M A N IF E S Z T IDEg RENDSZERI K Á R O SO D Á SO K A KO R A SZÜ LÖ TTEK N ÉL* DR. ILLEI G Y. — DR. F A R K A S G . — DR. H A S IT Z S. — DR. K O V Á C S CS. — DR. P U L A Y T. — DR. T H Á N G .
A közelm últig a z t ta r to ttá k , hogy a k o raszü lö ttek idő elő tt, „félig-kész” , szerv - és szövetfejlődésük szem pontjából befejezetlen álla p o tb a n v ilág ra jövő újszü lö ttek , a k ik e t a terhesség v alam ily en z av ara m egfosztott a ttó l, hogy in tra u te rin fejlődésük és növekedésük teljessé váljon. A k o raszü löttség k ri té riu m á t csak a születési súly szolgálta. R égóta m egfigyelt jelenség v o lt so raik ban a m agas p erin atalis halálozás, az életben m a ra d o tta k k ö z ö tt pedig a m en talis és idegrendszeri k áro so d o ttsá g m agas szám a. 1928-ban Capper (1) a z t í r t a : „a z éretlen m ag zatb ó l lesz a rosszul tan u ló gyerm ek, a pszichoneurotikus és neu ro p atiás b eteg és nem ritk á n az im becilek és id ió tá k o tth o n á n a k lak ó j a ” . Hess (13) 1934-ben m ár kiegészít: „A k o raszü lö ttség in trac ran ialis k á ro sodás nélkül nem befolyásolja a szellem i fejlő d ést” . Az e lm ú lt 5 évtized iro d alm áb an szám os a d a t ta lá lh a tó a k o raszülöttség és a gyerm ek k o ri neu ro p szich iátriai károsodások k ö z ö tti összefüggés igazo lására. K ülönösen a bénulások (paresisek/plegiák), epilepszia, oligophrenia és m a g a ta rtá si zav aro k kép ezték a v iz sg á la t tá rg y á t. A k u ta tó k a k é rd é st á lta lá b an kétféle m ódon k ö zelítették m eg: v ag y k o raszü lö ttek a d o tt szám ú cso p o rtjá n á l végezték el a neurop szich iátriai á lla p o t m eg h atáro zását vizsgálva, h o g y azok z a v a ra g y a k ra b b a n fo rdul-e elő, m in t az á tla g p o p u latio b a n , vag y n eu ro p sy ch iátriai elv áltozással bírók cso p o rtján ál a szü léstö rtén et a d a ta it a n a liz á ltá k , keresve, hogy a k o ra sz ü lö tte k szám arán y a az egyes csopor to k b a n m agasabb-e, m in t az átlagos koraszülési a rá n y a lap ján ez v á rh a tó lenne. Az első k én t e m líte tt prospectív típ u sú v izsg álat eredm ényei a la p ján Shirley (21) 1939-ben m e g á lla p íto tta , hogy a k o ra sz ü lö tt gyerm ek az é rettn é l in k áb b prediszponálva v a n nagyobb fokú idegi ingerlékenységre, am i leggyak ra b b a n v e g e ta tív és m a g a ta rtá si zav a ro k b a n n y ilv án u l meg. H arper (11,12) ugyancsak pro sp ectív v izsg álat során 29-szer g y a k ra b b a n ta lá lt b é n u lá st a k o raszü lö tte k k ö z ö tt, m in t az érettek n él. U gyanő 1814 g a la tti (4 font) súlyly al sz ü le te tt 1000 gyerm eknél 6 ,7 % -b an ta lá lt spasticus diplégiát. E b b en a csopo rtb an 20 éves k o rb a n nem csak a bénulások, hanem a m entális deficienciák szám a is m agas v o lt a k o n tro lih o z kép est. Drillien (5,6) 1361 g a la tti (3 font) súllyal sz ü le te tte k 1 4 % -ánál o ligophreniát á lla p íto tt m eg (ren * Az MTA D em ográfiai B izo ttság án ak D él-D u n án tú li C soportja, a T IT D em ográfiai Szak osztálya és a K S H B a ra n y a megyei Igazgatósága á lta l 1970. decem ber 8— 9-én P écsett m egrendezett a n k é n to n m e g v ita to tt előadás. *
