeinket, korszerűsítjük óvodánk épületét, szépítjük annak környezetét.

6

II. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM II.1. Bevezető Nevelőtestületünk egy olyan helyi nevelési program alapján kívánja megvalósítani szakmai célkitűzéseit, amely intézményi szintű nevelési alapelveiben és célkitűzéseiben egységes. Alkalmazása során megvalósul az óvoda-iskola átmenet, amelyben a gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodnak, képességeik kibontakozhatnak, figyelembe véve egyéni adottságaikat, érdeklődésüket, eltérő szociális hátterüket. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján különböző pedagógiai törekvések érvényesülhetnek, amelyben az óvodapedagógusok pedagógiai nézetei és módszertani szabadsága érvényesül. A Porkolábné Dr. Balogh Katalin által összeállított Komplex Prevenciós Óvodai Program felhasználásával, valamint a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretein belül megismert Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag elemeinek beépítésével készítettük el Helyi Nevelési Programunkat, amely szervesen illeszkedik az óvodai nevelés elveihez, de ugyanakkor megőrzi a hagyományaink, saját nevelési gyakorlatunk tartalmi értékeit. Céljaink meghatározásánál abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy a prevencióra, a korai fejlesztés tudatos támogatására, valamint a kompetenciák (egyéni képességek) fejlesztésére szükség van. Ezt fejlődéslélektani kutatások igazolják, miszerint a genetikai program csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakozhat ki.

II.2. Programunk alapelvei, cél- és feladatrendszere „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon.” (Kodály Zoltán) II.2.1. Nevelési alapelvek - Küldetésnyilatkozat Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Kistérségi Óvoda nevelőtestülete és minden dolgozója meggyőződéssel vallja, hogy a nyugodt, szeretetteljes, derűs gyermekekből lesznek kiegyensúlyozott, aktív és sikeres felnőttek. A személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához egyéni, differenciált bánásmód szükséges, amely minden gyermeket megillet. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Alapelveink megvalósítása érdekében biztosítjuk ¾ a megfelelő életvitelt, az egészséges életmód iránti igény kialakítását ¾ az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelést, ¾ az anyanyelvi nevelést, mely áthatja az óvodai nevelést, s kiemelt jelentőséggel bír

7

¾ az óvodai nevelésben a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását ¾ az emberi és a gyermeket megillető alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, az egyenlő hozzáférés biztosításával ¾ a gyermeki szükségletek kielégítését, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkört ¾ gyermekeink számára a megalapozott, következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszert ¾ a testi-, a szociális- és az értelmi képességek, érzelmi és akarati tényezők egyéni és életkor-specifikus alakítását; ¾ azt a gyermeki közösséget - ahol minden gyermek, mint egyén találja meg helyét ¾ a sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységet, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékot ¾ az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítését ¾ a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésük segítését ¾ a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetet ¾ a munka jellegű tevékenységeket, amelyek tartalmaznak játékos elemeket ¾ a gyermekek természetes kíváncsiságának kielégítését, lehetőséget biztosítva, hogy játékba integráltan minél több élményt és tapasztalatot szerezzenek ¾ a komplex nevelést ¾ a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolataik során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék óvodásainkat ¾ a tágabb és szűkebb környezetünk közvetlen, tapasztalati úton történő megismertetését, amely megalapozza a környezettudatos viselkedést, a környezet iránti tiszteletet ¾ ünnepek, ünnepélyek során a közösségi életre történő felkészítést ¾ az otthonról hozott nevelési szokásokat, nevelési hatásokat, viselkedési formákat, amelyek megkönnyítik gyermekeink óvodai közösségbe való beilleszkedését. ¾ Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Óvodapedagógusaink a szakmai megújulás érdekében folyamatosan képzik magukat, az intézmények érdekeinek szem előtt tartásával. Olyan légkört szeretnénk megteremteni, ahol egymás elfogadása, megbecsülésre, tiszteletre épül mind szakmai, mind szervezeti téren, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik. Óvodáinkban biztosítjuk az eltérő szociális háttérből fakadó hátrányok enyhítését, a sajátos nevelési igényű gyermekek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek együttes nevelését, a tehetségfejlesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű sokoldalú képességfejlesztést. Biztosítjuk, hogy a gyermekek megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljenek, fejlődjenek. II.2.2. Gyermekképünk Olyan gyermek, aki kiegyensúlyozott, tele van élményekkel. Testileg, szellemileg, lelkileg egészséges. Mozgást szerető, az életre nyitott, tud felfedezni, örülni, egészséges, edzett, alkalmazkodni képes.

8

Olyan gyermek, aki képes rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra. Tiszteli és megbecsüli azt. Olyan gyermek, aki szabályokat alkot és elfogad, sikereket, kudarcokat egyaránt megfelelően tűr és kezel. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A kompetencia alapú programcsomag alkalmazásával a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort igyekszünk biztosítani, amelyben - kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, - kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, - zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, - átérezhetik a hagyományok üzenetét, - bábozhatnak, dramatizálhatnak, - nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról - játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől - a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják, - megtanulják, hogy a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges - figyelembe veszik a gyermekek törvényeit is. II.2.3. Óvodaképünk Intézményünk, mint a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye a családi nevelés kiegészítője, amely biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkciókkal. Nevelőtestületünk tudásával, akaratával, gondoskodásával a nevelőmunka minden területén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét, megbecsülését. - Fontos számunkra a szülők bizalmának elnyerése, zárkózottságuk oldása, nyílt napok, közös ünnepek, családlátogatások alkalmával. - Törekszünk arra, hogy a szülő nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlődését, megfigyelhessen, kérdezhessen, javasolhasson, a nevelés közreműködője legyen. - Nemcsak az egészséges gyermeknek van joga a boldog gyermekkorhoz, ezért vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését is, akik közösségben foglalkoztathatók. - A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. - Külső és belső környezetünket próbáljuk úgy alakítani, hogy családias értékeket, érzelmeket nyújtó legyen. - Legfőbb törekvésünk, hogy a ránk bízott kisgyermekek az óvodában eltöltött idő alatt nyugodtan, kiegyensúlyozottan éljenek.

9

-

-

Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését: belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

A célok eléréséhez szükséges az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. II.2.4. Alapvető céljaink ¾ A 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek, valamint az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek ellátását is) ¾ Sokoldalú képességfejlesztéssel a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi fejlettség kialakítása. ¾ Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése.

II.2.5. Általános nevelési feladataink ¾ A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör biztosítása ¾ Színes, korszerű ismeretszerzési lehetőségek biztosításával segíteni a gyermeki személyiségfejlődést, készségeinek és képességeinek kibontakoztatása ¾ Az egészséges életmód alakítása ¾ Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása ¾ Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ¾ Az egyéni sajátosságok, eltérő fejlődési tempó figyelembevételével testileg, szellemileg és érzelmileg egészséges gyermekek nevelése ¾ A sok a közös élmény, a közös együttlét, biztosítása, ahol megtanulják a gyermekek elfogadni, segíteni egymást, ezáltal erősítve bennük a barátságot, bizalmat, együttélést, egymás szeretetét, tiszteletét

II.3. Pedagógiai Programunk fejlődéslélektani és nevelésfilozófiai megalapozottsága II.3.1. Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés ¾ Interperszonális kapcsolatok kialakításával alkalmassá kell válni a gyermek – óvodapedagógus, gyermek – dajka és gyermek – gyermek kapcsolatra, amelyben pozitív

10

¾

¾ ¾ ¾

¾ ¾

attitűd és érzelmi töltés által fejlődnek az érzelmi igények és kapcsolatfelvételi képességek a folyamatos fejlesztés eredményeként. Énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése, a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét megerősítésével képes a gyermek felmérni saját helyzetét a csoportban, képes önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak értékelik magukat, így teret engedve önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek. Feladatunk: olyan szituációk teremtése, amelyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. Új attitűdök, értékek, normák kialakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják az együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait, a különbözőség elfogadását, tiszteletét: Az erkölcsi értékek alakítása a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül: A jó – rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett, megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján keresztül. Értelmi nevelés a kultúraátadás hatásrendszerében: az óvodai módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak bővítése, rendszerezése, oly módon, hogy fejlődjenek a megismerő képességei. A testi nevelést a gondozás és mozgás által kívánjuk megvalósítani. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata; biztosítja a gyermek komfortérzetét, felkelti az igényeket, kialakítja a szokásokat, amelyeket a gyermek jó közérzettel, örömmel végez biztonságos környezetében.

