LLP 2012 KA1: Többoldalú roma projektek
SZAKÉRTŐK SZAKMAI KÉPZÉSE AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ ROMA EMBEREK JÖVŐJÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN- Exp-Rom Projekt száma: 530857-LLP-1-2012-1-SI-KA1-KA1MPR Megállapodás száma: 2012- 3827/001-001
A projekt időtartama: 2012. 11. 01 – 2014. 10. 31.
D4.1: TANTERV SZAKÉRTŐK SZAKMAI OKTATÁSÁHOZ
A projekt az Európai Bizottság finanszírozásával valósul meg. Ez a kiadvány [kommunikáció] a szerző nézeteit tükrözi, az Európai Bizottság nem vállal felelősséget az alább megtalálható információk felhasználásáért.
PROJEKT MEGHATÁROZÁSA
Projekt: Projekt szám Projekt rövidítése: RomProjekt címe:
Szerződés száma: Projekt időtartama: Projekt koordinátor: A KÉZIKÖNYVRŐL Cím: Partnerek:
Többoldalú roma projekt 530857-LLP-1-2012-1-SI-KA1-KA1MPR KA1 SZAKÉRTŐK SZAKMAI KÉPZÉSE AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS ROMA EMBEREK JÖVŐJÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN- Exp-Rom 2012 – 3827/001-001 01/11/2012 – 31/10/2014 Trebnje Oktatási és Kulturális Központ, Szlovénia
Tanterv szakértők szakmai oktatásához The Trebnjei Oktatási és Kulturális Központi, SOŽITJE EGYESÜLET, Fogyatékossággal Élők Oktatásáért és Fejlesztésért Egyesület - ASEDDEDIPE, AMRITA OBK, Vilniusi Roma Közösségi Központ - RCC Szerzők: Adam B., Batakoglou V., Charalabidou C., Flisar J., Imre G., Imre R., Janežič V., Jerič K., Karavasi A., Katakalos S., Konsoulas G., Ločniškar V., mag. Novak M., dr. Novak T., Orsós A., Orsós M., Pavlič P., Stech K., Tori S., dr. Vadnal K. (ed.) Kiadó: CIK Trebnje Lektor: OPTIMUS LINGUA, storitve, d.o.o. Design: Aleša Vukosavljević Print: Forma 1 d.o.o., Ljubljana Másolatok száma: 100 Év: 2014
2
Tartalomjegyzék
1.A projektről..............................................................................................................45 5 1.1. A motiváció.........................................................................................................4 1.2. Cél...................................................................................................................4 5 5 1.3. Célkitűzések........................................................................................................4 2.Projekt partnerek...................................................................................................5 6 Project koordinator: Trebnje Oktatási és Kulturális Központ...........................................56 A SOŽITJE Egyesület.................................................................................................5 6 Fogyatékossággal Elők Oktatásáért és Fejlesztéséért Egyesület – ASEDDEDIPE...............67 AMRITA OBK............................................................................................................6 7 Vilniusi Roma Közösségi Központ................................................................................7 8 3.Romák speciáis szükségletei és speciális szükségletú romák-helyzetelemzés....78 3.1. Metodológiai megjegyzsek..................................................................................78 10 3.2. Legfontosabb megjegyzések...............................................................................9 10 3.2.1 Tudatosság novelése................................................................................9 12 3.2.2. Egészségügyi ellátás és rehabilitáció.........................................................11 17 3.2.3. Oktatás képzés.......................................................................................15 21 3.2.4. Foglalkoztatás helyzete............................................................................20 25 3.2.5. Szociális-jóléti helyzet..............................................................................24 27 3.2.6. Személyes integritás és szervezetk helyzete..............................................25 30 3.2.7. Tanulságok..............................................................................................27 31 4.Tanterv szakértők szakami képzéséhez...............................................................29 31 4.1. Bevezés és tanfolyami célok................................................................................29 34 4.2. Modulok............................................................................................................32 34 4.2.1. ’A’ modul: Romák az Európai Unióban........................................................32 34 A.1. Romák Európában......................................................................................32 36 A.2. Roma stratégia európai uniós és tagállami szinten.........................................34 37 A.3. A diszkrimináció ördögi körforgása...............................................................35 39 A.4. Romák társadalmi integrációja helyi és országos szinten................................37 41 4.2.2. ’B’ Modul: Értelmi fogyatékossággal élő emberek........................................39 41 B.1. Értelmi fogyatékossággal élő emberek..........................................................39 43 B.2. Értelmi fogyatékosságal élő emberek jellemzői..............................................41 45 B.3. Módszertan értelmi fogyatékos emberek ellátására........................................43 4.2.3. C Modul: Értelmi fogyatékosságal élő roma emberek és családjaik 46 társdalmi szerpének megerősítése…………………………………………………………...4 C.1 Értelmi fogyatékossággal élő emberek hozzátartozóival való együttműködés 46 módszerei..................................................................................................44 48 C.2. Önérvényesítés...........................................................................................46 49 C.3. Egyéni fejlesztési terv..................................................................................47 50 5.Gyakorlati képzés...................................................................................................48 51 6.Kurzus programja, didaktikai ajánlás...................................................................49 52 7.Értékelés.................................................................................................................50 8.Program minőségének értékelése........................................................................51 52 9.Hivatkozások.............................................................................................................. 53
3
4
1. A projektről 1.1. A motiváció
Az értelmi fogyatékossággal élő romák halmozottan hátrányos helyzete adta a projekt motivációját. A romák általánosságában, napi szinten találkoznak a társadalom megbélyegező mechanizmusával, amely a társadalmi kirekesztésben, alacsony iskolázottságban, magas munkanélküliségben és rossz életkörülményeikben is megnyilvánul. A helyzet még inkább aggodalomra ad okot, ha értelmi fogyatékossággal élő romákról van szó. Az alacsony iskolázottság és az információk hiánya miatt a roma családok és általában a roma társadalom nem sokat tud az értelmi fogyatékosságról. Emiatt az értelmi fogyatékossággal élő emberek sok esetben nem vesznek részt a romák mindennapi életben, továbbá a családra marad a gondozásuk, amely legtöbb esetben nem megfelelő. A témát kritikusabbá teszi, hogy legtöbb esetben a szakemberek (pl.: az oktatási szakemberek, szociális munkások), akik a speciális szükségletű emberekkel és családjaikkal, illetve romákkal foglalkoznak, nincsenek megfelelően képezve arra, hogy értelmi fogyatékossággal élő romákkal dolgozzanak. Ebben az összefüggésben a szakembereknek figyelembe kell venniük az adott környezetet, és azt, hogy a romák kulturális különbségekből adódóan eltérően kommunikálnak és viselkednek.
1.2. Célok
A projekt célja, hogy felkészítse a szakembereket és a szakértőket, akik már egyébként is értelmi fogyatékossággal élő emberekkel vagy romákkal foglalkoznak. Az innovatív tanterven alapuló célzott oktatáson keresztül képesek lesznek arra, hogy segítsék az értelmi fogyatékossággal élő romákat és családjaikat, továbbá a romák között növeljék a tudatosságot az értelmi fogyatékosság témájában, annak érdekében, hogy harcoljanak a megkülönböztetés ellen, valamint növeljék az értelmi fogyatékos romák elfogadottságát a saját közösségükben és a többségi társdalomban egyaránt.
1.3. Célkitűzések
Az Exp-Rom projekt fő célja, hogy megalkossa az értelmi fogyatékos roma emberek szakszerű ellátását biztosító szakmai oktatási anyagot olyan szakemberek számára, akik egyébként is értelmi fogyatékos emberekkel vagy romákkal dolgoznak, továbbá jelentős gyakorlattal és ismerettel rendlelkeznek az értelmi fogyatékosság területén vagy roma ügyekben, de ismereteik hiányosak a roma értelmi fogyatékos emberek célcsoportját illetően. Az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek sajátos jellemzőinek megismerésével a szakemberek megtanulják, hogyan közelítsék meg ezeket az embereket, hogyan adjanak tanácsot számukra és családtagjaiknak, és hogyan javasoljanak számukra különböző oktatási programokat. A képzést követően a szakemberek megfelelő tudással rendelkeznek majd ahhoz, hogy tanácsadással, nyomon követéssel segítsék a célcsoportot és családjaikat, megkönnyítsék beilleszkedésüket az oktatási rendszerbe; a roma közösségben felhívják a figyelmet az értelmi fogyatékkal élők helyzetére, ami hozzájárul a megkülönböztetés elleni harchoz és előmozdítja az értelmi fogyatékos roma emberek saját társadalmi, továbbá szélesebb társadalmi közegekben való elfogadottságát.
5
A projekt konkrét céljai és célkitűzései: • a roma közösségek és érintett felek bevonásával felmérés készítése az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek helyzetéről; • a felmérés eredményei alapján meghatározni az oktatási tanterv fogalmi és tartalmi követelményeit; • megalkotni a szakértők szakmai képzéséhez szükséges 50 órás oktatás tantervét; • elkészíteni a tananyagot, a trénerek kézikönyvét, a résztvevők kézikönyvét és az oktató DVD-t; • a tanterv gyakorlati megvalósításaként 50 órás szakmai képzés szervezése a szakértők számára; • a nyilvánosság bevonásával a projekt céljainak és célkitűzéseinek terjesztése, és általánosságban növelni a tudatosságot az értelmi fogyatékossággal élő romákat sújtó kettős diszkrimináció témájában; • A tanterv és tananyag jövőbeni, és más országokban történő terjesztése a projekt értékeinek fenntarthatósága érdekében.
2. Projekt partnerek
Project koordinátor: Trebnje Oktatási és Kulturális Központ (www.ciktrebnje.si)
A Trebnjei Oktatási és Kulturális Központ (OKK Trebnje) 1959-ben a trebnjei önkormányzat hozta létre, eleinte népfőiskola funkcióval működött, hogy támogassa és fejlessze a felnőttoktatást. Ma már átfogó oktatási programmal szolgálnak a felnőttek számára: általános iskolai képzéssel, középiskolai és felsőoktatási programmal, továbbá számos nem- formális oktatási programmal (oktatások, képzések és kurzusok). A szervezet 12 munkatárssal dolgozik. Idén nagyobb figyelmet kaptak azok a projektek, amelyek az életen át tartó tanulásra ösztönzik a különböző célcsoportokat, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra (idős emberek, vidéki lakosok, roma emberek, speciális szükségletű emberek, munkanélküliek, börtönbüntetésüket töltő emberek, stb.) Külön hangsúlyt kap a romák oktatása. Trebnje környékén nagyszámú roma közösség el, ahol a romák egy része nem részesül semmilyen típusú oktatásban. Általános iskolai és szakképzést nyújt a szervezet, valamint különböző kurzusokat, melyek az életkörülmények előmozdításában segítenek (főző tanfolyam, személyes higiéniai-, számítógépes tanfolyam és különböző szakmák bemutatása). Közvetlen kapcsolatban állnak a szociális központokkal és a munkaügyi irodákkal annak érdekében, hogy a legjobban tudják segíteni az ott élőket.
The SOŽITJE Egyesület (www.zveza-sozitje.si)
A SOŽITJE Egyesület – Országos Szlovén Egyesület az Értelmi fogyatékkal Élőkért és Családjaikért - 1963-ban került megalapításra az Értelmi Fogyatékos Emberek és Családjaik Társaságaként. Napjainkban SOŽITJE Egyesület 52 helyi szervezetet és a szlovén Speciális Olimpiai Szövetséget tömöríti magában, 15 000 taggal rendelkezik. A SOŽITJE Egyesület a társaságokra vonatkozó jogszabályok alapján működik. A Szlovén Köztársaság Kormánya a fogyatékkal élők reprezentatív szervezeteként tartja számon az Egyesületet, továbbá meghatározó szerepet játszik oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális területeken is. Az Egyesület küldetése, hogy előmozdítsa az értelmi fogyatékos 6
emberek és családjaik teljes körű társadalmi inklúzióját a többségi társadalomba, továbbá a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény intézményi és kulturális közegben való végrehajtása. A fő feladatuk és tevékenységük a politikai folyamatokban való részvétel, és együttműködés az intézményrendszer létrehozása és/vagy a módosítása terén, speciális szociális programok előkészítése nemzeti szinten, kiadói, szállítási tevékenység, speciális segítségnyújtás a szakértői területeken családok és más csoportok számára, valamint segítséget nyújtanak a helyi társaságok tevékenységében. A SOŽITJE rendelkezik egy szociális vállalkozással, a Želva Kft.-vel, amely a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásával a munkaügyi rehabilitációjukat látja el.
Fogyatékossággal Élők Oktatásáért és Fejlesztéséért Egyesület – ASEDDEDIPE:
A Fogyatékossággal élők oktatásáért és fejlesztésért Egyesület – ASEDDEDIPE egy görög civil szervezet, amelynek célja, hogy előmozdítsa a tagok (fogyatékkal élők) minden szektorban való jelenlétét. A szervezet már több képzést bonyolított le, továbbá más szervezetekkel együttműködve is folytat oktatási tevékenységet, mint például számítógépes, könyvelői és nyelvi képzéseket, stb. A szervezet legfontosabb célja, hogy lehetőséget biztosítson az oktatási szakembereknek (szociológus, professzor, stb.), hogy megfelelő ismeretet és gyakorlatot szerezzenek a fogyatékkal élő személyek oktatásával kapcsolatban. A tanulók különös szükségletűek és néhányuk etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartozóak. A fogyatékossággal élők számára a szervezet próbálja a foglalkoztatási lehetőségek, és az önállóság elérése érdekében a szükséges képességeket fejleszteni. A munkájuk során együttműködnek más európai országokkal, megismerve különböző eszméket és kultúrákat, gazdagítva a munkatársaik tudását és tapasztalatát, találkozva a legújabb jó gyakorlatokkal Európa-szerte.
AMRITA OBK Egyesület (www.amritaobk.hu):
Az Amrita roma fiatalokkal foglalkozó szervezet, székhelye Pécsett, Dél-Magyarországon van. Ez egy önsegítő csoport, amely 1994-ben jött létre. A közösségi központot roma tanulók és roma értelmiségiek vezetik. Az Amrita Egyesület támogatást és képzést nyújt roma fiatalok számára. Az Amrita jól ismert, és pozitívan hangzó név a magyar roma szervezetek között, a legnagyobb hallgatói hálózat, amelyet az EU támogat. Az Amrita Egyesület 650 taggal rendelkezik, akik közt roma tanulók és szakemberek találhatóak. Az Egyesület fő tevékenységét jelenti a tanórán kívüli programok biztosítása, amelyek nyelvórák (angol, francia, spanyol, olasz, német, beás és lovári cigány nyelvek) és szabadidős tevékenységek (sport, kirándulás, számítógépes tanfolyamok - ECDL tanfolyam, multikulturális programok) formájában valósulnak meg, továbbá nyaranként nyári tábort szerveznek. Az Egyesület a szociális munkások, tanárok és fiatalok számára szervez képzéseket annak érdekében, hogy felkészítse őket a romákkal való munkára (megismerik a kultúrájukat, új tanítási módszereket, az alapvető szükségleteket). A résztvevőik iskola- és családlátogatáson is részt vesznek. Az Amrita tevékenysége modellként szolgált a hasonló szerveztek számára, így programjukat átvették, továbbá hasonló egyesületek alakultak az Amrita segítségével. Az Egyesület az elmúlt 18 év alatt terjeszkedett, az ország déli területe mellett, Eszak-Kelet Magyarországon is megjelent. Az Amrita "klasszikus" projektjei: lakhatási és hátrányos helyzetű romák munkapiaci részvételét elősegítő programok. 7
Vilniusi Roma Közösségi Központ - RCC (www.roma.lt)
A Vilniusi Roma Közösségi Központ 2001. júliusában alakult a litván Állami Roma Integrációs Program (2000-2004) végrehajtásának eredményeként. Az RCC kapui 2011. szeptember 3-án nyíltak meg, közintézményi formában működik. A központ célja, hogy a Kirtimai roma táborban élők társadalmi integrációját segítse. A RCC tevékenységét az alábbi feladatok ellátása érdekében szervezi: • A roma közösség attitűdjének megváltoztatása az integrációhoz • Segítséget nyújt a romáknak problémáik értékelésében, a szociális és pénzügyi problémák megoldásának lehetséges módszereit bemutatja; • Állandó foglalkozásokat tart, gyerekek és tinédzserek oktatásával-nevelésével foglalkozik, az RCC lehetőségeit és terét felhasználva próbálja formálni, motiválni a roma gyerekeket és tinédzsereket, szüleiket és családokat elkötelezetté tenni az oktatás, önképzés, önnevelés irányában; • A roma tradíciók ápolása, a roma közösség, mint etnikai csoportnak az asszmilációtól és marginalizációtól való megtartása Az RCC a roma telep közelében helyezkedik el, ahol magas a bűnözési ráta. Lehetőségek tárháza áll rendelkezésre a gyermek és tinédzserek számára szervezhető tevékenységekből. Különböző hobbi, szabadidős csoportok működnek. Nyelvi, számítógépes, online tanfolyamok, zenei, művészeti, sport stb. Tradícióvá váltak a gyermekek és szülők számára szervezett szünidei programok. Különös figyelmet fordítanak a felnőttek számára szervezendő tevékenységekre és tanácsadásra. A központnak 11 roma származású munkatársa van. A litván nyelvképzés és számítógépes tanfolyamok kerülnek megszervezésre. Különféle szakképzési programok állnak rendelkezésre. A "Roma de drom" együttes pedig sikeres zenei fellépéseken vesz részt országszerte. Az RCC szociális és jogi segítségnyújtással is foglalkozik. Az RCC több olyan projektben vesz részt, amelynek célja, hogy a roma felnőttek és gyermekek életminőségét javítsa. A közösségi kezdeményezések támogatására, erősítésre különös figyelmet fordítanak. Az RCC úgy szervezi a tevékenységét, hogy a roma közösség szükségleteinek megfeleljenek. Széleskörű szociális szolgáltatást nyújtanak. Jelentős munkát fektetnek a romák társadalmi életbe való bevonásába.