60
I L L E 1 — F A R K A S — H A S I T Z — K O V Á C S — P U L A Y — TH Á N
des iskolában nem nevelhető), 4 9 % -u k pedig külön foglalkozást igényelt norm ál iskolában. Douglas (3, 4) igen gondosan v é g h e zv itt p ro spectív vizs g á la tá b a n (1958) igazolta, hogy a k o raszü lö ttek életü k első k é t évében tö b b e t tö ltö tte k k ó rh ázb an , 1 hónapos—4 éves k o ru k k ö z ö tt m agasabb v o lt a m or ta litá su k , testm ag asság u k és sú ly u k á tla g a pedig alacsonyabb m in t az é r e tt kontrolloké. Iskoláskorban alacsonyabb v o lt átlagos olvasási és beszédkész ségük, v a la m in t intelligenciájuk é re tt k o n tro ll társaik h o z képest. Knobloch (14) és m u n k a tá rsa i szerin t hasonló v izsg álatn ál a koraszü lö ttek n él k étsze r g y a k ra b b a n fo rd u lt elő n eg atív előjelű eltérés a norm ál szellemi — idegrend szeri átlag tó l, m in t az é re tte n szü letettek n él. Az id é ze tt ad a to k legalább 500 g y erm ek et felölelő an y ag ra v o n atk o zn ak . 66 k o ra szü lö tt gyerm ek prospectív v izsg álata során W iener (23) nem ta lá lt az é re tt ko n tro ll csoporthoz k é p e st elté ré st az IQ -ben, görcsös m anifesztáció és idegbénulások szám ában, beszéd zav arb an , v iszo n t a k o raszü lö ttek k ö z ö tt szignifikánsan tö b b v o lt az olvasás zav aráb an szenvedő, rosszabb a G oodenough-test eredm énye, am i szerző sze rin t az organikus agyi sérülések szignifikáns em elkedését jelen ti ebben a cso portb an . D ann és m u n k a tá rsa i (2) 100 k o ra sz ü lö tt k ö z ö tt 3— 10 éves k o ru k b a n 3-nál bénulást, 7-nél epilepsziát, 13-nál oligophreniát, 59-nél szem h ib át (srabism us, retro len talis fibroplasia, m yopia) ta lá lta k . Az id é z e tt ad a to k a rra u ta ln a k , hogy a k o raszü lö ttek neuropszichiátriai zavaro k szem pontjából v eszélyeztetebbek, m in t é re tt társaik . A retrospectiv v izsgálatok eredm ényei is erre az összefüggésre u ta ln a k . M entális re ta rd á lta k k ö z ö tt Moore (19) 16% -ban ta lá lt k o raszü lö ttek e t, m íg ugyanez a szám neurop szich iátriailag m eg b etegedettek k ö z ö tt Sasnál (20) 13% , Levinnél (15) 9,2% , Lilienfeldnél (16, 17) 22% , Eastm annél (7) 3 5% , Zoltánnál (24) 7 ,8% , L itvaynál (18) 36% . T öbb szerző — Knobloch (14), Moore (19), F uldner (9), D rillien (5, 6), F arkas és Várbíró (8) — igazolta, hogy m inél alacsonyabb a k o raszü lö ttek szülési súlya, a m entális és neurológiai zav aro k valószínűsége an n ál nagyobb. F e n ti v izsgálatok során az analízis és összehasonlítás alap jáu l az a té n y szolgált, hogy ta p a s z ta la ti alap o n az ú jsz ü lö ttek et születési súlyuk figyelem bevételével k é t nagy csoportba o sz to ttá k , ko raszü lö ttek n ek véve azokat, ak ik n ek születési súlya a 2500 g-ot nem h a la d ta meg. Mai szem léletünk szerin t azonban ez a m echanikus és kizárólagos kü lö n b ségtétel általán o sság b an , de jelen ta n u lm á n y tá rg y á t képező összefüggések te k in te té b e n különösen nem