II.3.2 Az iskolai tanulási zavarok megelőzése, prevenciója Programunk tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. E pszichikus funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, amelyek intenzív fejlesztése 3-7 éves korban a legeredményesebb, ezeket kiemelten kezeljük. A tanulás, spontán helyzetekben, valamint az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Fejlesztőprogram területei: • mozgásfejlesztés • testsémafejlesztés • észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) • verbális fejlesztés Az alkalmazás alapelvei: • szervesen illeszkedjen a nevelési programba • óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése • messzemenően építsen a gyermek belső érzelmi – belső motivációjára • az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire • a gyermek cselekvő aktivitására, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalására építve biztosítjuk a felfedezés lehetőségét és erősítjük a gyermeki kreativitást, gyakorlati problémamegoldást

11

• • • •

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel az óvodai élet minden mozzanatához kapcsolható legyen alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve – módszerváltás vagy teljes elhagyás.

Fontos, hogy a hátrányos szociokulturális hátterű gyermekeknél preventív és korrekciós fejlesztést is alkalmazzunk. A fejlesztőprogram tartalmi feldolgozását egyrészt Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában c. kiadványa tartalmazza, amely a fejlesztőmunkánk alapja. Másrészt a Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag kiegészítő segédletei – ami a négy őselemhez : Levegő, Tűz , Víz, Föld kötődik – valamint a Tématerv ajánlások , amelyek a Kompentencia alapú Óvodai nevelésünk alapját képezik.

II.4. Programunk tartalma Pedagógiai programunkat a 3-6-7 éves gyermek fő tevékenységi formáira a mozgásra és a játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai feladatokat. Törekszünk az egészséges életmód, az érzelmi biztonságot adó interperszonális kapcsolatok és a szokások megalapozására. A gyermekek fejlődését segítve törekszünk arra, hogy felkészülten, zökkenőmentesen kezdjék az iskolát, tudjanak beilleszkedni. II.4.1. Mozgás Természetes gyermeki megnyilvánulások A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermekek életeleme: a játék a mozgás. Mindkettő jelentős szerepet tölt be személyiségfejlődésükben: fejleszti a gyermekek természetes mozgását ( járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás ) és testi képességeit mint az erő, ügyesség, gyorsaság, álló az képesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és az egészséges életmódra nevelés hatásait. A Magyar Mozgáskotta módszert alkalmazzuk, mivel jól beilleszthető a különböző helyi sajátosságokkal rendelkező óvodáink mindennapjaiba. A Mozgáskotta módszer – a gyermekközpontú módszertani kutatások legújabb eredményeként – egy olyan tervszerű és hatékony eszközt kínál a pedagógusoknak, amely a 12

kisgyermekkor testi és pszichológiai sajátosságaihoz alkalmazkodva, játékos módon fejleszti a gyermekek testi és értelmi képességeit, amely akár a csoportszobák átrendezésével is alkalmas arra, hogy a mozgás és a sport a nevelés egészébe helyezve, a mindennapok meghatározó élményévé váljon. Ebben a programban a foglalkozások miliője és a mozgásos tevékenységet megvalósító személyiség komplex fejlesztése ugyanolyan hangsúllyal szerepel, mint maga a konkrét mozgásteljesítmény. A módszer gyakorlatában az érzelmek, az ismeretek, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet - mint a mozgásos tevékenység pszichológiai alapjai - legalább akkora jelentőséggel bírnak mint maga a kivitelezés. A kompetenciák fejlesztésében segítik munkánkat a fejlesztő jellegű és dramatikus elemeket tartalmazó játékok, mozgásos játékok, amelyeket a Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez című kiadvány ajánl. Ezeket a játékokat a kötet a négy őselem alapján osztja fel. A mozgás hatása az értelmi képességek fejlődésére • A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája. • A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. • A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is. • A Mozgáskotta módszer alkalmazásakor komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek. A mozgás hatása a szociális képességek fejlődésére • A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „én-tudat” fejlődését, a „szociális én” erősödését, a személyes kompetencia fejlődését. • A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek, fejlődik szociális kompetenciájuk. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. • A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését. Az óvodapedagógus feladatai a mozgásfejlesztés területén ¾ A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése ¾ A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, igény az egészséges életmódra ¾ A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása ¾ A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs) ¾ Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése A mozgásfejlesztés területei Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: ¾ a szabad játékban és ¾ a kötelező testnevelési foglalkozásokon.

13

Mozgásfejlesztés a szabad játékban Az egészséges gyermekek szeretnek mozogni, hogy természetes mozgáskedvük megmaradjon, szükséges a megfelelő feltételek biztosítása: eszközök és az óvodapedagógus tudatos mozgásfejlesztő tevékenysége. Feladataink • A gyermekek napirendjét úgy szervezzük meg, hogy a hét minden napján biztosítsuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre a csoportszobában, a tornaszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez alkalmazkodjunk. • Az óvónő a szabályok megtanítása mellett a pozitív megerősítésével, értékelésével motiválja a gyermekeket a mozgás örömére. A szabad mozgásfejlesztés tartalma • A természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Megfelelő eszközök biztosítása a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz. • Nagyobb hangsúlyt fektetünk a szem-kéz, szem-láb koordinációra és az egyensúlyérzék fejlesztésére. A fejlesztést szolgálják a különböző célbadobó játékok, a kugli, az ugróiskola, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. • A finommotorika fejlesztésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt, melyet az ábrázolási technikák gyakorlása tesz lehetővé (pl.: tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés, barkácsolás, lego, babaöltöztetés stb.) Szervezési feladataink A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságát, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Biztosítani kell az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekeknek a mozgáslehetőséget. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen A testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna, melyet naponta egyszer 10 – 20 perces időtartammal szervezünk meg, törekedve a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, kiegészítve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, valamint a szabad levegő kihasználására. A tevékenység célja: ¾ a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. ¾ a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének fejlesztése ¾ a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve Feladataink ¾ Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. ¾ A különböző nehézségű, differenciált feladatokkal segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése érdekében. 14

¾ A foglalkozások szervezésénél az is fontos, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése miatt. ¾ Elegendő időt biztosítunk arra, hogy a gyermeket folyamatosan motiváljuk, és mozgásra, helyváltoztatásra késztessük. A mozgásfejlesztés tartalma, differenciálási szintek ¾ A testnevelési anyag nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezen a fejlettségi szinten a nagymozgások fejlesztése a feladat Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozáson ismerkedhet meg a gyermek a testrészeivel. ¾ A tér mozgásos megismerése kap nagy szerepet. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat. Előtérbe helyezzük az egyensúlyérzék fejlesztését, és a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatokat A testséma fejlesztés területén kiemelt szerepet kap az oldaliság tanítása. ¾ Az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Ezen a fejlettségi szinten az alaklátás formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. ¾ Új feladat a finommotorika fejlesztése. Testnevelési foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával fejlesztjük. Gyógytestnevelés Az óvodás gyógytestnevelés segít a kisgyermekeknek a tartásjavításban, a kezdődő deformitások, rendellenességek megelőzésében, javításában. A gyakorlatok leginkább hasizom, és hátizom erősítést tartalmaznak, de sok hajlékonyságot elősegítő, és nyújtó hatású gyakorlat is a foglalkozások részét képezik. A játékos keretek között zajló gyógytestnevelés foglalkozásra a rendszeres szűrővizsgálat után lehet jelentkezni személyesen vagy orvosi ajánlással. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén ¾ A gyermekek igénylik a rendszeres mozgást ¾ Kialakul a gyermekek nagymozgása, finommozgása, összerendezett mozgása, testsémája és oldalisága ¾ Állóképességük, fizikai teherbírásuk megfelelő ¾ Tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat ¾ Betartják a szabályokat, kialakul az egészséges versenyszellemük. II.4.2. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodai nevelés tartalmának a játékra építettség az egyik legfontosabb sajátossága. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre; pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Mind a fejlődésnek, mind a fejlesztésnek feltétele a gyermek saját aktív tevékenysége. Önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formáiban kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségei biztosítottak. Tudjuk, hogy a játék minden fajtájában nagy szerepe van az utánzásnak, melyekben a sajátos nevelési igényű gyermekek részére az ép gyermekek megfelelő példát tudnak nyújtani. Ez a 15

