„Az Isten megtiltotta, hogy egy olyan mennyországba menjek ahol nincsenek lovak.” Robert Bontine Cunningham Graham
Lóhasználat I. el adás A ló eredete és fejl déstörténet Fajta és küllemtan Baleset elhárítás és t zrendészeti oktatás
Bemutatkozás • Nevem: Thomka Iván • 1980-ban Gödöll n végeztem mint agrármérnök • majd Kaposváron szereztem lótenyészt szakmérnöki diplomát • jelenleg az utolsó állami méntelep vezet je vagyok Nagycenken
LÓHASZNÁLAT tervezett el adások és gyakorlatok Dátum
Helyszín
2008.09.15. 8:00-10:45 El adás
Egyetem
2008.09.29. 8:00-10:45 Gyakorlat
Nagycenk Méntelep
2008.10.13. 8:00-10:45 El adás
Egyetem
Téma A ló eredete, fejl déstörténete Fajta- és küllemtan: - hátasló és fogatló fajták, - a fajtákra jellemz küllemi és bels tulajdonságok, munkatulajdonságok, - fajták erdészei használhatósága - küllemhibák hatása a ló hasznos élettartamára. Balesetelhárítási és t zvédelmi oktatás Fogatolás Ló tartástechnológia: - istállózás, - takarmányozás, emésztési sajátosságok, lótakarmányok, - takarmányigény és terhelés összefüggései, - takarmányadag számítás
Egyetem
Ló egészségtan: - élettani alapértékek, betegségre utaló tünetek, gyakoribb lóbetegségek, sebkezelés. - id szakos, rendszeres lábvégápolás Lóhasználat: - fogatló és hátasló képzése és használata, - lóval vontatott eszközök és használatuk, - a ló mint erd gazdasági haszonállat, - lóhasználat a vadgazdálkodásban, vadetetés, állományfelmérés, - lovas vadászat, vadászlovaglás, barkácsolás
2008.11.10. 8:00-10:45 El adás
Egyetem
Vezet i ismeretek: - A lótartás, és a lóval való munkák munkaszervezése, munkaid és munkaer igénye, - ló beszerzés, ló azonosítás, lóútlevél, szavatosság
2008.11.17. 8:00-15:00 Gyakorlat
autóbuszos kirándulás
Lóval való erdészeti munkák és vadásztatás megtekintése üzemi körülmények között gyakorlatban
2008.11.24. 8:00-10:45 Gyakorlat
Nagycenk Méntelep
Lótartással kapcsolatos adminisztrációs munkák: ló útlevél, takarmányozási napló, származási és tenyésztési dokumentumok, szállítással, adásvétellel kapcsolatos teend k, Ló ápolása, istállórend kialakítása: sz r és b rápolás, pataszabályozás, istállómunkák, felszerelések karbantartása
2008.12.08
Egyetem
ÉRTÉKELÉS
2008.10.27. 8:00-10:45 El adás
Ajánlott irodalom Aranyossy Á. (szerk.)(2000): Lovardák, istállók tervezése, építése, - Lovasakadémia 9 Bodó I.-Hecker W.(szerk.)(1992): Lótenyészt k kézikönyve Budianszky S.: A ló természetrajza Ernst J.(1989): Régi magyar fogatok Hicman J. (1998): Patkolástan Horváth Z. (Szerk.)(2003): Lóbetegségek Nagy I. (2000):Lovas vadászatok Dr. Pongrácz L. (Szerk.)(2007) Lóer Dr. Pongrácz L. (szerk.)(2006): A mesterlovász könyve
• A faj kialakulása 55 millió éve kezd dött.
A ló (is) az evolúció ajándéka. Gyors, nagy és teherbíró.
Határvidékek szerepe
• A háziasítás: kutya 60.000 éve • Juh, kecske: 9.000 éve • Szarvasmarha: 7.600 éve • Ló: 6.000 éve Háziasítása jószerével még ma is tart.
• • •
•
•
Nem csak az emberen múlott az elmúlt 6000 év. 4000 eml sfajból néhány tucat lett háziállat, még kevesebb lett háziállat az egész világon . A ló ezek közé tartozik. 1.El adaptáció, amit a természet végzett; olyan tulajdonságok kialakulása az embert l függetlenül amelyek mégis hasznosak az ember számára. (Minden növényen megél, egy hím több n sténnyel párosodott, társas lények, dominancia és alárendeltség jelzései ismertek, genetikusan kódoltak, relatív kis területigény, agynövekedés)
2.Fajaink közötti kompatilibitás, kölcsönös alkalmazkodás. Az állatok, (a ló) kereste els sorban az ember közeli él helyet, az ember ezt „csak” kihasználta. Közben az állatok is új, számunkra kedvez tulajdonságokat vettek fel, szelektálódtak az ember számára kedvez tulajdonságot mutató (kíváncsi, kevésbé területvéd , kevésbé agresszív, az emberi agressziót t r , arra engedelmességgel reagáló) egyedek. 3.A valódi háziasítás a fogságban tartott állatok szaporításával kezd dött. Ez már az ember újítása.
• „A ló betanítása nyereg alá és kocsiba az emberiség történetének olyan elsöpr jelent ség eseménye volt, hogy az ember gyakorlatilag képtelen lett volna h vös és rideg közönnyel viszonyulni hozzá….. • Az emberek elkerülhetetlenül a saját szemükön, a saját álmaikon és vágyaikon, mítoszaikon és félelmeiken, hiúságaikon és szokásaikon keresztül néztek a lóra.” Stephen Budiansky
Fajta és küllemtan
www.mllsz.hu •
•
A Magyar Lótenyészt és Lovas Szervezetek Szövetsége (MLLSZ) a hazai lótenyészt egyesületek által létrehozott társadalmi szervezet. 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy összehangolja a magyar lótenyésztést, lovassportot és lóversenyzést, valamint elvégezze azokat a szakmai feladatokat, amelyekkel az egyesületek megbízzák a szövetséget. Ennek keretében az MLLSZ Tenyésztési Irodája a megyei lótenyésztési felügyel kön keresztül végzi a lovak egyedi azonosítását, a törzskönyvi alapadatok gy jtését és el feldolgozását, szervezi a fedeztetési állomásokat, a Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen m ködteti a lótenyésztési információs rendszert (lóENAR), továbbá segíti a tenyészt egyesületek határozatainak végrehajtását és szakmai tanácsokat nyújt a tenyészt knek. A szövetség társult tagjai a lovassportok, a lóverseny, a hagyomány rzés és a lovas turizmus területén tevékenykednek. Íly módon az MLLSZ – a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által is elismerve – összehangolja és képviseli a lovas ágazat különböz területeit; el mozdítja a lótenyésztés, a lovassport, a lóversenyzés és a lovasélet területén m köd más szervezetek közös szakmai céljainak megvalósítását, hazai és nemzetközi szinten is eredményes képviseletét.
Magyarországi Galopp Versenyló Tenyészt k Egyesülete 8426 Pénzesgy r, Kertesk T/F: 88/448 001 Web: http://www.angolteliver.extra.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Kanics Ákos
Angol telivér
Tenyésztésvezet : Kanics Ákos Az angol telivér magyarországi tenyésztése csaknem kétszáz esztendeje olyan hírességekkel dicsekedhet, mint az 54 versenyben gy ztes Kincsem, az Epsom Derby nyer Kisbér, valamint a 20. század kiemelked versenylova, Imperiál. Overdose napjaink nagy reménysége. Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyészt i munkájával kitenyésztett lófajtája. Az angol telivér méneskönyv els kötetét 1793-ban adták ki, s ma is törzskönyvezés egyik kritériuma, hogy a telivér minden se szerepeljen ebben a méneskönyvben. A telivértenyészt k a mai napig is nyilvántartják tehát, hogy lovaik melyik smént l származnak és melyik kancacsaládba tartoznak, így a telivérek alapvet en 237 kanca és 169 mén utódai. A magyar telivértenyésztés az 1800-as évek elején kezd dött, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit e század utolsó negyedében érte el. 1876-ban Kisbér megnyerte az Epsomi Derby-t, 1874-ben született Kincsem, akinek tüneményes pályafutása alatti rekordja 54 versenyben 54 gy zelem. A hazai angol telivér tenyészt k 1994-ben elhatározták, hogy a Magyarországon tenyésztett angol telivér lovak genetikai képességeinek folyamatos javítása, az egységes tenyésztési elvek érvényesítése, az egységes érdekképviselet megteremtése, az állomány további nemesítése, az e fajtával történ keresztezési program, a természetvédelem, az állatvédelem, a sport és a kulturális örökség megóvására, s a program végrehajtására egyesületet hoznak létre. A fajta tenyésztését azóta ez az egyesület szervezi és irányítja. Az angol telivér kit n konstitúciója a következetes versenyzés és kiválasztás eredménye, így a csontozaton, az izomzaton és a küls formán kívül a bels szervek: a tüd , a szív, az emésztés és a vérképzés szervei mind a nagy teljesítményt szolgálják. Az angol telivér jellemz je a nemes, száraz, könny fej, táguló orrlyukak, élénk szemek, sokszor tágan illesztett fülek. Hosszú, ívelt, gyakran alacsonyan illesztett a nyaka. Kifejezett, hosszú, magas a marja, jellegzetes baltavágással. Rövid, izmos a háta és ágyéka. D lt, hosszú, jól izmolt a lapockája. Inkább mély, mint dongás a mellkasa, hosszú, lejt s, izmos a fara. Száraz izületek, rövid szárak, kis kemény paták jellemzik. Mozgása alacsony, tért nyer lépésben és ügetésben, vágtája rugalmas, hosszú, ugróképessége is jelent s. Bár els sorban versenylóként használják, tenyésztési szempontból az angol telivér kit n regenerátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség, például a modern sportló, valamint a quarter horse tenyésztésében. Kimagasló egyedei maguk is sikeres szerepl i a nagy nemzetközi díjugrató, díjlovagló, és military versenyeknek.