elégíti ki az o b je k tív vizsgálatokkal szem ben tá m a s z to tt k ö v etelm ényeket. A születési súlyuk a lap já n k o raszü lö ttek n ek m i n ő síte tt ú jszü lö ttek ugyanis nem képeznek hom ogén csoportot, tö b b v o n a t kozásban is különböznek egym ástól. A legfontosabb ta lá n az a felismerés, hogy gestatio s k o ru k a t te k in tv e é re tt ú jsz ü lö ttek is szü leth etn ek 2500 g a la tti testsú lly al, to v á b b á , hogy azonos gestatió s korú ú jszü lö ttek születési súlya k ö z ö tt is jelentős különbségek lehetnek. A koraszülések k ó ro k tan a m a m ég nem teljesen tisz tá z o tt, a b b an geneticus fak to ro k , in tra u te rin és p erin atális á rta lm a k éppen úgy szerepet já tsz a n a k , m in t ezek teljes h iá n y a m elle tt a burok idő előtti m egrepedése cervix incom p etentia esetén. Lehetséges te h á t, hogy a koraszü lö ttség is oka le h e t a későbbiekben jelentkező neuropszichiát riai á rta lm a k n a k , igen valószínű azonban, hogy az é re tt újszü lö ttek re sem h a tá sta la n prae- és su b n atalis á rta lm a k k o raszü lö ttek n él g y ak ra b b an és sú
MANIFESZT
IDEGRENDSZERI
KÁROSODÁSOK
61
lyosabb k ö v etk ezm én y ek b en m anifesztáló d n ak . Az sem k izá rh a tó , hogy a koraszü lö ttség csak jelzője szám os biológiai in zu ltu sn ak , am ely a terhesség a la tt vag y m ár a z e lő tt keletk ezik , és v ezet m ind a koraszüléshez, m ind a foe tu s károsodásához. E z u tó b b i g o n d o la to t 76 évvel ezelőtt, az ak k o r m ég fő k é n t neurológiával foglalkozó F reud v e te tte fel először. Smellie (22) m á r 1772-ben r á m u ta to tt a szülés a la tti kóros h atáso k m ag za ti ideg ren d szert k áro sító h a tá sá ra . T ö rtén etileg szem lélve elsőként a szülés a la tti m echanikus h a tá s o k a t te tté k kizárólagosan felelőssé a káros k ö v etk ez m én y ek ért, ezeknek a m ag zat agyi keringésére gyakorolt, agyvérzéshez veze tő befoly ását em elve ki. A szülés a la tti nyom ásviszonyok válto zása, a szülés elhúzódása, d rasztik u s szülészeti m ű té te k , az a n y a szülés a la tti vérzése ké pezték először az elem zés tá rg y á t. K ésőbb felism erték a szülés elő tti és a la tti hypoxia, ill. anoxia k áro sító h a tá s á t, ennek és a m echanikus h a tá so k n a k gya kori eg y ü ttes elő fordulását. Az an y a terhesség a la tti táp lálk o zásán ak , az a n y á t terhesség a la tt érő fertőzéseknek, a terhességi toxaem ia és az a n y a és foetus k ö z ö tti szerológiai különbségek következm ényeinek, m ajd a legkülön bözőbb g enetikai tényezőknek felismerése, ism eretein k et to v áb b b ő v íte tte , és az anaesthesiologia fejlődésével, az an tib io ticu m o k felism erésével, a tra n sz fúziós lehetőségek kiterjesztésével, a to x aem ia teráp iás lehetőségeinek b ő v ü lésével e g y ü tt lehetővé te tte , hogy a szülészek szem léletében bekövetkező v á l tozással egyidőben m egváltozzék a szülészeti g y a k o rla t is, m elynek k ö zp o n t já b a n m a m ár nem csak élő, de egészséges gyerm ek világ ra segítése áll. E n n ek a g y a k o rla tn a k a terhesség a la tti gondozás, a