MINIMUM KÉRDÉSEK (SZÁMVITEL ALAPJAI, 1. ZH-RA)

MINIMUM KÉRDÉSEK (SZÁMVITEL ALAPJAI, 1. ZH-RA) VÁLLALKOZÓ Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. SZÁMVITEL  információkat állít elő, tehát a tájékoztatás eszköze  tevékenységként is definiálható: megfigyel, mér és feljegyez  bizonylatok, dokumentumok összessége  a vállalkozók működését, tevékenységét bemutató információs rendszernek tekinthető A gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti. A SZÁMVITEL HÁROMFÉLE JELENTÉSTARTALMA Számvitelként értelmezzük • azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a gazdasági szervezet folyamatairól, állapotáról valósághű képet nyerünk. • azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek. • azt a módszertant, amellyel a megfigyelés, mérés, a feljegyzés, az összesítés, valamint az információképzés és szolgáltatás történik. A SZÁMVITEL RÉSZEI:  könyvvezetés (könyvvitel),  beszámoló összeállítás,  bizonylati rend és  költségelszámolás, önköltségszámítás. A SZÁMVITEL TERÜLETEI az információ elsődleges címzettje szerint, megkülönböztetünk:  pénzügyi számvitelt és  vezetői számvitelt PÉNZÜGYI SZÁMVITEL A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára – azaz külsők részére – ad információkat. PÉNZÜGYI SZÁMVITEL JELLEMZŐI  alapelveit, tartalmát, a nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályait a többször módosított, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza,  a szigorú szabályozottság a beszámoló elkészítésére is vonatkozik,  az információk a vállalkozáson kívüli gazdasági szereplők számára készülnek,  vizsgálatának tárgya a vállalkozás tevékenységének egészére kiterjed,  az információk tényadatokra, múltbeli adatokra épülnek.

1

VEZETŐI SZÁMVITEL A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntések megalapozásában. EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁS MÓDJAI A vállalkozási tevékenység eredményét kétféle módon is mérhetjük: a) összehasonlítjuk a záró és nyitó vagyon értékét, közvetlen módszer b) összehasonlítjuk a bevételek és a ráfordítások összegét, közvetett módszer KÖNYVVITELI MÉRLEG A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely  adott időpontra vonatkozóan,  pénzértékben tartalmazza  a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait  fajtájuk, összetételük és  eredetük, származásuk szerint. MÉRLEGEGYEZŐSÉG ELVE A mérleg a vállalkozás vagyonát – azaz a rendelkezésre álló javak összességét – kétféle szempont szerint mutatja be. Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonelemek kettős megfigyeléséről van itt szó, így mindkét szempont szerinti érték megegyezik. ESZKÖZ Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük (fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont eszköznek nevezzük. FORRÁS Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk. Miután a vagyont két szempont szerint vizsgáltuk, így felírhatóak a következő összefüggések is. FORDULÓNAP A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalmazza adott időpontra vonatkozóan. Ezt az időpontot nevezzük fordulónapnak. BEFEKTETETT ESZKÖZ Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni a mérlegben, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök háromfélék lehetnek:  immateriális javak,  tárgyi eszközök,  befektetett pénzügyi eszközök. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalko zó tevékenységét.

2

TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. FORGÓESZKÖZ Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenysé gét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül – szolgálják. A forgóeszközök négyfélék lehetnek:  készletek  követelések  értékpapírok  pénzeszközök KÉSZLETEK A készletek a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletek lehetnek vásárolt és saját termelésű készletek. KÖVETELÉSEK A követelések különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetés i igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. ÉRTÉKPAPÍROK A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Már most megjegyezzük, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között is szerepelhetnek értékpapírok, de azok befektetési céllal kerültek a vállalkozóhoz. PÉNZESZKÖZÖK A pénzeszközök azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja. SAJÁT FORRÁS, SAJÁT TŐKE Saját forrásként – saját tőkeként – a mérlegben olyan tőkerészt szabad szerepeltetni, amelyet  a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet  a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál. IDEGEN FORRÁS, KÖTELEZETTSÉGEK Az idegen források – másképpen kötelezettségek – a különféle szerződésekből eredő, pénzértéken kifejezett elismert tartozások, amelyek a másik fél által már teljesített, a vállalko zó által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a vállalkozó tartozását még nem egyenlítette ki. A kötelezettségek kétfélék lehetnek: 3

