Logisztikai hálózatok Vízi hálózatok Szabó László Május 3.
Vízi utak osztályozása 06
Előírások • ENSZ, ENSZ-EGB (UNECE), AGN • EU, TEN-T, TINA • Folyami Bizottságok pl. Duna Bizottság
ENSZ (UN) Egyesült Nemzetek Szervezete (1945) -
Népszövetség (1919)
háborúk megelőzése, nemzetközi fórum a problémák megoldásához, nemzetközi együttműködés, nemzetközi jog és biztonság, gazdasági fejlődés, szociális ügyek, emberi jogok, világbéke.
Gazdasági és Szociális Tanács ECOSOC - állandóság és jólét megteremtése, - életszínvonal emelése, - teljes foglalkoztatottság, - gazdasági haladás, fejlődés, - szociális haladás, fejlődés, Alszervezetei • • • • •
Economic Commission for Africa (ECA) Economic and Social Commission for Asia and the Pacific (ESCAP) Economic Commission for Latin America and the Caribbean (ECLAC) Economic and Social Commission for Western Asia (ESCWA) United Nations Commission for Europe (UNECE)
ENSZ-EGB (UNECE) Európai Gazdasági Bizottság (1947) Célja: Páneurópai gazdasági integráció. Elsősorban gazdasági és ágazati kérdésekkel foglalkozik. Tagjai: Elsősorban európai országok, észak-amerikai: USA, Kanada, közép-ázsiai: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, közelkeleti: Izrael. A négy fontos közlekedési hálózat – közút, vasút, belvíz, és kombinált szállítás – fejlesztésére megállapodásokat hoztak létre.
ENSZ-EGB megállapodások • AGR – Európai Megállapodás a nemzetközi • • •
forgalmú nagy utakról (1975), AGC – Európai Megállapodás a fő nemzetközi vasútvonalakról (1985), AGTC – Európai Megállapodás a fontos nemzetközi kombinált fuvarozási módokról és a kapcsolódó létesítményekről (1991), AGN – Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű vízi utakról (1996)
ENSZ-EGB belvízi területei
• • • • • •
az európai belvízi hálózat továbbfejlesztésével, a egységes belvízi jelzőtáblák és szabályok kialakításával, a belvízi hajókra vonatkozó egységes követelményekkel, a hajóvezetői bizonyítványok széleskörű elismerésével, a folyami információs szolgáltatások fejlesztésével, az egységes belvízi közlekedési politika kialakításával.
Belvízi munkacsoportja is van.
AGN – „blue book” Az AGN-ben: • rögzítették az európai belvízi hálózat felépítését • rögzítették a vízi utakat, • rögzítették a kikötőket, • valamint ezek infrastrukturális és működési követelményeit. A csatlakozással az adott kormány kötelezi magát arra, hogy az előírásoknak minél előbb megfeleljenek. A szerződő országok (17 db): Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Hollandia, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Moldávia, Olaszország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Svájc és Ukrajna. A szerződést aláíró országok: Finnország, Franciaország, Görögország és Németország.
Vízi utak számozása 1. Jele E80-01-01. 2. Elsődleges E80, mellékvizek E80-01, 3. 4. 5. 6.
másodlagos mellékvizek E80-01-01. Elsődleges „törzs” ÉD irányúak, számozása Nyról K felé: 10, 20, 30, 40, 50. Elsődleges „törzs” KNy irányúak, 3 db ÉD-t metsz, számozása É-ról D felé: 60, 70, 80, 90. E közötti számozása: E61 A mellékvizek számozása forrástól a torkolat felé, páros a jobb oldali, páratlan a bal oldali.