terhespatológiai osztályok, m o dern diagnosztikai lehetőségek éppen úgy részei, m in t a profilak tik u s m űvi és m ű té ti b eav atk o záso k bővülése. A m ár m eg szü letett ú jsz ü lö tt (kora és é re tt eg y arán t), a k u t és k ró n ik u s patológiás jelenségeinek korai felism erése és k o r szerű kezelése a neonatológia fejlődése révén u g yancsak lehetségessé v á lt, eredm ényezve nem csak a p erin atális halálozás, de rem élhetőleg ezen időszak ban keletkező agyi á rta lm a k csökkenését, ill. m egelőzését is. Ú gy éreztü k , hogy a szülészeti g y a k o rla tb a n végbem enő szem léleti v ál tozás idején célszerű a rendelkezésünkre álló lehetőségeken belül az összes vizsgálható szem p o n t figyelem bevételével n ag y anyagon ism ét á tte k in te n i a prae- és p erin atális h a tá so k és a gyerm ekkori neu ropszichiátriai elváltozások közö tti összefüggések kérdését. M u n k á n k a t 1957-ben k ezd tü k m eg, eddig összesen 1500 g y erm ek et é rté k e ltü n k . 200 gyerm eknél prospectiv v iz sg á lat tö r té n t: m inden patológiás jelenség nélküli terhesség és szülés u tá n 100 g y er m eket v izsg áltu n k m eg, e z t te k in tjü k k o n tro lln ak . M egvizsgáltunk ezen m ód szerrel 100 császárm etszéssel s z ü le te tt g y erm ek et is, ezek a d a ta iv a l azonban m ost nem foglalkozunk. 1300 gyerm eknél retrospectiv v izsg álato t v ég eztünk. E z e k e t a gyerm eke k e t a G yerm ekideggondozó In tézetb en vizsg álták , részben orvosi beutalások ala p ján , részben beiskolázás elő tt, részben a szülők sokszor indo k o latlan ké rése alap ján . A gyerm ekek v alam en n y ien a Szülészeti K lin ik án születtek, terhességükre és szülésükre von atk o zó a d a to k a t visszakerestük. N áluk gon dos neurológiai, p ed iatriai, p szichiátriai, logopédiai vizsgálatok m e lle tt igen gondos anam nesis felvétel is tö rté n t. Súlyosabb csecsemő- és gyerm ekkori m egbetegedéseket, g en etik ai k áro so d áso k at, terhelő családi a d a to k a t, nagy fokban ingerszegény k ö rn y ezetet, ex trag estatió s h atá so k néven k ü lön cso p o rtb a fo glaltuk, ezek et a részletes analízisből k iz á rtu k . A gyerm ekek a vizs-
62
I L L E I — F A R K A S — I I A S I T Z — K O V Á C S — P U L A Y — T II Á N
gála t id ő p o n tjá b a n 3— 12 éves k o rú ak v o lta k , 1948— 1965 k ö z ö tt születtek. Ahol az in d o k o ltn ak lá tsz o tt, E E G v iz sg á la to k at is v ég eztünk. E pilepszia diagnózisát m indig E E G v izsg álat erő sítette meg. A m ai alkalom m al a n y a g u n k b a n szereplő 200 k o ra sz ü lö tt gyerm ek a d a ta in a k analízisekor k a p o tt ered m én y ein k et k ív á n ju k részletesen ism ertetni. Az 1. tá b la összanyagunk m egoszlását m u ta tja . E x tra g e sta tio s h a tá s t az é re tte k közel 14% -ánál, a k o rá k 1 2,5% -ánál ta lá ltu n k , kiértékelésre 947 é re tt és 175 k o ra sz ü lö tt gyerm ek a d a ta i k erü ltek.
M e g n e v e z é s 1. Ö sszes v iz s g á lt ................................ 2. E x tr a g e s ta tio s h a tá s .................... 3. K ié r té k e lt a n y a g ...........................
