A FÖLDHASZNÁLAT TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA
Szállítóközeggel: 1. Levegő – EOLIKUS
FOLYAMATOK 2. Víz:
2. Jég – GLACIÁLIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós víz – ERÓZIÓ 1. Meghatározott pályán –
FLUVIÁLIS 2. Oldó hatás révén – KARSZTOS FOLYAMAT
JELENTŐSÉGÜK:
A TALAJERÓZIÓ OKAI
AZ ERÓZIÓ ÉS A DEFLÁCIÓ JELENTŐSÉGE Kedvezőtlen adottságú területek (1992) SAVANYÚ TALAJOK
ERÓZIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
DEFLÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
TALAJTÖMÖRÖDÉS
SZIKES TALAJOK VÍZZEL IDŐSZAKONKÉNT VESZÉLYEZTETETT SÍK TERÜLETEK KEMÉNY VAGY KÖVES TALAJ MÁSODLAGOS SZIKESEDÉSSEL SÚJTOTT TERÜLETEK VÍZZEL VESZÉLYEZTETETT VÖLGYEK VAGY HEGYOLDALAK 0
500
1000
1500
1000 ha
2000
2500
1. EOLIKUS FOLYAMATOK DEFLÁCIÓ A szél felszínalakító tevékenysége következtében kialakuló talajpusztulás
JELLEMZŐI • Vízhiányos, fedetlen területeken • Légnyomáskülönbség • Areális – nagy távolságokat érint • Erózióbázisa a talajvíz • Osztályozott hordalék
KIALAKULÁSÁNAK LEGFŐBB OKAI:
az erdők irtása gyepterületek felszámolása a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása) potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)
A DEFLÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: morfológiai és agronómiai szerkezete
szemcseösszetétele
szerves-anyag tartalma
nedvesség állapota
érdessége
növényborítottsága
A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza
A defláció előfordulásának időszakai:
A deflációs napok március és május közötti időszakra esnek Leggyakoribb deflációs időszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek) A téli fagy a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi A talajelőkészítés során a magágykészítő gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés
A FOLYAMAT JELLEMZŐI
Szállítás típusai:
Effluxió: (0,1-0,5 mm) ugráló mozgás Extrúzió: 0,5 mm< , gördülés, csúszás Detrúzió: érdes barázdás felszínen lepusztulás és feltöltődés Effláció: lebegtetve szállítás – kevésbé jelentős MO-on
Lebegtetve szállítás- effláció: • Átlagosan 10 % • Nagy távolságra jut el Vegyi anyagok Pollen
• Tavaszi hónapokban Futóhomok területeken Növényzettel nem fedett területeken
Ugráltatott hordalékszállítás - effluxió • Legjelentősebb 60-65%
Görgetett hordalékszállítás - extrúzió • 7-25%
KIMÉLYÍTÉS
DEFLÁCIÓS MEDENCÉK • Negatív formák
FELHALMOZÁS:
AKKUMULÁCIÓ • Szabadon mozgó homok Homokfodrok Barkán Dűnék
RÉSZBEN KÖTÖTT FUTÓHOMOK TERÜLETEK
Homokfodrok Vándordűne Szélbarázdamaradékgerincgarmada Parabolabucka • Nyírség • Duna-Tisza köze
Homoklepel
MAGYARORSZÁG - FÜLÖPHÁZA
SZÉLERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A FÖLDÖN
CARAORMAN – FÉLIG KÖTÖTT FUTÓHOMOKTERÜLET
EMBERI HATÁSRA FELERŐSÖDŐ SZÉLERÓZIÓ A FÖLDÖN
A SZÉL -ÉS VÍZERÓZIÓ HATÁSA AZ USA-BAN
1,9 billió t/év • Víz: 1.068 m t/év • Szél:840.5 m t/év
VÉDEKEZÉS
FENNTARTHATÓ MŰVELÉS
NÖVÉNYI FEDETTSÉG
LEJTŐS TEREP FORMÁIHOZ ALKALMAZKODÓ MŰVELÉS
BEFÜVESÍTETT VÍZELVEZETŐK
TERASZOZÁS
FŰ-VÉDŐSÁV
MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV
ÉLŐ HÓFOGÓ SÁV
SZÉLERÓZIÓVAL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK
NÖVÉNYEK ÉS NÖVÉNYI MARADVÁNYOK HATÁSA • Füves vegetáció -túllegeltetés • Erdők • Termesztett növények Magassága Egyenletessége Sortávolsága-iránya Betakarítás-növényi maradványok
TÁBLAMÉRETEK CSÖKKENTÉSE • Parcellák iránya
MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK
TALAJMŰVELÉS
Talajlazító munkálatok Trágyázás – humusz növeli az ellenállóképességet Talajnedvességöntözés
EGYÉB
Talajrögzítő szerek Alföld • Erdősítés • Gyümölcs-szőlő telepítés
MAGYARORSZÁG
A szélerózió kiváltó okok elsősorban a következők: • • • •
Erős szél, különösen kora tavaszi szelek Állandó növénytakaró hiánya Száraz, laza talajfelszín Kedvezőtlen talajszerkezet
A szélerózió mértékét fokozhatja: • • • •
Szélvédő erdősávok kivágása Erdőkivágás, gyepfeltörés Többszintes művelési módok megszüntetése Fellazított homoktalajok, pl. tereprendezés elvégzése után
A szélerózió károsító hatása a növényekben:
növénysérülés, asszimilációs felület csökkenése apró magvak elszállítása növényfulladás (különösen a vegetáció elején) amikor a növényeket betemeti az odasodródott talaj
Szélerózió hatása a talajban:
