Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

TarTalomjegyzék 1 2 3

4

5

6 7 8

Előszó A Guyot-művelés metszése és zöldmunkái az év során A Guyot-művelés bemutatása 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai 3.2 A támasz és méretezése A tőkeművelésmód kialakítása 4.1 Az egyszerű Guyot-művelésű tőkék alakítása 4.1.1 1. év metszése és zöldmunkái 4.1.2 2. év metszése és zöldmunkái 4.1.3 3. év metszése és zöldmunkái 4.1.4 4. év metszése és zöldmunkái 4.2 Kettős (összetett) Guyot-művelésű tőkék alakítása 4.3 A javított Guyot-művelésű tőkék alakítása Termő korú ültetvények metszése és zöldmunkái 5.1 Metszés 5.2 Metszést kiegészítő műveletek 5.2.1 Venyigekezelés 5.2.2 Törzs rögzítése 5.2.3 Szálvessző-elrendezés és -kötözés 5.3 Zöldmunkák 5.3.1 Törzstisztítás 5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás 5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon 5.3.4 Csonkázás 5.3.5 Hónaljhajtások kezelése 5.3.6 Lelevelezés 5.4 Fürtválogatás Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék

4 5 6 6 8 13 13 14 14 15 16 16 16 17 17 19 19 20 20 22 22 22 23 24 25 26 27 29 30 30

GUYOT-MŰVELÉ S

3

1 előszó A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést. A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva:

4

Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató

G U Y O T - MŰVELÉS

Műveletek/hónapok

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

A tőkeművelésmód kialakítása

Metszés

A Guyot-művelés bemutatása

2 a guyoT-művelés meTszése és zöldmunkái az év során

Venyigekezelés Törzs rögzítése Szálvesszőelrendezés és kötözés Törzstisztítás

metszése

Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése

zöldmunkái

Lelevelezés Fürtválogatás

GUYOT-MŰVELÉ S

Termő korú ültetvények

Hajtás-/rügyválogatás

5

3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai

Törzs: A törzs általában teljes hosszában azonos átmérőjű, jóllehet idővel fejszerű megvastagodás alakulhat ki (1. ábra). A törzsmagasság lehet alacsony (legfeljebb 60 cm-es) vagy középmagas (70-80 cm). Leívelt szálvessző



3 a guyoT-művelés bemuTaTása

Ugarcsap

metszése

1. ábra: A Guyot-művelésű tőke részei

zöldmunkái


Törzs

Ugarcsap és szálvessző: A függőleges törzs végén a csercsapos váltómetszés szabályai szerint kell eljárni (a hosszú metszési elem alatt mindig kell hagyni ugarcsapot), és a szálvesszőt vízszintesen szükséges rögzíteni. Az egyszerű Guyot-művelésnél a törzs végén a szálvesszőt az alapjához közel erősen ívelik, és a hosszú metszési elem alatt ugarcsapot is hagynak. Ezenkívül ismerünk összetett (kettős) és javított változatot (2–3. ábra).

6

Tőkenyak


A Guyot-műveléssel vékony lombfalat hozunk létre; a hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük.

3. ábra: A szálvesző és az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei

GUYOT-MŰVELÉ S


zöldmunkái

metszése


2. ábra: Egyszerű, kettős és javított Guyot-művelés


Vékony lombfal:

7

metszése zöldmunkái


8

A Guyot-művelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 4. ábra szemlélteti.

1,4 m



3.2 A támasz és méretezése

2,2

m

4. ábra: Példa a Guyot-művelésű ültetvény szerkezetére


Sortávolság (m)

Tőtávolság (m) 1,5

1,6

1,7

1,8

1,9

2,0

2,1

2,2

0,8

8333

7813

7353

6944

6579

6250

5952

5682

0,9

7407

6944

6536

6173

5848

5556

5291

5051

1

6667

6250

5882

5556

5263

5000

4762

4545

1,1

6061

5682

5348

5051

4785

4545

4329

4132

1,2

5556

5208

4902

4630

4386

4167

n.a.*

n.a.