lírett (1)
Kora (2)
Kontroll (3)
1101 154 947
200 24 175
100 —
100
A 2. tá b lá b a n összehasonlítva fe ltü n te ttü k a 3 főcsoportban az egyes neu ro p szich iátriai elváltozások előfordulását. A k o n trolihoz k é p est érthetően m ind az é re tt, m ind a k o ra cso p o rtb an em e lk e d ett a k á ro so d o tta k szám a, a ko raszü lö ttek n él azo n b an jelentősen m e g n ő tt az oligophreniak és bénulások gyakorisága, m íg az é re tt csop o rtb an az enyhébb zavarok gyakorisága m aga sabb. A 3. tá b lá b a n a kora a n y ag részletesebb analízisének első lépcsőjét á b rá zoltuk, a neu ro p szich iátriai károsodások közül csak a z o k a t em elve ki, m elyek a k o rá k n á l az ére tte k h e z v iszo n y ítv a g y a k rab b an fo rd u ln ak elő. M egvizs g á ltu k ezek összefüggését a terhesség/szülés közben fellépő szövődm ényekkel, é rté k e ltü k aszerin t, hogy az egyes elváltozások valódi (37. gestatios h é t előtt), vagy d y sm a tu ru s (37. h é t u tá n 2500 g a la tti súllyal) k o ra szü lö ttek k ö z ö tt hogyan o szlo ttak meg, to v á b b á v izsg áltu k az összefüggést az egyes gestatios csoportok és a terhességi/szülési szövődm ények eg y ü ttes előfordulása, ill. h ián y a, v a la m in t a neurop szich iátriai zav aro k k ö z ö tt is. M egjegyezzük, hogy a gestatio s k o r t érték elh ető a d a to k h iá n y á b a n 30 gyerm eknél (17,1% ) nem tu d tu k m eg h atáro zn i. A százalékos m egoszlást úgy sz á m íto ttu k ki, hogy meg k a p ju k az egyes neu ro p szich iátriai elváltozások g y ak o riság át az a d o tt szü lészeti csopo rtb an , és összehasonlításul fe ltü n te ttü k az elváltozások előfordu lási g y a k o risá g á t az egész a n y a g b a n is.
MANIFESZT
IDEG REND SZERI
Kora (1) M e g n e v e z é s
eset (3)
63
KÁROSODÁSOK
Érett (2) %
eset (3)
°//o
K ontroli (4)
1. N eu ro p szich iá tria ila g tü n et m e n te s ............................................... 2. N o rm , in te lle c tu s , n eu r. m ik ro s y m p t ................................................. 3. C sö k k en t i n t e ll e c t u s .................... 4. O lig o p h r e n ia ................................... 5. B é n u lá s o k .......................................... 6. E p ile p sz ia ........................................ 7. M a g a ta rtá si za v a ro k ................. 8. K o m b in á lt k á ro so d á so k .......... 9. B e széd h ib á k ...................................
11
6,2
111
11,7
84
54 45 65 37 5 50 17 19
30,8 25,6 37,1 21,1 2,8 28,6 9,7 10,8
419 217 200 68 54 380 59 144
4 4 ,2 22,9 21,1 7,1 5,6 40,1 6,3 15,2
8 5 3 3 3 5 5 3
10. Ö sszesen
175
947
100
A tá b la m eg tek in tések o r k itű n ik , hogy a norm a l in tellectu s leggyakoribb a norm . terhesség/szülés u tá n , s nincs lényeges különbség a valódi k o ra és d y sm atu ru s cso p o rto k k ö z ö tti előfordulás g y ak o riság ában. Oligophrenia leg gyakrabban szövődményes terhesség/szülés után, in k á b b valódi k o raszü lö ttek n él v á rh a tó n agyobb gyakorisággal. E z u tó b b i jelenség még kifejezettebben je le n t kezik a bénulásos csopo rtn ál. A m agatartási zavarokkal elsősorban a dysm aturusoknál, szövődm ényes terhesség/szülés esetén kell szám olni. A 4. tá b lá b a n a z t igazoljuk, hogy m inél alacso nyabb a születési súly, an n ál nag yobb a n eu ro p szich iátriai károsodás lehetősége. A köv etk ező k b en az egyes terhességi/szülési patológiás jelenségeknek az oligophrenia, ill. bénulásos elválto záso k k al való összefüggését analizáltu k . Az 5. tá b la a d a ta i sz e rin t a no rm ál in tellectusos g yerm ekek kórelőzm ényében az egyes terhességi/szülési elváltozások alig m u ta tn a k e ltérést ezeknek az egész an y ag b an m egfigyelhető előfordulási gyakoriság átó l, de lényegesen nagyobb gyakoriságggal fo rd u ln ak elő, m in t az átlag p o p u latio b an . A z oligophren gyerm ekeknél a terhességi to x aem ia és a fekvési rendellenességek azonban m á r lényeges em elkedést m u ta tn a k . A to x aem ia m ég ennél is g y a k ra b b a n fordul elő a b én u lásb an szenvedő gyerm ekek kórelőzm ényében, s ugyancsak jelentősen em e lk e d e tt n á lu k az ikerterhesség, köldökzsinór anom ália, elhú zódó szülés, v a la m in t a jelen terhességgel kapcsolatos im m inens vetélések szám a.