szerep pozitív élménnyel gazdagítja a gyermekek személyiségét. Ezért, ha a gyermekek elmélyülten játszanak, akkor sem szakítjuk meg tevékenységüket, ha az adott időben a fejlesztési terv szerint ki kellene emelni a csoportból. A mozgás, a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a mozgásos játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulását is. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Állandó és variálható, vagy új elkülönített kuckókat alakítunk ki. Állandó helyet biztosítunk a vizuális tevékenységekhez. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok eszközök mindenkor a gyermekek rendelkezésére állnak. Óvodáink udvara lehetővé teszi, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak a gyermekek. Babaházaink, fedett színünk biztosítja a szerepjátékhoz, rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz a megfelelő helyet. A kreativitást segítő játékeszközök kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek fantáziáját. Olyan esztétikus, tiszta és könnyen elérhető anyagokat, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, ösztönzi őket a játékra, sokféle ötlethez és játékfajtához ad ihletet. Az óvodás korban megjelenő játékfajták és azok speciális fejlesztési lehetőségei ¾ Gyakorlójáték: a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésre készteti a gyermeket, mely örömöt jelent a számára. - Mozgásos gyakorlójáték: a gyermek a játékos mozgást ugyanabban a formában ismételgeti - Manipulációs gyakorlójáték: építőelemeket rakosgatnak egymásra, egymás mellé, autót húzogatnak, tépnek, homokot öntözgetnek, kevergetnek, firkálnak, agyagot gyurkálnak. - Verbális gyakorlójáték: egy-egy szótagot, szót, vagy dallamot, mondókát, verstöredéket ritmikusan ismételgetnek. ¾ Építő-konstruáló játék: a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit. Törekszünk az eszközök változatosságára. ¾ Szerepjáték: a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki. A szerepjáték a gyermek legintimebb tevékenysége, ezért az óvónőnek feltétlenül figyelemmel kell kísérnie és tiszteletben kell tartania. A szerepjátéknak nagyon fontos szerepe van a gyermek egész személyiségfejlődésében, elsősorban szociális területeken. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintájáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Mindez elősegíti az alkalmazkodó

16

készséget, kommunikációs képességet is. A játék közben felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét. ¾ Szabályjáték: a sok lényeges elem közül legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye. -

-

Mozgásos szabályjáték: lehetnek testnevelési játékok, dalos népi játékok. Feladatunk sok ilyen játékkal megismertetni a gyermekeket, hogy bármikor maguk is eljátszhassák, kezdeményezzék kedvenc játékukat. A csoportos és csapatjátékokban fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata, feladattudata. Értelemfejlesztő játékok: társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok, barchoba játékok, nyelvi játékok. A szabályok betartása fejleszti önuralmukat, türelmüket, toleranciájukat, kudarc- és sikertűrő képességüket.

¾ Barkácsolás: e tevékenység közben a gyermekek rengeteg ismeretet és tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól. Alakul társas kapcsolatuk, hiszen a munka közben segítenek egymásnak, elkérhetik egymástól a különféle eszközöket, készíthetnek kisebb társaiknak is ajándékot. ¾ Dramatizálás, bábozás: a két tevékenység szorosan összefügg egymással. A gyermekek saját irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. A felelevenített élmények kapcsán fejlődik emlékezetük, kreativitásuk. Játék közben fejlődik szervezőkészségük, alkalmazkodóképességük, önértékelésük, önbizalmuk. Játéktevékenységeink tervezésénél és megvalósításnál fokozatosan beépítjük a Kompetencia alapú programcsomag gyűjteményeit, különös tekintettel a szabad játék túlsúlyának érvényesítésére. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalataikkal a játék tartalmát gazdagítják. Ennek érdekében feladatunk, hogy minél több élményhez jutassuk őket a természeti és társadalmi környezetben. Sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek, amelyhez érzelmileg is kötődnek, tovább és gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket, játékidőben újra és újra átélhetik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ¾ A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni ¾ Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték ¾ Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák ¾ Bonyolult építményeket képesek kreálni ¾ Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására ¾ Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok ¾ Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető II.4.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

17

Kultúraátadás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsődlegesen a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat, hiszen a környezet a fejlődés forrása. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatja el a gyermeket egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve magasabb szintre. Óvodáinkban komplex nevelés folyik, nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A családdal való együttnevelés során feladatunk, hogy tekintettel legyünk a más-más környezeti háttérre, különösen a kulturális, világnézeti, etnikai hagyományokra. Az óvodai programok nevelési területekre osztottak. Cél az aktivitás, kíváncsiság felkeltése és ébren tartása, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés fenntartása, az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Ennek kapcsán tevékenységrendszerünk - élményt ad - szórakozást nyújt - ismeretekhez segít - fejleszti az ízlést - közösséget épít - hazaszeretetre nevel - viselkedési mintákat közvetít - megalapozza a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és morális biztonságát. II.4.4. Egészséges életmód Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Figyelembe kell venni a gyermekek családi szokásrendszerét a megfelelő óvodai életritmus kialakításánál. Alapvető a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Gyermekek testi fejlődésének elősegítése: - gyermekek gondozása testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - gyermeki testi képességek fejlődésének segítése - gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása - megfelelő szakember bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása ƒ

Gondozás

18

A testi, lelki, szellemi egészség alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése, amelyek bensőséges gyermek – felnőtt kapcsolatot feltételeznek. Az önkiszolgáló feladatok végzése, gyakorlása közben alakul a gyermek énképe, önállósodik. A felnőttek (óvodapedagógus, dajka, szülő) gyakoroltatják e szokásokat (testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás) amelyek közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. ƒ Testi nevelés Magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését. Ehhez optimális környezet biztosított. (megfelelő udvar, játéktér, játékeszközök) -

Levegőzés: Arra törekszünk, hogy lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék.

-

Pihenés: Nyugodt légkört alakítunk ki, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni alvásigényét és szokásrendszerét. Rendelkezünk a pihenés biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.

-

Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása: A központi konyha étrendjét kiegészítjük vitamindús zöldségekkel, gyümölcsökkel. Gyümölcs – zöldség napokat tervezünk, tartunk óvodánkban, modellt nyújtva a családok korszerűbb táplálkozásának kialakításához

ƒ Egészségvédelem A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ebben nagy hangsúlyt kap a higiénés szabályok betartása, valamint az anamnézis-felvétel közben felderített betegségek (krupp, allergia, asztma, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség) regisztrálása, szakorvosi, szülői segítség bevonása. Évente kétszer megszervezzük a védőnői – orvosi szűréseket; az első év eleji szűrésen a testalkati deformitásokat mérjük fel, amelyet rendszeres gyógytestnevelési foglalkozásokon korrigálunk. A gyermek testi épségének, egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése és a baleset megelőzés magában foglalja a személyi, tárgyi feltételek biztosítását, karbantartását és a hibaforrások megszüntetését is. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén ¾ a gyermekek önállóan végzik a testápolási teendőket ¾ igény szerint használják zsebkendőjüket (tüsszentés, köhögés) ¾ teljes biztonsággal, önállóan végzik az önkiszolgálást (öltözködés, szükségletek, ágyazás…) ¾ kulturáltan étkeznek, igénylik az étkezések esztétikai rendjét, helyesen használják az eszközöket ¾ ügyelnek saját személyük esztétikus megjelenésére, illetve környezetük rendjére ¾ önállóan kezdeményezik a mozgásos játékokat

19

II.4.5. A gyermek és környezete A környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik potenciális forrása. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni tevékenységek által lehet. Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományokra, szokásokra, nemzeti, esztétikai értékekre, ezért a környezet megismerésére nevelés köré csoportosítjuk az óvodai nevelés témaköreit; a gyermekek társas – természeti környezete. II.4.5.1. Gyermek és társas környezete - érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Elsődleges szocializáció Az elsődleges szocializáció színtere a család. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésére. Programunkban fontos a gyermek korai óvodáskort megelőző testi – lelki fejlődésének ismerete. Ennek egyik eszköze a személyiséglap és a családlátogatás. Másodlagos szocializáció Intézményünk felvállalja a 3-6-7 évesek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását, annak intézményes keretét. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Ebben elsőszámú modell az óvodapedagógus, hiszen ő szervezi meg a gyermekek életrendjét, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás- és normarendszerük megalapozását. Az értelmes fegyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja. A gyermekcsoportban alakulnak ki a közösségi együttélés szabályai, normái, amelyekhez igazodik az egyén. A gyermekek egymás közötti kapcsolatában így válik természetessé, hogy minden gyermek más egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik és így másságával együtt elfogadható és szerethető. Az óvoda és környezete, a társas közösségi élet pozitív érzelmi biztonságot kell, hogy nyújtson mind az ép, mind a sérült gyermeknek, módszereiben megtartva a helyes irányt. Fontos, hogy az élmény minden gyermek, ép és sérült számára meghatározó erejű legyen, így nevelésünk hatására könnyebb lesz a beilleszkedésük a közösségi életbe, fejlődik az alkalmazkodó készségük, akaraterejük, önállóságra törekvésük, érzelmi életük és együttműködésük. Nevelési célok a gyermek és társas kapcsolatának alakításában Közös tevékenység, munka során alakulnak ki a társas kapcsolatok és bontakoznak ki a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák. Cél: ¾ az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus példaadásával és helyzetteremtésével. ¾ az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. Munka jellegű tevékenység Az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. 20

