DR. VARGA PÉTER* Magyarországi cégek, telephelyek szerepe, helyzete a közép-európai cégek logisztikai munkáiban. Az infrastruktúra és a logisztikai informatika szerepe a fejlesztésekben The role of Hungarian companies and sites, the situation in the Central European logistics company's work. The role of information technology infrastructure and logistics improvements Hungary's geographical location is an excellent reason for the establishment of logistics centers for companies in several neighbouring countries to sell goods or services. This article seeks to discuss the possible barriers to the spread of these logistics centers and the introduction of legal constraints, The first part discusses the substantive elements of modern logistics, and it reviews the importance of logistics centers.. The second part deals with the geography of Hungary, while the third one investigates the role of domestic enterprises and the prospects of participation. Finally, the role of the logistics information system, as today's major research area, is discussed.
Logisztikai elemek A felgyorsult gazdasági folyamatok változásai által diktált elvárásoknak, továbbá a kombinált szállítási és a komplex logisztikai rendszerek fejlesztési igényeinek kielégítésre az egyik legjobb eszközei a logisztikai szolgáltató központok. A termelés globalizációjával megjelenő kihelyezett (késleltetett) termelés részegység-gyártás, összeszerelés, csomagolás sikere jelentős mértékben függ a logisztikai rendszer kiépítettségétől, minőségétől. A beszállítói státuszba kerülés esélyét is lényegesen növelhetik egy központi szolgáltató egység szolgáltatásai (informatika, logisztika, tudásbázis). A kihelyezett termelés stabilitása, helyben maradása szükségessé teszi, hogy a „gyártásközeli” kutatás-fejlesztés bázisa is biztosítva legyen, amelyben a szolgáltatóknak is szerepet kell vállalni. Kialakulásukhoz vezetett a „make or buy” vagy az outsourcing lehetősége, de már a konszignációs raktárak használata is ebbe az irányba mutatott. Fontos ok volt a kereskedelemben a vevőközpontú szemlélet kialakulásának, illetve a termék-életciklus lerövidülése, és emiatt a késleltetett gyártási módszerek megjelenése. A logisztikai központok célja komplex logisztikai szolgáltatások biztosítása egy megadott földrajzi területen, régióban, térségben. Ezen szolgáltatások közé tartozik a szállítás, raktározás, rakományképzés, szállítási rendszer konvertálása, sok esetben még csomagolás is társul. Ma már nagy a jelentőségük az ún. intermodális logisztikai szolgáltató központoknak, amely legalább kettő közlekedési alágazat (közúti kapcsolat mellett vasúti, vízi, légi kapcsolódás) kiszolgálására képes telephellyel rendelkezik. A szolgáltató területén *
APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága, Kiemelt Adózók Szakterület, Kockázatelemzési és Speciális Ügyek Osztálya, jogász.
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 kombinált szállítási küldemények fogadására, feladására, tárolására van lehetőség a feltételek pl. bakdaru, mobil konténerrakodó, Ro-La vagy Ro-Ro terminál - rendelkezésre állnak. A vizsgálatainkhoz kapcsolódó legfontosabb logisztikai műveletek a jellegzetes logisztikai rendszerekhez kapcsolódnak, vizsgálhatók területi kiterjedés szerint, mint: • interlogisztika ⇒ termelővállalati logisztika ⇒ szolgáltató vállalati logisztikai • externlogisztika ⇒ országon belüli ⇒ hálózat ⇒ országok közötti. Másrészt vizsgálhatók funkcionalitásukkal: • kereskedelmi, • közlekedési, • szolgáltatási, ⇒ kulturális, ⇒ vendéglátó, ⇒ kommunális, ⇒ hivatali, intézményi, • postai, • karbantartási, • raktár-, • katonai, • üzleti, • marketinglogisztika. A logisztikai műveletek az egyes logisztikai területekhez kapcsolódó logisztikai feladatok egyes elemeit jelentik. Ezek vizsgálata történhet műszaki, közgazdasági, alkalmazott matematikai, illetve környezeti (jogi, társadalmi, kulturális, gazdasági) aspektusokból. Mint a logisztika fogalmából ismert, a logisztikai, anyagáramlási folyamatokhoz mindenesetben integrálódik az információáramlás, a folyamatok vezérlését ma már csak és kizárólag integrált információs rendszerek segítségével lehet megvalósítani. Az informatika, az elektronika rohamos fejlődése új fejlődési pályára tereli a logisztikai szolgáltató központokat is. Számítógépes hálózatok segítségével többcentrumos, decentrumos központstruktúra is működőképes lehet a klasszikus egycentrumos mellett. Másrészt a meglévő központokban is kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése, mivel ezen eszközök használata különösen a logisztikai tevékenységek és kooperációk szempontjából jelentős, ilyenek: • távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), • elektronikus kereskedelem (e-commerce),
2
VARGA P.: MAGYARORSZÁGI CÉGEK, TELEPHELYEK SZEREPE, HELYZETE...