Vízi utak számozása
Térkép
Térkép
Kikötők számozása P betű – vízi út száma – kikötő sorszáma, Ny-K és É-D irányban nézve. P 80-28 Bamberg (Main-Donau-Kanal, 3.0 km) P 80-29 Erlangen (Main-Donau-Kanal, 46.0 km) P 80-30 Nürnberg (Main-Donau-Kanal, 72.0 km) P 80-31 Regensburg (Danube, 2370.0-2378.0 km) P 80-32 Degendorf* (Danube, 2281.0-2284.0 km) P 80-33 Linz (Danube, 2128.2-2130.6 km) P 80-34 Linz-Vöest* (Danube, 2127.0 km) P 80-35 Enns-Ennsdorf (Danube, 2111.8 km) P 80-36 Krems (Danube, 2001.5 km) P 80-37 Wien (Danube, 1916.8-1920.2 km)
P 80-38 Bratislava (Danube, 1867.0 km) P 80-39 Győr-Gönyü (Danube, 1807.0 km) P 80-40 Komarno (Danube, 1767.1 km) P 80-41 Sturovo (Danube, 1722.0 km) P 80-42 Budapest (Danube, 1640.0 km) P 80-43 Százhalombatta (Danube, 1618.7 km) P 80-44 Dunaújváros (Danube, 1579.0 km) P 80-45 Dunaföldvár (Danube, 1563.0 km) P 80-46 Baja (Danube, 1480.0 km) P 80-47 Vukovar (Danube, 1333.1 km) P 80-48 Beograd (Danube, 1170.0 km)
Kikötők számozása
P 80-04-01 Port Autonome de Paris: • Gennevilliers (Seine, 194.7 km) • Bonneuil-Vigneux (Seina, 169.7 km) • Evry (Seina, 137.8 km) • Melun (Seina, 110.0 km) • Limay-Porcheville (Seina, 109.0 km) • Montereau (Seina, 67.4 km) • Nanterre (Seina, 39.4 km) • Bruyéres-sur-Oise (Oise, 96.9 km) • St. Ouen-l’Aumdne (Oise 119.2 km) • Lagny (Marne, 149.8 km)
P 80-01-01 Szeged (Tisza, 170.0 km) P 80-14-01 Cernavoda (Danube-Black Sea Canal, 0.0 km) P 80-14-02 Medgidia (Danube-Black Sea Canal, 27.5 km) P 80-14-03 Constanta (Danube-Black Sea Canal, 64.0 km) P 80-09-01 Ismail (Danube-Kilia arm, 93.0 km) P 80-09-02 Kilia (Danube-Kilia arm, 47.0 km) P 80-09-03 Oust-Dunaisk (Danube-Kilia arm, 1.0 km)
Vízi utak műszaki jellemzői Az E vízi utak besorolása az alábbi táblázat alapján történik
Az I-III. osztályok regionális jellegűek.
Vízi utak műszaki jellemzői Az E-víziút osztályok kialakítási elvei • Elsősorban a szélességi/hosszúsági méret a meghatározó. • Csak azok lehetnek E vízi utak, amelyek legalább IV követelményeknek megfelelnek (85x9.5) stb., korlátozásokat (T, F) csak a már meglévő vízi utaknál vannak megengedve. • Ajánlott IV (és ez alatti) utakat Va-ra korszerűsíteni. • Az új E útvonalak már Vb lehetnek, és a nagyobb hajóméreteket kell figyelembe venni. • A konténeres szállítás miatt a híd alatti szabadmagasság meghatározása 2, 3, 4 réteg esetén. • A konténer szállítás miatt a hajók szélessége növelhető. • Egységes osztályzás legyen a teljes hajózási szakaszra, vagy annak nagy részére. • Partmenti hajózás estén Tmin=4.5, Fmin=9.1 kell biztosítani. Konténeres szállítás minimális követelményei: 11.4x110 és 3-4 réteg konténer, tolt kötelékeknél pedig 185 és 2 réteg konténer.
Vízi utak működési követelményei • A hajózás teljes idényére zavartalan hajózást kell biztosítani. • A hajózási idény akkor lehet kevesebb, ha a jégmentesítés nem • • •
megoldható, ez esetben mindent meg kell tenni ez idő csökkentésére. A hajózási vízművek és zsilipek, valamint a vízügyi munkálatok miatti hajózási zárlatok időtartalmát minimálisra kell szorítani. Váltakozó vízállású vizeken alacsony vízállás miatt nem lehet zárlat. Merülés korlátozás, de Tmin=1.2. Zsilipek és egyéb hajózást érintő infrastruktúra működtetési ideje – amennyiben ez gazdaságilag ésszerű – tegye lehetővé a folyamatos 24 órás hajózást.
Kikötők működési jellemzői • E vízi útvonal mellett kell lennie. • A kikötőnek képesnek kell lennie befogadni a vízi út osztályának • • • • • •
megfelelő hajókat, hajókaravánokat. Kapcsolódnia kell a fő közúti és vasúti vonalakhoz, legfőbbképpen az AGR, ACG és a AGTC keretében megjelölt utakhoz. Évente összesen legalább 0.5 millió tonna árut képes legyen kezelni. Nyújtson lehetőséget egy kikötői ipari övezet kialakítására. Tegye lehetővé a konténeres szállítást. (Kivéve az ömlesztett kikötök) Biztosítsa a lehetőséget a nemzetközi áruforgalom számára. Környezetvédelem biztosítása miatt, legyen megfelelő tároló a hajókon összegyűlt szennyező és hulladék anyagok számára.