Magyarországi Arablótenyészt k Egyesülete 2943 Bábolna, Pf.:29. T: 34 569 295, F:34 569 278 Web: http://www.arablo.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Dr. Hecker Walter Ügyvezet elnök: Rombauer Tamás
Arab ló
Tenyésztésvezet : Hendinger Zsolt • •
•
•
•
Szépség és nemesség. Kitartás és teljesítmény. Ezen erények az arab lófajta nevével összeforrt fogalmak. Az arab ló az ember alkotta kultúrfajták egyik legrégebbi képvisel je, szinte minden melegvér lófajta nemesít je. Arab telivér az a ló, amely szerepel bármely, az Arab Lovat Tenyészt k Világszövetsége (World Arabian Horse Organization) által elfogadott méneskönyvben vagy nyilvántartásban. Ahhoz, hogy egy mén, kanca vagy egy csikó bekerülhessen egy elfogadott arab telivér méneskönyvbe, összes sének visszavezethet nek kell lennie elfogadott méneskönyvben már korábban regisztrált lovakra. A tenyészt k célja meg rizni az arab telivér klasszikus szépségét, állóképességét és a fajta jellemz it: az igen száraz, harmonikus fejet széles homlokkal, nagy, sötét egymástól távol, nem túl magasan ül kifejez szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel; a homorú vagy egyenes orrhátat, elasztikus mozgékony, élénken négyzetes alakot ölt orrnyílásokat; az ívelt, magasan illesztett nyakat, feszes hátat, gyakran egyenes fart, magasan t zött és hordott farkat. A shagya-arab a történelmi Magyaroroszágon és kés bb az Osztrák-Magyar Monarchia területén alapított ménesek – Bábolna, Mez hegyes és Radautz – „arab fajtájának” tisztavér tenyésztésben, vagyis zárt törzskönyvben történ továbbfejlesztése. A tenyészcél egy nagyrámájú, bottal legkevesebb 150 cm marmagasságú arab ló, amely nemes, hátas és kocsilóként mindenki számára alkalmas. Mindazon lovak törzskönyvezhet k a shagya-arab méneskönyvben, melyek származása apai és anyai oldalon Bábolna, Mez hegyes, Radautz, valamint a Monarchia állami és magán arab tenyészeteire visszavezethet k és amelyek a fajtatenyészt egyesület által elismert méneskönyvben szerepelnek vagy abba felvehet k. Az arab fajtába tartoznak azon lovak, melyek negyedik si sorában található 16 s közül 14 elismert shagya-arab vagy elismert arab telivér. Az arab félvérnek pedig mindazon lovakat nevezzük, melyek negyedik si sorában a 16 s közül 8 megtalálható valamely elismert arab telivér vagy shagya-arab méneskönyvben, és amelyek negyedik si sorában nincs ismeretlen s. Mindkét fajta törzskönyvezési szabályai megegyeznek az arab telivér és a shagya-arab szabályaival, nyilvántartásuk a shagya-arab méneskönyv függelékeként jelenik meg. A szelekció származás, küllem és teljesítmény alapján történik. Az angloarab az angol telivér és az arab keresztezéséb l kialakult fajta, ahol a negyedik si sorban a 16 s közül legalább tíz arab telivér, arab, shagya-arab, angloarab vagy angol telivér található, valamint a 16 s között nincs ismeretlen származású egyed. Az arab és angol vérhányad külön-külön mindenkor legalább 12,5%-ot kell hogy elérjen. Nemes, szép, kifejezetten hátas célra alkalmas lovak tartoznak a fajtába, melyek kit n en használhatók sportcélra is.
Furioso-North Star Lótenyészt Országos Egyesület 6114 Bugac, Nagybugac 135 T/F: 76 372 541 Web: http://www.furiosonorthstar.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Antal István
Furioso-North Star
Tenyésztésvezet : Dózsa Tamás Károly
•
•
•
•
A korábbi nevén mez hegyesi félvérként is emlegetett fajta, mint tipikus kett s hasznosítású ló vált közkedveltté. Egyedei elég er teljesek és tömegesek voltak ahhoz, hogy fogatos lóként végezzék a hadsereg és a mez gazdaság szállítási munkáit, de meg rizve az angol félvér nemességét, mozgását, a vadászlovaglások kedvelt hátaslovává is vált. Ez a kett ség jellemzi ma is e szilárd szervezet lófajtát. A furioso-north star fajta kialakulása az 1785-ben alapított mez hegyesi ménes megalakulását követ en 1841-ben kezd dött el. A hadászathoz szükséges és megfelel nagy rámájú, csontos, tömeges, jó munka készség egyedek el állítása volt a cél, így a felállított kancaanyaghoz kerestek megfelel méneket a határainkon belül és kívül egyaránt. Folyamatosan vásárolták a méneket és ménjelölteket, így került Mez hegyesre Furioso Senior és North-Star Senior is. Mind két mént alkalmazták a tenyésztésben, és néhány évjáratot követ en került sor a két törzs szétválasztására és a négy geneológiai vonal alapítására ( Furioso „A”, Furioso „B”, North Star „A”, North Star „B” ), melyek egymással való szisztematikus kombinációja biztosította a fajtatenyésztéshez szükséges genetikai sokszín séget. A felmerül nem kívánatos hibákat és hiányosságokat jól megválasztott angol telivér mének segítségével javították. 1867-t l számítható a furioso-north star – vagy mez hegyesi-félvér –, mint fajta megjelenése. A következ száz évben a történelmi események következtében a fajta fejl dése és elterjedése többször törést szenvedett, míg az 1980-as évek végén elhatározásra került, hogy a hagyományos magyar fajtákat újra felállítsák és meg rizzék a jöv nemzedéke számára. A fajta rendkívül kedvelt volt mind katonai felhasználásban, mind mez gazdasági hasznosításban. A fajtában vérfrissítésre mindig használtak telivér méneket, így az er sebben telivérezett egyedek inkább a hátas típusba, míg a kisebb telivér vérhányadúak a fogatló típusba tartoznak. A furioso-north star, amely meg tudta rizni eredeti fajtajellegét és nyugodt vérmérsékletét, munkában és szabadid ben egyaránt ideális társ. Napjainkban a közepest l a nagy testméretek felé eltolódott, acélos szervezet , nyugodt, de élénk vérmérséklet , kiváló használati lovak. Száraz, nemes fej, kint ül nagy szemek, széles agykoponya, kell en hosszú és ívelt nyak, laza tarkóval, kifejezett mar, jó kötés, széles, hosszú, enyhén csapott, izmos far, szabályos és egészséges végtagok, valamint a térölel , laza, rugalmas mozgás jellemzi. A fajta sokoldalú, de alapvet en hátas használatra alkalmas. Valamennyi lovassport szakágban vannak eredményesen versenyz egyedei
Kisbéri és Gidrán Lótenyészt Országos Egyesület 1118 Budapest, Ménesi út 4. Tel: 30/9 310 183 Fax:365 02 23 Web: http://www.kisberigidran.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Mátyás István Ügyvezet elnök: Novotni Péter
Gidran
Tenyésztésvezet : Janászik Andrea •
•
•
•
•
• •
• •
A gidrán lófajta Mez hegyes rögén, el deink tudásával, a klasszikus vonaltenyésztés eredményeként, a szigorú hátas használat formáló erejével kialakult lófajta. A gidrán törzs létrejöttében a Bábolnáról Mez hegyesre került ivadékok, f ként Gidrán II, még inkább az 1825-ös születés Gidran VII. játszottak szerepet. Lobkowitz altábornagy 1855-ben áttért a ménesek származás szerinti csoportosítására, és az addig IV. számúnak mondott sárga ménesr l kiderült dönt en gidrán származása. Ezt követ en felgyorsult a célirányos vonal- és családtenyésztés, a sárga ménesb l egy nehéz hátasló típus alakult ki. Az egyöntet fajtává válás folyamatában mintegy 200 kanca kapott szerepet, ám többségük nyomtalanul elt nt, tenyészhatást nem fejtett ki. Családalapító kanca 16 lett közülük, amelyek tudatos tenyésztésben tartása elegend genetikai változatosságot adtak a fajtának. Kiválóságuk máig érezhet , hiszen fajta rögzült genetikai és jó haszonértékének letéteményesei lettek. A fajtának az id k folyamán három geneológiai vonala alakult ki. Az „A” vonal alapítójának tekinthet GIDRAN XXXVI. (született 1875-ben), a „B” vonal alapítója lett GIDRAN XLII. (született 1881-ben) és a „C” vonal alapítója az Ausztriából