MINIMUM KÉRDÉSEK (SZÁMVITEL ALAPJAI) ALAPKÉPZÉS, TÁVOKTATÁS TAGOZAT VÁLLALKOZÓ Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. SZÁMVITEL információkat állít elő, tehát a tájékoztatás eszköze tevékenységként is definiálható: megfigyel, mér és feljegyez bizonylatok, dokumentumok összessége a vállalkozók működését, tevékenységét bemutató információs rendszernek tekinthető A gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti. A SZÁMVITEL HÁROMFÉLE JELENTÉSTARTALMA Számvitelként értelmezzük • azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a gazdasági szervezet folyamatairól, állapotáról valósághű képet nyerünk. • azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek. • azt a módszertant, amellyel a megfigyelés, mérés, a feljegyzés, az összesítés, valamint az információképzés és szolgáltatás történik. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. A SZÁMVITEL TERÜLETEI az információ elsődleges címzettje szerint, megkülönböztetünk: pénzügyi számvitelt és vezetői számvitelt PÉNZÜGYI SZÁMVITEL A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára – azaz külsők részére – ad információkat. PÉNZÜGYI SZÁMVITEL JELLEMZŐI alapelveit, tartalmát, a nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályait a többször módosított, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza, a szigorú szabályozottság a beszámoló elkészítésére is vonatkozik, az információk a vállalkozáson kívüli gazdasági szereplők számára készülnek, vizsgálatának tárgya a vállalkozás tevékenységének egészére kiterjed, az információk tényadatokra, múltbeli adatokra épülnek.
1
VEZETŐI SZÁMVITEL A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntések megalapozásában. EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁS MÓDJAI A vállalkozási tevékenység eredményét kétféle módon is mérhetjük: a) összehasonlítjuk a záró és nyitó vagyon értékét, közvetlen módszer b) összehasonlítjuk a bevételek és a ráfordítások összegét, közvetett módszer KÖNYVVITELI MÉRLEG A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait fajtájuk, összetételük és eredetük, származásuk szerint. MÉRLEGEGYEZŐSÉG ELVE A mérleg a vállalkozás vagyonát – azaz a rendelkezésre álló javak összességét – kétféle szempont szerint mutatja be. Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonelemek kettős megfigyeléséről van itt szó, így mindkét szempont szerinti érték megegyezik. ESZKÖZ Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük (fajtájuk, összetételük, megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont eszköznek nevezzük. FORRÁS Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk. Miután a vagyont két szempont szerint vizsgáltuk, így felírhatóak a következő összefüggések is. FORDULÓNAP A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalmazza adott időpontra vonatkozóan. Ezt az időpontot nevezzük fordulónapnak. BEFEKTETETT ESZKÖZ Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni a mérlegben, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök háromfélék lehetnek: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK
2
A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. FORGÓESZKÖZ Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül – szolgálják. A forgóeszközök négyfélék lehetnek: készletek követelések értékpapírok pénzeszközök KÉSZLETEK A készletek a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletek lehetnek vásárolt és saját termelésű készletek. KÖVETELÉSEK A követelések különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. ÉRTÉKPAPÍROK A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Már most megjegyezzük, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között is szerepelhetnek értékpapírok, de azok befektetési céllal kerültek a vállalkozóhoz. PÉNZESZKÖZÖK A pénzeszközök azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja. SAJÁT FORRÁS, SAJÁT TŐKE Saját forrásként – saját tőkeként – a mérlegben olyan tőkerészt szabad szerepeltetni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál. IDEGEN FORRÁS, KÖTELEZETTSÉGEK Az idegen források – másképpen kötelezettségek – a különféle szerződésekből eredő, pénzértéken kifejezett elismert tartozások, amelyek a másik fél által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a vállalkozó tartozását még nem egyenlítette ki. A kötelezettségek kétfélék lehetnek:
3