3. A romák speciális szükségletei és a speciális szükségletű romák -helyzetelemzés 3.1. Metodológiai megjegyzések
Az értelmi fogyatékkal élő romák problémájával foglalkozó kutatás alig, szinte nem is létezik. Általánosságban a szakemberek és a közérdeklődés a speciális szükségletű romákra figyelnek, míg gyakran megfeledkeznek a fogyatékos, különösképpen az értelmi fogyatékos romákról. A felmérés azt a célt szolgálja, hogy betekintést nyerjünk az értelmi fogyatékos romák, közösségen belüli és társadalmi helyzetébe. A kérdőív úgy került összeállításra, hogy minél több információt kaphassunk a roma közösségen belüli értelmi fogyatékosságról és hogy megszólítsa az illetékes roma és nem-roma intézményeket (egyesületek, oktatási intézmények, szociális intézmények, az érintett minisztériumok, egyetemek, önérvényesítő központok, értelmi fogyatékkal élők foglalkoztatási központjait, stb.). A válaszadók csoportjainak különbözősége miatt két változatban készült el a kérdőív, az egyik a döntéshozók számára, a másik változat pedig a civil szervezeteknek szólt. Mind a két kérdőív hat alapvető indikátort tartalmazott, amelyek a fogyatékkal élők helyzetére vonatkozó dokumentumok (Bizottság Közleménye 2010, Megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt) és a romák helyzetére vonatkozó dokumentumok is használnak (Európai Bizottság Nemzeti Romaintegrációs 8
Stratégiák Uniós keretrendszere 2020-ig). Ezek a következők: tudatosság növelése, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociális ellátás, a lakhatás és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, személyes integritás, civil szervezetek működése. A kutatási anyag gyűjtése érdekében az interjúkat személyesen vagy e-mailen keresztül készítették. A kutatási terv alapján a partnereknek 50 interjút kellett készíteniük, illetve 50 kitöltött kérdőívet beadniuk. módszertani útmutató részeként javaslat volt, hogy a válaszadókat típus szerint rendezzék. 1. táblázat: A kitöltött kérdőívek száma a válaszadók és projekt partnerek szerint
A válaszadókkal való közvetlen kapcsolatnak köszönhetően a kutatók abban az előnyös helyzetben voltak, hogy egyes kérdésköröket mélyebben meg tudtak vizsgálni. Ez azért van, mert általánosságban az emberek szívesebben beszélnek, mint írnak. A válaszadók többsége hozzájárult ahhoz, hogy megbeszéljék és kifejezzék a véleményüket, sőt ezt megtették olyan témákban is amely, bizalmas információkhoz kapcsolódnak. A másik előnye az interjúnak az volt, hogy a kutatóknak lehetősége nyílt arra, hogy a kérdéseket körülírják, elmagyarázzák, biztosítva ezzel azt, hogy a romák megértsék a kérdéseket. Végül, a közvetlen és személyes kommunikáció nagyobb szabadsághot ad a kérdések felvezetésében és sorrendjében. Ugyanakkor nagyon nehéz volt a célzott számnak (50 fő) megfelelő, kompetens és interjút adni hajlandó válaszadókat találni. Például a szlovén partner 180 kérdőívet állított ki különböző, potenciális válaszadóknak, és csak 30 %-át kapták vissza, azaz 54 kitöltött kérdőívet. A leggyakrabban az alábbiak okokat jelölték meg: nem érezték elég kompetensnek magukat arra, hogy a témában kifejezzék véleményüket, a roma közösségben szerzett gyakorlat hiánya, vagy nem rendelkeztek kifejezett, külön adattal a romákra vonatkozóan. A válaszadók, akik hajlandóak voltak az interjúra hasznos információval szolgáltak, ami rálátást biztosított célzottan a problémára: az értelmi fogyatékos romák helyzetére a roma és a többségi társadalomban. 9
3.2. Legfontosabb megállapítások 3.2.1. A tudatosság növelése
Társadalami A társadalmi tudatosság növelése az értelmi fogyatékos állampolgárok képességeiről, szükségleteiről, jogaikról és kötelezettségeikről tudatosság alapfeltétele a sztereotípiákkal, előítéletekkel és az élet minden területén megjelenő káros gyakorlatokkal szembeni küzdelemnek (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 8. cikk). Ez a tevékenység rendkívül fontos a roma közösségek számára, hiszen ők egyébként is szembesülnek kirekesztéssel és diszkriminációval. Ezért ha a speciális igényű vagy fogyatékkal élő romáról van szó, az értelmi fogyatékosság nem mindig látható, fennáll a veszélye a többszörös diszkriminációnak. Jelenleg nem, vagy alig létezik a vizsgált országokban olyan tevékenység, amely az ilyen helyzetek elkerülését szolgálnák. Görögországban nem volt még figyelemfelkeltő állami kampány a lakosság részére, amely a figyelemfelkeltést és az informálást szolgálta volna a roma közösségen belüli értelmi fogyatékosság témájában. A civil szervezetek két na-gyobb konferenciát rendeztek Thesszalonikin és Kavalán egyetemi oktatók és előadók bevonásával. Az ilyen jellegű tevékenységre azért nem kerül sor, mert a romák hátrányos helyzetű csoportként nem élveznek elsőbbséget az állami támogatások elosztásának sorában. Litvániában nyelvi akadálya van annak, hogy a romák speciális igényei nem kerültek felismerése. Továbbá sok esetben nem egyszerű a roma családokkal találkozni, és érzékelni az értelmi fogyatékos családtag szükségletei. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a romák maguk, vagy családtagjaik nem kérnek segítséget. Ahhoz, hogy a roma értelmi fogyatékos emberekről, családtagjaikról figyelemfelkelő programok szülessenek, a megfelelő intézményeknek kell megtenniük a lépéseket. Szlovéniában sincs semmilyen tevékenység, ami a társadalmi tudatosságot növelné az értelmi fogyatékos romákról. Csak néhány válaszadó hallott olyan felnőtteknek szóló programról, amelyet helyi és nemzeti szinten valósítanak meg a munkaügyi központok és oktatási szervezetekkel közösen. Hasonló a helyzet Magyarországon. A válaszadók többsége nem hallott figyelemfelkeltő programokról és nem is látta szükségességét, mert társadalmilag ellenkező hatást váltana ki. Ráadásul a válaszadók többsége nem tud és nem is akar többet tudni a fogyatékosságról, mivel negatív társadalmi jelentése van és ezt nehéz ellensúlyozni.
Az értelmi fogyatékossággal élő személyeknek másokkal azonos alapon joguk van lakóhelyüknek és annak megválasztására, hogy hol és kivel élnek együtt. Nem kötelezhetőek bizonyos megszabott körülmények között élni. A fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell a hozzáférést többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget, mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése céljából szükséges (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 19. cikk. Az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek esete érdekes, ugyanis a családjukkal élnek, azonban különös szükségleteik nem kerülnek felismerésre. Görögországban a romák általánosságban a társadalom peremén élnek. Így a marginalizálódás következtében (kedvezőtlen közösségi higiénia) az előítéletek ördögi körforgásában a szegregáció és a társadalmi kirekesztődés, kormányzati tétlenség és a helyi ellenségeskedés áldozatai. Mivel a roma értelmi fogyatékos emberek családjaikkal élnek, részesei a térbeli és társadalmi szegregációnak, ami "gettósodáshoz" vezet. Közösségbe való befogadás
10
Ilyen körülmények között sem a család, sem a roma közösség nem képes a fogyatékossággal élők szükségleteinek kielégítésére. Ez az jelenti, hogy értelmi fogyatékosságuk következtében nincs lehetőségük normális magánéletre és társadalmi életre. Ráadásul a fogyatékos emberek napközbeni ellátására szakosodott állami intézmények alig, vagy nem működnek egyáltalán. Az értelmi fogyatékos embereket (nem csak roma betegekét) ellátó 40 központ közül már csak három működik napjainkban. Litvániában az értelmi fogyatékos roma emberek szintén családjaikkal és a roma közösségekben élnek, különös szükségleteiket nem ismerik, vagy nem tudják ellátni. Néhányuknak a közösségen belül megvannak a kötelezettségei és jogai, mint a közösség más tagjának, míg egy részüknek nincs. Sok esetben a közösség teljes értékű tagjaiként tekint rájuk, ez különösen igaz a nőkre, akik megházasodnak, gyerekeket szülnek, ellátják őket és a háztartás körüli munkákat is elvégzik. Másrészről viszont olyan egyéneknek tartják őket, akiknek el kell nézni a hiányosságaikat, hibáikat. A litván válaszadók rámutattak arra, hogy a különleges szükségletek megértéshez szükség lenne egy átható vizsgálatra. Sajnálatos módon, a romák különleges szükségletei nem oldódnak meg idegen nyelvi oktatással (oktatási intézményben) de a gyermekek jogai és kötelezettségei azonosak. A családok sok esetben nem értik vagy nem ismerik a gyerekek szükségleteit vagy a roma értelmi fogyatékosok különös szükségleteit Másrészt pedig a romák vagy családtagjaik nem érdeklődőek és nem is kérnek segítséget. Szlovéniában a roma értelmi fogyatékos emberek többsége a családjukkal él, csak kis százalékuk él intézményi keretek között. Pontos adat vagy tanulmány a témában nem elérhető. Sok esetben a romák nem értik, miért kellene az értelmi fogyatékossággal élőket külön intézményben elhelyezni. Továbbá sok esetben nincs is megfelelő anyagi forrásuk erre, és a kulturális és családi kötelezettségek alapján elvárás, hogy a család maga lássa el a minden tagját (helyzetükhöz mérve, képességeik szerint). Vitatható, hogy a roma családok/közösségek mennyire képesek ellátni az értelmi fogyatékos emberek különös szükségleteit. Az egyik vélemény az, hogy a szükségleteket ismerik, azonban ezeket nem veszik komolyan, sok esetben diszkriminatív a bánásmód, elhagyják őket, anyagilag kihasználják őket, mert nem értik a helyzetet. Az értelmi fogyatékkal élő embereket büntetik, de ebben az értelemben nincsenek mellőzve, mely egyfajta egyenlőséget jelent. Magyarországon a roma családok érzelmi kötődése erős. A roma családok értelmi fogyatékos vagy idős családtagjaikról nem mondanak le. A közösség teljes jogú tagjai, a többiek komolyan veszik őket. A válaszadók szerint a roma és nem roma értelmi fogyatékos emberek különös szükségletei nem ismertek, ennek következményeként nem is megfelelően foglalkoznak velük. Például az értelmi fogyatékos tanulókat lenézik és nem egyenlőként bánnak velük. Sok esetben nem segítik őket a fejlődésben, csak egyszerűen félreseprik őket. Továbbá a családok mélyszegénysége miatt nehezen várható el, hogy képesek legyenek a különleges szükségleteket kezelni. A jogok és kötelezettségek igazodnak a társadalmi helyzetükhöz, a hátrányos helyzetű családok jogai és kötelezettségei nem biztosítottak. Görögországban a családok, akiknek értelmi fogyatékos családInformációk a fogyatékoságról tagjuk van, segítséget kapnak információs területen, a szolgáltatásokról és az agyagi támogatásról (állam által biztosított ellátás) továbbá az önkéntesek segítéségről a civil szervezetektől és kluboktól. Litvániában a fővárosi pszichológiai és pedagógiai szolgálaton, a klinikai mentális egészség központokon, és a Fogyatékossággal Élők Szolgálatán keresztül kaphatnak információt az értelmi fogyatékosságról az emberek. Az írástudatlanság miatt a romák számára nagyon nehéz 11
az írott információkra válaszolniuk. Ugyanakkor a válaszadók szerint az említett szervezetek sok feladatok látnak el és nem képesek a közösség komplex problémájának megoldására, mivel nem került végrehajtásra semmilyen egységes állami szakpolitika. A roma közösségi központ korábban dolgozott együtt mentális egészségügyi szervezettel és foglalkoztatott pszichológust, de anyagi források hiányában ez nem volt folyamatos. A szlovén válaszadók szerint a roma családok megfelelő információkkal rendelkeznek és az értelmi fogyatékkal élő emberek családjaik számára nyújtott támogatások elérhetőek a roma családok számára is. Bár néhányuk szerint vitatható, hogy a roma családok megfelelően vannak-e informálva. Arról is meg vannak győződve, hogy az információs rendszer hibás, nem hatékony, továbbá a roma lakosság nem motivált az információk megismerésében. Magyarországon a családsegítő szolgálatokon keresztül érhetőek el ezek az információk. A fogyatékossággal élő gyermekek nevelését ellátó családok anyagi támogatást kapnak, ha a gyermek fogyatékosságát szakértői vélemény mondja ki. A Roma családok a vizsgálatok során és a jelentkezés folyamán is kapnak segítséget. A roma családok támogatásában fontos szerepet játszanak a civil szervezetek. Görögországban önkéntesek töltik be a mediátorok szerepét az állam és a családok között. A mediátorok informálják a családokat, gondoskodnak a fogyatékkal élő családtagról, megfelelő speciális iskolában vagy intézménybe küldik őket, és sok esetben ellátják a családok általános feladatait. Hasonló a helyzet Litvániában és Szlovéniában. Magyarországon több civil szervezet, például az Ámbédkar Iskola és a Jai Bhim Közösség is aktív szerepet vállal az értelmi fogyatékos családtaggal rendelkező roma családok segítésében. A közösség jól fogadja a tevékenységüket, jó az információáramlás: az ellátásokról és a támogatásokról is tájékoztatást nyújtanak. Civil szervezetek támogatása
3.2.2. Egészségügyi ellátás és rehabilitáció helyezte
A fogyatékossággal élő személyek jogosultak a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a nemhez igazodó egészségügyi szolgáltatásokhoz- (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 25. cikk). Az értelmi fogyatékkal élőknek és családjuknak nagyon fontos, hogy lehető legkorábbi szakaszban, és az egyéni igények és képességek multidiszciplináris értékelésén alapuljon az egészségügyi ellátás (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 25. cikk). Továbbá, az ellátás biztosítja a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén a legteljesebb függetlenséget, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartását szolgálja (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 26. cikk). Ennek elérése érdekében fontos az egészségügy és rehabilitációs szolgálatok szakembereinek a folyamatos képzésének biztosítása a szociális szolgáltatások terén (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 26. cikk). A lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz való jog
12
Egészségügyi ellátáshoz Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az egyik és gyógyszerekhez való legkritikusabb a diszkrimináció szempontjából. A görög állampolgárok minden különbségtétel nélkül jogosultnak hozzáférés ingyenes egészségügyi ellátáshoz. Azonban a romák alacsony szintű integrációja miatt a szociális ellátás színvonala is rossz, és az egészségügyi ellátáshoz való joguk sem érvényesül. Továbbá a társadalmi kirekesztés következtében a romák elvesztették bizalmukat az állami egészségügyi ellátórendszerben. Litvániában az egészségügyi ellátás terén ugyan olyan jogokkal rendelkeznek, mint más állampolgárok. Ugyanakkor ellátásukat megnehezíti, hogy az állapotukra vonatkozóan nem egyértelmű vagy irreális információt szolgáltatnak. Ugyanakkor a szakemberek nem rendelkeznek ismeretekkel arról, hogyan foglalkoznak az értelmi fogyatékossággal élő hozzátartozóval rendelkező családdal. Szlovéniában vitatható, hogy az egészségügyi ellátó rendszer tesz-e különbséget roma és a többségi társadalom tagjai között. A válaszadók kevesebb, mint fele mondta azt, hogy az ellátás és a gyógyszerek a romák számára is ugyanúgy hozzáférhetőek, mint bárki más számára, az iskoláskorú romák pedig preventív vizsgálatokon és fogászati ellátásban is részesülnek. A válaszadók többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmi fogyatékos roma emberek az egészségügyi ellátás és gyógyszerekhez való hozzáférés területén hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Magyarországon az egészségügyi dolgozók válaszai szerint, nem létezik megkülönböztetés a roma és nem roma betegek között, mivel az ellátó rendszer nem rendelkezik etnikai alapú információkkal. Ugyanakkor a civilek ezt vitatják. A romák születéskor várható élettartama körülbelül 10-15 évvel rövidebb, mint a nem romáké. A táplálkozási szokásaik a szegénység miatt eltérő és a rendszeres szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés sem megfelelő. Nagy részük fogászati problémával, rákos megbetegedésekkel és tüdőproblémával küzd. A másik fontos kérdéskör, hogy az értelmi fogyatékossággal élő romák úgy jutnak-e az egészségügyi ellátáshoz, mint más romák, vagy mint a többi értelmi fogyatékos ember. Bár a romák Görögországban nem tartoznak a szívesen látott paciensek közé az előítéletek és jogaik ignorálása miatt, az állapítható meg, hogy a fogyatékos roma emberek egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférése hasonlóképpen alakul, mint roma, vagy mint értelmi fogyatékos társaik. Litvániában az értelmi fogyatékos roma emberek ugyanúgy férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint a többi roma vagy értelmi fogyatékos embertársaik. Szlovéniában a válaszadók egy része úgy gondolja, hogy az értelmi fogyatékos romák nem kapják meg a megfelelő egészségügyi ellátást mint egészséges roma társaik, a válaszadók nagyobb számú csoportja szerint hasonlóképpen részesülnek egészségügyi ellátásban a fogyatékossággal élők, mint a roma közösség más tagjai. Ugyanakkor ez nem történik meg gyakran, ugyanis a romák kulturális különbségek miatt nem hajlandóak elfogadni az egészségügyi ellátást. Magyarországon nincs hátrányos megkülönböztetés a roma és nem roma páciensek között, ugyanakkor a valóságban minden értelmi fogyatékossággal élő ember nehézséggekkel küzd az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. A hozzájutás problémáját leginkább az anyagi nehézségek okozzák. A szakemberek általában a megyeszékhelyeken dolgoznak, ami sok esetben 30 kilométerre van a családoktól és az utiköltség meghaladja a családok anyagi lehetőségeit. Továbbá a fogyatékossággal élő gyermekkel történő tömegközlekedés is nehézséget jelent.