visszakerült GIDRAN III. (született 1920-ban) lett. A nehéz kocsiló és gazdasági ló létezése Mez hegyesen, a hátas hasznosítás irányába tolta el a gidránt, amelyik az 1900-as évek fordulójára az elegáns, könnyen lovagolható, jó képesség , acélos szervezet , kitartó huszárló lett és elérte akkori használati értékének csúcspontját. Egyedei a különböz falkavadászatokon rendszeresen kit ntek, és sorozatban kapták az elismeréseket. Mert „csakugyan ló kellett ahhoz a hajtáshoz, ahol az ország két leggyorsabb állata, a nyúl és az agár akarta a szuszt kiszorítani egymásból. Az els világháború tragikus eseményeinek egyik ki nem heverhet következménye volt lótenyésztésünkre nézve, hogy 1920 márciusáig mindösszesen 186 lovat zsákmányolt el a román hadsereg. A háborút követ békeid ben Mez hegyes mindent elkövetett e jó használati érték fajta regenerálása érdekében. A megmaradt kancacsaládokat a korábban létszámfelettiként eladottak, de a klasszikus családokba tartozók, visszavásárlásával gyarapították, illetve az er sen gidránozott tolnatamási tájfajta kancáiból újakat alapítottak. A két világháború közötti id k legjobb ugrólovai gidrán származásúak voltak. A méneskar a gidrán ugrótehetségében bízva, az 1940-es években, Európa legjobb ugróló-fajtájának kitenyésztését t zte ki célul. A háború ezt sajnos megakadályozta. Pedig 1944-re már 90 törzskanca állt tenyésztésben. Ez a huszárló genetikai értelemben a klinikai halál állapotából visszahozva 1928-ban – az amszterdami olimpián – megszerzi a díjugratás aranyérmét (Elliot). Magyaremlék nev gidrán herélt militáriban 10. helyezett az 1936-os berlini olimpián. Ugyanezen a játékokon román lovasával Delfis díjugratásban ezüstérmes. A két világháború között további kiemelked képesség gidrán ló Medve (Bakony Gidrán x Gidrán XLIX). Szintén a harmincas években Pauly Hartmann „Legszebb" nev gidrán kancájával díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyezettje. Pókos remekelt a nemzetek díjában, 4 Gidran IV-2(Furcsa) olimpiai kerettag a díjugrató csapatban. Gyergyó nev gidrán ló 1937-ben egy bécsi nemzetközi ugró mérk zésen 2 méteres ugrásával aranyérmes lett, megel zve itt Kurt Hasset, aki az 1936-ban olimpiai bajnok volt. A magyar lovassporttörténetet tanulmányozva az is kiderül, hogy 1887– 1900 között díjlovaglásokon az élmez nyben mindig található volt gidrán fajtájú ló. A fajta kiválóságát számarányánál nagyobb hányadú eredményes sportló is bizonyítja. Elég utalni csak a legutóbbi évek versenyeire. 183 Gidran XI-16 (Ima) a fiatal lovak világbajnokságán 2002-ben 17. helyezett. Ma a holland militari válogatott egyik megbízható három csillagos lova. Készül a Pekingi Olimpiára. 3832 Gidran XI-32 (Regöl ) a fiatal lovak világbajnokságán, 2002-ben 20. helyezett, ma készül a 2007-es európa bajnokságra. 198 Gidran XI-39 (Nimfa) 2003-ban militari világbajnokságon 14. helyezett, 2005-ben a lengyel nagydíj II. helyezettje, 2006-ban Magyarország egyetlen háromcsillagos militari lova. A világ legjobb cross lova címet nyeri 2004-ben 190 Gidran XI-4 (Sóhaj). A gidrán er teljes szervezet , nagyrámájú, elég tömeges, középnehéz hátas és hámos típusú fajta. Mint shonos génrezerv fajta, a magyar állattenyésztésben kultúrtörténeti és genetikai értéket is képvisel. Egyes kancacsaládjai 20-25 generációs tenyésztési múlttal 30 évben alkalmazott mének esetében a nagy rámának kitüntetett szerepe volt. A tenyésztési célkit zés a testtömeg meg rzése mellett a nemesség, az elegancia, és a sportra való alkalmasság további növelése.
Kisbéri és Gidrán Lótenyészt Országos Egyesület 1118 Budapest, Ménesi út 4. Tel: 30/9 310 183 Fax:365 02 23 Web: http://www.kisberigidran.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Mátyás István Ügyvezet elnök: Novotni Péter
Kisbéri félvér
Tenyésztésvezet : Janászik Andrea • •
•
•
A XIX. század közepét l katonai hátasnak kitenyésztett fajta mára elegáns megjelenés , szép küllem és jól lovagolható, sport típusú lóvá vált. Angol félvér jellegéb l adódóan a lovassportok minden ágában eredményesen használható, magasan telivérezett egyedei a military sportra is kiválóan alkalmasak. A fajta a Komárom megyei Kisbér városról kapta a nevét, ahol a Batthyány család igen korszer gazdaságot rendezett be. Az 1848-49-es szabadságharc után elkobzott birtokon 1853-ban Ferenc József császár egy nemes vér katonai ménes kialakítását rendelte el. Nemes vér lovon akkoriban minden kétséget kizáróan angol telivért értettek, de a terv szerinti 300 angol telivér anyakanca beszerzése még az Osztrák-Magyar Monarchia számára is megoldhatatlan feladatot és anyagi terhet jelentett. Ezért az angol telivér importok mellett nagy létszámú állományt telepítettek Kisbérre az akkori kincstári és udvari ménesekb l, valamint jelent sebb magánménesek állományából. Ezt az alapjában vegyes származású, de típusában és küllemében gondosan válogatott állományt több generáción keresztül folyamatosan angol telivér ménekkel fedeztették. A ménesben a kiváló telivér mének hatására kialakult az angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, nyugodtabb, nagyobb munkakészség és korrektebb küllem hátasló típus. A mez gazdaság intenzívebbé válásával egyre er teljesebben fogalmazódott meg a kisbéri félvér tömegesítésének igénye. El bb a kiemelked örökít erej telivérek után állítottak fel félvér törzsméneket a ménesben, majd mez hegyesi félvér mének alkalmazására is sor került. Ennek következtében a már némileg túlfinomodott állomány típusában konszolidálódott, tömegesebbé vált, de meg rizte nemességét, eleganciáját, gyorsaságát és kitartását. Ezen értékes tulajdonságok meg rzése érdekében a tenyésztésbe állítandó fiatal törzskanca-jelölteknek terepen, vadászlovaglásban kellett a kijelölt feladatot és szintid t teljesíteniük. A II. világháború el tt a mozgás és használati tulajdonságok javítása céljából a hasonló tenyésztési technikával létrehozott trakehneni fajtából importáltak törzsméneket a kisbéri ménes számára. A háborús események hatására a ménes állományát kettéosztották, különböz uradalmakban elhelyezve 330 mén, kanca és évjárati csikó várta a hadi események kedvez bbre fordulását, míg a másik felét Németországba evakuálták. Ebb l az állományból 1945-ben 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba hajóztak és ott elárvereztek, fajtatiszta tenyésztésük a Hungarian Horse Association-nek köszönhet en mindmáig fennmaradt. 1948-ban 150 kisbéri ló tért haza, s ezen állománnyal, a sárvári ménes kancáival és a méntelepeken fellelt ménekkel megkezd dött a fajta regenerálása. Sikerült a hajdani híres törzsek jó részét újraéleszteni és a fajta tenyészirányát az egyre inkább el térbe kerül sportkövetelmények felé irányítani. A 60-as években megindult meggondolatlan és megállíthatatlan keresztezési hullám a 70-es évek végére a tisztavér kancaállományt a veszélyeztetett szintre csökkentette. A tradicionális ménvonalak és kancacsaládok nagy része odaveszett. A megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekb l kikerült állományra alapozva 1989-ben megalakult a fajtát a mai napig gondozó tenyészt egyesület, amely jelent s eredményeket ért el a fajta hagyományos értékeinek meg rzése és a modern sportlókövetelmények megvalósítása terén. A kisbéri ló ma olyan magasfélvér jelleg lófajta, melynek tenyészcélja a korszer sportló-követelményeknek is megfelel nemes, tetszet s hátas- és fogatló el állítása a hagyományos tenyésztési- és sportirányú szelekciós módszerek felhasználásával.
