LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
–
• • • • • • • • • • • • •
Történelmi áttekintés
Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de Jomini (1779-1869) francia tábornok munkáiban a loger (lakni) szó alapján a logisztikát marechal des logis (szállásmester) tevékenységi területével azonosította. A 19. század végén jelenik meg az angol irodalomban a szó logistics változata. A tengeri flotta ellátási feladatainak megszervezését illetik ezzel a kifejezéssel. Közelmúlt: 1935-1936 abesszíniai háború A második világháború Koreai háború Az 50-es évek közepétıl polgári logisztika (elosztás) A 70-es években jelenik meg az integrált logisztika (rendszerszemlélet). – A logisztika térhódításának okai és háttere A gazdasági szervezeteket anyagi folyamatainak jellemzıi: térben és idıben szakaszosak, kapacitás különbségek. Következmény: mozgatás, készletezés. Ellátás, termelés és elosztás
A felértékelıdés okai A gazdaságban végbement változások Piac (élesedı verseny, a fogyasztók minıségi igényeinek változásai) Termelés (rendelésre orientált gyártás, rövid átfutási idık, a gyártási mélység csökkenése, számítógéppel integrált rugalmas gyártási rendszerek) Humán erıforrások (a kvalifikált munkaerı egyre drágábbá válik) Az áruk mozgatásával szembeni igények változásai A változásokra ható tényezık: a beszerzési és értékesítési piacok globalizálódása, a termékféleségek számának növekedése, a rendelésre orientált gyártás, a gyártási mélység csökkenése, a JIT (Just in Time) elvő ellátás térhódítása, a kisvállalkozások számának a növekedése. A hatások következményei: csökken a szállításigényes tömegáruk aránya, csökken a küldemények nagysága és növekszik a szállítások gyakorisága, nınek a szállítási távolságok (nemzetközi termelés), növekszenek a szállítás minıségével szembeni elvárások (gyorsaság, pontosság, rugalmasság, megbízhatóság, áruvédelem stb.), egyéb logisztikai szolgáltatásokkal (csomagolás, raktározás, vámkezelés, stb.) szembeni igények növekedése.
A LOGISZTIKA FOGALMA: A logisztika az
összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet integrálja, amelyek egyrészt elısegítik a termékek áramlását a nyersanyaglelıhelyektıl a végsı felhasználásig, másrészt az információk áramlását, amelyek mozgásba hozzák a terméket, azzal acéllal, hogy biztosítsák a megfelelı szintő és elfogatható költségő áruellátást. • A logisztika két vagy több olyan tevékenység integrációjának leírására szolgál, melyek a nyersanyagok, befejezetlen termékek, félkész és késztermékek hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását és ellenırzését szolgálják. Ezek a tevékenységek magukban foglalják többek között a vevıszolgálatot, a kereslet elırejelzését, az árupályán megvalósított kommunikációt, a készletgazdálkodást, az anyagmozgatást, a rendelések feldolgozását, az alkatrész utánpótlását, az üzemi és raktári telephely kiválasztását, a beszerzést, a csomagolást, a visszáru kezelését, a selejt és hulladék elhelyezését, a szállítást, a raktározást és a tárolást (American Society of logistics, 1984).
A korszerő logisztikai rendszerek megértéséhez ismernünk szükséges, hogy a „mai” logisztika – az elmúlt közel három évtizedben – szakaszosan fejlıdött ki. Azt is látnunk kell azonban, hogy ezek a szakaszok átfedik egymást. A négy fejlıdési szakasz a következık szerint különíthetı el: • áruelosztás, • anyaggazdálkodás és termelés, • beszerzés, • átfogó (integrált) rendszer a vevıtıl a vevıig.
FELADATA: biztosítani az áruválasztékot a megfelelı mennyiségben , a megfelelı idıben minıségben és megfelelı helyen a lehetı legkisebb költséggel.
A logisztikai tevékenységek csoportosítása
Anyagellátás
Termelés
Disztribúció
Anyagi folyamat
beszállítás, anyagmozgatás stb.
anyag-, félkész- és késztermék raktározás; anyagmozgatás
csomagolás, anyagmozgatás, kiszállítás stb.
Információs folyamat
tervezés, beszerzés, rendelés, ellenırzés, kínálat-nyilvántartás
készletgazdálkodás, termelésprogramozás, raktári nyilvántartás stb.
Vevıszolgálati tevékenység, vevı- és rendelés nyilvántartás
Minimum elv: meghatározzuk a vevı kiszolgálás szintjét és ezt valósítjuk meg a legkisebb költség mellet Maximum elv:rendelkezésre álló anyagi eszközökbıl indulunk ki és ebbıl valósítjuk meg a lehetı legjobb vevı kiszolgálást
A logisztika területei A logisztikát a szakirodalom három nagy területre osztja fel: anyagellátási, termelési és elosztási logisztika, amelyhez különbözı anyagi és információs folyamtok kapcsolódnak. Az ellátási logisztika (anyagellátás) azért felelıs, hogy a szervezet fıtevékenységéhez szükséges alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek a 4Melvnek megfelelıen rendelkezésre álljanak. Feladata: az alkalmas anyagellátási stratégiák, megválasztása, a beszerzés helyétıl a vállalatig terjedı anyagáramlás és az ehhez kapcsolódó információ áramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenırzése. A termelési logisztika az alapanyagraktártól a termelési folyamat különbözı fázisain át a késztermékraktárig terjedı anyagáramlást, tárolást tervezi, szervezi és irányítja. Feladatai: a bemenı oldalon az anyagok, a kimenı oldalon a késztermékek készletezése, tárolása, megóvása, a munkahelyek kiszolgálása, termelésközi készletekkel való gazdálkodás. Az elosztási logisztika (fizikai disztribúció) felelıs azért, hogy a termelıhelyrıl a fogyasztóhoz kerüljön a késztermék. Feladata: a késztermék raktártól a felhasználóig, fogyasztóig terjedı termék – és információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenırzése
