Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

TarTalomjegyzék 1 2 3

4

5

6 7 8

Előszó A bakművelés metszése és zöldmunkái az év során A bakművelés bemutatása 3.1 A tőke részei 3.2 A bakművelésű ültetvények szerkezete A tőkeművelésmód kialakítása 4.1 1. év metszése és zöldmunkái 4.2 2. év metszése és zöldmunkái 4.3 3. év metszése és zöldmunkái 4.4 4. év metszése és zöldmunkái 4.5 Az ötödik évtől Termő korú ültetvények metszése és zöldmunkái 5.1 Metszés 5.2 Metszést kiegészítő műveletek 5.2.1 Venyigekezelés 5.2.2 Karóigazítás 5.3 Zöldmunkák 5.3.1 Hajtásválogatás, törzstisztítás 5.3.2 Kötözés 5.3.3 Csonkázás 5.3.4 Hónaljhajtások kezelése 5.3.5 Lelevelezés 5.3.6 Fürtválogatás Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék

4 6 7 7 8 11 12 12 13 13 14 15 15 17 17 17 18 18 19 20 21 22 23 24 25 26

BAKMŰVELÉ S

3

1 előszó

A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést.

4

B A K M Ű V ELÉS

A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva: Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató

BAKMŰVELÉ S

5

A tőkeművelésmód kialakítása

A bakművelés bemutatása

2 a bakművelés meTszése és zöldmunkái az év során

Műveletek/hónapok Metszés Venyigekezelés Karóigazítás Hajtásválogatás, törzstisztítás Kötözés

metszése

Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás

zöldmunkái

Termő korú ültetvények

Csonkázás

6

B A K M Ű V ELÉS

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

3 a bakművelés bemuTaTása A bakművelés bemutatása

3.1 A tőke részei

metszése

Lombozat: A tőkék lombozata minden oldalról megvilágítható hengerpalást vagy donga formában rendezhető el és rögzíthető kötözéssel.

Tőkenyak

1. ábra: A bakművelésű tőke részei

BAKMŰVELÉ S


Bak, szarv

zöldmunkái

Bakok (szarvak): A tőkén szabályosan elhelyezkedő elágazásokat, kehelyszerűen szétterülő bakokat, szarvakat találunk, melyek az évenkénti rendszeres és szabályos metszés eredményei. Egy-egy tőkén 3-4-5, idősebb korban akár ennél is több elágazás alakulhat ki. A bakon a metszési sebek mindig egy oldalon (a belsőn) egymás fölött helyezkednek el (1. ábra).


Törzs: A bakművelésű tőkéknek nincs törzsük, vagy csak nagyon rövid.

7

3.2 A bakművelésű ültetvények szerkezete

metszése zöldmunkái




A bakművelésű ültetvény szerkezeti elemeit a 2. ábrán mutatjuk be.

8

1,2

m

1,2 2. ábra: A bakművelésű ültetvény szerkezete

B A K M Ű V ELÉS

m

A bakművelés bemutatása metszése

40-50 cm 3. ábra: A bakművelésű tőke támasza

BAKMŰVELÉ S



Karó

zöldmunkái

Sorirány megválasztása:

a javasolt sor- és tőtávolság: 1,2 m x 1-1,2 m. Az egyre szélesedő kehely alakú tőkék a kis termőterület biztosította teret jelentős mértékben kitöltik. A sorok lófogattal vagy speciális eszközzel történő műveléséhez a sortávolságot 1,2 m alá nem célszerű csökkenteni. A hektáronkénti tőkeszám így • 1 m-es tőtávolság esetén: 8333 tőke • 1,1 m-es tőtávolság esetén: 7576 tőke • 1,2 m-es tőtávolság esetén: 6944 tőke. a szőlősorok tájolásánál döntő a terület terepviszonya. Lejtős területen, makro- és mikroteraszok esetén a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik. Lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége, és kisebb parcellák esetében a sorok irányát azok lehetséges hossza is meghatározza. Szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, mely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi.