Magyar Lipicai Lótenyészt k Országos Egyesülete 3348 Szilvásvárad, Park u. 13. T/F: 36 564 030 Web: http://www.lipicailo.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Dr. Szendr Péter Tenyésztésvezet : Egri Zoltán
•
•
•
•
•
Lipicai
Ez a barokk küllem , roppant értelmes, szívós és hosszú élet fajta méltán köszönheti népszer ségét ma hazánkban a magyar fogathajtó sport képvisel inek. E lovak szolgálnak él bizonysággal arra, hogy a klasszikus küllem nem áll ellentétben a modern sportversenyek által támasztott követelményekkel. A magyarországi lipicai lovak származásukban is megfelelnek a fajta több mint 400 éves története bázisán nyugvó szigorú nemzetközi el írásoknak. A fajta az 1580-ban Lipicán, I. Ferdinánd fia, Károly f herceg által alapított udvari ménesb l származik. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, t r képes, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat el állítani. A tenyésztés spanyol lovakkal indult, de egész Európában kutattak olyan mének és kancák után, amelyek a kívánt célt biztosítani látszottak. A lipicai törzsállomány az évszázadok viharaiban nem mindig folytathatta kívánatos, nyugodalmas életét. A napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra mentették. 1815 után az állomány egy része Mez hegyesen maradt, majd kés bb a magyar lipicai tenyésztés magva lett. A lipicai ménes többszöri költöztetése után 1951-t l folyamatosan került mostani, eredeti tenyészhelyükhöz, a lipicai karsztvidékhez leghasonlóbb környezetbe, a hegyek közé, Szilvásváradra. A fajtát az egykori Oszták-Magyar Monarchia utódállamaiban a mai napig fajtatisztán, génrezerv állományként tenyésztik. A lipicainál kívánatos a „quadrat” forma, a nem túl nagy, 150-158 cm körüli bottal mért marmagasság, 180 cm fölötti övméret és 20 cm-nél er sebb szárkörméret, valamint a szürke szín. Ezenkívül csak a pej és a fekete szín elfogadott. A fej nemes, tetszet s, bár kos és félkos fej el fordul. A nyak magasan illesztett, hosszú, nem könny , de legyen mozgékony. A sörény tömött, hosszú és finom szálú. A mar nem kifejezett, nem magas vagy éles. A hát, ágyék széles, izmos, a kötés feszes és jól izmolt. A far gömböly és jól izmolt, dinnye vagy alma far. A farok hosszú és magasan t zött. A szügy széles, er s, izmos, a mellkas dongás, néha nem elég mély. A lapocka sokszor meredek és rövid. Az elüls végtagok rövidek, a felés alkar gazdagon izmolt. A szár rövid, az inak tiszták, a szár csontkinövésekt l mentes. A paták szabályosak, acélosak. A mozgás tetszet s, magas és nagy mértékben biztos. A lipicai ló kés n ér , szívós, egészséges és hosszú élet , intelligens, szelíd és tanulékony, így kiváló társa gazdájának. A lipicai ló a barokk stílus klasszikus képvisel je. Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészség , kemény, ellenálló, nem nagy igény fajta. Mozgása egyedülálló, ami ruganyosságában, akciósságban jut kifejezésre. Megjelenése és mozgása impozáns. Magyarországon a fajta egyedeit els sorban a fogatsportban hasznosítják. Bécsben a Spanyoliskolában a klasszikus lovaglás m vészetét mutatják be velük. A lipicai fajta tenyészt inek a „klasszikus barokk küllemmel modern teljesítmény” elvét a rendszeres kipróbálás mellett az is szolgálja, hogy a nyolc törzset – Conversano, Favory, Incitato, Maestoso, Neapolitano, Pluto, Siglavy Capriola, Tulipán – folyamatosan fenntartja, külön figyelmet fordítva a két eredeti magyar törzs, az Incitato és Tulipán törzsekre.
Magyar Sportlótenyészt k Országos Egyesülete 1087 Bp. Kerepesi u. 7. Tel: 210 5457 Fax: 313 8679 Web: http://www.mslt.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Dr. Kovács Zoltán Ügyvezet elnök: Prutkay Zoltán Tenyésztésvezet : Misley Beáta •
•
•
•
Magyar sportló
A régi, bevált magyar genetikai vonalak és a szakszer en megválasztott importok kombinációjából kiváló sportlovak születnek. Tenyésztési
módszerünk, szelekciós rendszerünk elvei azonosak a legeredményesebb sportlótenyészt nemzetekével. A magyar sportlótenyésztés, a világ legjobb ménvonalaink felhasználásával, korszer lovakat kínál a lovassportok minden ágában. A Magyar Sportlótenyészt k Országos Egyesülete 1990-ben jött létre. Az Egyesület 30-40 f s taglétszámmal és 100-150 kancával kezdte meg m ködését. Megalakuláskor a kancaállományt vegyes gén állományú félvér lovak alkották. Sportlótenyésztés már korábban is volt az országban, mert már a hatvanas évek elejét l kezdve voltak sportló el állítását tenyészcélul kit z ménesek. A fajta kialakításához a kiinduló állományt nóniusz, mez hegyesi félvér, gidrán, dán, normann, lengyel és egyéb félvér kancák alkották. Fedez ménként holsteini, hannoveri eredet és telivér lovakat használtak. A legfontosabb értékmér tulajdonságok javítására jól örökít méneket kerestek a saját tenyésztés lovak között és idegenben egyaránt. A kancaállomány azonban nem csak a mez hegyesi vonalakra vezethet vissza, hanem egyéb magyar, hannoveri és holsteini vonalakra is, többek közt a rádiházi régi, tradicionális félvér, illetve a bólyi hannoveri állományra. A mez hegyesi sportló fajta helyett a tenyészt k a még tágabb genetikai alapokra épül magyar sportló megjelenését szorgalmazták. Az Európában elismert ménvonalak részben állami segítséggel, pályázatok útján történ behozatalával a mének már genetikailag komoly sportteljesítményt hordoztak magukban. Az évek során közel 50 fedez mén került az országba, az id sebb, tenyésztésben engedélyezett és elismert mének azonnal tenyésztésbe álltak, a fiatalabbak nagy része a ménvizsga letétele után sportkipróbálásra került. Nagyon fontos volt azonban, hogy a meglév , tradicionális hazai kancaanyagot, valamint a régebbi importból származó vonalakat megtartsuk. A 60-as években behozott Ramzes Junior, Aldato vagy a 70-es évek elején ideérkezett Toborzó után születtek legeredményesebb sportlovaink. Ez azt bizonyítja, hogy a régi, bevált vonalak és a jól megválasztott importok kombinációja kit n magyar sportlovat eredményezhet. Az egyre szigorúbb szabályzók életbe lépésével a koronás bélyegzés ivadékok száma napjainkra kissé csökkent, remélhet en ez átmeneti állapot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgán jól szerepl kancák kés bb a díjlovaglásban, díjugratásban vagy militaryban is bebizonyítják, hogy a fajta kiemelked képvisel i. A magasabb szint teljesítmény-felmérésre és ivadékvizsgálatra lehet ség kínálkozik a különböz szakágakban megrendezett versenyeken. A ménállomány fokozatosan fejl dik, az egyesület folyamatosan figyeli a külföldön népszer , komoly versenyeredményeket elért méneket. A mének kiválasztásakor az egyesület munkáját a helyi tenyészt k, szakmai szervezetek is támogatják információkkal, el segítve a kapcsolat kiépítés lehet ségét. A regisztrált kancák létszáma jelenleg folyamatosan n , de szemmel láthatóan a min ség is egyre javul a szelekciónak és a sikeres ménimportoknak köszönhet en. Az utóbbi években a min ségi tenyésztésnek nagy lendületet adott a mesterséges termékenyítés, melynek széles kör elterjedésével a legjobb mének id ben és térben egyszerre több kancát is termékenyíthetnek, így évente egy mén után több száz csikó is születhet.
Nóniusz Lótenyészt Országos Egyesület 4071 Hortobágy, Pf.:11 T: 52 589 368, F: 52 369 087 Web: http://www.noniusegyesulet.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Kovács János Ügyvezet elnök: Zilahy István •
•
•
•
•
Nóniusz
