M
A
G
Y
A
R
K Ű R I M
D
C
C
C
I
I
-
d
i
I S Z T E N D Ö R t
D« D é c s y S á m u e l é s Pántzél D án iel I ' áltaV 11. F e r t á l y E t e t e n d ő .
Bétsbei}
i 9 a t,
Nro. 27. A ’ F E L S . R. C S A S Z A R N A K É S A T K IR A L Y S A R K EG YELM ES SEG ED ELM ÉBŐ L.
MiSít Bétsben, Pénteken Aprilisnek 2 ik napján, igoz.i/f e/itendöben.
B é t s>
I t t meg értük, hogy. ismét lehet a’ bornak még pedig, mind a\jelentés mondja,', a ’ m agyar bornak kupáját ifik.ron veeni: hanem egéfz Eétsbeá tsak egy helyen. B ír ó Feílner nyitott ki a’ K ó rmányozófzék eogedelmdvel, őcsitásaak okáért, mint hogy valam int egyebeknek úgy a’ bornak Sta is rendkívül fel hágott, két pintzéket: egygyet, a’ mellyben tsupa 12 , máft pedig, a’ m ely b«n 1 8 , 2 4 , 3 6 , 48 krajtzáros borokat árűltat a’ múlt M ártz. 31 - dikétöl fogva. A ’ bort ad ják kupával, mefzfzeilyel: 5 kupánál többet egyfzer nem adnak; ne hogy valaki nyereiégre hoii* dalia el, A ’ pintzéket 9 órakor nyittyák ki, és
4M£>
iesasSf'
í
eftvéli g. óránál tovább nem ál! nyitva. Annyi a* váfáros, kivált a ’ 12 . krajtxároc bor piatze aj taja előtt, hogy gyalog ét lovag politiáj katonák nak kell fz (inteleu ott állani , a tolvongás é$ e» g jé b rendeletlenségek el táVaz tatáfára. Bétsben ismét egy mágagyilkoffág esett a* műit Vasárnap. E gy fiatal, mint mondják tanú. ló, ki ment dél előtti i t órakor a ’ Brigitta ne vű fzigetre, és egy piftollval magát agyon lőtte. Ü gy haílatik, hogy adós lett vólna. Újvidéken is egy igen ízomoru é» tanitáira tuéUó dólgot követett el egy tanúló fiatal. 8é menyen eftve azon afifzonjnos, a ’ kinél az előtt enni fzokott v ó lt, ’s a’ kinél nehány forint adosfágban valami rühátskáját zállogban hagyta vólt — fzállátt kér, hogy hadd hálhaíTon meg nálla , az ai’z fzony magával egy fzobában hálatja — a legény fel kél éjjel, ’s az afzCzoat agyon üti, éa el megy< Azonban efzibe jut, hogy azon házban tfitet akkor eftve látta vólt egy kortsmárosná — — vifzfza tér oda ■— az afzoai ki tsal/a, ’s ehet is hozzá fog, hogy meg Síje i hanem ez, noha íebet kapott* tcakugyan olyan iól védelmezte ma gát , h o g y a ’ gonóite fiö meg ijedvén, meg futamodott, .és fitat refzteit< Mint egy efzevefzéft tébojgott fzéfjel, a’ víz mellé ment, mintha befé akarta rölná iriagát Ölni — • mind addig* míg meg fogáttatván, bé tsukattatott; a ’ hol meg v a llo ttá , hogy tsak 6 forint adoíFágtól való meg tíienekedhetéiért körette! él a* fzörnyü gyilkoíTágot. É g j má* ú j g yilk o st dg i —* Breftlatibdn tartóz kodott egy tr ó ja nevii úr égy fi ép a fífiö n a y a l, kit felefégiénék lénni adott k i! de Annyira rátái bánt vá lle , fiógy a’ fzépség egy fátomfzéd Gróf. fiénál keresett ifcenfeáek hellyet Itt is fokáig meg látogatta a* férjfi, de arra nem tehette töb bé, hogy hozzá vifitfia mennyen. Utoljára raöndiá .a ’ lftépnek, höfiy ,BM«zlauból el akaí^ itatni i
