M E G H Í V Ó június 18. napjára (csütörtök) 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4.§ (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület rendkívüli ülését 2015. június 18. napjára (csütörtök) 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. Az ülés helye: Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal díszterme

I. N y i l v á n o s ü l é s 1. Előterjesztés a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, valamint házirendjének jóváhagyása tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester 2. Előterjesztés a helyi közösségi közlekedés támogatás igényléséhez nyilatkozat megtétele tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester

Balmazújváros, 2015. június 16.

dr. Veres Margit polgármester

BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

Törvényességi szempontból ellenőrizte: Tóthné dr. Kertész Mariann jegyző

ELŐTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 18-án tartandó ülésére Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, valamint házirendjének jóváhagyása tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014. november 19-i ülésén úgy döntött a 259/2014. (XI. 19.) számú határozatával, hogy önállóan, önkormányzati fenntartásban kívánja működtetni a Nefelejcs Idősek Otthonát. Mint az a tisztelt képviselő-testület előtt ismert, a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működik a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ, melynek székhelye volt a Balmazújváros, Veres Péter u. 57. szám alatt található ápolás-gondozást nyújtó ellátást biztosító Nefelejcs Idősek Otthona. Az átszervezéshez a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács döntése volt szükséges. A 2014. november 28-i ülésen a Társulási Tanács a 32/2014. (XI.28.) számú határozatával úgy döntött, hogy a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ intézményt átszervezi és a Nefelejcs Idősek Otthonának működtetését Balmazújváros Város Önkormányzata fenntartásába adja át. A több lépcsőben zajló átszervezés során a tisztelt Képviselő-testület 2015. április 29-én elfogadta az intézmény alapító okiratát, valamint jóváhagyni szakmai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát. A dokumentumok felterjesztésre kerültek a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály, mint a működést engedélyező szerv felé, amely a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 32. § (1) a szakmai program véleményezésére szakértőként kirendelte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. A Főigazgatóság az intézmény szakmai programjának több pontjával kapcsolatban javaslatokat fogalmazott meg. Ennek megfelelően a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya a 2015. június 15. napján kelt HBC/01/01615-4/2015. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A szakértői véleményben foglaltakat megvizsgálva a szakmai program módosítása indokolt. Mivel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet, így a felülvizsgált és módosított dokumentumokat a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia a működési engedély módosítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a fenntartóváltozás a képviselő-testület 2015. július 1. napjától valósulna meg, a módosított szakmai program, szervezeti és működési szabályzat, valamint házirend elfogadásáról szükséges a képviselő-testületnek mihamarabb döntést hoznia, annak érdekében, hogy a jogerős működési engedély a fenti időponttól kezdődően a fenntartó és az intézmény rendelkezésére álljon.

Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, szíveskedjen az előterjesztést megtárgyalni. HATÁROZATI JAVASLAT Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, valamint házirendjének jóváhagyása tárgyában 1. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Programját jóváhagyja. 2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja. 3. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Házirendjét jóváhagyja. 4. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri dr. Veres Margit polgármestert, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata, mint fenntartó képviseletében az elfogadott dokumentumokat terjessze fel a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal felé. Felelős: dr. Veres Margit polgármester Határidő: azonnal és folyamatos Balmazújváros, 2015. június 16.

dr. Veres Margit polgármester

Balmazújváros Város Önkormányzata által fenntartott

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona

Szakmai Program

Készítette: Béresné Lőrincz Erzsébet

2015 Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. II.

Szolgáltatás célja, feladata,……………………………………………….. 3 Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátásainak szükségletei,………………………………………………….9

III.

A feladatellátás szakmai tartalma, módja a biztosított szolgáltatások formája,…………………………………………………………………..10

IV.

Az ellátás igénybevételének módja,……………………………………...12

V.

Ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege,………15

VI.

Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok,…………………………………… 17

VII.

Az intézményre vonatkozó szakmai információk………………………..21

Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

2

Tartós bentlakásos intézményi elhelyezést nyújtó önálló intézmény szakmai programja Intézményvezető: Béresné Lőrincz Erzsébet Vezető ápoló: Nemes Mónika A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona tartós bentlakásos intézményi elhelyezést nyújtó ellátása, mint önálló intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 67-68. §-ának szabályai szerint működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet rendelkezései alapján végzi a feladatellátást.

I/1. A szolgáltatás célja: A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás nyújtása, ápolást-gondozást nyújtó intézmény keretében. Azon ellátottak számára, akik az intézményi ellátást választják a távol élő család, a magány helyett, napi 24 órás szakszerű gondozás és ellátás biztosítása. A lakók önellátási képességének megtartása vagy javítása mellett is legyenek kielégítve az alapvető és magasabb rendű emberi szükségletek egyaránt, valamint minden adott helyzetben meg tudja őrizni az emberi méltóságát. Olyan körülmények megteremtése, melyben a biztonság, az elfogadottság és az érzelmi támogatottság nagy hangsúlyt kap. 20 fős demens részleg működtetése, a speciális szükségletek maximális kielégítése.

A szolgáltatás feladata: Azoknak a személyeknek az ellátása, akik koruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, gondozást igényelnek, és ellátásuk alapszolgáltatás keretében nem oldható meg. Az Szt. 67.§ (1) bekezdése alapján az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkezéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A szolgáltatás az egyéni szükségletekre alapozva hosszú távú ellátást tesz lehetővé, amely során a lakók meg lévő képességeit figyelembe véve fejlesztéssel tartjuk szinten, vagy emeljük az önállóságuk mértékét. A közösségbe való beilleszkedésük támogatása, nyugodt és biztonságos, emberhez méltó külső és belső környezet biztosítása, hogy életük hátralévő éveit harmóniában, békességben tölthessék el.

I/2. Az intézmény által nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: Jelentős azoknak az ellátottaknak a száma, akiknek nem elegendőek a szociális alapszolgáltatás keretében biztosított ellátások, a gondozási szükségletük meghaladja a napi 4 órát. Annak ellenére, hogy a térségben több ápolást, gondozást nyújtó intézmény kínál szolgáltatást, nagy számban nyújtanak be soron kívüli felvételi kérelmet, amely ugyancsak azt Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

3

támasztja alá, hogy igény van a szakosított ellátás működtetésére. Az igény a szolgáltatás iránt nemcsak a város és a megye területéről érkezik, hanem az ország különböző településeiről, ezért továbbra is elérhetővé kívánjuk tenni az ellátást országos lefedettséggel, de elsősorban a balmazújvárosi igények kielégítésével. Az Idősek Otthonában a napi 24 órás szolgálatot, a gondozási- ápolási tevékenységet – fizikai, egészségügyi, pszichés, mentálhigiénés ellátás, foglalkoztatás, érdekvédelem, szociális ügyintézés – az intézményvezető és vezetőápoló szervezi és irányítja. Az ellátást igénybevevő részére az egyéni bánásmód biztosításával olyan fizikai, mentális, életvezetési segítséget nyújtunk, amelynek során a hiányzó vagy csak a korlátozottan meglévő testi-szellemi funkciók helyreállítására kerül sor. A Balmazújvároson működő Nefelejcs Idősek Otthonában élő ellátottak száma jelenleg: 50 fő. Lehetőség van 20 fő súlyos fokú demens beteg fogadására, akik számára speciális ellátást biztosítunk. A demens betegek ellátásáról az ápolást-gondozást nyújtó intézményeknél tesz említést a jogszabály, amikor úgy rendelkezik, hogy az idősek otthonán belül külön gondozási egységben, vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a demencia körébe tartozó középsúlyos, vagy súlyos kórképet állapítottak meg. A tapasztalat szerint az idősotthonunk ellátottai között évről - évre nő a demens lakók száma. Az orvosi szaknyelv az ún. magasabb szellemi funkciók hanyatlását a demencia szóval, mentális hanyatlásként definiálja. Ennek a betegségnek az egyik ismert rizikófaktora az előrehaladott életkor. A demens betegeknél hosszú távú, speciális ápolásra, gondozásra kell berendezkedni. A beteg fokozottan érzékeny a környezetére és optimális ingerekkel kell körülvenni, mert az ingerszegény környezet izolációt okoz, ellenben a túl sok inger ingerültté, izgatottá teheti az idős beteget, ezért nagyon fontos az állandóság biztosítása. Ellátásunk során törekszünk arra, hogy a szellemileg leépülő ember egészséges tulajdonságaira, ép funkcióira sikeresen tudjunk építkezni. A meglévő képességek erősítése, a szellemi képességek szinten tartása illetve a további állapotromlás késleltetéséhez különböző terápiákat, foglalkozásokat, játékos gyakorlatokat, fejlesztéseket alkalmazunk. Az Idősek Otthonában nyújtott szolgáltatásokat és tevékenységeket az 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 67. § (1) bekezdése szabályozza. Ennek keretében intézményünk a következő szolgáltatásokat biztosítja (teljes körű ellátás) az ellátottak számára: Fizikai ellátás terén kiemelt figyelmet fordítunk a mikro és makro, inger gazdag környezet kialakítására, Az ellátottak ruházatának és textíliáinak tisztán tartására, javítására, Az igényeknek megfelelő élelmezés, diétás, igény szerint (orvosi javaslatra) speciális étkeztetés megszervezésére és lebonyolítására, Az egészségügyi gondozás során rendszeres orvosi ellenőrzés biztosítja az ellátottak egészségügyi állapotának folyamatos monitorizálását, szükség esetén a szakorvosi, kórházi kezelését, A pszichés gondozás során valamennyi dolgozó törekszik az egyéni bánásmód megvalósítására, és nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni mentális képesség pozitívumaira, amely az egyéni gondozási tervben is megjelenik, A foglalkoztatás keretében fizikai, szellemi, kulturális és szórakoztató tevékenységek szolgálják az ellátottak képességeinek szinten tartását és fejlesztését, Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

4

Az érdekvédelem során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az ellátott a teljes körű ellátáshoz és az egyéni szükségleteihez, speciális helyzete vagy állapota figyelembe vételével jusson hozzá.

I/3. A szakmai program megvalósításának várható következményei, eredményességének, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése: Az Idősek Otthonába Magyarország közigazgatási területén élő lakosok igényelhetnek szakellátást intézményünktől. 2014 decemberéig 46 új kérelem érkezett az ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezésre, melynek nagy részében soron kívüli ellátást kérnek az igénylők. A Szt. 68/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján minden igénylő gondozási szükségletének vizsgálata elkészült, 2 esetben a gondozási szükséglet nem éri el a napi 4 órát. Jelenleg 116 főt tartunk nyilván várólistánkon, akik tartós, krónikus betegségben szenvednek, teljes körű ellátást igényelnek. Több esetben a hosszú várakozási idő alatt a kliensek családi háttere és szaktudása nem elegendő a megnövekedett gondozási igény kielégítéséhez. Ezért kénytelenek elhelyezni a hozzátartozójukat más szakosított ellátást nyújtó intézményben megyén belül vagy kívül, hogy meg tudják oldani a folyamatos gondozást. Ennek ellenére ragaszkodnak a kérelmük intézményünkben történő nyilvántartásához, hogy a későbbiek folyamán az ideiglenesen elhelyezett idős a saját településén kapja meg a kellő gondoskodást közel a szeretteihez. Az Idősek Otthonában az ellátottak kis létszámú - 2- 3- 4 ágyas -, otthonosan berendezett lakószobákban nyernek elhelyezést, ahol családias környezetben, kiegyensúlyozott légkörben élhetnek. Az időseknek és tartós- krónikus betegségben szenvedőknek is lehetőségük van, egy jól felszerelt otthonban minőségi ápolást-gondozást kapni.

Az ellátottak számára biztosított:

az ellátott személyi szükségleteinek a Maslow-hierarchia szerinti kielégítése, 24 órás szakszerű gondozás, ápolás, orvosi ellátás biztosítása, egészségmegőrző programokon való részvétel az egyéni szükségleteknek megfelelően, speciális segítségnyújtás, egyéni, személyre szabott bánásmód az ellátottak számára, szűrővizsgálatok szervezése, biztosítása, szabad vallásgyakorlás biztosítása, kulturális igények kielégítése, szabadidős tevékenységek biztosítása, fejlesztések, foglalkozások szervezése az egyéni képességeket figyelembe véve.

A beköltözés következményeként változás tapasztalható a következő területeken: az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetőbbé válnak az élet minden területén, kortárscsoportba kerülve megszűnik az izoláció, felszínre kerülnek, és amennyiben lehetséges, megoldódnak a látens egészségügyi problémák, javul az életminőség, megnövekednek az életesélyek, az ellátott érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik és kialakul a biztonságérzet, baráti, családi kapcsolatok ápolása rendszeressé válik, Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

5

javul az ellátott közérzete azáltal, hogy nem kell elszakadnia az eredeti lakóhelyétől és szeretteitől, a folyamatos mobilizálás hatására javul az egészségi állapot szinten tarthatósága, a végstádiumban lévő lakók, betegek ellátásával a családi háttér tehermentesítése, méltóságteljes utolsó időszak biztosítása.

I/4. Más intézményekkel történő együttműködés módja: A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona napi munkakapcsolatban áll a szociális, egészségügyi és közigazgatási intézményekkel. Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik: 1. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal, az együttműködés során az intézmény: segítséget kap az ellátás szervezésében, információt szolgáltat a tevékenységéről, szakmai tanácsot ad, közreműködik a módszertani intézmény által folytatott szakmai ellenőrzésekben. 2. Az intézmény fenntartójával napi szinten tartjuk a kapcsolatot, amely a Balmazújváros Város Önkormányzata. Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a: költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére, a szakmai program szerinti működésre. 3. Havonta egy két alkalommal tartjuk a kapcsolatot a Hajdúböszörményi Fazekas Gábor Idősek Otthonával, a Nagyhegyesi Idősek Otthonával az Egyeki Idősek Otthonával valamint a Nagyháti Idősek Otthonával, Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon. A szociális bentlakásos intézményekkel való együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, konferenciákon, az ellátottak egészségi állapotának leginkább megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. Az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, és az alkalmazott új módszerekről, eredményekről. 4. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Balmazújvárosi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalával: gondnokság alá helyezési ügyekben, környezettanulmány elkészítésében, gondnokolt ügyében való közreműködésben, szociális ellátás igénylésében. 5. A Balmazújvárosi Református Egyházkerülettel és a Katolikus plébániával a kapcsolattartásunk kiterjed: adományok szervezése és célzott szétosztása, hitélet gyakorlása, a feltételek megteremtése, rendszeres lelkigyakorlat tartása, kórházban ápolt ellátottak számára lelki támogatás nyújtása, végstádiumban lévő betegek számára vigasz nyújtása. 6. Civil szervezetek is jelen vannak az intézmény életében a Balmazújvárosi Vöröskereszt adományokkal, tanácsadással, előadásokkal támogatja lakóinkat. A Kadarcs hagyományőrző egyesület előadásaival a programjainkat színesíti. Veres Péter Kulturális Központ által szervezett kulturális programjain rendszeresen részt vesz az intézményünk. Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

6

7. Fülőpné Mezei Anikó ellátott-jogi képviselővel: Rendszeresen fogadóórák tartása, tanácsadás, Esetleges jogsérelmekre segítségnyújtás, Az ellátás során a jogszabályok betartásának felügyelése, Érdekképviseleti Fórum működésének ellenőrzése. 8. A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ egységeivel. 9. A Balmazújvárosi Városi Egészségügyi Szolgálattal napi kapcsolatban vagyunk a különböző vizsgálatok, szakrendelések igénybevétele miatt. 10. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a Debreceni Kenézy Kórházzal valamint a Debreceni Egyetem klinikáival továbbá a debreceni Bethlen utcai rendelőintézettel, mivel lakóink szakvizsgálata vagy kórházi kezelése ezeken a helyeken történik. 11. Ellátottak hozzátartozóival. 12. Intézmény háziorvosa heti két alkalommal rendel intézetünkben, pszichiáter szakorvos havonta két alkalommal segíti munkánkat. 13. Kapcsolatot tartunk továbbá a gyógyászati segédeszközt szállító cégekkel, akik ellátnak minket a lakók igényeinek megfelelő gyógyászati segédeszközökkel. 14. A helyi gyógyszertárak: Augusztin Béla és Őrangyal Gyógyszertárakkal. A napi és a havi gyógyszerigények rendelésével kapcsolatosan. 15. Különböző programokon szerepelnek a helyi óvodák és általános iskolák csoportjai.

I/5. A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészületek leírása: A szolgáltatás igénybevételére az Szt. vonatkozó rendelkezései szerint az alábbiakat kell alkalmazni. A Szt. 93. § (1) bekezdése értelmében a „személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.” A szolgáltatást megelőzően a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonának intézményvezetője és a vezetőápoló elvégzi minden kérelmező esetében előírt előgondozást és a gondozási szükséglet vizsgálatot a ( 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4 - 9. §-ban a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet alapján).

Az előgondozás célja: Az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése, és annak a megállapítása, hogy az Idősek Otthonának szolgáltatásai megfelelnek-e a kérelmező állapotának, szükségleteinek. A kérelmező részére tájékoztatás nyújtása, hogy az Idősek Otthona intézményi életére megfelelően fel tudjon készülni. Annak a vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota és szociális helyzete alapján jogosult-e az Idősek Otthonának szolgáltatásaira. Tájékoztatja a kérelmezőt, illetve a törvényes képviselőjét az intézmény házirendjének tartalmáról, a térítési díj és a térítési díj emelésének rendszeréről, átadja az intézménnyel kötendő megállapodás egy példányát. Amennyiben az intézményvezető és a vezetőápoló az igénybe vevő egészségi állapotában lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest: kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa előzetesen vizsgálja meg a kérelmezőt, az intézményvezető kezdeményezi a kérelmező felülvizsgálatát az igénybevevő lakóhelye szerinti illetékes egészségügyi szakrendelés szakorvosától. Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

7

Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot: az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást igénylő személlyel, az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőlépességre vonatkozó adatok megismerése végett, az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival, A szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, Az intézményben élők és a dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához. A Szt. 68/A. § (1)-(4) bekezdés értelmében a kérelmező beérkezett kérelme alapján az intézményvezető elvégzi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet részletes szabályozását a 36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet 1-6. §-ai és a 2. sz. melléklet tartalmazza. A szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben. Az intézményben élők és a dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást az intézményvezető és a vezetőápoló, valamint a szociális és mentálhigiénés munkatárs az intézményi elhelyezés igénybe vétele előtt végzi.

A soron kívüli elhelyezés szabályai: Soron kívüli elhelyezés esetén az intézményvezető dönt a soronkívüliség fennállásáról és dönt az elhelyezés rendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, az engedélyezett férőhelyszám (50fő) százöt %-ig.

II. Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátásainak szükségletei: Az Idősek Otthonának ellátási területe a Magyarország közigazgatási területére terjed ki. A Szt. 68. § (1) bekezdésének értelmében az Idősek Otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. A (2) bekezdés értelmében a 18. életévet betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem tudó, gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

8

Az (5) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

Demográfiai mutatói: Magyarországra jellemző, hogy egyre több az idős ember, míg az aktív korúak száma egyre csökken. Ezért fontos, hogy az idősek minél tovább megőrizzék egészségüket, és minél hosszabb ideig maradjanak aktívak, mert ez a jelentős társadalmi teher leginkább így enyhítendő. Az öregedési index 2014-ben 100%, vagyis attól kezdve a 65 év feletti lakosság létszáma meghaladja a gyermekkorúak létszámát. Megfigyelhető, hogy a társadalom korstruktúrája és egyben a család szerkezete is számottevően átalakult. A népesség korösszetétele fokozatosan eltolódott az idősebb korosztályok felé. Számolni kell azzal, hogy az idős népesség hányadának növekedése a továbbiakban is folytatódni fog. Ennek a folyamatnak jelentős hatásai vannak a társadalomra, mind magukra az idősekre, mind pedig a fiatalabb generációkra nézve, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Az elöregedés legújabb szakasza a társadalmak további fejlődése számára új helyzetet teremt és új, szociális kihívásokat, jelent, mivel az időskori (65 év feletti) eltartottak száma folyamatosan nő, míg a munkaképes korban lévő aktív eltartók (15-64 évesek) száma csökken. A népesség-előrejelzések alapján a magyar népesség csökkenő trendje továbbra is megmarad, vagyis a magyar lakosság száma 2010 körül esett 10 millió fő alá, 2050-re pedig 9 millió alá csökkenhet. A 65 éven felüliek száma számottevően emelkedni fog. Ezek a számok és arányok a településen belül is tükröződnek, tehát a magyarországi átlagot követjük. A számítások is megalapozzák azt, hogy az idősotthonokra szükség van, az igények növekvő tendenciát mutatnak már jelenleg is, és ezek a számok várhatóan növekednek az idő múlásával. Intézményünk, az országos lefedettség biztosításával azokat az egyéni igényeket is kielégítheti, melyek a szülőföldtől elszakadók és idős korra a településre visszatérni szándékozók és családtagjaik kérése.

Az ellátottak demográfiai mutatói: Az Idősek Otthonában az ellátottak száma: 50 fő

Életkor szerinti megoszlás: Életkor

Férfi

Nő

Összesen

50-60 év

1 2 6 6 1 16

0 3 11 17 3 34

1 5 17 23 4 50

60-70 év 70-80 év 80-90 év 90év felett Összesen:


9

Nemek szerinti megoszlás: Az ellátottak 68%-a nő, 32%-a férfi. Az ellátottaink mindegyike rendszeres kapcsolatot tart a hozzátartozóival. Gyermekeik, unokáik, távolabbi rokonaik látogatják, vannak, akik több napot töltenek a szeretteik otthonában családi és nagyobb ünnepek alkalmával.

Önellátási szükséglet:

önellátó: 4 fő – 8%, részben önellátó: 18 fő – 36%, nem tudja önmagát ellátni: 28 fő – 56%, közülük ágyban fekvő 11 fő.

Segédeszközök használata: Kerekes széket használ: 7 fő, féloldali bénulás, valamint 3 fő láb amputáció következtében önellátásra képtelen. Támbotot használ: 6 fő. Járókeretet használ: 18 fő. Szemüveg-viselés: olvasáshoz szinte minden ellátott használ szemüveget. Hallókészüléket 2 fő használ nagyfokú nagyothallás miatt.

Főbb megbetegedések: 100%-ban előfordul cardiovascularis betegség, mely a magas vérnyomás, szívbetegség következménye az ellátottaknál. A mozgásszervi megbetegedések hátterében általában ízületi problémák, erek meszesedése és a stroke betegségek állnak. Az ellátottak közül 12 fő cukorbeteg, gyógyszereiket orálisan, valamint inzulin formájában kapják. Jelenleg 22 lakónk rendelkezik a demencia súlyos fokozatát igazoló szakorvosi véleménnyel. A demens részleg kialakítása indokolt volt, mert a betegeink körében egyre inkább megfigyelhető a szellemi hanyatlás. A korábban megállapított középsúlyos demencia kórképpel rendelkezőknél már megfigyelhető a folyamatos dementálódás. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a váró listán nyilvántartott jelentkezők körében is többen rendelkeznek demencia diagnózissal.

III. A feladatellátás szakmai tartalma, módja a biztosított szolgáltatások formája, köre, rendszeressége: Az Idősek Otthona az Szt. 67. § (1) bekezdés értelmében az ellátottak részére teljes körű ellátást nyújt. A lakók egészségi állapotának igényei szerint a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján.