A Nonius Senior anglo-normann mént l eredeztetett fajta típusában és megjelenésében is kuriózum a világ lófajtáinak sorában. A nagy testtömeg, a szervezeti szilárdság, valamint a munkaképesség és készség a tüzérhámos feladatokat ellátó sökt l örökölt tulajdonságok. Régi típusú egyedei kiváló munkalovak, míg új típusa eredményes sportló a fogathajtó szakágban. A fajta sapja, a napóleoni háborúk idején zsákmányolt Nonius 1816-tól m ködött a mez hegyesi ménesben. A korabeli leírások szerint a „különösebb szépség nélküli” fiatal mén a ménes arab vérrel is átitatott, spanyol-nápolyi kancáiból remek használati érték utódokat produkált. Ivadékaival széles kör és eredményes rokontenyésztést folytattak. Viszonylag gyorsan kialakult a fajta konszolidált jellege, ami a katonai szigorral megkövetelt tenyészcélnak megfelel en a középnehéz katonai hátas és hámos típust testesítette meg. E típus tökéletesen megfelelt a Mez hegyessel szemben támasztott követelményeknek, s egyben alkalmas volt az ország lóállományának javítására is. A széles körben alkalmazott beltenyésztés által kiváltott fajtahibákat kiváló angol telivér ménekkel folytatott cseppvérkeresztezéssel küszöbölték ki. A századfordulóra kialakultak a Nonius törzs önálló vonalai, létrejött a fajta modern genetikai bázisa. A kiegyezést követ en a Kozma Ferenc irányításával tenyésztett fajta értékét kiállítási sikerek sora jelzi. A nóniuszt az egész országban nemesít ként használták, kialakultak tájfajtái, a mez hegyes-vidéki és a hortobágyi. Bár e tájfajták genetikai elkülönültsége az id k során csökkent, a típusok különböz sége máig szembeötl . A két világháború alatt Romániába és Szlovákiába került jelent sebb létszámú állomány, melyeket napjainkig többé-kevésbé fajtatisztán tenyésztettek tovább. A ló katonai hasznosításának megsz nte után a nóniusz f leg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. A hetvenes években kísérleteztek a fajta sportirányú átkeresztezésével, de ez szélesebb körben nem tudott elterjedni. A Nóniusz Lótenyészt Országos Egyesület 1989. évi megalakulását követ en ismét a fajtatiszta tenyésztés és a génmeg rzés vált meghatározó tenyészcéllá. A fajta, származását tekintve tömeges angol félvér, a melegvér igás lófajták egyik legtömegesebbike. Két f típusa a nagyobb és általában fekete szín mez hegyesi és a kisebb, szikárabb és f ként pej szín hortobágyi. A nóniusz legf bb jellegzetessége a test nagyságával arányos, kissé durva félkos-, esetenként kosfej. Nyaka magasan illesztett középhosszú, olykor rövid, nem eléggé ívelt. Marja középmagas, izmos, telt. Háta hosszú, középhosszú, széles, jól izmolt. Ágyéka középhosszú, elég széles, jól izmolt. Fara elég nagy terjedelm , enyhén lejt s, hossza nem éri el a félvér lovak farhosszúságát. Mellkasa dongás, kevésbé mély. Hámos jellegének megfelel en szügye széles, igen jól izmolt. Izületei terjedelmesek, inai szárazak. Nyugodt vérmérséklet , tartós teljesítményre képes fogatló. A korábban megrendezett távhajtási versenyeken állóképességét és mozgáskészségét számtalanszor bizonyította. Munkakészsége páratlan. A család mindenes lova, kocsiban és nyereg alatt egyaránt jól használható. Legkiválóbb egyedei a modern fogatsportban nemzetközi szinten is versenyképesek. Jöv beni szerepét jellegzetes külleme, konstans származása és kiváló fogatló-tulajdonságai határozhatják meg. Jelent s értéket képvisel, mint génrezerv. A tradicionális ménesek – Mez hegyes, Hortobágy – ma is meghatározóak, de az utóbbi id ben a pár kancás kistenyészt k szerepe is jelent sen felértékel dött, állományuk egyre inkább alkalmas a fajta genetikai bázisának szélesítésére
Magyarországi Quarter Horse Tenyészt k Egyesülete 2040 Budaörs, Épít k u. 24 T/F: 23 414 542 Web: http://www.hqha.hu/ E-mail:
[email protected] Elnök: Bámer Imre Tenyésztésvezet : Dr. Drén Csaba
Quarter horse
• •
• •
A quarter horse Észak-Amerikában kitenyésztett lófajta, talán a világ legnagyobb létszámában tenyésztett és tözskönyvezett lófajtája. A fajta alapját f leg a spanyol hódítók által az amerikai kontinensre bevitt lovak és azok leszármazottai alkotják. Kés bb az angol bevándorlók által meghonosított lóversenyek alapvet en befolyásolták a fajta kialakulását. A versenyek két ló között, rövid távon, 1/4 mérföldön folytak. Innen kapta a fajta az elnevezést is: negyed mérföldes ló - quarter horse. Az amerikai mindennapok munkalovát importált angol telivérekkel keresztezték a versenyteljesítmény javítása érdekében. Az ilyen módon kialakult fajta nyilvántartására és a tenyésztés összefogására alakult meg az American Quarter Horse Association Amarilloban (Texas, USA) 1940-ben. Ett l kezdve beszélhetünk a quarter horse fajta fajtatiszta tenyésztésér l. A tenyésztés során az angol telivérrel történ cseppvérkeresztezés megengedett. A quarter horse sokoldalú, könny lovaglású ló, amit Európában f leg a western lovassportban használnak. Észak-Amerikában galoppversenyeken, ugrósportban, militaryban, díjlovaglásban, fogatsportban valamint a farmok munkalovaként és hobbylóként használják. Európai tenyésztésének célja a sportló- és hobbylóként történ hasznosítás. Ez utóbbira rendkívül szelíd és nyugodt természete, könnyen kezelhet sége teszi ideálissá.
Üget Tenyészt k Országos Egyesülete 1437 Bp. Pf. 296/1 T/F: 264 22 02 Web: http://www.ugeto.com/ E-mail:
[email protected] Elnök: Dr. Török László Ügyvezet : Szécsi Rezs Tenyésztésvezet : Kótun Károly
•
•
•
•
•
Üget
Az üget kifejezett versenyló, a fajta kialakulására és fejl désére a versenyzés meghatározó befolyással van. Az üget tenyésztése sajátos, hosszú id alatt több országban kialakult versenyrendszeren alapszik. Az egyedeket korán használatba veszik, s ezek a tények dönt en meghatározzák a felnevelés és el készítés feladatait. A fejlett országokban az egész ágazat mint lóversenyipar m ködik, viszonylag komoly szerepet játszva a nemzetgazdaságban. A világon négy üget fajta él: az amerikai, a francia, az orlov és az orosz. A magyar tenyészállomány szinte tiszta amerikai, mivel világszerte ez a legelterjedtebb és legeredményesebb. Kialakulásában több fajta vett részt: angol telivér, norfolk üget , hackney, angloarab, arab és berber, morgan és különböz poroszka fajták, de egyes források szerint németalföldi lovak is szerepet játszottak. Amerikában a szelekció alapja csak a teljesítmény, a gyorsaság volt. A XIX. században alkalmazott rokontenyésztéssel er sítették a kívánatos tulajdonságokat. Az amerikai fajtára nagyon jellemz , hogy a kancacsaládokra kiemelt figyelmet fordítanak, azokat folyamatosan fejlesztik, a kiemelked családok ezért nagyon terebélyesek és szinte az egész fajtát uralják. Hazánkban a fajta kialakulásában nagy szerepet játszott a jukker ló, melyre nagy kereslet volt fogatlóként nemcsak hazánkban, hanem külföldön is, mivel rendkívül kit n en megfelelt erre a célra. A magyar üget alapanyagául a jukker szolgált, ami fajtaátalakító keresztezésen ment keresztül. A keresztezésben a legnagyobb szerepet az amerikai játszotta. Az utóbbi évtizedekben mindig használtak hazánkban olyan amerikai mént, mely a világ legeredményesebb apaménjének fia volt. Jelenleg a tenyészanyagot amerikainak lehet tekinteni. A magyar tenyészt k felhasználják a mesterséges termékenyítést, mely lehet vé teszi, hogy a kiemelked apaménekt l nagy létszámú utód szülessen. Sok tenyészt tudatában van annak, hogy komoly tenyészt i munkát csak megbecsült és folyamatosan fejlesztett családokkal lehet elérni, a teljesítmény genetikai részének ez a legszilárdabb alapja. Az üget küllemi jellemz je az enyhén durva fej, kifejez szemek, középhosszú jól izmolt magasan-középmagasan illesztett nyak. Hosszú jól izmolt, alacsony marja, feszes er s háta, hosszú és széles ágyéka, er s, jól izmolt, esetenként csapott fara van. A mély, jól fejlett mellkas, hosszú meredek lapocka, hosszú felkar és alkar jellegzetes ismérve. Emellett rövid, jól izmolt konc, hosszú, meredek comb jellemzi, a hátulsó végtagok esetenként kardosak. Alkata jól izmolt, izületei kifejezettek. A paták er sek, kicsik. Mozgása nem magas, a far lök ereje jól érvényesül, a hátsó végtagok ügetésben általában nyitottan mozognak. Nyugodt, kiegyensúlyozott, de idegrendszere élénk. Leggyakoribb szín a pej és sötétpej, de el fordul fekete és sárga is, a szürke ritka, általában a jegy kevés. A versenyeket hazánkban nagyrészt középtávra (1900-2100 méter) rendezik, de futnak rövidtávra (1600-1800 méter) is. Magyarországon az els üget versenyt 1857-ben rendezték kettesfogatoknak, melyet Blaskovich Ern nyert. A versenyzésen kívül szívesen használnak üget ket más területeken is. Szívós, kitartó fajta, a legtöbb egyed kit n idegrendszerrel rendelkezik, nyugodt, könnyen kezelhet , ebb l ered en értelmes, ezért széles körben felhasználható, e jó tulajdonságai miatt nagyobb figyelmet érdemelne, mint amelyben eddig részesült. A fajta magyarországi további fejlesztésében dönt szerepet játszik a lóversenyzés bevétel-termel képessége és nagyon fontos szerepe van a tenyészt k nemzetközi kapcsolatrendszerének és képzettségének is. A hazai helyzet ugyanakkor kapcsolódik a nemzetközi folyamatokhoz is. Gyakorlatilag a lóversenyzés a szórakoztatóipar egyik ágazata, a vásárlók – a potenciális látogatók - széles köreivel kell megismertetni és népszer síteni, olyan vonzó programokat kell kínálni, melyek versenyképesek lehetnek a piac egyéb kínálataival. Mindenképpen nagyon magas szint kiegészít szolgáltatásokat kell nyújtani, esetlegesen más szerencsejátékokat is bevonva (amerikai példák), azzal a céllal, hogy a sport korábbi népszer sége visszaszerezhet lehessen. Ezeket a tendenciákat lehet tapasztalni világszerte az üget sportban. Fentiek figyelembevétele elengedhetetlen.
