Lekcio: Eszter 2,1-20 Textus: Eszter 2,16
Elhangzott 2010. február 21-én.
Isten inkognitója
E
szter könyve a fogság után Babilonban maradt zsidók és leszármazottaik sorsát mutatja be. A cselekmény színhelye Susa, a perzsa birodalom metropolisza, mely egyben a keleti, szétszórtságban élı zsidóság központja is volt. A város romjait feltárták, sıt ma is ismert a történetben szereplı Eszter királyné síremléke. A könyv (1,1) megadja a történelmi keretet is, amelyben a történet játszódik, midın Ahasvérus nevét említi, aki I. Xerxésszel (Kr.e. 486-465) azonos, és az achaemenida dinasztia nagy hódítójának Dáriusnak és Atossa királynénak, Círus leányának volt a gyermeke. Ezáltal lesz a történet egészen emberközelivé. Az idıi behatárolás által válik Isten idı fölötti akarata egészen a történelem részévé. A zsidó írásmagyarázók sokszor fordultak Eszter könyvéhez, egyes részleteit kiszínezve, tovább értelmezve. Megjegyzendı azonban, hogy a bibliai kánonba való felvétele eleinte a zsidóság körében is kérdéses volt, általános elfogadásra mégis hamar szert tett annyira, hogy megítélése szinte a Torával egyenértékő lett. Ez a körülmény nyilvánvalóan összefügg a zsidók egyik ma is ismert nagy ünnepének, a purim ünnepnek a megalapozásával. Keresztyén írásmagyarázók az egyháztörténelem során ezzel szemben jóval kevesebb érdeklıdést tanúsítottak iránta. Valószínőleg túlságosan speciális, a korhoz kötött mondanivalón nehezen felülemelkedı, etikai szempontból olykor nehezen feloldható üzenetet véltek benne, az egyház számára használható örök mondanivaló rovására. Luther és Kálvin sem írt Eszter könyvéhez kommentárt, a XX. század nagy református teológusa a svájci Barth Károly egyszer sem hivatkozik rá. A zsidóság számára azonban az Eszter könyve erıforrást jelentett. A keresztyénség viszont a maga univerzális üzenetével szeretne népek és nemzetek felett állani, ezért a könyv keresztyéni szempontok szerinti megítélése nem lehet azonos a zsidóságéval. Luther azt írja: “annyira ellensége vagyok ama könyvnek (= Makkabeusok második könyvének) és Eszter könyvének, hogy leginkább akarnám, ha ezek egyáltalán nem is léteznének. Túlságosan zsidóznak, és sok rossz pogány szokást tartalmaznak.” Nos, ez a könyv mégis benne van a Szentírásban, s foglalkozni kell vele akkor is, ha esetleg némi tartózkodás van bennünk. A történet hozzánk szóló üzenetét három szereplı bemutatása alapján fejtjük ki.
2010. február 28.
2
Beszélünk Ahasvérusról (1), másodszor Mardokeusról (2), végül pedig Eszter királynéról (3). 1) Ahasvérus A Biblia, s a Biblián kívüli klasszikus irodalom egyaránt úgy emlegeti, mint gyors elhatározású, nagyvonalú, könnyelmőségre hajló és harcos kedvő uralkodót, akinek tehetségénél talán csak gonoszsága volt nagyobb. Sikeres híres egyiptomi hadjárata következtében a Perzsa birodalom Indiától egészen Etiópiáig terjedt. Ismert volt egy kifejezés, ami a birodalom nagyságára utalt: „Indiától Kusig.” Azt jelentette ez, mint amikor mi az országunk nagyságáról beszélünk, azt mondjuk: „Brassótól az Adriáig.” Mostani fejezetünk annak az eseménysorozatnak a folytatása, hogy Ahasvérus perzsa király egy udvari mulatságon ittas állapotban azt találta ki, hogy szép feleségét, Vástit hozzák elı, és mutassák meg szépségét a mulatságon résztvevıknek. A száznyolcvan napig tartó országos ünnep utolsó hét napja az ország vezetıinek adott fogadással zárult. Ezen a mulatságon kellett volna a szép Vástinak megmutatnia magát. A királyné vonakodott ezt a mutatványos játékot