LELTÁROZÁS A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket. LELTÁR A leltár olyan tételes - jegyzékszerű - kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja. LELTÁR ÉS MÉRLEG KÖZÖS JELLEMZŐI Egyezőségek a mérleg és a leltár között: a mérleg és a leltár is adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozik, vagyis mindkettő statikus szemléletű, a mérleg és a leltár is a vállalkozó eszközeinek és forrásainak állományát mutatja. LELTÁR ÉS MÉRLEG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK Különbségek a mérleg és a leltár között: a leltár részletes (tételes), a mérleg pedig összevont kimutatás, a leltár (részletesen) mennyiség, minőség, érték szerint mutatja a vállalkozó vagyonelemeit, a mérleg (összevontan) mindig csak értékben mutatja azt. LELTÁRKÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. TELJES KÖRŰ LELTÁR Teljes körű a leltár abban az esetben, ha a vállalkozó valamennyi eszközét és forrását tartalmazza a leltár, függetlenül attól, hogy azokat a leltározás időpontjában hol tárolják, illetve hogy azok a vállalkozó tulajdonában vannak-e. RÉSZLELTÁR Ha a leltár az eszközök, illetve a források csak egy részét tartalmazza, úgy azt részleltárnak nevezzük. De akkor is részleltár kerül összeállításra, ha a vállalkozás egy meghatározott területén történik csak leltározás. NYITÓ LELTÁR A nyitó leltár a vállalkozás megkezdésekor készített leltár. ZÁRÓ LELTÁR A záró leltár az üzleti év beszámolójának elkészítéséhez összeállított leltár. ELSZÁMOLTATÓ LELTÁR Az elszámoltató leltár az anyagilag felelős dolgozó elszámoltatására szolgál. ÁTADÓ-ÁTVEVŐ LELTÁRT Amennyiben az anyagilag felelős dolgozó személyében változás következik be, úgy átadóátvevő leltárt kell készíteni.
4
A MÉRLEGET ALÁTÁMASZTÓ LELTÁRRAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK: teljesség, valódiság, világosság, tételesség és ellenőrizhetőség LELTÁROZÁS MÓDJAI mennyiségi felvétel nyilvántartásoktól független mennyiségi felvétel nyilvántartások alapján történő mennyiségi felvétel egyeztetés folyószámla-egyeztetés GAZDASÁGI ESEMÉNY Az újratermelési folyamatot alkotó eleme. A gazdasági esemény olyan beavatkozás, amely változást idéz elő a vállalkozás vagyonának összetételében és eredményének alakulásában. ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK Alapvetőnek – vagy más néven egyszerűnek - akkor tekinthetjük a gazdasági eseményt, ha annak hatása a vállalkozásnak csak a vagyoni helyzetét érinti. Ezek a gazdasági események a vállalkozás jövedelmi viszonyaira nem gyakorolnak hatást. ESZKÖZKÖRFORGÁS A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott eszközök átrendeződnek, összetételük megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak. TŐKE BEVONÁSA A VÁLLALKOZÁSBA A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány azonos összeggel növekszik. FORRÁSKÖRFORGÁS A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott források átrendeződnek, összetételük megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak. TŐKEKIVONÁS A VÁLLALKOZÁSBÓL A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány csökken. ÖSSZETETT GAZDASÁGI ESEMÉNY Összetettnek akkor minősül egy gazdasági esemény, ha annak hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a jövedelmi helyzetét érinti. KÖNYVVITELI SZÁMLA A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál. NYITÓÉRTÉK
5
Nyitóérték (nyitó egyenleg): a nyitómérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitóállománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára: ESZKÖZÖKNÉL jellemzően a T oldalra, FORRÁSOKNÁL jellemzően a K oldalra. FORGALMI ADAT A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlákra. Ha a számla egy-egy oldalát összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg. FŐÖSSZEG Ha a nyitó összeghez (értékhez) hozzáadjuk az időszaki forgalmi adatokat, úgy a főösszeget kapjuk meg. EGYENLEG Az EGYENLEG a számla két főösszegének a különbözete. ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van. ESZKÖZSZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. A nyitóegyenleg a számla T oldalára kerül. 2. A növekedés mindig a T oldalán kerül rögzítésre. 3. A csökkenés mindig a számla K oldalán kerül rögzítésre. 4. A számlának általában T egyenlege van. 5. A számla záráskor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. FORRÁSSZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. A nyitóegyenleg a számla K oldalára kerül. 2. A növekedés mindig a K oldalán kerül rögzítésre. 3. A csökkenés mindig a számla T oldalán kerül rögzítésre. 4. A számlának általában K egyenlege van. 5. A számla záráskor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük” ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. 2. A költség, ráfordítás felmerülését (növekedését) a számla T oldalára könyveljük. 3. A csökkenést a számla K oldalára könyveljük. 4. Jellemzően T egyenlegük van. 5. Időszak végén a számlákat nem zárjuk, nem rendezzük. BEVÉTEL SZÁMLÁK JELLEMZŐI: 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük”, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása. 2. A bevétel felmerülését (növekedését) a számla K oldalára könyveljük. 3. A csökkenést a számla T oldalára könyveljük. 4. Jellemzően K egyenlegük van. 5. Időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük.