64
ILL E I — F A R K A S — H A S I T Z — K O V Á C S — P U L A Y — X H Á N
Norm, terhesség (szülés) (1)
M e g n e v e z é s
eset (6) 1. Ö sszesen .......................................... 2. N o rm . in te lle c tu s , m a g a ta r tá si z a v a r o k ....................................... 3. O ligop h ren ia ................................ 4. B é n u lá so k ..................................... 5. M a g a ta rtá si z a v a r o k .................
M e g n e v e z é s
46 60,9 19,5 6,5 37,0
Dvsmaturus (4)
eset (6)
37 56 34 33
28,6 43,4 26,3 25,5
valódi kora (3) %
eset (6)
23 27 25 11
%
45 14 15 5 21
34,3 4 0 ,3 37,3 16,4
Előfordulás az egész anyagban (5) eset (6)
%
175 31,1 33,3 11,1 46,6
65 65 37 50
3 7 ,0 37,1 21,1 28,6
Előfordulás az egész
Születési súly (g) (1)
a n y a g b a n (2)
Megnevezés
1. O lig o p h ren ia ...................... 2. B é n u lá so k ........................... 3. E s e tsz á m ..............................
42,1 30,1 30,1 24,0
35 25 25 20
dvsmaturus (4)
67 38,7 3 4 ,0 13,0 4 0 ,3
%
83
Szövődm ényes terhesség (szülés) (2)
eset (6)
%
62 24 21 8 25
0/ /o
eset (6)
Valódi kora (3)
129
28 9 3 17
eset (6) 1. Ö sszesen ................................ 2. N o rm . in te lle c tu s , m a g a ta r tá s i za v a ro k ................. 3. O lig o p h ren ia ...................... 4. B é n u lá so k ........................... 5. M a g a ta rtá si za v a ro k . . . .
%
Szövődményes terhesség (szülés) (2)
— 1500
1501— 2000
2001— 2500
eset (3)
%
eset (3)
%
eset (3)
%
eset (3)
%
9 8 11
8 1 ,S 72,7
22 16 54
40,7 29,6
34 13 110
30.9 11.9
65 37 175
37.1 21.1
MANIFESZT
Terhességi (szülési) szövődm ény (1)
1. T erh esség i to x a e m ia . . . . 2. J e le n te r h e ssé g a la t t ab. im m ............................................ 3. F e k v é si re n d e lle n e ssé g . . . 1. Ik erterh esség ...................... ö. K ö ld ö k zsin ó r a n o m á lia , elh ú zó d ó sz ü lé s ................. (i. B u rok repedés ren d ellen es ség ei ....................................... L ivid a s p h v x ia ................. S. M ű tétek (e x tr a c tio , for cep s, s e c tio ) ........................... 9. Ö sszes n eu ro p szich iá tria i zavar ........................................
