Logisztikai megoldások, veszélyesáru tartányos cserefelépítmények. Bevezetés, alkalmazás, tapasztalatok.
A Richter Gedeon Rt részére a folyékony alapanyagok és segédanyagok közúti szállítását a Reflex Fuvarozási és Szállítmányozási Kft látja el korszerű, cserefelépítményes járművekkel. A saját tervezésű és építésű tartányos cserefelépítményekből és szállítóeszközökből kialakított rendszer alkalmas a gyógyszeriparban használatos és az ADR hatálya alá tartozó homogén tiszta vagy regenerált – folyadékok, illetve hulladékok ( pl.: az előzőekben említett anyagok keveréke ) rövid és hosszú távú szállítására, átmeneti tárolására, a technológiai folyamatok átmeneti, illetve tartós kiszolgálására. A gyógyszeriparban kötelező szigorú tisztasági kritériumok miatt dedikált tartánypark ma egységes logisztikai rendszert képez. Kivételes esetekben szükség lehet a tartányok átdedikálására, amelyet precíz tisztítási, beavatási folyamat előz meg. A tartányok dokumentálása és kódolása lehetővé teszi, hogy a tartányok használhatók a szállított folyadékok széles körére. Felmerülhet a kérdés, hogy miért volt szükség ennek a rendszernek a kialakítására és hogyan is alakult ki? 1. Előzmények A rendszerváltást követő időszakban jellemző volt a magyar nagyvállalatokra – különösen igaz ez a tőzsdéken megjelenőkre – a profiltisztítás. Ennek során a fő profiltól idegen tevékenységeket végző egységekből önálló kft-ket szerveztek. 1993-94-ben ez történt a Richter Gedeon Rt szállítási részlegeivel is. 1993-ban alakult a Reflex Fuvarozási és Szállítmányozási Kft, a Gyógyszergyár budapesti szállítási részlegéből, majd 1994-ben a dorogi Fióktelep helyi szállítási részlegét apportálták a Kft-be. Az új Társaság járművekkel és munkagépekkel ( dízel targoncák ) mennyiségileg bőségesen el volt látva, ám az apportként kapott fuvareszközök és targoncák szinte kivétel nélkül a szocialista időkből származtak, erkölcsileg és műszakilag is elavultak voltak ( IFA, Csepel tartányautók, Balkancar, Desta targoncák ). A Kft elsődlegesen a tulajdonos felé szolgáltatott és igen jelentős számú alvállalkozói kapacitást is igénybe vett. Az alvállalkozói fuvareszközök többsége már korszerű nyugati márkájú jármű volt. A Kft első két teljes gazdálkodási évét veszteséggel zárta, így a tulajdonos jogos dilemmája az volt, hogy megszüntesse vállalkozását, vagy vezető váltással tegyen még egy kísérletet. A kialakult helyzet a tulajdonos számára a Reflex Kft felszámolása esetén sem lett volna kritikus, mivel az egyik Reflex alvállalkozó időközben úgy megerősödött, hogy el tudta volna végezni a Richter Gedeon Rt fuvarfeladatait. A tulajdonos végül is úgy döntött, hogy megválik a Kft vezetőségétől, így 1996-ban új koncepcióval felállt a Reflex Kft új managementje. Az új vezetés bizalmat kért a tulajdonostól a Reflex Kft részére, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a fuvarfeladatokkal továbbra is a Kft-t bízza meg, a befolyt bevételből pedig a Reflex Kft végrehajtja a szükséges fejlesztéseket. Ezzel egy időben a Richter Rt-ben is jelentős változások történtek: megerősödött a Logisztikai Igazgatóság, létrehozták a Expedíciós és Raktárgazdálkodási Főosztályt. A Főosztály lett a Reflex közvetlen partnere. A kapcsolat rendkívül konstruktív és kreatív lett és ma is az. Ennek az együttműködésnek a