Fizikai ellátás keretében: Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 41-42. §-ai az irányadók. Az Idősek Otthona napi 24 órás szolgálatot biztosít. Az ellátottak a következőképpen kerülnek elhelyezésre: 4 fő 2 ágyas szobában (házaspárok), 6 fő 3 ágyas szobában, 40 fő 4 ágyas szobában, 1 fő elkülönítését meg tudjuk oldani az 1 db 1 ágyas szobában.


10

Az Idősek Otthonának épülete 3 részből áll. Két épületszárny rendelkezik lakhatásra, személyi tisztálkodásra alkalmas helyiségekkel, foglalkoztatásra és látogatók fogadására. Az épület felső szárnya egy 100 adagos konyha működtetésére szolgál. Étkezés céljára 1 ebédlő került kialakításra, ahol egy időben 20 fő étkezését tudjuk biztosítani. Az étkeztetés rugalmas lebonyolítása érdekében a közösségi helyiségben (társalgó) is étkeztetünk a fent járó lakók részére. A lakók egészségi állapota romlik, jelenleg 15 fő a szobában étkezik. A törvényi rendelkezések szerint az ellátottakként 6 m2 lakóterület, 10 ellátottként 1 zuhanyzó, nemenkénti és mozgáskorlátozott illemhely, folyamatos fűtés és meleg víz szolgálja a lakók kényelmét. Az intézményben minden ellátott összetett egészségügyi és szociális problémákkal él. Jelen állapotukra tekintettel nővérhívó rendszer került kiépítésre. Pályázati lehetőségekkel élve segítjük őket a mindennapi életvitelük és egészségi állapotuk megőrzése és javítása érdekében olyan kényelmi eszközök beszerzésével, melyek az alapvető emberi szükségletek kielégítését szolgálják. Biztosítjuk az ellátottak személyi és környezeti higiénéjét. A technikai személyzet biztosítja minden nap a lakók környezetének, valamint a személyes és intézményi textíliák tisztán tartását, a gyógyászati segédeszközök és más használati tárgyak karbantartását. Az ellátást igénybe vevő saját ruházatát és textíliáját használja, ezzel is segítve az otthonosság érzésének fennmaradását. Amennyiben az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, részére az intézmény legalább 3 váltás fehérneműt, hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő két váltás felső ruházatot, lábbelit és három váltás ágyneműt biztosít. Az ide vonatkozó jogszabályokat és egyéb tényezőket figyelembe véve biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket mind az ellátottak, mind a dolgozók részére. Az intézmény az ellátottak számára napi háromszori étkezést biztosít. Lehetőségünk van a diétás étkeztetés megvalósítására is. Az intézmény az étkezést az ellátottak életkori sajátosságainak és az egészséges táplálkozás követelményeinek és a népegészségügyi intézet előírásainak megfelelően biztosít

Egészségügyi ellátás: Megszervezésében az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 50-53. §-ai, valamint a 37/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet 6-7. §-ai az irányadók. Az egészségügyi ellátás keretében heti 2 alkalommal orvosi ellátást biztosítunk az ellátottak számára. A gyógyító-megelőző tevékenység keretében felvilágosító előadást tart, gondoskodik a szűrővizsgálatok időben történő lebonyolításáról, megszervezi a szakorvosi ellátáshoz való jutást. Ellátja a heveny, valamint idült betegségben szenvedőket. Megszervezi a betegellátáshoz, ápoláshoz szükséges eszközök, gyógyszerek, testközeli és test-távoli gyógyászati segédeszközök beszerzését. Havonta két alkalommal pszichiáter szakorvos látogatja a lakókat, segíti az egészségügyi ellátás hatékonyságát. A vezetőápoló összeállítja az intézmény rendszeres, illetve eseti gyógyszerkészletét havi rendszerességgel, figyelembe véve a lakók aktuális gyógyszerigényeit. Heti 3 alkalommal gyógytornász koordinálja az idősek egyéni és csoportos tornáját.


11

Az élelmezéshigiéné biztosítása érdekében: az élelmezéssel kapcsolatos minden teendő a HACCP rendszer szerint történik, 3 napi ételminta vétele és tárolása, tálalási ellenőrzési dokumentum kitöltése biztosítja a szigorú ellenőrzést, heti két alkalommal illetve szükség esetén a konyha, a tálalóhelyiség és a hűtőszekrény fertőtlenítése megtörténik.

Mentálhigiénés ellátás keretében: Biztosítja az intézmény az ellátott számára a beilleszkedés elősegítését, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzését, az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitásának fenntartását, megőrzését. Fontos a meglévő képességek fejlesztése, szinten tartása, a hanyatlás megelőzése. A mentális ellátás biztosítja a személyre szabott, egyéni bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, pszichoterápiás foglalkoztatást, az ellátott családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartását és a hitélet gyakorlásának feltételeit. A mentálhigiénés ellátás feladata, az otthonban élő idős embernél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy belső lelki harmóniáját megőrizve környezetébe be tudjon illeszkedni és itt békében éljen. Ennek érdekében minden ellátott részére az igények és a mentális állapot felmérése után gondozási tervet készítünk. A gondozási tervek megvalósítása során az ellátást igénybe vevők testi-lelki aktivitásának megőrzésére törekszünk. Ennek keretében rendszeresen szervezünk és biztosítunk az aktivitást serkentő fizikai tevékenységeket, szellemi és szórakoztató tevékenységeket, kulturális rendezvényeket. A mentális ellátás célja, hogy az ellátott ki tudjon mozdulni az izolálódás, az introvertáltság, az önbíráskodás és a mások iránti közöny állapotából. Ennek elősegítése érdekében rendszeres programokra nyílik lehetőség az intézményen belül és kívül, hogy a mindennapok színesebbek legyenek.

Az érték-és vagyonmegőrzés szabályai során az 1/2000. (1. 7.) SzCsM rendelet 60-61. §-ait alkalmazzuk: ennek megfelelően a megőrzésre átvett tárgyakról tételes felsorolás alapján kimutatás készül, melyet évente kétszer ellenőrzünk, és szükség esetén módosítunk. Az intézményben elhunytak temetésének megszervezése során az 1/2000. (1. 7.) SzCsM rendelet 62. §-a szerint jár el az intézmény vezetője és a vezetőápoló. Gondoskodik az elhunyt elkülönítéséről, a végtisztességre való felkészítésről, a törvényes képviselő, a közeli hozzátartozó értesítéséről, ingóságainak számbavételéről, letétbe helyezéséről, a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásról. A halál beállta után a haláleset időpontjában a műszakot vezető ápoló az elhunyt ingóságairól azonnal jegyzéket készít, és két tanúval aláíratja. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak, ennek hiányában az intézmény.

IV. Az ellátás igénybevételének módja: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét az Szt. 93-94/C. §-ai, valamint a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet szabályozza. Ennek értelmében a szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.


12

Cselekvőképtelen személy esetén a kérelmet a törvényes képviselője, korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével, önállóan terjeszti be, ha e tekintetben a bíróság cselekvőképességét nem korlátozta. Az intézményvezető az ellátásra vonatkozó igényt a kézhez vétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza. Amennyiben az ellátásra vonatkozó igény férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető írásban értesíti a jogosultat, és a beérkezés sorrendjében gondoskodik az elhelyezéséről. Az intézményvezető az elhelyezés igénybe vételéről a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1314. §-ai szerint jár el.

Az Idősek Otthonában jogviszony keletkezése: Az Idősek Otthonában a szociális ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. A döntésről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben a döntést vitatják, az értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz (Balmazújváros Város Önkormányzata) fordulhat. Az intézménybe való bekerülés egészségügyi feltétele: − egy hónapnál nem régebbi negatív széklettenyésztés igazolása, − orvosi igazolás arról, hogy a beköltözni kívánó személy az elmúlt hat hétben fertőző megbetegedésben nem szenvedett, − tüdőszűrő eredmény melyen szerepel, hogy a kliens fertőző gümőkórtól mentes. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével.

A megállapodás a következőket tartalmazza:

a személyes adatokat, a megállapodás időbeli hatályát, az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, a megállapodás módosításának szabályait, az intézményi jogviszony megszűnésének módjait, az ellátás megszüntetésének módjait, jogorvoslatot, a terület ellátott-jogi képviselőjének elérhetőségét, záró rendelkezéseket, nyilatkozatot a tájékoztatási kötelezettségről.

Az intézményvezető a Szt. 20/A. §-a szerinti nyilvántartást vezet, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Az intézményvezető az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha a kérelmező helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, a beutaló határozatban fel kell tüntetni.


13

Az intézményi jogviszony megszűnése: Ennek értelmében az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a határidő lejáratával, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, az ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult: a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti:, lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja, vagy agresszív viselkedést tanusít, ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik, vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi. c) ha az intézményi elhelyezése nem indokolt, d) ha a jogosult, vagy törvényes képviselője az intézményi jogviszony megszüntetését kezdeményezi. Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

Térítési díj: Az Idősek Otthonának ellátottai által fizetett térítési díjat a Szt. 114-119. §-a, a 29/1993. (II. 17.) kormányrendelet, valamint Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete által a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona szociális szolgáltatásainak térítési díjában hozott rendelkezései, valamint a fentebb hivatkozott jövedelemvizsgálat alapján kerül megállapításra. Az új szabály szerint az intézményi térítési díj meghatározásakor a szolgáltatási önköltség az intézményi térítési díj felső határa. A módosítás a fenntartók számára rugalmasabb térítési díj megállapítást tesz lehetővé, másrészt hangsúlyosabbá teszi az öngondoskodás elvének Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

14

érvényesülését azok esetében, akik jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján erre képesek. (1993. évi III. tv. 115.§ (1)) A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága szükségessé teszi, hogy a fenntartó bevezetheti a belépési hozzájárulást, amely az igénylő beköltözése előtt kérhető. A fenntartó ennek összegét megállapíthatja konkrét összegben. A belépési hozzájárulás maximális összege nyolc millió forint lehet, melyet a fenntartó évente egyszer változtathat meg, és amelyet az állampolgárok tájékoztatása érdekében közzé kell tennie. (1993. évi III. tv. 94/C. § (3)) A szociális intézmények térítésmentes ellátást biztosítanak az olyan személyek számára, akik az intézménybe történő felvételükkor nem rendelkeznek jövedelemmel, mivel rendszeres pénzellátásuk megállapítása (pl. rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, stb.) folyamatban van. Az új szabályozás biztosítja, hogy a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja legyen. (1993. évi III. tv. 115.§ (7)) A térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles az ellátott, vagy törvényes képviselője az intézmény számlájára befizetni. A személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó jövedelemmel az ellátott szabadon rendelkezik. Az Idősek Otthonának pénztárosa havi szinten vezeti a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében szabályozott térítési nyilvántartási törzslapot. A gondozási napokról a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete alapján havi és éves összesítést készít.

V. Ápolási-gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma: A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, a részükre biztosított gondozási, terápiás, ápolási és egyéb szolgáltatások tartalmáról gondozási tervet készítünk. Az általános szakmai feltételeket és a gondozási terv típusait az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 7-10. §-ai tartalmazzák. A gondozási tevékenység a lakók részére biztosított fizikai, mentális segítség, amelynek során a lakók szociális, testi és pszichés állapotának megfelelő egyéni bánásmódban részesítjük az ellátottat, és törekszünk a meglévő testi és mentális funkciók megtartására. A gondozási tervet az ellátás igénybevételétől követő 1 hónapon belül el kell készíteni az ellátást igénybe vevővel, és évente vagy szükség szerint (állapotváltozás) értékeljük.

Az egyéni gondozási terv tartalmazza: az ellátott fizikai, mentális állapotát, az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, időbeli ütemezését, az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Jelentős állapotváltozás esetén az egyéni gondozási tervet készítő munkacsoport átfogóan értékeli az elért eredményeket és módosítja az ellátottak állapotának megfelelően. A gondozási tervet és a módosításait az ellátottal, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, melyen az Idősek Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

15

Otthonában részt vesz az orvos, vezetőápoló, élelmezésvezető, gyógytornász, mentálhigiénés szakember. Amennyiben az ellátott állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként számára ápolási tervet kell készíteni. Az ápolási terv az ellátott személy részére meghatározott ápolási feladatok dokumentációja, tartalmazza az ellátott állapotának javítására vonatkozó feladatokat, az alkalmazott technikákat.

Az ápolási terv tartalmazza: az ellátott egészségi állapotának leírását, az ápolási tevékenység részletes tartalmát, az ellátott önellátási képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, az ápolás várható időtartamát, szükséges esetben – amennyiben az ellátott érdeke ezt kívánja – más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését. Szolgáltatásnyújtás során vezetett dokumentációk: Műszakonként vezetett dokumentumok: (melyek pontosságáért az adott műszakban dolgozó ápoló-gondozónők felelnek) − műszakátadó napló, − vizitfüzet, − hűtő hőmérséklet ellenőrző lap, − ápolási lap, − gondozási lap, − gyógyszerelő lap, − folyadék lap, − távozási lap, − decubitus kezelő lap. Új lakó érkezésekor kitöltendő dokumentumok: (műszakban dolgozó ápoló-gondozó felelős) − felvételi státusz I-II. Vezető ápoló által vezetett dokumentáció: − ápolási anamnézis, − ápolási utasítási lap, − egyéni ápolási és gondozási terv egészségügyi vonatkozású nyomtatványai, − ápolási terv (rövid,- közép, – hosszú távú) Havonta vezetendő ápolási dokumentumok: (melyek pontosságáért az adott műszakban dolgozó ápoló-gondozók felelnek) − norton skála, − cardinális tüneteket észlelő lap, Takarítónők által vezetett dokumentáció: (melynek pontosságáért a takarító-mosónők felelősek) − hűtők takarításának idejét dokumentáló lap, − nagytakarítást dokumentáló lap. Az ápoló-gondozók és a takarítónők által vezetett dokumentációt a vezető ápoló ellenőrzi és szignálja. Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

16

A szociális és mentálhigiénés gondozás dokumentumai: − egyéni ápolási és gondozási terv dokumentumai, − foglalkoztatási munkanapló, − életút kérdőív, − mentálhigiénés munkanapló, A szociális mentálhigiénés dokumentációját az intézmény vezetője ellenőrzi és szignálja.

Egészségügyi ellátás: Jelenleg ügyintézés alatt áll a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonában végezhető ápolási és egészségügyi szaktevékenységek végzéséhez szükséges ÁNTSZ által kiadott engedély beszerzése.

Egészségügyi és szociális-gondozó ápolói, végzettséggel rendelkező dolgozók tevékenysége:

A lakók mindenkori testi- és lelki állapotának figyelemmel kísérése, A napi életmenetében való segítségnyújtás (mosdás, fürdetés, öltöztetés), Segítségnyújtás az étkezésnél, az ételek kiosztásánál (evés, etetés), Mobilizálás, speciális gondozás (hely- és helyzetváltoztatás segítése), Lakók egészségi állapotának fokozott megfigyelése, figyelemmel kísérése (pulzus, hőmérséklet, vérnyomás, súly, légzés ellenőrzése, dokumentálása), Az életveszélyes állapotok felismerése, megelőzése, szükséges intézkedések megtétele, Gyógyszerek kiosztása és adagolása, Kenőcsök felvitele, bedörzsölések elvégzése, kötések felhelyezése, Különböző időskori megbetegedéseknél és zavaroknál ápolási tevékenység ellátása (pl.: incontinencia, decubitus), Kompetencia határain belüli segítségnyújtás a hozzátartozók illetve a lakók részére.

VI. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályai: Az ellátottak jogai a Szt. 94/E. §-a értelmében: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményt igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, egyéni helyzete vagy állapota alapján a speciális ellátás és szolgáltatás igénybevételére. A jogosult ellátása során nem szabad semmilyen okból hátrányos megkülönböztetést eszközölni, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A szociális szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény működéséről és gazdálkodásról, amelyet az intézmény Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

17

hirdetőtábláján közzétesz. A tájékoztató tartalmazza az intézmény működési költségeinek összesítését, az intézményi térítési díj havi összegét, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelembe veszi az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű betartását, különös tekintettel az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogokra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak a védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető és a vezetőápoló köteles biztosítani, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. A bentlakásos szociális intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. A közösségi élet zavartalan működése érdekében szükséges szabályokat ez a dokumentum foglalja össze. A házirend szabályozza az együttélés szabályait, az intézményből való eltávozás, visszatérés rendjét, az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait. A ruházattal, textíliákkal, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának rendjét. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és kívüli szabad mozgásra, joga van továbbá rokonok, látogatók fogadására, családi kapcsolatinak fenntartására. A benyújtott panaszok kivizsgálásnak rendjéről a házirend rendelkezik és az Érdek-képviseleti Fórum Szabályzata. Az intézményünkben a panaszgyakorlás módja: A lakók, gondnokok, hozzátartozók, dolgozók általi panasz észrevétel megtehető szóban és írásban. − Abban az esetben, ha lakónak panasza, észrevétele van, elsősorban az vezetőápolóhoz és a mentálhigiénés munkatárshoz forduljon. − Amennyiben a panasz ily módon nem rendezhető, vagy jelentősebb mértékű sérelem történt, az ellátott vagy hozzátartozója az intézményvezetőhöz, távollétében helyetteséhez fordulhat. Abban az esetben, ha a megtett intézkedések a panaszos számára nem megnyugtató módon végződtek, az ellátást igénybe vevő kérelmére az Érdek-képviseleti Fórum jár el az ügyében. A fentieken túl az ellátott közvetlenül az Érdek-képviseleti Fórumhoz és intézmény vezetőhöz is fordulhat különösen: − az intézményi jogviszony megsértése miatt, − személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, − ha az intézmény dolgozói szakmai titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték. Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

18

Az Érdek-képviseleti Fórum elnöke a panasz jelzésétől számított 15 napon belül, életet veszélyeztető helyzetben haladéktalanul köteles összehívni az Érdek-képviseleti Fórumot.

Az intézményvezető 15 napon belül a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető a meghatározott határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető vagy a vezetőápoló segítséget nyújt ebben, ill. értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőjét az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

Az ellátott-jogi képviselő feladatai: Az ellátottnak jogában áll az ellátással, valamint az intézménnyel, kapcsolatos panaszával megkeresni az illetékes ellátott-jogi képviselőt.

Az ellátott-jogi képviselő az intézményben lakók, részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezésére. Az ellátott-jogi képviselő jogosult az intézmény működési területére belépni, iratokba betekinteni, dolgozókhoz kérdést intézni. Köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénybe vevő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az intézmény ellátott-jogi képviselője: Fülöpné Mezei Anikó Elérhetősége: 06/20-489-9546 Intézményünkbe az ellátott jogi képviselő negyedévente, november, február, május, augusztus hónapokban egyszer keddi napokon személyesen áll a lakók rendelkezésére. A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonában dolgozók jogainak védelme érdekében a dolgozói érdekképviselet működik. Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Ezek a szervezetek: Közalkalmazotti Tanács. A tájékoztatási kötelezettség részletes szabályai: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti. A bentlakásos intézményi ellátás igénylése esetén értesítés, illetve tájékoztatás tartalmazza: a) igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást, b) az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket. Az intézménybe való felvételkor az intézményvezető vagy a vezetőápoló tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára: az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

19

a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben a törvény előírásainak megfelelően vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban történt változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Az intézményünkről az érdeklődők, beköltözni szándékozó kliensek, hozzátartozók bővebben tájékozódhatnak az intézmény honlapjáról. Az intézményben folyó munkáról, rendezvényekről, programokról a Balmazújvárosi Újságból illetve a Balmazújvárosi Tévéadásból, valamint az intézmény dolgozói által kihelyezett plakátokról és szórólapokról tájékozódhatnak.

A jogosultak érdekvédelme: A jogosultak érdekvédelmét és az Érdek-képviseleti Fórum szabályait az Szt. 97-99/A.§ tartalmazza. Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. A házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdek-képviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. Az érdek-képviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik.

Az Érdek-képviseleti Fórum tagjai intézményünkben:

választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül két fő, választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő, választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő, kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő.

Az Érdek-képviseleti Fórum: - Előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, - Megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

20

megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, - Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

VII. Az intézményre vonatkozó szakmai információk: A szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi feltételeket az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza. A jelenleg 50 férőhelyes bentlakásos intézményt korábban a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ részeként működött. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján 2015. július 1. napjától, mint önálló intézményt kívánja működtetni önkormányzati fenntartásban. A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona a városközponttól pár perce található. Könnyen jól megközelíthető helyen, buszmegálló kétszáz méterre van az intézményünktől. Az intézményhez tartozik 12 db parkolóhely illetve 2 db mozgáskorlátozott parkoló. Az idősotthon egész területe akadálymentesített, a közösségi helyiségek járólappal burkoltak a lakószobák pvc-vel burkoltak. Lakóink számára 2 db kétágyas, 9 db négyágyas, valamint 2 db háromágyas, illetve 1 db betegszoba áll rendelkezésükre. Minden szobában biztosított megfelelő méretű heverő, egészségi állapottól függően korházi ágy vagy speciális ágy (teljes fekvő lakóink alá antidecubitor matracot helyezünk a felfekvés kialakulásának megelőzése érdekében), továbbá éjjeliszekrények, éjjeli lámpa, televízió ruhásszekrények, illetve minden szobában körbecsempézett mosdókagyló került elhelyezésre. A szobák tágasak, világosak (természetes és mesterséges fénnyel megvilágítva), ízléses berendezésűek melyeket a lakóink a behozott kisebb nagyobb személyes tárgyakkal még otthonosabbá varázsolnak/varázsolhatnak. A folyosókon éjjeli fény teszi lehetővé a lakók biztonságos közlekedését éjszakánként. A megfelelő ellátásuk érdekében nővérhívó rendszer van kiépítve, így a lakóink bármikor tudnak segítséget kérni az ápolóktól. Minden mellékhelység kapaszkodóval felszerelt, csúszásgátló burkolattal burkoltak, tágasak így a mozgáskorlátozott lakóink is kényelmesen elférnek. Mozgáskorlátozott lakóink ellátását segítik a fürdető székek, tolókocsik a betegemelő megléte. A két közösségi helyiségünk 20 négyzetméter feletti, ebből az egyik főként étkezőként funkcionál, de kisebb rendezvényeket, továbbképzéseket, és a lakóink megünnepelésére is szolgál, amikor kisebb családiasabb légkörben szeretnének lenni. A másik közösségi helyiségünk társalgóként működik. Televízió, dvd, cd-lejátszó, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök találhatók itt (könyvek, színezők, társasjátékok, kártyajátékok, cd-k dvdk). A nagyobb ünnepségek, rendezvények lebonyolítására is ez a helyiség szolgál valamint a hitélet gyakorlása is itt történik. Található még egy mosókonyha ahol a lakók valamint az intézményben használt textíliák mosása történik. Az otthonnak egy nagyon rendezett, ápolt belső udvara is van, amely teljesen zárt, ahova lakóink bármikor biztonsággal kint lehetnek, illetve az ágyban fekvő lakókat is ki tudjuk vinni, levegőztetni. Orvosi szoba is kialakításra került ahol a megfelelő eszközök a vizsgálatokhoz rendelkezésre állnak a szakemberek számára.(vizsgálóágy, gyógyszerszekrény, vérnyomásmérő, íróasztal, számítógép) Balmazújváros Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Program

21

Két nővérszoba van intézményünkben, amelyikből az egyik gyógyszerszobaként működik, itt találhatók a lakók egyéni gyógyszerei névre szóló zárható szekrényben elhelyezve, továbbá itt tároljuk az alap és eseti gyógyszerkészletet is ABC- rendben zárható szekrényekben. A központi részen elhelyezkedő nővérszobában van kiépítve a nővérhívó rendszer, itt találhatók a mindennapi szükséglethez összeállított eszközök, dokumentumok. A személyzet számára nemek szerint elkülönített öltözök és mosdóhelyiségek vannak kialakítva. A dolgozók kulturált körülmények között az étkezőben étkeznek. Személyi feltételek az alábbiak szerint alakulnak: Előírt szakmai létszám intézményvezető vezetőápoló szociális és mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervező ápoló-gondozó

Engedélyezett létszám/fő 1 1 1

személyzeti ügyintéző, pénztáros

10 2 heti 8 óra havi 4 óra heti 6 óra 1 4 3 2 1

gondnok

1

orvos pszichiáter szakorvos mozgásterapeuta dietetikus takarító-mosónő konyha (szakács-konyhalány)

Szakképzettség neve okleveles szociális munkás (Msc), szociális szakvizsga diplomás ápoló szociális alapvégzettség általános ápoló, ált. asszisztens, szociális gondozó-ápoló orvos pszichiáter szakorvos gyógytornász élelmezésvezető takarító-mosónő szakács, konyhalány érettségi, közgazdasági szakközépiskola szakmunkás végzettség

Az intézményben a szakképzettségi arány 100%-os, továbbképzésükre a 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, valamint a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján és a továbbképzési ütemtervben rögzítettek szerint kerül sor. Szabadság valamint távollét esetén az intézményvezetőt a vezető ápoló helyettesíti. Az intézményben dolgozó ápoló-gondozók és takarítónők munkabeosztását és helyettesítésük megszervezése a vezető ápoló feladata. A vezető ápolót az intézményvezető által kijelölt dolgozó helyettesíti szabadsága, távolléte idején. Az élelmezésvezetőt a személyzeti ügyintéző, pénztáros helyettesíti, míg a személyügyi ügyintézőt az élelmezésvezető helyettesíti. A szakácsok, konyhalányok beosztását az élelmezésvezető készíti el a helyettesítésről az intézményvezetővel közösen döntenek.