1. táblázat: Alacsony törzsű Guyot-művelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében


Sor- és tőtávolság: 1,5-2,5 x 0,8-1,2 m A tőtávolság az egyszerű Guyot-művelésnél 0,8-1,0 m, a kettős Guyot-művelésű tőkék esetében pedig 1,0-1,2 m. A sortávolságot alacsony törzsmagasságnál 1,5-2,2 m-ben, míg középmagas törzsnél 1,8-2,5 m között javasolt kialakítani. A hektáronkénti tőkeszámokat az ajánlott sor- és tőtávolságoknak megfelelően az 1–2. táblázat foglalja össze.

1,9

2,0

2,1

2,2

2,3

2,4

2,5

0,8

6944

6579

6250

5952

5682

5435

5208

5000

0,9

6173

5848

5556

5291

5051

4831

4630

4444

1

5556

5263

5000

4762

4545

4348

4167

4000

1,1

5051

4785

4545

4329

4132

n.a.*

n.a.

n.a.

1,2

4630

4386

4167

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

* nem ajánlott

GUYOT-MŰVELÉ S

metszése

1,8

zöldmunkái

Sortávolság (m)

Tőtávolság (m)


* nem ajánlott

2. táblázat: Középmagas törzsű Guyot-művelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében

9

Támaszrendszer: a Guyot-művelésű tőkék támaszrendszerét az 5. ábra szemlélteti.

40 cm 30 cm 30 cm

Hajtástartó huzalok

Vezérhuzal 50 cm

A Guyot-művelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása metszése


zöldmunkái

10

Sorirány: a szőlősorok tájolásakor az É– D-i vagy az ÉNy–DK-i irányt célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terepviszonyai. Ha lejtős, a makro- és mikroteraszokon a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik; lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcelláknál a sorok irányát a sorok lehetséges hoszsza is befolyásolja; szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi.

5. ábra: A Guyot-művelésű tőkék támaszrendszere

Az alkalmazott közös támaszrendszer egysíkú függőleges kialakítású. A tőke törzsét a törzstámasz, azaz a karó mellett rögzítjük. A karó a vezérhuzal magasságáig érjen. Az éves hosszú metszéselemeket, a szálvesszőket a törzsmagasság fölött kb. 10 cm-rel kifeszített vezérhuzalhoz rögzítjük. A tenyészidőszakban a hajtásokat a kartartó huzal fölött kifeszített hajtástartó huzalpárok támasztják meg, melyek javasolt száma 1,7 m sortávolság alatt 2 pár, 1,7 m-es sortávolság fölött 3 pár. A hajtástartó huzalpárok száma csökkenthető, amennyiben a huzalok emelhetők. A huzalpárok kiosztásánál célszerű figyelembe venni, hogy az első huzalpár és a kartartó huzal közötti távolság ne haladja meg a 30 cm-t. Az ökológiai adottságok optimális kihasználásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer méretezé-


Sortávolság (cm) 6. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása Guyot-művelés esetén

GUYOT-MŰVELÉ S


zöldmunkái

metszése

Lombfal magasság (cm)


Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7


sekor vegyük figyelembe, hogy a lombfalmagasság és a sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (6. ábra). A lombfalmagasság a vezérhuzal és a tervezett csonkázási magasság közötti távolságot. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 3–4. táblázat szemlélteti.

11

3. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés alacsony törzsmagasságú Guyot-művelés esetén 1,7

1,8

1,9

2,0

2,1

2,2

legalább (cm):

75

80

85

90

95

100

105

110

legfeljebb (cm):

105

112

119

126

133

140

147

154

2

2

3

3

3

3

3

3


1,6


1,5

Sortávolság (m)

Hajtástartó huzal-

Ajánlott lombfalmagasság:

párok száma (db):

4. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés közepes törzsmagasságú Guyot-művelés esetén 1,8

1,9

2,0

2,1

2,2

2,3

2,4

2,5

legalább (cm):

90

95

100

105

110

115

120

125

legfeljebb (cm):

126

133

140

147

154

161

168

175

3

3

3

3

3

3

3

3

Sortávolság (m)

metszése

lombfalmagasság:

Hajtástartó huzalpárok száma (db): zöldmunkái


Ajánlott

12

Javasolt fajták: a Guyot-művelés a szálvesszős metszést igénylő fajták (Sárga muskotály, Zéta) sikeres termesztésére javasolható. A nagy fürtű, alsóbb helyzetű rügyeiben is termékeny, illetve merev, nehezen leköthető vesszőjű fajták, jelesül Furmint és Hárslevelű, erre a művelésmódra nem javasolhatók.