IDEGRENDSZERI
Norm, intellectus, magatartási zavarokkal (2)
65
KÁROSODÁSOK
Oligophrenia (3)
Paresis/plegia (4)
Egész anyagban (5)
eset (6)
0/ /o
eset (6)
%
eset (6)
%
eset (6)
%
14
2 1 ,5
21
32,3
14
37,8
47
2 6 ,8
8 7 1
12,3 10,7 0.1
0 9 7
9,2 13,8 10,7
12 5 2
3 2 ,4 5,4 13,5
19 23 20
10,8 13,1 11, 4
8
12,3
7
10,7
7
18,9
23
13,1
13 (i
20,0 9,2
10 4
15,1 0,1
8 4
21,0 10,8
33 12
18,8 0,8
11
21.5
14
21,5
0
10,2
37
21. 1
05
05
37
175
A különböző p a ra m é te re k e t m ás cso p o rto sításban is m egvizsgáltuk, s term észetesen m ás szám szerin ti a rá n y b a n , de azonos jellegű összefüggéseket k a p tu n k . E z e k e t jelen közlem ényben nem részletezzük. E red m é n y e in k et összegezve a k ö v e tk e z ő k e t á lla p íth a tju k m eg: 1. A v izsg ált 1300 gyerm ek k ö z ö tt a k o ra sz ü lö tte k a rá n y a 15,3% , m a gasabb, m in t an n a k átlagos előfordulása az é rin te tt időszakban. 2. E x tra g e sta tio s h a tá so k az é re tt és k o ra sz ü lö tt gyerm ekek kórelőzm é nyében azonos gyakorisággal fo rd u ln ak elő (14, ill. 12,5% ). 3. N eu ro p szich iátriai elváltozások k o ra sz ü lö tt an y ag u n k b an sokkal g y a ko rib b ak , m in t az á tla g p o p u la tio b a n , am i term észetes, hiszen igen vegyes an y ag re tro sp e k tív v iz s g á la tá t végeztü k . Mégis m eglepő, hogy az epilepsziák az á t- lag p o p u latio h o z k ép est nem em elkedtek. 4. A n y ag u n k b an az é re tt és k o ra sz ü lö tt gyerm ekek k ö z ö tt lényeges k ü lönbségeket ta lá ltu n k . Az érettek n él tö b b a n eu ro pszichiátriai szem pontból tü n e tm e n te s, ill. en y h e ta rtá s i z a v aro k b an szenvedő gyerm ek, míg a kora5 D em ográfia 1-2
66
ILLEI — FARKAS — H A SITZ— KOVÁCS — PUL AY — T H Á N
szü lö ttek k ö z ö tt szignifikánsan tö b b az oligophren és b énulásban szenvedő. Az 1122 gyerm eknél ta lá lt k ülönbségeket jelzi, hogy m íg a kora frekvencia 15,3% , addig az oli gophrenek 24% -a, a bénulásoknak pedig 35% -a v o lt k o ra szü lö tt. É rd ek esn ek ta rtju k , hogy az u tó b b iak n ál az enyhe m a g a ta rtá si z av ar kisebb szám b an fordul elő, m in t az oligophrenia. A nyag u n k n ak e z t a sajáto s sá g á t az is m a g y a rá z h atja , hogy feltehetően a szülők és a b eutaló orvosok elégedettek, h a egy v o lt ko ra pl. csak hyperm otilis, m íg az é re tt- egészségesek nél ez m ár p a n a sz t képezhet. 5. Az egyes szülészeti esem ények és a k o rá k n ál fellépő neuropszichiátriai elváltozások összefüggéseinek v izsg álatak o r szem betűnő, hogy oligophrenia és bénulás elsősorban szövődm ényes terhesség vag y szülés u tá n v á rh a tó , v alódi, elsősorban alacsony súlyú k o raszü lö ttek n él. M ag atartási za v arral fő k é n t szövődm ényes terhesség/szülés u tá n világra jö tt dysm aturusoknál kell szám olni, m íg klin ik ailag szövődm énym entes terhesség és koraszülés u tán n agy a valószínűsége a neurop szich iátriai szem pontból alig é r in te tt gyerm e k ek születésének. — New ton, Voltaire, N a p o leon, D arwin, Renoir, H u g o és Churchill p éld ája is m u ta tja , hogy a k o raszülöttség tén y e nem prejudical n eu ro p szich iátriai k áro so d ásra, de a d a ta in k szerin t is növeli ennek kocká z a tá t. 6. S úlyosabb neurop szich iátriai rendellenesség k o raszü lö ttek n él elsősor ban terhességi toxaem ia, fenyegető vetélés, ikerterhesség, köldökzsinór ano m ália, elhúzódó szülés és fekvési rendellenesség