SIKERES ROMA ÉLETUTAK AZ ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Miskolci Egyetem BA Szociális munkás Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet

SIKERES ROMA ÉLETUTAK AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Konzulens:

Dr. Kozma Judit

Készítette:

Kada Mária szociális munkás (BA)

egyetemi docens Tanszékvezető

szakos hallgató

Miskolc 2015

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATIFELADATKIÍRÁS

Név:

Neptun kód:

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Szak:

Szakirány:

Illetékes intézet: A szakdolgozat címe:

Konzulens neve, beosztása: A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása

p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása

……………………………………. Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Kada Mária Szakdolgozat címe:

Neptun kód: XO196Q Sikeres roma életutak az északmagyarországi régióban.

Konzulens neve: Dr. Kozma Judit Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Konzultáció időpontja

Konzulens aláírása

Dátum:

A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása

EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott …

Kada Mária………………

Neptun-kód: XO196Q…………………… a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy … SIKERES ROMA ÉLETUTAK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: 

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;



tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;



más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

…….……………………………….……….. Hallgató

Mottó:

„És tudjátok, hogy honnan jöttetek, Mert ha tudjátok, hogy honnan jöttetek, Valójában akárhová eljuthattok.” James Baldwin

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik a dolgozat elkészítésében segítettek. Tisztelettel köszönöm témavezetőmnek Dr. Kozma Judit tanszékvezető egyetemi docensnek, hogy időt szakított rám és segítette a tanulmányom megírását. Megtapasztalhattam általa, hogy az alkotás mennyire összetett, teljes embert kívánó, de egyben pezsdítő és lélekemelő feladat. Köszönöm a családomnak a végtelen türelmet, segítséget, kitartást, amellyel munkám során támogattak. Interjúalanyaimnak, akik által nagyon sok érdekes információ birtokába jutottam.

6

TARTALOM

BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 8

I. II.

IRODALMI ÁTTEKINTÉS.............................................................................................. 13

2.1. Kik is a cigányok? ................................................................................................................. 13 2.2. Magyarországi cigányság ...................................................................................................... 14 2.3. Kultúra, nyelvezet ................................................................................................................. 15 2.4. A magyarországi cigányság, elhelyezkedésük Magyarországon .......................................... 17 2.5. Kedvezőtlen társadalmi háttér leszakadás, diszkrimináció, kiszorulás okai ......................... 19 2.5.1 Iskolázottság .................................................................................................................... 20 2.5.2. Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet............................................................................. 20 2.5.3. Lakhatás, életkörülmények ............................................................................................. 21 III.

MÓDSZERTAN ................................................................................................................. 22

3.1. Kutatás módszere .................................................................................................................. 22 3.3. Kutatási eredmény elemzése ................................................................................................. 24 3.4. A kutatási eredmény összegzése ........................................................................................... 31 IV.

ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK ......................................................................................... 34

4.1. Romák elkülönülésének, a szegregáció felszámolásának szükségessége, elősegítése, szocializáció ................................................................................................................................. 34 MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................... 36 IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................... 39 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................ 40

7

I. BEVEZETÉS

Tanulmányomban olyan diplomás romák élettörténetét fogom elemezni, akik a roma

társadalom

átlagához

mérten

kiemelten

sikeresek

voltak

Magyarország

leghátrányosabb településein, az észak-magyarországi régióban. Amikor, még csak tervezgettem, hogy erről a témáról szeretnék írni a szakdolgozatomban, már tudtam, hogy nagyon nehéz dolgom lesz. Hiszen a cigányok körében, meglehetősen nagydolog és ritka, hogy valakinek diplomája, stabil munkahelye, rendszeres életmódja legyen. Meglepődtem, hogy az „asszimilálódott, illetve integrálódott cigányságról szinte semmit nem tudunk”1, ezért vállalkozom eme tanulmány megírására. Megfogalmazódott bennem egy kérdés: „Kivételes sorsok vagy hétköznapi hősök a sikeres romák?2 Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A régiók közötti különbségek ellenére a roma lakosság országszerte hasonló gondokkal küzd. A cigányság megoszlása az ország területein belül nem egyenletes, aminek okai adódhatnak a sajátos természetföldrajzi körülményekből, a társadalmi-gazdasági környezet különböző hatásaiból, mint amilyen a helyi gazdaság fejlettsége/szerkezete, a környék lakosságának befogadó készsége, illetve az eltérő történelmi folyamatok.3 Az Európa Tanács becslése szerint mintegy 700 ezer roma él Magyarországon (a lakosság 7,05%-a).4 Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell

1

Pankucsi Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom Elérhető: http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2006_2/2006_2_pankucsi_marta.pdf (2015.08.30.) 2 Gereben Ferenc-Lukács Ágnes: Fogom a kezét és együtt emelkedünk – JTMR Faludi Ferenc Akadémia Budapest, 2013. 3 Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – (2011– 2020).http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_NTFS%20 ( II.pdf 2015. 08. 30.) 4 Nemzeti romaintegrációs stratégia. http://ec.europa.eu/justice/discrimination/romaintegration/hungary/national-strategy/national_hu.htm (2015. 08.30.)

8

fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek, és eddig őket érték el legkevésbé a felzárkóztató programok.5 Tanulmányomban, nem arra voltam kíváncsi, hogy miért nem tanulnak tovább, és hogy miért maradnak ki ezek a gyerekek, fiatalok az oktatási rendszerből, hanem arra, hogy – akiknek ez sikerül, minek köszönhetik egyre magasabb iskolai végzettségüket, valamint kiknek volt ebben szerepe, és ők milyen módon befolyásolták a roma értelmiségiek továbbtanulási szándékát. Gerő András a mai magyar társadalom esetében joggal beszél a panaszkultúráról6, amelyben a siker, a kiemelkedő egyéni teljesítmény inkább deviancia, rejtegetnivaló stigma, mintsem a nyilvánosság előtt vállalható, másokat követésre sarkalló példa. A sikeres roma, egy olyan társadalmi jelenség, amely nem simul bele a megszokott társadalmi összefüggésekbe. A tudományok képviselői gyakran küzdenek azzal a problémával, hogy egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen megmagyarázni. Thomas S. Kuhn ezt végzetes anomáliának nevezte.7 Az ilyen nem várt esetek sokszor zavarba ejtik a tudósokat. A cél ugyanis, hogy minél teljesebb körű magyarázatokat és szabályszerűségeket találjanak. Társadalmi ranglétra alsóbb csoportjaiból származó gyerekek között is vannak néhányan, akik sikeresen megtalálják a társadalomban fellelhető háttérerőket, hatékonyan sajátítják el az azok használatához szükséges megküzdési stratégiákat, adaptációmódokat. A krízisekkel való megküzdés akkor lehet sikeres, ha a védelmi rendszerek (család, iskola, vallási és kulturális közösségek, kortárscsoportok stb.) nem gyengülnek, vagy semmisülnek meg.8 A kutatás során 15 életút-interjút készítettem, melynek elemzése nyomán igyekszem feltárni a sikerhez vezető út fő mérföldköveit, az akadályozó és továbbsegítő tényezőket. A személyes és környezeti tényezők összefüggéseinek vizsgálatával kísérletet teszek hipotetikus típusok körülírására.

5

Kardos Katalin(2014): Roma/cigány származású hallgatók és a felsőoktatási tehetséggondozó intézmények kapcsolata. Kapocs, 13. évf. 1. (60), 2014, 54-68. 6 Gerő Andrással beszélget Pikó András. Mozgó Világ 2004 június, 30. évf. 6. szám. http://epa.oszk.hu/01300/01326/00052/09piko.htm (2015. 08. 30.) 7 Thomas Kuhn (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Bp., Gondolat, 81.o. 8 Pikó Bettina (2010): Védőfaktorok nyomában: Pozitív fordulat a magatartáskutatásokban? In: Pikó Bettina (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. L’Harmattan, Budapest, 11-23.o.

9

Elemzési módszerként a narratív elemzést választottam, ami azért is közel áll hozzám, hiszen a szociális munkában is fontos módszer a narratív segítő beszélgetés.9 Az interjúk elemzése két szinten történik: nem csak a fent már említett objektív életutat veszem majd górcső alá, hanem az életesemények értelmezését is, azaz, hogy milyen értelmet ad a kérdezett az egyes eseményeknek, hogyan építi be ezeket pozitív (siker-) identitásába. Beszélgetéseink során ki fogok térni az őket érintő hátrányos megkülönböztetésre, előítéletek tapasztalataira, diszkrimináció okozta nehézségekre, „cigány” szó használtára.10 Változóim

a következők voltak:

család szerepe, ”cigány-identitás” elfogadása,

előítéletekkel való megküzdés, a siker elérését befolyásoló pozitív és negatív tényezők, milyen áldozatot hozott, mi motiválta. Minden interjú Borsod-Abaúj-Zemplén Megye egyes településein készült, igyekeztem saját otthonukban felkeresni kérdezettjeimet, hiszen a tárgyi környezet is nagyon jellemző egy személyre. Interjúalanyaim munkatársaim, barátaim, ismerőseim köréből kerültek ki, 5 nővel és 10 férfival készítettem interjút. Nyíltan vállalják származásukat, megengedték, hogy nevüket elhallgatva, kutatásomban idézhessek tőlük. Sajátosságaik:  átlagéletkoruk 35 év,  szinte kivétel nélkül házasok, illetve élettársi kapcsolatban élnek, csaknem felük (6 fő) vegyes kapcsolatban él,  családonként egy- három gyermekük van,  kettő elvált, illetve öt egyedülálló,  magyar cigánynak vallják magukat,  közülük egy vallja magát muzsikus cigánynak,  iskolázottságukat tekintve, kivétel nélkül diplomások, nyelvvizsgával rendelkezők, négyen közülük, több diplomával is rendelkezik,  megélhetési gondjaik nincsenek, mindenki állandó munkaviszonnyal rendelkezik, büntetlen előéletűek.