Statisztika – ENSZ EGB
Európai Unió előzménye Európai Gazdasági Közösség 1945-1956. Cél az európai integráció (= egyesülés, összevonás). 1957 Római Szerződés: Európai Gazdasági Közösség EGK (EEC). Szabadkereskedelem, vámunió, közös piac, gazdasági unió, politikai unió • EGK általános célja: közös piac létesítése, a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével, a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés, az életszínvonal gyors emelkedése és az államok kapcsolatainak egyre szorosabbra fűzése. • EGK konkrét céljai: vámok, mennyiségi korlátozások és ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac); közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása; jogharmonizáció.
Európai Unió 1992 Maastrichti szerződés az Európai Unió létrehozásáról. • Közlekedéspolitika: Fehér Könyv 1992, Transz-Európai Hálózatok (Maastricht 1993), Fehér Könyv 2001 • Transz-Európai Hálózatok (TEN): közlekedés (TEN-T), távközlés (e-TEN), energia (TEN-E). • 1992 Prága/1994 Kréta/1997 Helsinki Pán-Európai Közlekedési Konferencia kijelölték a Helsinki folyósokat (PENK) elsődleges fejlesztési tervként. • TINA (Transport Investment Needs Assessment = Közlekedési Infrastruktúra Szükségletek Felmérése) cél a TEN-T kiterjesztése nem EU-s, de csatlakozni kívánó országokban.
TEN-T, TINA A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magában foglalja a közúti, vasúti és belvízi közlekedési hálózatokat, a tengeri és belvízi kikötőket, a repülőtereket és a modális hálózatok egyéb kapcsolódási pontjait. A rendszer integrációját és zökkenőmentes működését hatékony forgalomirányítási rendszerek biztosítják: • a közutaknál az ITS – Intelligens Közlekedési Rendszer, • a vasútnál az ERTMS – Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer, • a légi közlekedésben a SESAR • a belvízi közlekedésben a RIS – Folyami Információs Rendszerek • kiegészülve a GNSS/Galileo – Európai Helymeghatározási és Navigációs rendszerrel.
TEN-T
2008
TINA
1992
Automatikus azonosítási rendszer
EUs előírások Elsősorban a hajók építése és üzemeltetésével foglalkozik • hajóépítés követelményei (pl. szilárdság, stabilitás), • biztonsági távolság (pl. merülési vonalak), • kormányozhatóság (pl. kitérési-, fordulási képesség), • kormányzás, • kormányállás, • gépek (pl. motorok, csövek), • villamos berendezések, • egyéb felszerelések (pl. horgony, mentőcsónak), • lakótér kialakítás, • speciális estek (személyszállító hajó) Logisztikái szempontból ezekkel nem foglalkozunk!
Szállított anyagok 07
Főbb árucsoportok • Folyékony anyagok: nyersolaj és egyéb olajszármazékok,
folyékony gáz (LNG – folyékony földgáz, LPG – folyékony propánbután gáz), édesvíz, bor, növényi olaj, kénsav és egyéb vegyi anyagok. • Darabáru: élőállat, egységrakomány (konténer, rakodólap, bárka) gördülő rakomány (közúti és vasúti járművek) és az egyéb darabáru (ládák, zsákok, bálák, farakomány, egyedileg csomagolt áruk). • Ömlesztett árukat általában csomagolatlanul, rendezetlenül és nagy tömegben szállítják. Ezek lehetnek ércek, vasérc, szén, foszfát, koksz, cement, valamint gabonafélék (búza, kukorica, stb)
• (Konténerek).
Áruk - ömlesztett
Áruk - darabáru és ER
Áruk - fém - gép
Az áruk megoszlása Au-ban
Áruk megoszlása Au-ban
Áruszállítás nagysága az EUban
Áruszállító hajók 08
Hajótípusok Működési terület • tengeri, • folyami, • folyamtengeri.