22

Átmeneti rendelkezések Hatályba léptető és értelmező rendelkezések Ez a „Szakmai Program” a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával, 2015. július 1. napján lép hatályba. Az itt nem szabályozott kérdésekben a tárgyi jogszabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A „Szakmai Program” mellékleteinek naprakész állapotában tartásáról az intézményvezető gondoskodik.

Balmazújváros, 2015........................... ………………………………… Béresné Lőrincz Erzsébet mb. intézményvezető

Záradék: A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Szakmai Programját a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a ….../2015. (…......) számú határozatával jóváhagyta.

Balmazújváros, 2015. …............... ………………………………….. Dr. Veres Margit polgármester


23

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Székhely:

4060 Balmazújváros, Veres Péter 57.

06(52) 370-222

1. számú melléklet

Korlátozó intézkedések alkalmazásának eljárási szabályai a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonában A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 101./A.§ (2) bekezdése értelmében a korlátozó intézkedés alkalmazásáról az alábbi eljárásrend készül, amely a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonában kerül kialakításra, valamint a 60/2004. (VII.6.) ESZCSM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 5.§ (9) bekezdés figyelembevételével történik.

Általános szabályok Személyes szabadságában bármely módon (pszichikai, fizikai, kémiai) kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a lakó vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében, csak a veszélyeztető magatartású fogyatékos személy korlátozható. Veszélyeztető magatartás: az ellátott pszichés állapotának zavara következtében, saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet tekintettel a sürgős, másik intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A korlátozó intézkedés elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartalma alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személy jogai csak annyiban korlátozhatók, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja, megalázó vagy büntetlen jellegű korlátozó intézkedés célját. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntetlen jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. Az Szt. 94/G. § (1) bekezdése értelmében, ha az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü.tv.) vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

Korlátozó intézkedés

1

Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart.

Korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai Amennyiben az ápoló észleli a beteg veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartását, megpróbálja az ellátottat megnyugtatni, felszólítja a veszélyeztető magatartás abbahagyására. Felhívja a figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra és felszólítja az együttműködésre. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, annak hiányában a vezető ápolónak. Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére a pszichiáter/neurológus szakorvos vagy az intézmény orvosa, az orvosok elérhetőségének hiányában a vezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben az orvost haladéktalanul értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, akinek két órán belül jóvá kell hagynia és a jóváhagyását legkésőbb tizenhat órán belül írásban kell rögzítenie. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. A döntést a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal a külön jogszabályban meghatározott írásos formában dokumentálni kell. Végrehajtásának elrendelése esetében tájékoztatási kötelezettség terheli az intézményt a következők szerint: Az ellátottat: - szóban az elrendelésről és formájáról, valamint - a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét: - szóban, a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, - a korlátozó intézkedés feloldásáról. - a korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátott törvényes képviselőjének. Az intézmény ellátott- jogi képviselőjét: -

Az elrendelést követően 48 órán belül.

Az ellátottat és a törvényes képviselőjét- előzetesen vagy az eljárás alatt szóban az elrendelő orvos vagy annak hiányában a vezető ápoló tájékoztatja.


2

Korlátozó intézkedés elrendelésével kapcsolatos további értesítések rendje: -

Amennyiben a vezető ápoló rendeli el, akkor haladéktalanul értesíti az intézmény orvosát. Az elrendelő orvos minden esetben értesíti az intézmény vezetőjét. Az intézményvezetője értesíti az ellátott-jogi képviselőt. A pszichiáter/neurológus szakorvost konzultáció érdekében minden esetben értesíteni szükséges a szakmai véleménye céljából.

Tájékoztatási kötelezettséget az alábbiak vonatkozásában kell megtenni: -

az elrendelő és foganatosító személy neve, beosztása, az elrendelés rövid indoklása, az alkalmazott korlátozó intézkedés pontos meghatározása, a korlátozó intézkedés megkezdésének ideje, a várható időtartam, illetőleg a korlátozó intézkedés feloldásának ideje.

Amennyiben az azonnali értesítéskor a körülmények a pontos adatok megadását kizárják, a teljes adatok körét az akadályozás elhárulását követően, haladéktalanul pótolni szükséges.

Korlátozó intézkedések Fizikai korlátozás: szükségességét az elrendelő 2 óránként ellenőrzi és felülbírálja, dönt a feloldásáról - szabad mozgás korlátozása (lekötés, rögzítés) - fokozott ellenőrzés/ elkülönítés, testi kényszer. Tartós veszélyeztető magatartást mutató szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott lakók esetében a lakóegység, illetőleg az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása. Az intézmény területén történő mozgás korlátozása esetén, ide nem értve az elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés eseteit- a szükségességére vonatkozó felülvizsgálatot, dokumentációt és jelentést 168 óránként kötelező elvégezni. Kémiai korlátozás: a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. További szükségességét az orvos 4 óránként ellenőrzi és felülbírálja, dönt a feloldásról: - szükség esetén kiírt gyógyszert, i.m. injectió. A fizikai és kémiai korlátozás egymás mellett is alkalmazható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozó intézkedések alkalmazásakor az ellátott szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el.


3

Egyéb korlátozó intézkedések: az eddigiek komplex alkalmazása.

Megfigyelési szabályok a korlátozó intézkedés során Korlátozó intézkedések alkalmazása esetén, a korlátozás ideje alatt az ellátott állapotát és testi szükségleteit (amely magába foglalja a fizikai, higiénés, és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését) rendszeresen ellenőrizni kell. Az ápoló személyzet 15 percenként (szükség esetén elrendelésre gyakrabban, akár folyamatosan) ellenőrzi a lakó szükségleteit. Az észlelést végző ápoló a gondozott állapotában fellépő jelentős változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni az elrendelőnek. Az ellátott egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

Kötelező adminisztrációs intézkedések A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén – ide nem értve a pszichés megnyugtatást az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 6. számú mellékletében meghatározott adatlapot ki kell állítani.

A korlátozó intézkedés időtartalma alatti megfigyeléseket, állapotleírást az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 6. számú mellékletében található betétlapon kell részletesen feltüntetni. Az ápoló személyzet a lakó valamennyi ellenőrzését, és észlelt szükségleteit a betétlapon rögzíti.

Az adatlapot és a betétlapot az intézményvezető, valamint az intézményi orvos vagy a pszichiáter/neurológus szakorvos írják alá. A kitöltött és aláírt adatlapot az ellátott gondozási tervéhez kell csatolni.

A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátott törvényes képviselőjének, valamint az ellátott- jogi képviselőnek. A kötelező adminisztráció elvégzéséért a vezető ápoló a felelős.

Panaszjog A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátott törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál a tudomására jutását követően 15 napon belül. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. Az ellátott-jogi képviselő segítséget nyúlt az ellátottaknak a jogaik gyakorlásában. Az eljárásrendben foglalt szabályozás nem helyettesíti az Szt., az Eü. tv, az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, valamint a 60/2004. (VII.6.) ESZCSM rendelet korlátozó intézkedésekre vonatkozó ismeretét és maradéktalan végrehajtását, melynek ismerete az intézmény valamennyi munkatársának kötelező. Korlátozó intézkedés

4

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Székhely: 4060 Balmazújváros, Veres Péter 57. 06(52) 370-222

Adatlap korlátozó intézkedés elrendeléséhez Az ellátott neve: ………………………………………………………......... Szül. hely, idő: …………..…………………………………………………. A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: …….……..év ……………….hó ………………..nap ………óra ………perc A korlátozó intézkedés formája és leírása: A) fizikai: szabad mozgás korlátozása:………………………………………………… fokozott ellenőrzés: …................................................................................... B) kémiai :……………………………………………………adása, i.m, i.v. Az elrendelő neve: …………………………………. beosztása: - orvos vezető ápoló

Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja: év: ……… hó: ………………. nap: ………… óra: …………. perc: ……….. Az elrendelés rövid indoklása: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… A korlátozó intézkedés feloldása: ……………………………………………………… A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó (k) Neve: ……………………………………… beosztása: …………………………….. Neve: ……………………………………….beosztása: ……………………………. Neve: ……………………………………… beosztása: …………………………… Az intézmény pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: év: ………… hó: ………… nap: ……………. óra: …………… perc: ………………

További intézkedés szükséges – nem szükséges

…………………………………….. intézményvezető aláírása Korlátozó intézkedés

…………………………………… intézmény orvosának aláírása 5

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Székhely: 4060 Balmazújváros, Veres Péter 57. 06(52) 370-222

Betétlap A korlátozó intézkedés időtartalma alatt végzett ellátás dokumentálásához

Név: …………………………………………………………………………………. Születési idő: ……………………………………………………………………….. Szobaszám: …………………………………………………………………………. Diagnózis: ………………………………………………………………………….. Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….. 1. Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………. 2. Korlátozás folyamata, eredménye: Ápolási diagnózis

Ápolási cél


Ápolási terv

Ápolási eredmény

Aláírás

6

3. Eseménynapló: Esemény leírása: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………...……………………………………….. ……………………………………………………………………………………….

Dátum:…………………………………. Aláírás: …………………………… 4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………. 5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 6. Az ellátott- jogi képviselőhöz eljuttatva: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

…………………………………. intézményvezető aláírása

…………………………………… intézmény orvosának aláírása

A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó (k) aláírása:

……………………………………………..……………………………………….


7

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona Szervezeti- és Működési Szabályzata

Készítette: Béresné Lőrincz Erzsébet

2015 Szervezeti- és Működési Szabályzat

1

TA R TA L O M J E G Y Z É K

I.

Általános rendelkezések……………………………………………………………..4 1. Bevezetés 2. Az intézmény célja 3. A szervezeti és működési szabályzat célja

II. Az intézmény adatai………………………………………………………………….4 1. Az intézmény fenntartójának neve, címe 2. Az intézmény felügyeleti szerve 3. Alapítója neve, alapító okirat száma, kelte 4. Az alapítás éve 5. Az intézmény neve, székhelye, adószáma, törzsszáma, KSH száma 6. Működési területe 7. Működésének kezdete 8. Az intézmény fej-, és körbélyegzőjének megnevezése, lenyomata 9. Alaptevékenység 10. Vállalkozási tevékenység 11. Az intézmény jogállása, képviselete 12. A szervezeti és működési szabályzat hatálya III. Az intézmény feladata és szervezeti felépítése………………………………………6 1. Feladat– és hatáskör 2. Tevékenységi köre 3. Az intézmény ellátási területe és a feladatai 4. Az intézmény szervezeti tagolódása és főbb feladata 5. Szakmai munkakörök 6. Egyéb munkakörök 7. Intézményi gazdálkodás IV. Az intézmény működésének főbb szabályai………………………………………..17 1. Eljárási szabályok 2. Általános szabályok 3. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók jogosultsága 4. Kártérítési kötelezettség 5. Anyagi felelősség 6. Kapcsolattartás rendje 7. Információáramlás és az intézmény ügyiratkezelése 8. A gazdálkodást elősegítő belső szabályzatok 9. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére V. Egyéb szabályok munkavégzésre…………………………………………………..22 1. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése 2. A dolgozók jogai és kötelezettségei Szervezeti- és Működési Szabályzat

2

VI. 1. 2. 3. 4. 5.

A vezetést segítő tanácsadási szervek…………………………………………….23 Vezetői értekezlet Dolgozói munkaértekezlet Lakógyűlés Dolgozói érdekképviselet Ellátottak érdekképviselete

VII. Az intézmény munkaterve…………………………………………………… 25 VIII. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok……………………… 26 IX. Belső ellenőrzés………………………………………………………………..27 X.

Átmeneti rendelkezések……………………………………………………….28

Mellékletek………………………………………………………………………….29

Szervezeti- és Működési Szabályzat

3

I. Általános rendelkezések 1. Bevezetés Balmazújváros Város Önkormányzat a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított jogkörében eljárva döntött arról, hogy önálló intézményként önkormányzati fenntartásban kívánja üzemeltetni a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonát. Az intézmény ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokban meghatározott személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátást. Az intézmény a települési önkormányzat döntéseinek és felhatalmazásainak, valamint az aktuális együttműködési megállapodások keretein belül, a jogszabályokban meghatározottak szerint látja el feladatait. 2. Az intézmény célja A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona működtetésének célja országos ellátási területen, de elsősorban Balmazújváros időskorú, vagy szociális és egészségi okok miatt rászoruló lakosainak személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása szakosított ellátási forma keretében. Alapvető célunk, a segítés és a gyógyítás, a pihenésre vágyó, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása. Ennek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg. Együtt kívánunk működni a szakemberekkel, a lakókkal illetve a hozzátartozóikkal úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre juthasson. 3. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működés-működtetésének alapdokumentuma. Célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait. A Szervezeti és Működési Szabályzat a cél és feladatrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolatrendszerét tartalmazza. Az ebben foglaltak megismerése és megtartása, feladata és kötelessége az intézmény minden dolgozójának valamint azoknak is, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, részt vesznek feladataik megoldásában. II. Az intézmény adatai 1. Az intézmény fenntartójának neve: címe: 2. Az intézmény felügyeleti szerve:

Balmazújváros Város Önkormányzata 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5 sz. Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testülete

3. Alapítója neve: alapító okirat száma: kelte:

Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása 2/2015. (II.09.) számú határozat Balmazújváros, 2015. február 9.

4. Az alapítás éve:

2015.


4

5. Az intézmény neve: székhelye: adószáma: törzskönyvi azonosító száma: KSH száma: bankszámlaszám: telefon: fax: e-mail:

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona 4060 Balmazújváros, Veres P. u. 57 sz. 15831206-2-09 831202 15831206-8730-322-09 11738091-15831206 52/370-022 52/370-222 [email protected]

Bérelszámolását és az azzal kapcsolatos egyéb feladatokat (járulék- és adófizetés) a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatósága látja el. 6. Működési területe:

Magyarország közigazgatási területe

7. Működésének kezdete:

2015. április 1.

8. Az intézmény fej-, és körbélyegzőjének megnevezése, lenyomata Fejbélyegző: Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona 4060 Balmazújváros, Veres P u. 57. sz. Adószáma: 15831206-2-09 Körbélyegző: Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona 4060 Balmazújváros, Veres P. u. 57. sz. Az intézmény bélyegzőjét a bélyegző-nyilvántartásban meghatározott személyek jogosultak használni. 9. Alaptevékenység −

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint ahhoz kapcsolódó jogszabályok érintett rendelkezései szerint.

−

8690 – Egyéb humán – egészségügyi ellátás − Fekvőbeteg ellátás (8610)

−

60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet valamint ahhoz kapcsolódó jogszabályok érintett rendelkezései szerint.

Ápolást-gondozást nyújtó intézmény Szt. III. tv. 67. § szerint 10. Vállalkozási tevékenység 56 29 Egyéb vendéglátás Az intézmény 100 adagos főzőkonyhát működtet, melyből az intézmény lakói átlagosan 50 adagot igényelnek, ezért a szabad kapacitás terhére a lakosság igényeit szolgáljuk ki.


5

11. Az intézmény jogállása, képviselete Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, jogi személy. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából nem teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény képviselete: A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonát, mint költségvetési intézményt az intézményvezető képviseli. 12. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Az intézmény számára a jogszabályokban, képviselő-testületi határozatokban, döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezési és működési előírásokat a jelen szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. E szabályzat hatálya kiterjed: − az intézmény vezetőjére, − az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban lévő és az egyéb módon foglalkoztatott dolgozóira, − az intézményben működő közösségekre, − az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

III. Az intézmény feladata és szervezeti felépítése 1. Feladat- és hatáskör Feladata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok alapján, Balmazújváros Város Önkormányzat által fenntartott, meghatározott a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás biztosítása a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona intézmény keretein belül. Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézményvezető gondoskodik. A feladatellátás során az 1993. évi III. törvény, az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet szabályait kell a szociális szakellátás területén alkalmazni. Feladata továbbá, hogy a gazdálkodását úgy szervezze, hogy pénzügyileg hatékony, működése szempontjából eredményes legyen. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és a fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőjére és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az intézményt megillető hatásköröket jogszabály, illetve az önkormányzat rendelete alapján az intézményvezető gyakorolja. 2. Tevékenységi köre Szakosított ellátás: − ápolást-gondozást nyújtó intézmény – idősek otthona (1993. évi III. tv. 67 §.)


6

3. Az intézmény ellátási területe és a feladatai Ellátási terület bemutatása Szakellátás

Ellátási terület : Magyarország

Ápolást-gondozást nyújtó ellátás-idősek otthona

A biztosított feladat bemutatása Település megnevezése Balmazújváros – székhely (Balmazújváros, Veres P. u. 57)

50 fő

Feladat megnevezése Szakellátás

Ápolást-gondozást nyújtó ellátás

4. Az intézmény szervezeti tagolódása és főbb feladata Az intézmény szervezeti tagolódása: I. II. III. IV.

Intézményvezető – székhely Gondozási és mentálhigiénés csoport Gazdasági csoport Élelmezési csoport

II. Gondozási és mentálhigiénés csoport tagolódása: - vezetőápoló, - ápolók, gondozók, - orvos, - mozgásterapeuta, - foglalkoztatás szervező, - szociális és mentálhigiénés munkatárs. III. Gazdasági csoport tagolódása: -

Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztály (Balmazújváros, Kossuth tér 4-5.) személyzeti ügyintéző, pénztáros, takarító-mosónők, gondnok.

IV. Élelmezési csoport tagolódása: - élelmezésvezető, dietetikus, - diétás szakács, - szakácsok, - konyhai kisegítők. Az intézmény szervezeti ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza.


7

4.1. Az intézmény szervezetének feladat-, és hatásköre Ápolást - gondozást nyújtó intézmény Az idősek otthona feladata: Azoknak a személyeknek az ellátása, akik koruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, gondozást igényelnek, és ellátásuk alapszolgáltatás keretében nem oldható meg. Az 1993. évi III. törvény 67.§ (1) bekezdése alapján az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkezéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Az idősek otthonában folyó ápolási-gondozási tevékenység olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget takar, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó vagy korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására, szinten tartására kerül sor. A szolgáltatás az egyéni szükségletekre alapozva hosszú távú ellátást tesz lehetővé, amely során az ellátást igénybe vevők meglévő képességeit figyelembe véve fejlesztéssel tartjuk szinten vagy emeljük az önállóságuk mértékét. Feladat a közösségbe való beilleszkedés támogatása, nyugodt és biztonságos külső- és belső környezet, életük hátralévő éveiben a harmónia és békesség biztosítása. A szociális és mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervező és a vezetőápoló a gondozási-ápolási és mentális, fejlesztési feladatokat a jogszabályban meghatározott egyéni gondozási-ápolási tervben rögzíti. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mind a bentlakók, mind a felvételre várakozók körében egyre nagyobb az igény az adott egészségi állapotnak megfelelő egészségügyi ellátás biztosítására. Az egészségügyi tevékenység (health care activity) az egészség védelmét, a betegségek megelőzését, a gyógyítást, a fájdalom és a szenvedés csökkentését, az ápolást, a gondozást vagy az egészségügyi rehabilitációt szolgáló tevékenység. 4.2. Az intézmény vezetése Intézményvezető: egy személyben felelős az otthon szakmai működéséért. Felelős: − az intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályok, Fenntartó által hozott határozatok teljes körű érvényesítéséért az intézmény működésében, − az alapító okiratban meghatározott tevékenységek jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő ellátásáért, − az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, − a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, − a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, − az intézményi a belső ellenőrzés megszervezésért és működéséért, − az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényre juttatásában, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, biztonságos humanizált környezet biztosításáért. Feladatai: − Gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet Szervezeti- és Működési Szabályzat

8

kialakításáról és működtetéséről. − Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet az intézmény működési mutatóival. − Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény valamennyi területét, szakmai és gazdasági egységek működését. − Elkészíti, összehangolja és ellenőrzi az intézmény működésével összefüggő szakmai programot, szabályzatokat és a munkaköri leírásokat. − Gondoskodik az éves munkaterv, ennek részeként a gondozási és foglalkoztatási terv összeállításáról, az egyéni gondozási, illetve szükség szerint egyéni ápolási terv elkészítéséről és folyamatos naprakészségéről. − Gondoskodik az intézménnyel, főállásban foglalkoztatott, személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételéről. − Az igénybevételi eljárást a hatályos jogszabályok alapján végzi. Jogköre: − ellátja az át nem ruházott jogkörökön kívüli munkáltatói jogokat, − végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, megteszi a szükséges intézkedéseket, − elkészíti az éves továbbképzési tervet, gondoskodik annak teljesítéséről, − értékeli az intézmény tevékenységét, ellenőrzi a jogszabályok érvényesítését, intézkedést tesz a megvalósulás érdekében, − irányítja, összehangolja és ellenőrzi a szervezeti csoportok munkáját, − szervezi a csoportok közötti együttműködést és munkamegosztást, a szabályzatokban foglaltak végrehajtását, biztosítja a munkafegyelem, és az etikai normák betartását, − kapcsolatot tart: az ellátást igénybevevők hozzátartozóival, a helyi önkormányzattal, társintézményekkel, egészségügyi intézményekkel, civilszervezetekkel, egyházakkal, egyházi intézményekkel, − képviseli az intézményt külső szervek előtt. Helyettesítése: Az intézményvezető távolléte esetén a feladatokat a vezetőápoló látja el. Vezető ápoló A vezető ápolót az intézmény vezetője nevezi ki és menti fel a Fenntartó jóváhagyásával. Feladatait az intézmény orvosával, és az intézményvezetővel egyetértésben látja el. Az ápolási- gondozási csoport felelős vezetőjeként szervezi és irányítja az ellátást igénybe vevők fizikai és egészségügyi ellátását, gondozását, együttműködve a szociális és mentálhigiénés munkatárssal. Felelős: − az ápolási-gondozási munka szakmai szabályok szerinti kivitelezéséért és ellenőrzéséért, az ápolási minőség fejlesztéséért, az intézmény egészének higiénés tevékenységéért, a szakmai jogszabályok betartásáért és betartatásáért, valamint az irányítása alá tartozó területek szabályzatainak naprakész aktualizálásáért. Feladatai: − Szervezi az orvos utasításai alapján a heveny és idült betegek ellátását. − Gondoskodik a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzéséről, tárolásáról, nyilvántartásáról, kiadásáról és a felhasználás ellenőrzéséről, az alap- és eseti Szervezeti- és Működési Szabályzat

9

− − − − − − − − − − − −

gyógyszerkészlet összeállításáról, a lakók tájékoztatásáról, a lakót terhelő gyógyszerköltség kimutatásáról. Megszervezi az ellátottak szűrővizsgálatait, egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítását. Gondoskodik az egyéni gondozási, illetve ha az ellátott állapota miatt ápolásra is szorul, akkor egyéni ápolási terv elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról. Szervezi az alkalmazottak időszakos egészségügyi vizsgálatait. Szervezi a szakmai dolgozók rendszeres képzését, továbbképzését. Területére vonatkozóan éves munkatervet és ellenőrzési tervet készít. Kapcsolatot tart az intézményben lakók kezelőorvosaival. Elvégzi az előírt gondozási csoportok kialakítását, az ennek megfelelő beosztást. Irányítja és ellenőrzi az intézményben dolgozó ápolók, gondozók munkáját. Az egyénre szabott komplex gondozás megvalósítása érdekében biztosítja az intézmény gyógyszer és gyógyászati segédeszköz szükségletét. Felügyeli az előírt dokumentáció naprakész vezetését, az egyéni gondozási, illetve egyéni ápolási terv elkészítését és ellenőrzését. Együttműködik az intézményben dolgozó csoportok tagjaival. Gondoskodik a kiadott textília és ruházat megfelelő kezeléséről.