piintha butsuiő tsíkot akart véloa adat, bal kéz ié i meg Öleli, ’s az alatt egy kéft a’ jobb kezé vel úgy a’ h írébe d öf, Hogy a? afzfiouy azon fzempillantstban meg bal* Elegyes Leytlpk. Hágából, M árti. i6>dikán. -— „Ebben a’ fzempillantatban idula mag |tt « t a’ hír, hogy a* Vé*«kötés az Amiensi Kongr*ifuson aláiráffal m*j| eröíTittetett légyen. KQT$ántxiniflijtyb6l , Fiíbr. Ild ik é n , e— Straton nevű ^oglus Ágens a’ kit a’ Portánál lévS Angi. övét L . Elgin azért küldött vólt innét Egyiptom ba, hogy a’ Nagyvezér ép Anglus G e nerálisok között támadptt egyenetlenséget cl tfendefittse, még eddig fen)mire fém mehetett. A r - / ról telyeJTéggel fen ki nem kételkedik itt, hogy/ azAngliai Orlzágíófzék Egyiptom v^Tzfza fzerzésiért költségének viíifza fprditiatáíát kivánnya ; a’ mely tekintetben azért fzeretoé ilexandpiát meg tartani, hogy Napkeleti Indiai 'birtokaival v a ló közös liléiét a ’ Suezi fzoros fŐ lden kerefztöl a’ Verestenger felé, annál bátorfágoeabb láb* fa állijbalFa. Paris, Mártz, j 8-dikán. — Chriftoph St. Domingéi Fekete GeneráJtól ilyen fzavakkal kérte fel Gén, Leclerc, Piccolet és Belair nevű eröffégek ct: — „fioföfzankodva efettértésemre. Polgár Ge nerális J hogy p’ Frantzia hajós és fegyveres fé regét, mellynek én a’ vezérlője vagyok,nem akar■ád bé fogadni, ily fogáíTal élvén, hogy a’ K ö zönfégesKormánypzőtQÍ (ToulTainttSl) nem vólna rendelésed réá. Fraqtzia orfzág m q; békéllett A ngliával, és az Orfzáglófzék plégféges erőt köl tö tt e l, f|Ogy §t. Domingót meg hódpItaíTa, ha tsakugyan találtatnálak rajta rébelíisek. A* mi tégedet ille t, Polgár Generál J meg vallom, hogy felette fajnálnálak ezek közzé fzámlálni. T u d ó d r a adom , hogy ha ét B«\air vár#ka|>
42« ■
ea g -ff? ■
minden ezeo partokon lévő battériákkal égygyStt, a ’ mai nap fel nem adod, holnap reggel ezer ember fog ellened ki fzállani. Fort Liherte mel lett 4000, Port - Republicain mellett pedig goo'o ember foglalatoskodik éppen tnoft a ’ kifzállással. Id e zárva találod azon Prokíamátziót, a’ mejly á ’ Frantzia Orfzáglófzéknek ezen fziget eránt v a ló akaratját ki fejezi (ez a' sósdik Kurírban ol vasatott) ; tudd meg azonközben, hogy azon fzem élyedkez viseltető tifzteletem mellett is, a’ mél ly é t ezen Kolóniában való magadvifelete által érdemeltél, minden ezután töiténéndőkért tölied ísérek ízámot. — Leclerc, A z Első Konzul levele , TouJJ’/iinthez : „P o lg á r Generális I Az Angliával és mind azokkal az Európai nagyobb rangú Hatalmállágokkal való békclleg, a ’ kik Frantzia orfzágot meg támadták vala, alkalmatofl'igot frolgáltatott az Orfzáglőfzék*>ek, hogy St. Domingőra fordithaíla ftgyeimeteííegét. Leclerc sógorunkat kül döttük el Generál 9 Kapitányi méltofá&gal, mint ézen Kolóniának első Magiftrátuális fz«m élyét; Ötét olyan fegyvere* erő kíséri, a’ m elly alkal mas lefzen a r r a , hogy a’ Frantzia nemzeti feíföféget fifzteletben tartaíTa. Moít jött el az az időpont, a ’ mellyben mint remélleni fzeretjük , előttünk és egéfz Frantzia orfzág előtt azt az egye. ues indulatot voltaképpen meg bizonyíthatod , a’ m ellyet hozzánk küldött leveleidben ki fejeztél. Betíüljükízem