A gyermeki önállósodás folyamata egy magasabb fokú együttműködést eredményez, eközben természetes módon, cselekvő tapasztalással alakul a gyermekek szociális magatartása és kompetenciája. A gyermekek munka jellegű tevékenységén keresztüli fejlesztés csak és kizárólag a gyermekek örömteli, örömmel vállalt aktív tevékenységén belül valósul meg. Így a gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő tárgyi világról. A munka jellegű tevékenységek, ugyanúgy, mint a játék és tanulás, az egyén vagy a közösség szükségleteiből adódnak, természetes velejárói óvodai életünknek. Minden játék és tanulási helyzetben benne rejlenek a munkalehetőségek. Ezeket kell észrevennünk, kiaknáznunk. Mindez az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

II.4.5.2. A gyermek természeti és tárgyi környezete A környezet megismerése Célja, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos és érzékszervi), élményeket, ismereteket szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten. E tapasztalatokra építve tudunk új ismereteket nyújtani, illetve a meglévőket mélyíteni, rendezni. Eközben támaszkodunk a gyermek spontán érdeklődésére, érzelmeire, kíváncsiságára. A környezet megismerése során kialakulnak a gyermekben a kultúrált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. Megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenységek egészét. A spontán játékhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve, az óvodapedagógussal történő beszélgetés során, séta, kirándulás, udvari tevékenység közben legalább olyan hatékonyságot érhetünk el, mint a tudatos kezdeményezéseken, foglalkozásokon. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük a gyermekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Megfigyeljük az évszakok, az időjárás elemeinek változásait; az évszakra jellemző jegyeket, színeit, esztétikáját. Ismerkedünk egy-egy családnál a különböző háziállatokkal, megtekintjük a virág- és zöldségeskerteket. Madarakat, bogarakat figyelünk meg természetes környezetükben. Egész napos kirándulásokat szervezünk a nagyobb gyermekeknek. (arborétumba, állatkertbe, vadasparkba), ezzel kívánjuk megalapozni az Erdei Óvoda programokat. A Zöld Óvoda cím elnyerése tovább ösztönöz bennünket a környezettudatos magatartás hatékonyabb megvalósítására. (Százszorszép Óvoda) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermek:

21

-

ismeri a viselkedés alapvető szabályait elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását felismeri a napszakokat különbséget tud tenni az évszakok között felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit ismeri a közlekedési eszközöket, gyakorlott a közlekedési szabályok betartásában meg tudja nevezni a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét

Környezet- és a természetvédelemhez kapcsolódó feladatok Jeles napok, ünnepek a természet – és környezetvédelemben A víz napja (március 22. ) A Föld napja (április 22.) Madarak és fák napja (május 10.) Állatok napja (október 4.) Az ünnepekhez kapcsolódó programjainkkal, projektjeinkkel az a célunk, hogy az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet szeretetét, védelmét. Mindezt kiegészítjük a kompetencia alapú programcsomag négy őselem köré csoportosított tématerv javaslataival : Külső világ tevékeny megismerése Játsszunk? Természeten! – Átfogó szabályjáték-gyűjtemény a környezeti fenntarthatóság elősegítéséhez II.4.6. Vizuális nevelés Az esztétikai nevelés magába foglalja a gyermek természeti és társadalmi környezetéről szerzett benyomásait, ismereteit. A vizuális nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal,a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Cél: ¾ Célunk az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. ¾ A spontán alkotókedv segíti a vizuális kultúra alapelemeinek megismerését, személyiségbe történő beépülését. Feladat: Óvodapedagógusoknak feladatuk az óvodás gyermek mindennapi életében biztosítani a tevékenységhez szükséges helyet, időt és a sokféle, változatos eszközt. Felelősségünk az eszközök kiválasztásában jelentős: egyrészt baleset- és egészségvédelmi szempontok, másrészt minőség, praktikum, célszerűség, méret, harmadrészt az esztétikum kell, hogy irányadó legyen.

22

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén, a differenciálás a korcsoport és egyéni fejlettségi szinteknek megfelelően történik ¾ bátrak, ötletesek a téralakításban ¾ formaábrázolásuk változatos, gazdag, jellemző rájuk a színek egyéni alkalmazása, emberábrázolásukban megjelennek a részformák ¾ élményeik, elképzeléseik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit ¾ készítenek egyszerűbb játékokat, kellékeket, modelleket Kapcsolódási pontok a kompetencia alapú programcsomaghoz a vizuális nevelés tématervjavaslatai, valamint a Néphagyomány című kiadvány. II.4.7. A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Programunk lényeges területe a beszéd, anyanyelv, kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. Célunk: ¾ a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása ¾ a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése ¾ a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése Szerves része az anyanyelvi nevelésnek a bábozás-dramatizálás, melyen keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. Feladat: ¾ változatos irodalmi élmények közvetítése ¾ mindennapos mondókázgatás, verselés, verses mesélés, mesélés, bábjáték, dramatizálás, dramatikus játékok ¾ a gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtése ¾ ismerkedés a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művekkel ¾ a szókincs bővítése ¾ sajátos nyelvi formák elsajátítása ¾ a nyelvtanilag helyes beszéd ¾ a mondanivaló árnyalt megfogalmazása ¾ a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása Differenciálás a korcsoport fejlettségi szintjének megfelelően történik. Irodalmi anyagunk összeállításánál felhasználjuk: - Kompetencia alapú programcsomag irodalom-anyanyelv tématervjavaslatai - Kóstolgató

23

- Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval - Bábjáték - Néphagyomány - Varázseszközök az óvodában A mesehallgatás hangulatának elmaradhatatlan eszközei: a mesegyertya, mesecsengő, mesepárnák, mesesarok. A délutáni pihenés alatt mindennapos a zenei, mesei élmény. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén ¾ A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat ¾ Várják és igénylik a mesehallgatást ¾ Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak ¾ Megjegyeznek 10-14 mondókát, 8-10 verset és 10-15 mesét ¾ Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni II.4.8. Ének-zene, énekes játék Az óvodai zenei nevelés célja: a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv ápolása, a ritmus megéreztetése. Cél: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

felfedeztetni a dallam a ritmus a mozgás szépségét megismertetni a közös éneklés örömét a nemzeti, etnikai, kisebbségi identitás kialakítása segíteni a néphagyományok továbbélését támogatni a zenei anyanyelv kialakulását a gyermek zenei képességeinek, és zenei kreativitásának formálása

Feladat: A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése, erre lehetőséget ad a kompetencia alapú programcsomag Zenevarázs című eleme, melyben az ismerős dalok mellett újszerű a zeneművek hallgatásának mozgással, festéssel összekapcsolt élményszerző módja. Az óvónő a nap bármely szakában kezdeményezi a közös éneklést, mondókázást, biztosítja a népi játékok segítségével az együttes élményt, a játékos jókedv megteremtését, a zeneianyanyelvi örökség gazdagítását. A differenciálás a korcsoportok fejlettségi szintjének megfelelően történik. ¾ -

A zenei nevelés területei metrum érzék, ritmusérzék, dinamikai érzék hangmagasság, dallamérzék, hangszínérzék belső hallás hangképzés zenei memória zenei improvizációs kézség érzelmek, hangulatok kifejezése a zenében

¾ A dalanyag és a zenei képesség fejlesztő anyag feldolgozása - Forrai Katalin: Ének az óvodában 24

-

Kovács Barbara: „A zenei fejlesztő játékokról” című szakirodalmak alapján történik. Zenevarázs Néphagyományok