6
SZÁMLASOROK: a) eszköz számlák b) forrás számlák c) költség számlák d) eredmény számlák (ráfordítás és bevétel számlák) MIRE SZOLGÁLNAK A SZÁMLASOROK? a) Az első két számlasor (eszköz és forrás számlák) a vagyonmérleg összeállítását szolgálják. b) A harmadik számlasor (költség számlák) az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis költségkimutatások összeállítását teszik lehetővé. c) A negyedik számlasor (eredmény számlák) az időszak eredményéről tájékoztatnak, vagyis arról, hogy mennyi a hozam (bevétel) és a ráfordítás összege. Ez alapján állítható össze az eredménykimutatás. TECHNIKAI JELLEGŰ SZÁMLÁK Ezeknek a számláknak nincs gazdasági tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük van. HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK A helyesbítő számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja. Jellemzően itt két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal. GAZDÁLKODÓ A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik. A gazdálkodók közé tartozik: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY HATÁLYA NEM TERJED KI • egyéni vállalkozó • polgári jogi társaság • építőközösség • külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete • jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, amely nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvény előírásai szerint vezeti KÖNYVVEZETÉS A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - a törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. KETTŐS KÖNYVVITEL A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli
7
nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben (hézagmentesen), áttekinthetően mutatja. EGYSZERES KÖNYVVITEL Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitelt hívjuk pénzforgalmi könyvvitelnek is. BESZÁMOLÓ Beszámoló olyan írásos jelentés, dokumentáció, amelyet a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről kell elkészíteni. A beszámoló valódiságát és megbízhatóságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá. A BESZÁMOLÓ FORMÁI: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, sajátos egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ RÉSZEI mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK HATÁRÉRTÉKEI Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1 000 millió forintot, c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. NEM KÉSZÍTHET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték. ÜZLETI ÉV A számviteli törvény szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama jellemzően megegyezik a naptári évvel. PRÓBAMÉRLEG
8
A főkönyvi kivonat forgalom rovatpárját szakmai kifejezéssel próbamérlegnek is hívjuk. A próbamérleggel kizárólag a számszerű egyezőséget ellenőrizzük. NYERSMÉRLEG A főkönyvi kivonatnak az egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek nevezzük. FŐKÖNYVI KIVONAT KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEI A főösszeg és egyenleg rovatpár oszlopok összegeinek az összes számla szintjén meg kell egyeznie. A forgalom főösszegnek meg kell egyeznie az egyező naplóforgalom összegével. Az mérlegszámlák összevont egyenlegének egyeznie kell az eredményszámlák összevont egyenlegeivel, ellentétes előjellel.