4 a Tőkeművelésmód kialakíTása A Guyot-művelés bemutatása

4.1 Az egyszerű Guyot-művelésű tőkék alakítása

2. év

3. év

4. év

zöldmunkái

1. év

7. ábra: A Guyot-művelésű tőkék kialakítása

GUYOT-MŰVELÉ S


metszése


Az egyszerű Guyot-művelésű tőkék alakító metszését a 7. ábra szemlélteti.

13



4.1.1 1.

Őszi ültetésnél

a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. Tavaszi ültetéskor a szaporítóanyag vesszőjének a visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy. Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. Aggató kötések: a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszokat – vagy legalábbis a karókat – az első évben kihelyezzük. Az első év őszén a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsnevelést már a második évben megkezdhessük.

4.1.2 2.

év metszése és zöldmunkái

metszése

Nyitás:

zöldmunkái



14

a második évben a metszést megelőzően ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezután a vesszők közül egyet kiválasztva azt két rügyre metsszük, hogy erős hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen levágjuk. Törzsnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén, és az egyikükről, lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A legjobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször, 2530 cm-ként) érünk el. Kötözőanyag: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. Hajtásvisszavágás: a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk.


GUYOT-MŰVELÉ S


zöldmunkái

a harmadik évben a felső vesszőből különböző hosszúságú törzset, az alsó vesszőből egyrügyes csapot metszünk. Ez utóbbit el is távolíthatjuk. A Guyot-művelés függőleges törzsének magassága változó. A különböző hosszúságú törzset a tőke erősségétől függően egyszerre vagy részletekben alakíthatjuk ki. Törzs rögzítése: a törzsnek meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú (5-7 év) műanyag kötözővel 20-30 cm-enként a támaszhoz rögzítjük. Törzstisztítás: a törzsről a duzzadó rügyeket – a felső három kivételével – ledörzsöljük, vagy a hajtásokat korán, néhány cm-es zsenge állapotukban eltávolítjuk a felső kettő kivételével. Ugyanígy járunk el az előzőekben ismertetett alakítás során is a törzsnek meghagyott részen. Gyenge tőkék: a fejlődésben elmaradt, a ceruzánál kisebb átmérőjű vesszőket nevelő tőkéket újra rövidre metsszük, hogy megerősödjenek. Ezzel elkerüljük a törzs több szakaszból álló kinevelését, ami egyúttal a sebfelületek számának csökkentését is jelenti. Hajtásigazítás, csonkázás: a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. Virágfürt-eltávolítás: minthogy a harmadik évben a vesszők felsőbb, több fürtkezdeményt tartalmazó rügytartományát használjuk fel, már jelentős, esetenként túlságosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termékenység okán a zöldmunkákat lehetőleg virágfürt-eltávolítással kell kiegészíteni.


Törzsalakítás:



metszése

4.1.3 3.

15





4.1.4 4.

16


Metszés:

Zöldmunkák:

a törzs végén fejlődött három vesszőből kettőt kiválasztunk, a harmadikat pedig tőből eltávolítjuk. A kiválasztott két vessző közül a felsőt szálvesszőre, az alsót kétrügyes ugarcsapra metsszük. Ezzel a tőke alakítását befejeztük. A következő évtől a törzs végén a csercsapos váltómetszés szabályai szerint folytatjuk a metszést. a 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük.

4.2 Kettős (összetett) Guyot-művelésű tőkék alakítása A kettős Guyot-művelésű tőkét V alakban ágaztatjuk el. A tőke kialakítása a negyedik évig megegyezik az egyszerű Guyot-művelésűével. A negyedik évben viszont a termőre metszés helyett a törzs végén két kétrügyes csapot hagyunk, s csak az ötödik évtől metsszük hosszúra. Ekkor a kétrügyes csapokon képződött két-két vessző közül a felsőket szálvesszőre, az alsókat pedig kétrügyes ugarcsapra metsszük. A következő évtől a tőke mindkét elágazásán a csercsapos váltómetszés szabályai szerint folytatjuk a munkát.