Szerkezetromlás, aszályérzékenység növekedés Jobb minőségű földek termékenység csökkenése, ha oda gyengébb minőségű talaj szállítódik Talajszennyezések (pl. gyomírtószert, vagy egyéb káros anyagokat a szél eltéríti) Humuszveszteség
DEFLÁCIÓS HATÁSOK MAGYARORSZÁGON: 1,8 m ha
Talajpusztulás Összesen (ezer ha)
Az összterület %ában
Erõs 70%<
554
6,0
Közepes 30-70%
885
9,5
Gyenge 30%>
858
9,2
összesen
2297
24,7
Szélerózió által erõsen veszélyeztetett
1450
15,6
Víz- és szélerózió mindösszesen:
3747
40,3
Talajpusztulás
Erózió
80-100 millió m3 • 1,5 millió t szervesanyag •
PÉLDA: 1997 országos orkánerejű szél
SZEGED
2. ERÓZIÓ
LINEÁRIS – meghatározott pályán mozgó AREÁLIS – felületi • Filmszerű megjelenés • Lefolyó vizek akkumulációjára jellemző
LINEÁRIS ERÓZIÓ
INDUKÁLÓ FOLYAMAT: gravitáció A MEDERFORMÁLÁS MECHANIZMUSA • Korrózió – kémiai oldás • Korrázió – hordalék általi formálás • Attrició: görgetegtördelés • Kavitáció: nyomáscsökkenés buborékképződés
HORDALÉKSZÁLLÍTÁS
OLDOTT –CaCO3 FOLYÉKONY ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
SZEMCSÉS HORDALÉK • ÚSZÓ - maradványok • LEBEGŐ –homokfrakciónál finomabb anyag • FENÉKHORDALÉK Csúszó Görgetett ugráltatott
ÖVZÁTONYOK
Képződés Jelentőség
AZE RÓZIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Csapadék: • intenzitás, időtartam, cseppnagyság, olvadó hó mennyisége, hóolvadás időpontja
Talaj: • szerkezete, nedvesség állapota, vízgazdálkodása, növényborítottsága
Lejtő: • hossza, alakja, kitettsége, meredeksége,
5%> sík, hullámos – felületi rétegerózió alacsony 5-12% - felületi rétegerózió függ a talaj vízgazdálkodásától 12-17% lefolyás erős
TÍPUSAI: 1. Felületi rétegerózió:
A talaj felső rétege szétiszapolódik (morzsák szétesnek) Jó szerkezetű talajon is gyakori Elsősorban a talaj felső 2-3 cm-es rétegét érinti A vízbeszivárgás mélységéig hathat Csökken a talaj vízvezető képessége és a légjárhatósága A felszín lazítása szükséges a kialakulása esetén (kapálás, kultivátorozás)
2. Csepperózió:
Az esőcseppek mechanikai ütőhatására bekövetkező morzsaszétesés Megelőzi a felületi rétegeróziót A széteső talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat A csapadék ütő hatása következtében a talajrészek a levegőbe kerülhetnek (felcsapódás 50-60 cm-ig) A felcsapódó talajrészecskék oldal irányban is elmozdulnak
3. Barázdás erózió:
A felszínen képződött kisebb vízerek egymással egyesülnek - nagyobb vízfolyások is képződnek. A lejtők kisebb hajlataiban koncentrálódnak A laza felszínbe belevágódnak és a talajt lefutási vonaluk mentén elhordják. Vonalas erózió alakjában jelentkezik Sekély talajműveléssel már el nem tüntethetők, de a vízszintes talajművelést még nem akadályozzák. Méretük: 50 cm-nél nem mélyebbek. Képződésük: • keréknyom • választó barázda segíti elő, • helytelenül végzett sáncolás
VÍZMOSÁSOS ERÓZIÓ
Eróziós árkok • • •
Nagy kiterjedésűek 50 cm< Talajművelő eszközökkel nem tüntethetők el • Művelést akadályozza
SÍKVIDÉKI ERÓZIÓ
Alig látható térszíni (1%-os lejtő) különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi hetero-genitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás, gyökér-fulladás jelentkezik Szikeseken padkás képződményeket hoz létre
DOMBVIDÉKI ERÓZIÓ
Sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképződés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás Először a legértékesebb feltalaj („A” szint felső rétegei) pusztul le, majd a lejtő egyes részein a „B” szint is teljesen lepusztulhat A lepusztult talaj a lejtő lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg Átmosásos erózió (síkvidékeken is) talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat (tápanyagokat)
Felületi rétegerózió: leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma • A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre • Rendszerint lassú lefolyású, nem hagy tartósan látható nyomokat • Sekély műveléssel elmunkálható • Kialakulása: nyári záporok és a téli hóolvadás idején • Rétegerózió következtében kb. 1.4 millió ha erősen erodált
Vonalas erózió: barázdás, árkos, szakadékos • Abban az esetben, ha a rétegerózió erősödésével kisebb-nagyobb mélyedések keletkeznek • Megbontja a termőhely egységét, akadályozza a táblásítást, a termesztéstechnológiát
KÖVETKEZMÉNYEK
Lejtőkön 40000 m3víz/év - FÖLD Átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekről. Mo-on 3 millió ha-t érint.