9

Fehér Boróka (2010): A narratív segítő beszélgetés. Esély 2010/3, 66-88 Pálos Dóra:„Cigány” identitások nehézségei. Esély 2010/2, 41-63.o.,

10

10

A romák esetében a kirekesztettségnek elkülöníthető etnikai jellege van, az előítéletek azonban nem okai, hanem megjelenései a felszín alatti erőforrásokért való küzdelemnek. Ahhoz, hogy az újratermelődő mélyszegénység okait fel lehessen számolni, nem elég a felszínen megjelenő rasszizmus ellen küzdeni, ugyanis ezzel csak a legnyilvánvalóbb tünetekig juthatunk el, az okok strukturális jellegűek, jóval mélyebben, az állami és a társadalmi struktúrában gyökereznek. Ahogy Kozma Judit tanulmányában olvastam: „A társadalom minősége azon múlik, hogy mennyire növelhető a társadalom integráltsága, azaz mennyire csökkenthető az a kirekesztettség, melyet a társadalom tagjainak bizonyos csoportjai állampolgári minőségükben megélnek. Azaz mennyire növelhető e csoportok jogérvényesítő esélye.”11 Az Összeurópai Roma Stratégia12 noha a stratégia kiemelten foglalkozik a romák elfogadhatatlan diszkriminációjával, a legfőbb területként az oktatáshoz való hozzáférést, a foglalkoztatást, az egészségügyi ellátás és a lakhatási körülmények javítását határozzák meg. Az oktatás területen az alábbi fő célokat tűzik ki:  A roma gyermekek integrált, minőségi oktatása, minimális célként minden roma gyermek sikeresen fejezze be az elsőfokú oktatást  Az oktatási rendszerből kimaradt fiatal felnőttek számára második esélyt nyújtó programok támogatása  Az iskola előtti, kora gyermekkori képzés elterjesztése  A tanárképzés fejlesztése, innovatív oktatási módszerek kidolgozása

Tanulságos lett volna a kérdéssort és az elemzést kibővíteni a következő képen, de erre most nem nyílott lehetőség. Különböző társadalmi hátrányok figyelembe vétele: 

Szülök háttere, iskolai végzettsége, foglalkoztatása?



A megkérdezetteknek az iskolában hány %-ban volt roma osztálytársa?



Gyermekkorában és jelenleg barátainak hány %-a volt roma?



Jellemezte–e

a

családot

deviánsviselkedés

(alkoholfogyasztás,

bűnözés,

drogfogyasztás)? 11

Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o. Dr. Furmanné Dr. Pankucsi Márta – Dr. Szabó-Tóth Kinga (2011): Összeurópai roma stratégia. Miskolci Egyetem BTK, http://www.baz.hu/news_file/1128_X-Osszeuropai_Roma_Strategiaelso_munkadokumentum.pdf (2015.08.30.) 12

11



Életminősége: éhezett –e? pénz beosztása a családban?



„Cigányként viselkedik-e”?(segély osztás napja, halottvirrasztás éjszakája)



Gondolt-e rá, hogy a megszerzett tudás birtokában segítse a roma közösséget?



Elmagányosodás:”bech” féle depresszió kutatása.

12

II. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1. Kik is a cigányok? Ki is a cigány? „A kisebbségek védelmét nemzetközi jogok is szabályozzák. Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól, Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amit 1992-ben aláírt Magyarország is. A jogi szabályozás mellett szükség van a másság elfogadására, az előítélet, a diszkrimináció megszűnésére, az eltérő kultúrák közeledésére is.”13 A cigány illetve roma kifejezéseket egymás szinonimájaként használom írásomban. Olvasottak, tapasztalatok alapján „cigány” szó használata a köznyelvben cigány és nem cigány között esetleg sértő is lehet, míg a cigányok között teljesen elfogadott, nem vált ki haragot, sértődést. Az 1960-as évekre teszik, amikor is a „cigány” szónak negatív, szegény állapotot vonatkoztattak.14 A cigány identitás alapvetően fontos kérdés, mindig is fontos kérdés volt, mióta csak megjelentek Európában.15 A cigányság nem homogén, így különböző jellemzőkkel, értékekkel rendelkező közösségekről beszélünk, úgymint: romungró, oláh cigány, kelderás, csurári, lovári, beás, szintó, xoraxano stb. „Az 1971 –es felmérésben azokat a személyeket soroltuk a cigányok közé, akiket a nem cigánykörnyezet annak tart.” Barna bőrűeket, sötét hajú, szemű, cigány származásúakat tekinti cigánynak a környezet, illetve akiknek a szülei is cigányok, ide értve a félcigányokat is. Értelmiségi cigány is cigány marad, szerencsésebbek, akik el tudják titkolni, nem látszik rajtuk származásuk.

13

http://www.szabonekarmanjudit.hu/wp-content/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-%C3%A9s-iskolaiszocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-von%C3%A1sai-roma-gyermekek%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30. 14 Szuhay Péter (1999): A magyarországi Cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája, PANORÁMA, Budapest 15 Sir Angus Fraser: A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 1996 12. old.

13

„Általában azonban a származás az irányadó. A cigányokra is igaz, hogy tudatában vannak cigány származásuknak, a nem cigányok pedig számon tartják a cigány származást, és ennek alapján mondják a cigányt cigánynak.”16

2.2. Magyarországi cigányság

Forrás: Cigány nemzeti jelképek, Wikipédia17

A cigányság XIV. század második felében jelenik meg a Balkánon, „indiai eredetűek”, mindig is a megtűrt népek közé sorolták őket. Magyarországon a XIV. századik ellentét cigány és nem cigány között nem vetődött fel. Ez annak volt köszönhető, hogy az itt letelepedett cigányságot a mezőgazdaságban és az iparban tudták alkalmazni. A cigányoknak vezéreik voltak a vajdák, akik felelősséggel tartoztak viselkedésükért, erkölcseikért, tetteikért. Mária Terézia és II. József több erőszakos rendeletet is hoztak a romák letelepítésére a 18. században. Ekkor a falvak határában telepeket”cigányputrikat”jelöltek ki, kunyhókban laktak. Vándorló életüket megtiltották, valamint ezzel járó mesterségüket, mint a késélezés, edényjavítás, teknővájás megélhetésüktől megfosztották őket, ezek a munkák folyamatos helyváltoztatást igényeltek. Voltak, akik ennek hatására más országokba vándoroltak, és volt, akiknél ez a fajta intézkedés részleges sikerrel járt, felhagyott a kóbor élettel és földművelő, iparűző lett belőle. „Átnevelés” céljából sok gyermeket kiszakítottak a családjukból és nevelőintézetekbe zárták őket.

Akik itt maradtak, a 18. századtól

fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára. 16

http://www.kallaierno.hu/data/files/magyarorszagi_ciganysag_1971_2003_A+MalB.pdf (2015.10.25.10.40) 17 Cigány nemzeti jelképek, Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1ny_nemzeti_jelk%C3%A9pek

14

„A 20. században a tömeggyártású iparcikkek elterjedése a hagyományos cigány foglalkozásokat faluhelyen is feleslegessé tette. A két világháború között törvények is korlátozták a vándormunkát. Hagyományos ügyfélkörük elvesztésével a romák nagyobbik része munkanélkülivé vált, ez társadalmi konfliktusokhoz vezetett. 1944-ben a nemzetiszocialisták Németországban és máshol, így Magyarországon is népirtást követtek el a romák ellen. A porajmos („elemésztés”) során 30-70 000 dunántúli roma embert, köztük gyerekeket, nőket és öregeket vittek németországi koncentrációs táborokba, ahol kínhalált szenvedtek.” A cigányokat a földosztásból is kihagyták háború után. A szocializmus évtizedeiben kizárólag szociális problémának tekintette a „cigánykérdést”, és eszerint igyekezett megoldást találni rá. Szezonális, alacsony képzettséget igénylő segédmunkákat kaptak a romák. 1960-as években elkezdték felszámolni a cigány telepeket, kölcsönöket kaptak lakásvásárlásra, ekkor kezdődik meg a települések szegregálódása. A telepek újratermelődése ismételten elkezdődik, és ezt fokozza a társadalmi ellenállás, hiszen a betelepítésükkel a települések őslakosai elvándoroltak.18 Rendszerváltás nagy vesztesei közé sorolhatjuk a romákat. A cigány családok jelentős részének alacsony az iskolázottsága, leginkább segédmunkákból élők voltak, lehetőségek, esély nélküliek, életszínvonaluk alacsony.19

2.3. Kultúra, nyelvezet 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselők elhatározták, hogy a jövőben együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel, hatékonyan tesznek a roma közösségért. Megszületett a döntés cigányság nemzeti jelképeiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot. Az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepükként tartja számon. A magyarországi romák elismert himnusza a Gelem, gelem kezdetű nemzetközi cigány himnusz. Cigányok kultúrája azonos, bárhol is éljen, mondta Lakatos Menyhért, annak köszönhető, hogy a cigányság több évszázadon át élt elszigetelten a társadalomtól. 18 19

http://emberijogok.kormany.hu/magyarorszagi-romak. (2015.10.24. 22.10) http://szekelycko.5mp.eu/web.php?a=szekelycko&o=OAxHDSQGdx (2015.10.26.16.16.)