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat - Akár önálló kezdeményezésre is szívesen, gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni - Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra - Ismerik, egymástól megkülönböztetik a zenei fogalomtárakat, önállóan kezdeményezik a mozgást - Tudnak ritmust, dallamot rögtönözni - Meg tudják különböztetni, valamint érzékeltetni tudják az egyenletes lüktetést és a dalritmust. Óvodai néptánc-nevelés – mozgáskultúra, tánckultúra fejlesztése Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását. Megismertetjük a népszokások eredetét, azok lényegét, hiedelemvilágát és jelképeit, számos népi játékot, népmesét, népdalt, mondókát, találós kérdést. Az óvodai néptánc-nevelés eszközei - népi mondókák - dalos játékok - találós kérdések - népi gyermekjátékok - nyelvtörők - népmesék - népdalok - népzenei felvételek - ritmushangszerek - alaptánclépések – néptánc motívumok elemei - drámajáték elemei A fejlesztés területei - zenei hallásfejlesztés - ritmusérzék fejlesztés - mozgáskultúra fejlesztés - beszédfejlesztés Felhasznált szakirodalom Forrai Katalin: Ének az óvodában Sinai Miklós utcai óvoda nevelőtestülete: Napról-napra – a mi kalendáriumunk Borsai I., Hajdú Gy., Igaz M.: Ének-zene szakköri füzetek II. Magyar népi gyermekjátékok Foltin Jolán-Tarján T. Katalin: Játék és tánc az óvodában (kísérleti szakanyag) Jánosi Sándor: Játsszunk táncot! Ismerkedés a mozgáselemekkel Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Néphagyományok

25

Felhasznált zenei anyagok - Játék és tánc az óvodában – zenei melléklete - Sárköz népzenéje - Sebő népzene együttes kazettája - Néptánc nyelven – hangszalag Tímár Sándor könyvéhez - A négy őselemhez kapcsolódó komolyzenei gyűjtemény

II.5. A Program alkalmazásának feltételrendszere II.5.1. Az óvodapedagógus feladatai Feladatunk, hogy kielégítsük a gyermekek alapvető szükségleteit, megteremtsük érzelmi biztonságát, elősegítsük az optimális fejlődési folyamatot. Támogatjuk az önállóságra való törekvéseket. A játékra szánjuk a legtöbb időt, egészséges, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort kívánunk biztosítani. Védjük a gyermekeink testét, lelkét, értelmét a felesleges megterhelésektől. Figyelembe vesszük nevelő – fejlesztő munkánk során a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítjük tehetsége kibontakoztatását, illetve hátrányos helyzetéből való felzárkóztatását. Az óvodák teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Feladat: - a gyermek és környezete sokoldalú megismerése - a gyermek érési folyamatához igazított differenciált tervezés - a kiemelkedő képességgel rendelkező gyermekek egyéni fejlesztése - a SNI és a HHH gyermekek különleges gondozása, a hátrányok kompenzálása - a fejlődés nyomon követése, eredmények elemzése, szükséges korrekciója A Kompetencia alapú programcsomag, és Tehetséggondozó program olyan tevékenységeket ajánl, amelyek céljaikban, feladataikban, megelőző tevékenységeikben, szervezeti kereteikben, munkaformáikban, módszereikben és eszközeikben a képességfejlesztést célozzák meg. A gyermekek fejlesztése több irányból történik: - A tevékenységorientált fejlesztés - A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés - A feladatorientált fejlesztés Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelynek eredményeképpen eljutunk a megismeréshez. A gyermekek fejlődését az erre a célra szolgáló fejlettségmérő lapon tudjuk nyomon követni az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Méréseket végzünk év elején és év végén, illetve egész évben folyamatosan megfigyeljük a gyermekek fejlettségét, amelyet írásban is rögzítünk. Óvodáinkban többféle szakképzettséggel, szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus dolgozik (gyógytestnevelő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus). 26

A gyermekek fejlődését állandóan kontrolláljuk, ehhez felhasználjuk a fejlettségmérő lapon kívül a megfigyelési szempontsort, amelyet félévente felülvizsgálunk. A felmérések alapján mutatkozó eltéréseket korrigáljuk. Elveink a személyi feltételek terén: - Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű. - Valamennyi munkatárs azonos szemléletű, folyamatos együttműködése, összehangolt munkája szükséges a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés, kiegyensúlyozott légkör kialakítása érdekében. - A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. II.5.2. Szervezeti és időkeretek II.5.2.1. Csoportszervezés Felvállaljuk a homogén és heterogén életkorú csoportok szervezését egyaránt, mind csoportösszetétel, óvodapedagógusi attitűd, mind az újjászerveződő helyi adottságokhoz való alkalmazkodás miatt. Mindez jól megfér egymás mellett. Okai részben az óvodák sajátosságai, részben a gyermeklétszámok ingadozása. A csoportok indításánál figyelembe vesszük a csoportférőhelyeket (alapterületi nagyság), a törvényi előírásokat, a szülők kéréseit; igyekszünk arányossá tenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbségből származó gyermekek elosztását, és a fiúk, lányok előfordulását. Az óvodai beíratást és felvételi eljárást az óvodavezető bonyolítja, a gyermekek csoportba való besorolását a közoktatási törvény és az óvodai SZMSZ szabályai szerint a vezetőtestület végzi. Elveink a tárgyi feltételek terén: - Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, biztosítania kell a neveléshez szükséges optimális feltételeket. - A gyermekek által használt tárgyi eszközöket hozzáférhető és biztonságos módon kell elhelyezni. - Megfelelő munkakörnyezetet kell biztosítani az óvodai munkatársaknak, valamint helyet a szülők fogadására. Óvodáink feltételrendszere megfelel a fent leírtaknak. II.5.2.2. Szakmai dokumentumaink: A közvetlen nevelőmunkával kapcsolatos tanügyi dokumentumokat az óvónők vezetik. Ezek: a Felvételi és mulasztási napló, az Étkezők napi nyilvántartása, az Egyéni fejlődési naplók, az IPR-es gyermekek egyéni dokumentációja, a Csoportnapló, és az Óvodai szakvélemények. II.5.2.3. Napirend, hetirend:

27

-

Napirendünk, hetirendünk biztosítja a feltételeket a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére. A napirend rugalmasan igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A gondozás - együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal - kiemelt jelentőségű, valódi nevelés, kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése. A fejlődés nyomon követésének dokumentumai alapján óvodapedagógusaink tájékoztatást adnak a gyermek fejlődéséről és fejlesztési lehetőségeiről. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozást óvodapedagógusok irányítják.

Idő:

Tevékenység:

630 – 800

Gyülekezés összevont csoportban

800 – 1030

Játék, foglalkozások, szabadon választott tevékenységek Testápolás, folyamatos tízórai

1030 – 1200

Játék az udvaron, séta, játéktevékenységek, énekes játékok, természeti megfigyelések

1200 – 1300

Ebéd, testápolás, készülődés a pihenéshez

1300 – 1500

Pihenés, folyamatos ébredés, öltözködés, teremrendezés

1500 – 1730

Testápolás, uzsonna, játék, szabadon választható tevékenység

A nyári óvodai napirend (június 1-től augusztus 31-ig) eltér a megszokottól. A csoportok összevontan működnek, vendég gyerekek érkeznek más óvodáinkból, szabadságon vannak a megszokott óvó nénik, a dajka nénik folyamatosan végzik a nagytakarítást. Átgondolt szervezést igényel a nyári élet megtervezése. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten változatos tevékenységeket biztosítani a gyermekeknek, hogy minél kellemesebben töltsék a nyarat az óvodákban. Sok kézműves tevékenységet kezdeményezünk a szabadban, homokozunk, kuckókat építünk az óvoda csendesebb zugaiban és persze sokat pancsolunk. Hetirend A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Kivételt a testnevelés képez. II.5.2.4. Tevékenységi formák idő – és szervezési jellemzői Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása.

28

A legtöbb időt a napirendben a játékra fordítjuk. Folyamatos napirendünk eredményeként megnő a gyermek legfőbb tevékenységére a játékra és ezáltal az önfejlesztésre fordítható idő. Ebben a szervezeti keretben a gyermekek nincsenek időhatárok közé szorítva, van idejük elmélyedni tevékenységeikben. Az óvodai élet megszervezésénél biztosítjuk a gyermeki jogokat (vallási, nemzeti, etnikai) figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. II.5.3. Óvodánk speciális szolgáltatásai II.5.3.1. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Logopédiai ellátás Gyógypedagógiai ellátás Szenzoros Integrációs Terápia Fejlesztő pedagógia Játékos vízhez szoktatás

II.5.3.2. Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások ¾ ¾ ¾

Tartásfejlesztő gyógytestnevelés Zeneovi Népi gyermekjáték, néptánc

II.5.3.3. Nevelési időn túl szervezett (szülői igény szerint) térítéses szolgáltatások ¾ ¾

Játékos idegennyelvi foglalkozás Kézműves foglalkozás

II.5.4. Ünnepkörökhöz, évszakokhoz kapcsolódó rendezvényeink hagyományteremtés, hagyományőrzés -

A gyermekek életének jeles napjai: gyermekek születés- és névnapja Tanévnyitó és záró értekezlet Őszi kirándulás Mikulás Adventi Játszóház Karácsony Farsang Húsvéti Játszóház Húsvét Anyák napja Gyermeknap Gyermeknapi kirándulások Évzáró, búcsúünnepély 29

-

Óvodavacsora Társadalmi ünnepek: október 23., március 15.