4.3 A javított Guyot-művelésű tőkék alakítása A javított Guyot-művelésű tőke alakítása az első négy évben megegyezik az összetett Guyot-művelésnél leírtakkal. Az ötödik évben a két kis elágazás végén eltérő módon metszünk. Az egyiken csak egy kétrügyes csapot hagyunk, a felső vesszőt tőből eltávolítjuk. A szálvessző a másik oldalra (elágazás) kerül, de alatta csak egyrügyes csapot metszünk. A további években az oldalakat váltogatva a metszést hasonlóképpen folytatjuk.


5 Termő korú ülTeTvények meTszése és zöldmunkái

GUYOT-MŰVELÉ S


8. ábra: Az egyszerű Guyot-művelésű tőke metszés előtt és metszés után

metszése

Hogyan? Egyszerű Guyot: A Guyot-művelésnél csercsapos váltómetszést alkalmazunk, ahol a hosszú elem egy félszálvessző vagy szálvessző. Közvetlenül alatta helyezkedik el az ugarcsap, amely a következő évi metszési elemeket adja majd. A szálveszszőt vízszintesen kötözzük le, átívelve azt a cser eltávolításával ejtett sebzés és a rövidcsap fölött (8. ábra). Az egyszerű Guyot-műveléskor az ugarcsap a szálvessző ívelésével ellentétes, ritkábban azzal azonos oldalon is meghagyható. Az előbbi klasszikus esetben az ívelés évről évre nehezebbé válik, míg az utóbbi alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy az ugarcsap fölötti cserrészből fejlődő hajtásokat válogassuk meg, kedvezőbb mikroklímát biztosítva ezzel a következő évi metszéselem fejlődésének (9. ábra). Javított Guyot: a javított Guyot-műveléssel a tőke végét elágaztatjuk, ahol az egyik oldalon a szálvessző és alatta a mindig egyrügyes ugarcsap, vele szemben pedig kétrügyes csap van. Ezek elhelyezkedését évről évre váltogatjuk.


Nyugalmi időszakban.

zöldmunkái

Mikor?


5.1 Metszés

17



Hajtásválogatás szükségessége

Ugarcsap



9. ábra: Az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei egyszerű Guyot-művelésű tőkén

18

Mivel?

Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elektromos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel. Javasolt rügyterhelés a hegyaljai fajtákra és rügyelosztás: A Guyot-művelésű tőkéken a meghagyható világos rügyek tőkénkénti számát a tőkék közötti távolság és a lehajtandó vesszők ízközhosszúsága határozza meg. Átlagos 810 cm-es ízközhosszúsággal számolva ez a művelésmód folyóméterenként 10-12 rügyes szálvessző köthető le. A rügyterhelés kialakításánál, a szálvessző hosszúságának tervezésénél célszerű figyelembe venni, hogy a szálvessző utolsó rügye és a következő tőke törzse (egyszerű és javított Guyot), vagy a következő tőke szálvesszőjének utolsó rügye (kettős Guyot) között 10 cm-t célszerű elhagyni. Mindezek alapján:


GUYOT-MŰVELÉ S

A Guyot-művelés bemutatása Termő korú ültetvények

Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Aprítás, talajba bedolgozás: a venyigét a szőlősorok közt hagyjuk, felaprítjuk, majd a talajba való bedolgozása a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos golyvásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, gyarapszik általa a humusztartalom, javul a talajszerkezet. A téli időszakban az eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyigének. Az aprítás ideális időszaka fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól járható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik. Bálázás, brikettezés: amennyiben a venyigét nem kívánjuk az ültetvény sorai közt hagyni eljárhatunk úgy is, hogy sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított venyigét, vagy a tábla szélén égetjük el. Helyben égetés: környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás, igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat, stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása miatt


5.2.1 Venyigekezelés

metszése

5.2 Metszést kiegészítő műveletek

zöldmunkái

• Egyszerű Guyot-művelés esetén: a tőkék közötti távolság függvényében egy 8-10 rügyes szálvessző és egy kétrügyes ugarcsap, • Kettős Guyot-művelés esetén: a tőkék közötti távolság függvényében kettő 6-7 rügyes szálvessző és kettő kétrügyes ugarcsap, • Javított Guyot-művelés esetén: a tőkék közötti távolság függvényében egy 8-10 rügyes szálvessző, egy kétrügyes ugarcsap, valamint egy egyrügyes ugarcsap meghagyása javasolt.

19

A Guyot-művelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása

Mivel?

5.2.2 Törzs rögzítése Metszést kiegészítő művelet még az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése. A rugalmas kötözőanyag minőségtől függően 5-7 év alatt „elfárad”, ezért gondolni kell a kötések megújítására. Mikor? Hogyan? Mivel?



Nyugalmi időszakban A tőke törzsét méretétől függően 2, illetve 3 helyen rögzítjük. Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk.

5.2.3 Szálvessző-elrendezés és -kötözés Mikor?

20

elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak abban az esetben kaphatnak támogatás, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák. Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, brikettezőgépekkel.

A szálvesszők ívelésének, lekötésének ideje tavasszal, a nedvkeringés megindulása után jön el, és a rügyfakadásig tart. Ilyenkor a vesszők kevésbé törnek, rugalmasabbak, és nincsenek még ledörzsölhető kis hajtáskezdemények sem. A szálvessző feltisztítása: a leívelésre váró szálvesszőről levágjuk a kacsokat, a hónaljhajtásokat, illetve a kocsányzatot. A szálvesszők elhelyezése, lekötözése vízszintes helyzetben történik. A leíveHogyan? lést a szálvesszők kézbe vételével és az eredési résztől a vesszők végéig két marokkal ropogtatva, hajlítva azokat, a megfelelő helyen megkötve, lekötve kapjuk meg. A vízszintes elhelyezésű szálvesszőket a Guyot-tőkeművelésmódnál legalább egyszer vezérhuzalra csavarjuk, majd a szálvessző végén egy kötéssel rögzítjük (10. ábra).


A Guyot-művelés bemutatása Termő korú ültetvények


GUYOT-MŰVELÉ S

metszése

Kézzel vagy kötözőkészülékkel: a kötözés kézi és gépi módszerei is ismertek. Kötözőanyagok: a kézi kötözésnél felhasznált anyagok műanyag rafia, műanyag zsinór, műanyag szalag, műanyag cső, alumíniumdrót, fémből és műanyagból készült rögzítőgyűrűk, karikák, kapcsok. A kötözőanyaggal szemben támasztott elvárások: stabil rögzítést eredményezzen, metszéskor könnyen el lehessen távolítani, könnyen lebomló, a környezetet nem szennyező anyagból készüljön. Kötözőkészülék: számos kötözőkészülék kapható kereskedelmi forgalomban, ezek használatával jelentős időmegtakarítást érhetünk el. A kötözőpisztolyok leggyakrabban műanyag szalagot tűznek össze, illetve fémhuzalt rögzítenek a szálvesszőkre.

zöldmunkái

10. ábra: A szálvessző leívelésének helyes iránya

21

metszése

5.3.1 Törzstisztítás A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alanyhajtások eltávolítása. Mikor?

20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a műveletet virágzás után célszerű megismételni. A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs Hogyan? szükség, a feladat ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, kis terhelésben részesített, illetve elemi kárt szenvedett ültetvényeknél a tőkék aljának tisztán tartása az átlagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés vagy a fiatal hajtások leválogatása, leperzselése. Végezhetjük kézzel, de a munkát kiválthatjuk törzstisztító gépek, illetőleg speciális Mivel? vegyszerek alkalmazásával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyös. A vegyszer kijuttatása a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet kizárólag magas gyomoktól mentes sorok alján, és legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezét nem érdemes túlságosan korán munkához látni, és a műveletet rendszerint még egy-két alkalommal meg kell ismételni. Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha

5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás zöldmunkái




5.3 Zöldmunkák

22

A hajtásválogatással leválasztjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, az ikerhajtásokat, a meddő hajtásokat, valamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat. Mikor?

A válogatást már a rügyek duzzadásakor vagy néhány centiméteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ebben az esetben rügyválogatásról


Mikor? Hogyan?