Akhal-tekini •
•
•
•
•
Hazája: Türkmenisztán Marmagasság: 150-164 cm Színe: pej, sárga, fekete, fakó, palomino, perlino, cremello és szürke Természete: érzékeny, élénk vérmérséklet , intelligens, bátor, ragaszkodó Általános leírás Feje kicsi, egyenes profilú, szemei kifejez ek. Válla d lt, a mar kifejezett. Mellkasa lapos, nem túlságosan mély. Háta hosszú, fara csapott, farka mélyen t zött.Lábai szárazak, er sek, patái kemények. A fed és hosszú sz rök jellegzetesen finomak, vékony szálúak, rendkívül csillogóak, gyakran aranyló fény ek. Kitartó, nagy állóképesség ló, testalkata miatt a lovak között "agaraknak" hívják. Mozgásuk rugalmas, térölel , kényelmes, könnyen kiülhet . Ügetésben mutat legszebben, vágtáját inkább laposan nyújtja, ami a sztyeppei lovakra jellemz . Története Az akhal-tekini a világ legrégebbi lófajtáinak egyike. Tenyésztésük már 2500 éve folyik. Ma a legnagyobb tenyészkörzet Ashabad környékén található, neve Ashabad Stud Farm, de híres a Saparmurad Nyazov, a Komszomol és a Sztavropol ménes is. Elismert tenyészet az Egyesült Államok területén is található. A fajta valószín leg hatással volt az arab telivérre, valamint az angol telivérre is, ugyanis a törökök abban az id ben kedvelték a csillogó sz r türkmén lovakat és Byerly Turk Törökországból származott. Legenda Az akhal-tekini lovak körül egy különös történet, a "vért izzadó" ló legendája kering. Ennek a legendának az a valóságalapja, hogy ezen lovak b re igen vékony. Er s igénybevétel során, a kidagadó erek áttetszenek a b rön és olyan hatást keltenek, mintha vérezne a ló. Ha valamilyen okból ezek az erek meg is sérülnek, a vér a b rfelszínen keveredhet a valódi izzadtsággal, ami úgy látszik, mintha a ló vért izzadna .A fajta használata Intelligenciája miatt könnyen idomítható, tehetséges ugró és versenyló. Teljesít képességükr l csak annyit, hogy törékeny alkatuk ellenére teljesítettek egy 4128 km-es távlovaglást Ashabad és Moszkva között, valamint egy orosz lovascsapat Moszkvából A németországi Essenbe lovagolt az Equitanára. További sportbravúrjaik: 2000 méter 2 perc 10 másodperc és 4000 méter 5 perc alatt. A kitartásos magasugratás oroszországi rekordját is ki tartaná más, mint egy akhal-tekini, 2 méter 40 centivel. (Pillantsunk csak vissza a marmagasságára!) A díjlovaglásban sem kell szégyenkeznie a fajtának. Alapjában véve szelíd, kezes állatok, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy régen a jurtában laktak a családdal, ahol kisgyerekek játszottak a lábuk körül, de érzékeny természete miatt nem minden lovasnak megfelel . Tartásuk több teret és odafigyelést kíván, mint más fajtáké. Veleszületett bátorságuk és önállóságuk rossz bánásmód mellett a lovas ellen is fordulhat.
Az amerikai appaloosa • •
• •
• •
• •
A XVIII. században Oregon államban alakult ki. Ez a fajta tulajdonképpen az indiánoknak köszönhet . A párductarka szín egyidej a lóval. A fajta elnevezése a Palouse folyótól ered. Els nevét is így kapta. Az els fehér telepesek hívták "Palouse-lónak". Az Appaloosa tulajdonképpen a Palouse-ló eltorzult elnevezése. Az indiánoknál fontos szerepet, jelent séget jelentett a ló színe. Fontos volt nekik a szín és a mintázata a lónak. Ugyanakkor a vadászatra és a háborúkra is gondoltak, és fontossági szerepet játszott a keménység és az er is. Mivel aztán az indiánokat 70 évvel kés bb rezervátumokba zárták, a fajta mondhatni, hogy elt nt. Ám 1938-ban újra tenyészteni kezdték az Appaloosa-t, és megalakult az Appaloosa Horse Club. Törzskönyve ma a harmadik legnépesebb a világon. A fajta Spanyol lótól származik, mely er t, keménységet, és színt adta a fajtának. Kedvtelésb l tartják, tulajdonságai miatt tenyésztik. Mérete változó. Jellemz a fajtára, hogy szemét fehér ínhártya veszi körül, sörénye és farka rövid és ritka. Ezen kívül finom fej, a fejen is megtalálható foltosság jellemzi az Appaloosa-t. F leg az USA-ban Quarter lóval keresztezik, melynek eredménye az er s far, tömör testtel, mely mély, ívelt bordákkal. Végtagjai kifejezetten szabályosak. A paták kemények, függ legesen csíkozottak. De nem mindig. Marmagassága 150-160 cm körül van, övmérete 180-195 cm, szárkörmérete 19,521,5 cm. Súlya 450-530 kg. Színe: foltos. A mintázat alapján 5félelehet: Leopard: fehér, sötét szín pöttyökkel Marble: acélszürke vagy pejderes, sötét árnyalattal a test széls részein és deres a középs rész Frost:fehért zdeltségsötétalapon Snowflake:kifejezettpöttyökacsíp tájékon Blanket: fehér a csíp szegletnél, sötét pöttyökkel vagy nélkülük. A sörény és faroksz rzet fehér és fekete sz rszálakból áll. Hátaslónak hasznosítják, de f ként a színe miatt kedvelik és tenyésztik. Ugyanakkor távlovaglásra, díjlovaglásra, és ugratásban is el bukkan. Ez a fajta a harmadik legnagyobb létszámú fajta a világon.
Magyar Hidegvér Lótenyészt Országos Egyesület 8360 Keszthely, Helikon köz 14/b T/F: 83 511 820 Web: http://www.mllsz.hu/hidegveru/index.html E-mail:
[email protected] Elnök: Baranyai Sándor Tenyésztésvezet : Markos László
Magyar hidegvér
• •
•
•
A magyar hidegvér fajtára jellemz az er teljes, tömeges, szilárd szervezet, gyors fejl d képesség, jó munkakészség, tartós üget képesség. A jó húsformák alapján újabban húslóként való tenyésztése is gazdaságos és keresett. A XVIII. században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben el szeretettel hozta magával az itthon lév nél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltér tájfajtát, a muraközit – egy kisebb, de er teljes nehézigás típust – és a nagyobb pinkaf it hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvér tenyészetek alakultak az országban és 1904-ben a kormány már 140 hidegvér mént bocsátott a tenyészt k rendelkezésére. Az állomány javítása és egységesítése céljából nyugatról különböz fajtájú hidegvér méneket is importáltak, mégsem lett a hidegvér egységes fajta. A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követ en jelentkez óriási vonóer -igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különböz fajtájú hidegvér mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvér , melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben rködtek a nóri, pinzguai eredet hidegvér típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb üget készség , hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvér t l több tulajdonságban eltér lett. 1972-ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el. A magyar hidegvér középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb izületekkel, keményebb patákkal, acélosabb szervezettel bír, mint a belga hidegvér . Feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka b . Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony, vagy középmagas, mindig jól izmolt. A hát mérsékelten el remélyedt, középhosszú, jól izmolt. Az ágyék széles, néha kissé laza kötés . A far középhosszú, lejt s, néha enyhén csapott, széles, jól izmolt, mindig barázdált. A szügy széles, jól izmolt. A lapocka jól izmolt, de néha rövid és meredek. A felkar rövid, jól izmolt. Az alkar izomzata gyakorta gyengébb. A lábt terjedelmes, olykor lapos. A szár rövid és vastag, a boka terjedelmes, gyakran burkolt. A paták arányosak a testtömeggel, a csüd rövid, szabályos szögellés , gyakran meredek. A lábállása általában szabályos. Színe sárga, pej, fekete, szürke. Kifejezetten igás hasznosítású, a parasztgazdaságok feltétlen munkakészség , még különösebb szakértelmet sem igényl , megbízható, nehéz hámos munkalova. Jóindulatú, barátkozó természet , tanulékony munkatárs. Kitartó. Nem csak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes üget munkára. Kétéves korában igázható. A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok. Fontos géntartalék, génmeg rzésre érdemes populáció. A hidegvér szaporulat jelent s része ma már húshasznosításra kerül.