élyedet; megismerjük, ’s kikiáltjuk Fr.orfzághoz mutatott ízclgálataidat: a’mely, hogy az Ő íáfzíói még Sti Domingón loboghatnak, né ked és a’ derék Feketéknek tartozik köfzönni. Talentom aid és a’ környüláüások fo Komendáns* iá tévén, a ’ belső hadat ki oltottad, némely k e gyetlenek üldözésinek g ítat vetettél , a’ v a l lásnak és ifisnitilzteietpek, mely minden jóknak eredete, betsülletéf vilzfza állítottad. A ’ Koc.ftitutzió, nieilyet ísináhál, fok jót foglal tnagá-
bán ; de van benne olyan i s , a ’ mi ellenkezik a’ F r . Nemzet felfőfégével, a’ melynek St. Pomingo tsak egy réfzetskéje. A ’ környüláliások, mellyek között v o ltá l, midőn minden felöl az ellen ség vett körül, és az an yavárostól fém fegitséget fém eledelt nem kaphattál, ezen Konftitutziónak tzikkelyeit, noha külömben nem lehettek ▼ólna törvényesek, azokká tették : ma ellenben , midőn a’ környüláliások ily fzerentséfen m egvál toztak, a’ nemzet felsőségéhez való hodolásbao, a ’ melly tégedet, m iad megmutatott fzolgálataidf a, mind tálentom aidra, mind a’ ;terméfzettől vett egyéb fzép ajándékokra n ézve, a’ maga neveze tesebb fiai közzé fzámlál, néked kell lég elfőnek lenni. Ellenkező magadvifeletét meg fe tudjuk rollad való képzelődéfeinkel égygyeztetni: elvefztenéd az által a’ Respublika háládatoflágához v a ló minden ju ío d at, és oly mélységet ásnál az á l tal lábaid a latt, a ’ mely magadat el nyelvén , fzerentsétlenekké tehetné azon derék Feketéket is, kiknek bátorságokat betsiiíjük, és a’ kiket igen fajnálva liiinteUeinénkineg, ha azt tselekedai kéntelenek lennénk. ( ^ ’ többi következik,) : M agyar Orfzág. Paloczon Unghviírmegyében , Mártz. 12 -d ikén : — Egyébb ujfá^gal nem fzolgálnatok, Ha nem , hogy e’ folyó hónapnak /--kén el kezdvén eíTözni, és a’ hó vizek a’ hegyekről le foiyni , annyira meg áradtak a* vizek , hogy egyik he}y” fégbÖl, a ' máfikba lehetetlen által m enni, veté seink velünk együtt, ufznak a ’ fa rb a , és vizbe , ’s h a ex után is illyen idők találnak járni , c.da vagyunk. A ’ gyömöts termő fák tele vannak her nyó fé fzk tk k e l, és tojáfokkal, m ellyeket ha le nem fzeduak, gyömaltsöt nem efzünk, én ugyan már kezdettem fzedetni, de a’ fzomfzédoir.aak 4fzébe fém jön , így az én munkám is hafzoataZan , méltó volna ez iránt a’ T. N. V arm egyé nek. rendűiéit tenni. —- ( Ja livet , a’ Rsüus bal
’taejjékén llv 5 4 új DepartamantomoVban vólt ptoozuláris Biztos, tavaly, az olyan gazdák ker tjeikben , a* kik magok el mulatták ie fzedetni a ’ hernyót, a1 fzomisédgyaik által bets&IIeteteit mind le fzedette: hanem amazokkal meg fordíttattá azután ezeknek munkájok é* fáradfágok jutalm át). M íg egy fzerenttétien történet, és abbúl fzármázott igaz felebaráti fzeretetnek követésre mél tó eleven példája juta efzembe: tudniillik a’ múlt Sfznek Vége felé Zemplén Vármegyében, Faroő Bevezeti! helyfégben egy Zíidó árendásnak, a’ ki vafárnap éjtzáka pálinkát főzött, meg gyulván a ’ h áza, abból rövid idd alatt á* tűz annyira el terjedett, hogy