Fogyatékkal élő roma emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése
13
Minden szülőt csapásként ér, mikor kiderül, hogy gyermeke értelmi fogyatékossággal küzd. A beteg gyermek a családban veszélyeztetni a családnak, mint rendszernek a működését és rontja a belső dinamikáját. A megfelelő intézményekkel való együttműködés elengedhetetlen a sokk leküzdéséhez. Az egész család viselkedését meg kell változtatni annak érdekében, hogy a gyermek számára kedvező környezetet és megfelelő figyelmet tudjanak biztosítani, amely segíthet abban, hogy elkerüljék az értelmi fogyatékosság legrosszabb következményeit. Ezért a jól képzett egészségügyi szakemberek és más szakemberek ebben a folyamatban segítséget tudnak nyújtani az értelmi fogyatékos családtaggal rendelkező roma családoknak. Görögországban, ezt a segítséget a civilszervezetek nyújtják. Az önkéntesek és mediátorok, pszichológiai segítséget nyújtanak és a szülői feladatok egy részének átvállalásában tudnak szerepet vállalni. Például a mediátorfelelős a mindennapos higiéniáért és felügyelik, az értelmi fogyatékos gyermekeket délben hazahozzák. Sajnos ebben az állam nem nyújt támogatást, így az önkéntes elkötelezettségén múlik a feladatellátás. Feltételezhető, hogy nincsenek képzések a szakemberek számára a roma szülök tanácsadására. Litvániában feltételezhetően nem képzik a szakembereket a roma szülőkkel való tanácsadási feladatok ellátására. Szlovéniában és Magyarországon is hasonló a helyzet. Értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő a családlok támogatása
Az értelmi fogyatékosság a gyermek fejlődésének bármely szakaszában, a fogantatástól a fejlődés befejezéséig (1618 éves korig) megjelenhet. Az értelmi fogyatékosság alapvetően két okra vezethető vissza, genetikus vagy környezeti hatásokra. Jelenleg az értelmi fogyatékosság oka 65-75%-ban ismeretlen. Azonban nagyon fontos, hogy a gyermeknél a további fejlődés érdekében minél hamarabb diagnosztizálják az értelmi fogyatékosságot annak érdekében, hogy minél hamarabb elkezdődjön a szakszerű ellátás. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szakembereknek jólképzettnek kell lenniük ahhoz hogy hamar észrevegyék és kiszűrjék az értelmi fogyatékosságot, valamint képesek legyenek a korai beavatkozásra. Görögországban külön oktatási program létezik arra, hogy az orvosokat képezze az értelmi fogyatékosság felismerésére és diagnosztizálására. Az értelmi fogyatékosság okának ismerete segíthet a megelőzésében. A korai diagnosztizálás és az ok felismerése fontos, hiszen az értelmi fogyatékosság orvosi beavatkozással kezelhető. A korai felismeréshez kapcsolódnak az új egészségügyi eljárások, amelyek képesek a kromoszóma-rendellenességek meghatározására a terhességi szakaszban. Különböző fertőző betegségek veszélyesek lehetnek a gyermekek értelmi fejlődésére, amelyek azonban megfékezhetőek oltásokkal és diétával, stb. A megelőzés szempontjából nagyon fontos a terhes gondozás. A szoros orvosi felügyelet mellett megelőzhetőek a fertőző betegségek kialakulása, fenntartja az érzelmi egyensúlyt és kialakítható a megfelelő diéta, ezek mind hozzájárulnak az értelmi fogyatékosság kialakulásának megelőzéséhez. A litván válaszadók egy része nem tudott arról, hogy az orvosok kapnak-e képzést az értelmi fogyatékosság korai felismeréséhez és kezeléséhez, míg másik részük, akik kompetensek voltak a témában, nem kívánták véleményüket kifejteni. A szlovén válaszadók szkeptikusak voltak a szakemberek képzésével kapcsolatban a korai felismerés területén. Néhányan elmondták, hogy az illetékes intézmények tisztában vannak azzal, hogy korábban problémát jelentett a szakemberek ismereteinek hiánya a fogyatékosság korai felismerésre vonatkozóan. Magyarországon a válaszadók nagy száma, beleértve a területen dolgozókat is, kritikus az orvosképzés értelmi fogyatékosság korai felismerésével és kezelésével kapcsoltban. Értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok támogatása
14
Korai beavatkozás A korai felismerést célzó programok segítenek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek családjainak, hogy kialakítsák egyensúlyukat és gyermekeik kilátásait javítsák. Görögországban a roma családok nem hajlandóak részt venni a korai felismerést célzó programokban, amelyek szigorú stratégia alapján preventív eszköz igénybevételével kerül kialakításra. Az állapotos nők nem vesznek részt rendszeresen orvosi vizsgálatokon és csak a szülés előtt keresik fel a kórházakat, nem kerülnek elvégzésre a mikrobiológiai vizsgálatok sem. A terhesség alatt a roma nők ugyanúgy elvégzik feladataikat, mint máskor, ellátják a fiatalabb gyermekeket, sokszor rossz higiénés körülmények között, családjaikkal költöznek, stb. Litvániában is léteznek programok az értelmi fogyatékosság korai felismerésére, függetlenül a gyermekek nemzetiségére, litván, orosz és lengyel nyelven elérhető a szolgáltatás. Nem létezik olyan rehabilitációs program, amit kifejezetten romák számára alakítottak volna ki és nincs olyan szakember sem, aki romani nyelven képes lenne a feladatot ellátni. Láthatóan alig van értelmi fogyatékossággal élő roma a programokban. Szlovéniában léteznek programok az értelmi fogyatékosság korai felismerésére a romák számára is. Azonban úgy tűnik, hogy ezek a programok a többség és a romák számára is nehezen érhetők el. A válaszadók többsége, akik egyébként romákkal foglalkoznak nem tudtak ezekről a programokról. Magyarországon is elérhetőek a korai felismerést célzó programok, viszont a roma gyermekek részvételére nincsenek adatok az etnikai adatgyűjtés hiánya miatt. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások a nagyvárosokban érhetőek el, így a vidéken élők számára nehezebb a hozzáférés biztosítása. Rendszeres kapcsolattartás a A vizsgált országokban a roma szülőknek rehabilitációs szakemberekkel lehetőségük van arra, hogy rendszeresen konzultáljanak a rehabilitációs programok szakembereivel (testi, lelki és korai beavatkozás). Azonban jelenleg több gátló tényező is van. Görögországban a roma szülőknek lehetőségük lenne a rehabilitációs programokkal való kapcsolattartásra, azonban életritmusok, az attitűdök és negatív felfogás az állami szolgáltatások igénybevétele kapcsán, és a nyelvi nehézségek megakadályozzák őket ebben. Litvániában azok a szülők, akik érdeklődnek gyermekük egészségügyi állapota felől, egyből konzultálhatnak a szakorvossal. A Vilniusi Városi Pszichológiai és Pedagógiai Központtal léphetnének kapcsolatba a roma szülők, ha nem csak a fogyatékosságot igazoló dokumentumok és pénzbeli támogatás megszerzése, de a gyermekük állapotának fejlesztése is cél volna, ez azonban ritka. A családok számára általában a fogyatékosságot igazoló dokumentum megszerzése a végső cél. A szlovén válaszadók úgy gondolják, hogy a roma szülők nem elég képzettek ahhoz, hogy a rehabilitációs programok képzésein megfelelően részt tudjanak venni, annak ellenére, hogy az információk elérhetőek, képzési és tanácsadási rendszer működik, különböző okok miatt (kultúra, nyelv, a motiváció, a tanácsadók tehetetlensége) a segítségnyújtás ezen formája nem hozott eredményt. Magyarországon is elérhető a szülők számára a szakemberekkel való konzultáció, függetlenül attól, hogy romákról vagy nem romákról beszélünk. A valóságban azonban anyagi és szociális problémák miatt nem tudnak utazni és megfelelően részt venni.
15
A roma szülők rehabilitációs programokban való részvételének támogatása a gyermekeik érdekében (fizikai, mentális, korai felismerés) trénerként, tanácsadóként, sok tényezőn múlik. Görögországban a roma szülőket ösztönzik az önkéntesekkel való kapcsolat kialakításában, akik informálják a szülőket az értelmi fogyatékkal élő gyermek ellátásához kapcsolatos programokról. Litvániában a családoknak nincs arra lehetőségük, hogy részt vegyenek aktívan a rehabilitációs programok kialakításában és értékelésében. A válaszadók megjegyezték, hogy az értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők kevés információval rendelkeznek az intézményi ellátásokról vagy egyéb támogatási lehetőségekről. Az információk több különböző ok miatt nem jutnak el: írástudatlanság, az ellátó rendszerbe vetett bizalmatlanság, rossz szociális képességek, zárkózott életmód. Szlovéniában a roma értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő roma családok esetében nem mondható el, hogy nem lennének ösztönözve a rehabilitációs programokban való részvételre, hiszen különböző intézmények támogatják őket ebben. Inkább az a kérdés, hogy a romák mennyire akarják ezt. Azok a magyar szülők, akik rehabilitációs programokon vesznek részt, képzést és tanácsadást kapnak arra nézve, hogyan foglalkozzanak fogyatékkal élő gyermekeikkel. Szülők aktív részvétele a rehabilitációs programokban
A vizsgált országokban nem találtunk speciális rehabilitációs programot (gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek) Ez igaz Görögországra is. A görög roma fogyatékkal élők csatlakozhatnak a többi fogyatékkal élő számára szervezett programokhoz. Litvániában úgy tűnik, hogy az értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok nem ismerik a fogyatékkal élők számára nyújtott intézményi vagy egyéb támogatásokat. Szlovéniában sincs speciális rehabilitációs program az értelmi fogyatékossággal élő romák számára, a meglévő értelmi fogyatékossággal élők számára szervezett programokon vehetnek részt. Magyarországon szintén nincs speciális rehabilitációs program az értelmi fogyatékossággal élők számára. Létezik néhány pedagógiai rehabilitációs program. Ugyanakkor a résztvevők a program befejeztével a foglalkoztatási lehetőségeik csekélyek. Vannak programok a védett állásoktól a napközbeni ellátásig. Speciális rehabilitációs programok
A rehabilitációs programok kialakításában, szervezésében és értékelésében való aktív részvétele az értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő roma családoknak azért fontos mert ez az előfeltétele annak biztosításának, hogy a program a gyermek szükségleteinek megfelelően legyen kialakítva és megtartva. Görög roma családok számára nehézséget jelent az aktív részvétel program tervezésében, szervezésében és értékelésében, ugyanakkor a fogyatékkal élők számára adottak a pszichoterápia és a tanácsadási lehetőségek. Litvániában az értelmi fogyatékos családtagot gondozó roma családok nincsenek olyan helyzetben, hogy részt vegyenek az egészségügyi programok bármilyen szintű tervezésében és végrehajtásában. Szlovéniában az értelmi fogyatékkal élő romák és családjaik nem állnak készen és nem is képesek a programok kidolgozásában, szervezésében és értékelésében való részvételre. Ez több ok miatt van, mint például mert nem tudnak az információval mit kezdeni, a téma iránti érdeklődés hiánya, nem motiváltak abban, hogy több mindent tudjanak a témáról, alacsony műveltség és a részvételi szándék hiánya. Rebabilitációs programok kialakításában való aktív részvétel
16
Van néhány család, akik akarnak és képesek is részt venni a programokban, de csak mások segítségével és támogatásával, az intézmények munkájának következtében (intézmények közötti együttműködés). Magyarországon a roma szülők nincsenek bevonva a rehabilitációs programok előkészítésébe, szervezésébe és értékelésébe. 3.2.3. Oktatás és képzés
Az értelmi fogyatékossággal élő személyek joga, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül és másokkal azonos alapon férjenek hozzá az oktatáshoz, a szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és élethosszig tartó tanuláshoz. Az értelmi fogyatékossággal élő személyeket fel kell készíteni életvezetési és szociális fejlődési készségek elsajátítására, hogy elősegítsék az oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket. Az oktatáshoz való jog biztosítására a szakembereknek és az oktatási rendszer különböző szintjein dolgozóknak képzéseken kell részt venniük, ez magában foglalja a tudatosság növelését a fogyatékosságról, az alternatív és augmentatív kommunikáció eszközeit és formáit, oktatási technikákat és tananyagokat (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény, 24. cikk). A romák oktatása nincs külön szabályozva, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint más értelmi fogyatékosságal élőkre. Jelenleg a roma tanulók nagyobb számban kerülnek a speciális iskolákba és programokba, mint nem roma társaik. Görögországban az értelmi fogyatékossággal élő romák számára ugyanazok biztosítottak az oktatásban, mint bármely más tanulónak. Litvániában-általánosságban elmondható, hogy a fogyatékossággal élőknek integrált oktatást biztosítanak. Ez azonban a szülők kívánságán múlik. Általában a roma szülők nem kérnek speciális segítséget. Néhány intézmény rendelkezik speciális programmal, de gyógypedagógusok segítsége nélkül. Van néhány eset, amikor romák speciális iskolában tanulnak, de ez a ritkább. A szlovén rendszer nem tesz különbséget romák és nem romák között. Az értelmi fogyatékkal élő roma gyermekek speciális oktatásban kerülnek ellátásra, mint más értelmi fogyatékkal élő társaik. A speciális iskolában a roma gyermekek speciális tanterv szerint tanulnak, annak ellenére, hogy ez nem minden esetben indokolt. Romák nagy számban tanulnak speciális tanterv alapján, annak ellenére, hogy nem értelmi fogyatékos gyermekekről van szó. Problémát jelent a mentális fejlődési problémák megfelelő módon történő felismerése, meghatározása. Gyermekek, aki némi tanulási nehézséggel küzdenek, speciális megközelítést igényelnek. Egyértelműen kiderül, hogy a roma lakosság sajátos jellemzőit figyelmen kívül hagyják. Bár néhány lépés történt a romák oktatásának támogatására. Magyarországon a közoktatási törvény rendelkezik az oktatásról, ez határozza meg, hogy ki vehet részt integrált és szegregált oktatásban az előzetes vizsgálatokat követően. A szülőket a szakértői bizottság tájékoztatja. Azok a tanulók, akik integrált körülmények között oktathatóak, normál iskolába járhatnak, akik nem, szegregált, speciális iskolában tanulnak. A válaszadók egy része szerint a romáknak nem adatik meg ez a választási lehetőség, a romák értelmi fogyatékosság hiányában is speciális iskolába kerülnek elhelyezésre. Értelmi fogyatékosságal élő romák oktatásának szabályozása
17
Addig, amíg a roma értelmi fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok Inklúzió az oktatási számára a normál oktatási rendszerben való részvétele kétséges, addig a helyzet nehezen követhető. Görögországban nincs speciális program rendszbe a romák számára. A roma értelmi fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok részére ugyanazok a körülmények biztosítottak, mint a társadalom egyéb tagjainak. Azonban meg kell említeni a roma tanulók nagyszámú részvételének hiányát. Ennek oka, hogy a roma szülők nem hajlandóak gyermeküket iskolába küldeni (főként lányokat). A szegregált oktatási és nem megfelelő oktatási módszerek szintén hozzájárulnak ehhez. Litvániában a gyermekek oktatása a vilniusi pszichológiai-pedagógiai szolgálat ajánlásainak megfelelően történik. Akik szerint fontos, hogy az értelmi fogyatékos gyermeket integrált körülmények között oktatassák, ha azok képesek tanulni. Az értelmi fogyatékkal élők oktatása egyéni fejlesztési terv és szakemberek külön segítségével történik (logopédusok, pszichológusok, szociális oktatási szakemberek) A problémát az jelenti, hogy az oktatás nyelve litván, ami a romák számára idegen nyelv. Ugyanakkor a litván nyelven történő oktatás a romák számára a társadalmi integrációhoz és sikerességhez ad lehetőséget. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a litván oktatás a tanulók tudásának és képességeinek megfelelően azonos lehetőséget biztosít nemtől, etnikai háttértől függetlenül. Különböző program alakítható ki, ha a gyermek speciális szükségletű, vagy átfogó iskolai program hozható létre, ha a gyermek enyhén értelmi fogyatékos. A szlovén válaszadók a roma értelmi fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok oktatási rendszerbe történő integrálását elősegítő szabályokról és szakpolitikákról nem rendelkeznek ismerettel, de általánosságban a szabályozással tisztában vannak, amelyek a romákra is irányadóak. A speciális tantervvel rendelkező iskolák kerültek megemlítésre ebben a kérdéskörben. A magyar nemzeti tanterv szabályozza a fogyatékkal élő gyermekek oktatását, amely azonban igazodik a gyermek szükségleteihez. A speciális igényeiknek megfelelően részesülnek speciális ellátásban. Ugyanakkor döntéshozói szinten a végrehajtásban nincs előrelépés. Oktatási programok A programoknak rugalmasnak kell lenniük annak érdekében, hogy a roma tanulók szükségleteit követni tudják. Ez kifejerugalmassága zetten igaz az értelmi fogyatékkal élőkre. A görög válaszadók szerint az oktatási módszerek nem megfelelőek. Ezt azt jelenti, hogy a tantervek nem elég rugalmasak, így nem tudják a roma tanulók, különösképpen az értelmi fogyatékkal élők sajátos igényeit követni. Litvániában az értelmi fogyatékkal élők számára létrehozott oktatási programokban olyan roma gyermekek is részt vesznek, akik egyébként normál értelmi képességűek. Általánosságban, a litván oktatási rendszer az értelmi fogyatékkal élőket elkülöníti a normál értelmi képességű társaiktól. Ugyanakkor a romák között ez az arány magasabb. Sok család azért küldi gyermeküket speciális iskolákba, hogy emelt összegű ellátást kapjanak. A szlovén válaszadók szerint a tantervek képesek a sajátos nevelési igényű hallgatók szükségleteit ellátni, és ez a roma származású gyermekekre is igaz. A tananyag általában alkalmazkodik az alacsonyabb oktatási standardhoz, az alkalmazott oktatási segítségnyújtáshoz és a tanulási eredmények értékeléséhez. Ez a megállapítás csak az általános iskolákra vonatkozik a közép vagy felsőoktatásra nem. Magyarországon a tantervek szükség esetén alakíthatóak. Figyelembe veszik az tanulók egyéni szintjét és egyéni fejlődésének helyzetét. A tanulók fejlődését nyomon követik, és a következő szint meghatározásánál az egyéni képességeket veszik figyelembe.