teljesíteni. Ezért a király megvonta a királyságot a feleségétıl. Gyönyörő és igaz lélekrajz ez az emberrıl, aki feljogosítva érzi magát, hogy belegázoljon a másik méltóságába és önérzetébe, mert úgy gondolja, hogy hatalma van fölötte. Íme, az emberi önzés, amely megsemmisíti a másik ember méltóságát. Az ember, aki eszközévé teszi a másikat. Mutassuk be a másikat, akivel azt teszünk, amit akarunk! Azt a másikat, akit úgy kezelek, mint egy tulajdonomat képezı tárgyat. Hány és hány asszony, kisgyermek és beosztott szenved ma emiatt. Beosztottak, akik kénytelenek mindent – néha megalázó dolgokat is – megtenni annak érdekében, hogy megtartsák a munkahelyüket. De nem ritkán szenvednek az asszonyok, a gyermekek az apától, aki részegen tér haza, és elvárja, hogy körülötte forogjon a világ. Vagy éppen nem részegen, és úgy várja el, hogy körülötte forogjon a világ. Ez az „azt teszek veled, amit akarok” rettentı önzı szemlélete. Ez a szemlélet kétség kívül Krisztusban érte el a csúcsát, rajta tombolta ki magát teljesen. Vele azt tettek, amit akartak. A tömeg harsány kiáltása, a katonák otromba röhögése jelzi ezt. A csúfolás, a töviskorona, a kereszt. Ez minden önzés csúcsa és összessége. 2) Mardókeus „Zsidó férfiúnak” mondja igénk. Ez a kifejezés – mint rá legjellemzıbb – többször is elıfordul a könyvben (5,13¸6,10; 8,7 etc.). A gyakori említés egyáltalán nem lehet véletlen. Megmaradt idegen földön, a babiloni fogságban is annak, aki odahaza volt. A fogsággal járó sok próbatétel közepette, kisebbségi emberként a nagy birodalomban, íme mekkora erıt jelentett neki az ı Istenéhez tartozás. Pedig a neve már babiloni név volt. Azt jelenti, „Marduk istenhez tartozó.” Lelkében azonban ısei Istenéhez tartozott idegen földön is. Pedig odahaza is kisebbségnek számított az a törzs, ahonnét származott. Ez Benjámin törzse volt. Benjámin törzse egy valamikori szörnytett miatt a többi törzsek ítéletének kis híján teljesen az áldozatául esett (Bír 19-20). Benjámin törzsébıl származni nem jelentett nagy dicsıséget. Talán a szülei már asszimilálódtak, azért kapta a Mardókeus nevet. Menekültek a benjáminita múltjukból, és tudomásul vették a realitást, hogy Babilóniában van az új hazájuk. Mardókeus azonban ragaszkodott a gyökereihez. Ez egy komoly kérdést vet fel számunkra. Ismernek-e bennünket ahol élünk úgy is, hogy igen, az egy templomos, református ember. Nemcsak a nevünk, foglalkozásunk alapján ismernek-e, hanem Istenhez tartozásunk alapján is. 3) Eszter Két neve van. Eszter, mely perzsa eredető szó, csillagot jelent. A másik neve Hadassa, melynek jelentése mirtusz. Árva gyermek volt, apját, anyját elveszítette. Gyámja és egyetlen támasza Mardókeus volt. İ nevelte fel, késıbb is tanácsadója lett. Amikor Eszter a király felesége lett, Márdókeus tanácsa akkor is fontos maradt számára. Íme, egy ember, aki nem felejtette el
3
XIII. évfolyam 10. szám
fent, hogy ki volt ı lent. Ó de sok ember elfelejti ezt! Emberek, akiket felkap a szél és magas méltóságra sodor, néha még a köszönés is nehezükre esik. Önteltté válnak. Isten Esztert méltóságra emelte, de nem a méltóságért önmagáért, hanem a szolgálatért. Még ha Eszter nagy magasságba emelkedik is, azért jut oda, hogy ott szolgálhasson. Isten gyermeke a legnagyobb méltóságot is szolgálatra, s nem saját céljaira kapja. Esztert sok leány közül választották ki úgy, mint közülük a legszebbet. Igyekezett megfelelni az új helyzetének. Mennyivel különbözı ez a magatartás ahhoz képest, ahogyan Dániel és a társai viselkedtek a babiloni király udvarában. Még a király ételétıl is viszolyogtak. Eszter ezzel szemben elfogadta azt az új helyzetet, hogy a király egyik ágyasa lesz. Nos, ennyire nincsenek sablonok az Isten világában. Az egyik tartózkodásával, a másik megadásával szolgálja Istent az idegen környezetben. Isten nem mindig ugyanolyan magatartásformákkal állít bennünket a posztunkra. Eszter „kedvessé tette magát” az udvarban az emberek elıtt (15. 