ki vévén egynéhány viskót, az egéfz falú porrá égett ; lehet gondolni , melly nagy kárt vallottak, is mind ízomorú állapotra jutottak a ’ fzegény lafcofok, kiknek minden ta. karm ányok, és életek othoa lévén, egy fzempillarrtásban mindenlGI Meg fofztattak , és kóldus botra jutyáa, él fzélcdtek. Meg égett a’ többi köiott a’ ^ f eo*ploi»í é * a* p ilb á lria ú g y , hogy a’ Plébánus tirttak nem lévén , &’ hová a' fejét le h ajtfa, Méltófágos G ró f Szalai Barkóczy Jánoa Ur Ö Nagyságához folyam odott, a ' ki fzokás^l üzenni örömmel kapván az alkalmatoUágoB , mellyben fzQkoikodÖ felebaráttyával jót tehet , znáfokcak is bőven ofztogatott, de kiváltképpen Plébánus T . Komlód Imre Úrhoz meg mutatta nagy lelküségét, mert meg gondolván a* Méltó fágos G róf Ür, hogy a’ hívek, lelki Páfztor nélkül nem maradhatnak, a’ Plébánuft fzomízéd faluba Pólyán k ára, mint maga jófzágába által hozatta, maga Udvarába néki fzép alkalmatoffágot ren delt , meg maradott marháinak eleséget parantfólt, magának a' Plébánus úrnak Tifztartójáaál asztalt fogadott, mellyért minden hónapra 10. Jlforintokat özet. Valóban fzép példa ez, és meg é^iemlij íiogy a’ világ eleibe terjefzteffék. í l l y a -
Bek, ég fok mennyei áldifokkal bövelkedgy«;nek az iilye n , ember tárfaikon könyörülni tudó Benefactorok. Végezete a’ H. M. Vásárhelyről hozzánk drk*-
zttt betses tudósításnak: De ha némellyek a’ napban is motskot ke» résnek, talám menthetőbb vágyóit én, ha ex«n mi himlő óltáswnkban gántfo'kodom. —• T u d ó n hogy tsalhatallan a’ lenner találm ánya, azt is tudotn hogy ebben nállunk egy gyermek is meg sem hóit — sőt a4 kik be óitattak tudtomra még tsak nem is betegek; hanem tsak ezen há. nyomvctem elmémet, hogy meg győződhetitek «’ nji mindenkor, és miből, a ’ felöl, ha ^jillyon valólágofágos Tehén Himlő volt • ’ az, a ’ melly nek matériájáról Doktoraink óltanak ? Ök állít ják, és abból próbálják, hogy azok a’ kikbe az erről vett matéria őltatik, lám mionyájan fzép és egelTéges himlőket kapoak. B e hátha tsak fattyú matéria lehetett az, és meglehet hogy idő vel e’ mellett el ragad gyermekeinkre a’ Terméfzeti himlő 1 melly vélekedésre nékem két történet némii námü Dátumot fiolgáltat. A z elfő e z : egy nevezetes Úri háznál a1 KisAfcfzonykákba Urfiatskákba ez a* mi himlő m a tériánk bé óitatott, és mindnyájan fzápen meghimlőztek. De hogy a' lég kilTebbikaek tsak egy himlötskéje le tt, nem tartván elegedenddnek a ’ fcttlék, kérték Seborvoi Werner U rat, hogy a* gyermeket ujjonnan óltaná bé. M elly meg lé vén , a ’ himlő mérge nagy tűzzel ki rontott, fel dagadt, néki verekedett5 a’ gyermeket nagy for rósáéba , ájulásba , okádásba ejtette, mplly nem elébb, hanem a’ bé adott laxatjvák után tfendefedett: ellenben tudok óllyat is a’ ki jó lehet terméfzeti himlői vélt ; mindaionáltal tréfából ezt a ’ mérget magába bé óitatta. A zóltásín eg h foganfzott, de a’ bé oltott Személlynek min den változása nélkül a’ rendet,idő előtt ÍUjppv táúérA lasavéo, tr*k hamar cl enyéfzett.