18
Az értelmi fogyatékkal élő roma gyermekek szüleinek az oktatási folyamSzülők részvétele atokban való részvétele a vizsgált országokban csekély. Görögországban egyáltalán nem vesznek részt a roma szülők az értelmi fogyatékkal élő gyermekük oktatási folyamataiban. A litván válaszadók megosztottak voltak a roma szülők részvételét illetően. Az pszichológiai-pedagógiai szolgálat szakemberei azt panaszolták el, hogy a szülők ugyan részt vesznek a vizsgálatokon, de az oktatást nem tartják fontosnak. A gyerekek sokat hiányoznak az órákról, későn kezdenek el iskolába járni (7 éves koruk után), nem járnak óvodába vagy előkészítőbe. Ugyanakkor a szülők részvételével kapcsolatban vannak pozitív példák is: az egyéni tervek kialakítása a szülőkkel történik, a szakemberekkel megbeszélik a gyermek helyzetét, eredményeit és sikertelenségeit. A szlovén válaszadók szerint a roma szülőknek, akik értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, ugyanolyan lehetőségeik vannak a gyermekük oktatási folyamataiban való részvételben, mint más szülőknek (szülői értekezlet, fogadóóra, stb.). Ugyanakkor zavarónak látják, hogy ezekkel a lehetőségekkel ritkán élnek a roma szülők. A felnőttoktatás területén ilyen lehetőségek nem adottak. Magyarországon a roma szülők nincsenek bevonva értelmi fogyatékkal élő gyermekük oktatásába. Ennek oka az érdeklődés és a kompetenciák hiánya. Ugyanakkor azokat a szülőket, akik szeretnének részt venni a folyamatokban, az intézmények nem kezelik egyenlő partnerként. A szülők döntési joga arról, hogy gyermeküket speciális vagy normál iskolába íratják, az értelmi fogyatékkal élők inklúziójának egyik fontos eleme. Görögországban a roma szülők keveset tudnak az iskolai beiratkozásról, és ez által nem rendelkeznek információval a speciális oktatási intézményekről. A mediátorok és az önkéntesek sok esetben gyakorlati segítséget nyújtanak. Azon litván szakemberek szerint, akik közelebbi kapcsolatban állnak a roma közösséggel, a roma szülők valójában nincsenek ilyen döntéshozatali helyzetben, mivel általában egyébként sem vesznek részt az értelmi fogyatékkal élők oktatásának folyamataiban. A roma közösségi központ alkalmazottja és más szakemberek szerint ennek oka, hogy a romák írástudatlanok, sok gyermekük van, és az idősebb testvérek foglalkoznak a fiatalabbakkal és kerülik az állami szervekkel való kapcsolatot. A szlovén roma szülőknek lehetőségük van arra, hogy értelmi fogyatékkal élő gyermekük részvételéről döntsenek. Minden olyan folyamatban részt vehetnek, amiben a többi értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülő. Ugyanakkor az a kérdés, hogy a roma szülők mennyire értik az eljárást, értenek-e minden részletet, a speciális iskola előnyeit és hátrányait, főleg akkor, ha nincs probléma a gyermek mentális képességeivel, csak tanulási problémákkal küzd. Magyarországon a szülőknek nincs lehetőségük mindenben dönteni, mint minden más, ez is szabályozott. A gyermekeknek vizsgálatokon kell részt venniük, a roma gyermekek felülreprezentáltak a speciális iskolákban. A szülőknek a szakértői véleményt nem kell elfogadniuk, ugyanakkor arról a szülők nem tudnak. Ha tudnak is erről, az iskoláknak megvannak a módszereik, hogy speciális iskolába küldjék a gyerekeket, akár tanév közben is. Szülők, mint döntésthozók
19
Oktatási eszközök A jó minőségű oktatási eszközök elengedhetetlen követelménye a tanárképzésnek és a romákkal, értelmi fogyatékosokkal foglalkozó oktatói munkának, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a sajátos szükségletnek megfelelő ellátás. A görög válaszadók szerint ezek a feltételek nem adottak. Litvániában a szakemberek kiemelték, hogy nincsenek magas színvonalú módszertani eszközök, képzések az értelmi fogyatéksággal foglalkozó tanárok számára vagy egyéb segítség a romákkal foglalkozó tanároknak. Ez igaz az értelmi fogyatékkal élő felnőtt romák oktatásra is. A szlovén válaszadók nem tudtak magas színvonalú oktatási eszközökről, folyamatban lévő képzésekről, amely a roma értelmi fogyatékos gyermekek oktatását ellátó szakemberek számára szól. A válaszadók szerint eszközöknek létezniük kell, de képzésekről nem tudnak. A magyar válaszadók szerint az oktatási eszközök nem megfelelőek, kevés speciális oktatási eszköz létezik. Ezek az eszközök drágák, és az iskolák nem tudják megvásárolni. Jellemző, hogy a tehetséges pedagógusok maguk készítenek eszközöket. Felnőttképzés A gyakorlat szerint az értelmi fogyatékos emberek felnőttképzése nem igazán szabályozott, annak ellenére, hogy az értelmi fogyatékkal élők képzése jól szervezett. Görögországban nincs semmilyen program a roma értelmi fogyatékos felnőttek képzésére. Ugyanez a helyzet Litvániában is. Nincs olyan speciális program, ami az értelmi fogyatékos emberek képzéséhez és szükségleteihez igazodna. A szlovén válaszadók nem ismertek olyan képzési programot, amelyek a roma értelmi fogyatékos emberek képzését szolgálták volna, bár vannak romák számára programok, pl. az értelmi fogyatékos roma emberek írástudatlanságát csökkentését célzó, vagy a nappali ellátást biztosító intézmények általános programjai az értelmi fogyatékos emberek számára. Magyarországon az értelmi fogyatékos emberek igen kedvezőtlen helyzetben vannak a foglalkoztatás és szakmai képzés területén. Bár a speciális szakképzések nemsokára kezdetüket veszik különböző csoportokban, amelyek célja a fogyatékkal élő emberek munkához juttatása. Szakképzés Az értelmi fogyatékossággal élő emberek továbbtanulásukkal növelik esélyeiket a társadalmi integrációra. A szakképzés erre jó eszköz, hiszen ez egy fontos eszköz az önállóvá vallásukhoz. Görögországban a szakképzés különböző módokon érhető el, beleértve a magán vállalkozásokat is. Ezek a szervezetek általában különböző szolgáltatások nyújtanak a szakképzést alapozó ismeretektől az önálló életvitelt segítő készségek elsajátításáig. Bár a programokban résztvevők alacsony számban találnak munkát (romák és nem romák egyaránt). Litvániában, mint bárhol másol, a sajátos szükségletű tanulók oktatásának az a célja, hogy segítse a képességeiknek megfelelő oktatás és képzettség megszerzését. A sajátos szükségletű tanulók képzése az oktatási és tudományos miniszter által kiadott rendelet alapján történik. Az oktatási, tudományos tárcáért felelős miniszter, az egészségügyért és szociális biztonságért és foglalkoztatásért felelős miniszter által kiadott rendelet alapján a sajátos szükségletű diákokat négy csoportra osztják: enyhe, középsúlyos, nagy fokban és súlyosan speciális igényűek. A sajátos nevelési igényű tanulók elsődleges értékelését a Gyermekjóléti Bizottság végzi. A tanulók sajátos nevelési igényeit (kivéve a kivételes képességet) a pszichológiai-pedagógiai szolgálat határozza meg oktatási, pszichológiai, orvosi és szocio-pedagógiai szempontból. A speciális oktatás megszervezése a szolgálat vezetője, egyes esetekben az iskola igazgatója, és a szülők megállapodása alapján, a miniszteri 20
rendeletnek megfelelően történik. A pszichológiai-pedagógia szolgálat működését az oktatási és tudományos miniszter az egészségügyi miniszterrel való együttműködésben szabályozza. Átfogó oktatási programok és szakképzések a speciális igényű tanulók számára hozzáférhetők, a meghatározott jogszabályok alapján. Szlovéniában nincs elérhető szakképzés az értelmi fogyatékossággal élő romák számára helyi szinten. Néhány, alacsonyabb fokú szakképzési program elérhető, melyek bárki számára hozzáférhetőek. Hasonló a helyzet Magyarországon. A képzésekről nem tud senki. A magas munkanélküliség miatt még a jólképzett szakemberek is nehezen találnak munkát. Normál körülmények között nagyon csekély annak a lehetősége, hogy fogyatékkal élő ember egészséges emberekkel dolgozzon. Csak néhány szervezet támogatja a foglalkoztatásukat. 3.2.4. Foglalkoztatási helyzet
A fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való joga másokkal azonos alapon magában foglalja fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő-piacon szabadon választott és elfogadott munka révén megszerezhető megélhetési forrást. (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény, 27. cikk) Ugyanakkor ez a joguk sok esetben megtagadásra kerül, kiváltképp, ha értelmi fogyatékos emberekről beszélünk.
Szakképzéshez és A munkához való joguk gyakorlásához a szakképzéshez és a képzésekhez való folyamatos képzéshez való hatékony hozzáférésre van szükség. Görögországban az értelmi fogyatékos roma emberek helyzete hozzáférés megegyezik a többi értelmi fogyatékos ember helyzetével. A speciális iskola befejezését követően továbbtanulhatnak a 8 Speciális Szakképző Iskola egyikében (TEE) vagy részt vehetnek a Speciális Szakképzési és Képzési Program egyikében. Az értelmi fogyatékos emberek részt vehetnek a civil szervezetek által működtetett műhelymunkákban, ideértve a szülők szervezeteit is. Bár ezek a programok nem képezik a nemzeti oktatási rendszer részét. Ezek jogi személyként kerültek megalapításra, a polgári jog alapján, néhány esetben az állam, vagy 1981-től az EU Bizottsága által támogatottak. Az a feladatuk, hogy értékeljék az egyének képességeit és ez alapján képzést biztosítsanak számukra, hogy elősegítsék társadalmi integrációjukat szakmai képzéssel és rehabilitációval. A képzések feltételéről és menetéről egyénileg döntenek a központok. Minden egyes központ maga dönt az alkalmazottak szakmai követelményeiről, akik gyermekpszichiáterek, pszichiáterek, pszichológusok, szociális munkások, gyógypedagógusok, foglalkozás-terapeuták, logopédusok és szakosodott kézművesek. Az értelmi fogyatékossággal élők olyan feladatokat látnak el, ami kevés kommunikációt és minimális interperszonális képességet igényel, ugyanis nagy hiányossággal küzdenek ezen a téren. A képzések többségében hagyományos mesterségek elsajátítására irányulnak, nem sok lehetőségük van a nyílt munkaerőpiacon. Viszont ennek köszönhetően, elsajátítanak különböző képességeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy képességeiknek megfelelően szakmát szerezzenek. A Speciális Szakképző Központok olyan foglalkozások elsajátítását teszik lehetővé, melyek a különös szükségletű emberek ismereteivel és képességeivel összhangban vannak, valamint a család elvárásainak és kívánságainak megfelelnek. A Foglalkoztatási Ügynökség 3 szakképző intézményben működtet képzést 300 fő részére. 21
Ezek a képzések alkalmazkodnak a munkaerő piac igényeihez és a résztvevők speciális igényeihez is. A képzések az alábbi szakmákban valósulnak meg: fafaragás, ikonfestés, szabás, varrás és szövés. A tanulók ellátásként 12 és 17.6 eurónak megfelelő napidíjat kapnak. Ennek ellenére kevés a szakmai képzés és ezért az értelmi fogyatékkal élők különleges szükségleteit nem tudják megfelelően ellátni. Valamint ezek a képzések nagyszámban Athénban és környékén vannak, ezért Görögország más részein élők nem tudnak részt venni. Litvániában a válaszadók arra mutattak rá, hogy nincsenek speciális programok az értelmi fogyatékossággal élő romák számára. Ezen a területen a roma lakosság a társadalom többi tagjához hasonló helyzetben van. Speciális központok nyújtanak képzést az értelmi fogyatékossággal élők számára, hogy különböző képességeket sajátítsanak el társadalmi integrációjukhoz, ellátást kapnak, különböző szociális juttatásokat, és segít foglalkozást választani, szabadidejüket megszervezik, és megfelelő munkahelykeresésben segítenek. Ezekben a központokba olyan értelmi fogyatékos embereket várnak, akik a 18. életévüket betöltötték, otthon vagy állami intézményben élnek. A felnőtt értelmi fogyatékkal élő személy jelentkezési lapot ad be a helyi önkormányzat Szociális Ellátás Képzés Központban kérve, hogy részt vehessen a képzési központ képzésén, a szükséges dokumentumokat csatolva. A litván rehabilitációs szakmai központ rehabilitációs programot valósít meg enyhe értelmi fogyatékos és sajátos szükségletű emberek számára. A romák részt vehetnének a programokon, ugyanakkor a részvételi feltételek és lehetőségek a válaszadók számára is ismeretlenek. A szlovén válaszadók nem tudnak arról, hogy a roma értelmi fogyatékossággal élők számára hozzáférhetek-e ilyen programok. A magyar válaszadók szerint nem sok ilyen program létezik. Az oka az lehet, hogy az oktatási rendszer nem hajlandó ezeknek az embereknek a képzésére, mivel több figyelmet és törődést igényelnek. Nincs olyan kormányzati program, mely a romák és nem romák problémájának megoldását célozná. Ugyanakkor van néhány kivétel, amely jó példaként szolgálhatna, ha a társadalom szélesebb köre ismerné. Az egyik ilyen programot egy civil szervezet működtette több, mint tíz évig, de csak kevés embert tudott bevonni. A Dr. Ámbédkar Iskolában létrehoztak egy osztályt Sajátos Nevelési Igényű fiatalok részére, amelyben roma középiskolás gyermekek számára szakképzés került megszervezésre.
Az értelmi fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációja kihívást jelent diszkriminációs szempontból minden területen. A statisztikák alapján Görögországban az értelmi fogyatékkal élők csekély számban tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon állami támogatás és foglalkoztatást ösztönző eszközök segítésével. Ezen felül nincs olyan jogszabály vagy szakpolitika, ami a támogatott foglalkoztatást szolgálja. A létező programok a civil szervezetek közreműködésével csak a lakosság kis számához tudnak eljutni. A litván válaszadók szerint a munkaügyi központok a fogyatékkal élők bevonásában részt vesznek. A munkaügyi központ a munkaügyi és szociális ügyért felelős minisztérium irányítása alatt működik, amely a megyei munkaügyi központokért, és a foglalkoztatási szakpolitikák végrehajtásáért felelős. A munkaügyi központok a munkakeresésben nyújtnak segítséget, az álláskeresőknek képzéseket biztosítanak, hogy versenyképesebbé tegye őket a munkaerőpiacon, a munkáltatóknak pedig megfelelő munkavállalók keresésében segít. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta elérte a 16%-ot. Ennek következményeként, de nem csak emiatt, érthető, hogy nehézséget jelent munkát találni az értelmi fogyatékossággal élőknek, és ez alól a romák sem kivételek. A válaszadók rámutattak, ninc Munkaerőpiaci integráció
22
senek programok a felnőtt korú értelmi fogyatékos roma emberek számára. 2009 és 2012 között került végrehajtásra egy projekt, amelynek a neve: "Atsigręžk į romus: inovatyvios romų dalyvavimo darbo rinkoje priemonės" ("Nézzetek vissza a romákra: innovatív eszközök a romák munkaerőpiaci részvételére"). A program célja az volt, hogy különböző eszközöket teremtsen a romák munkaerő-piaci bevonásra, amely nem csak munkalehetőséget teremtett volna, de az állás megtartását is célozta. A "Sopa" munkaügyi szolgáltatásokat nyújtott a munkanélküli romáknak. 2011-ben a "Sopa" 56 munkanélküli romának nyújtott tanácsadást (198 órában), de senki nem került foglalkoztatásra a 3 év alatt. 2013 óta a roma közösségek egyesülete a "Čigonų laužas" ("Cigány tűz") egy projekten dolgozik az "Europos romų kultūros ir verslo parkas "Bahtalo Drom" (Európai Romák Kultúrális Parkja és üzlete Roma "Bahtalo Drom") szervezettel közösen. Az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek esélyei a foglalkoztatás, fizetés, képzési lehetőségek terén rosszabbak, mint minden más romáé. Az értelmi fogyatékkal élők (romák vagy más nemzetiségűek) helyett szívesebben foglalkoztatnak "egészséges" munkavállalókat, még ha a munka jellege ezt nem is igazolja. A foglalkoztatást elősegítő rendszer meghatározott intézkedések segítségével kívánja segíteni a fogyatékkal élőket és idősebb embereket, például a szociális vállalkozásokkal. A válaszadók ugyanakkor hivatkoznak különböző tanulmányokra, mely szerint eredménytelen a foglalkoztatási integráció azoknak a szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknak az esetében, akik különböző problémákkal, mint szociális és szakmai készségek hiányával küzdenek. Ezek azonban a romák problémájára nem térnek ki. Ugyanakkor egyértelmű, hogy további támogatásokra és eszközökre van szükségük (szociális, pszichológiai, általános szociális és szakmai képességek fejlesztése). Továbbá sok roma nincs álláskeresőként regisztrálva a munkaügyi központokban, ezért rájuk az álláskeresési programok nem vonatkoznak. Annak eredményeként, hogy a romák speciális igényeit figyelmen kívül hagyják a foglalkoztatási politikák végrehajtása során, nem rendelkeznek esélyegyenlőséggel a munkaerő-piacon. Szlovéniában különböző tevékenységek, programok és ösztönző eszközök alkalmazása került végrehajtásra a foglalkoztatási, családügyi, szociális és esélyegyenlőségért felelős minisztérium és a foglalkoztatási szolgálat aktív foglalkoztatási politikájának keretében, annak érdekében, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők, köztük az értelmi fogyatékkal élők nyílt munkaerő-piaci részvételét. Másrészről pedig több civil szervezet nyújt szakképzést az értelmi fogyatékkal élők számára a szakképző központokban. Magyarországon az egészséges emberek számára is kevés a munkalehetőség, nemhogy a fogyatékkal élők számára. A roma lakosság 90%-a munkanélküli. A foglalkoztatás területén a szolgáltatások nem elég hatékonyak. A járási hivatalok nem képesek emberek százainak munkát ajánlani.