LELTÁROZÁS A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket. LELTÁR A leltár olyan tételes - jegyzékszerű - kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja. LELTÁR ÉS MÉRLEG KÖZÖS JELLEMZŐI Egyezőségek a mérleg és a leltár között:  a mérleg és a leltár is adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozik, vagyis mindkettő statikus szemléletű,  a mérleg és a leltár is a vállalkozó eszközeinek és forrásainak állományát mutatja. LELTÁR ÉS MÉRLEG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK Különbségek a mérleg és a leltár között:  a leltár részletes (tételes), a mérleg pedig összevont kimutatás,  a leltár (részletesen) mennyiség, minőség, érték szerint mutatja a vállalko zó vagyonelemeit, a mérleg (összevontan) mindig csak értékben mutatja azt. LELTÁRKÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőriz hető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. TELJES KÖRŰ LELTÁR Teljes körű a leltár abban az esetben, ha a vállalkozó valamennyi eszközét és forrását tartalmazza a leltár, függetlenül attól, hogy azokat a leltározás időpontjában hol tárolják, illetve hogy azok a vállalkozó tulajdonában vannak-e. RÉSZLELTÁR Ha a leltár az eszközök, illetve a források csak egy részét tartalmazza, úgy azt részleltár nak nevezzük. De akkor is részleltár kerül összeállításra, ha a vállalkozás egy meghatározo tt területén történik csak leltározás. NYITÓ LELTÁR A nyitó leltár a vállalkozás megkezdésekor készített leltár. ZÁRÓ LELTÁR A záró leltár az üzleti év beszámolójának elkészítéséhez összeállított leltár. ELSZÁMOLTATÓ LELTÁR Az elszámoltató leltár az anyagilag felelős dolgozó elszámoltatására szolgál. ÁTADÓ-ÁTVEVŐ LELTÁRT Amennyiben az anyagilag felelős dolgozó személyében változás következik be, úgy átadóátvevő leltárt kell készíteni.

4

A MÉRLEGET ALÁTÁMASZTÓ LELTÁRRAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK:  teljesség,  valódiság,  világosság,  tételesség és  ellenőrizhetőség LELTÁROZÁS MÓDJAI  mennyiségi felvétel  nyilvántartásoktól független mennyiségi felvétel  nyilvántartások alapján történő mennyiségi felvétel  egyeztetés  folyószámla-egyeztetés GAZDASÁGI ESEMÉNY Az újratermelési folyamatot alkotó eleme. A gazdasági esemény olyan beavatkozás, amely változást idéz elő a vállalkozás vagyonának összetételében és eredményének alakulásában. ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK Alapvetőnek – vagy más néven egyszerűnek - akkor tekinthetjük a gazdasági eseményt, ha annak hatása a vállalkozásnak csak a vagyoni helyzetét érinti. Ezek a gazdasági események a vállalkozás jövedelmi viszonyaira nem gyakorolnak hatást. ESZKÖZKÖRFORGÁS A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott eszközök átrendeződnek, összetételük megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak. TŐKE BEVONÁSA A VÁLLALKOZÁSBA A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány azonos összeggel növekszik. FORRÁSKÖRFORGÁS A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott források átrendeződnek, összetételük megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak. TŐKEKIVONÁS A VÁLLALKOZÁSBÓL A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány csökken. ÖSSZETETT GAZDASÁGI ESEMÉNY Összetettnek akkor minősül egy gazdasági esemény, ha annak hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a jövedelmi helyzetét érinti. KÖNYVVITELI SZÁMLA A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyama tos nyilvántartására szolgál.