(SBC539B A ’ máfodik történet pedig ezt Egy Görögnek ' a’ kis leánykája ezen m atériáról bé óitatott; f19rentséiTen által efett a’ himlő parojcismnfaia , és mofl a’ bé óltás után három H étre, a’ vé konyán a’ veres himlő némii né mii kitfiny mér tékben ki ütötte magát. Hozzá adom ezekhez ezt is : Hogy ez a* himlő matéria mikor hozzánk került, ritkáim adott többet két, három egeíféges him lőnél, a' iobbek ki maradtak. Ez a’ matérija valamint eleintert , úgy motl is hat helyen ó la tik bé a’ karokba; és moft m ár hét nyóltz, főt tiz himlők is pattannak utánna, még pedig töbnyire tsak nem olly nagyfá. guak mint egy kisded mogyoró , a’ mellyekből a ’ ki bontás után fzármozni fzokott febek a’ gyen ge kitíinykéknek nem kevés alkalmatlanságot íze reznek. Ezekből már moll így okoskodom : 1. Talám az említett történetek arra mutat nak, hogy a’ mi himld matériánk n«m valóságos, hanem valam i fattyú tehén himl8 matériából ere deti ; és a' kikbe ez a ' matéria fiitatott , talám nem egéfzfzen mentek a’ Term éfreti himlözéa* tÖl. 2. V agy ha ízinte meg lehet is állittani en nek , valófágos Tehén himlő eredetét , de tsak ugyan ez a’ matéria az egymásból egymásba v a ló óltogatás által már nagyon el mérgesedvén , talárt jó volna ha a’ mi Doktor Uraink ismét vifzfza mennének a ’ kútfőre , és valóságos új tehén himlő matériát vévén, azzal fojtatnák bér tses foglalatoflagaikat ; annyival inkább mivel erru a’ mi el híreseden matériánkra, a’ körül fekvő helyfígekben is, egynehány fzáz, főt le het talám így is mondaDi, egynehány ezer kis dedek várakoznak. Minthogy azért nintsen abban minnyájunkrak módu- k, hogy az erről irott könyveket meg ízepézzük : azokat ofzve olvasván, a* le irt Re-
42? gúlákból , törfenetekbő1 okoskodjunk, magunkat evi^8zittsuk, minden eí'etre fel találjuk, meg erö: átí rt kétség kívül kedveílen vennék a1 J i of í í m hafonlók , ha ezen tárgyra nézve ném°Uy hafznos Jegyzéseket vélünk közleni nem /ajuállan i a’ Kurir, hogy mi is a’ hitben meg esősöd* Beák, mások pedig tanúínának. * # Ezen betses levélben, Tok tzikkelyek vannak »’ meílyek feleletet kivannak. A ’ tzikkelyek , két (’zakafzba h$IyheztetödhetŐk : réfzfzerént or■vősink; rész fzeréüt a' mezei és házi gazdálko' dájt tárgyazzák, A’ máfodik rendbéliekre, a’ M. Kurírnak az az írója fog felelni a’ Mezei Gazdafág Itrdik Köte'jJnek 2-dik Tsomójában, a’ ki a ’ tev&lyra ki jött 2?dik Tsomot ki ad ta; a ’ mi ellenben az orvosiakat inkább ille ti, ezek iránt az emberiséi; e’ kettőre kötelez beariinket, t. i. — hogy íietve feleljünk — és hogy felelete* ink olyanok légyenek, hogy a’ m i, önnön ma gát gdntsoshodőnak nevező igen kedves tudóíitőnknál még tízfzerte gántsotkodőbbat is meg nyúgtathaffanak. Égy Bétsbcn fókák előtt nagy betfülletben lévő, nevezetesen a' himlő* oltás k ö rül közönségesen sokat látott, hallott, éstapafztalt Orvos Doktort , és a’ ki különösen is , a' tehen himlő ? óltáíTal jó következésü próbákát tett Orvoü KommifTió’ mindea munkáinak fze. m iivel látott tanúja vólt, kérdeztünk me* tudóUtónknak nehézségei felől : a ’ ki ezekét fe leli : ' A ’ fel tétele hibás lévén, hibáfok további ki hozásai is a’ kételkedő tudóíitó Urnák, .Noha Bt/m irta le volta képpen a’ bimlőíés lefo lyását, tsák ugyan hordott arfhyi jegyeket levelében elő, á ’ mennyiből bizonyosan ki lehet hozói , hogy a ’ cevezett helység béli tehen himlőzés, igazi te gyen , köv«tkeiésk«ppeu hogy az a’ matéria is, a ’ m dlyhői az oda való Doktorok a ’ béóiíáít ei kezdették, valófágos igazi tehen himlő vóltv
Azok a’ dátumok, a* meUyek arra a* ftya«u»
T* adtak a’ tudósító árnak okot, hogy t hát ha * ’ bé óitatott, tsak fattyú matéria lehetett, nem esketik e’ meg,, hogy idővel el ragad a' terméfzeti himlő ii a’ tehén himlő* gyerm ekekre? —éppen nem azt bizonyítják, hogy az a’ himlő* méreg, a ’ mellyet a ’ Doktor urak haza vittek, fáttyu himlő lett v£lna , ’ s pyermekeikrp m égazem * b«ri úgy neyézett holyagos himlő is el ragadhatna , hanem, tsak hogy mint a ’ következés meg tnútatta , a ’ tudóiitásb^n emlittptett íri ház bé» li kjlTebb gyermekbe óitatott himlő, fattvú tehes himlő vo lt: különben a’ másodjkfzori béóltás tel. lyefféggel foganatos pem lehetet vólna. Hogy pe<jig ekkpr a’ le írt terhe febb Jci r fejzS jegyek* kéj (fymptomata) ütötte ki magát’, e z , mint az ott el követett, áz életerőt gyengítő gyógyítás módja bizonyítja, tsak azt matatja, hogy a’ hi bás béaltáíTal 4.x életerő nagy aktivitásbq l)ozat> tatett y ó lt, és a’ l'zülte azokat a ’ nem éppen feo. kott , de nem is eeéfzfzen ftokatlan ki fejzŐ je. gyeket {§ym ptöm *kat). 'A ’ H»4ó&tá* Tzayai fzeréat pedig, b*tfci«My no fabeznt m *g egy kisde det, ki látta ?, mikor kettő ia tÖkélleten f i é g ; sőt egy pattant tehénhimlő, ha illendő .módonfoly le, éppen annyi hafzníj, mint a' fziikségtelen hat htllyen való bé óltás, és ugyan annyi, vagy több himlökviités. Lehpt, hogy a' báóltáskór tálám nagyobb febek is tí’taáltattak , mint fém kellett vó ln a , a’ melyek nagy m«g gyuladáft (inflammatio cutis) fioljtak okqzní, és ez?k is fegit$tték a’ kifejző jegyek fzokatUn voltát. Más okok is lehetnek, a* mellyeket az ott lévő orvos úrak , a’ kik & kisdedet isr^érik, ha meg kérdetnek , b^zonypfan fel fejtenek. A * a? példa, hogy « y v * l$ k i, a’ M már ki illotta a ' terrjjéfreti him lőt, mindazonáltal tré fából tnoft. a’ tehén himlőmérget is béóltatV&i m agába; az| mindéi} változás nélkül kiállotl* *
CSSE9I
4lfr