Kapcsolatot tart: − az intézményben elhelyezettek gyógykezelésében részt vevő orvosokkal, szakorvosokkal és gyógyintézetekkel, valamint a szociális és mentálhigiénés csoport tagjaival, a dietetikussal, gyógytornásszal, −

az otthonban lakók hozzátartozóival, gondnokokkal, az ellátottak állapot-változásáról tájékoztatja az érintetteket,

−

a gazdasági, élelmezési és a gondozási és mentálhigiénés csoporttal.

Jogköre: − Rendszeresen ellenőrzi az ápolási-gondozási dokumentáció vezetését. − Az intézmény vezetője által átruházott és a munkaköri leírásban meghatározott jogkörök gyakorlása: a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók tekintetében, − szabadság ütemezése, a szabadságok engedélyezésére javaslatot tesz, − fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez javaslatot tesz, − képzést, továbbképzést engedélyezi és elrendeli, − gondoskodik a helyettesítésekről, − kinevezésben és felmentésben véleményt nyilvánít, − szükség esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet, − elkészíti a dolgozók havi munkarendjét, − rendszeresen ellenőrzi az ápolási-gondozási dokumentáció vezetését. Helyettesítése: Tartós távolléte esetén az intézményvezető által megbízott nővér látja el feladatait.


10

4.3. Gondozási és mentálhigiénés csoport Szociális és mentálhigiénés munkatárs Feladatát az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével, a vezető ápolóval együttműködve, önállóan végzi. Feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátásáról. A foglalkoztatás szervező feladatkörében gondoskodik az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében foglalkozások szervezéséről Ennek keretében biztosítja: − a személyre szabott bánásmódot, − a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, − a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, − a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, − az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, − a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását, − a hitélet gyakorlásának feltételeit, − segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését, − a foglalkozások formáinak és tartalmának az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelő megválasztását, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, − a lakók foglalkoztatását, a szabadidős programok megszervezését és lebonyolítását, − a foglalkoztatási anyagok, eszközök beszerzését. Mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. Az foglalkoztatásokat, programokat úgy kell megszerveznie, hogy minden esetben figyelembe vegye az intézmény specifikus jellegét. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szervezi meg: − az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, stb.), −

a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.),

−

a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.).

Az aktivitást segítő tevékenységeket - az ellátást igénybe vevők közreműködésével, előre meg kell terveznie és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani szükséges. Felelős: − az intézményben, az ellátottak és a dolgozók mentálhigiénés gondozásának megszervezéséért, elvégzéséért, − a munkája során végzett tevékenységéért, munkatervének, nyilvántartásainak, Szervezeti- és Működési Szabályzat

11

− − − − − −

beszámolóinak elkészítéséért, a lakók foglalkoztatása és a szabadidős programok megszervezésében az ápológondozók ez irányú munkájának elősegítéséért, a lakók foglalkoztatásának, csoportos foglalkozásainak megszervezésért, lebonyolításáért, a foglalkoztatásokról készülő munkanapló vezetésért, az egyéni foglalkoztatási lap vezetéséért, az általa használt fejlesztő eszközökért, a lakók alkotmányos jogainak érvényesüléséért.

Részt vesz: − a foglalkoztatások, csoportos foglalkozások megszervezésében, lebonyolításában, − a foglalkoztatási anyagok eszközök beszerzésében, − új ellátott felvétele során a szociális törvény által előírtak elvégzésében, − az előgondozások megszervezésében és lebonyolításában, − a szükséges dokumentációk beszerzésében, − a gondozási terv összeállításában, és végrehajtásában, − az intézményi értekezleteken, − az intézményen belül szervezett továbbképzéseken, − szakmai továbbképzéseken, programokon, konferenciákon. Kapcsolattartás: − az intézmény vezetőjével, − a gondozási és mentálhigiénés csoport valamint az élelmezési csoport tagjaival, − az intézményi hitéletet biztosító egyházi személyekkel, − a lakók hozzátartozóival, gondnokaival, − társintézményekkel, − az intézménnyel kapcsolatban levő civil szervezettekkel. Segíti: − a beköltöző ellátottak beilleszkedését, − segíti az ellátottak személyes ügyeik intézését. Szervezi az intézményen belüli mentálhigiénés témájú képzéseket. A lakók részére egészségfejlesztő előadásokat szervez és tart. Az intézmény vezetőjével való előzetes egyeztetés után - az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetése. 5. Szakmai munkakörök Orvos Az orvost az intézményvezető bízza meg a Fenntartó jóváhagyásával. Feladatai: − Az ápoló-gondozó személyzet, és a mozgásterapeuta munkájának ellenőrzése, a feladatuk szakszerű ellátásának folyamatos figyelemmel kísérése. − Az intézeti ellátottak egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése, mely kiterjed a heveny és idült betegségben szenvedőkre, az ellátottak prevenciójára és rehabilitációjára. Szervezeti- és Működési Szabályzat

12

− − − − − − −

Ellenőrzi az ellátottak személyi, környezeti és élelmezési higiénéjét. Felelős az előírt egészségügyi dokumentáció szakszerű vezetéséért. Részt vesz az egyéni gondozási, illetve egyéni ápolási terv elkészítésében és végrehajtásában. Segítséget nyújt az ápolók-gondozók szakmai képzéséhez, részt vesz továbbképzésükben, a lakók felvilágosításában. Kapcsolatot tart a gyógyintézetekkel, a vezető ápolóval és a dietetikussal. Meghatározza a diétás élelmezésben részesülők körét, ellenőrzi az otthon normál és speciális étlaptervét. Az intézmény orvosa ellátja az orvosi tevékenysége körébe tartozó gyógyító-megelőző gondozási feladatokat.

Dietetikus Feladatát az élelmezésvezetői munkaköre mellett csatoltan látja el. Feladatai: − diétás étlap elkészítése, diétás szaktanácsadás, − diétás ételek konyhatechnológiai elkészítésének betanítása, illetve azok felügyelete − szükséges kalória, fehérje, szénhidrát számítások elvégzése, − a diétás lakókkal történő kapcsolattartás, − előzetes egyeztetés esetén egyéb étkeztetéssel kapcsolatos szaktanácsadás, − kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével, orvosával és a vezető ápolóval. Ápoló-gondozó Munkáját közvetlenül a vezető ápoló irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi. Általános feladatok: − az ellátottak ápolási, gondozási szükségleteinek kielégítése, az orvos utasítása és az egyéni gondozási, illetve egyéni ápolási terv alapján, a nyilvántartandó tételek naprakész vezetése, − az ellátottak állandó megfigyelése, az észlelt változások jelentése szóban és írásban történik minden műszakváltáskor, − az ellátottak ruházatának és ágyneműjének előírás szerinti cseréje, − a kulturált környezet, higiénés rend kialakítása, az élelmezéssel kapcsolatos gondozói feladatok ellátása, − a lakók társas kapcsolatának támogatása, elősegítése, − egyéni és csoportos foglalkoztatásban való részvétel, − az előírt dokumentáció naprakész vezetése, − a szakmai eljárások és utasítások betartása és betartatása a munkahelyen, − az ellátottak testi ápolása, − az orvos által rendelt terápiás kezelések, általános és szakápolási teendők végzése, − az észlelt változások jelentése szóban és írásban, − az interperszonális és társadalmi kapcsolatok kialakításának segítése, − foglalkoztatás és egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátás, − az egyéni és csoportos foglalkoztatásokban való tevékeny részvétel, − feladatukat részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

Egészségügyi ellátás: − Vitális funkciók rendszeres ellenőrzése, − Rendszeres orvosi felügyelet, − Szakorvosi ellátás, − Kórházi ellátás, Szervezeti- és Működési Szabályzat

13

Gyógyszer-gyógyászati segédeszköz ellátás, Ápolás, gondozás biztosítása, − Szűrővizsgálatok elvégzése, − Egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítás, − Intézményi keretek közötti gyógykezelés. Mivel intézményünkben egészségügyi és szociális végzettségű szakemberek is dolgoznak, ezért a különböző ápolási tevékenységeket a végzettségüknek megfelelően el tudják látni. − −

Az ápoló feladata (egészségügyi végzettséggel) orvos utasítására: − Decubitus felmérése (Norton skála alkalmazása), kezelése, − Sebellátás (száraz, steril kötés cseréje, nedves kötések cseréje), − Katéter csere női lakóknál, − Beöntés, − Vérvétel, − Gyógyszerelés (intramusculáris, subcutan injekciók beadása, orális gyógyszerbevitel), − PEG-en kereszül történő táplálás, PEG környékének ápolása, − Gége kanül ellátása, tisztítása, cseréje, váladék leszívása, − Diagnosztikus eljárások végzése (oxigén szaturáció mérése, rutin gyorstesztek használata, kardinális tünetek észlelése, a beteg tudatállapotának észlelése), − Terápiás eljárások szolgáltatása (vészhelyzetek felismerése, szabad légutak biztosítása, eszköz nélküli komplex újraélesztés megkezdése), − Komplex ápolási beavatkozások kivitelezése (orr-garat leszívás, oxigén adása, hólyagöblités, haldokló ellátása halál körüli ápolási teendők), − Stoma, kezelése ellátása. Szociális végzettséggel rendelkező dolgozók feladata: − A lakók mindenkori testi- és lelki állapotának figyelemmel kísérése, − A napi életmenetében való segítségnyújtás (mosdás, fürdetés, öltöztetés), − Segítségnyújtás az étkezésnél, az ételek kiosztásánál (evés, etetés), − Mobilizálás, speciális gondozás (hely- és helyzetváltoztatás segítése), − Lakók egészségi állapotának fokozott megfigyelése, figyelemmel kísérése (pulzus, hőmérséklet, vérnyomás, súly, légzés ellenőrzése, dokumentálása), − Az életveszélyes állapotok felismerése, megelőzése, szükséges intézkedések megtétele, − Gyógyszerek kiosztása és adagolása, − Kenőcsök felvitele, bedörzsölések elvégzése, kötések felhelyezése, − Különböző időskori megbetegedéseknél és zavaroknál ápolási tevékenység ellátása (pl.: incontinencia, decubitus), − Segítő beszélgetések a lakók egyéni problémáiról, − Kapcsolat felvételi lehetőségek megteremtése, fenntartása, − Tanácsadás és segítségnyújtás a hozzátartozók illetve a lakók részére. Mozgásterapeuta Feladatát a szakorvos irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi megbízási szerződés alapján. − Kezeli az intézményi ellátásban lévő mozgásszervi betegségekkel küzdő ellátottak problémáit. − Ellátja a mozgásterapeuta feladatait. − Az intézmény ápoló-gondozó személyzetét oktatásban részesíti a csoportos tornák, esetlegesen egyéni tornák elvégeztetéséhez. Szervezeti- és Működési Szabályzat

14

− − −

− − −

− − − −

− − − − − − − − − − − − − −

Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit. Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végzi. Szakmai tevékenységét a mindenkor érvényben lévő betegjogok figyelembevételével végzi. Betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok védelméről szóló, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvényt. Vizsgálja az ízületek mozgáshatárait és a mérések alapján különböző passzív mobilizációs technikákat, valamint aktív mobilizáló gyakorlatokat alkalmaz az ízületi mozgáspálya helyreállítása és megőrzése céljából. Meghatározza a mozgáspályát beszűkítő zsugorodott izmokat és ennek megfelelően az izmok rugalmasságát fokozó mobilizációs módszereket épít be a kezelésbe. Vizsgálja és meghatározza az izmok erejét, erősítő gyakorlatokat végeztet. Vizsgálja az izmok tónusát, és mozgásszabályozás normalizálását célzó módszereket alkalmaz. Megfigyeli a mindennapi élet mozgásait, a mozgáskorlátozottság okozta funkciózavarokat, elemzi a járás folyamatát, az egyensúlyt ülő és álló testhelyzetben, a hely és helyzetváltoztatást, a segédeszközök, különböző ortézisek, protézisek használatát. A hétköznapi funkciók javítása érdekében kiválasztja az adott állapotra adaptált, személyre szabott facilitációs technikákat. Járástréninget alkalmaz segédeszközzel vagy anélkül, tanítja a járást sík és egyenetlen talajon, emelkedőn és lejtőn, valamint lépcsőn. Mozgásprogrammal a lehető legnagyobb önállóság kialakítására törekszik. Az izmok erejének, állóképességének növelését, és a koordináció javítását célzó gyakorlatokat alkalmaz. Vizsgálja a mozgásbeszűkülést okozó vagy azt követő fájdalmat. Vizsgálja a végtagok keringési zavarát. Speciális aktív és passzív módszereket alkalmaz. Vizsgálja a testtartást, és tartásjavító programot állít össze. Vizsgálja a respiratorikus és kardiális funkciókat. Légzésjavító módszereket alkalmaz és növeli a kardiopulmonális állóképességet. A fekvő beteget rendszeresen tornáztatja. Az ellátottak számára egészségnevelést tart. A bentlakók figyelmét a testmozgás jelentőségére irányítja a testi-lelki egészség megőrzése érdekében. Megismerteti velük mindazokat a változásokat, melyek szervezetükben a kor előrehaladtával, vagy egy betegség kapcsán létrejönnek. A munkájához szükséges eszközöket, berendezéseket szakszerűen használja. A betegeket tájékoztatja az előírt kezelésekről. Ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

6. Egyéb munkakörök Személyzeti ügyintéző, pénztáros Munkáját az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi. Szervezeti- és Működési Szabályzat

15

− − − −

− − − − − − −

Segítséget nyújt az ellátottak problémáinak megoldásában. Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit. Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végzi. Betartja a személyes és a közérdekű adatok védelméről szóló, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvényt. Pénz és érték kezelés, kifizetések, bevételezések lebonyolítása. Térítési díj ügyek, ellátottak letéteinek kezelése és vezetése. Pénzügyi és költség információk készítése. Bizonylati rend kidolgozása. Lakók által adott megbízás alapján a letétbe helyezett költőpénz kezelése. Folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztályával.

Ügyintézői, adminisztrációs és dokumentációs feladatai − Folyamatosan, rendezetten vezeti az intézmény működéséhez, az esetek kezeléséhez kapcsolódó írásos adminisztrációt. − Közreműködik a pályázatok és projekttervek elkészítésében, ezeket dokumentálja. − Saját munkatevékenységét naprakészen dokumentálja. − Segíti az intézményvezető jogkörébe utalt adminisztratív tevékenység végrehajtását, az intézményvezető utasítására. − Vezeti a szükséges nyilvántartásokat. − Bonyolítja a levelezési feladatokat. − Elvégzi a sokszorosítási, számítógép kezelési feladatokat. Élelmezésvezető Munkáját az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével önállóan végzi. Feladata: az intézmény élelmezésének az élelmezési norma betartása mellett az otthonlakók korának, egészségi állapotának megfelelő étkezés biztosítása. Kötelessége az élelmezés mennyiségi és minőségi összetevőinek figyelembevételével az étrend összeállítása. Feladata az étlap egy hétre történő elkészítése, a kalóriamennyiség és változatosság figyelembevételével. Az élelmezés esztétikai és higiéniai körülményeinek megteremtése. A konyha működésének szakszerű irányítása, a konyhai dolgozók munkájának rendszeres felügyelete, feladatkörük meghatározása. Munkájáról havonta, illetve szükség szerint beszámolni köteles. Felelős: − az élelmiszerraktár kezelésének biztonságáért, − az élelmezési anyagok helyes és pontos nyilvántartásáért, − az élelmezéssel kapcsolatos valamennyi nyilvántartás és adminisztráció helyes vezetéséért, − az élelmezési anyagok folyamatos biztosításáért, − az elkészített élelmiszerekből az ételminták tárolásának ellenőrzéséért, Szervezeti- és Működési Szabályzat

16

− −

az ételmérgezés megelőzése érdekében az anyagok tárolásáért, az előkészítő helyiségek és a főzőkonyha tisztaságáért, fertőtlenítéséért.

Irányítása alatt dolgozók az intézmény szakácsai és konyhai kisegítői. 7. Intézményi gazdálkodás Az intézmény pénzeszközeit az önkormányzat által OTP Bank Nyrt.-nél nyitott bankszámlán kezeli. IV. Az intézmény működésének főbb szabályai 1. Eljárási szabályok A felvétel módja, eljárás menete az intézményben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és az ezekhez kapcsolódó jogszabályokban megfogalmazott rendelkezések szerint történik. Az ellátás igénybe vétele önkéntes, az igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Az eljáráshoz szükséges kérelem és egyéb dokumentumok benyújtása a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet alapján történik. 2.

Általános szabályok

Az intézmény irányítása és vezetése, működési rendje, munkáltatói jogok gyakorlásának rendje a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján valósul meg. Munkavégzéssel kapcsolatos szabályok Munkáltatói jogok gyakorlása: Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. A jogviszony létrejötte Az intézményben dolgozó közalkalmazottak, mely jogviszony határozatlan vagy határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel jön létre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásainak megfelelően, amelyben meghatározza, hogy az alkalmazottakat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. A kinevezés részletes szabályait a Kjt. mindenkor hatályos rendelkezései tartalmazzák, mely a jogviszonyra vonatkozó egyéb szabályok tekintetében is meghatározza az eljárás rendjét azzal, hogy a törvény mellett a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltakat is maradéktalanul be kell tartani. Az intézményvezető a kinevezéseknél minden esetben próbaidőt köt ki, melynek időtartama az ide vonatkozó jogszabály szerint történik. Az intézmény foglalkoztathat dolgozót megbízási, illetve munkaszerződés alapján is. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások tartalmazzák a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a munkakörnek megfelelően a feladatait, jogait és kötelezettségeit személyre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős az intézményvezető. Szervezeti- és Működési Szabályzat

17

A munkaidő beosztása A hivatalos munkarendet a munkahelyi vezető adja ki, legalább 8 nappal korábban írásban közölve. Közöltnek kell tekinteni, ha a helyben szokásos módon azt írásban kifüggesztik és abból valamennyi dolgozó számára kiderül a rá irányadó munkarend. A főállású dolgozók heti munkaideje 40 óra kéthavi munkaidőkeretben. A munkarendtől való eltérést az intézményvezető engedélyezheti. Elrendelt túlmunka esetén a dolgozót a ledolgozott órák számának megfelelő szabadidő illeti meg, amely kiadásáról az intézményvezető gondoskodik. A dolgozó különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles elvégezni, így elsődlegesen a helyettesítéseket intézményen belül kell megoldani. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az intézményvezetővel egyeztetett szabadságolási ütemtervet kell készíteni. Az intézményvezető minden év január hónapjának végéig a vezetése alá tartozó dolgozók tekintetében szabadságolási ütemtervet köteles készíteni – a Munka Törvénykönyv megfelelő rendelkezéseit figyelembe véve. Szabadságát csak az a dolgozó kezdheti meg, akinek a szabadságos tömbben az intézmény vezetője aláírásával igazolta, engedélyezte és a helyettesítéséről megfelelően gondoskodott. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságáról nyilvántartást kell vezetni. A továbbképzés rendje Az intézményvezető a munkatársakkal együttműködve elkészíti a beosztott szakdolgozók továbbképzésének ütemtervét, folyamatosan figyelemmel kíséri a közzétett továbbképzési programokat, és biztosítja a beosztottak részvételét. A továbbképzéseken való részvételről pontos nyilvántartást vezet a szociális és mentálhigiénés munkatárs. A teljesítésről, és a hiányosságokról évente jelentést készít a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat kinevezési okiratban kell rögzíteni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. Az intézménnyel szerződéses, vagy megbízási jogviszonyban állók díjazása Az intézmény a személyi juttatások keretének erejéig, feladatai maradéktalan ellátása érdekében munka-, vagy megbízási szerződéssel a Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint alkalmazhat munkavállalókat. A munka díjazására vonatkozó megállapodást a munka, vagy megbízási szerződésben kell rögzíteni. Ilyen foglalkoztatás lehet pl: közhasznú, közcélú, közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás, társadalmi gondozó, megfelelő szakember foglalkoztatása. Szervezeti- és Működési Szabályzat

18

3. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók egyéb jogosultsága Illetménypótlék Az intézmény dolgozóit az idevonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező pótlékok illetik meg. Tanulmányi szerződés Az intézmény vezetője az éves létszámkeret 10 %-áig tanulmányi szerződést köthet, az intézmény szakemberszükségletének kielégítése érdekében. A tanulmányi szerződés tartalmát a felek szabadon, egyező akaratukkal határozhatják meg. Tanulmányi szerződést elsősorban a kiemelkedő szakmai munkát végző munkatársakkal lehet kötni, ha a tanulmányokat megkezdeni akaró dolgozó munkakörében legalább egy évet az intézmény alkalmazásában töltött el. A közalkalmazottak esetenkénti szakmai továbbképzését a költségvetés keretein belül az intézet vezetője engedélyezi. Költségtérítés A kiküldetésben lévő dolgozót napi díj, szállás és utazási, valamint egyéb költségtérítés illeti meg az ide vonatkozó jogszabályok alapján, amennyiben a kiküldetést az intézményvezető előzetesen engedélyezte. Belföldi hivatalos kiküldetés, vagy állandó munkavégzés céljára saját gépkocsijukat csak az intézményvezető előzetes engedélyével használhatják a közalkalmazottak. A nem balmazújvárosi dolgozók részére az intézmény a ledolgozott munkanapok figyelembe vételével – utazási jegy, bérlet ellenében – autóbusz esetében 80%-át, vonat II. osztályán történő utazások esetében az utazási költség 86%-át térítheti meg. A kiküldetésekről az intézmény nyilvántartást vezet. Munka-, forma-, és védőruha Az intézmény dolgozóit a Balmazújváros Város Önkormányzat képviselő testületének döntése által az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű munkaruha juttatás illetheti meg. A munkaruha juttatására jogosító munkakörök felsorolását, a ruhaféleségek használati idejét és az arra fordítható pénzösszeget szabályzatban rögzítjük. A használati idő leteltével a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába száll át. A munkaviszony megszűnése esetén a használati időből még fennálló időarányos összeget a dolgozónak meg kell térítenie, kivéve a felmentés azon eseteit, amikor a dolgozót végkielégítés illeti meg, illetve, ha a munkaviszony a dolgozó halála miatt szűnik meg. A munkaruha használati idejébe nem számítható be: − a tanulmányi szabadság és iskolába járási idő egy hónapon túli teljes időtartama, − táppénzes állomány, szülési szabadság jogszabály szerint igénybe vehető, − fizetés nélküli szabadság egy hónapon túli teljes időtartama. A munkaruha tisztításáról és javításáról a közalkalmazott gondoskodik. A használati idő lejárta előtt új munkaruha csak akkor illeti meg a közalkalmazottat, ha a munkaruha üzemi baleset, elemi csapás, vagy a dolgozó hibáján kívül egyéb esemény miatt válik használhatatlanná. A közalkalmazott köteles munkája során a részére biztosított munka-, és védőruha viselésére, az annak hiánya miatt bekövetkezett balesetek és káresetekért az intézmény felelősséget nem vállal. Szervezeti- és Működési Szabályzat

19

Saját gépkocsi és közlekedési eszköz használat A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. A saját gépkocsi használat részletes szabályait külön szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. A szabályzat elkészítéséért a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztálya a felelős. A szabályzatban meg kell határozni a következőket: − saját gépkocsi használatra jogosultak köre, − a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke, − az éves kilométer keret nagysága. Étkezési hozzájárulás A közalkalmazottak a Balmazújváros Város Önkormányzat képviselő testületének határozata alapján meghatározott étkezési hozzájárulásra jogosultak, ennek mértékéről és formájáról évenként dönt. llletményelőleg A közalkalmazottnak saját kérésére az intézményvezető évente 1 alkalommal illetményelőleg felvételét engedélyezheti a pénztárból. Az illetményelőleg összege a havi bruttó illetmény 100 %-áig terjedhet, és maximum 6 hónapi törlesztő részletre adható, de visszafizetése nem nyúlhat át a következő költségvetési évre. Az egy havi törlesztő részlet nem lehet több a nettó illetmény 33 %-ánál. Nem engedélyezhető illetményelőleg annak a dolgozónak, akinek az intézmény felé bármilyen tartozása áll fenn. Az egyszerre kifizetett illetményelőleg összege nem haladhatja meg az intézmény éves rendszeres személyi juttatás keretének 5 %-át. 4. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló – az Mt. és a Kjt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – a munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Amennyiben az intézményben a kárt többen együttesen okozzák, egyetemlegesen felelőse. Gondatlan károkozás esetén a munkavállaló háromhavi illetménye erejéig felel, amennyiben: − −

a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályokat súlyosan megsérti, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt.

Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezze, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Speciális felelősség terheli a pénzkezeléssel megbízott dolgozókat. Szervezeti- és Működési Szabályzat

20

A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 5. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. Az intézmény mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A dolgozók az intézménybe csak olyan személyi tulajdont képező dolgokat hozhatnak be, amelyek nem képviselnek a szokásosnál nagyobb mértékű értéket, és a munkába járáshoz azok feltétlenül szükségesek. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. Személyi tulajdont képező, valamint munkaeszközként biztosított közlekedési eszközökért az azokban keletkezett kárért – amennyiben azokat az utcán, illetve a gondozott lakásán tárolja a dolgozó – az intézmény felelősséget nem vállal. Értékmegőrzést az intézmény nem vállal. 6. Kapcsolattartás rendje Az együttműködés során az intézmény minden olyan intézkedésnél, amelyik más szervezet működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 7. Információáramlás és az intézmény ügyiratkezelése Az intézmény hatékony működése érdekében létfontosságú, hogy az információ gyorsan, és hitelesen eljusson a címzetthez. Az információáramlás érdekében vezetett nyilvántartások: − az intézmény által kötelezően vezetett nyilvántartások, −

az intézményvezető által meghatározott egyéb nyilvántartások.

Az intézmény részére érkező valamennyi iratot az intézményvezető által meghatalmazott dolgozók vehetik át. A küldemények felbontására az intézményvezető és a helyettese jogosultak. Az intézményvezető engedélye nélkül az intézményben vezetett nyilvántartásokba, ügyiratokba, egyéb iratokba a jogosultság igazolása nélkül senki nem tekinthet be, illetve azokból adatokat senki nem szolgáltathat. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézményvezető által megbízott személyfelelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.


21

8. A gazdálkodást elősegítő belső szabályzatok − − − − − − − − − −

számlarend, számviteli politika, eszközök és források értékelési szabályzata, bizonylati szabályzat, belső ellenőrzési szabályzat, ügyrend, pénzkezelési szabályzat, leltárkészítési és leltározási szabályzat, felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, önköltség számítási szabályzat.

9. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: − − − − −

− − −

az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézményi titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire, nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse, külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.

V. Egyéb szabályok munkavégzésre 1. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A dolgozók jogait és kötelezettségeit a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – figyelembe véve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek, határozatok, valamint intézményünk belső szabályzatai és a munkaköri leírásai határozzák meg. A dolgozók alapvető joga és kötelezettsége: − az intézmény működésének megismerése, a működési szabályok betartása és betartatása, − a munkához szükséges joganyag megismerése és annak alkalmazása, − a munkavégzéshez szükséges eszközök használata, Szervezeti- és Működési Szabályzat

22

−

− − − − − −

a jogszabályok, illetve belső szabályzatok által nyújtott kedvezmények igénybevétele az ahhoz szükséges adatszolgáltatással, a munkahelyi rend betartása és betartatása, az adatvédelem, önálló munkavégzés, titoktartási kötelezettség, együttműködés, érdekvédelem.

A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát a tőle elvárható legmagasabb szintű szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: − az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI: törvény 24. § értelmében a kliens, vagy ellátott egészségügyi és mentalhigiénés dokumentációja, valamint a dolgozók személyi adatai, −

az ellátottak hozzátartozóinak személyes adatai,

A részletes szabályokat az adatvédelmi szabályzat tartalmazza. Adatot szolgáltatni csak az adatvédelmi törvényben, illetve szabályzatban meghatározottak szerint lehet. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 2. A dolgozók jogai és kötelezettségei A dolgozók jogait és kötelezettségeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény – figyelembe véve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokat is – a települési önkormányzat rendeleteivel, intézményünk belső szabályzataival és a munkaköri leírásokkal alapvetően meghatározza. Így különösen joguk és kötelességük: − az intézmény működésének megismerése, a működési szabályok betartása és betartatása, − a munkához szükséges jogszabályok megismerése és annak alkalmazása, − munkahelyi rend betartása és betartatása, − előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, − munkáját a munka jellegének megfelelő öltözékben végezze, − bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül az intézményvezetőnek jelezni, − az adatvédelem, illetve annak betartása és betartatása, Szervezeti- és Működési Szabályzat

23

− − − −

titoktartási kötelezettség, önálló munkavégzés, együttműködés, érdekvédelem.

VI. A vezetést segítő tanácsadási szervek Az intézmény működésének fontos feltétele az ellátottak és a dolgozók rendszeres tájékoztatása az intézmény működéséről, eredményeiről, hiányosságairól, etikai helyzetéről. Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. 1. Vezetői értekezlet − A vezetői értekezlet üléseit az intézményvezető hívja össze. − A vezetői értekezlet az intézményvezető tanácsadó szervként működik. A vezetői értekezlet résztvevői, a vezetőség tagjai: − Intézményvezető − Vezető ápoló − Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi osztály vezetője Az értekezleten megtárgyalják: − az intézmény egészét érintő szervezeti és működési kérdéseket, − az éves munkatervet és értékelik annak teljesítését, − a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jelentősebb kérdéseket, − az éves képzési és továbbképzési tervet, − az etikai helyzetet, − az intézmény valamennyi dolgozóját érintő élet,- és munkakörülményeket, befolyásoló kérdéseket, − továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyeket az intézményvezető, vagy a vezetői értekezlet résztvevői felterjesztenek. Jogköre: − Állásfoglalás kialakítása a feladatkörében megtárgyalt kérdések tekintetében, melyet akkor kell érvényesnek tekinteni, ha a vezetői értekezleten jelenlévő tagjainak több mint fele elfogadja azt. 2. Dolgozói munkaértekezlet Az értekezletet az intézményvezető hívja össze és vezeti. Az intézmény működésében a demokrácia érvényesülése érdekében az intézményvezető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal dolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját. Az értekezlet az intézményvezető beszámolója alapján megtárgyalja: − az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkáját, − az intézmény munkatervét és annak teljesítését, − a következő időszak feladatait, − aktuális kérdéseket. Jogköre: − A beszámoló alapján kérdések feltevése, javaslatok előterjesztése, vélemény nyilvánítása a Szervezeti- és Működési Szabályzat

24

fenti témakörökben. −

Dönt az Érdekképviseleti Fórumba delegált dolgozó személyéről. A munkaértekezlet akkor határozatképes, ha az alkalmazottak több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő alkalmazottak több mint felének igen – szavazata szükséges.

Az értekezletről feljegyzést kell készíteni, amelyet az intézményvezetője és a jegyzőkönyvvezető ír alá és az irattárban meg kell őrizni. Az intézményvezetőnek nyolc napon belül írásban kell választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre az értekezleten nem adott választ. 3. Lakógyűlés Az intézményvezető évente legalább egy alkalommal összevont lakógyűlést hív össze, melyen tájékoztatást nyújt a lakók számára az aktuális kérdésekről. A lakógyűlés témája az ellátottakat érintő megfelelő témakörök megbeszélése. Jogköre: − Dönt az Érdekképviseleti Fórumba delegált lakók személyéről. A lakógyűlés akkor határozatképes, ha a lakók több mint fele jelen van. 4. Dolgozói érdekképviselet Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Ezen szervezetek lehetnek: Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdek-képviseleti szervezetek működését. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 napon belül az intézményvezetőnek meg kell küldeni további intézkedés és megőrzés céljából. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: − az ülés helyét és időpontját, − a jelenlévők nevét, − a tárgyalt napirendi pontokat, − a tanácskozás lényegét, − a hozott döntéseket. 5. Ellátottak érdekképviselete: − Érdek-képviseleti Fórum, − Ellátotti önkormányzat − Ellátott-jogi képviselő − Lakógyűlés VII. Az intézmény munkaterve Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. Szervezeti- és Működési Szabályzat

25

A munkatervnek tartalmaznia kell: − a feladatok konkrét meghatározását, − a feladat végrehajtásáért felelősök megnevezését, − a feladat végrehajtásának határidejét, − a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. Az intézmény szakmai programja és házirendje Az intézmény szakmai programjának és házirendjének jóváhagyása a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatásköre. A szakmai programnak tartalmaznia kell a város sajátosságaira, igényeire, valamint a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeire vonatkozó szakmai célokat, a célok megvalósulásának módjait, valamint várható következményeinek, eredményességének, hatásának értékelését, más intézményekkel történő együttműködés módját. Tükröznie kell az ellátottak körét, demográfiai mutatóit, szociális jellemzőit, ellátási szükségleteit. A házirendnek tartalmazni kell a mindennapi egymás mellett élés alapvető szabályait, e szabályok megsértőivel szemben alkalmazható joghátrányokat. VIII. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok: − Adatvédelmi szabályzat, − Házirend, − Iratkezelési szabályzat, − Érdek-képviseleti Fórum működési szabályzata, − Továbbképzési terv, − Munkaruha szabályzat, − Ápolási protokoll, − Szabályzat a nemdohányzók védelmében. Gazdasági szabályzatok: − − − − − − − − − − −

Számlarend, Számviteli politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Bizonylati szabályzat, Belső ellenőrzési szabályzat, Ügyrend, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Vagyonvédelmi szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Önköltség számítási szabályzat.


26

Műszaki ellátási szabályzatok: − − − −

Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, Gépjármű használati szabályzat, Kockázatértékelési szabályzat.

IX. Belső ellenőrzés A belső ellenőrzést Balmazújváros Város Önkormányzata a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásán keresztül látja el. Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szerint a költségvetési szerv vezetője a szerv gazdálkodására és működésének valamennyi területére köteles kialakítani és működtetni a gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a FEUVE rendszer szerint. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való jogszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. Az intézményvezető a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez, ezt a rendszert működteti, kialakítja és meghatározza azon intézkedéseket, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.


27

X. Átmeneti rendelkezések Hatályba léptető és értelmező rendelkezések Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselőtestületének jóváhagyásával, 2015. július 01. napján lép hatályba. Az itt nem szabályozott kérdésekben a tárgyi jogszabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek naprakész állapotában tartásáról az intézményvezető gondoskodik. Balmazújváros, 2015. …................... Béresné Lőrincz Erzsébet mb. intézményvezető

Záradék: A Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona „Szervezeti- és Működési Szabályzat”-át Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a …...../2015. (….........) számú határozatával jóváhagyta. Balmazújváros, 2015. ….................... dr. Veres Margit polgármester


28

1. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÁBRÁJA Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona

Intézményvezető

Vezető ápoló

− − −

ápoló-gondozók takarító-mosónők gondnok


Szociális és mentálhigiénés munkatárs

Élelmezés vezető - szakácsok - konyhai kisegítők

Személyzeti ügyintéző, pénztáros

29

2. számú melléklet S Z A K M A I L É T S Z Á M B E M U TAT Á S A

Előírt szakmai létszám

Engedélyezett létszám/fő

Szakképzettség neve

intézményvezető

1

okleveles szociális munkás (Msc), szociális szakvizsga, tereptanár

vezetőápoló

1

diplomás ápoló

szociális és mentálhigiénés munkatárs,

1

szociális alapvégzettség

10

általános ápoló, ált. asszisztens,

2

szociális gondozó-ápoló

orvos

heti 8 óra

orvos

pszichiáter szakorvos

havi 4 óra

pszichiáter szakorvos

mozgásterapeuta

heti 6 óra

gyógytornász

dietetikus

1

élelmezésvezető

takarító-mosónő

4

takarító-mosónő

konyha (szakács-konyhai kisegítő)

5

3 fő szakács, 2 fő konyhai kisegítő

személyzeti ügyintéző, pénztáros

1

érettségi, közgazdasági szakközépiskola

gondnok

1

szakmunkás

foglalkoztatás szervező ápoló-gondozó

Az intézményben a szakképzettségi arány 100%-os, továbbképzésükre a 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, valamint a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján és a továbbképzési ütemtervben rögzítettek szerint kerül sor.


30

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona (4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 57.)

HÁZIRENDJE

2015.

Házirend

1

BEVEZETŐ Tisztelt Lakóink! Tisztelt Hozzátartozók! Köszöntjük Önt/Önöket a Balmazújváros Város Önkormányzata által működtetett Nefelejcs Idősek Otthonában! A balmazújvárosi Idősek Otthona 2001. október 15-én nyitotta meg kapuit. Jelenleg 50 férőhellyel működik, lakóink számára 2 db két ágyas, 9 db négyágyas, valamint 2 db háromágyas, illetve 1db betegszoba áll rendelkezésére. Az intézmény fenntartója Balmazújváros Város Önkormányzata Az intézmény vezetője: Béresné Lőrincz Erzsébet Az intézmény vezetőápolója: Nemes Mónika Az intézmény székhelye: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 57. A bentlakásos szociális intézmény belső életének rendjét a házirend tartalmazza. Célja, hogy az ellátás zavartalan biztosítása érdekében közös erőfeszítéssel elősegítsük az otthonban a nyugodt, harmonikus légkör kialakítását és fenntartását. Az ellátottak érdekvédelme s a saját nyugalmuk érdekében fontos, hogy az ellátás igénybevételekor megismerjék az intézményi házirendet, az együttélés szabályait, s azokat betartsák. Kérjük, szíveskedjen figyelmesen elolvasni, megismerni és egy olyan eszköznek tekinteni a „Házirend”-et, amely a biztonságos, nyugodt, békés intézményi élet záloga. A szabályzat megismeréséről, tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról az ellátásra jogosult és hozzátartozója az intézménybe történő felvételkor köteles nyilatkozni. A házirend szabályozza továbbá: − − − − − − − − −

az együttélés szabályait, az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét, az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, a ruházattal, textíliákkal, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét, intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, az intézmény alapfeladatát meghaladó programok szolgáltatások körét, és térítési díját.

A házirend: − − − − −

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet, az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéhez szükséges – engedélyezett egészségügyi szakmától független-általános minimum követelmények, a szociális munka etikai kódexe rendelkezései alapján készült.

Házirend

2

I . A H Á Z I R E N D C É L J A , H AT Á LYA A Házirend meghatározza az intézmény belső életét és tájékoztatást nyújt az alapvető szabályokról. Ezek a szabályok kiegyensúlyozott, harmonikus, otthonos légkört garantálnak mind a lakók, mind a hozzátartozók, mind a munkatársak számára. A Házirend mindannyiunk számára iránymutatást jelent; a lakók, a hozzátartozók és a személyzet egymás iránti kölcsönös megbecsülésén és tiszteletben tartásán alapul. Hatálya kiterjed az intézményi ellátást igénybe vevő személyekre, az intézmény dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra, illetve az intézménnyel kapcsolatba kerülő más személyekre. Az intézmény dolgozói kötelesek szakmai munkájukat a Házirendben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak szellemében végezni. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében az intézménybe nyugdíjkorhatárt (azaz jelenleg 65 évet) betöltött személyek kérhetik felvételüket, akiknek egészségi állapota rendszeres egészségügyi intézeti kezelést nem igényel, valamint azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik betegségük miatt önmagukról nem tudnak gondoskodni. A Szt. 68. § (3) bekezdése alapján az intézménybe nem vehető fel pszichiátriai és szenvedélybeteg.

II. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az intézményi elhelyezést írásban kell kérelmezni. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. A törvényes képviselő ideiglenes gondnok, a gondnokolt intézményi elhelyezésére vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető által összeállított” Kérelem

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez” című nyomtatványon nyújtja be az intézményvezetőnek. A kérelem tartalmazza az ellátást igénybe vevőnek a személyes adatait, az egészségi állapotra vonatkozó adatokat, melyet az igénybevevő háziorvosa tölt ki, továbbá a jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot. Minden esetben csatolni szükséges a kérelemhez amennyiben az igénylő rendelkezik a következő dokumentumokkal: − kórházi zárójelentések, ambuláns lapok fénymásolatát, − határozat gondnokság alá helyezésről, − határozat fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadékának, emelt összegű családi pótlék folyósításáról, − utolsó havi nyugdíjszelvény másolata, − éves igazolás a nyugdíjfolyósítótól, − személyi igazolvány, TAJ kártya, lakcím kártya fénymásolata, − születési anyakönyvi kivonat másolata. Az intézménybe való bekerülés egészségügyi feltétele: 1 hónapnál nem régebbi negatív széklettenyésztés igazolása, orvosi igazolás arról, hogy a beköltözni kívánó személy az elmúlt 6 hétben fertőző megbetegedésben nem szenvedett és tüdőszűrő eredmény, melyen szerepel, hogy a kliens fertőző gümőkortól mentes. Házirend

3

A kérelem benyújtását követően az intézményvezető, vagy az általa megbízott más személy írásban és szóban tájékoztatja a kérelmezőt az Előgondozás tervezett időpontjáról. Az Előgondozás keretében a kérelmező tartózkodási helyén tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre, tájékoztatja az intézmény Házirendjének tartalmáról és átadja a Megállapodás tervezetét. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot. Amennyiben megállapítást nyer az intézményi elhelyezés iránti jogosultság, a felvételi döntésről írásban értesítést kap a kérelmező. Abban az esetben, ha az ellátást igénylő az intézményben férőhely hiányában nem helyezhető el, a kérelmét váró listán nyilvántartásba veszi és erről a tényről írásban tájékoztatja az igénylőt. Férőhely üresedés esetén az intézményvezető a kérelmek beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről, kivéve, ha soron kívüli elhelyezési igényt tart nyílván. Kiértesíti a kérelmezőt a férőhely elfoglalásának legkorábbi időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. Az ellátást igénylő a kiértesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül foglalhatja el a számára fenntartott férőhelyet. Az intézmény szükség esetén a beköltözéshez térítésmentes segítséget nyújt. Amennyiben a kérelmező a megjelölt határidőn belül akadályoztatása miatt nem tudja elfoglalni férőhelyét, írásban nyilatkozik, hogy fenntartja-e az intézményi elhelyezés iránti igényét és megjelöli a beköltözés várható időpontját. A kiértesítés alapján a helyét elfoglaló személlyel a jogszabályokban előírt megállapodás megkötésére kerül sor. A megállapodás tartalmazza az ellátás időtartamát, kezdetének időpontját, a szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, a térítési díj fizetés elmulasztására vonatkozó szabályokat, eljárási módot, a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálási módját, az intézményi jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módjait.