15

A magyarországi romákat három csoportra oszthatjuk: romungró vagy magyar-cigány, oláh cigány és beás. A beások és az oláh cigányok többsége még mindig követi az autentikus cigány hagyományokat, ellentétben a romungrókkal, akik nem beszélik a cigány nyelvet. Az oláhcigányokra jellemző sajátos népdalkincs és oláhcigány néptánc. Magyarországon többnyire magyarul beszélő, romungrók, magyar cigányok, más néven muzsikus cigányok élnek, kisebb számban oláh cigányok 21%-uk, még kevesebb számban találhatóak a beás cigányok hazákban, alig 8%-uk.20 „Magyarországon 13, törvényben elismert, nemzetiség él, ők a legnagyobb számban elismert kisebbség, anyaországgal nem rendelkeznek.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal-Wikipédia”21

20

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_cig%C3%A1nyok (2015.10.26.16.32.) Magyarország nemzetiségei -Wikipédia https://www.google.hu/search?q=nemzetis%C3%A9gek+magyarorsz%C3%A1gon&biw=1600&bih=775&tb m=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0CCgQsARqFQoTCImKnq2_7sgCFWIycgodWh8BFg&dpr=1#imgrc= 89svY6m01JegmM%3A 21

16

2.4. A magyarországi cigányság, elhelyezkedésük Magyarországon „Mivel a hivatalos statisztikák Európa-szerte megbízhatatlanok a romák lélekszámát és életkörülményeit illetően, ezért különösen fontos lenne a megfelelő szociológiai felmérések elkészítése, azok rendszeres elemzése és megismétlése. Ezzel szemben Magyarországon mindössze négy alkalommal készült átfogó felmérés, 1893-ban, 1971ben, 1993-ban és 2003-ban, így a mai napig kilenc évvel ezelőtti adatokból kell dolgozni a szakpolitikai javaslatok megfogalmazása során. A három kutatás összehasonlításából tudhatjuk, hogy a romák harmada a leghátrányosabb helyzetű észak-magyarországi megyékben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban él. Északkelet-Magyarországon él a hazai cigányság mintegy fele. Magyarországon meglehetősen egyenlőtlen a roma népesség területi megoszlása. Az ország délnyugati és északkeleti része a roma népesség hagyományos megtelepedési területének tekinthető, amire mind a szociológiai felmérések, mind a népszámlálási adatok rámutatnak. a roma lakosság több társadalmi-gazdasági mutatóban hátrányosnak tekinthető a többségi társadalomhoz

képest,

melyet

számos

szociológiai,

szociálgeográfiai

tanulmány

alátámasztott.”22 Többfajta megközelítési mód is létezik a roma lakosok mérésére, mint a népszámlálási adatok, eredményük nem mindig a valós értékeket tükrözi, hiszen önbevalláson alapul. Identitását nem mindenki vállalja ezért félrevezethető ez az érték. Aztán beszélhetünk még szociológiai értelemben mintavételen alapuló felmérésen, de ezek település szintjén nem érhetőek el, hanem nagyobb térségre vonatkozóan szolgáltat létszámadatot, esettanulmány formájában. „Az 1990-es népszámlálás során több mint 87 000, a 2001-es népszámlálás során közel 115 000 fő vallotta magát romának a vizsgált térségben (előbbi 3,0%-át, utóbbi alig 4,1%át tette ki a teljes népességszámnak). 2011-ben pedig több mint 175 000 lakos nyilatkozott a cigány, románi vagy beás hovatartozásáról a területen (6,5%). A cigány népesség egészére vonatkozó teljes felmérés 1893-ban készült, mely alapján ÉszakkeletMagyarországon több mint 31 000 romát regisztráltak (a vizsgálat szemléletmódja hasonló volt.”

22

http://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzesek/A%20rom%C3%A1k%20helyzete%20Magyarorsz%C3 %A1gon.pdf (2015.10.26. 16.36.)

17

Demográfiai adatokat figyelembe véve A CIKOBI gyűjtés alapján 15 olyan település volt Észak-kelet Magyarországon, ahol a romák többségben voltak, ez főként határ menti „külső és a Tisza mentén húzódó belső perifériát érinti. A roma lakosság gyorsan növekvő részaránya jellemző a Balassagyarmat–Ózd közötti, határ menti területen, a Csereháton, a Sajó mentén, a Bodrogköz és Rétköz területén, a Bereg-Szatmári síkságon (Tátrai, 2010), illetve a Nyírség keleti részén. Emellett azonban a Közép-Tiszavidék területe – különösen Heves környékén és részben a Jászságban – is a cigányság dinamikus aránynövekedésével tűnik ki. „ Ezeknek a településeknek a szegregálódása figyelhető meg, jellemző az etnikai gettók kialakulása, így nem csak ők maguk, hanem maga a település is elszigetelté válik. Anyagi lehetőségekben – szegényebb, kisebb érdekérvényesítéssel rendelkező térségek felé kényszeríti a roma népességet23

Forrás: Otthontérkép.hu, Portfolio-Wikipédia24

23

A roma lakosság integrációjának kérdésköre északkelet-magyarországon földrajzi aspektusból pásztor István Zoltán Pénzes János Bujdosó Zoltán epa.oszk.hu/.../EPA02498_acta_carolus_robertus_2013_2_123134.pdf (2015.10.26.16.41.) 24 Magyarország nemzetiségei Wikipédia https://www.google.hu/search?q=nemzetis%C3%A9gek+magyarorsz%C3%A1gon&biw=1600&bih=775&tb m=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0CCgQsARqFQoTCImKnq2_7sgCFWIycgodWh8BFg&dpr=1#imgrc= 89svY6m01JegmM%3A

18

2.5. Kedvezőtlen társadalmi háttér leszakadás, diszkrimináció, kiszorulás okai „Diszkrimináció” a szociológiában: modern használatban ez olyan megkülönböztető bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyén (személy) vagy a csoport esélyegyenlőségére hat. A hatása lehet negatív vagy pozitív, módszere pedig nyílt vagy burkolt.”25 „Születésünkkor, nem dönthetjük el, melyik néphez szeretnénk tartozni, cigánynak születtem, attól még ugyanolyan ember vagyok, mint más. Amikor megszületett a kisfiam, azért imádkoztam, hogy a rassz jegyeket ne örökölje, és inkább apukájára hasonlítson, aki magyar, világos bőrű, zöld szemű, ez már belépő az élhetőbb, jobb életbe.”(cigány szociális munkás). A felemelkedés, kirekesztettség „cigánykérdés”legfőbb problémája a többségi társadalom szerint, maga a cigányság. Az előítélet, elfordulás és elutasítás a többség részéről, annak köszönhető, hogy a romák nagy része nem illeszkedett be, eltérő életformájuk, hagyományaik,

szokásaik,

szociális

felfogásuk

gátolja

őket.

Számos

múltbéli

eseményekben gyökerezik, hogy e „bűnös csoport, nem tud és nem is akar a többséghez alkalmazkodni, közvélekedés egyre negatívabb, ami még több problémát gerjeszt.26 „Saját csoportunkat (ingroup), legyen az társadalmi kis- vagy nagycsoport (például közösség,

etnikai,

vallási

csoport

vagy

állam,

társadalom,

nemzet),

mindig

megkülönböztetjük a környezetünkben lévő más csoportoktól, a külsõ csoporttól (outgroup). „Mi” és „ők” megkülönböztetése az ember identitásának kialakulásához alapvető szükséglet, ugyanakkor egyfajta világrendező elv, a másikról, a körülöttünk lévő világról szóló tudás kategóriák mentén való elrendezése, lényegét tekintve tehát a tudás szerkezetének konstituálódása.” 27 Jóléti ellátórendszer forrásaiért ölre menő küzdelem folyik, győztesei a periféria alján élő roma közösség nagyobb része. Demográfiai helyzetük a teljes népességhez képest növekszik. Összegezve, jövedelmi viszonyaik, foglalkoztatottságuk, aluliskolázottságuk, egészségi

állapotuk,

várható

átlagos

élettartamuk

a

rossz

életkörülményeiknek

25

https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3( 2015.10.24.12.54.) Sir Angus Fraser(1996): A cigányok Osiris Kiadó Budapest, 10.old. 27 BINDORFFER GYÖRGYI: Sztereotipizáció az interetnikus kapcsolatokban. http://www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/archive/332.pdf (2015.10.24.12.52) 26

19

köszönhetően drasztikusan elmarad a többségi társadalométól. Többségük nem is érti a romák, hogy tudnak ilyen kilátástalan életkörülmények között élni, a feszültség, előítéletesség pedig csak egyre nő.28

2.5.1 Iskolázottság A leszakadás legnagyobb problémája, a roma népesség alul iskolázottsága. „A Népszámlálás szerint 2011-ben a 15 évesnél idősebb romák 58%-a legfeljebb általános iskolát végzett, további negyedük–ötödük (23%) viszont nem fejezte be a 8 általánost, azaz a roma népesség négyötöde (79%) legfeljebb alapfokú végzettségű. Középfokú végzettséget érettségi nélkül 13%-uk szerzett, de a szakmai képesítéssel rendelkező, azaz az alapfokú végzettségűeknél magasabban iskolázott egyötödnyi roma népességnek kétharmada legfeljebb szakmunkás-bizonyítványt szerzett, érettségit nem. Mindez azt is jelenti, hogy a romák 90%-ának iskolai végzettsége olyan alacsony, amellyel nagyon nehéz tartós és legális munkát szerezni a mai magyar munkaerőpiacon.” Számos oka lehet, annak, hogy a romák nagy többsége elutasítja a tanulást. Család motiváló ereje alacsony, iskolai szegregáció, csökkentett tantervű, minőségi oktatást kapnak, sikertelen iskolai évek, speciális osztályok.29

2.5.2. Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet „1992-ig a munkaerőpiac átalakulása szorosan kötődött a rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági átalakulásokhoz: lényegében a kapun belüli munkanélküliség vált hirtelen láthatóvá, tömegével kerültek utcára a szocialista nehéziparban foglalkoztatottak, az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek stb. A munkanélküliség ekkor egy viszonylag homogén csoportot érintett, azokat, akik munkaerő-piaci szempontból abszolút hátrányos

helyzetűek.