5

NYITÓÉRTÉK Nyitóérték (nyitó egyenleg): a nyitómérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitóállománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára: ESZKÖZÖKNÉL jellemzőe n a T oldalra, FORRÁSOKNÁL jellemzően a K oldalra. FORGALMI ADAT A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlákra. Ha a számla egy-egy oldalát összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg. FŐÖSSZEG Ha a nyitó összeghez (értékhez) hozzáadjuk az időszaki forgalmi adatokat, úgy a főösszeget kapjuk meg. EGYENLEG Az EGYENLEG a számla két főösszegének a különbözete.  ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van  ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van. ESZKÖZSZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. A nyitóegyenleg a számla T oldalára kerül. 2. A növekedés mindig a T oldalán kerül rögzítésre. 3. A csökkenés mindig a számla K oldalán kerül rögzítésre. 4. A számlának általában T egyenlege van. 5. A számla záráskor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. FORRÁSSZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. A nyitóegyenleg a számla K oldalára kerül. 2. A növekedés mindig a K oldalán kerül rögzítésre. 3. A csökkenés mindig a számla T oldalán kerül rögzítésre. 4. A számlának általában K egyenlege van. 5. A számla záráskor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük” ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. 2. A költség, ráfordítás felmerülését (növekedését) a számla T oldalára könyveljük. 3. A csökkenést a számla K oldalára könyveljük. 4. Jellemzően T egyenlegük van. 5. Időszak végén a számlákat nem zárjuk, nem rendezzük. BEVÉTEL SZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük”, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. 2. A bevétel felmerülését (növekedését) a számla K oldalára könyveljük. 3. A csökkenést a számla T oldalára könyveljük. 4. Jellemzően K egyenlegük van. 5. Időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük.

6

SZÁMLASOROK: a) eszköz számlák b) forrás számlák c) költség számlák d) eredmény számlák (ráfordítás és bevétel számlák) MIRE SZOLGÁLNAK A SZÁMLASOROK? a) Az első két számlasor (eszköz és forrás számlák) a vagyonmérleg összeállítá sát szolgálják. b) A harmadik számlasor (költség számlák) az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis költségkimutatások összeállítását teszik lehetővé. c) A negyedik számlasor (eredmény számlák) az időszak eredményéről tájékoztatnak, vagyis arról, hogy mennyi a hozam (bevétel) és a ráfordítás összege. Ez alapján állítható össze az eredménykimutatás. TECHNIKAI JELLEGŰ SZÁMLÁK Ezeknek a számláknak nincs gazdasági tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük van. HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK A helyesbítő számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja. Jellemzően itt két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal. GAZDÁLKODÓ A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik. A gazdálkodók közé tartozik:  a vállalkozó,  az államháztartás szervezetei,  az egyéb szervezetek,  a Magyar Nemzeti Bank, valamint  az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY HATÁLYA NEM TERJED KI • egyéni vállalkozó • polgári jogi társaság • építőközösség • külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete • jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, amely nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvény előírásai szerint vezeti KÖNYVVEZETÉS A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - a törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.

7

KETTŐS KÖNYVVITEL A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonába n lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvvite li nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a  valóságnak megfelelően,  folyamatosan,  zárt rendszerben (hézagmentesen),  áttekinthetően mutatja. EGYSZERES KÖNYVVITEL Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitelt hívjuk pénzforgalmi könyvvitelnek is. BESZÁMOLÓ Beszámoló olyan írásos jelentés, dokumentáció, amelyet a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről kell elkészíteni. A beszámoló valódiságát és megbízhatóságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá. A BESZÁMOLÓ FORMÁI:  éves beszámoló,  egyszerűsített éves beszámoló,  sajátos egyszerűsített éves beszámoló,  összevont (konszolidált) éves beszámoló,  egyszerűsített beszámoló. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ RÉSZEI  mérleg,  eredménykimutatás,  kiegészítő melléklet EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK HATÁRÉRTÉKEI Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1 000 millió forintot, c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. NEM KÉSZÍTHET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT  a részvénytársaság,  a konszolidálásba bevont vállalkozás,  a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,  az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték,  az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér.

8

ÜZLETI ÉV A számviteli törvény szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama jellemzően megegyezik a naptári évvel. PRÓBAMÉRLEG A főkönyvi kivonat forgalom rovatpárját szakmai kifejezéssel próbamérlegnek is hívjuk. A próbamérleggel kizárólag a számszerű egyezőséget ellenőrizzük. NYERSMÉRLEG A főkönyvi kivonatnak az egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek nevezzük. FŐKÖNYVI KIVONAT KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEI A főösszeg és egyenleg rovatpár oszlopok összegeinek az összes számla szintjén meg kell egyeznie. A forgalom főösszegnek meg kell egyeznie az egyező naplóforgalom összegével. Az mérlegszámlák összevont egyenlegének egyeznie kell az eredményszámlák összevont egyenlegeivel, ellentétes előjellel.