I I I . A Z E G Y Ü T T É L É S S Z A B Á LYA I Az Intézmény ellátottjainak, valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. Az intézményben élőktől elvárható, hogy egymással szemben kölcsönösen udvarias, tisztelettudó magatartást tanúsítsanak. Kerülniük kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. A lakók alkotmányos jogait, emberi méltóságát az intézmény alkalmazottainak és a lakóinak egymás között is tiszteletben kell tartani. A kedvezőtlenebb egészségi, érzelmi állapotban lévők részére segítséget kell nyújtani. Fontos feladat az intézményben élők és a dolgozók felkészítése az új lakó fogadására és a beilleszkedésének, valamint az intézményi élet megismerésének zavartalan segítése. Az intézmény valamennyi lakójával szemben elvárás, hogy az otthon által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt, az általános jogi- és szokásnormák betartása mellett, a társadalmilag elfogadott, pozitív értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint a lakóközösség nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe. Az otthon lakói a közös helyiségeket (pl.: folyosó, társalgó, mosdók, mellékhelyiségek, stb.) függetlenül attól, hogy az otthonnak mely részében vannak elhelyezve, szabadon használhatják. Az intézmény lakója más lakók által használt lakószobákban csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodjon. Házirend

4

Az otthon házirendjének súlyos megsértése az intézményi jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az ellátást igénybe vevő: • lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, • ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja vagy agresszív viselkedést tanusít, • ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, • ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi. Az intézményvezető a lakó áthelyezését kezdeményezheti – az Érdekképviseleti Fórum javaslatára – ha a lakó a házirendet három alkalommal súlyosan megsérti, és ezt a tényt a feljegyzések igazolják. Lakó- és betegszobák általános rendje: • minden lakónak saját maga és lakótársai érdekében vigyáznia kell a rendre, tisztaságra, képességeihez mérten a saját szobájában és környezetében tartson tisztaságot, vagy abban tevékenyen vegyen részt, • az éjjeli szekrényben tisztálkodási eszközök és egyéb személyes tárgyak tarthatók, • a lakószobákban romlandó élelmiszert kizárólag csak hűtőszekrényben lehet tárolni, száraz árut (pl.: kekszet) fedett dobozban lehet tartani. • az ebédlőből élelmiszert, evőeszközöket, edényeket a lakószobákba felvinni nem lehet, • a lakó- és betegszobák rendjének ellenőrzésekor, a lakónak együtt kell működnie a beosztott dolgozóval (szekrények, polcok stb.), Az intézményben csak az udvaron levő dohányzásra kijelölt helyen szabad dohányozni. Az alkohol fogyasztás az orvos által javasolt gyógyszerek szedése mellett nem ajánlott, illetve az orvos utasításainak megfelelően kerülendő. Az intézmény dolgozói valamennyi ellátott tekintetében titoktartásra kötelezettek. Az ápolószemélyzet csak az ellátott testi, pszichikai állapotáról adhat felvilágosítást a hozzátartozóknak, a tájékoztatás nem érintheti az ellátott anyagi, vagyoni és egyéb helyzetét, körülményeit. Az ápolószemélyzet tagjai a mindenkori jogi, szakmai és etikai elvárásoknak megfelelően, valamint a kompetencia határán belül adhat felvilágosítást, szolgáltathat adatot, rendkívüli helyzetben kötelesek az idősotthon intézményvezetőjével egyeztetni. Indokolt esetben az idősotthon vezetője – az ellátást igénybe vevő személyiségi jogainak figyelembevételével – szolgáltathat ki az ellátásban részesülőre vonatkozó adatokat, adhat betekintést orvosi dokumentációkba és adhat tájékoztatást az ellátott anyagi helyzetéről. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen kell mindenkinek használni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni, mind az előbbiek, mind a személyi használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília esetében. Szándékos rongálás esetén az intézmény kártérítési igénnyel élhet. Az ellátást igénybe vevők (hozzátartozóik) az intézmény dolgozóinak ajándékot, pénzt nem adhatHázirend

5

nak, a dolgozók pedig nem fogadhatják el. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak, és nem kérhetnek. Az otthon vezetője évi egy alkalommal – szükség esetén többször is – lakógyűlést tart, melyen tájékoztatja az otthonlakókat az őket érintő kérdésekről, az intézmény életéről, eredményeiről és terveiről. A lakógyűlésen az otthonlakók elmondhatják kifogásaikat, véleményeiket és javaslataikat. A lakógyűlésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. A lakógyűlés tervezett időpontja a failújságon kifüggesztésre kerül, így az érdeklődő hozzátartozók is részt vehetnek rajta. Az Intézmény jelen Házirendjének betartása mindazon személyek számára kötelező, akikre a Házirend hatálya kiterjed. Az ellátottak panaszaik orvoslása érdekében „az ellátottak érdekvédelme” (XIV.) című részben leírtak szerint járhatnak el. Az otthon által biztosított szolgáltatások Az intézmény teljes körű ellátás keretében gondoskodik a napi háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásról, egészségügyi ellátásról, mentális gondozásról, a lakhatás feltételeiről, a napi 24 órás ápolói felügyeletről. Folyamatos a fűtés, a világítás, a hideg- és a meleg víz-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés. A fűtési szezon október 15-től április 15-ig tart. Ha a napi középhőmérséklet 3 egymást követő napon 15 Celsius fok alá süllyed, a fűtést beindítjuk. Fűtési szezonban a lakószobákban biztosítandó hőmérséklet 22 fok. Az intézmény biztosítja a rendszeres takarítást a közösségi és tisztálkodást szolgáló helyiségekben és a lakószobákban. Az étkezés rendje és ideje: A lakók naponta háromszori étkezést- ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít. Orvosi javaslatra biztosított az egészségi állapotnak megfelelő diéta, illetve gyakoribb étkezés. Az étkezések csoportosan a közös ebédlőben történnek, kivételt az ágyban fekvő betegek képeznek, akiket a szobáikban szolgálunk ki. Amennyiben az ellátott egészségi állapota ezt indokolja, a gondozó segítséget nyújt az étkezés során. (Az étkezésnél az ellátást igénybe vevő étkezési ritmusát figyelembe kell venni.) Az étkezéshez használt edényeket, evőeszközöket az intézmény biztosítja, azokat az ebédlőből elvinni, ételmaradékot összegyűjteni és a lakószobákban romlandó élelmiszert tárolni higiénés okok miatt nem szabad. A lakók hűtőszekrényeiben csak névvel és dátummal ellátott élelmiszerek tárolhatók. Az élelmiszerek szavatossági idejét az ápoló-gondozók hetente ellenőrzik. A lakószobákban tea-, kávéfőzésre, ételmelegítésre villanymelegítőt használni – tűz és robbanásveszély miatt – nem szabad. E célra az ebédlőben elhelyezett eszközök szolgálnak, amelyeket minden korlátozás nélkül, a nap bármely szakában igénybe lehet venni. Reggelizés ideje: Ebédelés ideje: Vacsora ideje: Házirend

8.00 órától – 8.30 percig, 12.00 órától – 12.30 percig, 18.00 órától – 18.30 percig. 6

Ruházati ellátás: Az ellátást igénybe vevő az intézményben saját ruházatát és textíliáját használja. Amennyiben a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal, az intézmény biztosít az évszaknak megfelelő két váltás felső ruházatot, három váltás fehérneműt és hálóruhát, egy pár utcai cipőt és papucsot. Az intézmény által biztosított textília az intézmény tulajdonát képezi, melynek kiadásáról leltár készül. A ruházat biztosításának indokoltságáról, összetételéről, mennyiségéről az intézményvezetője dönt. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény gondoskodik. Mivel az intézmény vegytisztítást arra alkalmas berendezés hiányában nem tud vállalni, az azt igénylő ruhadarabok (kabát, öltöny, stb.) tisztítása térítési díj ellenében külső szolgáltató igénybevételével történhet. Az intézmény a textíliával való ellátás keretében három váltás ágyneműt, valamint a tisztálkodáshoz szükséges törölközőt biztosít. A lakók saját ruházatát egyedi azonosítóval kell ellátni. Szükség esetén a személyzet a megjelölésben segítséget nyújt. Egészségügyi ellátás: Az intézmény gondoskodik a lakó: • egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, • rendszeres orvosi felügyeletről, ennek keretében biztosítja az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését, tanácsadást, szűrést, • az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzéséről és a gyógykezelésről, ha az az intézmény kereti között megoldható, szükség szerinti ápolásról, • 24 órás szakszerű felügyeletről, • szakorvosi ellátáshoz való hozzájárulásról (szakrendelésre utalás és szükség szerinti kísérés), • kórházi kezeléshez való hozzájutásáról (orvosi beutalás és beszállítás), • az intézmény biztosítja az alapgyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszereket. Mivel az alap és eseti gyógyszerkészlet összeállítása havonta változik a lakók gyógyszereihez igazodva így a részletes alap és eseti gyógyszerkészlet lista a faliújságra van kitűzve, így mind a lakók mind a hozzátartozók tájékozódhatnak azokról a gyógyszerekről melyeket az alap és eseti gyógyszerkészlet tartalmaz. A gyógyszerkészlet összeállításában az I/2000. (I.7.) SzCsM rendelet az irányadó, • biztosítjuk a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyigazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközt, • segítséget nyújtunk lakóinknak a gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez, legyen az testközeli vagy testtávoli, azok használatának megtanításához, elfogadásához. Pl.: kerekesszék, járókeret, támbot, művégtag, kapaszkodó, fürdetőszék, WC szék. • továbbá az intézmény költségén biztosítjuk lakóinknak a testközeli gyógyászati segédeszközöket, melyek körébe tartozik az incontinencia betét illetve pelenka. Lakóink általános orvosi ellátásáról a Nefelejcs Idősek Otthona intézményi orvosa gondoskodik heti két alkalommal, négy órában.

Házirend

7

Az intézményi orvos rendelési ideje: hétfő: 15-17 óráig, csütörtök: 15-17 óráig. Az intézményi jogviszonyban állóknak lehetőségük van arra, hogy korábbi háziorvosukhoz ragaszkodjanak, de a szabad orvos választás jegyében megtehetik, hogy az intézményi orvost válasszák háziorvosuknak. Az intézmény lakóinak a szakszerű egészségügyi ellátását pszichiáter szakorvos is segíti havonta két alkalommal két órában. Lakóink számára az egészségmegőrzés érdekében egyéb szűrővizsgálatokat is biztosítunk. A rendszeres vérnyomás- és vércukorszint-mérésről a műszakot teljesítő gondozónők, az egyéb szűrővizsgálatokról az arra jogosítvánnyal rendelkező szakemberek gondoskodnak (pl.: tüdőszűrő, bőrgyógyász szakorvos, audiológia, arteriográfia, mammográfia, egyéb szűrővizsgálatok, stb.). Ugyancsak preventív célzattal az intézmény egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítást nyújt, melyet külső szakemberek bevonásával is biztosít. Az ellátásban részesülők egészségügyi alapellátásról, gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközökkel történő ellátásáról az intézmény a mindenkor hatályos jogszabályi előírások alapján gondoskodik. A járóképes betegeket a rendelés időpontjában orvoshoz kísérik, a fekvő betegekhez az orvost kihívják. Indokolt esetben az ápolók soron kívül orvosi segítséget kérnek. Az intézményben élők állapotáról az ápolók folyamatosan és szükség szerint tájékoztatják az intézményi-, illetve a háziorvost. Kötelesek tájékoztatást adni a beteg általuk is ismert, tapasztalt fizikai, pszichikai állapotáról (mentő, ügyeletes orvos stb.). Amennyiben az ellátást igénybe vevő kezelése csak olyan szakrendelésen biztosított, amely a megyeszékhelyen érhető el, vagy szükségessé válik kórházi kezelése, szállításáról az intézmény saját gépkocsija, a betegszállító, vagy az Országos Mentőszolgálat útján térítésmentesen gondoskodik. Gyógyszer rendelése csak az orvos utasításának megfelelően történhet. Az intézményi ellátásban részesülők az orvos és az ápolók tudtán kívül gyógyszert nem szedhetnek, illetve nem tarthatnak maguknál. Gyógyszer adagolását, kiadását csak az e feladattal megbízott ápolónő végezhet! A mellékhatások és a túladagolás veszélyének elkerülése érdekében gyógyszert csak a műszakvezető ápoló tudtával vehetnek magukhoz lakóink. A kiadagolt gyógyszert az ellátásban részesülők – mindig – az étkezések alkalmával kapják, melynek bevétele az ápolónő jelenlétében történik. Szakrendelés igénybevételére, illetve fekvő beteg gyógyintézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet, kivéve az ügyeleti eseteket és a rendszeres szakorvosi kontrollt. Az ellátást igénybe vevők betegbiztosítási kártyájának, közgyógyellátási igazolványának kezelése központilag történik, melyet szükség esetén az intézményben élők rendelkezésére bocsájtunk. A tisztaság megtartása és a tisztálkodás rendje: Minden ellátást igénybe vevő és dolgozó kötelessége, hogy az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizze, betartsa a higiénés előírásokat. Az intézményben élők kötelessége, hogy – egészségi állapotuktól és képességeiktől függően – környezetük tisztán és rendben tartásában (takarítás, ágyazás) részt vegyenek. A lakószobákban a takarítás idején, a takarításban segédkezők és a fekvő betegek kivételével lehetőleg más ne tartózkodjon. Házirend

8

A tisztálkodásra vonatkozó egészségügyi előírások betartása közös érdek. Fürdésnél, mosakodásnál – ha az ellátottak erre igényt tartanak – az ügyeletes ápoló a szükséges segítséget megadja. Az önellátásra képtelen, ill. segítségre szoruló ellátott fürdetését az ápolók végzik, az alapvető higiénés követelményeknek és a lakó igényeinek figyelembevételével kialakított fürdetési rend szerint. Az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők részére az alapvető tisztálkodási szereket, felszereléseket (szükség esetén 2 db törölköző, szappan, egészségügyi papír, fogkrém, fogkefe). Éjszakai pihenés rendje: Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében az intézmény lakószobáiban este 22 órától a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helyiségek ezt követően is a lakók rendelkezésére állnak, de a szórakoztató eszközöket (rádió, magnó, televízió) 21 óra után csak csökkentett hangerővel szabad üzemeltetni. A lakószobákban az olvasólámpa, a televízió, rádió, magnó – a szobatársak egyértelmű, közös megállapodása szerint – 22 óra után is használható, a szomszéd lakószobákban élők zavarása nélkül. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása: „A dohányzás káros az egészségre”. Ezzel a figyelmeztetéssel az ellátást igénybe vevők a kijelölt helyen dohányozhatnak. Minden dohányzó köteles figyelemmel lenni a nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. A nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzó személyt az intézmény felügyeleti szerve pénzbüntetéssel is sújthatja. Az intézmény területén szeszes italt fogyasztani és tárolni nem szabad. Kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztásra az intézményi ünnepségek alkalmával, külön intézményvezetői engedéllyel kerülhet sor. A túlzott alkoholfogyasztás nem megengedett, sőt kifejezetten tiltott azokban az esetekben, amikor annak nyilvánvaló egészségügyi következményei kimutathatóak, illetve a túlzott alkoholfogyasztás az intézmény rendjének megzavarását, a lakók nyugalmának megsértését vonná maga után. Ez esetben az alkoholfogyasztás egyénileg korlátozható. Az alkoholfogyasztással kapcsolatos szabályok be nem tartása a „Házirend” súlyos megsértésének minősül, a szabályszegő lakó végső esetben az intézményi jogviszonynak a megszüntetésével (felmondás) is sújtható. Mentálhigiénés ellátás biztosítása: Ennek keretében az intézmény biztosítja: • a személyre szabott bánásmódot: az intézményi ellátásban részesülő állapotának megfelelően egyéni gondozási-ápolási terv készül, melynek kialakításában, rendszeres értékelésében és módosításában a lakó, illetve törvényes képviselője aktív közreműködése szükséges az eredményesség biztosítása érdekében, • a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni és csoportos megbeszélést, • a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit (ehhez a közösségi helyiségek használhatók, ahol televízió, DVD lejátszó és rádió áll rendelkezésre), • igény szerint külső helyszínre, más településre is szervezünk kirándulásokat, múzeum-, kiállítás-, templomok megtekintése, • a lakók családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, • segíti és támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és Házirend

9

működését. Foglalkoztatás megszervezése: Intézményünk a lakók meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében foglalkozásokat szervez. A foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, valamint képességeihez alkalmazkodva az ellátásban részesülővel együttműködve választjuk meg, az egyéni gondozási, tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A rendszeres tevékenység az egészséges élet alapja, ezért közös érdek, hogy a lakó az otthon által nyújtott lehetőségekkel élve részt vegyen a testi-lelki aktivitás megőrzése érdekében, a lakók korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével szervezett programokon. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk: • aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sport, levegőztetés, egyéni és csoportos torna, stb.) • szellemi és szórakoztató tevékenységeket (előadások, felolvasás, rádiózás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás, stb.) • kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, születésnapok, múzeumlátogatás, kirándulás, stb.) Az aktuális programokról a folyamatos tájékoztatást az intézmény folyosóin elhelyezett faliújságokon közöljük. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Az intézmény által szervezett programokra, rendezvényekre az ellátottak meghívhatják a családjuk tagjait, ismerőseit. A saját szervezésű előadások, programok térítésmentesen látogathatóak. Lehetőség és igény szerint az intézmény kirándulást szervez az intézményben élők részére. Baráti kapcsolatokat keres és épít más intézményekkel, illetve azok ellátottjaival. A látogatás rendje: Az intézményben élő ellátottakat a hozzátartozók, ismerőseik látogathatják, 8.30. órától este 20 óráig. Az ágyban fekvő ellátottak látogatása a szobáikban, míg a többi ellátott esetén a közös helyiségekben is történhet. Látogató fogadása a lakószobában csak a lakótársak előzetes és egyértelmű beleegyezésével történik. A látogatóknak tekintettel kell lenniük a szobatársak pihenésére, nyugalmára. A félreértések elkerülése érdekében kérjük a hozzátartozókat, hogy a lakószobákban egyedül nem tartózkodjanak. A házirend ide vonatkozó szabályai (alkohol-behozatali tilalom, dohányzásra vonatkozó szabály) a látogatókra is kiterjednek. Felhívjuk kedves látogatóink szíves figyelmét az intézményi vagyon, az intézményi tulajdon, illetve a lakók személyes ingóságainak, vagyontárgyainak tiszteletben tartására. Az intézményből való eltávozás és az intézménybe való visszaérkezés rendje: A lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, azonban távolléte nem engedélyezhető, ha azt a kezelőorvos nem javasolja a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt. A lakók az ápolónak történő előzetes bejelentés után napközben az intézményből eltávozhatnak, és távol maradhatnak 22.00 óráig. Házirend

10

A távollét kimenőnek minősül, ha egy napon belüli időtartamú, s a nap folyamán a lakó legalább egy étkezést igénybe vesz. A kimenő idejére teljes összegű személyi térítési díjat kell fizetnie. Erre az időre az intézmény a szükséges gyógyszereket biztosítja. A távollét szabadságnak minősül, ha lakó legalább 24 órát távol van és egy napon belül egyetlen étkezést sem vesz igénybe. A szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. A szükséges gyógyszereket az intézmény biztosítja a kimenő és szabadság ideje alatt. Az éjszakai távolmaradást, a városból való eltávozást, valamint a szabadságra való távozást a vezető ápolónak legalább 48 órával az eltávozást megelőzően be kell jelenteni. A lakó az eltávozáskor köteles megjelölni a visszaérkezés időpontját, valamint az eltávozás ideje alatti elérhetőségét. Az otthonból történő távozáskor a lakó által elvitt, az intézmény tulajdonát képző ingóságokról bejelentést a szolgálatban levő ápolónak kell tennie, aki azt rögzíti az átadó füzetben. Amennyiben a lakó a megjelölt időponthoz képest 24 órán belül nem jelentkezik és a megadott elérhetőségen hollétéről felvilágosítást nem tudnak adni, a műszakvezető köteles az esetet az intézményvezetőnek haladéktalanul jelenteni. A további intézkedésről az intézményvezető dönt. Az intézményből a lakóink előzetes jelzéssel távozhatnak. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, illetve ha a lakó a visszaérkezésének akadályát 24 órán belül nem jelzi. Két alkalommal történő, vagy 48 órát meghaladó indokolatlan távolmaradás esetén az intézményvezetője kezdeményezheti a lakó intézményi jogviszonyának megszüntetését. Nem minősül indokolatlan távollétnek, ha a lakó neki fel nem róható okból marad igazolatlanul távol. Az intézménybe történő visszaérkezést szükséges jelezni a vezetőápolónak, vagy a műszakot vezető ápolónak.

I V. A Z E L L Á T Á S B A N R É S Z E S Ü L Ő S Z E M É LY E K E G Y M Á S K Ö Z Ö T T I , VA L A M I N A H O Z Z Á TA R T O Z Ó I K K A L VA L Ó K A P C S O L AT TA R T Á S S Z A B Á LYA I Az intézmény köteles gondoskodni a lakó és a hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált zavartalan körülményeiről. A látogató- és a meglátogatott személyről a szolgálatban levő ápoló köteles az átadó naplóban rögzíteni a fontos eseményeket. Intézményünk lakóinak egymás közötti kapcsolatai vonatkozásában alapelvként kerül rögzítésre, hogy az ellátásban részesülők alkotmányos jogainak maximális tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon ápolhatják kapcsolataikat lakótársaikkal. Az egymás közötti kontaktusok során azonban kérjük, legyenek figyelemmel az „Együttélés szabályai” című fejezetben rögzített normákra. A hozzátartozókkal való személyes kapcsolattartást a látogatáson kívül eltávozás formájában is gyakorolhatják. A távolmaradásokkal kapcsolatban a „Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje” című fejezet szabályai az irányadóak. Házirend

11

Amennyiben intézményünk lakója az otthonból hozzátartozójának telefonálni kíván, erre lehetőséget kínálunk a telefonközponton keresztül, valamint a lakószobákban elhelyezett „barangolókészülékek” segítségével. Az intézmény a levelezések és egyéb postai küldemények feladása során is a lakók segítségére van. A távközlési és postai szolgáltatások igénybevétele térítésköteles, az intézmény a mindenkori postai és távközlési díjszabás szerint, önköltségi áron biztosítja a szolgáltatást.

V. T Á J É K O Z TAT Á S I K Ö T E L E Z E T T S É G Az idősek otthonába való felvételkor az intézményvezetője vagy az általa megjelölt személy a leendő lakó és hozzátartozója számára felvilágosítást ad: • • • • • • • •

az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, az ellátott és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, az eltávozás és visszaérkezés rendjéről, a panaszjogok gyakorlásának módjáról, az intézményi jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjairól, az Intézmény Házirendjéről, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről, az ellátásban részesülő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről, valamint a helyi érdekképviseleti fórum működéséről és az ellátottjogi képviselet rendszeréről.

A lakó és hozzátartozója az otthonba való felvételkor köteles: • írásban nyilatkozni a fentiekben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, • adatokat szolgáltatni az Intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, • nyilatkozni arról, hogy ha a jogosultság feltételeiben és a jogosult vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban változás állt be, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, • személyazonosítás céljából az otthonban lakó személyes okmányait az intézmény részére átadni, vagy pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.

V I . A D AT K E Z E L É S , A D AT V É D E L E M Az idősek otthonában az ellátott lakókról az intézmény nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: • a lakó személyi adatait, • a lakó tartására köteles személy, illetve törvényes képviselője személyazonosító adatait, valamint az elérhetőségét, • az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó információkat, • az intézményi ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, • az intézményi ellátásra való jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi Házirend

12

• •

adatokat, az intézményi ellátás igénybevételének kezdetét és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat.

Fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. A lakó a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését az idősek otthon vezetőjétől. Az idősek otthona a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. Az intézményben az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

V I I . A Z I N T É Z M É N Y B E B E H O Z H AT Ó S Z E M É LY E S H A S Z N Á L AT I T Á R G YA K K Ö R E Az intézménybe korlátozás nélkül behozható személyes használati tárgyak: • Személyes ruházat és lábbeli. • Tisztálkodó szerek. • Személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl.: evőeszközök, pohár, tálca, stb.). • Személyes használati tárgyak (óra, villanyborotva, hajszárító, rádió, televízió, videó, fényképezőgép, stb.). • Cserepes virágok, dísznövények. • Lakószobák díszítésére és otthonossá tételére szánt: falikép, festmény, fényképek, vázák, kerámiák, stb. Az intézménybe szükség szerint behozható: • Kerekesszék, járókeret, támbot, szoba WC, egyéb gyógyászati segédeszközök vagy ápolástgondozást segítő eszközök. Az intézménybe az intézményvezetőjével történt egyeztetés alapján behozható: • kisebb bútordarab, összecsukható nyugágy, hűtőszekrény, egyéb. Az intézménybe be nem hozható veszélyeztető tárgyak köre: Az intézmény területére nem hozhatók be olyan tárgyak, eszközök, amelyek veszélyt jelenthetnek a lakókra, a társaikra és a dolgozókra (pl. 8 cm pengehosszúságot meghaladó szúró- és vágóeszköz, lőfegyver, gázspray). Amennyiben valaki tudomást szerez arról, hogy az intézmény bármely lakója veszélyeztető tárgyat tart magánál, azonnal köteles azt jelenteni az intézmény vezetőjének. A behozott személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel.

Házirend

13

Kérünk minden lakót, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő mennyiségben tartsanak maguknál készpénzt, értéktárgyakat.