II.5.5. Ellenőrzés, értékelés Programunk deklarált célja a harmonikus személyiségfejlesztés olyan szintű megvalósítása, amely biztosítja a sikeres iskolakezdést és iskolai beilleszkedést. A Program sajátossága a tanulási képességek élettanilag megfelelő eszközökkel történő indirekt fejlesztése. A Programot a nevelőtestületünk együttes elhatározásából választottuk, illetve adaptáltuk. Az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők feladata a program végrehajtásának átfogó ellenőrzése, értékelése. Ehhez szakemberek, szakszolgáltatók igénybe vétele szükséges. (pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, egyéb speciális szakemberek) A Komplex Prevenciós Óvodai Program alapján elkészített pedagógiai programunk lehetőséget ad arra, hogy azt nevelőtestületünk alapként használva, a helyi adottságoknak, feltételrendszernek megfelelően folyamatosan bővítse, fejlessze. Segédanyagként a „Kudarc nélkül az iskolában” című könyvet használjuk. Az óvodapedagógusok által használt pedagógiai diagnosztikai eszközök: - személyiséglapok - megfigyelési szempontok - fejlettségmérő lapok - Difer mérések A program várható sikerét „A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem tartalmazza. Pedagógiai dokumentumaink: - az intézmény munkaterve, - csoportok éves nevelési terve (beszoktatási terv is), - csoportnaplók (havi, heti tervkészítés, hetirend, napirend összeállítása, gyermek megfigyeléséről készült feljegyzése). Az óvoda munkatervét évente, a csoportok éves tervét félévente, a tevékenységeket negyedévente, az óvoda éves tervének megfelelően kell ellenőrizni.

II.6. Sajátos feladatok II.6.1. Gyermekvédelem Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. A tehetséggondozás, az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának, az egyéni képességfejlesztésnek, az etnikai, a migráns, és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének, fejlesztésének biztosítása integrált csoportokban.

30

A gyermekvédelmi munkát az óvodavezető, a munkaközösség- vezetők, és a gyermekvédelmi felelős által megtervezett munkaterv alapján végzi a nevelőtestület. Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését óvodapedagógusok, logopédus, fejlesztőpedagógus végzik. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik. Az óvónők figyeljenek fel a tehetséges gyermekekre, segítsék elő a tehetségazonosítást, tehetséggondozást. Az óvodák gyermekvédelmi eset- és környezettanulmányt végeznek, koordinálják a feladatokat, adatokat szolgáltatnak az illetékes hatóságok kérésére. Rendszeresen kapcsolatot tartanak a Térségi Humánsegítő Szolgálattal, a Városi Gyámhivatallal és Humánpolitikai Osztállyal. A gyermekvédelemmel foglalkozó csoportvezetők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, az óvodavezetőt tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják. Minden segítséget megadunk a gyermekek képessége, tehetsége kibontakoztatásához, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez. Feladatunk: • A segítségnyújtás a hátrányok enyhítése az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. • A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. • A családok eltérő gyermeknevelési szokásainak, igényeinek megismerése • Az igények közelítése a gyermek fejlettségi mutatóihoz • Befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket akkor is, ha gyermeknevelési szokásaikban következetlenséget, határozatlanságot, hiányosságokat tapasztalunk • A partneri kapcsolat kiépítésében és fenntartásában őszintén forduljunk feléjük • Segítő, kezdeményező szándékunkat éreztetjük velük • A megszerzett bizalom megtartására törekszünk A gyermekvédelmi munka fázisai, kompetenciaszintek a gyermekvédelem területén: 1. szint: Az óvodapedagógusok szintje: Az óvónőknek elsőként adódik alkalmuk - a gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadására, - a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezésére, - az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztésre. 2. szint: A gyermekvédelmi felelős szintje: - a pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése, - az óvodavezető informálása, - közös konzultáció a csoport óvónőivel, az óvodavezetővel, - kapcsolatfelvétel a szülővel: a probléma megbeszélése, segítségnyújtás felajánlása, - esetjelzés a Gyermekjóléti szolgálat felé, - egyéni feladatterv készítése, nevelési feladatok, módszerek, a segítségnyújtás lehetséges formáinak meghatározása, 31

-

nyomon követés, beválás vizsgálat.

3. szint: Az óvodavezető szintje: - Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. - A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, és ennek ellenőrzése. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjai: - súlyos anyagi nehézséghez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, testi-lelki bántalmazás - erkölcstelen családi környezet, italozó szülők, bűnöző családi helyzet - egészségügyi okok: súlyos érzékszervi károsodás, súlyos tartós betegség A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. II.6.2. Etnikai kisebbségi feladatok Nevelő-fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit”. ELVEINK: - Humanizmus: A közvetlen pedagógiai környezet, óvodapedagógusaink és az óvodánk alkalmazotti köre érzékenyen, nyitottan közeledik a roma családok gondjai, problémái felé. - A veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete: A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között. - A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése: Óvodai nevelésünk a gyerek-centrikusságot helyezi a középpontba oly módon, hogy a gyermek szükségleteiből indul ki. - A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel biztosítása: Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben a gyermeket elsősorban, mint embert tekintjük. Olyan célokat és feladatokat határoztunk meg, amelyek kellő segítséggel, megtámogatottsággal és egyénre tervezett fejlesztő munkával a roma gyerekek számára is teljesíthetők. - A másság tisztelete. - Esélyegyenlőség: Pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek felszámolására törekszünk. A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása: Minden gyerek másként eredményes az egyéni haladásban. - A tudáshoz való jog érvényesítése: Az elvek megfogalmazásán túl, a roma gyerekeket a tudáshoz, mint a kompetencia egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni. Célunk: ¾ A családi nevelés esetleges hiányainak kompenzálása. ¾ A család valamennyi tagjának segítése a többségi társadalom érték- és normarendszeréhez való minél sikeresebb alkalmazkodásában.

32

¾ A gyermekeknek - beilleszkedésük során - szeretet és biztonságérzet biztosítása, éreztetve, hogy a „másságot” elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, ezzel megalapozzuk érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönözzük társas kapcsolataik pozitív alakulását. ¾ - A cigány gyermekek identitástudatának megalapozása, megőrzése, a szociokulturális hátrányok csökkentése, s az együttnevelődés folyamatában a másság iránti tolerancia, megbecsülés kialakítása. Feladataink: - A gyermekek személyiségének megismerése, az esetleges lemaradás területeinek, mértékének megállapítása. - A családi nevelés jellemzőinek megismerése. (A cigány gyermekek óvodai nevelését meghatározza az eredet, a beilleszkedés foka, az életvitel, a szülők iskolázottsága, munkavállalása. Tudnunk kell, hogy a gyermeknek hogyan teltek életének első évei. Mindez fontos a családdal való kommunikáció, együttműködés szempontjából is.) - A családi nevelési környezet, és az óvodai pedagógiai környezet közös pontjainak megkeresése, tudatosítása a saját pedagógiai gyakorlatban, és közvetítése a családok felé. - Körültekintő testápolási, higiénés, öltözködési szokások alakítása, az étkezési kultúra alapozása. - A gyermekek sajátosságai közül a jó elemek kiemelése, ezen elemek terén elért eredményeik, sikereik felhasználása a kevésbé sikeres területek fejlesztésében. - Az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének kialakítása. - A másság tiszteletben tartása, az identitás alakítása. Az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása. - A képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése, szervezése, melynek során azt is lehetővé kell tenni a cigánygyermekeknek, hogy gondolataikat oly módon fogalmazhassák meg, ahogyan számukra az leginkább kifejező. - Az óvodai nevelés tevékenységrendszerével olyan tudástartalmak átadása, amelyek felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket, új ismeretek beemelése a nevelési folyamatba. - Nyelvi képességek, a kommunikáció fejlesztése. - Erkölcsi, kulturális értékek megismertetése, a magántulajdon tiszteletben tartásának erősítése, helyes viselkedésminták kialakítása a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére. - A cigány gyermekek óvodai nevelése: - Első lépésnek tartjuk a szülők megnyerését az óvodai neveléshez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Hangsúlyozzuk, hogy képesek vagyunk a másság tolerálására, ezt közvetítjük a gyermekcsoport és a nem cigány szülők felé - Biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy a kisebbségi kultúrát felelevenítsük, megismertessük a gyermekekkel. - Az óvodai nevelésben a szülők jelenlétét természetesnek, sőt kívánatosnak tartjuk. A nevelésben együttműködő szülők segítségünkre vannak a csoportközösség szervezésében, a gyermek fejlődésének elősegítésében, az identitás megalapozásában, fejlesztésében. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: ¾ · A gyermekek természetes módon kezelik egymás különbözőségeit, kialakul bennük a pozitív szemlélet a kisebbség kultúrája iránt.

