Keresztény Roma Szakkollégiumok
Szakmai Standard Közösség – Szakmaiság – Társadalmi felelősségvállalás
1
TARTALOM
1. Preambulum 2. A keresztény roma szakkollégium 2.1 A keresztény roma szakkollégiumok beágyazottsága, kapcsolatrendszere 2.2 A szakkollégiumok célja 2.3 A szakkollégiumok célcsoportja 3. A szakkollégiumokban folyó munka 3.1 Szakmaiság 3.2 Közösség, hallgatói önkormányzatiság 3.3 Társadalmi felelősségvállalás 3.4 Mentori rendszer 3.5 Tanulmányi program 3.6 A szakkollégiumi munka értékelése, egyéni fejlesztés 3.7 Ösztöndíj
4. A szakkollégium szervezeti működése 4.1 Szakkollégiumi tagság létrejötte, helyi felvételi eljárások közös elvei 4.2 A szakkollégisták jogai és kötelezettségei 4.3 A szakkollégium hallgatói bázisának biztosítása, rekrutáció, alumni 4.4 A szakkollégium munkatársai, a bevont közreműködők, oktatók és mentorok 4.5 A szakkollégium testületei 4.6 A szakkollégium dokumentációja 4.7 A szakkollégium infrastrukturális háttere 5. Záradék
2
1. Preambulum Magyarország jövője szempontjából meghatározó kérdés, hogy képesek leszünk-e olyan feszítő társadalmi kérdéseket megnyugtatóan rendezni, mint a romák és nem romák együttélése. A keresztény roma szakkollégiumok azzal a céllal jöttek létre, hogy elősegítsék egy olyan fiatal, keresztény értékrendet képviselő roma értelmiségi réteg felnevelését, akik a fenti kérdésekben nem roma származású szakkollégista társaikkal együtt tudatosan gondolkodnak, és aktívan tevékenykednek. A szakkollégium olyan fiatalok képzését segíti, akik leendő felelős értelmiségként szakmájukban kimagasló eredményt nyújtva társadalmi küldetést is vállalnak: a cigányság integrációját, a többségi-kisebbségi együttélést, párbeszédet mozdítják elő. A szakkollégium hallgatóit saját szakterületükön kimagasló teljesítményhez segíti, tehetséggondozó és szükség esetén hátránykompenzáló tevékenységet végez. A szakkollégiumok olyan szellemi és közösségi műhelyek, ahol a szaktudás, az identitás és önismeret fejlesztésén túl a társadalmi felelősségvállalás konkrét tevékenységekben is megnyilvánul. A szakkollégium a társadalmi integrációt, a működő együttélést kívánja szolgálni, így tagjai lehetnek cigány és nem cigány, de a cigányság sorsával kapcsolatban felelősen gondolkodó, a szakkollégium céljaival azonosuló hallgatók.
2. A keresztény roma szakkollégiumok 2.1 A keresztény roma szakkollégiumok beágyazottsága, kapcsolatrendszere A keresztény roma szakkollégium egyedülálló próbálkozás Európában. Különböző egyházak fenntartásában működve hálózatot alkotnak (Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, a továbbiakban KRSZH), és szoros együttműködésben dolgoznak céljaik megvalósításáért. Tagjai azok a kollégiumok, akik működésükben a 2011-ben megfogalmazott Alapító Okiratnak és a 2014-es Szakkollégiumi Chartának működésükben megfelelnek. Az egyházak hagyományai és normái mellett meghatározzák valamennyi szakkollégium működésének körvonalait azok a megállapodások, amelyek a KRSZH-ban születnek, továbbá igazodnak a törvényi szabályozáshoz és a Szakkollégiumi Charta elveihez. Ugyanakkor minden szakkollégiumnak alkalmazkodnia kell a helyi szociokulturális és intézményi sajátosságokhoz. Valamennyi szakkollégium felsőoktatási intézmények mellett, azokkal minél szélesebb körű együttműködésben dolgozik. Az egyetem nem csupán háttérintézmény a szakkollégiumok számára, ahonnan a hallgatóik érkeznek, hanem stratégiai partner is, hiszen a tanulmányi program számára innen is tudnak bevonni oktatókat és mentorokat is. A felsőoktatásba való beágyazódás másik módja, hogy a szakkollégiumok törekednek arra, hogy szakmaitudományos rendezvényeken, konferenciákon is részt vegyenek, megjelenjenek, illetve kialakítsanak ilyen jellegű együttműködéseket is.