VIII. AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI VA L L Á S G YA K O R L Á S R A V O N AT K O Z Ó S Z A B Á LY O K Intézményünk lakói vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre juttatását minden eszközzel elősegítjük. Otthonunkban lehetőséget biztosítunk a különböző vallási felekezetek képviselői, papjai, lelkészei számára a lakók meglátogatására, a velük való rendszeres kapcsolattartásra. Lakóink szobájukban, vagy az intézmény közösségi tartózkodásra alkalmas helyiségeiben szabadon fogadhatják az egyházak képviselőit, az egyéni vallási-lelki szükségletekhez való zavartalan hozzáférést személyzetünk elősegíti (pl.: lelkigyakorlat, gyónás, szentáldozás, utolsó kenet, úrvacsora, stb.). Lakóinktól kérjük, a társaik vallási hovatartozásának tiszteletben tartását, egymás méltóságteljes vallásgyakorlásának elősegítését.

I X . A Z É R T É K - É S VA G Y O N T Á R G YA K M E G Ő R Z É S E , KEZELÉSE 1. Az intézménybe való bekötözéskor az ellátást igénybe vevő kizárólag személyes használati tárgyaikat (ruhanemű, hűtőszekrény, rádió, televízió, magnó, lemezjátszó, ékszerek, személyes emléktárgyak, kisebb edények, kávéfőző, festmények, kézimunkák, stb.) hozhatják magukkal. Nagyobb bútorok tárolását, megőrzését az intézmény nem tudja vállalni. 2. A rendszeresen nem használt vagyon és értéktárgyakat az ellátottak az intézményben letétbe helyezhetik. A letétbe helyezésre kerülő tárgyakat két tanú jelenlétében a letéti kezelőnek kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről. Ékszerek és ékszerszerű tárgyak esetében (amennyiben becsüs véleménye nem áll rendelkezésre) részletes, a tárgyak pontos, jellemző leírását kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott személy a letétbe helyezett tárgyat (tárgyakat) munkaidőben bármikor visszaveheti két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell. 3. Az ellátott a készpénz vagyonát kezelésre és megőrzésre az intézménynek átadhatja. Írásban köteles nyilatkozni a pénzintézeti elhelyezés formájáról és módjáról, melynek alapján az intézmény négy munkanapon belül az otthonban lakó által kívánt módon a készpénzt elhelyezi, gondoskodik a betétkönyv (egyéb értékpapír) biztonságos megőrzéséről. 4. Az ellátott személy készpénzének kezelését írásbeli nyilatkozat alapján személyes nyilvántartási letét formájában is az intézményre bízhatja. A személyes letétben elhelyezett készpénz összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot. Az ezt meghaladó készpénz összeget a letéti kezelő a lakó nevére nyitott takarékbetétkönyvben köteles elhelyezni. A készpénz kezeléséről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a készpénz felhasználásnak és elszámolásának módjáról a Pénzkezelési Szabályzat rendelkezik. Házirend

14

E fejezet 1. - 4. pontjaiban foglalt vagyon, értéktárgyak és készpénz eseteiben az ellátott (vagy gondnoka) vagy az ellátott meghatalmazása esetén a hozzátartozó szabadon rendelkezik. Az intézményben elhunyt személy, személyes használatában lévő vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában műszakot vezető ápoló jegyzéket készít, melyet két tanúval kell aláíratni és azt a vagyontárgyakkal együtt letétbe helyezni. Amennyiben az indokolttá válik, az intézmény vezetője kezdeményezi az ingóságok és a készpénzvagyon hagyatéki leltárba vételét. Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyontárgyakért, pénzösszegekért vállal felelősséget!

X. AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐ F O G L A L K O Z TAT Á S A Intézményünk a lakók meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében foglalkozásokat szervez. A foglalkozások formáit a lakóink életkorának, és egészségi állapotának, valamint képességeihez és készségeihez alkalmazkodva a lakóval együttműködve választja meg. Fontos, hogy az egyéni gondozási tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban legyenek a foglalkozások. A rendszeres tevékenység az egészséges élet alapja, ezért közös érdek, hogy a lakó az otthon által nyújtott lehetőségekkel önkéntesen éljen és részt vegyen a testi-lelki aktivitása megőrzésében. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk: • aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sport, levegőztetés, egyéni és csoportos torna, stb.), • szellemi és szórakoztató tevékenységeket (előadások, felolvasás, rádiózás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás, stb.), • kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, névnapok, születésnapok, múzeumlátogatás, kirándulás, stb.), Az aktuális programokról a folyamatos tájékoztatást az intézmény folyosóin elhelyezett faliújságokon közöljük. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Az intézményi ellátásban részesülő személyek bekapcsolódhatnak az intézmény működését elősegítő munkák végzésébe (pl.: takarítás, étkezést előkészítő munka, kerti munkába besegítés). A rendszeresen munkát végző ellátott munkajutalomban részesíthető. A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint alkalmankénti összegéről a foglalkoztatásban való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője – a foglakoztatást segítő dolgozók javaslata alapján határoz. A munkajutalom havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-nál. Munkajutalomban minden, az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban résztvevő ellátott részesíthető, függetlenül attól, hogy rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik-e vagy sem. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkajutalom összegével. Az ellátottak – az intézményvezető előzetes hozzájárulásával, és az orvos véleményének figyelembevételével – az intézmény működési körén kívül szervezett munkavégzést is vállalhatnak. Házirend

15

A lakók igény szerint, fakultatív jelleggel szocioterápiás foglalkozáson vehetnek részt. Ez a tevékenység elsősorban kreatív, művészeti, és játékterápiát foglal magában. A szocioterápiás foglalkoztatás a készség- és képességfejlesztést célozza. Az intézmény biztosítja minden lakójának a szabad vallásgyakorlást, intézményen belül és kívül egyaránt a lelki egészség megőrzése érdekében.

X I . A Z A L A P F E L A D AT K Ö R É T M E G H A L A D Ó S Z O L G Á LTAT Á S O K Az intézmény igény szerint az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja: − − − − − −

kirándulás szervezése, színház, múzeumlátogatás, stb, személyi higiénia körébe tartozó ellátások (fodrász, borbély, pedikűr, manikűr), közös fürdőzés a termál strandon, üdülés, különböző piaci szolgáltatások igénybevétele külső szolgáltatótól (pl.: cipész, vegytisztítás).

Ezen szolgáltatásokért a szolgáltatást nyújtó részére az ellátottak a tényleges költséget (eseti térítési díjat) fizet meg. A lakók igény szerint használhatják az intézmény telefonvonalait, a faxkészüléket, a fénymásoló gépet, de ezekért a szolgáltatásokért térítési díjat tartoznak fizetni. Az intézmény ezekért a szolgáltatásokért a mindenkori bekerülési költséget (önköltségi ár) számít fel.

X I I . A T É R Í T É S I D Í J F I Z E T É S É N E K S Z A B Á LY O Z Á S A 1. Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. A törvényben meghatározott kivételekkel, a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. 2. Az intézményi ellátásért jogszabályok előírásai és a Fenntartó mindenkor hatályos határozata alapján térítési díjat kell fizetni, havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig. Az intézményi térítési díj évente egyszer kerül meghatározásra, amely az intézmény fenntartási költségeinek jelentős mértékű változása miatt egyszer korrigálható. Az érvényes intézményi térítési díj mértékéről az intézmény vezetője lakógyűlésen, a falújságra való kifüggesztéssel, illetve írásbeli értesítésben ad tájékoztatást a lakók illetve törvényes képviselőik részére. 3. Az intézményi térítési díjat figyelembe véve az ellátott rendszeres jövedelme alapján az intézetvezető állapítja meg a személyi térítési díjat, az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számítót 30 napon belül, írásban. Amennyiben erre külső akadály miatt nincsen lehetőség, egyszeri alkalommal térítési díj előleg is megállapítható, amelyet a ténylegesen meghatározott összeg befizetésénél figyelembe kell venni. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. 4. A személyi térítési díj a nyugdíj fizetésének napján kerül kiegyenlítésre. Házirend

16

5. A gondnokság alatt álló ellátottak gondnokai a megállapított személyi térítési díj, valamint az intézményi és a személyi térítési díj közötti különbözet megtérítését nyilatkozatban vállaló személyek a kiegészítés összegét az intézmény által rendelkezésre bocsátott postai utalványon kötelesek befizetni, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig. 6. A személyi térítési díj fizetésének elmaradását az intézmény nyilvántartja, negyedévenként összesíti és felszólítja a kötelezettet a tartozás megfizetésére. Ha a kötelezett a felszólítás ellenére nem fizeti meg a hátralékot, az intézmény a díjhátralékkal kapcsolatos adatokat továbbítja a fenntartó felé, aki a közigazgatási eljárás mindenkor hatályos szabályai szerint intézkedik a hátralék behajtásáról. 7. Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. 8. Az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. 9.

Zsebpénz: Az intézményben, a jövedelemmel nem rendelkező ellátott részére a személyes szükségletei fedezésére, az intézmény költőpénzt biztosít. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál, ha a térítési díjat úgy állapítják meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátott ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

XIII. ELJÁRÁS RENDKÍVÜL ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSAKOR Az intézményünkben, mint számos olyan intézményben, ahol több ember él együtt bármikor előfordulhatnak rendkívüli események, amelyek megzavarják az intézmény életét. A rendkívüli események sokfélék lehetnek. Rendkívüli esemény: minden olyan, az átlagostól jelentősen eltérő esemény, körülmény, mely az intézményben tartózkodó személyek életét, testi épségét, vagy az itt található anyagi javakat tekintve súlyos következményekre vezetett, vagy reális esélye van annak, hogy vezetni fog és ezzel az intézmény működésében komoly zavart okoz. Az intézményben bekövetkezett rendkívüli eseteket az észlelő dolgozó azonnal köteles jelezni az intézmény vezetőjének, egyben köteles megtenni az adott helyzetben minden célszerű intézkedést az eseménnyel kapcsolatban (rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálat stb.). A korlátozó intézkedés eljárási szabályai kidolgozásra kerültek, mely a Házirend 1. számú mellékletében olvashatók. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 101./A. §. (2) bek. értelmében a korlátozó intézkedés alkalmazásáról eljárásrend készült, amely a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonában kerül kialakításra, valamint a 60/2004. (VII.6.) ESzCsM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az Házirend

17

ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 5.§ (9) bekezdés figyelembevételével történt. Az intézményvezetője a rendkívüli eseményről – valamint a megtett intézkedésekről a felügyeleti szervet, illetve a fenntartót haladéktalanul tájékoztatni köteles.

X I V. A Z E L L Á T O T TA K PA N A S Z A I N A K K E Z E L É S E ÉS ÉRDEKVÉDELME - Az ellátottak, illetve hozzátartozóik az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panaszuk esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhatnak a sérelem orvoslásáért. - Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén az ellátott vagy a (hozzátartozója) panaszával az intézmény vezetőjéhez, annak távollétében a vezetőápolóhoz fordulhat. - Ha a panasz az előzőek szerint megnyugtató módon nem rendezhető, az ellátott vagy a (hozzátartozója) panaszával az ellátott jogi képviselőhöz (neve, elérhetősége a faliújságon olvasható), valamint az Érdek-képviseleti Fórumhoz fordulhat. Az intézmény vezetője csak azon panaszok kivizsgálásáért és megoldásáért tud felelősséget vállalni, amelyet az ellátott (gondnoka) a vezető ápolónak jelez – szóban vagy írásban -, vagy pedig közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordul, és a Fórum a panaszt megtárgyalja. A lakók érdekvédelme: Az intézményvezető biztosítja a lakók érdekvédelmét. Gondoskodik az intézményen belül az alkotmányos jogok és a Sz.t. törvényben meghatározott ellátotti jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakításáról. A lakók jogainak érvényesülése érdekében különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni: • Az ellátás során figyelemmel kell lenni, hogy a biztosított szolgáltatást olyan módon nyújtsák, hogy az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok és a szociális törvényben meghatározott ellátotti jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására sor kerüljön. • Az ellátásban részesülő jogosult a szociális helyzetére és mentális állapotára tekintettel a teljes körű ellátásra és az egyéni szükséglet alapján az egyéni ellátás biztosítására. • Hátrányos megkülönböztetés semmilyen okból nem érheti az ellátottat. • Joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismerésére. • Az ellátásban részesülőt megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. • Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használatai tárgyai használatában, amelyek az előgondozás során megbeszélésre és egyeztetésre kerültek (kivéve az intézménybe be nem hozható veszélyeztető tárgyak körét). • Az intézményben gondoskodni kell az intézménybe bevitt vagyontárgyak, személyes tárgyak és értékek megfelelő és biztonságos elhelyezéséről. Anyagi felelősséget csak az ügyintézőnek átadott és általa átvételi elismervénnyel átvett tárgyak-eszközök tekintetében tud az intézmény vállalni. • Az ellátásban részesülő személynek joga van az intézményen belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelembe véve a saját és társai nyugalmát, biztonságát, de ez nem zavarhatja a biztonságos gondozási feltételeket. • Minden ellátásban részesülő személynek joga van a családi kapcsolatainak ápolására, Házirend

18

fenntartására, rokonai látogatóinak fogadására, más személy ellátása, vagy zavarása nélkül az intézmény látogatási rendjének betartása mellett. • Az intézményben élőknek joga van az egészségi állapotukkal kapcsolatos információk megismerésére. A tájékoztatás az orvos hatásköre. A fentieken túl az ellátott közvetlenül az Érdek-képviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen: − − −

az intézményi jogviszony megsértése miatt, személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, ha az intézmény dolgozói, szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték.

Az Érdek-képviseleti Fórum létrehozása, feladatai és hatásköre és működése: A szociális intézmény és a fenntartó is, az ellátás szervezése során számtalan olyan döntést hoz, amely közvetlenül érinti az intézményben élők mindennapi életét. Ezért feltétlenül lehetőséget kell adni arra, hogy az intézményben élők is érdemben tudják alakítani ezeket a döntéseket, saját életük alakítóivá váljanak, partnerként tudjanak véleményt formálni a döntések előtt, még mielőtt azok véglegesítésre kerülnek. Az Érdek-képviseleti Fórum kötelező létrehozásáról a szociális törvény rendelkezik (99.§), meghatározza azt, hogy : kinek a kötelessége létrehozni a szervezetet, megalkotni szabályzatát, mi a célja a fórumnak, milyen feladatai vannak, kik lehetnek a fórum tagjai, milyen módon vállalhatnak képviseletet. A Szt. 99.§ (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a fórum megalakításának és tevékenységének a szabályait az intézmény fenntartója határozza meg. A fórum feladatai: „előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével, és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat – és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel”. Intézményünkben működő érdekképviseleti fórum tagjai: választás alapján az intézményi ellátást igénybe vevők közül kettő fő, választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő, választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő, kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő.” A fórumra vonatkozó előírásokat részletesen, minden lakó számára érthető módon kell megfogalmazni, úgy hogy el tudjanak igazodni az ellátottak a szabályokban, és tudják azt, hogy milyen ügyben lehet a fórum tagjaihoz fordulni, milyen segítséget várhatnak onnan. Házirend

19

Pontos jegyzőkönyvvel szükséges dokumentálni, hogy a fórum ténylegesen milyen ügyben járt el, milyen panaszokat vizsgált ki, milyen véleményt alakított ki a hatáskörébe adott ügyekben. Az Érdek-képviseleti Fórum szabályozása kiterjed a tagok közvetlen feladatainak meghatározására is. A fórum működéséről, munkájáról az ellátottak rendszeresen és széleskörűen kapnak tájékoztatást. A jegyzőkönyvek hozzáférhetőek, szabályozott keretek között. (Ugyanakkor a hozzáférés ne adjon visszaélésre lehetőséget.) Mint az intézmény működésével összefüggő fontos szabályozást, az Érdek-képviseleti Fórum tevékenységét és működését külön szabályzat tartalmazza. Az Érdekképviseleti fórum elnöke hívja össze az esedékes ülés megtartása céljából a tagokat. A fórum összehívása írásban, az elnök által aláírt, tervezett napirendi pontokat tartalmazó meghívó kiküldésével történik. Halaszthatatlan esetben, szóban is összehívható a Fórum. Az Érdekképviseleti fórum szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. A panasz, észrevétel megtehető szóban és írásban. A panasz kivizsgálására az elnök által összehívott fórum meghallgatja a panaszt tevő személyt, az ügyben érintett feleket, mérlegeli a panasz jogosságát, szükség esetén megoldási javaslatot dolgoz ki. - Amennyiben azonnali intézkedésre a panasszal kapcsolatban nincs lehetőség, a panasz kivizsgálására jogosult személy 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. - Ha az ellátást igénybe vevő a szolgáltató döntésével nem ért egyet, a sérelmes intézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az alapító önkormányzathoz fordulhat. Az ellátottnak jogában áll az ellátással, valamint az intézménnyel, kapcsolatos panaszával megkeresni az illetékes ellátott-jogi képviselőt. (Fülöpné Mezei Anikó: 06-20/4899-546) - Az intézményvezető évente legalább 1 alkalommal, illetve igény szerint lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az intézmény életéről, eseményeiről és terveiről. A lakógyűlésen az otthon lakói szabadon kifejthetik véleményüket és javaslataikat. A lakógyűlésről jegyzőkönyv készül. Az érdekvédelem célja: meghatározott egyéni érdekek érvényesülésének elősegítése, a segítségre szoruló személy megfelelő információhoz juttatása, az egyéni érdekei érvényesülésének elősegítése. Az Intézményvezető az ellátás igénybevételekor a jóváhagyott, jelen intézményi Házirend 1 példányát átadja a leendő ellátott részére. A szociális intézményben élők, az intézménybe történő beköltözéssel egy új életközösség tagjai lesznek, az eddigitől eltérő életformába kerülnek. Ezért rendkívül fontos, hogy minden tájékoztatást megkapjanak arról, hogy az adott közösségben milyen szabályoknak kell megfelelni. Fontos, hogy az intézményben csoportos foglalkozásokon, megbeszéléseken folyamatosan foglalkozzanak a házirendben foglalt előírások rögzítésével, azok gyakorlati betartásának módjaival, a problémák megoldási lehetőségeivel, az ellátottakat megillető jogok ismeretével, azok érvényesülésének módjaival. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a lakók és hozzátartozóik felkészültek legyenek, tudják azt, hogy milyen módon járhatnak el saját, vagy a közösség tagjainak érdekében. Az érdekvédelem módja: Házirend

20

Az egyén kérésére segítségnyújtás problémáinak megfogalmazásában, amely történhet egy segítő beszélgetés során, szóban történő megfogalmazással, vagy írásban. A probléma közvetítése (az érintett személy kérésére, vagy meghatalmazása alapján) az illetékes személyek, szervek felé. Az érintett személy beleegyezésével, kérésével segítő „beavatkozás” személyes életterébe, magánéletébe, de csak olyan mértékig, amely alkalmassá teheti őt saját ügyeiben való mérlegelésre, saját döntésének meghozatalában. A segítő soha nem dönthet a segítséget kérő személy helyett, nem kényszerítheti rá saját akaratát, véleményét a segítséget kérőre, nem kínálhat egyértelmű és konkrét megoldást mások problémáinak rendezésére, azonban életveszély esetén az egyén beleegyezése nélkül szükséges azonnal eljárnia, a veszély elhárítása érdekében mindent megtennie.

A segítésnek különböző fokozatait alkalmazhatjuk: • • • •

• •

az észlelés – megismerés, amikor észleljük a problémát, és a helyzet részletes megismerésére törekszünk, a bizalom kialakításával behatároljuk a problémát, információt biztosítunk, tanácsot adunk a probléma megoldására, elősegítjük az önálló döntés lehetőségét, bonyolultabb esetekben szükség lehet meggyőzésre is (kellően racionális érveléssel), a problémák békés úton történő megoldása érdekében, ha a probléma megoldása indokolttá teszi, akkor a segítő közbenjárást kezdeményezhet a vitás kérdések rendezésében, a panasz tolmácsolásában, megkeresve az érintett személyeket, szerveket, segítség a probléma írásbeli megfogalmazásában, illetve annak továbbításában az illetékes helyekre, a probléma, panasz elintézése esetén, az intézkedés megbeszélése az érintett személlyel, közös „kiértékelése” a sérelem rendezésének, illetve annak esetleges újbóli előfordulása, megelőzése érdekében a szükséges tanácsok, információk megfogalmazása.

Ellátotti önkormányzat: A szociális törvény, illetve az azt módosító 2004. évi CXXXVI. törvény értelmében: „A nappali ellátást nyújtó és a bentlakásos intézményekben az ellátottak érdekeik közösségben történő képviseletére és közösségi életük megszervezésére – választott képviselőikből – ellátotti önkormányzatot hozhatnak létre, amely ellátja az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve házirendjében meghatározott feladatokat.” Feladata: az intézményben élők aktivitásának, szociális készségeinek megőrzése, a hospitalizációs ártalmak, az izoláció csökkentése, a reális ítélőképesség megőrzése, a közösségi élet megszervezése, a közös gondolkodás, kommunikáció az intézményi élet tartalmasabbá tételében, programok szervezése, javaslatok a közös rendezvényekre, a lakók aktivizálása és szabadidős elfoglaltságuk szervezésében való részvétel, együttműködés az együttélési szabályok kialakításában, javaslatok, vélemények megfogalmazása, együttműködés az Érdek-képviseleti fórummal, az ellátott-jogi képviselővel. a közösség önszabályozása (az intézményi követelmények, elvárások teljesítése, a belső szabályok és értékrend alapján történő nyugodt együttélés érdekében tett intézkedések), az igényeket figyelembe vevő közösségi programok előkészítése, megvalósítása, intézményi fórumokon, érdekvédelmi szervezetekben való részvétel, Házirend

21

aktuális problémák megvitatása, javaslat azok megoldására, az ellátottak érdekei érvényesítésének segítése, életminőségük javítása, az egymás iránti figyelem.

Szervezeti felépítése Tagjai az intézmény közösségéből, lakóiból kerülnek ki, önkéntes vállalással, vagy az ellátottak jelölése alapján, a közösség tagjai által megválasztott személyek. Az önkormányzat vezetője (elnöke), a tagok közül választott, a munkát koordináló személy. Az önkormányzat tagjainak számát az intézményben élők létszáma arányában célszerű meghatározni. Az ellátotti önkormányzat bizottságokat is működtethet, melyek meghatározott feladatok ellátására alakulnak, pl.: élelmezési bizottság, kulturális, szabadidő, és sport bizottság. Az ellátotti önkormányzat saját szabályzata alapján, az általa meghatározott időközönként és cél érdekében ülésezik. A szabályzata tartalmazza a tagok megválasztásának, a megbízás megszűnésének módját, az önkormányzat tagjainak létszámát, bizottságainak számát és feladatkörét. Az ellátotti önkormányzat tevékenységét tekintve a hangsúly, az intézményben élők közösségi életének megszervezésén, az ellátotti érdekek közös képviseletén van, mely önszerveződő módon alakul. Az ellátotti önkormányzat működése nem érintheti az Érdek-képviseleti fórum hatáskörét, feladatait. Az érdekvédelem mellett, az ellátást igénybe vevőnek joga van a jogvédelemre is. Jogvédelem alatt az ellátást igénybe vevők garanciális jogainak meghatározását (törvényi szintű szabályozását), illetve ezek védelmét szolgáló egyéni, illetve kollektív szintű megoldások létrehozását értjük. A jogvédelem a jog által kikényszeríthető eszközök alkalmazását jelenti, sokkal „erősebb” védelmet ad az érdekek szintjén, mivel intézkedéseiben támaszkodik a jogi háttérre, védelmi munkájában segítségül hívja a jog előírásait. Ezért fontos, hogy az érdekvédelem és az érdekképviselet szereplői együttműködjenek a jogvédelmet ellátókkal. Jogvédelemmel foglalkozó állami szervek - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman). Az ombudsman feladatkörét az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény részletesen szabályozza. Az alaptörvény és az idevonatkozó törvények alapján ma több területen is működnek ombudsmanok: általános feladatkört lát el az emberi és állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a személyes adatok védelme érdekében tevékenykedik az adatvédelmi biztos, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pedig ezen állampolgárokat érintő ügyben jár el. Az ombudsmanok elsősorban az állampolgároktól érkező panaszokkal, beadványokkal foglalkoznak, de hivatalból is indítanak vizsgálatokat. Az emberi és állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, és Házirend

22

orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Hatásköre általános érvényű. A törvény szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, vagy intézkedése, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében, alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Az állampolgárok alkotmányos jogai sérülhetnek akkor is, ha hátrányos megkülönböztetés éri őket, valamint akkor is, ha a hatóságok indokolatlanul lassan intézik az ügyeiket, nem megfelelő vagy téves tájékoztatást adnak, méltánytalanul bánnak az ügyféllel, megtagadják a tájékoztatást vagy más mulasztást követnek el. Fontos szabály az ombudsman eljárására vonatkozóan, hogy az eljárást kezdeményező személy, akkor fordulhat az ombudsmanhoz, ha a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – kivéve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai, kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. Minden olyan állampolgár fordulhat a kisebbségi ombudsmanhoz, aki úgy érzi, hogy nemzeti és etnikai jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Kisebbségi jognak minősülnek pl.: az anyanyelv használat, az önazonossághoz való jog, a faji diszkrimináció tilalma. Sérülhetnek a kisebbségi jogok abban az esetben is, ha pl. az állampolgár hatósági ügyeinek intézése lassabban történik, téves tájékoztatást kap, méltánytalan bánásmódban részesül, jogszabálysértő határozatot hoznak, hatósági mulasztás következik be, szociális ellátás iránti kérelmét elutasítják, és mind ez, az egyén kisebbségi mivoltára vezethető vissza. Az adatvédelmi biztos feladata, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való joggal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. A panasz bármilyen adatkezelővel szemben megfogalmazható. Személyes adatokkal kapcsolatos jogsérelemnek minősül, ha valakinek az adatait beleegyezése, vagy törvény felhatalmazása nélkül szerezték meg, adatait jogosulatlanul nyilvántartják, felhasználják, nyilvánosságra hozzák. Jogsértő, ha a szociális ellátást igénybe vevőnek nem teszik lehetővé, hogy a nyilvántartott adatait megismerje, szükség esetén helyesbítse, vagy töröltesse. Közérdekű adattal való visszaélésnek számít, ha az érdeklődő kérelmével az érintett (állami szerv) nem, vagy indokolatlan késedelemmel foglalkozik, ha az érintett szerv alaptalanul elutasítja a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó kérelmet, ha az érdeklődő nem értelmezhető formában kapja meg az adatokat. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy – személyes érintettsége nélkül – általános adatkezelési visszásságra hívja fel az adatvédelmi biztos figyelmét, akár személyes adatok védelmével, akár Házirend

23

közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban. A fent említettek mellett az ellátást igénybe vevő /hozzátartozója, törvényes képviselője/ panaszával fordulhat az ellátott jogi képviselőhöz. Amennyiben a panasszal kapcsolatban azonnali intézkedés nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. Ha a panaszos a megtett intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőn belül nem intézkedett, panaszával az intézményt fenntartó Önkormányzathoz fordulhat.

X V. A Z I N T É Z M É N Y I J O G V I S Z O N Y M E G S Z Ű N É S E Az ellátott személy intézményi jogviszonya, ellátása megszűnik: • az otthon jogutód nélküli megszűnésével, • a jogosult halálával, • a lakónak, illetve törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentést követően 30 nap elteltével, • határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, • másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, • a házirendet súlyosan megsérti, - lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, - ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja vagy agresszív viselkedést tanúsít, - ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, - ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi, • intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az otthon vezetője értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét: • a személyes használati tárgyak és megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről és feltételeiről, • amennyiben az intézményi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a személyes használati tárgyakat a jogosult nem veszi át, s az ezt követő 8 napon belül tett felszólításra sem jelentkezik, úgy további igényt nem támaszthat, azokat az otthon vezetője a lakók között szétoszthatja, illetőleg megsemmisítheti, • az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről, • az intézménnyel, illetve az igénybe vevővel szembeni követelésről, kárigényről, azok előterjesztési és rendezési módjáról. A jogviszony megszűnésekor: • az eltávozást megelőzően a lakó köteles a záró leltár elkészítésében közreműködni. Az elkészült záró leltárt a vezető ápoló az ügyintézőnek adja át. Itt készül a végleges elszámolás a fizetendő térítési díjról, • ha az intézményi jogviszony az ellátást igénybevevő halálával szűnik meg, a szolgálatban lévő Házirend

24

dolgozó köteles a záró leltárt haladéktalanul elkészíteni, • amennyiben a lakó rendelkezésében a halála esetére megjelöli az ingóságainak azonnali átvételére jogosult személyt, az kiadható, kivételt képeznek a 10.000 Ft-nál nagyobb értéket képviselő tárgyak, a betétkönyvek, egyéb letétbe helyezett tárgyak, melyek a közjegyzői eljárás lefolytatása és rendelkezései után adhatók ki. Amennyiben az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése alapozta meg, a megszüntetésről is az intézményvezető dönt. Ha döntésével az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

X V I . E T I K A I K É R D É S E K , VA L A M I N T A Z I N T É Z M É N Y A L K A L M A Z O T TA I R A V O N AT K O Z Ó N É H Á N Y S Z A B Á LY Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok: − Az intézmény vezetője gondoskodik a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesüléséről és a lakók személyiségi jogai tiszteletben tartásáról, − a dolgozó nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti, − a dolgozó a házirendet köteles betartani, − Az otthon dolgozóinak titoktartási kötelezettsége van. − Az otthon lakóitól, illetve lakóiról, szerzett bármilyen információt az otthon más lakójának, illetve illetéktelen személynek átadni nem szabad. − Az intézmény lakóival, azok hozzátartozóival udvariasan és előzékenyen kell viselkedni. − A dolgozóknak a munkaköri kötelessége teljesítéséért ajándékot, pénzt vagy bármilyen más vagyoni előnyt kérnie és elfogadnia TILOS! − Az intézményben dolgozó, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számított egy évig – nem köthet. − A dolgozó munkavégzése során óvja és védelmezze az intézményi vagyonát, azért anyagi felelősséggel tartozik. − Az ellátást igénybevevőknek tiszteletben kell tartani a szolgáltatást nyújtók emberi méltóságát, személyiségi jogait. − Az előgondozást végző dolgozó közfeladatot ellátó személynek minősül.

A HÁZIREND betartása és betartatása mind az ellátottak, mind a dolgozók kötelessége!

Balmazújváros, 2015. ……………………… ….......................................................... intézményvezető

Házirend

25

Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona 4060 Balmazújváros, Veres Péter 57. 06(52) 370-222 ________________________________________________________________________________________ Ikt.sz.:

M E G Á L LA P O D Á S

mely létrejött egyrészről a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona (székhely: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 57. sz.), mint szolgáltató /a továbbiakban: szolgáltató/, másrészről név:..............................., (szül. hely, idő: , szül neve:,................. …....................................….. alatti lakos, mint intézményi szolgáltatást igénybe vevő.

a.n.:

A szolgáltatást igénybe vevő kérelme alapján a …/.... sz. Értesítés értelmében felvételre került a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthonába, amely tartós, ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezést biztosít számára. Az intézményi jogviszony keletkezésének napján a felek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 94/B. §, valamint a 94/C. § (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbi megállapodást kötik: I./ A Megállapodás időbeli hatálya A felek megállapodása értelmében a kérelmező 2015-.. .. napjától határozatlan időre, tartós elhelyezésre - jogosult a szolgáltatás igénybevételére. Az intézményi jogviszony létesítésére a szolgáltatást igénybe vevő ..../.... számú kérelme, - valamint a Szt. 68./A §-ának (3) bekezdése alapján egyéb körülmény alapján jött létre. A szolgáltatás igénybevételének kezdő napjától a jelen okiratban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a feleket.

II./ Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, köre Az intézmény a szolgáltatást igénybe vevők részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67. §-ában meghatározott teljes körű ellátást biztosít. 1./ Étkeztetés Az intézmény a bentlakók életkori sajátosságainak és az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően legalább napi háromszori étkezésben részesíti az ellátottakat és ennek keretében naponta legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, az intézmény gondoskodik az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőségekről /pl.: diéta, gyakoribb étkezés/. A fekvőbetegek ellátása során az ápoló személyzet fokozott figyelmet fordít a rendszeres folyadékbevitelre. 2./ Ruházat, textília biztosítása Amennyiben az ellátást igénybe vevő nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal, az intézmény a teljes körű ellátás részeként legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát,

valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt biztosít. Az ellátottak ruházatának tisztításáról és javításáról az intézmény gondoskodik a Házirendben meghatározott módon. A személyi higiéné érdekében az intézmény ellátottanként – szükség szerint – három váltás ágyneműt, a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint az ehhez szükséges anyagokat, eszközöket és az incontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket biztosítja. 3./ Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás keretében a szolgáltató gondoskodik a szolgáltatást igénybe vevő számára: a) b)

az egészség megőrzését szolgáló felvilágosításról; orvosi ellátásáról az intézményi orvos által heti 2 x 4 órában;

c)

pszichiáter szakorvos rendel intézményünkben, havonta 2×2 órában;

d)

szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII.26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen: • a személyi higiéné biztosításáról, • a gyógyszerezésről, • az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról; e) a szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról; f) a kórházi kezeléshez való hozzájutásról; a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározott gyógyszerellátásról; a) gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. Az alap gyógyszerkészlet körébe nem tartozó gyógyszerek költségeit az ellátást igénybe vevő viseli. Az intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. 4./ A mentálhigiénés ellátás biztosítása Ennek keretében a szolgáltató biztosítja: a) a személyre szabott bánásmódot, b) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, c) a szolgáltatást igénybe vevő családi- és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, d) a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, e) a gondozási tervek megvalósítását, f) a hitélet gyakorlásának feltételeit, g) a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzését, h) támogatja az intézményen belüli társas kapcsolatok kialakulását és működését. Megállapodás

2

5./ Foglalkoztatás A szolgáltató a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 55. §-ában foglaltakkal összhangban a szolgáltatást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának megfelelő szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatás keretében gondoskodik a megmaradt képességek fejlesztéséről, szinten tartásáról. A foglalkoztatásban való részvétel önkéntes. 6./ Eseti térítési díj megfizetésének esetei Az intézmény igény szerint az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja: Kirándulás szervezése, színház, múzeumlátogatás, stb., személyi higiénia körébe tartozó ellátások (fodrász, borbély, pedikűr, manikűr stb.), közös fürdőzés a termál strandon, üdülés, különböző piaci szolgáltatások igénybevétele külső szolgáltatótól (pl.: cipész, vegytisztítás). Ezen szolgáltatásokért a szolgáltatást nyújtó részére az ellátottak a tényleges költséget (eseti térítési díjat) tartoznak megfizetni. 7./ Végtisztességre való felkészítés, eltemettetés Amennyiben az ellátást igénybe vevő, vagy hozzátartozója igényli, a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona dolgozói gondoskodnak az elhunyt ellátottak végtisztességre történő felkészítéséről. Abban az esetben, ha az elhunyt ellátott eltemettetéséről gondoskodó személy nem létezik vagy nem lelhető fel, az intézmény hivatalból kezdeményezi a köztemetést. III./ A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok Az intézményi térítési díj mértékét a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 16/2014. (X.09.) önkormányzati rendelete állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege jelenleg: 75.000,- Ft./hó, 2.500,- Ft./nap. A személyi térítési díj mértékét az idősek otthona intézményvezetője állapítja meg az ellátást igénylő által benyújtott jövedelemnyilatkozat és mellékletei alapján. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az idősek otthona intézményvezetője az ellátás igénybevételével és a megállapodás megkötésével egyidejűleg - külön, írásban - értesíti a szolgáltatás igénybe vevőt a személyi térítési díj megállapításáról. A szolgáltatást igénybe vevő elfogadja és tudomásul veszi, hogy a fizetendő térítési díj összege évente változik, melynek mértékét fenntartói döntés határozza, illetve állapítja meg. Amennyiben a szolgáltatás biztosításának költségei nagymértékben változnak a fenntartó intézményi térítési díj összegét évente további egy alkalommal módosíthatja. A térítési díj felülvizsgálatáról szóló értesítés ezen megállapodás mellékletét fogja képezni. Az új szabály szerint az intézményi térítési díj meghatározásakor a szolgáltatási önköltség az intézményi térítési díj felső határa. A módosítás a fenntartók számára rugalmasabb térítési díj megállapítást tesz lehetővé, másrészt hangsúlyosabbá teszi az öngondoskodás elvének érvényesülését azok esetében, akik jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján erre képesek. (1993. évi III. tv. 115.§ (1)

Megállapodás

3

A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága szükségessé tesz, hogy a fenntartó bevezetheti a belépési hozzájárulást, amely az igénylő beköltözése előtt kérhető. A fenntartó ennek összegét megállapíthatja konkrét összegben. A belépési hozzájárulás maximális összege nyolc millió forint lehet, melyet a fenntartó évente egyszer változtathat meg, és amelyet az állampolgárok tájékoztatása érdekében közzé kell tennie. (1993. évi III. tv. 94/C. § (3)) A szociális intézmények térítésmentes ellátást biztosítanak az olyan személyek számára, akik az intézménybe történő felvételükkor nem rendelkeznek jövedelemmel, mivel rendszeres pénzellátásuk megállapítása (pl. rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, stb.) folyamatban van. Az új szabályozás biztosítja, hogy a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja legyen. (1993. évi III. tv. 115.§ (7)) Amennyiben az ellátást igénybe vevő a személyi térítési díj mértékével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez fordulhat jogorvoslatért. Az ellátást igénybe vevő, illetve a térítési díj fizetését nyilatkozatban vállaló hozzátartozó a térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – az ellátásban részesülő önrendelkezési jogának megtartásával – a tárgyhónap első napjától a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a szociális szolgáltató házi pénztárába, vagy elszámolási számlájára befizetni. Az intézmény költőpénzt biztosít annak az ellátottnak, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha a vagyonnal rendelkező ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint vagyonára terhelődik. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál; ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-ánál. Az intézmény az ellátottat megillető költőpénz összegére egészíti ki az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. IV. / A Megállapodás módosításának szabályai A Megállapodás módosítása a szerződő felek egyetértésével írásban történik, amennyiben arra okot adó külső körülmény merül fel (pl.: jogszabályi változás). V./ Az intézményi jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módjai 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) határozott idejű megállapodás esetében a határozott idő lejártával, kivéve ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az idősek otthonának intézményvezetője az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, b) a házirendet súlyosan megsérti, • lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja, • ha a lakó ittas magatartásával a lakótársait és a szolgálatban lévő dolgozót zaklatja, vagy agresszív viselkedést tanúsít, • ha lakótársaival és az intézmény dolgozóival szemben durva, Megállapodás

4

agresszív, kötekedő és emberi méltóságot sértő módon viselkedik, • ha az intézményből több alkalommal előzetes bejelentés nélkül távozik, és 24 órán belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezésének akadályát nem jelzi, c) intézményi elhelyezése nem indokolt, d) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személytérítési díj-fizetési kötelezettségének – a 102. § szerint – nem tesz eleget. e) ha a jogosult vagy törvényes képviselője az intézményi jogviszony megszüntetését kezdeményezi. Ez utóbbi esetben a megszüntetés időpontja a felek közös megegyezésén alapul, ennek hiányában a megállapodás szabályai irányadók Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés elleni panasztétel lehetőségéről írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel az érintettek nem értenek egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhatnak panasszal. Az intézmény és az ellátott, illetve a törvényes képviselője között létrejött megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül felmondhatja.

VI./ Jogorvoslat Az ellátást igénybe vevő az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslása érdekében. Amennyiben a panasz ily módon nem rendezhető, vagy jelentősebb mértékű érdeksérelem történt, az ellátott vagy hozzátartozója az intézmény egységvezetőjéhez, annak távollétében helyetteséhez fordulhat. Abban az esetben, ha a megtett intézkedések a panaszos számára nem megnyugtató módon végződtek, az ellátást igénybe vevő kérelmére az Érdek-képviseleti Fórum jár el az ügyében. A fentieken túl az ellátott közvetlenül az Érdek-képviseleti Fórumhoz fordulhat különösen: a) az intézményi jogviszony megsértése miatt, b) személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, c) ha az intézmény dolgozói szakmai titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték. Amennyiben azonnali intézkedés a panaszra okot adó tényező megszüntetésére nem foganatosítható, a kivizsgálásra jogosult a panasztevőt 15 napon belül írásban tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. Ha az ellátást igénybe vevő a szolgáltató döntésével nem ért egyet, a sérelmes intézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsához fordulhat. Az ellátottnak jogában áll az ellátással, valamint az intézménnyel, kapcsolatos panaszával megkeresni az illetékes ellátott-jogi képviselőt. A terület ellátott-jogi képviselője: Megállapodás

5

Fülöpné Mezei Anikó Elérhetősége telefonon: 06/20-489-9546

VII./ Záró rendelkezések A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján rendezik. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló és azokhoz kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók. Alulírott a szolgáltatást igénybe vevő, illetve kötelezett kijelentem, hogy a biztosított ápolást, gondozást nyújtó szolgáltatás igénybe vételének feltételeiről, tartalmáról; a vezetett nyilvántartásokról; a házirendről; a fizetendő térítési díjról; a teljesítés feltételeiről, illetve a mulasztás következményeiről; a szolgáltatást igénybe vevő jogairól és kötelezettségeiről; a panaszjog gyakorlásának módjáról; az ellátott-jogi képviselőről és elérhetőségéről; a megszűnés eseteiről szóló tájékoztatást megkaptam és azt tudomásul vettem. Alulírott, szolgáltatást igénybe vevő, illetve kötelezett a mai napon a megállapodás egy példányát átvettem és a benne foglaltakat tudomásul vettem. Alulírottak a jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Balmazújváros, 2015…………

.…................................................. Béresné Lőrincz Erzsébet mb. intézményvezető

...................................................... az ellátást igénybe vevő

........................................................ törvényes képviselő, hozzátartozó

Egy példányt átvettem: ….................................................... 2015. …............................ hó …..... nap

Megállapodás

6

N Y I L AT K O Z AT Alulírott …......................, (szül. hely, idő: …........................, szül neve: ….................... a.n.: …......................... alatti lakos nyilatkozom, hogy a Balmazújvárosi Nefelejcs Idősek Otthona munkatársától az intézményi jogviszonyom létesítésének napján az alábbi információkat tartalmazó felvilágosítást megkaptam: az intézményben biztosított ellátás tartalma és feltételei; • az intézmény által vezetett nyilvántartások; • a hozzátartozókkal és látogatókkal történő kapcsolattartás (látogatás, távozás, visszatérés, gyógyintézeti kezelés, stb.) rendje; • a panaszjog gyakorlásának rendje; • az intézményi jogviszony megszűnésének, megszüntetésének esetei; • az intézményben alkalmazott Házirend szabályai; • a fizetendő térítési díj, annak teljesítési feltételei, továbbá a mulasztás következményei; • az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetek. •

A tájékoztatásban foglaltakat tudomásul veszem, azokat magamra nézve kötelező érvényűnek ismerem el és intézményi jogviszonyom időtartama alatt tiszteletben tartom. Nyilatkozom továbbá, hogy az ellátásomról gondoskodó intézmény számára minden szükséges személyes adatomat megadom, a szociális szolgáltató munkatársait adat- és titokvédelmi kötelezettségük betartása mellett felhatalmazom a személyes adataim kezelésére. A szociális intézmény működését ellenőrző hatóságok részére engedélyezem a személyes adataimba történő betekintést. Az intézményi elhelyezésre való jogosultsági feltételeimben, valamint a saját és közeli hozzátartozóim személyazonosító adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul közlöm az intézmény vezetőjével.

Balmazújváros, 2015........................................

…........................................................ ellátott / törvényes képviselő

___________________________________________________________________________ Alulírott …....................................................., (szül. név: …............................................; szül. hely, idő: …......................................................................; an.: …..............................................,) ………………………., …..................................................................... alatti lakos; …................................... részesülő személy közeli hozzátartozója/gondnoka nyilatkozom, hogy a fenti tájékoztatást megkaptam, az abban foglaltakat tudomásul veszem és hozzátartozóm intézményi Megállapodás

7

jogviszonyának időtartama alatt tiszteletben tartom.

Balmazújváros, 2015. …........................................ ….......................................................... közeli hozzátartozó/gondnok

Megállapodás

8

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

Törvényességi szempontból ellenőrizte: Tóthné dr. Kertész Mariann jegyző ELŐTERJESZTÉS

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 18-án tartandó ülésére a helyi közösségi közlekedés támogatás igényléséhez nyilatkozat megtétele tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti fejlesztési miniszter a belügyminiszterrel, valamint a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. számú - a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai - mellékletében foglaltak alapján más jogszabályokkal összhangban a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatására pályázati kiírást tett közzé. Balmazújváros Város Önkormányzata pályázati eljárás útján kiválasztott szolgáltatóval látja el a helyi személyszállítási közszolgáltatást. A tárgyév január 1-től december 31-ig folyamatosan fenntartja ezen szolgáltatást. Tekintettel arra, hogy önkormányzatunk a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelel, ezért pályázatot kíván benyújtani a helyi közlekedés működtetésének, folyamatos üzemeltetésének és eszközfenntartási ráfordításainak finanszírozásához nyújtandó támogatásra. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy az önkormányzat csatolja a Képviselő-testület határozatban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy - a helyi személyszállítási közszolgáltatást a tárgyév január 1-től december 31-ig folyamatosan fenntartja, - a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz), valamint fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan a kérelem benyújtásáig a szolgáltató részére nettó 3 millió forint összegű saját forrásból származó, vissza nem térítendő önkormányzati támogatást számolt el, - pályázati eljárás útján kötötte meg a szolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a fentiekben leírtakra vonatkozóan hozza meg határozatát a pályázat sikeres elbírálása érdekében, ezzel is hozzájárulva az önkormányzat helyi közösségi közlekedés fenntartására fordított költségeinek csökkentéséhez.

Határozati javaslat A helyi közösségi közlekedés támogatás igényléséhez nyilatkozat megtétele tárgyában Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ra tekintettel nyilatkozik, hogy - a helyi személyszállítási közszolgáltatást a tárgyév január 1-től december 31-ig folyamatosan fenntartja, - a helyi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz), valamint fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan a kérelem benyújtásáig a szolgáltató részére nettó 3 millió forint összegű saját forrásból származó, vissza nem térítendő önkormányzati támogatást számolt el, - pályázati eljárás útján kötötte meg a szolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést. Határidő: Felelős:

2015. június 30. dr. Veres Margit polgármester

Balmazújváros, 2015. június 16. dr. Veres Margit polgármester

M E G H Í V Ó június 18. napjára (csütörtök) 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom

Recommend Documents