23
Ha azt mondjuk, hogy a romák diszkriminációja jelen van a Diszkrimináció a foglalkoztatási politika végrehajtásában, vajon az értelmi fogyfoglalkoztatási atékkal élők milyen lehetőségekkel rendelkeznek a foglalkoztatás, politikában előmenetel, fizetésemelés, továbbképzése területén, úgy, mint más romák. Görögországban a romák jelentős részének elsődleges bevételi forrását a szezonális munkák jelentik, amely sok esetben nem bejelentett foglalkoztatást jelent. Sok háztartás fenntartását egy családtag szezonális munkája biztosítja, továbbá különböző jóléti támogatások adják, amely a nyomor veszélyét jelenti. A roma családok meghatározó többsége alacsony bevétellel rendelkezik, amely a létminimum alatti életkörülményeket jelenti. Két testület hivatott arra, hogy a munkaképesség mértékét meghatározza: az elsőfokú egészségügyi tanács (kormány prefektúra), amely a szociális ellátást határozza meg, a másik pedig az állami nyugdíj tanácsok, amely az ellátásokat biztosítja. Általánosságban kevés ember kerül foglalkoztatásra. Litvániában az Etnikai Tanulmányok Társadalmi Kutató Intézete 2008-ban készített kutatása a romák foglalkoztatási és jövedelmi viszonyait vizsgálta. A vizsgálatban résztvevő romák több mint fele (56,7%) nem rendelkezett semmilyen munkával. 40,7% volt azoknak az aránya, akik valamilyen informális munkával, például fémhulladék gyűjtés, jóslás vagy piaci árusítás rendelkezett; a válaszadók kevesebb, mint egytizede (8,7%) rendelkezett állandó, bejelentett munkahellyel, a válaszadók 6,1%-a feketén került foglalkoztatásra. A megkérdezettek több mint egyharmadának fő bevételi forrása a szociális juttatások, támogatások voltak, továbbá a szülők támogatása is meghatározó volt jövedelemforrásként. A szlovén válaszadók többsége szerint a roma értelmi fogyatékkal élők nem rendelkeznek esélyegyenlőséggel a foglalkozás, előmenetel, fizetésemelés, munkavállalók képzésének terén, úgy, mint más romák. Ugyanakkor a romák etnikai hovatartozásuk miatt nem rendelkeznek eséllyel a foglalkoztatás terén. Ez alapján elmondható, hogy jelen esetben megállapítható a többszörös diszkrimináció. A magyar munkaadók nem szívesen alkalmazzák a fogyatékkal élőket. Majdnem minden válaszadó egyetértett abban, hogy az értelmi fogyatékkal élők fogyatékosságuk miatt nem rendelkeznek semmilyen eséllyel, hogy munkát találjanak. A szociális foglalkoztató központok vagy a nappali ellátást biztosító intézmények ritkán, inkább kivételszerűen kezelik a romákat kulturális kontextusban. Görögországban a 70-es évek elején kezdték meg működésüket a szociális foglalkoztatást biztosító intézmények a szülők kezdeményezésére. Ezeknek az volt a céljuk, hogy kreatív foglalkoztatási lehetőséget biztosítsanak az értelmi fogyatékkal élőknek, valamint képzésüket fejlessze és fenntartsa, önbecsülésüket elősegítse, a termékeknek és különböző eseményeknek pedig figyelemfelkeltő szerepe volt a társadalom felé, a termékek ritkán kerültek piacra, alkalmanként adomány bazárokban kerültek eladásra. Ezen intézmények fenntartása állami támogatásokból és a szülői szervezetek adományaiból valósult meg. A 90-es években az volt az alapelgondolás, hogy növelni kell a termékek piacképességét. A hangsúly áttevődött a kereskedelmi elvárásoknak való megfelelésnek, hogy a termékek helyet kapjanak a boltok polcain. Anélkül, hogy felhagytak volna a hagyományos termékek forgalmazásával (gyöngyök, szőnyegek és kerámia), a piackutatások alapján modernizáció ment végbe és új termékek kerültek bevezetésre, mint például festett szövetek, pékáruk, ékszerek. Néhány értelmi fogyatékossággal élő roma is munkavállalója az ilyen központoknak, de csak csekély számban. Szociális foglalkoztatás és nappali ellátáshoz való hozzáférés
24
Litvániában a romák szociális veszélyt jelentenek (drogterjesztés, drog használat, szociális és általános képességek hiánya, gyermekek elhanyagolása). Etnikai csoportként lehetőségük van az identitásuk megőrzésére, és oktatásuk szervezett, de a probléma nem megoldott, mert ez a társadalmi csoport szociális kockázatot hordoz magában. A hangsúly a kulturális és nem a szociális vagy gazdasági problémák megoldásán van. Szlovéniában gyakorlatilag nem létezik szociális foglalkoztatást biztosító szervezet vagy nappali ellátást biztosító intézmény, amely foglalkoztatási lehetőséget biztosítana az értelmi fogyatékkal élő romáknak. A romák kulturális sajátosságai és jellemzői nem kerülnek figyelembevételre a programok kialakítása során. Ez azt jelenti, hogy a programok jól kiszolgálják az értelmi fogyatékkal élők igényeit, de nem képesek a roma értelmi fogyatékkal élők igényeinek megfelelni. Magyarországon van néhány civil szervezet és iskola, amely a romákat kulturális kontextusban is figyelembe veszi. 3.2.5. Szociális-jóléti helyzet
A fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon történő részvétele a kulturális, rekreációs, szabadidős tevékenységben hozzájárul a diszkriminációval szembeni harchoz, és segíti a társadalmi befogadásukat is. Továbbá az értelmi fogyatékossággal élő romáknak szükséges lenne a nyelvük és kultúrájuk ápolásához szükség külön támogatást megkapniuk (Fogyatékossággal élők jogairól szóló Egyezmény, 30. cikk).
Részvétel a kulturális Fontos, hogy az értelmi fogyatékkal élők számára is ugyanolyan mértékben legyenek elérhetőek a kulturális, rekreáéletben ciós és sportolási lehetőségek, mint más emberek számára. Görögországban az értelmi fogyatékkal élő görög és roma emberek kimaradnak a kulturális életből. Litvániában a Roma Közösségi Központ szervezésében a roma közösség számára különböző művészeti tevékenységek érhetők el, amelyeken ugyanúgy részt vesznek az értelmi fogyatékossággal élőkre is. A problémát az jelenti, hogy a romák nem tudnak egész évben részt venni, mivel ez nem biztosít jövedelmet. A Roma Közösségi Központban lehetőség van litvánul tanulni, számítógépes tanfolyamon részt venni, és más kultúrákból érkező emberekkel beszélgetni. Különböző koncertek és kiállításokat is szerveznek a romáknak, továbbá a roma holocaust emléknapjáról is megemlékeznek. Ugyanakkor nincs kifejezett program az értelmi fogyatékkal élők számára. Ugyanakkor több kísérlet van arra, hogy ezt a nyugdíjas központban vagy művelődési központban önkéntes szervezetek közreműködésével biztosítsanak programokat. Sok értelmi fogyatékkal élő vett részt ilyen programokban, de a romák csak megfigyelők maradnak. Szlovéniában általánosságban különböző kulturális, tánc, irodalmi, színházi és más művészeti program érhető el aroma és nem roma értelmi fogyatékkal élők számára is. Ilyen eseményeket különböző roma szervezetek, speciális iskolák és a SOŽITJE Egyesület is szervez. A magyarországi kulturális lehetőségek a romák számára is elérhetőek, azonban a szegény és fogyatékossággal élők nehezebben férnek hozzá. A civil szervetek komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ezeknek az embereknek is megmutassák a kulturális élet szépségeit.
25
Az értelmi fogyatékkal élő roma emberek részvétele kulturális eseményeken igen alacsony a résztvevő országokban. Görögországban a kulturális események és szolgáltatások nem elérhetőek az értelmi fogyatékossággal élő roma embereknek, mivel a romák, mint a társadalmi periférián élők egyébként is nehezebb helyzetben vannak, valamint távol élnek a nagyvárosoktól. Litvániában az értelmi fogyatékossággal élő roma gyermekek az iskolán keresztül aktívan részt vesznek a kulturális eseményeken, azonban az iskolán kívül csak megfigyelők maradnak. Szlovéniában a kulturális események és intézmények elérhetőek az értelmi fogyatékossággal élők számra, mind a szlovén, mind a roma emberek számára. Ugyanakkor kérdéses, hogy hány roma vesz részt ezeken, programokon vagy hányan látogatják ezeket az intézményeket. Továbbá az vitatható, hogy a kulturális intézmények alkalmazottai képesek-e programokat szolgáltatni a roma értelmi fogyatékos emberek számára. Magyarországon a válaszadók szerint, az értelmi fogyatékkal élő roma emberek ritkán vesznek részt kulturális eseményeken. A fő oka, hogy kevés a szakember, továbbá az anyagi és morális támogatás. Kulturális eseményeken való részvétel
Az roma és nem roma értelmi fogyatékos emberek ritkán sportolnak. Görögországban a romák nem érdekeltek a sportolási lehetőségekben. Litvániában a válaszadók elárulták, hogy az értelmi fogyatékossággal élők az iskolában és a szociális intézményekben szervezett sportolási és célzott szabadidős tevékenységekben vesznek részt, azonban ezeken az intézményeken kívül passzív megfigyelőkké vállnak. Néhány fizikálisan erősebb értelmi fogyatékos ember sportol egyesületekben vagy klubokban, de a romák sajátos viselkedésük és kommunikációjuk miatt ritkán nyernek felvételt ilyen helyre. Szlovéniában a Speciális Olimpiai Szervezet, amely tagja SOŽITJE Egyesületnek, sportolási lehetőséget biztosít (rendszeres edzéseket és versenyeket) az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára általánosságban és a roma értelmi fogyatékkal élők számára is. Több sportesemény van a roma közösségekben, leginkább meccsek a különböző roma szervezetek között, azonban az értelmi fogyatékos roma emberek ezeken való részvétele szinte nulla. Magyarországon hasonló a helyzet, mint a többi országban. Az értelmi fogyatékossággal élők és a roma származású társaik akkor tudnak sportolni, ha családjuk abban segíti őket. Bár vannak olyan szervezetek, amelyek a hátrányos helyzetű és szegregált körülmények között élők segítésében nagy szerepet játszanak, például a Jai Bhim Közösség, amely egy helyi focicsapatot támogatott éveken keresztül, fedezve minden költségüket. Később a csapat létrehozta támogató szervezetét, a Bigindo nevű egyesületet, amely a szervezet anyagi támogatását látja el. A roma közösségek és az helyi szervek nem támogatják az értelmi fogyatékkal élők sportját. A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző országok között nincs különbség ebben a témában. Sportolásban való részvétel
26
Az értelmi fogyatékossággal élő, és a roma származású értelmi fogyatékossággal elő sportolók nem jutnak hozzá a magasabb szintű, minőségi sportolási lehetőséghez, úgy mint más sportolók. Görögországban a válaszadók kiemelték, hogy más problémák is előjönnek a sport területén, például a finanszírozás és az egészséges életmód. A litván válaszadók elmondták, hogy a fizikálisan erősebb, értelmi fogyatékossággal élők sportegyesületi tagsággal vagy sport klub tagsággal rendelkeznek, de a romákat ritkán veszik fel viselkedésük és kommunikációjuk jellegzetessége miatt. A szlovén válaszadók véleménye szerint az értelmi fogyatékkal élő sportolók és a roma származású értelmi fogyatékossággal élő sportolók nem rendelkeznek egyenlő hozzáféréssel a magasabb szintű, minőségi edzésekhez, mint más sportolók. A magyar válaszadók fő problémaként az anyagi támogatás hiányát jelölték meg. Esélyegyenlőség a sportban
3.2.6. Személyes integritás és szervezetek helyzete Családdal való A vizsgált országokban az értelmi fogyatékos emberek általában a családjukkal éltek. A roma származású értelmi fogyatékkal élő emegyüttélés bereknek joguk van a társadalmi mobilitáshoz. Jelenleg egyik országban sem támogatja egyik állami szerv sem az értelmi fogyatékkal élők családban való gondozását. Görögországban a fogyatékossági ellátást a családok kapják meg. Az ellátásokat és támogatásokat ugyanúgy megkapják, mint más fogyatékossággal élő személy. Litvániában a szociális ellátást a lakhely szerint illetékes helyi önkormányzat szociális támogatási osztályától kell igényelni. Az ellátás csak a személyes kiadásokat fedezi. Szlovéniában az értelmi fogyatékossággal élő személy rokonainak, családjának a többségiekkel azonos módon családi pótlékot, és anyagi ellátást folyósítanak az otthonápolást nyújtó személy részére. Magyarországon előfordul, hogy a család anyagi helyzete miatt nem tehetik meg, hogy otthon lássák el a fogyatékossággal élő személyt, különösképpen, ha súlyos értelmi fogyatékosságról van szó. Családok támogatáshoz A rendelkezésre álló és hozzáférhető otthoni ápolást biztosító szolgáltatások elengedhetetlenek az értelmi fogyvaló hozzáférése atékossággal élő személyek ellátásához a családban. Görögországban nincs semmilyen ellátás vagy támogatás a romák számára. Ugyanazok a lehetőségek biztosítottak számukra, mint a többi lakosnak. Az igényelhető otthoni ápolás megegyezik a többi lakosnak nyújtott szolgáltatással. Litvániában otthoni ellátás kérhető a fogyatékossággal élő családtagot ellátó családok számára, ez a roma családok számára is hozzáférhető szolgáltatás, de ritkán igénylik. Szlovéniában nagyon korszerű az otthonápolást biztosító szolgálat és segítséget nyújtó program, amely az értelmi fogyatékossággal élő hozzátartozót ápoló roma családok számára elérhető (pl.: otthoni segítség idősek otthonán keresztül). Magyarországon több kezdeményezés is született a családok támogatására, mint például a családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat. Azonban az otthoni ápolás és segítség nem kedvelt a helyi szervek szemében és sok esetben tagadják, hogy a romáknak szükségük van rá.
27
A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben nagyon fontos, hogy hatékony és megfelelő intézkedések illessenek meg mindenkit a házasság, a család, a szülői szerep és a rokoni kapcsolatok terén másokkal azonos alapon (Fogyatékkal élők jogairól ENSZ Egyezmény 16. cikk). Az a kérdés melyik helyi szerv és/vagy roma közösség mit tesz a fogyatékkal élők házasságának, a szülői szerepének és szexualitásának elfogadása érdekében. Görögországban a helyi szerveknek és/vagy a roma közösségeknek nem áll érdekükben a fogyatékkal élők házasságának, szülői szerepének és szexualitásának negatív megítélésén változtatni. Litvániában tabunak számít, az értelmi fogyatékos emberek szexuális életéről vagy házasságáról beszélni, így a roma közösségek helyi szervei továbbra is negatívan vélekednek a házasságról, szexualitásáról, szülői szerepről. Ráadásul megfelelő szakember hiányában nincs is olyan személy, aki beszélne a témáról és felvilágosítást adna. Szlovéniában volt néhány kezdeményezés az értelmi fogyatékkal élők házasságának, szexualitásának és szülői szerepük elfogadásának érdekében. Bár van néhány jó gyakorlat Magyarországon, ez nem igazán segít, mert a hatóságok nem motiváltak a helyzet megváltoztatásában. Attitűdváltás
Általánosságban a fogyatékkal élő embereket, és különösképpen az értelmi fogyatékossággal élőket otthonukban és otthonaikon kívül meg kell védeni mindenfajta kizsákmányolás, erőszak és visszaélés ellen, beleértve ezek nemi alapú vonatkozásait is (Fogyatékossággal élők jogairól szóló Egyezmény 16. cikk). A görög családok még mindig úgy gondolják, hogy mindenféle rossz bánásmód és visszaélés csak a család hatáskörébe tartozik. A szexuális zaklatás, vagy az értelmi fogyatékosokat ért egyéb más visszaélés nem kerül az állam által felderítésre, mert nem képezi oktatás tárgyát sem a fogyatékkal élők, sem általánosságban, a többségi társadalom számára. Litvániában a szexuális vagy más erőszak a családon belül erőszakot szabályozó jogszabályban kerül meghatározásra. A törvény célja, hogy megvédje az embereket az otthon és házon kívül történt támadásokkal szemben, különös tekintettel a társadalmi környezetre, megelőzési, távoltartási és védelmi segítséget nyújtva. A roma kultúrában a támadások esetében nem lehetséges, hogy a rendőrséget értesítik, vagy megfelelő szervhez fordulnak, bár elítélik a cselekményt, de csendben maradnak. Az ilyen zárt közösségek esetén a jogszabály nem alkalmazható. Szlovéniában a fogyatékkal élők szexuális és egyéb visszaélések megelőzése céljából az egészségügyi rendszer együttműködik más szervekkel, pl. rendőrséggel. Magyarországon a válaszadók nem tudtak olyan intézkedésekről, amely az értelmi fogyatékossággal élő roma vagy más fogyatékossággal élők szexuális és egyéb bántalmazásának megelőzését szolgálná. Védelem a kizsákmányolás, erőszak és a visszaélésekkel szemben
28
Szexuális és családtervezéssel Az értelmi fogyatékos emberek szexuális és családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítása elenkapcsolatos felvilágosítás gedhetetlen a házassághoz és családhoz való joguk (párkapcsolathoz, házasság kötéshez és családalapításhoz) gyakorlásukban. Görögországban, a szexualitás továbbra is a tabu témák közé tartozik, a szexuális felvilágosítás a családra hárul. Litvániában a roma közösségben gyakori a korai házasságkötés, ami teljesen elfogadott. Szokásjogon alapuló házasságok révén nem szükséges a frigy a hatóság előtti megerősítése, így a házasságok (szülők által elfogadott, vagy a szülők beleegyezése nélkül szöktetés alapján) ritkán születnek az anyakönyvvezető előtt. Ezért jogi értelemben a roma nők nagy számban minősülnek egyedülállónak, annak ellenére, hogy a roma hagyományok szerint házasoknak minősülnek. Ez alapján a roma anyák, mint egyedülálló anyák magasabb összegű ellátásra lennének jogosultak, ugyanakkor a jogszabály-módosítás következtében az egyedülálló anyák nem jogosultak szociális ellátásokra. Emiatt megnövekedett a hivatalos házasságkötések száma, különösképpen a gyermeket nevelő fiatal roma párok esetében. Az értelmi fogyatékos romákról nincs információ. Szlovéniában az értelmi fogyatékos romák kapnak némi felvilágosítást a nevezett témában, bár a létező program megfelelő, de kevés számban vesznek részt a roma és nem roma értelmi fogyatékosok. Magyarországon az iskolarendszer próbálja a szexuális és családtervezési felvilágosítás feladatát ellátni. Azonban a tanárok keveset tudnak a tanulók szexualitásáról vagy a megelőzésről és a családtervezésről. Családon belül pedig továbbra is tabu témának számít. Így a tinédzserek egyedül maradnak a kérdéseikkel és nem tudják kivel megbeszélni a problémáikat.