A Guyot-művelés bemutatása zöldmunkái

A hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre, amely nem hézagos, de nem is zsúfolt; a levelek egyenletesen, legfeljebb két rétegben helyezkednek el. A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a körülményektől függően 2-4 alkalommal végezzük el. A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elrendezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz

GUYOT-MŰVELÉ S


5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon


Hogyan?

metszése

Miért?

beszélünk. Általában érdemes kivárni a 15-25 (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdeményeknél, a meddő hajtásoknál az első kacsokat már egyértelműen fel lehet ismerni. A 60-70 cm-es átlagos hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. A felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet egyre áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatáskor számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. A szálvesszőkön rendszeresen megjelennek satnya, fejlődésben visszamaradt hajtások. Az ilyeneket lehetőleg időben válasszuk le a tőkéről, ugyanis a normálisan növekvő meddő hajtással ellentétben jóval több szénhidrátot fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek. Az erős növekedésű ültetvényekben az intenzív beavatkozás hatására rendszerint igen vastag, leívelésre kevésbé alkalmas vesszőállomány fejlődik. A 20-40 cm-es hajtások könnyűszerrel lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatók, de az ennél hosszabb hajtásokat levágni csak késsel vagy metszőollóval lehet. A szükségtelen hajtásokat – a meghagyottak sérülését kerülve – mindig tőből távolítsuk el. Folyóméterenként 8-12 hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén legfeljebb 6-8, erős növekedésnél pedig 12-15 hajtás meghagyása indokolt.

23

30 cm



síkjában továbbvezetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai már kb. 30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (11. ábra). Huzaltartók használata: a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük a hajtásigazítást. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások ezért könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshosszúság elérésekor a huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk. Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás és érdes felületű rozsdás huzalok könnyen horzsolási károkat okozhatnak. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzalpárokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk. Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel. Mivel?



140 cm

5.3.4 Csonkázás

24

A csonkázás vagy tetejezés a tőke valamennyi hajtásának a visszavágása. A művelet alapvető célja a hosszanti növekedés megakadályozása, amelylyel elsősorban az a célunk, hogy a szőlő az asszimilációs termékeket ne a további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a tartalékok képzésére fordítsa.

Mikor? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A korai csonkázás – a termőhajtás bekurtításához hasonlóan – növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a virágzás után mintegy 20-30 nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan magas hozammal, de 11. ábra: A Guyot-művelésmódú tőkék a hajtásbefűzés kedvező hatású a termés minőségére. és a csonkázás után


A Guyot-művelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása

Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, és minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a nyár folyamán egy vagy két alkalommal megismételjük. A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy 20-30 cm Hogyan? legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, majd másodjára hagyjuk meg valamivel hosszabban a hajtásokat. Technikailag így könynyebben kivitelezhetjük a munkát, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott tápanyagok sem. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként áltagosan mintegy 12-16 levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után a kis fürtű fajtákon legalább 8, a nagy fürtűkön pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval, Mivel? egyoldalas, kétoldalas, sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel

Hogyan?

A hajtásigazítással együtt is végezhető. Erős növekedésű ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt jelentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirágzást, illetve a csonkázást követően nőnek meg anynyira, hogy kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, amíg a hónaljhajtások nem nőttek meg túlságosan hosszúra. A zsenge hónaljhajtásokat, ha kell, könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk, inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymér-

GUYOT-MŰVELÉ S


Mikor?

zöldmunkái

A hónaljhajtások kezelése a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítása vagy visszavágása.

metszése

5.3.5 Hónaljhajtások kezelése

25

A Guyot-művelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása metszése


zöldmunkái

26

Miért?

Mivel?

tékben árnyékolnak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért azokat javasolt tőből eltávolítani. A másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is ajánlatos, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, és ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet idézne elő. A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza. A hónaljhajtások az alsó leveleik kifejlődése után jelentős mértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi–őszi időszakban többszörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A (másodtermést nem nevelő) oldalhajtások által megtermelt asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés minőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek a kifejlődését, a tartalék tápanyagok képződését, és javítják a vesszők beérését. Kézzel, késsel, metszőollóval.

5.3.6 Lelevelezés A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítását jelenti. A nedvesség (eső, harmat) a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás kialakulásának gyakorisága és mértéke. Miért?

A művelet hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb „fegyver”, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A fürtökhöz a kezelés után jobban hozzáférhetünk, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítése esetén a művelet elvégzését nem javasoljuk.


Mikor?