szellemi, majd gyakorlatban is megvalósított terméke többek között a cserefelépítményes tartányautós logisztikai rendszer. Természetesen a Reflex Kft nem csak tartányautókkal szolgáltat a Gyógyszergyárnak, hanem a fuvareszköz kategóriák mindegyikével. A jármű- és targoncapark összetétele és darabszáma teljes mértékben alkalmazkodik a megbízói igényekhez, kapacitásban, jellegben is. A Kft ma már alvállalkozók bevonása nélkül, teljeskörűen ellátja a Richter Gedeon Rt fuvar- és dízel targoncás rakodási feladatait. 2. A rendszer kialakításának okai Gazdaságossági igény a megbízó részéről A Richter Gedeon Rt részére történő tartányautós szállítások jellemzője az, hogy viszonylag rövid távolságokról kell a tiszta vegyi anyagot a termelőüzemhez beszállítani, illetve az elhasznált szennyes anyagot rövid távolságokra elszállítani. A tartányok töltési, ürítési ideje a fuvaridőn belül lényegesen nagyobb a menet időnél. Ebből adódóan felmerült a kérdés, hogy az elavult IFA-kat és Csepeleket felváltó drága teherautókkal hogyan lehetne ezt a szállítási módot gazdaságossá tenni, hiszen a 10 millió feletti beszerzési költségű járművek állásidejét – amit a töltéssel és ürítéssel tölt el – egyre inkább nem kívánta megfizetni a tulajdonos megbízónk. A megoldás az volt, hogy a szerelvény legdrágább egységét – a gépes alvázat – leválasszuk a tartányoktól, azokat a töltési, ürítési időkben is lehessen más feladatokra használni. Így született meg a cserefelépítményes szállítási rendszer ötlete. A rendszer megtervezésekor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a budapesti gyártelep sűrűn beépített, szűk üzemi utakkal, kis fordulókörökkel. Ez a tény alapvetően befolyásolta a méretek megválasztását. A cserefelépítmények tartányainak technológiai töltőtartányként történő felhasználása Richteres partnerünkkel tovább gondolva a tartányok kialakítását, lehetővé kellett tennünk, hogy a termelő üzemek vegyi anyag inputjaiként a tartány felépítmények szolgáljanak. Ehhez az alábbiakat kellett tennünk: • • • •
A felépítmények üzemek közelében történő parkoló helyének kijelölése, amely megfelel a veszélyes anyagokra vonatkozó előírásoknak ( kármentő ). A töltés és ürítés figyelemmel kísérése a tartányokon elhelyezett szintjelzővel. A tartányok csatlakozóinak olyanoknak kell lenniük, hogy csatlakoztathatók legyenek az üzemi input csatlakozókhoz. A szigorú biztonságtechnikai előírások miatt a tartányok kialakításának olyanoknak kell lenniük, hogy zárt rendszerben lehessen őket tölteni és üríteni ( gázinga ).
Ezeken túlmenően minden tartányok a dedikációnak megfelelően lettek kialakítva ( tömítések, tartányok kivitelei, tartány falának anyagai ).
Gazdaságossági igény a fuvarozó részéről Tekintettel arra, hogy ideális fuvarfeladat eloszlás és mennyiség nem létezik, így a fuvarozó számára is a leggazdaságtalanabb idő az, amelyet a drága gépes alváz a gépkocsivezetővel improduktívan tölt el, vagy fuvarfeladat hiányában áll. Kézenfekvőnek tűnt számunkra, hogy a cserefelépítmények darabszámát és körét bővítenünk kell, a cserefelépítményt hordó járművekkel naponta több felépítményt kell kiszolgálni, illetve alkalmassá tenni a járműveket egyéb cserefelépítményes feladatok ellátására is. A koncepciónak megfelelően megvizsgáltuk, hogy milyen kivetelű járművek válthatók ki a cserefelépítményes parkkal. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a hagyományos ponyvás felépítményeken túl lehetséges cserefelépítmény építése hátsó emelőfalas és konténeres járművek kiváltására is. A fuvarpiacon jellemző – ami alól nem kivétel a Gyógyszergyár sem -, hogy a fuvarfeladatok időben nem egyenletesek. Vannak hullámvölgyek és hullámhegyek, amelyek a termelési és raktározási tevékenység függvényei. A már említett körülmény, mely szerint kizárólagosan látjuk el a Richter teherfuvarozási feladatait, azt a kapacitáskihasználás szempontjából kellemetlen körülményt is jelenti, hogy eszközparkunkat úgy kell kialakítani, hogy eleget tudjon tenni a hullámhegyeken és a hullámvölgyekben keletkező igényeknek is. Természetesen mindezt olyan gazdálkodás mellett, hogy lehetőleg még egyszer ne forduljon elő a Kft megalakulását követő veszteséges évzárás. A cserefelépítményes rendszer kiépítésével lehetővé vált, hogy a hullámhegyekhez szükséges kapacitást cserefelépítményekben építsük meg, melyek elsősorban tartalék tartány és ponyvás cserefelépítményeket jelent. A kapacitás tervezés másik szélsőséges pontja a hullámvölgyekben jelentkező kapacitás lehetőleg álló gépes jármű nélkül történő átvészelése, melyet a darabszám tervezéskor úgy igyekszünk megoldani, hogy azt is megtervezzük, hogy egy gépes jármű hány felépítményt tud egy műszak alatt kiszolgálni, minimalizálva ezzel a drága gépes járművek számát és személyzetét. 3.
A cserefelépítményes jármű A cserefelépítményes járművek nem csak a felépítményekben térnek el egymástól, hanem a hordozó járóképes alvázak tekintetében, valamint abban is, hagy ma már járműszerelvényekről is beszélhetünk. Ez annyit jelent, hogy pótkocsik is készülnek cserefelépítményesek. A rendszer az ötlet megszületésétől a kivitelezésig, vizsgáztatásig Reflex termék. Természetesen a megbízói igények oldaláról nélkülözhetetlen volt a már említett Richter NyRt részéről nyújtott szakmai segítség. A gyártói kapacitás kialakítására alapul szolgált a saját jármű- és targoncapark – kb. 100 jármű, 30 robbanómotoros targonca – javítására szolgáló műhely kapacitás, szerelői gyakorlat és a nagy gyakorlattal rendelkező e célból felvett szakember gárda. A hordozó jármű A cserefelépítmények szállítására kialakított járművek tervezési szempontjai: − − −
viszonylag kis hossz (a szűk üzemi közlekedő utak miatt); maximális teherbírás; teljes (mindkét tengelyen lévő) légrugózás, kézi szintállítási lehetőséggel;
−
pótkocsi vontatási lehetőség.
A fenti követelményeknek megfelelő jármű: Kéttengelyes (a kis méret miatt), maximálisan 18.500 kg össztömegű ( kormányzott tengelyen jelenleg 7.500 – 8.000 kg terheléssel, a hajtott tengely maximális terhelhetősége 11.000 kg, útkímélő tengely esetén ). A jármű saját tömege menetkészen kb. 7.000 kg, így a hasznos terhelhetősége 11.500 kg. Megfelelő teljesítményű motor megválasztása mellett a fenti járművel 17.500 kg összes tömegű pótkocsi vontatható ( jelenleg a 4 tengelyes járműszerelvény megengedett összes tömege 36 t ). A kéttengelyes cserefelépítmény szállítására alkalmas pótkocsi rendkívül könnyű, saját tömege nem haladja meg a 2.800 kg-t. Így a tehergépkocsi teherbírásához méretezett tartányos cserefelépítmények gond nélkül szállíthatók, illetve a nagyobb sűrűségű folyadékokkal a tartányok magasabb töltöttséggel szállíthatók. A pótkocsik kivitele futóművek tekintetében azonos a vontatójárművekével, tehát teljes ( mindkét tengelyen lévő ) légrugózással és kézi szintállítással vannak szerelve. A tehergépkocsik viszonylag kis mérete – hosszúság kb. 7 m – lehetővé teszi a szűk telepeken történő manőverezést és így a tartányok telepítését a technológiai rendszerek közvetlen közelébe. A járművekkel a cserefelépítmények le és felrakása néhány perc alatt elvégezhető, hiszen a 4 db rögzítőelem gyorsan oldható és a felépítmények elektromos és sürítettlevegő ellátása gyorscsatlakozókkal van megoldva. A felépítmények gazdaságosan mozgathatók telephelyeken belül és a telephelyek között is.