a’ pattanása a’ rendes idd elölt fuppuratxióba, ment,’s tsak hamar elecyéfzett, éppen nem atC bizonyítja, hogy a’ tehen himlő rajta megfoganszott , hanem, hogy meg nem foganfzott, ’s tsak a’ meg fértetett bőr suppurdlt va g y genyeUágeíült meg egy kevéffé! — Hogy a ’ Kurir érd* levelezője, lég bizonyofabban meg gyÖzh'ÍTe m a gát a’ felől, hogy a’gyermekeibe óitatott tehen hinv ígazi, és nem fattyú lett légyen, követte ennek a' nevezetlen úrnak példáját, a’ hiv ámbár bizonyofon tudta, hogy már vóit eg^rfzer hójagos vagy gyermek himlős, moft még is beóltatta a tehen himlöt magába — oltaííabé gyermekébe, meg forditva, a’ H. M. Vásárhelyen éppen moft kegyetlenkedŐ gyermek vagy héjagos him lőt; a’ melíy bizonyo san femmi rofzfzet nem fog okozni; mert már fok ezer példák és tapafztaláíok megbizonyitotiák , hogy valamint az igazi gyermek himlős emberen a ’ tehen himlfr foganatosán nem fog; úgy az igazi tehen himJősen fém a1 gyermek himlő. A ’ máfodik dátum fém fzolgáltathat fém női •k o t a ’ félelemre. H ogy a’ Görög íéáakája a’ tehen hnalőzés után három hétre mag veres himlűtóu, a* terméfiete*. Al t eheti himlő * * emberite*tet fém a ’ veres himlőtől (fcarlatind)* fetni a’ juhhimlötöl v a g y aprótol (morbilti) fém más egyéb fekélyek től (exanthemata), a i eddig való tapafztalások fzerént meg nem oltalm azza, hanem tfak az úgy nevezett himtátöl (az az, a’ mellyet höj&goé himlőnek* és gyermek himlőnek is, neveznek* A? veres és apró himlők, mint más bőr fekélyei í j , az úgy nevezett himlőtől egéftfzen külömbözö ás magokban fenn álló nyavajak. Ezektől az úgy nevezett himlő feni oltalmazza Meg az embert teftet: tsak azt tfrelekfzi, hogy Ő maga többfeőr , vagy telyeíléggel flem, vagy lég alább feletterit* ka történetben * tér vififza. A gyermekes öreg embereket kell tsak meg kérdezni, a’ kik sokfzaf láttak oly* történetet, hogy igaíi himlői g/erme-
43° keik azután még; meg vereshimlősödtek, — De axt fém lehet bizenyofaö tudni, hogy rereshim10 vólt e’ a z , a’ mi a ’ tudóíittásban annak ne veztetik : minthogy ezen fekélynek az a’ terméfzete, hogy az ábrazaton, karokon, és lábi'zárakon üíTen inkább ki, H ogy az o-da vitt tehénhimlő, elein ritkád fogant meg három helynél többen, tsak azt mu tatja, hogy a’ vitelközben netn vélt egye ránt jól bé tíiu álva, és m egfoganó erejét el veiztette, m ely fokizor meg történik, mikor azt egy hely. rö l másra vifzík : ’s tsak a’ fogant meg, a’ me lyik jól be vólt tsinálva. IdÖ vártatva pedig el terjedvén a ’ heiyfégben a’ tehénhimlő, friflfet le hetett bé oltani, és utánna hét ’s több himlők is pattanlak ki. — Innét következik már a’ kisde deknek több és unalmasabb fzenvedések is; mint hogy mennél kevefebb a ’ pattanás, annál keveíebb a’ fájdalom is. De ez a’ több fzámu pattanás fem ha.znál többet a ’ tesnek a’ himlőtől való meg óltalm azására« mint a ’ feljebb le írt három, vagy egy is, tsak hogy azt a ’ himlózénnek lefolyása alatt a’ kifejzÖ jegyek igazi tehen himlözéínek lenni mütalták. t~~ V pattanásoknak le írt ma* gyarónyi nagyfágok azt bizonyítják, hogy a’ him lő zés ig a z i, és jó* — Az ily fok, úgymint hat helyen való bééltáson kívül, ne vél he ti még a’ kitsínykék fajdal* mát, az is , ha a’ pattanások ki bontatnak; e’ nél kül az etöízakos febtsimálás nélkül is lehet matériát ifinosan ki venni; midőn a’ ki bontás alig érez tetvén , a’ bőrnek meg gyuladá&ára nem adódik o k , ’s a’ fájdalom fe neveltetik. — Ezekben a’ környülálláfokban kell a ’ beoltanak’ nagyobb fzenvedésinek okát keresni, és nem abban, hogy a’ tehenhimlSmatériának egy tettből másba va ló plántáltatása által, el mérgefülne, meg veízne, ’ s ártalmaOTá lenne. Ha a’ jó féle á g , egy fából m ásb a, '» így tovább;tovabb óltatik, nem
4« * bizonyítja a’ tapafrtalás, hogy az anya törfök. nél végtére is rofzfzabb gyümöltsöt terem ne: éppth így lehet okoskodni a ’ ragadó n yavalyákmiasmájokról is ; ezeknek is az a’ természetek „ hogy magokhoz hafonló m iasmát teremtsenek a* teliben. * Mit ért az érd. tudóíitő a ’ kútfőn, a’ hova vifzfza küldi az orvotokat, hogy abból vévéti valófigos új matériát, azzal folytatnák a’ béőüáíí Peftet? Bétset ? vagy éppen Angliában a’ Gloucefteri Grófságot? — Innen is mindenünnétlehet jót is fattyu matériát is vinni. H a a’ hozó jól gondot nem visel a’ m atériára, vagy jól bá nem. tíinálta '• el romlik. Nintsen egy jobb tánáts ar ra , hogy valaki magát a’ tehenhimlőnek lég iga zibb kútfejé felöl meg győzhette , mintha egy egéíféges tehenének tőgyébe az
•
•
Cs. és Kit\ B/csl minden rufmü lakatos míves Tátrái való háromszori Tudósítás. A k Ügy nevezett Neumarkton , a ’ klaftratn átzában, az 1 1 1 9 fiám alatt lévő Porcellan áros kásában, az 1795 ik efztendÖnek Auguftus hónap jában fai állítatott lakatos miveknek magazinutkáf, a v a g j tárát, ö Cs. és &ir. Felsége 1798 ik eliteaddben, Mártius ó=ik napján költ kegyelmes udvari decretuma által is jorá hagyni méltóztatott, A z ei«fil Tárhoz közös Társaság, ö Felségé nek azon különös kegyelmeíTége által fel ferken. tetvéd , tartotó kötclamcánek esméri áz Érd, Publicumnak azt tudtára adni, hogy mindenféle la katos m ivekkel, vas kályhákkal, Belgiomi fÓz8 vas kemeotzékkel, ás ama híre* Haestől találta tott, fát k i málló fóz9 alkotmánnyal kinek kinek Izolgálhat i hogy ezeknek a* kézmíveknek lehető ’ s minden alkudozás nélkül való árrok meg van határozva ; következőképen, azoknak fe le t t é b b való áfroktél tetokl M a tarthat.— Egyfzersmind s n a fk S fö ir i «aa»--1nkaioe kézmi* ek T árjához közös T ártaság öp&Sn m£gáti hogy azon bizodalomra ás jé te tte s r e , a* mellyet mind az ide V a l6 , mind «* külföldi Publikumtól nyerni fzerentséja VÓIt, ennekutánna is igyekezni fog magát méltónak tenni, ’* mindenkor fzép, jó, eröss, és tartós lakatos mivakkel fzolgálni igyekfzik az Sírd. Publikumnak* Eaftakfelette, minden ithflni él külföldi urak* nak pafantfolatjokra kélz ezen Társaság olly la katos miveket kéfzitetni, af- minémü kívántától fog, a’ melly Végre teendő rendeléseket hozzájok ekként utasítani méltóztaffanak : An die Kaiserl.
Kpnigl. privihgirt• S ih h n tfT fVanrtn s Mitderlagt m Witnf