17). Tehát ı maga is rajta volt azon, hogy az új helyzet kihívásainak megfelelhessen. Hégai, a háremır eunuch szeme megakadt a szép zsidó lányon. De mindebben többet is kell látnunk. Isten kiválasztó tekintete megelızte Hégai tekintetét. Isten választotta ki Esztert arra, hogy a király egyik mellékfeleségeként az Isten népének szolgáljon. Isten neve nem említıdik ebben az egész könyvben, de csöndesen munkálkodó keze annál jobban érzékelhetı. Isten itt nem szavával cselekszik, hanem a cselekedeteivel munkálkodik az emberszívekben. Ez a bibliai könyv ezért fontos nekünk, mert általa tanulhatjuk meg, hogy Isten akkor is jelen van az életünkben, sorsot és jövendıt formál, amikor szavát nem halljuk. Isten rejtett, inkognitós jelenlétérıl szól ez a könyv. Érdekes módon finom összefüggés fedezhetı fel egy másik bibliai könyvvel; Mózes második könyvével. Az egyiptomi szabadítás történetének egyes mozzanatai finom szálakkal kötıdnek Eszter könyve történetéhez. Figyeljük meg a részleteket! Egy zsidó ember idegen uralkodó udvarában nagy veszélyeket élt át, melyek ıt magát és népét egyaránt végveszélybe sodorták. Mózes és Eszter történetére egyaránt igaz a tétel. Aztán az idegen nép győlöletétıl való szabadulás után évenként hagyományosan megünneplik a szabadulás körülményeit (páska - purim). További hasonlóság, hogy Mózes és Eszter mindketten adoptált gyermekek. Az Exodus-történetben Mózes lép a fáraó elé, hogy népe számára szabadulást szerezzen, emitt Eszter Ahasvérus elé. Mózes vonakodik az isteni megbízatás elfogadásától, Eszter eleinte szintén nem akar a király elé járulni. Az egyiptomi szabadulás történetében Mózes a kevés beszédő, a “nehéz ajkú” (2Móz 4,10), és Áron adatik néki száj gyanánt (2Móz 4,16). Az Eszter történetben Mardókeus alig lép a nyilvánosság elé, egyetlen helyen történik említés arra nézve, hogy beszélt (4,13), de ott is tulajdonképpen üzent valaki által. Ezzel szemben Eszter – hasonlóképp, mint Áron – mindig a nyilvánosság elıtt van. Nyilvánosság elıtti szereplésében mégsem csupán egyéni rátermettsége van, hanem háttérként mindig ott van Mardókeus, mint Áron mögött Mózes. Ugyanaz az isteni kéz cselekszik ebben a történetben, mint amabban, ami Izrael számára a legnagyobb hit alapélményt jelentette. Így értjük meg, hogy bármi történjen velünk, ugyanannak az Istennek a kezében vagyunk. Ebben nagy vigasztalás van! Isten ma is nyilvánvaló csodák sorozatát viszi végbe az életünkben. Ugyanaz az isteni kéz vezérel bennünket, amely kéz egykoron hatalmas csodákat vitt végbe. Az exodus Istenének hatalma, a halálból Krisztust feltámasztó Úr ereje húzódik végig az életünk eseményein. Akkor is, amikor nem világmérető történelmi eseményeknek, hanem naponkénti csodáknak vagyunk a részesei. Isten hatalmas csodáinak applikációja az életünk. Olykor csak inkognitósan. Jézus Krisztusban azonban valóságosan. Mert İ „képe a láthatatlan Istennek” (Kol 1,15). Áldjuk ıt azért, mert akkor is jelen van az életünkben, ha az események alakításával cselekszik értünk. Ámen. (Dr. Fodor Ferenc)
2010. február 28.