1. ábra Intermodális logisztikai központ • internet és intranet, elektronikus adatcsere (EDI), ⇒ decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, ⇒ a logisztikai központok fejlődésében új vonásokat jelent: • regionális, ill. eurorégiós multidecentrumos logisztikai központ, • intermodális (több közlekedési ágazat csatlakozására épülő) logisztikai központ, kis tömegű alkatrészek (elektronikus termékek) összeszerelését végző üzemek részére történő „percre kész” beszállítások szükségessé teszik a logisztikai központok bővítését, kiegészítését regionális repülőterekkel, • virtuális logisztikai vállalatok, centrumok, amelyek: ⇒ a kis- és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai folyamatait irányítják, ⇒ klaszterek, mint regionális virtuális logisztikai központok a beszállítók logisztikai feladatait szervezik, ⇒ a teljes zártláncú gazdaságban az újrafeldolgozás és újrahasznosítás logisztikai feladatait átfogóan ellátják, ⇒ e-boltok, mint a kereskedelmi és logisztikai tevékenységek integrált szervezetei; • az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, újrafeldolgozására és elosztására, technológiai hulladékok újrahasznosítására, veszélyes hulladékok kezelésére, megsemmisítésére, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása.
3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009
Földrajzi adottságok és fejlesztési lehetőségek Közismert földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan a transzeurópai közlekedési folyosók (a továbbiakban TEN-folyosó, vagy TEN-T), illetve folyosóágak közül hat Magyarországon halad át. A fenti adottságokkal – a témában járatos szakemberek egyöntetű véleménye alapján - azonban hazánk mindezidáig nem élt kellően. A fejlesztés szükségessége mind az Európai Uniós, mind a hazai jogalkotásban és kapcsolódó folyamatokban, cikkekben, kutatásokban egyre gyakrabban jelenik meg. Ezek egyike 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat, melyben a következőket olvashatjuk: „Kedvező földrajzi fekvésünk jó lehetőséget kínál a növekvő nemzetközi kereskedelmi és szállítási szolgáltatások iránti kereslet kielégítésére, és ez hosszú távon jelentős hatással lehet a GDP alakulására. A közlekedési infrastruktúra-hálózat jelenlegi kiépítettsége, színvonala, a különböző közlekedési módok kombinálásának lehetősége, a nemzetközi szállítást támogató szolgáltató létesítmények (kombiterminálok, logisztikai központok) kiszolgálási színvonala és kapacitása nem mindenben felel meg a kor követelményeinek. A szállítás-logisztika távlati fejlesztésének legfontosabb lépése egyrészt a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a perspektivikus nemzetközi kereskedelmi útvonalak mentén (közutak, vasúti törzshálózat, kikötők, agrárkikötők, repülőterek), másrészt pedig a logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglevők korszerűsítése, a hiányzó központok megépítése (esetenként ipari parkkal, illetve az agrárlogisztika esetében termelési és értékesítési szövetkezettel közös létesítményként), magánvállalkozók bevonásával (helyi infrastruktúra kiépítése). Magyarországon az utóbbi években jelentősen megnőtt a közúti forgalom részaránya és a közúti tranzitáru-forgalom, növelve a hálózat terhelését, a zaj- és légszennyezést, valamint az energiafelhasználást. E hatások mérséklésének hatékony eszköze a kombinált szállítás fejlesztése. A kombinált szállítás nagyobb térhódítása csak infrastruktúrájának (a terminálok és a szállító eszközök) fejlesztésével, valamint a megfelelő ösztönző rendszer bevezetésével képzelhető el. A hazánkban sikeres és környezetvédelmi szempontból is kívánatos kombinált (vasúti-közúti) árufuvarozási rendszer további fejlesztésével meg tudjuk őrizni e téren meglévő versenyelőnyünket a szomszédos országokkal szemben. Ugyancsak a logisztikai központok és kombiterminálok fejlesztését szolgálja a kikötői infrastruktúra, a kikötői, logisztikai központok fejlesztése, a kikötők trimodálissá tétele, azaz közúti, vasúti, vízi úti átrakóhelyek megépítése (ipari, mezőgazdasági tömegáru fogadására). Kiemelt fontosságú a termelői szerveződéseken alapuló agrár-logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglévő agrárkikötők korszerűsítése és újak létesítése. Az agrárlogisztika hatékony működésének alapvető feltétele a színvonalas agrárinformatikai rendszer kiépítése és működtetése.”