Fríz ló •
KIALAKULÁSA A fríz lovat sokan a vadlovak egyik tömeges, nagyon er s testfelépítés alfajától származó hidegvér jelleg lófajtának tartják. Többszáz éves története és a történelem viharai során számos idegen hatás érte. A keleti majd kés bb inkább az andalúziai és f ként a spanyol ló gazdagította jelen sen a fajta génállományát. Hihetetlen ereje és nyugodt vérmérséklete miatt a páncélos lovagok tökéletes társának bizonyult, ezért hosszú id n keresztül harci lóként tenyésztették. A XVIII-XIX. század elejére gyakrabban futtatták üget versenyeken, többnyire ~325 méteres távon. Az ekkor végzett keresztezések eredményeként javult a gyorsasága, de barokk jellegéb l sokat veszített. A XX. század elejére - párhuzamosan a mai holland melegvér seinek tekintett gelderlandi és groningeni elterjedésével - népszer sége nagyon lecsökkent és csaknem kihalt. Ez is magyarázza a jelenlegi nem túl nagy genetikai bázisát. Napjainkban ismét fellendül ben van a tenyésztési kedv, mert eredetében kuriózum, küllemében pedig jellegzetes fajtáról van szó, melynek használati tulajdonságai bizonyos szintig egészen kiválóak is lehetnek. KÜLLEME A fríz lófajta minden egyede teljesen büszke megjelenés , harmonikus felépítés állat. A hidegvér és a melegvér közötti átmenetet képvisel sodrott jelleg ló benyomását kelti. Markáns, de mégis nemes feje, valamint magasan illesztett, középhosszú ívelt nyaka a ló felt n en dús, hullámos lefutású hosszú sörény, mely gyakran két oldalra hajlik. Így szinte minden lovasemberben els látásra mély nyomot hagy. Lapockája meglehet sen hosszú, er s, kissé viszont meredek. Marja elmosódott. A mellkas kifejezetten dongás, de elég mély is - összességében arányos. Fara csapott, amit még kifejezettebbé tesz a kissé mélyen t zött farok. A sörényhez hasonlóan a faroksz rök is nagyon dúsan n nek és száluk göndörödésre hajlamos. A hátulsó lábak rövidek, a csánkok mélyen vannak, miáltal az alcomb hosszú. A jól izmolt csontozat szilárd, következésképpen a végtagok er sek. Az elüls lábak ugyancsak rövidek és er sek. Az izületek terjedelmesek, szárazak és tiszták, de a lábvégeket borító dús bokasz rök miatt kevésbé kivehet ek. A paták keménysége és tömörsége kifogásolható, de mindez az életfeltételekkel magyarázható, hiszen a fríz lovak évszázadokon át ingoványos, lápos területeken éltek. Ezek a küllemi sajátosságok er s, ideális kocsiló alkatot kölcsönöznek neki. Magassági mérete a törzskönyvi el írások szerint a 2,5 éves tenyészjelöltek esetében legalább 158 cm bottal, négyéves korban minimum 160 cm. Az anyakancák nem lehetnek kisebbek 150 cm-nél, de el nyben részesítik a 155 cm feletti ("Star" min sítés ) egyedeket. A "Model" besorolású kancák marmagassága legalább 158 cm. A fajta tömegességét jól mutatja a 200 cm körüli övméret, a 21-23 cm körüli szárkörméret és a 650-700 kg él súly. Színe csak fekete, nyárifekete lehet. A homlokon néhány fehér sz rszál megengedett, de több nem. Ugyanakkor korábban el fordult még a hókás egyed is (pl. 1009 Bles, sz. 1891). Ráadásul az 1920-as évekig akadt néhány sárga, melyeket aztán rendre kihagytak a tenyésztésb l. (Az örökléstani ismeretek kib vülésével érthet , hogy nagy riadalmat keltett, amikor a 90-es években újból született sárga szín csikó. A származások minden kétséget kizáróan hitelesek voltak. Ez a példa is bizonyította, hogy a recesszív génekt l rendkívül nehéz mentesíteni bármely populációt, legyen az színez dés vagy más tulajdonság.) Mozgása lépésben térölel és könnyed, ügetése akciós. Kiemelked a hátulsó lábak hajlított csánkokkal végzett energikus munkája, melyet a leng bokasz rök és a dús sörény valamit farok tovább hangsúlyoz. Vágtája kissé tanán nehézkes, de folyamatos. HASZNÁLATI TULAJDONSÁGAI Tjeerd Velstra A fajta sokoldalúságát bizonyítja, hogy mint régebben, úgy ma is használható nyereg alatt és fogatban egyaránt. Könnyen idomítható és érdekes módon szívesen ugrik. Viszonylag kevés takarmányon tartva is nehéz munkára fogható anélkül, hogy kondíciójából vagy jellegzetes men kedvéb l komolyan veszítene. Hosszú id n keresztül nehéz páncélos harci lovaknak tenyésztették. Alkata, kezelhet sége és mozgása erre tökéletesen alkalmassá tette. Kés bb a mez gazdasági munkában, majd a már említett üget versenyeken - és így a közlekedésben bizonyította hasznosságát. Az egyik legfontosabb alkalmazási területe azonban még a II. világháború után is a mez gazdasági munka volt. Ma barokk küllem elegáns szabadid -lóként - f ként kocsiba. Fogatolják a hagyományos gigek el tt is, melyek a XVIII. Század második felének rokokó stílusát idézik vissza. A XVIII-XIX. században rendezett üget versenyeket napjainkban ismét felelevenítik Hollandiában. El szeretettel alkalmazzák cirkuszokban, mivel tanulékonyak és megjelenésük, mozgásuk megkapó látványt nyújt. Men kedve és temperamentuma miatt díjlóként szintén nagyra értékelik. Telivérrel keresztezve sportlóként is szóba jöhet. Ugyanakkor a nemzetközi sporteredményeket tekintve igazából sem nyereg alatt, sem kocsiban nem versenyképes, bár mindig akadnak tehetsége egyedek, amelyek szakszer en felkészítve komoly sikereket érhetnek el. Példa erre az egykori világbajnok négyesfogat-hajtó Tjeerd Velstra is, aki fríz lévén versenyz i pályafutását e fajta egyedeivel kezdte. Tulajdonságai miatt Hollandia nemzeti kincsének tartják, amit Beatrix királyn és a királyi család is többször kinyilvánított. 1954 óra használhatják a "királyi" jelz t.
Póni és Kislótenyészt k Országos Egyesülete 4032. Debrecen, Böszörményi u. 138. T: 52 508 433 F.:52 486 285 Web: www.mllsz.hu/poni E-mail:
[email protected] Elnök: Ibrányi András Tenyésztésvezet : Dr Mihók Sándor •
•
• •
A pónikat a kitenyésztettségük foka, az összbenyomásukról kialakult kép, az egyes testrészek egymáshoz viszonyított aránya, a környezethez való viszonyuk és használati értékük különbözteti meg a faj többi egyedét l. A „póni” szó gy jt fogalom, amelyet kistermet lovak általános megjelölésére használnak. A kifejezés jelentése az id k folyamán változott és nyílván ma is változik. Valamikor olyan kistermet lovat jellemzett, amelynek bels tulajdonságai, de küls megjelenése sem különbözött a háziló vad sét l. Az ember tenyészt munkájával alig befolyásolt, többnyire kedvez tlen környezeti feltételek között él , primitív (helyi) fajtát értettek alatta. Méret szerint a póni és kislófajták olyan populációk, amelyek bottal mért marmagassága a 148 centimétert nem éri el. A nemzetközi póni kongresszus ajánlása szerint a fajtacsoport 122 centiméter alatti bottal mért marmagasságú egyedeit a pónikhoz, az ennél nagyobbakat – de a 148 centimétert meg nem haladókat – a kisló-fajtákhoz soroljuk. A pónik és a nagyobb fajtatársaik közötti különbséget azonban nem csak ez jelenti, hanem az egyes testrészek arányaiban meglév különbségek. A póniknál a törzshossz meghaladja a marmagasságot, míg a nagylovaknál általában ez éppen fordítva igaz. A marmagassághoz képest mélyebb mellkasúak a nagylovaktól, a fejük hossza pedig egyezik a mar és a vállizület, vagy a mar hátsó pontja és a farbúb között mért távolsággal. A csontozatuk er sebbnek t nik, mint ami a testfelépítésb l következnék. Minden bizonnyal az eltér környezetb l való származás miatt a lépésbiztonságuk jobb a lovakétól és általában jobban is ugranak. Küls megjelenésükre jellemz továbbá a zömök alkat, a dús sörény-, üstök-, és faroksz rzet. Télen mackószer , hosszú, tömött sz rt növesztenek, s t egyes primitívebb fajtái határozott zsírpárnázottságot is mutatnak. A felsorolt tulajdonságaik miatt rideg tartásra kiválóan alkalmasak, ami magyarázza és indokolja széleskör elterjedtségüket. Nagyon jó takarmányértékesít k és felt n en jó hústartók Marmagasságukhoz, tömegükhöz képest nagy teljesítményre, f leg vonóteljesítményre képesek. Ezzel vetekszik kitartásuk, általános és speciális állóképességük. Az utóbbi néhány évben a póni primitív fajtaként történ értelmezése csaknem teljesen elvesztette jelent ségét. Az ember ízlésének és tenyészt i ambíciójának köszönhet en számottev en nemesedtek, teljesítményükben az ember elvárásának megfelel en változtak. A pónik és kislovak, mint a gyermekek játszótársai, a szabadid eltöltésének, a sportra nevelésnek hasznos partnerei, a lovaglástudás megalapozásának nélkülözhetetlen szerepl i, egyre nagyobb számban találhatók meg Magyarországon. A Póni és Kislótenyészt k Országos Egyesülete 8 fajtának a fenntartója, tenyésztésének szervez je. Connemara Fjord Haflingi Hucul Izland kisló Shetland póni Sportpóni Welsh póni
• Haflingi • Tirol shonos, kistermet lovai képezték a fajta alapját, amelyek a tiroli paraszt hegyi málhás lovaként végezték mindennapi munkájukat. Elegáns, harmonikus kisló. A világ szinte minden országában való elterjedtségét az úgynevezett „szabadid lóvá” válásának köszönheti a fajta. Nyereg alatt és fogatban egyaránt jól használható. A fiataltól az öregig, a kezd t l a gyakorlottig mindenki számára egyformán megfelel, minden helyzetben problémamentes. Kevésbé alkalmas a versenyszer sportágakban, de a szabadid sportokban különösen népszer . A kancák optimális méretéhez tartozik a 138-145 cm bottal mért marmagasság, 170-190 cm övméret, 18-21 cm szárkörméret. A mének kívánatos mérete 144- 148 cm bottal mért marmagasság, 170- 190 cm övméret, 18-21 cm szárkörméret. A világos sárgától a szénsárgáig terjed fed sz rzet-szín mellett az egyértelm en világos (fehér) hosszúsz rök kívánatosak.