PÉLDA Dombvidéki erózió: agyagbemosódásos barna erdőtalajon
Ha az „A” szint lepusztult, A vörösbarna „B” szint kerül a felszínre Majd a sárgásbarna „C” szint következik Az erózió a tömődött „B” szint esetében lelassul
Vízvezetőképesség
A
B
C
EMBERI HATÁSRA FELERŐSÖDŐ VÍZERÓZIÓ A FÖLDÖN
VÍZERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A FÖLDÖN
AZ ERÓZIÓ MÉRTÉKE MAGYARORSZÁGON
VÍZERÓZIÓ MAGYARORSZÁGON • 3 millió ha • a termőterület 17%-a
VÉDEKEZÉS AZ ERÓZIÓ ELLEN
Talajvédő termesztéstechnológia Erdészeti előírások alkalmazása Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyűjtőrendszer vízrendezése Műszaki talajvédelem
Talajvédő termesztéstechnológia
A talajművelés a gyorsított erózió egyik leggyakoribb okozója Művelési irány: lejtőre merőlegesen Az erőgépek gazdaságosabban is üzemeltethetők
Sima helyett hullámos talajfelszín A talajnedvesség megőrzésére A talaj felső 10-15 cmrétegét érintő művelés esetén nagy az erózió veszélye, sekélyen művelő eszközök önálló alkalmazásának elhagyása Kombinálni kell a sekélyen dolgozó eszközöket középmély lazítással
Trágyázás • Differenciált vagy kiegyenlítő trágyázásra szükséges az eróziós szakaszok figyelembe vételével
Növénytermesztési módok: • A munka szintvonalak irányában. • Fedett tarló alkalmazása • 10-12%-nál meredekebb lejtőkön szalagos növénytermesztési módot szükséges alkalmazni • A növényzet talajvédő hatása annál jelentősebb
minél sűrűbb állomány
minél hosszabb tenyészidő
Erdészeti előírások alkalmazása
Kopárok és tisztások fásítása (25% feletti lejtőkön) A tarvágások megszüntetése Táblák mezővédő erdősávokkal történő szegélyezése
Az erdősítés szerepe az erózió elleni küzdelemben:
Csökkenti a gyors hóolvadást A felületi vizek kialakulását és talajsodró hatását A víz nem tud felgyorsulni a lejtőn Csökkenti a talaj átfagyásának mértékét Javítja a talaj szerkezetét
GYAKORLATI PÉLDÁK
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEZŐGAZDASÁGI SZEMPONTÚ MINŐSÍTÉSE A CSEREHÁTON Prof. Dr. Szabó József DE- Természetföldrajzi Tanszék
CSEREHÁT
Mezőgazdasági hasznosítású kistáj Problematikus terület • Társadalmi konfliktusok • Mg-i konfliktusok • Táji konfliktusok
VIZSGÁLT TÉNYEZŐK
Litológiai adottságok • Pleisztocén képződmények dominálnak a felszínen
Relatív relief • Hasonló értékek a 2 vízgyűjtőnél • Vízválasztók magasabb relatív relief
Lejtőviszonyok • Kedvező • Kis lejtőszög dominanciája
Geomorfológia • Pliocén-pleisztocén pedimentáció
Talajgenetika • • •
70% ABET 25% CSBET Lejtőhordalék talaj
Humusz, pH kartogram
MORFO-LITOGÉN DOMINANCIÁJÚ ALAPEGYSÉGEK
9 CSOPORT • Völgytalpak és környezetük mély humuszrétegű öntésés réti talajú, gyakori vízhatásnak kitett csoport
Alacsony relief Kis lejtősség rétgazdálkodás