Tengeri hajótípusok Szállított áru szempontjából • vegyes darabáruszállító (general cargo ship), • konténerszállító (container carrier), • hűtőhajó (reefer), • élőállat-szállító (lifestock carrier), • bárkaszállító (barge carrier), • ömlesztett áruszállító (bulk carrier), • autószállító (car carrier), • gördülő rakományt szállító (Roll on-Roll off, Ro-Ro ship), • kombinált áruszállító (ore-bulk-oil carrier, OBO), • nehéz rakományt szállító (heavy lift vessel), • nyers olaj szállító (crude oil carrier), • egyéb folyadék szállító (product carrier), • vegyi anyag szállító (chemical tanker) • folyékony gáz-szállító(LNG, LPG carrier)
Belvízi hajótípusok Szállított áru szempontjából • vegyes darabáru/szárazáru/ömlesztett áruszállító, • konténerszállító, • gördülő rakományt szállító (autó, kamion), • tanker, • egyéb folyadék szállító, • vegyi anyag szállító.
Hajótípusok - szárazáru
Hajótípusok - tank - tartály
Hajótípusok - RoRo
Hajótípusok - utasszállító
Hajótípusok - konténer
Hajók/bárkák főbb méretei
Kikötők jellemzői 09
Kikötők Működési terület • tengeri, • folyami, • vegyes. Kiépítés • nyíltvízi, • medencés. Fordulás!
Kikötők tulajdonságai A kikötő földrajzi azonosítója (Duna 1640.370-1640.250 fkm jobb part), neve (XY Közforgalmú Szabadkikötő) - tulajdonosa (neve, címe) - üzembentartója (neve, címe, feladata) - rendeltetése (közforgalmú kikötő, árukezelés és határforgalmi ellenőrzés céljára) - jellege (medencés, rézsűs partfal) - igénybevételi lehetősége (nagyhajók fogadása) - üzemeltetés ideje (folyamatos) - hajóállomások száma, helye szélessége, egyéb - közúti, vasúti kapcsolata
Kikötők tulajdonságai2 Vízrajzi adatok
Kikötők tulajdonságai3 - a kikötő veszteglő helyei - a kikötői berendezések és létesítmények (bakok, világítások, feljárási lehetőség) - a rakodási technológia és rakodó berendezések (daru – horogüzem) - kikötő használati engedély - jelentkezési kötelezettség - kikötési és tartózkodási tilalom
Kikötők – adatok
Kikötők – adatok
Kikötők – térkép
Terminálok Csak egy áru fogadására alkalmas kikötő - Konténer terminál - Gabona terminál - Gáz terminál - Olaj terminál (folyékony áru) - Gépjármű terminál
Logisztikai Szolgáltató Központ 10
Logisztikai Szolgáltató Központ Fő feladataik: • a közlekedési alágazatok összekapcsolása, • a feladótól a címzettig tartó szállítási láncok, logisztikai rendszerek szervezése és megvalósítása, • termelésidegen logisztikai feladatok pl. üzemen belüli szállítás, raktározás, komissiózás, végkiszerelés, csomagolás, számlázás átvétele, • az együttműködő partnereknek megfelelő üzemi struktúra valamint a megfelelő információs és kommunikációs rendszer biztosítása. Ezek mellett • A szerződés lebonyolításában (elemzés, tervezés, szervezés, szállítóeszköz, útvonal kiválasztás, tarifa-fuvardíj, szerződések elkészítése és megkötése). • RST funkciókban (raktárba való be és kitárolás, raktározás, komissiózás, raktárak üzemeltetése, szállítmány ellenőrzése, kísérő okmányok) • Csomagolási funkciókban (szállítási csomagok kiválasztása, szállítási és anyagmozgatási segédeszközök kiválasztása, be és kicsomagolás, egységrakomány képzés) • Egyéb funkciókban (őrzés és védelem) • Vámkezelés
Példa
Hálózatok 11
Táblázat – távolság
Térképek
Térkép – távolság, táblázat – sebesség
Térkép – távolság
Térkép – távolság
Táblázat – időkalkulátor
Számolás Adott áru (mérete, mennyisége, tulajdonságai). Adott cél. Adott az útvonal (víziút osztály, méret, átlagos vízsebesség, átlagos szállítási idő). Várható vízállás befolyásolja a szállítást. Korlátozások (hidak, zsilipek, gázlók, szűkületek) Megválasztani a hajó méretét és a terhelhetőségét, azaz a merülését.
Vízi és vasúti hálózatok kapcsolata
Közlekedési hálózat Kínáig
Magyarország
Dunamenti országok