3
2.2 A szakkollégiumok célja A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű szakkollégisták tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium alapvető célkitűzése, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató cigány és nem cigány értelmiségiek formálódásához, akik a szakmai kiválóságot ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel. Arra törekszik, hogy tagjai ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is kipróbálják magukat segítő szerepben, ezzel gyakorolják az aktív felelősségvállalást. A szakkollégiumok segítik a hallgatók cigány kötődésének megerősítését, a társadalom cigánysággal kapcsolatos különböző problémáinak és lehetőségeinek elemzését, értelmezését. A szakkollégiumok közösségeiben megjelenjenek a keresztény értékek: a szolidaritás, az igazságosság, a kölcsönösség, a megbocsátás, a türelem, az alázat, a másik emberért való önzetlen élet, melyek élhetővé teszik az emberi közösségeket, megtermékenyítik a társadalmi párbeszédet. A szakkollégiumnak a tehetségfejlesztés mellett célja, hogy a hallgatóinak társadalmi hátteréből fakadó hátrányait a lehetőségeihez mérten kompenzálja, segítséget nyújtson számukra az egyetemi közegben történő eligazodáshoz, tanulási módszerek adaptációjához, egyéni célok, célrendszerek megvalósításához. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat – elnevezéséből fakadóan is – négy alapvető területre fókuszálva kívánja segíteni hallgatói előrejutását, személyes fejlődését: spiritualitás/keresztény értékrend; roma/magyar identitás; szakmai kiválóság; közösségi lét és közösségi tudat.
2.3 A szakkollégium célcsoportja A szakkollégium olyan fiatalokat szólít meg, akik felsőoktatási tanulmányaik mellett aktívan közreműködnek a szakkollégium céljainak megvalósításában. Felelős értelmiségiként, szakmájukban kimagasló eredményt nyújtva felvállalják majd azt a társadalmi küldetést is, ami a cigányság felemelkedésének és a cigány-magyar együttélésnek a segítését jelenti. Elsősorban cigány származású, felsőoktatásban, nappali tagozaton tanuló hallgatók nyerhetnek felvételt a szakkollégiumba. A szakkollégium integrált tanulóközösségként működik. A fenti célért felnőtt értelmiségiként is együtt dolgoznak majd magyar és cigány származásúak, így a szakkollégiumnak tagjai lehetnek nem roma származású hallgatók is. A szakkollégiumok törekszenek arra, hogy tevékenységükkel elősegítsék minél több roma fiatal felsőoktatásban való továbbtanulását.
4
3. A szakkollégiumokban folyó munka 3.1 Szakmaiság A szakkollégium – jellegéből fakadóan – az elitképzést és a tehetséggondozást szolgálja. Tanulmányi moduljainak tartalma, a mentori rendszer és a szakkollégiumi munka formai kereteinek kialakítása is ezt kell segítse. A felvételi eljárás és az ösztöndíjrendszer a mind jobb tanulmányi teljesítmény elérésére kell ösztönözze a hallgatókat. A roma szakkollégiumok feladata, hogy bevezesse és jártassá tegye tehetséges hallgatóit a felsőoktatásban szokásos szakmai fórumokra. A szakkollégiumok ennek érdekében elősegítik a hallgató publikációs tevékenységét, támogatják a TDK és egyéb tanulmányi versenyeken való részvételt, szorgalmazzák a hallgató konferenciákon való részvételét. A szakkollégiumok maguk is szerveznek tudományos tartalmú szakmai rendezvényeket.