• •
Fjord Eredeti tenyésztésterülete Norvégia nyugati partjától az északi területekig terjedt, majd tért hódított el bb Svédországban, azután Dániában. Ma Norvégia, Dánia és Svédország honos pónifajtájának tartják. Konstitúciója kiváló, munkabírása, igénytelensége számottev . Kiemelik különleges jóindulatát, tanulékonyságát, és kellemes temperamentumát. Vérmérséklete miatt nagyon jól megfelel a terápiás lovaglás céljára. Lépésben és vágtában jól halad el re, kiegyensúlyozott mozgással galoppozik. Kifejezett értéke nagyfokú fajtatisztasága, hiszen 1864 óta idegen génbevitelt l mentesen tenyésztik. A múlt században még 125-128 cm marmagasságúnak írták le a fjord kislovat, majd 130 centimétert meghaladónak. Ma bottal mért marmagassága 133-144 cm, övmérete 170-190 cm, szárkörmérete 19-20 cm. A fjord ló színe egészen sajátságos. A közönséges fakó valamelyik árnyalatát mutatja, ami az utóbbi években egyre világosodik. Különös jellemz je a fekete (sötét) hátszíj, amelyik valójában a tarkótól indul. Az üstök közepe fekete, a két széle fakó szín .
• •
Hucul A Kárpátokban, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Brodina forrásvidékén, Bukovina, Galicia, Magyarország határterületén él hucul nép kezén kialakult, jól jellemezhet , primitív lófajta. Több évszázados múltú fajta ez, hiszen 1876-ban már azt írták róla, hogy bátran húzza terhét a meredek hegyoldal ösvényein, biztosan lépked a szakadékot áthidaló pallón, és vígan üget a vadregényes tölgyesek és fenyvesek h vös útjain. A hegyi környezetben végzett folytonos munka, a rendkívül hideg télben és forró nyárban több mint 2000 méter magasságban való állandó szabadtartás, a nagyon is szerény takarmányozás, az a bánásmód, amellyel minden primitív kultúrájú lovas nép bánik a maga lovával, roppant igénytelen, hihetetlen ellenálló típust alakított ki. Kit n hobbiló, különösen fogatban teljesített szolgálata értékes. A versenysportokat is beleértve mindenféle használatra alkalmasak egyedei. Bottal mért marmagassága 131-142 cm, övmérete 160-170 cm, szárkörmérete 16-18,5 cm. Legtöbbször zszín-pej, gesztenyepej, de a sötétpej, a nyári fekete és a fakó is gyakori. Ezzel a színnel is, meg a pejjel is együtt jár a fekete hátszíj. El fordul tarka is.
• Izland kisló • Izland szigetén kialakult különleges fajtatisztaságú póni, hiszen 930 óta idegen lovat nem engednek be a szigetre. A fajta népszer ségét ma az 5 jármódos mozgásának köszönheti. Az izland póni ugyanis azon kevés lovak közé tartozik, amelyik a jellemz lépés, ügetés, vágta jármódokon túl nagyon jól poroszkál és még a tölt mozgást is tökéletesen meg rizte. Ma f leg a szabadid hasznos eltöltésében találja meg az emberek között a helyét. Azonban nem csak kedvelt szabadid ló, hanem sportteljesítményre is alkalmas. Sportbéli alkalmazásában a f hangsúly az un. jármódvizsgákon van. Bottal mért marmagassága 125- 142 cm, övmérete 150- 175 cm, szárkörmérete 14- 17 cm. Minden színben megengedett a tenyésztése.
• •
Welsh póni Az Anglia nyugati partjainál fekv , kifejezetten zord klímájú, hegyek borította Wales tartomány shonos pónija. A tartomány magas hegyeiben, úttalan rengetegjeiben él pónik között bizonyos konszolidáció jött létre, így bel lük a X. századra már többé-kevésbé egységes küllem , nemes megjelenés kis pónifajta alakult ki. A welsh póni szoborszépség , nemes megjelenés büszke tartású, finom szervezet , élénk vérmérsékletet, amellett jóindulatot sugárzó kisló. A wlesh póni elnevezés egy kislófajta gy jt fogalma, amelyet négy változatban tenyésztenek. A welsh mountain, az „A” változat: 115-122/120-130 – 150-170 – 14,5-16 cm. A welsh riding „B” változat: 125-137/132-145 – 150-170 – 15-17 cm. A cob típusú welsh „C” változat: 130-137/138-147 – 155-180 – 16-18 cm. A welsh cob póni „D” változat: 137-148/148-160 – 165-190 – 17-19 cm. Mindegyik változatára jellemz a sokoldalúság, a könny kezelhet ség, a takarmányozás és tartás iránti mérsékelt igényesség. A tarka kivételével minden szín megengedett.
Adatok a fajtákba sorolható lovakról Egyesületek adatai alapján
F
N
433
236
322
977
301
361
270
194
59
A méneskönyvben regisztrált kancák száma
1106
457
652
1682
648
872
916
416
581
ebb l a 2007. Évben beléptetett kancák száma
77
11
64
168
54
31
2
78
2007. Évi méneskönyvi fogyaték
41
37
36
404
63
18
5
24
Az el méneskönyvben regisztrált kancák száma
42
34
40
38
16
0
178
81
ebb l a 2007. Évben beléptetett kancák száma
0
2
0
5
0
0
7
2007. Évi el méneskönyvi fogyaték
8
0
0
13
4
0
1
26
835
491
652
1283
242
872
196
taglétszám
az egyesület tenyésztési szabályzatában foglalt min sítési rend szerinti kanca állomány
Kb, G
MSLT
hidegvér
lip
arabok
Pónik
üget
szamár
91
QH
Összesen:
38
3282
152
7482 485 658
30 nincs
11
440
5113
542
581
581 Fedeztetési engedéllyel rendelkez , az egyesület által a fajtában elismert állami mének száma
50
48
49
34
154
19
6
Fedeztetési engedéllyel rendelkez egyesületi magán mének száma
67
44
31
129
107
89
74
35
2007-ben a rendezvények száma (tenyészszemle, kanca vizsga, STV)
10
2
15
13
3
16
1
44
3
1
108
bírált kancák száma (3 év felett)
152
151
300
172
39
356
28
15
0
1265
bírált csikók száma (1-3 év)
12
5
15
7
-
3
nincs
0
0
42
bírált szopós csikók száma
0
7
10
0
-
1
nincs
0
0
18
64
52
nincs
16
440 576
0 bírált ménjelöltek száma
27
7
5
35
16
27
26
12
ménvizsgára beutalt mének száma
13
7
14
5
13
4
11
5
8 nincs
2
0
165
0
0
72
Lótenyésztési felügyel k Nagycenki Kirendeltség Gy r-Moson-Sopron megye / GN / Iby Zoltán - lótenyésztési felügyel Cím: 9183 Mosonújhely Ady E u. 4. Tel/Fax: 96/460-283 Mobil: 70/319-5714 Vas megye / VS / és Zala megye / ZA / Simon Gábor - lótenyésztési felügyel Cím: 9485 Nagycenk, Szent Imre u. 26. Tel/Fax: 99/360-109 Mobil: 70/319-5715 Budapesti Kirendeltség Pest megye / PT / és Nógrád megye / ND / Abay Pál - lótenyésztési felügyel Cím: 1144 Budapest, Remény u. 42 Tel/Fax: 37/368-383 Mobil: 70/319-5716 Fejér megye / FR / Just Ágota - lótenyésztési felügyel Cím: 2101 Gödöll Pf: 421 Mobil: 70/319-5718 Veszprém megye / VM / és Komárom-Esztergom megye /KM/ Suvada János - lótenyésztési felügyel Cím: 2896 Szomód, Tompa u. 30. Tel/Fax: 34/491-407 Mobil: 70/319-5717 Debreceni Kirendeltség Hajdú-Bihar megye / HR / Ibrányi András - lótenyésztési felügyel Cím: 4032 Debrecen Böszörményi u. 68. Tel/Fax: 52/413-915 Mobil: 70/319-5719
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye / SR / és Borsod-Abauj-Zemplén megye / BN / Novotni Péter - lótenyésztési felügyel Cím: 4032 Debrecen Böszörményi u. 68. Mobil: 70/319-5720 Jász-Nagykun-Szolnok megye / SK / és Heves megye / HS / Gál Ferenc - lótenyésztési felügyel Cím: 4032 Debrecen Böszörményi u. 68. Mobil: 70/319-5721 Bólyi Kirendeltség Baranya megye / BA / és Dél-Somogy megye / SY / Kassanin Milán - lótenyésztési felügyel Cím: 7754 Bóly, Pf: 11. Tel/Fax: 69/368-105 Mobil: 70/319-5723 Tolna megye / TA / és Észak-Somogy megye / SY / Vincze Zoltán - lótenyésztési felügyel Cím: 7754 Bóly, Pf: 11. Mobil: 70/319-5725 Bajai Kirendeltség Bács-Kiskun megye / BK / Málik Zoltán - lótenyésztési felügyel Cím: 6500 Baja, Árpád tér 3. Tel/Fax: 79/325-972 Mobil: 70/319-5724 Mez hegyesi Kirendeltség Békés megye / BS / és Csongrád megye / CD / Faluhelyi Tibor - lótenyésztési felügyel Cím: 5820 Mez hegyes, Kozma Ferenc u. 30. Pf. 5. Tel/Fax: 68/466-488 Mobil: 70/319-5726
Küllemtan
• • • • •
Testtájak Színek Jegyek Küllemi bírálat Hibák elbírálása
Testtájak
Színek
Jegyek
Küllemi bírálat
Küllemi bírálat
Hibák elbírálása
Látszólag felesleges… • Baleset megel zés - a baleset fogalma - a megel zés eszközei - jogi védelem, anyagi biztonság • T zrendészet
Köszönöm megtisztel figyelmüket
Thomka Iván méntelep vezet
