Litoszféra
Környezeti nevelés és módszertana I.
Kristály A görög krüosz (jéghideg) szóból származik (régen azt hitték, a hegyikristály soha fel nem olvadó jég)
Szabályos belsı szerkezető szilárd anyag Általában síklapok határolják ıket Növekedésükkel keletkeznek az ásványok
hegyikristály Litoszféra
2
Ásvány Különféle elemek egymáshoz kapcsolódásával keletkeznek Kémiailag homogének, képlettel egyértelmően leírhatók Szerkezetük: • Kristályos: a túlnyomó többség idetartozik • Amorf: szabályos kristályszerkezettel nem rendelkeznek pl.: limonit, opál
Litoszféra
3
Ásvány Típusai a kémiai felépítés szerint: • Szilikátok földpátok, csillámok, piroxének, zeolitok, agyagásványok (kaolin)
• Oxidok Kvarc: SiO2, (ametiszt, opál) Vasércek: magnetit Fe3O4; hematit Fe2O3, limonit 2Fe2O3.3 H2O Korund: Al2O3 (zafír, rubin)
Litoszféra
4
Ásvány • Karbonátok Kalcit, aragonit: CaCO3 Dolomit: CaMg[CO3]2
• Egyéb ásványok: Grafit, gyémánt: C Fluorit: CaF Apatit: Ca5[PO4]3Cl Szulfátok: barit (BaSO4), gipsz (CaSO4. 2H2O) Pirit: FeS2; kalkopirit CuFeS2 (kénsavgyártás) Galenit PbS; szfalerit ZnS Litoszféra
5
Ásvány
antimonit
gyémánt
arany
ametiszt
zafír
malachit
rubin
pirit Litoszféra
smaragd
kısó
6
Kızet Hétköznapi szóhasználatban: tömör kıtömegek, amelyek összeolvadt vagy cementálódott ásványokból állnak. A Föld kérgében található természetes ásványi anyag(okból) álló, önálló szöveti szerkezető, (az alkotó ásványok mérete; egymáshoz illeszkedése)
szilárd anyag. Litoszféra
7
Érc Olyan ásvány/kızet, amelybıl Gazdaságosan állíthatók elı fémek Feltétele: • Megfelelı fémkoncentráció • Jól feltárható kémiai alak (viszonylag egyszerő és olcsó kémiai reakciók sorával elıállítható)
Környezeti hatások: • Veszéllyel járhatnak a mállás során kialakuló vegyi anyagok Litoszféra
8
A Föld belsı szerkezete
Litoszféra
9
Kızetburok Kızetburok (litoszféra): • A földkéreg és a földköpeny legfelsı része együtt.
Vastagsága: • Óceánok alatt: 35-50 km • Kontinensek alatt : 70-100 km
A litoszféra lemezekre töredezett • Eurázsiai-lemez, Észak-Amerikai-lemez, DélAmerikai-lemez, Afrikai-lemez, Ausztráliai-Indiailemez, Pacifikus-lemez, Antarktikus-lemez, Fülöplemez, Arab-lemez, Karib-lemez, Cocos-lemez, Nazca-lemez Litoszféra
10
Litoszféra lemezek
Litoszféra
11
A kéregszerkezet altípusai Stabil kéregrészek: • • • •
a lemezek közepe belsı erık hatására kevésbé változik, a földkéreg legmerevebb, legvastagabb részei: az ısmasszívumok: Kanadai, Balti, Angara, Kínai, Dekkán, Arab, Afrikai, Brazíliai, Guayanai, Ausztráliai ısmasszívum, Antarktisz
Mobilis kéregrészek: • intenzív tektonikus mozgások jellemzik • vulkáni tevékenység, földrengés, hegységképzıdés Litoszféra
12
İsmasszívumok
Kanadai (Laurencium), Balti (Fennoszármácia), Angara, Kínai (Szintotibeti), Dekkán (Indiai), Arab, Afrikai, Brazíliai, Guayanai, Ausztráliai ısmasszívum, Antarktisz Litoszféra
13
A kızetlemezek mozgása A kızetlemezek állandó mozgásban vannak • egymáshoz képest • a Föld forgástengelyéhez viszonyítva
A mozgások típusai: • Távolodás • Közeledés (ütközés) kontinentális-kontinentális kontinentális-óceáni óceáni-óceáni Litoszféra
14
A kızetlemezek mozgása győrthegység közeledés
ütközés mélytengeri távolodás árok
alábukó kéreglemez magmaáramlás
óceáni hátság
magma felnyomulás
asztenoszféra Litoszféra
15
A kızetlemezek mozgása Kontinentális-kontinentális • • • •
A lemezszegélyek összetorlódnak, töredeznek, meggyőrıdnek. Ez a hegységképzıdés folyamata: Pl.: Eurázsiai-hegységrendszer, Himalája
Litoszféra
16
A kızetlemezek mozgása Kontinentális-óceáni • Szubdukció: az óceáni a szárazföldi alá bukik; • Anyaga beleolvad az asztenoszférába • Az alábukás helyén mélytengeri árok alakul ki • A kontinentális lemez felgyőrıdik, töredezik • Heves vulkáni tevékenység • Pl.: Dél-Amerika nyugati partjai
Litoszféra
17
A kızetlemezek mozgása Óceáni-óceáni • hasonló a kontinentális-óceáni: • Szubdukció: a vékonyabb alábukik • Szigetívek, mélytengeri árkok keletkeznek • Pl.: kelet-ázsiai szigetívek
Litoszféra
18
Kızettípusok Magmás
Üledékes
Átalakult
(eruptív)
(szediment)
(metamorf)
Mélységi magmás (intruzív)
Kiömléses
Törmelékes Vegyi Szerves
(effuzív)