Alacsony

iskolai

végzettség

alacsonyabb

munkaerő-piaci

aktivitáshoz és rosszabb pozícióhoz vezet, de ez még a relatíve jobb helyzetűek, azaz szakmunkás végzettségűek rétegén belül is jelentős munkaerő-piaci hátrányt jelent: míg a nem roma 15–64 éves szakmunkás végzettségűek kétharmada (68%) dolgozik, addig a romáknak alig felére igaz ez (42%) (TÁRKI 2014).”

28

A Policy Solutions politikai elemzése a Friedrich Ebert Alapítvány számára Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)

29

20

Újra beszélhetünk a munkáltatók diszkriminatív hozzáállásáról, hiszen azonos végzettség esetén sem kapnak pozitív elbírálást a romák. Alacsony iskolai végzettség, alacsony foglalkoztatottságának egyenes következménye a szegénység. "Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, azaz a szegénységi küszöb alatt élő relatív jövedelmi szegények aránya nőtt 2009 és 2012 között, hanem a szegénység mélysége is. A szegénységi rés-arány, azaz a szegénységben élők medián jövedelmének a szegénységi küszöbtől vett különbsége a roma háztartásfőjű háztartásokban élők körében 28%-ról 39%-ra nőtt.30

2.5.3. Lakhatás, életkörülmények A romák lakhatása és lakáskörülményei kirekesztettséggel párosuló, rossz infrastruktúra, zsúfoltság, nyomor, telepszerű, gettó lakókörnyezet nagyobb részben körükben jellemző. Nem csak romák élnek telepeken, de nagyobb részben rájuk jellemző.” Kemény István és munkatársai 2003-as országos romakutatása is rámutat, a lakóhelyi szegregáció mértéke a romák körében nem csökkent, csak átalakult 1971-hez képest, amikor a cigányok kétharmada élt elkülönült telepeken. (Kemény–Janky–Lengyel 2004). Összességében 1633 ilyen telepet azonosítottak országszerte 2010-ben, amelyekben összesen körülbelül 300 ezer fő, azaz az ország lakosságának 3%-a lakik.” 31

30

Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06) 31 Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)

21

III.

MÓDSZERTAN

3.1. Kutatás módszere Elemzési módszerként a narratív elemzést választottam, ami azért is közel áll hozzám, hiszen a szociális munkában is fontos módszer a narratív segítő beszélgetés. Az emberek a mindennapi életüket történetekké formálják és e történeteket, ahol ők, vagy mások a szereplők elbeszélésekben, megfogalmazva megélik, átélik, elmesélik, újramesélik. Az interjúk elemzésekét szinten történik: nem csak a fent már említett objektív életutat veszem majd górcső alá, hanem az életesemények értelmezését is, azaz, hogy milyen értelmet ad a kérdezett az egyes eseményeknek, hogyan építi be ezeket pozitív (siker-) identitásába.32 Beszélgetéseink során kitértem az őket érintő hátrányos megkülönböztetésre, előítéletek tapasztalataira, diszkrimináció okozta nehézségekre, „cigány” szó használtára. Változóim

a következők voltak:

család szerepe, ”cigány-identitás” elfogadása,

előítéletekkel való megküzdés, a siker elérését befolyásoló pozitív és negatív tényezők, milyen áldozatot hozott, mi motiválta, hogyan érzi most magát. A kutatás során 15 életút-interjút készítettem, melynek elemzése nyomán igyekeztem feltárni a sikerhez vezető út fő mérföldköveit, az akadályozó és továbbsegítő tényezőket. A személyes és környezeti tényezők összefüggéseinek vizsgálatával kísérletet tettem hipotetikus típusok körülírására. Minden interjú Borsod Abaúj Zemplén Megye egyes településein készült, igyekeztem saját otthonukban felkeresni kérdezettjeimet, hiszen a tárgyi környezet is nagyon jellemző egy személyre, szívesen kezd magáról beszélni, interjúk időtartalma átlagosan 1-2 órát vettek igénybe. Az interjúzás időszaka fél évet ölelt fel, amikor is feldolgoztam, elemeztem beszélgetések tartalmát. Interjúalanyaimat munkatársaim, barátaim, ismerőseim köréből 32

F. Michael Connelly Torontó Egyetem D. Jean Clandinin Alberta Egyetem A narratív vizsgálódás (Narrative Inquiry ) http://terd.unideb.hu/doc/modszertan/A_narrativ_vizsgalodas.pdf 2015.10.25.11.31

22

kerültek ki, 5 nővel és 10 férfival készíttettem interjút. Interjúk készítése kézzel történt, eleinte nehéz volt, jegyzetelni, figyelni, beszélni, gondolkodni, de segítségemre volt, hogy a választott témám nagyon régóta érdekel, kérdéseimet igyekeztem spontán módon feltenni. Megkérdezettjeim nyíltan vállalják származásukat, előre megengedték, hogy nevüket elhallgatva, kutatásomban idézhessek tőlük. Sajátosságaik: •

átlagéletkoruk 35 év,

•

szinte kivétel nélkül házasok, illetve élettársi kapcsolatban élnek, csaknem felük (6 fő) vegyes kapcsolatban él,

•

családonként egy- három gyermekük van,

•

kettő elvált, illetve öt egyedülálló,

•

magyar cigánynak vallják magukat,

•

közülük egy vallja magát muzsikus cigánynak,

•

iskolázottságukat tekintve, kivétel nélkül diplomások, nyelvvizsgával rendelkezők, négyen közülük, több diplomával is rendelkezik,

•

Megélhetési gondjaik nincsenek, mindenki állandó munkaviszonnyal rendelkezik, büntetlen előéletűek,

 Lakókörnyezetüket tekintve hatan élnek kistelepülésen, kilencen pedig nagyobb városban. Összkomfortos, távfűtés illetve egyéni fűtés, vízöblítéses wc, meleg víz, megfelelő lakókörnyezet jellemzi a megkérdezettjeimet,  Legtöbbjükön a rasszjegyek, mint a barna bőr, sötét haj és szem láthatóak,  A háztartásban élő személyek száma alapján, egyedül álló esetén egy főből, míg házastársi-élettársi viszony esetén a szűk családmag volt jellemző.33

33

Fehér Boróka: A narratív segítő beszélgetés, Esély 2010/3, 66-88 old.

23

3.2. Interjú kérdései: 1.

Mesélje el az élettörténetét, család, rokonok, szociális helyzet. kultúra, település, életforma?

2.

Jelen helyzete: szociális helyzet, kultúra, település, életforma?

3.

Kapcsolat azokkal, akik otthon maradtak, hogyan fogadták a sikert?

4.

Milyen volt az út? (előrevivők-sikerek, akadályok)

5.

Mit jelent számára a siker?

6.

Mit „fizetett” érte: érzelmek, remények, vágyak, áldozatok, reakciók

7.

Mennyire befolyásolta az Ön életét a származása?

8.

Ajánlana valamit a kitörni készülő roma fiataloknak?

3.3. Kutatási eredmény elemzése Narratív

vizsgálatomba

arra kértem

meg interjúalanyaimat,

hogy mondják el

élettörténetüket, gyerekkorukat, család kapcsolatát, iskolai-jelenlegi életüket, jövőképüket, kapcsolati hálójukról beszéljenek, illetve, hogy mi motiválta őket a tanulásban, hogyan élik meg a sikert. Milyen külső és belső segítséget kaptak. Milyen áldozatokat hoztak. Származásuk mennyire befolyásolta a siker elérést, mit jelent számukra a siker. Így kutatásom elemzésében ezeket veszem sorra a következőkben. Kutatásom során a megkérdezettek válaszainak összegzését mutatom be interjúrészleteit is, mellyel a válaszadók életének sokszínűségét kívánom bemutatni. A kutatás záró részeként pedig válaszadóim által definiált siker fogalmakat, sikeresség eléréséhez való jó tanácsot hasonlítom össze. Az adatbázisomba való kerülés feltétele a diploma megléte és a roma származás volt. A kivételek keresése közben igyekeztem megérteni, elemezni, értelmezni és a későbbiekben úgy átadni a kapott információkat, ami segítségül lehet a roma közösség számára, pozitív szemléletváltást eredményezhet a többségi társadalom részéről.

24

Interjúalanyaim sajátosságaként már megjegyeztem, hogy mindegyikőjük, megfelelő körülmények között él. Beszélgetéseink szívélyesek, jó hangulatban teltek, interjúalanyaim megnyíltak Ápoltak, tiszták, otthonaik is rendezettek.