3.2 Közösség, hallgatói önkormányzatiság A keresztény szakkollégiumok célja egy hallgatói közösség megteremtése. A szakkollégiumok a hallgatói létszámot minimum 15, maximum 50 főben határozzák meg. Formális és nem formális eszközöket alkalmazva törekednek arra, hogy egymást segítő, tisztelő és elfogadó közösség jöjjön létre, mely érdekében konkrét programokat és tevékenységeket szerveznek. A szakkollégium bentlakó hallgatók együtt élő közössége, melyhez külsős hallgatók is csatlakozhatnak. A szakkollégiumok a "külsős hallgatói státuszt" – a hozzá tartozó jogokkal és kötelezettségekkel – külön-külön határozzák meg. A gazdag és sokrétű szakkollégiumi tevékenységrendszer így teljesíthető ideálisan. Az együttlakás mint szocializációs bázis olyan jelentős előnyökkel jár, melyet csupán direkt pedagógiai eszközökkel lényegesen nehezebb elérni. A szakkollégisták közösségi életének irányításáért, a közösségi élet megteremtéséért a kollégium minden tagja felelős, melyet demokratikusan megválasztott hallgatói vezetők koordinálnak. A szakkollégiumok erős hallgatói önkormányzattal rendelkeznek, mely az intézmény működését alapvetően meghatározza, tagjaik véleményükkel, javaslataikkal formálják a szakkollégium működését. A szakkollégiumok ökumenikus szemléletűek, helyt adnak a nem az adott felekezethez tartozó szakkollégisták hitének megélésére. Amennyiben ezt a szakkollégisták igénylik, az intézmény biztosítja a más felekezetű ifjúsági/egyetemi lelkész rendszeres szakkollégiumi látogatását. A szakkollégiumok lehetőséget nyújtanak a szakkollégisták cigány kötődésének megőrzéséhez, valamint ahhoz, hogy a cigány társadalom különböző problémáit és sajátosságait képesek legyenek több szempontból értelmezni, elemezni. A szakkollégium a közösség építése céljából formális és nem formális kulturális, lelki valamint szabadidős programokkal egészíti ki szakmai programját. A KRSZH a végzett szakkollégisták számára öregdiák közösséget hoz létre, mely részt vállal a cigány fiatal értelmiségi közösség építésében. 3.3 Társadalmi felelősségvállalás
5
A szakkollégium lehetőséget teremt arra, hogy a zömében hátrányos helyzetből érkező tagjai ne csak a segítség elfogadását tanulják meg, hanem ki is próbálhassák magukat segítő szerepben. A tágabb közösségért végzett tevékenység ezen túl bővíti a hallgatók tapasztalati bázisát, kompetenciaélményt nyújtva erősíti a résztvevők önképét. A szakkollégium létrehozza azt a feltételrendszert, melyben a hallgatók gyakorolhatják a társadalmi felelősség- és szerepvállaláshoz kötődő különböző tevékenységeket. Ez hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy önmagukért és környezetükért tenni akaró és tenni tudó, felelősen gondolkodó, a közösségért, a közjóért is dolgozó, tudatos állampolgárokká váljanak. 3.4 Mentori rendszer A szakkollégium hangsúlyt fektet az egyéni fejlesztésre és kísérésre. A tehetséggondozásban kiválóan bevált mentori rendszer kiépítése és szabályozása a szakkollégium feladata. A szakkollégiumok a hallgatóik mellé mentort, tutort és/vagy kortárs segítőt biztosítanak. A mentor, tutor és/vagy kortárs segítő a szakkollégista egyetemi és szakkollégiumi tanulmányait segíti, mentális fejlődését kíséri. Egyéni tanácsokkal, rendszeres kontrollal támogatja, hogy képességeihez mérten a legjobb teljesítményt érje el. Támogatja és segíti az esetleges tanulási nehézségek leküzdésében, saját érdeklődési irány megtalálásában, kutatási és publikációs tevékenység folytatásában. Ez a segítő kapcsolat olyan őszinte bizalmi viszony kialakítását feltételezi, mely megalapozza, és mindvégig biztosítja a hatékony együttműködés alapjait.