140-160 cm

Sor- és tőtávolság:

9

a bakművelés szinte kivétel nélkül karós támasszal történik. A karó végső magassága a talajfelszín fölött 140-160 cm legyen, és mintegy 30 cm mélyre kell a talajba verni, hogy szilárdan álljon (3. ábra). A karót a sor irányában, lejtőn a tőke fölött, a tőkétől kb. 10 cm-re helyezzük el. Hasított vagy fűrészelt karók: a hasított karók költségesebbek, de kevésbé törnek. A körcikk keresztmetszetű karók általában 40-50 mm szélesek, végük utolsó 10 cm-én kihegyezettek. A fűrészelt karók 22 x 22 mm-es vagy 25 x 25 mm-es négyzet keresztmetszetű kivitelben készülnek.

metszése

Javasolt fajták:

zöldmunkái




Karós támasz:

10

B A K M Ű V ELÉS

az alacsonyabb tőkénkénti rügyszám miatt ez a metszésmód elsősorban az alsó rügyeiben is termékeny, nagyobb fürtű fajták számára alkalmas. Elsősorban a Furmint, a Hárslevelű és a Kövérszőlő, de valamennyi, a Tokaji borvidéken valamennyi engedélyezett szőlőfajtával kialakítható.

4 a Tőkeművelésmód kialakíTása

2. év

3. év

4. év

zöldmunkái

1. év

4. ábra: A bakművelésű tőkék alakító metszése

BAKMŰVELÉ S


metszése



A bakművelésű tőkék alakító metszését a 4. ábra szemlélteti.

11

4.1

1. év metszése és zöldmunkái



Őszi ültetéskor

a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. Tavaszi ültetéskor a szaporítóanyag vesszőjének visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1 világos rügy. Rövidülhet az alakítás ideje, ha a szaporítóanyag vesszője olyan erős, hogy már az első évben két rügyre metszhetünk. Zöldmunkák: első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. Aggató kötések: a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a karókat kihelyezzük. Kötözőanyag: a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. Az első év őszén a fiatal tőkéket ismét befedjük.

metszése

2. év

metszése és zöldmunkái

Nyitás: Metszés: Zöldmunkák

zöldmunkái


4.2

12

B A K M Ű V ELÉS

a második évben a metszést megelőzően ki kell nyitni a befedett tőkéket. a második évben kétrügyes csapot metszünk a tőkén. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Hajtásigazítás, -kötözés: szükség szerint; általában 3 alkalommal. Hajtásválogatás: virágzás előtt. Hajtásvisszavágás: a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk.


Metszés: Zöldmunkák

a negyedik évben 4 × 2 rügyes csapot metszünk a tőkén. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Hajtásigazítás, -kötözés: szükség szerint; általában 3 alkalommal. Hajtásválogatás: virágzás előtt. Csonkázás: műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. Virágfürt eltávolítása: nagy termékenység esetén a zöldmunkákat virágfürt-eltávolítással lehet kiegészíteni.

BAKMŰVELÉ S


4.4


Zöldmunkák

a harmadik évben 2 × 2 rügyes csapot metszünk a tőkén. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen eltávolítjuk. Hajtásigazítás, -kötözés: szükség szerint; általában 3 alkalommal. Hajtásválogatás: virágzás előtt. Csonkázás: műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. Virágfürt eltávolítása: nagy termékenység esetén a zöldmunkákat a virágfürt eltávolításával lehet kiegészíteni.

metszése

Metszés:



zöldmunkái

4.3

13

5. évtől

A tőkéken az ötödik évtől a metszés szabályossága okán az évek alatt egyre magasodó, egymástól távolodó szétterülő elágazások képződnek.

metszése

A tőkekondícióhoz igazodó tőkealakítás: a tőke kondíciójától, a fejlődött vesszők erősségétől és képződésük helyétől függően lehetnek eltérések ettől sablontól. Ugyancsak időt lehet megtakarítani akkor is, ha az alakítás második vagy harmadik évében az erőteljesebb tőkék rejtett rügyéből olyan erős vessző fejlődik, amelyet szintén csapra metszhetünk. Tovább tart viszont az alakítás, ha a fiatal tőke kondíciója gyenge, vagy pedig a képződött vesszők valamelyike nem megfelelő helyzetű. Előbbi esetben a tőke erősítése érdekében a kétrügyes csap helyett egyrügyes csapot kell hagyni, míg utóbbiban a rossz helyzetű veszszőt tőből kell kivágni.

zöldmunkái




4.5 Az

14

B A K M Ű V ELÉS

5 Termő korú ülTeTvények meTszése és zöldmunkái

A bakművelésű tőkéken rövidcsapos metszést végzünk. Az elágazások végein (egy vagy) két világos rügyes metszést végzünk, elágazásonként egy-egy rövidcsap meghagyásával. Kétrügyes metszésnél a felső vesszőt a hozzá tartozó cserrésszel együtt eltávolítjuk, az alsót pedig kétrügyes csapra metsszük (5–6. ábra).

Cser

Második világos rügy

Első világos rügy Szarv

Alapi rügyek 5. ábra: A szőlővessző rügyei

BAKMŰVELÉ S

zöldmunkái

Sárrügy rügy


Hogyan?