Elsőként interjúalanyom élettörténetét, külső és belső környezetét vizsgálom, mint a család, rokonok szerepe, kultúra, életmód, szociális helyzete Válaszadóim kivétel nélkül, jó kapcsolatot ápolnak szüleikkel, rokonokkal, otthon maradt barátokkal. Nevelő, támogató környezet vette őket körül. Település ahol éltek vissza járnak, de életvitel szerűen nem költöznének vissza. Életmódjukat tekintve, tradicionális cigány családból származnak az interjúalanyaim nagyobb része 11 fő (apa dolgozó, anya a gyermekeket látta el, otthon) Két megkérdezett gyerekkorában cigánytelepen nőtt fel, míg kettőnek mid két szülője dolgozott. Beszélgetésekből kiderül, hogy a hátrányok ellenére, ami gyerekkorukban érte őket, származásukat tekintve a családtól és az iskolától kapták a biztatást, nagyfokú ragaszkodást, szeretet és a „más” milyen életről való álmodást. „Néha

édesanyámmal

elmentünk

rokonokat

látogatni

a

cigánysorra,

és

már

gyerekkoromba megfogalmazódott bennem, hogy én így, ahogy ők szörnyű körülmények között nem szeretnék élni, már akkor szégyelltem, ahogy élnek” (cigány értékesítő manager) Nyelvi, kulturális, etnikai vonások nem tükrözték, tükrözik életüket.

Magyar

anyanyelvűek, cigány nyelvet egyikőjük sem beszéli, maximum néhány szót, ami az évek alatt rájuk rakodott. Egy megkérdezettem vallja magát muzsikus cigánynak, a többiek magyar cigánynak mondják magukat. A cigány kultúra nincs jelen mindennapi életükben, szívesen hallgatnak cigány zenét. „Igen, a homlokomra van írva Egy nagy-nagy "C" betű. No de nem baj, mert vállalom. Tudod, egy a baj: hogy kevesen tudják azt, hogy sokfélék vagyunk. Mondhatnám, tarkák.” ( (cigány főnyomozó idézett Patai Irén cigány költőtől) 25

Életkörülményeik

gyermekkorukban

jövedelmi

viszonyokat

tekintve

szegényebb,

szűkösebb életet éltek. Mint ahogy már fentebb említettem, 11 főnél, csak apa dolgozott, 2 főnél pedig alkalmi munkákból tartotta fenn a családot. Nélkülözés nem jellemezte az életüket, de megesett, hogy hónap végére elfogyott a pénz nem voltak se szegények, se gazdagok, megélhetési gondokkal küzdöttek. Gyermekkori nélkülözés, elősegíti a megkérdezettek szerint, későbbi életükben a pénz beosztását, értékelését, felnőttként, jelenleg megélhetési gondok nélkül pozitívumként élik meg. Akadt közöttük olyan, aki azt mesélte, hogy gyermekként haragudott a szüleire, amiért szerényebb életet éltek, mint az osztálytársai, nem igazán értette, hogy ő miért nem kaphatja meg ugyanazokat a játékokat, ruhákat. Azt hitte, hogyha ugyanolyan ruhákba jár, mint a magyar származású osztálytársai, akkor kevésbé nézik le cigány származása miatt. Család és az iskola jelentős szerepet töltött be az életükben, élettörténetük semmiképp se szokványos, átlagon felüli, testi-szellemi fejlődésük egészséges. Jelenlegi élethelyzetük, szociális helyzet kultúra, életmód Kivétel nélkül büszkék a megkérdezettjeim, jól érzik magukat erős bizonyítási vágy tükrözi őket, változni akarás, küzdés jellemzi őket. Beszélgetésekből kiderül, hogy nem akartak belesimulni a társadalom elvárásaiba, gyermekkoruk óta küzdöttek, tanultak, hogy mára sikeres, de legalábbis boldoguló cigánynak vallhassák magukat. „Megtanultam a változás képességét. Mindenre nyitottnak kell lenni. Hová érkeztem. Talán még nem érkeztem meg, csak úton vagyok, de a felismerések, az élet értelme, a humanitás, az emberek ismerete és tisztelete, az emberi lét, élet értelme. A megismerés útján vagyok. Még nem érkeztem meg, de próbálkozom megérteni, miért születtünk meg. Miért kell harcolnunk. Hogyan kell élnünk, ahhoz, hogy elmondhasd, mindent értek. (cigány ügyvéd) „Gyerekként kegyetlennek éreztem az életet, nem értettem, megvallom ennyi év után se értem néha, de azt tudom, hogy most az élet kegyes hozzám, elismert és megadta számomra, mindazt, amire vágytam. Van szerető családom, szép házam és egy olyan munkám, amit szívesen csinálok, akik ismernek elfogadnak, szeretnek, mit is akarhatnék ettől többet” (cigány-szociális munkás)

26

A nehézségek ezeket az embereket, nem eltántorította, hanem arra ösztönözte, hogy kitörjenek, és ne elvegyüljenek. Képesek voltak befolyásolni saját életüket, mozgósították belső erejüket, figyelték a környezet adta lehetőséget, kapcsolati tőkéjüket pozitív irányba használták.

Kapcsolat azokkal, akik otthon maradtak, hogyan fogadták a sikert? Pozitív választ kaptam. Megkérdezettek jó kapcsolatot ápolnak az otthon maradtakkal. Kisebb településen zászlóvivőként tartják őket számon,” akikre büszkék lehetünk”. Népes a rokonság, veszi őket körül, főként esküvők és haláleseteknél mutatkozik meg. Az otthon maradtak élete, nem változott, súlyos szegénység, nyomorúság, munkanélküliség, elkeseredettség, kilátástalanság jellemzi őket. Ennek hatására motiváltságuk a segíteni akarásuk a példamutatásuk erősödik.. Az évek múlásával az életük folyamatosan változott, ki-ki a maga módján kitűzött egy célt, amit apró lépésekkel igyekezett megvalósítani, sokan közülük már elérte, amit szeretet volna, de a nagyfokú bizonyítási vágy arra sarkalja őket, hogy még többet tegyenek. „Nagyon nagy családom van. Rokonaim örülnek a sikereimnek, bár nem mindenki tudja értékelni, de nem gond. A mai napig tartom a kapcsolatot mindenkivel, akivel csak tudom. Úgy érzem csak én változtam, a település, a rokonaim, nem. Olyan mintha megállt volna az idő, és olyan mintha csak én jöttem volna el” (cigány szociálpedagógus) Támogató környezet elengedhetetlen tényezője a boldogulni akaró cigányok körében. Szinte mindegyiknek volt egy kedves tanítója, aki látott bennük fantáziát és segítette, fejlesztette őket. Meglepődve tapasztalom, hogy a jó pedagógus nem csak a gyermeket neveli, hanem az egész családot motiválja, a gyerek felfelé ívelő mobilitása, jótékonyan hat az egész családra.

Milyen volt az út, mit fizetet érte, származása, hogyan befolyásolta az életét? A megkérdezettek kivétel nélkül akadályokkal telinek látják eddigi életüket. Sokat küzdöttek és küzdenek. Első generációs értelmiségiek, akik előtt nem volt kijárva az út. Sokat köszönhetnek a szüleiknek, barátoknak, támogató pedagógusoknak, az életnek. Iskolai végzettségük, kitörni akarásuk már gyerekkorukban kiütközik, szerettek olvasni, tanulni, nyitottak, érdeklődőek. Szocializáció jól sikerült, hiszen kivétel nélkül mindenki 27

dolgozik, szereti a munkáját, legfontosabb szeret dolgozni, megfelelő körülmények között él. Tisztességes életet élnek, többször tapasztalták a meg nem értést, elutasítást, általánosítást, diszkriminációt. „ Munkaügyön regisztráltatni voltam magam, miután munkanélkülivé váltam. Ott az előadó, miután meglátott, köszönés nélkül, megkérdezte, hogy lejárt a segély? Mire én közöltem, hogy nem azért jöttem. Miután megtudta, hogy diplomás vagyok, kételkedve nézett rám” (cigány-pedagógus) „Édesanyám mindig azt mondta, hogy kisfiam, neked tízszer annyit kell letenned az asztalra, mint másnak, ha azt akarod, hogy elfogadjanak. Tiszteld és szeresd magad, mert cigány vagy, de tanuld meg, neked mindenért küzdeni kell” (cigány hivatali dolgozó) „Otthonról biztatást kaptunk, hogy tanuljunk. Számunkra érték volt a tanulás, az olvasás. Mi a nővéremmel nyaranta versenyeztünk, ki tud több könyvet elolvasni a nyári szünetben. Velünk azért veszekedtek, mert meggymagozás közbe, takarítás helyett, mi olvastunk. Az olvasás szeretete mai napig megmaradt, ha kikapcsolódásra vágyunk, elolvasunk egy jó könyvet.” (cigány politológus) „A legnehezebb lépés az volt, hogy elhiggyem, van esélyem másként élni. Utána következett azaz időszak, amiben csak magamra tudtam számítani, mert olyan útra léptem, amit előttem még senki sem járt be a környezetemből. Közben folyamatosan igyekeztem jobb és jobb lenni a nagyfokú lemaradásomat bepótolni társaimmal szemben majd pedig feléjük nőni.” (cigány pedagógus) „Erre csak annyit, minden bizonnyal az egész élet utamat befolyásolta. Nem szégyelltem soha a származásomat, ha kellett harcoltam az ellenfelekkel. Megismertem nagyon sok embert, nagyon sok olyan embert, akik normálisak, akik segítségével tudom, a származás csak egy dolog, normális és nem normális emberek vannak, bőrszíntől függetlenül. A ma problémája az, hogy nincsenek közösségi terek, nincsenek alkalmak arra, hogy a romák, cigányok találkozzanak, ismerkedjenek a nem romákkal, a nem cigányokkal.” (cigány ügyvéd) „Barátaim, környezetem tisztel, hogy mennyi mindent elértem, de azt nem tudják, milyen az, mikor a buszon nem akarnak melléd ülni, mert cigány vagy a mozgólépcsőn zárják előlem a táskákat.” (cigány főnyomozó)

28

„Arról álmodoztam, hogy a bíróságon mondom a védőbeszédet, hogy ügyvédként dolgozom, öltönyben, nem bakancsban, munkásruhában. (cigány ügyvéd) Származásukat hovatartozásukat,

tekintve

a

pozitív

megkérdezettek, beállítottság

inkább

nélkülözhetetlen

erénynek velejárója

fogták a

etnikai sikernek.