33

¾ · Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy képes legyen közvetíteni az óvodai nevelés során megszerzett tudást, ismereteket. ¾ · Ismereteik, tapasztalataik bővülnek, rendeződnek, készségeik, képességeik fejlődnek, tudnak tájékozódni kommunikációs helyzetekben. ¾ · Ismerik az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat. ¾ Kialakulóban lévő identitásukból fakadóan büszkén vallják származásukat. A kisebbségi nevelés óvodánkban kizárólag magyar nyelven folytatjuk. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építünk a cigány kultúrára, ebben hangsúlyos szerepet kapnak a cigány gyermekjátékok, versek, mesék, dalok. II.6.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek Intézményünk vállalja az: ¾ A testi -, érzékszervi, beszéd és értelmi fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozottan fogyatékos gyermekek, ¾ és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos vagy tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelését. Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében legfőbb célkitűzéseink: - a minél önállóbb életvitel kialakítása, - a gyermek önállósodásának támogatása, - az ún. praktikus képességek minél teljesebb kibontakoztatása, - a kognitív képességek egyéni lehetőségek szerinti fejlesztése. A gyermekek ellátásához megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk. A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A sajátos nevelési igényű gyermek is az általános szabályok szerint – azaz hároméves korától hétéves koráig – vehet részt az óvodai nevelésben. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Nevelőközösségünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. Fejlesztésük közösségi keretek között egyénileg és mikrocsoportosan történik. Miért vállaltuk az integrációt? ¾ Mert, ha a problémával küzdő gyermekek ép társaik között nevelkedhetnek, az segíti az együttélési szokások elsajátítását, a közösségi nevelést, a tolerancia kialakulását, a társadalmi beilleszkedést. ¾ Mert a problémával küzdő gyermekek jobban fejlődnek szegregált (elkülönített) társaiknál, személyiségük kibontakoztatása így teljesebbé válhat.

34

Óvodáink, mint együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. A sajátos nevelési igényű gyermekek az intézmény minden dolgozójától egy kicsit több, odafordulóbb, figyelmesebb magatartást kívánnak. Ebben a munkában minden dolgozó részt vesz. Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a „sérülés-specifikus” segítségadás, mely alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, azon túl pedig az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. ¾ A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttműködéshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus: - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. ¾ A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában - figyelembe veszi a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - kapcsolatot tart a szülővel a habilitáció, rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedését, fejlődését, az együtthaladás lehetőségét tekintjük. II.6.4. Integrációs Pedagógiai Rendszer (Óvodai integrációs program) alkalmazása Cél: ¾ a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolakezdése. Feladatunk: Nevelési programunkhoz illeszkedően elkészítjük az oktatási és kulturális miniszter által kiadott képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés programja alapján: - a felzárkóztatást segítő helyzetelemzésünket, - bevezetési ütemtervünket és - működtetési programunkat az eltérő szociális háttértényezőkből eredő eltérések kompenzálására. A gyermekek számára felmérőlapot töltünk ki hiányosságaik feltárására, melynek területei: - kommunikációs nevelés - érzelmi nevelés, szocializáció - egészséges életmódra nevelés

35

-

társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése.

Ezek kiértékelése után egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, s a megvalósítandó fejlesztő foglalkozásokat napi rendszerességgel a fejlesztő naplókban rögzítjük. II.6.5. Tehetséggondozás Óvodánk arra törekszik, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik valamilyen képességterületen, ének-zene, sport, kézműves, stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az óvodában. Feladatunk: A tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomonkövetése, a képességeik kibontakoztatása, a tehetségek gondozása és fejlesztése, az ehhez szükséges lehetőségek és feltételek biztosítása. Intézményünk székhelyén lévő óvodánk a Százszorszép Óvoda alkalmazza a Társadalmi Megújulás Operatív Program által kiírt TÁMOP-3.4.3-08/2 kódszámú "Merj a legjobb lenni!" - A tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése a gyomaendrődi Kis Bálint Iskola és Óvodában című, TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 azonosító jelű pályázati projektben kidolgozott dokumentációs és feladatrendszert valamint annak programelemeit.

II.7. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatot tart különböző csoportokkal, szervezetekkel és egyéb szociális intézményekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekotthonokkal, egészségügyi és közművelődési intézményekkel, ill. az érintett kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez, óvodánk nevelőtestülete nyitott és kezdeményező. II.7.1. Család – Óvoda A családdal való kapcsolatunk a legszorosabb és legfontosabb, hiszen óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Programcsomagunk megvalósításában a szülőre, mint nevelőpartnerre tekintünk. II.7.1.1. A kapcsolattartás alapelvei ¾ Abból indulunk ki, hogy a szülőhöz a gyermekén keresztül vezet az út. ¾ Az óvoda a családi nevelést segítő, kiegészítő és korrigáló feladatokat lát el. ¾ Tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, a gyermekekkel kapcsolatos döntések meghozatalában, s ebben a legjobb szakmai tudásunk szerint partneri módon segítjük őket. ¾ Őszinte párbeszéd kialakítására törekszünk a szülőkkel.

36

¾ Elfogadjuk a szülőt akkor is, ha a gyermek nevelésében súlyos hiányosságokat tapasztalunk. Tapintattal befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában. ¾ A családi életet tiszteletben tartjuk, abba illetéktelenül nem avatkozunk bele. ¾ Tiszteletben tartjuk a család világnézetét. ¾ A családról szerzett információkat etikusan kezeljük. ¾ Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között. ¾ Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről ¾ Nem választjuk szét a nevelést és az oktatási-tanulási folyamatot. II.7.1.2. A kapcsolattartás formái - Családlátogatás - Beszoktatás - Nyílt napok - Fogadóórák - Szülői értekezletek - Közös programok - Ünnepek

II.7.2. Óvoda – Bölcsőde A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkat ad a gyermekek óvodáskor előtti fejlődéséről. A kapcsolatok kialakításában nyitottak és kezdeményezők vagyunk. II.7.3. Óvoda – Iskola II.7.3.1. Cél: - Az óvoda az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósításának célját a következő folyamatban éri el: a gyermekek befogadása; nevelése, személyiség - képességfejlesztés, az iskolai befogadás támogatása. A nevelési folyamat alapját az óvoda alábbi funkciói teremtik meg: - óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő funkciók. - A játék a megismerés, a fejlesztés eszköze, s egyben előkészít a tanulásra és az iskolai életre. - -A nyomonkövetés: a gyermekekről fejlődési képet mutat, mely nem egy pillanatnyi állapotot jelöl, hanem az óvodában töltött évek teljes megfigyelését jelenti. Ez adja a fejlesztés kiinduló pontját. - Minden egészséges, normális idegrendszerrel született gyermek sokoldalú, de nem mindenoldalú fejlődési lehetőség hordozója. A szükségletek, az érdeklődés nem csupán az előfeltételei az óvodai nevelésnek, hanem egyben eredményei is. Az érés és a tanulás együtt alkotják a fejlődést. - A képességfajták szerinti fejlesztés képezi az óvoda-iskola átmenet alapját. - Az óvoda az iskolába lépés lélektanának ismeretében tervezi meg feladatait, megfogalmazza az általános iskolai alkalmasság feltételeit a biológiai, pszichológiai, szociális alkalmasság tekintetében.