A járművek további hasznosítása: A cserefelépítményszállító járművek a tartányos cserefelépítmények szállítása mellett elláthatják ponyvás és nyitott platókon a darabáru szállítási – ezen belül a küldeménydarabos ADR-es – feladatokat is, illetve speciálisan cserefelépítménnyé alakított konténeremelő felépítményekkel – szintén az ADR körbe tartozó – BK2 konténer szállítási feladatokat is. Ez utóbbi feladat miatt a járművek el vannak látva a sebességváltóról hajtott hidraulikus rendszerrel is amelyek gyorscsatlakozókkal csatlakoztathatók a hidraulikus energiát igénylő felépítményekhez. A gépes hordozó jármű kiválasztásánál a műszaki paramétereken kívül fontos szempont volt, hogy olyan típus legyen, amelyik lehetőleg nem típusidegen a Kft-nél és rendelkezzen a választék palettán olyan járművel, amely elöl, hátul légrugós kivitelű. Ez a szempont azért volt fontos, mert a gyakorlat bebizonyította, hogy külön a vázra épített légrugós segédalváz emelő túl lassú a gyári teljes légrugós kivitelhez képest. A választás e szempontok alapján a DAF 75 típusú járművekre esett. Tartányos cserefelépítmény A tartányok tervezése során a szállítandó folyadékok kémiai és fizikai tulajdonságait vesszük figyelembe, valamint a vonatkozó ADR előírásokat. Kémiai tulajdonságok: a kiválasztásra kerülő szerkezeti anyagot úgy határozzuk meg, hogy a szállítandó folyadék ne károsítsa a tartány és a szerelvények anyagát illetve a korrózió minimális értéken maradjon. Fizikai tulajdonságok: a folyadékok sűrűsége határozza meg a tartányok lehetséges térfogatát. ADR előírások: a folyadékok szállítására tervezendő tartány tartánykódja alapján határozható meg a tartány kivitele és kötelező szerelvényezettsége A tartányok dokumentálása és ADR szerinti kódolása úgy történik, hogy felmérésre kerül a szállítandó folyadékok teljes köre és amennyiben lehetséges, a kémiai tulajdonságok alapján kiválasztásra kerül egy olyan szerkezeti anyag, amely megfelel az összes vagy a legtöbb anyag szállítására. A folyadékok sűrűsége alapján meghatározható az az optimális tartánytérfogat, hogy a legtöbb anyag gazdaságosan legyen szállítható. A szállítandó anyagokra kötelezően alkalmazandó tartánykódok általában nem azonosak, ezért kiválasztjuk a kódok közül a legszigorúbbat és ennek alapján kerül kialakításra a tartány. Optimális esetben a fenti módszerrel elérhető az, hogy az összes elszállítandó folyadék egyforma kivitelű és kialakítású tartányban szállítható. Tekintettel arra, hogy a tartányos cserefelépítmények részei lehetnek az üzemek technológiai folyamatainak, ezért a tervezés során figyelembe kell venni esetenként az adott technológiához szükséges mennyiségeket is. A Richter Gedeon Rt által használt folyadékok szállításához alkalmas tartányok tervezése során az alábbi adatokat kellett figyelembe venni: - jellemzően ADR 3. osztályba tartozó tűzveszélyes illetve a 6. osztályba tartozó mérgező oldószerek, oldószerkeverékek, amelyek esetében minden anyagra megfelelő az L4BH kóddal jellemzett tartány
-