29
3.2.7. Tanulságok
Egyértelműen sok információval és ismerettel rendelkezünk a roma kultúráról, a romák mindenennapjairól, de szinte semmit nem tudunk az értelmi fogyatékossággal élő romákról.
A romák ezeket az embereket számon tartják? Vajon a romákkal foglalkozó szakemberek tudnak róluk? A válasz nem egyértelmű. A riportok alapján (például Litvániában) elmondható, hogy a romák tisztában vannak gyermekük értelmi fogyatékosságával, azonban sokkal inkább érdekeltek a szociális ellátásokban, minthogy a gyermeküknek a megfelelő ellátást biztosítsák. Sok esetben a fogyatékossággal élők számára nyújtott támogatások miatt a szülők azt szeretnék, hogy gyermeküknél magasabb fokú értelmi fogyatékosságot állapítsanak meg, mint azt valódi állapotuk indokolná. Az lehet a benyomásunk, hogy a szülők kapzsik. De ez aligha van így. A rossz életkörülmények, munkanélküliség és szegénység miatt csak próbálnak túlélni. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének javítása érdekében szükséges, hogy a felnőttek és az idősebbek a roma közösségben jelenlévő mélyszegénységet felszámolják.
A riportok rámutattak a szakemberek és a romák közötti kommunikáció hiányára. Ez azonban nem csak a romák esetében mondható el, ez hasonlóképpen igaz az értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családokra is. Ez azonban romák esetében még jobban felerősödik, mert a szülők kevésbé iskolázottak, néhány esetben írástudatlanok, nem értik és nem beszélik a többségiek nyelvét. Ezért a roma családokkal az információkat olyan formában kellene megosztani, ami könnyen olvasható és érthető.
Annak érdekében, hogy tudjunk küzdeni az értelmi fogyatékos embereket és romákat sújtó megbélyegzéssel, előítélettel és diszkriminációval, amely a társadalomban negatív attitűdök alapjául szolgál és megakadályozza a különböző intézkedések végrehajtását, szükséges, hogy létrejöjjön az inkluzív társadalom és egy befogó fejlődés minta. Ezen kívül, sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a többségi és a roma társadalom közötti, valamint az értelmi fogyatékossággal foglalkozó szakemberek és az értelmi fogyatékos rokont gondozó roma családok közötti kommunikációra.
30
4. Tanterv szakértők szakmai képzéséhez
Kulcsszavak: életen át tartó tanulás, szakértők, romák, értelmi fogyatékosság, multikulturalizmus, diszkrimináció, többszörös diszkrimináció 'B' modul: Értelmi fogyatékossággal élő emberek
'A' modul: Romák az Európai Unióban
'C' modul: Értelmi fogyatékossággal élő romák és családjaik társadalmi szerepének megerősítése 1. kép: a tananyag moduláris felépítése
4.1. Bevezetés és tanfolyami célok
Az "EXP-ROM" képzési program célja, hogy képzést nyújtson azoknak az oktatási szakembereknek (tanárok, gyermekgondozásban dolgozók, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociálpedagógia szakemberek, szociálismunkások, rehabilitációs pedagógiai szakemberek, inkluzív oktatással foglalkozó pedagógiai szakemberek), akik munkájuk során értelmi fogyatékossággal élő roma emberekkel foglalkoznak. A képzési program modulokból áll, amelyek magában foglalják azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szakemberek hatékonyan tudjanak dolgozni a romákkal és/vagy értelmi fogyatékos emberekkel az őket ellátó intézményekben. A képzési program az alábbi témákat foglalja magában: • Az európai roma közösségek (történelem, jellemzők, kultúra, hagyomány, szokások és életvitel, értékrend, megközelítés, a diszkrimináció, a szocializáció, oktatás, egészségügy); • Értelmi fogyatékosság és mentális zavarok (meghatározás, jellemzők, értelmi fogyatékosság és a mentális zavarok a különböző korcsoportokban, a kezelés, munkamódszerek, stb.); • Értelmi fogyatékos roma emberek és családjaik társadalmi szerepének megerősítése (együttműködés az értelmi fogyatékos emberek rokonaival, szülök támogatása és segítése, konfliktusok); • Önérvényesítés (bevezetés, kapcsolatok kialakítása és az Európai Önérvényesítő Platform); • Egyéni fejlesztési terv (alapelvek és módszerek); • Projekt feladatok előkészítése 31
A program célja, hogy képzést, információt és képességek elsajátítását biztosítsa azoknak a szakembernek, aki értelmi fogyatékossággal élő roma emberekkel foglalkoznak a munkájuk során. Továbbá lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek megismerjék a különböző aktív tanulási technikákat, a tanítás és a tanulás modern megközelítéseit, valamint elősegíti az egyéni fejlődést és a vizsgálódó gondolkodást.
A program arra hivatott, hogy elmélyítse a szükséges tudást ahhoz, hogy meghatározható és érthető legyenek a roma értelmi fogyatékossággal élő emberek sajátságos jellemzői oktatási, szociális és pszichológiai/lélektani szempontból, annak érdekében, hogy tervezhető, megvalósítható és értékelhető beavatkozásokat lehessen kialakítani ezeknek az embereknek a támogatására. Továbbá, hogy hasznosítsa az értelmi fogyatékossággal élő emberekkel való munka során alkalmazott már meglévő ismereteket.
Célok
A program átfogó célja, hogy frissítse, bővítése és korszerűsítése a kompetenciákat és alapvető ismereteket, hogy a résztvevők az értelmi fogyatékossággal élő roma emberekkel való munkájuk során könnyebben tudják azonosítani a problémákat, tanácsadással tudjanak szolgálni, és különböző helyzeteket megfelelően tudjanak kezelni.
A fő cél, hogy a szakemberek szükségességét érezzék annak, hogy megértsék és elfogadják a diverzitást (különbözőség, sokféleség), fejlesszék azokat a készséget, amelyek a roma értelmi fogyatékos emberekkel való munkájukhoz szükséges, előmozdítva ezzel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok inklúzióját a közvetlen környezetükben és a szélesebb társadalomban is.
Trénerek
A képzés olyan szakemberek közreműködésével valósul meg, akik megfelelő képzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkeznek a roma közösségekkel és az értelmi fogyatékos emberek végzett munkában.
Didaktikai alapelvek
A képzés felnőttképzés alapelveit figyeleméve az általános didaktikai alapelvekre épül: A legfontosabb általános tanulási elveket, mint például az alkalmasság elve, a hallgatók tudatos és aktív részvételének elve, az egyértelműség elve, előrehaladás/progresszió és rendszerezés elve, az elméleti és a gyakorlati ismeretek összekötésének elve, a fenntartható tudás elve, összefüggő egészként kell figyelembe venni. Továbbá nagyon fontos, hogy a szakemberek képzése az alábbi három felnőttképzési elv figyelembe vételével történik: • Demokratikus részvétel elve (a tartalom megbeszélése, munka- és tanítási módszerek, a kölcsönös tisztelet és a figyelem) • Önkéntes részvétel elve (a képzésen való részvétel önkéntes elhatározáson alapul a tudás szükségességének felismerése miatt), • Az integráció alapelve (az egyén saját szükséglete az új ismeretekre).
32
Kulcskompetenciák
A program lehetővé teszi az Európai Referenciakerettel (Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz Európai Referenciakeret, Európai Bizottság) összhangban lévő kulcskompetenciák elsajátítását. Így a résztvevők megtanulnak: • kommunikálni a különféle helyzetekben, hogy figyelemmel kísérjék a saját kommunikációjukat, és hogyan alkalmazkodjanak különböző helyzetek elvárásaihoz; • információt keresni, összegyűjteni és feldolgozni, és azok kritikus és szisztematikus alkalmazását; • tanulni, beleértve, hogyan erősítsék meg a korábban megszerzett ismeretek és tapasztalatok alkalmazása iránti igényüket, és érdeklődjenek tanulási lehetőségek után, valamint különböző körülmények közötti tanulás iránt; • hogyan kell építő módon kommunikálni különféle környezetekben, (tolerancia, véleménynyilvánítás, megértés és együttérzés); • hogyan lehet a közügyekben hatékony kapcsolatot teremteni másokkal, szolidaritást és érdekelődést mutatni a helyi és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában; • tevékenységek és projektek proaktív irányítását. A program az Európai Referencia Keret szerinti kulcskompetenciák elsajátítását az következő modulok segítségével biztosítja: • Romák az Európai Unióban; • Értelmi fogyatékos emberek • Értelmi fogyatékossággal élő romák és családjaik társadalmi szerepének megerősítése. Az "A" modul (a roma lakosság az Európai Unióban) azokat a szakembereket célozza meg, akik fő tevékenysége az értelmi fogyatékos emberekhez kapcsolódik, míg a "B" modul az értelmi fogyatékosság témáját mutatja be és a romákkal foglalkozó szakembereknek szól. A "C" modul, amely az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik társadalmi szerepének megerősítésével foglalkozik, minden résztvevő számára készült.
33
4.2. Modulok 4.2.1. ‘A’modul: Romák az Európai Unióban A1: Romák Európában
‘A’ modul: Romák az Európai Unióban
A.2.: Roma integrációs stratégia európai uniós és tagállami szinten A.3.: A diszkrimináció ördögi köre A.4.: Romák társadalmi integrációja helyi szinten
2. kép: az ‘A’ modul struktúrája. Romák az Európai Unióban A.1. A romák Európában Az Amnesty International adatai szerint a romák Európa egyik legnagyobb kisebbsége, de továbbra is az a csoport, amely a szisztematikus diszkrimináció és társadalmi kirekesztés áldozata. Európában 10-12 millió roma él, kétharmaduk az Európai Unióban.
A romák (Rom, Rrom vagy Romani) Indiából származó etnikai csoport, akik jelenleg Európában és a világ más pontjain is élnek. A területi különbségek alapján három nagyobb etnikai alcsoportjuk van: Gitanók (Gitanes), Kalderás romák (Kalderasha) és a manusok (Manouche, Manush). A romákat évszázadokon keresztül üldözték a világ különböző részein és időszakaiban. Így különböző néven ismertek, attól függően, hogy hol telepedtek le – kelettől, Afganisztántól egészen nyugatig, Nagy Britanniáig. Afganisztánban "Kouli", Türkmenisztánban "Multani" Egyiptomban "Gvodari" Palesztinában "Nuri", Azerbajdzsánban és Iránban 34
"Karachi", amely a török koldus szóból származik. Törökországban a romákat a "Cingene" vagy "Kipti"-nek nevezik az ókori egyiptomi koptok után. A 14. században felmerült elmélet szerint, a "roma" szó a "Moor" anagrammája, így a romákat móroknak említik néhány dokumentumban. Spanyolországban és Portugáliában "Karakos"-nak hívták őket, ami negatív jelentésű szó, tolvajt és csavargót jelent. A Baszkföldön a "Kaskarot" elnevezést kapták, ami szánalmas emberi bőrt jelent, Nagy-Britanniában a "Gypsies" elnevezést kapták.
A modul:A.1.
Általános célok Tartalom
Működési célok
Romák Európában
Ismereteket szerezni a romak történelméről, antropológiai és kulturális jellemzőkről, a romak integrációjaról és befogadásukrol, és a romák oktatásáról.
1. A romák történelme 2. A romák antropológiai és kulturális jellemzői
1. Romák történelme
A résztvevők: - tanulnak a roma lakosság történelméről; - megtanulják, hogy a romák melyik EU-s tagállamban élnek és a migrációjuk okait; - ismeretet szereznek a roma lakosság számáról; - tanulnak az EU tagállamaiban élő romák eredetéről; - információkat szereznek, arról, hogy a romák rendelkeznek-e állampolgársággal .
2. A romák antropológiai és kulturális jellemzői
Szemináriumok időtartama Elvárt ismeretek
A résztvevők: - ismeretet szereznek a roma közösségek kultúrájáról - megismerik a roma közösségek szokásait, hagyományait és életmódját, a különböző csoportok között különbségeket.
4 óra
Minimumkövetelmények
- Romák történelmének ismerete; - A projektben résztvevő, EU-s tagállamokban élő romák eredetének ismerete; - A romák Európába való migrációjának, okainak magyarázata - Romák kultúrájának, hagyományainak és szokásainak és életmódjának leírása; - romák integrációs problémájának megértése helyi és nemzeti szinten; - Romákat érintő sztereotípiák és azok okainak leírása.
Elvárt tudás
- Az EU-s tagállamokban élő romák történelmének és eredetének ismerete - Romák migrációjának okainak megértése; - Romák kultúrájának, szokásainak és életmódjának ismerete; - Romák integrációjának helyi és nemzeti szintű problémájának leírása; - A romák oktatásának területén adódó problémák leírása.
35
Vannak arra utaló jelek, hogy a roma csoportok az ötödik században tisztában voltak ezeknek a neveknek a jelentésével és arra is, hogy romáknak (romani) hívták őket. A vándorlások során, részben az üldöztetés miatt, a romák elkezdték felvenni a különböző, évezredes múlttal rendelkező kultúrák szokásait. A folyamatos migráció során a romák integrációja és inklúziója nagy nehézséggel járt. Még ha az integráció lehetségesnek is tűnt, gyakran mégsem sikerült elérni, mert a romák lázadó természete és állandó félelem érezte nem tette lehetővé. Félelmük abból eredt, hogy üldöztetésük idején sokszor meg kellett küzdeniük a túlélésért. Továbbá gyakran kaptak negatív elnevezéseket a társadalmi kirekesztettségük miatt. A romák elleni diszkrimináció mindenütt létezik Olaszországtól Magyarországig, amely erőszakos támadásokat, egyének elleni támadásokat, valamint a roma közösségeket érintő szisztematikus tá-
madásokat, politikusok és közszereplők gyűlöletbeszédét is táplálja. Franciaországtól Romániáig több ezer roma él nyomornegyedekben, vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között, továbbá olyan területeken, ahol kényszer-kilakoltatással fenyegetik őket, sok esetben a kilakoltatás következtében hulladéklerakó telepek közelében vagy szennyezett ipari területeken, távol a város infrastruktúrájától élnek. Csehországtól Görögországig a roma gyerekeket elkülönítve oktatják a nem roma társaiktól, szegregált speciális osztályokban vagy speciális iskolákban, ahol korlátozott oktatási lehetőségekkel szembesülnek már 5 éves korban. Így felnőttként kevés eséllyel indulnak a foglalkoztatás terén, belekerülve egy olyan ördögi körbe, amely megakadályozza őket abban, hogy javítsák életkörülményeiket, megkaphassák a szükséges egészségügyi ellátást, vagy iskoláztassák gyermekeiket.
A.2. Roma stratégia európai uniós és tagállami szinten A romák (travellers, gypsies, manouches, ashkali, sinti, etc) több mint ezer éve szerves részét képezik az európai civilizációnak. Becslések szerint, jelenleg mintegy 10-12 millió roma él Európában (ebből hatmillió él az EU-ban), ezek alapján Európa legnagyobb etnikai kisebbségének mondhatjuk őket. A romák többsége uniós állampolgár.
Az európai intézmények és az u EU-s országok közös felelőssége, hogy a hatáskörükbe tartozó szakpolitikák és eszközök igénybevételével előmozdítsák a társadalmi befogadást és integrációt.
A "roma" kifejezést használják az EU-s dokumentumokban és közbeszédben, és most itt is ez a kifejezés utal azokra a csoportokra is, akik magukat "gypsies", "travellers", "manouches", "ashkali", "sinti" vagy más néven azonosítják. Nem az a célja a roma kifejezés használatának, hogy leegyszerűsítse a különböző roma közösségek közötti sokszínűséget és különbségeket, valamint a sztereotípiákat sem kívánja erősíteni. A romák jelentős része napi szinten szembesül előítélettel, intoleranciával, diszkriminációval és társadalmi kirekesztéssel. A romák a társadalom peremén, nagyon rossz szociális és gazdasági körülmények között élnek.
Ennek ellenére megfelelő és arányos intézkedés még mindig nem történt annak érdekében, hogy a romák nagy részét érintő, mélyen gyökerező problémákat kezeljék, megoldják. A dolgok előrelépéséhez és ahhoz, hogy biztosítsák a nemzeti, regionális és helyi roma integrációs politikákat specifikus és érthető módon történő megvalósítását, az Európai Bizottság közleményt fogadott el a Roma Nemzeti Keretstratégiákról (Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós Keretrendszere 2020-ig).
A faji egyenlőségről szóló, 2000/43/EK irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt. Valamennyi EU tagállam beültette a nemzeti jogába az irányelvet. Ennek ellenére a romák nagyszámban áldozatai az előítéletnek és a mélyen gyökerező társadalmi kirekesztésnek.
36
Az Európai Unió már korábban többször is hangsúlyozta a romák nagyobb mértékű integrációjának szükségességét, például a Bizottság 2010. áprilisi közleményében a romák társadalmi és gazdasági integrációjáról (Európai Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a romák társadalmi és gazdasági integrációja, 2010b).
A modul:A.2.
A romák integrációs stratégiája európai uniós és tágállami szinten
Általános célok A romák integrációs stratégiájának EU-s és tagállami ismerete Tartalom 1. Európai Uniós jogalkotás a romák társadalmi és gazdasági integrációjának területén 2. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig Működési célok 1. Európai Uniós jogalkotás a romák társadalmi és gazdasági integrációjának területén
A résztvevők: - megismerkednek két uniós dokumentummal: A Tanács 2000/43/EK irányelvével (2000. június 29.), a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról; valamint a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig - megismerik a szabályozások által kiváltott problémákat.
2. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig
A résztvevők: - ismeretet szeretnek a kulcsfontosságú EU-s dokumentumról, amely alapjául szolgált a tagállami szintű roma stratégiák elkészítéséhez az összes tagállamban. Szeminárium időtartama 2 óra
Elvárt ismeretek Minimumkövetelmények
- A romákhoz kapcsolódó legfontosabb jogforrások nevének ismerete
Elvárt tudás
- A roma lakossághoz kapcsolódóan megnevezni és összefoglalni a legfontosabb jogforrásokat, - A nemzeti roma stratégia leírása.
A.3. A diszkrimináció ördögi körforgása
A romák több évszázada áldozatai a diszkriminációnak, amely következtében a többségük a társadalom peremére szorult. A romákat mindenhol éri hátrányos megkülönböztetés. Olaszországtól Magyarországig áldozatául esnek az egyének, valamint a roma közösség ellen irányuló szisztematikus és erőszakos támadásoknak, továbbá a politikusok és közszereplők gyűlöletbeszédének. Franciaországtól Romániáig romák ezrei élnek nyomornegyedekben, továbbá rossz lakhatási körülmények között, vagy fenyegetik őket kényszer-kilakoltatással, amely következtében hulladéklerakó telepek vagy szennyezett ipari területek közelébe költöztetik őket, távol a város infrastruktúrájától. Csehországtól Görögországig a roma gyerekek a nem roma kortársaiktól elkülönítve, speciális osztályokban és
speciális iskolába szegregáltan tanulnak, ahol már 5 éves korban szembesülnek az oktatási hátrányokkal. Így felnőttként kevés eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, és belekerülnek abba az ördögi körforgásba, ami megakadályozza őket abban, hogy javítsanak életkörülményeiken, megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljenek és gyermekeiket iskoláztassák. A romák a különböző életszakaszaik során, nem rendelkeznek azokkal a lehetőségekkel, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy javítsanak életkörülményeiken, így bennragadnak a fent vázolt körforgásba.
37
A modul:A.3.
A diszkrimináció ördögi körforgása
Általános célok A romák által tapaszalt diszkrimináció megismerése és megértése Tartalom 1. Romák oktatási, szociális és foglalkoztatási esélyegyenlősége 2. A kommunikáció, mint nyelvi jelenség, és tágabb kulturális jelenség 3. Többszörös diszkrimináció
Működési célok 1. A romák oktatási, szocális és foglalkoztatási esélyegyenlősége
A résztvevők: - megismerkednek a roma gyerekek oktatásához szükséges módszerekkel és stratégiákkal, megtanulják, hogyan bánjanak a roma gyerekekkel az oktatási rendszerben; - megismerik a vonatkozó iránymutatásokat, a romák foglalkoztatási esélyeit, vizsgálják, hogy az üres álláshelyek objektív szempontrendszer és az esélyegyenlőségi szabályok alapján kerülnek-e betöltésre; - megszerzik a roma gyerekek iskolai oktatásához szükséges ismereteket és képességeket; - képesek lesznek felkészíteni a romákat a továbbtanulásra
2. A kommunikáció, mint nyelvi jelenség, és tágabb kulturális jelenség
A résztvevők: - megismerkednek a roma nyelvvel és a romák kommunikáció szokásaival; - megismerik a különböző tagállamokban és projektben résztvevő országokban beszélt roma nyelv különbségeit
3. Többszörös diszkrimináció
A résztvevők: - megismerik a többszörös diszkriminációt (a romákat és értelmi fogyatékosságal élők hátrányos megkülönböztetés összeadódásából fakadó hatások); - megismerik a többszörös diszkrimináció elkerülésének módjait; - megismerik az állami támogatások és segítségnyújtás igénybevételeinek feltételeit.
Szemináriumok időtartama 4 óra Elvárt ismeretek Minimumkövetelmények
- A roma nyelv néhány dialektusát meg tudja nevezni, - le tudja írni a többszörös diszkriminációt – a romák és az értelmi fogyatékossággal élő emberek hátrányos megkülönböztetésének körülírása.
Elvárt tudás
38
- a roma nyelv fejlődésének és az indo-európai nyelvekkel való kapcsolatának ismerete; - a romák kommunikációs problémáinak tágabb értelemben való ismerete; - a többszörös diszkrimináció problémájának leírása – a romák és az értelmi fogyatékosságal élő emberek hátrányos megkülönböztetése; - a roma gyerekek iskolai oktatásának jellemezőinek ismerete.
A multikulturális tanterv az egyik lehetséges módja annak, hogy elkerüljük a megkülönböztetés ördögi körforgását, lehetőséget adva a romáknak az esélyegyenlőségre és a társadalmi kirekesztés megelőzésére. Azt is kell tudnunk, hogy a romák iskolai és társadalmi kirekesztésének nem csak a diszkrimináció az oka, de az is, hogy a romák nyelve és kultúrája nem képezi a tanterv és az iskolarendszer részét.
Az értelmi fogyatékossággal élő romák a hátrányos megkülönböztetés áldozatai mind az etnikai származásuk, mind a fogyatékosságuk miatt. Erre mondhatjuk, hogy ők a többszörös diszkrimináció áldozatai, de ez nincs pontosan meghatározva az iskolarendszerben vagy a romák társadalmi közegében.
Ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a romák nyelvét, nem csak a verbális kommunikáció szintjén, de mint tágabb kulturális jelenséget a roma közösségen belül.
A.4. A romák társadalmi integrációja helyi és országos szinten A romák helyi közösségi szintű társadalmi integrációja úgy valósulhat meg, ha abban az összes érintett fél együttműködik. A sikeresség elsősorban az integrálódó roma családok hajlandóságán múlik. A különbözőség tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozni kell, hiszen a roma családok és romák életének része, másrészről ez megjelenik a helyi lakosok életében, és ennek következtében az állampolgárok életében. A társadalmi integráció és asszimiláció olyan folyamatok, amelyekben a helyi közösség tagjai, polgárai gyakran fontos szerepet játszanak a roma emberek helyi társadalmi környezetbe történő integráció biztosításában.
A sikeres együttéléshez szükséges a roma családok és azok jellemzőinek az ismerete. Mindamellett nem szabad megfeledkeznünk az értelmi fogyatékossággal élő családtagot számláló roma családokról sem, hiszen ezek az emberek összekötő szerepet tölthetnek be a társadalmi integrációs és asszimilációs folyamatokban.
39
A modul:A.4.
A romák társadalmi integrációja helyi és országos szinten (folytatás)
Általános célok A romák hely és országos szintű társadalmi integrációjának fontosságának elfogadása
Tartalom 1. A roma családok 2. A romák egészséges életmódra oktatása, személyes és társadalmi felelősségvállalás 3. A romák életvitele 4. Egészségügyi ellátás Működési célok 1. A roma családok
A résztvevők: - megismerik a roma családokat, azok értékrendjét, gyereknevelési szokásaikat, életvitelüket; - megismerik az integráció módjait a roma közösségben és a szélesebb társadalomban
2. A romák egészséges életmódra oktatása, személyes és társadalmi felelősségvállalás
A résztvevők: - megismerik az egészséges életmód fogalmát és annak összetevőit; - megtanulják, hogyan azonosítsák a rizikófaktorokat egyéni és közösségi szinten; - 'megtanulják, hogyan ösztönözzék egyénileg és közösségi szinten a romákat az egészséges életmódra való áttérésre; - elsajátítják az informális tanulás eszközeivel való aktív állampolgárrá nevelést.
3. A romák életvitele
A résztvevők: - ismereteket szereznek az egészséges életmód előnyeiről (egészséges táplálkozási szokások, higénés szokások, az alkohol, dohányáru és más legális vagy illegális szerek egészségkárosító hatása).
4. Egészségügyi ellátás
A résztvevők: - elsajátítják azokat a készségeket, amely ahhoz szükségesek, hogy felhívják a figyelmet az egészségügyi ellátás, a megelőzés és a rendszeres orvosi vizsgálatok elvégzésére. Szeminárium időtartma 5 óra
Elvárt ismeretek Minimumkövetelmények
- a roma családok és roma telepek ismerete; - a romák helyi társadalmi integrációjának lehetséges módjainak leírása; - egészséges életmód meghatározása; - riizikófaktorok ismerete; - az aktív állampolgárság informális oktatásának formái és módja; - egészséges életmód előnyeinek felsorolása; - az egészségügyi szolgáltatások és megelőző vizsgálatok fontosságának elírása.
Elvárt tudás
40
- a roma családok és roma telep életének leírása és értékelése; - az aktív állampolgárságra nemzeti szintű jópéldáinak felimserése; - az egészséges életmódnak, egészségügyi szolgáltatások és megelőző vizsgálatoknak az előnyeinek igazolása és figyelemfelkeltés a roma közösségen belül.
4.2.2. ‘B’ modul: Értelmi fogyatékossággal élők B1: Értelmi fogyatékosságal élő emberek B modul: Értelmi fogyatékosságal élők
B2: Értelmi fogyatékosság jellemzői B3: Módszertan értelmi fogyatékossággal élő emberekkel ellátásra
3. kép: ‘B’ modul felépítése: Értelmi fogyatékkal élő emberek B.1. Értelmi fogyatékossággal élő emberek Az értelmi fogyatékossággal élő emberek hasonló szükségletekkel rendelkeznek, mint egészséges társaik: szükségük van a szociális kapcsolatokra, biztonságra, megfelelő lakhatási körülményekre, oktatásra, foglalkoztatásra, stb. Ugyanakkor eltérő oktatási és foglalkoztatási szükségleteik vannak. Az enyhe értelmi fogyatékossággal élő embereknek további képzésre van szükségük, de némi segítséggel képesek az önálló életvitelre. A középsúlyos értelmi fogyatékos emberek képesek a napi tevékenységek önálló elvégzésére, képesek ellátni magukat némi segítséggel és felügyelettel. A súlyos értelmi fogyatékossággal élő emberek általában egész életükön keresztül képzésre és szociális támogatásra szorulnak. Minden jellegű segítség célja azonban az kell legyen, hogy fejlessze a képességeket és elősegítse a társadalom mindennapjaiba való integrálását. A világ lakosságának 1-3 százaléka él értelmi fogyatékossággal. Az értelmi fogyatékosság oka lehet genetikai, de kialakulhat a terhesség alatt ért külső behatások következtében is. A mentális egészségügyi problémák és a mentális zavarok kihatnak az érzelmekre és a viselkedésre. Csak néhány mentális probléma előzhető meg, de szinte mindegyik jól kezelhető. A lakosság 25 százaléka élete során megtapasztalja a mentális problémákat vagy viselkedési zavarokat. A mentális problémák komplexek, amely hátterében öröklődés (gének),
stresszes helyzetek, nehéz családi környezet, fizikai betegség, stb. áll. A mentális egészségi problémákkal élők gyakran képtelenek megbirkózni a mindennapi élet nyomásával. Ebből adódóan elveszítik állásukat, támogatásukat, a szülői jogokat, valamint az alapvető emberi jogaikat.
A leggyakoribb mentális betegségek a következők: - Depresszió – jellemzője a rossz kedélyállapot, erőtlenség, apátia, álmatlanság és étkezési rendellenességek, a bűntudat és a reménytelenség érzete. - Skizofrénia - olyan betegség, ami a személyiség súlyos felbomlásával jár; befolyásolja a megnyilvánulást és észlelést, továbbá a tünetek közé tartoznak a pszichotikus megnyilvánulások is. Valamint okozhat hallucinációkat, félelemérzet és zavar kialakulását. - Szorongásos zavarok - többek között fóbiák, pánik és az általános szorongás (mint például krónikus aggodalmaskodás, feszültség, gyors légzés) meglétét jelenti, ami jelentős szorongáshoz vagy fogyatékosságot eredményez. - Bipoláris hangulat zavar (mániás depresszió) egy olyan mentális betegség, ami miatt a kiszámíthatatlan hangulatingadozások figyelhetőek meg felváltva a különböző hangulatok között. 41
B modul:B.1.
Értelmi fogyatékos emberek
Általános célok Megérteni az értelmi fogyatékosságot és különbségtétel a fajtái között, továbbá mentális egészségi problémák megismerése.
Tartalom 1. Értelmi fogyatékosság fogalma 2. Értelmi fogyatékosság okai 3. Értelmi fogyatékosság és mentális egészségügyi problémák közötti különbség 4. Értelmi fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatban használt fogalmak
Működési célok 1. Értelmi fogyatékosság fogalma
A résztvevők: - megismerik az értelmi fogyatékosság fogalmát.
2. Értelmi fogyatékosság okai
A résztvevők: - ismereteket szereznek és megértik az értelmi fogyatékosság okait.
3. Értelmi fogyatékosság és mentális egészségügyi problémák közötti különbség A résztvevők: - ismereteket szereznek és megértik a különbségeket az értelmi fogyatékosság és a mentális zavarok között
4. Értelmi fogyatékossággal élő emberekkel kapcsoltban használt fogalmak
A résztvevők: - A tagállamokban az értelmi fogyatékosságal élő emberekkel kapcsolatban használt fogalmak.
Szemináriumok időtartama 4 óra Elvárt ismeretek Minimumelvárások
- Értelmi fogyatékosság fogalmának ismerete; - Értelmi fogyatékos emberek állapotuknak megfelelő és / vagy a politikailag korrekt módon történő megnevezés; - Értelmi fogyatékosság okainak megnevezése; - Értelmi fogyatékosság jellemzői; - Mentális egészségügyi problémák okainak megnevezése.
Elvárt ismeretek -
42
Értelmi fogyatékosság fogalmának meghatározás és magyarázata; Értelmi fogyatékosság fajtáinak leírása; Értelmi fogyatékosság okainak magyarázata Megfelelő módon képes megközelíteni az értelmi fogyatékos vagy mentális egészségügyi problémával élő embereket.
B.2. Értelmi fogyatékossággal élő emberek jellemzői Az értelmi fogyatékos emberek alapvető szükségletei hasonlóak más embertársaikhoz, függetlenül a fogyatékosság típusától. Ez különösen igaz a szociális kapcsolatokra és a biztonságra, a megfelelő lakhatási körülményekre, az oktatásra, a foglalkoztatásra stb. Azonban attól függően, hogy a fogyatékosság milyen típusú, igényeik különbözőek az oktatás és képzés terén, valamint a munkaképességük is eltér a többségi társaiktól. Oktatás és képzések segítségével biztosítható az értelmi fogyatékos emberek fejlesztése, és jelentősen megnöveli az esélyeiket az önálló életvitelre.
Ezért az értelmi fogyatékosság korai felismerése és a korai támogatás nyújtása elengedhetetlen az önállóság elősegítésében, valamint a független döntéshozó készségek és képességek kialakításában. Az oktatáshoz való hozzáférés, amely lehetővé teszi a társadalmi integrációt iskolás korban és az élet későbbi szakaszában, elősegíti öngondoskodás képességeit. A szakképzés, foglallkoztatási lehetőségek és a közösségben vagy lakásotthonban történő lakhatás lehetővé teszik, hogy a felnőttek megszerezzék a szükséges készségeket, növelve ezzel az esélyeiket a társadalomba való beilleszkedéshez. Fontos, hogy támogató környezetben éljenek, hiszen egy ilyen környezet kulcsfontosságú a sikeres fizikai, szociális és szellemi fejlődésükhöz.
43
B modul:B.2.
Általános célok Tartalom
Működési célok
Értelmi fogyatékossággal élő emberek jellemzői
Ismeretek elsajátítása az értelmi fogyatékossággal élő emberek jellemzőiről a különböző tevékenységekhez kapcsolódóan (kognitív, viselkedési, motoros funkciók, kommunikáció).
1. Értelmi fogyatékossággal élő emberek kognitív képességei és zavarai 2. Értelmi fogyatékossággal emberek adaptív viselkedési képességei és zavarai 3. Értelmi fogyatékossággal emberek motoros képességei 4. Értelmi fogyatékossággal élő emberek kommunikációja 5. Halmozott fogyatékosság 1. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek kognitív képességei és zavarai
A résztvevők: - megtanulják és megértik az értelmi fogyatékos emberek kognitív képességeit és azok hiányosságát és zavarait.
2. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek adaptív viselkedési képességeik és zavaraik
A résztvevők: - megtanulják és megértik az értelmi fogyatékos emberek adaptív viselkedési épességeit és azok hiányosságát és zavarait.
3. Értelmi fogyatékossággal élő emberek motoros képességei
A résztvevők: - megtanulják az értelmi fogyatékos emberek motoros képességeit.
4. Értelmi fogyatékossággal élő emberek kommunikációja
A résztvevők: - megismeri az értelmi fogyatékossággal élő emberek kommunikációjának módját és formáit; - megtanulják, hogyan kell kommunikálni az értelmi fogyatékos emberekkel
5. Halmozott fogyatékosság Szemináriumok időtartama Elvárt ismeretek
A résztvevők: - tanulnak a halmozott fogyatékosságról, és hogyan ismerjék fel, ha az értelmi fogyatékosság más fogyatékossággal is társul. 4 óra
Minimumkövetelmények
- Értelmi fogyatékossággal élő emberek képességeinek és zavarainak felsorolása és ismerete; - az értelmi fogyatékos emberek halmozott rendellenségeinek ismerete.
Elvárt tudás
44
- az értelmi fogyatékos emberek képességeit és zavarait a kognitív, motorikus és kommunikációs, valamint adaptív viselkedés területén fel tudja mérni - a halmozott fogyatékossággal élő értelmi fogyatékos embereket felismeri, és tudja, hogyan kell megfelelően foglalkozni ezekkel az emberekkel
B.3. Módszertan értelmi fogyatékos emberek ellátására Az értelmi fogyatékos embereknek fejlődésük érdekében életük korai szakaszától kezdve segítségre van szükségük, vagyis a lehető leghamarabb, a születést, vagy a rendellenesség diagnosztizálást követően. Tekintettel a különböző belső motivációs szükségletekre, amelyek a fogyatékosság típusától függnek, fontos, hogy az értelmi fogyatékos emberek ösztönzést kapjanak életük minden területén - házimunkában, a tisztálkodásban, öltözésben, tömegközlekedés során, bevásárlásban, étel elkészítésben, stb. Az is fontos, hogy a kortársaikkal szocializálódjanak, beleértve a nem fogyatékos társaikat is, továbbá részt vegyenek különböző tanórán kívüli tevékenységekben, ahol lehet fejleszteni a kreativitásukat, képességeiket,
B modul:B.3. Általános célok Tartalom Működési célok
kommunikálhatnak társaikkal és részei lehetnek a közösségnek.