esetén v á rh ató . T isz tá b a n v a g y u n k az á lta lu n k a lk a lm a z o tt re tro sp e k tív v izsgálati m ód szer k o rlá ta iv a l, s tu d ju k a z t is, hogy v izsg ált gyerm ekeink m egszületése óta fejlő d ö tt, v á lto z o tt és ja v u lt nem csak a szülészeti, hanem az ú jsz ü lö tt, k o ra sz ü lö tt ellátás színvonala és h aték o n y ság a is. N yilvánvaló, hogy a közölt szá m ok á tla g p o p u la tio ra nem érvényesek, de úgy érezzük, hogy eredm ényeink mégis te n d e n c iá t jelen ten ek és ezért nem felesleges a koraszülés problém ái k ö z ö tt a késői idegrendszeri k árosodások kérdésével foglalkozni. A jövőben igazi, jelentős ja v u lá s t csak a koraszülések szám ának csökkenése h o zh at. Az elm o n d o ttak in dokolására ta n u lm á n y u n k a t Göllnitz (10) m o st m egjelent kö n y véből v e tt id ézettel fejezzük be: ,,A z u tó b b i 10 évben az ú jsz ü lö ttek , k o ra szü lö ttek és so rv a d ta k rean im áció ján ak ö rv endetesen nagy eredm ényei v a n n ak . B izto san sok p o stn a ta lisa n m anifesztálódó agykárosodás ezáltal m eg előzhető. De azzal is tisz tá b a n kell len n ü n k , hogy a koraszülés, m elynek o k ait a legtöbb esetben nem ism erjü k , m ag áb an h o rd ja a pren atalis károsodás lehe tőségét, . . . de a reanim áció eredm ényei ala p já n szám o lh atu n k azzal is, hogy nagyobb szám b an fogjuk m egfigyelni m á r előzetesen k á ro so d o tt gyerm ek továb b fejlő d ését. A csak ekk o r m anifesztálódó zav arok és károsodások, m e lyek elsősorban neurológiai és p szich iátriai term észetűek, elő relá th ato k és fel kell készülni a velük való tö rő d ésre” .
IRODALOM 1. Capper, A .: cit. b y D rillian, C. M .: P hysical a n d m en tal han d icap in th e p rem atu rely born. J . Obslet. Gynaec. B rit. B m p. 1959. 66. 721— 728. p. 2. D an n, M . — Levie, S. Z . — N ew , E . V.: A long-term follow up stu d y of sm all p rem atu re in fan ts. Pediatrics. 1964. 33. 945— 955. p. 3. Douglas, J . W . B .: M ental a b ility a n d school achievem ent of p rem atu re children a t 8 years of age. B rit. M ed. J . 1956. I. 1210— 1214. p.
M ANIFESZT
5
ID E G R E N D S Z E R I
KÁROSODÁSOK
67
68
I L L E I — F A R K AS — H A S I T Z — K O V Â C S — P U L A Y — T H A N
M A NIFEST IN JU R IE S OF NERVOUS SYSTEM AMONG N EW -BO R N S u m m a ry
The paper offers a survey of th e investigation m aterial, m ethods and conclusions of th e relevant literature. Then it indicates th e results of a retrospective stu d y effectuated w ith 1 300 children; th e children were exam ined p a rtly on th e basis of a m edical assign, p artly a t th e paren ts’ request a t th e children’s neurogical in stitu te ; also th e d a ta referring to th eir b irth were found. On th e basis of all this it can be stated th a t am ong th e children exam ined the ratio of prem ature infants is higher th a n its average occurrence during the relevant period; neuro-psychiatrical changes are more frequent among persons deriving from a prem ature b irth th an in th e average population. The paper tre a ts separately the neuro-psychiatric injuries of dysm ature persons and indicates th e obstetrical antecedents of graver neuro-psychiatric disorders among persons born prem aturely. A t the end th e paper m entions the lim its of th e applied m ethod of retrospective in vestigation and emphasizes th a t the results of th e study do not concern the average popu lation.