LETÉTBE HELYEZÉS NAPJA A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni. KÖZZÉTÉTEL Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót, ill. az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. SZÁMVITELI POLITIKA Célja: rögzítse a gazdálkodóra hosszabb távon érvényes számviteli keretszabályokat a számviteli törvény alapján, figyelembe véve a gazdálkodó sajátosságait. Szabályzatai:  Leltározási szabályzat  Értékelési szabályzata  Önköltségszámítási szabályzat  Pénzkezelési szabályzat  Bizonylati szabályzat  Számlarend VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

9

SZELLEMI TERMÉKEK A szellemi termékek között kell kimutatni azokat a szellemi alkotásokat, amelyek a tevékenység során hasznosításra kerülnek. Ezek lehetnek:  az ipari jogvédelem alá tartozó  találmány,  szabadalom,  ipari minta, stb.  a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek,  az egyéb szellemi alkotások,  az ipari jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül  know-how,  gyártási eljárás,  védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták-e, vagy a vállalkozás állította elő, illetve használatba vették-e, vagy sem. IMMATERIÁLIS JAVAKRA ADOTT ELŐLEG Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget. Az előleget folyósíthatjuk forintban és devizában. Az adott előleg tartalmát tekintve követelés. INGATLANOK Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatla nok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanok ho z kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalko zó állította elő. INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetéss zer ű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszer űe n használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, számítástechnikai eszközöket, stb. EGYÉB BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK Az egyéb berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszer űe n használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, amelyek a vállalkozó tevékenysé gét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, stb. 10

BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növelés se l, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. BERUHÁZÁSOKRA Beruházásokra adott az importálást végző eladójának ilyen címen tartalmazó – összeget.

ADOTT ELŐLEG előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzé s né l vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem

TARTÓS RÉSZESEDÉS Azok a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, amely tartósan szolgálja a vállalko zó érdekeit. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK Azokat a pénzkölcsönöket, tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszünte tése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍR Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni. ANYAGOK Az anyagok a felhasználásuk során eredeti alakjukat elveszítve beépülnek a termékek, szolgáltatások értékébe. Ide tartoznak például:  alapanyagok,  segédanyagok,  fűtőanyagok,  üzemanyagok,  kenőanyagok,  fenntartási anyagok,  tartalék alkatrészek,  egyéb anyagok. Az anyagok között számoljuk el azokat az anyagi eszközöket is, amelyek a tevékenység során nem használódnak el azonnal, de a gazdálkodó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ilyenek jellemzően a  szerszámok,  műszerek,  gyártóeszközök,  munka-, egyen-, és védőruha. ÁRUK

11

Az áruk között azokat az anyagi javakat kell szerepeltetni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal vásárolt meg, hogy azokat változatlan formában továbbértékesítse. Az áruk csoportjába tartozó eszközök a következők:  kereskedelmi áruk (kis- és nagykereskedelmi),  göngyölegek,  közvetített szolgáltatások. KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐLEGEK A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatá st nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget kell kimutatni. Az adott előlegek könyvviteli szempontból követelésnek minősülnek. BEFEJEZETLEN TERMELÉS Befejezetlen termelés a megmunkálás alatt lévő, a vállalkozó termelő egységein belül további megmunkálásra váró termékek összessége. A befejezetlen termelés körébe csak olyan termék sorolható, amelyen legalább egy számottevő, lényeges munkaműveletet elvégeztek, de teljes megmunkálási folyamaton még nem estek át. FÉLKÉSZ TERMÉK Félkész termék minden olyan termék, amely a vállalkozónál legalább egy teljes megmunká lá s i folyamaton keresztül esett, ilyen címen (tehát félkész termékként) raktárra vették, illető le g raktárra vehető, készterméknek azonban még nem minősíthető, de esetleg ilyen formában értékesíthető is. KÉSZTERMÉK Készterméknek azt a terméket kell tekinteni, amely a vállalkozónál valamennyi megmunká lá s i folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak (előírásoknak), és amelyet a minőségi követelmények szerinti átvétel után raktárra vettek, illetve amely késztermékként értékesíthető raktárra történő készletezés nélkül is (közvetlen értékesítéssel). VEVŐKÖVETELÉSEK A vevőkövetelések a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert termékértékesítésbő l, szolgáltatásnyújtásból származó követelések. A vevőkövetelés magában foglalja az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás kiszámlázott értékét, a kapcsolódó felszámított általános forgalmi adó értékével együtt. EGYÉB KÖVETELÉSEK Egyéb követelések között kerülnek elszámolásra:  a munkavállalókkal szembeni követelések,  a visszatérítendő adók,  az igényelt, de még nem teljesített támogatás,  a rövidlejáratú kölcsönadott pénzeszköz,  a peresített követelésből a bíróság által a mérleg fordulónapjáig jogerősen megíté lt követelések összege,  a tartósan adott kölcsönökből – melyek a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek a mérlegben – a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletek,  az értékpapírok értékesítése miatti követelések. RÉSZESEDÉS KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSBAN 12

Részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegtételnél a vállalkozásban (anyaválla lat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás) lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betételeket) kell kimutatni. EGYÉB RÉSZESEDÉS Egyéb részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásáro lt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések közé. FORGATÁSI CÉLÚ HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok azok az értékpapírok, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azok, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. Ide tartoznak a forgatási célú diszkont értékpapírok is. JEGYZETT TŐKE A jegyzett tőke a saját tőke viszonylag állandó része, mely vagyont a tulajdonosok időbeli korlátozás nélkül – véglegesen – bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, vagyis azzal a vállalkozó a vállalkozás megszűnéséig gazdálkodhat. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. EREDMÉNYTARTALÉK Az eredménytartalék a tárgyévet megelőző üzleti években folytatott gazdálkodás - adózott, osztalékkal, részesedéssel csökkentett - eredményének halmozott összegét mutatja.

HOSSZÚ LEJÁRATRA KAPOTT KÖLCSÖNÖK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök olyan beruházási, fejlesztési és egyéb célra felvett kölcsönök, melyet a vállalkozó már pénzügyileg igénybe vett, lejárata egy éven túli, és a kölcsön folyósítója nem hitelintézet. BERUHÁZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI HITELEK Beruházási és fejlesztési hitelek, beruházási illetve fejlesztési célra hitelintézettel kötött szerződés alapján igénybe vett éven túli lejáratú tartozások. EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ HITELEK Nem beruházási illetve fejlesztési célra hitelintézettel kötött szerződés alapján igénybe vett éven túli lejáratú tartozások. RÖVID LEJÁRATÚ KÖLCSÖN Rövid lejáratú kölcsön a nem hitelintézettől kapott pénzeszköz, melyet a folyósításkor mutatunk ki ebben a csoportban, illetve a hosszú lejáratú kölcsönökből az üzleti év fordulónapját követő éven belül esedékes törlesztő részlet is ide tartozik. RÖVID LEJÁRATÚ HITEL

13

Rövid lejáratú hitel a hitelintézettel kötött szerződés szerint éven belüli lejárattal kapott pénzeszköz, illetve a hosszú lejáratú hitelből az üzleti év fordulónapját követő éven belül esedékes törlesztő részlet is ide tartozik. VEVŐKTŐL KAPOTT ELŐLEG Vevőktől kapott előleg olyan kötelezettség, melynél a szerződés szerinti teljesítés utólag történik, a pénzügyileg folyósított előleg tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is. KÖTELEZETTSÉGEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL (SZÁLLÍTÓK) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) a vállalkozó által elfogadott, elismert teljesítés, mely befektetett eszköz, anyag-, illetve árubeszerzésből, valamint szolgáltatás igénybevételéből keletkezik. A szállítói kötelezettségek fajtái:  belföldi szállítók,  külföldi szállítók,  beruházási szállítók (belföldi vagy külföldi). EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGKÉNT Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős (bírósági, adóhatósági) határozattal előírt kötelezettségeket is. Ide kell sorolni azokat a rövid lejáratú kötelezettségeket is, amelyek a többi mérlegtételben nem szerepeltethetőek. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek a következők:  munkavállalókkal szembeni kötelezettségek,  társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek,  adóhatóságokkal szembeni kötelezettség,  vámhatósággal szembeni kötelezettség,  egyéb kötelezettségek.

14