Nyugalmi időszakban.

metszése

Mikor?


5.1 Metszés

15

A bakművelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása

Javasolt rügyterhelés a hegyaljai fajtákra, és rügyelosztás: tőkénként általában 3-5 elágazással számolhatunk, a bakművelésnél tehát 6-10 rügy/tőke terhelés lehetséges. A metszési elemeket arányosan kell elosztani, hogy a későbbiekben a donga formájú lombozatot könnyen kialakíthassuk



Szarvak leváltása: a szarvak az idő múlásával felmagasodnak; a tőke egyes oldalai hamarabb felkopaszodhatnak. A felmagasodott tőkerészeket biztosítócsap segítségével ifjíthatjuk meg. A többéves részek leváltásával a tőkék a fejműveléshez hasonlóvá válhatnak, átmeneti formát mutatva a fej- és a bakművelés közt. Mivel? Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, elektromos metszőberendezésel.

16

1.

2.

3.

6. ábra: Bakművelésű tőkék metszése (1. szabályos két világos rügyes metszés, 2. felmagasodott termőalap leváltása egyrügyes biztosítócsap meghagyásával, 3. hibás metszés a felső helyzetű vessző meghagyásával)

B A K M Ű V ELÉS

5.2 Metszést kiegészítő műveletek

A szőlősgazdák a karókat hagyományosan a szüret után kiszedték a talajból. Az őszi „karóhányás” és a tavaszi „karóverés” művelete azonban már a múlté. A metszést kiegészítő műveletként azonban feltétlenül el kell végezni a karók igazítását, illetve cseréjét. A karók cseréje a nyugalmi időszak végén célszerű, amikor a talaj már nem fagyos, és a karók könnyen beverhetők.

zöldmunkái

Mikor?

BAKMŰVELÉ S


5.2.2 Karóigazítás


Nyugalmi időszakban. A kihordott venyigét a tábla szélén bálázhatjuk, brikettezhetjük, illetve a felaprítást követően komposztálhatjuk vagy helyben elégethetjük. Környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás; igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása miatt elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak akkor kaphatnak támogatást, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák.

metszése

Mikor? Hogyan?


5.2.1 Venyigekezelés

17

5.3 Zöldmunkák

A bakművelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása

Miért?

metszése

A bakművelésű szőlő zöldmunkái a hajtásválogatással, valamint a tőkenyakon és a rövid törzsön képződött hajtások eltávolításával kezdődnek. Mikor?

Hogyan?

Mivel?

Érdemes kivárni a 15–25 (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdemények, illetve meddő hajtások esetén az első kacsok már egyértelműen felismerhetők. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet mind áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatáskor számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. Tőkénként átlagosan 6-10 termőhajtást hagyjunk meg. A felesleges hajtásokat könnyedén lepattinthatjuk, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatjuk, de az ennél hosszabb hajtásokat csak késsel vagy metszőollóval vághatjuk le. A szükségtelen hajtásokat – hogy a meghagyottak sérülését elkerüljük – mindig tőből távolítsuk el. A munkavégzéssel eltávolítjuk azokat a fattyúhajtásokat, amelyek a szarvakon fakadtak. Amennyiben a cél az egyes szarvak megifjítása vagy az elágazások számának a növelése, őrizzük meg a biztosítócsap kialakítására alkalmas hajtásokat. Kézzel vagy metszőollóval. Gépi, illetve vegyszeres törzstisztítás nem alkalmazható.

zöldmunkái


5.3.1 Hajtásválogatás, törzstisztítás

18

B A K M Ű V ELÉS

BAKMŰVELÉ S


A tőkeművelésmód kialakítása metszése zöldmunkái

7. ábra: A bakművelésű tőkék kötözése és csonkázása

30-40 cm

150-170 cm

Hogyan?

A hagyományos szőlőtermesztés egyik fő szabálya, hogy az első kötözést a virágzásig be kell fejezni. Az aggatást általában akkor végezzük el, amikor a hajtások hossza elérte a 40-60 cm-t. Évi három kötözés esetén az első művelet az aggatás, a második a virágzás utáni kötözés. A harmadik kötözés és a csonkázás hagyományosan egy menetben végezhető, amikor a hajtások már túlnőtték a karót. A kötések száma természetesen a karó magasságától is függ. A bakművelésű tőkék hajtásait először lazán, mintegy 30 cm átmérőjű körben fogjuk össze. A zsenge hajtásokkal óvatosan bánjunk, mert könnyen lepattannak. Az elkésett aggatás munkája igen nehézkes; a földön távolabbra elkúszott, összekuszálódott hajtásszárak elrendezése sok időt és türelmet igényel. Az aggatás utáni kötözéseket a hajtások minden újabb 50-60 cm-es növekedése után célszerű elvégezni. A fürtzóna fölötti kötéseket egyre szorosabbra vehetjük. A legalsó kötés végül feleslegessé válik, anyagát az utolsó kötözés alkalmával minden további nélkül felhasználhatjuk (7. ábra).