Motiváltságot, bizonyítási vágyat adott nekik. Igyekeztek, nem negatívumként felfogni, akkor is, ha a többségi társadalom által felállított stigmák elől nehéz volt szabadulni. Belekapaszkodtak az élhetőbb élet gondolatába és kitartottak mellette. A többség részéről az általánosítás, a „cigány”szót felruházzák negatívumokkal, a szegénység, nyomor egyet jelent a cigánysággal. Az előítéleteket megváltoztatni nem lehet, nem az okokat kell keresni, hanem a miérteket.

Mit ajánlana a kitörni készülő fiataloknak Válaszadóim egyetértettek, egyöntetűen a tanulást emelték ki. Kiemelkedés első lépése a tanulás, a változni akarás, kitartás, megküzdési stratégiák elsajátítása. Megfelelő kortárscsoporttal való ismerkedés, nyitottság az új felé, kellő bátorság. „Talán azt, ami engem is motivált a tovább tanulásban. Nézzek körbe otthon, hogy akarok e úgy élni? „(megyeszékhelyen dolgozó közalkalmazott)” „Tanulni és tanulni, és tanulni!” Cigány-szociálpedagógus) „Akarsz, egy jobb életet, akkor tanuljál!” (cigány- értékesítő maneger) Esélyegyenlőség a roma fiatalnak, sokkal nehezebb a helyzetük, kevesebb lehetőséggel, több küzdelemmel kell megküzdeniük, mint a többségi társadalom tagjainak, de meg kell adni a támogatást, hogy ugyanolyan eséllyel választhassanak maguknak saját életet és értékrendet, ha úgy tartja kedvük tanulhassanak. Biztatni kell őket, fejleszteni, tanítani és sokszor elmagyarázni, miért lesz jó neki!

29

Mit jelent a siker számukra? Családosok és az egyedülállók körében megoszlik a válaszadás. A családosok, főként úgy élik meg a sikert, hogy a gyermekeiknek szeretnének egy jobb életet, kitaposták az utat, tudnak segíteni a boldogulásukban. Míg a gyermektelenek inkább a saját boldogságukra asszociálnak. Boldog, élhetőbb élet reményében törekszenek, küzdenek. „Elismerést, visszajelzést arról, hogy értékes, amit csinálok. Fontosnak tartom, hogy sikeres életem legyen, mert nem szeretnék idős koromban úgy visszagondolni a fiatalságomra, hogy bárcsak …..” (cigány tanító) „A legfontosabb az elhatározás. Elhatározom, hogy változtatok az életemen, legyen bármilyen nehéz akadály, idővel minden elhárul, a kitartás a tenni akarás meghozza gyümölcsét. Az út nagyon hosszú, de rá kell lépni és végig kell menni rajta. Tenni kell magunkért. Roma Fiatalok! Tanuljatok, tanuljatok, nem egyszerűen szakmát kell tanulni, a változásképességét kell megtanulni. A roma fiatalok tehetségesek, hamar átlátják a dolgokat, más szemmel járnak, mégis ha nincs elhatározás, kitartás, bele kerülnek a darálóba, fiatalon gyermekeik lesznek, nem lesz megfelelő végzettségük, nem tudnak rendes munkát vállalni, kevés pénzt keresnek és kitermeli magát ismét 100 évre a nyomor.” (cigány ügyvéd) „Mielőtt meghalok, azt szeretném érezni, hogy ezért érdemes volt élni, küzdeni. Magad uram, ha szolgád nincsen”(cigány-szociális munkás) „Kivételes sorsok vagy hétköznapi hősök a sikeres romák?”34 Minden lehetséges utat bejárva az önmegvalósítás a fő cél, beilleszkedés, kitörés, életesélyeik növelése már másodlagos tényként mutatkozik meg, az önmegvalósítás hozadéka. Emberi méltóságukat szeretnék megőrizni eme kivételes sorsok, a többségi társadalom személetét bővíteni, nem csak segélyen élő, fát lopó cigányok élnek Magyarországon. Elégedettség érzésük, még nem teljes, sokukban még munkál a tenni akarás, motiváltságuk az elért, kitűzött cél után sem csökken, hanem erősödik. Kihívásnak érzik származásukból eredő akadályokat, ami új és még újabb célok kitűzésére, megvalósítására sarkalja őket. Siker kulcsa a boldogulás, beilleszkedés, előrelátás, alkalmazkodás, önmegvalósítás. 34

Gereben Ferenc-Lukács Ágnes: Fogom a kezét és együtt emelkedünk – JTMR Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 2013.

30

3.4. A kutatási eredmény összegzése Elképzelhetőnek tartom, hogy Magyarországon nincs olyan ember, aki ne látná, hogy a legnagyobb probléma a cigányság helyzete és ezzel együtt az együttélés nehézségei, a többségi társadalom általánosítása, csak a körülményeket nézik, és nem vizsgálják az okokat.35 Valamit tenni kell a „cigányügyben”, ezt mindenki érzi, magától nem fog megoldódni, megváltozni a helyzet. Érdemi változás az élhetőbb életre, csakis úgy történhet, ha összefogás, együttműködés jön létre a társadalom tagjaitól, legyen az többséghez illetve a kisebbséghez

tartozó.36

Kirekesztő,

megbélyegző

gondolkodásmód

gyökeres

megváltoztatására lenne szükség, minél széles körben való szemléletváltás szükségeltetne. A cigányoknak évtizednyi lemaradásuk van, ne a csodára várjunk, a roma integráció mindenki érdeke, társadalmi elfogadásuk elengedhetetlen. Kutatásban résztvevők, az interjúalanyaim kimagasló teljesítményt nyújtottak tanulmányi és munkahelyi életük során. Bizonyos, megszokott, romáktól elvárható teljesítményt felülmúlták, nem

simultak bele a negatív

tendenciákba.

Nehézségek ellenére

beilleszkedtek, alkalmazkodtak, kitörtek. Hatékony megbirkózási –túlélési stratégiát dolgoztak ki, amivel a többségi társadalom tagjaira jellemző általánosítást megcáfolták.37 Megkérdezettjeim életútjából kiderül, hogy motiváltak voltak, magas önbecsüléssel rendelkeztek diákéveik alatt, attól függetlenül, hogy a társadalom alsó perifériájához tartoztak. Kellenek az ilyen emberek, minél több kellene! Részükről is összefogás szükségeltetne, akik a felelős, tudatos cigányember példáját hírül viszik, a roma közösségek figyelmét felhívják, hogy igenis lehet másképp élni. Ami az egyiknek sikerült, sikerülhet a másiknak is. Rugalmas ellenálló képességgel jellemezném az interjúalanyaimat, akik a külső környezethez alkalmazkodtak. „Reziliencia több területen alkalmazható, a reziliencia számtalan definíciójának közös vonása, hogy valamilyen helyreállítást, újraépítést

35

Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o. http://www.szabonekarmanjudit.hu/oszinten-a-ciganykerdesrol (2015.10.27.11.47) 37 Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o. 36

31

tartalmaz.”38 „Reziliencia olyan univerzális képesség, amely lehetővé teszi egy személy, egy csoport vagy egy közösség számára, hogy megelőzze, minimálisra csökkentse vagy legyőzze a megpróbáltatások káros hatásait. (Grotberg 1996, oldalszám nélkül)”39 Most pedig szeretnék a dolgozatomban a környezeti tényezők hatására kitérni. Külső és a belső tényező is nagyban befolyásolja az egyén életét. Lehet, hogy negatív irányban hatnak, de ezzel szemben a pozitív viselkedés kialakulhat az egyénnél, ami a motiváltságát nagyban befolyásolja. A környezet rizikófaktorait két csoportra osztottam, figyelembe kell vennünk, hogy ezek a tényezők mindenki életében előfordulhatnak. Első csoportban a mindennapi életünk során átélt megpróbáltatások, nehézségeket sorolnám, míg a másik csoportba életünk során átélt kríziseknek tuljadonítanék jelentőséget. „A társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő rétegek gyermekeinek életében ugyanis a mindenki életét változások okozta problémák mellett halmozottabban jelentkeznek egyéb hirtelen bekövetkező események, és a mindennapokban folyamatosan jelenlévő feszültségkeltő tényezők is súlyosabbak. Mindezek az iskolai pályafutásra is hatással lehetnek. Masten és szerzőtársai (2008) arra hívják fel a figyelmet, hogy ezen rizikótényezők csak ritkán fordulnak elő önmagunkban..”40 Általában ezen rizikótényezők kéz a kézben járnak és együtt hatnak az egyénre. Hogyan fordulhat elő, hogy én és még sokan mások találkoztunk, beilleszkedett sikeres romákkal? Minek köszönhetik sikereiket? Talán a sors kegyesebb volt hozzájuk, és kevesebb akadályt gördített eléjük? Vagy a már említett külső és belső környezetnek köszönhető sikeres alkalmazkodásuk? Belső tényezőként, késztetésként sorolnám a bátorságot, beilleszkedési készséget, motiváltságot, magabiztosságát, kihívások szeretetét, sokoldalúságát, nyitottságát az új felé, az álmok megvalósításához szükséges kitartást, erőt, személyes tulajdonságaikat. Külső tényezőkként a gondoskodó, támogató családot, az elfogadó kortárscsoportot, megfelelő iskolát, barátokat, külső támogató intézményeket sorolnám. Megkérdezettek életútjából, azt szűrtem le, hogy a társadalom alsóbb rétegeinek kitöréshez vezető első lépcsőfok az iskola. Kiemelkedő szerepe abban nyilvánul meg, hogy periféria

38

Varsányi Erika: Az újrakezdés képessége http://www.kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/2ffe67ae857090d78525670c00816 20b/ed2ef5b63fa460b2c1257b710073c7bc?OpenDocument ( 39 Ceglédi Tímea: Reziliens életútak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier, Szociológiai szemle, 85-110. 40 Ceglédi Tímea: Reziliens életútak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier Szociológiai szemle 85-110.