LETÉTBE HELYEZÉS NAPJA A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 5 hónap utolsó napjáig letétbe helyezni. KÖZZÉTÉTEL Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszámolót, ill. az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. SZÁMVITELI POLITIKA Célja: rögzítse a gazdálkodóra hosszabb távon érvényes számviteli keretszabályokat a számviteli törvény alapján, figyelembe véve a gazdálkodó sajátosságait. Szabályzatai: Leltározási szabályzat Értékelési szabályzata Önköltségszámítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Számlarend EGYSZERES KÖNYVVITEL Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitelt hívjuk pénzforgalmi könyvvitelnek is. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye választ ad arra, hogy a vállalkozó üzletmenetében (a termék, a szolgáltatás termelésében, eladásában) milyen összegű eredményt ért el.
9
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE Pénzügyi műveletek eredménye megmutatja, hogy a vállalkozás mennyire volt eredményes a pénzügyi ügyletek lebonyolításában. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Szokásos vállalkozási eredmény egy összesítő eredménykategória, az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a Pénzügyi műveletek eredménye összege. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY Rendkívüli eredmény választ ad arra, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére. A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzemmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adózás előtti eredmény összesítő eredménykategória, mely megmutatja, hogy mennyi a vállalkozásnál az üzleti évi eredménye. A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összegzéséből állapítható meg. ADÓZOTT EREDMÉNY Adózott eredmény megmutatja, hogy adófizetési kötelezettség teljesítése után az adózás előtti eredményből mennyi marad a vállalkozásnál. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY A mérleg szerinti eredmény kifejezi, hogy az üzleti évben elért eredményből milyen összegű lesz a saját tőkéhez való hozzájárulás. A mérleg szerinti eredmény az osztalék-, részesedés fizetéshez igénybevett eredménytartalékkal növelt, fizetendő osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FORMÁI A vállalkozó az eredmény megállapításának szerkezetét tekintve két eredménykimutatási eljárás közül választhat. az összköltség eljárással készített eredménykimutatás és a forgalmiköltség-eljárással készített eredménykimutatás. BRUTTÓ SZEMLÉLETŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatást bruttó szemléletű eredménykimutatásnak is nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a hozamait, teljesítményeit teljes körűen számba veszi és ezekkel szembe állítja a vállalkozás éves összes felmerült ráfordításait. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
10
BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Belföldi értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. EXPORTÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA A saját termelésű készletek üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni. SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK AKTIVÁLT ÉRTÉKE Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét EGYÉB BEVÉTELEK Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Az anyagjellegű ráfordítások: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások értéke, egyéb szolgáltatások értéke, eladott áruk beszerzési értéke, eladott (közvetített) szolgáltatások értéke ANYAGKÖLTSÉG Anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben a termelés, a tevékenység végzése, a szolgáltatások nyújtása során felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét kell kimutatni. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat.
11
ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában. ELADOTT (KÖZVETÍTETT) SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. A SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK a személyi jellegű ráfordítások: bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok. BÉRKÖLTSÉG Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. BÉRJÁRULÉKOK Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése összegét. KÖLTSÉGNEMEK A felsorolt üzemi ráfordítások közül a költségnemek közé soroljuk: az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat és az értékcsökkenési leírást. EGYÉB RÁFORDÍTÁS Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzemmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. 12
ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. NETTÓ SZEMLÉLETŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás nettó szemléletű, mely azt jelenti, hogy vállalkozás hozamai (bevételei) közül csak azt veszi számba, amelyeket a társaság már értékesített. Lényegében az értékesítés hozamával (az értékesítés nettó árbevételével) szemben az értékesítés összes költségét vetjük össze. AZONOS ELEMEK AZ ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN - értékesítés nettó árbevétele - eladott áruk beszerzési értéke - eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - egyéb bevételek - egyéb ráfordítások ELTÉRŐ ELEMEK AZ ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN aktivált saját teljesítmények értéke anyagjellegű ráfordítások közül: o anyagköltség Összköltség eljárásnál o igénybevett szolgáltatások értéke o egyéb szolgáltatások értéke személyi jellegű ráfordítások értékcsökkenési leírás értékesítés közvetlen költségei közül: Forgalmi költség eljárásnál o értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége értékesítés közvetett költségei SZÁMSZERŰ ÖSSZEFÜGGÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ÉS FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS KÖZÖTT + Anyagjellegű ráfordítások + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás - Aktivált saját teljesítmények értéke = Értékesítés közvetlen költségei + Értékesítés közvetett költségei Leegyszerűsítve: + Költségnemek - Aktivált saját teljesítmények értéke 13
= Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége + Értékesítés közvetett költségei PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. LÉPCSŐZETES ELRENDEZÉSŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS A lépcsőzetes elrendezésű eredménykimutatás az eredmény összetevőit úgy mutatja be, hogy a bevételek után szerepelnek a ráfordítások, és így kerülnek meghatározásra az egyes eredménykategóriák. KÉTOLDALÚ FELÉPÍTÉSŰ EREDMÉNYKIMUTATÁS A kétoldalú felépítésű eredménykimutatás mérlegszerűen mutatja be az üzleti év ráfordításait és hozamait. A mérleg baloldalán szerepelnek a ráfordítások, a jobboldalán pedig a hozamok (bevételek). Az eredmény a mérleg jobb vagy baloldalán kerül kimutatásra: ha a hozam ráfordításnál, úgy az eredmény a mérleg bal oldalán szerepel ha a hozam ráfordításnál, úgy az eredmény a mérleg jobb oldalán kerül kimutatásra AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS JELLEMZŐI Az eredménykimutatás dinamikus szemléletű, vagyis az adott időszak eredményét mutatja, o a vállalkozás jövedelem termelését úgy mutatja, eredménykategóriák szerint csoportosítja, az eredménykimutatás az adatokat ezer forintban tartalmazza, az eredménykimutatás jellemzően három oszlopot tartalmaz.
hogy
azokat
ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI Az értékelés egyidejűleg kettős funkciót tölt be: egyrészt meghatározza a vagyon értékét, másrészt hatással van az eredmény nagyságára. ÉRTÉKELÉS Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tőkeelemek értékét kiszámítjuk. MÚLTBELI ÁRAK A múltbeli árak azt jelentik, hogy a vagyon elemeket azon értéken értékeljük, amilyen értéken azok a vállalkozáshoz kerültek. A múltbeli árak alkalmazása a realizációs elv érvényesülését teszik lehetővé.
14
JELENLEGI ÁRAK A jelenlegi árak alkalmazása azt jelenti, hogy az értékelésnél aktuális, azaz a fordulónapon érvényes árakon számolunk. A fordulónapi értékelés lényegében átértékelést jelent, vagyis a múltbeli árak helyett áttérünk a jelenlegi árak alkalmazására. Az áttérés eredményhatással jár együtt. Ezzel pedig az időérték elv kerül alkalmazásra. A REALIZÁCIÓS ELV Csak akkor lehet eredményt kimutatni, ha az értékesítés (realizálás) megtörtént. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK A bekerülési értéknek (beszerzési árnak, illetve előállítási költségnek) tekintjük azt a ráfordítást, amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése miatt az üzembe helyezésig, vagy a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. FELÚJÍTÁS A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét. JAVÍTÁS, KARBANTARTÁS A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. IMPORTBESZERZÉS Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését termékimport, továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. BARTER ÜGYLET Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az import beszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz. NEM RÉSZE A BESZERZÉSI ÁRNAK: az előzetesen felszámított, de levonható (visszaigényelhető) általános forgalmi adó az ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada (ezt egyéb ráfordításként kell elszámolni) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összege. (Ezt egyéb bevételnek kell elszámolni.)