37

Fő feladataink: ¾ A gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése. ¾ A gyermekek képességfajták szerinti, differenciált fejlesztése. ¾ Az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki es szociális érettség meglétét támogató pedagógiai munka biztosítása. ¾ Az iskolákkal közös óvoda – iskola átmenetet elősegítő program kidolgozása és működtetése Ezen belül: - a gyermekek iskolára alkalmassá tételét támogató nevelési folyamat megvalósítása: ƒ A gyermekek egyénre szabott befogadásának biztosítása: a befogadást megelőző családlátogatás, ismerkedő látogatások az óvodában, szülős beszoktatás, ƒ az óvodai élet során megfigyelések végzése, a gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése a gyermek szociális, szomatikus, pszichés, kognitív fejlettségéről, ennek dokumentálása az egyéni fejlődési naplókban, IPR-s egyéni dokumentációkban, ƒ a tanulási képességek megalapozása (testi, szociális, értelmi, verbális), képességfajták szerinti, differenciált fejlesztés biztosítása, ennek dokumentálása az óvodapedagógusok egyéni fejlesztési tervei, a fejlesztőpedagógus fejlesztési munkaterve dokumentációjában, ƒ a szülők folyamatos, és félévenkénti tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről, ƒ az SNI gyermekekkel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás, ƒ a gyermekek fejlődésének mérése, értékelése félévenként az egyéni fejlettségmérő lapok segítségével, Difer mérés 4 éves kortól, nagycsoportba lépéskor és a nevelési év végén, ƒ felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes gyermek iskolai alkalmasságáról. Az óvodai programcsomag felkínál egyfajta pedagógiai szemléletet (inklúzió), megjelöli a hozzá vezető utat (integráció), és megmutatja a megvalósítás módját, gyakorlatát is (differenciálás). Véleményünk, hogy a képességfajták szerinti fejlesztés képezheti az óvoda - iskola átmenet alapját. A következő területeket fejlesztjük: - szociális képességek - értelmi képességek - verbális képességek - testi képességek A kompetencia alapú óvodai programcsomag következő programelemei készítik elő az alapozó szakasz fejlesztését: - A Világ befogadásának elérhetősége – Néphagyomány - A külső világ tevékeny megismerése – Tématervjavaslatok A nevelésnek, fejlesztésnek vertikálisan is és horizontálisan is együtt kell haladnia ahhoz, hogy előkészítse az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Óvodapedagógusként – tanítóként egyféleképpen gondolkodunk a gyermekekről, így a váltás óvoda és iskola között a

38

gyermekek számára nem lesz trauma, hiszen a környezet ugyan megváltozott, de a pedagógiai légkör, a tanulás módja nem lesz ismeretlen számukra. II.7.3.2. Kapcsolattartási formáink: -

Látogatások az első osztályban (óvodapedagógusok a tanév elején és a tanév végén 6-7 évesekkel) Értekezletek (szülői és nevelőtestületi értekezletek) Hagyományos Szüreti mulatságunk szervezésével volt óvodásaink (első osztályosok) meghívása (Százszorszép Óvoda)

TÁMOP 3.1.4. Innováció Saját fejlesztések: Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése Az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő, modellértékű működtetési gyakorlatot dolgoztunk ki mindkét feladatellátást biztosító intézményként. Kidolgoztuk „Környezettudatos nevelés óvodától iskoláig” című működtetési programunkat Az önálló intézményi innováció megvalósítását támogató szakmai együttműködés keretében a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítására irányuló oktatási programok megvalósítását tűztük ki célul. (Körös-Maros Nemzeti Parkban tett kirándulások, Zöld Óvodai arculat kialakítása és megtartása) Százszorszép Óvoda. A program működtetését a Margaréta Óvoda is követi a jövőben. „Jó gyakorlat” alkalmazása Margaréta Óvoda pedagógusai a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében három „jó gyakorlatot” dolgozott ki, melyek a következők: ™ Személyiségfejlesztés a drámapedagógia eszközeivel ™ „Közös kincsünk a gyermek” Óvodai Integrációs Program működtetése ™ „Itt a farsang áll a bál” – Óvodai farsang kicsit másképp A kompetencia alapú nevelés módszertani eszköztárának igen sok eleme megjelenik a „jó gyakorlatok” alkalmazása során. Alkalmazhatóak a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítésére, a kreativitás előtérbe helyezésére. A projektek kivitelezése során az óvodapedagógusok az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítik hozzá a gyermekeket. A módszerek alkalmazása során biztosítottá válik a sajátos nevelési igényű gyermekek képesség szerinti bevonása azzal, hogy a különböző fejlődési zavarokkal küzdő Ugyanakkor a szociokulturális hátrányokkal küzdő gyermekek és szüleik számára is lehetőséget biztosít a hátrányok enyhítésében. A „jó gyakorlatok” intézményünk minden óvodapedagógusa által ismertetettek, átvételi lehetőség számukra biztosított hospitálás, adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés terén. „Jó gyakorlat” átvétele: Óvodai programcsomag alkalmazásának átvétele A Jó gyakorlat átvétele során az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítését kívánjuk szorgalmazni, melynek keretében a kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazási gyakorlatát kívánjuk átvenni. Az intézmény fejlesztési és innovációs feladatát támogatja azáltal, hogy megvalósul az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának a kiterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és

39

eredményének a megjelenítése, a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A kompetencia alapú óvodai programcsomag átvételét és alkalmazását segítő „Jó gyakorlatot” átadó intézményünk: Fodor András Általános Iskola és Óvoda, Lengyeltóti II.7.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai Fenntartó – munkáltató Kapcsolatunk egyrészt a közoktatási törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt pedig támogató, segítő jellegű. Kapcsolattartásunk formája: - kölcsönös tájékoztatás - egyéni megbeszélések - beszámoló A pontos információáramlás érdekében a kapcsolattartás tervezett, folyamatos és rendszeres. Város óvodái - Szakmai együttműködés - Közös gyermekrendezvények - Továbbképzések - Városi szintű szakmai munkaközösség - Roma Kisebbségi Önkormányzat Egyház Telephelyenként évente történik felmérés a szülői igényekről és ennek alapján biztosítjuk az egyház képviselője számára a helyet és a nevelési időn túli időt a hitoktatás számára. Közművelődési intézmények Az óvónők megismertetik gyermekeinket a közművelődési intézmények épületeivel és funkcióival: - A Közművelődési - Közgyűjteményi és Turisztikai Szolgáltató Intézmény - Határ Győző Városi Könyvtár - Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény - Városi Képtár - Kner Nyomdaipari Múzeum Lehetőség szerint látogatjuk a városban működő intézmények programjait az életkori sajátosságoknak megfelelően. - Városi – mozi - Kiállítások - Színházi előadások Pedagógiai szakszolgálatok Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat: segítséget kapunk a gyermekvédelmi esetek megoldásában, az iskolaérettségi vizsgálatok elvégzésénél, valamint a fejlesztési területek meghatározásában a fejlesztő munka kialakításában. Egészségügyi szervek

40

Gyermekorvos, védőnő, szakorvos (évente két alkalommal védőnői vizsgálat, évente orvosi vizsgálat minden csoportban illetve iskolaorvosi vizsgálat) Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Hagyományos karácsonyi ünnepi koncert az óvodások számára, ismerkedés a hangszerekkel.

III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK III.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2012. szeptember 01. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját, e program alapján visszavonásig. III.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestületünk folyamatosan vizsgálja. Első felülvizsgálata 2013. március 31-ig megtörtént. A közösen készített pedagógiai programunk összehangolt működése, folyamatos elemzést, értékelést kíván, ezért a nevelési év végén az eredmények összegzésében végezzük az esetleges módosításokat, javításokat. III.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az intézmény vezetője - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközössége - az intézményi szülői szervezet - az intézmény fenntartója. A pedagógiai program módosításának szükségessége: - ha az intézmény, illetve a fenntartó által benyújtott sikeres hazai és uniós pályázatok kötelezővé teszik új módszertani elemek bevezetését, az intézményi alapdokumentumokba történő beépítését III.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény fenntartójánál - telephelyenként, és a tagóvodában - az intézmény vezetőjénél Gyomaendrőd, 2013. március 8. Czikkelyné Fodor Tünde intézményvezető

41

IV. AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A Pedagógiai Programot az intézményi szülői szervezet 2013.március hó 19. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:Gyomaendrőd, 2013. március 19. ……………………………………… az intézményi szülői szervezet elnöke 2. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2012. március hó 18. napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: Gyomaendrőd, 2013. március 18. ……………………………………… intézményvezető 3. A Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Kistérségi Óvoda Pedagógiai Programját Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete. 2013. március hó ……. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:………………………………….. ……………………………………… intézményvezető

42