30-40 cm 25-30 cm

Mikor?


5.3.2 Kötözés

19

A bakművelés bemutatása A tőkeművelésmód kialakítása metszése


zöldmunkái

20

Dongaszerű forma kialakítása: a szakszerű kötözések eredményeként a tőke alul hasasodó, hordó alakú. A dongaszerű formát az alsó kötés felvágásával és a hajtásköteg enyhe lefelé nyomásával még tökéletesebbé tehetjük. Ne zsúfoljuk a lombozatot! A kötözéseknél mindig ügyeljünk arra, hogy ne szaggassuk meg, ne zsúfoljuk össze a lombozatot. Gondoskodjunk a rendellenes helyzetű, a támaszhoz szorított levelek, fürtök kiszabadításáról. Heves szélviharok után gyakran újra kell kötözni, ami a felszakadt. A hajtások rögzítéséhez számos anyag áll rendelkezésre. Lehetőség szeMivel? rint olyan kötözőanyagot válasszunk, amely viszonylag olcsó, kellőképpen tartós, de nem okoz hajtássérülést. A hajtások rögzítését rendszerint kézzel végezzük, de a munka gyorsítása érdekében használhatunk zsineggel vagy szalaggal feltölthető kötözőpisztolyokat is. 5.3.3 Csonkázás Mikor?

Akkor célszerű visszavágni a hajtásokat, amikor azok már mintegy 60 cm-rel túlnőtték a karót, de a végük még nem hajolt el. A beavatkozást rendszerint június vége felé végezzük. A csonkázást a nyár folyamán még egyszer vagy kétszer megismételjük. Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra nyúlt hajtás akadályozza a bejárást. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, és minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a karó csúcsa fölött mintegy 30 cm-rel végezzük. Hibás az a gyakorlat, Hogyan? amelyik a visszavágást a karó magasságának megfelelően írja elő tekintet nélkül annak hosszára. Rövid karónál a hajtáshosszúság a karóvég fölötti kisegítő kötésekkel valamelyest meghosszabbítható. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként átlagosan mintegy 12-16 levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után a kis fürtű fajtáknál legalább 8, a nagy fürtűeknél pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Mivel? Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval.

B A K M Ű V ELÉS

5.3.4 Hónaljhajtások kezelése

Mivel?

BAKMŰVELÉ S

A tőkeművelésmód kialakítása Termő korú ültetvények

Hogyan?

metszése

Miért?

A kezelést addig célszerű elvégezni, amíg a hónaljhajtások nem nőttek meg túlságosan hosszúra. Ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor vágjuk vissza őket. A hónaljhajtások kezdetben sok vizet és tápanyagot használnak el a fejlődésükhöz. Önárnyékolást idéznek elő, kedvezőtlenné teszik a lombozat mikroklímáját, jó támadási felületet nyújtanak a kórokozónak, kártevőknek (pl. peronoszpóra, levélatkák). A hónaljhajtások eltávolításával, illetve visszavágásával a fő hajtások levelei lassabban öregednek, hosszabban megtartják teljesítőképességüket, és a korlátozott lombfelületű tőke jobban elviseli az aszályos időszakokat. A hónaljhajtások eltávolítása nélkül jóval kevesebb (az átlagos 8-10 helyett legfeljebb 4-5) első rendű hajtást lehetne csak meghagyni. A talajszinthez közeli oldalhajtások az átlagosnál nagyobb mértékben fokozzák peronoszpórafertőzés veszélyét. A kötözések előtt sok helyen egyenként kicsipkedik a fürtzónában képződő néhány leveles hónaljhajtásokat. Ez a „feltisztítás” azért előnyös, mert ezzel elkerülhető a lombozat zsúfoltsága. Erős növekedésű szőlőben a nagymértékű csonkázás és a hónaljhajtások eltávolítása a téli rügyek idő előtti kihajtását is eredményezheti. Ez úgy kerülhető el, ha a hónaljhajtást nem tőből törjük ki, hanem 1-2 levél meghagyásával csípjük vissza. A zsenge hónaljhajtásokat a fürtzónában könnyen ki is törhetjük. Amennyiben azonban megerősödtek, már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk; inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. Kézzel, késsel, metszőollóval.

zöldmunkái

Mikor?