15
KÖZVETLEN KÖLTSÉG Közvetlen költség az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy melyik tevékenységet milyen mértékben terheli. Az adott tevékenység a költségviselő. KÖZVETETT KÖLTSÉG Közvetett költség az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában nem határozható meg, hogy az melyik tevékenységet terheli, csak a felmerülés helye állapítható meg. A felmerülés helyét költséghelynek nevezzük. AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, avulásának pénzben kifejezett értéke. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS Értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amit költségként számolunk el. HASZNOS ÉLETTARTAM Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja. MARADVÁNYÉRTÉK A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani. NEM SZÁMOLHATÓ EL TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS: földterület, telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), erdő bekerülési értéke után és üzembe nem helyezett beruházásnál, a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, olyan kép- és hangarchívumnál, valamint egyéb gyűjteménynél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelyek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről-évre nő! TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST KELL AZ IMMATERIÁLIS JÓSZÁGNÁL, A TÁRGYI ESZKÖZNÉL ELSZÁMOLNI AKKOR, HA a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást IS) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. 16
NEM SZÁMOLHATÓ EL TERV SZERINTI, ILLETVE TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS a már teljesen leírt, a terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél ÉRTÉKVESZTÉS A számvitel törvény szerint meghatározott eszközöknél értékvesztést kell elszámolni, ha az érintett eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke. KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. KÉSZLET ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. KÖVETELÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA Ha a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység.
17
KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS A könyvviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletben előírt könyvvezetési kötelezettség, a beszámoló készítési kötelezettség teljesítés érdekében elvégzendő feladatok összessége. A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS RÉSZLETESEN: a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerének kialakításával (ide értve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉRE JOGOSULTAK a mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából a mérlegképes könyvvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok. KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK NYILVÁNTARTÁSA A mérlegképes könyvelők, a nem kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Pénzügyminisztérium, a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamra vezeti. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL KRITÉRIUMAI: legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazol, büntetlen előélet és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll, Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván végezni. KÖNYVVIZSGÁLAT A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
18
KÖTELEZŐ A KÖNYVVIZSGÁLAT Kötelező a könyvvizsgálat – a néhány kivételtől eltekintve – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. NEM KÖTELEZŐ A KÖNYVVIZSGÁLAT Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 100 millió forintot és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 főt. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése. A vizsgálat befejezését követően az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. LETÉTBE HELYEZÉS, KÖZZÉTÉTEL A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 5 hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. Közzétételi és egyidejűleg letétbehelyezési kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha a beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát az elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé. A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE A számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. A TELJESSÉG ELVE A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
19
A VALÓDISÁG ELVE A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. AZ ÓVATOSSÁG ELVE A számviteli törvény azt a követelményt fogalmazza meg, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. AZ ÖSSZEMÉRÉS ELVE A számviteli törvény szerint az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN ELV Ez az alapelv azt jelenti, hogy a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a gazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az egyedi értékelés elve szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Kivétel csak azokban az esetekben lehetséges, amelynél erre a törvény kifejezetten megengedő szabályt ír elő. Így a pénzügyi műveletek eredménye elszámolásánál. AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Az időbeli elhatárolás elve azt jelenti, hogy az éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A LÉNYEGESSÉG ELVE Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó szervezet döntéseit. A lényegesség kritériumait a vállalkozónak a számviteli politikában kell rögzíteni.
20
A KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSÉNEK ELVE A költség-haszon összevetésének elve gazdaságossági követelményt fogalmaz meg. A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A VILÁGOSSÁG ELVE A világosság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A FOLYTONOSSÁG ELVE A folytonosság elve azt jelenti, hogy az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. A KÖVETKEZETESSÉG ELVE A következetesség azt jelenti, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. SZÁMVITELI TÖRVÉNYBEN NEM NEVESÍTETT ALAPELVEK a) hasznosíthatóság elve b) semlegesség elve (tárgyilagosság) c) időszerűség elve d) helytállóság elve A HASZNOSÍTHATÓSÁG ELVE Ezen alapelv azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a beszámoló olyan adattartalommal és olyan formában (csoportosításban) álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében, a korábbi értékelés megvalósításakor vagy azok módosításakor. A hasznosíthatóság elvéhez hozzá tartozik a múltbéli események olyan módon történő bemutatása, hogy az információ előrejelző és megerősítő funkciói összekapcsolódhassanak. A SEMLEGESSÉG ELVE A semlegesség - vagy másképpen tárgyilagosság - elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie. A beszámoló akkor minősíthető semlegesnek, ha annak törvényben meghatározott tartalma, az információ kiválasztása és bemutatása révén az információ felhasználóit és a döntéshozókat nem egy előre meghatározott döntésre orientálja. AZ IDŐSZERŰSÉG ELVE Az időszerűség elve azt jelenti, hogy a beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre. Nyilvánvalóan az indokolatlanul késedelmesen rendelkezésre bocsátott információ elveszítheti hasznosíthatóságát.