3.5 Tanulmányi program A roma szakkollégiumok működésének egyik alapeleme a modulárisan építkező tanulmányi rendszer, melyet az egyes szakkollégiumok szemeszterenként saját szakmai tartalmakkal töltenek meg, egyéni munkaformákban megszervezve: a) Kulturális modul: A modulba olyan tanulmányi egységek (tantárgyak, foglalkozások) tartoznak, amelyek hangsúlyt fektetnek a kettős roma és magyar identitás építésére, hozzásegítenek a nem mítoszokra és ellenségképekre, hanem a történelem és a jelen kritikus és önkritikus szemléletére épülő egészséges öntudat megerősödéséhez. b) Spirituális modul: A szakkollégium a képzés tartalmában valamint kulturálisközösségi életében a felsőoktatás keresztény szellemiségű műhelye. A spirituális modul célja egy komplex ismeretközvetítési modellen keresztül a hallgatók tudásának, s ezen túlmenően – a keresztény hit integrálása által – személyiségének teljesebbé tétele. c) Közismereti modul: A közismereti modul célja az, hogy a szakkollégisták biztos alapokkal rendelkezzenek leendő értelmiségiként, képesek legyenek összetett problémák meglátására és megoldására, minőségi munka végzésére és gondolataik szabatos kifejezésére idegen nyelven is. A tanulmányi program keretében a hallgatók különféle tanegységeket, kurzusokat vehetnek fel, foglalkozásokon vehetnek részt, konferenciákat, szimpóziumokat szervezhetnek. A modulokon belül szervezett kurzusokhoz kurzusleírásokat készít a szakkollégium, mely 6
igazodva a konstruktív tanuláselmélet logikájához, a felsőoktatásban is újdonságnak számító tanulásközpontú logikával építkezik: a tartalmi vonatkozásokon túl hangsúlyt fektet a leírásban a célok bemutatására, a tanulók kialakítandó kompetenciáira, készségeire.
3.6 A szakkollégiumi munka értékelése, egyéni fejlesztés A szakkollégium a hallgató munkáját, teljesítményét differenciált eszközökkel értékeli. Az értékelés mindhárom alaptípusát alkalmazza. Diagnosztikus értékelési formák a felvételi eljárásban, az egyéni fejlesztések belépő fázisában jelennek meg. A szummatív (összegző, lezáró) értékelést az ösztöndíj megállapításánál és a féléves munka lezárásakor alkalmazzák a szakkollégiumok. A formatív értékelésnek jelentős szerepe van az egyéni fejlesztések során, a mentori munkában valamint a közösségi tevékenységek kapcsán, melynek kiemelt figyelmet szánnak a szakkollégiumok. A formatív (fejlesztő) értékelés legfontosabb funkciója a visszajelzés, az énkép alakítása, az önértékelés segítése, melyre a jellemzően hátrányos helyzetből érkező, felelős értelmiségi pályára készülő hallgatók esetében kiemelten szükség van. Az egyéni fejlesztés sajátos eszközeit minden szakkollégiumnak ki kell dolgoznia. A szakkollégiumi munkát különféle módszerekkel, a szabályzatokban meghatározott módon kell értékelni.
3.7 Ösztöndíj A szakkollégium ösztöndíjat folyósíthat tagjai számára. A szakkollégiumok alapelve, hogy a valódi támogatás az egyén felelősségvállalására épít, és elvárjuk, hogy a szakkollégista a saját fejlődése, egyetemi és szakkollégiumi előmenetele érdekében tegyen meg minden erőfeszítést. A szakkollégium a szakkollégista teljesítménye alapján differenciált tanulmányi ösztöndíjat folyósít. A szakkollégiumok adhatnak a szociális hátrányok kompenzálása érdekében szociális, vagy más jellegű támogatást. Az ösztöndíj folyósításának feltételeit, az ösztöndíj mértékét és differenciálását a szakkollégium határozza meg. Ezeket a szakkollégium szabályzatban kell, hogy rögzítse. Az ösztöndíj folyósításnak általános feltételei: ● Aktív felsőoktatási, nappali tagozatos hallgatói jogviszony. ● A szakkollégista előző féléves tanulmányi átlaga érje el a szakkollégium által meghatározott határt. ● A szakkollégium által előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése. ● Aktív részvétel a szakkollégium közösségi programjaiban.
4. A Szakkollégium szervezeti működése 4.1 Szakkollégiumi tagság létrejötte, helyi felvételi eljárások közös elvei a) Felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nappali tagozaton tanuló hallgató lehet tagja az intézménynek. b) A szakkollégista jogviszony sikeres felvételi eljárás után jön létre és határozott időre 7
c) d)
e)
f)
szól, melyet a tagsági szerződés rögzít. A felvételi eljárás rendjét a szakkollégiumok a Felvételi Szabályzatban rögzítik. Tehetség, feladatvállalás, közösség: ezek azok az alapelvek, mely mentén a felvételi eljárást le kell bonyolítani. Tehetségazonosítást végeznek a szakkollégiumok, melynek értelmében az alábbi három területet szükséges vizsgálni: képesség, kreativitás, motiváció. A felvételi eljárás során olyan módszereketkell alkalmazni, melyek alkalmasak a hallgató személyes motivációinak és távlati céljainak feltárására. A felvételi eljárásnál fontos szempont, hogy egy meglévő, bizonyos értékeket már képviselő közösség rekrutációs bázisát kell kialakítani, ezért az eljárás során vizsgálni kell a már meglévő és a későbbiekben potenciálisan kialakítható közösségi kompetenciákat. A szakkollégiumba való felvétel feltétele a cigány származásról szóló önkéntes nyilatkozat aláírása vagy nyilatkozat arról, hogy a szakkollégium céljait, szakmai programját elfogadja. A felvételi során előnyt jelent lelkipásztori/tanári ajánlás.
4.2 A szakkollégisták jogai és kötelezettségei A szakkollégisták jogait és kötelezettségeit a szakkollégium szabályzatban és/vagy a tagsági szerződésben kell, hogy rögzítse. A dokumentumoknak tartalmaznia kell: ● a meghirdetett kurzusokon való részvétel és hiányzás szabályait, ● az egyes kurzusok, a félév teljesítésének feltételeit és követelményeit, ● az értékelés formáját és szempontjait, ● a félév zárásának feltételeit, ● az egyéni tanulmányi tervben/egyéni fejlesztési tervben vállalt kötelezettségeket, ● a szakkollégista társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kötelezettségeit, és ● a mentorral történő együttműködésre vonatkozó irányelveket.
4.3 A szakkollégium hallgatói bázisának biztosítása, rekrutáció, alumni A szakkollégiumok – speciális hátterű hallgatói bázisukra tekintettel – kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatói utánpótlás biztosítására, beiskolázási folyamataikra. Alkalmazzák a felsőoktatásban hagyományos meghirdetési formákat (felvételi hirdetmény), a szokásostól eltérő megkeresési módokat is alkalmaznak. Törekednek arra, hogy tevékenységüket – legalább tájékoztatási szinten – kiterjesszék középiskolák, középiskolások felé. A szakkollégiumok figyelemmel kísérik végzett szakkollégistáikat. Az alumni hallgatók utókövetése, bevonása a szakkollégiumi munkába az aktív hallgatók kapcsolati bázisának növelését és a folytonosság biztosítását szolgálja.