A tartánykód jelentése: folyadékok szállítására alkalmas, alulról tölthető és üríthető tartány, amelynek tervezési nyomása 4 bar és légmentesen zárt. További követelmény, hogy az alsó nyílás háromszoros zárású. a folyadékok sűrűsége 0,6 – 1,3 kg/liter (Nyolc évvel ezelőtt a rendszer bevezetésének kezdetén, meglévő 5.000 literes tartányok felhasználásával hoztuk létre az első cserefelépítményeket. Az első járművek teherbírása is az ezekhez a tartányokhoz igazodott. Az eltelt időszakban a tartányok térfogata egyre nőtt a járművek teherbírás növekedésével együtt. Az elkészült tartányok 8.000 és 12.000 liter közötti nettó térfogatúak, térfogat függvényében 1 vagy 2 hullámtörővel) Az összes igényt és követelményt figyelembe véve, kialakult a leginkább megfelelő méretű és kivitelű tartány, amely nettó 10.000 literes. A már szériaszerűen üzembe állított tartányok a folyadékok többségével tele töltve szállíthatók a hordozó járművek teherbírásának teljes kihasználása mellett. A járművek fel vannak szerelve a hajtott tengely terhelését ellenőrző rendszerrel is , amely jelzi, ha a hátsó tengely terhelése eléri a 11.000 kg-t. A tartány töltését ez esetben le kell állítani, mert a tengelyek túlterhelését minden esetben el kell kerülni. A tartány súlypontja úgy van meghatározva, hogy a jármű a teljes terhelését a hátsó tengely teljes terhelésével együtt éri el. A tartány kialakítása és szerelvényei: A tartánytest: kör keresztmetszetű, korrózióálló acélból, sekély-domború edényfenekekkel és 2 db hullámtörővel Nyílások és szerelvények: − Búvó nyílás: mérete - ∅ 500 mm. Fix csavarozott fedéllel van ellátva. − Gázvisszavezető csonk: a palástba fölül egy csonk van behegesztve, közvetlenül a palástnál beépített elzáró gömbcsappal. Innen történik a gázvisszavezetés. A gázvisszavezető cső a tartány alá van vezetve és rendszeresített csatlakozóval van szerelve. A gömbcsapot kézzel kell működtetni a fenékszelep nyitása előtt. − Szintérzékelő: A karimához van rögzítve az úszós kivitelű szintérzékelő, amely vagy a járműveken elhelyezett jelfeldolgozó (szintjelző) műszerhez vagy a telepített tartányok számítógépes szintjelző rendszeréhez csatlakoztatható. Az eddigiekben felsorolt nyílások a tartánypalást felső részén helyezkednek el és egy szerelvény védő dómmal vannak védve az esetleges sérüléseket okozó külső behatásoktól. − Fenékszelep: a tartány alján helyezkedik el. Mechanikus (kézi) vagy pneumatikus működtetésű. Pneumatikus működtetésű fenékszelep alkalmazása estén a működtetéshez szükséges sürítettlevegőt a jármű fékrendszeréről biztosítjuk, megfelelő méretű puffertartállyal úgy, hogy a fenékszelep a jármű nélkül is kb. 20 alkalommal nyitható és zárható legyen. A biztonságot az előzőkben említett és a tartánykódban meghatározott kötelező háromszoros zárás adja, azaz a fenékszelep mellett az ürítőcső egy gömbcsappal és csepegésmentesen záró csatlakozóval van lezárva. A fenékszelepek kialakítása olyan, hogy a töltőcső sérülése (törése) mellett a fenékszelep záróeleme a tartányon belül van és biztosítja a tartány zárt állapotát. A tartányos felépítmények a tehergépkocsi vagy pótkocsi alvázakhoz cserefelépítmény vázakon keresztül csatlakoznak. A cserefelépítmények jellemzői:
− a szállító járműről a jármű berendezéseivel – külső segédeszköz nélkül - saját támasztólábaira le- illetve visszarakható, teljes terhelés mellett is. − nem halmazolható A cserefelépítmény váz kialakítása: − szabványos elemekből összeépített acélváz, amely a járműhöz 4 db konténerzárral rögzíthető, 4 db kézi erővel lehajtható támasztólábon áll. A járműre emeléshez hossz és keresztirányú bevezetőkkel rendelkezik, hogy a járművezető egyedül, irányítás nélkül is meg tudja oldani és felrakást. A váz a tartály rögzítéséhez megfelelő hossz- és kereszttartókkal készül.