21
A HELYTÁLLÓSÁG ELVE A helyállóság elvének érvényesítése biztosítja, hogy a beszámolóban szereplő információk mentesek a tévedéstől, az előítélettől. Ebből következően az információk döntésekhez felhasználhatók és nem kell tartani attól, hogy azok félrevezetőek. SZÁMVITELI POLITIKA A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát. Mindez azt jelenti, hogy a számviteli törvény meghatározza a számviteli politika - előírt tartalommal történő - elkészítési kötelezettséget. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZEI: a számvitelpolitikai döntések, becslések, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat, a pénzkezelési szabályzat, a számlarend, a bizonylati szabályzat. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. A kiegészítő melléklet lényege abban fogalmazható meg, hogy az tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TARTALMA a) Általános rész b) Specifikus rész c) Tájékoztató rész d) Cash flow kimutatás KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÁLTALÁNOS RÉSZE a vállalkozás rövid, lényegretörő bemutatása, a vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása, a vállalkozás befektetési terveinek, a tevékenységi kör változtatásának ismertetése, a vállalkozás számviteli politikájának rövid, tömör ismertetése, a számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása, a számviteli törvény valamely előírásától való eltérés és hatásának bemutatása, a könyvvizsgáló erre vonatkozó egyetértő nyilatkozata, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének bemutatása, elemzése.
22
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SPECIFIKUS RÉSZE A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódnak. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TÁJÉKOZTATÓ RÉSZE A kiegészítő melléklet ezen részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a megbízható, valós kép kialakításához szükséges, de az nem szerepel a kiegészítő melléklet általános és specifikus részében. CASH FLOW KIMUTATÁS A cash flow pénzáramlást jelent, összeállítása azt a célt szolgálja, hogy bemutassa azokat a főbb tényezőket, illetve területeket, amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzeszközmozgás tartozik. A cash flow kimutatás tartalma a következő: a) Az operatív cash flow b) A befektetési cash flow c) A finanszírozási cash flow MŰKÖDÉSI CASH FLOW A működési cash flow az üzleti tevékenységgel szorosan összefüggő pénzmozgásokat tartalmazza. BEFEKTETÉSI CASH FLOW A befektetési cash flow azokat a pénzmozgásokat tartalmazza, amelyek a befektetett eszközök megszerzéséhez (pénzkiadások), illetve eladásához kapcsolódnak. FINANSZÍROZÁSI CASH FLOW A finanszírozási cash flow a pénzügyi műveletek hatását mutatja be a pénzáramra. ÜZLETI JELENTÉS Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, de az éves beszámolóval egyidejűleg az üzleti jelentést is el kell készíteni. Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon. Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia.
23
AZ ÜZLETI JELENTÉSBEN KÖTELEZŐEN KI KELL TÉRNI a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra, b) a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében), c) a kutatás és kísérleti fejlesztés területére, d) a telephelyek bemutatására, e) A vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára. AZ ÜZLETI JELENTÉSBEN KÜLÖN BE KELL MUTATNI: a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát, d) a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. AZ ÜZLETI JELENTÉSBEN KELL BEMUTATNI: a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az értékelés szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre, b) a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát, c) az ár,-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot. AZ ÜZLETI JELENTÉS KORLÁTOZOTTAN NYILVÁNOS Az üzleti jelentés korlátozottan nyilvános, az csak a vállalkozás székhelyén tekinthető meg, vagyis a cégbíróságon nem kell letétbe helyezni. Biztosítani kell, hogy a vállalkozó székhelyén minden érdekelt által megtekinthető módon az rendelkezésre álljon, arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.
24