Érintkezéses (kontakt)
Nyomás (dinamometamorf)
Átkristályosodás
Vulkáni törmelékes (tufa) Litoszféra
19
Magmás kızetek Az izzó magma, illetve láva megszilárdulásával keletkeznek Szerkezetük tömött vagy lyukacsos lehet A mélységi magmás kızetek durva szemcsések Sok vagy kevés kovasavat tartalmazhatnak (savanyú / bázikus kızetek)
Litoszféra
20
Magmás kızetek Mélységi magmás kızet A több ezer méter mélyen megrekedt magmából keletkeznek A nagy nyomás és lassú lehőlés miatt az ásványok nagymérető kristályokat alkotnak Pl. gránit, gabbró, diorit
Litoszféra
gránit
21
Magmás kızetek Kiömléses kızet A törések mentén a felszínre törı lávából keletkezik Gyors lehőlés, apró kristályok Pl. andezit, bazalt, riolit, obszidián (amorf szerkezető)
bazalt Litoszféra
22
Magmás kızetek Vulkáni törmelékes kızet A vulkánkitöréskor keletkezett gızök és gázok által a levegıben szétporlasztott és visszahulló lávatörmelékbıl alakul ki Porózus szerkezetőek Pl. andezittufa, riotlitufa, bazalttufa bazalttufa Litoszféra
23
Üledékes kızetek Más kızetek pusztulásával, val vagy Növények, állatok maradványaiból keletkeznek Aprózódás, mállás Szél, víz általi elszállítás, lerakódás (tavak, tengerek, medencék)
Litoszféra
24
Üledékes kızetek Törmelékes Laza törmelékes üledékek: • murva, kavics, agyag, homok, lösz, iszap Összeálló törmelékes üledékek: • • •
Breccsa: szögletes törmelék + kötıanyag Konglomerát: kavics + kötıanyag Homokkı, bauxit, márga
homokkı Litoszféra
25
Üledékes kızetek Vegyi Valamilyen oldatból kiváló üledékek Többnyire tengeri, tengeri de lehet édesvízi is Pl. mészkı, dolomit, kısó, kálisó, sziderit (vasérc), gipsz
kısó Litoszféra
mészkı
26
Üledékes kızetek Szerves Növényi vagy állati szervezetek mőködése (elhalásuk utáni) felhalmozódása és Átalakulása Növényi: kıszénféleségek (tızeg, lignit, barnakıszén, feketekıszén, antracit), kovaföld (kovamoszatok vázából) Állati: kıolaj, földgáz, aszfalt, mészkı (csigák, kagylók váza), guanó Litoszféra
27
Átalakult kızetek A már kialakult kızetek újra a mélybe süllyednek, ahol nagy nyomás, magas hımérséklet hatására átalakulnak Tektonikus nyomás hatására is lejátszódik a metamorfózis, függetlenül a mélységtıl A kéreg felsı 20 km-ének 80 %-a ilyen kızet
Litoszféra
28
Átalakult kızetek Érintkezéses Üledékes kızetek a forró magmával érintkeznek és a magas hımérséklet hatására átalakul Pl. agyagból kontakt agyagpalák agyagpala
Litoszféra
29
Átalakult kızetek Nyomásos Az eredeti szöveti szerkezet átalakul, irányítottá válik Pl. homokkıbıl kvarcit, csillámpala
kvarcit
csillámpala Litoszféra
30
Átalakult kızetek Átkristályosodásos Az eredetileg kristályos szerkezet nélküli kızet kristályossá válik Pl. mészkıbıl márvány, kıszénbıl antracit, grafit
márvány
Litoszféra
31
A talaj (pedoszféra) A földkéreg legfelsı mállott rétege, Amelynek legfıbb tulajdonsága a termıképesség A növények víz- és tápanyagellátását biztosítja
Litoszféra
32
A talajképzıdés tényezıi Földtani tényezık • Alapkızet típusa, kéregmozgások • Talajvízszint-ingadozások • Felszíni vízhálózat munkája
Éghajlati tényezık • Hımérséklet, csapadék, szél
Domborzati tényezık • Tengerszint feletti magasság • Felszíni formák, lejtık tájolása
Biológiai tényezık • Élılények tevékenysége Litoszféra
33
A talajképzıdés folyamata 1. A kızetek átalakulása •
Aprózódás: Hımérsékletingadozás Fagyhatás (a résekben megfagyó víz feszítı hatása)
•
Kémiai mállás: Oxidáció, hidratáció, hidrolízis, oldódás Meleg, csapadékos helyeken hatékony
•
Biológiai mállás: Gyökérzet feszítı ereje, Zúzmósav, baktériumok által termelt savak, ammónia A növények gyökérzete CO2-t termel Élılények maradványainak lebomlása Litoszféra
34
A talajképzıdés folyamata 2. Humuszképzıdés •
Az elhalt élılények szerves anyagainak lebomlásával keletkezik Az élılények maradványai kisebb szerves molekulákká bomlanak le, A bomlástermékekbıl képzıdnek a nagyobb molekulájú humuszanyagok (savak, egyéb kolloidok)
Talaj csak élılények megtelepedésével keletkezik! Litoszféra
35
A talaj összetevıi 40% baktérium 93% ásványi anyag
7% szerves anyag
85% humusz 40% gomba, moszat
10% gyökér 5% élılény Litoszféra
12% győrősféreg 8% egyéb állat 36