Az értelmi fogyatékos emberek számára szükséges, hogy kialakítsák a szociális készségeket, mert nem minden esetben értik meg automatikusan a társadalmi kapcsolatokat és a szituációkat, amelyekkel találkoznak. Ami az oktatást illeti, alapvető fontosságú, hogy az értelmi fogyatékos emberek megtanulják a különböző oktatási megközelítések, motivációs módszerek, relaxációs technikák és támogató viselkedés technikák segítségével, hogyan erősíthetik meg értelmi képességeiket, valamint elsajátítsák az önálló életvitelhez szükséges ismereteket.
Módszertan értelmi fogyatékos emberek ellátására Különböző módszertanok ismerete az értelmi fogyatékos és mentális zavarokkal küzdő emberek ellátásában.
1. 2. 3. 4. 1.
Viselkedésmódosító technikák Tanítási módszerek Motivációs módszerek Relaxációs technikák Viselkedésmódosító technikák
A résztvevők: - megtanulják a különböző viselkedésmódosító technikákat és azok alkalmazását
2. Tanítási módszerek
A résztvevők: - megtanulják a különböző tanítási módszereket és azok alkalmazását
3. Motivációs módszerek
A résztvevők: - megismerik a különböző motivációs módszereket.
4. Relaxációs technikák Szemináriumok időtartama Elvárt ismeretek
A résztvevők: - megismerik a különböző relaxációs technikákat
7 óra
Minimumkövetelmények -
Viselkedésmódosító technikák leírása; Motivációs módszerek leírása; Tanítási és tanulási módszerek megnevezése és leírása; Relaxációs technikák leírása.
Elvárt tudás
- különböző viselkedésmódosító technikák, motivációs módszerek, tanítási és tanulási módszerek, és relaxációs technikák alkalmazása. 45
4.2.3. ‘C’ modul: Értelmi fogyatékosságal élő roma emberek és családjaik társdalmi szerpének megerősítése
‘C’ modul: Értelmi fogyatékosságal élő roma emberek és családjaik társadalmi szerepének megerősítése
C1: Értelmi fogyatékosságál élő roma emberek hozzátartozóival való együttműködés módszerei C2: Önérvényesítés
C3: Egyéni fejlesztési terv 4. kép: ‘C’ modul felépítése: Értelmi fogyatékossággal élő roma emberek és családjaik társadalmi szerepének megerősítése
C.1: Értelmi fogyatékossággal élő emberek hozzátartozóival való együttműködés módszerei
Az értelmi fogyatékkal élő emberek hozzátartóival való együttműködés segít megérteni és megtanulni az értelmi fogyatékosság összetettségét, bonyolultságát, a személyes, családi és társadalmi szinten. Az ilyen támogatás hozzájárul a roma családok megerősítésében és elősegíti a helyi szintű esélyegyenlőségüket más családok viszonylatában.
46
Enyhíti a család érzelmi terheit, növeli önbizalmukat, lehetővé teszi a véleményük és a tapasztalataik megosztását, segít a családok probléma megoldását, útmutatást ad értelmi fogyatékossággal élő családtagjuk ellátásához, segítséget nyújt nemzeti szinten a jogi és a rendszerben rejlő problémák megoldására, támogatás ad különböző kérdések, dilemmák és kétségek feloldásában.
C modul:C.1. Általános célok Tartalom
Működési célok
Értelmi fogyatékossággal élő emberek hozzátartozóival való együttműködés módszerei
Ismeretek és szükséges képességek elsajátítása a roma szülők és családtagok segítség nyújtása érdekében
1. Értelmi fogyatékossággal élő rokonnal rendelkező családok kihívásai 2. A szülők támogatása és segítése 3. Szülőkkel való együttműködési technikák 4. Lehetséges konfliktusforrások és konfliktuskezelési technikák 1. Értelmi fogyatékossággal élő hozzátartozóval rendelkező rendelkező családok kihívásai
A résztvevők - megismerik az értelmi fogyatékos rokonnal rendelkező családok nehézségeit, kihívásait; - megtanulják, hogy kell meghallgatni és segíteni a családtagoknak
2. Szülök támogatása és segítése
A résztvevők: - elsajátítják az ismereteket és képességeket annak érdekében, hogy segítsék a szülőket és családtagokat.
3. Szülőkkel való együttműködési technikák
A résztvevők: - megismerik a technikákat és azok alkalmazását a szülők és családtagokkal való kapcsolat során.
4. Lehetséges konfliktusforrások és konfliktuskezelési technikák
Szeminárium időtartama Elvárt ismeretek
A -
résztvevők: megismerik a konfliktusok különböző típusait; megértik a konfliktus kiváltó okokat; megtanulják a konfliktuskezelési technikákat
10 óra
Minimumkövetelmények
- leírja az értelmi fogyatékos hozzátartozóval rendelkező családot; - megnevezi a konfliktusforrásokat
Elvárt tudás
- Leírja az értelmi fogyatékos hozzátartozóval rendelkező család kihívásait, nehézségeit; - Képes segítséget nyújtani a szülőknek és rokonoknak; - Meghatározza a konfliktusforrásokat és képes azok megoldására.
47
C.2. Önérvényesítés Az érdekképviselet fő célja, hogy képviselje az emberek érdekeit, kívánságait és hangot adjon számukra, egyenlőséget biztosítson és növelje az emberek erejét, befolyásolják azokat az egyéneket, akik egyenlőtlenül vannak jelen a társadalomban, a társadalom többi tagjához képest. A mentális egészség területén, ez akkor kap figyelmet, amikor az egyén cselekvőképességét korlátozzák vagy megszüntetik (korlátozottan cselekvőképes, cselekvőképtelen) a hétköznapi és hivatalos ügyei terén.
C modul:C.2. Általános célok Tartalom
Működési célok
A képviselőnek olyan személynek kell lennie, akiben az ügyfél megbízik, és aki képes az ügyfél érdekeit és jogait képviselni, megvédeni. Az önérvényesítés arra bátorítja az embereket, hogy kiálljanak magukért és növelik erejüket (tanácsadás, információ, magabiztosságot növelő trénig önsegítő csoport).
Önérvényesítés Az önérvényesítés fontosságának és szerepének megismerése tágabb értelemben
1. Az önértékelés bemutatás 2. Önérvényesítés kapcsolati hálója (network) 3. Önerényesítők Európai Platformja
1. Az önértékelése bemutatása A -
résztvevők: megtanulják, hogyan írják körül az önérvényesítést; megtanulják az önérvényesítés fajtáit, módját és feladatait; megismerik az önérvényesítés történetét.
2. Önérvényesítés kapcsolati hálója
A résztvevők: - tanulnak az önérvényesítéshez szükséges kapcsolati hálóról és annak jelentőségéről; - megtanulják ki és hogyan tud érdekerényesítéssel foglalkozni, milyen ismeretek és képességek/készségek szükségesek hozzá
3. Önérvényesítők Európai Platformja
Szemináriumok időtartama Elvárt ismeretek
A résztvevők: - megismerik az Önérvényesítők Európai Platformját; - megtanulják az önérvényesítés szerepének alakulását a különböző országokban.
4 óra
Minimumkövetelmények
- az önérvényesítés jelentősége, típusai, alapelvek, feladatok és módszerek leírása; - az önérvényesítés jellemzőinek megnevezése; - Onérvényesítők Európai Platformjának a különböző jellemezőit meg tudja nevezni
Elvárt tudás
- az önérvényesítés jelentősége, típusai, alapelvek, feladatok és módszerek leírása; - az önérvényesítéshez szükséges kapcsolati haló és az önérvényesítés szerepének leírása - Önérvényesítők Európai Platformjának ismerete. 48
C.3. Egyéni fejlesztési terv Az egyéni nyomon követés és értékelés az elért célok vonatkozásában minden személy számára fontos. A célokat kis lépésekben kell meghatározni, így általánosságban ösztönözni tudják a további munkát. Az egyéni fejlesztési tervek készítése során az interdiszciplináris módszerek alkalmazása biztosítja a gyermekek, serdülőkorúak és felnőttek megközelítésének és kezelésének az átláthatóságát
C modul:C.3. Általános célok Tartalom
Működési célok
és hatékonyságát. A szakember az értelmi fogyatékos emberrel és a szülőkkel együttműködve készítik el az egyéni fejlesztési tervet, amely magában foglalja: az értelmi fogyatékos ember jellemzőinek az értékelését, képességeit és szükségleteit, a kitűzött célokat, a munka formáját és módszerét, folyamatos és végleges értékelést, és további javaslatokat.
Egyéni fejlesztési terv A személyre szabott tervezési módszerek használatának ismerete és egyéni fejlesztési terv készítésének ismerete
1. Egyéni fejlesztés alapelvei 2. Egyéni tervezés módszerei 1. Egyéni fejlesztés alapelvei
A résztvevő: - megismeri és megérti az egyéni fejlesztés szerepét a különböző területeken szolgáltatást nyújtó és igénybevevők szempontjából (oktatás, szociális ellátás); - megtanulja az egyéni fejlesztés alapelveit;
2. Egyéni tervezés módszerei Szemináriumok időtartama Elvárt tudás
A résztvevők: - megtanulják az egyéni tervezés módszereit és azok használatát; - fejlesztési tervet készítenek
6 óra
Minimum követelmények
- Az egyéni tervek szerepének leírása az minőségi szolgáltatások terén - egyéni terv készítése; - egyéni terv bemutatása - portfolió és oktatás bemutatása.
Elvárt tudás
- Egyéni tervezés alapelveinek ismerete; - A különböző módszerek ismerete az egyéni tervezésben; - egyéni terv készítése meghatározott specifikus esetben.
49
5. Gyakorlati képzés
A gyakorlati képzés két lépésben valósul meg: • Első lépés: egyéni terv készítése és nyomon követése oktatási portfolió segítségével; • Második lépés: Esettanulmány – projekt munka elkészítése. Első lépés: Egyéni tanulmányi terv készítése és nyomon követése oktatási portfólió segítségével
Az egyéni terv készítésének célja, hogy a résztvevő saját maga tervezze meg tanulmányi tevékenységét az elérni kívánt célokat, külső körülmények és személyes körülményeinek a figyelembe vételével. Az egyéni terv portfolió formájában kerül elkészítésre, fokozatosan bemutatja a résztvevő erősségeit és gyengeségeit és nyomon követi a képességek elsajátítását az értelmi fogyatékossággal élő romákkal folytatott munkában. A portfólió elkészítése, szerkesztése és elmentése a résztvevő egyéni felelőssége. Portfolió általában négy részre osztható: 1. A nevem 2. A céljaim 3. Amit tanultam 4. Amit elértem
A portfólió tartalmazza a résztvevő legjobb munkáját, felvételeit, fényképeit, különböző anyagokat, az összegyűjtött adatokat, munkájának eredményét (cikkek, munkalapok, videók, filmek, prezentációk), a többiek véleményét az értelmi fogyatékossággal élő romákkal való munka során tanúsította tudásról és képességekről. A résztvevőnek az információ gyűjtés során innovatívnak és találékonynak kell lennie, és jól kell tudnia dokumentálnia az elért eredményeit. Második lépés: Esettanulmány – projekt dolgozat bemutatása
A képzés minden résztvevőjének projekt dolgozatot kell készítenie, amely egy esettanulmányt mutat be. A projekt dolgozat tartalmazza a "C" modulban meghatározott három témakör feldolgozását: C.1. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaikkal való együttműködés módszerei C.2. Önérvényesítés C.3. Egyéni fejlesztési terv. Az esettanulmány kiválasztása során a résztvevő a fenti oktatási területeket kombinálja az "A" és "B" modulban szereplő témákkal.
A projekt feladat bemutatása az alábbi öt lépésben történik: 1. Alapötlet kitalálása, a kutatás célja, és megvalósítása (meghatározza a tanulmány kutatási céljait és problémáit). 2. Ügy kiválasztása és hozzáférés biztosítása (megállapodás az érintett szervezettel/intézménnyel a hozzáférés kapcsán). 3. Terepmunka - adatgyűjtés (adatgyűjtés: megfigyelés, interjúk, beszélgetések, termékek elemzése, attitűdök mérése, pszichometrikai skálák, szociometriai eljárások, tanulmányok, tesztelés, CV értékelése, a választott kutatásnak megfelelő eljárások). 4. A gyűjtött anyagok szerkesztése, riportkészítés. Az eredmény leírása, javaslat a megoldásokra (az összegyűjtött anyagról jegyzőkönyvet kell készíteni vagy a fájlokat külön mappába). 50
5. Eredmény bemutatása (az eredményeket pontosan kell bemutatni, a prezentációkat különböző szinteken el lehet készíteni).
6. A kurzus programja, didaktikai ajánlás
A "EXP-ROM" képzés célja, hogy oktatást és képzést biztosítson a roma értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozó szakemberek (tanárok, gyermekgondozásban dolgozók, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociálpedagógia szakemberek, szociális munkások, inkluzív oktatással foglalkozó szakemberek stb.) számára. A program gyakorlati ismeretekre és elméleti alapokra épül. A célcsoport pedig azok a szakemberek, akik romákkal és/vagy értelmi fogyatékos emberekkel dolgoznak, megfelelő gyakorlattal és szaktudással rendelkeznek, de nem rendelkeznek elegendő ismerettel a romákról, mint célcsoportról vagy az értelmi fogyatékos emberek jellemzőiről. A képzés 50 órát foglal magában
Ajánlott az elméleti képzést hagyományos tantermi környezetben megtartani, ahol van számítógép, internetkapcsolat, projektor és a kézikönyvben felsorolt egyéb eszközök elérhetőek. Módszertanként az aktív tanítási módszerek és gyakorlaton keresztül megvalósuló tanulás ajánlott: interjú, párbeszéd (vélemény- és tapasztalatcsere), interneten való adatgyűjtés, csoportmunka vagy páros munka, szerepjáték, esettanulmányok, brainstorming/ötletgyűjtés, projekt munka, felmérések, egyéni vagy csoportos interjúk, workshopok, kerekasztal beszélgetések, megfigyelés, tapasztalati tanulás és a közvetlen kommunikáció a romatelepi terepmunka során. A csoportos, páros és egyéni munka egyaránt ajánlott a képzés során.
Az ajánlott résztvevői szám csoportokként 20 fő, így a résztvevők és a trénerek személyes kapcsolatot tudnak kialakítani egymással, amely lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt és az esetlegesen felmerülő problémák azonnali megoldását. A résztvevők kisebb csoportokban is dolgozhatnak, ha a képzésnyújtó a jellemzők alapján ezt szükségesnek látja. A résztvevők felé elvárás, hogy:
• képesek legyenek felismerni a hátrányos helyzetű csoport sajátos jellemzőit és szükségleteit, például a roma értelmi fogyatékossággal élő emberek helyzetét, továbbá magas fokú tolerancia és a diverzitás/különbözőség nagyfokú ismerete jellemzi őket; • motiváltak saját fejlődésük figyelemmel kisérésében és folyamatosan fejlődnek; • legyenek találékonyak, kreatívak és rugalmasak; • kritikus gondolkodásra és értékelésre nyitottak.
Az elvárt tanulási eredmények szorosan kapcsolódnak a helyi roma közösség tagjainak ismeretéhez és a megértéséhez; ezért a képzés tervezésekor a képzést nyújtó szervezetnek figyelembe kell vennie a résztvevők előzetes tudását, beleértve a tapasztalati, intuitív és a szakmai tudást, valamint a szociális és pszichológiai területeken szerzett ismereteit is. 51
7. Értékelés
Az ismereti elvárások határozzák meg a kurzus résztvevőitől elvárt tudás mértékét a képzés és az elméleti rész során. Mindhárom modulban megtalálható a minimum követelmények és elvárt tudás felsorolása.
Minimumkövetelmények meghatározzák azt a minimális tudást, amit minden résztvevőnek tudni kell, és előfeltételét képezik az elméleti rész teljesítésének.
Modul ismereti elvárások meghatározzák a résztvevőktől elvárt magasabb szintű ismereteket, és a minimális tudás magasabb szintjét képezik. Továbbá, meghatározzák a haladó ismereteket és képességeket, amelyeket a program résztvevőknek kell bemutatni, amelyek majd értékelés tárgyát képezik.
A sikeresen befejezett elméleti részt a gyakorlati munka értékelése követi, azaz 20 percben egy projekt feladat bemutatás portfólió formájában.
A résztvevők munkája 1-től 10-ig terjedő skálán kerül értékelésre, a tudásuk elégtelennek minősül, ha 1-4 pontot kapnak, 5–6 pont esetében minimálisnak, megfeleltnek akkor mondható, ha 7-10 ponttal rendelkeznek.
A kurzus résztvevője az elméleti és gyakorlati rész sikeresen teljesítésével tudja elvégezni a tanfolyamot.
A kurzus résztvevő az elméleti teszt sikeres megírásával és a gyakorlati rész teljesítésével - a projekt dolgozat portfólió formájában történő bemutatásával - végzi el sikeresen a tanfolyamot.
8. Program minőségének értékelése
Az értékelés a következőket tartalmazza: • A kurzus elején a résztvevők az elvárásaikat ismertetik és értékelik; • értékelés félidőben; • a program végső értékelése.
Értékelés menete: • A résztvevők kérdőívet töltetnek ki és jelentést nyújtanak be (projekt feladatok/ dolgozatok, kutatási remények stb.); • a résztvevők visszajelzést kapnak a romák oktatási programban való részvételéről
Hosszú távú cél: • Létrehozni egy hosszútávú oktatási és képzési programot a roma értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozó szakemberek számára (szabályozás tagállami szinten).
52
9. Hivatkozások
Egyesült Nemzetek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezménye, 2006 http://www.un.org/disabilities/convention/conventionfull.shtml (March 22, 2013).
Európai Bizottság 2007, Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz Európai Referenciakeret Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala – 12 oldal http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/ll-learning/keycomp_en.pdf (November 15, 2013).
Bizottság Közleménye Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010–2020: Megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt COM(2010) 636 final. Brüsszel: 11oldal. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0636:FIN:EN:HTML (June 6, 2013). A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Uniós keretrendszere 2020-ig COM(2010) 133 final, Brüsszel: 5 oldal. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:042:0023:0027:EN:PDF (December 13, 2013).
53
54