4.4 A szakkollégium munkatársai, a bevont közreműködők, oktatók és mentorok A szakkollégium humán erőforrása egy szűkebb és egy tágabb bázist jelent. A szűkebb bázis a mindennapi, operatív munka megvalósításán dolgozik. Törekedni kell arra, hogy ők lehetőleg
8
a szakkollégium alkalmazásában álljanak. A szakkollégium munkáját az igazgató/rektor irányítja, a tanulmányi terület felelőse a tanulmányi vezető. A szakkollégiumi lelkész a spirituális terület felelőse. A szakkollégiumok adminisztratív dolgozót is alkalmaznak. A tágabb bázist a szakkollégium oktatói és mentorai jelentik, ők szerződéses viszonyban állnak a szakkollégiummal. Az oktatói bázis kiválasztásánál a szakkollégium törekszik arra, hogy a partner-egyetem munkatársait foglalkoztassa. A szakkollégium eredményes működtetése érdekében számos oktatóval dolgozik. Az oktatók kiválasztásakor két fontos szempontot tartunk elsődlegesnek: A szakterület kiváló szakemberét keressük, illetve olyan fiatal roma értelmiségieket, akik a szakterületükön kimagasló eredményt tudnak felmutatni, így szaktudásukkal és személyiségükkel egyaránt egyfajta példaként állhatnak a hallgatók elé. Az oktatók feladata kurzusok előkészítése, megtartása és kurzus teljesítéséhez kapcsolódó feladatok értékelése. A szakkollégiumnak ügyelnie kell az oktatói diverzitásra. A szakkollégium nyelvtanárokat alkalmazhat, hogy magas színvonalú nyelvoktatást tudjon biztosítani a hallgatók számárat. A szakkollégium nyelviskolán keresztül is megszervezheti a nyelvoktatást.
4.5 A szakkollégium testületei A szakkollégiumon belül különféle testületek felelősek a szakmai megvalósítás, a széleskörű diák-önkormányzatiság és a közösségi tevékenységek működésének fenntartásáért. Ezen testületek működését, összetételét az SZMSZ szabályozza.
4.6 A szakkollégium dokumentációja A szakkollégium tevékenységének valamennyi szegmensét dokumentálja. Szervezeti és tartalmi szabályozás alábbi dokumentumai vannak jelen a szakkollégiumokban: ● Szervezeti és működési szabályzat, ● tagsági szerződés, ● ösztöndíjszabályzat, ● felvételi szabályzat ● tanulmányi koncepció és féléves tanulmányi program, ● közösségi/önkéntes szolgálat útmutatója, ● mentori szabályzat, ● egyéni tanulmányi terv / egyéni fejlesztési terv, ● szakmai program, ● fegyelmi szabályzat. A szakkollégiumi dokumentumok az intézményi önállóság keretein belül követik a szakmai standard irányelveit.
4.7 A szakkollégium infrastruktúrája A szakkollégiumok diákotthoni ellátást biztosítanak hallgatóik számára. Saját vagy bérelt épü-
9
letben, épületrészben biztosítani kell az életvitel-szerű együttlakás feltételeit, olyan formában, mely megfelel a kollégiumi elhelyezésre vonatkozó hatályos jogszabályi feltételeknek. A tanulmányi programban vállalt feladatok elvégzéséhez és a közösségi programok megvalósításához megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása a szakkollégium feladata. A hallgatók tanulmányi munkájának támogatása érdekében a szakkollégium hallgatói számára tartós használatra különféle eszközöket biztosíthat. 5. Záradék: A jelen standardot a KRSzH a 2014. május 22-i szegedi ülésén egyhangúlag elfogadta, amely a mai nappal életbe lép.
Forrai Tamás Gergely SJ KRSZH elnök
10