32

alján élők első olyan lehetősége a külvilággal, ahol értelmiségi környezettel találkozhatnak. Nagyon sok alulszocializált családban, nincs napirend, egyiknapról a másikra élnek, mondhatni élnek, ahogy tudnak. Ezért nagyon fontos a pedagógus személyisége, embersége, szemléletmódja, eszközei. Interjúalanyaim is nagyon sokat köszönhettek az iskola támogató szolgálatának, pedagógus gondos,

szerető,

odafigyelő

személyiségének.

Nehézségekkel

való

megküzdés

elsajátításához, megfelelő kompetenciák kialakításában is nagy szerepe volt az iskolának, szerető, támogató családnak.41 Sokat köszönhetnek még saját személyiségüknek túlélési, megbirkózási stratégiáiknak, nagyfokú bizonyítási vágyuknak, rugalmas, alkalmazkodó gondolkodásmódjuknak. Mozgósítaniuk kellett minden erőforrásukat a siker a boldogulás elérése érdekében.

41

Ceglédi Tímea: Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier, Szociológiai szemle 85-110

33

IV.

ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK

4.1. Romák elkülönülésének, a szegregáció felszámolásának szükségessége, elősegítése, szocializáció Elkülönülés, szegregáció, szocializáció nehéz ügy a romák tekintetében. Leszakadásuk, elmaradottságuk felszámolásában elmúlt években szerény felzárkózás tapasztalható, de még nem kielégítő. Cigányok lakta településen, legyen az városi, falusi, cigány telepi a szegregáció, szocializáció, felzárkózás sürgős együttműködést kíván a társadalom minden tagjától. Problémakör megoldásában szükséges a helyi önkormányzatok pozitív, haladást szolgáló hozzáállása, kisebbségi vezetőknek is tenni kell, a roma közösség tagjainak is, hatékony óvodai, iskolai programok készítése is nélkülözhetetlen. A többségi társadalomnak fontos lenne megismernie a cigányok gondolkodás menetét, szokásaikat, emlékezniük kellene, a rendszerváltás előtt cigány és magyar együtt dolgozott, együtt élt. Az ellenségeskedést meg kellene szüntetni, persze ez nem azt jelenti, hogy mindenkit szeretnünk kell, de el kell tudnunk fogadni, hogy él mellettünk egy másik nép is. A többségnek, ha egy élhetőbb életet szeretne élni, el kell fogadnia, meg kell értenie, hogy a romák „mások”, más az élethez való viszonyuk, értékrendjük. Az ellenségeskedés, csak rontja a helyzetet. Helyes szocializáció kedvezően befolyásolhatja, az irdatlan állapotokat. A szocializációnak az a szerepe, hogy a „gyermek elsajátítja azokat a képességeket, viselkedési módokat, melyeket számára a környezet előír, amit tőle elvárnak, s ami lehetővé teszi, hogy későbbi élete során – némi változásokkal együtt – jól érezze magát, sikeres, boldog, megelégedett, kiegyensúlyozott emberré váljon. Legelső és legfontosabb színtere a család, majd az óvoda, iskola, a munkahely, de szocializál bizonyos értelemben a közvetlen és a tágabb környezet is. Szocializációs folyamatnak két eredménye van:  A közösség szintjén azt eredményezi, hogy a közösség túléli az egyes embert, sőt megőrzi a közösen szerzett tudást, s ezzel lehetővé teszi a kultúra fejlesztését a következő generációnak.  Az egyén szintjén viszont az következik, hogy az egyén beilleszkedik a közösségbe, s miközben beilleszkedik, kialakul a személyisége.”42

42

http://www.szabonekarmanjudit.hu/wp-content/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-%C3%A9s-iskolaiszocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-von%C3%A1sai-roma-gyermekek%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.

34

Szocializáció egy életen át tart, nem fejeződik be, születésünkkel kezdődik és halálunkig tart. Kiemelten fontos, hogy figyelembe vegyük a romák demográfiai jellegzetességét, a magyar társadalomhoz viszonyítva a romáknak fiatalabb a korösszetétele. Manapság a romák döntő többsége befejezi az általános iskolát és valamilyen középiskolába folytatja tanulmányait, de itt már jelentkezik egy nagyfokú lemorzsolódás. A cigányok élhetőbb életének integrációnak, a szegénységből való kiútnak, mint számos tanulmány már kimutatta, életminőség javulása csakis az iskolai végzettség szintjének növelésével és a munkaerő-piacon értékes szakmák megszerzésével lehetséges. Az alacsony iskolai végzettség tartós szegénységhez vezet, a kilátástalanság, a nyomor biztos útja, amit a romáknak is meg kellene érteniük.43

43

Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06)

35

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ

Hatalmi egyenlőtlenségek, kirekesztettség, létbizonytalanság lehet végletes helyzet is, ami hatással lehet az egész emberre, személyiségére, gondolkodására viselkedésére, élethez való viszonyára.44 Előítéletek uralkodnak, ami gátat vett a cigányság integrálódásának. Gyakoribb az asszimilálásra való törekvés, mint a megismerés, a „cigánykérdés” megoldása, az elfogadás. Identitásváltság elkerülése érdekében, az egyénben megfogalmazódott kérdések, gondolatok lehetnek a következőek: Miért cigánynak születtem? Miért nem fogadnak el a nem cigány származású emberek? Miért előítéletesek velem szemben? Többségi társadalomtól eltérő magatartásformák, attitűdök, a többség számára elfogadhatatlan életvitel meg nem értést vált ki a nem cigány származásúak részéről. Pedagógusoknak és minden olyan elhívatott szakembernek, aki cigány gyermekkel foglalkozik, fel kell készülnie az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, gondolatokra, ami frusztrációt, szorongást, krízist okozhat a roma gyermekek életében. és befolyásolja az élethez való viszonyát. A roma gyermekeket meg kell tanítani az őt körülvevő társadalom kultúrájára, értékeire, normáira. Elfogadja magát és a társadalom elvárásait, megértse, hogy az iskola érte van, nem ellene. A legtöbb cigány szülőből hiányzik következetesség, előrelátás, fegyelem, előírások betartására, iskolai teljesítmény díjazása, alig, vagy egyáltalán nem tudnak nekik segíteni, így kevésbé motiválják őket, A roma gyermekek otthonról más szokásokat hoznak, nevelési attitűd inkább megengedő, vágyakat azonnal kielégítő, mint tiltó, követelő, parancsoló.

45

Többszörös társadalmi hátrány ellenére, ami fakad a származásból és ennek függvényében a családot érintő szegénységből, szülők alacsony iskolai végzettségéből, szociokulturális háttér, szegregált település kevés lehetőséggel, munkanélküliség, alacsony önérvényesítő 44

Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 15-30.o. Szabóné Kármán Judit Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Családgondozási Módszertani Tanszék Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a roma gyermekek életében Elérhető:http://www.szabonekarmanjudit.hu/wpcontent/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di-%C3%A9siskolai-szocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91-von%C3%A1sai-roma-gyermekek%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.) 45

36

akarat mégis van, aki sutba dobva a társadalmi előítéleteket, hallgatva az erős belső késztetésre, motivációra, a környezete pozitívan befolyásoló tényezőire úgy dönt, hogy sikeres, tanult roma lesz. Hasonló kedvezőtlen társadalmi hátterű gyermekek és fiatalok, felnőttek is képesek lehetnek leküzdeni a hátrányaikat, akiknek sikerült kitörniük jó példával járhatnak azok előtt, akik hajlandóságot mutatnak a változás, az élhetőbb felé. Eme kivételes sorsok, amelyikkel a kutatásom során interjúalanyaim révén sikerült megismerkednem, asszimilálódtak, példaképei lehetnének az egész roma közösségnek. Ezeknek és a hozzájuk hasonló életutaknak, nagyobb hírverést kellene kapniuk a médiában, akik önerőből, akarattal, kitartással, megküzdöttek saját démonjaikkal a stigmákkal. „Az iskolának példát kell mutatnia, lehetőséget kell adnia minden gyermeknek, hogy az egyenlő esélyekkel tegye meg első lépéseit a tudás felé vezető rögös úton. Az erősödő iskolai szegregáció, azaz a különböző származású tanulók eltérő iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történő oktatása, napról napra egyre több roma kisgyermek tanulási esélyét nehezíti meg.”46 A többség diszkriminatív, szegregált viselkedésével szemben elutasítást kellene tanúsítani. Több figyelmet kellene szentelni a prevencióra, fejlesztésre a gyermek közösségbekerülésétől kezdve. Az óvoda és az iskola, ami befolyásolhatja a későbbiekben az egyén önmegvalósító készségét, közösségekbe való beilleszkedést, megküzdési stratégiák elsajátítását. Életük során, az őket támogató külsőbelső környezetnek, pedagógusoknak, családnak, döntő szerep jut az életükben. Valamint a cigányság pozitív integrációja érdekében érdekelté kellene tenni az intézményeket, munkáltatókat. ”Az alsóbb rétegekben gyakrabban előfordul ezen védelmi rendszerek sérülése, mégis kialakul

egyfajta

sajátos

alkalmazkodás

a

megpróbáltatásaik révén életrevalóvá, ellenállóvá

körülményekhez.