4
Eszter könyve a képmővészetben
Rembrandt(1606-1669): Hámán és Eszter Ahasvérus elıtt
Sebastiano Ricci(1659-1734): Eszter Ahasvérus elıtt
Claude Vignon(1593-1670): Eszter Ahasvérus elıtt
5
Heti rendünk:
vasárnap (február 28.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Istentisztelet [Templom], Szabó Katalin hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Szabó Gábor 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Dr. Fodor Ferenc kedd 10.00 Idısek otthona [Arany J. u. 35.], Fekete Zoltán szerda 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 14.30 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 17.30 Bibliaóra [Kálvin Terem], Szabó Gábor 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szombat 15.00 Ifjúsági bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán vasárnap (március 7.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Istentisztelet [Templom], Szabó Katalin
Eltemettük: özv. Mészáros Istvánné (Ronkó Eszter) élt 84 évet, Vízállás Gátér 15. Nagy Kálmán (Nyerges Erzsébet férje) élt 87 évet, Bántos Bánom d. 24.
XIII. évfolyam 10. szám
2010. február 28.
6
özv. Pesti Albertné (Farkas Eszter) élt 86 évet, Ádám L. u. 32. Szecsei Ferenc Dénesné (Balázs Gabriella) élt 62 évet, Bálvány u. 71.
Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 689.040 Forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 47.255 Forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!
Iskoláink hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA: Szerdán a harmadik és negyedik osztályosok a kecskeméti Katona József Színházban megtekintették Lázár Ervin A Négyszöglető Kerek Erdı címő mesekötetének színpadi adaptációját a bérletsorozat második darabjaként. A gyerekeket Bársonyné Németh Anikó és Tóthné Megyesi Katalin osztályfınökök kísérték el.
Jövı héten kedden, március 2-án a leendı elsı osztályosok szüleinek szülıi értekezletet tartunk.
GIMNÁZIUM: Csütörtökön osztálykeretekben megemlékeztünk a kommunista diktatúra áldozatairól. Ugyanezen a napon Váróczi-Bakos Rita rendırszázados az illegális drogokról és kábítószerekrıl, pénteken pedig Váróczi György rendırırnagy a fiatalkori bőnözés megelızésérıl tartottak elıadást a gimnázium minden tanulójának. A Petıfi Sándor Általános Iskolában megrendeztük a szülıi munkaközösség hagyományosnak tekinthetı vacsoráját a tanárok és szülık kellemes, kötetlen részvételével. Az est folyamán többek között fellépett iskolánk tanulóiból álló NO PIE zenekar. Február 27-28-án rendezték meg a Református Középiskolák Országos Matematika Versenyét Debrecenben. Iskolánkat 6 fıs csapat képviselte. Kísérıtanárok voltak: Kovács Anikó, Maginé Erdıs Veronika.
7
XIII. évfolyam 10. szám
A Fébé Nőszövetség hírei Hogyan tudjuk átlagon felülivé tenni életünket? R.Warren könyve alapján, Nagy Lídia tanárnı tolmácsolásában 2010. február 23. Isten nem középszerőnek teremtett. Mindannyian egyediek vagyunk a több mint hat milliárd ember között. Természetes vágyunk, hogy szeretnénk kitőnni környezetünkbıl. Autónkkal, ruházkodásunkkal, otthonunkkal szeretnénk azt mondani a környezetünknek: „Ide nézz!” Jábes neve egyetlen a Krónikák könyvében a több mint hatszáz név között, akirıl két vers is szól (1Krón 4,9-10). Miért tarthatta méltónak az Írás négy ezer éven keresztül megırizni Jábes emlékezetét? Jábes három titka: 1. Jábes nagyra törekedett, míg barátai megelégedtek azzal, hogy átlagosak legyenek. Növekedni, fejlıdni akart. Nagyra tört és mélységesen óhajtotta Isten jelenlétét. Sokan csak átsodródnak az életen és nem érnek el semmit. Szükségünk van az álmokra. Ha abbahagyjuk az álmodást, irányt vesztünk. Kell valami, ami felé törekszünk: valamilyen kiválóság, cél. Nem jó félszívvel átmenni az életen. Az élet, amelyben nincsenek kihívások, unalmas. Téves felfogások, amelyek miatt nem merünk nagy célokra törekedni: a, Összekeverjük a félelmet az alázattal, és