A legtöbbször a fürtritkítást a kötődést követően, a nyári hónapokban „zöldszüret” formájában hajtjuk végre. A kötődés és a fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a leg-

GUYOT-MŰVELÉ S

A tőkeművelésmód kialakítása Termő korú ültetvények

A fürtritkítással a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, amely művelettel pontosan beállíthatjuk a tőkék fürtterhelését. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, ezáltal a tőke egyes részeinek, így a fürtök szénhidrát-ellátottsága növekszik. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben.

metszése

5.4 Fürtválogatás

zöldmunkái

a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, sőt a szabadon maradt fürtöket a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban a túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levélritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, de fokozza a napperzselés veszélyét. Mikor? A virágzás után kb. három héttel – a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor – végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak a zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedésével lelassíthatjuk a beérés folyamatát. Milyen mértékben? Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el: a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala viszont többnyire szélárnyékos, ezért itt szükség esetén nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkítást elsősorban az erőteljesen növekedő, zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibázunk, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lelevelező Mivel? gépekkel.


Kockázata:

27

A Guyot-művelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása metszése zöldmunkái


kedvezőbb. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. Milyen mértékben? A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürt terhelésben határozzák meg. Esetenként meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis haHogyan? marabb és előnyösebb beltartalmi mutatókkal érik, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtje. A hosszú fürtű fajtáknál a fürtvégvisszacsípést is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál vágással a bogyók sérülhetnek.

28


6 összefoglalás A Guyot-művelés jövőbeni hazai alkalmazása a fagyoktól kevésbé veszélyeztetett hegy- és dombvidéki termőhelyeken, viszonylag keskeny sortávolságú alacsony vagy középmagas törzsön a minőségi termék-előállítás egyik eszköze lehet. Előnyei:

• Viszonylag egyszerűen és gyorsan metszhető. • Kedvező a hajtások tőkén belüli eloszlása. • A fürtzóna elhelyezkedése egységes. • A fürtök beérése egyenletes. • Kicsi a tőkék túlterhelésének lehetősége. • A minőségi szőlőtermesztés külföldön is elismert tőkeformája.

Hátrányai:

• Hosszabb szálvesszőknél a középső helyzetű rügyek fakadása, növekedése visszafogott. • Vastag, törékeny vesszőjű fajták termesztésére nem alkalmas. • A szálvesszők rögzítése időigényes, különösen a kettős Guyot-művelés esetében. • Csak a kevésbé fagyveszélyes helyeken válik be.

GUYOT-MŰVELÉ S

29

7 irodalomjegyzék BAUER, K. 2002. Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F.–LŐRINCZ A. (szerk.) 2005. Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest, Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F.–LŐRINCZ A.–SZ. NAGY L. 1999. Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P. 1968. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1982. A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1997. Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P. 2000. A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P. 2001. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY. 1979. Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY. 1991. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A.–BARÓCSI Z. (szerk.) 2010. A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F. 2003. Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó.

8 ábrajegyzék 1. ábra: A Guyot-művelésű tőke részei 2. ábra: Egyszerű, kettős és javított Guyot-művelés 3. ábra: A szálvesző és az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei 4. ábra: Példa a Guyot-művelésű ültetvény szerkezetére 5. ábra: A Guyot-művelésű tőke támaszrendszere 6. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása Guyot-művelés esetén 7. ábra: A Guyot-művelésű tőkék kialakítása 8. ábra: Az egyszerű Guyot-művelésű tőke metszés előtt és metszés után 9. ábra: Az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei egyszerű Guyot-művelésű tőkén 10. ábra: A szálvessző leívelésének helyes iránya 11. ábra: A Guyot-művelésmódú tőkék a hajtásbefűzés és a csonkázás után

30


Írta: • Lukácsy György egyetemi adjunktus • Zanathy Gábor egyetemi docens • Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: • Butella László • Id. Szepsy István A rajzokat készítette: • Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó – Tarcal, Szarvas dűlő: • Miklóska Zoltán Az előszó: • Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: • Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: • Posztós János Kiadja: • Tokaj Kereskedőház Zrt.

Tokaj Kereskedőház Zrt. 3934 Tolcsva, Petőfi Sándor u. 36-40. Tel: 47/384-164 Fax: 47/384-816 e-mail: [email protected] honlap: www.tokajwinetrade.com

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Recommend Documents