4
VARGA P.: MAGYARORSZÁGI CÉGEK, TELEPHELYEK SZEREPE, HELYZETE...
2. ábra TEN-folyosók
A hazai telephelyek, cégek szerepe A kialakított logisztikai bázisok működtetése helyhez kötött, ezért létrejöttük és bővítésük szükségszerűen maga után vonzza a működtetésben részt vevő cégek megjelenését. Függetlenül attól, hogy ezen cégek külföldi, vagy belföldi illetőségűek tevékenységüket az adott logisztikai bázis tekintetében nagyobbrészt helyben kell hogy végezzék. Amennyiben pedig egy adott cég egyes feladatokat nem kíván külső cégek részére kiszervezni, illetőleg leányvállalati formában működtetni akkor is szükségszerűen végez az általa működtetett telephelyen feladatokat. Ezen feladatok ellátásához olyan szakképzett munkaerőre van szükség, amely jártas az anyagmozgatásban (gépek kezelésben), a munka szervezésében, a következőkben tárgyalandó korszerű információs rendszerek kezelésében. A hazai cégeknek tehát kiemelkedő lehetőségei volnának a logisztikai bázisok megépítésének munkálataiban, működtetésében való részvételre, amennyiben kellően felkészülten várják az új lehetőségeket. A kiegészítő tevékenységek köre ugyanis rendkívül széles körű, mint arról már szó volt a klasszikus tevékenységeken túl (szállítás, raktározás, rakományképzés, stb.) gyakran megjelenik a csomagolás, vagy akár a kutatás-fejlesztés is. A szervezéstudomány korszerű vívmányai figyelembevételével a fizikai adottságok és képességek mellett egyre nagyobb szerepe van a versenyképesség tekintetében a logisztikai információs rendszereknek.
5
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009
Logisztikai információs rendszerek (LIS) Az információs rendszerek, ezen belül a logisztikai folyamatokat (és ennek kiterjesztéseként az ellátás lánc működését) támogató logisztikai információs rendszer igen jelentős kutatási terület. Minden esetben, logisztikai folyamatokat támogató információs rendszer felépítése tükrözi a logisztikai menedzsment alapvető feladat-struktúráját. Nemcsak a működési feladatokat kell menedzselni, hanem fontos a tervezés szerepe, hiszen a versenyképes logisztikai működés biztosításához elengedhetetlen a logisztikai folyamatok tervezése. Ebben a lépésben fogalmazódnak meg a logisztikai célok, illetve keretek, melyeken belül a megvalósítás során a konkrét folyamatok végbemennek. Ahhoz, hogy a folyamatos fejlődés biztosítható legyen, szükség van a működés valós teljesítményének mérésére, elemzésére és a kapott eredmények visszacsatolására, a rendszer kritikus szempontok szerinti újratervezésére. A működési és a tervezési folyamatok a logisztikának, az ezeket támogató tranzakciós rendszer és döntéstámogató rendszer a logisztikai információs rendszernek két meghatározó, egymással természetesen szoros kapcsolatban álló része. A LIS elsősorban egy tranzakciós rendszer, és ma már része az EIS-nek (Enterprise Information System), mégpedig integráltan. Ebből következően tartalmazza mindazokat az előnyöket, amiket egy általános vállalatirányítási rendszer ismer. Fontos alapja a LIS egy döntési rendszernek, amely erre a tranzakciós rendszerre épül. A fejlett logisztikai információs rendszerek harmadik kiemelt jelentőségű eleme a kommunikációs rendszer. A kommunikációs rendszer részének tekintjük a hatékony információáramlást, információcserét és erre épülő kommunikációt biztosító automatikus azonosító rendszereket automatikus azonosító rendszerek (szabványos áruazonosítás, vonalkód, rádiófrekvenciás azonosítás) és kommunikációs technikák (elektronikus adatcsere, értéknövelő szolgáltatások, internet) ismertetése.
Felhasznált irodalom jegyzéke 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról. 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról. 94/2005. (XII. 15.) OGY határozat az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről. 1103/2006. (X. 30.) korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról. 2212/1996. (VII. 31.) korm. határozat a közlekedéspolitikáról. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2005/C 120/04) véleménye a „Páneurópai közlekedési folyosókról”. GUBÁN ÁKOS, GUBÁN MIKLÓS: LOGCBC „Interregionális logisztikai hálózatok keretfeltételeinek feltérképezése és megalapozása Észak-Magyarországon és a kassai és a besztercebányai kerületekben” 2006. tanulmány, Salgótarján MK-00223. CSELÉNYI JÓZSEF, BÁLINT RICHÁRD: Ipari parkoknál jelentkező logisztikai feladatok és azok új fejlődési pályái. http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack /2002-ev/02-szeptember/tra-06.html
6