Túlélési

napi

válnak, „bounce back” hatás

következtében visszapattannak róluk a nehézségek, és könnyebben tudnak alkalmazkodni a folyamatos kihívásokhoz. Hátrányaik ellenére a sikeres hallgatók további titka az lehet, hogy a képzési hierarchiában felfelé haladva csökken a származás hatása, így a felsőoktatás falain túlra már kevésbé jutnak el az otthonról hozott hátrányok. Valamint ez a társadalmi jelenség további kutatásokat eredményezhet és talán pozitív társadalmi szemléletváltást eredményezhet. Hogyan lehetnek sikeresek származásukat

46

Márton Adrienn: Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód - közoktatási diszkrimináció a roma gyerekek körében http://elib.kkf.hu/edip/D_13820.pdf (2015.10.31.)

37

tekintve, ha képesek megküzdeni a hátrányokkal és kellő akarattal, kitartással, hálával rendelkeznek. 47 „A sarki boltban nem lehet megvásárolni a biztos receptet, érezni kell, azt a bizonyos vágyat, ami arra sarkall, hogy én más legyek, bizonyítsam, hogy másképpen is tudnak élni a cigányok.” (cigány pedagógus) Ezek az emberek a sorstársaim, szeretnék a roma közösség tagjainak, az átlagosaknak segíteni a sikerhez vezető rögös úton, ezért is választottam a segítő hívatást, tanulmányaimba pedig a szociális munkát. „Nem mindenki egyforma” címszó alatt, az álmom, hogy egyszer kutathassak, és még több segítséget nyújthassak, koncepciókat keressek. Együtt és ne egymás ellen élhessen a cigány és a magyar. Bízom benne, hogy kutatásommal, hozzá járulhatok a cigányokról alkotott pozitív ismeretbővítéshez.

47

Ceglédi Tímea: Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier, .Szociológiai szemle 85-110.

38

IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ Disuguaglianze di potenza, l'esclusione, l'insicurezza può essere una situazione estrema, che potrebbero influenzare tutta la persona, la sua personalità, rapporto con la vita Pregiudizi sociali per gli zingari sarebbe un ostacolo, pieno di giudicazioni. Per gli bambibi di zingari, possono pensare, come possibile: Che la societa scostante? Perché sono nata zingara? Per la maggioranza delle zingari vive un differenti comportamenti, atteggiamenti, stili di vita della società ,causano alcun equivoco da parte di origine. Gli insegnanti e tutti i professionisti che si occupano di bambini zingari, deve essere preparato per queste e altre domande, pensieri che la frustrazione, l'ansia, causano una crisi nella vita dei bambini zingari e modificare il rapporto fra il diritto alla vita. Devono insegnare accettare se stessi e le aspettative della società, per capire che la scuola è per loro non contro di loro. La maggior parte delle genitori abbia poca rispetto delle norme, le commissioni di performance della scuola, non a tutti non possono aiutarli, cosí i bimbi siano meno motivati, a casa hanno, differenti abitudni. Nonostante svantaggi sociali che potrebbero derivare dal essere zingari il povertà, basso livello di vita, la disoccupazione, basso auto-difesa nonostante ci sono loro, chi vogliono essere nella societa, vogliono studiare, vivere una vita migliore. Devono essre modelli di ruolo tutta la l'intera comunità zingara. Questi modelli simili di vita dovrebbe essere dato dai piú attenzione della media. Le loro proprie risorse, volontà, tenacia, ha combattuto la loro difficolta, e giá hanno una vita di pieno di successi. Maggiore attenzione dovrebbe essere prestata alla prevenzione, lo sviluppo del bambino, da quando va in asilo o per i primi scula, insegnanti dovrebbero occuparsi di piú senza discriminazione. Durante la loro vita, sostenendoli in ambiente esterno ed interno, gli insegnanti, la famiglia, giocano un ruolo fondamentale nella loro vita. In sieme facciamo crescere zingari cosí bravi, ma ci vole una grande empatia della societa. „Della supermercato non si’ po comprre la ricetta sicura, questo dobbiamo sentire dentro”

39

IRODALOMJEGYZÉK

1993.évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól Gereben Ferenc-Lukács Ágnes(2013): Fogom a kezét és együtt emelkedünk – JTMR Faludi Ferenc Akadémia Budapest Thomas Kuhn (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Bp., Gondolat, 81.o. Pikó Bettina (2010): Védőfaktorok nyomában: Pozitív fordulat a magatartáskutatásokban? In: Pikó Bettina (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. L’Harmattan, Budapest, 11-23.o. Fehér Boróka (2010): A narratív segítő beszélgetés. Esély 2010/3, 66-88 Pálos Dóra: „Cigány” identitások nehézségei. Esély 2010/2, 41-63.o., Diósi Ágnes: „Értelmiségi roma nők", I—II, Esély, 1998. 5. szám, 6. szám. Ceglédi Tímea: Reziliens életutak, avagy A hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó iskolai karrier. Szociológiai szemle 22(2):85-110. Erős Ferenc: Etnicitás és identitás, a cigányellenesség dimenziói a mai magyar társadalomban. magyar tudomány 1997/7.sz. Kemény István (2000) A magyarországi romák, Változó világ 31. Székelyi Mária, Örkény Antal, Csepeli György, Barna Ildikó (2005): Siker fénytörései, Sík kiadó Budapest Csepeli György: Szociálpszichológia, Budapest, Osiris, 1997. Csepeli György-Örkény Antal-Székelyi Mária: „Hogyan lesz egy ember cigány?", Kritika, 1999. 3. szám. Gerő Andrással beszélget Pikó András. Mozgó Világ 2004. június, 30. évf. 6. szám. http://epa.oszk.hu/01300/01326/00052/09piko.htm (2015. 08. 30.) Bourdieu, P. (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: A társadalmi rétegződés komponensei. (szerk.: Angelusz Róbert) Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1997. p. 156-177. 40

Juhász Júlia(1999): Találkoztam boldoguló cigányokkal is, Orsis kiadó Budapest Erik H. Erikson(2002): Gyermekkor és társadalom, Orsis kiadó Budapest Havas Gábor (2000): „Kitörési pont: az iskola", Beszélő, 2000.11. szám (november). Vajda Róza: Integráció vagy etnopolitika? Stílusok és irányzatok a magyarországi roma politikában. In jelen kötet. Kardos Katalin(2014): Roma/cigány származású hallgatók és a felsőoktatási tehetséggondozó intézmények kapcsolata. Kapocs, 13. évf. 1. (60), 2014, 54-68. Kozma Judit (2003): A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003, 2. sz., 1530.o.

41

Internetes források Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia - Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – (2011–2020 Elérhető:http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%2 0mell%20_NTFS%20II.pdf (2015. 08. 30.) Dr. Furmanné Dr. Pankucsi Márta – Dr. Szabó-Tóth Kinga (2011): Összeurópai roma stratégia. Miskolci Egyetem BTK, http://www.baz.hu/news_file/1128_XOsszeuropai_Roma_Strategia-elso_munkadokumentum.pdf (2015.08.30.) Nemzeti romaintegrációs stratégia Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma-integration/hungary/nationalstrategy/national_hu.htm (2015. 08.30.) Szabó-Tóth Kinga: kívülállás és beilleszkedés- Sikeres romák identitásának vizsgálatán keresztül Elérhető: http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1219543X/tomus_14_fas_1_2009/ISSN_1219-543X_tomus_14_fas_1_2009_071-087.pdf (2015.08.30.) Pankucsi Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom Elérhető: http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2006_2/2006_2_pankucsi_marta.pdf (2015.08.30.) Lengyel Gabriella:A Magyarországi cigányság Elérhető:http://www.kallaierno.hu/data/files/magyarorszagi_ciganysag_1971_2003_A+Ma lB.pdf(2015.10.25.10.40) Emberi jogok Elérhető: http://emberijogok.kormany.hu/magyarorszagi-romak. (2015.10.24. 22.10)

42

Szabóné Kármán Judit Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Családgondozási Módszertani Tanszék Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a roma gyermekek életében Elérhető:http://www.szabonekarmanjudit.hu/wpcontent/uploads/2010/08/Csal%C3%A1di%C3%A9s-iskolai-szocializ%C3%A1ci%C3%B3-elt%C3%A9r%C5%91von%C3%A1sai-roma-gyermekek-%C3%A9let%C3%A9ben.pdf (2015.10.30.) Varsányi Erika: Az újrakezdés képessége Elérhető:http://www.kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/2ffe67 ae857090d78525670c0081620b/ed2ef5b63fa460b2c1257b710073c7bc?OpenDocument( 2015.10.31.) Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon Elérhető: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (2015.10.27,12.06) Márton Adrienn: Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód - közoktatási diszkrimináció a roma gyerekek körében Elérhető: http://elib.kkf.hu/edip/D_13820.pdf (2015.10.31.) Magyarország nemzetiségei -Wikipédia Elérhető:https://www.google.hu/search?q=nemzetis%C3%A9gek+magyarorsz%C3%A1go n&biw=1600&bih=775&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0CCgQsARqFQoT CImKnq2_7sgCFWIycgodWh8BFg&dpr=1#imgrc=89svY6m01JegmM%3A(2015.10.31.) F. Michael Connelly Torontó Egyetem D. Jean Clandinin Alberta Egyetem A narratív vizsgálódás Elérhető:Inquiry)http://terd.unideb.hu/doc/modszertan/A_narrativ_vizsgalodas.pdf (2015.10.25.11.31) .

43