azt mondjuk: nem tudom megtenni. Pedig az igazán alázatos ember azt mondja: Isten segítségével megteszem. b, Az elégedettséget összekeverjük a lustasággal. Pál nem azt mondja, hogy megtanultam, hogy ne legyenek céljaim, hanem azt, hogy „megtanultam, hogy megelégedett legyek.” Még ha nem is érte el, amit vágyott, megtanulta örömét lelni a hétköznapokban. c, A kicsinyes gondolkodást összekeverjük a lelkiséggel: „a magam módján szolgálom az Urat” – mondjuk, s ez rendszerint kevés áldozatot jelent. De miért nem nagyobb dolgokkal szolgáljuk İt?! 2. Növekvı hite volt. Átlagos ember volt átlagon felüli hittel. Neve azt jelenti: „Fájdalmas.” Neve emlékeztette, hogy még születése is bajt okozott valakinek az életében. De Jábes hittel átlépett hátrányán. Képes volt nem hátra, hanem elıre nézni. Lehet ilyen hátrány a boldogtalan gyermekkor, egy rosszul sikerült házasság, amelyek lehúzó erejét hittel kezelni lehet. 3. Imádságos élete volt. Nem félt, hogy önzınek bizonyul az imádsága Isten elıtt. Akarta, hogy Isten ereje vele legyen, megáldja ıt. „Ha megáldanál és határomat kiszélesítenéd…” azt jelenti: „nagyobb birtokot akarok.” Isten bátorít, hogy kérjünk tıle. İ képes mindent megtenni. Nem tudjuk túlálmodni Istent. Munkahelyi probléma, házassági gondok vagy gyülekezetünkkel kapcsolatos terhek megoldását merjük kérni Tıle! Jábes igényelte, hogy Isten vele legyen, ne csak a problémáit oldja meg. Igényelte Isten védelmét is. Merjünk nagy célt kitőzni magunk elé, és ezt kapcsoljuk össze Istennel! Legyen hitünk, ami várja még a lehetetlent is! A Református Nıegylet megalakulásának 80 éves évfordulóját bensıséges hangulatú szeretetvendégség keretében tartottuk meg a gyülekezet szélesebb közössége és távolabbról érkezett vendégek körében, február 21-én. Köszönjük mindazoknak, akik megemlékezésükkel, jelenlétükkel, munkájukkal, fényképekkel hozzájárultak méltó megünnepléséhez. Az elhangzottakról reménység szerint írott anyag is készül. Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta
8
2010. február 28.
Gondolatébresztı és ismeretbıvítı sorok A bábeli könyvtár könyvei kivétel nélkül egyforma vastagok – mind 410 lapból áll – és mindegyikben egyformán érthetetlen betőhalmaz: hrydghbdrskh… ilyesmiket lehet bennük olvasni. Sok töprengés után egy öregember rájön, hogy ezek a könyvek voltaképpen az ábécé 25 betőjének a lehetséges kombinációi. A véletlen kombinációkból következıen egy-egy könyvben olykor feltőnik egy értelemmel bíró mondat is, olyasmi, hogy „oh idı, a te piramisaid”. Amikor azonban kiderül, hogy a Könyvtár-Universum minden lehetséges könyvet magában foglal, valaki felveti, hogy akkor ott lehet köztük a Könyvek Könyve is, amely az Élet titkát ırzi. Ekkor lázas kutatás kezdıdik: az emberek, mint az ırültek, csapatostul vetik magukat a könyvekre, hol az egyiket kapják fel, hol a másikat, de mihelyt rájönnek, hogy érthetetlen szöveget tartalmaznak, le is dobják ıket. Csak az elbeszélı áll mozdulatlanul: neki elég, hogy a Könyv létezik, és így fejezi be a történetet: „Csak létezzen az ég, még akkor is, ha az én helyem a pokol. Sértsenek meg, semmisítsenek meg, de egy pillanatra, egyetlen lényben kapjon értelmet a Te hatalmas Könyvtárad.” (Jorge Luis Borges: Bábeli könyvtár címő novellája alapján a történetet Luciano de Crescenzo adja közre A görög filozófia rendhagyó története címő mővének elsı kötetében.)
Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2010. február 28-a és március 7-e között) Febr. 28. vasárnap Márc. 1. hétfı Márc. 2. kedd Márc. 3. szerda Márc. 4. csütörtök Márc. 5. péntek Márc. 6. szombat Márc. 7. vasárnap
Eszt9-10; Zsolt 92,1-4 Ézs1; Ézs2; Ézs3-4; Ézs5; Ézs6; Ézs7; Ézs8; Zsolt 91,1-9
Lk 14,25-27 Lk 14,28-35 Lk 15,1-10 Lk 15,11-32 Lk 16,1-13 Lk 16,14-18 Lk 16,19-31 Lk 17,1-10
RÉ 92 RÉ 345 RÉ 27 RÉ 13 RÉ 94 RÉ 32 RÉ 192 RÉ 96
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