Töltő-, ürítő rendszer A tartányos felépítmény zártrendszerű töltő-ürítő berendezéssel van felszerelve, azaz a telepített tartányhoz csatlakozáskor, töltéskor és ürítéskor a tartányok kettő csővel vannak összekötve. A fenékszelephez csatlakozó vezetéken történik a tartány töltése és ürítése, a gázvisszavezető csonkhoz pedig a telepített tartány gázvisszavezető csonkja van csatlakoztatva. A gázinga segítségével elérhető az, hogy a töltés és ürítés olyan zárt rendszerben történik, hogy a környezetbe sem a folyadék, sem annak gőzei nem kerülnek ki. A tartányba épített szintérzékelő a folyadékszinttel változó elektromos ellenállás értéket ad. A szintjel a járművön lévő feldolgozó műszerben a tartány töltöttségét jelzi százalékosan, a telepített tartánynál lévő töltőrendszer számítógépéhez csatlakoztatva pedig alkalmas a szintjelzésre és a töltés illetve ürítés automatikus leállítására.
A töltő-ürítő rendszer az alábbi funkciókat biztosítja: − − −
Alsó töltés külső szivattyúval Ürítés gravitációs módon Ürítés külső szivattyúval
A cserefelépítmények felszerelése szivattyúval fölösleges plusz költségeket jelent, hiszen csak elektromos hajtás jöhet számításba, amelynek tűz vagy robbanásveszélyes környezetben történő biztonságos üzemeltetése jelentősen drágítaná a berendezéseket. Biztonság: a cserefelépítményes tartányokhoz választott tartánykód szerinti kivitel szállítás közben biztosítja a teljes biztonságot, hiszen a tartányok légmentesen zártak, tehát sem légzőszelep, sem biztonsági szelep nincs a tartányokon és minden nyílás közvetlenül a tartány palástnál vagy azon belül (fenékszelep) zárva van. A tartány töltése és ürítése pedig úgy van megoldva, hogy a tartány leállítása kármentő medencébe történik. 4. A járművek diszponálása A cserefelépítményes járművek pontos pillanatnyi helyzetének ismerete nélkül nem lehet hatékonyan üzemeltetni a kialakított rendszert. A járművek mozgásának figyelését úgy kellett megtervezni, hogy arra lehetőség legyen a Richter NyRt budapesti és dorogi diszpécser szolgálatának és a Reflex Kft szintén budapesti és dorogi diszpécserszolgálatának is, akár egyidőben. További lényeges szempont, hogy a cserefelépítmény hordó járművek figyelésén kívül információt kapjanak a diszpécserek a cserefelépítmények helyzetéről is. Az összetett feladatra az internet alapú GPS műholdak által biztosított járműkövető rendszer az alkalmas. A rendszer által a diszpécserek az alábbi információkhoz juthatnak: • Indulások, érkezések, megállások helyei, időpontjai • Futott kilométerek • Sebesség, megtett út • Menetidők, üzemórák kimutatása tetszőleges időintervallumban ( havi, napi, stb. ) • A járműmozgások térképi megjelenítése nagyítási funkcióval • Digitális tachográf • Üzemanyag használat • Pótkocsik, cserefelépítmények helyei, időpontjai