A hónaljhajtások kezelése a másod-, esetleg a harmadrendű hajtások eltávolítása vagy visszavágása.

21





5.3.5 Lelevelezés

22

A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének eltávolítását jelenti. A nedvesség (eső, harmat) a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás gyakorisága és mértéke. Miért?

A kezelés hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A fürtökhöz a kezelés után jobban hozzáférhetünk, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítése esetében a művelet elvégzését nem javasoljuk. a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, és a szabadon maradt fürtöket Kockázata: a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A virágzás után kb. három héttel, a bogyók zöldborsó nagyságának eléréMikor? sekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek a leszedésével lelassíthatjuk a beérés folyamatát. Milyen mértékben? Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el: a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. Levélritkítást elsősorban az erőteljesen növekedő, zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibát követünk el, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Kézzel. Mivel?

B A K M Ű V ELÉS

zöldmunkái

BAKMŰVELÉ S



A legtöbb esetben a fürtritkítást a kötődést követően, a nyári hónapokban „zöldszüret” formájában hajtjuk végre. A kötődés és a fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a legkedvezőbbnek ítélhető. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. Milyen mértékben? A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürt terhelésben határozzák meg. Olykor meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis haHogyan? marabb és előnyösebb beltartalmi mutatókkal érik, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtje. A hosszú fürtű fajtáknál a fürtvégvisszacsípést is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet azonban a fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajták vágásával a bogyók megsérülhetnek.

Mikor?

metszése

A fürtritkítással a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, mely művelettel pontosan beállítható a tőkék fürtterhelése. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, tehát nő a tőke egyes részeinek, így a fürtök szénhidrát-ellátottsága. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben.


5.3.6 Fürtválogatás

23

6 összefoglalás A bakművelést a fagykároktól mentes hegy- és dombvidék magasabb fekvésű, nagyon meredek területein célszerű kialakítani, amelyeket géppel nehezen vagy egyáltalán nem lehet művelni. Bakművelésű ültetvényekkel tehát a borvidék azon területeit hasznosíthatjuk, amelyek jelenleg többnyire parlagon hevernek és rontják a borvidéki táj képét. Ennek a művelésmódnak az esztétikai szerepe kiemelkedő. Ráadásul hagyományőrzése okán turisztikai szempontból is jelentős. Előnyei:

• Egyszerű a támberendezés. • Jó minőséget biztosít, mert a talajközeli hőtöbblet miatt kedvezőbbek az érés feltételei. • A lombozat hengerpalást vagy donga formája kiváló fényviszonyokat teremt. • Alkalmazásával hasznosíthatók azok a területek, amelyeket géppel nehéz művelni. • Az ültetvény hosszában és keresztben egyaránt bejárható.

Hátrányai: • Telepítéskor hektáronként sok oltvány szükséges. • Nehezen gépesíthető. • A talajápolást nehezen lehet elvégezni. • Művelése sok kézi munkaerőt kíván. • A műveleteket fárasztó testtartásban kell végezni.

24

B A K M Ű V ELÉS

7 irodalomjegyzék BAUER, K. 2002. Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F.–LŐRINCZ A. (szerk.) 2005. Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest, Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F.–LŐRINCZ A.–SZ. NAGY L. 1999. Szőlőtermesztés, Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P. 1968. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1982. A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1997. Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P. 2000. A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P. 2001. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY. 1979. Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY. 1991. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A.–BARÓCSI Z. (szerk.) 2010. A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F. 2003. Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó.

BAKMŰVELÉ S

25

8 ábrajegyzék 1. ábra: A bakművelésű tőke részei 2. ábra: A bakművelésű ültetvény szerkezete 3. ábra: A bakművelésű tőke támasza 4. ábra: A bakművelésű tőkék alakító metszése 5. ábra: A szőlővessző rügyei 6. ábra: A bakművelésű tőkék metszése 7. ábra: A bakművelésű tőkék kötözése és csonkázása

26

B A K M Ű V ELÉS

Írta: • Lukácsy György egyetemi adjunktus • Zanathy Gábor egyetemi docens • Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: • Butella László • Id. Szepsy István A rajzokat készítette: • Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó – Tarcal, Szarvas dűlő: • Miklóska Zoltán Az előszó: • Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: • Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: • Posztós János Kiadja: • Tokaj Kereskedőház Zrt.

Tokaj Kereskedőház Zrt. 3934 Tolcsva, Petőfi Sándor u. 36-40. Tel: 47/384-164 Fax: 47/384-816 e-mail: [email protected] honlap: www.tokajwinetrade.com

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Recommend Documents